30.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 323/1

1.

2010. március 31-én a Bizottság javaslatot fogadott el a polgári kezdeményezésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozóan (3). A javaslat az e témakörben 2009. november 11. és 2010. január 31. között folytatott nyilvános konzultációt követően született meg (4).

2.

A polgári kezdeményezés a Lisszaboni Szerződés által az uniós jogban bevezetett újítások egyike, amely lehetővé teszi, hogy legkevesebb egymillió polgár – akik jelentős számú tagállam állampolgárai – kezdeményezze, hogy a Bizottság jogalkotási javaslatokat terjesszen elő. A rendeletjavaslat alapját az EUSz. 11. cikkének (4) bekezdése és az EUMSz. 24. cikkének (1) bekezdése képezi, amelyek előírják, hogy a polgári kezdeményezésre vonatkozó eljárásokat és feltételeket a rendes jogalkotási eljárással összhangban kell meghatározni.

3.

A javaslatot a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadásának napján elküldték az Európai Adatvédelmi Biztosnak. A javaslat elfogadását megelőzően informális egyeztetésre került sor az Európai Adatvédelmi Biztossal. Az Európai Adatvédelmi Biztos üdvözölte ezt az informális egyeztetést, és megelégedéssel veszi tudomásul, hogy legtöbb észrevételét figyelembe vették a végleges javaslatban.

4.

Az Európai Adatvédelmi Biztos általánosságban elégedett azzal, ahogyan a rendeletjavaslat az adatvédelem kérdését kezeli. Részletesebben néhány kiigazításra vonatkozó javaslattal él. Ezeket e vélemény II. fejezete ismerteti.

5.

Előzetes megjegyzésként az Európai Adatvédelmi Biztos hangsúlyozni kívánja, hogy az adatvédelmi előírások teljes körű betartása jelentős mértékben hozzájárul e fontos új eszköz megbízhatóságához, erejéhez és sikeréhez.

6.

Az EUSz. 11. cikkének (4) bekezdésével és az EUMSz. 24. cikkének (1) bekezdésével összhangban a javaslat meghatározza a polgári kezdeményezésre vonatkozó eljárásokat és feltételeket. A kezdeményezésben való részvételhez a rendeletjavaslat meghatározza a tagállamok minimális számát, a polgárok tagállamonkénti minimális számát és az állampolgárok alsó életkorhatárát. Ezenfelül a javaslat előírja a polgári kezdeményezés bizottsági vizsgálatára vonatkozó tartalmi és eljárási feltételeket.

7.

Ez a vélemény csupán az adatvédelmi szempontból releváns rendelkezésekre összpontosít. Ezek a polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok (4. cikk), a támogatási nyilatkozatok összegyűjtésére vonatkozó eljárások (5. és 6. cikk), valamint a támogatási nyilatkozatok ellenőrzésére és igazolására vonatkozó követelmények (9. cikk). A javaslat 12. cikke kiemelt figyelmet fordít az adatvédelemre. A 13. cikk ezenfelül a polgári kezdeményezés szervezőinek felelősségét tárgyalja. Ezeket a rendelkezéseket az alábbiakban részletesen elemezzük.

8.

Az aláírók támogatási nyilatkozatainak összegyűjtését megelőzően a szervezőnek online nyilvántartás útján nyilvántartásba kell vennie a kezdeményezést a Bizottsággal. A szervezőnek rendelkezésre kell bocsátania a rendeletjavaslat II. mellékletében felsorolt információkat. Ezek között szerepelnek a szervező személyes adatai, azaz a szervező teljes neve, postacíme és e-mail címe. A javaslat 4. cikkének (5) bekezdése szerint a javasolt polgári kezdeményezést a nyilvántartásban közzéteszik. Noha ez a szövegből nem derül ki egyértelműen, az Európai Adatvédelmi Biztos feltételezi, hogy a szervező postacíme és e-mail címe elvben nem lesz nyilvánosan hozzáférhető a nyilvántartásban. Ellenkező esetben az Európai Adatvédelmi Biztos felkérné a jogalkotót, hogy vizsgálja meg és indokolja a közzététel szükségességét, és e tekintetben pontosítsa a 4. cikk szövegét.

9.

A javasolt polgári kezdeményezést támogató, aláíróktól származó szükséges nyilatkozatok összegyűjtéséért a szervező felel. Az 5. cikk (1) bekezdése értelmében a támogatási nyilatkozatoknak meg kell felelniük a rendeletjavaslat III. mellékletében meghatározott mintának. Ez a minta egyes (nyilvánvaló) személyes adatok, például a család- és keresztnév, illetve papíralapú formátum esetében a tényleges aláírás megadását kéri az aláírótól. Annak érdekében, hogy az illetékes hatóság ellenőrizni tudja a támogatási nyilatkozat hitelességét, bizonyos további adatok megadása is kötelező; ezek: az aláíró lakhelye szerinti település és ország neve, az aláíró születési helye és ideje, állampolgársága, személyi azonosító száma, személyi azonosító számának/okmányának típusa, valamint az ezt a számot/okmányt kibocsátó tagállam neve. A mintában feltüntetett további, nem kötelezően kitöltendő mezők az aláíró lakhelye szerinti utca neve és az aláíró e-mail címe.

10.

Az Európai Adatvédelmi Biztos véleménye szerint a nyilatkozatmintában szereplő kötelezően kitöltendő adatok a személyi azonosító szám kivételével mind szükségesek a polgári kezdeményezés megszervezéséhez és a támogatási nyilatkozatok hitelességének ellenőrzéséhez. Az egyes tagállamok között eltérés figyelhető meg abban a tekintetben, hogy – amennyiben léteznek ilyenek – hogyan szabályozzák az ilyen egyedi azonosító számok felhasználását. Az Európai Adatvédelmi Biztos mindenesetre nem tudja megállapítani, milyen hozzáadott értékkel bír a személyi azonosító szám a támogatási nyilatkozat hitelességének ellenőrzése szempontjából. A többi kért adat e cél eléréséhez elégségesnek tekinthető. Az Európai Adatvédelmi Biztos javasolja, hogy ezt az adatmezőt töröljék a III. mellékletben szereplő nyilatkozatmintából.

11.

Az Európai Adatvédelmi Biztos továbbá megkérdőjelezi a nem kötelező mezők szerepeltetésének szükségességét a szabványos nyilatkozatban, és javasolja, hogy amennyiben azok szükségessége nem bizonyítható, ezeket a mezőket töröljék a III. mellékletben szereplő nyilatkozatmintából.

12.

Az Európai Adatvédelmi Biztos ezenfelül javasolja, hogy a minta alján helyezzenek el egy szabványos adatvédelmi nyilatkozatot, amelyben ismertetik az adatkezelő kilétét, az adatgyűjtés célját, az adatok egyéb címzettjeit és az adatmegőrzés időtartamát. A 95/46/EK irányelv 10. cikke előírja, hogy az érintettet tájékoztatni kell ezekről az információkról.

13.

A rendeletjavaslat 6. cikke a támogatási nyilatkozatok online rendszerben történő gyűjtésével foglalkozik. A 6. cikk kötelezi a szervezőt, hogy a támogatási nyilatkozatok összegyűjtésének megkezdése előtt biztosítsa, hogy az online gyűjtési rendszer megfelelő biztonsági és technikai jellemzőkkel rendelkezik, amelyek többek között gondoskodnak az online megadott adatok biztonságos tárolásáról „annak érdekében, hogy azokat ne lehessen módosítani vagy az adott polgári kezdeményezés megjelölt támogatásától eltérő célra felhasználni, és hogy megvédjék azokat a véletlen vagy jogellenes megsemmisüléstől vagy véletlen elvesztéstől, megváltoztatástól, jogosulatlan nyilvánosságra hozataltól vagy hozzáféréstől” (5).

14.

A 6. cikk (2) bekezdése továbbá kimondja, hogy a szervező bármikor felkérheti az illetékes hatóságot annak igazolására, hogy az online gyűjtési rendszer megfelel e rendelkezéseknek. Ezt az igazolást minden esetben azt megelőzően kell a szervezőnek kérnie, hogy ellenőrzésre benyújtja a támogatási nyilatkozatokat (lásd alább a 9. cikket).

15.

A 6. cikk (5) bekezdése emellett kötelezi a Bizottságot, hogy a javaslat 19. cikke (2) bekezdésében megállapított komitológiai eljárásnak megfelelően technikai előírásokat fogadjon el e biztonsági szabályok végrehajtására vonatkozóan.

16.

Az Európai Adatvédelmi Biztos üdvözli, hogy a javaslat 6. cikke hangsúlyt helyez az online gyűjtési rendszerek biztonságára. A biztonságos adatfeldolgozás garantálására vonatkozó kötelezettség az adatvédelmi követelmények egyike, amely a 95/46/EK irányelv 17. cikkében olvasható. Az Európai Adatvédelmi Biztos örömmel veszi tudomásul, hogy informális észrevételeit követően a Bizottság a javaslat 6. cikke (4) bekezdésének szövegét összhangba hozta a 95/46/EK irányelv 17. cikke (1) bekezdésének szövegével. Üdvözli továbbá a 6. cikk (4) bekezdésében foglalt azon kötelezettséget, amelynek értelmében gondoskodni kell arról, hogy az adatokat az adott polgári kezdeményezés megjelölt támogatásától eltérő célra ne lehessen felhasználni. Ugyanakkor szorgalmazza, hogy a jogalkotó illesszen be egy hasonló, általános hatályú kötelezettséget a 12. cikkbe is (lásd az alábbi 27. pontot).

17.

Az Európai Adatvédelmi Biztosnak kétségei vannak az érintett illetékes hatóság általi igazolás időzítésével kapcsolatban. A szervezőt csupán arra kötelezik, hogy ezt az igazolást még azt megelőzően kérje, hogy az adott hatósághoz ellenőrzésre benyújtja az összegyűjtött támogatási nyilatkozatokat. Erre korábban is lehetősége van. Feltételezve, hogy az online rendszer igazolása hozzáadott értékkel bír, az Európai Adatvédelmi Biztos azon a véleményen van, hogy az igazolási eljárásnak még a nyilatkozatok összegyűjtése előtt meg kellene történnie, elkerülendő, hogy legalább egymillió polgár személyes adatait gyűjtsék össze egy olyan rendszerben, amelyről később kiderülhet, hogy nem kellően biztonságos. Az Európai Adatvédelmi Biztos ezért felkéri a jogalkotót, hogy egészítse ki ezzel a kötelezettséggel a 6. cikk (2) bekezdését. Ezzel együtt természetesen gondoskodni kell arról, hogy az igazolási eljárás ne jelentsen szükségtelen adminisztratív terhet a szervező számára.

18.

Ezzel összefüggésben az Európai Adatvédelmi Biztos fel kívánja hívni a figyelmet a 95/46/EK irányelv 18. cikkére, amely előírja az adatkezelőknek, hogy az adatfeldolgozási műveletről annak végrehajtását megelőzően értesítsék a nemzeti adatvédelmi hatóságot, hacsak bizonyos mentességek nem érvényesülnek. Nem egyértelmű, hogyan kapcsolódik ez az értesítési kötelezettség, amely alól mentesség kapható, a rendeletjavaslat értelmében az illetékes hatóság által végzett igazoláshoz. Az adminisztratív terhek minél hatékonyabb csökkentése érdekében az Európai Adatvédelmi Biztos felkéri a jogalkotót, hogy tisztázza a 95/46/EK irányelv 18. cikkében ismertetett értesítési eljárás és a rendeletjavaslat 6. cikkében meghatározott igazolási eljárás közötti kapcsolatot.

19.

Rátérve a technikai előírásokra vonatkozó végrehajtási szabályokra, az Európai Adatvédelmi Biztos számít rá, hogy e végrehajtási szabályok elfogadását megelőzően egyeztetnek majd vele. Különösen azért, mert a zöld könyv eredményeiről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum számos olyan, a nyilvános konzultáció során javasolt rendszert említ, amelyeknek célja az online aláírások hitelességének biztosítása; ezek egyike az e-aláírást lehetővé tevő európai polgári intelligens kártya elképzelése. Egy ilyen rendszer nyilvánvalóan új adatvédelmi szempontokat vet fel (6).

20.

Miután a szervező összegyűjtötte az aláíróktól a szükséges támogatási nyilatkozatokat, ezeket ellenőrzés és igazolás céljából be kell nyújtania az érintett illetékes hatósághoz. A szervező az aláírók személyes adatait azon tagállam illetékes hatóságának továbbítja, amely a támogatási nyilatkozatban jelzettek szerint az aláíró azonosító okmányát kiállította. Az illetékes hatóságnak három hónapon belül megfelelő ellenőrzések alapján ellenőriznie kell a támogatási nyilatkozatokat, és igazolást kell kiállítania a szervező számára (7). Az igazolást a kezdeményezésnek a Bizottsághoz történő tényleges benyújtásakor használják fel.

21.

Az Európai Adatvédelmi Biztos üdvözli ezt a decentralizált rendszert, amelyben a Bizottság nem jut hozzá az aláírók személyes adataihoz, hanem csupán az illetékes nemzeti hatóságok által kibocsátott igazolásokkal rendelkezik majd. Egy ilyen rendszer csökkenti a személyes adatok nem megfelelő kezelésének kockázatát, mivel minimalizálja az említett adatok címzettjeinek számát.

22.

A szövegből nem világos, mit jelent az illetékes hatóság által végzett „megfelelő ellenőrzések” kifejezés. Ezt a kérdést a (15) preambulumbekezdés sem tisztázza. Az Európai Adatvédelmi Biztos felteszi a kérdést, hogyan ellenőrzik majd az illetékes hatóságok a támogatási nyilatkozatok hitelességét. Különösen tudni szeretné, hogy az illetékes hatóságok összevethetik-e a nyilatkozatokat a polgárok személyazonosságára vonatkozó, más forrásból, például nemzeti vagy regionális nyilvántartásokból származó adatokkal. Az adatvédelmi biztos felkéri a jogalkotót e kérdés pontosítására.

23.

A rendeletjavaslat 12. cikke kizárólag a személyes adatok védelmével foglalkozik. A rendelkezés hangsúlyozza, hogy a szervezőnek, valamint az illetékes hatóságnak tiszteletben kell tartania a 95/46/EK irányelvet és az annak végrehajtása céljából elfogadott nemzeti rendelkezéseket. A (20) preambulumbekezdés ezenfelül említést tesz arról, hogy amikor a Bizottság egy kezdeményezés szervezőjének nyilvántartásba vétele során személyes adatokat dolgoz fel, a 45/2001/EK rendelet alkalmazandó. Az Európai Adatvédelmi Biztos üdvözli ezeket a megállapításokat.

24.

A rendelkezés továbbá egyértelműen kimondja, hogy adatfeldolgozási tevékenységeik céljából a szervezőt és az illetékes hatóságot adatkezelőnek kell tekinteni. Az Európai Adatvédelmi Biztos örömmel veszi ezt az előírást. Az adatkezelőt elsődleges felelősség terheli az adatvédelmi szabályoknak való megfelelésért. A javaslat 12. cikke minden kétséget kizáróan megnevezi, ki minősül adatkezelőnek.

25.

A 12. cikk rendelkezik az összegyűjtött személyes adatok megőrzésének maximális időtartamáról is. A szervező esetében ez a kezdeményezés Bizottsághoz történő benyújtását követő egy hónap, vagy legkésőbb a javasolt polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételének időpontját követő 18 hónap lehet. Az illetékes hatóságoknak az igazolás kiállítását követően egy hónappal meg kell semmisíteniük az adatokat. Az Európai Adatvédelmi Biztos üdvözli ezeket a korlátozásokat, mivel ezek biztosítják a 95/46/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott követelmény betartását.

26.

Az Európai Adatvédelmi Biztos ezenfelül elégedett azzal, hogy a 12. cikk átveszi a 95/46/EK irányelv 17. cikkének (1) bekezdésében szereplő, az adatfeldolgozás biztonságáról szóló szöveget. Ezáltal nyilvánvalóvá válik, hogy ezek a kötelezettségek nem csupán az online gyűjtési rendszer használatakor (lásd a 13. pontot és fentebb), hanem a rendeletjavaslat hatálya alá tartozó valamennyi helyzetben alkalmazandók.

27.

A fenti 16. pontban foglaltakkal összhangban az Európai Adatvédelmi Biztos javasolja, hogy a jogalkotó egy további bekezdéssel egészítse ki a 12. cikket, amely biztosítja, hogy a szervező által (akár online gyűjtési rendszer útján, akár más módon) gyűjtött személyes adatokat az adott polgári kezdeményezés megjelölt támogatásától eltérő célra ne lehessen felhasználni, illetve hogy az illetékes hatósághoz eljuttatott adatokat csak az adott polgári kezdeményezéshez tartozó támogatási nyilatkozatok hitelességének ellenőrzésére használják fel.

28.

A 13. cikk kimondja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a területükön honos vagy letelepedett szervezők polgári vagy büntetőjogi felelősséggel tartozzanak a javasolt rendelet megsértéséért, különös tekintettel többek között az online gyűjtési rendszerekkel szemben támasztott követelmények betartására vagy az adatok csalárd felhasználására. A (19) preambulumbekezdés hivatkozik a 95/46/EK irányelv jogorvoslatokról, felelősségről és szankciókról szóló III. fejezetére, és kimondja, hogy ez a fejezet a javasolt rendelet alkalmazásában végrehajtott adatfeldolgozás tekintetében teljes mértékben alkalmazandó. A javaslat 13. cikkét ennek kiegészítéseként kell értelmezni, amely a 95/46/EK irányelv III. fejezetével ellentétben nyíltan utal a tagállamok polgári és büntetőjogára. Az európai adatvédelmi biztos természetesen üdvözli ezt a rendelkezést.

29.

Ahogyan azt a bevezetésben említettük, és ahogyan az a vélemény II. fejezetének elemzéséből is egyértelművé vált, az Európai Adatvédelmi Biztos általánosságban elégedett azzal, ahogyan a polgári kezdeményezésről szóló rendeletjavaslat az adatvédelem kérdését kezeli. Nyilvánvalóan figyelembe vették az adatok védelmét, és a javaslatot úgy készítették el, hogy az biztosítja az adatvédelmi szabályoknak való megfelelést. Az Európai Adatvédelmi Biztosnak különösen örömére szolgál a 12. cikk, amely teljes egészében az adatvédelemmel foglalkozik, valamint tisztázza a felelősségi köröket és az adatok megőrzésének időtartamát. Az Európai Adatvédelmi Biztos hangsúlyozni kívánja, hogy az adatvédelmi előírások teljes körű betartása jelentős mértékben hozzájárul e fontos új eszköz megbízhatóságához, erejéhez és sikeréhez. Jóllehet általánosságban véve az Európai Adatvédelmi Biztos elégedett a javaslattal, úgy véli, van még mód annak javítására.

30.

Az Európai Adatvédelmi Biztos javasolja, hogy a jogalkotó módosítsa a 6. cikket, és ezáltal kötelezze a szervezőt, hogy még a támogatási nyilatkozatok összegyűjtésének megkezdése előtt kérje az online gyűjtési rendszer biztonságára vonatkozó igazolást. Ezenfelül, az ilyen igazolási eljárások nem jelenthetnek szükségtelen adminisztratív terhet a szervező számára. Az Európai Adatvédelmi Biztos továbbá javasolja a 95/46/EK irányelv 18. cikkében ismertetett értesítési eljárás és a rendeletjavaslat 6. cikkében meghatározott igazolási eljárás közötti kapcsolat tisztázását.

31.

A javaslat tökéletesítése érdekében az Európai Adatvédelmi Biztos javasolja, hogy a jogalkotó:

30.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 323/6

1.

2010. március 29-én a Bizottság elfogadta a gyermekek szexuális zaklatása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatjavaslatot (3) (a továbbiakban: a javaslat).

2.

A javaslat célja a 2003. december 22-én elfogadott kerethatározat hatályon kívül helyezése, melyet az említett korábbi jogszabály egyes hiányosságai indokolnak. Az új jogszabály a következők tekintetében fokozná a gyermekbántalmazás elleni küzdelmet: a gyermekbántalmazás súlyos formáinak – például a gyermekszexturizmus – büntetése, a kísérő nélküli gyermekek védelme, a bűnügyi nyomozás és a büntetőeljárás összehangolása, az informatikai környezetben elkövetett új típusú bűncselekmények, az áldozatok védelme és a bűncselekmények megelőzése.

3.

A bűncselekmények megelőzésével kapcsolatos célkitűzés egyik eszköze a gyermekpornográfiához való internetes hozzáférés korlátozása lenne.

4.

Az európai adatvédelmi biztos tudomásul vette a javaslat elsődleges célkitűzését. Szándéka nem az, hogy megkérdőjelezze egy olyan hatékonyabb keret bevezetésének szükségességét, amely megfelelő intézkedéseket ír elő a gyermekek visszaélésekkel szembeni védelme érdekében. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretné, hogy a javaslatban körvonalazott egyes intézkedések – mint a weboldalak letiltása és forródrótok felállítása – hatást gyakorolnak az érintett egyének magánélethez és az adatvédelemhez való alapvető jogára. Ezért az európai adatvédelmi biztos úgy határozott, hogy e rövid véleményt saját kezdeményezésben nyújtja be.

5.

Az adatvédelmi kérdések a javaslat két olyan elemével kapcsolatosak, amelyek nem kifejezetten a gyermekbántalmazás elleni küzdelemre, hanem a magánszférán belül bűnüldözési célból megvalósuló együttműködést célzó bármely kezdeményezésre vonatkoznak. E kérdéseket az európai adatvédelmi biztos különböző – különösen az illegális internetes tartalommal szembeni küzdelemmel kapcsolatos – összefüggésekben már elemezte (4).

6.

A szóban forgó két elemet a javaslat (13) preambulumbekezdése, illetve 21. cikke fejti ki. A két elem ismertetése a következő:

7.

A javaslat két lehetséges alternatívát vázol fel arra, hogyan tiltsák le a hozzáférést az Unió területéről az azonosított gyermekpornográfiát tartalmazó vagy terjesztő internetes oldalakhoz, ezek: mechanizmusok, amelyek az illetékes rendőri vagy igazságügyi hatóságok számára megkönnyítik a letiltás elrendelését, illetve az internetszolgáltatók által önkéntes alapon vállalt fellépések, amelyek célja magatartási kódexek és iránymutatások alapján az ilyen internetes oldalak letiltása.

8.

Az európai adatvédelmi biztos megkérdőjelezi a letiltásról szóló határozathoz vezető kritériumokat és feltételeket: míg a rendőrség, illetve az illetékes igazságügyi hatóságok által egy jól meghatározott jogi keretben hozott intézkedéseket támogatni tudná, addig a magánfelek által működtetett bármely letiltás jogbiztonságával kapcsolatban komoly kétségei vannak.

9.

Mindenekelőtt az internet e letiltáshoz vezető esetleges nyomon követését kérdőjelezi meg. A felügyelet és a letiltás amellett, hogy különböző tevékenységeket foglalhat magában – köztük az internet átvizsgálása, a jogellenes vagy gyanús weboldalak beazonosítása és a végfelhasználók hozzáférésének letiltása –, az ilyen tartalomhoz hozzáférni vagy azt letölteni próbáló végfelhasználók online magatartásának felügyeletét is jelentheti. A felhasznált eszközök, noha különbözőek és a beavatkozás különböző fokozatait vonják maguk után, az internetszolgáltatók által a tartalmakkal kapcsolatos információ feldolgozásában játszott szerep vonatkozásában is kérdéseket vetnek fel.

10.

E felügyeleti tevékenységek adatvédelmi értelemben is következménnyel járnak, tekintve, hogy számos egyén személyes adatainak feldolgozására kerül sor, legyen szó akár áldozatokról, tanúkról, felhasználókról vagy tartalomszolgáltatókról. Az európai adatvédelmi biztos korábbi véleményeiben már kifejtette azzal kapcsolatos aggodalmait, hogy az egyes személyeket a magánszektor szereplői (például az internetszolgáltatók vagy a szerzői jogok jogosultjai) követik nyomon olyan területeken, amelyek alapvetően a bűnüldöző hatóságok hatáskörébe tartoznak (5).

11.

Az európai adatvédelmi biztos már több alkalommal kijelentette, hogy „az internethasználók magatartásának nyomon követése, valamint ezt követően IP-címük lekérése a magánéletük és kapcsolattartásuk tiszteletben tartásához való jog megsértésének tekinthető (…). Ez az álláspont összhangban áll az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával (7)”. E beavatkozás tekintetében megfelelőbb biztosítékokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a nyomon követésre és/vagy a letiltásra kizárólag szigorúan célzott módon, bírói felügyelet mellett kerüljön sor, és hogy az e mechanizmussal való visszaélés a megfelelő biztonsági intézkedésekkel megelőzhető legyen.

12.

Amint azt a javaslat (13) preambulumbekezdése is említi, a biztonságosabb internet programban – amelyről az európai adatvédelmi biztos a fent említett véleményt kiadta – egy forródróthálózat létrehozása szerepel. Az európai adatvédelmi biztos egyik megjegyzése éppen az információk összegyűjtésére, központosítására és kicserélésére vonatkozó feltételekkel kapcsolatos: pontosan le kell írni azt, hogy mi tekinthető illegális vagy ártalmas tartalomnak, illetve ki és milyen biztosítékok mellett jogosult az információk összegyűjtésére és tárolására.

13.

Ez különösen a jelentéstétel következményei tekintetében fontos: nem csak a gyermekek személyes adatainak védelme a tét, hanem minden olyan személy személyes adatainak, aki valamilyen formában a hálózaton áramló információhoz kapcsolódik; ez a személy lehet például az, akit helytelen magatartással gyanúsítanak–legyen akár internet-felhasználó vagy tartalomszolgáltató–, de az is, aki gyanús magatartásról vagy tartalomról jelentést tesz, illetve a visszaélés áldozata is. Ezen egyének jogait a jelentéstételi eljárások kidolgozása során nem lehet figyelmen kívül hagyni, azokat a meglévő adatvédelmi keretrendszerrel összefüggésben kell szem előtt tartani.

14.

Az említett forródrótok által összegyűjtött információ felhasználására nagy valószínűséggel az eset bírósági szakaszában, a büntetőeljárás során kerül sor. A minőségre és a megbízhatóságra vonatkozó követelmények tekintetében további biztosítékok bevezetésére van szükség annak garantálása érdekében, hogy e digitális bizonyítéknak minősülő információ összegyűjtése és tárolása megfelelő módon történt, ezért ezek az információk bírósági tárgyalásban elfogadhatók.

15.

A rendszernek elvben a bűnüldöző hatóságok általi felügyeletével kapcsolatos garanciák az e keretnek való megfelelést célzó, döntő elemek. Az átláthatóság és az egyének független hatóság előtt érvényesíthető jogorvoslati lehetősége olyan további két fontos elem, amelyeket egy ilyen rendszerbe be kell építeni.

16.

Noha az európai adatvédelmi biztosnak nincs indoka a gyermekek szexuális zaklatása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemmel kapcsolatos erős és hatékony keretrendszer kidolgozását megtámadni, ragaszkodik ahhoz, hogy a jogbiztonság minden érintett szereplő – beleértve az internetszolgáltatókat és a hálózatot használó egyéneket – számára biztosított legyen.

17.

Annak szerepeltetése a javaslatban, hogy a végfelhasználók alapvető jogait figyelembe kell venni, üdvözlendő, de nem elégséges: ki kell egészíteni azzal, hogy az illegális tartalom elleni küzdelem során a tagállamok a független állami hatóságok felügyelete mellett kötelesek harmonizált, világos és részletes eljárásokat biztosítani.

—

Az európai adatvédelmi biztos 2008. június 23-i véleménye az internetet és egyéb kommunikációs technológiákat használó gyermekek védelmére irányuló többéves közösségi program létrehozásáról szóló határozati javaslatról, HL C 2., 2009.1.7., 2. o.

—

Az európai adatvédelmi biztos 2010. február 22-i véleménye az Európai Unió által a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) folytatott jelenlegi tárgyalásokról.

30.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 323/9

1.

2010. július 12-én a Bizottság európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot fogadott el a betétbiztosítási rendszerekről (átdolgozás). (3)

2.

A javaslatot a 45/2001/EK rendelet 28. cikke (2) bekezdésével összhangban elfogadásának napján elküldték az európai adatvédelmi biztosnak. A javaslat elfogadását megelőzően informális egyeztetésre került sor az európai adatvédelmi biztossal. Az európai adatvédelmi biztos üdvözölte ezt az informális egyeztetést, és megelégedéssel veszi tudomásul, hogy minden észrevételét figyelembe vették a javaslat végleges formájának kialakításakor.

3.

Ebben a véleményben az európai adatvédelmi biztos röviden ismerteti és elemzi a javaslat adatvédelmi vonatkozásait.

4.

A betétbiztosítási rendszerek meghatározott összeg erejéig kifizetik a betéteket a betéteseknek, ha egy hitelintézetet be kell zárni. A 94/19/EK irányelvet, amely saját területükön egy vagy több betétbiztosítási rendszer létrehozására kötelezi a tagállamokat, 1994. május 30-án fogadta el az Európai Parlament és a Tanács. A Tanács röviddel a 2008-as pénzügyi válság kitörése után arra bátorította a Bizottságot, hogy dolgozzon ki megfelelő javaslatot a betétbiztosítási rendszerek konvergenciájának előmozdítására, ami hozzájárul majd a pénzügyi szektor iránti bizalom helyreállításához. 2009. március 11-én – sürgősségi intézkedésként – a 2009/14/EK irányelvvel módosították a 94/19/EK irányelvet. A leginkább szembetűnő módosítás a fedezeti szint 20 000 EUR-ról 100 000 EUR-ra történő felemelése volt a betétesek számára, amennyiben be kell zárni egy bankot. A jelenlegi javaslat indoklásának 5. pontjában a Bizottság jelzi, hogy mivel a 2009/14/EK irányelv végrehajtása még nem fejeződött be, szükségesnek tartja a 94/19/EK és a 2009/14/EK irányelv átdolgozás útján történő konszolidálását és módosítását.

5.

A javaslat célja a vonatkozó nemzeti szabályok egyszerűsítése és harmonizálása, különösen a fedezet hatálya és a kifizetés körülményei tekintetében. Módosították a rendelkezéseket annak érdekében, hogy tovább csökkentsék a betétesek kifizetésére vonatkozó határidőt, és jobb hozzáférést biztosítsanak a betétbiztosítási rendszerek számára a tagjaikra (azaz a hitelintézetekre, mint például bankokra) vonatkozó információkhoz. Számos további módosítás szolgálja a kielégítően finanszírozott, szilárd és hiteles betétbiztosítási rendszerek megteremtését. (4)

6.

A betéteseknek történő visszafizetésre vonatkozó jobb eljárás együtt jár a betétesek személyes adatainak növekvő mértékű feldolgozásával egy tagállamon belül, de a tagállamok között is. A 3. cikk (7) bekezdése kimondja, hogy „a tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek kérésükre bármikor megkapjanak tagjaiktól minden ahhoz szükséges információt, hogy előkészítsék a betéteseknek a visszafizetést”. Ezeket az információkat a különböző tagállamokban működő betétbiztosítási rendszerek – a javaslat 12. cikkének (4) bekezdéséből következően – ki is cserélhetik egymás között.

7.

Amennyiben a betétes természetes személy, a betétesre vonatkozó információ a 95/46/EK irányelv 2. cikkének a) pontja szerint személyes adatnak minősül. Az ilyen információ hitelintézetek és egy betétbiztosítási rendszer, illetve betétbiztosítási rendszerek közötti átadása a 95/46/EK irányelv 2. cikkének b) pontja szerint személyes adat feldolgozásának minősül. Ezért a 95/46/EK irányelv rendelkezései – a vonatkozó nemzeti jogszabályokban történő végrehajtásuk formájában – alkalmazandók ezekre az adatfeldolgozási műveletekre. Az európai adatvédelmi biztos örömmel látja, hogy a javaslat (29) preambulumbekezdése ezt megerősíti és hangsúlyozza.

8.

Az európai adatvédelmi biztos örömmel veszi tudomásul, hogy a javaslat érdemben foglalkozik bizonyos adatvédelmi elemekkel. A 3. cikk (7) bekezdése előírja, hogy a visszafizetések előkészítéséhez beszerzett információkat csak erre a célra lehet felhasználni, és ezek az információk nem őrizhetők meg az említett célhoz szükségesnél hosszabb ideig. Ez tovább részletezi a 95/46/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában rögzített célhoz kötöttség elvét, valamint a 95/46/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének e) pontjában található kötelezettséget, miszerint az adatok nem őrizhetők meg az adatgyűjtés céljához vagy a további feldolgozáshoz szükségesnél hosszabb ideig.

9.

A 3. cikk (7) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy a visszafizetések előkészítésének céljára megszerzett információk a 4. cikk (2) bekezdése szerinti jelöléseket is magukban foglalják. Az utóbbi cikk alapján a hitelintézetek kötelesek megjelölni a betéteket, ha azok visszafizetése valamilyen okból nem biztosítható, például mert olyan ügyletekből keletkeztek, amelyekkel kapcsolatban pénzmosás miatt büntetőítélet született a 91/308/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének c) pontjában meghatározottak szerint (lásd a javaslat 4. cikkének (1) bekezdését). Mivel az információcsere célja éppen a betét visszafizetése, a jelölés közlése szükséges intézkedésnek tekinthető. Ezért az adatvédelmi biztos úgy ítéli meg, hogy egy ilyen jelölés átadása – ha személyes adatnak minősül – mindaddig összhangban áll az adatvédelmi szabályokkal, amíg maga a jelölés nem fed fel a szükségesnél több információt. Egy egyszerű jelzés, miszerint a betét nem biztosítható, megfelelne a célnak. Ezért a javaslat 4. cikkének (2) bekezdésében szereplő kötelezettséget olyan módon kell alkalmazni, hogy az megfeleljen a 95/46/EK irányelvből fakadó szabályoknak.

10.

A javaslat 3. cikkének (7) bekezdése a betétbiztosítási rendszerek által történő olyan adatgyűjtéssel is foglalkozik, amely a rendszeres stressztesztek elvégzéséhez szükséges a rendszereiken. Ezeket az információkat a hitelintézetek folyamatosan továbbítják a betétbiztosítási rendszerekhez. Az európai adatvédelmi biztos az informális egyeztetésen aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ezek az információk személyes adatokat is tartalmaznak-e. Az európai adatvédelmi biztos kétségesnek találta, hogy vajon valóban szükség van-e személyes adatok feldolgozására a stressztesztek elvégzéséhez. A Bizottság ezen a ponton kiigazította a javaslatot, és hozzátette, hogy az ilyen információkat anonimmá kell tenni. Az adatvédelem szempontjából ez azt jelenti, hogy az információ – a valószínűsíthetően felhasználható valamennyi eszközt figyelembe véve – nem köthető egy azonosított természetes személyhez. (5) Az európai adatvédelmi biztos elégedett ezzel a biztosítékkal.

11.

A stressztesztek elvégzéséhez kapott információkra is figyelemmel a 3. cikk (7) bekezdése kimondja, hogy az ilyen információkat csak erre a célra lehet felhasználni, és ezek az információk nem őrizhetők meg az említett célhoz szükségesnél hosszabb ideig. Az európai adatvédelmi biztos rá kíván mutatni, hogy ha az információt anonimmá teszik, az már nem tartozik a személyes adatok fogalmának körébe, amelyekre a 95/46/EK irányelvben foglalt szabályok alkalmazandók. Megfelelő okok indokolhatják ezen információk korlátozott használatának elrendelését. Az európai adatvédelmi biztos azonban egyértelművé kívánja tenni, hogy az adatvédelmi szabályok nem teszik ezt kötelezővé.

12.

A betétbiztosítási rendszerek közötti hatékony együttműködés elősegítése érdekében, figyelemmel továbbá a 3. cikk (7) bekezdésében említett információcserére, a javaslat 12. cikkének (5) bekezdése kimondja, hogy a betétbiztosítási rendszerek vagy adott esetben az illetékes hatóságok írásos együttműködési megállapodásokat kötnek. Ezekben a megállapodásokban kell kidolgozni az adatvédelmi szabályok alkalmazásának részletes előírásait. Az európai adatvédelmi biztos ezért örömmel látja, hogy a 12. cikk (5) bekezdése egy további mondattal egészült ki, amely hangsúlyozza, hogy „a megállapodások figyelembe veszik a 95/46/EK irányelvben meghatározott követelményeket”.

13.

Az európai adatvédelmi biztos elégedett azzal, ahogyan a javasolt irányelv kezeli az adatvédelmi vonatkozásokat, csupán az ezen vélemény 9. és 11. pontjában foglalt megjegyzésekre kíván emlékeztetni.

30.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 323/11

1.

az olvasás-szövegértési készség fejlesztése az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram keretében 2002-ben meghatározott tizenhárom célkitűzés egyike volt. Szerepelt továbbá a Tanács által 2003-ban meghatározott európai átlagteljesítmény öt referenciaszintje („európai referenciaértékek”) között is: e referenciaszint szerint az EU-ban 2010-re az olvasás-szövegértésben gyengén teljesítők arányát a 15 éves korosztályban legalább 20 %-kal kell csökkenteni a 2000. évi értékhez képest. A matematikához, valamint a természet- és műszaki tudományokhoz is kapcsolódott egy referenciaszint, amely szerint 2010-re legalább 15 %-kal kell növelni az e területeken végzettséget szerzők számát;

2.

az Európai Tanács 2008. márciusi ülésén újból felszólította a tagállamokat arra, hogy jelentősen csökkentsék azon fiatalok számát, akik nem tudnak megfelelő szinten olvasni, továbbá érjék el, hogy a bevándorló környezetből vagy a hátrányos helyzetű csoportokból származó tanulók eredményei javuljanak (3);

3.

a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, 2008. novemberi következtetések (4) meghatározták az iskolákkal kapcsolatos európai együttműködés menetrendjét, és újólag megállapították, hogy az olvasás-szövegértéssel kapcsolatos célok teljesítésében nem kielégítő az előrelépés. A Tanács megállapodott abban, hogy az olvasási-szövegértési és a számolási készség megszerzését és ezek továbbfejlesztését garantálni kell, mivel a kulcskompetenciák alapvető elemeit jelentik. Felkérte a tagállamokat, hogy az együttműködés középpontjába többek között az olvasási és a számolási készségek szintjének növelését és a tanulók matematika, természet- és műszaki tudományok iránti érdeklődésének felkeltését állítsák;

4.

az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) szóló, 2009. májusi tanácsi következtetések (5) újólag leszögezték, hogy az olvasás és számolás a kulcskompetenciák alapeleme, valamint hogy a matematikát, a természettudományokat és a műszaki tudományokat vonzóbbá kell tenni. A Tanács által e keretben elfogadott új referenciaérték az olvasási, matematikai és természettudományos alapkészségek megfelelő szintjének elérését célozza, az olvasásban, matematikában és a természettudományokban gyengén teljesítők arányának 2020-ra 15 % alá történő csökkentésével;

5.

az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításáról szóló 2010. évi tanácsi és bizottsági közös időközi jelentés (6) hangsúlyozta az oktatási intézmények és a munka világa közti partnerség fontosságát, mivel az hozzájárul a kompetenciák fejlesztéséhez és betekintést enged a szakmai életbe és a karrierépítésbe. Az iskolák, az egyetemek és a vállalatok közötti együttműködéssel kapcsolatban a szakértők is elismerték, hogy az ösztönzi a matematika, a természettudományok és a műszaki tudományok tanulását;

6.

nemrégiben, az Európai Tanács 2010. júniusi ülésén, a tagállamok azt a célt tűzték ki, hogy a növekedést és foglalkoztatást célzó Európa 2020 stratégia (7) keretében növelik a képzettségi szintet; a stratégiában az alapkészségek mind az „intelligens növekedés”, mind az „inkluzív növekedés” menetrendjének szerves részét képezik, továbbá hozzájárulnak az olyan kiemelt kezdeményezésekhez, mint például az „Új kézségek és munkahelyek menetrendje”, valamint az „európai digitális menetrend”;

1.

jóllehet az elmúlt évtizedben az EU-ban az oktatási és képzési teljesítmény általános javulását tapasztalhattuk, az előrelépés nem elegendő a 2010-re megállapított európai referenciaértékek eléréséhez. Sőt, az európai 15 éves korosztály olvasási és matematikai készsége az átlagot tekintve visszaesést mutat. Az olvasásban gyengén teljesítők aránya a 2000. évi 21,3 %-ról 2006-ban 24,1 %-ra nőtt (8), a matematika esetében ez az arány 20,2 %-ról 24 %-ra változott (9). A természettudományokban gyengén teljesítők aránya 2006-ban 20,2 % volt a tagállamokban (10);

2.

Bizonyított az is, hogy a tanulóknak az alapkézségek terén nyújtott teljesítményét befolyásolja társadalmi-gazdasági hátterük és szüleik iskolai végzettségi szintje. A migráns családból származó tanulók olvasási-szövegértési, matematikai és természettudományos teljesítménye gyengébb, mint a nem migráns családból származó tanulóké minden olyan tagállam esetében, amely összehasonlítható adatokkal rendelkezik (11);

3.

Európában az elmúlt évtizedekben egyre nőtt a kereslet a matematikai, természettudományos és műszaki végzettségű emberi erőforrás iránt. Bár az ezzel kapcsolatos 2010-es európai referenciaértéket sikerült teljesíteni, a szükségletek, melyekre a referenciaérték vonatkozik, még mindig fennállnak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya általában véve növekedett, elsősorban az informatikának és a bővítésnek köszönhetően, de a matematikai, statisztikai és mérnöki tanulmányok terén már jóval kisebb volt a növekedés, a fizikánál pedig egyenesen visszaesés állapítható meg. Ezen túlmenően a lányok továbbra is rendkívül kis számban képviseltetik magukat ezeken a területeken (12);

4.

Nagyon sok kezdeményezés indult a tagállamokban az olvasási-szövegértési készség javítására, és nemzeti, regionális és helyi szinten is számos olyan intézkedés született, melynek célja, hogy a matematika és a természettudományok terén mind az attitűdöt, mind a teljesítményt javítsa. Emellett az elmúlt években sok tagállam tűzött szakpolitikai napirendjére a matematikával és a természettudományokkal kapcsolatos attitűddel és teljesítménnyel kapcsolatos kérdéseket. Jelentős összegeket is áldoztak az iskolai természettudomány-oktatás fejlesztésére. A legtöbb országban egyre inkább stratégiai szerepet kapnak azok a programok, amelyek az alapkészségek és az egyéni tanulási módszerek korai elsajátítását ösztönzik (13);

1.

a nyitott koordinációs együttműködés keretében a matematika, a természettudományok és a műszaki tudományok oktatásával kapcsolatban végzett munka rávilágított arra, hogy az innovatív oktatási módszerek és a jól képzett tanárok javíthatják a tanulók matematikával, természettudományokkal és műszaki tudományokkal kapcsolatos attitűdjét és előmenetelét. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a szóban forgó területeken több tanuló folytat magasabb szintű tanulmányokat, amelynek eredményeként megnőhet a matematikai, természettudományos és műszaki végzettséggel rendelkezők száma;

2.

a „Science Education Now: A Renewed Pedagogy for the Future of Europe” (A természettudományok oktatása ma: Megújult pedagógia Európa jövőjéért) című 2007-es bizottsági jelentés (14) javasolta többek között a kutatásalapú módszerek gyakoribb használatát a természettudományok oktatásában, a természettudomány-tanárok elszigeteltségének megszüntetését hálózatok kiépítésével, a lányok matematika, természettudományok és műszaki ismeretek iránti attitűdjének kiemelt kérdésként való kezelését, valamint az iskolák nyitottabbá tételét a tágabb közösség felé;

1.

az alapkészségek elsajátítása – amely az egész életen át tartó tanulás keretében mindenki számára megalapozza a kulcskompetenciák kifejlesztését – rendkívül fontos szerepet fog játszani a polgárok foglalkoztathatóságának javításában, és társadalmi befogadásuk és személyes kibontakozásuk elősegítésében. Ezért fel kell lépni a gyenge tanulmányi teljesítmény és a társadalmi kirekesztettség ellen;

2.

a jó olvasási-szövegértési és számolási készség, valamint a természeti világ alapelveinek és az alapvető tudományos fogalmaknak a megbízható ismerete jelenti az alapját az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megszerzésének, tehát már egészen fiatal korban foglalkozni kell ezek kialakításával;

3.

az olvasási-szövegértési és matematikai alapkészségek a tanulás elsajátításának feltételei: az egyén ezek segítségével tud új ismereteket és készségeket elérni, elsajátítani, feldolgozni, asszimilálni és kommunikálni, továbbá képessé válni az önálló tanulásra;

4.

a nemzetközi kutatási eredmények, többek között a PISA- és a TIMSS-vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy az olyan rendszerszintű jellemzők, mint az iskolák közti különbségek és a tanulók eltérő háttere (amely például a szociális és anyagi körülményekből, a szülők iskolázottsági szintjéből, a számítógép otthoni meglétéből fakad), befolyásolják az olvasási, matematikai és természettudományos teljesítményt;

5.

a tanárok, az iskolai vezetők és a tanárképzők képzettsége, kompetenciája és elhivatottsága is fontos feltétele a jó oktatási eredményeknek. Kulcsfontosságú tehát, hogy a tanárok és az iskolaigazgatók alapképzése, szakmai életbe való bevezetése és szakmai továbbképzése a lehető legmagasabb színvonalú legyen, amelyet a megfelelő oktatási és szakmai támogató szolgáltatások is segítenek;

6.

az „Oktatás és képzés 2020” stratégiai keretrendszerben meghatározott új, ambiciózus referenciaérték eléréséhez eredményesebb tagállami kezdeményezésekre lesz majd szükség. A gazdasági visszaesés – a demográfiai kihívásokkal együtt – csak még szembetűnőbbé teszi, hogy az iskolarendszereket a lehető legnagyobb mértékben hatékonnyá és méltányossá kell tenni; ugyanakkor továbbra is biztosítani kell a hatékony beruházást az oktatási és képzési rendszerekbe, hogy meg tudjunk felelni a jelen és a jövő gazdasági és társadalmi kihívásainak;

1.

alakítsanak ki és fejlesszenek tovább nemzeti stratégiai megközelítéseket az iskolai tanulók olvasási-szövegértési, matematikai és természettudományi teljesítményének javítására, különös figyelmet fordítva a hátrányos társadalmi-gazdasági környezetből származó tanulókra;

2.

elemezzék és értékeljék a már létező nemzeti szintű megközelítések eredményességét, hogy ezzel további adatokat biztosítsanak a szakpolitikák további fejlesztéséhez;

1.

állítson fel egy magas szintű szakértői csoportot, amelynek a feladata az olvasási-szövegértési készségekkel kapcsolatos már meglévő kutatások, tanulmányok és nemzetközi jelentések elemzése lenne az e következtetésekben felvázolt kérdésekre összpontosítva. A csoportnak meg kell vizsgálnia, hogy hogyan lehet az olvasási-szövegértési készséget az egész életen át tartó tanulás egész folyamatára kiterjedően a legeredményesebben és a leghatékonyabban támogatni – és a megfelelő szakpolitikai intézkedések alapján – 2012 első félévéig következtetéseket kell levonnia, valamint javaslatokat kell tennie a tagállami szakpolitikák alakításának segítése céljából;

2.

a nyitott koordináció keretében működő MST Cluster (a matematikai, természettudományos és műszaki készségek kérdésével foglalkozó csoport) munkájának folytatásaként állítson fel tagállami szakértőkből és szakpolitikai döntéshozókból álló tematikus munkacsoportot az „Oktatás és képzés 2020” keretében megállapított új referenciaérték teljesítésének elősegítésére;

3.

segítse elő a tagállamok közt az egymástól tanulást és a bevált gyakorlatok összegyűjtését és terjesztését az alapkészségek elsajátítása terén, valamint kísérje figyelemmel az „Oktatás és képzés 2020” referenciaértékének teljesítésében elért előrelépést és tegyen róla jelentést;

1.

biztosítsák egyrészt, hogy az iskolai oktatásért felelős főigazgatók adott esetben ülésezzenek annak érdekében, hogy számba vegyék az iskolákkal kapcsolatos kérdésekben folytatott európai szakpolitikai együttműködés nyomán elért eredményeket, tájékoztassák a nemzeti szakpolitikai döntéshozókat és megvitassák a jövőbeli uniós szintű munka prioritásait ezen a területen, másrészt hogy valamennyi érintett fél között széles körben terjesszék e megbeszélések eredményeit, és adott esetben miniszteri szinten is folytassanak megbeszéléseket;

2.

mozdítsák elő a tagállamok közötti közös kísérleti projektek kidolgozására vonatkozó lehetőségeket, amelyek célja, hogy innovatív megközelítéseken keresztül minden fiatal számára lehetővé tegyék az alapkészségek fejlesztését. Ezeket a projekteket önkéntes alapon szerveznék közösen kialakított kritériumoknak megfelelően, közös értékelés vonatkozna rájuk, és meglévő uniós eszközöket használnának fel;

3.

használjanak fel a fent említett célkitűzések elérése céljából minden rendelkezésre álló eszközt, így a nyitott koordinációs módszert, az egész életen át tartó tanulás programját, a 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogramot és – a nemzeti prioritásokkal összhangban – az európai strukturális alapokat.

30.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 323/15

—

a Bizottság 2010. július 2-i, az analógról a digitális korszakra való átállásból eredően az európai filmörökségre váró kihívásokról szóló belső munkadokumentumára (a filmörökségről szóló ajánlás második végrehajtási jelentése) (1);

—

az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, az európai digitális menetrendről szóló bizottsági közleményre (2), és különösen arra a megállapításra, miszerint „a kulturális sokszínűség megőrzése érdekében támogatni kell a filmszínházak digitalizálását”;

—

a Bizottságnak a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló, 2010. április 27-i zöld könyvére (3);

—

a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-i UNESCO-egyezményre (4).

—

az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Az európai mozik lehetőségei és kihívásai a digitális korszakban” című bizottsági közleményt (5).

—

a digitális technológiák a filmforgalmazás új lehetőségeit teszik lehetővé – a művészfilmeket játszó és a gyéren lakott területeken található mozik számára is –, elősegítve ezzel az európai alkotások támogatására, illetve az ezekhez való hozzáférésre, továbbá a kulturális és nyelvi sokszínűség és a társadalmi kohézió előmozdítására vonatkozó európai és nemzeti célok elérését;

—

az európai filmvetítési piac fragmentált, ami több olyan kihívást támaszt, amelyek a mozik digitális átállására vonatkozó nemzeti, illetve európai tervek kidolgozására és megvalósítására is hatással lehetnek;

—

a mozik digitalizálásának jelentős költsége a moziüzemeltetőket terheli, míg a digitális kópiák alacsonyabb költségének köszönhetően néhány forgalmazó megtakarítást könyvelhet el. Az aszimmetria kiegyenlítése érdekében a piac olyan finanszírozási modelleket dolgozott ki – például a virtuáliskópia-díjat (VPF) (6) –, melyek keretében magánforrásból finanszírozzák a mozik digitalizálását. E modellek azonban nem mindig megfelelőek a kisebb mozik, különösen az egytermes, a művészfilmeket, illetve a filmörökséget bemutató, továbbá a filmmúzeumok számára. Ezért e vetítőtermek a digitális vetítőberendezés beszerzésekor nagyobb pénzügyi akadályokba ütközhetnek, noha jelentős társadalmi és kulturális szerepet töltenek be, például a gyéren lakott területeken, ahol kulturális rendezvényekre csak korlátozott számban kerül sor.

—

a digitális vetítés a különböző nyelvi változatoknak (ideértve a feliratozást és a szinkronizálást is), valamint a képi látvány hangos megjelenítési technikáinak rugalmasabb és olcsóbb használatát teszi lehetővé, elősegítve az alkotások jobb elérhetőségét és terjesztését, ideértve az olyan országokban és régiókban készült alkotásokat is, melyek nyelvét nem beszélik széles körben;

—

a vetítőtermek digitalizálása példátlan lehetőségeket jelent az európai mozi számára, ugyanakkor piaci szerkezetátalakítással is járhat, amely aránytalanul nagy hatással lesz a fent említett mozikra, korlátozva a bemutatásra kerülő filmek sokszínűségét, valamint a lakosság egy része számára megnehezítve a filmek megtekintését. Ezenfelül a társadalmi kohéziót is alááshatja, mivel egyes régiókban a mozik fontos szerepet töltenek be mint kommunikációs színtér és találkozóhely. Továbbá szociális költségeket is generálhat, különösen a műszaki iparágakban és a mozitermi vetítés ágazatában való foglalkoztatás terén;

—

a mozik digitalizálása az európai filmörökség támogatására, illetve az ahhoz való hozzáférésre is lehetőséget nyújt. Ezért e lehetőségek maximalizálása érdekében – és egyebek mellett oktatási célokból – különböző szintű, megfelelő intézkedésekre van szükség;

—

a digitális vetítésre való átállás maximális elősegítése érdekében a finanszírozási források összevonására és rugalmas kezelésére van szükség – legyen szó akár magán, akár állami, helyi, nemzeti, illetve európai eredetű forrásokról – annak érdekében, hogy a különféle típusú mozik a sajátos helyzetükre szabott támogatásban részesülhessenek.

—

a mozik digitalizálásához magán a vetítőberendezésen túl egyéb berendezésekre és eszközökre (szerverre, hangtechnikára, vetítővászonra, a vetítőterem beállítására stb.) is szükség van;

—

egyelőre nem ismert e berendezések élettartama, ami kérdéseket vet fel a fenntartási költségeket, valamint a korszerűsítés és/vagy csere finanszírozását illetően közép- és hosszú távon, beleértve a digitális gyártás lehetséges új formátumainak bevezetését is.

—

a mozik digitális átállása sürgető és szükséges. A közpolitikáknak támogatniuk kell az átállást az alábbi általános érdekű célok figyelembevételével:

—

végre kívánja hajtani „Az európai mozik lehetőségei és kihívásai a digitális korszakban” című közleményében foglalt, az európai mozikra vonatkozó, a digitális vetítésre való átállásról szóló cselekvési tervet, és különösen hogy:

—

mérlegeljék a mozik digitalizálásával kapcsolatos támogatások szükségességét, figyelembe véve a fenti általános érdekű célokat;

—

ezzel összefüggésben és az uniós versenyjogi szabályokkal összhangban mérlegeljék a mozik digitalizálásának támogatását szolgáló, a magánfinanszírozást kiegészítő programok megvalósításának lehetőségeit. E tervek kialakításakor figyelembe kell venni az egyes tagállamok sajátosságait. E lehetőségek magukban foglalhatják az alábbiakat:

—

mérlegeljék azon elgondolást, amely a filmek állami támogatását digitális mesterkópia elkészítéséhez kötné a digitalizált európai alkotások kínálatának bővítése céljából;

—

vizsgálják meg, hogy az uniós strukturális alapokat adott esetben hogyan lehet a digitalizálási projektek és a gyakorlati képzési kezdeményezések finanszírozására használni.

—

a digitális filmvetítés meglévő ISO-szabványainak figyelembevételével folytassanak további megbeszéléseket arra vonatkozóan, hogy a vetítés minősége és a filmterjesztés terén hogyan érhetők el a különböző igényeket kielégítő, szükséges és megfelelő eredmények; ennek során ügyeljenek a technológiasemlegesség elvének betartására;

—

vegyék figyelembe, hogy a technológiák folyamatosan változnak és megújulnak, és a digitális vetítés finanszírozásának kérdései nem korlátozódnak a jelenlegi átmeneti időszakra;

—

a lehetőségek szerint és a versenyjogi szabályokkal összhangban biztosítsák, hogy a mozidigitalizálás (magán és állami) finanszírozási mechanizmusainak megvalósítása ne korlátozza a moziüzemeltetőknek a bemutatásra kerülő filmek kiválasztására vonatkozó szabadságát;

—

ösztönözzék az elsősorban a mozitulajdonosok és a forgalmazók számára szervezett, különösen a vetítésre, a digitális mozi új üzleti modelljeire, az alternatív kínálat népszerűsítésére, valamint a műszaki karbantartásra vonatkozó átképzési és digitális technológiával kapcsolatos képzési programok bevezetését;

—

vizsgálják meg, hogy milyen módokon könnyíthető a moziüzemeltetők és a digitális vetítésre való átállásban érintett más vállalkozások hitelhez jutása, különösen az Európai Beruházási Bank révén, amint erre lehetőség nyílik.

30.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 323/18

30.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 323/19

30.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 323/20

A transzatlanti csereprogramra irányuló partnerségek (TEP, Transatlantic Exchange Partnerships) esetében az EU és Kanada felsőoktatási és szakképzési intézményeiből álló konzorciumoknak nyújtanak támogatást, hogy közös tanulmányi és képzési programokat hajtsanak végre, valamint tanulói és oktatói mobilitást valósítsanak meg. A támogatás többek között az igazgatásnak nyújtott segítség, valamint a diákok, és a tudományos és adminisztratív személyzet számára biztosított ösztöndíjak formájában valósul meg. A TEP projektek maximális időtartama 36 hónap.

A tevékenységek részletes leírása a programismertető 5. fejezetében található.

A tudományos fokozatokkal kapcsolatos transzatlanti partnerségek (TDP, Transatlantic Degree Partnerships) esetében a támogatás tudományos fokozatokkal kapcsolatos kettős/dupla vagy közös programok kialakítására és megvalósítására irányul. A támogatás többek között a tervezési munkában és az igazgatásnak nyújtott segítség, valamint a diákok, és a tudományos és adminisztratív személyzet számára biztosított ösztöndíjak formájában valósul meg. A TDP projektek maximális időtartama 48 hónap.

A tevékenységek részletes leírása a programismertető 6. fejezetében található.

The Education, Audiovisual and Culture Executive Agency

EU-CANADA Call 2011

Avenue du Bourget/Bourgetlaan 1 — BOUR 02/17

1140 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Canada-EU Programme for Co-operation in Higher Education, Training and Youth

International Academic Mobility

Learning Branch

Human Resources and Skills Development Canada

200 Montcalm Street, Tower 2, Ground Floor

Gatineau, Québec

K1A OJ9

CANADA

30.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 323/23

30.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 323/24

—

név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—

a teljes forgalom a 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. közötti időszakban,

—

a vállalat pontos tevékenysége az érintett termék vonatkozásában,

—

a Belaruszból és Oroszországból származó importált érintett termék 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. közötti, az uniós piacra irányuló behozatalainak, illetve az Unió piacán lebonyolított viszonteladásainak mennyisége tonnában és értéke euróban,

—

az érintett termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló (3) valamennyi vállalat neve és tevékenységének pontos leírása,

—

bármely olyan egyéb információ, amely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

i.

Az 5. a) pont i. alpontjában meghatározott információknak ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított 15 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz, mert a Bizottság az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 21 napon belül konzultációt kíván folytatni azokkal az érdekelt felekkel, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a minta végleges kiválasztásakor a mintába bekerüljenek.

ii.

Az 5. a) pont ii. alpontjában említett minden egyéb, a minta kiválasztása szempontjából fontos információnak ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 21 napon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

iii.

A mintába felvett felek kitöltött kérdőíveinek a mintába való felvételükről szóló értesítést követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 4/92

1049 Bruxelles/Brussels

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

30.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 323/28

1.

2010. november 18-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Shell csoporthoz tartozó Shell Brazil Holding BV (Egyesült Királyság) és a Cosan csoporthoz tartozó Cosan SA Indústria e Comércio (Brazília) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások újonnan alapított közös vállalkozásban szerzett részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a JV CO (Brazília) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.5846 – Shell/Cosan/JV hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

30.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 323/29

1.

2010. november 17-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Mitsui csoport (a továbbiakban: Mitsui, Japán) irányítása alá tartozó Mitsui Renewable Energy Europe Limited (a továbbiakban: Mitsui Renewable, Egyesült Királyság) és a Fomento de Construcciones y Contratas, SA (a továbbiakban: FCC csoport, Spanyolország) csoporthoz tartozó FCC Energia, SA (a továbbiakban: FCCE, Spanyolország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások egy már létező közös vállalkozásban szerzett részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Guzman Energia, SL, (a továbbiakban: Guzman, Spanyolország) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Guzman a szoláris termikusenergia-termelés területén tevékenykedik Spanyolországban.

4.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

5.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6069 – Mitsui Renewable/FCCE/Guzman hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

30.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 323/30

1.

2010. november 23-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Brose csoporthoz tartozó Brose Fahrzeugteile GmbH & Co. KG (a továbbiakban: Brose, Németország) és a SEW-Eurodrive GmbH & Co KG (a továbbiakban: SEW, Németország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások közös irányítást szereznek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében egy újonnan alapított közös vállalkozás felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6042 – Brose/SEW/JV hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

30.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 323/31

1.1. osztály:

Friss hús (és aprólék)

a)

Tömeg: hím bárány hasított testének tömege legfeljebb 16 kg, nőstény bárány hasított testéé pedig legfeljebb 14 kg;

b)

Faggyúborítottsági osztály: a csekély (2) és a közepes (3) között (1249/2008/EK rendelet);

c)

Színe: rózsaszín és a halvány rózsaszín közötti;

d)

Izmoltság: „O” osztály (közepes) és a feletti osztályok (1249/2008/EK rendelet);

e)

A feldolgozás során keletkezett hibáktól és vérömlenyektől mentes;

f)

A faggyú jellemzői:

—

A hús színe a rózsaszíntől a halvány rózsaszínig terjed.

—

Érzékszervi jellemzők: ízleléskor kellemes hatású, kiváló textúrával rendelkezik, és mérsékelt izomközi faggyúlerakódás jellemzi. A hús igen puha, kevéssé faggyús. A faggyú jó eloszlásának és minőségének köszönhetően aromája, zamata és levesessége kiváló.

a)

Gazdálkodási rendszer.

A szopós bárányok extenzív tartásban anyjuk mellett maradnak, az anyatejes táplálás az elválasztásig alapvetően gabonából és hüvelyesekből készült készítményekkel egészülhet ki.

A vágásra szánt állatok hizlalása kizárólag istállózással történő tartásban, különböző készítményekkel és gabonaszalmával történik.

A bárányok vágási kora soha nem lehet több 100 napnál.

b)

A „Cordero de Extremadura” OFJ által védett bárányok szülőinek fajtajellemzői az alábbiak:

—

Az Historia Universal de la Primitiva y Milagrosa Imágen de Ntra. Sra. de Guadalupe című 1743-ban kiadott műben V. Károly konyhaművészeti ízlésére vonatkozó utalásokat találunk:

„Miután visszavonult a Yustei kolostorba, a perjel havonta egyszer meglátogatta őt nemcsak ama vonzalom miatt, amelyet e ház őrá mindig gyakorolt, hanem azért is, mert Őfelsége szerette azt itt felszolgált bárányhúst …”

—

Dionisio Pérez 1952-ben megjelent Guía del buen comer español című művében a híres Thebussem doktor leírást ad az extremadurai konyháról két – általa fenségesnek minősített – ételt kiemelve, melyek a caldereta de los pastores (pásztorragu) és a pollo caminero (házi csirkéből készült fogás).

—

A „Cordero de Extremadura” és „Cordero Manchego” egyedi megnevezésű bárányokból előállított hasított testek minőségének jellemzése (Alonso, I.; Sánchez, C.; Pardos, J. F.; Pardos, J. J.; Delfa, R.; Sierrra, I.; Fisher, A., 1999).

—

A különböző európai juhfajtákból származó hús minőségének és összetételének meghatározása és megfeleltetése. A fogyasztói igényekhez való igazítás. FAIR3-CT96-1768 „OVAX” projekt (Sañudo, C. et al., 1999).

—

A különféle gazdálkodási rendszerekben előállított hasított báránytestek kvantitatív és kvalitatív jellemzőinek értékelése. (María de la Montana López Parra, 2006)