AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

17.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 312/1

Állami támogatás engedélyezése az EUMSz. szerződés 107. és 108. cikke alapján

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(EGT-vonatkozású szöveg, kivéve a Szerződés I. melléklete alá tartozó termékeket)

2010/C 312/01

A határozat elfogadásának időpontja

2010.6.23.

Állami támogatás hivatkozási száma

NN 12b/06

Tagállam

Belgium

Régió

Flandria

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

„Promotie van akkerbouwproducten”

Jogalap

Besluit van de Vlaamse regering van 4 februari 1997 betreffende de verplichte bijdragen bestemd voor de promotie en afzetbevordering van de Vlaamse producten van de sectoren landbouw, tuinbouw en visserij zoals gewijzigd op 26 september 2008.

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Szántóföldi termékek promóciója

Támogatás formája

Adó jellegű járulékok

Költségvetés

7 560 000 EUR

Támogatás intenzitása

Legfeljebb 100 %

Időtartam

2000–2013-ig

Gazdasági ágazat

Mezőgazdaság, feldolgozó- és értékesítési ágazat

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

VLAM

Elipsegebouw, 1e verdieping

Koning Albert II laan 35

1030 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/state_aids_texts_hu.htm

A határozat elfogadásának időpontja

2010.6.23.

Állami támogatás hivatkozási száma

NN 12c/06

Tagállam

Belgium

Régió

Flanders

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

„Promotie van pluimvee, eieren en konijnen”

Jogalap

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Baromfi- és nyúlhúsból készült termékek, valamint tojástermékek népszerűsítése

Támogatás formája

Adó jellegű járulékok

Költségvetés

4 643 044 EUR

Támogatás intenzitása

Legfeljebb 100 %

Időtartam

2002–2013-ig

Gazdasági ágazat

Mezőgazdaság, feldolgozási és értékesítési ágazat

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

VLAM

Ellipsgebouw, 1e verdieping

Koning Albert II laan 35

1030 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/state_aids_texts_hu.htm

A határozat elfogadásának időpontja

2010.6.23.

Állami támogatás hivatkozási száma

NN 12d/06

Tagállam

Belgium

Régió

Flanders

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

„Promotie van niet-eetbare tuinbouwprodukten”

Jogalap

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Nem ehető kertészeti termékek népszerűsítése

Támogatás formája

Adó jellegű járulékok

Költségvetés

12 162 308 EUR

Támogatás intenzitása

Legfeljebb 100 %

Időtartam

2003–2013-ig

Gazdasági ágazat

Mezőgazdaság, feldolgozási és értékesítési ágazat

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

VLAM

Ellipsgebouw, 1e verdieping

Koning Albert II laan 35

1030 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/state_aids_texts_hu.htm

A határozat elfogadásának időpontja

2010.6.23.

Állami támogatás hivatkozási száma

NN 12e/06

Tagállam

Belgium

Régió

Flanders

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

„Promotie van groenten en fruit, brood en biolandbouw”

Jogalap

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Gyümölcs- és zöldség-, kenyér- és biotermékek népszerűsítése

Támogatás formája

Adó jellegű járulékok

Költségvetés

33 217 732 EUR

Támogatás intenzitása

Legfeljebb 100 %

Időtartam

2000–2013-ig

Gazdasági ágazat

Mezőgazdaság, feldolgozási és értékesítési ágazat

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

VLAM

Ellipsgebouw, 1e verdieping

Koning Albert II laan 35

1030 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/state_aids_texts_hu.htm

17.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 312/5

Állami támogatás engedélyezése az EUMSz. szerződés 107. és 108. cikke alapján

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(EGT-vonatkozású szöveg)

2010/C 312/02

A határozat elfogadásának időpontja

2010.9.15.

Állami támogatás hivatkozási száma

N 221/09

Tagállam

Németország

Régió

Nünchritz

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Wacker Chemie GmbH

Jogalap

XR 31/07, XR 6/07, X 167/08

Az intézkedés típusa

Egyedi támogatás

Célkitűzés

Regionális fejlesztés

Támogatás formája

Vissza nem térítendő támogatás

Költségvetés

Tervezett támogatás teljes összege 97,5 millió EUR

Támogatás intenzitása

11,72 %

Időtartam

2010–2013

Gazdasági ágazat

Vegy- és gyógyszeripar

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Sächsisches Staatsministerium für Wirtschaft und Arbeit

Referat 31

Wilhelm-Buck-Straße 2

01097 Dresden

DEUTSCHLAND

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/state_aids_texts_hu.htm

A határozat elfogadásának időpontja

2010.10.12.

Állami támogatás hivatkozási száma

N 135/10

Tagállam

Ausztria

Régió

Linz-Wels

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Aid for the Remediation of a Contaminated Site in Linz (AT)

Jogalap

Umweltförderungsgesetz, BGBl. Nr. 185/1993, zuletzt geändert durch BGBl. I Nr. 52/2009

Altlastensanierungsgesetz, BGBl. Nr. 299/1989, zuletzt geändert durch BGBl. I Nr. 52/2009

Förderungsrichtlinien 2008 für die Altlastensanierung oder -sicherung

Az intézkedés típusa

Egyedi támogatás

Célkitűzés

Környezetvédelem

Támogatás formája

Vissza nem térítendő támogatás

Költségvetés

Tervezett támogatás teljes összege 146,27 millió EUR

Támogatás intenzitása

100 %

Időtartam

2011.1.1–2020.12.31.

Gazdasági ágazat

Acél

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft

Stubenbastei 5

1010 Wien

ÖSTERREICH

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/state_aids_texts_hu.htm

A határozat elfogadásának időpontja

2010.9.29.

Állami támogatás hivatkozási száma

N 178/10

Tagállam

Spanyolország

Régió

—

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Compensación por servicio público asociada a un mecanismo de entrada en funcionamiento preferente para las centrales de carbón autóctono

Jogalap

Real Decreto 134/2010, de 23 de febrero, por el que se establece el procedimiento de resolución de restricciones por garantía de suministro y se modifica el Real Decreto 2019/1997, de 26 de diciembre, por el que se organiza y regula el mercado de producción de energía eléctrica. Borrador de Real Decreto por el que se modifica el Real Decreto 134/2010, de 23 de febrero, por el que se establece el procedimiento de resolución de restricciones por garantía de suministro y se modifica el Real Decreto 2019/1997, de 26 de diciembre, por el que se organiza y regula el mercado de producción de energía eléctrica.

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Általános gazdasági érdekű szolgáltatás

Támogatás formája

Vissza nem térítendő támogatás

Költségvetés

Tervezett éves kiadás 400 millió EUR

Támogatás intenzitása

—

Időtartam

2014.12.31-ig

Gazdasági ágazat

Villamosenergia-, gáz- és vízellátás, Szén

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Dirección General de Política Energética y Minas

Ministerio de Industria, Turismo y Comercio

Paseo de la Castellana, 160

28071 Madrid

ESPAÑA

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/state_aids_texts_hu.htm

A határozat elfogadásának időpontja

2010.6.28.

Állami támogatás hivatkozási száma

N 257/10

Tagállam

Dánia

Régió

—

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Third extension of the Danish guarantee scheme on new debt

Jogalap

Lov nr. 1003 af 10. oktober 2008 om finansiel stabilitet som ændret ved lov nr. 68 af 3. februar 2009 om ændring af lov om finansiel stabilitet.

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás

Támogatás formája

Állami kezességvállalás

Költségvetés

Tervezett támogatás teljes összege 600 000 millió DKK körül

Támogatás intenzitása

—

Időtartam

2010.7.1–2010.12.31.

Gazdasági ágazat

Pénzügyi intermediáció

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Finansiel Stabilitet A/S

Amaliegade 3-5, 5

1256 København K

DANMARK

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/state_aids_texts_hu.htm

A határozat elfogadásának időpontja

2010.9.30.

Állami támogatás hivatkozási száma

N 407/10

Tagállam

Dánia

Régió

—

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Danish winding-up scheme

Jogalap

Lov om håndtering af nødlidende pengeinstitutter (lov nr. 721 af 25. juni 2010)

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás

Támogatás formája

A tőkeintervenció egyéb formái, Kedvezményes kamatozású kölcsön, Állami kezességvállalás

Költségvetés

—

Támogatás intenzitása

—

Időtartam

2010.10.1–2010.12.31.

Gazdasági ágazat

Pénzügyi intermediáció

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Økonomi- og Erhvervsministeriet

Slotholmsgade 12

1216 København K

DANMARK

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/state_aids_texts_hu.htm

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

17.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 312/11

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2010. november 16.

2010/C 312/06

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3612
JPY	Japán yen	113,21
DKK	Dán korona	7,4547
GBP	Angol font	0,85100
SEK	Svéd korona	9,3753
CHF	Svájci frank	1,3408
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,1670
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,607
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	276,95
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7092
PLN	Lengyel zloty	3,9372
RON	Román lej	4,2925
TRY	Török líra	1,9801
AUD	Ausztrál dollár	1,3874
CAD	Kanadai dollár	1,3817
HKD	Hongkongi dollár	10,5546
NZD	Új-zélandi dollár	1,7655
SGD	Szingapúri dollár	1,7682
KRW	Dél-Koreai won	1 539,11
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,5426
CNY	Kínai renminbi	9,0355
HRK	Horvát kuna	7,3941
IDR	Indonéz rúpia	12 197,34
MYR	Maláj ringgit	4,2612
PHP	Fülöp-szigeteki peso	59,566
RUB	Orosz rubel	42,3215
THB	Thaiföldi baht	40,652
BRL	Brazil real	2,3504
MXN	Mexikói peso	16,7370
INR	Indiai rúpia	61,6800

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

17.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 312/19

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2010/C 312/14

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„BŒUF DE VENDÉE”

EK-sz.: FR-PGI-0005-0592-08.03.2007

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés:

„Bœuf de Vendée”

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Franciaország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

1.1. osztály:

Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A szóban forgó állatok üszők, fiatal tehenek vagy ivartalanított hím állatok, amelyek hasított súlya legalább 380 kg, testalakulása (S) EUR, faggyúborítottsága 2-es és 3-as, és amelyek vágási kora 30 és 96 hónap között van.

A „Bœuf de Vendée” előállítására szolgáló állatok fajtatiszta vagy egymással keresztezett hústermelő fajták, vagy esetleg vegyes fajtájú anyaállatok és hústermelő apaállatok keresztezésének egyedei.

A kérelem friss húsra vonatkozik, amely forgalmazása hasított testként, testnegyedként vagy darabolt formában történik.

A „Bœuf de Vendée” húsát élénkvörös szín, puha és lágy textúra, valamint finom és kellemes marhahúsíz jellemzi.

A hús pH-ját és hőmérsékletét vágás után 24 órával mérik, és a pH értékének 6 alatt, míg a hőmérsékletnek 6 °C alatt kell lennie. A pH értékére és a hőmérsékletre vonatkozó feltételek betartása elengedhetetlen a hosszú érlelési időszak megkezdéséhez. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, csökken a hús tartóssága és íze rossz lesz.

A „Bœuf de Vendée” minden hasított testét vagy részét származási és garanciabizonyítvány kíséri egészen a hentes pultjáig, ami a fogyasztót az állat kategóriájáról (üsző, tehén vagy ivartalanított hím) tájékoztatja.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében):

Nem alkalmazható

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén):

Az állat születésétől elválasztásáig kötelező a természetes szoptatás. A borjak elválasztása 6 és 9 hónapos koruk között történik. Az elválasztást követően az állatok áttérhetnek a legelésre a takarmány rendelkezésre állásától függően.

A nyári időszakban az állatok takarmányon és koncentrátumokon alapuló kiegészítő takarmányt is kaphatnak.

A takarmány eredetére szigorú szabályok vonatkoznak: legalább 80 %-ának a gazdaságból, míg a fennmaradó résznek az OFJ földrajzi területéről kell származnia. Ez a követelmény a helyi és hagyományokon alapuló gyakorlatok eredményeként, valamint a vendée-i takarmány különleges minőségének köszönhetően alakult ki. Az óceáni éghajlat sok napsütést biztosító enyhe hatása nagyobb mennyiségű, energiában és fehérjében gazdag takarmány korai betakarítását teszi lehetővé. Ez biztosítja a „Bœuf de Vendée” igényeinek leginkább megfelelő takarmányt.

A tartás során kötelező a legelő és a marhaistálló közötti váltás, és az állat életében legalább két ilyen ciklusnak kell lennie. A ciklusnak a következőképpen kell alakulnia: az állat télen a marhaistállóban, majd nyáron (áprilistól októberig) a legelőn van. A legelőn töltött idő legalább 4 hónap.

Az éves átlagos állatsűrűség nem haladhatja meg a 2 számosállat-egység/hektár értéket a fő takarmánynövény vetésterületére vetítve, és a takarmányozást szolgáló legelők szarvasmarha-tenyésztésre vannak fenntartva.

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

Az ellésnek, a tartásnak és a hizlalásnak egyazon gazdaságon belül kell történnie.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

Nem alkalmazható

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

„Bœuf de Vendée” elnevezéssel forgalomba hozott termék. A címkén szerepelnie kell az OFJ-logónak, valamint az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” feliratnak. A kategória megjelölésének (ivartalanított hím állat, tehén vagy üsző) kötelezően szerepelnie kell a hasított testet vagy a húsdarabokat a hentes pultjáig kísérő származási és garanciabizonyítványokon.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

A „Bœuf de Vendée” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó földrajzi terület magában foglalja Vendée megye teljes területét, valamint a megyével szomszédos azon kisebb természeti területeket, amelyek nagyon hasonló mezőgazdasági, földrajzi, történelmi, szociális és kulturális jellemzőkkel rendelkeznek.

A szóban forgó földrajzi terület a következő:

—	Vendée megye teljes területe,

—	Loire-Atlantique megye következő járásainak valamennyi települése: Aigrefeuille, Bouaye, Bourgneuf en Retz, Clisson, Légé, Le Loroux Bottereau, Le Pellerin, Machecoul, Paimboeuf, Pornic, Rezé, Saint Père en Retz, Saint Philbert de Grand Lieu, Vallet, Vertou, Vertou-vignoble.

—	Maine-et-Loire megye következő járásainak valamennyi települése: Beaupréau, Chalonnes sur Loire, Champtoceaux, Chemillé, Cholet, Cholet 1, Cholet 2, Cholet 3, Doué La Fontaine, Gennes, Les Ponts de Cé, Montfaucon, Montreuil Bellay, Montrevault, Saint Florent le Vieil, Thouarcé, Vihiers.

—	Deux-Sèvres megye következő járásainak valamennyi települése: Cerisay, Coulonges, Mauléon, Moncoutant.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

a) Természeti tényezők

Vendée megye éghajlati és földtani szempontból különleges helyzetnek örvend: éghajlatában jelentős óceáni hatás érvényesül, és a napsütéses időszakok éves átlaga – 2 100 óra/év értékkel – messze meghaladja a nemzeti átlagot. Mindez igen kedvezően befolyásolja a takarmány-előállítást, és hosszú időszakokra lehetővé teszi az állatok legeltetését. Az Armorikai-hegység déli határát képző Vendée megyét földtani szempontból a viszonylag mély, iszapos talaj jellemzi, ami szintén kedvez a takarmány-előállításnak.

b) Mezőgazdasági tényezők

Vendée megye egyik egyedi jellegzetessége a takarmány előállítására szolgáló kiemelkedő kapacitásában rejlik, amely az éghajlati és földtani tényezők által meghatározott különleges helyzetéből ered. A hőmérséklet korai – április végi, május eleji – emelkedése, valamint a sok tavaszi napsütés lehetővé teszi a rendszerint több mint 30 % szárazanyagot tartalmazó előfonnyasztott szilázs, valamint a korai, kiváló tápértékkel rendelkező (magas energia- és nitrogéntartalmú) széna június eleji előállítását. Ezen éves takarmányok hozama az első kaszáláskor gyakran meghaladja a hektáronkénti 5 tonna szárazanyagot. Ugyanezeknek a különleges feltételeknek köszönhetően tavasszal olyan kitűnő feltételek mellett ültethető takarmánykukorica, amelyek rendszeres jó termést biztosítanak. Végül az éghajlati körülményeknek köszönhetően Vendée megyében a hőmérsékletösszeg rendszeresen eléri azt a szintet, amely elegendő e silókukorica megfelelő betakarítási érettségéhez, azaz a betakarításkor több mint 33 %-os szárazanyagarányhoz, és a jó minőségű magvak több mint 50 %-os arányához. Hektáronkénti szárazanyag szintjén a hozam rendszerint 11 tonna körül van száraz, és 15 tonna közelében van öntözéses gazdálkodás esetén.

Az energiában és fehérjében rendkívül gazdag takarmány nagy mennyiségben történő garantált előállítása születéstől a vágásig gondoskodik az állatok igényeiről. A tenyésztő-hizlaló rendszer – amelyet itt jelentős mértékű takarmányfogyasztás jellemez – ennek köszönhetően fejlődhetett jobban Vendée megyében, mint másutt.

c) Történelmi és emberi tényezők

A „Bœuf de Vendée” a legrégebbi idők óta jelen van a vendée-i parasztok életében. Jelen volt az első háziasított fajták között: először húsa és teje miatt tartották, később szekérhúzásra használták.

A „Bœuf de Vendée” először a feles bérlet, majd a földbérlet egy részét képezte, és minden vidéki bérlemény esetében alapegységként használták a bérleti díj megállapításához. Ezért a szarvasmarha-tenyésztés szorosan kötődik a vendée-i mezőgazdasághoz. A tenyésztők szakértelme és különösen a tenyésztő-hizlaló rendszerben való jártassága – az 5.2. pont b) alpontjában kifejtettek szerint – alapvető fontosságú a „Bœuf de Vendée” és származási helyének kapcsolatát illetően.

Annak eredményeképpen, hogy a „Bœuf de Vendée” már a 19. század végétől jelen volt számos, a régióban rendezett vásáron, jelentős kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki a legfontosabb nyugat-franciaországi fogyasztói központokkal, egészen Párizsig.

A nagyszámú és a tenyészetekhez közel elhelyezkedő vágási létesítmények kiterjedt hálózata – amely szorosan kapcsolódik a vendée-i szarvasmarhatartás tenyésztő-hizlaló rendszerének hagyományához – ugyancsak Vendée megye különleges jellemzője.

5.2. A termék sajátosságai:

A termék sajátossága a különleges szaktudás által meghatározott minőségben, valamint a „Bœuf de Vendée” hírnevében rejlik.

a) Meghatározott minőség

A régióra jellemzően a „Bœuf de Vendée” vágást követően nagyon nagy súlyú és nagyon jó testalakulással rendelkező hasított testek formájában kerül forgalomba. A hasított testek átlagosan 120 kg-mal nehezebbek, mint a Franciaország más szarvasmarha-tenyészeteinek területein előállítottak.

Az állatok születése, tartása és hizlalása az OFJ-hez kapcsolódó földrajzi terület egyetlen gazdaságán belül történik. Az állatok utóhizlalása legalább 4 hónapig tart, amely optimális (2-es és 3-as osztályú) faggyúborítottságot tesz lehetővé. A hizlalás megfelelő mennyiségű energia és fehérje adagolása mellett történik az utóhizlalás során, ami legalább 4 hónapig tart. Az utóhizlalás kezdetén minden állat faggyúborítottságát osztályozzák, és az állatok vágása azt követően történik, hogy faggyúborítottságuk eléri a 2-es vagy 3-as osztályt.

A legalább 380 kg-ot elérő (átlagosan több mint 450 kg) nagy súlyú hasított testek vastag és puha húsdarabokkal szolgálnak, amelyek különösen keresettek a hagyományt követő hentesek és a marhahús kedvelői által.

b) További jellemző: az emberek szaktudása

A tenyésztők szakértelme alapvetően fontos eleme a „Bœuf de Vendée” és annak eredete között fennálló kapcsolatnak.

Módszeresen odafigyelve arra, hogy a tenyésztéstől a vágásig a folyamat minden szakasza megfelelő ellenőrzés mellett történjen, Vendée megye ezen különleges előállítási rendszereinek jellemzőit a tenyésztők/hizlalók határozzák meg. A tenyésztők gyakran emlegetett mottója szerint „minden Vendée-ban született állat hizlalása Vendée-ban is történik”. A tenyésztésnek ezen a területen nagy kultúrája van, ami olyan szaktudás kialakulásához vezetett, amely ma már Franciaország határain túl is ismert és elismerésnek örvend. A vendée-i rendszer fő jellegzetessége, hogy a gazdaságban született állatokat ott is hizlalják, és táplálásuk a gazdaság területén előállított takarmánnyal történik. Vendée-ban ma egy tenyésztő-hizlaló gazdaságban átlagosan 60 anyatehenet tartanak 70 hektár területen.

A tenyésztés és hizlalás eljárásainak egy gazdaságon belül történő művelése technikai, egészségügyi, gazdasági és kereskedelmi előnyökkel jár, ami jó hatással van a végtermék minőségére.

A tenyésztők kizárólag hústermelő fajok (anyatehén) vagy azok keresztezéseinek egyedeit alkalmazzák. Ezek az állatok azonban nem lennének ilyen különlegesek a bőséges és minőségi (magas energia- és nitrogéntartalmú) táplálás nélkül. Az éghajlat és a talaj minősége nagy mennyiségű és jó minőségű takarmányforrásról gondoskodik, nagyfokú önállóságot biztosítva ezáltal a gazdaságok számára. A „Bœuf de Vendée” előállítási módszerének meghatározó részét képezi a tenyésztők azon szaktudása, amely a takarmányok és a gabonafélék előállítására, és azoknak a tápértéket és az állat fejlődési szakaszát – a születéstől a vágásig – figyelembe vevő társítására vonatkozik.

A borjak anyatejen nőnek fel egészen elválasztásukig, amely körülbelül 8 hónapos korukban történik. Tartásuk ezt követően, legalább két éven keresztül, a következő ciklus szerint zajlik: télen a marhaistállóban, nyáron (áprilistól novemberig) pedig a legelőn vannak. Táplálékuk alapját a legelők füve és a szálastakarmány alkotja. Az utóhizlalás legeltetés vagy vályús etetés révén történik.

A lehető legjobb, és a kívánt, ám nem túlzottan magas zsírtartalommal rendelkező termék előállítása érdekében a tenyésztő attól függően választja meg a táplálás időtartamát és módszerét, hogy milyen az állat állapota az utóhizlalás kezdetekor. A tenyésztő minden második héten megvizsgálja az állatot a folyamat előrehaladásának értékelése, majd végül a vágás optimális időpontjának megválasztása érdekében.

A régióban működő tenyésztő-hizlaló rendszer olyan helyi különlegesség, ami nagy súlyú és zsírtartalom szempontjából optimális hasított testek előállítását teszi lehetővé.

c) Hírnév

A Batiot fivérek az állatok húsipari tulajdonságainak és vonóképességének javítása érdekében 1878-ban bevezették a Charolais fajtát Vendée megyében. A nagyvárosok (Nantes, Angers és Párizs) fejlődésével kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki, és a vendée-i hizlalás jelentősen növelte ennek a marhahúsnak a hírnevét.

167 000 anyatehénnel Vendée megye egyike a tenyésztéssel foglalkozó három legfontosabb európai régiónak. Franciaországi viszonylatban e terület ma a szarvasmarha-tenyésztés vezető megyéje. Vendée megye egymaga a nemzeti termelés több mint 5 %-át biztosítja úgy, hogy a mezőgazdasági földterületek kevesebb mint 1 %-ával rendelkezik.

A hentes kisiparosok, akik igazi hozzáértők, azért választják ezt a terméket, hogy legigényesebb vásárlóik kedvében járhassanak. Vásárlóik legnagyobb örömére ennek a fajtának a hasított testéből puha, zamatos, vastag és ízekben gazdag húsdarabokkal szolgálhatnak, különösen ami az oldalast és a tarját illeti.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A bőséges és minőségi takarmányt eredményező vendée-i természeti, éghajlati és mezőgazdasági tényezők együttese, kiegészülve a tenyésztők szakértelmével, nagy súlyú hasított testek előállítását teszi lehetővé, ami Vendée megye sajátos terméke.

A földrajzi területtel való kapcsolatának viszonylatában a termék sajátossága a Vendée megyét jellemző különleges mezőgazdasági, talajtani és éghajlati tényezőkben rejlik. E tényezők lehetővé teszik egyfelől a legelők teljes kihasználását a borjakat nyolc hónapos korukig szoptató anyatehéncsordák legeltetése révén, másfelől az energiában és fehérjében gazdag takarmány és gabonafélék termesztését mély, iszapos talajban, olyan napos és meleg éghajlati körülmények mellett, amelyek kedveznek a legelők és különösen a takarmánykukorica megfelelő érettségéhez szükséges fotoszintézisnek. A bőségesen rendelkezésre álló takarmány és annak minősége a „Bœuf de Vendée” táplálására jellemző sajátosság, ami kiegészülve azzal, hogy a vendée-i tenyésztők a legjobb állatokat választják, és ezek vágása a gazdaságokhoz közeli vágóhidakon történik, nagy súlyú, optimálisra hízott hasított testek előállítását teszi lehetővé.

A „Bœuf de Vendée” puha, zamatos és ízekben gazdag húsa az előállítás valamennyi szakaszát kísérő figyelem eredményeként jöhet létre.

Szakértelmüknek köszönhetően a tenyésztők nőivarú vagy ivartalanított hím állatokat választanak. Hímivarú állatok, fiatal nem ivartalanított szarvasmarhák, valamint 30 hónapnál fiatalabb állatok nem jöhetnek szóba. Az állatok viszonylag hosszú időszakon keresztül történő hizlalása révén az izomszövetekbe zsírszövet épül (izomközi zsír), amely a hús zsírszálakkal átszőtt jellegét adja, és védelmet nyújt a főzés során bekövetkező kiszáradástól, szemben más sovány, száraz hússal. Ebből adódik a termék puha, zamatos és omlós jellege.

A vágást követően kizárólag a legjobb minőségű hasított testeket választják ki a „Bœuf de Vendée” program keretében. A hasított testek minőségét hústermelő képességük, faggyúborítottságuk, valamint a hús színe szerint (szemrevételezés és tapintásos vizsgálat útján) hiteles ellenőr osztályozza. A hasított testek ezen osztályozása elengedhetetlen a puha, zamatos és ízletes hús előállításához. Csak az összes feltételt teljesítő hasított testek alkalmasak a „Bœuf de Vendée” jelzésre, és ezeket származási és garanciabizonyítvány kíséri.

A legalább 10 napos érlelési idő garantálja a hús puhaságát.

Az említett feltételek döntő jelentőséggel bírnak mind a hentes kisiparosok, mind a fogyasztók számára: a „Bœuf de Vendée” ezeknek köszönhetően vívta ki jó hírét a régióban értékesített más szarvasmarhahúsok körében.

A „Bœuf de Vendée” húsának puha, zamatos és ízletes jellemzőinek köszönhetően a fogyasztók és a hentesek folyamatos keresletet jelentenek a termék forgalmazói számára. Bizonyítékul szolgáljon, hogy a csoportosulás piacának 60 %-a változatlan maradt a program 2000-es évek eleji beindítása óta.

A „Bœuf de Vendée” tehát a szakértelem igazi láncát jelképezi, amelyben elengedhetetlenül fontos, hogy a minőség és a származás szolgálatában valamennyi szakasz: az előállítás (takarmány-előállítás, tenyésztés és kiválasztás), a vágás, a darabolás és a forgalmazás egyaránt sikeres legyen.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://www.inao.gouv.fr/repository/editeur/pdf/CDC-IGP/boeuf-de-vendee.pdf

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

17.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 312/25

2010/C 312/15

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„ΞΥΓΑΛΟ ΣΗΤΕΙΑΣ” (XYGALO SITEIAS)/„ΞΙΓΑΛΟ ΣΗΤΕΙΑΣ” (XIGALO SITEIAS)

EK-sz.: EL-PDO-0005-0731-24.11.2008

OFJ ( ) OEM ( X )

1. Név:

„Ξύγαλο Σητείας” (Xygalo Siteias)/„Ξίγαλο Σητείας” (Xigalo Siteias)

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Görögország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

1.3. osztály:

Sajtok

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A Xygalo Siteias a tej savanyításával előállított termék. Színe fehér, állaga krémszerű és/vagy szemcsés, bevonata nincs. Üde, savanykás, enyhén sós ízű, és kellemes, karakteres aromájú. Nedvességtartalma legfeljebb 75 %, sótartalma legfeljebb 1,5 %, szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalma 33–46 % között mozog, fehérjetartalma pedig minimálisan 31,5 %.

A Xygalo Siteias előállításához kecske- vagy juhtejet használnak, illetve a kettő keverékét, és – ha nem áll rendelkezésre elegendő kecsketej – a juhtej zsírtartalmát oly módon állítják be, hogy a végtermékben a zsír szárazanyagban kifejezett aránya 46 % alatt maradjon. Ezt követően a tejkeveréket (opcionálisan) pasztörizálják és 25 °C-ra hűtik. Legfeljebb 2 tömegszázalék sót (NaCl), egészségre ártalmatlan tejsavbaktérium-kultúrákat és állatgyomorból nyert természetes oltót adnak hozzá (főleg, ha a tejet előzőleg pasztörizálták). Ezt követi a tej természetes úton történő fermentációja élelmiszer tárolására alkalmas edényekben, amelyekben – nem hermetikusan záró fedéllel – letakarva 7–10 napig 15–20 °C-on állni hagyják. Az alvadék felszínéről lefölözik a felesleges zsírt (vajat). Az érlelést ugyanazokban az edényekben folytatják körülbelül egy hónapig 10–15 °C hőmérsékleten, keverés nélkül a savanyítás-érlelés egész ideje alatt. Végül a terméket elválasztják az edények aljában összegyűlt savótól, és hűtve tárolják 4 °C alatti hőmérsékleten. Ha a tejet előzőleg nem pasztörizálták, a Xygalo Sitiast legalább 2 hónapig kell hűtve tárolni a termék forgalomba hozatala előtt, hogy nemkívánatos mikroorganizmusok előfordulása ellenőrizhető és kizárható legyen.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén):

A Xygalo Siteias alapanyaga az (egykori) Sitiai járás területén tartott, a terület sajátos éghajlatához és növényzetéhez tökéletesen alkalmazkodó őshonos görög kecsketípusokhoz és helyi juhfajtákhoz (elsősorban a sitiai, valamint a psiloritisi és sfakiai fajtához, illetve ezek esetleges kereszteződéseihez) tartozó egészséges kecskéktől és juhoktól származó friss tej.

A tejet az elléstől számított legalább 10 nap múlva végzett fejésekből kell nyerni. A fejés után az állattenyésztő viszi a tejet a sajtüzembe. Másfelől az is előfordul, hogy a tejet hűtve tejhűtőkben tárolják, és megfelelő járművel, illetve hűtött tartályokban gyűjtik be gyakori időközönként (rendszerint a sajtüzem szervezésében).

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén):

A kecskéket és juhokat hagyományosan külterjes vagy esetleg háztáji körülmények között, sík vagy alacsony középhegységi, legfeljebb 1 000 m tengerszint feletti magasságban található területeken tartják. Október–november hónapban (amikor az anyakecskék szoptatnak) a szegényesebb természetes növényzet és a fokozott táplálékszükséglet miatt – évtől függően 30–40 %-ban – olajfalombot és száraztakarmányt (pl. lóherét, szénát, tengerit) adnak az állatoknak.

Decembertől körülbelül áprilisig (amikor a kiskecskék elválasztása után nagyobb a tejhozam) az ekkorra a téli és tavaszi esőzések hatására fejlődésnek indult helyi vad növényzettel táplálkoznak (füvekkel és cserjékkel, amelyek között számos aromás, illetve endemikus növényfajt találunk: ilyen a zsálya (Salvia fruticosa és Salvia pomifera), a szuhar (Cistus Creticus), a hanga (Erica manipuliflora), a gyapjas macskahere (Phlomis lanata), a borzas kecsketövis (Calycotome villosa) és a karmazsintölgy (Quercus coccifera) stb.). Március elejéig takarmánykiegészítőként alkalmazzák az olajfák évenkénti gallyazásából és lombozásából származó gallyakat és lombot is. Ebben a téli időszakban az össztakarmány 20 %-át meg nem haladó mértékben száraztakarmányt is adnak, hogy az állatok igényeit az erősen esős, havas és hideg napokon is fedezzék.

Májustól kezdve és a nyár egész folyamán (amikor a tejhozam csökken) a legtöbb nyáj a terület szántóiról származó gabonafélékkel táplálkozik, amelyeket az állattenyésztők termesztettek külön ebből a célból, és emellett a helyi növényzettel borított legelőkön is legel. Évtől függően, kiegészítő jelleggel 30–40 %-ban más vidékekről származó száraztakarmánnyal (pl. széna, lóhere, tengeri) is abrakolnak.

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni:

A tej termelését és feldolgozását és a Xygalo Siteias előállítását egyaránt a meghatározott földrajzi területen kell végezni.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

Előírás, hogy a termékminőség biztosítása érdekében a termék kiszerelését a meghatározott földrajzi területen kell végezni, ugyanis az ömlesztve történő szállítás során a termék megromlik, mivel fokozott a valószínűsége annak, hogy anyaga a légköri levegővel érintkezve felülfertőződik az érzékszervi tulajdonságait megváltoztató és az eleve rövid élettartamát (az előállítástól számítva legfeljebb hat hónap) számottevően csökkentő nemkívánatos mikroorganizmusokkal.

A Xygalo Siteias kiszerelése legfeljebb 5 kg űrtartalmú, élelmiszer tárolására alkalmas tárolóedényekben történik. Az 5 kg-os „nagy” kiszerelés célterülete a tömegétkeztetési piac, amelyen nagyobb mennyiségek kerülnek közvetlen fogyasztásra anélkül, hogy a termék megromlana.

Az űrtartalmat érintő korlátozásra azért van szükség, hogy a végfogyasztó a felbontás után ésszerű időn belül elfogyassza a terméket, amely így megőrzi sajátos érzékszervi tulajdonságait. A Xygalo Siteias lágy, krémszerű sajt, amelyen a keménysajtokkal ellentétben nincs saját anyagából képződött védőréteg.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A termék címkézéséhez a csomagoláson tisztán nyomtatott, jól olvasható betűkkel fel kell tüntetni:

—

a termék nevét: ΞΥΓΑΛΟ ΣΗΤΕΙΑΣ ή ΞΙΓΑΛΟ ΣΗΤΕΙΑΣ (és/vagy latin betűkkel: XYGALO SITΕIAS vagy XIGALO SITΕIAS), amely után a „Προστατευόμενης Ονομασίας Προέλευσης” („oltalom alatt álló eredetmegjelölés”) szavak állnak és/vagy az ennek megfelelő kifejezés más nyelv(ek)en, amennyiben a felirathoz latin betűs vagy egyéb ábécét használnak, valamint

—	az előállító, illetve a kiszerelő vállalkozás nevét és címét.

Amennyiben az előállításhoz nyers (pasztörizálatlan) tejet használnak, a nemzeti és uniós jogszabályokban előírt különleges jelzést is alkalmazni kell.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

A Xygalo Siteias előállítási területe a krétai Lasithi megye egykori (1997-ig létező) Sitiai járásának vidéke, amely ma (2008-ban) Sitia, Makrygialos, Itanos és Lefki településtársulásait foglalja magában valamennyi tagtelepülésükkel. A terület lényegében félsziget, amely átfogja Kréta egész keleti végét, a sziget többi részétől természetes határként a Thrypti-Ornos hegység választja el, és partjait északról, keletről és délről három tenger mossa.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

Domborzat – Éghajlat

A Sitiai járás területe 786 négyzetkilométer. A domborzat jellemzően alacsony középhegységi (300–1 000 m tengerszint feletti magasság, kis fennsíkokkal), 20 %-nál kevesebb sík vidékkel (300 m alatt) és kevés magas középhegységi területtel (1 000–1 500 m), a Nyugat- és Közép-Krétára jellemző szélsőségek nélkül, ami területének legnagyobb részén lehetővé teszi a kecske- és juhtenyésztést (elsősorban az alacsony középhegységi és másodsorban a sík vidékeken).

Ezen a tengerszint feletti magaságon krétai viszonylatban Sitia területén a legalacsonyabb a csapadékszint, itt a legnagyobb a szélerősség és itt mérik a legmagasabb hőmérsékleteket.

Az évi átlagos csapadékmennyiség sehol sem haladja meg az 1 100 mm-t, az alacsony középhegységi és középső területeken 500–800 mm között mozog, az északkeleti és déli területeken 300–500 mm között, a terület délkeleti végén kevesebb, mint 300 mm.

Az évi középhőmérséklet az északi parton 18,67 °C, a délin legalább 1 °C-kal magasabb, s az évi átlagos hőmérséklet-ingadozás 17 °C. A ~ 600 m tengerszint feletti magasságú alacsony középhegységi állattartó területeken a várható évi középhőmérséklet mintegy 16,50 °C–20 °C körüli hőmérséklet-ingadozással. Ugyanilyen tengerszint feletti magasságban Nyugat-Krétán az átlagos hőmérsékleti értékek 1–1,5 °C-kal alacsonyabbak.

Az uralkodó széljárás ÉNY-i, a szélerősség július–augusztus hónapban tetőzik, amikor a szél megakadályozza túlságosan magas hőmérsékletek kialakulását a déli órákban. A téli hónapokban és tavasszal időszakonként déli szelek fújnak, amelyek enyhébbé és melegebbé teszik az időjárást.

A napsütéses órák száma kiemelkedően magas: az északi oldalon évi 2 700 óra, a délin 3 000 órát meghaladó (ami csúcsérték Görögországban).

Növényzet – Legelők

A sajátos domborzat és éghajlat sajátos növényvilágot hívott életre. Mintegy 600 m tengerszint feletti magasságig széles körben termesztik az olajfát (Olea Europaea) és mintegy 1 000 m tengerszint feletti magasságig a szőlőt (Vitis vinifera) is. Sitia térségében eddig 700 növényfajt jegyeztek fel, miközben egész Krétán – amelynek területe több mint tízszer nagyobb – mintegy 1 800 faj ismert.

A művelés alatt nem álló területek uralkodó növényzete a phrygana: nagy területeket olyan bozótos növények borítanak, mint a tövises vérfű (Sarcopoterium spinosum), a tövises ágú rekettye (Genista acanthoclada), a fejecskés kakukkfű (Thymus capitatus), a zsálya (Salvia fruticosa és Salvia pomifera) és az endemikus Ebenus cretica.

A legnagyobb mértékű endemizmus éppen a legtöbb – lényegében szabad tartású – kecskét és juhot eltartó területen figyelhető meg, ahol az állatok táplálkozásának forrása a nagy fajtagazdagságú, endemikus és aromás növényekben bővelkedő bokros és lágyszárú növényzet.

A főleg kecskék, de részben juhok számára is megközelíthető sziklás hegyoldalak magas növésű bozótos növényzet (maquis) dominál, olyan növényekkel, mint a masztixfa (Pistacia lentiscus), a karmazsintölgy (Quercus coccifera), a vadolajfa (Olea Europaea sylvestris), a vadszentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) és a borzas kecsketövis (Calycotome villosa).

Kecske- és juhfajták – Tartásmód – Termelt tej

Létezik egy diszkrét jegyekkel rendelkező helyi „sitiai juh” fajta, amely az égei-szigeteki kistestű hegyi juh fajtaváltozata. Jól alkalmazkodik az olyan, mérsékelten dús növényzetű és korlátozott csapadékhozamú területekhez, mint amilyen Sitia, és nemcsak a tejéért, hanem húsáért és gyapjáért is tenyésztik.

A juhok alkotják a Sitia vidékén tenyésztett állatok többségét (1995–2000-ben 28–30 000 db). Az utóbbi 30 évben – kisebb számban – a psiloritisi és sfakiai fajtákat is tenyésztik, amelyek ugyancsak hozzá vannak szoktatva az alacsony középhegységi életformához. E fajtákat keresztezni is szokták a sitiai fajtával, hogy az utóbbi tejhozamát növeljék. A sitiai juhok tökéletesen alkalmazkodnak tenyészterületükhöz, amit az is alátámaszt, hogy ellenállnak a piroplazmózisnak (évente 1 000 egyedre mindössze 1 megbetegedés esik, és ez is csak 25 %-ban halálos kimenetelű). Új keletű tanulmányok szerint kisebb az egy egyedre jutó tejhozamuk is: az évi tejhozam anyajuhonként 106–115 liter a félbelterjes és 78–80 liter a külterjes sitiai gazdaságokban, szemben az anyajuhonkénti 110–150 és 78–79 literes évi átlagos krétai tejhozammal.

A Sitia vidékén élő kecskék (18–20 000 db) az őshonos görög kecskefajtákhoz tartoznak, amelyek kiválóan alkalmazkodnak a nehéz terepviszonyokhoz és a mérsékelten dús, bozótos növényzethez.

A kecskéket Sitia vidékén hagyományosan külterjes vagy legfeljebb félbelterjes gazdaságokban tenyésztik, ritkábban sík, gyakrabban alacsony középhegységi (tengerszint feletti magasság 300–1 000 m) területeken éves tenyésztési ciklusban (lásd: 3.4. pont), endemikus és aromás növényekben gazdag legelőkön, amelyek különleges ízjellemzőket kölcsönöznek a belőlük nyert tejnek. A juhok és kecskék szaporítása természetes úton, a nyájon belüli hágatással történik, aminek következtében megőrződnek a helyi állatfajták tulajdonságai.

Külterjesnek tekintendők azok a gazdaságok, ahol a kecskék és juhok a szabadban fekvő „kiterjedt” legelőkön legelnek, a terület (vadon termő, illetve termesztett, emberi beavatkozásnak köszönhető) növényzetét hasznosítva. Számos nyáj az évszaktól függően váltogatja a legelési területét, és az állatok téli hónapokban (novembertől egészen áprilisig) alacsonyabban fekvő helyekre vonulnak. Az állatok védelme és ellenőrzése céljából a hagyományos építésű karámokat használják, amelyek többnyire szárazon rakott kőkerítéssel körbevett fedetlen területek. A félbelterjes gazdaságok olyan gazdaságok, amelyekben a hideg téli hónapokban szükség esetén fedett hely áll rendelkezésre a kecskék és juhok tartására és fejésére, amelyek az év nagyobb részében az enyhe sitiai éghajlatnak köszönhetően a szabad legelőkön legelnek. Az utóbbi 20 évben szép számmal vannak olyan állattenyésztők, akik egyesítve a külterjes és a belterjes tartásmód pozitív elemeit a félbelterjes tartásra áttérve istállós-fejőházas létesítményeket hoztak létre.

Sitia területének állattenyésztési hagyományai – Sajtkészítés

Történeti vonatkozásban Sitia vidékének lakói a minószi korra visszanyúló és napjainkig tartó fejlett állattenyésztési és sajtkészítési hagyományt őriznek. A teljesség igénye nélkül ennek alátámasztására néhány forrásadat:

—	A sitiai Palekastróban (a mai Itanos településtársulás székhelyén) egy minószi házban folyó ásatások során átlyuggatott aljú sajtkészítő kerámiaedényeket találtak.

—	Praiszoszból, a vidék legjelentősebb klasszikus és hellenisztikus kori városából kecskét ábrázoló pénzérmék kerültek elő, ami jól mutatja az állat jelentőségét a terület gazdasági életében.

—	Írott szerződések maradtak fenn – elsősorban az 1347 és 1450 közötti évekből –, amelyek szerint a sitiai-öbölben sűrűn rakodtak be sajtszállítmányokat velencei, egyiptomi (alexandriai), ciprusi és egyéb úti céllal.

—	Sitia említése azon 7 krétai terület között, ahol a 13–14. században virágzott a kecske- és juhtenyésztés.

—	„Sajtnak”, illetve „jóféle sajtnak” mint a Sitiai járás fő termékének említése a 19. században.

—	A Sitiai járásnak mint a 8 krétai állattenyésztő járás egyikének szilárdan őrzött pozíciója a 19. és 20. században, és abszolút értékben véve a legnagyobb mennyiségű sajt és gyapjú előállítása járási összehasonlításban Krétán mind 1847-ben, mind 1929-ben.

—	A kemény sajt, a lágy sajt, a vaj és a gyapjú említése Lasithi megye statisztikai adataiban 1937–1938 között (ennek a megyének legnagyobb járása Sitia).

—

A Xygalo készítésének sitiai gyakorlata, amelyet otthon a háziasszonyok, a hagyományos sajtkészítő üzemekben pedig az állattenyésztők végeztek, különösen a meleg nyári hónapokban, a kis mennyiségű és csekély zsírtartalmú kecske- és juhtejből. Különleges kerámiaedényt – kis cserépbödönt (kouroupi) – használtak hozzá, amelynek alján lyuk volt, hogy távozzon a savó, de a felette elhelyezkedő alvadék ne essen össze.

—	A Xygalo 1957-ből származó, sitiai termékként való írásos említése, amelynek tanúsága szerint ekkor legalább egy középhegységi állattenyésztő településen (a hajdani Mitato községhez tartozó Mysirgiou-ban; a mitato egyébként a sajtüzem neve a krétai nyelvjárásban) foglalkoztak az előállításával.

—	Az első korszerű tejfeldolgozó üzem létrehozása az 1970-es években Sitiában.

—

Két, „jóváhagyott tej- és tejtermék-előállító létesítmény” kóddal rendelkező üzem működése napjainkban a sitiai térségben, amelyek az évszázados hagyományok és a vidék állattenyésztőinek és sajtkészítőinek sajátos tejfeldolgozási eljárásai alapján állítanak elő hagyományos tej- és sajtipari termékeket.

5.2. A termék sajátosságai:

A Xygalo Siteias különleges termék, amelyet Sitia földrajzi területének évszázados állattenyésztési és sajtkészítési hagyományaira támaszkodva sajátos készítési eljárással és – a helyi kecske- és juhfajtáknak, a hagyományos tartásmódnak és az éghajlatnak, valamint a növényzetnek köszönhetően – sajátos tulajdonságokkal rendelkező tejből állítanak elő.

A Xygalo Siteiast ismert görög ízszakértők úgy írják le, mint „egy krémállagú, kizárólag Sitiában készített sajtot, amely gazdag ízvilágú, savanykás és friss ízhatású”, amely Kelet-Krétán már az 1990-es évek elejétől helyet kapott a bevásárlóközpontok polcain és az étlapokon, és legalább 1999-től kezdődően még athéni és thesszaloniki (hagyományos és ínyenc) éttermekben is egyértelműen ételkülönlegességként kezdik emlegetni.

A krétai táplálkozáskultúra elvei alapján működő éttermeket minősítő CONCRED hálózatban (Conserving Cretan Diet – a Krétai régió támogatását élvező kezdeményezés) a terméket „Xygalo Steiako” néven ínyenc előételként ajánlják.

Megkülönböztető jegyei más krémsajtokkal szemben

Noha a Xygalo sűrűsége (75 % nedvességtartalom) megegyezik a „Galotyri Ipeirou kai Dytikis Elladas” és a „Katiki Domokou” sűrűségével, kevésbé sós. A „Kopanisti Kykladon” és az „Anevato” sűrűbbek (56 %, illetve 60 % maximális nedvességtartalom) és egyben magasabb a sótartalmuk, mint a Xygalóé. A „Pichtogalo Chanion” folyósság tekintetében középen helyezkedik el (65 %-os maximális nedvességtartalom).

A Xygalo esetében a savanyítás kezdete előtt adnak sót a tejhez, amelyet feloldanak benne, s ennek következtében a kicsepegtetett végtermék enyhébb és kevésbé sós ízű. A többi termék (Kopanisti, Anevato, Pichtogalo, Katiki) esetében a sót a savó kicsepegtetése után adják a kicsepegtetett sajtalvadékhoz. Csak a Galotyri esetében keverik a sót a tejbe, de 24 órával a savanyítás kezdete után.

A Xyrogalót a többi hasonló terméktől jelentős mértékben megkülönbözteti kisebb zsírtartalma is, amely (szárazanyagra vonatkoztatva) minimálisan 33, maximálisan 46 tömegszázalék.

Vele ellentétben a „Pichtogalo Chanion” esetében a minimális zsírtartalom jóval magasabb (50 tömegszázalék), a többi sajt esetében pedig 40, 43, illetve 45 %. Az alacsony zsírtartalmat azzal érik el, hogy magas százalékban használnak fel kecsketejet és/vagy azzal, hogy a tejből, illetve magából a Xygalóból az előállítás során lefölözéssel eltávolítják a zsírt. A többi hasonló termék előállítási módszereinél nincs beiktatva hasonló lefölözési szakasz, hanem ezeknél épp ellenkezőleg homogenizálási szakaszokat találunk.

Tömören összefoglalva a termék négy – a Xyrogalo Siteias minősége és jellemzői tekintetében döntő jelentőségű – ponton kapcsolódik a földrajzi területhez (a természeti és az emberi környezethez), és egyúttal ezekben tér el más, hasonló termékektől:

—

Kiváló minőségű tej felhasználása, amelyet kizárólag a helyi fajtákhoz tartozó állatoktól (elsősorban a sitiai, valamint kisebb mértékben a psiloritisi és sfakiai juhtól, illetve ezek esetleges kereszteződéseitől, valamint az őshonos kecsketípustól) nyernek, amelyeket hagyományos (külterjes vagy legfeljebb félbelterjes) állattartási módszerekkel a meghatározott területen tenyésztenek, és amelyek alkalmazkodnak a terület sajátos éghajlatához (alacsony csapadékszint, a napsütéses órák magas száma, viszonylag magas középhőmérséklet, de nagyfokú napi ingadozás nélkül, erős széljárás stb.).

—

Számos endemikus és aromás növény előfordulása a meghatározott terület természetes legelőin, amelyeket az állattenyésztők a kecskék és juhok tartására használnak, optimális módon hasznosítva minden évszakban a domborzati adottságokat, az éghajlati sajátosságokat és a terület sajátos, a tejhozamot elősegítő növényzetét, ami sajátos minőséget és kellemes érzékszervi tulajdonságokat kölcsönöz a Xygalo Siteiasnak.

—

Sajátos technológia alkalmazása a Xygalo Siteias előállítására, amelynek főbb elemei az alábbiak:

—	a zsírtartalom szabályozása azáltal, hogy a kezdeti szakaszban a tejet, majd az első savanyítási szakasz után a terméket lefölözik annak érdekében, hogy a termék minél „könnyebb” legyen,

—	a sónak a savanyítás előtt, a tej egész tömegéhez való hozzáadása, aminek következtében a termék minimális mértékben lesz sós ízhatású,

—	az alvadék keverésének mellőzése a savanyítás-érlelés egész ideje alatt, amely a környezettel érintkezve megy végbe, hogy kialakuljon a természetes erjedéshez szükséges mikroflóra, valamint

—	a Xygalo Siteias megfelelő időben és minőségben történő elválasztása az érlelés után a savótól annak érdekében, hogy az alvadék minél kevésbé essen össze.

—

A tej természetes savanyításából nyert alaptermék ógörög elnevezésének („oxygala”) továbbélése minimális torzulással „xygalo” alakban a sitiai helyi nyelvjárásban, méghozzá úgy, hogy az előállítási eljárás is rendkívül hasonló a hellenisztikus és római korban alkalmazott eljáráshoz. Más, hasonló termékek elnevezése jóval eltávolodott ettől, és más sajtkészítmények sokkal rövidebb hagyománnyal rendelkeznek Kréta és egész Görögország földrajzi térségében.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://www.minagric.gr/greek/data/Προδιαγραφές%20προϊόντος%20ΞΥΓΑΛΟ%20ΣΗΤΕΙΑΣ.doc

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2010.312.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 312

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	53. évfolyam 2010. november 17.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2010/C 312/01	Állami támogatás engedélyezése az EUMSz. szerződés 107. és 108. cikke alapján – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )	1

2010/C 312/02	Állami támogatás engedélyezése az EUMSz. szerződés 107. és 108. cikke alapján – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 2 )	5

2010/C 312/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5963 – Econocom/ECS) ( 2 )	9

2010/C 312/04	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6001 – Aker/Lindsay Goldberg/EPAX Holding) ( 2 )	9

2010/C 312/05	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5936 – EADS DS/ATLAS/JV) ( 2 )	10

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 312/06	Euro-átváltási árfolyamok	11

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2010/C 312/07	A tagállamok által a halászat tilalmával összefügésben nyújtott tájékoztatás	12

2010/C 312/08	A tagállamok által a halászat tilalmával összefügésben nyújtott tájékoztatás	13

2010/C 312/09	A tagállamok által a halászat tilalmával összefügésben nyújtott tájékoztatás	14

2010/C 312/10	A tagállamok által a halászat tilalmával összefügésben nyújtott tájékoztatás	15

2010/C 312/11	A tagállamok által a halászat tilalmával összefügésben nyújtott tájékoztatás	16

2010/C 312/12	A tagállamok által a halászat tilalmával összefügésben nyújtott tájékoztatás	17

A tilalom dátuma és időpontja	2010.8.21.
Időtartam	2010.8.21–2010.12.31.
Tagállam	Dánia
Állomány vagy állománycsoport	LIN/03.
Faj	Északi menyhal (Molva molva)
Terület	IIIa; a IIIb, IIIc és IIId övezet uniós vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	552777

A tilalom dátuma és időpontja	2010.9.30.
Időtartam	2010.9.30–2010.12.31.
Tagállam	Franciaország
Állomány vagy állománycsoport	GFB/89-
Faj	Villás tőkehal (Phycis blennoides)
Terület	A VIII és a IX övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	664718

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)
2010/C 312/13	Nyílt versenyvizsga-felhívás	18

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2010/C 312/14	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	19

2010/C 312/15	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	25


	(1) EGT-vonatkozású szöveg, kivéve a Szerződés I. melléklete alá tartozó termékeket
	(2) EGT-vonatkozású szöveg

A tilalom dátuma és időpontja	2010.8.11.
Időtartam	2010.8.11–2010.12.31.
Tagállam	Portugália
Állomány vagy állománycsoport	ALF/3X14-
Faj	Tízujjú nyálkásfejűhalak (Beryx spp.)
Terület	A III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	562857

A tilalom dátuma és időpontja	2010.10.6.
Időtartam	2010.10.6–2010.12.31.
Tagállam	Portugália
Állomány vagy állománycsoport	ANF/8C3411
Faj	Ördöghalfélék (Lophiidae)
Terület	VIIIc, IX és X; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	656215

A tilalom dátuma és időpontja	2010.9.28.
Időtartam	2010.9.28–2010.12.31.
Tagállam	Hollandia
Állomány vagy állománycsoport	BLI/245-
Faj	Kék menyhal (Molva dypterygia)
Terület	A II, IV és V övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	634062