27.10.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 291/1

1.

Az európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet, amelyről a Számvevőszék véleményét kérték, a jelenlegi személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek módosítására irányul elsősorban annak érdekében, hogy szabályaik igazodjanak az EKSZ sajátosságaihoz (2). Az Európai Unióról szóló szerződés 27. cikkének (3) bekezdése értelmében megbízatásának ellátása során az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét az Európai Külügyi Szolgálat segíti. A Szerződés előírja, hogy az EKSZ a tagállamok diplomáciai szolgálataival együttműködésben tevékenykedik, és a Tanács Főtitkársága, valamint a Bizottság megfelelő szervezeti egységeinek tisztviselőiből, továbbá a nemzeti diplomáciai szolgálatok által kirendelt személyzetből áll.

2.

Az EUSz. 27. cikkének (3) bekezdése értelmében az EKSZ szervezetét és működését a Tanács határozatban állapította meg, amelyet 2010. július 26-án fogadtak el (3).

3.

A rendelettervezet szerint a személyzeti szabályzat alkalmazásában az EKSZ intézménynek tekintendő. Ezen túlmenően az a javaslat született, hogy az EKSZ személyzete kezdetben kizárólag a Tanács Főtitkárságának tisztviselőiből, a Bizottság tisztviselőiből, valamint a nemzeti diplomáciai szolgálatok által kirendelt személyzetből álljon. A javaslat szerint továbbá a nemzeti diplomáciai szolgálatokból érkező személyzetet ideiglenes alkalmazottakként kell kijelölni. A tanácsi határozat preambulumában foglaltak értelmében 2013. július 1-jét követően a főképviselőnek lehetővé kell tennie az Európai Unió többi intézményének tisztviselői számára is, hogy megpályázhassák az EKSZ betöltetlen álláshelyeit (4).

4.

A tanácsi határozat szerint az EKSZ-t egy központi igazgatási szerv, és az Uniót a harmadik országokban és a nemzetközi szervezetekben képviselő küldöttségek alkotják. Az Unió küldöttségeinek mindegyike egy küldöttségvezető irányítása alá kerül, ő irányítja a küldöttség teljes személyzetét, ideértve azokat a bizottsági tisztviselőket is, akik nem tartoznak az EKSZ-hez, de az uniós küldöttségeken dolgoznak.

5.

A Számvevőszék véleménye szerint nagy kihívást fog jelenteni az EKSZ különböző egységeiből egy olyan homogén szolgálat kialakítása, amely az Unió érdekeinek szolgálata érdekében megfelelő testületi szellemmel rendelkezik. A siker előfeltétele az, hogy az EKSZ valamennyi egységének személyzetét egyenlő bánásmódban kell részesíteni, ugyanolyan jogokkal kell őket felruházni, és ugyanolyan kötelezettségeket kell számukra előírni függetlenül attól, hogy uniós tisztviselők vagy a nemzeti diplomáciai szolgálatokból érkező ideiglenes alkalmazottak-e.

6.

A Számvevőszék megjegyzi, hogy az EKSZ működését tekintve önálló, sui generis szerv, amely a költségvetésből saját szakasszal rendelkezik, ezzel egy időben azonban az uniós küldöttségek szintjén az EKSZ továbbra is a Bizottság olyan releváns szolgálata marad, amely a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszából származó operatív előirányzatok széles körének végrehajtását végzi.

7.

Az uniós küldöttségek személyzete az EKSZ és a Bizottság alkalmazottaiból áll. A küldöttségvezető irányítja a küldöttség teljes személyzetét – annak státusától függetlenül – és valamennyi tevékenységét. A küldöttségvezető felelősséggel tartozik a főképviselőnek, de a Bizottság is adhat utasításokat a küldöttségeknek, amely utasítások végrehajtására a küldöttségvezető teljes körű felelőssége mellett kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a küldöttségvezetők két különböző hatóságnak fognak jelentést tenni, ami prioritásbeli összeütközéshez vezethet.

8.

Ahogy a 4/2010. sz. véleményében (5) is már hangsúlyozta, a Számvevőszék rendkívül lényegesnek tartja az elszámolhatóság, a felelősség és a pénzgazdálkodás minőségének fenntartását és további javítását a külképviseleteknél.

9.

A Számvevőszék megjegyzi, hogy a javaslat három részből áll: a személyzeti szabályzat módosításából, elsősorban egy új cím beillesztésével, amely az EKSZ-re alkalmazandó különleges rendelkezéseket tartalmaz (1. cikk); az alkalmazási feltételek módosításából (2. cikk); valamint egyéb rendelkezésekből az EKSZ létrehozásával és működésével kapcsolatban, amelyek nem kerülnek bele a személyzeti szabályzat, illetve az alkalmazási feltételek szövegébe (3. cikk).

10.

A javasolt új 95. cikk szerint a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröket a főképviselő gyakorolja. A küldöttségvezetők esetében azonban a kinevezési hatáskörök gyakorlása egy olyan jelöltlista alapján történik, amelyet a Bizottság a Szerződések által ráruházott hatáskörök keretében elfogadott. A Számvevőszék az egyértelműség érdekében azt javasolja, hogy a szöveg legyen pontosabb, és rögzítse világosan, hogy ebben az összefüggésben a Bizottságra ruházott mely hatáskörökről van szó. Azt is meg kell határozni, hogy kinek a feladata lesz a javasolt jelöltek azon listájának összeállítása, amelyről a Bizottságnak döntenie kell.

11.

A javasolt 96. cikk első bekezdése kimondja, hogy valamely uniós küldöttségben dolgozó bizottsági tisztviselő köteles a küldöttségvezető utasításait követni, különösen szervezési és igazgatási ügyekben, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott jogi aktusokkal összhangban az Unió költségvetésének végrehajtása során. Mivel ez a rendelkezés az EKSZ alkalmazottain kívüli tisztviselőkre vonatkozik, helyénvaló lenne a személyzeti szabályzatnak a bizottsági tisztviselők kötelezettségeit szabályozó 11. cikkében hivatkozni rá. A jelenlegi megfogalmazás szerint továbbá a rendelkezést úgy is lehet értelmezni, hogy előfordulhatnak olyan esetek is, amikor az uniós küldöttségen dolgozó bizottsági tisztviselők nem kötelesek a küldöttségvezető utasítására eljárni. Ugyanakkor a személyzeti szabályzat 21a. cikke már most is egyértelmű eljárást vezet be azokra az esetekre, amikor egy tisztviselő szerint az általa kapott utasítás nem felel meg a szabályoknak. A Számvevőszék megjegyzi, hogy e tekintetben a javaslat (4) preambulumbekezdésének megfogalmazása a 96. cikk javasolt szövegénél nyilvánvalóbb, és kerüli a kétértelműséget.

12.

A javasolt 98. cikk (1) bekezdése szerint legkésőbb 2013. július 1-jétől a főképviselő az EKSZ megüresedett álláshelyeinek betöltésekor figyelembe veszi a Tanács, a Bizottság és az EKSZ tisztviselőinek, illetve a nemzeti diplomáciai szolgálatok munkatársainak jelentkezésén kívül az egyéb intézmények tisztviselőinek jelentkezését is. A Bizottság ezen javaslata, amelyet az EKSZ szervezetének és működésének a megállapításáról szóló tanácsi határozat preambuluma is alátámaszt (lásd: 3. bekezdés), nincs összhangban az EUSz. 27. cikke (3) bekezdésében foglalt követelményekkel, amely szerint az EKSZ a Tanács Főtitkársága, valamint a Bizottság megfelelő szervezeti egységeinek tisztviselőiből, továbbá a nemzeti diplomáciai szolgálatok által kirendelt személyzetből áll.

13.

A javasolt 98. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy a kinevező hatóság a Tanácsnál vagy a Bizottságnál meglévő üres álláshely feltöltésekor az EKSZ azon tisztviselőit, akik korábban a vonatkozó intézmény tisztviselői voltak, belső jelöltként veszi figyelembe. Mivel ez a rendelkezés az EKSZ-t nem érinti, helyénvalóbb lenne a személyzeti szabályzat 29. cikke (1) bekezdésének a) albekezdése alatt szerepeltetni.

14.

A 99. cikk javasolt (1) bekezdése szerint a Bizottság fegyelmi tanácsa egyben az EKSZ fegyelmi tanácsaként is szolgál, kivéve, ha a főképviselő külön EKSZ fegyelmi tanács felállításáról határoz. Az utóbbi esetben nagy szakszerűséggel kell eljárni, elkerülve a feladatok, a funkciók és a források szükségtelen megkettőződését. A Számvevőszék továbbá felhívja a figyelmet a költségvetési rendelet javasolt módosításaira (6), amelyek értelmében a küldöttségvezetőkre, amennyiben a Bizottság átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőjeként járnak el, ugyanazon elszámoltathatóság, feladatok és kötelezettségek vonatkoznak, mint a Bizottság bármely más átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőjére, ezenkívül a küldöttségvezetők a Bizottságra mint saját intézményükre hivatkoznak. Ezeket a rendelkezéseket az EKSZ külön fegyelmi tanácsa hatáskörének meghatározásakor figyelembe kell venni.

15.

Az alkalmazási feltételek 8. cikke a különböző kategóriájú ideiglenes személyzet alkalmazásának időtartamára vonatkozó rendelkezéseket írja elő. A következetesség érdekében helyénvaló lenne, ha a nemzeti diplomáciai szolgálatok által kirendelt, az EKSZ állandó álláshelyeinek ideiglenes feltöltésére szerződtetett személyzetre vonatkozó különrendelkezéseket is ebben a cikkben szerepeltetnék, és azokat nem a javasolt új 50b. cikk (2) bekezdésében tüntetnék fel.

16.

Az új 50c. cikk (1) bekezdése lehetővé teszi a nemzeti diplomáciai szolgálatok által kirendelt, az EKSZ állandó álláshelyeinek ideiglenes feltöltésére szerződtetett személyzet részére, hogy az EKSZ-ben beiktatott tisztviselőkkel megegyező feltételek mellett az EKSZ-en kívüli egyéb szolgálathoz kerüljenek kirendelésre, amennyiben a kirendelés nem lépi túl a szerződés lejártát. A gyakorlatban az ilyen kettős kirendelés olyan helyzeteket teremthet, amelyekben a személyzet sem sokkal azután távozik az EKSZ-től, hogy az alkalmazásba vette őt. A Számvevőszék nem látja szükségét egy ilyen rendelkezésnek, amely nem szolgálja az EKSZ zökkenőmentes működését, továbbá bonyolult és átláthatatlan eljárásokat eredményezhet.

17.

A javasolt új 50c. cikk (3) bekezdése lehetővé teszi a nemzeti diplomáciai szolgálatról érkező ideiglenes személyzet részére, hogy 67 éves korig aktív dolgozók maradjanak. A Számvevőszék megjegyzi, hogy ilyen rendelkezések bevezetése, ha az csak az EKSZ-szel dolgozó ideiglenes személyzetre és más ideiglenes személyzetre nem vonatkozik, nem felelne meg az azonos kategóriájú személyzetre vonatkozó egyenlő elbánás elvének (7).

18.

A 121. cikk javasolt új megszövegezése szerint a társadalombiztosítási hozzájárulási kötelezettségeknek az alkalmazási hely hatályos rendelkezései szerinti teljesítésén kívül adott feltételek mellett önálló vagy kiegészítő társadalombiztosítási rendszer is felállítható. A Számvevőszék megjegyzi, hogy ennek a rendelkezésnek az önálló vagy kiegészítő társadalombiztosítási rendszer működését meghatározó végleges szabályok létrehozásához jogi alapként kell szolgálnia. A rendelkezésnek tisztáznia kell az intézmények felelősségét az alap vagyonának megőrzésére és a visszafizetések foganatosítására, valamint az alkalmazottak jogosultságának elszámolásával kapcsolatos részletes rendelkezések meghatározására vonatkozóan is (8).

19.

A javaslat 3. cikke az EKSZ létrehozásáról és működéséről további rendelkezéseket is tartalmaz, ilyen például az a rendelkezés, amely szerint a megfelelő képviselet érdekében a főképviselő a tagállamok nemzeti diplomáciai szolgálataiból származó jelölteknek előnyt biztosíthat. Ezek a rendelkezések jelenlegi formájukban nem kerülnek bele sem a módosított személyzeti szabályzat, sem a módosított alkalmazási feltételek szövegébe. Mindez nem áll összhangban a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek módosítási javaslatának céljával. Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében mindegyik rendelkezést be kell illeszteni a módosított személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek szövegébe vagy ezek mellékleteibe.