AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

21.9.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 253/1

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2010. szeptember 20.

2010/C 253/01

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3074
JPY	Japán yen	112,07
DKK	Dán korona	7,4474
GBP	Angol font	0,83830
SEK	Svéd korona	9,1780
CHF	Svájci frank	1,3160
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,9540
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,675
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	281,25
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7091
PLN	Lengyel zloty	3,9483
RON	Román lej	4,2640
TRY	Török líra	1,9562
AUD	Ausztrál dollár	1,3826
CAD	Kanadai dollár	1,3487
HKD	Hongkongi dollár	10,1527
NZD	Új-zélandi dollár	1,7937
SGD	Szingapúri dollár	1,7434
KRW	Dél-Koreai won	1 518,87
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,3300
CNY	Kínai renminbi	8,7783
HRK	Horvát kuna	7,2843
IDR	Indonéz rúpia	11 737,59
MYR	Maláj ringgit	4,0569
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,576
RUB	Orosz rubel	40,5500
THB	Thaiföldi baht	40,203
BRL	Brazil real	2,2406
MXN	Mexikói peso	16,7020
INR	Indiai rúpia	59,7650

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

21.9.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 253/2

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes műanyag zsákok és zacskók behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatának megindításáról

2010/C 253/02

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be.

1. Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet egy, a Kínai Népköztársaságban működő exportőr, a Greenwood Houseware (Zuhai) Ltd. (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be.

A kérelem a dömpingnek a kérelmező tekintetében történő kivizsgálására korlátozódik.

2. A termék

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket a jelenleg az ex 3923 21 00, ex 3923 29 10 és ex 3923 29 90 KN-kódok alá besorolt, a Kínai Népköztársaságból származó, legalább 20 tömegszázalék polietilént tartalmazó, legfeljebb 100 mikrométer (μm) vastagságú műanyag zsákok és zacskók (a továbbiakban: érintett termék) alkotják.

3. A meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedés a legutóbb a 189/2009/EK tanácsi rendelettel (2) módosított 1425/2006/EK tanácsi rendelettel (3) a többek között a Kínai Népköztársaságból származó egyes műanyag zsákok és zacskók behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vám.

4. A felülvizsgálat indokai

A 11. cikk (3) bekezdése alapján benyújtott kérelem a kérelmező által szolgáltatott azon prima facie bizonyítékon alapul, hogy a meglévő intézkedésekhez vezető körülmények a kérelmező tekintetében megváltoztak, és ezek a változások tartósnak bizonyulnak.

A kérelmező prima facie bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy a kérelmező tekintetében a dömping ellensúlyozásához a továbbiakban már nincs szükség a jelenlegi mértékű intézkedés fenntartására. A kérelmező azt állította, hogy teljesíti a piacgazdasági elbánásra vonatkozó feltételeket, különösen, mivel javult számvitele. Emellett a kérelmező prima facie bizonyítékot szolgáltatott, bemutatva, hogy a vállalati struktúrában és a vállalat gyártási folyamataiban végbement jelentős változtatások következtében jelenleg már teljesülnek az egyéni elbánásnak az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében meghatározott kritériumai. A kérelmező uniós exportárainak a malajziai, számtanilag képzett rendes értékkel való összehasonlítása alapján a dömpingkülönbözet lényegesen alacsonyabbnak tűnik, mint az intézkedés jelenlegi szintje. Az említett kérdéseket ezért a felülvizsgálat alatt megvizsgálják.

Következésképpen a dömping ellensúlyozásához a továbbiakban nincs szükség a jelenlegi mértékű – a korábban megállapított dömpingértéken alapuló – intézkedések fenntartására.

5. A dömping megállapítására irányuló eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a kérelmező valóban az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott piacgazdasági feltételek mellett működik-e jelenleg, illetve teljesülnek-e rá az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében az egyéni elbánásra meghatározott feltételek, továbbá annak vizsgálata, hogy a kérelmező tekintetében szükséges-e a meglévő intézkedések fenntartása, megszüntetése vagy módosítása.

Amennyiben a vizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy a kérelmező tekintetében az intézkedéseket meg kell szüntetni vagy módosítani kell, szükségessé válhat a Kínai Népköztársaságban működő egyéb, a módosított 1425/2006/EK rendelet I. mellékletében külön meg nem nevezett egyéb vállalatok által gyártott érintett termék behozatalára jelenleg alkalmazott vámtétel módosítása.

a) Kérdőívek

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a kérelmező és az érintett exportáló ország hatóságai részére. Ezen információknak és az ezeket alátámasztó bizonyítékoknak a 6. a) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

b) Információgyűjtés és meghallgatások

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék álláspontjukat, a kérdőívre adott válaszokon kívül szolgáltassanak további információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezen információknak és az ezeket alátámasztó bizonyítékoknak a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben olyan kérelmet nyújtanak be, amelyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják. E kérelmet a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtani.

c) Piacgazdasági elbánás/egyéni elbánás

Amennyiben a kérelmező megfelelően bizonyítani tudja, hogy piacgazdasági feltételek között működik – azaz megfelel az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában ismertetett követelményeknek –, a rendes érték megállapítására az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerint kerül sor. E célból az értesítés 6. b) pontjában meghatározott külön határidőn belül kellően megalapozott kérelmet kell benyújtani. A Bizottság igénylőlapot küld a vállalatnak és a Kínai Népköztársaság hatóságainak. Ezt az igénylőlapot a kérelmező az egyéni elbánás iránti kérelem benyújtásához is használhatja, amennyiben teljesíti az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételeket.

d) A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztása

Amennyiben a kérelmezőnek nem biztosítanak piacgazdasági elbánást, viszont az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően teljesíti az egyedi vám kivetésére vonatkozó feltételeket, a Kínai Népköztársaságra vonatkozó rendes érték megállapításához az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően kiválasztanak egy megfelelő, piacgazdasági berendezkedésű országot. A Bizottság – az érintett termék Kínai Népköztársaságból történő behozatalára vonatkozó intézkedések elrendeléséhez vezető vizsgálathoz hasonlóan – ismét Malajziát tervezi kiválasztani e célra. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az ezen értesítés 6. c) pontjában megállapított külön határidőn belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országot e célra.

Ezenkívül – amennyiben a kérelmezőt piacgazdasági elbánásban részesítik – a Bizottság szükség esetén olyan megállapításokat is felhasználhat, amelyeket megfelelő piacgazdasági berendezkedésű országban állapítottak meg a rendes érték vonatkozásában, például abból a célból, hogy a rendes érték megállapításához szükséges, a Kínai Népköztársaságból származó, megbízhatatlan költség- vagy árelemeket helyettesítsék, amennyiben a Kínai Népköztársaságban nem állnak rendelkezésre a megbízható, szükséges adatok. A Bizottság azt tervezi, hogy Malajziát jelöli ki e célra is.

6. Határidők

a) Általános határidők

i. Jelentkezés, kitöltött kérdőívek benyújtása, egyéb információk közlése

Ahhoz, hogy az érdekelt felek előterjesztéseit a vizsgálat során figyelembe lehessen venni, a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül jelentkezniük kell a Bizottságnál, ki kell fejteniük álláspontjukat, be kell nyújtaniuk kitöltött kérdőíveiket, illetve a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a birtokukban lévő egyéb információkat. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többsége csak akkor gyakorolható, ha a felek a fent említett határidőn belül jelentkeznek a Bizottságnál.

ii. Meghallgatások

Az érdekelt felek ugyanezen 37 napos határidőn belül kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat is.

b) A piacgazdasági elbánás és/vagy az egyéni elbánás iránti kérelmek benyújtására vonatkozó külön határidő

Az értesítés 5. pontjának c) alpontjában említett, a kérelmező által benyújtott, kellően megalapozott, piacgazdasági elbánás iránti kérelemnek az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

c) A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztására vonatkozó külön határidő

A vizsgálatban érintett feleknek észrevételeik lehetnek azzal kapcsolatban, hogy megfelelő piacgazdasági berendezkedésű országnak tartják-e Malajziát, melyet a Bizottság az 5. pont d) alpontjában ismertetettek szerint a Kínai Népköztársaságra érvényes rendes érték megállapításához kiválasztani tervez. Az észrevételeknek az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 10 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

7. Írásbeli beadványok, kitöltött kérdőívek, levelek

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formátumban), melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és fax-számukat. Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (Korlátozott hozzáférés) (4) jelöléssel kell ellátni; az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű változatot is rendelkezésre kell bocsátani, amelyet „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 4/92

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

8. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a rendelkezésre álló tények felhasználására kerül sor, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

9. A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

Ez az értesítés nem tartozik az alaprendelet 11. cikke (7) bekezdésében foglalt rendelkezések hatálya alá.

10. Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően fogja kezelni.

11. Meghallgató tisztviselő

A Bizottság felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy ha az érdekelt felek úgy ítélik meg, hogy védelemhez való joguk gyakorlása során nehézségekbe ütköznek, kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság szolgálatai között: az eljárás során szükség esetén közvetít az érdekeik védelmét érintő eljárási kérdésekben, különös tekintettel az aktához való hozzáférésre, az adatok bizalmas kezelésére, a határidők meghosszabbítására, valamint az írásban és/vagy szóban kifejtett álláspontok kezelésére. További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található (http://ec.europa.eu/trade).

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) HL L 67., 2009.3.12., 5. o.

(3) HL L 270., 2006.9.29., 4. o.

(4) Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szolgál. A dokumentumnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelmet kell biztosítani. Az alaprendelet 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

(5) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

21.9.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 253/6

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2010/C 253/04

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„KARP ZATORSKI”

EK-sz.: PL-PDO-005-0401-26.04.2007

OFJ ( ) OEM ( X )

1. Elnevezés:

„Karp zatorski”

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Lengyelország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

1.7. osztály:

Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „karp zatorski” (Cyprinus carpio) a tiszta „karp zatorski”-vonal, valamint a tiszta magyar, jugoszláv, gołyszi és izraeli (Dor-70) vonalak keresztezésével létrejött hibrid. A „karp zatorski” élő hal, amelyet frissen, feldolgozás előtt értékesítenek. A „karp zatorski”-t kizárólag téli pontytavakban, a kétéves tenyésztési cikluson alapuló zatori tenyésztési módszer szerint tenyésztik.

Küllem:

— az értékesíthető hal testtömege: 1 100–1 800 gramm

— szín: olajzöld vagy olajzöldes kék

— pikkelyzet: tükrös pikkelyek dárda-, csík- vagy nyeregalakban elrendezve.

A „karp zatorski” húsának kémiai összetétele:

— szárazanyag: 22,50 %

— nyershamu: 1,23 %

— összes fehérje: 19,25 %

— nyerszsír: 1,55 %

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében):

—

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

A halak túlnyomórészt a tavakban természetes módon rendelkezésre álló táplálékot fogyasztják. A szóban forgó területen található pontytavak magas termékenységi rátájának köszönhetően a halak táplálkozása a tavakban természetes módon rendelkezésre álló táplálékon alapul. Ezt a tenyésztés valamennyi fázisában csak természetes gabonatakarmánnyal (búza, árpa, tritikálé, kukorica) egészítik ki, amelynek legalább 70 %-a a 4. pontban meghatározott területről származik, és amely a sajátos talaj- és éghajlati jellemzőknek köszönhetően kiemelkedő minőségű, és a szigorú egészségügyi előírásoknak is megfelel. A gabona vásárlása során figyelembe veszik a minőséget, illetve a nedvességtartalmat, amely nem haladhatja meg a 11 %-ot. A „karp zatorski” tenyésztési területén kívül vásárolt takarmányt kizárólag abban az esetben használnak, ha a 4. pontban meghatározott területről származó takarmány mennyisége nem elegendő. A „karp zatorski” tenyésztése során mesterséges eredetű takarmányt vagy takarmánykiegészítőt nem használnak.

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A „karp zatorski” teljes tenyésztési ciklusa kötelezően a 4. pontban meghatározott földrajzi területen megy végbe. A tiszta „karp zatorski” vonal, valamint a magyar, jugoszláv, gołyszi és izraeli (Dor-70) vonalak keresztezéséből származó halak gyorsabban növekednek, a betegségekkel szemben ellenállóbbak, a belőlük származó halhús hozama nagyobb, és a 4. pontban meghatározott területre jellemző természeti feltételekhez kitűnően alkalmazkodtak. A teljes tenyésztési ciklus a zatori tenyésztési módszeren alapul, amellyel a tenyésztési időszak két évre rövidül. A „karp zatorski” tenyésztési ciklusa a következő öt szakaszból áll:

1. Ívás

Ívás céljára a legjobb tulajdonságokkal rendelkező példányokat választják ki. Az ívás a földben található természetes ívatótavakban történik. A keltetőházban végzett, mesterséges ívatás is engedélyezett. Az ilyen módon szaporított lárvák nem nyárilárva-nevelő tavakba, hanem előnevelő tavakba kerülnek.

2. A nyári lárvák nevelése

A lárvákat az ívatótavakból azokba a tavakba helyezik át, amelyekben a nyári lárvákat nevelik. A tavaknak gondosan karbantartott állapotban kell lenniük. Az állomány sűrűsége hektáronként 200 000 lárva. A nyári lárvákat a 2–4 grammos tömeg elérésekor helyezik át ezekből a tavakból.

3. Az őszi lárvák nevelése és teleltetése

Az előnevelő tavak júliusban tele vannak nyári lárvával vagy egyes esetekben az ívatótavakból áthelyezett lárvákkal. Az előnevelő tavakban a halakat a 3.4. pontban felsorolt gabonafélékkel táplálják. A takarmányt kezdetben finom lisztté őrlik, később azonban, ahogyan a halak mérete növekszik, már durvább szerkezetű takarmányt használnak. Szeptember végéig a halakat hetente háromszor etetik. Az első idény végén a halak általában elérik a 60–150 grammos egységtömeget. Az őszi lárvákat áttelelés céljából az előnevelő tavakban hagyják. A tavak napi szintű ellenőrzése elengedhetetlen.

4. A pontyok áthelyezése kereskedelmi célú tavakba

Tavasszal a pontyokat az előnevelő tavakból kereskedelmi célú tavakba helyezik. A halakat májustól szeptemberig az előre meghatározott takarmányozási ütemtervnek megfelelően táplálják. A legintenzívebb takarmányozási periódus június, július és augusztus hónapokra esik. A halak áthelyezése októberben kezdődik. A halakat speciális szállítótartályokba helyezik át. Az áthelyezés után a halakat méret szerint szétválogatják, megmérik a tömegüket, majd haltároló egységekbe szállítják őket. A haltároló egységek 1,7–2,0 m mély, vegetáció nélküli tavak, amelyekben a vízáramlás és az oxigénellátottság megfelelő. Ennek az eljárásnak köszönhetően a „karp zatorski” húsának nincs iszapszaga.

5. A ponty áthelyezése a haltároló egységekből

A halakat decemberben (a karácsony előtti időszakban) a haltároló tavakból az értékesítési pontokra szállítják, ahol speciális, oxigénnel ellátott tartályokba helyezik őket.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

—

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A „karp zatorski” elnevezést élő hal értékesítése céljából használják, és a gépjárművekkel, szállítótartályban történő nagykereskedelmi célú halszállítás esetében ezt tüntetik fel a számlákon, az átvételi elismervényeken és a szállítóleveleken, és az elnevezés a gépjárművön vagy a tartályon is megjelenhet. A kiskereskedelmi egységekben a halakat speciális, oxigénnel ellátott tartályokba helyezik. A tartályokon a „karp zatorski” felirat tisztán, kivehetően olvasható.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

A „karp zatorski”-t három, Małopolskie tartomány nyugati részén elhelyezkedő községben, Zator és Przeciszów községben (Oświęcimski megye), valamint Spytkowice községben (Wadowicki megye) tenyésztik. A terület 134 km2-et foglal el, de a tenyésztés főként Zator községben összpontosul.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

Természeti tényezők

Felszíni vizek

A „karp zatorski” tenyésztési területére főként a vízfolyások sűrű hálózata, az egyes tavakhoz vizet juttató vízgyűjtő árkok és csatornák által kiegészített folyóhálózat jellemző. Zator község területének mintegy 22 %-át borítják halastavak. A tavak természetes termékenységének aránya magas, azaz a biomassza gyorsan növekszik. Ezen a területen a pontytavak a halakat gazdagon ellátják természetes táplálékkal (zooplankton, fitoplankton, illetve bentosz). A 4. pontban meghatározott földrajzi területen található számtalan kisebb-nagyobb tó alkotta rendszerek miatt ez a terület „Dolina Karpia” (Pontyvölgy) néven közismert.

Felszín alatti vizek

A „karp zatorski” tenyésztési területe az Elő-Kárpátok hidrogeológiai régiójához tartozik. A talajvíz felső rétege a felszín alatt 5–10 m. A víztartó réteg átlagos vastagságát 4,8 méterre becsülik, szivárgási együtthatója 244/24 h. A vizek jó minőségűek (I.B. osztály).

Éghajlat

A „karp zatorski” tenyésztési területe a közép-európai éghajlati zónában, a Kárpátok éghajlati régiójában, a mérsékelten meleg éghajlati szint alsó részében helyezkedik el. A terület éghajlatát kontinentális, illetve tengeri hatások egyaránt érik. Az éghajlatra a hegyvidéki területek közelsége is hatással van. A vegetációs időszak (amikor a napi átlaghőmérséklet 5 °C fölött van) 224 napig, az intenzív vegetáció időszaka pedig (amikor a napi átlaghőmérséklet 10 °C fölött van) április végétől október közepéig tart; a fagymentes napok száma 172.

Talajok

Arra a területre, ahol a „karp zatorski”-t tenyésztik, igen differenciált talajtakaró jellemző: barna erdőtalajok és pszeudo-podzoltalajok, folyami iszap, gley-talajok, feketeföldek, valamint tőzeges és lápos talajok.

Védett vidéki területek

Azt a területet, amelyen a „karp zatorski”-t tenyésztik, különösen tiszta levegője, illetve ritka fajokkal büszkélkedő, gazdag állat- és növényvilága teszi egyedülállóvá. Az élővilág e gazdagságának köszönhetően a Lengyel Madárvédelmi Társaság (OTOP) a Birdlife International nemzetközi madárvédelmi szervezet kritériumai alapján ezeket a területeket – a Skawa folyó völgyének alsó szakaszát (PL 125) – mint különleges természetvédelmi területet a Natura 2000 hálózathoz tartozónak nyilvánította. A hálózat kulcsszerepet tölt be az Európai Unió természeti erőforrásainak a megóvásában.

Az emberi tényező

A zatori halászat és pontytenyésztés kezdetei a 11. század végére és a 12. század elejére tehetők, és a halászat, valamint – később – a haltenyésztési ágazatok ezen a területen azóta is folyamatosan fejlődnek. A maga nemében a régióban ez a legrégebbi központ. A vízfolyások sűrű hálózata (a Soła és a Skawa folyó, illetve a Visztula felső szakasza), a ponty táplálékául szolgáló négy fő gabonafajta termesztéséhez megfelelő talajfeltételek, a mérsékelt éghajlat, valamint az az adottság, hogy a halat Krakkóba, illetve a környező területekre vízi úton lehet szállítani, mind kedvezően hatottak a haltenyésztés fejlődésére. A tavakat a folyók mentén, gyöngysorszerűen alakították ki. Ez elősegítette a víz gravitációs be-, illetve kifolyását, ideértve a tófenékek kiszáradását is. A haltenyésztés az első világháborút követően jelentékeny fejlődésnek indult. Először újjáépítették a háború alatt megsemmisült tavakat, új technológiákat vezettek be, szabályozták a hal kiskereskedelmét, Krakkóban pedig megnyílt az első halkereskedés. 1946-ban a zatori állami vagyont a Jagelló Egyetem vette át, és létrejött a Zootechnikai Intézet, ahol a ponty hozamának növelésére irányuló munka folyt.

A ponty őshonos vonalát, amelyet 1955 óta belterjesen tartottak, és kereskedelmi forgalomba sohasem került, a 4. pontban leírt földrajzi területen tenyésztették. A helyi haltenyésztők és tudósok megfigyeléseikre, kutatásaikra, illetve tapasztalatukra alapozva keresztezték a tiszta „karp zatorski” vonalat olyan vonalakkal, amelyek a területre jellemző feltételekhez a legjobban alkalmazkodtak. 1946-tól fokozatosan bevezették a zatori tenyésztési módszert, amely kétéves rendszeren alapul, és az első évben a halak testtömegének 60-ról 150 grammra való emelkedését eredményezi, ráadásul ennél a módszernél a megmaradás aránya a 86 %-ot is elérheti. Ez a módszer a régió vizeivel – mint gazdag természetes táplálékforrásokkal – együtt lehetővé tette a pontytenyésztési ciklus két évre történő lerövidítését. Ezzel 1 100–1 800 gramm tömegű pontyokat lehet tenyészteni, mivel kiaknázhatóak a tenyésztési ciklus második évében a halnövekedésben rejlő jelentős lehetőségek. A „karp zatorski” tenyésztésével összefüggő munkafolyamatok többségét manuálisan végzik, így e folyamatok során az emberi tudás és tapasztalat lényeges szerephez jut. A mezőgazdasági termelők sokévnyi tapasztalatuknak köszönhetően képessé váltak arra, hogy a tenyésztési folyamatot alkotó különböző tevékenységeket elvégezzék; ilyen például a tavakban a kiindulási hektáronkénti 200 000 lárvás állománysűrűség kiválasztása, amely által csökken a betegségek terjedésének kockázata, kisebb mértékű lesz az állománypusztulás, a természetes táplálékforrásokat pedig a leghatékonyabban használják ki. Szintén igen lényeges az a képesség, hogy a gabonatakarmány szemcseméretét, illetve adagolását a halak testtömegéhez igazítsák.

5.2. A termék sajátosságai:

A „karp zatorski” jellegzetes tulajdonságai, amelyek egyedi mivoltáról tanúskodnak:

—	tömör alak,

—	keresztmetszetindex: 2,2–2,4,

—	gyors növekedés,

—	61–64 %-os halhúshozam,

—	3,9–5,0 közötti állapotfaktor (Fulton-faktor),

—	a húsnak nincs iszapszaga, hanem frisshal-illata és zamatos íze van,

—	a gabonák esetében a takarmányértékesülés 5,

—	a megmaradás aránya 86 %,

—	a halak a betegségekkel szemben az átlagosnál ellenállóbbak.

A halak a fenti jellemzőkre a kétéves tenyésztési ciklus eredményeképpen tesznek szert.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A „karp zatorski” kivételes minősége a 4. pontban leírt földrajzi terület természeti adottságaival szorosan összefügg. A „karp zatorski” minősége nem csupán a természeti környezet egyedülálló adottságaiból fakad, hanem a helyi haltenyésztési hagyományokból és technikákból is. Kizárólag az előbb említett tényezők együttes előfordulása teszi lehetővé az 5.2. pontban ismertetett sajátos tulajdonságokkal rendelkező pontyok tenyésztését.

Az 5.1. pontban ismertetett természeti tényezőknek köszönhetően a halastavak elegendő mennyiségű, kiemelkedő minőségű természetes táplálékkal szolgálnak. A tenyésztés területe továbbá a négy fontos gabonafajta termesztéséhez is kedvező talaj- és éghajlati feltételekkel rendelkezik. Különösen a tavak kiemelkedően termékeny természetének köszönhető, hogy a halak étrendje természetes táplálékon alapul, amelyben mesterséges takarmányt és takarmánykiegészítőket nem használnak. A kórokozók jelenléte a tavak nagy arányú termékenységének, illetve a könnyen erjedő, szénhidrátban gazdag mesterséges táplálék hiányának köszönhetően csekély. Ez hatással van a „karp zatorski” egészségére, valamint a hal kivételes érzékszervi jellemzőire, és ennek különösen a frisshal-illat és a hal zamatos íze az eredménye. A fentebb jellemzett földrajzi terület tulajdonságai azt is jelentik, hogy az így tenyésztett halak keresztmetszetindexe, valamint húsfejlődése ideális, amint azt az 5.2. pontban említett magas állapotfaktor is mutatja. A „karp zatorski” tenyésztése a hal származási helyével szorosan összefügg, mivel a természetes vízfolyások és víztestek (ideértve a folyókat és azok mellékfolyóit) közelsége azt jelenti, hogy a terület a haltenyésztéshez szükséges vízben bővelkedik. Az ilyen nagy és jól működő halastavakból álló telepek létrehozását a terület talaja tette lehetővé. A talajok, amelyeken a tavakat kialakították, az éghajlati feltételek (különösen a hosszú vegetációs időszak), valamint a természetes táplálék bősége és minősége közvetlenül hatnak a tavak magas természetes termékenységére (azaz a takarmányozás nélkül lehalászható halak hektáronkénti mennyiségére), ami 150–300 kg/ha között változik.

A „karp zatorski” minősége és tulajdonságai nem csupán az ezekkel szorosan összefüggő természeti környezetből, hanem a területre jellemző tenyésztési hagyományokból és technikákból is fakadnak. A helyi haltenyésztők és tudósok megfigyeléseik, kutatásaik, illetve tapasztalataik eredményeképpen kiválogatták a területre jellemző feltételekhez legjobban alkalmazkodó pontyokat. Így tenyésztették, majd keresztezték a tiszta „karp zatorski” vonalat a tiszta magyar, jugoszláv, gołyszi és izraeli (Dor-70) vonalakkal. Az így létrejött utód kiváló tenyésztési jellemzőkre tett szert, ilyen a megmaradás magas aránya és a takarmány megfelelő hasznosítása, amit az alacsony takarmányhasznosítási arányok tükröznek. A heterózis hatása azt jelenti, hogy a halak gyorsabban növekednek, a betegségekkel szemben ellenállóbbak, húshozamuk magas, és a helyi természeti feltételekhez nagyon jól alkalmazkodtak. A 4. pontban meghatározott környezeti feltételekhez igazított zatori tenyésztési módszer használata lehetővé teszi, hogy a tenyésztés eredménye olyan hal legyen, amelyik az 5.2. pontban ismertetett tulajdonságokkal rendelkezik. A tenyésztési időszak két évre történő csökkentése által vált lehetővé olyan fiatal pontyok tenyésztése, amelyek íze és érzékszervi jellemzői kitűnőek, húsának zsírtartalma pedig alacsonyabb, mint azoknak az idősebb, kereskedelmi forgalomban lévő halaknak a húsáé, amelyeket a széles körben használt hosszabb tenyésztési ciklus során tenyésztettek. A „karp zatorski” attól nyeri el a más földrajzi területeken tenyésztett pontyoktól jól megkülönböztethető, zamatos ízét, hogy a halak fiatalok. Ez a hús minőségét és érzékszervi jellemzőit is meghatározza, márpedig a fogyasztók ezeket igen nagyra tartják. A „karp zatorski” tulajdonságai a fogyasztók elismerésével találkoznak, amit az is mutat, hogy ennek a halnak az ára a más földrajzi területekről származó pontyénál 10–15 %-kal magasabb.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(Az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://www.minrol.gov.pl/index.php?/pol/Jakosc-zywnosci/Produkty-regionalne-i-tradycyjne/Wnioski-przeslane-do-UE-od-kwietnia-2006-roku

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2010.253.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 253

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	53. évfolyam 2010. szeptember 21.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 253/01	Euro-átváltási árfolyamok	1

	V Hirdetmények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 253/02	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes műanyag zsákok és zacskók behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatának megindításáról	2

2010/C 253/03	A CHAP 2010/19. panasz lezárására vonatkozó javaslat	5

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2010/C 253/04	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	6