AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

14.9.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 247/2

Tagállami összefoglaló adatok a Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 736/2008/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

2010/C 247/02

Támogatás sz.: XF 5/10

Tagállam: Szlovák Köztársaság

A támogatást nyújtó régió/hatóság: NUTS 1 – všetky regióny v rámci Slovenskej republiky, t.j. Bratislavský kraj, Západné Slovensko, Stredné Slovensko a Východné Slovensko.

Ministerstvo pôdohospodárstva Slovenskej republiky

A támogatási program megnevezése vagy az ad hoc támogatásban részesülő vállalkozás neve: Schéma štátnej pomoci na zabezpečenie mimoprodukčných funkcií rybníkov a malých vodných nádrží osobitne vhodných na chov rýb

Jogalap:

—	a Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 736/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: a bizottsági rendelet) 12. cikke,

—	az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. március 26-i 498/2007/EK bizottsági rendelet 11. cikke,

—	az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: az 1198/2006/EK tanácsi rendelet) 28 és 30. cikke; HL L 223., 2006.8.15.,

—	§ 27 nariadenia vlády SR č. 264/2009 Z. z. zo 17. júna 2009 o podporných opatreniach v pôdohospodárstve v znení neskorších predpisov (a továbbiakban: a szlovák kormányrendelet),

—	a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK rendelet (általános csoportmentességi rendelet) I. melléklete; HL L 214., 2008.8.9.,

—	zákon č. 231/1999 Z. z. o štátnej pomoci v znení neskorších predpisov (a továbbiakban: az állami támogatásokról szóló törvény).

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások vagy az ad hoc támogatás teljes összege: A támogatási program keretében 2010-ben tervezett finanszírozás összege 200 000 EUR.

A támogatási program keretében 2010-től tervezett teljes éves költségvetés 200 000 EUR.

A támogatási program keretében a 2010 és 2013 közötti időszakra tervezett teljes költségvetés 800 000 EUR.

Maximális támogatási intenzitás:

H.1.

A támogatás számításakor az alábbi mértékek alkalmazandók:

a)	500 EUR/ha;

b)	2 100 EUR/ha; vagy

c)	2 500 EUR/ha.

Abban az esetben, ha a tenyésztő létesítmény területe legalább 1 ha, a támogatást a tenyésztő létesítmény okiratban meghatározott területének és a szóban forgó támogatási program H.1. pontjában meghatározott mérték szorzataként kell kiszámítani.

H.2.	A tenyésztőnek a megfelelő naptári évben, öt egymást követő éven keresztül nyújtható támogatás.

H.3.	A támogatás összegét a mezőgazdasági kifizető ügynökség a szlovák kormányrendelet 31. cikkének (10) bekezdése alapján számítja ki.

A végrehajtás időpontja: 2010. február.

A támogatási program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama: 2013. december 31-ig.

A támogatás célja: A támogatás célja, hogy ellentételezést nyújtson a környezet védelmét és javítását, valamint a természet megőrzését segítő akvakultúrás termelési módszerek alkalmazásáért.

Tüntesse fel, hogy a 8–24. cikkek közül melyik alkalmazandó: A bizottsági rendelet 12. cikke.

Érintett ágazat: Halászati termékek előállítása, feldolgozása és értékesítése.

A. nemzetgazdasági ág – Mezőgazdaság, erdészet és halászat (a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszere szerint)

Nemzetgazdasági ág

03-as ágazat – Halászat és akvakultúra

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe: A támogatást nyújtó hatóság:

Ministerstvo pôdohospodárstva SR

Dobrovičova ul. 12

812 66 Bratislava

SLOVENSKO/SLOVAKIA

Tel. +421 259266111

Weboldal: http://www.land.gov.sk/sk/index.php?navID=161&id=2059

Indokolás: A Szlovák Köztársaságban a 2007–2013-as időszakban végrehajtandó halászati operatív program (Operačný program „Rybné hospodárstvo SR 2007 – 2013”) olyan intézkedést tartalmaz, amely az iszap eltávolítása révén a tenyésztési feltételek és a környezet javítására irányul. A fent említett célra nyújtott támogatást kiegészíti az állami támogatási program keretében nyújtott támogatást, amely a vízi környezet védelmével kapcsolatos intézkedések végrehajtására vonatkozik (tavak lecsapolása és iszapeltávolítás – az elmaradt bevétel és a megnövekedett költségek részleges ellentételezése).

A „Rybné hospodárstvo SR 2007 – 2013” elnevezésű operatív program nem tartalmaz olyan fellépéseket vagy intézkedéseket, amelyek ezen állami támogatási program keretében támogatásban részesülnek, továbbá nem megengedett a két különböző forrásból származó kettős finanszírozás. A támogatás kérelmezőinek mindenesetre nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy az EU fejlesztési programjából vagy más közfinanszírozási forrásokból nem részesülnek támogatásban ugyanarra az intézkedésre. E követelmény megszegése esetén az említett támogatás kedvezményezettje ellen büntetőeljárás indul a módosított 300/2005 törvény (büntető törvénykönyv) 255. cikke alapján.

14.9.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 247/6

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2010/C 247/05

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„GÖNCI KAJSZIBARACK”

EK-sz.: HU-PGI-0005-0388-21.10.2004

OEM ( ) OFJ ( X )

Ez az összefoglaló lap csak tájékoztató jelleggel készült. A részletes adatok – különösen az érintett OEM-t, illetve OFJ-t viselő termékek előállítóira vonatkozóan – megtekinthetők a nemzeti szinten vagy az Európai Bizottságnál hozzáférhető termékleírás teljes változatában.

1. A tagállam felelős szervezeti egysége:

Név:

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium – Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály

Cím:

Budapest

Kossuth Lajos tér 11.

1055

MAGYARORSZÁG/HUNGARY

Tel.

+36 13014419

Fax

+36 13014808

E-mail:

Eniko.Zobor@fvm.gov.hu

2. Csoportosulás:

Név:

Abaúj – Gönc Gyümölcstermelők Beszerző és Értékesítő Szövetkezet

Cím:

Gönc

Károlyi Gáspár út 31/A

3895

MAGYARORSZÁG/HUNGARY

Tel.

+36 46388610

Fax

+36 46388702

E-mail:

mzg.hollar@primposta.hu

Összetétel:

Termelők/feldolgozók ( X ) Egyéb ( )

3. A termék típusa:

1.6. csoport

Gyümölcsök, zöldségfélék és gabonafélék

4. Termékleírás:

(követelmények összefoglalása az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján)

4.1. Elnevezés:

„Gönci kajszibarack”

4.2. Leírás:

A „Gönci kajszibarack” oltalom alatt álló földrajzi jelzés használatára a Prunus armeniaca L. faj következő fajtái jogosultak: Gönci magyar kajszi, Magyar kajszi C 235, valamint Mandulakajszi, Bergeron, Ceglédi Piroska, Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi arany, Ceglédi óriás, Pannónia.

A „Gönci kajszibarack” különlegességét, országos és nemzetközi hírnevét a térség kedvező klimatikus adottságai, a gyümölcs-kertészeti hagyományok őrzése, valamint a termesztési, szüretelési, tárolási, szállítási technológia szigorú betartása együttesen biztosítja.

A „Gönci kajszibarack” OFJ jelzést csak olyan kajszibarack esetén lehet használni, amely megfelel az alábbi paramétereknek és az egyes fajták tekintetében az itt meghatározott külső és belső minőségi jellemzőket mutatja.

GÖNCI MAGYAR KAJSZI

alak	:	gömbölyű
méret	:	középnagy, legkisebb átmérő 40 mm
gyümölcshéj színe	:	élénk narancssárga, a napos oldalon élénkpiros
hússzín, állomány	:	aranysárga, finomrostú, éretten lédús és puha
íz, savtartalom	:	édes-savas, zamatos

MAGYAR KAJSZI C.235

alak	:	gömbölyű
méret	:	középnagy, legkisebb átmérő 40 mm
gyümölcshéj színe	:	élénk narancssárga
hússzín, állomány	:	sárga, rostos, középkemény
íz, savtartalom	:	édes-savas, zamatos

MANDULAKAJSZI

alak	:	erősen megnyúlt, mandula alakú, oldalról erősen lapított
méret	:	nagy, legkisebb átmérő 50 mm
gyümölcshéj színe	:	világos narancsszínű, a napos oldalon kárminpiros
hússzín, állomány	:	világos narancssárga, közepesen kemény, tömör, lédús
íz, savtartalom	:	édes-savas, fűszeres aromájú

BERGERON

alak	:	kissé megnyúlt, kúpos gömb, tojásdad
méret	:	középnagy, legkisebb átmérő 40 mm
gyümölcshéj színe	:	narancssárga, a napos oldalon kárminpiros
hússzín, állomány	:	fénylő narancssárga, rostos, kemény
íz, savtartalom	:	az átlagosnál (1,4 %) magasabb savtartalmú

PANNÓNIA

alak	:	szabályos, vagy kissé nyomott gömb
méret	:	középnagy, legkisebb átmérő 40 mm
gyümölcshéj színe	:	világos narancsszínű, a napos oldalon rózsaszínes
hússzín, állomány	:	világos narancssárga, rostos, kemény
íz, savtartalom	:	savas, zamatos

CEGLÉDI PIROSKA

alak	:	gömb
méret	:	középnagy, legkisebb átmérő 40 mm
gyümölcshéj színe	:	narancssárga, a napos oldalon élénkpiros
hússzín, állomány	:	narancssárga, kemény
íz, savtartalom	:	édes-savas

CEGLÉDI BÍBORKAJSZI

alak	:	széles, kúpos, tojásdad; oldalról kissé lapított
méret	:	középnagy, legkisebb átmérő 40 mm
gyümölcshéj színe	:	sötét narancssárga, a napos oldalon sötétbordó
hússzín, állomány	:	sötét narancssárga, bőlevű
íz, savtartalom	:	édes, zamatos

CEGLÉDI ARANY

alak	:	gömb
méret	:	nagy, legkisebb átmérő 50 mm
gyümölcshéj színe	:	aranysárga, a napos oldalon kárminpiros
hússzín, állomány	:	narancssárga, kemény, lédús
íz, savtartalom	:	édes-savas

CEGLÉDI ÓRIÁS

alak	:	kissé megnyúlt, tojásdad; oldalról enyhén lapított
méret	:	nagy, legkisebb átmérő 50 mm
gyümölcshéj színe	:	világos narancssárga, a napos oldalon élénkpiros
hússzín, állomány	:	narancssárga, közepesen lédús, puha
íz, savtartalom	:	édes-savas, aromás

4.3. Földrajzi terület:

A földrajzi árujelzőt kizárólag Borsod-Abaúj-Zemplén megye négy meghatározott kistérsége alább felsorolt településeinek közigazgatási területéről származó, ott termesztett kajszibarackra lehet alkalmazni:

Abaúj-Hegyközi kistérség: Abaújszántó, Abaújvár, Arka, Boldogkőváralja, Gönc, Göncruszka, Hejce, Hernádcéce, Hidasnémeti, Korlát, Tornyosnémeti, Vizsoly, Zsujta;

Encsi kistérség: Abaújkér, Alsógagy, Baktakék, Beret, Detek, Encs, Fancsal, Forró, Fulókércs, Garadna, Ináncs;

Szerencsi kistérség: Bekecs, Golop, Legyesbénye, Megyaszó, Monok, Rátka, Szerencs, Tállya;

Szikszói kistérség: Alsóvadász, Felsővadász, Hernádkércs, Homrogd, Léh, Nagykinizs, Selyeb, Szentistvánbaksa, Szikszó.

4.4. A származás igazolása:

A teljes termesztési és árukezelési folyamatnak olyan a minőségellenőrzési rendszere, amelyben biztosított az azonosítás és a nyomon követés, valamint a végellenőrzés és a termékbiztonság azáltal, hogy a termelők a kézzel leszedett gyümölcsöt olyan műanyag- vagy faládákba rakják, melyen név szerint jelölik a gyümölcs származását egy címke segítségével és egy azonosító szám is található a rekeszek alján.

Az előírások szerinti termesztés dokumentálására a termelő megfelelő bizonylatot, ún. Eredetvédelmi Naplót köteles vezetni, amelyben rögzíteni kell:

—	a termelő nevét, azonosító adatait,

—	a termesztés helyét, a terület helyrajzi számát, a fajta-tábla azonosítóját, a területen telepített termő és termőre fordulás előtt álló gyümölcsfák számát,

—	a gyümölcsfajta megnevezését és eredetét (a facsemete származási bizonyítványával alátámasztva),

—	a Permetezési Napló azonosító számát,

—	a Szüretelési Napló azonosító számát, a betakarítás időpontját és az adott évben leszüretelt gyümölcsmennyiséget fajtatáblánként összesítve.

A Permetezési Napló a jogszabályokban előírt módon vezetett olyan nyilvántartás, amelyben fel kell tüntetni:

—	a termesztés során használt kemikáliákat,

—	a felhasznált/kijuttatott szermennyiségeket (felhasználási időpontonként),

—	az alkalmazott növény-egészségügyi eljárások megnevezését és időpontját stb.

A Szüretelési Napló a szüretelés időszaka alatt vezetett azon nyilvántartás, amely fajtatáblánként tartalmazza a termőfák darabszámát, a szüretelés napját, valamint a naponta betakarított mennyiséget.

4.5. Az előállítás módja:

Termesztési (és gondozási) feltételek, követelmények

Az adott termőtájon létesített gyümölcsfaültetvényeket napsütötte, célszerűen meszes, csak védett és magasabb (150–300 méter) fekvésű, jó minőségű és a talajtani vizsgálatok szerint megfelelő tápanyag-ellátottságú talajokra kell telepíteni.

Szüretelés

A szüret június közepén kezdődik és augusztus végéig tart. A szállíthatósági és tárolhatósági (eltarthatósági) elvárások szempontjából fontos az ütemes szüretelés, amelynek lehetőségét – egyebek mellett – az ültetvények céltudatos telepítésével biztosítják. Figyelembe véve a gyümölcsösök között fennálló érésbeli különbségeket, egy-egy táblát átlagosan három menetben lehet leszüretelni úgy, hogy megfelelő érettségi állapotú árut kapjunk (elő-, fő- és utószedés). A gyümölcs szedését kézzel végzik, amelyet a csemeték, illetve gyümölcsfák céltudatos koronaalakítása tesz lehetővé.

Tárolás

Amint a tárolókamra megtelt a beszállított rekeszekkel, a gyümölcsöket néhány óra leforgása alatt kb. 4 °C-os (tárolási) hőmérsékletre hűtik le. A gyorshűtést követi a manipulálás, azaz a gyümölcsök tömeg, illetve szín szerinti osztályozása, amelyet általában kézzel, ritkábban géppel végeznek. A válogatás és készre csomagolás után a gyümölcsös rekeszek – az elszállítás ütemétől függően – maximum 30 napra, 4–6 °C-os hűtőtárolóba kerülnek.

Osztályozás, csomagolás

A méret szerinti osztályozás kézi osztályozósablon segítségével történik. A kajszi méretét a 851/2000/EK rendelet, illetve annak módosított változataiban foglalt előírások szerint, a hossztengelyre merőlegesen mért legnagyobb átmérővel határozzuk meg; csomagolása és megjelenése ugyancsak ezeket az előírásokat követi.

A „Gönci kajszibarack” mechanikai sérülésekre érzékeny gyümölcs, így ha nem csomagolva történik a szállítása, az jelentősen befolyásolja organoleptikus, illetve fizikai, kémiai tulajdonságait, akár lehetetlenné téve a későbbi csomagolást. Így a termék minőségének garantálása, továbbá – mivel nem feldolgozott mezőgazdasági termékről van szó – a származási hely, valamint a nyomonkövethetőség és az ellenőrzés biztosításának érdekében is a csomagolást a meghatározott földrajzi területen kell végezni.

4.6. Kapcsolat:

A „Gönci kajszibarack” Magyarország legészakabbra fekvő gyümölcstermesztő tájának sajátos terméke, amely a Hernád menti Hegyalja, a Szerencsi dombság és a Cserehát hegy- és domboldalain, teraszain és fennsíkjain, 150–300 m tengerszint feletti magasságon telepített ültetvényekben terem.

A tájon szinte kizárólag a magyar kajszi fajtacsoportot (fajtatípust) termesztették és termesztik ma is, amely valószínűleg 300–350 éve kezdett kialakulni.

A Gönc-vidéki termesztés, illetve termék sajátosságai a következőkben összegezhetők:

—	Az itt termelt kajszibarack ugyanazon fajtája átlag 6–10 nappal később érik, mint Kecskemét vidékén, ami lehetővé teszi a hazai fogyasztási és feldolgozási szezon kiterjesztését.

—

A hűvösebb mezoklíma – amely a későbbi érés okozója – egyúttal kedvező hatású a kajszi-gyümölcs fogyasztási minőségére is: az üdítő savak és zamatanyagok az érés során lassabban bomlanak le, nem „égnek el”. „A Gönc környéki kajszi minősége kiváló. Itt később érik … s az érési időt még a különböző fekvésű lejtők is széthúzzák.” (Brózik, Jenser és társaik, 1970).

—

A tájegység Magyarországon a legegyenletesebben hideg telű, a kitavaszodás a kajszibarack ültetvények telepítésére alkalmas körzetek közül itt a legkésőbbi; ezért itt a legkisebb a kajszibarack-termesztés fő kockázata: a téli felmelegedések következtében megpattant virágrügyek fagykárosodása és a tavaszi fagykár a bimbókban, virágokban, illetve a gyümölcskezdeményekben.

A „kajszi Baraczk” név 1667-ben, Lippay János munkájában jelenik meg először (Posoni kert 3. kötet, „Gyümölcsös kert”, Bécs 1667), de majd csak az 1880-as években pusztító filoxéravész ad különösen nagy lökést a gyümölcstermesztésnek a domb- és hegyvidéki szőlőterületeken. Az elpusztult szőlők helyett Gönc vidékén sok gyümölcsfát ültettek, amidőn a dombvidékek lejtőit átengedték a gyümölcsfáknak.

A XIX. század második felében a gyümölcstermesztés fellendítésére különböző társadalmi szervezetek jöttek létre a megyékben. Az összefogásuknak nagy szerepe volt abban, hogy az 1867. évi Párizsi Világkiállításon Zemplén megye kiállított gyümölcsei aranyérmet nyertek. Különböző országleírások és statisztikák szerint Gönc az 1850-es évekig elsősorban cseresznyéjéről volt nevezetes. Korponay János említette először 1871-ben, hogy Gönc és környéke híres a kajszibarackjáról, amit akkor „szép mennyiségben” termesztettek. A baracktermelés igazi felfutása azonban csak az 1880–90-es években kezdődött.

4.7. Ellenőrző szerv:

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, mint kijelölt zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzési szerv

Név:

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság

Cím:

Miskolc

Blaskovits út 24.

3526

MAGYARORSZÁG/HUNGARY

Tel.

+36 46503402

Fax

+36 46503404

E-mail:

Balogh.Zoltan@borsod.ontsz.hu, fvmh-borsod@fki.gov.hu

4.8. Címkézés:

A jelölés a jogszabályokban előírtakon kívül a következőket tartalmazza:

—	a megnevezést: „Gönci kajszibarack”

—	„oltalom alatt álló földrajzi jelzés” vagy (OFJ) megjelölést és a kapcsolódó közösségi szimbólumot (a közösségi nyilvántartásba vételt követően).

A megjelölést csomagolási egységenként kell elhelyezni, a csomagoláson feltüntethető a település neve is, ahol az adott tételt ténylegesen termesztették.

Például:

„Gönci kajszibarack”

Oltalom alatt álló földrajzi jelzés

Fajta: Gönci magyar kajszi

termőhely: Abaújvár

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

14.9.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 247/12

2010/C 247/06

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„SAUCISSON DE L’ARDÈCHE”

EK-sz: FR-PGI-0005-0596-10.04.2007

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés:

„saucisson de l’Ardèche”

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Franciaország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

1.2 osztály:

Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

Általános leírás

A „saucisson de l’Ardèche” (ardèche-i kolbász) tisztított sertésbélbe töltött, aprított friss sertéshús és kemény szalonna felhasználásával készülő kolbászféle. Az érett húsból és a vágósertés húsából előállított kolbászt egyedi, hagyományos recept szerint hőkezelik, majd szárítással érlelik.

A „saucisson de l’Ardèche” többféle termék („saucisse sèche”, „chaudin”, „rosette”, „jésus”) formáját öltheti, amelyek egyazon recept alapján készülő, a sertés különböző bélszakaszaiba töltött kolbászféléket jelentenek. Többnyire a töltéshez használt bél típusa (vékonybél, vakbél, vastagbél, kuláré, végbél) alapján történik a termék elnevezése.

Ezek a termékek (forma és nagyság tekintetében) aszerint változnak, hogy a felhasznált tisztított bél milyen típusú és méretű, mekkorák a hússzemcsék, és hogy legalább mennyi ideig szárították a kolbászt. A szárítás időtartamát befolyásolja a termék tömege, valamint a bél átmérője és textúrája, amelyek függvényében azonos tömeg esetén a szárítási időtartam különbözhet.

A „saucisson de l’Ardèche” kolbász változatai

A „saucisson de l’Ardèche” kolbászok különböző formájú, tömegű és átmérőjű termékekre különülnek el a felhasznált természetes bél szerint, ami többnyire egyben a termék nevét is adja.

A „saucisse sèche”

E kolbásztípus száraz tömege legalább 200 g. Mérete a termék kis keresztmetszetének függvénye. A végleges sótartalom változhat. A felhasznált bél legalább 30 mm átmérőjű sertés vékonybél, hosszúsága attól függ, hogy e szárazkolbász egyenes vagy görbe szálakban, esetleg többszöri csavarással előállított (felakasztható vagy feltekert) formában készül. A bél természetes burkolatként rögzül a kolbászhoz.

A „petit chaudin”

E szárazkolbász-típus tömege körülbelül 200 és 600 g között mozog. Tölteléke csupán enyhén zsíros. A tölteléket átdörzsölt és zsírtalanított sertésbélbe (vastagbél vagy kuláré) töltik, amelyet mindkét végén zsineggel kötnek el. Ez a természetes burkolat kézzel hosszában zsineggel körülköthető. A bél íze hozzájárul a végtermék zamatához.

A „chaudin”

E szárazkolbász-típus tömege körülbelül 600 g és 2 kg között mozog. Hosszúkás alakú, a bél átmérőjétől függően lehet egészen vékony vagy valamivel vastagabb. Sótartalma némileg magasabb. Ez a természetes burkolat zsineggel átköthető, illetve kézzel hosszában zsineggel körülköthető vagy háló húzható rá.

A „gros chaudin”

2 kg-nál nagyobb tömegű. A tölteléket (amelyet előzetesen vagy formára gyúrnak vagy nem) a vastagbél szélesebb részébe töltik, amelyet előtte természetes módon zsírtalanítanak, hámlasztanak, esetenként eltávolítják erezettségét is. A vastagbél görbületei kihasználhatóak. Függesztve vagy lapon szárítható, ami befolyásolja a végtermék megjelenését. Íze enyhén savas és karakteres a hosszú érlelés miatt.

A „rosette”

Ez egy nagyméretű szárazkolbász-típus, amelynek száraz tömege 1 kg feletti, hossza pedig legalább 40 cm. Metszete növekvő és öblösödő a szál vége felé haladva.

A töltésre használt bél nevét (a végbél francia megfelelője) hordozza, amely csonkakúp-alakú és szélesebbik végén található a végbélrózsa (anus). Vastagsága miatt jelentősen lassabban szárad, íze az érlelés eltérő alakulása következtében karakteres. A tölteléket tisztított természetes végbélbe töltik.

A „jésus”

Ezt a nagyméretű szárazkolbász-típust a népi hagyomány keresztelte el „Jézusnak”. Ugyanúgy „pólyázták” és vigyáztak rá, mint a gyermekre; minden keresztény istenének, a kis Jézusnak eljövetele napján került a családi asztalra. Öblös, tojásdad alakú, akárcsak a bél (vakbél), amelybe töltik. Átmérője változó, tömege legalább 400 g. A vidéki, házi disznóvágások hagyománya szerint készül. Kissé savas íze a bél vastagságából adódó hosszú érlelésnek köszönhető.

Minden előállító a változat elnevezését saját elnevezéssel egészítheti ki.

Szárítás és érlelés

Az érlelés magában foglalja a termékek gondosan felügyelt és állandó hőmérséklet-, illetve páraviszonyok között való elhelyezését, valamint a folyamatos légcsere biztosítását, ami lehetővé teszi az érést és a szárítást.

A folyamat szabályozását az egyes vállalkozások létesítményei, a dolgozók hozzáértése és az elérni kívánt eredmény függvényében kell kialakítani. A szárítás az első héten intenzívebb: 75 százalékos relatív páratartalmon indul, majd körülbelül 80-85 százalékos relatív páratartalmon egy mérsékeltebb fázis következik.

A természetes módon vagy kultúra-oldatba mártással megtelepedő nemespenész ebben a fázisban fejlődik ki, s ezzel lassítja vagy éppen szabályozza a szárítási folyamatot, mert állandó, enyhe nedvességet biztosít a bél felszínén. Egyúttal csökkenti a kérgesedés kockázatát, valamint megkönnyíti a szárítási folyamatot.

A szárítás minimális időtartamát a termék tömege, illetve mindenekfelett a bél átmérője és textúrája függvényében rögzítik, így egységnyi tömegre vetítve különböző szárítási időtartamok lehetnek szükségesek.

Az ily módon stabilizált termék megtisztítható (ledörzsölik a penészt a felszínéről), behinthető, kiszerelhető.

Összefoglaló táblázat

Az alábbi táblázat bemutatja az egyes termékek jellemzőit:

Termék neve	Bél	Aprítás: minimális szemcseméret (mm)	Kolbász száraz tömege (g)	Bél átmérője (mm)	Bél hossza (cm)	A hőkezelés minimális időtartama (óra)	Szárítás minimális időtartama (nap)
Saucisse sèche	Vékonybél	6	200–500	30–45	—	36	17
Saucisse sèche	Vékonybél	6	> 500	> 45	—	36	21
Petit chaudin	Vastagbél	6	200–350	45–55	25–35	36	18
Petit chaudin		6	350–600	55–70	30–40	36	21
Chaudin		6	600–2 000	70–90	> 40	36	30
Gros chaudin		8	> 2 000	> 75	> 40	60	40
Jésus	Vakbél	8	400–1 500	—	20–35	36	32
Jésus	Vakbél	8	> 1 500	—	> 35	60	63
Rosette	Végbél	8	> 1 000	—	> 40	60	56

A termék kiszerelése

A termék különböző változatai forgalomba hozhatók egészben (pusztán vagy papírgyűrűvel, hálóban vagy tasakban), a nemespenésszel vagy behintve, vagy a 1,2 kg feletti darabok esetében szeletelve is.

Érzékszervi tulajdonságok

A kolbász vágási felülete vöröses színű, kissé sötét árnyalatú, ahol a zsíros, fehér részek mellett egyes fűszerek is jelen lehetnek. A zsíros és sovány részek annál inkább elválnak egymástól, minél durvább az aprítás.

A töltelék enyhén sós és fűszeres, határozott húsízzel, és amennyiben vastagabb bélbe töltött termékről van szó, a lassabb érés következtében némi savasság is érzékelhető.

Az ízeket befolyásolja a hús előzetes besózása: biztosítja a sovány és zsírosabb részek tökéletes egymáshoz tapadását, ami elősegíti, hogy a vágásfelület ép, a szájban tapasztalható textúra pedig omlós és kellemes legyen.

Fizikai-kémiai jellemzők

A forgalmazásra kész termékeknek meg kell felelniük a prémium szárazkolbászokra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

A termék aw-értéke nem haladhatja meg a 0,91 %-ot.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében):

A „saucisson de l’Ardèche” készítéséhez felhasznált nyersanyag (színhús és szalonna egyaránt) kizárólag sertés- (vágósertés vagy nagysúlyú sertés) és kocahúsból származhat.

Az érett húsok nagysúlyú sertés és/vagy kocák húsa, felhasználási arányuk nem haladhatja meg a 60 százalékot. A vágósertésből származó hús aránya szintén nem haladhatja meg a 60 százalékot.

Minden hústételnek frissnek kell lennie és az EU területéről kell származnia (az Európai Unió területén született, nevelt és levágott állatok).

a) sertéshús

A húsnak legalább az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

—	A vágósertések esetében:

—	hasított meleg súly: 72–89 kg,

—	minimális vágási életkor: 172 nap,

—	a darabok izomaránya: 53–63 százalék.

—	A nagysúlyú sertések esetében:

—	hasított meleg súly:legalább 90 kg,

—	vágási átlagéletkor: 182 nap,

—	a darabok izomaránya: 53–63 százalék.

Minden sertésnek (vágósertés és nagysúlyú sertés) meg kell felelnie további meghatározott követelményeknek is:

—	A genetika terén:

—	a sertések olyan elődöktől származnak, amelyek jóváhagyott sertéstenyésztési szervezetből vagy mesterséges termékenyítő-központból származnak.

—	Egyéb esetekben a halotánra érzékeny hússertések aránya < 3 %, és az állatok mentesek az RN-alléltól (nulla előfordulás).

A külsőleg hibás darabokat (tályog, puha és olajszerű zsír, levet eresztő hús, külső anyagok, törések, szőrtelenítési hibák, szakadt vagy égett szalonnabőr, vérpettyek vagy petechiák, vérömlenyek vagy fekete foltok stb.) elkülönítik. Az egy vagy több ilyen külső hiba csak a darabok legfeljebb 5 %-ánál jelentkezhet.

b) kocahús

A húsnak tömörnek, érettnek és megfelelő színűnek kell lennie. Ezek a jellemzők a nemes húsrészek (comb, lapocka, vesepecsenye, hátszalonna, szegy) felhasználásának kötelezettségéből adódnak.

A levet eresztő vagy mélyvörös húsrészek, valamint a fehértől eltérő színű vagy nem kellően tömör szalonnarészek elkülönítendők.

A külsőleg hibás darabokat (tályog, puha és olajszerű zsír, levet eresztő hús, külső anyagok, törések, szőrtelenítési hibák, szakadt vagy égett szalonnabőr, vérpettyek vagy petechiák, vérömlenyek vagy fekete foltok, stb.) elkülönítik. Egy vagy több ilyen külső hiba csak a darabok legfeljebb 5 %-nál jelentkezhet.

A malacok leválasztása és a koca vágóhídra szállítása között minimum két hétnek kell eltelnie.

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

Minden sertésnek (vágósertés vagy nagysúlyú sertés) meg kell felelnie továbbá az alábbi takarmányozási feltételeknek is:

—	A sertések takarmánya legalább 60 %-ban gabona vagy gabonaszármazék.

—	A növekedésserkentőt tartalmazó adalékanyagok használata az állat tejes élettartama során tilos.

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

Az előállítás műveleteit a hús sózásától egészen a kolbászok érleléséig (sózás, pihentetés, aprítás, töltés, hőkezelés, érlelés) az OFJ földrajzi területén kell végezni, mivel ezek a műveletek meghatározóak a termék egyedi jellegzetessége szempontjából.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

—

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

Kereskedelmi elnevezés: „saucisson de l’Ardèche” a megfelelő változat nevével kiegészítve: „saucisse sèche”, „petit chaudin”, „chaudin”, „chaudin large”, „rosette” vagy „jésus”, amihez az adott elállító még hozzátoldhat egy saját elnevezést.

OFJ logó

„Indication Géographique Protégée” (oltalom alatt álló földrajzi jelzés) felirat

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

A földrajzi terület Franciaország délkeleti részén található, Rhône-Alpes régió Ardèche megyéjének 326 településére terjed ki.

A földrajzi terület magában foglalja teljes Ardèche megyét a következő települések kivételével: Orgnac l’aven, Labastide de Virac, Vagnas, Salavas, Sampzon, Grospierres, Bessas, Beaulieu, Saint-André-de-Cruzières, Saint-Sauveur-de-Cruzières, Berrias et Castelau, Banne, Saint Paul le jeune.

A földrajzi terület az alapján került meghatározásra, hogy melyek azok a települések, amelyek régi és élő hagyományokkal rendelkeznek a kolbászkészítés terén. Ezek az egykori Vivarais területén fekszenek, amely 1790-ben vált Ardèche megyévé. Ezt követően Ardèche megye határai több ízben módosultak. Ekképpen azok a települések nem kerültek be a földrajzi területbe, amelyeket később csatoltak Ardèche megyéhez. Ezek a települések éghajlati és kulturális szempontból is közelebb állnak Gard megyéhez és nem rendelkeznek a „saucisson de l’Ardèche” készítésének hagyományával.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

Emberi tényezők

A földrajzi terület (az egykori Vivarais, majd a későbbi Ardèche megye területe) volt a bölcsője azoknak a hagyományoknak, szokásoknak és szakértelemnek, amelyet Ardèche megye örökölt. Ez a térség sokáig maradt elzárva, nehezen volt megközelíthető. Az elszigeteltség tette lehetővé, hogy a sertéshez (a „gondviselés által küldött állathoz”) kapcsolódó hagyományok – mint amilyen a parasztok által végzett disznóvágás a tél beálltával, a cserekereskedelem és a piac, a konyhaművészet, az étkezések és az ünnepek – mélyen beleivódjanak az itt élő emberek kultúrájába és tovább öröklődjenek.

A kolbászok szárítási és tartósítási technikáit, amelyeket a parasztok dolgoztak ki disznóvágásaik során, később átvették a füstöléssel foglalkozó kisiparosok. A földrajzi területen még manapság is számos – gyakran százéves múltra visszatekintő – füstöléssel foglalkozó kis- és középvállalkozás található. Ezek századokon és generációkon keresztül adták át hagyományaikat és szakértelmüket ebben a földrajzi és éghajlati feltételek szempontjából kedvezőnek bizonyuló térségben.

Természeti tényezők

A földrajzi terület két részből áll. A hegyvidéki (500 és 1 700 m közötti átlagos magasságon fekvő) terület időjárása zord. Míg az északi oldalon a heves havazások akár április végéig is eltarthatnak, addig dél felé haladva enyhül az éghajlat. A hegyvidék egészén hideg szelek söpörnek végig. A fennsíkon, a lankákon és a sík területen a magasság 400 méterről folyamatosan csökken. Az enyhe éghajlat a déli peremvidékhez érve mediterránná változik.

Mindkét részen – noha a tengerszint feletti magasság és az éghajlat különböző – a tél elején kezdődő disznóvágásoknak köszönhetően gyökeret tudtak verni a meghatározott idejű kolbászszárítási technikák, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a termék elérje teljes érettségét.

5.2. A termék sajátosságai:

A „saucisson de l’Ardèche” sajátossága egyszerre érvényesül a termék és az ardèche-i füstölők régi jó hírén, valamint a kolbász különleges érzékszervi tulajdonságait garantáló speciális szakértelmen keresztül.

A „saucisson de l’Ardèche” elkészítése során érvényesülő szakértelem

A „saucisson de l’Ardèche” különböző formákban jelenik meg, de ugyanazon recept alapján készül.

A termék minősége, formája és mérete a sertésbél különböző részeinek felhasználásához kötődik. A felhasznált bél gyakran egyben a termék nevét is meghatározza. A szemcsék mérete a kolbász vastagságától függ.

A szárítás minimális ideje a termék átmérőjétől és tömegétől, valamint a bél textúrájától függően változik.

Mindezen minőségi kritériumokat a 3.2. pont részletezi, valamint a 2. oldalon található táblázat foglalja össze.

Az előzőkön túl a következő gyakorlatok határozottan jellemzik a receptet:

—	Kizárólag friss hús kiválasztása az előírásokban foglaltaknak megfelelően.

—	A hús előzetes besózása: Ardèche-ben máig használt régi eljárás, amely lehetővé teszi a fehérjék oldhatóságát és ezáltal a szemcsék megfelelő egymáshoz tapadását.

—	A sertés valamennyi bélszakaszának felhasználása, ami kezdettől fogva elválaszthatatlan a kolbászkészítéstől és annak változataitól.

—	A tél beálltától mindkét térségben (hegyvidék, valamint fennsík, lankák és síkság) alkalmazott érlelési eljárás, amely máig fennmaradt.

Ezek a műveletek mind hozzájárulnak a „saucisson de l’Ardèche” érvékszervi tulajdonságainak kialakulásához.

A termék érzékszervi tulajdonságai

A töltelék enyhén sós és fűszeres, határozott húsízzel. Ha a bél vastag és zsíros, az lassítja a termék érését és enyhe savas íz érvényesül.

Az ízeket befolyásolja a hús előzetes besózása, ami a szájban érezhető lágy, omlós és kellemes állagot ad, valamint ép vágásfelületet biztosít.

A termék hírneve

Ardèche-ben – amelyet Curnonsky az „ínyencek paradicsomának” keresztelt (Saint-Agrève apró falvát pedig a „hentesek Mekkájának” nevezte) – valódi kultúra szövődött a sertés köré a XVI. század hagyományaiból kiindulva. A kolbászkészítés (és általában a sózás) szakértelme tovább öröklődött és fennmaradt.

A XVI. század elejétől Olivier de Serre, a vidék szülöttje, aki a francia mezőgazdaság atyjává vált, írásban rögzítette a sertésáldozati rituálékat. Ezek a rituálék azóta sem változtak sokat, s azt bizonyítják, hogy „Ardèche-ben nagy hagyománya van annak, hogy szeretnek jókat enni”.

A sertéshús sózással és szárítással történő tartósítása a XVI. századtól alkalmazott és elsajátított technika volt. Michel Carlat szerint „a disznóvágás ünnep, senki sem sajnálja az üldözött állatot […] a kemény munkához szokott vivarais-i emberek egyfajta élvezettel végzik el a disznóvágási feladatokat: azok sem vonakodnak, akiknek a beleket kell kiüríteniük és jeges vízbenl kimosniuk. […] A konyhában a kéménynyílás párkányáról sonkák, kolbászok lógnak. Hosszú heteken keresztül száradnak és füstölődnek”. Pierre Charrie szavai szerint karácsony szentestéjén „… a Jézusnak (Jésus) keresztelt kolbászból lakmároztak, amely a disznóvágáskor készült kifejezetten e különleges alkalomra.” Nicole Pellet és Vincent Balaÿ a „jésus” kolbászt illetően hozzáfűzi, hogy: „ugyanakkor úgy tartják, hogy az íze nem különbözik az egyazon húsból készült más típusú kolbászokétól.”

Charles Forot szerint a kolbász a XVII. században jelent meg a kereskedelemben. Ezt követően 1900 és 1939 között bővültek a piacok, amelyek – Guy Dürrenmatt meglátása szerint – hozzájárultak ahhoz, hogy ismertté váljon a „saucisson de l’Ardèche”.

Később, a XX. század elejétől kezdve – a gasztronómiai turizmus kialakulásával – elismert helyi termékké vált és az 1995-ben szerkesztett francia kulináris örökség gyűjteménybe („L’inventaire du patrimoine culinaire de la France”) is bekerült.

Jean-Marc Gardès és Annie Sorrel 2007 októberében megjelent „Le Génie de l’Ardèche” c. munkájában többek között a nagy hírű hentestermékek, különösen pedig a „saucisson de l’Ardèche” példáján keresztül emlékezik meg az ardèche-i emberek kreativitásáról.

Napjainkban a „saucisson de l’Ardèche” mind Franciaországban (a Gault et Millau magazin 1986-os cikke, valamint számos érem elnyerése a 2008-as és a 2009-es párizsi mezőgazdasági kiállításon), mind Európában (a DLG német mezőgazdasági termékek versenyének érmese) ismert és elismert termék.

A Glénat kiadó gondozásában 2006-ban megjelent „Voyage gourmand en Rhône-Alpes” (Ínyenc utazás a Rhône-Alpes térségben) c. könyv egy teljes fejezetet szán Ardèche-nek – „hentes fennsíkjának” és „nemes hentesáruinak”, köztük a „rosette”, a „saucisse” vagy a „chaudin” kolbászoknak.

A havonta megjelenő, l’Expansion nevű gazdasági lap 1988. júliusi számának címlapja: „Le saucisson de l’Ardèche dans le vent” (A divatos saucisson de l’Ardèche).

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A „saucisson de l’Ardèche” minősége és hírneve erősen kötődik a tájegységhez: a döntően hegyvidéki, nehezen megközelíthető, zord időjárású területen alakult ki a „saucisson de l’Ardèche” előállításának hagyománya. A kolbászkészítés valójában a hús tartósításának egy módja egy olyan helyen, ahol a helyi családok számára a XX. század elejéig a sertés volt az egyetlen húsforrás. Hagyományosan karácsonykor vágtak disznót, és a hús, valamint a belőle készült füstölt áruk tették lehetővé, hogy az igen kemény ardèche-i telet átvészeljék.

Napjainkban az ardèche-i füstöléssel foglalkozó vállalkozások e régi szakértelem letéteményesei, amelyek fontosnak tartják e tudás megőrzését és továbbadását a jövő generációinak, mégpedig többek között a következőket: gondosan válogatott, minőségi hús felhasználása a „saucisson de l’Ardèche” készítése során; a sertés valamennyi bélszakaszának felhasználása, ami különböző szárazkolbászok készítését teszi lehetővé; a kálium-nitrát mint kizárólagos adalékanyag használata; a színhúsrészek besózása a készítés helyszínén; a kolbászfélék sokszínűségéhez igazított hőkezelési és szárítási körülmények…

Így alakult ki e tájegység szívében és eme történelmi emlékekben, hagyományokban és szakértelemben gazdag hegyek között a „saucisson de l’Ardèche” hírneve. Ebben szerepet vállalt a vivarais-i születésű Olivier de Serres, aki a XVI. századtól a francia mezőgazdaság atyja; az ünnepelt ardèche-i költő, Charles Forot; Curnonsky, aki az „ínyencek paradicsomaként” magasztalta Ardèche-t és Saint-Agrève apró falvát pedig a „hentesek Mekkájának” nevezte; valamint Charles Albin Mazon, aki 1890-ben megjelent művében („Voyage fantaisiste et sérieux à travers l'Ardèche”, „Komolytalan és komoly utazás Ardèche tájain”) méltatta a kolbászt és annak eredetét, és akit lenyűgözött a „szalonnával, sonkával, csülkökkel, körmökkel és kolbászfüzérekkel borított mennyezetek” látványa.

Napjainkban is tovább él ennek a hagyományos és minőségi terméknek a hírneve. Ezért írják a „Le Génie de l’Ardèche” szerzői a következőket: „Ardèche fennsíkjain, ahol a besózott hentesáruk száradásának kedvező szél fúj, minőségi helyi termékek előállítása révén számos hentes őrzi a hajdani szakértelmet”.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 7. cikkének (5) bekezdése)

http://www.inao.gouv.fr/repository/editeur/pdf/CDCIGP/CDCSaucissonDeLArdeche.pdf

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2010.247.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 247

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	53. évfolyam 2010. szeptember 14.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 247/01	Euro-átváltási árfolyamok	1

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2010/C 247/02	Tagállami összefoglaló adatok a Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 736/2008/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásokról ( 1 )	2

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2801
JPY	Japán yen	107,69
DKK	Dán korona	7,4466
GBP	Angol font	0,83120
SEK	Svéd korona	9,1840
CHF	Svájci frank	1,2991
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,8520
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,672
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	283,76
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7088
PLN	Lengyel zloty	3,9383
RON	Román lej	4,2608
TRY	Török líra	1,9164
AUD	Ausztrál dollár	1,3732
CAD	Kanadai dollár	1,3185
HKD	Hongkongi dollár	9,9432
NZD	Új-zélandi dollár	1,7490
SGD	Szingapúri dollár	1,7138
KRW	Dél-Koreai won	1 486,28
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,1491
CNY	Kínai renminbi	8,6558
HRK	Horvát kuna	7,2850
IDR	Indonéz rúpia	11 435,39
MYR	Maláj ringgit	3,9709
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,512
RUB	Orosz rubel	39,3325
THB	Thaiföldi baht	39,357
BRL	Brazil real	2,1971
MXN	Mexikói peso	16,4646
INR	Indiai rúpia	59,3950

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 247/03	Pályázati felhívás a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramhoz kapcsolódó 2011. évi munkaprogram alapján	4

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 247/04	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5973 – CVC/Charden International) ( 1 )	5

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2010/C 247/05	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	6

2010/C 247/06	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	12


2010/C 247/07	Megjegyzés az olvasóhoz (lásd a hátsó borító belső oldalán)	s3


	(1) EGT-vonatkozású szöveg