19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/1

A.

mivel 2009 nyarát Dél-Európában ismét pusztító futótüzek és árvizek jellemezték, több tagállamot, legkülső régiót, tagjelölt országot és az EU közvetlen szomszédait is érintve, és emberi szenvedést, legalább 11 személy halálát, valamint súlyos anyagi és környezeti károkat okoztak,

B.

mivel az idei nyár tűzvészei az Európai Erdőtűz-információs Rendszer szerint Európában együttesen több mint 315 000 hektárnyi erdős és növényzettel borított területet érintettek, és felszólítva a Bizottságot, hogy haladéktalanul bocsásson uniós forrásokat az érintett területek rendelkezésére,

C.

mivel az aszály és az elhúzódó tűzvészek felgyorsítják Európa kiterjedt déli területeinek elsivatagosodását – az elmúlt évtizedben az eltűnt európai erdők területe meghaladta az évi 400 000 hektárt – és ezzel súlyosan veszélyeztetik az érintett települések lakosságának életminőségét, és kihatnak a mezőgazdaságra, állattenyésztésre és az erdőállományra,

D.

mivel az elkövetkezendő évtizedekben az enyhítésre irányuló globális erőfeszítéseink ellenére elkerülhetetlenül növekedni fog a föld átlaghőmérséklete, és ez különösen nagymértékben sújtja majd az előrejelzések szerint az éghajlatváltozás tekintetében rendkívül veszélyeztetett Dél-Európát, ahol már 2007-ben korábban sosem látott kiterjedésű erdőtüzek tomboltak, amelyek az adott év szélsőséges meleghullámainak közvetlen eredményei voltak,

E.

mivel az Európa-szerte megjelenő természeti és ember okozta katasztrófák gyakorisága, súlyossága, összetettsége és hatása az elmúlt évek során gyorsuló ütemben nőtt, valamint a katasztrófák emberéletek és vagyontárgyak elvesztését okozták, rövid és hosszú távon igen súlyos hatásaik vannak az érintett térségek gazdaságára, beleértve a természeti és kulturális örökség megsemmisülését, a gazdasági és társadalmi infrastruktúra elpusztulását és a környezetben okozott kárt (a futótüzek esetében ez a természetes élőhely és biodiverzitás elvesztését, a mikroklíma hanyatlását és az üvegházhatást okozó gázkibocsátás emelkedését jelenti),

F.

tekintettel a természeti katasztrófák káros gazdasági és társadalmi következményeire a helyi és regionális gazdaságok tekintetében, mind az idegenforgalomhoz hasonló ágazatokban, mind a termelőtevékenység vonatkozásában általában,

G.

mivel a megelőzés rendkívüli jelentőséggel bír a természeti, műszaki és környezeti katasztrófák elleni védelemben,

H.

mivel a tűzvészek jelenségét a következő tényezők is súlyosbítják: a vidéki területek folyamatos elnéptelenedése és hagyományos tevékenységeik feladása, az erdők nem megfelelő karbantartása, számos nagy kiterjedésű erdőségben csupán egyetlen erdei fafajta található, nem megfelelő fafajták telepítése és valódi megelőzési politika hiánya, szándékos gyújtogatás esetén pedig a büntetések nem elég súlyosak, s mindez az illegális építkezést tiltó és az erdők visszatelepítését előíró törvények nem megfelelő végrehajtásával párosul,

I.

mivel néhány tagállam továbbra sem rendelkezik teljes földnyilvántartással, megfelelő erdészeti nyilvántartással és erdőtérképekkel, ami a leégett területeken való illegális építkezést tiltó törvények nem megfelelő végrehajtásával együtt olyan hiányosság, amely a földhasználat módosításához és az erdőterületek újraosztályozásához vezet építkezések és pénzügyi spekuláció céljából,

J.

mivel a közösségi polgári védelmi mechanizmust az utóbbi néhány évben többször ismételten beindították,

K.

mivel az eredeti keletkezési helyüktől kiinduló terjedési gyorsaságuk és váratlan irányváltoztatási képességük révén a természeti katasztrófáknak is lehet a Dél-Európában egyre gyakoribb erdőtüzekhez hasonló határokon átnyúló dimenziója és ezért rugalmas, gyors, összehangolt és többoldalú válaszra irányuló erőfeszítést igényelnek; tekintettel ugyanakkor a súlyos kárra, amelyet a tulajdonban, az emberéletekben, a gazdasági tevékenységekben és a regionális környezetben okozhatnak a katasztrófák,

L.

mivel a Parlament – álláspontjának 2006. májusi elfogadása óta – többször sürgette a Tanács elnökségeit, hogy hozzanak határozatot az új Szolidaritási Alapról szóló rendeletről,

M.

mivel 2002-es létrehozása óta a Szolidaritási Alap összesen több mint 1,5 milliárd EUR pénzügyi támogatást nyújtott,

N.

mivel a Számvevőszék szerint a Szolidaritási Alap „elérte alapvető célkitűzését, azaz kinyilvánította a tagállamok közötti, válsághelyzetben mutatott szolidaritást”, ugyanakkor a legfontosabb probléma továbbra is az, hogy az alapot – mint a válságkezelés eszközét – nem lehet elég gyorsan mozgósítani,

O.

mivel a Bizottság elismeri, hogy szükség van a Szolidaritási Alap mozgósítására vonatkozó feltételek átláthatóságának és egyszerűségének javítására,

P.

mivel az Európai Parlament 1995 óta számos egymást követő állásfoglalást nyújtott be, amelyekben sürgősen a dél-európai erdőtüzek megfékezésére irányuló európai uniós kezdeményezésekre szólított fel, amelyeket vagy nem valósítottak meg, vagy félbehagytak,

1.

biztosítja részvétéről és mély szolidaritásáról az életüket vesztettek rokonait és az érintett területek lakosságát, valamint tiszteletét fejezi ki a hivatásos a tűzoltók, katonák szakemberek és önkéntesek előtt, akik fáradhatatlanul és bátran dolgoztak a tűz eloltásán, az életek megmentésén és az idei nyár természeti katasztrófái okozta károk mérséklésén;

2.

helyteleníti, hogy nem hajtották végre a természeti katasztrófákról szóló, korábbi állásfoglalásaiban megfogalmazott ajánlásokat;

3.

megjegyzi, hogy az erdőtüzek által okozott károkat meg lehetett volna előzni, ha egyes tagállamok hatékonyabb megelőzési politikákat, valamint a megfelelő földhasználattal és állapotmegőrzéssel kapcsolatos jogszabályokat dolgoztak volna ki és hajtottak volna végre;

4.

úgy véli, hogy a Bizottságnak javaslatot kellene előterjesztenie a természeti katasztrófák leküzdésére irányuló európai stratégia kidolgozására, amely stratégia a kockázatmegelőzés kötelező megközelítését tartalmazza, és az egész Unióban jelentkező katasztrófák összes típusára vonatkozó egységes cselekvési jegyzőkönyvet hoz létre; ezenkívül úgy véli, hogy ennek a stratégiának különös figyelmet kell fordítania az alacsony népsűrűségű szigetekre és távoli régiókra;

5.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az árvízkockázat kezelésére irányuló intézkedéseik a megelőzésre összpontosítsanak; úgy véli, hogy az ilyen – a természettel együtt, s nem ellene dolgozó – intézkedések óvnák a lakosságot, a tulajdont és a környezetet, valamint elősegítenék a környezeti szempontból fenntartható vízgazdálkodás megvalósítását, s emellett a biodiverzitásra irányuló uniós célkitűzések elérését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás uniós stratégiáját;

6.

sürgeti a Bizottságot, hogy a lehető legrugalmasabb módon és haladéktalanul mozgósítsa az EU jelenlegi Szolidaritási Alapját az idei nyár természeti katasztrófái áldozatainak való segítségnyújtás érdekében;

7.

sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a súlyos károkat szenvedett régiók helyreállítását, nyújtson támogatást az érintett területek természetes élőhelyeinek helyreállítására, igyekezzen újraindítani a munkahelyteremtést, és hozzon megfelelő intézkedéseket a munkahelyek és egyéb bevételi források elvesztése miatt felmerülő szociális kiadások ellensúlyozására;

8.

üdvözli a többi tagállam részéről az érintett területek számára a közösségi polgári védelmi mechanizmus keretében felajánlott együttműködést és segítséget, támogatja az erdőtüzek elleni küzdelmet célul kitűző kísérleti projekt folytatását és felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen számoljon be a tagállamok közötti együttműködés erősítésére irányuló kísérleti projektről és az EU gyorsreagálási képességével kapcsolatos előkészítő intézkedésről, továbbá felszólítja, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatokat az erdőtüzekre és egyéb jellegű katasztrófákra is kiterjedő, valódi, közösségi reagálási képesség létrehozására;

9.

hangsúlyozza e kérdés rendkívüli sürgősségét, és ebből adódóan szorgalmazza egy olyan hatékony európai erő létrehozását, amely vészhelyzetekben azonnal reagálni tudna, ahogy azt a fent említett Barnier-jelentés javasolta; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét javaslatokat az európai együttműködési képességre, amely gyorsabban tud reagálni a természeti katasztrófákra;

10.

úgy ítéli meg, hogy az elmúlt évek és a közelmúlt tapasztalatai rámutatnak arra, hogy tovább kell erősíteni a Közösség polgári védelmi/megelőzési készenléti és reagálási képességét a dél-európai erdőtüzek és egyéb futótüzek tekintetében, és határozottan sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket e célból a súlyos katasztrófák által sújtott országok iránti európai szolidaritás látható kifejezése érdekében; támogatja azokat a tevékenységeket, amelyek a tagállamok polgári védelmi felkészültségének megerősítésére irányulnak, különösen a szakértők és a bevált gyakorlatok cseréje, valamint a gyakorlatokra és a felkészültségre vonatkozó projektek révén;

11.

elismeri a Megfigyelési és Tájékoztatási Központ hozzájárulását a polgári védelmi segítségnyújtás mozgósításához és koordinálásához a vészhelyzetek során;

12.

hangsúlyozza a tagállamok egyéni felelősségét a polgári védelmi és katasztrófa-elhárítási intézkedések, valamint elsődleges felelősségüket a tüzek megelőzése és oltása tekintetében, felkéri a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket egy olyan független, állandó európai különítmény felállítása érdekében, amely szélsőséges erdőtüzek és más katasztrófák esetében a legjobb felszereléssel és szakértelemmel segíti a tagállamokat és az érintett régiókat; e tekintetben megjegyzi, hogy a Bizottságnak meg kellene vizsgálnia, hogy más forrásokból – köztük a magánszférából – hogyan biztosíthat további képességeket a súlyosabb vészhelyzetekben történő gyors reagálás szavatolása érdekében;

13.

mélységes sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a közelmúltban hasonló nagyságrendű tüzek által sújtott tagállamokban ilyen nagyszámú és ilyen súlyos veszteség következett be; ennek következtében szükségesnek tartja, hogy haladéktalanul vizsgálják felül a megelőzésre és a felkészülésre irányuló intézkedések megfelelő mivoltát annak biztosítása érdekében, hogy a szükséges tanulságok levonhatók legyenek, és a jövőben a tagállamokban a hasonló szerencsétlenségek megelőzhetők, illetve pusztító következményeik korlátozhatók legyenek; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy kérjen tájékoztatást a tagállamoktól a természeti katasztrófák kezelésére vonatkozó operatív programjaikról a tapasztalatcsere érdekében, valamint az azonnali intézkedésekre, az adminisztratív és operatív szervek munkájának összehangolására és a szükséges emberi erőforrásokra és felszerelésekre vonatkozó következtetések levonása céljából;

14.

fájlalja, hogy oly sok erdőtűz feltehetőleg szándékos gyújtogatás révén lobbant lángra, és különösen aggasztónak találja, hogy egyre gyakrabban a gyújtogatás bűncselekménye felelős az európai erdőtüzekért; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy szigorítsák és alkalmazzák a környezet megrongálásáért, különösen az erdőtüzeket okozó bűncselekményekért kiszabott büntetéseket, és úgy véli, hogy a felelősség megállapítására irányuló gyors és hatékony vizsgálat, amelyet arányos büntetés követ, visszatartó hatású lehet a gondatlan vagy szándékos magatartás tekintetében;

15.

követeli, hogy a közösségi támogatások visszafizettetésével szankcionálják azon tagállamokat, amelyek nem erdősítik újra teljes mértékben az érintett területet, vagy engedélyezik a földhasználat módosítását valamilyen spekulatív fejlesztési vagy turizmussal kapcsolatos projekt számára;

16.

elítéli az illegális építkezések legalizálásnak gyakorlatát a védett és a nem engedélyezett területeken;

17.

rámutat arra, hogy a gyújtogatók, különösen azok, akik hasznot húznak az újjáépítésből és az erdős területek elpusztításából, ösztönzőt látnak az ilyen területeket pontatlanul meghatározó és nem megfelelően védelmező jogszabályokban és/vagy a törvénytelen építkezéseket tiltó jogszabályok erélytelen alkalmazásában; ezért sürgeti a tagállamokat, hogy újraerdősítési programok révén biztosítsák, hogy valamennyi leégett erdőterület maradjon erdő;

18.

az erdőtüzek korai felismerésére hatékonyabb módszerek kidolgozását kéri, a tűz elhárítására vonatkozó szakmai tudás tagállamok közötti átadásának javítására szólít fel, és sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa a tapasztalatcserét a régiók és a tagállamok körében;

19.

méltányolja az Európai Unió, a tagállamok és más országok szolidaritását az érintett régiók iránt, ami az erdőtüzekből eredő vészhelyzetek során repülőgépek, tűzoltó felszerelések és szakértelem rendelkezésre bocsátásában, valamint a hatóságok és mentőszolgálatok számára nyújtott dicséretre méltó segítségben nyilvánult meg; úgy ítéli meg, hogy a fenti jelenségek mérete és következményei gyakran túlmutatnak a regionális és nemzeti méreteken és kapacitásokon, és mielőbbi hatékony európai szintű kötelezettségvállalásra szólít fel;

20.

üdvözli az Európai Unió erdőtüzeket oltó taktikai tartalék (EUFFTR) repülőgépeinek hozzájárulását – amely tartalékot 2009 nyarán hozták létre a nagyobb tüzekkel küzdő tagállamok megsegítésére; megállapítja, hogy ezt a kísérleti projektet a Parlament támogatásával hozták létre annak érdekében, hogy fokozzák a tagállamok közötti együttműködést az erdőtüzek leküzdése tekintetében, és a projekt az európai szintű növelt kapacitás kitűnő példájának bizonyult, amely vészhelyzetekben azonnali segítséget biztosít; hangsúlyozza e tekintetben, hogy folytatni kell ennek a kísérleti projektnek a fejlesztését és erősítését, mivel továbbra is hatalmas pusztításokkal járó események következnek be, mert a tagállamok és az EUFFTR képességei elégtelennek bizonyulnak;

21.

sajnálja, hogy a 2008-ban és 2009-ben már létrehozott, az EU gyorsreagálási képességével kapcsolatos előkészítő intézkedés vonatkozásában a Bizottság és a Tanács nem tervezett semmilyen pénzügyi kötelezettségvállalást 2010-re;

22.

úgy véli, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapjáról szóló új rendelet, mint a természeti katasztrófák által okozott problémák kezelésének rugalmasabb és hatékonyabb eszköze, létfontosságú; bírálja, hogy a Tanács meggátolta az e téren való előrehaladást, jogtalanul késleltetve a felülvizsgálatot, jóllehet a Parlament az álláspontját elsöprő többséggel fogadta el első olvasatban 2006 májusában;

23.

hangsúlyozza, hogy e kezdeményezés újjáélesztése jelentős haszonnal járhat az Alap gyakorlati működése tekintetében, kiterjesztheti az Alap alkalmazási körét, megszüntetheti az Alap regionális katasztrófákra vonatkozó kivételes aktiválását, több régió számára lehetővé teheti a segítségben való részesülést az Alap mozgósítására irányuló alacsonyabb károkozási küszöbérték bevezetése révén, és – ami rendkívül fontos – a kifizetések gyorsítása révén lehetővé teheti a katasztrófákra való gyorsabb reagálást;

24.

határozottan sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy maximális felelősséggel és késedelem nélkül keressék a kompromisszumot a Szolidaritási Alap felülvizsgálatára irányuló folyamat újjáélesztése érdekében arra törekedve, hogy erősebb és gyorsabb eszközt hozzanak létre, amely reagálni tud a globalizáció és az éghajlatváltozás okozta új kihívásokra; felszólítja a hivatalban lévő svéd elnökséget, továbbá az EU pénzügy-, környezetvédelmi, mezőgazdasági és regionális fejlesztési minisztereit, hogy haladéktalanul tegyenek gyors és határozott lépéseket;

25.

aggodalmát fejezi ki az egyre növekvő számú természeti katasztrófa miatt, amelyek a szakértők szerint elsősorban az éghajlatváltozásnak róhatók fel, és felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg egy ambiciózus nemzetközi megállapodás megkötéséért a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgáló, a részes felek közelgő ötödik konferenciáján, amely 2009. december 7. és 18. között a dániai Koppenhágában kerül megrendezésre;

26.

hangsúlyozza – a természeti katasztrófák valamennyi fajtájának feltartóztatása érdekében – a megelőző intézkedések javításának szükségességét azáltal, hogy közös stratégiai irányelveket állapítanak meg a tagállamok közötti jobb koordináció biztosítása, valamint a különböző közösségi eszközök (strukturális alapok, Szolidaritási Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és LIFE+, valamint a súlyos vészhelyzet esetén alkalmazott gyors intézkedési mechanizmus és felkészültségi eszköz) működőképességének és koordinációjának növelése érdekében, nem megfeledkezvén az egyéb meglévő eszközök, így a regionális célokra nyújtott állami támogatások vagy az Európai Beruházási Bankhiteleinek bevonásáról sem, amelyek célja a természeti katasztrófák által okozott károk enyhítése; felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen jelentést az erdőtüzek elleni védelemhez biztosított közösségi alapokról és arról, hogy felhasználásuk megfelelő volt-e;

27.

felszólít a regionális koordinációs mechanizmusok vidékfejlesztési programokba való bevezetésére a megelőző intézkedések hatékonyságának fokozása érdekében;

28.

hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani az EU pénzeszközeihez való hozzájutást a mezőgazdasági területek áradásokat és tűzvészeket követő helyreállításához, valamint növelni kell tűzvédelmi pásztákra és az árvízvédelmi fejlesztésekre rendelkezésre álló pénzügyi támogatást; hangsúlyozza az erdőtüzek és áradások állatokra és állatállományra gyakorolt végzetes hatását;

29.

úgy véli, hogy létfontosságú a vidéki környezet strukturális problémáinak figyelembevétele (demográfiai visszaesés, művelt földterületek elhagyása, erdőirtás és az erdőbirtokok nagymértékű elaprózódása);

30.

úgy véli, hogy meg kell erősíteni a polgári védelmi és a környezetvédelmi politika között fennálló kapcsolatot annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a környezetvédelmi jogszabályokban szereplő megelőző intézkedéseket, és összehangolt uniós megközelítést lehessen biztosítani a katasztrófa-megelőzés és –csökkentés tekintetében; hangsúlyozza azonban, hogy nincs semmilyen terv a nemzeti polgári védelmi és katasztrófamegelőzési hatáskörök uniós iránymutatások általi felváltására vagy gyengítésére;

31.

úgy véli, hogy az EU Szolidaritási Alapja mobilizálásához szükséges eljárásokat felül kell vizsgálni a támogatás kifizetésének felgyorsítása érdekében; úgy ítéli meg, hogy e célból a közvetlen kár kezdeti felbecslésén alapuló előlegfizetési rendszert lehetne kifejleszteni, melyben a további kifizetések a teljes közvetlen kár végső kiszámításától és a katasztrófa miatt hozott megelőzési intézkedések meglétének bizonyításától függnének;

32.

felkéri a Bizottságot, hogy mutasson előrelépést a tagállamokkal kölcsönösen megállapított megelőző intézkedésekről szóló tájékoztató és oktató kampányok tekintetében, a környezeti katasztrófák kockázatainak és következményeinek – különösen a leginkább veszélyeztetett területeken való – mérséklése érdekében, azáltal, hogy a nyilvánosságot tájékoztatják a környezettel való törődés és a természeti erőforrások megőrzésének szükségességéről; szorgalmazza továbbá, hogy a Bizottság és a tagállamok hozzanak intézkedéseket, ideértve a lakossági tudatosság erősítését, a víz, a talaj és a biológiai erőforrások fenntarthatóbb felhasználása és a jobb hulladékgazdálkodás – amelynek hiánya gyakran a tűz oka – támogatása érdekében;

33.

hangsúlyozza, hogy a súlyos környezeti és gazdasági következmények mellett a dél-európai tüzek jelenlegi gyakorisága – az EU-ban leégett teljes terület csaknem 95 %-a a Földközi-tenger térségében található – állítólag közvetlenül összefügg az éghajlatváltozás e területen súlyosbodó hatásaival (erózió és talajveszteség, elsivatagosodás, valamint az üvegházhatású gázok, többek között a CO2 kibocsátásának növekedése);

34.

ezért a dél-európai erdei ökoszisztémák megőrzésével kapcsolatos olyan integrált uniós stratégiát kér, amely szavatolja a megelőzésre, a tetemes gazdasági és környezeti károk ellensúlyozására, illetve az ökoszisztémák teljes helyreállítására irányuló intézkedések elégséges finanszírozását, továbbá finanszírozást biztosít a dél-európai erdei ökoszisztémák éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása és hatásainak enyhítése számára;

35.

hangsúlyozza, hogy teljes mértékben figyelembe kellene venni, hogy a földközi-tengeri régiók erdei ökoszisztémái súlyosan ki vannak téve az éghajlatváltozásnak; felkéri a Bizottságot, hogy a közös agrárpolitika által biztosított mezőgazdasági-környezetvédelmi intézkedések között vezessen be különleges beavatkozásokat, amelyek az erdőtüzek terjedésének megelőzésére és elkerülésére irányulnak, és az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák hatékonyabb kezelése érdekében komolyan fontolja meg az erdőkről szóló közös politika bevezetését; sürgeti a Bizottságot, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós cselekvési tervről szóló javaslatában adjon prioritást a Dél-Európában jelentkező aszályok és erdőtüzek megelőzésének és leküzdésének;

36.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, valamint a tüzek és árvizek által érintett térségek regionális hatóságainak.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/8

A.

mivel a SWIFT 2007 októberében bejelentette, hogy 2009 végétől kezdve a fizetési üzenetek új szerkezetben kerülnek kiküldésre,

B.

mivel e szerkezeti változás azzal járhat, hogy a SWIFT által az USA pénzügyminisztériuma által indított, a terrorizmus finanszírozásának felderítésére irányuló programnak (TFTP) átadott pénzügyi adatok nagy része többé nem lenne elérhető a TFTP számára,

C.

mivel a Tanács 2009. július 27-én egyhangúlag elfogadta azokat az irányelveket, amelyek alapján az Elnökség a Bizottság támogatásával tárgyalásokat folytathat az Egyesült Államokkal egy az Európai Unióról szóló szerződés 24. és 38. cikkén alapuló nemzetközi megállapodás aláírása érdekében a SWIFT adatainak a TFTP számára történő átadásának folytatásáról,

D.

mivel a tárgyalási irányelveket, valamint a Tanács jogi szolgálatának a jogalap kiválasztásáról szóló véleményét nem hozták nyilvánosságra, mivel azok „EU korlátozott terjesztésű” minősítést kaptak,

E.

mivel a nemzetközi megállapodás rendelkezni fog annak ideiglenes és azonnali alkalmazásáról az aláírás időpontjától kezdve a megállapodás hatálybalépéséig,

F.

mivel az EU maga nem rendelkezik a terrorizmus finanszírozásának felderítésére irányuló programmal,

G.

mivel a SWIFT által kezelt adatokhoz való hozzáférés esetleg nemcsak az illegális tevékenységekhez kapcsolódó átutalások felderítését tenné lehetővé, hanem az érintett egyének és országok gazdasági tevékenységeivel kapcsolatos információkat is felfedne, ezáltal visszaélésre adna alkalmat széles körű gazdasági és ipari kémkedés formájában,

H.

mivel a SWIFT egyetértési nyilatkozatot írt alá az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumával, amely az átadott adatok és az adatkeresés körét konkrét terrorellenes ügyekre szűkítette, valamint független felügyelet és könyvvizsgálat alá rendelte az adatátadást és adatkeresést, beleértve a valós idejű megfigyelést is,

I.

mivel az EUUSA megállapodást attól kell függővé tenni, hogy fenntartják-e az egyetértési nyilatkozatban és az USA Pénzügyminisztériumának tényvázlataiban foglalt védelmet, mint például a SWIFT amerikai operatív központjából az USA Pénzügyminisztériuma által bekért adatok esetében,

1.

emlékeztet arra, hogy eltökélt szándéka a terrorizmus elleni küzdelem folytatása, és hogy szilárdan hiszi, szükség van a biztonsági intézkedések és a polgári és alapvető szabadságjogok védelme közötti helyes egyensúly megteremtésére, a magánélet és az adatvédelem legteljesebb tiszteletben tartása mellett; megerősíti, hogy a szükségesség és az arányosság elvei kulcsfontosságúak, és nélkülük a terrorizmus elleni küzdelem soha nem lesz eredményes;

2.

hangsúlyozza, hogy az Európai Unió a jogállamiság elvén alapul, és hogy az európai polgárok személyes adatainak harmadik országok számára biztonsági okból történő átadása során tiszteletben kell tartani az eljárási garanciákat és védelmi jogokat, valamint meg kell felelni a nemzeti és európai szintű adatvédelmi jogszabályoknak (9);

3.

emlékezteti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a 2010. január 1-jén hatályba lépő, a jogsegélyről szóló EUUSA megállapodás biztosította transzatlanti keretben a 4. cikk kérésre, a nemzeti hatóságok közreműködésével lehetővé teszi a hozzáférést bizonyos célzott pénzügyi adatokhoz, és ez szilárdabb jogalapot biztosítana a SWIFT adatainak átadásához, mint a javasolt ideiglenes megállapodás, továbbá felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy adjanak magyarázatot meg az ideiglenes megállapodás szükségességére;

4.

üdvözli a SWIFT 2007. júniusi döntését, amellyel két európai operatív központba helyezte át az EU-n belüli pénzügyi átutalásokkal kapcsolatos adatok feldolgozását; felhívja a Tanács figyelmét arra, hogy ezt a döntést a belga adatvédelmi hivatallal egyetértésben, az EU 29. cikk szerinti munkacsoportjának kérésére, és az Európai Parlament álláspontjával összhangban hozták meg;

5.

megjegyzi, hogy a Tanács csak mintegy két évvel azután fogadta el a tárgyalási irányelveket, hogy a SWIFT bejelentette az adattovábbítással kapcsolatos változásokat;

6.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az intézmények jogi szolgálatai eltérő véleményen vannak a javasolt megállapodás számára kiválasztott jogalappal kapcsolatban, és utal arra, hogy a Tanács jogi szolgálata szerint a kérdés a közösségi hatáskörbe tartozik;

7.

úgy véli, hogy amennyiben mindenképpen szükség van egy nemzetközi megállapodásra, akkor annak legalább az alábbiakat biztosítania kell:

8.

felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tisztázzák az Egyesült államok Pénzügyminisztériumától érkező kérések fogadásával megbízott „közjogi hatóság” pontos szerepét, különösen figyelembe véve az e „hatóságra” ruházott hatáskörök természetét és ezen jogkörök érvényesítésének módját;

9.

kéri, hogy a Tanács és a Bizottság erősítse meg, hogy az adatcsomagok és nagyobb adatállományok, mint például az egységes európai fizetési térséggel kapcsolatos tranzakciókra vonatkozó adatcsomagok és adatállományok, nem tartoznak majd az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma által kérhető és a számára átadható adatok közé;

10.

hangsúlyozza, hogy a SWIFT kulcsfontosságú infrastruktúra Európa fizetési rendszereinek és értékpapírpiacainak rugalmasságának biztosításában, és nem szabad azt tisztességtelen módon hátrányba hozni a fizetési üzenetek terén versengő szolgáltatókkal szemben;

11.

hangsúlyozza a jogbiztonság és a mentesség fontosságát a javasolt EU-USA megállapodáshoz hasonló rendelkezések keretében történő adatátadás által érintett állampolgárok és magánszervezetek számára;

12.

megjegyzi, hogy hasznos lenne, ha a Bizottság értékelné a terrorizmus finanszírozásának felderítésére irányuló európai program létrehozásának szükségességét;

13.

kéri, hogy a Bizottság és az Elnökség biztosítsa, hogy az Európai Parlament és valamennyi nemzeti parlament kapjon teljes körű hozzáférést a tárgyalásokkal kapcsolatos dokumentumokhoz és irányelvekhez;

14.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, a tagállamok és tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek, az Amerikai Egyesült Államok kormányának, valamint a Kongresszus két házának.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/12

A.

mivel Közép-Ázsia országai, köztük Tadzsikisztán is, Európa és Ázsia kulcsfontosságú metszéspontjában fekszenek, valamint történelmileg és hagyományosan fontos találkozási és átjárási pontot jelentenek a két földrész között,

B.

mivel az EU jelentősen érdekelt a régióbeli biztonságban és stabilitásban, a demokratikus intézmények fejlődésében és megszilárdulásában, valamint az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásában, különösen mivel a közép-ázsiai stratégiai, politikai és gazdasági fejlemények és a növekvő transzregionális kihívások az EU érdekeire is közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolnak,

C.

mivel az új közép-ázsiai EU stratégia célja a politikai párbeszéd javítása és a kapcsolatok megerősítése Európa és közép-ázsiai partnerei között, összhangban az EU alapját képező értékekkel,

D.

mivel az Afganisztánnal több, mint 1 300 km hosszú közös határral rendelkező Tadzsikisztán regionális főszereplő az afganisztáni frontvonalon azon uniós és egyéb nemzetközi erőfeszítések terén, amelyek a kábítószer-kereskedelem, a szélsőségesség és a regionális biztonságot veszélyeztető fenyegetések elleni küzdelemre irányulnak,

E.

mivel a Tádzsikisztánnal kapcsolatos EU politikai célkitűzések elsősorban a szegénység csökkentése, a jó kormányzás és a reformok támogatására, valamint regionális szinten a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb küzdelem támogatására irányulnak, és mivel az EU segítséget nyújt ehhez, különösen a határrendészet támogatása révén, a közép-ázsiai határrendészeti és kábítószer cselekvési programjainak keretében,

F.

mivel a Tadzsikisztánnal létrejövő PEM rendelkezik a visszafogadásra és az illegális bevándorlás ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségvállalásokról és együttműködésről; mivel külön megállapodást kellene kötni ezen együttműködés részleteinek megállapításáról,

G.

mivel az 1997-ben véget ért polgárháború elpusztította az infrastruktúrát és az intézményeket, és tönkretette Tadzsikisztán gazdaságát is, a volt szovjet tagköztársaságok közül a legszegényebbé téve az országot; mivel ugyan az elmúlt években Tadzsikisztán egy erős fellendülés időszakát élte meg, a lakosság közel 60 %-a még mindig elképesztő szegénységben él, és a szegényebb területeken az egészségügy és az oktatás továbbra sem elérhető; mivel a tadzsikok nagymértékben rászorulnak a migráns munkavállalók által hazautalt pénzekre, de mivel ezt a jövedelmet a régióbeli gazdasági válság súlyosan veszélyezteti, ezért rendkívül fontos Tadzsikisztánnak segíteni a fenntartható és egészséges gazdasági rendszer kiépítésében,

H.

mivel Tadzsikisztán rendelkezik a legmagasabb születési aránnyal Közép-Ázsiában, és a 7,3 milliós népesség csaknem 40 %-át 15 év alatti fiatalok teszik ki; mivel az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú egy jól működő oktatási rendszer kialakítása,

I.

mivel Tadzsikisztán fő gazdasági húzóereje a gyapottermesztés és az alumíniumipar, de mivel e termékek ára esik a nemzetközi piacon; mivel Tadzsikisztán nem rendelkezik olajjal, és csak kevés földgáza van, és jelentős vízenergia-tartalékai ellenére súlyos energiahiányokkal küzd,

J.

mivel az intézményi, jogi és pénzügyi környezet nem kedvez a tadzsik vállalkozások fejlődésének, és azt jelentősen ösztönözni kell,

K.

mivel Tadzsikisztán külföldi segélyekre és humanitárius segítségre szorul, és mivel a munkavállalók közel fele külföldön, főleg Oroszországban dolgozik, otthon maradt családjukat hazautalt pénzekkel támogatva,

L.

mivel a Szovjetunió felbomlása a hagyományos gazdasági kapcsolatok és regionális piacok felbomlásával járt, ami hozzájárul a jelenlegi gazdasági pangáshoz; mivel az EU-nak minden erőfeszítést meg kellene tennie azért, hogy újraépítse a bizalmat a régió országai között, és ezáltal elősegítse a regionális együttműködés helyreállását,

M.

mivel amellett, hogy támogatást kap a fejlesztési együttműködési eszköz keretében, Tadzsikisztán részt vesz számos folyamatban lévő regionális programban is,

N.

mivel Rahmon elnök – miközben látszólag élvezi a nyilvánosság támogatását – módszeresen elnyomott minden szembenállást, és ténylegesen megszüntette a hatalommegosztást, amelyet az 1997-es békeszerződés volt hivatott garantálni,

O.

mivel az EBESZ/ODIHR (az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala) végleges választási megfigyelői jelentése megállapította a valódi választás és az érdemi pluralizmus hiányát a 2006-os elnökválasztásokon,

P.

mivel széles körben elismert tény, hogy a korrupció minden szinten áthatóan jelen van, és mivel a kapott nemzetközi adománypénzek nagy részét nem a megfelelő célokra fordítják,

Q.

mivel a polgári társadalom még mindig születőfélben van, valódi fejlődését a kormány gyakran hátráltatta, és még hosszú utat kell megtennie, mielőtt betölthetné szerepét az emberi fejlődés elősegítésében; mivel vallási csoportok bizonyos tevékenységeit korlátozta a Vallási Ügyek Állami Bizottsága általi nyilvántartásba vételi követelmény, valamint a lelkiismereti szabadságról és a vallási gyülekezetekről szóló, nemrég elfogadott törvényben foglalt egyéb megszorító intézkedések,

1.

üdvözli, hogy Tadzsikisztán egyértelművé tette, hogy elkötelezett az EU-val való együttműködés iránt, hogy szándékában áll javítani az EU-val folytatott kereskedelem szintjét és előmozdítani az oktatási kapcsolatokat, továbbá hogy konkrét intézkedéseket fog végrehajtani olyan kulcsterületeken, mint a szociális jólét, az egészségügy, az oktatás, a korrupció felszámolása és az emberi jogok javítása annak érdekében, hogy bizonyítsa, komolyan veszi e kötelezettségvállalásokat;

2.

tudatában van a tadzsik kormány által érzett mély csalódottságnak amiatt, hogy még nem került sor a PEM megkötésére, különös tekintettel az EU azon álláspontjára, hogy mivel a politikai, gazdasági, társadalmi és egyéb feltételek erősen eltérnek a közép-ázsiai államok között, az EU-nak feltétlenül differenciálnia kell politikáit ennek megfelelően; következésképpen kinyilvánítja szándékát a megállapodáshoz való hozzájárulásra, és várakozással néz a PEM mielőbbi megkötése elébe;

3.

a megállapodás megkötéséhez való hozzájárulását úgy tekinti, mint a Tadzsikisztán iránti elköteleződésre való hajlandóság és Tadzsikisztán arra történő ösztönzésének kinyilvánítását, hogy tegyen meg minden szükséges lépést az elengedhetetlen reformok irányába; felhívja azonban Tádzsikisztán figyelmét mindenek felett az emberi jogi/felfüggesztési záradék támasztotta kondicionalitásra;

4.

nézete szerint a PEM teljes körű megvalósításának és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének a kulcsfontosságú területeken elért haladás pontos és időszerű értékelésén kell alapulnia, és ezzel összefüggésben sürgeti a Bizottságot, hogy határozzon meg egyértelmű kritérium- és feltételrendszert;

5.

tudomásul veszi a Tadzsikisztán előtt álló komoly gazdasági nehézségeket, törékeny közlekedési és energetikai infrastruktúráját, és komolyan aggódik amiatt, hogy a gazdasági válság és a mezőgazdasági szektor hiányosságainak hatására másfél millió ember került az élelmiszerellátást illetően bizonytalan helyzetbe;

6.

sürgeti a tadzsik kormányt, hogy foglalkozzon a problémának a kínálati oldalon jelentkező gyökerével, és vizsgálja felül az olyan, túlzottan ambiciózus projektekre vonatkozó politikáját, amelyek semmit nem tesznek az emberek alapvető és azonnali szükségleteinek kielégítése érdekében; ugyanakkor felhívja a kormányt, hogy erősítse meg a regionális piacokat és javítsa a helyi termelést, valamint sürgősen hajtson végre élelmiszer-utánpótlási és munkahelyteremtő programokat;

7.

felhívja a tádzsik kormányt, hogy sürgősen foglalkozzon az oktatás és az egészségügy katasztrofális helyzetével, amely azzal fenyeget, hogy a szociális problémák újabb hullámát indítja el a jövőbeli generációk számára, és aláássa az ország jövőjét;

8.

megjegyzi továbbá, hogy a krónikus szegénység segít szítani a kábítószer-kereskedelmet is, egyes jelentések állítása szerint az ország gazdasági tevékenységének 30-50 %-a kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódik;

9.

sürgeti Tadzsikisztánt, hogy használja ki óriási potenciálját a vízenergia-előállítás terén, ésszerű és demokratikus módon, figyelembe véve az alsó folyamszakasz mentén lévő, hagyományosan biztonságos szezonális vízellátásra támaszkodó országok érdekeit is; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg minden erőfeszítést olyan közös projektek kidolgozásának elősegítése érdekében, amelyekben valamennyi potenciálisan érintett regionális szereplő részt vesz, és amelyek összhangban vannak az EU követelményekkel;

10.

sürgeti Tadzsikisztánt, hogy szerkezeti átalakítások bevezetésével javítsa a befektetési légkört a külföldi vállalatok számára;

11.

sürgeti Tádzsikisztánt, hogy maradéktalanul hajtsa végre a szükséges gazdasági reformokat, különös tekintettel a mezőgazdasági reformok bevezetésének szükségességére annak érdekében, hogy a gazdálkodók képessé váljanak megszabadulni az adósságtól, valamint áttérni a monokultúrás gyapottermesztésről alternatív mezőgazdálkodási formákra;

12.

elismeri, hogy Tadzsikisztán viszonylag stabil ország, ahol mindezidáig semmi nem utal sem külső fenyegetésre, sem jól szervezett helyi lázadásra; megjegyzi azonban, hogy vannak jelek repedésekre a rezsimben (például 2008-ban erőszakos cselekmények és tüntetések a Badaksán autonóm hegyi térségben, és egy közelmúltbeli biztonsági művelet a keleti Taavildara kerületben, kormányerők és egykori fegyveres ellenzéki csoportok és külföldi katonák részvétel), amelyek kérdéseket vetettek fel azt illetően, hogy az elnök kézben tartja-e a hatalmat; hasonlóképpen felhívja a figyelmet arra, hogy a tartós szegénység, a zabolátlan korrupció és az egyre autoriterebb kormányzat növelheti a jövőbeli politikai, gazdasági és társadalmi instabilitás kockázatát;

13.

emlékezteti Tadzsikisztánt a millenniumi fejlesztési célokra és az e területen történő haladás elérésére irányuló komoly erőfeszítésekhez nyújtott EU támogatásra;

14.

felhívja a figyelmet a parlamenti struktúrára Tadzsikisztánban, amelyet az elnökpárti Demokratikus Néppárt ural; helyteleníti, hogy az ellenzéki pártok oldalvonalra szorultak, a potenciális riválisokat pedig bebörtönözték vagy száműzték; az elnök által 2010-re ígért választásokra tekintettel felhívja a tadzsik kormányt, hogy tegyen eleget a demokratizációt illetően tett kötelezettségvállalásának azáltal, hogy lehetővé teszi egy valódi többpárti politikai rendszer kialakulását, és felülvizsgálja a választójogi törvényt (pl. rendelkezik semleges megfigyelőkről, a jelöltek regisztrációs díjának eltörléséről, valamint több átláthatóságról a szavazatszámlálás, tabulálás és a szavazási eredmények nyilvánosságra hozatala során);

15.

bírálja a nem kormányzati szervezetekre előírt korlátozásokat, valamint a befolyásos és érzékelhető civil társadalmi tevékenység hiányát Tadzsikisztánban, mivel ez a hiány alááshatja a jövőbeli demokratikus fejlődést, továbbá megismétli a jelentős reformok és az emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességét a társadalom minden szegmensében;

16.

megjegyzi, hogy széles körben elismert tény: a korrupció Tadzsikisztán egyik legfőbb problémája, részben a jogi kultúra hiánya és amiatt, hogy az ország képtelen köztisztviselőit megfelelően megfizetni; bizonyítékot szeretne látni arra, hogy a korrupcióról szóló törvény, a Korrupcióellenes Ügynökség és a 2008–2012-re szóló ambiciózus korrupcióellenes stratégia, amelyek már működnek, többet jelentenek puszta kirakati bábuknál;

17.

felhívja Tádzsikisztánt, hogy a gazdasági szektorban vezesse be a teljes átláthatóság politikáját, beleértve az állami tulajdonban lévő (mind on-shore, mind off-shore) vállalatoktól - mint például a Talco tadzsik alumíniumipari vállalattól és a Barqi Todzsik energiaszolgáltató társaságtól - származó összes bevétel nyilvános elszámolását, valamint átláthatóságot a gyapotágazat finanszírozása terén;

18.

hangsúlyozza Tadzsikisztán földrajzi szomszédsági szerepét Afganisztán vonatkozásában, valamint a kábítószer, a terrorizmus és a szélsőségesség egymással összefüggő kérdéseit, és utal Tadzsikisztán potenciális lehetőségére egy modern, működőképes állam létrehozására, amely képes volna tűzfalat képezni az Afganisztánból és a térségből kiinduló szélsőségességgel szemben; hangsúlyozza a Tadzsikisztánnal való további együttműködés fontosságát, elősegítvén, hogy stabil, jól funkcionáló államként működhessen; rámutat arra, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet nem szabad ürügyként felhasználni az ellenzéki erők elnyomására vagy megfélemlítésére, és azt az emberi jogok és a polgári szabadságok maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell folytatni;

19.

megjegyzi, hogy az energia és a víz kulcsfontosságú kérdések a lakosság biztonsága és a Közép-Ázsián belüli államközi kapcsolatok szempontjából; felhívja a figyelmet különösen a Tadzsikisztán és Üzbegisztán közötti energiaügyi vitára (amelyre példaként szolgált többek között a határ Üzbegisztán általi, ideiglenes, de előzetes bejelentés nélküli lezárása, a gázellátás szüneteltetése és az árak megkétszerezése), valamint az Üzbegisztán és Kirgizisztán közötti vízügyi vitákra; ezzel összefüggésben sürgős, az egész régióra kiterjedő konzultációkra hív fel az energiaforrások ésszerű felhasználásáról;

20.

komolyan aggódik a tadzsikisztáni emberi jogi visszaélések miatt, amelyeket gyakorlatilag büntetlen követnek el, és amelyek különféle formákat öltenek, beleértve a következőket: a bíróságokra és bírákra a kormány és bűnhálózatok által egyaránt gyakorolt nyomás, a sajtóra nehezedő nyomás, a nők jogainak széles körű megsértése, gyermekmunka és a diákok, köztük fiatalkorúak, gyapotszüreten való kizsákmányolása, a munkavállalók az USA-székhelyű Freedom House által „pénzügyi szolgaság”-ként jellemzett helyzete, a megdöbbentő fogvatartási körülmények, beleértve a kínzást és a rossz bánásmód egyéb formáit is, valamint az emberkereskedelem;

21.

ennek kapcsán üdvözli az EU és Tadzsikisztán közötti, hivatalos és eredményorientált emberi jogi párbeszéd megindulását; az e téren teendő haladást döntő fontosságúnak tartja a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez; hangsúlyozza a Tadzsikisztánban működő nem kormányzati szervezetek hivatalos és érdemi bevonásának fontosságát egy ilyen párbeszédbe;

22.

helyteleníti a nem kormányzati szervezetekről szóló, egy orosz törvény mintájára készült új törvényt, amely terhes (újra) nyilvántartásba vételi követelményeket vezetett be;

23.

hangsúlyozza, hogy ugyan a tadzsik jog garantálja a szólás- és sajtószabadságot, a hatóságok a kormányzati politikákkal egyet nem értő személyeket gyakran megfélemlítik, és elrettentik őket a szabad vagy kritikus véleménynyilvánítástól; bírálja továbbá azon tényt, hogy a független média is különböző típusú megfélemlítés és ellenőrzés alá van vetve, ami öncenzúra gyakorlására kényszeríti őket;

24.

aggódik amiatt is, hogy a vallásszabadság hanyatlóban van, és hogy az elnök által 2009. március 25-én aláírt, új vallásügyi törvény számos vallási gyakorlatot betilt, és számos vallási közösséget törvényen kívül helyezhet, illegalitásba taszítva őket;

25.

hangsúlyozza, hogy a nők elleni megkülönböztetés és erőszak továbbra is széles körű probléma; felhívja a Bizottságot, hogy indítson ad hoc programokat a nők esélyeinek javítása érdekében, és sürgeti a tadzsik hatóságokat, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést a nők jogai megsértésének megszüntetése és az igazságszolgáltatás nők számára való elérhetővé tételének megkönnyítése érdekében;

26.

aggodalommal utal a nemzeti hagyományok és szokások megtartásáról szóló, 2007-es törvényre is, amely korlátozásokat ír elő a tadzsikok öltözködésének és hagyományos eseményeik megünnepelésének módját illetően;

27.

helyteleníti a kínzás elterjedt használatát, rámutat arra, hogy a kínzás meghatározása továbbra sem kielégítő a tadzsik jogban; és újból felhív a kínzás, valamint más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni ENSZ egyezmény betartásának biztosításához szükséges valamennyi intézkedés elfogadására, különösen azon tisztviselők bíróság elé állítása révén, akiket felelősség terhel megalázó vagy rossz bánásmód miatt, továbbá a fogvatartási helyek ellenőrzéséről rendelkező fakultatív jegyzőkönyv (OPCAT) ratifikálására; felhív továbbá a halálbüntetés teljes mértékű eltörlésére;

28.

megjegyzi, hogy a tadzsik parlament jogi ügyekért és emberi jogokért felelős bizottságának volna a feladata, hogy ellenőrizze a jogszabályok emberi jogi rendelkezéseknek való megfelelését, de ez a bizottság nem volt nagyon hatékony;

29.

üdvözli az ombudsman közelmúltbeli kinevezését, és felhívja a tadzsik kormányt, hogy biztosítsa az ombudsman teljes függetlenségét;

30.

sürgeti a nemzetközi donorokat, hogy tegyenek meg minden lehetséges lépést egy életképes és dinamikus civil társadalom létrejöttének bátorítása és támogatása érdekében, és bátorítsák a független sajtót, hogy tudósítson az állami korrupcióval és a nemzetközi pénzek útjával kapcsolatos kérdéskörről;

31.

felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa - a Tanács elnökségével együttműködésben - a demokrácia és az emberi jogok teljes mértékű figyelembe vételét a Tadzsikisztánnal folytatott párbeszédének minden szintjén, és azt, hogy az Európai Unió megadja Tadzsikisztánnak az általa kért minden támogatást e területeken;

32.

hangsúlyozza hogy az átláthatóság és ellenőrizhetőség feltételéhez kötve még további, közvetlenül a helyi hatóságokhoz és civil társadalomhoz juttatott segélyekre van szükség;

33.

kéri a Bizottságot, hogy rendszeresen jelentse a demokrácia és emberi jogok ügyében történt fejleményeket, és teljes mértékben tájékoztassa a Parlament Külügyi Bizottságát a politikai párbeszéd keretében tett előrelépésről; kéri a Tanácsot, hogy vonja be ez utóbbit a Tádzsikisztánnal folytatott emberi jogi párbeszédbe;

34.

sürgeti a Bizottságot, hogy mihamarabb kezdjen tárgyalásokat a tádzsik kormánnyal a partnerségi és együttműködési megállapodás végrehajtási rendelkezéseinek véglegesítése érdekében, többek között a visszafogadás és az illegális migráció visszaszorítására vonatkozó rendelkezéseket illetően;

35.

mivel Tádzsikisztán tranzitország szerepét tölti be a szomszédos Afganisztánból Oroszországba és Nyugat-Európába érkező kábítószerek tekintetében, sürgeti az EU-t, hogy – különös tekintettel a tádzsik kábítószer-ellenes ügynökség finanszírozására – tovább erősítse az e tevékenységek ellen irányuló támogatását Tádzsikisztánban, anélkül, hogy akadályozná a határokon átnyúló kereskedelmet, amely elengedhetetlen a határmenti régiók gazdasági fejlődése szempontjából;

36.

felhívja a figyelmet a Tádzsikisztánban fel nem robbant kazettás bombákra, és sürgeti az eltávolításukra szolgáló források növelését;

37.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Tádzsik Köztársaság kormányának.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/18

A.

mivel az EU az emberi jogokon, az alapvető szabadságjogokon, a demokrácián, a jogállamiságon, az egyenlőségen és a hátrányos megkülönböztetés tilalmán alapuló értékközösség, és ezen cél elérése érdekében a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelmet is magában foglaló irányelveket javasoltak és fogadtak el,

B.

mivel a szexuális irányultság a magánélethez való jog körébe tartozik, amelyet nemzetközi, európai és nemzeti emberi jogi szabályok garantálnak, míg az egyenlőséget és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát a hatóságoknak kell biztosítaniuk; a média, a nem kormányzati szervezetek és a magánszemélyek számára pedig biztosítani kell a szólásszabadságot,

C.

mivel a litván parlament 2009. július 14-én elfogadta a 2010. március 1-jén hatályba lépő, a kiskorúakat a nyilvános információk káros hatásaitól védő törvény módosításait, amely értelmében tilos lesz „a homoszexuális és biszexuális kapcsolatokra buzdító nyilvános információkat közvetlenül kiskorúaknak terjeszteni”, mivel ezek „káros hatást gyakorolnak a kiskorúak fejlődésére”,

D.

mivel a törvény megfogalmazása – különösen a 4. cikké – homályos és jogilag pontatlan, amely ellentmondásos értelmezéshez vezethet,

E.

mivel a Litván Köztársaság elnöki vétó elutasítását követően a törvénytervezetet a litván hatóságok jelenleg is vizsgálják,

F.

mivel nem világos, hogy ez a törvény milyen típusú anyagokra vonatkozna, és hogy annak hatálya kiterjed-e a könyvekre, a művészetre, a sajtóra, a reklámra, a zenére és az olyan nyilvános rendezvényekre, mint a színház, a kiállítások vagy a demonstrációk,

G.

mivel az EU svéd elnöksége megtárgyalta a módosított törvényt a litván hatóságokkal, miközben az új Litván Köztársaság elnöke kijelentette, hogy biztosítani fogja, hogy a törvény összhangban legyen az uniós és nemzetközi követelményekkel,

1.

kéri az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét, hogy véleményezze a törvényt és az abból eredő jövőbeli módosításokat az európai uniós szerződések és jogszabályok fényében;

2.

megerősíti annak jelentőségét, hogy az EU fellépjen a hátrányos megkülönböztetés valamennyi – különösen a szexuális irányultságon alapuló – formája ellen;

3.

megerősíti az ENSZ 1959. november 20-i gyermekjogi egyezményének preambulumában megfogalmazott elvet, miszerint „a gyermeknek, figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára, különös védelemre és gondozásra van szüksége, nevezetesen megfelelő jogi védelemre”;

4.

üdvözli Litvánia új köztársasági elnökének nyilatkozatait, valamint a törvény esetleges módosításait értékelő litván munkacsoport létrehozását, és felkéri a Litván Köztársaság elnökét és hatóságokat annak biztosítására, hogy a nemzeti jogszabályok összhangban legyenek a nemzetközi és európai jogban foglalt emberi jogokkal és alapvető szabadságjogokkal;

5.

megjegyzi, hogy a litván parlament által 2009. július 14-én elfogadott, a kiskorúakat a nyilvános információk káros hatásaitól védő törvény még nem hatályos és hatálybalépése előtt felülvizsgálaton kell átesnie;

6.

utasítja illetékes bizottságát, hogy kövesse nyomon az ügyet;

7.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok és a tagjelölt országok kormányának és parlamentjének, a Litván Köztársaság elnökének és parlamentjének, az Alapjogi Ügynökségnek és az Európa Tanácsnak.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/20

A.

mivel az elmúlt 12 hónapban drámai módon romlott a tejpiaci helyzet, aminek következményeként a tej literenkénti ára az intervenció és az exporttámogatások ellenére is 0,21 EUR alá esett, valamint sok termelő az előállítási költségek alatt értékesíti a tejtermékeket,

B.

mivel sok uniós tejtermelő fennmaradása komoly veszélyben forog, hiszen sokan csak saját megtakarításaik felélése révén tudnak működni, ám ez nyilvánvalóan nem fenntartható, és emiatt a termelők nagyszabású tiltakozásokat tartottak szerte az EU-ban,

C.

mivel a gazdasági világválság következményeként jelentősen visszaesett a tejtermékek iránti kereslet, ugyanakkor éppen ezzel párhuzamosan megnőtt a kínálat, mivel olyan harmadik országok, mint Új-Zéland, Ausztrália, Argentína, Brazília és az Egyesült Államok növelték a termelést,

D.

mivel a 2009. évi uniós költségvetési eljárás során a Parlament prioritásként kezelte egy külön uniós tejalap létrehozását, amely segít az ágazatnak a nehéz kiigazítások során,

E.

mivel a Parlament többször is rámutatott a fogyasztók által a mezőgazdasági termékekért az élelmiszer-áruházakban fizetett árak és a termelői árak közötti különbségre, továbbá sürgette a lehetséges piaci visszaélések alapos kivizsgálását,

F.

mivel a Bizottság számításai szerint a 2006 májusa és 2009 májusa közötti időszakban a fogyasztók által a tejért és sajtért fizetett árak 14 %-kal nőttek, ugyanakkor a termelői árak egyes tagállamokban 12 hónap alatt 40 %-ot estek,

1.

úgy véli, hogy a tejpiacon uralkodó, folyamatos kritikus helyzet miatt egyaránt szükség van hosszú és rövid távú intézkedésekre, valamint rámutat arra, hogy a Bizottság által eddig tett intézkedések nem elégségesek az ágazat válságának megoldására;

2.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság képtelen volt előre felmérni a jelenlegi válság súlyosságát, és nem javasolt már korábban megfelelő intézkedéseket;

3.

felkéri a Bizottságot, hogy sürgősen állapítsa meg, mely intézkedések révén lehet stabilizálni a piacot, valamint a szereplők és a tagállamok bevonásával folytasson mélyreható értékelést a tejágazat jövőjéről az áringadozás elkerülését szolgáló irányítási mechanizmusok megerősítése lehetőségeinek elemzése érdekében;

4.

megállapítja, hogy a tejkvóták 2010-ben történő meg nem emelésének lehetőségére vonatkozóan számos alternatíva áll a tagállamok rendelkezésére; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő részletes elemzést az összes olyan tényezőről, köztük a kvótaemelésről, amelyek hatást gyakorolnak a tejtermelőknek fizetett árakra;

5.

felhívja a Bizottságot, hogy érvényesítse a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a behozott takarmány megfeleljen az uniós gazdálkodók számára előírt feltételeknek, ezzel megakadályozva, hogy az előírásoknak meg nem felelő importált termékek aláássák a fenntartható tejtermelésre irányuló EU erőfeszítéseket;

6.

megerősíti elkötelezettségét egy 600 millió eurós uniós tejalap létrehozása iránt a termelői szervezetek és szövetkezetek támogatása érdekében, valamint a gazdaságoknak nyújtott beruházások, a modernizáció, a diverzifikáció, a területalapú intézkedések, a marketingtevékenységek, valamint a kistermelők és a fiatal termelők támogatására, továbbá emlékeztet arra, hogy a Parlament a 2009. évi költségvetési eljárás során fogalmazott már meg ilyen kérést;

7.

kéri a Bizottságot, hogy javasoljon olyan intézkedéseket, amelyek segítenek a termelőknek termékeik hozzáadott értékének növelésében, továbbá hogy ösztönözze a termelőket magas minőségű tejalapú termékek (sajt, stb.) gyártására, különösen azon területeken, ahol kevés a termelési alternatíva;

8.

felkéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul hozzon intézkedéseket a tejtermékek keresletének ösztönzésére, és úgy véli, hogy az iskolatej program alkalmazási körének, termékválasztékának és finanszírozásának kiterjesztése a megvalósítható kezdeményezések jó példája lenne; kéri e tekintetben a Bizottság főigazgatóságainak szorosabb együttműködését;

9.

felkéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a szerződéses kapcsolatokat az élelmiszeripari láncon belül, erősítse meg a termelői szervezeteket az ágazat szereplői közötti kapcsolatok kiegyensúlyozása végett, valamint előzze meg a piaci kockázatokat, mindezzel kiegészítve az ágazat szempontjából szükséges egyéb szabályozási eszközöket;

10.

úgy ítéli meg, hogy külön támogatni kell az állandó természeti és földrajzi hátrányokkal járó körülmények között – például hegyvidéki régiókban vagy egyértelmű biogazdálkodási stratégiával – dolgozó tejtermelő gazdák termelését a nem piacorientált környezetvédelmi és kulturális hozzáadott értékük és minőségük miatt;

11.

kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat az uniós tejtermék-piac kínálati és keresleti oldalának kiegyensúlyozása érdekében;

12.

felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a tejtermelők korkedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségeit, például kvóta-visszavásárlási rendszer létrehozása révén, amely hasonló lenne a borpiac közös szervezése keretében működő kivágási programhoz;

13.

a tejipari ágazat válságának európai kiterjedésére való tekintettel kéri, hogy a Bizottság tegyen eleget feladatának a közös megoldások megtalálása terén, kiküszöbölve a tagállamok közti egyenlőtlenségeket és az állami támogatások miatt kialakuló esetleges piaci torzulásokat;

14.

támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy megvizsgálja az intézkedéseket – többek között az előnyös hiteleket és a kölcsönös garanciarendszereket – a mezőgazdasági nyersanyagok piacán az árak ingadozásának mérséklése érdekében;

15.

támogatja, hogy azonnal kezdjék meg a borjak tejporral való táplálását a tejtermékek iránti kereslet növelése érdekében;

16.

emlékeztet arra, hogy a tejtermékek helyettesítői, így a nem tejtermék-alapú sajtok és egyéb nem tejtermék alapú termékek egyértelmű címkézése döntő fontosságú, és annak tartalmaznia kell az alapanyagokra és származási országra vonatkozó leírást; ragaszkodik ahhoz, hogy a tejtermékként jelzett termékeknek állati tejet vagy állati tejterméket kell tartalmazniuk;

17.

annak érdekében, hogy különösen a tejtermelő ágazatban támogassák a gazdálkodókat a jelenlegi válság leküzdésében, felhívja a Bizottságot, hogy az összes termelő mezőgazdasági ágazatnak nyújtott de minimis állami segélykifizetések maximális összegét haladéktalanul növelje 7 500 euróról 15 000 euróra az állami támogatások meghatározott nemzeti határértéke alóli kivételként;

18.

elismeri, hogy az alacsonyabb takarmányárak csökkenthetnék a tejtermelők költségeit;

19.

üdvözli a Bizottság javaslatát, amely 2010. február 28-ig kiterjesztené a vajra és a sovány tejporra vonatkozó intervenciós időszakot, és úgy véli, hogy legalább rövid távon, növelni kell az intervenciós árat; elismeri, hogy ez rendkívüli intézkedés, amire a kivételesen súlyos piaci instabilitás orvoslása érdekében van szükség, de nem jelent hosszú távú megoldást;

20.

kéri a sajttermékek magántárolásának kiterjesztését és az intézkedés hatékonysága érdekében a megfelelő szintű támogatást, valamint azon harmadik országok – pl. az Egyesült Államok – számának növelését, amelyekbe export-visszatérítéssel exportálhatók uniós sajttermékek;

21.

felkéri a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy hosszú távon, az export-visszatérítések fokozatos megszüntetését követően, hogyan tarthatók fenn a megfelelő előirányzatok a tejágazatban;

22.

felkéri a Bizottságot, hogy az egyesült államokbeli gyakorlathoz hasonlóan engedélyezze a hitelbiztosítást a mezőgazdasági export tekintetében;

23.

felkéri a Bizottságot az élelmiszer-ellátási láncbeli árak átláthatóságának növelésére, tekintve, hogy sok tagállamban a termelői árak drámai csökkenése ellenére is szembetűnően magasak maradnak az árak;

24.

felkéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtsa be az európai élelmiszerárakról szóló közleményét; emlékeztet arra, hogy a Parlament hosszú ideje kéri a Bizottságot az élelmiszer-ellátási láncban, és különösen a tejágazatban tapasztalható, a piaci helyzettel való lehetséges visszaélések kivizsgálására, és úgy véli, hogy ez a vizsgálat már régóta esedékes;

25.

felhívja a Bizottságot, hogy valósítson meg az egész EU-ra kiterjedő magatartási kódexet a kiskereskedők és a termelők közötti kapcsolatokra vonatkozóan;

26.

úgy véli, hogy szükség van a nyersanyagárak átlátható ellenőrzési rendszerének létrehozására, különös tekintettel a fogyasztók által fizetett árakra;

27.

sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Tanács 2009. szeptember 7-én nem tett konkrét javaslatot az európai tejtermelő ágazat valamennyi uniós termelőt kivétel nélkül érintő válságából való gyors kilábalásra;

28.

felhívja a Bizottságot, hogy a közös agrárpolitika nemzeti hatáskörbe vonására irányuló egyes tagállami kísérleteknek határozottan álljon ellen;

29.

ragaszkodik hozzá, hogy a következő hónapokban Bizottság rendszeresen tegyen jelentést a Parlamentnek a tejtermékek piacának helyzetéről;

30.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/23

A.

mivel az energiabiztonság az Európai Unió általános biztonságának, stabilitásának és jólétének egyik lényeges elemét képezi, és kulcsfontosságú az európai gazdasági és szociális fejlődés szempontjából, amelynek azonban még nincs jogalapja a Szerződésekben,

B.

mivel a valódi és hatékony közös európai energiabiztonsági külpolitika hiánya aláássa az EU külső fellépésének következetességét és hitelességét,

C.

mivel jelenleg az EU jelentős mértékben függ az energia-behozataltól, és a dolgok jelenlegi állása szerint, ez a függés előreláthatólag csak nőni fog,

D.

mivel az olaj- és gázáraknak a globális pénzügyi válság eredményeként történő csökkenése ellenére a fenntarthatóbb üzemanyagokra való átállás terén történő lassú haladás, a világ kőolaj- és gázmezőinek – az új források felfedezésének dacára is – csökkenő hozama és a kereslet folyamatos növekedése elkerülhetetlenül a szűkebb fosszilis üzemanyag-piacokhoz való visszatérést és a kőolajfogyasztó országok növekvő importfüggőségét fogja jelenteni, mihelyt a válság véget ér,

E.

mivel számos tagállam nagymértékben függ egyetlen földgázszállítótól, és mivel az ellátás alaptalan szüneteltetése komoly problémákat okozhat, amint ez az Oroszország-Ukrajna gázválság során is megmutatkozott 2009 elején,

F.

mivel számos tagállam nem rendelkezik elegendő természetes tartalékkal a válságok kezeléséhez,

G.

mivel - a politikailag instabil régióktól való meglévő és egyre növekvő energia-ellátási függőség miatt - az ellátás biztonságának biztosítására irányuló, kizárólag nemzeti szinten tett erőfeszítések elégtelennek bizonyultak, és nem garantálják valamennyi EU tagállam hosszú távú érdekeit,

H.

mivel a meglévő korai figyelmeztető eszközök elégtelennek bizonyultak a 2009. januári gázválság előrejelzésére,

I.

mivel az energiaellátás biztonságát érintő, előre látható fenyegetések továbbra is fenn fognak állni mindaddig, amíg az energiatermelő és tranzitországok nem tartják magukat az energia charta szerződésben és a tranzit jegyzőkönyvben meghatározott, közös és átlátható szabályokhoz,

J.

mivel az energiahatékonyság melletti belföldi és külföldi elkötelezettség, valamint az Európai Unió jelenlegi energiaforrás-szerkezetében a megújuló energia sokkal nagyobb részaránya felé történő jelentős elmozdulás komoly hatással lenne az importált energiától való függőségének csökkenése, és ezáltal egyrészt energiabiztonságának javítása, másrészt pedig annak elősegítése szempontjából, hogy teljesítse az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ra 20 %-kal - illetve még nagyobb arányban, ha sikerül erről Koppenhágában megállapodni - történő csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalását,

K.

mivel az EU energiafüggősége csökkentésének egyik nagyon költség-hatékony módja az energia-megtakarítás, a megújuló energiával és energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedések ösztönzése, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és az erőforrás-hatékony gazdaság felé történő haladáshoz is,

L.

mivel az energiaellátás terén való szoros együttműködés az Európai Unió és a szomszédos országok közötti kapcsolatokban az egyik leghatékonyabb és elengedhetetlen bizalomépítő intézkedést jelenti,

M.

mivel ugyan sor került már bizonyos lépésekre, szükség van egy olyan, valóban közös energiapolitika létrehozására a belső piaci szabályozást illetően - de nem érintve az országok energiaforrás-szerkezetét, amely továbbra is a tagállamok előjoga -, továbbá a külső aspektusokat illetően, amely figyelembe veszi valamennyi tagállam politikai és gazdasági érdekeit,

N.

mivel a szolidaritáson, diverzifikáláson, a közös érdekek védelmét szolgáló egységen, a főbb energiatermelő, tranzit- és fogyasztó országokkal való megerősített együttműködésen és a fenntarthatóság előmozdításán alapuló, közös európai energiabiztonsági külpolitika szinergiákat teremthet, amelyek biztosítják az ellátás biztonságát az Európai Unió számára, és fokoznák az EU, mint globális szereplő erejét, cselekvőképességét külpolitikai ügyekben és hitelességét,

1.

elvárja, hogy a Tanács, a Bizottság és a tagállamok együttesen erőteljesebb stratégiai vezető szerepet játsszanak egy hiteles közös európai energiabiztonsági külpolitika létrehozásában, amint arra már a fent említett, 2007. szeptember 26-i állásfoglalásában is felhívta őket;

2.

üdvözli az EU energiabiztonságának diverzifikálására és javítására irányuló, a második stratégiai energiaügyi felülvizsgálatban a Bizottság által javasolt intézkedéseket; úgy véli azonban, hogy végrehajtásukhoz egyértelműen meghatározott prioritásokra és gyors cselekvésre van szükség, a Parlament folyamatos és teljes körű tájékoztatása mellett;

3.

megismétli, hogy a megfelelően működő belső energiapiac létfontosságú a jövőbeli gázellátási zavarok és válságok megakadályozása szempontjából, akárcsak az energiaforrások diverzifikálása; hangsúlyozza ezért a megújuló és alacsony szénfelhasználású energiába és az energiahatékonyságba történő további befektetések szükségességét, amelyek a 2010–2014-es energiaügyi cselekvési terv központi részét kell, hogy képezzék;

4.

üdvözli a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és az Európai Közösségen belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektekről szóló, fent említett új rendeletjavaslatokat, amelyek hozzájárulnak a földgázellátás nagyobb biztonságához az Európai Unióban, biztosítván, hogy a tagállamok megelőző intézkedéseket tesznek és javítják a válságkezelési mechanizmusokat; valamint növelvén az átláthatóságot és csökkentvén a bürokráciát;

5.

nagyobb erőfeszítésekre hív fel a potenciális energiaellátási problémák előrejelzése terén a jövőbeni zavarok elkerülése érdekében, többek között az energiabiztonsági szakértői hálózat (NESCO) hatékonyságának fejlesztése révén, és felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen vizsgálja felül a meglévő korai előrejelző mechanizmusokat, a NESCO-t és más olyan eszközöket, amelyek a 2009-es Oroszország-Ukrajna energiaválság során hatástalannak bizonyultak;

6.

felhívja az Európai Uniót és tagállamait, hogy alakítsanak ki gyorsan felhasználható földgáztartalékokat;

7.

az Európán belüli összeköttetések javítását lényegesnek tartja, mivel a belső piac és az energiaszolidaritás szempontjából létfontosságú a meglévő hiányosságok kiküszöbölése; e tekintetben üdvözli az infrastrukturális projekteknek az európai gazdaságélénkítési terv keretében történő finanszírozásáról (205 millió EUR) szóló megállapodást, továbbá azt az elgondolást, hogy Európa kapjon egy új európai szuperhálózatot a villamos áram- és gáz tekintetében, de kitart amellett, hogy az energiabiztonság területén is nélkülözhetetlen a köz- és magánfinanszírozás általános növelése;

8.

aláhúzza az energiaellátás diverzifikálását célzó stratégiai projektek végrehajtásának sürgető szükségét, különösen a déli gázfolyosót illetően; azzal összefüggésben, hogy csökkent függőségük az orosz ellátástól, gratulál Ausztria, Bulgária, Magyarország, Románia és Törökország kormányainak a Nabucco gázvezeték projekt jogi kereteiről szóló kormányközi megállapodás 2009. július 13-i aláírásához, ami fontos lépés ezen EU prioritási projekt megvalósításának irányában, de ugyanakkor hangsúlyozza egy általános rezsim fontosságát a folyosó kialakításának szabályozására, abból a célból, hogy az EU-t összekösse a Közel-Kelet és a Kaszpi-tengeri térség új földgázforrásaival, bármilyen vállalattól vagy vezetéktől függetlenül, mely rezsim elsősorban ezen összeköttetés gyors megvalósítását célozná; sürgeti az érintett vállalatokat és tagállamokat, hogy a Bizottsággal szoros együttműködésben gondoskodjanak a kezdeti megállapodások megkötéséről a gázvezetékeket a jövőben ellátó beszállítókkal;

9.

hangsúlyozza, hogy az EU-nak szoros párbeszédet kell folytatnia a kulcsfontosságú energiaellátókkal az energiaügyi egymásrautaltság megerősítése és az energiabiztonságnak az egész EU-ban történő megerősítése céljából, különös hangsúlyt fektetve a nagyobb hatékonyságra, az egyenlő piaci hozzáférésre, a diszkrimináció-mentességre és az átláthatóságra;

10.

hangsúlyozza, hogy az energiával kapcsolatos párbeszédek semmiképpen nem folytathatóak a nyílt és eredményorientált emberi jogi párbeszédek rovására, továbbá hogy az emberi jogok védelmének és az energiabiztonságnak prioritásként kell szerepelniük a következő EU-Oroszország csúcstalálkozó napirendjén, és az új EU-Oroszország megállapodás szerves részéve kell válniuk;

11.

javasolja a tranzit szabályokról és díjakról külső partnerekkel folytatott tárgyalásokat illetően egy közös EU megközelítés kialakítását, és felhívja a tagállamokat, hogy tájékoztassák egymást és a Bizottságot az energetikai infrastruktúra projektekre vonatkozó, stratégiai döntésekről és megállapodásokról;

12.

felhívja a Bizottságot, hogy tegyen azonnali intézkedést a nem átlátható külföldi jogi személyek által, az EU energiapiacán megkísérelt ellenséges felvásárlásra irányuló lépésekkel szemben, és szigorúan alkalmazza az EU versenyjogi szabályait; aggasztónak tartja például, hogy a Szurgutnyeftegaz a közelmúltban részesedést szerzett a MOL magyar energiaipari vállalatban, valamint azt, hogy a Szurgutnyeftegaz nem képes feltárni tulajdonosi struktúráját és megjelölni a végső kedvezményezett tulajdonosokat, amint azt a magyar energiapiaci szabályozó hatóság indokoltan kérte; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja ki az olyan, nem átlátható külföldi jogi személyek tevékenységeit, mint például a CENTREX, amely nemrégen 20 %-os részesedést szerzett az ausztriai Baumgartenben lévő kereskedelmi és raktározási létesítményben;

13.

felhívja az EU-t, hogy működjön együtt az északi-tengeri térség országaival, tekintettel ezen országok, mint energiaforrások, jelentős potenciáljára, különösen a tengerparti szélenergia termelés révén;

14.

felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy működjenek együtt a Földközi-tengeri térség tagállamaival és Észak-Afrika országaival, tekintettel azok jelentős energiaforrás potenciáljára és a saját fejlődésük szempontjából megteremthető lényeges lehetőségekre, különösen a Barcelona folyamat keretében; különösen ösztönzi a nap- és szélenergia használatát e térségekben; üdvözli a DESERTEC ipari kezdeményezéssel kapcsolatban tett közelmúltbeli haladást a közel-keleti és észak-afrikai, óriási napenergia-potenciál fejlesztése érdekében; hangsúlyozza, hogy a DESERTEC projekttel kapcsolatos EU fellépésnek következetesnek kell lennie, és aktívan hozzá kell járulnia az észak-afrikai és közel-keleti országok fejlődéséhez; felhívja ezért a projektben részt vevő vállalatokat és tagállamokat, hogy a Bizottsággal szoros együttműködésben mozdítsák elő a fejlődést a helyi vállalatokat és a civil társadalmat megcélzó, valódi technológia-transzfer és kapacitásépítés révén, a helyi felelősségvállalás biztosítása és azon mediterrán országokkal való tartós partnerség kiépítése érdekében, amelyekben sor kerül a DESERTEC végrehajtására;

15.

hangsúlyozza a sarkvidéki térség stratégiai fontosságát az EU számára, mind az energiaforrásokkal, a környezetvédelemmel, a biodiverzitással és a szállítással kapcsolatos kérdések, mind az észak-keleti átjáró megnyitása tekintetében;

16.

hangsúlyozza, hogy a közös európai energiapolitika kialakítása terén történő haladás nagymértékben függ a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésétől; sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a közös európai energiaellátási és energiabiztonsági politika számára egy kötelező érvényű, előremutató és mindent felölelő, a Szerződésben foglalt jogalap biztosítása érdekében; felhív a Lisszaboni Szerződés gyors ratifikálására, amely - a helyes irányba tett lépésként - tartalmaz egy energiaszolidaritási cikkelyt, és az energiapolitikát az EU és a tagállamok közös felelősségévé teszi;

17.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/27

A.

mivel az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagjaként Oroszország elkötelezte magát az emberi jogok, alapvető szabadságok és a jogállamiság védelmére és előmozdítására;

B.

mivel az EU és Oroszország közötti fokozott együttműködés és jószomszédi kapcsolatok kulcsfontosságúak Európa egészének stabilitása, biztonsága és jóléte szempontjából,

C.

mivel Európa a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság értékein alapuló stratégiai partnerségre törekszik Oroszországgal,

D.

mivel riasztó mértékben romlik az emberi jogi jogvédők helyzete, különösen az észak-kaukázusi térségben,

E.

mivel az emberi jogi szervezetek - mint például a Memorial és a Demos - munkája alapvető fontosságú a stabil és szabad társadalom kialakításához; mivel az orosz kormánynak ezért büszkének kellene lennie az ilyen intézetek által betöltött fontos szerepre,

F.

mivel Sztanyiszlav Markelov emberi jogi ügyvédet - aki a meggyilkolt újságírónőt, Anna Politkovszkaját is képviselte - 2009. január 20-án meggyilkolták Anasztazia Barburova újságírónővel együtt, aki úgy halt meg, hogy védeni próbálta Markelovot,

G.

mivel 2009. július 10-én megtalálták Andrej Kulagin emberi jogi aktivista holttestét egy petrozavodszki kőbányában, két hónappal az eltűnése után,

H.

mivel Natalija Jesztemirovát, a Memorial intézet csecsenföldi vezetőjét 2009. július 15-én, Groznijban elrabolták, majd holtan találták meg a szomszédos Ingusföldön; mivel az Európai Parlament 2009. július 16-i ülésén egyperces csenddel emlékezett meg Natalija Jesztemirováról; mivel e gyilkosság után a Memorial csecsenföldi munkáját felfüggesztették,

I.

mivel 2009. szeptemberében, Moszkvában rágalmazási per kezdődik az Oleg Orlov, a Memorial Emberi Jogi Központ vezetője ellen Ramzan Kadirov csecsen elnök által, rágalmazás tárgyában benyújtott panasz alapján, miután Orlov a Memorial honlapján, 2009. július 15-én közzé tett nyilatkozatában azzal vádolta meg Kadirov elnököt, hogy köze van Natalija Jesztemirova meggyilkolásához,

J.

mivel 2009. augusztus 10-én a „Mentsük meg ezt a generációt” nevű humanitárius szervezetnek dolgozó csecsen civil társadalmi aktivistákat - Zarema Szadulajevát és férjét, Alik Dzsabrailovot - elrabolták grozniji irodájukból, és másnap holtan találtak rájuk,

K.

mivel 2008. december 4-én a Memorial Kutató- és Információs Központ szentpétervári irodáiban az orosz főügyész hivatalának maszkos emberei razziáztak, és elvitték a sztálini elnyomás több ezer áldozatát felölelő teljes adatbázist tartalmazó merevlemezeket és CD-ket; mivel az adatbázist egy bírósági végzést követően visszaadták a Memorialnak,

L.

mivel 2009. szeptember 3-án a lakóépületeket, ahol a Memorial Emberi Jogi Központ elnökének, Oleg Orlovnak és munkatársának, Alekszander Cserkasszovnak otthona van, magukat adóhatósági tisztviselőknek kiadó kormányzati nyomozók vizsgálták át,

M.

mivel 2009. szeptember 3-án, két hónappal azután, hogy elrendelte az idén februárban felmentett három gyanúsított perújrafelvételét, az oroszországi Legfelső Bíróság új vizsgálatot rendelt el Anna Politkovszkaja 2006-os meggyilkolásával kapcsolatban,

N.

mivel orosz állampolgárok számos panaszt nyújtottak be a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságnak;

1.

fenntartás nélkül elítéli, és erősen helyteleníti az emberi jogi jogvédőket, ügyvédeket és újságírókat Oroszországban érő zaklatást és az életük elleni támadásokat;

2.

sürgeti az orosz hatóságokat, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg az emberi jogi jogvédők védelmének biztosítására, amint azt az egyéneknek, csoportoknak és társadalmi szervezeteknek az egyetemesen elismert emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdítására és védelmére vonatkozó jogáról és felelősségéről szóló ENSZ nyilatkozat megerősíti; felhívja különösen az illetékes hatóságokat, hogy teremtsenek olyan körülményeket, amelyek lehetővé teszik a Memorial és más emberi jogi szervezetek tevékenységének újraindítását Csecsenföldön, biztonságos környezetben; üdvözli a szentpétervári Memorial elkobzott archívumának visszaadását a 2008. december 4-i razziát követően;

3.

felszólítja az orosz szövetségi hatóságokat, hogy gyorsan, alaposan és eredményesen vizsgálják ki a fent említett gyilkosságokat, és állítsák bíróság elé mind e brutális cselekményekért felelős személyeket, mind az azokban résztvevőket;

4.

hangsúlyozza, hogy a csecsenföldi büntetlenség az egész észak-kaukázusi régió destabilizálásához vezet;

5.

tudomásul veszi Dmitrij Medvegyev orosz elnöknek a Memorial emberi jogi szervezetnek küldött, júliusi táviratát, amelyben kötelezettséget vállalt Natalija Jesztemirova meggyilkolásának teljes körű kivizsgálására;

6.

üdvözli Medvegyev elnöknek a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó törvény módosítására irányuló kezdeményezését abból a célból, hogy könnyítsék az oroszországi NGO-kat érintő bizonyos korlátozásokat és bejegyzési nehézségeket, és jelentős javulásra számít;

7.

üdvözli az orosz Legfelső Bíróság 2009. szeptember 3-i döntését az Anna Politkovszkaja meggyilkolásával kapcsolatos új nyomozás lefolytatásáról és arról, hogy az első per során felmentett három férfi elleni nyomozásokat egyetlen ügy keretében kezeljék a feltételezett gyilkossal, Ruszlan Mahmudovval és felbujtóival együtt; kéri, hogy a per mielőbb kezdődjön el, esküdtszéki eljárás keretében folytassák le, és a tárgyalás legyen nyilvános az újságírók és a média számára;

8.

kéri az EU-Oroszország emberi jogi konzultációk felpörgetését, és sürgeti, hogy e konzultációs folyamat nyitva álljon tényleges input számára az Európai Parlament, az Állami Duma, az orosz igazságszolgáltatási szervek, valamint a civil társadalom és az emberi jogi szervezetek részéről; felhívja Oroszországot, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben az EBESZ és az Európa Tanács tagjaként rá háruló kötelezettségeket, beleértve a gyülekezési jog és a békés demonstrációkhoz való jog tiszteletben tartását is; hangsúlyozza, hogy álláspontja szerint az emberi jogok védelmének kiemelt kérdésként kell szerepelnie a következő EU-Oroszország csúcstalálkozó napirendjén, és integráns részévé kell válnia az új EU-Oroszország megállapodásnak;

9.

felhívja az orosz hatóságokat, hogy teljesítsék az Európai Emberi Jogi Bíróság valamennyi ítéletét, és haladéktalanul ratifikálják az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 14. kiegészítő jegyzőkönyvét ellenőrzési rendszerének reformjáról;

10.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének, az EBESZ-nek és az Európa Tanácsnak.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/30

A.

mivel az EU és a Kazah Köztársaság közötti kapcsolatok és együttműködés minden szinten folyamatosan bővülnek, mivel Kazahsztán kulcsszerepet játszik Közép-Ázsia stabilitása és biztonsága, valamint az egész régió gazdasági fejlődése szempontjából,

B.

mivel Kazahsztán 2010-ben átveszi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnökségét, mivel ez a poszt jobban ráirányítja a figyelmet az országra és nagyobb felelőssége lesz a demokrácia és az emberi jogok tekintetében, mivel az EBESZ még az elnökség átvétele előtt a demokratikus reformok elmélyítésére hívta fel Kazahsztánt,

C.

mivel ezen fontos nemzetközi feladat ellenére, az elmúlt pár hónap során Kazahsztán belpolitikai helyzetét a médiát érintő megszorítások és egy sor ellentmondásos bűnvádi eljárás zavarta meg,

D.

mivel 2009. szeptember 3-án Jevgenyij Zsovtiszt, az emberi jogok és a jogállamiság nemzetközi irodájának kazahsztáni igazgatóját, híres emberi jogi aktivistát gyilkosság miatt elítélték, mivel autójával 2009. július 26-án egy gyalogost ütött el, aki ennek következtében meghalt, és négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték,

E.

mivel 2009. július 27-én Jevgenyij Zsovtiszt tanúként nevezték meg az aznap megkezdett rendőrségi nyomozás során; mivel a nyomozás során Jevgenyij Zsovtisz státuszát 2009. július 28-án gyanúsítotti státusszá változtatták, ám a kazah törvényeket megsértve az őt védő ügyvédi csapatot erről a fejleményről egészen 2009. augusztus 14-ig nem tájékoztatták,

F.

mivel az EBESZ egyik intézménye, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája kijelentette, hogy „Zsovtisznak a kazah alkotmány, Kazahsztán EBESZ kötelezettségvállalásai, valamint az alapvető nemzetközi szabályok által szavatolt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogai megkérdőjelezhető eljárások által sérülhettek”,

G.

mivel az EBESZ múltbéli ülésein Jevgenyij Zsovtisz részletesen beszámolt az országában előforduló emberi jogi visszaélésekről, amelyek miatt megkérdőjelezhető Kazahsztánnak egy olyan szervezet elnöki tisztének betöltését illető alkalmassága, amely a demokratikus elvek betartását segíti elő,

H.

mivel a múltban más kazahsztáni emberi jogi aktivisták – többek között Ramazan Jeszergepov és Szergej Duvanov – büntetőeljárásai és az azokat követő börtönbüntetések kapcsán komoly aggodalmakat fogalmaztak meg,

I.

mivel 2008 júniusában, majd 2009 májusában is, az ország soros EBESZ-elnöksége kapcsán Marat Tahzin, kazah külügyminiszter javulásra tett ígéretet az emberi jogok Kazahsztánban történő megerősítése és betartása terén,

J.

mivel a partnerségi és együttműködési megállapodás 2. cikke a demokrácia, a nemzetközi jog elveinek és az emberi jogok iránti tiszteletről rendelkezik,

1.

az igazságügyi rendszer függetlenségének megkérdőjelezése nélkül – amely bármely demokrácia kulcsfontosságú eleme –, mély aggodalmának ad hangot a tragikus baleset kivizsgálása, valamint a Jevgenyij Zsovtisz azt követő büntetőeljárása során alkalmazott módszer miatt, és felhívja a figyelmet azokra a vádakra, melyek szerint bizonyítékként nem engedélyeztek a Zsovtisz védelme érdekében elhangzó tanúvallomást a büntetőeljárás során;

2.

felhívja a kazah hatóságokat, hogy azonnali hatállyal végezzenek egy második, teljes körű és méltányos nyomozást az átláthatóság és a jogállamiság teljes mértékű betartásával a baleset körülményeit illetően és ennek megfelelően vizsgálják felül Jevgenyij Zsovtisz ítéletét;

3.

sürgeti a kazah hatóságokat, hogy hivatalosan szolgáljanak részletekkel Jevgenyij Zsovtisz ügyéről és szavatolják számára a tisztességes jogalkalmazáshoz való hozzáférést, többek között a kazah törvények szerinti fellebbezési jogot;

4.

felhívja a figyelmet az emberi jogi szervezetek által hangoztatott erős fenntartásokra, melyek szerint a kazah kormány 2007-ben, az EBESZ-elnökség Kazahsztánnak ítélt bejelentésekor kifejezte a haladás iránti valódi elkötelezettségét, és elvárja a kazah hatóságoktól, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést a javulás érdekében, és azért, hogy konkrét előremozdulás történjen a demokratizálódás, valamint az emberi jogok terén, még mielőtt az ország betöltené az EBESZ elnöki tisztét;

5.

e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy ezen a téren fokozza a Kazahsztánnak nyújtott európai uniós támogatást és együttműködést annak érdekében, hogy a kazah kormány felkészültebben foghasson hozzá e fontos nemzetközi feladathoz;

6.

sürgeti a Tanácsot, hogy maradjon hajlíthatatlan, és az ügyet vesse fel az kazah hatóságoknál, különösen pedig azt, hogy Jevgenyij Zsovtisz ügyét az EU-Kazahsztán emberi jogi párbeszéd keretén belül kezeljék, amelynek második fordulójára 2009. október 21-én kerül sor, illetve az EU–Kazahsztán együttműködési Tanács 2009. november közepén tartandó ülése során;

7.

sürgeti a Bizottságot, hogy a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze értelmében növelje kazahsztáni projektjeit és programjait;

8.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az ENSZ főtitkárának, az EU közép-ázsiai különmegbízottjának, az EBESZ-nek, az Európa Tanácsnak, valamint Kazahsztán parlamentjének, kormányának és elnökének.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/32

A.

figyelembe véve az Európai Unió és Szíria között fennálló politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fontosságát; mivel Szíriának fontos szerepe van a közel-keleti tartós béke és stabilitás megteremtésében; mivel ebben a tekintetben előrelépés történt, ami a társulási megállapodás megkötésére irányuló újabb erőfeszítések alapjául szolgál,

B.

mivel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Szíriai Arab Köztársaság közötti társulási megállapodást még mindig nem írták alá és nem ratifikálták; mivel e megállapodás 2. cikke értelmében a felek bel- és nemzetközi politikája az emberi jogok és a demokratikus alapelvek tiszteletben tartásán alapul, és ez a megállapodás lényegi részét képezi,

C.

mivel Muhannad al-Hassanit, vezető emberi jogi jogászt és a szíriai emberi jogi szervezet (Swasiah) elnökét a szír hatóságok 2009. július 28-án letartóztatták; mivel a damaszkuszi igazságügyi palotába szállították, ahol kihallgatták és zárt ülésen, ahová ügyvédjét nem engedték be, „nemzeti érzések gyengítése” és „hamis hírek terjesztése” címén hivatalosan vádat emeltek ellene,

D.

mivel Muhannad al-Hassani részt vett a szíriai fogva tartási körülmények és nevezetesen a legfelső állambiztonsági bíróság joggyakorlatának nyomon követésében, ahol a tárgyalások a Human Rights Watch 2009. februári jelentése szerint nem felelnek meg a nemzetközi normáknak; mivel őrizetbe vételét megelőzően több esetben kihallgatták, és e kihallgatások középpontjában főleg az emberi jogokkal és a politikai foglyok védelmével kapcsolatos tevékenységei álltak,

E.

mivel a Parlament és annak elnöke már több esetben közbenjárt szíriai börtönökben fogva tartott jogvédők, képviselők és egyéb politikusok – köztük Michel Kilo és Mahmoud Issa – szabadon engedése érdekében; mivel a Parlament üdvözli a szíriai és nemzetközi szereplők valamennyi sikeres kezdeményezését, amely az emberi jogok védelmezőinek szabadon bocsátására irányul,

F.

mivel az 1963 óta életben lévő, a rendkívüli állapotról szóló törvény hathatósan korlátozza az állampolgárokat polgári és politikai jogaik gyakorlásában; mivel a szír hatóságok ezt megelőzően megakadályozták, hogy Muhannad al-Hassani úr és más emberi jogi ügyvédek emberi jogi rendezvényeken és továbbképző szemináriumokon való részvétel céljából külföldre utazzanak; mivel ez a szír hatóságok az emberi jogok védelmezőinek zaklatását és büntetését célzó, jól bevált eljárása,

1.

mélységes aggodalmának ad hangot al-Hassani úr fogva tartásával kapcsolatban, melynek valószínűsíthető célja emberi jogi – különösen a legfelső állambiztonsági bíróság és a szíriai fogva tartási körülmények figyelemmel kísérésével kapcsolatos – tevékenységeinek szankcionálása;

2.

felszólítja a szír hatóságokat, hogy haladéktalanul engedjék szabadon Muhannad al-Hassani urat, és minden körülmények közt garantálják fizikai és lelki sértetlenségét;

3.

mély aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy Szíriában az emberi jogok védelmezőit még mindig jelentős mértékű represszió sújtja, valamint hogy az emberi jogok tiszteletben tartása vonatkozásában a szír hatóságok magatartása továbbra is változatlan; bízik benne, hogy Szíria, amely fontos szerepet játszhatna a béke előmozdításában a térségben, javít majd az emberi jogok és a szólásszabadság helyzetén az országban;

4.

felszólítja a szír hatóságokat, hogy vessenek véget az emberi jogok védelmezőinek és családtagjaiknak üldözését és zaklatását célzó politikájuknak, és haladéktalanul bocsássanak szabadon minden, meggyőződése miatt fogva tartott emberi jogvédőt – köztük Anwar al-Bunnit és Kamal Labwanit – és békeaktivistát;

5.

felszólítja a szír hatóságokat, hogy biztosítsák az igazságszolgáltatási rendszer átlátható működését, különös tekintettel a legfelső állambiztonsági bíróságra;

6.

sürgeti a szír hatóságokat, hogy szigorúan tartsák be az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódok és büntetések elleni említett egyezményét és az egyéb vonatkozó nemzetközi dokumentumokat és normákat annak biztosítása érdekében, hogy a szír börtönökben fogva tartottak:

7.

ismételten hangot ad annak a meggyőződésének, hogy az emberi jogok előmozdítása az Európai Unió és Szíria közti kapcsolatok egyik alapvető eleme; üdvözli az Európai Unió és Szíria közti folyamatos párbeszédet, és reményét fejezi ki arra vonatkozóan, hogy a folyamatos erőfeszítések nem csupán gazdasági és társadalmi, hanem politikai és emberi jogi téren is javulást eredményeznek majd Szíriában; felszólítja a svéd elnökséget, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a társulási megállapodás aláírása előtt fogadjanak el egy menetrendet, amely egyértelműen kifejti, hogy emberi jogi téren milyen konkrét előrelépést várnak a szír hatóságoktól;

8.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Szíriai Arab Köztársaság kormányának és parlamentjének.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/34

1.

a következőképp állapítja meg a bizottságok számszerű összetételét:

2.

hivatkozással az Elnökök Értekezletének a bizottsági elnökségek összetételével kapcsolatos, 2009. július 9-i határozatára, úgy határoz, hogy a bizottsági elnökségek maximum négy alelnökből állhatnak;

3.

utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/36

1.

úgy határoz, hogy a parlamentközi küldöttségek összetétele a következő lesz:

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot tájékoztatás céljából a Tanácsnak és a Bizottságnak.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/39

1.

jóváhagyja Algirdas Šemetának az Európai Bizottság tagjává történő kinevezését a Bizottság hátralévő hivatali idejére, 2009. október 31-ig;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/40

1.

jóváhagyja Paweł Sameckinek az Európai Bizottság tagjává történő kinevezését a Bizottság hátralévő hivatali idejére, 2009. október 31-ig;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/41

1.

jóváhagyja Karel De Guchtnak az Európai Bizottság tagjává történő kinevezését a Bizottság hátralévő hivatali idejére, 2009. október 31-ig;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/42

1.

jóváhagyja a megállapodás megkötését;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Mongólia kormányának és parlamentjének.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/43

1.

jóváhagyja a megállapodást módosító jegyzőkönyv megkötését;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Kínai Népköztársaság kormányának és parlamentjének.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/44

1.

jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

2.

utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá e határozatot, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást, a mellékletével együtt, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/46

A.

mivel az Európai Unió létrehozta a megfelelő jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelmi trendek fő strukturális változásainak következményei által sújtott munkavállalóknak és támogassa munkaerő-piaci reintegrációjukat,

B.

mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott pénzügyi segítségnek dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani, összhangban a 2008. július 17-i egyeztető ülésen elfogadott európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozattal, és kellő figyelemmel a 2006. május 17-i IIA-ra az Alap felhasználására irányuló határozatok elfogadása tekintetében,

C.

mivel Spanyolország és Portugália segítséget igényelt a Katalónia (3) és Norte-Centro (4) térségekben, a textilágazatban történt elbocsátásokkal kapcsolatban, és teljesítette az EGF-rendelet által megállapított jogosultsági követelményeket,

1.

kéri az érintett intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket az Alap felhasználásának felgyorsítására;

2.

hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak valamennyi eszközét fel kell használnia, hogy szembenézzen a globális gazdasági és pénzügyi válság következményeivel; megjegyzi ezzel összefüggésben, hogy az EGF létfontosságú szerepet játszhat az elbocsátott munkavállalók munkaerőpiaci reintegrációjában;

3.

emlékeztet arra, hogy az EGF kifizetési előirányzatok tekintetében történő felhasználása nem veszélyeztetheti az Európai Szociális Alap finanszírozását; kétségét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy biztosított-e a komplementaritás az egyéb meglévő eszközökkel, így például az Európai Szociális Alappal;

4.

vállalja, hogy értékeli az EGF működését és hozzáadott-értékét a 2006. május 17-i IIA által létrehozott programok és egyéb különböző eszközök általános értékelésének keretében, a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret költségvetési felülvizsgálatára irányuló folyamat során;

5.

jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

6.

utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá a határozatot, és intézkedjék annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

7.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást, a melléklettel együtt, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/48

A.

mivel a 2009. évi költségvetéshez készített, 6. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezet a hagyományos saját forrásokra, HÉA- és GNI-alapokra vonatkozó előrejelzés felülvizsgálatáról, a releváns brit korrekciók és azok finanszírozásának költségvetésbe történő beállításáról, valamint a 2009. évi GNI-csökkentések finanszírozásának Hollandia és Svédország javára történő felülvizsgálatáról szól,

B.

mivel a 6/2009. számú költségvetés-módosítási tervezet célja e költségvetési kiigazítások előírásszerű beépítése a 2009. évi költségvetésbe,

1.

módosítás nélkül jóváhagyja a 6/2009. számú költségvetés-módosítási tervezetet;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/49

A.

mivel a 2009. évi általános költségvetésre vonatkozó, 7. számú költségvetés-módosítási tervezet az EU Szolidaritási Alapjának a 2009. januárban, Franciaországot sújtó vihar hatásaival kapcsolatban, 109,4 millió EUR összegű kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok révén történő felhasználásáról szól,

B.

mivel a 7/2009. számú költségvetés-módosítási tervezet célja e költségvetési kiigazítás előírásszerű beépítése a 2009. évi költségvetésbe,

1.

tudomásul veszi a 7/2009. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezetet, amely a negyedik, kizárólag az EU Szolidaritási Alapjának szentelt költségvetés-módosítás;

2.

tudomásul veszi, hogy az EU Szolidaritási Alapjának finanszírozása az Európai Közösségek általános költségvetése összbevételének a bruttó nemzeti jövedelem alapján megállapított saját forrásokra vonatkozó 1 4. alcíméből történik, a 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikkének (1) bekezdése értelmében, amely a 2009. évi költségvetés Szolidaritási Alapra vonatkozó 13 06. alcímének finanszírozásáról rendelkezik;

3.

módosítás nélkül jóváhagyja a 7/2009. számú költségvetés-módosítási tervezetet;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/51

A.

mivel a 2009-es általános költségvetésre vonatkozó 8. sz. költségvetés-módosítási tervezet az alábbiakat tartalmazza:

B.

mivel a 8/2009. számú költségvetés-módosítási tervezet célja e költségvetési kiigazítások előírásszerű beépítése a 2009. évi költségvetésbe,

1.

módosítás nélkül jóváhagyja a 8/2009. számú költségvetés-módosítási tervezetet, a 2009. szeptember 1-jei háromoldalú megbeszélés eredményeinek megfelelően (4);

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/53

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése értelmében;

3.

felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/54

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/55

1.

hozzájárul a megállapodás megkötéséhez;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Tadzsik Köztársaság kormányának és parlamentjének.