AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

24.7.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 202/1

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2010. július 23.

2010/C 202/01

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2897
JPY	Japán yen	112,48
DKK	Dán korona	7,4520
GBP	Angol font	0,83720
SEK	Svéd korona	9,4410
CHF	Svájci frank	1,3488
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,9660
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,180
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	287,17
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7091
PLN	Lengyel zloty	4,0700
RON	Román lej	4,2648
TRY	Török líra	1,9577
AUD	Ausztrál dollár	1,4427
CAD	Kanadai dollár	1,3386
HKD	Hongkongi dollár	10,0200
NZD	Új-zélandi dollár	1,7741
SGD	Szingapúri dollár	1,7682
KRW	Dél-Koreai won	1 546,15
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,5756
CNY	Kínai renminbi	8,7446
HRK	Horvát kuna	7,2450
IDR	Indonéz rúpia	11 668,20
MYR	Maláj ringgit	4,1238
PHP	Fülöp-szigeteki peso	59,715
RUB	Orosz rubel	39,1430
THB	Thaiföldi baht	41,577
BRL	Brazil real	2,2686
MXN	Mexikói peso	16,4346
INR	Indiai rúpia	60,5320

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

24.7.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 202/3

Bizottsági közlemény az állami támogatás visszatérítésére 27 tagállamban 2010. augusztus 1. után alkalmazandó aktuális kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról

(Közzétéve a 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.) 10. cikkének megfelelően)

2010/C 202/03

Az alapkamatlábak kiszámítása a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleménynek (HL C 14., 2008.1.19., 6. o.) megfelelően történt. A referencia-kamatláb alkalmazásától függően az e közleményben meghatározott megfelelő kamatfelárakat még hozzá kell adni az alapkamatlábhoz. A leszámítolási kamatláb esetében ez azt jelenti, hogy 100 bázispontos kamatfelárral kell növelni az alapkamatlábat. A 794/2004/EK végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2008. január 30-i 271/2008/EK bizottsági rendelet kimondja, hogy amennyiben külön határozat másképpen nem rendelkezik, a visszatérítési kamatlábat szintén úgy kell kiszámolni, hogy 100 bázisponttal növelni kell az alapkamatlábat.

Módosított kamatlábak félkövéren szedve.

Az előző táblázat a HL C 166., 2010.6.25. szám 6. oldalán jelent meg.

Alkalmazás kezdete	Alkalmazás vége	AT	BE	BG	CY	CZ	DE	DK	EE	EL	ES	FI	FR	HU	IE	IT	LT	LU	LV	MT	NL	PL	PT	RO	SE	SI	SK	UK
2010.8.1.	…	1,24	1,24	4,92	1,24	2,03	1,24	1,88	2,27	1,24	1,24	1,24	1,24	5,97	1,24	1,24	2,85	1,24	3,99	1,24	1,24	4,49	1,24	7,82	1,18	1,24	1,24	1,35
2010.7.1.	2010.7.31.	1,24	1,24	4,92	1,24	2,03	1,24	1,88	2,27	1,24	1,24	1,24	1,24	5,97	1,24	1,24	2,85	1,24	3,99	1,24	1,24	4,49	1,24	7,82	1,02	1,24	1,24	1,35
2010.6.1.	2010.6.30.	1,24	1,24	4,92	1,24	2,03	1,24	1,88	2,77	1,24	1,24	1,24	1,24	5,97	1,24	1,24	3,45	1,24	4,72	1,24	1,24	4,49	1,24	7,82	1,02	1,24	1,24	1,16
2010.5.1.	2010.5.31.	1,24	1,24	4,92	1,24	2,03	1,24	1,88	2,77	1,24	1,24	1,24	1,24	5,97	1,24	1,24	4,46	1,24	6,47	1,24	1,24	4,49	1,24	7,82	1,02	1,24	1,24	1,16
2010.4.1.	2010.4.30.	1,24	1,24	4,92	1,24	2,39	1,24	1,88	3,47	1,24	1,24	1,24	1,24	5,97	1,24	1,24	5,90	1,24	8,97	1,24	1,24	4,49	1,24	9,92	1,02	1,24	1,24	1,16
2010.3.1.	2010.3.31.	1,24	1,24	4,92	1,24	2,39	1,24	1,88	4,73	1,24	1,24	1,24	1,24	7,03	1,24	1,24	7,17	1,24	11,76	1,24	1,24	4,49	1,24	9,92	1,02	1,24	1,24	1,16
2010.1.1.	2010.2.28.	1,24	1,24	4,92	1,24	2,39	1,24	1,88	6,94	1,24	1,24	1,24	1,24	7,03	1,24	1,24	8,70	1,24	15,11	1,24	1,24	4,49	1,24	9,92	1,02	1,24	1,24	1,16

24.7.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 202/4

Termékleírás összefoglalójának közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1898/2006/EK tanácsi rendelet 18. cikkének (2) bekezdése alapján

2010/C 202/04

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE (1)

„ČESKOBUDĚJOVICKÉ PIVO”

EK-sz.: CZ/PGI/0005/0446-29.04.2004.

OEM ( ) OFJ ( X )

Ezen összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

1. A tagállam felelős szervezeti egysége:

Név:

Úřad průmyslového vlastnictví

Cím:

Antonína Čermáka 2a

168 00 Praha 6

ČESKÁ REPUBLIKA

Tel.

+420 220383111

Fax

+420 224324718

E-mail:

posta@upv.cz

2. Csoportosulás:

Név:

Budějovický Budvar, národní podnik, Budweiser Budvar, National Corporation, Budweiser Budvar, Entreprise Nationale

Cím:

Karolíny Světlé 4

370 21 České Budějovice

ČESKÁ REPUBLIKA

Tel.

+420 387705111

Fax

—

E-mail:

budvar@budvar.cz

Összetétel:

Termelők/feldolgozók ( X ) Egyéb ( )

3. A termék típusa:

2.1. osztály –

Sörök

4. Termékleírás:

(követelmények összefoglalása az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján)

4.1. Elnevezés:

„Českobudějovické pivo”

4.2. Leírás:

Világos sör, amelynek sajátos aromája a világos malátának és az aromás žateci komlónak köszönhető, íze kevésbé intenzív, és enyhén vagy mérsékelten keserű, a sörlé kierjesztésének tényleges és lehetséges mértéke közötti különbségből adódó malátaíz, valamint a természetes erjedés során keletkező szén-dioxidból adódó csípős karakter jellemzi.

A sör pohárba kiöntve jellegzetes világos aranyszínű, teteje sima, krémes. A finom aromájú žateci komlónak köszönhetően a sör magas polifenoltartalommal bír, így vált a „Českobudějovické pivo” valamennyi típusa ízletes, népszerű itallá.

A sör öt különböző típusba sorolható, amelyek azonban egyértelműen közös eredetűek.

Világos ászoksör

Alkohol (térfogatszázalék): 4,6–5,3

Eredeti sörlé (%): 11,4–12,3

Keserűség (IBU): 20–24

Szín (EBC-egységek): 9–13

Aroma: közepesen-erősen intenzív, a finom aromájú žateci komló felismerhető illata

Íz: mérsékelten-közepesen intenzív keserűség, enyhe – kismértékben fanyar jelleg, közepesen-egészen testes íz, édeskés utóíz, kifejezetten savanykás karakter

Palackban utóerjesztett világos ászoksör

Alkohol (térfogatszázalék): 4,6–5,3

Eredeti sörlé (%): 11,4–12,3

Keserűség (IBU): 20–24

Szín (EBC-egységek): 9–13

Aroma: közepesen-erősen intenzív, a finom aromájú žateci komló felismerhető illata

Íz: mérsékelten-közepesen intenzív keserűség, enyhe – kismértékben fanyar jelleg, egészen-erősen testes íz, édeskés utóíz, kifejezetten savanykás karakter

Csapolt világos sör

Alkohol (térfogatszázalék): 3,5–4,5

Eredeti sörlé (%): 9,5–10,1

Keserűség (IBU): 18–21

Szín (EBC-egységek): 8–12

Aroma: közepesen-erősen intenzív, a finom aromájú žateci komló felismerhető illata.

Íz: mérsékelten-közepesen intenzív keserűség, kismértékben fanyar jelleg, közepesen testes íz, édeskés utóíz, kifejezetten savanykás karakter

Különleges sör

Alkohol (térfogatszázalék): 7,4–8,2

Eredeti sörlé (%): 16,0–17,0

Keserűség (IBU): 24–28

Szín (EBC-egységek): 11–17

Aroma: közepesen-erősen intenzív, a finom aromájú žateci komló felismerhető illata.

Íz: közepesen-erősen intenzív keserűség, enyhe – mérsékelten fanyar jelleg, egészen-erősen testes íz, édeskés utóíz, kifejezetten savanykás karakter

Alkoholmentes sör

Alkohol (térfogatszázalék): 0,2–0,5

Eredeti sörlé (%): 3–4

Keserűség (IBU): 22–26

Szín (EBC-egységek): 5–7

Aroma: közepesen intenzív, a finom aromájú žateci komló felismerhető illata, amely kissé sörlére emlékeztet

Íz: közepesen intenzív keserűség, mérsékelten fanyar jelleg, enyhén testes íz, kifejezetten savanykás karakter, sörlé utalásszerű jelenléte

A „Českobudějovické pivo” előállítására használt főbb nyersanyagok a víz, a maláta és a komló, illetve az erjesztésben alkalmazott élesztőtörzsek. A főbb nyersanyagok mindegyike a meghatározott földrajzi területekről származik, és a meghatározott jellemzőkkel rendelkezik.

5. Földrajzi terület:

A termék előállításának, feldolgozásának és elkészítésének helye a földrajzi terület, ahol a České Budějovice-i medence föld alatti tavából víz nyerhető ki.

A žateci komló termesztési területe a Žatec körüli terület, ideértve a Chomutov, Kladno, Louny, Plzeň – sever, Rakovník és Rokycany körzetének településeihez tartozó kataszteri területeket is.

A sörárpa termesztési területe Morvaország egyik régiója.

5.1. A származás igazolása:

Ezt a sört České Budějovicében már a város 1265. évi alapítása óta készítik, és mindig is származási helye alapján azonosították.

A „Českobudějovické pivo” elnevezést hírnevének köszönhetően a nemzeti lajstromozás alapján 1967-ben „Českobudějovické pivo/Budweiser Bier/Bière de Budweis/Budweis Beer” néven bejegyezték a WIPO eredetmegjelölés-lajstromába (49. szám). Az elnevezést ugyanakkor egy Portugáliával kötött kétoldalú megállapodásban is oltalom alá helyezték.

A termék nyomon követhetőségének biztosítása érdekében az ellenőrző szerv regisztrálja a termelőket és a földrajzi jelzést az ellenőrzött szervezetek nyilvántartásában; ebben a termelőről, az előállítás megkezdéséről, az ellenőrzés eredményeiről, az esetlegesen előírt intézkedésekről stb. szerepelnek adatok. Az ellenőrző szerv az ellenőrzések során azt vizsgálja, hogy a földrajzi jelzést használó termelők eleget tesznek-e a termékleírásban megállapított feltételeknek.

5.2. Az előállítás módja:

A termelés, a nyersanyag-feldolgozás és a „Českobudějovické pivo” elkészítésének minden szakaszára kizárólag a meghatározott földrajzi területen kerül sor.

A „Českobudějovické pivo” alapanyagául szolgáló sörlé kizárólag kétcefrés dekokciós módszerrel készül, amelynek során a sörlét kádakban szűrik, és atmoszferikus nyomáson főzik.

A sörléhez adandó, alsó erjesztésben alkalmazott élesztőtörzseket a sörfőzdében izolálták, és ezeket jelenleg is ott állítják elő, és ott őrzik. Az erjesztésre függőleges, hengeres, illetve kúp alakú tartályokban kerül sor, melyek ellenőrzött hőmérséklete 6–11 °C, az utóerjesztésre pedig az erjesztéstől elkülönítve (kétfázisú technológia), kizárólag vízszintes tartályokban kerül sor. Az utóerjesztés időszaka megfelel annak az elvnek, hogy a meghosszabbított másodlagos hideg erjesztés legfeljebb 3 °C-os hőmérsékleten történhet. A másodlagos erjesztést követően a sört leszűrik, majd fogyasztási vagy szállítási csomagolásba helyezik.

A sör előállítására használt eljárások és berendezések alapjául a sörfőzők több nemzedéken át megszerzett szakmai tapasztalata és gyakorlati tudása szolgál, ami a korszerű sörfőzési ismereteknek megfelelően alakult. A sörfőzést eleinte magánszemélyek végezték, később azonban üzemeket hoztak létre, így összpontosult a sörgyártás České Budějovice területén, és így jöttek létre České Budějovice sörgyárai. A sörgyártás hagyománya a mai napig él.

5.3. Kapcsolat:

A „Českobudějovické pivo” évek hosszú sora alatt megszerzett népszerűsége és változatlan minősége immáron több mint ötven külföldi ország piacán garantál helyet a terméknek. Hírnevének köszönhetően válhatott a világ egyik vezető sörmárkájává.

A „Českobudějovické pivo” érzékszervi jellemzőit különösen a helyi forrásból származó víz ásványi összetétele határozza meg, és ehhez járul a főbb alapanyagok jellemzőinek együttes hatása, a házi élesztőtörzs, az előállításhoz használt edények geometriai sajátosságai és a legfontosabb előállítási műveletek időzítése.

A „Českobudějovické pivo” előállítása elválaszthatatlan České Budějovice városától. A legtöbb cseh és külföldi enciklopédia České Budějovice városát valóban a „Českobudějovické pivo” előállításához kapcsolja.

A fogyasztók számára a hagyomány a minőség egyik fő záloga, hiszen ez bizonyos fokú hozzáadott értéket képvisel, és a minőség garanciája. Az, hogy egy sör Českě Budějovicéből származik, azt jelenti, hogy joggal várható el, hogy az itt előállított sörök sajátos jegyeit magán viselje.

A fogyasztók České Budějovice nevéről immár időtlen idők óta egy olyan jó minőségű sör előállítására asszociálnak, amely érzékszervi jellemzőit illetően különbözik a más területeken előállított söröktől.

5.4. Ellenőrző szerv:

Név:

Státní zemědělská a potravinářská inspekce, inspektorát v Táboře

Cím:

Purkyňova 2533

390 02 Tábor

ČESKÁ REPUBLIKA

Tel.

+420 381257111

Fax

—

E-mail:

—

5.5. Címkézés:

A „Českobudějovické pivo”-t a földrajzi jelzések használatára alkalmazandó általános szabályokkal és a kifejezetten az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre vonatkozó közösségi jelzés használatára vonatkozó szabályokkal, továbbá az EU egyéb címkézési előírásaival összhangban kell címkézni. Címkézése emellett a csatlakozási szerződés rendelkezéseit is tiszteletben tartja.

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

24.7.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 202/8

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2010/C 202/05

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„TEKOVSKÝ SALÁMOVÝ SYR”

EK-sz.: SK-PGI-0005-0693-14.04.2008

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés:

„Tekovský salámový syr”

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Szlovák Köztársaság

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa (a II. melléklet szerint):

1.3. osztály:

Sajtok

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Tekovský salámový syr” természetes félkemény, érlelt zsíros sajt, amely lehet füstölt vagy nem füstölt, megjelenését tekintve 30–32 cm hosszú és 9–9,5 cm átmérőjű henger. Előállítására hőkezelt tej alvasztásával kerül sor, ezt követően formázzák az alvadékot hagyományos henger alakúra. Préselést követően a hengereket kézzel választják szét, dolgozzák fel és ellenőrzik. A füstölt változat esetében a sózást és szárítást követően kerül sor a füstölésre.

A sajt jellegzetes érzékszervi jellemzői magának a henger alaknak köszönhetőek, ez ugyanis szalámira emlékeztet, és innen eredeztethető a sajt közkeletű megnevezése; a sajt könnyű, puha és rugalmas struktúrájú, lyukakat nem tartalmaz, legfeljebb vágáskor láthatók kisebb lyukak. A viszonylag rövid érlelési időnek köszönhető a sajt jellemző, enyhén savanykás tejíze.

A „Tekovský salámový syr”-t élelmiszeripari fóliában forgalmazzák, és az egyes sajtok csomagolási tömege kismértékben eltérhet.

Jellemzők:

Szín

a krémfehértől az enyhén sárgás árnyalatig, füstölt változatok esetében pedig aranysárga

Állag

könnyű, puha, rugalmas, a vágott felület textúrája sűrű, lyukakat nem tartalmaz, legfeljebb kisebb lyukak fordulhatnak elő

Illat és íz

savanykás, tejes, enyhén aromás, enyhén sós, füstölt változatok esetében pedig jellemzően füstös

Összetétel

Szárazanyag	:	53,5–58,5 tömegszázalék
A szárazanyag zsírtartalma	:	43,0–47,5 tömegszázalék
Étkezési só	:	legfeljebb 2,5 tömegszázalék

Mikrobiológiai jellemzők

a „Tekovský salámový syr” pasztőrözött tejből készül, a Lactococcus vagy a Streptococcus nemhez tartozó tiszta tejsavkultúrák hozzáadásával.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén):

A „Tekovský salámový syr” pasztőrözött tehéntejből készül, tejsavkultúra hozzáadásával. A tej minőségét rendszeresen ellenőrzik és rögzítik a tejfeldolgozó telephelyén, a következő paraméterek megfigyelése alapján: gátlóanyagok, hőmérséklet, savasság, zsírtartalom, egyedi tömeg és nem zsír szárazanyag.

A mikroorganizmusok teljes számát és a szomatikus sejtek számát akkreditált laboratóriumokban állapítják meg.

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén):

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A termék minősége nem függ a nyers tej eredetétől.

A teljes előállítási eljárásra a meghatározott földrajzi területen kerül sor, a meghatározó előállítási lépés pedig a 4. lépés.

Előállítási eljárás:

1. lépés

A nyers tehéntejet 73–79 °C-os hőmérsékleten pasztőrözik.

2. lépés

A természetes félkemény sajtok előállításánál alkalmazott szokásos eljárást használják az alvadék oltása, felvágása és szilárdítása, illetve a sajtszemcsék előkészítése során.

3. lépés

A savó-/sajtszemcse-keveréket előkészített formákba helyezik, és addig préselik, amíg az el nem éri a kívánt feszességet; a préselés kb. 80 percig tart.

4. lépés

A préselt sajt további feldolgozására is kézzel kerül sor, hogy jobban ellenőrizhető legyen a sajt minősége és alakja, és a feldolgozás a következő lépésekből áll:

a)	a formázott, szalámi alakú sajtok felvágása és szétválasztása;

b)	a sajtok kivétele a formából, és a szabálytalan darabkák eltávolítása a sajtvégekről;

c)	a hőkezelt, ellenőrzött sajtok sózórácsokra való helyezése.

5. lépés

Sózás: a sajtokat megsózzák, 24 órára sóoldatba merítik, koncentráció: 16–18°Be NaCl; savtartalom: pH 4,6–5,3; hőmérséklet: 12–18 °C.

6. lépés

A sajt szárítása kb. 13 °C-os hőmérsékleten kb. 24 órán keresztül.

7. lépés

A füstölt változat elkészítéséhez:

Füstölés: a sajtot közvetlen hideg füsttel füstölik kb. 30–35 °C-os hőmérsékleti tartományban, légkeringető rendszerrel ellátott füstölőkamrában, fűrészporból származó füsttel, míg az aranysárga színt nem kap.

8. lépés

Érlelés: a sajtokat legalább két héten keresztül, 8–12 °C-os hőmérsékleten érlelik rácsokon, legfeljebb 90 %-os viszonylagos páratartalom mellett.

9. lépés

Csomagolás: a sajtokat élelmiszeripari fóliába csomagolják. A csomagra színes címkét helyeznek, amelyen feltüntetik a termék nevét: „Tekovský salámový syr”, a füstölt változat esetében pedig a „Tekovský salámový syr údený” megnevezést.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

—

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A „Tekovský salámový syr”-t ezzel a leírással összhangban előállító termelők jogosultak a „Tekovský salámový syr” megnevezést használni a termék címkézése, reklámozása vagy forgalmazása során.

A terméken elhelyezett címkéken a következőknek kell szerepelnie:

—	a „Tekovský salámový syr” megnevezés, szembeötlő helyen,

—	az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés vagy az „OFJ” rövidítés a megfelelő közösségi logóval együtt.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

Tekov (magyarul Bars) a jelenlegi nitrai (Nyitra) és Banská Bystrica-i (Besztercebánya) közigazgatási régiók határán található terület történelmi elnevezése.

A „Tekovský salámový syr”-t a tekovi régióban állítják elő, amely Délnyugat-Szlovákia termékeny, széles alföldjén nyúlik végig, Jur nad Hronom (Garamszentgyörgy), Dolná Seč (Alsószecse) és Žemliare (Zsemlér) területétől egészen az északon található Štiavnica (Selmeci-) hegység lábáig. A terület északi határát az Uhliská (Bakaszenes) és Demandice (Deménd), illetve Jabloňovce (Hontalmás) és Krškany (Kereskény) közötti települések sora alkotja.

Tekov alföldi terület, ahol nincs jelentős ipari tevékenység, annál fontosabb a tejtermelés, illetve a szalámisajt előállítása. A régió neve a sajt elnevezésének is a részévé lett: „Tekovský salámový syr”. Ennek a sajtnak az előállítása különösen a második világháborút követően lett fontos, mivel a nők számára munkalehetőséget adott, és a környéken a megélhetés alapja lett. A sajt nevét a mai napig kizárólag erre az élelmiszertermékre használják úgy a kereskedelemben, mint a köznyelvben. Ma a régiót csak informálisan nevezik Tekovnak, azonban a név még mindig közkeletű, és mindenki jól ismeri.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

Tekov alapvetően alföldi fekvésű, bár északon van egy dombos része is. A terület egyrészt bortermelő régióként vált közismertté, másrészt pedig a jelentős szarvasmarha-tenyésztés is hozzájárult hírnevéhez: Szlovákiában ez az egyik legnagyobb olyan terület, ahol sajt előállítása céljából termelnek tejet.

A tej sajttá történő feldolgozásának kezdete 1905-re tehető, amikor Bátovce (Bát) városában létrehozták Szlovákia egyik első szövetkezeti tejgazdaságát.

A félkemény, szalámi alakú sajt gyártása azonban valamivel később kezdődött, 1949-ben, a Tekovské Lužany-i (Nagysalló) tejgazdaságban. Ennek a tejgazdaságnak a bezárását követően a gyártás egy šahy-i (Ipolyság), később pedig egy levicei (Léva) tejgazdaságban folytatódott, és a mai napig ez utóbbi helyszínen történik. A „Tekovský salámový syr” előállítása az eddigiekben és most is a meghatározott földrajzi területen történik, és a termelők egyedi, különleges szaktudásának a függvénye. Az előállítási folyamatot, továbbá a termék sajátos alakját és minőségét a korábbi nemzedékektől átörökített készségeknek, tapasztalatnak és szakismeretnek köszönhetően sikerült megőrizni.

5.2. A termék sajátosságai:

A „Tekovský salámový syr” különleges jellemzője a sajtok esetében szokatlan alakja. Az előállítási folyamat egy részében a félkemény sajtok előállítása során alkalmazott szokásos eljárást követik (sajtszemcsék készítése és préselés), a továbbiakban azonban a termelők sajátos készségei szolgálnak az eljárás alapjául. A sajtot a préselést követően még melegen, kézzel emelik ki óvatosan a formából, úgy, hogy az a kar belső részére kerüljön, s a sajt alakja ne sérüljön; ilyenkor egyúttal vizuálisan ellenőrzik a sajt alakját, és kézzel eltávolítják a préseléskor keletkezett esetleges hibákat, hogy megőrizzék a termék szabályos, kerekded alakját. A sajtot ezt követően gondosan, kézzel helyezik a sózórácsokra.

5.3. A földrajzi terület és a termék minősége vagy jellemzője (OEM) vagy a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője (OFJ) közötti okozati kapcsolat:

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés alapja a „Tekovský salámový syr” sajátos alakja, vagyis a sajtok esetében szokatlan szalámiforma, amelyről nevét is kapta, továbbá hírneve és minősége.

Tekov Délnyugat-Szlovákia főleg alföldi fekvésű területén található. A terület jelentős tehéntejtermeléséről ismert, és e tej jó részét ma a „Tekovský salámový syr” elnevezésű természetes félkemény sajt előállítására használják fel.

„A szalámisajtot mint egyedi terméket Jozef Sotz, a Dobrá Niva-i (Dobronya) tejgazdaság és sajtgyár tulajdonosa fejlesztette ki Rudo Pudelka és Štefan Slančík sajtkészítőkkel együtt. A fa formák Štefan Ľupták bognárműhelyében készültek. Ebben a műhelyben bükkfahengereket is készítettek a szalámisajt érleléséhez. A préseket és a fémeszközöket Karol Mozoľa kovácsműhelyében készítették, amely Jozef Soc tejgazdasága és sajtgyára mellett működött. A szalámisajt előállítási eljárását 1921-ben dolgozták ki.” (Ján Keresteš, Ján Selecký et al. – Mliekarstvo a syrárstvo na strednom Slovensku [Közép-Szlovákia tejipara és sajtgyártása], 2003., 87. o.).

A Dobrá Niva-i tejgazdaság és sajtgyár a második világháború folyamán teljesen elpusztult, és a termeléssel itt végleg felhagytak. Miután a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban 1948 után államosították a magán- és a szövetkezeti vállalkozásokat, új állami tejüzemek jöttek létre, és ezek mindegyike egy adott termékskálára szakosodott. Ebben a rendszerben került a szalámisajt gyártása Tekovské Lužanyba.

„A félkemény szalámisajt gyártása a második világháborút követően, 1949-ben kezdődött a Tekovské Lužany-i tejgazdaságban.” – írta a Hospodárske noviny című újság 2008. június 23-án az eredeti szlovák termékekről szóló sorozatában.

A szalámi alakú sajtot ezen a területen történelmi adatok alapján először 1949 és 1953 között állították elő a Tekovské Lužany-i tejüzemben, majd a termelés színhelye egy közeli šahy-i tejüzem lett, ahol a termelés egészen 1996-ig folytatódott. A šahy-i üzem bezárását követően a szalámi alakú sajt gyártását a levicei Levické mliekarne tejüzem folytatta, ahol két változat előállításával kezdtek foglalkozni: füstölt és nem füstölt. A termelés áthelyezése nem járt kedvezőtlen hatásokkal a minőségre; megmaradt a sajt kiemelkedő minősége, amit az is bizonyít, hogy az 1996-ban megrendezett nemzeti versenyen az év tejtermékeként első díjat kapott.

A terméket mindig is kizárólag a meghatározott földrajzi területen állították elő. Mindhárom tejgazdaság – Tekovské Lužany, Šahy és a Levické mliekarne – a meghatározott földrajzi területen, Tekovban található. A sajtgyártás jelenleg csak a levicei Levické mliekarne tejüzemben folyik.

Fontos, hogy bár a termelés helye és az üzemi körülmények többször is változtak már, a hagyományos előállítási eljárás a mai napig szinte érintetlen. A „Tekovský salámový syr” végig megőrizte minőségét, amit a 2003-ban és 2006-ban megrendezett, „az Év Tejterméke” (Mliekarenský výrobok roka) országos versenyen a sajtok kategóriájában elnyert díjak is tanúsítanak.

A tekovi régió továbbra is vezető szerepet játszik Szlovákiában a tejtermelésben és a minőségi tej előállításában. A termelők nagy gondot fordítanak arra, hogy termékeik kiváló minőségét megőrizzék. A „Tekovský salámový syr” hírnevét és hagyományait a sajtóban megjelent cikkek is alátámasztják.

„A terméket nemcsak a szlovák, hanem a cseh, sőt a brüsszeli vásárlók is elismerik… ennek a sajtnak a finomsága Szlovákiának és a tekovi régiónak külföldön is hírnevet szerzett …” – írta 2007. május 21-én a Nitrianske noviny című újság.

A „Tekovský salámový syr” úgy Szlovákiában, mint külföldön különleges hírnévnek örvend, ez a rangos díjak elnyeréséből is kitűnik. A sajt fontos regionális és nemzeti rendezvényeken szerepelt már (ilyenek például a Tej Világnapjának ünnepségei és a Pohronské dni), továbbá az IMFM 2006 keretében szakosodott nemzetközi eseményeken és különféle szlovákiai és külföldi fogadásokon, kiállításokon is jelen volt (Poznańban, Moszkvában és Londonban).

„Ez a sajt azért különleges, mert évek óta ugyanúgy készítik. Kézzel állítják elő a Levické mliekarne tejüzemben kialakított gyártási hagyományoknak megfelelően” (Nitrianske noviny, 2007. május 21.).

A „Tekovský salámový syr” egyediségét sajtok esetében szokatlan alakjának köszönheti, továbbá annak a ténynek, hogy továbbra is olyan hagyományos gyártási eljárást alkalmazva készítik, amelynek során a sajtot kézzel dolgozzák fel, formázzák és ellenőrzik.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(Az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://www.upv.sk/pdf/speciftekov_ek2.pdf

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2010.202.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 202

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	53. évfolyam 2010. július 24.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 202/01	Euro-átváltási árfolyamok	1

2010/C 202/02	Értesítés a garanciatevékenységnek az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz keretében történő végrehajtásáról	2

2010/C 202/03	Bizottsági közlemény az állami támogatás visszatérítésére 27 tagállamban 2010. augusztus 1. után alkalmazandó aktuális kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról (Közzétéve a 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.) 10. cikkének megfelelően)	3

	V Hirdetmények
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2010/C 202/04	Termékleírás összefoglalójának közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1898/2006/EK tanácsi rendelet 18. cikkének (2) bekezdése alapján	4

2010/C 202/05	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	8