1.4.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 87/1

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2010. március 18.)

az 1998/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelveknek az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelv iránti javaslatról

(CON/2010/23)

2010/C 87/01

Bevezetés és jogalap

2009. november 25-én az Európai Központi Bank („EKB”) arra kapott felkérést az Európai Unió Tanácsától, hogy alkosson véleményt az 1998/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelveknek az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelv iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: az „irányelvtervezet”).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a rendelettervezetek olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének („KBER”) a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében említett, a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák zavartalan megvalósításában való részvételét.

Az ebben a véleményben található észrevételeket együttesen kell értelmezni az EKB CON/2009/88 (2) és CON/2010/5 (3) véleményeivel, amelyeket az EKB az európai pénzügyi felügyelet jelenlegi refomjával kapcsolatban fogadott el (4).

Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1. Általános észrevételek

1.1. Az EKB támogatja az irányelvtervezet célkitűzését, amely tizenegy, a pénzügyi szektort szabályozó irányelv szövegébe vezet be olyan módosításokat, amelyek szükségesek az európai felügyeleti hatóságok és az Európai Rendszerkockázati Testület (European Systemic Risk Board, „ESRB”) megfelelő működéséhez.

1.2. Az ebben a véleményben szereplő észrevételek és a szerkesztési javaslatok főként azokra a kérdésekre koncentrálnak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az EKB/KBER-hez és az ESRB-hez, illetve azoknak az európai felügyeleti hatóságokkal és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokkal való együttműködéséhez. Ezzel kapcsolatban azok feladatainak végrehajtásához rendkívüli módon fontos minden jogi akadályát megszüntetni az olyan információmegosztásnak, amely az EKB/KBER és az ESRB, illetve a három európai felügyeleti hatóság és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok között állhat fenn.

1.3. Technikai standardok elfogadása

1.3.1. Az európai felügyeleti hatóságokat létrehozó rendelettervezetek (a továbbiakban: az „európai felügyeleti hatóságokról szóló rendelettervezetek”) egy egységes eljárást írnak elő a technikai standardok elfogadására (5). E technikai standardtervezeteket az egyes európai felügyeleti hatóságok dolgozzák ki rendeletek vagy határozatok formájában (6), amiket azt követően a Bizottság fogad el. Ezzel összefüggésben az irányelvtervezet az ágazati jogszabályok számos módosítását javasolja, meghatározva azokat a területeket, ahol technikai standardokat kell kidolgozni (7). Ahogyan azt az EKB CON/2010/5 véleménye is kihangsúlyozza, az EKB teljes mértékben támogatja az egységes piac valamennyi pénzügyi intézményére vonatkozó, egységes európai szabálykönyv létrehozását, elismerve azt, hogy szükséges hatékony eszközöket bevezetni a harmonizált technikai standardok létrehozása érdekében a pénzügyi szolgáltatások terén (8).

1.3.2. A Bizottságra ruházott végrehajtási jogok tekintetében a Szerződés különbséget tesz a „felhatalmazáson alapuló” (a Szerződés 290. cikke) és „végrehajtási” jogi aktusok (a Szerződés 291. cikke). Ennek eredményeképpen a Bizottság által a technikai standardok jóváhagyása érdekében elfogadott rendeletek és határozatok e két kategória egyikének hatálya alá esnek. Az EU pénzügyi jogszabályaival összefüggésben szükséges egy egységes álláspont elfogadása a jogszabályalkotásban részt vevő Uniós intézmények között egy arra szolgáló megfelelő módszertan tekintetében, hogy az ilyen technikai standardtervezeteket jóváhagyó bizottsági jogi aktusokat egy olyan általánosabb keretrendszerbe építsék be, amelyen belül a felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogkörök a Szerződés alapján funkcionálnak.

1.3.3. Amennyiben a technikai standardtervezetek „uniós jogi aktusra irányuló javaslatnak” minősülnek a Szerződés 127. cikke (4) bekezdése első francia bekezdésének és 282. cikke (5) bekezdésének értelmében, és azok az EKB hatáskörébe esnek, az EKB-val konzultációt kell folytatni a technikai standardtervezeteket jóváhagyó, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokra irányuló javaslatokról. Az OLAF-ítéletben (9) a Bíróság kifejtette, hogy az uniós jogi aktusok elfogadása előtt az EKB-val való konzultációs kötelezettség „elsődlegesen azt célozza, hogy az ilyen aktusok elfogadása előtt annak kibocsátója meghallgassa azon szervet, amelynek közreműködése – mivel közösségi szinten a kérdéses területen önálló hatáskörrel, továbbá magasszintű szakértelemmel rendelkezik – kifejezetten hasznos lehet a tervezett jogalkotási eljárásban”. Tekintettel a technikai standardok által az Unió pénzügyi jogszabályai lényeges összetevőjeként betöltött feladatok fontosságára a jövőben, az EKB gyakorolni fogja tanácsadói szerepét a fent alapelvekkel összhangban.

2. Különös megjegyzések

2.1. 2003/71/EK irányelv (10)

Az összes tájékoztató elektronikus változatának közzététele és azok elérhetősége közvetlenül a jövőbeli Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (European Securities and Markets Authority, „ESMA”) saját honlapján vagy a vonatkozó honlapokra mutató hiperlinken keresztül javítani fogja az átláthatóságot (11). Ezzel kapcsolatban az EKB különösen támogatja azt az ötletet, hogy tovább javítsák a tájékoztatókban található egyes kulcsfontosságú információk feltüntetését és összehasonlíthatóságát az értékpapírokra és a kibocsátókra alkalmazandó szabvány azzal a céllal történő megalkotásával, hogy ezeket az adatokat egy nemzetközi nyilvános infrastruktúra keretében a politikusok, a szabályozók és a pénzügyi piacok rendelkezésére lehessen bocsátani (12). A tájékoztatók olyan kulcsfontosságú információkat tartalmaznak, amelyek jelentőséggel bírhatnak a rendszerkockázat elemzése, a társaságok kockázatkezelése és az értékpapír-statisztikák összeállítása tekintetében; biztosítani kellene ezért, hogy az ilyen információk rendelkezésre álljanak. Ezzel összefüggésben az EKB készen áll arra, hogy együttműködjön az ESMA-val egy elektronikus adattároló és a kapcsolódó eljárások megtervezésében és létrehozatalában.

2.2. 2006/48/EK irányelv (13)

2.2.1. Az ágazati irányelveknek az irányelvtervezet szerinti számos módosítása arra törekszik, hogy tovább javítsa az információmegosztás hozzáférési pontjait a kérdéses hatóságok között az uniós és a nemzeti szinten (14). Az EKB üdvözli e javasolt módosításokat és különösen azokat, amelyeket az ESRB létrehozatalára tekintettel vezetnek be (15). Az EKB továbbá a következő két módosítás bevezetését javasolja.

2.2.2 Először, az irányelv egyértelműsíti, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok jogosultak információ megosztására az Európai Bankfelügyeleti Hatósággal (European Banking Authority, „EBA”). Az EKB javasolja a 2006/48/EK irányelv egy rendelkezésének módosítását annak érdekében, hogy megszüntessenek minden lehetséges jogi akadályt az EBA és az ESRB közötti információmegosztás tekintetében. A módosítás bevezetése egyértelművé tenné, hogy az EBA – a 2006/48/EK irányelvvel és az EBA rendelettervezet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban – jogosult az ESRB számára továbbítani a nemzeti hatóságoktól kapott mindazon információkat, amelyek szükségesek az ESRB feladatainak ellátásához, az egyéb alkalmazandó európai szabályok (különösen az ESRB rendelettervezet 15. cikke (4) bekezdése) sérelme nélkül.

2.2.3. Másodszor, a 2006/48/EK irányelv megbíz felügyeleti kollégiumokat egyes feladatok ellátásával (16), (beleértve az információmegosztás területét is (17), és ezzel összefüggésben az alkalmazandó titoktartási követelmények (18) nem akadályozhatják a hatáskörrel rendelkező hatóságokat abban, hogy bizalmas jellegű információkat osszanak meg a felügyeleti kollégiumon belül (19). A felügyeleti kollégiumon belül rendelkezésre álló információ lehetséges fontosságára tekintettel az EKB javasolná annak egyértelmű meghatározását, hogy az európai felügyeleti hatóságok megoszthatnak a felügyeleti kollégiumok tevékenységével kapcsolatos, bizalmas jellegű információkat (20) az ESRB-vel, amenynyiben az ilyen információk relevánsak annak feladatai tekintetében (21), és az ESRB indokolt kérésén alapszik. Az egyértelműsítést be lehetne vezetni az ESA rendelettervezetek felügyeleti kollégiumokról szóló, 12. cikkébe vagy a felügyeleti kollégiumokról rendelkező ágazati irányelvekben az információmegosztásról szóló releváns rendelkezések közé.

3. Szerkesztési javaslatok

Abban az esetben, ahol az EKB az irányelvtervezet módosítására tesz javaslatot, a melléklet tartalmazza a szerkesztési javaslatot és az ahhoz fűzött magyarázatot.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2010. március 18-án.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET

(1) COM(2009) 576 végleges.

(2) Az Európai Központi Bank CON/2009/88 véleménye (2009. október 26.) a pénzügyi rendszer közösségi makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról, valamint az Európai Központi Banknak az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatokkal történő megbízásáról szóló tanácsi határozat iránti javaslatról (HL C 270., 2009.11.11., 1. o.). Az EKB valamennyi véleményét közzéteszi honlapján: http://www.ecb.europa.eu

(3) Az Európai Központi Bank CON/2010/5 véleménye (2010. január 8.) az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló rendeletre irányuló három javaslatról (HL C 13., 2010.1.20., 1. o.).

(4) Az Európai Bizottság 2009. szeptember 23-án elfogadott egy jogszabálycsomagot, amely a következő javaslatokból áll: 1) a pénzügyi rendszer közösségi makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslat (COM(2009) 499 végleges) (a továbbiakban: az „ESRB rendelettervezet”); 2) az Európai Központi Banknak az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatokkal történő megbízásáról szóló tanácsi határozat iránti javaslat(COM(2009) 500 végleges); 3) az Európai Bankfelügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló európai parlamenti tanácsi rendelet iránti javaslat (COM(2009) 501 végleges) („EBA rendelettervezet”); 4) az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslat (COM(2009) 502 végleges); 5) az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslat (COM(2009) 503 végleges). A Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépését követően az ESRB határozattervezet új jogalapja a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése (az Európai Közösséget létrehozó szerződés korábbi 105. cikkének (6) bekezdése), amelynek eredményeképpen a ESRB határozattervezetet most egy rendelettervezet formájába konvertálták.

(5) Lásd az európai felügyeleti hatóságokról szóló rendelettervezetek 7. cikkét.

(6) Lásd az európai felügyeleti hatóságokról szóló rendelettervezetek 7. cikkének (2) bekezdését.

(7) Az irányelvtervezet (9) preambulumbekezdése.

(8) Lásd például a EBA rendelettervezet (14) premabulumbekezdését.

(9) A C-11/00. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Európai Központi Bank ügy (EBHT 2003., I-7147. o.), különösen a 110. és 111. bekezdések.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).

(11) Az irányelvtervezet alapján az ESMA saját weboldalán közzéteszi a jóváhagyott tájékoztatók listáját, beleértve adott esetben a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága, a kibocsátó vagy a szabályozott piac weboldalán közzétett tájékoztatóra mutató hiperlinket (az irányelvtervezet a 2003/71/EK irányelv 14. cikkét a (4a) bekezdéssel kiegészítő 5. cikkének (3) bekezdése). A 2003/71/EK irányelv egyéb módosításai tekintetében a Tanácsban elfogadott általános megközelítés alapján szintén előírják a tájékoztatók elektronikus formában való közzétételét (lásd a 2003/71/EK irányelvet és a 2004/109/EK irányelvet módosító európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti bizottsági javaslatról szóló általános megközelítés 1. cikke (13) cikkének b) pontját (2009/0132 (COD), 17451/09)). A 2003/71/EK irányelv 14. cikke (2) bekezdésének második albekezdése jelenleg a tagállamokra hagyja annak eldöntését, hogy előírják-e a kibocsátók számára a tájékoztatók elektronikus formában történő kibocsátását.

(12) Az EKB CON/2010/6 véleménye (2010. január 11.) a 2003/71/EK és a 2004/109/EK irányelvek módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról, 1.2 bekezdés.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg) (HL L 177., 2006.6.30., 1. o.).

(14) Lásd a 2006/48/EK irányelv tekintetében az irányelvtervezet 9. cikkének (10), (11), (12), (25) és (27) bekezdését.

(15) Lásd például az irányelvtervezet a 2006/48/EK irányelv 49. cikkét módosító 9. cikkének (12) bekezdését.

(16) A 2006/48/EK irányelv 129. cikke, 130. cikkének (1) bekezdése és 131a. cikke utal rá.

(17) A 2006/48/EK irányelv 131a. cikke (1) bekezdésének a) pontja.

(18) A 2006/48/EK irányelv 2. szakaszának 1. fejezete.

(19) A 2006/48/EK irányelv 131a. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése.

(20) Beleértve a 2006/48/EK irányelv 42a. cikkének (3) bekezdése szerint létrehozott kollégiumokat.

(21) Az ESRB-nek a felügyeleti kollégiumokon belül megosztott információhoz való hozzáférése összhangban áll a pénzügyi felügyelettel foglalkozó, Jacques de Larosière által elnökölt magas szintű csoport 2009. február 25-i jelentésében (180. és 186. bekezdések, 45. és 47. oldal), a Bizottság az európai pénzügyi felügyeletről szóló, 2009. május 27-i közleményében (COM(2009) 252 végleges, 15. o.) és az ECOFIN-Tanács 2009. június 9-i állásfoglalásában (13. o.) foglaltakkal – ezek mindegyike támogatja az ESRB hozzáférését az ilyen információkhoz.

MELLÉKLET

Szerkesztési javaslatok (1)

A Bizottság által javasolt szöveg

Az EKB által javasolt szöveg (2)

1. módosítás

Az irányelvtervezet (15) preambulumbekezdése

„(15)

Az ESFS által létrehozott új felügyeleti architektúrában a nemzeti felügyeleti hatóságoknak szorosan együtt kell működniük az európai felügyeleti hatóságokkal. A vonatkozó jogszabályok módosításával célszerű biztosítani, hogy az európai felügyeleti hatóságok létrehozására irányuló, Bizottság által előterjesztett rendeletekben szereplő információmegosztási kötelezettségek előtt ne álljanak jogi akadályok.”

„(15)

Az ESFS és az ESRB felállításával létrehozott új felügyeleti architektúrában a nemzeti felügyeleti hatóságoknak és az európai felügyeleti hatóságoknak szorosan együtt kell működniük egymással és az ESRB-vel. A vonatkozó jogszabályok módosításával célszerű biztosítani, hogy az európai felügyeleti hatóságok és az ESRB létrehozására irányuló, Bizottság által előterjesztett rendeletekben szereplő információmegosztási kötelezettségek előtt ne álljanak jogi akadályok.”

Magyarázat

Az ágazai jogszabályok módosításra szorulnak annak érdekében, hogy tükrözzék az európai felügyeleti hatóságok és az ESRB létrehozását. Az irányelvtervezet (5) preambulumbekezdésében szintén hivatkozni kellene a Bizottság által az ESRB-re vonatkozóan az európai pénzügyi felügyeletről szóló jogszabálycsomag részeként elfogadott két javaslatra.

2. módosítás

Az irányelvtervezet 1. cikkének (1) bekezdése

(Az 98/26/EK irányelv (3) módosítása – 6. cikk (3) bekezdése)

„(3) A (2) bekezdésben említett tagállam köteles haladéktalanul értesíteni a többi tagállamot és a(z) …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságot, és utóbbinak továbbítani a feladatai ellátásához alapvetően szükséges információkat.”

„(3) A (2) bekezdésben említett tagállam köteles haladéktalanul értesíteni az (1) bekezdéssel összhangban meghozott határozatokról a többi tagállamot, a Bizottságot, az Európai Központi Bankot, a tagállamok központi bankjait és a(z) …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságot, . A Bizottság az ilyen információk kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti valamennyi kijelölt rendszert és rendszer-üzemeltetőt az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott határozatokról.”

Magyarázat:

A fizetésképtelenségi eljárások megindításának következményei tekintetében az 98/26/EK irányelv 6. cikke (3) bekezdésének javasolt módosítása egy nagyon lényeges előrelépést jelent az átutalási megbízások teljesítésének visszavonhatatlansága és véglegessége esetében. Mindazonáltal, az ilyen következmények fontosak a fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerek, illetve az egyéb kiemelkedően jelentős infrastruktúrák felvigyázói számára. Az ilyen eljárásokról értesítettek körét ezért úgy kell kiterjeszteni, hogy az ne csak a Bizottságot és az ESMA-t foglalja magába, hanem a nemzeti központi bankokat és az EKB-t is (együttesen a KBER-t), mivel azok rendelkeznek kizárólagos, jogszabályon alapuló feladatokkal a fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerek felvigyázása területén.

Fontos továbbá az, hogy a Bizottság haladéktalanul továbbítsa a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló értesítést az 98/26/EK irányelv hatálya alá tartozó jogalanyoknak, biztosítva ezáltal azt, hogy e jogalanyok nem teljesítenek átutalási megbízást olyan esetekben, amikor tudnak vagy tudniuk kellene a fizetésképtelenségi eljárások megindításáról.

Végül – mivel a javaslat szerint az értesítés a Bizottság feladata - el kellene hagyni az irányelvnek a tagállamok azon kötelezettségére vonatkozó utalását, hogy azok valamennyi szükséges információt továbbítják az ESMA számára. Továbbá, a tagállamok csak az 98/26/EK irányelv 6. cikkében említett határozatokra vonatkozó információkat továbbíthatják és nem az ESMA feladatainak ellátásához szükséges összes információt. A javaslat egy kisebb szerkesztési módosítást is javasol a 6. cikk (3) bekezdése tekintetében, amely az értesítési kötelezettség pontos körét egyértelműsíti.

3. módosítás

Az irányelvtervezet 1. cikkének (2) bekezdése

(Az 98/26/EK irányelv módosítása –a 10. cikk (1) bekezdésének első albekezdése)

„A tagállamok megállapítják, hogy mely rendszerek és kapcsolódó rendszer-üzemeltetők tartoznak az irányelv hatálya alá, és erről értesítik az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságot, valamint tájékoztatják a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően kijelölt hatóságokról. Az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság az információt honlapján közzéteszi.”

„A tagállamok megállapítják, hogy mely rendszerek és kapcsolódó rendszer-üzemeltetők tartoznak az irányelv hatálya alá, és erről értesítik a Bizottságot, valamint tájékoztatják a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően kijelölt hatóságokról. A Bizottság az információt honlapján közzéteszi.”

Magyarázat:

Az 98/26/EK irányelv elfogadása óta a Bizottság létrehozta az értesítendő rendszerek jegyzékét, és ez a gyakorlat megfelelően meghonosodott. Ezért – figyelemmel a KBER-nek a fizetési rendszerek zavartalan működésének biztosítására vonatkozó alapvető feladatára, illetve az EKB/NKB-k a fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerek tekintetében fennálló felvigyázási feladataira – az EKB véleménye szerint a Bizottságnak kellene folytatnia e feladat ellátását.

4. módosítás

(A 2002/87/EK irányelv (4) módosítása –a 12. cikk (1) bekezdésének utolsó albekezdése [új szöveg])

„Az illetékes hatóságok az ágazati szabályokban megállapított rendelkezésekkel összhangban kicserélhetik a feladataik ellátásához szükséges információkat az alábbi hatóságokkal: központi bankok, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank.”

(Az irányelvtervezet nem módosítja)

„Az illetékes hatóságok az ágazati szabályokban megállapított rendelkezésekkel összhangban kicserélhetik a feladataik ellátásához szükséges információkat a központi bankokkal (beleértve az EKB-t és a Központi Bankok Európai Rendszerének nemzeti központi bankjait), az európai felügyeleti hatóságokkal és az Európai Rendszerkockázati Testülettel.”

Magyarázat:

A 2002/87/EK irányelvvel összefüggésben a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a központi bank, az európai felügyeleti hatóságok és az ESRB közötti információmegosztás akadályait meg kellene szüntetni.

5. módosítás

(A 2003/41/EK irányelv (5) módosítása –20a. cikk [új szöveg])

Nincs javasolt szöveg.

„20a. cikk

Hivatali titoktartás és a hatóságok közötti együttműködés

(1) A hivatali titoktartás kötelezettsége a hatáskörrel rendelkező hatóságoknál dolgozó vagy korábban ott dolgozott személyekre vonatkozik. A jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve, a hivatali titoktartás hatálya alá eső információ nem hozható más személyek vagy hatóságok tudomására.

(2) A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai együttműködnek egymással minden olyan esetben, amikor az a feladataik ellátásához és a jogköreik gyakorlásához szükséges. A hatáskörrel rendelkező hatóságok segítséget nyújtanak más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak.

(3) Az (1) bekezdés nem akadályozza meg a hatáskörrel rendelkező hatóságokat abban, hogy bizalmas információkat osszanak meg a Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatósággal („EIOPA”) vagy az Európai Rendszerkockázati Testülettel („ESRB”), vagy azok számára ilyen információkat továbbítsanak. Az EIOPA és az ESRB közöttmegosztott információk a hivatali titoktartás kötelezettségének hatálya alá tartoznak.”

Magyarázat:

A hivatali titoktartásról és a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti együttműködésről szóló rendelkezések rendszerint a pénzügyi ágazati irányelvek részét képezik, és azoknak a 2003/41/EK irányelvbe is be kellene kerülniük. A bizalmas információknak a hatáskörrel rendelkező hatóságok, illetve az EIOPA és az ESRB közötti megosztása szükséges lehet azok feladatainak ellátásához, és az ilyen információk továbbításának jogszabályi akadályait meg kellene szüntetni.

6. módosítás

Az irányelvtervezet 6. cikke (11) bekezdésének b) pontja

(A 2004/39/EC irányelv (6) módosítása –58. cikk (5) bekezdése)

„5. Az 54., 58. és 63. cikk rendelkezései nem akadályozzák az illetékes hatóságot abban, hogy a feladatai ellátásához szükséges bizalmas információkat továbbítsa az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságnak, a(z) …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Rendszerkockázati Testületnek, a központi bankoknak, a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak, mint monetáris hatóságoknak, illetve adott esetben más, a fizetési és elszámolási rendszerek felügyeletéért felelős állami hatóságoknak; hasonlóképpen az ilyen hatóságok vagy testületek nem akadályozhatók meg abban, hogy az illetékes hatóságoknak az ezen irányelvben előírt feladataik ellátásához szükséges információkat átadják.”

„5. Az 54., 58. és 63. cikk rendelkezései nem akadályozzák az illetékes hatóságot abban, hogy a feladatai ellátásához (beleértve a monetáris politika végrehajtását és ehhez kapcsolódóan a likviditás biztosítását, a fizetés, elszámolási és kiegyenlítési rendszerek felvigyázását, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítását) szükséges bizalmas információkat továbbítsa az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságnak, a(z) …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Rendszerkockázati Testületnek, és a központi bankoknak, (beleértve a Központi Bankok Európai Rendszerének nemzeti központi bankjait és az Európai Központi Bankot), mint monetáris hatóságoknak, ; hasonlóképpen az ilyen hatóságok vagy testületek nem akadályozhatók meg abban, hogy az illetékes hatóságoknak az ezen irányelvben előírt feladataik ellátásához szükséges információkat átadják.”

Magyarázat:

A javasolt módosítás célja a többi ágazati irányelvben (különösen a 2006/48/EK irányelvben) már jelenleg szereplő, megfelelő rendelkezésekkel fennálló összhang megteremtése.

7. módosítás

Az irányelvtervezet 9. cikkének (10) bekezdése

(A 2006/48/EK irányelv módosítása –44. cikk (2) bekezdés)

„(2) Az (1) bekezdés nem akadályozza a különböző tagállamok illetékes hatóságait abban, hogy ezen irányelvnek és más, a hitelintézetekre vonatkozó irányelveknek megfelelően adatot cseréljenek vagy adatokat továbbítsanak az Európai Bankfelügyeleti Hatóságnak. Az így továbbított információra is az (1) bekezdésben meghatározott hivatali titoktartási feltételek vonatkoznak.”

„(2) Az (1) bekezdés nem akadályozza a különböző tagállamok illetékes hatóságait abban, hogy ezen irányelvnek, más, a hitelintézetekre vonatkozó irányelveknek és a(z) …/… [EBA] rendelet 12. 20. és 21. cikkeinek megfelelően adatot cseréljenek vagy adatokat továbbítsanak az Európai Bankfelügyeleti Hatóságnak. Az így továbbított információra is az (1) bekezdésben meghatározott hivatali titoktartási feltételek vonatkoznak.”

Magyarázat:

A 2006/48/EK irányelv az irányelvtervezet által módosított 44. cikkének (2) bekezdése már egyértelművé teszi, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok megoszthatnak információkat az EBA-val. Ez párhuzamban áll a 2006/48/EK irányelv 49. cikkének javasolt módosításával, amely (különösen a 2006/48/EK irányelv 130. cikke (1) bekezdésében meghatározott esetekben) lehetővé teszi a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára azt, hogy információkat továbbítsanak az ESRB számára.

A javasolt módosítás a 2006/48/EK irányelv 44. cikke (2) bekezdését kiegészíti egy, az EBA rendelettervezet 20. és 21. cikkeire történő kifejezett hivatkozással. A(z) …/… [EBA] rendelet 20. cikke az EBA által végzett, a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól származó információ gyűjtésére vonatkozik. Ugyanezen rendelet 21. cikke alapján az EBA köteles együttműködni az ESRB-vel, és köteles annak számára rendszeres és időszerű információkat adni annak feladatai ellátása érdekében a(z) …/… [ESRB] rendelet 15. cikkének megfelelően.

A 2006/48/EK módosított 44. cikke (2) bekezdése, az EBA rendelettervezet e két cikke és az ESRB rendelettervezet együttes olvasata alapján az EBA jogosult továbbítani az ESRB számára a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól kapott valamennyi olyan információt, amely szükséges az ESRB feladatainak ellátásához.

Amennyiben a(z) …/… [EBA] rendelettervezet 12. cikke a felügyeleti kollégiumok vonatkozásában e vélemény 2.2.3. pontjának megfelelően módosul, ezt a cikket szintén kifejezetten meg kell említeni a 2006/48/EK irányelv 44. (2) bekezdésében annak tisztázása érdekében, hogy az EBA megoszthatja az ESRB-vel a felügyeleti kollégiumoktól kapott információkat.

(1) Az irányelvtervezetet a Szerződés hatálybalépését megelőzően fogadták el. A Bizottság által javasolt szövegben szereplő szerződéses hivatkozásokat aktualizálni kell.

(2) A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beilleszteni javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/41/EK irányelve (2003. június 3.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 235., 2003.9.23., 10. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (OJ L 145., 2004.4.30., 1. o.).

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

1.4.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 87/17

Értesítés az Indiából származó rozsdamentes rúdacél egyes típusainak behozatalára vonatkozó támogatásellenes eljárás megindításáról

2010/C 87/10

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján a Bizottsághoz panasz érkezett, amely szerint az Indiából származó rúdacél egyes típusainak behozatala támogatott formában történik, s ezáltal jelentős kárt okoz a közösségi gazdasági ágazatnak.

1. A panasz

A panaszt 2010. február 15-én nyújtotta be az Európai Vas- és Acélipari Konföderáció (EUROFER) (a továbbiakban: panaszos) azon gyártók nevében, amelyeknek termelése egyes rozsdamentesrúdacél-típusok uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki.

2. A vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék a hidegen alakított vagy hidegen húzott, de tovább nem megmunkált rozsdamentes rúdacél, kivéve a legalább 80 mm-es kör keresztmetszetű rúdacélt (a továbbiakban: vizsgált termék).

3. A támogatásra vonatkozó állítás

Az állítások szerint támogatott termék a jelenleg a 7222 20 21, 7222 20 29, 7222 20 31, 7222 20 39, 7222 20 81 és a 7222 20 89 KN-kódok alá tartozó, Indiából (a továbbiakban: érintett ország) származó érintett termék. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

Az állítás szerint az Indiából származó vizsgált termék gyártói az indiai kormány részéről többféle támogatásban, valamint regionális támogatásokban is részesültek. A támogatások többek között a következők: különleges gazdasági térségekben/exportorientált egységekben található ágazatok számára előnyöket nyújtó programok, vámjogosultsági betétkönyvi program (duty entitlement passbook scheme), előzetes engedélyezési program, az exportösztönző tőkejavak programja, a szállítás előtti és szállítás után exportfinanszírozás, kölcsöngaranciák az indiai kormánytól, az exporthitel kamatadó-mentessége, vámmentes újrafeltöltési igazolási program/vámmentes importengedélyezési program, vám-visszatérítési program, K+F jövedelemadó-ösztönző, a magasabb célokra ösztönző program (target plus scheme), továbbá Maharashtra állam regionális támogatásai (többek között értékesítésiadó-/kereskedelmiadó-ösztönző, villamosenergiaadó-mentesség, helyiadó-visszatérítés, különleges tőkeösztönző) és Gujarat állam regionális támogatásai (ipari ösztönző programok).

Az állítások szerint a fent említett programok támogatások, mivel az indiai kormányzat és más regionális kormányzatok pénzügyi hozzájárulásával zajlanak, és előnyt jelentenek a kedvezményezetteknek, vagyis a vizsgált termék exportáló gyártóinak, amikor a terméket az Unióba való értékesítésre exportálják. Állítólag az exportteljesítménytől függenek, és/vagy konkrét vállalatokra és/vagy termékekre és/vagy régiókra korlátozódnak, és ezért egyediek és kiegyenlíthetők.

4. A kárra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból történő behozatala a piaci részesedést tekintve, összességében megnövekedett.

A panaszos által benyújtott prima facie bizonyítékok azt mutatják, hogy a behozott érintett termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az eladott mennyiségre, az uniós gazdasági ágazat által kialakított árszintre és piaci részesedésre, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét és pénzügyi helyzetét.

5. Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 10. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala támogatott formában történik-e, és ha igen, a támogatás okoz-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben megerősítést nyernek a következtetések, azt is megvizsgálják, hogy érdekében áll-e az Uniónak az intézkedések bevezetése.

5.1. A támogatás megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országból származó exportáló gyártóit (2), hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

5.1.1. Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

a) Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett exportáló gyártók esetlegesen nagy számára az érintett országban, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó exportáló gyártók számát ésszerű mértékűre korlátozhatja egy minta kiválasztásával (ezt a folyamatot „mintavételnek” is nevezik). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkével összhangban kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az alábbi információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a 2009. április 1. és 2010. március 31. közötti vizsgálati időszakban az Unióba irányuló exportra értékesített vizsgált termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában, a 27 tagállamra (3) külön-külön lebontva és összesítve is,

—	a 2009. április 1. és 2010. március 31. közötti vizsgálati időszakban a belföldi piacon értékesített vizsgált termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában,

—	a vállalat pontos tevékenysége világszerte a vizsgált termék vonatkozásában,

—	a vizsgált termék előállításában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (4) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

Az exportáló gyártóknak azt is jelezniük kell, hogy – amennyiben nem kerülnek be a mintába –, szeretnének-e kapni kérdőívet, melyet kitöltve egyéni támogatáskülönbözetet igényelhetnek a következő b) szakasszal összhangban.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék (helyszíni ellenőrzés). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő exportáló gyártók esetében a Bizottság megállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, és az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kapcsolatba lép az exportáló ország hatóságaival és az exportáló gyártók ismert szövetségeivel is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – a fent kért információ kivételével – eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választhatók ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert exportáló gyártót, az exportáló ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit is értesíti a mintába kiválasztott vállalatokról.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába kiválasztott valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kitöltött kérdőívet kell benyújtania.

A mintába való esetleges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: „mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók”). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártóktól származó behozatalra kivethető kiegyenlítő vám nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra megállapított támogatáskülönbözet súlyozott átlagát.

b) A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni támogatáskülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság állapítsa meg egyéni támogatáskülönbözetüket (a továbbiakban: egyéni támogatáskülönbözet). Az egyéni támogatáskülönbözetet igényelni kívánó exportáló gyártóknak a fenti a) szakasszal összhangban kérdőívet kell igényelniük, melyet az alábbiakban megállapított határidőkön belül kell megfelelően kitöltve visszaküldeniük. A kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtani.

Az egyéni támogatáskülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak azonban tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni támogatáskülönbözetet, például ha az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni támogatáskülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

c) Együttműködés az exportáló ország hatóságaival

Kérdőíveket az érintett exportáló ország hatóságai is kapni fognak.

5.1.2. A független importőrökre vonatkozó vizsgálat (5) (6)

Tekintettel az eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára és a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálni kívánt független importőrök számát minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (ezt „mintavételnek” is nevezik). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkével összhangban kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 15 napon belül kell jelentkezniük, a vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozó következő információknak a Bizottság rendelkezésére bocsátásával:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat pontos tevékenysége a vizsgált termék vonatkozásában,

—	az érintett országból származó importált vizsgált termék 2009. április 1. és 2010. március 31. közötti, az uniós piacra irányuló behozatalának, illetve a Közösség piacán lebonyolított viszonteladásának mennyisége tonnában és értéke euróban,

—	a vizsgált termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (7) neve és tevékenységének pontos leírása;

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék (helyszíni ellenőrzés). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő importőrök esetében a Bizottság megállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, és az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel is.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőröket az Unióban realizált értékesítések olyan legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján lehet kiválasztani, mely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és az importőrök szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek is. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet. A kitöltött kérdőív információt tartalmaz többek között a felek vállalatának/vállalatainak szerkezetéről, tevékenységéről a vizsgált termék vonatkozásában, valamint a vizsgált termék értékesítéséről.

5.2. A kár megállapítására irányuló eljárás

Kár alatt a következők értendők: az uniós gazdasági ágazatnak okozott jelentős hátrány vagy ezzel való fenyegetés, illetve a közösségi gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatása. A kármegállapítás egyértelmű bizonyítékokon és a következők tárgyilagos vizsgálatán alapul: a támogatott import mennyisége és az importáló ország áraira gyakorolt hatása, valamint az importnak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása. Megállapítandó, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte-e, a vizsgált termék uniós gyártói felkérést kapnak a Bizottság vizsgálatában való részvételre.

5.2.1. Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók esetlegesen nagy számára, és a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztása révén ésszerű mértékűre korlátozhatja (ezt „mintavételnek” is nevezik). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkével összhangban kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi uniós gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 15 napon belül kell jelentkezniük, a vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozó következő információknak a Bizottság rendelkezésére bocsátásával:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat pontos tevékenysége világszerte a vizsgált termék vonatkozásában,

—	a vizsgált termék uniós piacon történő értékesítésének értéke euróban a 2009. április 1. és 2010. március 31. közötti időszakban,

—	a vizsgált termék uniós piacon történő értékesítésének mennyisége tonnában a 2009. április 1. és 2010. március 31. közötti időszakban,

—	a vizsgált terméknek a 2009. április 1. és 2010. március 31. közötti időszakban előállított mennyisége tonnában,

—	az érintett országban előállított vizsgált termék 2009. április 1. és 2010. március 31. közötti időszakban az Unióba behozott mennyisége tonnában, ha alkalmazható,

—	a vizsgált termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (8) neve és tevékenységének pontos leírása (akár az Unióban, akár az érintett országban gyártották),

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék (helyszíni ellenőrzés). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő uniós gyártókra vonatkozó bizottsági megállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, és az eredmény kedvezőtlenebbnek bizonyulhat a fél számára, mintha együttműködött volna.

Az uniós gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kapcsolatba léphet a gyártók ismert szövetségeivel is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban a fentiektől eltérő releváns információt kívánnak benyújtani, azt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az uniós gyártókat az Unióban realizált értékesítések azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján lehet kiválasztani, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság értesíti valamennyi ismert uniós gyártót és az uniós gyártók szövetségeit is arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók ismert szövetségeinek is. Eltérő rendelkezés hiányában ezekneka feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet. A kitöltött kérdőív információt tartalmaz többek között a felek vállalatának/vállalatainak szerkezetéről és pénzügyi helyzetéről, a vállalat(ok) tevékenységéről a vizsgált termék vonatkozásában, az előállítás költségéről, valamint a vizsgált termék értékesítéséről.

5.3. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Abban az esetben, ha a támogatásra és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell az alaprendelet 31. cikke szerint arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha kiegyenlítő intézkedések elfogadására kerül sor. A közösségi gyártók, az importőrök és reprezentatív szövetségeik, a reprezentatív felhasználók, valamint a reprezentatív fogyasztói szervezetek felkérést kapnak, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül jelentkezzenek. A vizsgálatban való részvételhez a reprezentatív fogyasztói szervezeteknek ugyanezen határidőn belül bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező feleknek – eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül – információt kell szolgáltatniuk a Bizottság részére arról, hogy az uniós érdek megkívánja-e intézkedések meghozatalát. Ezt az információt vagy szabadon választott formátumban, vagy a Bizottság által elkészített kérdőíven lehet benyújtani. Mindenesetre a 31. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4. Egyéb írásbeli beadványok

Ezen értesítés rendelkezéseire figyelemmel a Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat, és állításait támassza alá bizonyítékokkal. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek az információknak és az alátámasztó bizonyítékoknak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5. Lehetőség a Bizottság vizsgálattal foglalkozó szervezeti egységei előtti meghallgatásra

Valamennyi érdekelt fél kérheti, hogy a Bizottság vizsgálattal foglalkozó szervezeti egységei meghallgassák. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, a kérelem okainak indokolásával együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos meghallgatásokra vonatkozó kérelmeket az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 15 napon kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felek közötti levélváltás során meghatározott egyedi határidőkön belül kell benyújtani.

5.6. Az írásbeli beadványok benyújtására és a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó eljárás

Az érdekelt feleknek minden beadványukat – beleértve a minták kiválasztásához megküldött információkat, a kitöltött kérdőíveket és azok aktualizálását is – írásban kell benyújtaniuk, mind papíron, mind elektronikus formátumban, és fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Amennyiben egy érdekelt fél technikai okok miatt nem tudja elektronikus formában eljuttatni beadványait és kérelmeit, erről azonnal értesítenie kell a Bizottságot.

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket – „Limited” (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni (9).

A „Limited” jelöléssel ellátott információt benyújtó érdekelt felek egy nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell hogy bocsássanak az alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdése szerint, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezeknek az összefoglalóknak megfelelő részletességűeknek kell lenniük annak érdekében, hogy azokból a bizalmas jelleggel rendelkezésre bocsátott információk tartalmának lényege ésszerűen elvárható mértékben megismerhető legyen. Amennyiben egy bizalmas információt benyújtó érdekelt fél kérelmét nem látja el a kért formátumú és minőségű, nem bizalmas jellegű összefoglalóval, a bizalmas információ figyelmen kívül hagyható.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 04/092

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 28. cikkével összhangban átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezt az információt figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 28. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

7. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal foglalkozó szervezeti egységei között. A meghallgató tisztviselő áttekinti az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyéni meghallgatást tarthat valamely érdekelt féllel, és közbenjárhat az érdekelt fél jogai teljes mértékű védelmének biztosítása érdekében.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, a kérelem okainak indokolásával együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felek közötti kommunikáció során meghatározott egyedi határidőkön belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, ahol az érintett felek előadhatják különböző álláspontjukat és ütköztethetik érveiket, többek között a támogatás, a kár, az ok-okozati összefüggés vagy az uniós érdek kérdésében. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megállapítások nyilvánosságra hozatalát követő negyedik hét végén kerülhet sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található: http://ec.europa.eu/trade/issues/respectrules/ho/index_en.htm.

8. A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 13 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 12. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni.

9. Személyes adatok feldolgozása

A vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adat a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően lesz kezelve.

(1) HL L 188., 2009.7.18., 93. o.

(2) Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, amely a vizsgált terméket előállítja és az Unió piacára exportálja, akár közvetlenül, akár egy harmadik félen keresztül, beleértve a vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amelyek az érintett termék gyártásában, belföldi értékesítésben vagy exportjában részt vesznek. A nem termelő exportőrök rendszerint nem jogosultak egyedi vámtételre.

(3) Az Európai Unió 27 tagállama a következő: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

(4) A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikkének megfelelően személyeket kizárólag akkor kell egymással kapcsolatban állónak tekinteni, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség; ii. szülő és gyermek; iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér); iv. nagyszülő és unoka; v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg; vi. após vagy anyós és vő vagy meny; vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) Ebben az összefüggésben „személy” lehet bármely természetes vagy jogi személy.

(5) Kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló, független importőrök vehetők fel a mintába. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét. A kapcsolatban álló felek meghatározásához lásd a 4. lábjegyzetet.

(6) A független importőrök által szolgáltatott adatok a támogatás meghatározásától eltérő vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(7) A kapcsolatban álló fél meghatározását lásd a 4. lábjegyzetben.

(8) A kapcsolatban álló fél meghatározását lásd a 4. lábjegyzetben.

(9) Az ilyen dokumentum az 597/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 188., 2009.7.18., 93. o.) 29. cikke és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás 12. cikke értelmében bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(10) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2010.087.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 87

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	53. évfolyam 2010. április 1.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	VÉLEMÉNYEK
	Európai Központi Bank
2010/C 087/01	Az Európai Központi Bank véleménye (2010. március 18.) az 1998/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelveknek az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelv iránti javaslatról (CON/2010/23)	1

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2010/C 087/02	A Kombinált Nómenklatúra (KN) egységes alkalmazása (Áruk osztályozása)	9

2010/C 087/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5761 – E.ON/MASDAR/JV) ( 1 )	10

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2010/C 087/04	A Tanács határozata (2010. március 22.) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság lengyel tagjainak és póttagjainak kinevezéséről	11

	Európai Bizottság
2010/C 087/05	Euro-átváltási árfolyamok	12

	TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2010/C 087/06	Határozat a Commercial Value Insurance A.Α.Ε. biztosítóval kapcsolatos reorganizációs intézkedésről (Közzététel a biztosítóintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének megfelelően)	13

2010/C 087/07	Határozat a Progress Assicurazioni S.p.A. esetében végrehajtandó reorganizációs intézkedésről (Közzététel a biztosítóintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének megfelelően)	14

2010/C 087/08	A határellenőrzésért felelős nemzeti szolgálatok frissített jegyzéke a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerint (HL C 247., 2006.10.13., 17. o.; HL C 77., 2007.4.5., 11. o.; HL C 153., 2007.7.6., 21. o.; HL C 331., 2008.12.31., 15. o.)	15

	V Vélemények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 087/09	Kutatói ösztöndíjakra vonatkozó pályázati felhívás a közös Európai Metrológiai Kutatási Programhoz (EMKP) kapcsolódó munkaprogram alapján	16

	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 087/10	Értesítés az Indiából származó rozsdamentes rúdacél egyes típusainak behozatalára vonatkozó támogatásellenes eljárás megindításáról	17

	Helyesbítések
2010/C 087/11	Helyesbítés a felvonókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 95/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása keretében közzétett bizottsági közleményhez (HL C 52., 2010.3.2.)	23

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3479
JPY	Japán yen	125,93
DKK	Dán korona	7,4447
GBP	Angol font	0,88980
SEK	Svéd korona	9,7135
CHF	Svájci frank	1,4276
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,0135
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,440
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	265,75
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7085
PLN	Lengyel zloty	3,8673
RON	Román lej	4,0970
TRY	Török líra	2,0512
AUD	Ausztrál dollár	1,4741
CAD	Kanadai dollár	1,3687
HKD	Hongkongi dollár	10,4653
NZD	Új-zélandi dollár	1,9024
SGD	Szingapúri dollár	1,8862
KRW	Dél-Koreai won	1 525,11
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,8922
CNY	Kínai renminbi	9,2006
HRK	Horvát kuna	7,2638
IDR	Indonéz rúpia	12 227,26
MYR	Maláj ringgit	4,3968
PHP	Fülöp-szigeteki peso	60,920
RUB	Orosz rubel	39,6950
THB	Thaiföldi baht	43,598
BRL	Brazil real	2,4043
MXN	Mexikói peso	16,6573
INR	Indiai rúpia	60,5140