AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

27.3.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 78/2

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2010. március 26.

2010/C 78/02

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3353
JPY	Japán yen	124,00
DKK	Dán korona	7,4418
GBP	Angol font	0,90040
SEK	Svéd korona	9,7083
CHF	Svájci frank	1,4286
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,0980
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,418
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	265,03
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7078
PLN	Lengyel zloty	3,8893
RON	Román lej	4,0718
TRY	Török líra	2,0521
AUD	Ausztrál dollár	1,4778
CAD	Kanadai dollár	1,3721
HKD	Hongkongi dollár	10,3653
NZD	Új-zélandi dollár	1,8975
SGD	Szingapúri dollár	1,8756
KRW	Dél-Koreai won	1 520,62
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,9557
CNY	Kínai renminbi	9,1161
HRK	Horvát kuna	7,2628
IDR	Indonéz rúpia	12 169,47
MYR	Maláj ringgit	4,4152
PHP	Fülöp-szigeteki peso	60,769
RUB	Orosz rubel	39,5250
THB	Thaiföldi baht	43,284
BRL	Brazil real	2,4324
MXN	Mexikói peso	16,7447
INR	Indiai rúpia	60,3800

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

27.3.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 78/7

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2010/C 78/07

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„FARINE DE CHÂTAIGNE CORSE/FARINA CASTAGNINA CORSA”

EK-sz.: FR-PDO-005-0581-22.12.2006

OFJ ( ) OEM ( X )

1. Elnevezés:

„Farine de châtaigne corse/Farina castagnina corsa”

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Franciaország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

1.6. osztály:

Zöldség-, gyümölcs- és gabonafélék frissen vagy feldolgozva

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Farine de châtaigne corse/Farina castagnina corsa” (korzikai gesztenyeliszt) színe törtfehér és vörös közötti árnyalatú, őrleménye finom és homogén, a következő szemcseméretnek felel meg: a liszt tömegének legalább 70 %-a átjut a 106 mikrométeres szitán, továbbá az egész mennyiség átjut a 450 mikrométeres szitán.

Jellegzetesen cukros ízű, valamint komplex illat- és ízhatású, nevezetesen a következő különböző aromacsaládokra emlékeztet: szárított gesztenye, szárított gyümölcsök, keksz, fűszerek vagy tejtermékek.

A pörkölésen (ún. biscuitage) átesett, gesztenyéből előállított lisztnek sötétebb, élénkebb árnyalatú színe van, íze és aromája inkább a kekszre emlékeztet.

A liszt nedvességtartalma legfeljebb 10 %-os.

A liszt előállítására szánt gesztenye a Castanea sativa Mill. faj helyi fajtáiból és a Castanea sativa faj alábbi fajtáiból (kultivár) származik:

Aligialincu; Ariata; Arizinca; Bastelicacciu; Campana; Campanari; Campanese; Carpinaghja; Chijina; Faretu; Frisgiata; Furcutone; Giallu; Giucatoghju; Ghjentile; Ghjentilone; Insetu; Insetu petrinu; Insetu pinzutu; Insitina; Leccia; Nocella; Macedia; Marrunaghja; Minuta; Morianinca; Murasgione; Palatina di Monte; Palatina Prunaccia; Petra; Petra Ferrigna; Pianella; Pilosa; Pitrina; Povaru Pa; Radacampana; Radulacciu; Rossa; Rossa canale; Rossa pilosa; Rossuccia; Rossula; Russella; Russina; Terra Magnese; Tighjulana, illetve Teghja; Tricciuta; Venachese; Vicu; Zittimi.

A hibrid fajták nem engedélyezettek.

A gesztenye betakarítására a termés természetes lehullását követően, október 1. és december 31. között kerül sor. Az érett terméseket a fák jelentős mérete miatt hagyományosan a földről kell begyűjteni.

A gesztenyetermő fák legalább 10 évesek. A fákat optimális növekedésük biztosítása érdekében hagyományos módszer szerint nevelik, azaz hektáronként maximum 60 törzs sűrűséggel ültetik, a törzsek között pedig legalább 12 méteres távolságot hagynak. A talajszinten rendszeresen és vegyszermentesen gyomirtást végeznek. A fákat rendszeresen gallyazzák és metszik, a talajjavítást pedig kizárólag szerves trágyával vagy meszezéssel végzik. A hagyományos gesztenyeművelési módszer fenntartása érdekében tilos a beépített öntözőberendezések használata.

A helyi szokások szerint művelt gesztenyések természetes termőképességét alapul véve az évente betakarítható mennyiség korlátozott, ami maximum 150 kg nyers gesztenyét jelent gesztenyefánként, illetve 6 tonna termést hektáronként.

—

szárítás: hagyományos szárítókban, amelyekben helyi gesztenyefát, égert, szamócafát, hangafüvet, kőrist, bükkfát vagy tölgyfát égetnek, ezekhez esetenként hozzákeverik a gesztenyehántolásból visszamaradt terméshéját. A szárítás történhet még mechanikusan továbbított levegővel működő szárítógépben is. A szárítás időtartama legalább 18 nap hagyományos szárítás esetén, illetve legalább 6 nap gépi szárítás esetén,

—

a hántolás, amelynek során géppel vagy kézzel távolítják el a külső terméshéjat és a belső maghéjat,

—

a válogatás, amelynek során eltávolítják a parazitákkal vagy penésszel fertőzött, illetve rosszul hántolt terméseket. Az őrlésre előkészített gesztenyének legfeljebb 5 %-a lehet hibás vagy rosszul hántolt. A feldolgozásra váró gesztenyét száraz és levegős helyen tárolják,

—

pörkölés: nem kötelező, kiegészítő sütési művelet, amelynek során a válogatott terméseket előre felmelegített, fával felfűtött és az égésmaradványoktól teljesen megtisztított kemencén vezetik át. Ezt a műveletet hagyományosan a hántolás minőségének javítása, valamint a termések őrlésre való előkészítésének céljából végzik néhány faluban,

—

az őrlés, amelyet előzetes termésaprítás nélkül a gránitból, kovakőből vagy palakőből készült malomkövekkel felszerelt malomban végeznek.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén):

—

3.4. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

A gesztenyelisztet a földrajzi területen belül legfeljebb 5 kg-os egyszer használatos kiszerelésbe csomagolják.

A közvetlenül értékesített liszt kivételével a lisztet vákuum alatt vagy módosított atmoszférában, védőgázzal csomagolják.

A gesztenyeliszt érzékeny termék, a tárolás és tartósítás körülményeitől függően megromolhat, főként a télvégi felmelegedéskor.

Amennyiben a földrajzi területen a fentiekben körülírt, megfelelő feltételek mellett történik a csomagolás, nincs szükség a termék későbbi kezelésére és nem következik be a nedvesedés és penészedés veszélyéhez kapcsolódó termékromlás.

A rendkívül érzékeny termék optimális minőségének biztosítása érdekében az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű „Farine de châtaigne corse/Farina castagnina corsa” lisztet legfeljebb a gesztenye betakarítását követő év december 31-ig szabad forgalomba hozni.

3.5. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

Az élelmiszerek címkézéséről és kiszereléséről szóló rendeletben előírt, kötelezően feltüntetendő feliratokon túlmenően a liszt valamennyi csomagolásán megtalálhatók a következők:

—	a „Farine de châtaigne corse/Farina castagnina corsa” név, a címkén található legnagyobb betűméret legalább felének megfelelő betűmérettel,

—	az „appellation d’origine contrôlée” vagy „AOC” (bejegyzett eredetmegjelölés) felirat rögtön a megnevezés előtt vagy után, közbenső feliratok nélkül,

—	feltüntethető a „séchage au feu de bois” (fatüzelésű szárítás) felirat az alkalmazott szárítási módszernek megfelelően,

—	feltüntethető a „passé au four” (kemencében pörkölt), „passé au four – infournata” (kemencében pörkölt – infurnata) vagy a „passé au four – affurnata” (kemencében pörkölt – affurnata) felirat azon lisztek esetében, amelyeket pörkölés alá vetett gesztenyéből állítottak elő.

Minden csomagolást az INAO (az eredetmegjelölésekkel foglalkozó francia hivatal) szolgálatai által engedélyezett jelölőrendszerrel azonosítanak és azokat a csoportosulás forgalmazza.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

A földrajzi terület 270 községre terjed ki, ebből 233 községre teljes egészében és 37 községre részlegesen.

Corse du Sud megye:

Teljes egészükben érintett községek: Altagène; Ambiegna; Arbori; Argiusta-Moriccio; Arro; Aullène; Azilone-Ampaza; Azzana; Balogna; Bastelica; Bocognano; Campo; Cannelle; Carbini; Carbuccia; Cardo-Torgia; Cargiaca; Ciamannacce; Corrano; Cozzano; Cristinacce; Cuttoli-Corticchiato; Evisa; Forciolo; Frasseto; Guagno; Guargualé; Guitera-Les-Bains; Letia; Levie; Lopigna; Marignana; Mela; Moca-Croce; Murzo; Ocana; Olivese; Orto; Ota; Palneca; Pastricciola; Peri; Petreto-Bicchisani; Piana; Poggiolo; Quasquara; Quenza; Renno; Rezza; Rosazia; Salice; Sampolo; Sari-d’Orcino; Sarrola-Carcopino; Serra-di-Scopamene; Soccia; Sorbollano; Sant’Andréa-d’Orcino; Santa-Maria-Siche; Tasso; Tavaco; Tavera; Tolla; Ucciani; Urbalacone; Valle-di-Mezzana; Vero; Zerubia; Zevaco; Zicavo; Zigliara; Zoza.

Részlegesen érintett községek: Albitreccia; Calcatoggio; Casaglione; Cauro; Coggia; Eccica-Suarella; Grosseto-Prugna; San-Gavino-di-Carbini; Vico; Zonza.

Haute-Corse megye:

Teljes egészükben érintett községek: Aiti; Alando; Albertacce; Altiani; Alzi; Ampriani; Antisanti; Asco; Bigorno; Bisinchi; Brando; Bustanico; Cagnano; Calacuccia; Cambia; Campana; Campi; Campile; Campitello; Canari; Canavaggia; Carcheto-Brustico; Carpineto; Carticasi; Casabianca; Casalta; Casamaccioli; Casanova; Casevecchie; Castellare-di-Mercurio; Castello-di-Rostino; Castifao; Castiglione; Castineta; Castirla; Chisa; Corscia; Corte; Croce; Crocicchia; Erbajolo; Erone; Favalello; Felce; Feliceto; Ficaja; Focicchia; Gavignano; Ghisoni; Giocatojo; Isolaccio-di-Fiumorbo; Lano; Lento; Loreto-di-Casinca; Lozzi; Lugo-Di-Nazza; Luri; Manso; Matra; Mausoleo; Mazzola; Meria; Moïta; Moltifao; Monacia-d’Orezza; Monte; Morosaglia; Muracciole; Murato; Muro; Nessa; Nocario; Noceta; Novale; Olcani; Olmeta-di-Capocorso; Olmeta-di-Tuda; Olmi-Capella; Olmo; Omessa; Ortale; Ortiporio; Parata; Penta-Acquatella; Perelli; Pero-Casevecchie; Pianello; Piano; Piazzali; Piazzole; Piedicorte-di-Gaggio; Piedicroce; Piedigriggio; Piedipartino; Pie-d’Orezza; Pietralba; Pietracorbara; Pietra-di-Verde; Pietraserena; Pietricaggio; Pietroso; Piève; Piobetta; Pioggiola; Poggio-di-Nazza; Poggio-di-Venaco; Poggio-d’Oletta; Poggio-Marinaccio; Polveroso; Popolasca; Porri; Porta; Prato-di-Giovellina; Prunelli-di-Casacconi; Pruno; Quercitello; Rapaggio; Rapale; Riventosa; Rospigliani; Rusio; Rutali; Saliceto; Scata; Scolca; Sermano; Silvareccio; Sisco; Sorio; Soveria; Stazzona; Sant’Andrea-di-Bozio; Sant’Andrea-di-Cotone; San-Damiano; San-Gavino-d’Ampugnani; San-Gavino-di-Fiumorbo; San-Giovanni-di-Moriani; San-Lorenzo; San-Martino-di-Lota; Santa-Lucia-di-Mercurio; Santa-Maria-di-Lota; Santo-Pietro-di-Venaco; Santa-Reparata-di-Moriani; Tarrano; Tomino; Tox; Tralonca; Vallecalle; Valle-d’Alesani; Valle-di-Rostino; Valle-d’Orezza; Vallica; Velone-Orneto; Venaco; Verdese; Vezzani; Vignale; Vivario; Volpajola; Zalana; Zuani.

Részlegesen érintett községek: Borgo; Canale-Di-Verde; Castellare-Di-Casinca; Cervione; Chiatra; Furiani; Giuncaggio; Linguizzetta; Lucciana; Oletta; Pancheraccia; Penta-Di-Casinca; Poggio-Mezzana; Prunelli-Di-Fiumorbo; Serra-Di-Fiumorbo; Sorbo-Ocagnano; San-Giuliano; Santa-Lucia-Di-Moriani; Santa-Maria-Poggio; San-Nicolao; Taglio-Isolaccio; Talasani; Tallone; Valle-Di-Campoloro; Ventiseri; Venzolasca; Vescovato.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

A fizikai környezet sajátosságai

Mészkerülő jellege miatt Korzika területének közel 90 %-a tökéletesen megfelel a szigeten a XII. századtól kezdve jelen lévő gesztenyefa termesztésének.

Az oltalom alatt álló „Farine de châtaigne corse/Farina castagnina corsa” eredetmegjelölés földrajzi területe a következő jellegzetességekkel rendelkező, nagy kiterjedésű területet fedi le:

—	aprószemcsés savanyú talajok, savanyú barna erdőtalajok vagy ranker talajok, amelyek kémhatása 4 és 6 pH között változik,

—	mészben szegény talajok (4 % alatt),

—	nem túl nedves, friss, levegős és jó vízelvezetésű mély termőrétegű talajok,

—	főként szilikátos talajok, de hordalékos területek és vulkanikus területek is,

—	a tengerszint feletti magasság általában minimum 400 m és maximum 1 200 m közötti. A gesztenyefákat kivételesen, bizonyos földrajzi körülmények között – például nyirkos és hűvös völgyekben – 400 m alatt is el lehet ültetni,

—

az évi középhőmérséklet megközelítőleg 10–13 °C, meglehetősen hosszú és száraz nyár jellemző. A gesztenye a mérsékelt égövi területeket kedveli. Kevéssé érzékeny a kemény télre, de annál érzékenyebb a késő tavaszi fagyokra. Káros hatással van rá az erős és szárító hatású szél, valamint az erős napsugárzás is,

—	a csapadék mennyisége 800–1 500 mm. A gesztenye csapadékigényes: legalább évi 700 mm csapadékot, továbbá nyirkos tavaszi és nyár végi időjárást igényel. Ebben az időszakban kezdődik a vegetatív ciklus, illetve alakul ki a termés végső formája.

Az emberi környezet sajátosságai

A korzikai gesztenyefa a földközi-tengeri medencéből származó Castanea sativa Mill. fajhoz tartozik, ez alól csak a betegségek elleni küzdelem érdekében behozott hibridek és egzotikus fajták képeznek néhány ritka kivételt.

A virágpor-elemzések alapján jelenleg úgy tűnik, hogy a gesztenye több ezer éves őshonos faj Korzikán, bár elterjesztéséért az évszázadok folyamán sokat tettek a föníciaiak, görögök, rómaiak, és más népek is.

Egészen a XX. század elejéig a jó termés a megélhetést jelentette a gesztenyetermő területek lakosságának, akik a gesztenyét alapvető táplálékul, frissen, sütve vagy főzve, szárítva és lisztté feldolgozva fogyasztották. A friss gesztenyét hordókban vagy földbe vájt, szamócafagallyakkal kibélelt lyukakban tartósították, így a termés nem romlott meg a tél folyamán. A gesztenye nagyobb hányadát azonban kiszárították és lisztet készítettek belőle. A gesztenyelisztből december és június között készítettek sokféle ételt, amelyről különböző feljegyzések és tanulmányok emlékeznek meg, így többek között idézhetjük Robiquet anekdotáját (Korzika, 1835), aki szerint Alesani megyéjében egy esküvőn huszonkétféle, gesztenyelisztből készült fogást szolgáltak fel a vendégeknek. A gesztenyelisztet olykor búza-, árpa- vagy rozsliszttel keverték, az így készült kelt tészta a „pisticcine” vagy „frascaghiola” nevet viselte.

A gesztenyelisztet egészen a XX. század elejéig fogyasztották napi rendszerességgel kása, palacsinta és kenyér formájában. Az egykor lenézett, a szegények táplálékaként, illetve szegényes helyettesítő ételként számon tartott gesztenyelisztből készült ételek megítélése napjainkra gyökeresen megváltozott és azok keresett ínyencfalattá, ünnepi táplálékká, és a helyi identitástudat hangsúlyozott jelképévé váltak.

5.2. A termék sajátosságai:

A korzikai gesztenyeliszt jellegzetesen cukros ízű, színe a törtfehér és vörös közötti, komplex és egyedi illat- és ízhatású, emlékeztet a szárított gesztenyére, szárított gyümölcsre, kekszre, fűszerekre vagy tejtermékekre. Állaga különlegesen finom és sajátosan homogén őrlésű.

A korzikai gesztenyeliszt nedvességtartalma legfeljebb 10 %-os.

A kemencében történő (nem kötelező) pörkölésen átesett gesztenyéből előállított liszt sötétebb színű, hangsúlyosabb árnyalatú, az íze és aromája pedig inkább a kekszre emlékeztet.

A gesztenyelisztből készült különféle ételek energiában gazdagok, szénhidrátokat, lipideket, ásványi sókat tartalmaznak és biztosítják a szükséges vitaminokat. Fehérjében szegényebbek, amit azonban az azokhoz fogyasztott tejtermékek (tej, tejszín, orda vagy túró) és felvágottak részben ellensúlyoznak. Jól mutatja az ilyesfajta táplálkozás egyszerűségét és egyhangúságát a Niolu vidéki mondás: „pane di legnu e vinu di petra” (fakenyér és kőbor), amely egyszersmind kijelöli a gesztenyelisztből készült kenyér helyét a hagyományos étkezésben.

Korzikán évente több alkalommal is vásárokat rendeznek a gesztenye és az abból készült liszt megünneplésére, nevezetesen:

—	Evisában kerül megrendezésre novemberben a Gesztenyenap, melynek 10 éves évfordulóján, 2003-ban létrehozták a gesztenyetestületet.

—

„A Fiera di a Castagna”-t, vagyis a Gesztenyevásárt decemberben tartják Bocognanóban. A vásár, amelynek fő témája a gesztenye és annak származékos termékei, 20 évvel ezelőtt került először megrendezésre és nagy szerepet játszik a gesztenyetermelés újjáélesztésében. A korzikai vásárok közül ez a legjelentősebb, minden évben 30 000 látogatót vonz.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői, (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

Korzikát és a gesztenyét egymásnak teremtették. A sziget teljes egészében megfelel a gesztenye talajjal szembeni igényeinek, éghajlata pedig kedvező a gesztenye növekedése számára.

Az évszázadok során a „kenyérfa” a korzikai lakosság táplálkozásának alapvető elemévé vált. A ma nyilvántartott negyvennél is több fajtát lisztté történő feldolgozásra való alkalmasságuk alapján választották ki, mivel a nyers termés felhasználásán túlmenően a termelőket mindig is a gesztenyeliszt érdekelte elsősorban.

A fajtaválasztékot ezért úgy alakították ki, hogy olyan fajták kerüljenek előtérbe, amelyek a sziget előnyeit a legoptimálisabban tudják kihasználni. Az ún. „késői” (október közepétől kezdődő) betakarítás például lehetővé teszi, hogy a termés a lehető legnagyobb mértékben profitáljon a napsütéses órák számából.

A cukortartalom, amely a korzikai gesztenyeliszt számára az említett jellegzetes cukros ízt biztosítja, szintén kiválasztási feltétel a korzikai fajtáknál.

Másfelől a még manapság is használt fajták kiválasztásakor szempont volt, hogy a fajta minél jobban szárítható (a legfeljebb 10 %-os végső nedvességtartalom elérésének érdekében), valamint minél jobban hántolható legyen. Az a még ma is érvényes gondosság, amelynek célja egy olyan lisztté feldolgozható termés kinyerése, amely magában hordozza a korzikai termőföld természetes minőségi jellemzőit, páratlan jellegzetességű terméket eredményez.

A friss gesztenyéből történő lisztkészítés és a lisztfeldolgozás különböző szakaszai szolgáltatják a termék törtfehér és vörös közötti színét, komplex és egyedi illat- és ízhatását, ami a szárított gesztenyére, szárított gyümölcsre, kekszre, fűszerekre vagy tejtermékekre emlékeztet.

A kemencében történő (nem kötelező) pörkölésen átesett gesztenyéből előállított liszt sötétebb színű, élénk árnyalatú, íze és zamata pedig inkább a kekszre emlékeztet.

Zamatát még inkább kiemeli a selyem lágyságára emlékeztető finom szemcséjű és homogén állaga. A korzikai gesztenyeliszt jellegzetes finomságát az adja, hogy a Korzikán kialakult külterjes növénytermesztési rendszer és pásztorkodás következtében a gesztenyét mindig gránitból, kovakőből vagy palakőből készült malomkővel őrlik.

A fajtaválaszték, a hagyományos eszközök és a korzikai gesztenyetermesztéssel kapcsolatos tudás fenti elegye egy különleges térséghez kötődő, egyedi terméket eredményez

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://www.inao.gouv.fr/repository/editeur/pdf/CDCAOP/CDCFarineDeChataigneCorseFarinaCastagninaCorsa.pdf

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

27.3.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 78/13

2010/C 78/08

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„PEPERONE DI PONTECORVO”

EK-szám: IT-PDO-005-0675-15.02.2008

OFJ ( ) OEM ( X )

1. Elnevezés:

„Peperone di Pontecorvo”

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Olaszország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

1.6. osztály:

Zöldség-, gyümölcs- és gabonafélék frissen vagy feldolgozva.

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Peperone di Pontecorvo” (pontecorvói paprika) oltalom alatt álló eredetmegjelölés a „Capsicum annum” helyi ökotípus és a „Cornetto di Pontecorvo” helyi típus termését jelöli.

Kereskedelmi forgalomba hozatalakor a „Peperone di Pontecorvo” terméknek az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie: Termés: ép, hármas tagolású. Szín: piros, zöld csíkok előfordulása megengedett, a felület legfeljebb 40 %-án. Alak: hengeres-kúpos, hosszúkás. Méret: A bogyó tömege: Az extrakategóriában 150 grammnál nagyobb – az 1. osztályban 100–150 gramm. Az extrakategóriában a bogyó hossza 18 cm-nél nagyobb – az 1. osztályban 14–18 cm. Húsa: vékony. Külső héj: az azonos árukategóriába tartozó többi termékhez képest vékonyabb. Íz: édes.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén):

—

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén):

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni:

A termelési folyamat minden szakaszát – a vetőmag előállításától kezdve a kizárólag a „Cornetto di Pontecorvo” típus „Capsicum annum” helyi ökotípusának magjából nyert növények előállításán és termesztésén át a „Peperone di Pontecorvo” végtermék betakarításáig – a 4. pontban meghatározott területen kell végezni.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

A további műveletek során a növényi szövetek sérülését és a sejtnedv kiszivárgását eredményező súrlódást elkerülendő, a „Peperone di Pontecorvo” OEM csomagolását a 4. pontban meghatározott termőterületen kell végezni. Ezért a betakarítást követően a terméseket napfénytől védve, megfelelő tartókban kell elhelyezni.

A lehetséges csomagolási típusok a következők: 200 gramm, valamint 1–10 kilogramm termék tárolására alkalmas, kartonból, fából vagy élelmiszerbarát műanyagból készült ládák, amelyeket úgy kell lezárni, hogy a csomagolás tartalmát annak megsértése nélkül ne lehessen kivenni.

A göngyölegnek tisztának kell lennie, nem lehet mérgező, és meg kell felelnie a hatályos jogszabályi előírásoknak. A terméknek idegen anyagoktól mentesnek kell lennie.

Minden egyes göngyöleg vagy láda tartalmának egységesnek kell lennie, és kizárólag azonos minőségi kategóriába tartozó, azonos színű és méretű bogyóterméseket tartalmazhat.

A termést papírral vagy más alkalmas anyaggal meg szabad óvni, amelyen fel kell tüntetni a logót.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A címkének a következő információkat kell tartalmaznia: a „Peperone di Pontecorvo” feliratot, amelyet jelentősen nagyobb méretű, világos és eltávolíthatatlan, minden egyéb felirattól határozottan megkülönböztethető betűkkel kell feltüntetni, az oltalom alatt álló eredetmegjelölést és a D.O.P. rövidítést; a gyártó és csomagoló cég nevét, cégnevét és címét; a csomagolásokban található termékek eredeti mennyiségét, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő mértékegységben kifejezve. A termék logóján Pontecorvo település jellegzetes népviseletét, az úgynevezett „pacchiana”-t viselő asszony látható, kezében hat darab pontecorvói paprikát tartalmazó kosár; a hetedik paprika belelóg a „Peperone di Pontecorvo” feliratot tartalmazó sávba. A „Peperone di Pontecorvo” feliratot olasz nyelven kell feltüntetni.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

A „Peperone di Pontecorvo” termesztésének földrajzi területe Frosinone megyében Pontecorvo település teljes közigazgatási területe, valamint a Liri völgyben, az azonos nevű folyó partján található, azonos éghajlati és talajtani jellemzőkkel rendelkező Esperia, S. Giorgio a Liri, Pignataro Interamna, Villa S. Lucia, Piedimonte S. Germano, Aquino, Castrocielo, Roccasecca és San Giovanni Incarico települések közigazgatási területének egy része.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

A termőterület a negyedkorból származó, a Liri folyó és mellékfolyóinak hordalékos területén lerakott talajokból áll. A talaj laza jellegű, jelentős agyagtartalommal, enyhén lúgos, semleges kémhatású mészkővel, rendkívül mély, jó vízáteresztő képességű és jó vízelvezetésű, ami lehetővé teszi a víztöbblet gyors elnyelését. Az éghajlat mediterrán jellegű, magas relatív nedvességtartalommal, mérsékelten szeles, 1 100–1 200 mm éves átlagos csapadékkal, amely megfelelően oszlik el, főleg a talaj-előkészítés időszakában és a termesztési ciklus első szakaszaiban.

5.2. A termék sajátosságai:

A többi paprikához viszonyítva a Peperone di Pontecorvo fő jellemzői a rendkívül zamatos íz, a jó emészthetőség és a vékony héj, amelynek köszönhetően rágás után határozottan kisebb mennyiség marad a szájban, mint az azonos kategóriába tartozó más termékek esetén.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A „Peperone di Pontecorvo” OEM elismerésére irányuló kérelmet a termék sajátos jellemzői támasztják alá, amelyek megkülönböztetik a terméket az azonos árukategóriába tartozó többi terméktől. A Peperone di Pontecorvo sajátosságai szorosan kötődnek a termőterület éghajlati és talajtani jellemzőihez, valamint az emberi tényezőkhöz. Ezek a feltételek tették lehetővé a „Cornetto di Pontecorvo” helyi ökotípus egyedi jellemzőinek kialakulását és sikerét, amelyből a „Peperone di Pontecorvo” elnevezésű termék jellemzői fakadnak. A talaj, amelyen a „Peperone di Pontecorvót” termesztik, rendkívül termékeny, tápanyagokban különösen gazdag és a földrajzi területre jellemző csapadékkal együtt hozzájárul ahhoz, hogy az előállított termék rendkívül zamatos legyen. A természeti tényezőkhöz társul a helyi gazdák munkája, akik évről évre kiválogatták a legjobb terméseket, fiatal növényeket neveltek a gondosan kialakított faiskolákban, és kiválasztották a növényeknek legjobban megfelelő termesztési eljárásokat, ily módon javítva az ökotípus minőségét. A gazdák által végzett válogatás idővel érvényre juttatta a Peperone di Pontecorvo héjának vékonyságát, és közkedveltté tette rendkívül jó emészthetősége miatt. Számos történeti adat bizonyítja a terület elhivatottságát a „Peperone di Pontecorvo” termesztése, előállítása, forgalmazása és fogyasztása iránt. 1830-ban a pontecorvói hercegség újra a Szentszék uralma alá került, és egy ez évből származó iratban a területen termesztett zöldségek között a pontecorvói paprika is említésre kerül. Egy vámügyi javaslatokról szóló 1873-as cikkben megemlítik, hogy Pontecorvo település a capsicum (paprika) eladása után helypénz beszedését tervezi. Az 1882. évi Jacini-féle felmérés a helyben és a környéken termesztett konyhakerti növények között megemlíti a paprikát, és a lakosság étkezési szokásainak elemzésénél megjegyzi, hogy a földművesek „kenyérhez fogyasztott értékes étek…”-nek tartották. 1889 májusában létrejött a Consorzio Agrario, és ez végleg fellendítette a paprika termesztését, ami a következő években jelentősen nőtt és napjainkra a térség egyik erőforrásává vált.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

Ez a közigazgatási szerv azzal, hogy a „Peperone di Pontecorvo” OEM elismerésére irányuló javaslatát a Gazzetta Ufficiale della Repubblica Italiana (Az Olasz Köztársaság Hivatalos Közlönye) 2007. december 21-i, 296. számában közzétette, elindította a belföldi kifogásolási eljárást.

A termékleírás konszolidált szövege megtekinthető az alábbi honlapon:

http://www.politicheagricole.it/DocumentiPubblicazioni/Search_Documenti_Elenco.htm?txtTipoDocumento=Disciplinare%20in%20esame%20UE&txtDocArgomento=Prodotti%20di%20Qualit%E0>Prodotti%20Dop,%20Igp%20e%20Stg

vagy

közvetlenül a minisztérium honlapjának kezdőlapjára (http://www.politicheagricole.it) belépve, és a (képernyő bal oldalán található) „Prodotti di Qualità” [Minőségi termékek], majd a „Disciplinari di Produzione all’esame dell’UE [regolamento (CE) n. 510/2006]” (az 510/2006/EK rendelet szerint uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások) menüpontra kattintva tekinthető meg.

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2010.078.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 78

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	53. évfolyam 2010. március 27.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2010/C 078/01	A Bizottság közleménye – A meghallgató tisztviselő megbízatásának megszüntetése	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 078/02	Euro-átváltási árfolyamok	2

	V Vélemények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 078/03	Ajánlattételi felhívás az Intelligens energia – Európa program keretében energiaügyi tevékenységekre (1639/2006/EK határozat, közzétéve: HL L 310., 2006.11.9., 15. o.)	3

	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 078/04	Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről	4

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 078/05	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5724 – Suez Environnement/Agbar) ( 1 )	5

2010/C 078/06	Átvételi elismervény a CHAP/2010/19 szám panasz ügyében	6

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2010/C 078/07	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	7

2010/C 078/08	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	13

	Helyesbítések
2010/C 078/09	Helyesbítés a 2010-es munkaszüneti napokhoz (HL C 9., 2010.1.15.)	16

Termék	Származási vagy exportáló ország(ok)	Intézkedések	Hivatkozás	A hatályvesztés időpontja
Bárium-karbonát	Kínai Népköztársaság	Dömpingellenes vám	Az 1175/2005/EK tanácsi rendelet (HL L 189., 2005.7.21., 15. o.)	2010.7.22.


	(1) EGT-vonatkozású szöveg