AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

26.3.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 77/2

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2010. március 25.

2010/C 77/02

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3356
JPY	Japán yen	123,44
DKK	Dán korona	7,4417
GBP	Angol font	0,89440
SEK	Svéd korona	9,6650
CHF	Svájci frank	1,4280
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,0770
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,363
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	263,73
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7074
PLN	Lengyel zloty	3,8880
RON	Román lej	4,0633
TRY	Török líra	2,0545
AUD	Ausztrál dollár	1,4619
CAD	Kanadai dollár	1,3590
HKD	Hongkongi dollár	10,3662
NZD	Új-zélandi dollár	1,8817
SGD	Szingapúri dollár	1,8765
KRW	Dél-Koreai won	1 525,82
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,8925
CNY	Kínai renminbi	9,1183
HRK	Horvát kuna	7,2630
IDR	Indonéz rúpia	12 173,12
MYR	Maláj ringgit	4,4302
PHP	Fülöp-szigeteki peso	60,906
RUB	Orosz rubel	39,5415
THB	Thaiföldi baht	43,260
BRL	Brazil real	2,3952
MXN	Mexikói peso	16,7264
INR	Indiai rúpia	60,7700

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

26.3.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 77/4

A francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján (1)

(Hirdetmény folyékony és gáznemű szénhidrogének bányászati kutatására vonatkozó kizárólagos engedély – ún. „Permis de Dormans” – iránti kérelemről)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2010/C 77/04

A Concorde Energy LLC társaság – székhelyének címe: 1537 Bull Lea Road, Suite 200, Lexington KY 40511, UNITED STATES – 2009. szeptember 18-i kérelmében folyékony vagy gáznemű szénhidrogének kutatására jogosító kizárólagos engedélyért – ún. „Permis de Dormans” – folyamodott négyéves időtartamra, körülbelül 952,05 négyzetkilométernyi, l'Aisne és de la Marne megyében fekvő területre vonatkozóan.

Az engedély érvényességi területének határvonalát a földrajzi koordinátáikkal meghatározott alábbi csúcsokat felsorolásuk sorrendjében összekötő délkörök és szélességi körök ívei alkotják, a párizsi délkört véve kezdő meridiánnak: a koordináták fokban vannak megadva.

Csúcs	Hosszúság	Szélesség
A	1,4 gr K	54,7 gr É
B	1,7 gr K	54,7 gr É
C	1,7 gr K	54,5 gr É
D	1,8 gr K	54,5 gr É
E	1,8 gr K	54,3 gr É
F	1,52 gr K	54,3 gr É
G	1,52 gr K	54,33 gr É
H	1,47 gr K	54,33 gr É
I	1,47 gr K	54,35 gr É
J	1,44 gr K	54,35 gr É
K	1,44 gr K	54,36 gr É
L	1,42 gr K	54,36 gr É
M	1,42 gr K	54,37 gr É
N	1,4 gr K	54,37 gr É
O	1,4 gr K	54,5 gr É
P	1,3 gr K	54,5 gr É
Q	1,3 gr K	54,6 gr É
R	1,4 gr K	54,6 gr É

A kérelmek benyújtása és az engedély kiadásának feltételei

Az eredeti kérelem és a versengő kérelmek benyújtói kötelesek igazolni, hogy esetükben teljesülnek a bányászati engedélyekre és a földfelszín alatti tárolási engedélyekre vonatkozó, 2006. június 2-i 2006-648 sz. rendelet (Journal officiel de la République française, 2006. június 3.) 4. és 5. cikkében meghatározott feltételek.

Az érdekelt társaságok versengő kérelmet nyújthatnak be ezen felhívás közzétételétől számított kilencven napon belül az Európai Közösségek Hivatalos Lapja 1994. december 30-i C 374. számának 11. oldalán közzétett, a szénhidrogénekre vonatkozó bányászati engedélyek franciaországi megszerzéséről szóló hirdetményben összefoglalt szabályok szerint, amelyeket a bányászati engedélyekre vonatkozó, 2006. június 2-i 2006-648 sz. rendelet (Journal officiel de la République française, 2006. június 3.) állapított meg.

A versengő kérelmeket az alább megadott címen lehet benyújtani a bányászatért felelős miniszterhez. A kezdeti kérelemre és a versengő kérelmekre vonatkozó határozatokat a kezdeti kérelemnek a francia hatóságokhoz való beérkezésétől számított két éven belül, azaz 2011. szeptember 18-ig meghozzák.

A tevékenység gyakorlásának és megszüntetésének feltételei és követelményei

A kérelmezők figyelmébe ajánljuk a bányászati törvénykönyv 79. és 79.1 cikkét és a bányászati tevékenységről, a földfelszín alatti tárolási tevékenységről, valamint a bányákra és a földfelszín alatti tárolásra vonatkozó rendészetről szóló, 2006. június 2-i 2006-649 sz. rendeletet [décret] (Journal officiel de la République française, 2006. június 3.).

További felvilágosítás a következő címen kérhető: Ministère de l'Écologie, de l’Énergie, du Développement durable et de la Mer (a környezetvédelemért, az energiaügyért, a fenntartható fejlődésért és a tengerekért felelős minisztérium): Direction générale de l'énergie et du climat, Direction de l’énergie, Sous-direction de la sécurité d’approvisionnement et nouveaux produits énergétiques Grande Arche — Paroi Nord, 92055 La Défense Cedex, FRANCE (tel. +33 140819529).

A fent említett rendeleti rendelkezésekhez a Légifrance honlapon, a http://www.legifrance.gouv.fr internetcímen lehet hozzáférni.

(1) HL L 164., 1994.6.30., 3. o.

26.3.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 77/6

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2010/C 77/05

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK (1) tanácsi rendelet 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„SEGGIANO”

EK-sz: IT-PDO-0005-0561-30.10.2006

OFJ ( ) OEM ( X )

1. Elnevezés:

„Seggiano”

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Olaszország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

1.5.	osztály. Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.)

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik

A „Seggiano” extraszűz olívaolaj kizárólag olyan gyümölcsből készülhet, amely legalább 85 %-ban az „Olivastra Seggianese” fajtához tartozó növényekből álló olajfaültetvényekből származik, és amely az alábbi fizikai-kémiai és érzékszervi jellemzőkkel rendelkezik:

Olajsavban, tömegszázalékban kifejezett teljes, maximális savasság: 0,50 %;

Peroxidok: legfeljebb 12 ppm;

K232: max. 2,20;

K270: max. 0,20;

Polifenolok összesen: 200 ppm-nél több;

Tokoferolok összesen: 100 ppm vagy annál több;

Telítetlen zsírsavak százalékban: 78 % vagy annál magasabb;

Szín: sárgás árnyalatú zöld színből aranyszínbe hajló;

Illat: friss, tiszta, határozott, gyümölcsös olívaillat, articsókára emlékeztető füves jegyekkel és fehérhúsú gyümölcsök másodlagos aromájával;

Íz: tiszta, határozott, füves jegyekkel, amelyek felidézik az illat összetevőit, jól harmonizáló kesernyés és pikáns ízzel;

Gyümölcsösségi medián: 2 felett.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén):

—

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén):

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni:

Az olajbogyó termesztése és a „Seggiano” extraszűz olívaolaj sajtolása kizárólag a földrajzi területen végezhető.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

A „Seggiano” extraszűz olívaolaj csomagolását a földrajzi területen lehet végezni annak elkerülése érdekében, hogy az ömlesztett formában történő szállítás során a termék sajátos jellemzői romoljanak vagy elvesszenek.

Ma már köztudott, hogy az extraszűz olívaolaj romlásának legfőbb oka az oxigén, vagy általánosabb értelemben a levegővel való érintkezés, ezért az olaj tárolására sajátos, az átöntéstés a szállítást tiltó előírások vonatkoznak. Az átöntés és a szállítás során elkerülhetetlen, hogy a termék a levegővel érintkezzen, és ez az olaj oxidációjához vezet.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A címkén kötelezően szerepelnie kell az alábbi megjelöléseknek: a „Seggiano” oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek, a „DOP” (OEM) vagy a „Denominazione di Origine Protetta” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) feliratnak és a logónak, amelyen két koncentrikus kör belsejében egy stilizált olajbogyó rajza látható. A körvonal hiányzó részét a „Seggiano D.O.P” felirat teszi ki.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

A „Seggiano” extraszűz olívaolaj előállítási területe Grosseto megye alábbi településeit foglalja magában: Arcidosso, Castel del Piano, Cinigiano, Roccalbegna, Santa Fiora, Seggiano, Semproniano és Castell’Azzara település egy része. Castel’Azzara településnek az előállítási területhez tartozó részét a Fiora folyó, valamint a 4. és 34. számú országutak pontosan körülhatárolják.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

A „Seggiano” extraszűz olívaolaj előállításának földrajzi területe Toscana déli részén, a Monte Amiata (tengerszint feletti magassága: 1 738 méter) vulkáni eredetű hegység délnyugati részén terül el. A domborzatnak ezt a szélső részét az a számos sziklatömb teszi kivételessé, amelyek a vulkáni lejtőkön nem, vagy csak nagyon ritkán bukkannak fel. Ez a két alacsonyabb dombvonulat, a Monte Labbro (tengerszint feletti magassága: 1 193 m) és a Monte Civitella (tengerszint feletti magassága: 1 107 méter) jellegzetessége. A földrajzi területet földtanilag a Monte Amiata késői pliocén korban és a negyedkorban, üledékes területeken kialakult vulkanikus tömbje határozza meg. A földrajzi terület éghajlati jellemzőit a Monte Amiata, valamint a Tirrén-tenger közelsége befolyásolja, az éves átlaghőmérséklet a legmagasabb területen fekvő Santa Fiora állomáson mért 12,3 °C és a legalacsonyabb területen található Manciano állomáson mért 13,4 °C között változik. Az éghajlat nedves, 1 000 mm feletti, hó formájában is hulló éves csapadékkal, amely az év folyamán intenzitását és gyakoriságát tekintve változó, azonban a lejtő fekvésének köszönhetően sohasem tart hosszú ideig.

5.2. A termék sajátosságai:

A „Seggiano” extraszűz olívaolaj olyan finom olaj, amelynek illatában azonnal érezhető a friss, gyümölcsös és tiszta olívaillat, articsókajegyekkel és fehér húsú gyümölcsök aromájával. A szóban forgó olaj számos olyan sajátos és állandó jellemzővel rendelkezik, amely kedvező táplálkozási hatásait még az érzékszervi tulajdonságainál is jobban kiemeli, különös tekintettel magas antioxidáns-tartalmára (az úgynevezett másodlagos növényi hatóanyagok, amelyek körülbelül az összetétel 2 %-át alkotják). A termék polifenoltartalma literenként akár 450 mg, és a telítetlen zsírsavak (körülbelül 83–84 %-os) túlsúlyt képviselnek a telített zsírsavakkal szemben.

A Seggiano OEM előállítási területén készült, az „Olivastra Seggianese” fajtából származó olívaolaj telítetlenzsírsav-tartalma (palmitoleinsav, olajsav, linolsav, linolénsav, eikozénsav) magasabb, továbbá az olajban található sztearinsav mennyisége nagyobb, mint a megye többi területén előállított olajé.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A „Seggiano” extraszűz olívaolaj kémiai, fizikai és érzékszervi tulajdonságai erősen kötődnek a kultivár és a terület közötti szoros kapcsolathoz. A Monte Amiata hideg éghajlata és az, hogy az olajfaligetek régmúlt idők óta a hegység magas területeinek közelében terültek el, meghatározó szerepet játszottak abban, hogy az „Olivastra Segianese” fajta meghonosodott és megerősödött a területen.

Az olajfa a terület egyik meghatározó tényezője. Az olajfa termesztésének meghonosodása ezeken a lejtőkön a tenger jótékony hatásának és a hosszabb ideig tartó napsütésnek köszönhető enyhe éghajlatnak és az ember munkájának köszönhető, aki szó szerint létrehozta a völgyekben a művelésre alkalmas talajt, földteraszokkal egyenlítve ki a szintkülönbségeket és a talaj kézi feltörésével megelőzve annak túlzott lecsupaszodását. A szóban forgó területen az évszázadok során meghonosodott az „Olivastra Seggianese” nevű helyi kultivár, amelynek jellemzője egyedülálló hidegtűrő adottsága. Ez a jellemző nem egyszerűen csak biológiai különlegesség, hanem olyan jellegzetesség, amely ezt a növényt a területhez köti. A genotípus meghonosodása századokon át tartó folyamat eredménye, amely kizárólag a múltban bekövetkezett, erős téli és tavaszi fagyoknak és az intenzív havazásoknak történő ellenálló képesség kialakulásának köszönhető. A kultivár ezen a területen született, és a terület szinte teljes olívatermesztését képviseli.

Az 1550-es évekből származó történeti dokumentumok már kiemelték az olajfának a terület gazdaságában játszott szerepét, továbbá bírságot írtak elő az olajfák kitépése vagy kivágása esetén. A XVIII. században az új olajfák ültetése egyre jobban felgyorsult, amit a termék értékesítésének lehetősége segített elő. A terület ekkori fejlődését és átalakulását számos dokumentum és bizonyíték mutatja be.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege

—	az alábbi internetes honlapon: http://www.politicheagricole.it/DocumentiPubblicazioni/Search_Documenti_Elenco.htm? txtTipoDocumento=Disciplinare%20in%20esame%20UE&txtDocArgomento=Prodotti%20di%20Qualit%E0>Prodotti%20Dop,%20Igp%20e%20Stg vagy

—

közvetlenül a minisztérium honlapjának kezdőlapjára (http://www.politicheagricole.it) belépve, és a (képernyő bal oldalán található) „Prodotti di Qualità” [Minőségi termékek], majd a „Disciplinari di Produzione all’esame dell’UE [regolamento (CE) n. 510/2006]” (az 510/2006/EK rendelet szerint uniós vizsgálatnak alávetett termelési szabályok) menüpontra kattintva tekinthető meg.

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

26.3.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 77/10

2010/C 77/06

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„ГОРНООРЯХОВСКИ СУДЖУК” (GORNOORYAHOVSKI SUDZHUK)

EK-sz.: BG-PGI-0005-0732-10.12.2008

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés:

„Горнооряховски суджук” (Gornooryahovski Sudzhuk)

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Bolgár Köztársaság

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

1.2. osztály:

Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Gornooryahovski sudzhuk” tömörített, nem romlandó, nyers, szárított kolbász, amelyet géppel darált hús természetes bélbe töltésével állítanak elő. A termék közvetlen fogyasztásra készül.

Kívül tiszta, egyenletes, szennyeződéstől, hibától és túlzott érdességtől mentes hártya borítja. A hártya szorosan a töltelékhez tapad, zsírlecsapódástól mentes, üregek pedig nincsenek alatta. A felszínt egyenletesen száraz, fehér, porhanyós penész borítja, amely nem kerül be a kolbász belsejébe. A kolbász henger alakú, kilapított, patkó alakba hajlított. Végeit elcsomózzák és madzaggal összekötik. 35–40 cm hosszú, átmérője pedig a 40 mm-t is elérheti. Szilárd, rugalmas, és a szélén ugyanolyan állagú, mint a közepén. Keresztmetszete tojásdad és a felszínen egyenletes, finomszemcsés szerkezetű. A hústöltelék üregektől, inaktól, illetve egyéb, izmokat, szerveket elválasztó és összekötő rostos kötőszövettől mentes. A töltelék márványos, színe pedig a marhahúsra jellemzően a vörös és a sötétbarna között változik. A zsír fehér színű. A keresztmetszeten sötét színű szélső gyűrű vagy a belső részen szürke elszíneződés nem található. Íze jellegzetes, kellemes, fűszeres, enyhén sós és minden idegen íztől mentes.

A termék illata jellegzetes, élénk tónusokkal rendelkezik, amelyek a felhasznált különleges fűszerkeveréknek (feketebors, kömény és borsikafű) köszönhetőek.

Fizikai–kémiai jellemzők:

a víztartalom legfeljebb az egész tömeg 45 %-a;

a zsírtartalom a szárazanyagban legfeljebb 65 %;

a konyhasótartalom legfeljebb az egész tömeg 4,5 %-a; a nitrittartalom legfeljebb 50 mg/kg; pH ≤ 6 és ≥ 5,1; és

aw ≤ 0,88.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén):

Egészséges, jól táplált, a levágás idején 18 hónapos állatból származó friss marhahús.

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén):

A takarmány minőségére és a takarmány eredetére vonatkozóan nincsenek egyedi előírások.

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A „Gornooryahovski sudzhuk” előállítása a Gorna Orjahovica területére jellemző feltételek mellett, a helyi lakosság hagyományos szaktudására építve történik. Gorna Orjahovica területén az alábbiakban ismertetett előállítási lépéseknek kell lezajlaniuk.

A fő nyersanyag elsődleges feldolgozása: a „Gornooryahovski sudzhuk” előállításához használt hús hőmérséklete nem emelkedhet – 5 °C fölé. A húst egyenként 100–150 grammos darabokra vágják. Ezután géppel vese alakú rácsozaton át ledarálják, és ugyanekkor az inakat is eltávolítják olyan módon, hogy a kötőszövet aránya ne haladja meg a 10 %-ot.

A kolbász töltése és formázása: a só eltávolításához a természetes belet folyó ivóvíz alatt kiöblítik. Azután vízben áztatják, hogy visszanyerje a rugalmasságát. A tölteléket nyomás alatt juttatják a bélbe. A belet azonnal a töltés után a tengelye mentén 45 cm-enként megcsavarják, majd minden csavarásnál késsel elvágják. Az így kapott darabokat kézzel formázzák tovább: a végeket szorosan elkötik, majd madzaggal összekötik. A felesleges tölteléket eltávolítják a bél levágott végeiről. A kolbászokat a madzag hurkánál fogva tartókocsira helyezett farudakra függesztik.

Érlelés: szárítóhelyiségben történik, ahol a kolbászokat hozzávetőleg 48 órára rácsokra helyezett rudakra függesztik, 22–25 °C-os hőmérsékleten, 100–85 %-os páratartalom és állandó ventiláció mellett, amíg a hús meg nem szilárdul és vörös színt nem vesz fel.

Szárítás: szárítóhelyiségben történik, ahol a kolbászokat 15–18 °C-os hőmérsékleten 10–20 napra rácsokra helyezett rudakra függesztik, 85–70 %-os páratartalom és állandó ventiláció mellett. A kolbászokat fatáblára helyezett fémpréssel egyszer vagy kétszer összepréselik. A szárítási folyamat során a kolbász felszínét egyenletesen fehér kolbászpenész borítja be, amely a helyiségben természetesen tenyészik.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

A „Gornooryahovski sudzhuk” elnevezésű kolbásztermékek egy darabban, csomagolás nélkül vagy külön-külön, vákuumcsomagolásban kerülnek forgalomba.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

Az egyes tételeket a következőképpen címkézik: az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés – Gornooryahovski sudzhuk” szavakat a legnagyobb betűméretben nyomtatják a címkére, majd az előállító neve, címe és logója, a termék azonosítási száma és az OFJ szimbóluma következik.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

A földrajzi területet, ahol a „Gornooryahovski sudzhuk” készül, közigazgatási értelemben határozzák meg: Gorna Orjahovica városa.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

A földrajzi terület alacsonyan fekvő, dombos vidék, tengerszint feletti magassága 199 m. Enyhe kontinentális éghajlat jellemzi, az átlagos évi páratartalom 71 %, az évi átlaghőmérséklet + 11,5 °C. Az átlagos szélsebesség 2,2 m/s, az uralkodó szélirány északkeleti és északnyugati. Ezek az éghajlati viszonyok kedveznek a Penicillinum és Aspergillus penészfajok bizonyos arányban való, jellegzetes párosításának. A két penészfajta a „Gornooryahovski sudzhuk” hártyáját száraz, fehér, porhanyós rétegként borítja.

5.2. A termék sajátosságai:

Az egyedi érzékszervi jegyek – az íz, az illat, a szín és az állag – a felhasznált hús minőségéből vezethetők le, továbbá a helyi lakosság szaktudásából és a különleges előállítási módszerből (magas hőmérsékleten történő érlelés és olyan körülmények között történő szárítás, amelyek lehetővé teszik a földrajzi környezetre jellemző mikroflóra kialakulását), mely utóbbiak évszázadokon át nemzedékről nemzedékre öröklődtek.

A kolbász kizárólag olyan marhahúsból készül, amely a feldarabolás előtt magas glikogéntartalmú és friss, ettől lesz szaftos a kolbász, valamint ettől nyeri el jellegzetes ízét és vörösbarna színét. A húst úgy választják ki és dolgozzák fel, hogy 10 % kötőszövetet és legfeljebb 30 % zsírt tartalmazzon, így lesz a késztermék állaga egyedien puha, keresztmetszetének felszíne pedig sajátosan finomszemcsés.

A „Gornooryahovski sudzhuk” az évszázadokon keresztül eredeti formában megőrzött recept szerint fekete borsból, köményből és borsikafűből álló fűszerkeverék hozzáadásával kapja meg fűszeres ízét.

A szakemberek gyakorlati tudása a termék megfelelő külső megjelenésének, a jellegzetes patkó alaknak és a kolbász szilárdságának a biztosítása érdekében igen fontos. A bél rugalmasságának a duzzadtság mértéke és a bél űrtartalom-növekedése alapján történő megállapításához szakember hozzáértése szükséges. A töltés után a kolbászokat kézzel formázzák: megcsavarják a belet, és a tölteléket a madzag meghúzásával összetömörítik.

A kolbász sajátos tulajdonságainak kialakításában különleges szereppel bír az érlelési folyamat. A töltelék a kolbász érésével egyre puhábbá és szaftosabbá válik, és ekkor alakul ki jellegzetes tömörsége, íze és színe. A hozzáadott salétrom egyrészt a területre jellemző előállítási feltételek (22–25 °C-os hőmérséklet) mellett természetesen tenyésző denitrifikáló mikrorganizmusok működésének, másrészt a glikogén húsenzimeknek köszönhető anaerob lebomlása következtében felgyűlt tejsavnak a hatására egymás után nitritekké, salétromossavvá és nitrogén-oxiddá alakul. A nitrogén-oxid reakcióba lép az izomszövetben található mioglobinnal és a vérben található hemoglobinnal, és nitrozomioglobint, illetve nitrozohemoglobint hoz létre, ezek adják az érett hús jellegzetes vörös színét. A termék színének vörösbarnára változása, a hústöltelék megduzzadása és megszilárdulása, illetve a sajátos illat jelzi, hogy az anaerob folyamatokat le kell állítani. A kolbászkészítő szakemberek hozzáértése alapvető fontosságú annak megállapításához, hogy mikor kell leállítani a folyamatot, ezáltal megakadályozva a kolbászt fogyasztásra alkalmatlanná tevő anyagok kialakulását. Korábban az autentikus érlelési metódus szerint a kolbászokat halomba rakták, majd szőnyegekkel lefedték, ami emelte a hőmérsékletüket. Mióta a technológiát korszerűsítették, ugyanezt a hatást – amely a termék fizikai és kémiai jellemzőinek megváltozásából ered – úgy érik el, hogy a levegőt fűtik, és állandó ventilációval biztosítják, hogy a helyiség páratartalma 85 %-ra csökkenjen.

A helyiség viszonylag állandó szárítási körülményeinek (15–18 °C-os hőmérséklet és a levegő megközelítőleg 75 %-os páratartalma) köszönhető a régióra jellemző penész kialakulása, és ez megakadályozza, hogy a zsírok megavasodjanak, vagy hogy szürke gyűrű alakuljon ki, továbbá hozzájárul a termék egyenletes száradásához, és a fűszerek illatát is felerősíti. Az egyes kolbászok préselésénél különösen nagy szerepet kap a kolbászkészítő mesterek szaktudása. A prést fokozatosan kell összehúzni, és egyenletes nyomást kell biztosítani, nehogy a bél kiszakadjon, miközben a kolbászok patkó alakja, tojásdad keresztmetszete, valamint egyenletes vastagsága kialakul. A penész a préselési folyamat során a fatáblákról kerül a kolbászokra. A spórák lágy légáramlatok segítségével terjednek szét a helyiségben, és a micéliumuk egyenletesen beborítja a kolbászok egész felszínét. Az előállítás helyének szeptember és május közötti jellemző éghajlati viszonyai (száraz, hűvös széljárás és lágy légáramlatok) és a sajátos mikroflóra biztosítják a „Gornooryahovski sudzhuk” előállításának megfelelő szárítási körülmények kialakulását. A kolbászokat korábban a műhely északi oldalán az eresz alá, hosszú farudakra függesztették. Manapság ugyanazokat az éghajlati viszonyokat már az állandó hőmérsékletet és a levegő állandó páratartalmát szabályozó és fenntartó ventilációs rendszerek segítségével érik el az egész év során.

Az érlelő- és szárítóhelyiségeket a levegő hőmérsékletét és páratartalmát mérő eszközzel látják el, és ez biztosítja az előállítás körülményeinek folyamatos ellenőrzését ahhoz, hogy az össztömeg víztartalma elérje a 45 %-ot.

A Gorna Orjahovica terület viszonylag állandó éghajlati viszonyai, a vidék lágy légáramlatai és a kolbász felszínén a penészgombák (Penicillinum és Aspergillus) egyedi párosításának tenyészése, továbbá az a vállalkozó szellem, amelytől vezéreltetve a helyiek a húst sózással, magas hőmérsékleten történő érleléssel, majd szárítással tartósították, együttesen járultak hozzá a „Gornooryahovski sudzhuk” előállításának kialakulásához és további fejlődéséhez.

A recept számos családban apáról fiúra szállt, és ezeknek a családoknak a kolbászkészítés volt a fő bevételi forrásuk. A mesterség végzéséhez a kolbászkészítőknek mesterlevelet és különleges engedélyt kellett szerezniük.

Ez az OFJ iránti kérelem elsősorban a „Gornooryahovski sudzhuk” hírnevével – amelyre a bolgár nemzeti újjászületés korszaka (a 18. század eleje) óta tett szert –, valamint az előállítás sajátos körülményeivel indokolható.

Gorna Orjahovicában az idők kezdete óta számos, a hústermékek előállításával összefüggő mesterség alakult ki: a húsgyártás, a mészáros szakma, a kolbászkészítés, a hústartósítás stb. A hatóságok már a 19. században tisztában voltak ennek előnyeivel, és támogatták a helyi kereskedőket és mesterembereket. Ezáltal a város – ahol időközben városi piacok is létrejöttek – fokozatosan az akkori oszmán birodalom egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává vált. 1538-ban I. Nagy Szulejmán oklevélben biztosított Rusztem pasa számára jótékony, illetve vallási célokat szolgáló alapítványi birtokokat (úgynevezett vakuf-birtokokat) és adókat a kolbász Rahovicse-i Gebr (mai nevén Gorna Orjahovica) területén történő előállításából befolyó bevételből. 1861-ban a Mihail Nikolov, Gorna Orjahovica-i gyártó és kereskedő által készített kolbász érmet nyert egy olaszországi nemzetközi vásáron. A bolgár nemzeti újjászületés időszaka alatt a Gorna Orjahovicában készített kolbászokat a „Szara” és a „Szmarlama” névre keresztelték, majd ezek a felszabadulás után „Gornooryahovski sudzhuk”, illetve „szárított marhakolbász” elnevezéssel váltak ismertté. Az Osztrák-Magyar Monarchiából származó néprajztudós, Felix Philipp Kanitz „A Duna menti Bulgária és a Balkán” (1882) című művében ismertette Gorna Orjahovica lakosainak húskészítéssel és e speciális kolbászfajta előállításával kapcsolatos hagyományait. Az e termék gyártásával kapcsolatos első hirdetést a Gorna Orjahovica-i Nedev család jelentette meg 1911-ben, a Bolgár Almanachban. A kolbász fejlett helyi piaci kereskedelmének köszönhetően került sor az első nemzetközi termékvásárra Gorna Orjahovicában (1922 és 1932 között került megrendezésre). 1931-ben megjelent a „Gorna Orjahovica-i belsőpiaci rendszabályok” című kiadvány. A szabályok értelmében a kolbászértékesítés fölötti állami ellenőrzést a helyi előállítók vették át. Az 1940-es éveket követően a kolbász bámulatos és összetéveszthetetlen íze, valamint kiváló minősége okán a bolgár piac bevett termékévé vált, és „Gornooryahovski sudzhuk” néven forgalmazták.

A sudzhukot készítő műhely elhelyezkedése a megfelelő érlelési és szárítási feltételek biztosítása szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír. Ezért csak hosszas fejlődési folyamatok eredményeként találták meg Gorna Orjahovica közelében az éghajlati szempontból kedvező területeket a műhelyek létesítéséhez. Míg kezdetben, a 19. század folyamán a terméket külön műhelyekben, a Gorna Orjahovica délnyugati részén található „Sar piac” közelében állították elő, a sudzhukot készítő műhelyek a 19. század utolsó évtizedében és a 20. század elején fokozatosan a város keleti szélére kerültek át. Ennek fő oka az volt, hogy a sudzhukot előállító mesteremberek felfedezték a kedvező légáramlatokat, és kiderült, hogy ezek a „Gornooryahovski sudzhuk” szárításában és a kolbászt borító jellegzetes penészréteg kialakulásában döntő szerepet játszanak.

A sudzhuk iránti nagy kereslet, a bőséges kínálat és a kolbászt övező hírnév miatt a hatóságok az 1975. évi technikai kézikönyvben az előállításra vonatkozóan részletes szabályozást adtak ki, az 1983-ban megjelent állat-egészségügyi jelentéstételi útmutatóban pedig a forgalomba kerülő kolbász előállítására vonatkozó egyedi technológiai utasításokat, illetve állat-egészségügyi követelményeket fogalmazták meg.

A „Gornooryahovski sudzhuk” készítésének korai időszakával kapcsolatos információk a 19. századból főként szájhagyomány útján terjedtek azoktól, akik közvetlenül vagy közvetetten részt vettek az előállításában, forgalmazásában és fogyasztásában. A „Gornooryahovski sudzhuk” hírneve számos szerzőt és kutatót késztetett arra, hogy írjon a termékről. Ezen a területen Cani Gincsev és Zvezdelin Conev, a jól ismert helyi kutatók, történészek és publicisták voltak úttörők. Elza Garabedjan néhány évvel ezelőtt, 2003-ban jelentette meg Gornooryahovski Sudzhuk című könyvét, amelyben a „Gornooryahovski Sudzhuk” készítésének történetét tárgyalja, továbbá autentikus dokumentumokat ismertet, amelyet két közintézmény, a Veliko Tarnovo-i állami levéltár (DA) és a Gorna Orjahovica-i Történeti Múzeum őrzött meg a mai napig.

A Gorna Orjahovica-i Rodopa 96 EOOD által előállított „Gornooryahovski sudzhuk” 2001-ben aranyérmet nyert a plovdivi nemzetközi tavaszi kereskedelmi vásáron. 2007-ben Gorna Orjahovica városi tanácsa régi hagyományt élesztett újjá, amikor az évente megrendezett városi ünnepségekkel egy időben a „Gornooryahovski sudzhuk” vásárt is megrendezte.

A „Gornooryahovski sudzhuk” Gorna Orjahovicában hagyományosan ajándékként és vendégváró csemegeként is szolgál, ami hozzájárult ahhoz, hogy a kolbász a névadójául szolgáló város jelképévé váljon. Egyedülálló receptjének, a tipikus előállítási feltételeknek, a sajátos penészrétegnek, illetve a helyi előállítók szaktudásának köszönhetően a termék mércévé és a jó minőség garanciájává vált. A „Gornooryahovski sudzhuk” az idők során előkelő helyet vívott ki magának a bolgár bankettasztalokon. Gorna Orjahovica számára a kolbász előállítása emellett kiemelt gazdasági jelentőséggel is bír, mivel sokan fogyasztják, és magas áron értékesíthető.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(Az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://www.mzh.government.bg/Article.aspx?lang=1&rmid=698&id=698&lmid=0

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

26.3.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 77/18

Értesítés az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 2., 3. és 7. cikkében említett listában szereplő személyek számára a 262/2010/EU bizottsági rendelet értelmében

2010/C 77/10

(1)

A 2002/402/KKBP közös álláspont (1) felhívja a Közösséget (most már Uniót), hogy fagyassza be az 1267(1999) és az 1333(2000) BTH értelmében összeállított, és az 1267(1999) BTH által felállított bizottság által rendszeresen felülvizsgált listában említetteknek megfelelően Oszáma bin Láden, az Al-Qaida szervezet tagjai, a Tálibán, valamint a velük összeköttetésben álló személyek, csoportok, vállalkozások és szervezetek pénzeszközeit és gazdasági erőforrásait.

Az ENSZ-bizottság által összeállított lista az alábbiakra terjed ki:

—	az Al-Qaida, a Tálibán és Oszáma bin Láden,

—	az Al-Qaidával, a Tálibánnal és Oszáma bin Ládennel összeköttetésben álló egyes természetes vagy jogi személyek, szervezetek, testületek és csoportok, valamint

—	az említett, összeköttetésben álló személyek, szervezetek, testületek és csoportok tulajdonát képező, ezek ellenőrzése alatt álló vagy ezeket más módon támogató jogi személyek, szervezetek és testületek.

Az alábbi cselekmények, illetve tevékenységek jelzik azt, hogy valamely egyén, csoport, vállalkozás vagy szervezet összeköttetésben áll az Al-Qaidával, Oszáma bin Ládennel vagy a Tálibánnal:

az Al-Qaida, a Tálibán, Oszáma bin Láden, vagy az azokkal összeköttetésben álló sejt, hálózat vagy frakció által, azzal együttműködve, a nevében, vagy a javára elkövetett cselekmények vagy tevékenységek finanszírozásában, tervezésében, lehetővé tételében, előkészítésében, illetve elkövetésében való részvétel,

b)	fegyver és fegyverrel kapcsolatos anyagok nyújtása, eladása vagy szállítása bármelyikük számára,

c)	bármelyik említett szervezet számára történő toborzás, vagy

d)	egyéb támogatás bármelyikük cselekményeihez, illetve tevékenységeihez.

(2)

A szankciós bizottság 2010. március 11-én úgy határozott, hogy a vonatkozó listára felveszi Akram Turki Hishan Al-Mazidih-t és Ghazy Fezza Hishan Al-Mazidih-t. Mindketten bármikor – tetszőleges igazoló dokumentumokkal ellátott – kérelmet terjeszthetnek a szankciós bizottság elé annak érdekében, hogy a testület vizsgálja felül az őket az ENSZ fent említett listájára felvevő döntését. E kérelmet a következő címre kell elküldeni:

United Nations — Focal point for delisting

Security Council Subsidiary Organs Branch

Room S-3055 E

New York, NY 10017

UNITED STATES OF AMERICA

További információk találhatók az alábbi internetcímen: http://www.un.org/sc/committees/1267/delisting.shtml

(3)

A 2. bekezdésben említett ENSZ-határozat alapján a Bizottság elfogadta az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet (2) I. mellékletét módosító 262/2010/EU rendeletet (3). A 881/2002/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése a) pontja és 7a. cikkének (1) bekezdése szerinti módosítás az e rendelet I. mellékletében (a továbbiakban: I. melléklet) szereplő listát kiegészíti A. Al-Mazidih-val és G. Al-Mazidih-val.

Ennélfogva a 881/2002/EK rendelet alábbi intézkedései vonatkoznak az I. melléklethez hozzáadott személyekre:

(1)	az érintett személyek tulajdonát képező, illetve birtokában lévő valamennyi pénzeszköz és gazdasági erőforrás befagyasztása, továbbá a pénzeszközök részükre vagy javukra közvetlen vagy közvetett módon történő rendelkezésre bocsátásának mindenkire vonatkozó tilalma (2. és 2a. cikk (4)); valamint

(2)	az érintett személyek bármelyike részére közvetlenül vagy közvetve katonai tevékenységgel kapcsolatos technikai tanácsadás, segítségnyújtás vagy képzés felajánlásának, eladásának, nyújtásának vagy szállításának tilalma (3. cikk).

(4)

A 881/2002/EK rendelet 7a. cikke (5) felülvizsgálati eljárásról rendelkezik, amennyiben a listára felvettek észrevételeket nyújtanak be által a listára való felvétel okaira vonatkozóan. A 262/2010/EU rendelet I. mellékletébe felvett személyek kérelmet intézhetnek a Bizottsághoz a listán való feltüntetésük okaira vonatkozóan. Ezt a kérelmet a következő címre kell elküldeni:

European Commission (Európai Bizottság)

‘Restrictive measures’ (Korlátozó intézkedések)

Rue de la Loi/Wetstraat 200

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

(5)	Felhívjuk a két érintett személy figyelmét arra a lehetőségre, hogy a 262/2010/EU rendelet ellen eljárást indíthatnak az Európai Unió Bíróságánál az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikkének negyedik és hatodik bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban.

(6)

Az érintett személyek személyes adatait a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) előírásaival összhangban kezelik. Bármilyen, például további információkra, illetve a 45/2001/EK rendelet értelmében vett jogok (személyes adatokhoz való hozzáférés vagy személyes adatok helyesbítése) gyakorlására vonatkozó kérelmet a Bizottságnak kell elküldeni a fenti 4. pontban említett címre.

(7)

A szabályszerűség érdekében felhívjuk az I. mellékletbe felvett személyek figyelmét arra a lehetőségre, hogy kérelemmel fordulhatnak az érintett tagállam(ok) a 881/2002/EK rendelet II. mellékletében felsorolt illetékes hatóságaihoz arra vonatkozóan, hogy befagyasztott pénzeszközöket és gazdasági erőforrásokat használhassanak fel alapvető szükségletek kielégítése vagy különleges kifizetések teljesítése érdekében, az említett rendelet 2a. cikkével összhangban.

(1) HL L 139., 2002.5.29., 4. o.

(2) HL L 80., 2010.3.26., 40. o.

(3) HL L 139., 2002.5.29., 9. o.

(4) A 2a. cikket az 561/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 82., 2003.3.29., 1. o.) illesztette be a rendeletbe.

(5) A 7a. cikket az 1286/2009/EU tanácsi rendelet (HL L 346., 2009.12.23., 42. o.) illesztette be a rendeletbe.

(6) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2010.077.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 77

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	53. évfolyam 2010. március 26.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2010/C 077/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5535 – Renesas Technology/NEC Electronics) ( 1 )	1

	V Vélemények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 077/03	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5797 – State Street Corporation/Intesa Sanpaolo Servizi Transazionali/Sanpaolo Bank) ( 1 )	3

2010/C 077/04	A francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján (Hirdetmény folyékony és gáznemű szénhidrogének bányászati kutatására vonatkozó kizárólagos engedély – ún. Permis de Dormans – iránti kérelemről) ( 1 )	4

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2010/C 077/05	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	6

2010/C 077/06	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	10

2010/C 077/07	Hagyományos kifejezés elismerése iránti kérelem közzététele a 607/2009/EK bizottsági rendelet 33. cikkének rendelkezései alapján	15

2010/C 077/08	Hagyományos kifejezés elismerése iránti kérelem közzététele a 607/2009/EK bizottsági rendelet 33. cikkének rendelkezései alapján	16

2010/C 077/09	Hagyományos kifejezés elismerése iránti kérelem közzététele a 607/2009/EK bizottsági rendelet 33. cikkének rendelkezései alapján	17

2010/C 077/10	Értesítés az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 2., 3. és 7. cikkében említett listában szereplő személyek számára a 262/2010/EU bizottsági rendelet értelmében	18

A kézhezvétel időpontja	2010.3.1.
Az oldalak száma	11
A kérelem nyelve	angol
Ügyiratszám	TDT-CZ-N0006

A kézhezvétel időpontja	2010.3.1.
Az oldalak száma	11
A kérelem nyelve	angol
Ügyiratszám	TDT-CZ-N0007

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 077/02	Euro-átváltási árfolyamok	2


	(1) EGT-vonatkozású szöveg