19.12.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/1

A TANÁCS ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2009. november 27.)

az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018)

2009/C 311/01

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTETVE

a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködésnek a nyitott koordinációs módszert és az ifjúsági ügyek más szakpolitikákban való érvényesítését magában foglaló keretét létrehozó 2002. június 27-i állásfoglalásra (1), továbbá az Európai Tanács által 2005 márciusában elfogadott Európai Ifjúsági Paktumra (2), mint olyan eszközre, amely hozzájárul a növekedést és a foglalkoztatást célzó lisszaboni célkitűzések megvalósításához;

a megújított szociális menetrendre, mely fő prioritásként jelöli meg a fiatalokat és a gyermekeket (3);

és ELISMERVE

a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2009. május 11-én elfogadott következtetéseket az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés jelenlegi keretének értékeléséről és a megújított keret jövőbeli kilátásairól (4);

ÜDVÖZLI

a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, „Az EU ifjúsági stratégiája – Befektetés és szerephez juttatás Megújult nyitott koordinációs módszer az ifjúság előtt álló kihívások és lehetőségek kezelésére” című bizottsági közleményt (5);

ELISMERI, hogy

A fiatal nők és férfiak kulcsszerepet játszanak azon számos társadalmi-gazdasági, demográfiai, kulturális, környezetvédelmi és technológiai kihívásnak a leküzdésében, melyekkel az Európai Uniónak és polgárainak jelenleg és az elkövetkező években szembe kell néznie. A fiatal nők és férfiak társadalmi és szakmai integrációjának előmozdítása elengedhetetlen a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégiában foglalt európai célok elérése szempontjából, ugyanakkor az egyéni kiteljesedést, a társadalmi kohéziót és az aktív polgári szerepvállalást is elősegíti.

Az EU 2009-es ifjúsági jelentése (6) rámutat, hogy jóllehet napjaink fiatal európai polgárainak többsége jó életkörülményeknek örvend, vannak még teljesítendő feladatok, ilyen például a fiatalok munkanélkülisége, az oktatásban és képzésben részt nem vevő fiatalok, a szegénység a fiatalok körében, a fiatalok alacsony részvétele és képviselete a demokratikus folyamatban, valamint számos egészségügyi probléma. A gazdasági visszaesés – így a 2008-ban kezdődött visszaesés is – általában jelentős negatív hatást gyakorol a fiatalokra, és ezek a hatások valószínűleg tartósak lesznek.

Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés jelenlegi kerete értékes platformnak bizonyult a tagállamok számára az ifjúsággal kapcsolatos kérdések kezelésében, és a nyitott koordinációs módszer, az ifjúsági ügyek más szakpolitikai területeken, illetve kezdeményezésekben – például az Európai Ifjúsági Paktumban (7) – való érvényesítése elősegítette az ifjúságpolitikai terület számára alkalmas, rugalmas megközelítés kialakítását, továbbá kellően figyelembe vette a tagállami hatásköröket és a szubszidiaritás elvét.

Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított kerete – az eddig elért eredményekre és megszerzett tapasztalatokra építve, ugyanakkor a tagállamok ifjúságpolitikára vonatkozó hatáskörét is tiszteletben tartva – tovább fokozná az ilyen irányú együttműködés eredményességét és hatékonyságát, és további előnyöket kínálna a fiatalok számára az Európai Unióban, különösen a 2010 utáni lisszaboni stratégia összefüggésében.

Létfontosságú, hogy minden fiatal nő és férfi a lehető legnagyobb mértékben aknázhassa ki a benne rejlő lehetőségeket. Ehhez nemcsak befektetéseket kell eszközölni az ifjúságba oly módon, hogy jelentősebb erőforrások váljanak elérhetővé a fiatalok mindennapi életét érintő és jólétüket javító szakpolitikai területek fejlesztése számára, hanem önállóságuk bátorításával, valamint a társadalom fenntartható fejlődéséhez, illetve az európai értékekhez és célokhoz való hozzájárulásuk erősítésével szerephez kell juttatni őket. Mindehhez fokozottabb együttműködésre van szükség az ifjúsági és más releváns szakpolitikai területek – különösen az oktatás, a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, a kultúra és az egészségügy – között.

ENNEK MEGFELELŐEN MEGÁLLAPODIK abban, hogy

A 2018-ig terjedő időszakban az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés átfogó célkitűzései a következők lesznek:

i.	több esély és esélyegyenlőség teremtése minden egyes fiatal számára az oktatásban és a munkaerőpiacon; valamint

ii.	a fiatalok aktív polgári szerepvállalásának, társadalmi beilleszkedésének és szolidaritásának előmozdítása.

Az alábbiakban vázlatosan felsoroljuk a legfontosabb cselekvési területeket, amelyeken kezdeményezéseket kell elindítani, de részletesen az I. melléklet ismerteti őket:

—	Oktatás és képzés

—	Foglalkoztatás és vállalkozói készség

—	Egészség és jólét

—

Részvétel

—	Önkéntes tevékenységek

—	Társadalmi befogadás

—	Ifjúság és a világ

—	Kreativitás és kultúra.

A tagállamoknak az ifjúságpolitika tekintetében fennálló hatáskörét, valamint az ifjúság terén folytatott európai együttműködés önkéntes jellegét tiszteletben tartva, a két egymással szorosan összefüggő átfogó célkitűzés megvalósításához olyan kettős megközelítésre van szükség, amely egyaránt fejleszti és ösztönzi:

i.	az ifjúsági területre koncentráló specifikus kezdeményezéseket – azaz kifejezetten a fiatalokat célzó politikákat és intézkedéseket olyan területeken, mint például a nem formális tanulás, részvétel és önkéntes tevékenységek, ifjúsági munka, mobilitás és információ; valamint

ii.

az ifjúság szélesebb körű figyelembevételére irányuló kezdeményezéseket, tehát olyan, ágazatokon átívelő megközelítés alkalmazása, amely kellően figyelembe veszi az ifjúság ügyét a más – a fiatalok életére jelentős mértékben kiható – szakpolitikai területeken érvényesítendő politikák, illetve intézkedések kialakítása, végrehajtása és értékelése során. Az Európai Ifjúsági Paktum példájára alapozva az ifjúsági dimenziónak továbbra is a 2010 utáni lisszaboni stratégia, a felülvizsgált szociális menetrend, továbbá valamennyi idevágó uniós stratégia és program – az oktatás és képzés területén folytatott európai együttműködés új stratégiai kerete, foglalkoztatási iránymutatások, egészségügyi stratégia és kulturális menetrend – szerves részét kell képeznie.

HANGSÚLYOZZA, hogy

Az európai ifjúságpolitikai együttműködésnek szilárdan a nemzetközi emberi jogi rendszerbe kell ágyazódnia. A fiatalokat érintő valamennyi politika és tevékenység terén el kell ismerni néhány irányadó elvet, nevezetesen az alábbiakat:

a)	a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a hátrányos megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem, a többek között az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 23. cikkében elismert jogok és elvek tiszteletben tartása és betartása mellett;

b)	a fiatalok életkörülményeiben, szükségleteiben, törekvéseiben, érdeklődési körében és attitűdjeiben esetlegesen mutatkozó, különféle tényezőkből adódó eltérések figyelembevétele, különös tekintettel azokra, akik különböző okból hátrányosabb helyzetűek;

c)	a fiatalok elismerése a társadalom erőforrásaiként, továbbá azon joguk biztosítása, hogy a velük és az ifjúsági szervezetekkel folytatott kitartó és strukturált párbeszéd révén részt vehessenek az őket érintő politikák alakításában.

EGYETÉRT TOVÁBBÁ azzal, hogy:

1.	A 2018-ig terjedő időszakban az ifjúság terén folyó európai együttműködést a megújított nyitott koordinációs módszer révén kell megvalósítani, méghozzá az átfogó célkitűzésekre, a kettős megközelítésre és a fent ismertetett cselekvési területekre támaszkodva.

Az ifjúságpolitika terén folyó európai együttműködésnek tényeken kell alapulnia, koherensnek és konkrétnak kell lennie. Egyértelmű és látható eredményeket kell hoznia, amelyeket rendszeresen és strukturált módon be kell mutatni, felül kell vizsgálni és terjeszteni, megteremtve ezáltal a folyamatos értékelés és fejlődés alapját.

Az ifjúságpolitika terén folytatott nyitott koordinációs módszer sikere a tagállamok politikai elkötelezettségén és a nemzeti, illetve európai szintű hatékony munkamódszereken múlik. Ennek fényében az európai együttműködéssel összefüggésben alkalmazott munkamódszereknek a következőkön kell alapulniuk:

i.	Munkaciklusok: a 2018-ig terjedő időszakot hároméves ciklusokra kell osztani, melyek közül az első a 2010-től 2012-ig tartó periódust fedi le.

ii.

Prioritások: e ciklusok mindegyikében az európai együttműködés számára bizonyos számú prioritás kerül majd kiválasztásra, melyek hozzájárulnak az e keretben azonosított cselekvési területekhez. A prioritásokat a Tanács hagyja jóvá a Tanács és a Bizottság – alábbiakban említett – közös jelentései alapján, valamint a szóban forgó munkaciklusban érintett két elnökségi trió képviselőivel folytatott konzultációt követően. Az európai együttműködés prioritásait úgy alakítják ki, hogy azok vagy valamennyi tagállamra kiterjedő együttműködésnek engedjenek teret, vagy a tagállami prioritásoknak megfelelően, korlátozottabb számú tagállam között tegyenek lehetővé szorosabb együttműködést (klaszterek). Az ezen új keretrendszer szerinti első munkaciklus első részének prioritásait e feljegyzés II. melléklete tartalmazza. A ciklus második felének prioritásait a Tanács egy későbbi időpontig nyújtja be és fogadja el.

iii.

A végrehajtás eszközei: annak érdekében, hogy az együttműködés keretét hatékonyan lehessen kialakítani, specifikusan az ifjúsági területre koncentráló eszközökre, valamint más, kapcsolódó szakpolitikákat érintő eszközökre egyaránt szükség van.

A kifejezetten az ifjúsági területre koncentráló eszközöket az alábbi a)–g) pont ismerteti. Ezeknek a kettős megközelítést kell támogatniuk, tehát az ifjúság területére fókuszált specifikus kezdeményezéseket kell megvalósítani, ugyanakkor ösztönözni kell az ágazatokon átívelő megközelítést is, annak érdekében, hogy az ifjúsági perspektíva más kapcsolódó szakpolitikákban is érvényesüljön.Az ifjúság szélesebb körű figyelembevételére irányuló munka keretében az eszközök a többi szakpolitikai területtel folytatott, illetve az azokat támogató párbeszédhez szolgálnak alapként, annak érdekében, hogy azok megfelelően integrálják az ifjúság szempontját ott, ahol annak helye és ideje van.

Tudásépítés és igazolt tényeken alapuló ifjúságpolitika: az ifjúságpolitikának tényeken kell alapulnia. Össze kell tehát gyűjteni a fiatal nők és férfiak életkörülményeire, értékeire és attitűdjeire vonatkozó információkat és ismereteket, majd a megfelelő és jól időzített intézkedések meghozatalának megkönnyítése érdekében meg kell osztani ezt a tudást más érintett szakpolitikákkal is. Az említett tudást többek között az Európai Ifjúságpolitikai Tudásközpont és kapcsolattartói, az uniós szintű elemzői kapacitás (Eurydice), valamint a fiatalokkal összefüggő kutatás, tanulmányok, speciális európai ifjúsági felmérések és kutatói hálózatok révén lehet népszerűsíteni. Az EU ifjúsági jelentése lényegesen hozzájárul majd az igazolt tényeken alapuló politikai döntéshozatalhoz. Elő kell mozdítani az érintett hatóságok, az ifjúságpolitikai kutatók, a fiatalok és az ifjúsági szervezetek, valamint az ifjúsági munka területén tevékenykedők közötti együttműködést.

Egymástól való tanulás: az egymástól való tanulás ezen együttműködési keret kulcsfontosságú eleme. Lehetőséget nyújt a különböző tagállamok bevált gyakorlatainak meghatározására és az azokból való tanulásra. Az egymástól való tanulás olyan eszközök segítségével valósul meg, mint a társaktól való tanulás, konferenciák és szemináriumok, szakértői csoportok magas szintű fórumai, valamint tanulmányok, elemzések és webalapú hálózatok, az érdekelt felek bevonásával. Az említett tevékenységek témájának szoros kapcsolatban kell állnia az adott hároméves munkaciklus prioritásaival. E kezdeményezések mindegyikét egyértelmű célkitűzések mentén és világos megbízatások, ütemtervek és tervezett eredmények alapján kell kidolgozni, melyeket a tagállamokkal együttműködve a Bizottságnak kell előterjesztenie.

Továbbra is fenn kell tartani a harmadik országokkal folytatott szakpolitikai párbeszédet, valamint a nemzetközi szervezetekkel – mint például az Európa Tanáccsal, az OECD-vel (8) és az Egyesült Nemzetekkel – kialakított együttműködést, mivel ezek összehasonlítási alapként és ötletforrásként szolgálhatnak.

Jelentéstétel az elért eredményekről: az Európai Unió ifjúsági jelentését a Bizottságnak kell elkészítenie minden munkaciklus végén, az új keret szerinti első ciklus esetében 2012-ben. Az EU ifjúsági jelentésének két részből kell állnia: a Tanács és a Bizottság közös jelentése (politikai rész) és az igazoló dokumentumok (statisztikai és elemző rész). Az EU ifjúsági jelentése értékeli a keret által meghatározott átfogó célkitűzések tekintetében elért eredményeket és az aktuális munkaciklusra kijelölt prioritások terén tett előrehaladást, valamint meghatározza a bevált gyakorlatokat. Az EU ifjúsági jelentésének a tagállamok által az ifjúság területéről, illetve más kapcsolódó szakpolitikai területekről készített nemzeti jelentések, valamint egyéb meglévő információk és statisztikai adatokon kell alapulnia. Kerülni kell a jelentéstételi kötelezettségekben a párhuzamosságokat. Az EU ifjúsági jelentése ezenkívül a következő munkaciklus prioritásainak meghatározásához is alapul szolgál.

Az eredmények terjesztése: annak érdekében, hogy az e keretben zajló együttműködés helyi, regionális, nemzeti és európai szinten láthatóbb legyen és hatásai érezhetőbbek legyenek, az együttműködés eredményeit széles körben, az összes érdekelt fél körében terjeszteni kell, és adott esetben főigazgatói vagy miniszteri szinten is meg kell vitatni őket.

A folyamat nyomon követése: a nyitott koordinációs módszer segítségével elérendő eredmények, valamint a módszerrel kapcsolatos nemzeti és európai uniós szintű szerepvállalás elősegítése érdekében a tagállamok és a Bizottság szoros együttműködésben irányítják, ösztönzik és értékelik az eljárást, illetve annak eredményeit. Ebben az összefüggésben a munkát a fiataloknak például az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a társadalmi befogadás területén tapasztalható helyzetére nézve informatív, meglévő mutatók alapján kell végezni; amennyiben szükséges, lehetséges új mutatókra vonatkozó javaslatokat kell kidolgozni annak érdekében, hogy azokat a Tanács elé lehessen terjeszteni megfontolásra.

A fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel folytatott konzultáció és strukturált párbeszéd: folytatni és fejleszteni kell a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel folytatott strukturált párbeszédet, mert az teret enged az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés prioritásaira, megvalósítására és nyomon követésére irányuló folyamatos, közös reflexiónak.

A párbeszéd témaköreit hozzá kell igazítani az ifjúság területén folytatott európai együttműködés átfogó célkitűzéseihez és az egyes munkaciklusok prioritásaihoz. A folytonosság és a nyomon követés érdekében a dialógus minden egyes ciklusára világos célkitűzéseket és realisztikus eljárásokat kell megfogalmazni. A helyi, regionális, nemzeti és európai szinten alakítandó párbeszédbe a lehető legtöbb érintettet be kell vonni, így abba meg kell hívni az ifjúságpolitikai kutatókat és az ifjúsági munka területén tevékenykedőket. Támogatni kell továbbá a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel egyéb szakpolitikai területeken folytatott strukturált párbeszédet is. A strukturált párbeszéd végrehajtásának részleteit a III. melléklet tartalmazza.

Az EU programjainak és alapjainak mobilizálása: célszerű hatékonyan felhasználni a rendelkezésre álló uniós alapokat – például a strukturális alapokat –, illetve más idevágó programok – például a Fiatalok Lendületben, az egész életen át tartó tanulás programja, a Kultúra, a Progress, a Media, a fiatal vállalkozóknak szóló Erasmus, valamint a versenyképességi és innovációs közösségi program –, valamint a külkapcsolatok és a fejlesztési együttműködés területét érintő megfelelő uniós programok és alapok kínálta lehetőségeket.

4.	Minden hároméves ciklusban – amennyire lehetséges – igénybe kell venni az eszközöket a prioritások érdekében folyó munka elősegítésére.

Ebben az együttműködési keretben az ifjúsági munka támogatását és fejlesztését ágazatokon átívelő kérdésnek kell tekinteni. Az ifjúsági munka általános fogalom, amely a fiatalok által, a fiatalokkal és a fiatalokért végzett társadalmi, kulturális, oktatási és politikai tevékenységek széles körét foglalja magába. Az ilyen tevékenységek egyre inkább magukban foglalják a sportot és a fiataloknak nyújtott szolgáltatásokat is. Az ifjúsági munka az iskolán kívüli oktatás területéhez, valamint a szakemberek vagy az önkéntes ifjúságsegítők és vezetők által vezetett különleges szabadidős tevékenységek körébe tartozik, és a nem formális tanulási folyamatokon és az önkéntes részvételen alapul. E kereten belül további vizsgálat és megbeszélés tárgya, hogy az ifjúsági munka milyen módon tud hozzájárulni a fent meghatározott átfogó célkitűzések eléréséhez, valamint hogy a gazdasági és társadalmi hozzáadott értéke alapján hogyan tud támogatottá és elismertté válni. A megvitatandó kérdések többek között a következőket érintik: megfelelő képzés az ifjúságsegítők és vezetők számára, készségeik elismerése a megfelelő európai eszközök révén, az ifjúságsegítők és az ifjúsági vezetők mobilitásának támogatása, valamint az ifjúsági munka innovatív szolgáltatásainak és megközelítéseinek előmozdítása.

6.	Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretét felül lehet vizsgálni, és végrehajtani rajta a jelentősebb európai fejlemények – jelesül a 2010 utáni lisszaboni stratégiával kapcsolatos döntések – fényében szükségessé vált tanácsi kiigazításokat.

ENNEK MEGFELELŐEN FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, hogy:

A Bizottság támogatásával és az ezen állásfoglalásban ismertetett nyitott koordinációs módszert alkalmazva dolgozzanak együtt a 2018-ig terjedő időszak során az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megerősítése érdekében, méghozzá a fent ismertetett átfogó célkitűzések, cselekvési területek, kettős megközelítés, alapelvek és végrehajtási eszközök alapján, továbbá az egyes munkaciklusokra jóváhagyott prioritások mentén.

Nemzeti prioritásaiknak megfelelően hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek nemzeti szinten képesek hozzájárulni a megújított keretben foglalt átfogó célkitűzések eléréséhez, és mérlegeljék továbbá, hogy európai szinten lehet-e olyan ötleteket meríteni az egymástól való tanulásból, amelyek azután a nemzeti szintű ifjúságpolitika és egyéb kapcsolódó szakpolitikai területek megtervezése során hasznosíthatók.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, hogy

A 2018-ig terjedő időszak folyamán dolgozzon együtt a tagállamokkal, és legyen a segítségükre az ebben a keretben folytatott együttműködésben a fentiekben ismertetett átfogó célkitűzések, cselekvési területek, kettős megközelítés, alapelvek és végrehajtási eszközök, továbbá az egyes munkaciklusokra vonatkozóan elfogadott prioritások alapján.

Különösen az EU ifjúsági jelentése alapján vizsgálja meg, hogy milyen mértékben valósultak meg a keret átfogó célkitűzései. Ebben az összefüggésben a Bizottság felkérést kap egy olyan munkacsoport felállítására, amely – az érintett szakpolitikai területekkel konzultációt folytatva – áttekinti a fiatalok helyzetével kapcsolatban meglévő adatokat, és megvizsgálja, hogy milyen mutatókat kell kidolgozni az olyan területeken, ahol ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, vagy ahol az ifjúsági szempontok nem nyilvánvalóak. A munka eredményeit, valamint a lehetséges új mutatókra vonatkozó javaslatokat legkésőbb 2010 decemberéig a Tanács elé kell terjeszteni megfontolásra.

3.	Javasoljon rugalmas keretet a társaktól való tanulás tevékenységei számára, valamint készítsen tanulmányokat az átfogó célkitűzésekre és prioritásokra vonatkozóan, továbbá rendszeresen tegyen jelentést a Tanácsnak e különböző tevékenységekről.

4.	A tagállamokkal együttműködésben 2017-ben készítsen végső értékelő jelentést ezen együttműködési keret vonatkozásában. A végső értékelő jelentést a Tanács várhatóan 2018-ban vitatja meg.

(1) HL C 168., 2002.7.13., 2. o.

(2) 7619/1/05.

(3) 11517/08.

(4) 9169/09.

(5) 9008/09.

(6) 9008/09 ADD 4.

(7) 7619/05: Az Európai Tanács következtetéseinek I. melléklete, 2005. március 22.–23.

(8) Minden tagállam számára biztosítani kell az ezen munkában való részvétel jogát.

I. MELLÉKLET

IFJÚSÁGGAL KAPCSOLATOS CÉLOK ÉS LEHETSÉGES KEZDEMÉNYEZÉSEK A TAGÁLLAMOK ÉS A BIZOTTSÁG SZÁMÁRA

Az „ENNEK MEGFELELŐEN MEGÁLLAPODIK abban, hogy” szakasz 2. pontjában felsorolt, és az alábbiakban részletesen is kifejtett cselekvési területek közül soknak egyértelműen megvannak a saját átfogó célkitűzései és prioritásai, valamint külön együttműködési keretekben és stratégiákban szerepelnek, és a saját nyitott koordinációs módszerük keretében kezelik őket. Mindazonáltal erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ifjúság szempontja valamennyi téren kellően érvényesüljön. Mindezt szem előtt tartva e melléklet az A. szakaszban több olyan kezdeményezést javasol, amelyet valamennyi téren végre kell hajtani, ezt követően a B. szakaszban olyan, kifejezetten az ifjúsággal kapcsolatos törekvésekkel foglalkozik, melyek célja az ifjúsági dimenzió egyértelművé tétele a felsorolt cselekvési területek mindegyikén, hozzá pedig egy nem teljes felsorolást mellékel a lehetséges kezdeményezésekről, amelyeket a tagállamok és/vagy a Bizottság a vonatkozó hatáskörük szerint, és a szubszidiaritás elvének messzemenő figyelembevétele mellett tehetnek.

a) Általános kezdeményezések

A következő általános intézkedéseket minden azonosított cselekvési területen tekintetbe kell venni:

—	az egyes cselekvési területekért felelős politikai döntéshozók és az ifjúságpolitikát alakító döntéshozók közötti együttműködés fejlesztése és erősítése, többek között a jobb párbeszéd, illetve a tudás és a tapasztalat cseréje révén,

—	a fiatalok és az ifjúsági szervezetek politikameghatározásba, -megvalósításba és a nyomon követésbe való bevonásának és az abban való részvételének ösztönzése és támogatása,

—	minőségi orientációs és tanácsadó szolgáltatások biztosítása,

—

a minőségi ifjúsági információkhoz való hozzáférés javítása, valamint az információk terjesztése minden lehetséges csatornán keresztül, helyi, regionális, országos szinten, valamint olyan, egész Európára kiterjedő szervezetek révén, mint az Eurodesk, az ERYICA és az EYCA, valamint más európai hálózatok,

—	a helyi és regionális hatóságokkal folytatott együttműködés erősítése,

—	a fiatalok helyzetének jobb megismerésére irányuló tevékenységek támogatása és fokozása, például a fiatalokkal összefüggő kutatás, kutatási hálózatok és szakirányú tanulmányok stb. támogatása révén,

—	az ifjúsági munka fejlesztésének támogatása és értékének elismerése,

—	a rendelkezésre álló uniós alapok és programok hatékony felhasználása, és a fiatalok ezekhez való hozzáférésének megkönnyítése,

—	az új és innovatív elképzelések kipróbálását és a bevált gyakorlatok cseréjét célzó kísérleti projektek és programok kidolgozásának támogatása,

—	az ifjúságpolitika területén folytatott európai együttműködésért végzett két- és többoldalú együttműködés értékének elismerése,

—	adott esetben gyermekpolitikai dimenzió beépítése – a gyermekek jogaira és védelmére is figyelemmel –, tekintettel arra, hogy a fiatalok életét és kilátásait jelentős mértékben meghatározza a gyermekkorban kapott lehetőségek, támogatás és védelem mértéke.

b) Az ifjúsággal kapcsolatos célok és lehetséges kezdeményezések az egyes cselekvési területeken

OKTATÁS ÉS KÉPZÉS

Cél: támogatni kell a fiataloknak a minőségi oktatáshoz és képzéshez való, egyenlő mértékű hozzáférését valamennyi szinten, továbbá az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit. A formális oktatás kiegészítéseként elő kell mozdítani és el kell ismerni a fiatalok nem formális tanulását, ugyanakkor jobb kapcsolódást kell teremteni a formális oktatás és a nem formális tanulás között. Elő kell segíteni és támogatni kell a fiatalok átlépését az oktatásból és képzésből a munkaerőpiacra, ezzel párhuzamosan vissza kell szorítani a korai iskolaelhagyást.

A tagállamok és a Bizottság saját hatáskörön belüli kezdeményezései

—	a korai iskolaelhagyás elleni intézkedések egyikeként az ifjúsági munka és más nem formális tanulási lehetőségek fejlesztésének támogatása,

—	az EU szintjén létrehozott eszközök teljes skálájának kihasználása a készségek átláthatóvá tétele és érvényesítése, valamint a képesítések elismerése (1) érdekében,

—	a tanulási mobilitás előmozdítása valamennyi fiatal esetében,

—	a nemi és egyéb sztereotípiák kezelése a formális oktatás és a nem formális tanulás révén,

—	a formális oktatás és a nem formális tanulás felhasználása a különböző csoportok közötti kohézió és megértés előmozdítása, valamint az esélyegyenlőség elősegítése és az előmenetelek közötti különbségek csökkentése érdekében,

—	részvételen alapuló struktúrák kialakítása az oktatásban, továbbá az iskolák, családok és helyi közösségek közötti együttműködés fejlesztése,

—	a formális oktatás és a nem formális tanulás ösztönzése, a fiatalok innovatív készségének, kreativitásának és vállalkozói készségének támogatására,

—	a szélesebb nyilvánosság figyelmének felhívása a nem formális tanulás eredményeinek értékeire.

A Bizottság tovább fogja fejleszteni az Europass-t, mint a készségek átláthatóvá tételének európai eszközét, ideértve a készségekkel kapcsolatos önértékelésnek és a képességek harmadik felek – mint például az Europass mobilitási igazolványt támogató szervezetek – általi nyilvántartásának eszközeit is.

FOGLALKOZTATÁS ÉS VÁLLALKOZÓI KÉSZSÉG

Cél: támogatni kell a fiatalok munkaerő-piaci integrációját, akár foglalkoztatottként, akár munkaadói minőségben. Elő kell segíteni és támogatni kell a fiatalok átlépését az oktatásból és képzésből, vagy adott esetben a munkanélküli, illetve inaktív állapotból a munkaerőpiacra. Gazdagítani kell a munka és a családi élet összehangolásának lehetőségeit. A 2010 utáni lisszaboni stratégiában biztosítani kell az ifjúsági szempont meglétét, és folytatni kell az Európai Ifjúsági Paktum átfogó célkitűzéseivel összhangban végzett munkát.

A tagállamok és a Bizottság saját hatáskörön belüli kezdeményezései

—	a munkaerőpiacon keresett munkáknak megfelelő készségek megteremtésére irányuló befektetések növelése és javítása, ezáltal a szükséges készségek jobb megfeleltetése rövid távon, pontosabb előrejelzése hosszabb távon,

—	a fiatalok specifikus helyzetének figyelembevétele a rugalmas biztonságra irányuló stratégiák megtervezésekor,

—	a fiataloknak szóló, határokon átívelő szakmai és szakképzési lehetőségek előmozdítása,

—	a gazdaságélénkítési tervekben rövid távú intézkedések elfogadása az fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedésének ösztönzésére, továbbá az ifjúságot figyelembe vevő strukturális intézkedések kialakítása,

—	pályaorientációs és tanácsadó szolgálatok kialakítása,

—	a munkavállalók szabad mozgása előtti akadályok felszámolása Európa-szerte,

—	a minőségi gyakornoki lehetőségek és szakmai gyakorlatok előmozdítása a munkaerőpiacra történő belépés és az ottani előrejutás megkönnyítése érdekében,

—	a gyermekellátás javítása és a családon belül a partnerek egyenlő felelősségvállalásának előmozdítása annak megkönynítése érdekében, hogy mind a fiatal férfiak, mind a fiatal nők könnyebben összehangolhassák a szakmai és magánéletüket,

—	a fiatalok vállalkozói készségének támogatása többek között vállalkozói oktatás révén, az induló vállalkozásokat segítő alapok támogatása, mentori programok létrehozása és a fiatalok vállalkozásainak jobb elismerése,

—	a fiatalok vállalkozói készségének előmozdítását célzó európai hálózatok és struktúrák fejlesztésének támogatása,

—	a vállalkozói készség előmozdítása a fenntartható fejlődés terén.

EGÉSZSÉG ÉS JÓLÉT

Cél: támogatni kell a fiatalok egészségét és jólétét, melynek során különös figyelmet kell fordítani a mentális és szexuális egészség, a sport, a fizikai aktivitás és az egészséges életmód előmozdítására, valamint a sérülések, táplálkozási zavarok, a függőség és a szerabúzus megelőzésére és kezelésére.

A tagállamok és a Bizottság saját hatáskörön belüli kezdeményezései

—	a fiatalok egészségéről és jólétéről szóló tanácsi állásfoglalás (2) nyomon követése, továbbá az ifjúság jó fizikai állapotának és fizikai aktivitásának az ösztönzése az EU fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásának (3) alkalmazása révén,

—	a fiatalok egészségének és jólétének előmozdítását szolgáló tevékenységek során annak figyelembevétele, hogy az egészség teljes fizikai, mentális és szociális jóléti állapot, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya,

—	a fiatalok egészséges életmódjának a testnevelésen, a táplálkozási ismeretek átadásán, a fizikai tevékenységeken, valamint az iskolák, ifjúságsegítők, egészségügyi szakemberek és sportszervezetek közötti együttműködésen keresztül történő ösztönzése,

—	a sport, mint a csapatmunkát, az interkulturális tanulást, a fair playt és a felelősségtudatot támogató tevékenység szerepének hangsúlyozása,

—	az ifjúságsegítők és ifjúsági vezetők egészséggel kapcsolatos ismereteinek és tudatosságának növelése,

—	a helyi szintű érdekelt fél mozgósítása a veszélyeztetett fiatalok megtalálása és felkarolása, valamint szükség esetén más szolgáltatásokhoz való irányításuk érdekében,

—	a kortárs egészségnevelés ösztönzése,

—

a gyermekek és a fiatalok védelmének előmozdítása, különösen az új médiával kapcsolatos ismeretek, valamint az új média használatából származó bizonyos veszélyekkel szembeni védelmük terén, ugyanakkor az új média által a fiatalok számára nyújtott előnyök és lehetőségek elismerése, például a digitális környezethez igazodó médiaműveltségről szóló, 2008. május 21-i és 2009. november 27-i tanácsi következtetések nyomon követése révén,

—	a meglévő egészségügyi létesítményekhez való hozzáférés megkönnyítése azok fiatalbaráttá tétele által.

RÉSZVÉTEL

Cél: valamennyi szinten elő kell mozdítani a fiatalok részvételét a képviseleti demokráciában, a civil társadalomban és tágabb értelemben a társadalomban is.

A tagállamok és a Bizottság saját hatáskörön belüli kezdeményezései

—	mechanizmusok kidolgozása a fiatalokkal való párbeszédhez és a fiataloknak a nemzeti ifjúságpolitikában való részvételéhez,

—	az említett tevékenységek minőségének biztosítása érdekében a meglévő, ifjúsági részvételre, információra és konzultációra vonatkozó iránymutatások használatának, illetve újabbak kidolgozásának ösztönzése,

—	az ifjúsági szervezetek, valamint a helyi és nemzeti ifjúsági tanácsok politikai és pénzügyi támogatása, továbbá a demokráciában betöltött lényeges szerepük elismerésének ösztönzése,

—	a fiataloknak a képviseleti demokráciában, ifjúsági szervezetekben és más civil szervezetekben nagyobb számban történő és változatosabb részvételének ösztönzése,

—	az információs és kommunikációs technológiák hatékony alkalmazása a fiatalok részvételének szélesítése és elmélyítése érdekében,

—	a „szerepvállalás megtanulása” különböző módjainak támogatása fiatal kortól kezdve, formális oktatás és nem formális tanulás révén,

—	további vitalehetőségek kialakítása a közintézmények és a fiatalok között.

A Bizottság felül fogja vizsgálni az Európai Ifjúsági Portált, és igyekszik még több fiatalt elérni.

ÖNKÉNTES TEVÉKENYSÉGEK

Cél: támogatni kell és jobban el kell ismerni a fiatalok önkéntes tevékenységekben betöltött szerepét, hiszen az a nem formális tanulás fontos formájaként értéket képvisel. Fel kell számolni az önkéntes tevékenységeket gátló tényezőket, emellett ösztönözni kell a fiatalok határokon átívelő mobilitását.

A tagállamok és a Bizottság saját hatáskörön belüli kezdeményezései

—	az önkéntes tevékenységek során megszerzett készségek elismerésének ösztönzése olyan eszközök révén, mint az Europass, a Youthpass és a tagállami finanszírozású eszközök,

—	a fiatal önkéntesek európai mobilitásáról szóló tanácsi ajánlás végrehajtása (4),

—	az önkéntes tevékenységek értékével kapcsolatos figyelemfelkeltés, többek között a társaktól való tanulás folyamatain keresztül,

—	a fiatal önkéntesek védelmének és az önkéntes tevékenységek minőségének előmozdítása,

—	a fiataloknak és az ifjúsági szervezeteknek a bevonása a jövőben megvalósuló „az aktív polgári szerepvállalást előmozdító önkéntes tevékenységek európai évének” (2011) szervezésébe, lebonyolításába és értékelésébe,

—	a nemzedékek közötti szolidaritásnak az önkéntes tevékenységek révén történő előmozdítása.

TÁRSADALMI BEFOGADÁS

Cél: meg kell akadályozni a társadalmi kirekesztődést és a szegénységet a fiatalok körében, egyúttal elejét kell venni annak, hogy az ilyen jellegű problémák generációk között öröklődjenek, továbbá erősíteni kell a társadalom és a fiatalok közötti kölcsönös szolidaritást. Mindenki számára esélyegyenlőséget kell biztosítani, és küzdeni kell a diszkrimináció valamennyi formája ellen.

A tagállamok és a Bizottság saját hatáskörön belüli kezdeményezései

—	az integráció eszközeként az ifjúsági munkában és az ifjúsági központokban rejlő teljes potenciál kiaknázása,

—	ágazatokon átívelő megközelítés alkalmazása a közösségi kohézió és szolidaritás javítása, valamint a fiatalok társadalmi kirekesztődésének csökkentése érdekében, kezelve például a fiatalok oktatása és foglalkoztatása, és társadalmi befogadásuk közötti kapcsolatokat,

—	valamennyi fiatal interkulturális érzékenysége és kompetenciája fejlesztésének támogatása és az előítéletek elleni küzdelem,

—	a fiatalok számára a jogaikról tartott információs és oktatási tevékenységek támogatása,

—	a hajléktalanság, a lakhatás és a pénzügyi kirekesztődés kérdéseinek kezelése,

—	a minőségi szolgáltatásokhoz (például közlekedés, e-integráció, egészségügy, szociális szolgáltatások) való hozzáférés javítása,

—	a kifejezetten a fiatal családoknak nyújtott támogatás előmozdítása,

—	a fiataloknak és az ifjúsági szervezeteknek a bevonása „a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve” (2010) szervezésébe, lebonyolításába és értékelésébe.

AZ IFJÚSÁG ÉS A VILÁG

Cél: támogatni kell a fiatalok nagyobb részvételét és hozzájárulását a politikameghatározás, -végrehajtás és a nyomon követés globális folyamataiban (olyan kérdések vonatkozásában, mint az éghajlatváltozás, az ENSZ millenniumi fejlesztési céljai, az emberi jogok stb.), támogatni kell továbbá a fiataloknak az Európán kívüli régiókkal való együttműködését.

A tagállamok és a Bizottság saját hatáskörön belüli kezdeményezései

—	a fiatalok figyelmének a felhívása az olyan globális kérdésekre, mint például a fenntartható fejlődés és az emberi jogok,

—	lehetőség biztosítása a fiatalok számára, hogy globális kérdésekről véleményt cserélhessenek a politikai döntéshozókkal (például nemzetközi találkozókon, virtuális platformokon/fórumokon való részvétel segítségével),

—	a világ valamennyi tájáról származó fiatalok közötti kölcsönös megértés erősítése a párbeszéd, valamint olyan támogató tevékenységek révén, mint a képzések, cserék és találkozók,

—	a fiatalok „zöld önkéntességben” való részvételének ösztönzése, valamint a „zöld” fogyasztási szokások és gyártási eljárások népszerűsítése (pl. újrahasznosítás, energiatakarékosság, hibrid járművek stb.),

—	az Európán kívüli térségekben való vállalkozás, munkavállalás, tanulás és önkéntesség lehetőségeinek előmozdítása,

—	a különböző kontinenseken az ifjúsági munka területén tevékenykedőkkel való együttműködés és a közöttük való cserék ösztönzése,

—	a fiatalok fejlesztési együttműködési tevékenységekben való részvételének ösztönzése, akár a lakóhelyük szerinti országban, akár külföldön.

KREATIVITÁS ÉS KULTÚRA

Cél: a kultúrához és a kulturális kifejezésmódokhoz való jobb minőségű hozzáférés, illetve az azokban való részvétel már fiatal kortól történő bátorítása révén támogatni kell a fiatalok kreativitását és innovációs képességét, mert ez elősegíti személyiségük fejlődését, javítja tanulási képességüket, interkulturális készségeiket, a kulturális sokszínűség megértését és tiszteletét, továbbá segíti őket abban, hogy a jövő munkalehetőségeihez jobban illeszkedő és rugalmas készségeket fejlesszenek ki.

A tagállamok és a Bizottság saját hatáskörön belüli kezdeményezései

—

a fiatalok körében a kreativitás fejlődésének a kreatív generációról szóló tanácsi következtetések nyomon követése révén történő támogatása: a gyermekek és fiatalok kreativitásának és innovációs képességeinek fejlesztése a kulturális kifejezésmódok és a kultúrához való szélesebb körű hozzáférés révén (5),

—

a kultúrához és a kreatív eszközökhöz – különösen az új technológiákat alkalmazókhoz – való minőségi hozzáférés szélesítése, és azon lehetőségek fejlesztése, amelyek keretében a fiatalok az iskolában vagy az iskolán kívül kapcsolatba kerülhetnek a kultúrával, továbbá kifejezhetik és fejleszthetik kreativitásukat,

—	az új technológiák alkalmassá tétele arra, hogy előmozdítsák a fiatalok kreativitásának és innovációs képességének érvényesülését, valamint arra, hogy felkeltsék a kultúra, a művészet és a tudomány iránti érdeklődést,

—	hozzáférés biztosítása olyan környezetekhez, ahol a fiatalok fejleszthetik kreativitásukat és érdeklődésüket, és tartalmasan tölthetik el szabadidejüket,

—

a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a társadalmi befogadás, a média, a foglalkoztatás és az ifjúság területéhez kapcsolódó politikák és programok közötti hosszú távú szinergiák megkönnyítése annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a fiatalok kreativitásának és innovációs képességének kibontakozásához,

—	az ifjúságsegítőknek szóló, a kultúrával, az új médiával és az interkulturális kompetenciákkal foglalkozó speciális képzések előmozdítása,

—	a kultúra és a kreatív ágazatok, valamint az ifjúsági szervezetek és ifjúságsegítők közötti partnerségek előmozdítása,

—	a fiatalok tehetsége és vállalkozói készségei fejlődésének előmozdítása és támogatása foglalkoztathatóságuk és jövőbeli álláslehetőségeik javítása érdekében,

—	a fiatalok kultúrával és a különböző uniós tagállamokban lévő kulturális örökséggel kapcsolatos ismereteinek gyarapítása többek között az új technológiák használata révén.

(1) Előbbiről az Europass, az európai képesítési keretrendszer (EKKR/EQF) és az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET), utóbbiról a 2005/36/EK irányelv gondoskodik.

(2) HL C 319., 2008.12.13., 1. o.

(3) Ajánlott politikai intézkedések az egészségjavító fizikai aktivitás támogatására, 2008.

(4) HL C 319., 2008.12.13., 8. o.

(5) 14453/09.

II. MELLÉKLET

AZ IFJÚSÁGPOLITIKA TERÉN FOLYTATOTT EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉS PRIORITÁSAI A 2010. JANUÁR 1-JÉTŐL2011. JÚNIUS 30-IG TARTÓ IDŐSZAKBAN

Átfogó prioritás – A fiatalok foglalkoztatása

Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés átfogó tematikus prioritása a 2010. január 1. és 2011. június 30. közötti időszakban a fiatalok foglalkoztatása. A fenti 18 hónap alatt strukturált párbeszéd keretében fogják megvitatni ezt a kérdést. A konkrét prioritásoknak egészben vagy részben hozzá kell járulniuk az átfogó tematikai prioritáshoz.

2010. január 1–2010. június 30. – Társadalmi befogadás

2010 első felében a következő kérdések kerülnek előtérbe:

—	az Európai Ifjúsági Paktum megerősítése a 2010 utáni lisszaboni stratégia keretében,

—	a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok társadalmi befogadása,

—	a helyi és regionális hatóságok szerepe az ifjúságpolitikában,

—	a latin-amerikai országokkal folytatott együttműködés.

2010. július 1–2010. december 31. – Ifjúsági munka

2010 második felében a következő kérdések kerülnek előtérbe:

—	ifjúsági munka, valamint a legszegényebb gyermekek és fiatalok hozzáférése az ifjúsági munkához és az ifjúsági tevékenységekhez,

—	a fiatalok kultúrához való hozzáférése.

2011. január 1–2011. június 30. – Részvétel

2011 első felében a következő kérdések kerülnek előtérbe:

—	a fiatalok polgári szerepvállalása és részvétele, különös hangsúlyt fektetve a társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai részvételre, valamint az emberi jogokra,

—	a fiatalok önkéntes tevékenységei és ezek hozzájárulása a helyi közösségek fejlődéséhez.

III. MELLÉKLET

A STRUKTURÁLT PÁRBESZÉD MEGVALÓSÍTÁSA

A fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel folytatandó strukturált párbeszéd átfogó irányadó elvei a fenti „EGYETÉRT TOVÁBBÁ azzal, hogy” kezdetű rész 3. iii. f) pontjában szerepelnek. Ez a melléklet tovább részletezi a nemzeti és uniós szinten folytatott strukturált párbeszéd lebonyolítását.

A strukturált párbeszéd 18 hónapos munkaciklusokra épül, amelyek mindegyike egy, az európai együttműködés, adott 18 hónapos időszakra vonatkozó átfogó prioritásainak megfelelő általános témával foglalkozik. Saját hivatali idejére minden elnökség választhat az általános témához kapcsolódó konkrét prioritási témát is.

A strukturált párbeszédnek valamennyi szinten a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel folytatott konzultációt is magában kell foglalnia a tagállamokban és a elnökséget adó országban rendezett uniós ifjúsági konferenciákon, valamint az európai ifjúsági héten.

A strukturált párbeszéd lebonyolításának megkönnyítése érdekében, továbbá saját hatáskörükön belül és a szubszidiaritás elvének kellő figyelembevételével:

—

a Bizottság felkérést kap, hogy minden egyes 18 hónapos időszakra hívja össze az európai irányítóbizottságot, amelyben többek között az elnökségi triót adó országok ifjúságügyi minisztériumainak, a nemzeti ifjúsági tanácsoknak és a „Cselekvő ifjúság” program nemzeti ügynökségeinek, továbbá az Európai Bizottságnak és az európai ifjúsági fórumnak a képviselői kapnak helyet. Adott esetben konzultációra kerül sor ifjúságpolitikai kutatókkal és ifjúságsegítőkkel. Az európai irányítóbizottság felel a strukturált párbeszéd átfogó koordinációjáért. Az irányítóbizottság oktatókból és segítőkből álló támogató struktúrát hoz létre, amely módszertani támogatást tud nyújtani és folytonosságot biztosít a strukturált párbeszéd uniós szintű megszervezése terén,

—

a tagállamok felkérést kapnak, hogy támogassák egy kisméretű nemzeti munkacsoport létrehozását. Ezek a munkacsoportok adott esetben használhatják a meglévő struktúrákat, és többek között az ifjúságügyi minisztériumok, a nemzeti ifjúsági tanácsok, a helyi és regionális ifjúsági tanácsok, valamint az ifjúsági szervezetek képviselői, továbbá az ifjúsági munka területén tevékenykedők, különböző hátterű fiatalok és az ifjúságpolitikai kutatók vehetnének részt bennük. A tagállamokat arra ösztönzik, hogy – amennyiben lehetséges – a munkacsoportokon belül biztosítsanak vezető szerepet a nemzeti ifjúsági tanácsoknak. A nemzeti munkacsoportoknak az lenne a feladatuk, hogy a tagállamokban biztosítsák a részvételi folyamatot,

—	a Bizottság és a tagállamok felkérést kapnak, hogy az érintett szereplőkkel együttműködésben folyamatosan kövessék nyomon a strukturált párbeszédet, valamint gyűjtsék össze és terjesszék a bevált gyakorlatokat.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

19.12.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/16

A tagállamok által közölt információk a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2009/C 311/07

Állami támogatás hivatkozási száma

X 377/09

Tagállam

Spanyolország

A tagállam azonosítója

—

Régió megnevezése (NUTS)

Aragon

87. cikk (3) bekezdés c) pont

A támogatást odaítélő hatóság

Consejero de Economía, Hacienda y Empleo del Gobierno de Aragón

Plaza de los Sitios, 7

50001 Zaragoza

ESPAÑA

http://portal.aragon.es/portal/page/portal/DGA/INICIO

A támogatási intézkedés jogcíme

Decreto 22/2009, de 24 de febrero, del Gobierno de Aragón, por el que se establecen las bases reguladoras para la concesión de subvenciones complementarias de incentivos regionales

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

Decreto 22/2009, de 24 de febrero, del Gobierno de Aragón

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

—

Időtartam

2009.3.10–2013.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

Kkv

Nagyvállalat

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

13,30 EUR (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

—

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

—

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

—

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás (13. cikk) Támogatási program

15 %

20 %

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.boa.aragon.es/cgi-bin/BOAE/BRSCGI?CMD=VEROBJ&MLKOB=339833434141

Állami támogatás hivatkozási száma

X 380/09

Tagállam

Málta

A tagállam azonosítója

SAMB/82/07

Régió megnevezése (NUTS)

Malta

87. cikk (3) bekezdés a) pont

A támogatást odaítélő hatóság

Tourism and Sustainable Development Unit — Office of the Prime Minister

Auberge d'Italie

Merchant Street

Valletta

MALTA

http://www.tourismschemes.gov.mt

A támogatási intézkedés jogcíme

Grant Scheme for Sustainable Tourism Projects by Enterprises.

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

The Scheme is an administrative measure.

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

—

Időtartam

2009.2.1–2013.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Szálláshely-szolgáltatás, Vendéglátás, Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás, Alkotó-, művészeti-, szórakoztató tevékenység, Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység, Sport-, szórakoztató-, szabadidős tevékenység

A kedvezményezett típusa

Kkv

Nagyvállalat

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

10,00 EUR (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

—

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

—

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

ERDF - 2007MT161PO001 - EUR 8,50 (f’miljuni)

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás (13. cikk) Támogatási program

30 %

50 %

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.tourismschemes.gov.mt

Állami támogatás hivatkozási száma

X 382/09

Tagállam

Németország

A tagállam azonosítója

—

Régió megnevezése (NUTS)

Deutschland

87. cikk (3) bekezdés a) pont,

87. cikk (3) bekezdés c) pont,

Nem támogatott területek

A támogatást odaítélő hatóság

KfW-Bankengruppe

Palmengartenstraße 5—9

60325 Frankfurt

DEUTSCHLAND

http://www.kfw.de

A támogatási intézkedés jogcíme

Förderung der Nutzung erneuerbarer Energien — Maßnahmen im KfW-Programm Erneuerbare Energien, Programmteil Premium, Komponenten 2 und 5

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

Nummer 3.2 Buchstaben a, b, d und e in Verbindung mit Nummern 14.1.1, 14.1.3, 14.1.4 und 14.1.5 der Richtlinien zur Förderung von Maßnahmen zur Nutzung erneuerbarer Energien im Wärmemarkt vom 20. Februar 2009

KfW-Gesetz BGBl. I, S. 2427

Programm-Merkblatt KfW-Programm Erneuerbare Energien

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

—

Időtartam

2009.3.1–2012.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

Kkv

Nagyvállalat

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

250,00 EUR (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

—

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás, Kedvezményes hitel

A bizottsági határozat megnevezése

—

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

—

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás (15. cikk)

20 %

—

A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás (23. cikk)

45 %

20 %

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.erneuerbare-energien.de/inhalt/43273/4590/

Állami támogatás hivatkozási száma

X 903/09

Tagállam

Cseh Köztársaság

A tagállam azonosítója

—

Régió megnevezése (NUTS)

Czech Republic

87. cikk (3) bekezdés a) pont,

87. cikk (3) bekezdés c) pont

A támogatást odaítélő hatóság

Ministerstvo průmyslu a obchodu

Na Františku 32

110 15 Praha 1

ČESKÁ REPUBLIKA

http://www.mpo.cz

A támogatási intézkedés jogcíme

Investiční pobídky

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

zákon č. 72/2000 Sb., o investičních pobídkách

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

—

Időtartam

2007.7.2–2013.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

Kkv

Nagyvállalat

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

2 000,00 CZK (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

—

Támogatási eszköz (5. cikk)

Adóintézkedés

A bizottsági határozat megnevezése

—

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

—

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás (13. cikk) Program

40 %

20 %

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.mpo.cz/cz/podpora-podnikani/investovani/#category221

Állami támogatás hivatkozási száma

X 920/09

Tagállam

Franciaország

A tagállam azonosítója

—

Régió megnevezése (NUTS)

Herault

Vegyes

A támogatást odaítélő hatóság

Conseil général de l’Hérault

Direction de l’agriculture et du développement rural

Hôtel du département

1000 rue d’Alco

34087 Montpellier CEDEX 4

FRANCE

http://herault.fr/economie/agriculture/Traçabilité%20des%20produits.pdf

A támogatási intézkedés jogcíme

Aides en faveur de l’équipement des coopératives agricoles pour assurer la traçabilité des produits (département de l'Hérault)

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

—	articles L 1511-2 et 5 du Code général des collectivités territoriales (CGCT);

—	convention cadre entre le département et la région Languedoc-Roussillon

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

—

Időtartam

2009.12.16–2013.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

Kkv

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

0,05 EUR (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

—

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

—

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

—

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás (15. cikk)

40 %

—

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://herault.fr/economie/agriculture/Traçabilité%20des%20produits.pdf

19.12.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/21

Pályázati felhívás – ENT/CIP/09/E/N08S03

A női vállalkozók képviselőinek európai hálózata

2009/C 311/08

1. Célkitűzések és leírás

E projekt az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag, és különösen ez utóbbi 1. alapelvének – „A vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulását elősegítő és a vállalkozói készséget díjazó környezet megteremtése” – végrehajtását kívánja támogatni. A projekt a nők körében kívánja előmozdítani a vállalkozóvá válást, azáltal, hogy létrehozza a női vállalkozók képviselőinek európai hálózatát.

E felhívás az ENT/CIP/09/E/N08S00 folytatása, és kiterjeszti a női vállalkozók képviselőinek európai hálózatát a többi, az Európai Bizottság Versenyképesség és Innováció Programja keretében támogatható ország körére.

A képviselők hálózatának célja, hogy a gyakorlati életben sikeres vállalkozók bátorítsák a nőket – mind a foglalkoztatásban aktív nőket, mind a felsőoktatási hallgatókat – arra, hogy saját vállalkozásba fogjanak. A képviselők feladata azt elérni, hogy a nők magabiztosabban vágjanak bele a vállalkozásba, és sikereket érhessenek el. A képviselők egyben példaként is szolgálnak, akik más nőknek ötleteket adnak azáltal, hogy megosztják velük saját pályájuk tapasztalatait. A felhívás csak olyan szervezeteknek szól, amelyek a vállalkozóvá válás erősítése, ösztönzése és/vagy támogatása terén működnek, és célja egy olyan hálózat kialakítása, amely Európa minden tájáról sikeres vállalkozásokat gyűjt össze, hogy helyi, illetve nemzeti szinten együttműködve ötleteket adjanak, és arra ösztönözzék a nőket, hogy a vállalkozást vonzó karrierlehetőségnek tekintsék, és kövessék saját elképzeléseiket.

A jelen pályázati felhívás célja az, hogy javítsa a résztvevők földrajzi eloszlását, ennélfogva most már olyan országok előtt is nyitott, amelyek eddig nem vettek részt a hálózatban (l. 6.1. fejezet, a pályázás földrajzi feltételei).

A pályázóknak a következő feladatokat kell teljesíteniűk: megjelölni a képviselőket, a célcsoportokat (a potenciális női vállalkozókat) minden egyes részt vevő ország esetében, leírni azon ösztönző lépéseket, amelyeket a képviselők végrehajtanának, előkészíteni és működtetni a programot, és rendszeresen jelentést tenni a Bizottság felé. A hálózat hatékonyságának értékelése céljából a Bizottság egyrészt nemzeti, másrészt európai szinten érvényes mutatókat határozott meg.

Milyen tevékenységek finanszírozhatók a pályázat segítségével?

Minden egyes projekt egy önálló nemzeti hálózatot alakít ki. Az egyes hálózatok együttesen alkotják az Európai Hálózatot. A jelentkezőknek be kell mutatniuk a képviselőket és a célcsoportokat; az előbbiek feladata utóbbiak támogatása a nők vállalkozóvá válásának ösztönzése érdekében. Minden egyes projekt bizonyos számú képviselőt választ, és megjelöli célcsoportját.

2. Támogatható pályázók

a)	A pályázatot jogi személynek kell benyújtania.

b)	A bejegyzett szervezeteknek meg kell felelniük az alapításra és bejegyzésrea saját országukban vonatkozó jogszabályoknak.

Bármely köz- vagy magánszervezet, amely fő tevékenysége a vállalkozóvá válás erősítése, elősegítése és/vagy támogatása, részt vehet ebben a pályázati felhívásban. Ez elsősorban a következőket foglalja magában:

—	közhatóságok, amelyek gazdasági ügyekben, vállalkozásokkal, vállalkozástámogatással vagy ezekkel kapcsolatos témákkal foglalkoznak, illetve ilyenekért felelősök,

—	kereskedelmi és iparkamarák, kézműipari kamarák és hasonló testületek,

—	vállalkozástámogató szervezetek és inkubátorházak,

—	vállalkozásokat tömörítő szervezetek és vállalkozástámogató hálózatok,

—	vállalkozástámogató szolgáltatásokat kínáló köz- és magánszervezetek.

Ahhoz, hogy jogosult legyen ajánlatot tenni, a pályázónak az első felhívás által nem érintett, az alább felsorolt országok valamelyikében kell székhellyel rendelkeznie.

—	A következő uniós tagállamok valamelyikében: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Görögország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Spanyolország és Szlovénia.

—	A következő EGK-ország: Liechtenstein.

—

A csatlakozó országok, a tagjelölt országok és a CIP-ben részt vevő más országok: Albánia, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Izrael, Montenegró, Szerbia és Törökország. (A felsorolt országokban székhellyel rendelkező szervezetek jelentkezhetnek konzorciumba szerveződve, ugyanazon feltételekkel, mint az EU tagállamaiból származó szervezetek.) (1)

A projekteket az e felhívás értelmében létrejövő, a partnerszervezetekből álló speciális konzorciumok fogják irányítani. Különböző partnerek jelentkezhetnek annak érdekében, hogy biztosítsák az ország megfelelő lefedettségét. Valamennyi partnernek azonban országonként egyetlen konzorciumot kell alkotnia. A speciális konzorciumoknak a pályázati felhívásban szereplő lehetőségeknek megfelelően kell létrejönniűk.

3. Költségvetés és a projekt futamideje

A műveletre elkülönített összeg legfeljebb kb. 545 000 EUR.

—	A projektek tervezett száma: becslések szerint tíz nemzeti projekt, hálózatonként átlagban tíz női vállalkozói képviselővel.

—	Az EU finanszírozása a projekt összes támogatható költségének legfeljebb 50 %-át teheti ki.

—	Az EU általi finanszírozás átlagban várhatóan 50 000 EUR projektenként.

—

A tervezett menetrend a következő:

A megállapodások aláírása	2010. július
A képviselők kijelölése nemzeti szinten	2010. augusztus/szeptember
A női vállalkozók képviselőinek európai hálózatát az új országokban beharangozó esemény	2010. október
A hálózatok üzemeltetése	2010 novemberétől kezdődően

—	A lehetséges leghosszabb időtartam 24 hónap. Ezen időszak után a részt vevő partnereknek kell átvenniük az egyes nemzeti hálózatok irányítását, illetve biztosítaniuk azok folyamatos működését.

4. Határidő

A pályázatokat legkésőbb 2010. március 12-ig kell megküldeni a Bizottságnak.

5. További információk

A pályázati felhívás teljes szövege, a pályázóknak összeállított iránymutatás és a pályázati űrlapok az alábbi honlapról tölthetők le: http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=3917&lang=en

A pályázatnak meg kell felelnie a felhívás teljes szövegében meghatározott követelményeknek, és a megadott űrlapon kell benyújtani.

(1) Az EIP-n (vállalkozási és innovációs programon) kívüli országok részvételére vonatkozó legfrissebb információkért ellenőrizze a CIP honlapját (http://ec.europa.eu/enterprise/international_relations/competitiveness_innovation/index_en.htm). Támogatást csak azon országokból származó szervezetek nyerhetnek, amelyek részvétele az EIP-ben már hatályos.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2009.311.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 311

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	52. évfolyam 2009. december 19.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	VÉLEMÉNYEK
	Tanács
2009/C 311/01	A Tanács állásfoglalása (2009. november 27.) az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018)	1

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Bizottság
2009/C 311/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5643 – Arcelormittal/Miglani/JV) ( 1 )	12

2009/C 311/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5694 – DCC Energy/Shell Direct Austria) ( 1 )	12

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Bizottság
2009/C 311/04	Euro-átváltási árfolyamok	13

2009/C 311/05	A pénzforgalomban részt vevő euroérmék új nemzeti előlapja	14

2009/C 311/06	A pénzforgalomban részt vevő euroérmék új nemzeti előlapja	15

	TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2009/C 311/07	A tagállamok által közölt információk a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) ( 1 )	16

	V Vélemények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2009/C 311/08	Pályázati felhívás – ENT/CIP/09/E/N08S03 – A női vállalkozók képviselőinek európai hálózata	21

2009/C 311/09	2010. évi pályázati felhívás – Polgári védelmi pénzügyi eszköz – Projektek a felkészültség és a megelőzés területén	24

	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2009/C 311/10	A Bizottság közleménye Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek Közösségbe irányuló behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban: egyéni dömpingellenes vám alá tartozó vállalat névváltoztatása	25

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2009/C 311/11	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5739 – EQT V/Springer Science + Business Media) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	26

2009/C 311/12	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5676 – SevenOne Media/G + J Electronic Media Service/Tomorrow Focus Portal/IP Deutschland/JV) ( 1 )	27

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,4337
JPY	Japán yen	129,68
DKK	Dán korona	7,4415
GBP	Angol font	0,88700
SEK	Svéd korona	10,4580
CHF	Svájci frank	1,4958
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,3955
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,285
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	277,05
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7068
PLN	Lengyel zloty	4,1930
RON	Román lej	4,2088
TRY	Török líra	2,1810
AUD	Ausztrál dollár	1,6156
CAD	Kanadai dollár	1,5295
HKD	Hongkongi dollár	11,1208
NZD	Új-zélandi dollár	2,0227
SGD	Szingapúri dollár	2,0102
KRW	Dél-Koreai won	1 684,65
ZAR	Dél-Afrikai rand	10,8502
CNY	Kínai renminbi	9,7893
HRK	Horvát kuna	7,2887
IDR	Indonéz rúpia	13 627,79
MYR	Maláj ringgit	4,9283
PHP	Fülöp-szigeteki peso	66,818
RUB	Orosz rubel	43,9685
THB	Thaiföldi baht	47,635
BRL	Brazil real	2,5716
MXN	Mexikói peso	18,5217
INR	Indiai rúpia	66,9970


	(1) EGT-vonatkozású szöveg