AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

11.12.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/5

A Tanács 2009. november 26-i következtetései a migráns hátterű gyermekek oktatásáról

2009/C 301/07

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

TEKINTETTEL a következőkre:

A migráns munkavállalók gyermekeinek oktatásáról szóló, 1977. július 25-i 77/486/EGK tanácsi irányelvre, amely kötelezi a tagállamokat arra, hogy az ilyen gyermekek részére ingyenes oktatást biztosítsanak, ideértve a fogadó állam hivatalos nyelvének vagy egyik hivatalos nyelvének az oktatását, valamint, hogy a származási államokkal együttműködve meghozzák azokat a megfelelő intézkedéseket, amelyek elősegítik e gyermekek anyanyelvének és származási országa kultúrájának oktatását (1),

A bevándorlói beilleszkedési politikára vonatkozó közös európai uniós alapelvek (amelyek közül az egyik az, hogy az oktatás területén tett erőfeszítések alapvető fontossággal bírnak a migránsok és különösen leszármazottaik arra irányuló felkészítésében, hogy a társadalom sikeresebb és aktívabb tagjai legyenek) meghatározásáról szóló, a Tanács és a tagállamok kormányképviselői által elfogadott következtetésekre (2),

Az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról szóló, 2006. november 15-i 1720/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra, amely előirányozza az interkulturális oktatással, valamint a migráns tanulók integrációjával összefüggő projektek támogatását,

Az oktatás és a képzés hatékonyságáról és méltányosságáról szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetésekre (3), amelyekben a tagállamok felkérést kaptak, hogy gondoskodjanak méltányos oktatási és képzési rendszerekről, amelyek célja olyan lehetőségek, hozzáférés, bánásmód és eredmények biztosítása, amelyek függetlenek a gazdasági-társadalmi környezettől és az olyan egyéb tényezőktől, amelyek az oktatás tekintetében hátrányt okozhatnak,

Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra, amely rávilágít a társadalmi és állampolgári kompetenciák, továbbá a kulturális tudatosság fontosságára, valamint a megfelelő intézkedések meghozatalának biztosítását javasolja azok érdekében, akiknek oktatási hátrányuk révén különleges támogatásra van szükségük ahhoz, hogy tanulási képességeiket kiaknázhassák (4),

Az Európai Tanács 2008. március 13–14-i következtetéseire, amelyben az Európai Tanács felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket a migráns hátterű tanulók eredményeinek javítása érdekében (5),

Az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktumra, amelyben a tagállamok felkérést kaptak, hogy a bevándorlók harmonikus integrálását elősegítendő dolgozzanak ki ambiciózus szakpolitikákat, köztük a nyelvtanulást elősegítő konkrét intézkedéseket (6),

Az Európai Unión belüli beilleszkedési politikákról szóló, a Tanács és a tagállamok kormányképviselői által elfogadott következtetésekre (7), amelyben felszólítottak a migráns hátterű gyermekek igényeihez igazított, az iskolai kudarc megelőzését célzó oktatási intézkedések kidolgozására,

„A fiatalok felkészítése a XXI. századra: az iskolák területén folyó európai együttműködés programjáról” című, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2008. november 21-én elfogadott következtetésekre (8), amelyekben a tagállamok felkérést kaptak magas színvonalú oktatási lehetőségekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítására, különösen az olyan gyermekek és fiatalok számára, akik a személyes, szociális, kulturális és/vagy gazdasági körülményeikre visszavezethetően hátrányt szenvedhetnek,

ÜDVÖZÖLVE

Az Európai Bizottság „Migráció és mobilitás: kihívások és lehetőségek az EU oktatási rendszerei számára” című zöld könyvét, valamint az ahhoz kapcsolódó, a 2008 második felében folytatott konzultációs folyamatról szóló jelentést (9),

és TUDOMÁSUL VÉVE, hogy

E következtetések alkalmazásában – amelyek elsődlegesen az iskolákra helyezik a hangsúlyt – a „migráns hátterű” kifejezés különösen olyan személyek gyermekeire utal, akik születési helyüktől eltérő uniós országban élnek, függetlenül attól, hogy harmadik országbeli állampolgárok, más EU-tagállam állampolgárai vagy később a befogadó tagállam állampolgáraivá váltak,

ELISMERI, hogy

A generációk óta zajló migráció jelentős mértékben hozzájárult az európai társadalmi-gazdasági fejlődéshez, és ez a jövőben sem lesz másként. Napjaink egyre növekvő globalizációjának és demográfiai változásainak összefüggésében a migránsok sikeres társadalmi integrációja továbbra is Európa gazdasági versenyképességének, egyszersmind a társadalmi stabilitás és kohézió megteremtésének az előfeltétele.

Az oktatásnak kulcsszerepet kell játszania nemcsak annak biztosításában, hogy a migráns hátterű gyermekek a bennük rejlő lehetőségek kibontakoztatása révén jól beilleszkedjenek és sikeres polgárokká váljanak, hanem a méltányos, befogadó és a sokféleséget tisztelő társadalom megteremtésében is. Mégis számos ilyen gyermek változatlanul kevésbé jól boldogul az oktatási eredményeket illetően, emellett a faji vagy az etnikai megkülönböztetés, valamint a társadalmi kirekesztettség kérdései az Európai Unió egész területén felmerülnek. Sok tagállamban tehát a migráns hátterű tanulók jelentős létszáma számos kihívást rejt az adott oktatási rendszer szempontjából – ugyanakkor értékes lehetőségeket is kínál.

A migránsok integrációja olyan kollektív törekvés, amely erőfeszítéseket igényel maguknak a migránsoknak a részéről, és amely az oktatási szektor mellett a társadalom számos területét is érinti. A migráns hátterű gyermekek és családjuk megfelelő szintű támogatásának biztosítása érdekében tehát igen lényeges az ágazatközi szakpolitikai együttműködés – többek között az érintett minisztériumok, az oktatásért felelős hatóságok, a szociális szolgálatok, az egészségügyi intézmények, a lakhatásért felelős hatóságok, valamint a bevándorlási és menekültügyi szolgálatok között –, továbbá a civil társadalommal folytatott párbeszéd.

Míg sok migráns hátterű gyermek jól boldogul az oktatásban – és némelyikük a legjobban teljesítők közé tartozik –, a belföldi mutatók és a nemzetközi tanulmányok (mint pl. a PISA (10) egyértelműen és következetesen azt mutatják, hogy a legtöbb migráns tanuló iskolai előmenetele jelentősen gyengébb a kortársaiénál. Ennek következtében az ilyen diákok körében gyakoribb a korai iskolaelhagyás, az alacsonyabb képzettségi szint, és kevesebben vesznek részt közülük a felsőoktatásban. Csökkentheti a marginalizálódást, a kirekesztődést és az elidegenedést az, ha a migráns hátterű gyermekek jobb esélyt kapnak arra, hogy az oktatásban sikeresek legyenek.

Különös aggodalomra ad okot azoknak a fiataloknak a helyzete, akiknek az esetében az otthon és az iskola között mutatkozó nyelvi és kulturális különbségek mellé kedvezőtlen társadalmi-gazdasági körülmények is társulnak. Ilyenkor az alacsony társadalmi-gazdasági státuszból eredő nehézségeket olyan tényezők súlyosbíthatják, mint például a nyelvi korlátok, az alacsony szintű elvárások, a család vagy a közösség által nyújtott elégtelen támogatás, illetve a megfelelő magatartási minták hiánya.

A felsorolt hátrányok – különösen, ha azok az iskolarendszer átjárhatatlanságával, valamint az iskolák között mutatkozó minőségbeli különbségekkel párosulnak – olyan helyzetet szülhetnek, amelynek eredményeként a migráns hátterű gyermekek tömegei az alulteljesítő iskolákban összpontosulnak. Az ilyen jellegű trendek komoly kihívásokat támasztanak az Európai Unió jelenleg működő iskolarendszereivel szemben, ez pedig valamennyi szereplő eredményességét megnehezíti, és a nagyfokú társadalmi kohéziót is aláássa.

Jóllehet az oktatáspolitika meghatározásának felelőssége továbbra is egyértelműen az egyes tagállamok ügye, az e következtetésekben vázolt kérdésekkel és kihívásokkal kapcsolatban egyre szélesebb körű az egyetértés. Ezért aztán egyértelműen vannak még lehetőségek az európai szintű támogatás, kutatás és együttműködés terén az olyan releváns közösségi programokra támaszkodva, mint az egész életen át tartó tanulás programja és az Európai Integrációs Alap, és olyan eszközöket felhasználva, mint a nyitott koordinációs módszer, a legjobb gyakorlatok megosztása, valamint a migráns hátterű gyermekek oktatási hátrányainak kezelését célzó politikákat és intézkedéseket érintő kölcsönös tanulás előmozdítása érdekében.

ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy

Az oktatásnak fontos szerepet kell játszania a migránsok európai társadalmakba történő sikeres integrációja érdekében. Célzott intézkedésekre és fokozottabb rugalmasságra van tehát szükség már a kisgyermekkori neveléstől és az alapfokú oktatástól kezdve egészen az egész életen át tartó tanulás valamennyi szintjéig, annak érdekében, hogy kellően lehessen gondoskodni a migráns hátterű tanulókról – életkoruktól függetlenül –, és hogy ezek a gyermekek minden olyan támogatást és lehetőséget megkapjanak, amely ahhoz szükséges, hogy aktív és sikeres polgárok lehessenek, továbbá, hogy maradéktalanul kibontakoztathassák a bennük rejlő képességeket. Az említett intézkedéseket a migráns hátterű gyermekek és családjaik szükségleteinek kezelésében érintett többi szakterület politikáival összehangoltan kell végrehajtani.

A jelek szerint azok az oktatási rendszerek bizonyulnak a leghatékonyabbnak a migráns hátterű tanulók egyedi szükségleteinek kielégítése tekintetében, iskolai előmenetelük javításában, egyúttal a kortársakhoz való szociális kötelékek kialakításában, amelyek egyaránt nagy súlyt fektetnek a méltányosságra és a minőségre, amelyek egyértelmű és közös célkitűzések megvalósításán munkálkodnak, ugyanakkor minden szinten a befogadó megközelítés elvét vallják.

A társadalmainkban tapasztalható kulturális sokszínűséget az életerő és a gyarapodás forrásának kell tekinteni. Jóllehet a legkisebb mértékben sem szabad csorbítani az elsődlegesen a fogadó ország kulturális identitására, alapvető értékeire és jogaira helyezett hangsúlyt, mindenki számára hosszú távon is üdvös az interkulturális oktatás ösztönzése az európai iskolákban a tudás jobb megosztása és az egymás kultúrája iránti megértés elmélyítése, továbbá a kölcsönös tisztelet erősítése és az előítéletek elleni küzdelem érdekében.

Az olyan megközelítések, mint például a hátrányos megkülönböztetés elleni mechanizmusok kialakítása, illetve megerősítése, továbbá az iskolarendszerek közötti átjárhatóság javítása és a rendszer által az egyéni előmenetel elé gördített akadályok felszámolása segíthet a szegregáció elleni küzdelemben, és fokozhatja a migráns tanulók eredményességének szintjét. A fokozottan személyre szabott oktatás, valamint az egyén támogatása a rendszer valamennyi diákja számára hasznos lehet és minden szempontból emelt minőséghez vezethet. Az alulteljesítő iskolákban az oktatás minőségének javítása valamennyi gyermek esélyét javítja, beleértve a migránsokét is.

Ösztönözni kell a nyelvi és kulturális sokszínűséget kezelő speciális képzést, valamint az interkulturális kompetenciák fejlesztését annak érdekében, hogy az oktatási hatóságokat, az oktatási intézmények vezetőit, a tanárokat és az adminisztratív személyzetet segíteni lehessen abban, hogy sikerrel alkalmazkodjanak a migráns hátterű tanulókat is oktató iskolák vagy osztályok szükségleteihez, és hogy maradéktalanul kiaknázhassák az ezekben rejlő lehetőségeket. Emellett fontolóra kell venni azokat a kérdéseket is, hogy miként lehetne az oktatási módszereket, tananyagokat és tanterveket származástól függetlenül valamennyi diák számára relevánssá tenni, a legjobb tanárokat az alulteljesítő iskolák számára továbbra is megnyerni vagy ott tartani, az irányítási funkciót ebben az összefüggésben megerősíteni, valamint hogy – a nemzeti eljárásokkal összhangban – miként lehetne azon tanárok számát emelni, akik maguk is migráns hátterűek.

Az integráció folyamata a helyi közösségekkel – ide értve a migráns hátterű tanulók családját és a migráns egyesületeket – kialakított partnerség fejlesztése révén elősegíthető, ez pedig az iskola mint tanulóközösség fejlődéséhez is hozzájárul. A kölcsönös megértés, bizalom és együttműködés légkörének megteremtésével az ilyen jellegű partnerségek több szempontból is jó szolgálatot tehetnek, például segíthetnek a tolmácsolásban, kapcsolódási pontként, bizonyos esetben akár közvetítőként is szolgálhatnak az iskolák és az érintett közösség között, továbbá elősegíthetik a kulturális és nyelvi örökséghez való pozitív kötődések kialakulását. Ebben az összefüggésben a migráns hátterű tanulók szülei részére biztosított, a fogadó ország nyelvén (nyelvein) folyó tanítás, valamint a tájékoztató programok jelentős mértékben hozzájárulhatnak az iskolák és a családok között folyó párbeszéd javításához, és így erősíthetik a sikeres társadalmi integrációhoz szükséges feltételeket.

A fogadó ország hivatalos nyelvében (vagy hivatalos nyelveinek egyikében) való jártasság elengedhetetlen az oktatásban elért sikeresség szempontjából, egyben alapjaiban meghatározza a társadalmi és szakmai beilleszkedést is. A tagállamok ezért mérlegeljék az ezt támogató specifikus intézkedések kidolgozásának lehetőségét, mint például az intenzív nyelvoktatás újonnan érkezett migráns hátterű tanulók számára, további támogatás a nehézségekkel küzdők részére, továbbá speciális tanfolyamok valamennyi tanár részére, amely felvértezi őket az oktatás nyelvétől eltérő anyanyelvű diákok oktatásához szükséges képességekkel. Támogatni kell továbbá a tantervekbe illesztve a szükségletekhez igazított nyelvtanítást, például a fogadó ország nyelvének intenzívebb oktatását az attól eltérő anyanyelvű tanulók esetében.

Jóllehet az elsődleges fókusz továbbra is a fogadó ország nyelvén (nyelvein) marad, több szempontból is hasznos lehet, ha a diákokat arra bátorítják, hogy megtanulják, illetve ápolják a származási nyelvüket: társadalmi értelemben erősíti a kulturális identitást és az illető önbizalmát, szakmai téren elősegíti a jövőbeli foglalkoztathatóságot, emellett oktatási szempontból is kedvezően hat a tanulásra a későbbiekben. Noha az ilyen jellegű tanuláshoz rendelkezésre álló források korlátozottak lehetnek, mégis többféleképpen lehet szélesebb teret engedni neki, például az érintett országokkal kötött kétoldalú megállapodások, a helyi közösségek együttműködő partnersége, vagy az új technológiák kiaknázása – internetes kapcsolatok létrehozása, e-twinning (elektronikus testvérkapcsolatok) kialakítása – révén.

A koragyermekkori nevelés – különösen, ha erőteljesen koncentrál a nyelvi fejlődésre – sarkalatos szerepet játszhat a migráns hátterű gyermekek beilleszkedésében, mivel többek között ez veti meg a későbbi beiskolázás alapjait. Erőfeszítéseket kell tehát tenni annak szavatolására, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű családok számára is elérhetők legyenek a minőségi gyermekgondozó, illetve iskola-előkészítő intézmények szolgáltatásai.

10.

A célzott támogatás révén – például többletforrások a hátrányos helyzetű térségekben működő iskolákban folyó oktatásra, személyre szabottabb oktatás biztosítása – ellensúlyozhatók az oktatásbeli hátrányok és az elégtelen integráció negatív hatásai. Meg kell vizsgálni továbbá annak módjait, hogy miként lehet további támogatást nyújtani az oktatáshoz, többek között mentorálás és a tanuláshoz nyújtott egyéni segítség formájában, továbbá mind a diákoknak, mind a szülőknek az oktatási rendszerben számukra rendelkezésre álló lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatása révén, vagy iskola utáni, tanulást és leckeírást támogató központok létesítésével, partnerségben a szülőkkel és közösségi szerveződésekkel. Rugalmas rendszert kell kialakítani az újonnan érkezett migránsok számára, különösen a nyelvtanulást illetően. E tekintetben a fogadó országba való megérkezést követő rövid időn belül nem csak gyors és célzott reagálásra van szükség, hanem a nyelvi támogatást biztosító, tartós programokra is.

ENNEK MEGFELELŐEN FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, hogy:

Tegyék meg a megfelelő lépéseket az adott illetékességi szinteken – helyi, regionális vagy országos szinten – annak érdekében, hogy oktatási rendszerük háttértől függetlenül minden egyes gyermek számára azonos lehetőségeket kínáljon méltányosság és esély tekintetében, továbbá mindegyikük számára megadja a képességeik maradéktalan kibontakoztatásához szükséges támogatást. Különösen lényegesek az alábbi intézkedések:

—	integrált szakpolitikai megközelítés kialakítása az említett célkitűzések megvalósítása érdekében,

—	diszkriminációellenes mechanizmusok kialakítása vagy megerősítése a társadalmi integráció és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása céljából,

—	az oktatás átjárhatóságának javítása, az iskolarendszeren belüli akadályok leépítése,

—

az egyes iskolák által nyújtott minőség javítása, és a minőségben mutatkozó eltérések mérséklése, ideértve azokat az erőfeszítéseket is, amelyekkel a legjobb tanárokat az alulteljesítő iskolák számára meg lehet nyerni, illetve ott tartani, és amelyekkel az irányítási funkciót ebben az összefüggésben meg lehet erősíteni,

—	a minőségi koragyermekkori oktatáshoz és neveléshez való hozzáférés növelése,

—	személyre szabottabb oktatás és az egyén támogatása, különösen az alacsony iskolai végzettségű migránsok gyermekei körében,

—	az oktatási intézményvezetők, a tanárok és az adminisztratív személyzet számára nyelvi és kulturális sokszínűséggel foglalkozó speciális képzés biztosítása, valamint interkulturális kompetenciáik fejlesztése,

—	megfelelő szakpolitikák kidolgozása a fogadó ország nyelvének tanítására, továbbá azon lehetőségek számba vétele, amely segít a migráns hátterű tanulóknak anyanyelvük ápolásában és művelésében,

—	annak biztosítása, hogy a tantervek magas színvonalúak és – tekintet nélkül származására – minden diák számára relevánsak legyenek, valamint a migráns hátterű gyermekek szükségleteinek figyelembevétele az oktatási módszerekben és tananyagokban,

—	partnerség kiépítése a migráns közösségekkel, a migráns hátterű szülőkkel folytatott kommunikáció javítására tett erőfeszítések fokozása,

—	célzott támogatás biztosítása a sajátos nevelési igényű, migráns hátterű tanulók részére,

—	adatok gyűjtése és elemzése e területen a szakpolitikák kidolgozóinak tájékoztatása céljából,

—	a bevált gyakorlat cseréje ezen a területen, a szakpolitikák és intézkedések megfelelő szintű továbbfejlesztése céljából.

2.	Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének („ET 2020”) ernyője alatt és a nyitott koordinációs módszert alkalmazásával fejlesszék a migráns hátterű tanulók oktatásával összefüggő legjobb gyakorlatokkal kapcsolatos kölcsönös tanulást.

3.	Célzottan használják fel az egész életen át tartó tanulás programját, az Európai Szociális Alapot, és más forrásokat, így az Európai Beilleszkedési Alapot olyan projektek fejlesztésére és támogatására, amelyek az interkulturális oktatásra, valamint a migráns hátterű tanulók oktatására irányulnak.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, hogy

Segítse elő és támogassa a tagállamok közötti együttműködést az e következtetésekben felvetett kérdések tárgyában, többek között a fentiekben tárgyalt területeken szerzett tapasztalatok és kialakított legjobb gyakorlatok azonosításával, megosztásával, összeállításával és hatékony terjesztésének biztosításával, továbbá a meglévő közösségi programok felhasználásával.

2.	Vizsgálja meg, hogy hogyan és milyen eszközökkel lehetne a leginkább előmozdítani a 77/486/EGK tanácsi irányelvben lefektetett célok megvalósulását a migráció összefüggésében, hiszen az jelentősen megváltozott az irányelv elfogadása óta.

3.	A rendelkezésre álló adatok és mutatók alapján kísérje figyelemmel a nem migráns, illetve a migráns hátterű tanulók előmenetelében mutatkozó különbségeket.

4.	Működjön együtt szorosan az oktatással és migrációval összefüggő kérdésekkel foglalkozó más nemzetközi szervezetekkel, például az Európa Tanáccsal, az UNESCO-val és az OECD-vel (11).

Biztosítsa, hogy a migrációval összefüggő kérdések kellően tükröződjenek az egész életen át tartó tanulás programjában és egyéb releváns közösségi programokban, a felnőttoktatási cselekvési tervben, valamint a koppenhágai folyamatban, továbbá az oktatás és a képzés területét – beleértve a felsőoktatást – érintő egyéb kezdeményezésekben.

6.	Gondoskodjon róla, hogy a migráns hátterű gyermekek oktatása megfelelő teret kapjon a szociális védelem és a társadalmi befogadás folyamatában.

(1) HL L 199., 1977.8.6., 32. o.

(2) 16238/1/04 REV 1.

(3) HL C 298., 2006.12.8., 3. o.

(4) HL L 394., 2006.12.30., 10. o.

(5) 7652/08, 15. pont, 10. o.

(6) 13440/08.

(7) 15251/08.

(8) HL C 319., 2008.12.13., 20. o.

(9) 11631/09 + ADD 1, illetve 12594/09.

(10) Az OECD nemzetközi tanulói teljesítményértékelési programja.

(11) Az ilyen jellegű munkában való részvétel jogát valamennyi tagállam számára biztosítani kell.

11.12.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/9

A Tanács következtetései 2009 november 27. egy új, kreatív generáció ösztönzéséről: a gyermekek és fiatalok kreativitásának és innovációs képességeinek a kulturális kifejezésmódok és a kultúrához való hozzáférés révén való fejlesztése

2009/C 301/08

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

EMLÉKEZTETVE a kérdés ezen következtetések mellékletében szereplő politikai hátterére;

TUDATÁBAN

—

azoknak a hosszú távú kihívásoknak, amelyekkel az Európai Uniónak és a polgároknak szembe kell nézniük, és különösen az alábbiaknak:

—	a globális versenyképesség fenntartható és társadalmilag befogadó módon történő fenntartásának szükségessége,

—	a népesség idősödése és a folyamatos migrációs mozgások hatása a foglalkoztatásra és a jólét alakulására,

—	a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításának szükségessége, melynek a kulturális sokszínűség tiszteletben tartásán kell alapulnia egy mindinkább multikulturális és egyre jobban összefonódó világban, amelyet a gyors kommunikáció, az egyének mobilitása és a piacok globalizációja jellemez,

—	a kialakulóban lévő tudás- és kommunikációs társadalom jelenségére való reagálás szükségessége, melyet a folyamatosan változó kommunikációs technológiák és az információk gyors cseréje, továbbá az uniós tagállamokon belüli és a tagállamok közötti „digitális szakadék” szükséges áthidalása jellemez,

ÚGY VÉLI, hogy

—

e hosszú távú kihívások sikeres megválaszolása hosszú távú tervet kíván, amely a gyermekek és a fiatalok kreativitásának és innovációs képességeinek fejlesztésére összpontosít, valamint arra, hogy a gyermekek és a fiatalok rendelkezzenek az e kihívások megoldásához szükséges készségekkel és kompetenciákkal;

RÁMUTAT ARRA, hogy

—	a munkaerő tekintetében egyre nagyobb az igény a kreativitás, az innováció, az alkalmazkodóképesség és a magas szintű kommunikációs készségek iránt, továbbá a rugalmas és állandóan fejlődő vállalkozói készségek fejlesztése iránt,

—

fontos, hogy a gyermekek már fiatal kortól kezdve találkozzanak a különböző kulturális kifejezésmódokkal, művészeti gyakorlatokkal és műalkotásokkal a személyes fejlődés, az identitás, az önbecsülés és az egyéni hovatartozás-tudat kialakulása érdekében, továbbá azért is, hogy a gyermekek és fiatalok interkulturális kompetenciákat és a társadalmi befogadás, az aktív polgári szerepvállalás és a jövőbeli foglalkoztathatóság szempontjából fontos egyéb készségeket sajátíthassanak el,

—	a kulturális tevékenységekben való részvétel – a művészekkel ápolt közvetlen kapcsolatot is beleértve – a kreatív gondolkodás, a képzelőerő és az önkifejezés ösztönzése révén valamennyi gyermek és fiatal esetében növelheti a kreativitást és az innovációs képességeket,

—

a kultúrának és a kulturális kifejezésmódoknak az iskolákban és egyéb oktatási intézményekben, valamint a nem formális tanulási környezetben való ösztönzése – mind szaktárgyként, mind a különböző tudásterületeket összekapcsoló, vonzó tanulási megközelítésként – hozzájárul az egyén fejlődéséhez, a motivációhoz, a jobb tanuláshoz, valamint a kreativitás és az innovációs képességek fejlesztéséhez,

—	az úgynevezett európai „digitális” generáció egyszerre tölti be a kultúrateremtő és a fogyasztó szerepét, aki – ha lehetőséget adnak számára – igen ügyesen kiaknázza az új hírközlési és digitális technológiákban rejlő lehetőségeket,

—

a gyermekek és a fiatalok nem férnek hozzá egyenlő mértékben általában véve a kultúrához és a kulturális örökséghez, ezen belül pedig a kultúra formálását és megismerését szolgáló eszközökhöz, a jelenlegi gazdasági visszaesés pedig tovább korlátozhatja a gyermekek és a fiatalok kultúrához való hozzáférésének lehetőségeit.

A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉNEK KELLŐ MÉRTÉKŰ FIGYELEMBEVÉTELÉVEL AZ ALÁBBI HAT PRIORITÁST HATÁROZZA MEG EGY KREATÍV GENERÁCIÓ EURÓPAI UNIÓN BELÜLI ÖSZTÖNZÉSE ÉRDEKÉBEN:

1. A kultúra ösztönzésére irányuló releváns szakpolitikák egészüljenek ki a „gyermekek és fiatalok” szempontjaival

A tagállamok és a Bizottság:

fordítsanak figyelmet a gyermekek és a fiatalok – többek között a kultúrával foglalkozó fiatal szakemberek – sajátos szükségleteire, különösen a kultúra és média területével kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli szakpolitikák, programok és fellépések keretében, előtérbe helyezve a kreatív képességeiket ösztönző kezdeményezéseket.

ii.

alakítsanak ki partnerségeket a kulturális ágazat és az innováció ösztönzését szolgáló egyéb szakpolitikai ágazatok (pl. oktatás és kutatás, ifjúság, foglalkoztatás és szociális ügyek, vállalkozás, gazdasági növekedés és fenntartható fejlődés) között – adott esetben a meglévő struktúrák és programok teljes körű kiaknázásával.

2. Az oktatási ágazatban rejlő lehetőségek optimalizálása a kreativitásnak a kultúrán és a kulturális kifejezésmódokon keresztüli fokozott ösztönzése érdekében

A tagállamok:

mozdítsák elő a formális és a nem formális oktatás, ezen belül pedig az intézményi és politikai szintű strukturált és stratégiai partnerségek révén a kultúrához és a kulturális kifejezésmódokhoz való szélesebb körű hozzáférést. E partnerségek középpontjába a gyermekek és fiatalok kreatív és innovatív képességeinek ösztönzését, valamint az interkulturális és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges egyéb kulcskompetenciák – például a kulturális érzékenység és kifejezésmód – fejlesztését kellene állítani.

ii.

ösztönözzék ezt a folyamatot például a tanároknak és az oktatási, a kulturális és az ifjúsági ágazatok területén tevékenykedő egyéb szakembereknek nyújtott speciális képzés és továbbképzés révén. E folyamatot továbbá modern – többek között az információs és kommunikációs technológiákon (ikt-ken) alapuló – tanulási módszerek és eszközök alkalmazásán keresztül is meg lehet valósítani, valamint azáltal, hogy az iskolákban nagyobb hangsúlyt fektetnek olyan területekre, mint a művészeti oktatás és a kulturális érzékenység. Az ifjúsági munka továbbá különféle iskolán kívüli tevékenységeket is magában foglalhat a kultúra és a kreativitás előmozdítása érdekében.

3. A kulturális intézmények (pl. múzeumok, könyvtárak, galériák és színházak) ösztönzése és támogatása a gyermekekkel és a fiatalokkal való jobb együttműködésre

A tagállamok:

ösztönözzék valamennyi szinten a kulturális intézmények azon erőfeszítéseit, amelyek a gyermekekkel és fiatalokkal való szorosabb együttműködésre, továbbá a köztulajdonban lévő kulturális tartalmakhoz való hozzáférés megkönnyítésére irányulnak, például digitalizálási programok és oktatási tevékenységek – ezen belül az ikt-k alkalmazása – révén, valamint interaktív megoldásokon keresztül, a gyermekek és a fiatalok aktív bevonásával.

A tagállamok és a Bizottság:

ii.	támogassák továbbra is az Europeana fejlesztését, és mozdítsák elő a tagállamok közötti, a kulturális tartalmak digitalizálásával és az e tartalmakhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos szakpolitikáikról folytatott tapasztalatcserét, különösen a gyermekek és fiatalok elérése érdekében.

4. A tehetség és a kreativitás előmozdítása a kultúra segítségével a gyermekeknek és a fiataloknak szóló, a társadalmi befogadást célzó stratégiák részeként

A tagállamok és a Bizottság:

mozdítsák elő a valamennyi gyermekben és fiatalban rejlő tehetséget, és fejlesszék a kreativitást úgy, hogy a kultúrát beépítik a kevesebb lehetőséggel rendelkező gyermekeknek és fiataloknak – a fogyatékossággal élő gyermekeket és fiatalokat is ideértve – szóló, a társadalmi befogadást célzó stratégiákba és programokba.

5. A kultúrához való jobb hozzáférés előmozdítása – az ikt-k alkalmazása révén – valamennyi gyermek és fiatal számára

A tagállamok:

folytassák arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy az ikt-ken keresztül előmozdítsák a kultúrához és kulturális kifejezésmódokhoz való, ésszerű költségszint mellett történő jobb hozzáférést. Ezen erőfeszítések során törekedjenek arra, hogy minden gyermeket és fiatalt sikerüljön elérni, továbbá arra, hogy minden gyermek és fiatal sajátítsa el a digitális technológia kínálta lehetőségek teljes mértékű kiaknázásához szükséges kommunikációs készségeket és médiaműveltséget, eközben pedig segítsék elő a szellemi tulajdonhoz és a magánélet védelméhez fűződő jogok és az ezekkel kapcsolatos felelősség jobb megismerését és megértését.

6. A bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése és egy tényeken alapuló tudásbázis kialakítása e területen

A tényeken alapuló szakpolitikák kialakításának előmozdítása érdekében ezen a területen:

A tagállamok és a Bizottság:

i.	ösztönözzék és könnyítsék meg a meglévő struktúrákon – különösen a kultúra terén folytatott nyitott koordinációs módszeren (OMC) – keresztül a fenti prioritásokkal kapcsolatban bevált gyakorlatok cseréjét.

A Bizottság:

ii.	ösztönözze és könnyítse meg a társaktól való tanulást és a bevált gyakorlatok cseréjét a meglévő struktúrákon – például a civil társadalmi platformokon és a belső szolgálatközi mechanizmusokon – keresztül.

A tagállamok:

iii.	ösztönözzék a kapcsolatépítést és az értékelések használatát a döntéshozatal jobb támogatása és a jövőbeli fellépések javítása érdekében.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

hatáskörükön belül működjenek együtt annak biztosítása érdekében, hogy e következtetések az európai kulturális menetrenddel és a 2008–2010. évre szóló kulturális munkatervvel kapcsolatos, folyamatban lévő munka során figyelembevételre kerüljenek.

MELLÉKLET

POLITIKAI KÖRNYEZET

E következtetések elfogadásakor a Tanács különösen az alábbiakra emlékeztet:

1.	a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (1989), amely megállapítja, hogy valamennyi gyermeknek joga van a kultúrához;

2.	a művészeti nevelésre vonatkozó Unesco-programterv, Lisszabon, 2006. március 6–9.;

3.	az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról;

a Bizottság 2007. május 10-i közleménye az európai kulturális programról a globalizálódó világban, valamint a Tanács 2007. november 16-i állásfoglalása az európai kulturális menetrendről, továbbá a Tanács következtetései a 2008–2010. évre szóló kulturális munkatervről, amelynek öt kiemelt cselekvési területe között szerepel a kultúrához való hozzáférésnek – különösen az oktatással, kiváltképp a művészeti oktatással fennálló szinergiák révén – történő előmozdítása;

5.	az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i határozata a kreativitás és innováció európai évéről;

a Tanács 2007. május 24-i következtetései a kulturális és a kreatív ágazatoknak a lisszaboni célkitűzések eléréséhez való hozzájárulásáról, amely következtetések megállapítják, hogy a kulturális tevékenységek és a kreatív ágazatok az innováció és a technológia fellendítése tekintetében alapvető fontosságúak, továbbá a jövőben a fenntartható növekedés kulcsfontosságú motorját jelentik;

a Tanács 2007. november 15-i állásfoglalása az új munkahelyekhez szükséges új készségekről, valamint a Bizottság által 2008. július 2-án elfogadott „Megújított szociális menetrend: Lehetőségek, hozzáférés és szolidaritás a XXI. századi Európában” című közlemény, amelynek prioritásai között szerepelnek a gyermekek és az ifjúság, mint a holnap Európája;

8.	az Európai Tanács 2008. március 13–14-i ülésének elnökségi következtetései, amelyek elismerték, hogy a jövőbeli növekedés egyik kulcsfontosságú tényezője az európai polgárokban rejlő, az európai kultúrán és tudományos kiválóságon alapuló innovációs potenciál és kreativitás teljes kibontakoztatása;

9.	a Tanács 2008. május 22-i következtetései az interkulturális kompetenciákról;

10.

a Bizottság 2009. április 27-i, „Az EU ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elősegítése. Megújított nyílt koordinációs módszer a fiatalok előtt álló kihívások és lehetőségek kezelésére” című közleménye, és a Tanács 2009. november 27-i állásfoglalása az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018).

Tanulmányok és konferenciák

1.	A kultúrának a kreativitásra kifejtett hatásairól szóló tanulmány, valamint az ifjúságnak a kultúrához való hozzáféréséről szóló tanulmány, melyek az Európai Bizottság megbízásából készültek.

2.	Az európai iskolákban folyó művészeti és kulturális oktatásról szóló Eurydice-tanulmány (2009).

3.	Tanulmány a többnyelvűségnek a kreativitáshoz való hozzájárulásáról (2009. július 16.).

4.	A kultúrát az oktatással összekapcsoló, a tagállamokban, a tagjelölt országokban és az EGT-országokban tapasztalt legjobb gyakorlatok számbavételéről szóló tanulmány (2004).

5.	A Göteborgban 2009. július 29–30-án megrendezett, a Kreatív generáció ösztönzéséről szóló konferencia.

11.12.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/12

A Tanács 2009. november 27-i következtetései a digitális környezethez igazodó médiaműveltségről

2009/C 301/09

A TANÁCS:

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI az e kérdésre vonatkozó politikai megközelítést, melyet a digitális környezethez igazodó médiaműveltség európai megközelítéséről szóló 2008. május 21–22-i következtetések (1) tartalmaznak.

ÜDVÖZLI a versenyképesebb audiovizuális és tartalomipar, továbbá egy befogadó tudásalapú társadalom érdekében a digitális környezethez igazodó médiaműveltségről szóló 2009. augusztus 20-i bizottsági ajánlást, különösen pedig az alábbiakat:

—	a médiaműveltséggel kapcsolatos kezdeményezések előmozdításában az ipar aktív részvételére helyezett hangsúly, a média valamennyi típusát beleértve,

—

az oktatási rendszer azon szerepének elismerése, amelyet a tagállamok egész életen át tartó tanulással kapcsolatos stratégiáiban a médiaműveltség – azaz a médiához való hozzáférésnek és a médiatartalom megértésének, kritikus értékelésének, létrehozásának és közvetítésének képessége – előmozdításában játszhat,

—

a Bizottság azon szándéka, hogy ösztönözze a nagyobb konszenzust a médiaműveltség terén, hogy támogassa a bevált gyakorlatok elemzését és tagállamok közötti cseréjét, valamint hogy olyan eszközöket dolgozzon ki, amelyek segítik a tagállamokat és a Bizottságot a médiaműveltség szintjének Európa-szerte történő felmérésében.

HANGSÚLYOZZA TOVÁBBÁ AZ ALÁBBIAKAT:

—

A médiaműveltség előmozdításában alapvető fontosságú annak felismerése, hogy a digitális forradalom jelentős előnyökkel és lehetőségekkel gazdagította az emberek életét kommunikációs, tanulási és alkotási lehetőségeik tekintetében, és átalakította a társadalom és a gazdaság szerveződését. Az új technológiák és az új média felelősségteljes és tájékozott használata megköveteli a polgároktól, hogy tudatában legyenek a kockázatoknak és tiszteletben tartsák a vonatkozó jogi rendelkezéseket, ugyanakkor a médiaműveltséggel kapcsolatos politikáknak az ilyen kérdésekkel egy összességében véve pozitív üzenet keretében kell foglalkozniuk.

—

Noha igaz, hogy a médiaipar alapvető szerepet játszik a médiaműveltség előmozdításában, fontos hangsúlyozni a média függetlenségét és azt, hogy a tagállamok eltérő megközelítéseket alkalmaznak a médiaiparra vonatkozó bevált gyakorlatok és követelmények kidolgozásának támogatására, ahol az önszabályozás vagy a társszabályozás csupán kettő a sok lehetséges megoldás közül. Fontos figyelembe venni a médiaipar, valamint a kulturális intézmények, nem kormányzati szervezetek és az önkéntes szektor által már jelenleg is megvalósított számos, médiaműveltséggel kapcsolatos kezdeményezést, és folytatni azok ösztönzését.

—

A médiaműveltség előmozdítása terén különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a társadalom különböző csoportjainak szükségletei és magatartásai, valamint a médiához való hozzáférési lehetőségeik eltérőek lehetnek. A gyerekek és a fiatalok például gyakran természetes készséget mutatnak az új média használata és az új technológiák kiaknázása iránt, míg a felnőttek nagyobb felhalmozott tapasztalattal rendelkezhetnek, amely elősegítheti a médiatartalmakkal kapcsolatos kritikus gondolkodást. A médiaműveltség javítására vonatkozó stratégiáknak az összes ilyen különbséget teljes mértékben figyelembe kell venniük és elő kell mozdítaniuk a társadalom különböző csoportjai és érdekei közötti kommunikációt. A tagállamoknak ugyanakkor továbbra is hangsúlyozniuk kell és meg kell erősíteniük a technológiák széles körben való rendelkezésre állását és hozzáférhetővé tételét biztosító stratégiákat.

—

Az oktatási rendszer – a formális, informális és nem formális tanulást is beleértve – fontos szerepet játszhat a médiaműveltség, valamint a kreativitás és az innovációs készség kialakításában és fejlesztésében a társadalom minden tagja, de különösen a gyermekek és fiatalok esetében, akik maguk is fontos szerepet tölthetnek be azáltal, hogy továbbadják családjuknak e készségeket. Az oktatáspolitika összefüggésében emlékeztetni kell arra, hogy az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás hivatkozik többek között a „digitális kompetenciára” és a „kulturális kompetenciára és kifejezőkészségre” mint két kulcskompetenciára. A médiaműveltséget az oktatással összefüggésben fejlesztő tagállamoknak kellőképpen figyelembe kell venniük a 2006-os ajánlással létrehozott referenciakeretet. Ezenkívül az egész életen át tartó tanulás programja is segítheti a médiaműveltség előmozdítását.

—

Noha igaz, hogy a médiaműveltség dinamikus és folyamatosan fejlődő fogalom és hogy e fogalom egységes értelmezését kulturális, technológiai, ipari és generációs különbségek befolyásolják, egyértelmű az is, hogy Európa és a világ többi részének polgárai egyre nagyobb mértékben szembesülnek és élnek együtt hasonló jellemzőkkel bíró médiakörnyezettel. Ennek lehetővé és hasznossá kell tennie a médiaműveltség tagállamokbeli szintjének felmérésére szolgáló kritériumok fokozatos kidolgozását, amint az az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 26. cikkéből is következik, figyelembe véve ugyanakkor, hogy az ilyen kritériumoknak és értékeléseknek tükrözniük kell a tagállamokban meglévő különböző feltételeket. A Tanács arra ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy e feladat végrehajtásában teljes mértékben működjenek együtt.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT ÉS A TAGÁLLAMOKAT, hogy a médiaműveltséggel kapcsolatos politikáik kidolgozása során – hatáskörük keretein belül és a 2008. május 21–22-i következtetések mellett – vegyék kellően figyelembe ezeket a következtetéseket.

(1) HL C 140., 2008.6.6., 8. o.

11.12.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/13

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2009. december 10.

2009/C 301/10

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,4730
JPY	Japán yen	130,03
DKK	Dán korona	7,4417
GBP	Angol font	0,90430
SEK	Svéd korona	10,4367
CHF	Svájci frank	1,5113
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,4355
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,705
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	272,05
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7072
PLN	Lengyel zloty	4,1405
RON	Román lej	4,2382
TRY	Török líra	2,2020
AUD	Ausztrál dollár	1,6074
CAD	Kanadai dollár	1,5472
HKD	Hongkongi dollár	11,4168
NZD	Új-zélandi dollár	2,0236
SGD	Szingapúri dollár	2,0473
KRW	Dél-Koreai won	1 716,40
ZAR	Dél-Afrikai rand	11,0565
CNY	Kínai renminbi	10,0556
HRK	Horvát kuna	7,2668
IDR	Indonéz rúpia	13 905,61
MYR	Maláj ringgit	5,0045
PHP	Fülöp-szigeteki peso	68,075
RUB	Orosz rubel	44,8505
THB	Thaiföldi baht	48,793
BRL	Brazil real	2,5904
MXN	Mexikói peso	19,0312
INR	Indiai rúpia	68,7000

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

11.12.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/16

Zárójelentés (1) a COMP/39.396 Kalcium-karbid (et al.) ügyben

2009/C 301/13

A határozattervezettel kapcsolatban az alábbi észrevételek merültek fel:

ELŐZMÉNYEK

2006 novemberében a Bizottság mentességi kérelmet kapott egy kalcium-karbid por és kalcium-karbid granulátum termelőtől. Ezt követően a Bizottság helyszíni vizsgálatokat végzett. A vizsgálatok után, 2007 folyamán és 2008 elején engedékenységi kérelmek benyújtására került sor. A Bizottság az összegyűjtött információk alapján arra az előzetes következtetésre jutott, hogy hét vállalkozáscsoport vett részt a Szerződés 81. cikkének és az EGT-megállapodás 53. cikkének egyrendbeli és folytatólagos megsértésében a 2004. április 7. és 2007. január 16. közötti különböző időszakokban azáltal, hogy rögzítették az árakat és kicserélték az érzékeny üzleti információkat a kohászat számára kalcium-karbid port szállítók, a gázipar számára kalcium-karbid granulátumot szállítók, valamint a kohászat számára magnézium granulátumot szállítók tekintetében.

ÍRÁSBELI ELJÁRÁS

Kifogásközlés

Az említett engedékenységi kérelmek és az azt követő vizsgálat után a Bizottság 2008. június 24-én az EK-Szerződés 81. cikkének és az EGT-megállapodás 53. cikkének állítólagos megsértésével kapcsolatos kifogásközlést küldött az alábbi címzettek számára:

a Carbide Sweden AB és végső anyavállalata, az Akzo Nobel NV (a továbbiakban együttesen: Akzo); az Almamet GmbH (a továbbiakban: Almamet); a Donau Chemie AG (a továbbiakban: Donau Chemie); a non ferrum Metallpulver GmbH Co. KG és végső anyavállalata, az ECKA Granulate GmbH & Co. KG (a továbbiakban a non ferrummal együttesen: Ecka); a Novácke chemické závody, a.s. (a továbbiakban: NCHZ) és korábbi anyavállalata, az 1. garantovaná a.s. (a továbbiakban: garantovaná); az SKW Stahl-Metallurgie GmbH (a továbbiakban: SKW), anyavállalata, az SKW Stahl-Metallurgie Holding AG (a továbbiakban: SKW Holding), korábbi végső anyavállalata, az ARQUES Industries AG (a továbbiakban: ARQUES), korábbi anyavállalata, az AlzChem Hart GmbH (a továbbiakban: AlzChem) és korábbi végső anyavállalata, az Evonik Degussa GmbH (a továbbiakban: Degussa); valamint a TDR-Metalurgija d.d. (a továbbiakban: TDR) és korábbi anyavállalata, a Holding Slovenske elektrarne d.o.o. (a továbbiakban: HSE).

Iratbetekintés

A felek az aktába egy DVD révén tekinthettek be, amelyet kérésre rendelkezésükre bocsátottak. A felek a szóbeli és írásbeli engedékenységi nyilatkozatokba is betekinthettek a Bizottság hivatali helyiségeiben.

A felek nem fordultak hozzám semmilyen, az aktába való betekintéssel kapcsolatos kérdéssel.

A kifogásközlésre való válaszadásra kitűzött határidő meghosszabbítása

A kifogásközlés címzettjeinek a kifogásközlésre való válaszadásra eredetileg a DVD kézhezvétele utáni naptól számított három hónapos határidő állt rendelkezésre. A részemre benyújtott, indokolással ellátott kérelmek alapján rövid meghosszabbítást biztosítottam az ARQUES és az NCHU számára (öt, illetve négy napot). A TDR kivételével, amely egyáltalán nem válaszolt, valamennyi fél időben benyújtotta válaszát.

SZÓBELI ELJÁRÁS

Szóbeli meghallgatás

2008. november 10-én és 11-én szóbeli meghallgatásra került sor, amelyen részt vettek az Akzo, az Almamet, a Donau Chemie, az ECKA, az NCHZ, az SKW, az SKW Holding, az ARQUES, az AlzChem, a Degussa, valamint a HSE képviselői. A TDR nem kért szóbeli meghallgatást.

A szóbeli meghallgatás előtt egy vállalkozás zárt ülést kért. Mivel ez a vállalkozás elismerte, hogy a javasolt zárt ülés egy másik vállalkozás védelme vonatkozásában releváns lehet, gyakorlati megoldásként azt javasolták, hogy az eljárások egy későbbi szakaszában ismertessék ez utóbbi féllel a zárt ülés tartalmát.

A kérelmet a meghallgatáshoz való jogra (2) tekintettel mérlegeltem, mivel az szigorúan véve nem alapul az üzleti titkok és más bizalmas információk védelmének igényén (3). Mindent összevetve elutasítottam a kérelmet, mivel egy zárt ülés, amennyiben engedélyezik, megfosztaná a másik vállalkozást attól a lehetőségtől, hogy szóban válaszoljon a tagállamok, a meghallgató tisztviselő, a Jogi Szolgálat és a többi bizottsági szolgálat jelenlétében ellene (legalábbis közvetve) tett állításokra.

A szóbeli meghallgatást követően néhány hónappal a vállalkozás újabb szóbeli meghallgatást kért, hogy ismertesse azt az ügyet, amely miatt korábban a zárt ülést kérte. A kérelmet elutasítottam, mivel a meghallgatáshoz való jog a kifogásközlés kibocsátásával keletkezik, és szóbeli meghallgatás csak egy alkalommal megengedett (4). Azonban lehetőséget biztosítottam a vállalkozásnak arra, hogy két héten belül további írásbeli észrevételeket nyújtson be az üggyel kapcsolatban.

2008. november 11-én – e kérelmet megelőzően, és a szóbeli meghallgatást követően – a garantovaná szóbeli meghallgatást kért. 2008. november 17-én kelt levelemmel elutasítottam a kérelmet, mivel a garantovaná sem írásbeli válaszában, sem az ügyön dolgozó csoporttal folytatott későbbi e-mailváltások során nem kért szóbeli meghallgatást.

Fizetésképtelenség

Néhány fél írásbeli válaszában és/vagy a szóbeli meghallgatás során azt állította, hogy nem képes kifizetni egy valószínű büntetést. Ezen állítások ellenőrzése érdekében a Bizottság szolgálatai a szóbeli meghallgatás után tájékoztatást kértek e felektől.

A HATÁROZATTERVEZET

A Degussa bizonyítékot szolgáltatott a Bizottság számára annak alátámasztására, hogy az SKW tulajdonjogának a Degussa és az ARQUES közötti átruházására nem a kifogásközlésben említett 2004. szeptember 13-án, hanem 2004. augusztus 30-án került sor. A Bizottság ellenőrizte ezt az információt az SKW-val és az ARQUES-szel, és lehetőséget biztosított számukra, hogy észrevételeket tegyenek. Az SKW és az ARQUES írásban megerősítette az időpontot. A határozattervezet az ARQUES és az SKW jogsértésért viselt felelősségének kezdő időpontjaként a pontos időpontot (2004. augusztus 30.) tartalmazza.

Véleményem szerint a határozattervezet csak azokat a kifogásokat tartalmazza, amelyekre vonatkozóan a feleknek lehetőségük nyílt saját álláspontjuk ismertetésére.

Úgy vélem, hogy ebben az ügyben az eljárás valamennyi résztvevőjének meghallgatáshoz való jogát tiszteletben tartották.

Brüsszel, 2009. július 9.

Karen WILLIAMS

(1) Az egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i 2001/462/EK, ESZAK bizottsági határozat (HL L 162., 2001.6.19., 21. o.) 15. és 16. cikkével összhangban.

(2) Vö. a Bizottság aktájába való betekintés szabályairól szóló bizottsági közlemény (HL C 325., 2005.12.22., 7. o.) 19. bekezdésével a „bizalmas információk” tág értelemben vett fogalmát illetően.

(3) Vö. a 773/2004/EK rendelet (HL L 123., 2004.4.27., 18. o.) 14. cikkének (6) bekezdésével.

(4) Vö. az 1/2003/EK rendelet (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.) 27. cikkének (1) bekezdésével, a 773/2004/EK rendelet (HL L 123., 2004.4.27., 18. o.) 12. cikkével, valamint az egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i bizottsági határozat (HL L 162., 2001.6.19., 21. o.) 7. cikkével.

11.12.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/18

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2009. július 22.)

az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról

(Ügyszám: COMP/39.396 – az acél- és a gáziparban használt kalcium-karbid- és magnéziumalapú reagensek)

(az értesítés a C(2009) 5791. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol, német, szlovák és szlovén nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2009/C 301/14

A Bizottság 2009. július 22-én az EK-Szerződés 81. cikke szerinti eljáráshoz kapcsolódó határozatot fogadott el. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) 30. cikkének rendelkezései alapján a Bizottság ezúton teszi közzé a felek nevét, a határozat lényegét és a kiszabott büntetéseket, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkainak védelmére vonatkozó jogos érdekét. A határozat szövegének betekinthető változata megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján az alábbi címen:

http://ec.europa.eu/competition/antitrust/cases/

1. BEVEZETÉS

(1)

A határozatot tizenöt jogalanyhoz címezték a Szerződés 81. cikkének és az EGT-megállapodás 53. cikkének megsértése miatt. A jogsértést az acél- és a gáziparban használt kalcium-karbid és magnézium legnagyobb beszállítói követték el. Felosztották a piacot, rögzítették az árakat, elosztották a vevőket, valamint kicserélték a Spanyolországon, Portugálián, az Egyesült Királyságon és Írországon kívüli EGT-térség vevőire vonatkozó érzékeny információkat. A határozat alkalmazásában a jogsértés a 2004. április 7-től2007. január 16-ig tartó időszakra terjedt ki.

2. AZ ÜGY LEÍRÁSA

2.1. Az eljárás

(2)

Az ügyet az Akzo Nobel NV mentességi kérelme alapján indították. A Bizottság további információkhoz jutott a 2007 januárjában végzett helyszíni vizsgálatok során. Emellett négy kérelem (Donau Chemie, Almamet, Degussa és NCHZ) érkezett a Bizottsághoz az engedékenységi közlemény alapján, és az intézmény több információkérést küldött.

(3)

2008. június 25-én a Bizottság kifogásközlést adott ki, és az összes vállalkozás számára biztosította az aktába való betekintést, valamint lehetőséget nyújtott arra, hogy írásban, továbbá a 2008. november 10-i és 11-i szóbeli meghallgatáson előadja a Bizottság előzetes álláspontjával szembeni védekezését. A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2009. június 19-én és 2009. július 17-én kedvező véleményt adott, a Bizottság pedig 2009. július 22-én elfogadta a határozatot.

2.2. A jogsértés összefoglalása

(4)

A határozat tárgya az EK-Szerződés 81. cikkének és az EGT-megállapodás 53. cikkének egyrendbeli és folytatólagosan elkövetett megsértése a kalcium-karbid por, a kalcium-karbid granulátum és a magnéziumgranulátum tekintetében. A granulátum formájú kalcium-karbidot a gáziparban használják acetilén előállítása céljából (hegesztési és vágási célból használt gáz). A por formájú kalcium-karbidot az acéliparban dezoxidálásra és kéntelenítésre használják. A magnéziumgranulátumot szintén kéntelenítésre használják az acéliparban.

(5)

A kartellnak az volt a célja, hogy a beszállítók piaci részesedésének rögzítésével befagyasszák a piacot az áremelések megkönnyítése és a nyereségesség ösztönzése érdekében. A versenykorlátozó magatartás megkezdésekor a résztvevők megemelkedett költségekkel (koksz és energia), túlkínálattal (a műszaki innovációnak köszönhetően), a vevők megerősödött piaci hatalmával (az európai acél- és gázipar konszolidációja miatt), valamint a közvetlen kínai importtal (a magnéziumgranulátum esetében) néztek szembe.

(6)

A kartell tagjai egyetértésre jutottak egy, egymás piaci részesedését rögzítő táblázatra vonatkozóan, valamint abban, hogy találkozóikon rendszeresen frissíteni fogják az említett táblázatot. Megállapodtak továbbá az áremelésekben és/vagy az egyes vevők elosztásában. A kartell tagjai információcsere segítségével összehangolták kínálataikat, hogy megkönnyítsék és/vagy ellenőrizzék az értékesítési mennyiségekre és árakra vonatkozó megállapodások végrehajtását.

(7)

Minden egyes címzett a kartell-megállapodásokban való saját részvételének megfelelően felel, tehát vagy közvetlen résztvevőként, vagy pedig anyavállalat esetében azért, mert a jogsértés időszakában az anyavállalat döntő befolyást gyakorolt a leányvállalat magatartására, és így az utóbbi magatartását az előbbinek tudtuk be.

2.3. A címzettek és a jogsértés időtartama

(8)

1.garantovaná a.s. (2004.4.7–2007.1.16.), Akzo Nobel NV (2004.11.3–2006.11.20.), Almamet GmbH (2004.4.22–2007.1.16.), AlzChem Hart GmbH (2004.4.22–2004.8.30.), ARQUES Industries AG (2004.8.30–2007.1.16.), Carbide Sweden AB (2004.11.3–2006.11.20.), Donau Chemie AG (2004.4.7–2007.1.16.), ECKA Granulate GmbH & Co KG (2005.7.14–2007.1.16.), Evonik Degussa GmbH (2004.4.22–2004.8.30.), Holding Slovenske elektrarne d.o.o. (2004.4.7–2006.12.20.), non ferrum Metallpulver GmbH & Co KG (2005.7.14–2007.1.16.), Novácke chemické závody, a.s. (2004.4.7–2007.1.16.), SKW Stahl-Metallurgie GmbH (2004.4.22–2007.1.16.), SKW Stahl-Metallurgie Holding AG (2004.8.30–2007.1.16.), TDR Metalurgija d.d. (2004.4.7–2007.1.16.).

2.4. Korrekciós intézkedések

(9)

A Bizottság a határozatban a bírságokról szóló 2006. évi iránymutatást alkalmazza. A határozat bírságot szab ki a Holding Slovenske elektrarne d.o.o.-ra, amely a TDR Metalurgija d.d. vállalat korábbi anyavállalata. Magát a leányvállalatot jóval a határozat elfogadása előtt felszámolás alá vonták, így a Bizottság nem sújtja bírsággal.

2.4.1. A bírság alapösszege

(10)

A Bizottság a bírság alapösszegét a jogsértés utolsó teljes üzleti évében az érintett földrajzi területen az egyes vállalkozások közvetve vagy közvetlenül érintett termékértékesítésének 17 %-ában állapította meg. A Bizottság figyelembe vette a kartell sokoldalú jellegét és együttes piaci részesedését.

(11)	Az egyes vállalatok jogsértésben való egyedi részvétele hosszának teljes mértékű szem előtt tartásával, a Bizottság az alapösszeget megszorozta a jogsértés éveinek számával.

2.4.2. Az alapösszeg korrigálása

2.4.2.1. Súlyosbító körülmények

(12)	A visszaesés súlyosbító körülmény az Evonik Degussa (egy korábbi kartellügyben hozott határozat figyelembevételével) és az Akzo Nobel NV (négy korábbi kartellügyben hozott határozat figyelembevételével) esetében, amelynek következtében a Bizottság 50, illetve 100 %-kal emelte a bírságot.

2.4.2.2. A visszatartó hatás érdekében történő emelés

(13)	A Bizottság a jogsértés földrajzi kiterjedtsége miatt 17 %-kal egészítette ki a bírságot, hogy a vállalkozásokat elrettentse attól, hogy egyáltalán árrögzítésről és piacfelosztásról szóló horizontális megállapodásokat kössenek.

2.4.3. A 2002. évi engedékenységi közlemény alkalmazása: a bírságok mérséklése

(14)

Az Akzo Nobel 100 %-os, a Donau Chemie 35 %-os, az Evonik Degussa pedig 20 %-os mérséklésben részesült a 2002. évi engedékenységi közlemény alkalmazásával. Az Almamet és az NCHZ esetében a Bizottság elutasította a közlemény alkalmazását, mivel az említett vállalkozások nem szolgáltattak lényeges többletértékkel bíró információkat azokhoz képest, amelyekről a Bizottságnak már tudomása volt.

2.4.4. A bírságokról szóló iránymutatás 35. cikke szerinti fizetési képesség

(15)

Több vállalat azt állítja, hogy nem képes kifizetni a bírságot. A bírságokról szóló 2006. évi iránymutatás 35. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, majd elutasította ezeket az állításokat. A bírságokról szóló 2006. évi iránymutatás 35. cikkének alkalmazásán kívül az Almamet vállalat 30 %-os bírságcsökkentésben részesült a cég sajátos körülményeinek, pénzügyi helyzetének, valamint a bírság szükséges elrettentő hatásának értékelésére alapozva.

3. A HATÁROZATTAL KISZABOTT BÍRSÁGOK

a)	Almamet GmbH:

3 040 000 EUR

b)	Carbide Sweden AB, valamint Akzo Nobel NV egyetemlegesen:

0 EUR

c)	Donau Chemie AG:

5 000 000 EUR

d)	non ferrum Metallpulver GmbH & Co KG, valamint ECKA Granulate GmbH & Co KG egyetemlegesen:

6 400 000 EUR

e)	Novácke chemické závody, valamint 1.garantovaná a.s. egyetemlegesen:

19 600 000 EUR

f)	SKW Stahl-Metallurgie Holding AG, ARQUES Industries AG, valamint SKW Stahl-Metallurgie GmbH egyetemlegesen:

13 300 000 EUR

g)	Evonik Degussa GmbH, AlzChem Hart GmbH, valamint SKW Stahl-Metallurgie GmbH egyetemlegesen:

1 040 000 EUR

h)	Evonik Degussa GmbH, valamint AlzChem Hart GmbH egyetemlegesen:

3 640 000 EUR

i)	Holding Slovenske elektrarne d.o.o.:

9 100 000 EUR

(1) HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

11.12.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/21

A tagállamok által közölt információk a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2009/C 301/15

Állami támogatás hivatkozási száma

X 261/09

Tagállam

Olaszország

A tagállam azonosítója

—

Régió megnevezése (NUTS)

Trento

Nem támogatott területek

A támogatást odaítélő hatóság

Provincia autonoma di Trento

Piazza Dante 15

38100 Trento TN

ITALIA

http://www.provincia.tn.it/

A támogatási intézkedés jogcíme

Adozione di sistemi informatici per l'innovazione aziendale

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

Bando «adozione di sistemi informatici per l'innovazione aziendale» pubblicato sul Bollettino Ufficiale della Regione Trentino-Alto Adige n. 8 di data 17 febbraio 2009, parte I-II

Base comunitaria: regolamento (CE) n. 1083/2006

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

—

Időtartam

2009.7.31–2012.6.30.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

Kkv

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

2,60 EUR (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

—

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

—

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

Regolamento (CE) n. 800/2008 — 2,60 milioni di EUR

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás (15. cikk)

20 %

—

Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációt támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás (36. cikk)

120 000 EUR

—

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.puntoeuropa.provincia.tn.it/

http://www.artigianato.provincia.tn.it/

Állami támogatás hivatkozási száma

X 262/09

Tagállam

Olaszország

A tagállam azonosítója

—

Régió megnevezése (NUTS)

Campania

87. cikk (3) bekezdés a) pont

A támogatást odaítélő hatóság

Regione Campania

Via S. Lucia 81

80132 Napoli NA

ITALIA

http://www.regione.campania.it

A támogatási intézkedés jogcíme

Contratto di Programma Regionale

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

Articolo 2 della legge regionale n. 12 del 28.11.2007; regolamento n. 4 del 28.11.2007; d.lgs. 123/98;

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

—

Időtartam

2009.2.2–2013.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

Kkv

Nagyvállalat

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

91,00 EUR (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

—

Támogatási eszköz (5. cikk)

Kamattámogatás, Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

—

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

Delibera di Giunta Regionale n. 514 del 21.3.2008 — 188,50 milioni di EUR

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás (13. cikk) Támgatásra program

30 %

20 %

A kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (26. cikk)

50 %

—

Alapkutatás (31. cikk (2) bekezdés a) pont)

100 %

—

Ipari kutatás (31. cikk (2) bekezdés b) pont)

50 %

20 %

Kísérleti fejlesztés (31. cikk (2) bekezdés c) pont)

25 %

20 %

A műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás (32. cikk)

75 %

—

A kkv-k részére ipari tulajdonjogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatás (33. cikk)

100 %

—

Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációt támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás (36. cikk)

200 000 EUR

—

Speciális képzés (38. cikk (2) bekezdés a) pont)

25 %

10 %

Általános képzés (38. cikk 2. pont)

60 %

20 %

A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás (40. cikk)

50 %

—

A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás (41. cikk)

60 %

—

A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás (42. cikk)

100 %

—

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.economiacampania.net

Állami támogatás hivatkozási száma

X 263/09

Tagállam

Olaszország

A tagállam azonosítója

—

Régió megnevezése (NUTS)

Campania

87. cikk (3) bekezdés a) pont

A támogatást odaítélő hatóság

Regione Campania

Via S. Lucia 81

80132 Napoli NA

ITALIA

http://www.regione.campania.it

A támogatási intézkedés jogcíme

Incentivi per l'innovazione e sviluppo

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

l.r. n. 12 del 28.11.2007; regolamento n. 7 del 28.11.2007; l.r. n. 24 del 29.12.2005 articolo 8 e succ. mod. (PASER); d.lgs. 123/1998; decreto Ministro Attività Produttive 18.4.2005 pubbl. sulla G.U. n. 238 del 12.10.2005 (Fondo di Garanzia per le piccole e medie imprese di cui alla legge 662/1996); carta degli aiuti di stato a finalità regionale approvata il 28.11.2007;

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

—

Időtartam

2009.1.29–2013.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

Kkv

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

80,00 EUR (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

—

Támogatási eszköz (5. cikk)

Kamattámogatás, Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

—

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

Delibera di Giunta Regionale n. 514 del 21.3.2008 — 50,00 milioni di EUR

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás (13. cikk) Támgatásra program

50 %

—

A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás (23. cikk)

50 %

—

Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációt támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás (36. cikk)

100 000 EUR

—

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.economiacampania.net/index001.php?part=m&idc=42

Állami támogatás hivatkozási száma

X 264/09

Tagállam

Olaszország

A tagállam azonosítója

—

Régió megnevezése (NUTS)

Veneto

87. cikk (3) bekezdés c) pont

A támogatást odaítélő hatóság

Regione del Veneto

Palazzo Balbi Dorsoduro 3901

30123 Venezia VE

ITALIA

http://www.regione.veneto.it

A támogatási intézkedés jogcíme

Aiuti alla formazione. Progetti formativi rivolti alle piccole medie imprese attive nella trasformazione e commercializzazione dei prodotti nel settore agricolo e forestale.

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

Legge 845/1978 «Legge quadro in materia di formazione professionale»

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

—

Időtartam

2007.12.17–2008.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság, Erdőgazdálkodás, Halászat

A kedvezményezett típusa

Kkv

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

0,33 EUR (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

0,33 EUR (millió)

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

—

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

—

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás (13. cikk) Támgatásra program

70 %

—

Speciális képzés (38. cikk (2) bekezdés a) pont)

35 %

—

Általános képzés (38. cikk 2. pont)

70 %

—

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.regione.veneto.it/Servizi+alla+Persona/Formazione+e+Lavoro/ModulisticaREG.htm

Állami támogatás hivatkozási száma

X 265/09

Tagállam

Ausztria

A tagállam azonosítója

—

Régió megnevezése (NUTS)

Öesterreich

Vegyes

A támogatást odaítélő hatóság

Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft

Stubenring 1

1010 Wien

ÖSTERREICH

http://wasser.lebensministerium.at

A támogatási intézkedés jogcíme

Förderung Gewässerökologie für Wettbewerbsteilnehmer — Förderungsrichtlinien 2009

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

Bundesgesetz über die Förderung von Maßnahmen in den Bereichen der Wasserwirtschaft, der Umwelt, der Altlastensanierung und zum Schutz der Umwelt im Ausland (Umweltförderungsgesetz — UFG); BGBl. 185/1993 in der geltenden Fassung

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

—

Időtartam

2009.2.1–2013.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

Kkv

Nagyvállalat

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

140,00 EUR (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

—

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

—

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

Anmerkung zum Budget:

Das oben angeführte Budget von 140 Mio. EUR umfasst das maximal vorgesehene Gesamtbudget für die gesamte Laufzeit des Programms.

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

A vállalkozások számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatások (18. cikk)

20 %

10 %

Környezetvédelmi tanulmányokra nyújtott támogatás (24. cikk)

20 %

10 %

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.public-consulting.at/de/portal/umweltfrderungen/bundesfrderungen/gewsserkologie/

http://wasser.lebensministerium.at/article/archive/26045

11.12.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/27

(EGT-vonatkozású szöveg)

2009/C 301/16

Állami támogatás hivatkozási száma

X 854/09

Tagállam

Olaszország

A tagállam azonosítója

—

Régió megnevezése (NUTS)

Toscana

Vegyes

A támogatást odaítélő hatóság

Unioncamere Toscana

Via Lorenzo il Magnifico 24

50129 Firenze FI

ITALIA

http://www.tos.camcom.it

A támogatási intézkedés jogcíme

Regolamento per la concessione di aiuti alle imprese ai sensi del regolamento di esenzione della Commissione europea (CE) n. 800/2008

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

Delibera del Consiglio di Amministrazione di Unioncamere Toscana n. 49 del 29.9.2009 che adotta il regolamento per la concessione di aiuti alle imprese ai sensi del regolamento di esenzione della Commissione europea (CE) n. 800/2008

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

—

Időtartam

2009.9.29–2013.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

Kkv

Nagyvállalat

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

6,00 EUR (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

—

Támogatási eszköz (5. cikk)

Kamattámogatás, Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

—

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

—

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás (15. cikk)

20 %

—

Női vállalkozók által újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatás (16. cikk)

15 %

—

Az energiamegtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás (21. cikk)

20 %

A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás (23. cikk)

45 %

20 %

Környezetvédelmi tanulmányokra nyújtott támogatás (24. cikk)

50 %

20 %

A kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (26. cikk)

50 %

—

Alapkutatás (31. cikk (2) bekezdés a) pont)

100 %

—

Ipari kutatás (31. cikk (2) bekezdés b) pont)

50 %

20 %

Kísérleti fejlesztés (31. cikk (2) bekezdés c) pont)

25 %

20 %

A műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás (32. cikk)

75 %

—

A kkv-k részére ipari tulajdonjogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatás (33. cikk)

100 %

—

A mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatási és fejlesztési támogatás (34. cikk)

100 %

—

Kezdő innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatás (35. cikk)

1 000 000 EUR

—

Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációt támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás (36. cikk)

200 000 EUR

—

A magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás (37. cikk)

50 EUR

—

Speciális képzés (38. cikk (2) bekezdés a) pont)

25 %

20 %

Általános képzés (38. cikk 2. pont)

60 %

20 %

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.tos.camcom.it/Default.aspx?PortalID=1&PageID=1&ModuleID=442&ItemID=9114&Action=ViewItem

Állami támogatás hivatkozási száma

X 855/09

Tagállam

Spanyolország

A tagállam azonosítója

—

Régió megnevezése (NUTS)

Galicia

87. cikk (3) bekezdés a) pont

A támogatást odaítélő hatóság

Instituto Gallego de Promoción Económica (Igape)

Complejo Administrativo de San Lázaro, s/n

15703 Santiago de Compostela (A Coruña)

ESPAÑA

http://www.igape.es/index.php?lang=es

A támogatási intézkedés jogcíme

IG168: Ayudas a las Pymes, autónomos y particulares para la renovación de automóviles con achatarramiento de automóviles antiguos (Plan Remóvete Galicia)

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

Resolución del 30 de junio de 2009 (DOG no 130, de 6 de julio de 2009) por la que se le da publicidad al acuerdo del Consejo de Dirección del Igape que aprueba las bases reguladoras de las ayudas del Igape a las Pymes, autónomos y particulares para la renovación de automóviles con achatarramiento de automóviles antiguos (Plan Remóvete Galicia)

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

—

Időtartam

2009.7.13–2009.12.15.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

Kkv

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

2,20 EUR (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

—

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

—

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

—

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás (15. cikk)

20 %

—

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.xunta.es/doc/Dog2009.nsf/a6d9af76b0474e95c1257251004554c3/abf342bd2a310dbcc12575e800689133/$FILE/13000D013P071.PDF

Állami támogatás hivatkozási száma

X 858/09

Tagállam

Spanyolország

A tagállam azonosítója

Régió megnevezése (NUTS)

Rioja

Nem támogatott területek

A támogatást odaítélő hatóság

Dirección General de Trabajo, Industria y Comercio

C/ Marques de la Ensenada, 13

26071 Logroño, La Rioja

ESPAÑA

http://www.larioja.org/npRioja/default/defaultpage.jsp?idtab=465295

A támogatási intézkedés jogcíme

Bases reguladoras de la concesión de subvenciones, en la Estrategia de Ahorro y Eficiencia Energética (E4+): Mejora eficiencia energética iluminación interior en edificios existentes

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

Orden 34/2009, de 29 de septiembre, de la Consejería de Industria, Innovación y Empleo, por la que se establecen las bases reguladoras de la concesión de subvenciones, en la Estrategia de Ahorro y Eficiencia Energética (E4+): Mejora eficiencia energética iluminación interior en edificios existentes.

B.O.R de 2 de octubre de 2009

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

—

Időtartam

2009.10.2–2013.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

Kkv

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

0,30 EUR (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

—

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

—

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

FEDER — 0,07 EUR (en millones)

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Az energiamegtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás (21. cikk)

35 %

—

Környezetvédelmi tanulmányokra nyújtott támogatás (24. cikk)

60 %

—

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.larioja.org/npRioja/default/defaultpage.jsp?idtab=449883

Állami támogatás hivatkozási száma

X 859/09

Tagállam

Spanyolország

A tagállam azonosítója

Régió megnevezése (NUTS)

Rioja

Nem támogatott területek

A támogatást odaítélő hatóság

Dirección General de Trabajo, Industria y Comercio

C/ Marques de la Ensenada, 13

26071 Logroño, La Rioja

ESPAÑA

http://www.larioja.org/npRioja/default/defaultpage.jsp?idtab=465295

A támogatási intézkedés jogcíme

Bases reguladoras de la concesión de subvenciones, en el Plan de Energías Renovables: Biomasa

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

Orden 33/2009, de 29 de septiembre, de la Consejería de Industria, Innovación y Empleo, por la que se establecen las bases reguladoras de la concesión de subvenciones, en el Plan de Energías Renovables: Biomasa B.O.R de 2 de octubre de 2009

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

—

Időtartam

2009.10.2–2013.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

Kkv

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

0,08 EUR (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

—

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

—

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

—

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás (23. cikk)

50 %

—

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.larioja.org/npRioja/default/defaultpage.jsp?idtab=449883

Állami támogatás hivatkozási száma

X 862/09

Tagállam

Spanyolország

A tagállam azonosítója

Régió megnevezése (NUTS)

Rioja

Nem támogatott területek

A támogatást odaítélő hatóság

Dirección General de Trabajo, Industria y Comercio

C/ Marques de la Ensenada, 13

26071 Logroño, La Rioja

ESPAÑA

http://www.larioja.org/npRioja/default/defaultpage.jsp?idtab=465295

A támogatási intézkedés jogcíme

Bases reguladoras de la concesión de subvenciones, en la Estrategia de Ahorro y Eficiencia Energética (E4+): Mejora de la eficiencia energética en las instalaciones de ascensores existentes en los edificios

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

Orden 38/2009, de 30 de septiembre, de la Consejería de Industria, Innovación y Empleo, por la que se establecen las bases reguladoras de la concesión de subvenciones, en la Estrategia de Ahorro y Eficiencia Energética (E4+): Mejora de la eficiencia energética en las instalaciones de ascensores existentes en los edificios.

B.O.R de 5 de octubre de 2009

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

—

Időtartam

2009.10.5–2013.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

Kkv

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

0,03 EUR (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

—

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

—

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

FEDER — 0,01 EUR (en millones)

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Az energiamegtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás (21. cikk)

35 %

—

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.larioja.org/npRioja/default/defaultpage.jsp?idtab=449883

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2009.301.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 301

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	52. évfolyam 2009. december 11.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	VÉLEMÉNYEK
	Bizottság
2009/C 301/01	A Bizottság véleménye (2009. december 8.) az Euratom-Szerződés 37. cikkével összhangban a franciaországi Cadarache területén található CABRI létesítményben keletkező radioaktív hulladékok ártalmatlanításának módosítására vonatkozó tervről	1

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Bizottság
2009/C 301/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5679 – Boreas Holdings/Centrica Renewable Energy Limited/Glid Wind Farms) ( 1 )	2

2009/C 301/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5642 – SGGF/TRAKYA/SGGE) ( 1 )	2

2009/C 301/04	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5667 – ACE/FTQ/FSI/Mecachrome) ( 1 )	3

2009/C 301/05	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5715 – Leisure Park Holdings/Criteria Caixa Corp/Activos Port Aventura) ( 1 )	3

2009/C 301/06	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5558 – Nutreco/Cargill) ( 1 )	4

	V Vélemények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2009/C 301/17	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5586 – Sita/Paprec/FPR) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	33

2009/C 301/18	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5656 – Europ Assistance Holding/SFR Développement/Océalis) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	34

2009/C 301/19	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5666 – Xerox/Affiliated Computer Services) ( 1 )	35

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2009/C 301/07	A Tanács 2009. november 26-i következtetései a migráns hátterű gyermekek oktatásáról	5

2009/C 301/08	A Tanács következtetései 2009 november 27. egy új, kreatív generáció ösztönzéséről: a gyermekek és fiatalok kreativitásának és innovációs képességeinek a kulturális kifejezésmódok és a kultúrához való hozzáférés révén való fejlesztése	9

2009/C 301/09	A Tanács 2009. november 27-i következtetései a digitális környezethez igazodó médiaműveltségről	12

	Bizottság
2009/C 301/10	Euro-átváltási árfolyamok	13

2009/C 301/11	A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2009. június 19-i ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/39.396 – Kalcium karbid ügyre vonatkozó határozattervezettel kapcsolatban	14

2009/C 301/12	A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2009. július 17-i ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/39.396 – Kalcium-karbid ügyre vonatkozó határozattervezettel kapcsolatban	15

2009/C 301/13	Zárójelentés a COMP/39.396 Kalcium-karbid (et al.) ügyben	16

2009/C 301/14	A Bizottság határozatának összefoglalója (2009. július 22.) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról (Ügyszám: COMP/39.396 – az acél- és a gáziparban használt kalcium-karbid- és magnéziumalapú reagensek) (az értesítés a C(2009) 5791. számú dokumentummal történt) ( 1 )	18

	TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2009/C 301/15	A tagállamok által közölt információk a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) ( 1 )	21

2009/C 301/16	A tagállamok által közölt információk a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) ( 1 )	27