ISSN 1725-518X

doi:10.3000/1725518X.C_2009.236.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 236

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

52. évfolyam
2009. október 1.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Bizottság

2009/C 236/01

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5613 – Piraeus Bank/BNP Paribas/Greek JV/Swiss JV) ( 1 )

1

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Bizottság

2009/C 236/02

Euro-átváltási árfolyamok

2

2009/C 236/03

Bizottsági közlemény az állami támogatás visszatérítésére 27 tagállamban 2009. szeptember 1. után alkalmazandó aktuális kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról (Közzétéve a 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.) 10. cikkének megfelelően)

3

2009/C 236/04

Bizottsági közlemény az állami támogatás visszatérítésére 27 tagállamban 2009. október 1. után alkalmazandó aktuális kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról (Közzétéve a 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.) 10. cikkének megfelelően)

4

 

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Bizottság

2009/C 236/05

Állami támogatás engedélyezése az EGT-megállapodás 61. cikkének és a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (3) bekezdése értelmében

5

 

EFTA Felügyeleti Hatóság

2009/C 236/06

Felhívás észrevételek benyújtására az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint a liechtensteini befektetési vállalkozásoknak a liechtensteini adótörvény szerinti adózásával kapcsolatban

6

 

V   Vélemények

 

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Bizottság

2009/C 236/07

A 2009/4209. panasz lezárására vonatkozó javaslat

20

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Bizottság

2009/C 236/08

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5632 – Pepsico/Pepsi Americas) ( 1 )

22

2009/C 236/09

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5633 – Pepsico/The Pepsico Bottling Group) ( 1 )

23

2009/C 236/10

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5565 – BAE Systems/BVT) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

24

 

EGYÉB JOGI AKTUSOK

 

Bizottság

2009/C 236/11

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

25

2009/C 236/12

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

29

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Bizottság

1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/1


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.5613 – Piraeus Bank/BNP Paribas/Greek JV/Swiss JV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2009/C 236/01

2009. szeptember 24-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angolul nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32009M5613 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít on-line hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Bizottság

1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/2


Euro-átváltási árfolyamok (1)

2009. szeptember 30.

2009/C 236/02

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,4643

JPY

Japán yen

131,07

DKK

Dán korona

7,4443

GBP

Angol font

0,90930

SEK

Svéd korona

10,2320

CHF

Svájci frank

1,5078

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

8,4600

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

25,164

EEK

Észt korona

15,6466

HUF

Magyar forint

269,70

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,7079

PLN

Lengyel zloty

4,2295

RON

Román lej

4,2180

TRY

Török líra

2,1734

AUD

Ausztrál dollár

1,6596

CAD

Kanadai dollár

1,5709

HKD

Hongkongi dollár

11,3485

NZD

Új-zélandi dollár

2,0287

SGD

Szingapúri dollár

2,0654

KRW

Dél-Koreai won

1 723,95

ZAR

Dél-Afrikai rand

10,8984

CNY

Kínai renminbi

9,9958

HRK

Horvát kuna

7,2580

IDR

Indonéz rúpia

14 130,03

MYR

Maláj ringgit

5,0679

PHP

Fülöp-szigeteki peso

69,318

RUB

Orosz rubel

43,9800

THB

Thaiföldi baht

48,988

BRL

Brazil real

2,6050

MXN

Mexikói peso

19,7454

INR

Indiai rúpia

70,0010


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/3


Bizottsági közlemény az állami támogatás visszatérítésére 27 tagállamban 2009. szeptember 1. után alkalmazandó aktuális kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról

(Közzétéve a 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.) 10. cikkének megfelelően)

2009/C 236/03

Az alapkamatlábak kiszámítása a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleménynek (HL C 14., 2008.1.19., 6. o.) megfelelően történt. A referencia-kamatláb alkalmazásától függően az e közleményben meghatározott megfelelő kamatfelárakat még hozzá kell adni az alapkamatlábhoz. A leszámítolási kamatláb esetében ez azt jelenti, hogy 100 bázispontos kamatfelárral kell növelni az alapkamatlábat. A 794/2004/EK végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2008. január 30-i 271/2008/EK bizottsági rendelet kimondja, hogy amennyiben külön határozat másképpen nem rendelkezik, a visszatérítési kamatlábat szintén úgy kell kiszámolni, hogy 100 bázisponttal növelni kell az alapkamatlábat.

Alkalmazás kezdete

Alkalmazás vége

AT

BE

BG

CY

CZ

DE

DK

EE

EL

ES

FI

FR

HU

IE

IT

LT

LU

LV

MT

NL

PL

PT

RO

SE

SI

SK

UK

2009.9.1.

 

1,77

1,77

6,41

1,77

2,96

1,77

2,78

7,34

1,77

1,77

1,77

1,77

10,01

1,77

1,77

9,53

1,77

15,54

1,77

1,77

4,53

1,77

10,75

1,49

1,77

1,77

1,85

2009.8.1.

2009.8.31.

1,77

1,77

6,41

1,77

2,96

1,77

2,78

7,34

1,77

1,77

1,77

1,77

10,01

1,77

1,77

9,53

1,77

15,54

1,77

1,77

4,53

1,77

13,20

1,49

1,77

1,77

1,85

2009.7.1.

2009.7.31.

1,77

1,77

6,41

1,77

2,96

1,77

3,44

7,34

1,77

1,77

1,77

1,77

10,01

1,77

1,77

9,53

1,77

13,20

1,77

1,77

4,53

1,77

13,20

1,49

1,77

1,77

2,20

2009.6.1.

2009.6.30.

2,22

2,22

6,41

2,22

2,96

2,22

3,44

7,34

2,22

2,22

2,22

2,22

10,01

2,22

2,22

9,53

2,22

13,20

2,22

2,22

4,53

2,22

17,29

1,49

2,22

2,22

2,20

2009.5.1.

2009.5.31.

2,22

2,22

7,63

2,22

2,96

2,22

4,57

7,34

2,22

2,22

2,22

2,22

10,01

2,22

2,22

9,53

2,22

13,20

2,22

2,22

5,62

2,22

17,29

1,81

2,22

2,22

2,84

2009.4.1.

2009.4.30.

2,74

2,74

7,63

2,74

2,96

2,74

4,57

7,34

2,74

2,74

2,74

2,74

10,01

2,74

2,74

9,53

2,74

13,20

2,74

2,74

5,62

2,74

17,29

2,30

2,74

2,74

2,84

2009.3.1.

2009.3.31.

3,47

3,47

7,63

3,47

3,74

3,47

6,00

7,34

3,47

3,47

3,47

3,47

10,01

3,47

3,47

9,53

3,47

13,20

3,47

3,47

6,78

3,47

17,29

3,31

3,47

3,47

3,58

2009.2.1.

2009.2.28.

4,99

4,99

7,63

4,99

4,53

4,99

6,00

7,34

4,99

4,99

4,99

4,99

10,01

4,99

4,99

7,81

4,99

13,20

4,99

4,99

6,78

4,99

17,29

4,31

4,99

4,99

4,81

2009.1.1.

2009.1.31.

4,99

4,99

7,63

4,99

4,53

4,99

6,00

7,34

4,99

4,99

4,99

4,99

10,01

4,99

4,99

7,81

4,99

11,05

4,99

4,99

6,78

4,99

17,29

5,18

4,99

4,99

5,70

2008.12.1.

2008.12.31.

5,36

5,36

6,70

5,36

4,20

5,36

5,55

6,43

5,36

5,36

5,36

5,36

8,58

5,36

5,36

7,10

5,36

9,44

5,36

5,36

6,42

5,36

15,87

5,49

5,36

5,00

5,66

2008.11.1.

2008.11.30.

5,36

5,36

6,70

5,36

4,20

5,36

5,55

6,43

5,36

5,36

5,36

5,36

8,58

5,36

5,36

6,10

5,36

9,44

5,36

5,36

6,42

5,36

11,02

5,49

5,36

5,00

5,66

2008.10.1.

2008.10.31.

5,36

5,36

6,70

5,36

4,20

5,36

5,55

6,43

5,36

5,36

5,36

5,36

8,58

5,36

5,36

6,10

5,36

9,44

5,36

5,36

6,42

5,36

11,02

5,49

5,36

4,34

5,66

2008.9.1.

2008.9.30.

4,59

4,59

6,70

4,59

4,20

4,59

5,55

6,43

4,59

4,59

4,59

4,59

8,58

4,59

4,59

6,10

4,59

9,44

4,59

4,59

6,42

4,59

11,02

5,49

4,59

4,34

5,66

2008.7.1.

2008.8.31.

4,59

4,59

6,70

4,59

4,20

4,59

4,81

6,43

4,59

4,59

4,59

4,59

8,58

4,59

4,59

6,10

4,59

9,44

4,59

4,59

6,42

4,59

11,02

4,75

4,59

4,34

5,66


1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/4


Bizottsági közlemény az állami támogatás visszatérítésére 27 tagállamban 2009. október 1. után alkalmazandó aktuális kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról

(Közzétéve a 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.) 10. cikkének megfelelően)

2009/C 236/04

Az alapkamatlábak kiszámítása a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleménynek (HL C 14., 2008.1.19., 6. o.) megfelelően történt. A referencia-kamatláb alkalmazásától függően az e közleményben meghatározott megfelelő kamatfelárakat még hozzá kell adni az alapkamatlábhoz. A leszámítolási kamatláb esetében ez azt jelenti, hogy 100 bázispontos kamatfelárral kell növelni az alapkamatlábat. A 794/2004/EK végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2008. január 30-i 271/2008/EK bizottsági rendelet kimondja, hogy amennyiben külön határozat másképpen nem rendelkezik, a visszatérítési kamatlábat szintén úgy kell kiszámolni, hogy 100 bázisponttal növelni az alapkamatlábat.

Alkalmazás kezdete

Alkalmazás vége

AT

BE

BG

CY

CZ

DE

DK

EE

EL

ES

FI

FR

HU

IE

IT

LT

LU

LV

MT

NL

PL

PT

RO

SE

SI

SK

UK

2009.10.1.

1,45

1,45

6,41

1,45

2,49

1,45

2,31

7,34

1,45

1,45

1,45

1,45

10,01

1,45

1,45

9,53

1,45

18,77

1,45

1,45

4,53

1,45

10,75

1,49

1,45

1,45

1,53

2009.9.1.

2009.9.30.

1,77

1,77

6,41

1,77

2,96

1,77

2,78

7,34

1,77

1,77

1,77

1,77

10,01

1,77

1,77

9,53

1,77

15,54

1,77

1,77

4,53

1,77

10,75

1,49

1,77

1,77

1,85

2009.8.1.

2009.8.31.

1,77

1,77

6,41

1,77

2,96

1,77

2,78

7,34

1,77

1,77

1,77

1,77

10,01

1,77

1,77

9,53

1,77

15,54

1,77

1,77

4,53

1,77

13,20

1,49

1,77

1,77

1,85

2009.7.1.

2009.7.31.

1,77

1,77

6,41

1,77

2,96

1,77

3,44

7,34

1,77

1,77

1,77

1,77

10,01

1,77

1,77

9,53

1,77

13,20

1,77

1,77

4,53

1,77

13,20

1,49

1,77

1,77

2,20

2009.6.1.

2009.6.30.

2,22

2,22

6,41

2,22

2,96

2,22

3,44

7,34

2,22

2,22

2,22

2,22

10,01

2,22

2,22

9,53

2,22

13,20

2,22

2,22

4,53

2,22

17,29

1,49

2,22

2,22

2,20

2009.5.1.

2009.5.31.

2,22

2,22

7,63

2,22

2,96

2,22

4,57

7,34

2,22

2,22

2,22

2,22

10,01

2,22

2,22

9,53

2,22

13,20

2,22

2,22

5,62

2,22

17,29

1,81

2,22

2,22

2,84

2009.4.1.

2009.4.30.

2,74

2,74

7,63

2,74

2,96

2,74

4,57

7,34

2,74

2,74

2,74

2,74

10,01

2,74

2,74

9,53

2,74

13,20

2,74

2,74

5,62

2,74

17,29

2,30

2,74

2,74

2,84

2009.3.1.

2009.3.31.

3,47

3,47

7,63

3,47

3,74

3,47

6,00

7,34

3,47

3,47

3,47

3,47

10,01

3,47

3,47

9,53

3,47

13,20

3,47

3,47

6,78

3,47

17,29

3,31

3,47

3,47

3,58

2009.2.1.

2009.2.28.

4,99

4,99

7,63

4,99

4,53

4,99

6,00

7,34

4,99

4,99

4,99

4,99

10,01

4,99

4,99

7,81

4,99

13,20

4,99

4,99

6,78

4,99

17,29

4,31

4,99

4,99

4,81

2009.1.1.

2009.1.31.

4,99

4,99

7,63

4,99

4,53

4,99

6,00

7,34

4,99

4,99

4,99

4,99

10,01

4,99

4,99

7,81

4,99

11,05

4,99

4,99

6,78

4,99

17,29

5,18

4,99

4,99

5,70

2008.12.1.

2008.12.31.

5,36

5,36

6,70

5,36

4,20

5,36

5,55

6,43

5,36

5,36

5,36

5,36

8,58

5,36

5,36

7,10

5,36

9,44

5,36

5,36

6,42

5,36

15,87

5,49

5,36

5,00

5,66

2008.11.1.

2008.11.30.

5,36

5,36

6,70

5,36

4,20

5,36

5,55

6,43

5,36

5,36

5,36

5,36

8,58

5,36

5,36

6,10

5,36

9,44

5,36

5,36

6,42

5,36

11,02

5,49

5,36

5,00

5,66

2008.10.1.

2008.10.31.

5,36

5,36

6,70

5,36

4,20

5,36

5,55

6,43

5,36

5,36

5,36

5,36

8,58

5,36

5,36

6,10

5,36

9,44

5,36

5,36

6,42

5,36

11,02

5,49

5,36

4,34

5,66

2008.9.1.

2008.9.30.

4,59

4,59

6,70

4,59

4,20

4,59

5,55

6,43

4,59

4,59

4,59

4,59

8,58

4,59

4,59

6,10

4,59

9,44

4,59

4,59

6,42

4,59

11,02

5,49

4,59

4,34

5,66

2008.7.1.

2008.8.31.

4,59

4,59

6,70

4,59

4,20

4,59

4,81

6,43

4,59

4,59

4,59

4,59

8,58

4,59

4,59

6,10

4,59

9,44

4,59

4,59

6,42

4,59

11,02

4,75

4,59

4,34

5,66


AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK

Bizottság

1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/5


Állami támogatás engedélyezése az EGT-megállapodás 61. cikkének és a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (3) bekezdése értelmében

2009/C 236/05

Az EFTA Felügyeleti Hatóság nem emel kifogást a következő támogatási intézkedéssel kapcsolatban:

A határozat elfogadásának időpontja

:

2009.3.31.

Ügyszám

:

65120

EFTA-állam

:

Norvégia

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

:

Támogatási program audiovizuális produkciók készítésére, forgatókönyv-fejlesztésre és oktatási intézkedésekre

Jogalap

:

Az audiovizuális produkciókra nyújtott támogatásról szóló rendelet

A forgatókönyv-fejlesztésre és oktatási intézkedésekre nyújtott támogatásról szóló rendelet

2009-es állami költségvetés (A filmre és a médiára vonatkozó 0334. fejezet)

Az intézkedés típusa

:

Támogatási program

Célkitűzés

:

Kultúra

A támogatás formája

:

Közvetlen támogatás

Költségvetés

:

2008-ban 321 millió NOK

Időtartam

:

2014. december 31-ig.

Érintett gazdasági ágazatok

:

Kultúra

A határozat bizalmas adatokat már nem tartalmazó, hiteles nyelvi változata(i) az alábbi internetcímen található(k) meg:

http://www.eftasurv.int/fieldsofwork/fieldstateaid/stateaidregistry/


EFTA Felügyeleti Hatóság

1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/6


Felhívás észrevételek benyújtására az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint a liechtensteini befektetési vállalkozásoknak a liechtensteini adótörvény szerinti adózásával kapcsolatban

2009/C 236/06

A 2009. március 18-i 149/09/COL határozattal, amelynek eredeti nyelvű szövege ezen összefoglaló végén található, az EFTA Felügyeleti Hatóság eljárást kezdeményezett az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint. A liechtensteini hatóságokat a határozat példányának megküldésével értesítették.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság ezúton felkéri az EFTA-államokat, az EU-tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy e felhívás közzétételétől számított egy hónapon belül juttassák el észrevételeiket a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatban az alábbi címre:

EFTA Surveillance Authority (EFTA Felügyeleti Hatóság)

Registry (Iktatás)

Rue Belliard 35

1040 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Az észrevételeket megküldik a liechtensteini hatóságoknak. Az észrevételeket benyújtó érdekelt felek írásban, kérésüket megindokolva kérhetik adataik bizalmas kezelését.

ÖSSZEFOGLALÁS

A Felügyeleti Hatóság a liechtensteini hatóságokhoz 2007. március 14-én intézett információkérés formájában kezdte meg az eljárást.

A befektetési vállalkozásokról szóló 1996. május 3-i törvény (Gesetz über Investmentunternehmen) 2. szakasza szerint befektetési vállalkozásnak minősülnek:

„a közös tőkebefektetés céljából a nyilvánosságtól hirdetési úton gyűjtött eszközök, amelyeket az egyéni befektetők közös számlájára fektetnek be, illetve ott kezelnek, általában a kockázatmegosztás elvének megfelelően”

A befektetési vállalkozásokról szóló törvény értelmében vett befektetési vállalkozás a különböző befektetők által beruházott forrástőkének felel meg. A törvény alapján a befektetési vállalkozásoknak az alábbi három követelménynek kell megfelelniük ahhoz, hogy kereskedelmi ügyleteket köthessenek a piacon:

Elismert jogi formát kell választaniuk,

A vagyonkezelési tevékenységet jogi személyiséggel rendelkező testületnek kell végeznie,

Egy letéti bankban letétszámlával kell rendelkezniük (lásd a befektetési vállalkozásokról szóló 1996. évi törvény 39. szakaszát).

A befektetők által átruházott eszközöket (a kezelt eszközöket) el kell különíteni a vagyonkezelő társaság saját eszközeitől, függetlenül attól, hogy ez milyen szervezeti formában történik.

Adózási szempontból a befektetési vállalatok esetében nem különítették el a vagyonkezelő társaság saját eszközeit a kezelt eszközöktől, mivel az adótörvény 85. cikkének (2) bekezdése értelmében mindkettőre a belföldi vállalatokra vonatkozó szabályok voltak érvényesek. Vagyis sem a vagyonkezelési tevékenység, sem a kezelt vagyon után nem vontak le jövedelemadót. A tőkejövedelemre kivetett adót 2 ‰ helyett 1 ‰-ban rögzítették, illetve a 2 millió CHF-t meghaladó tőkehányadra további kedvezményt alkalmaztak. Kamatszelvényadót nem vetettek ki.

2006. évi hatállyal új (3) bekezdést iktattak be a befektetési vállalkozásokról szóló törvény 35. szakaszába. E rendelkezés szintén előírja a befektetési vállalatok számára, hogy különítsék el, illetve külön tartsák nyilván a saját és a kezelt eszközöket. Továbbá az adótörvényt 2005-ben felülvizsgálták. Hatályon kívül helyezték az adótörvény 85. szakaszának (2) bekezdését, amely a belföldi vállalatokra alkalmazandóhoz hasonló adózást írt elő, és a 2 millió CHF-t meghaladó összegek esetén kedvezményes tőkejövedelem-adót állapított meg. A hatályon kívül helyezett rendelkezés helyébe a 73. szakasz f) pontja lépett, amely arra kötelezte a befektetési alapok és a befektetési vállalatok alapkezelőit, hogy fizessenek jövedelem- és tőkejövedelemadót a saját eszközeik után. Ezenfelül a reformot követően a befektetési vállalatokat kamatszelvényadó megfizetésre is kötelezték.

Az állami támogatás fennállása

A Felügyeleti Hatóság megvizsgálta, hogy az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül-e a befektetési vállalatok 1996 és 2006 közötti adókedvezménye.

Vállalkozás

Az Európai Unió Bírósága szerint a vállalkozás az EK-Szerződés 87. cikke – és az EGT-megállapodás annak megfelelő 61. cikkének (1) bekezdése – szerinti fogalmába beletartozik a „gazdasági tevékenységet végző jogalany, függetlenül a jogalany jogállásától és finanszírozásának módjától (1).

A liechtensteini jog szerint a befektetési vállalatok társasági formában, részvénytársaságként vagy európai részvénytársaságként („Societsa Europea”) működnek. A különféle befektetők vagyoni eszközeinek összegyűjtése és kezelése terén tevékenykednek, és a vagyonkihelyezésekhez kapcsolódó különböző díjak révén kívánnak nyereségre szert tenni. A Felügyeleti Hatóság ennek megfelelően megállapította, hogy a befektetési vállalatok a vagyonkezelést végző szervezeteik tekintetében megfelelnek a vállalkozás fogalmának az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében (2).

Előny

A befektetési vállalatok, amelyek nem jövedelem-, illetve kamatszelvényadó-kötelesek, és saját eszközeik után csak kedvezményes tőkejövedelem-adót kell fizetniük, előnyhöz jutottak a többi vállalkozáshoz, elsősorban a befektetésialap-kezelőkhöz képest, amelyeknek üzleti tevékenységből származó jövedelmei az általános adókulcs szerint adóznak.

Az előny szelektív, mivel csak a befektetési vállalat formában működő befektetési vállalkozásoknak nyújtották. A Hatóság előzetes álláspontja szerint a vagyonkezelő társaság saját eszközeire nyújtott adókedvezmény nem indokolható a liechtensteini adórendszer jellegével és általános szerkezetével.

Az állami források megléte

Az állami támogatás feltétele, hogy az előnyt az állam vagy állami források biztosítsák. A kiesett adóbevétel egyenértékű az állami források pénzügyi jellegű költségvetési kiadások formájában (3) történő felhasználásával. A liechtensteini állam a befektetési vállalatoktól származó adóbevétel formájában beszedett jövedelmekről mond le.

A verseny torzítása és a szerződő felek közötti kereskedelemre gyakorolt hatás

Ha a tagállam által nyújtott támogatási intézkedés megerősíti egy vállalkozás helyzetét más versenyző vállalkozásokéval szemben az EGT-n belüli kereskedelemben, az utóbbiakat a támogatás által érintett vállalkozásoknak kell tekinteni. Ezért a Felügyeleti Hatóság arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy a befektetési vállalatok saját eszközeire 1996-tól 2005-ig nyújtott adókedvezmények megerősítették e vállalatok EGT-n belüli versenyhelyzetét, mivel a tárgyalt adókedvezmények csökkentették a szóban forgó vállalatok szokásos működési költségeit a nemzetközi piacokon működni képes egyéb EGT-vállalatokkal szemben (4).

A Felügyeleti Hatóság a fenti okokból előzetesen úgy véli, hogy a vagyonkezelő társaságok saját eszközeire nyújtott adókedvezmény állami támogatásnak minősül az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében.

A támogatás összeegyeztethetősége

A Felügyeleti Hatóságnak kételyei vannak a tekintetben, hogy az értékelés tárgyát képező adóeltérés az EGT-megállapodás 61. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt eltérések bármelyike alapján összeegyeztethető-e az EGT-megállapodással.

Következtetés

Az előbbi megfontolások alapján a Felügyeleti Hatóság hivatalos vizsgálati eljárás indítása mellett határozott, összhangban az EGT-megállapodás 1. cikkének (2) bekezdésével. Felkérjük az érdekelt feleket, hogy az e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be észrevételeiket.

EFTA SURVEILLANCE AUTHORITY DECISION

No 149/09/COL

of 18 March 2009

to initiate the procedure provided for in Article 1(2) in Part I of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement with regard to the taxation of investment undertakings according to the Liechtenstein Tax Act

(Liechtenstein)

THE EFTA SURVEILLANCE AUTHORITY (5),

Having regard to the Agreement on the European Economic Area (6), in particular to Articles 61 to 63 and Protocol 26 thereof,

Having regard to the Agreement between the EFTA States on the Establishment of a Surveillance Authority and a Court of Justice (7), in particular to Article 24 thereof,

Having regard to Article 1(2) of Part I and Article 4(4) and 6 of Part II of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement (8),

Having regard to the Authority’s Guidelines (9) on the application and interpretation of Articles 61 and 62 of the EEA Agreement, and in particular the chapter dealing with the application of State aid rules to measures relating to direct business taxation,

Having regard to the Authority’s Decision of 14 July 2004 on the implementing provisions referred to under Article 27 of Part II of Protocol 3 (10),

Whereas:

I.   FACTS

1.   Procedure

By letter dated 14 March 2007 (Event No 393563), the Authority sent a request for information to the Liechtenstein authorities, inquiring about various tax derogations for certain company types under the Liechtenstein Tax Act. The Liechtenstein authorities provided information by letter dated 30 May 2007 (Event No 423398).

By letter dated 12 July 2007 (Event No 428102), the Authority requested more information. The Liechtenstein authorities provided a response by letter dated 29 August 2007 (Event No 437041). On 31 October 2007, the case was discussed by the Authority and the Liechtenstein authorities. The Liechtenstein authorities submitted further information by letter dated 3 December 2007 (Event No 456325). The Liechtenstein authorities presented the case in another meeting with the Authority on 18 December. The Authority requested further information on 20 December 2007 (Event No 458438). The Liechtenstein authorities responded by letter dated 1 February 2008 (Event No 463410). Further clarifications were submitted by the Liechtenstein authorities by email. By letter dated 6 October 2008, the Liechtenstein authorities submitted an expert study on the legal forms of investment undertakings and the respective taxation they were subject to (Event No 493967) (11). By email dated 19 January 2009, the Liechtenstein authorities submitted further information. The case was further discussed with the Liechtenstein authorities in a meeting in Vaduz on 27 January 2009.

2.   Scope of this decision

The current investigation concerns the treatment of investment undertakings under the Liechtenstein Tax Act (Gesetz über die Landes-und Gemeindesteuern, hereinafter: ‘the Tax Act’) (12) between 1996 and 2006.

3.   General description of investment undertakings

3.1.   Definition of investment undertakings

In 1996, Act of 3 May 1996 on Investment Undertakings (Gesetz über Investmentunternehmen, hereafter the ‘IUG’) was adopted. Section 2 (13) contained a definition of investment undertaking as:

‘assets raised from the public following public advertising for the purpose of a collective capital investment which are invested and managed for the collective account of the individual investors usually according to the principle of risk-spreading’

Investment undertaking within the meaning of the IUG describes the fund capital placed by different investors. To deal commercially on the market, an investment undertaking needs to fulfil three requirements in terms of the IUG:

it needs to choose a recognised legal form,

the management needs to be carried out by a body which has legal personality,

it needs to have a deposit account in a depot bank.

 

First condition: Recognised legal form

Regarding the first requirement, the choice of a recognised legal form, two options are available under Liechtenstein law. The investment undertaking may choose the form of a collective trust (14) in which case it is called investment fund (Anlagefonds). Alternatively, it may opt for the legal form of an investment company (Anlagegesellschaft).

 

Second condition: The management company

The management of both types of investment undertaking is carried out by a management company which is called the fund direction in the case of an investment fund (15). The investment undertaking (the fund capital) and the management company (the fund direction) constitute two separate parts.

In the case of an investment company, the management is taken care of by the investment company itself. That company may be organised either as a company limited by shares or a Societas Europea. The investment company acts via the board of directors or its management. As opposed to an investment fund, the investment company constitutes one single entity.

In both cases, the entities which are carrying out management functions (management companies) are undertakings operating business activities and carrying out services for a fee.

 

Third condition: The depot bank

The fund capital, that is the managed assets of both investment companies and investment funds, is held in custody by a depot bank (16). The depot bank can be any bank having a licence according to the Act on Banks.

3.2.   Distinction between managed and own assets of investment undertakings

Regardless of the organisational form, the assets transferred by the investors (the managed assets) must be differentiated from the own assets of the management company (see sections 4.1 and 4.2 below respectively).

3.2.1.   The assets placed by investors and managed by the management company

For the establishment of an investment undertaking, the investors transfer their assets to the fund direction of the investment fund or to the management side of the investment company.

The assets raised constitute capital which the original investors have entrusted the management companies to administer for the account and risk of the investors. The fund capital is as such a property object which is subject to taxation.

The management company manages these assets as a separate fund in its own name but on behalf and for the account of the investors. Section 66(4) IUG stipulates that the managed assets of an investment undertaking do not form part of the management company’s own assets. According to Liechtenstein bankruptcy law (bankruptcy code of 1973), assets which do not belong to the debtor are subject to the right of separation, i.e. they are transferred to the owner according to the normal principles of civil law.

3.2.2.   Own assets of the management company

The notion of ‘own’ assets (Eigenmittel) is used to describe assets owned by the management company (i.e. the assets owned by the fund direction or by the investment company). These assets are used to cover daily expenses (rent, payment of salaries, infrastructure, etc.). They cover the capital stock, the legal and voluntary reserves and the accumulated profit/deficit.

In return for the management, the management company gets a management fee, which becomes part of its own assets. In addition, other fees (performance fees) might be levied (17). The Liechtenstein authorities have confirmed that all fees remaining with the management company fall under the notion of ‘own assets’. The same applies to all revenues stemming from the management activities.

3.2.3.   Separation of managed and own assets within investment undertakings

3.2.3.1.   Investment fund

According to section 4(1)(a) IUG investment funds are classified as collective trusts, which represent a trust relationship between an appointed trustee and an indefinite number of trustors. According to section 897 of the Persons- and Company Act (PGR), a trust is defined as a transfer of assets from the trustor to the trustee with the obligation that the latter holds, manages and disposes of the assets of, for the benefit of one or more beneficiaries with effect for all other persons. The trustee consequently takes care of the assets in his own name, but on behalf and on the account of the investors.

Upon establishment of this trust relationship, the transferred assets form a special fund, the so-called trust property, which is held separately from the trustee’s own assets., For investment funds the trusted assets are physically placed in a depot bank (18). In bankruptcy proceedings, these assets do not form part of the own assets of the management company, i.e. creditors cannot satisfy their claims against the management from the investors placements (19). There is a right of separation under Liechtenstein insolvency law for the trustor, who can claim back his entire investment in the insolvency proceedings. According to section 915 of the PGR, trust property is to be considered as distinct/foreign property (‘Fremdvermögen’) and the creditors of the trustee do not have access to it.

3.2.3.2.   Investment company

In the setting of an investment company, managed and own assets share one entity (i.e. the investment company). Nevertheless, as for investment funds, there is a strict distinction between the investment company entrusted with the management of the assets and the assets themselves. The latter is not a commercially active entity. As for investment funds, the managed assets are physically held at the depot bank, which keeps them in custody. The managed assets are kept separate from the investment company’s own assets (20). As for investment funds, the managed assets can profit from a right of separation of the investor in bankruptcy proceedings (21). Thus, the managed assets do not belong to the insolvency capital in case of a bankruptcy of the investment company.

The Liechtenstein authorities have explained that the managed assets do not become part of the company’s own assets and that the investors do not become shareholders in the investment company. The placement of the investor consequently does not raise the capital of the investment company. The investor who transfers his assets to an investment company acquires a claim against the investment company in relation to the entire assets placed by him.

4.   Tax provisions applicable to investment undertakings in Liechtenstein

4.1.   General description of the Liechtenstein company taxation

4.1.1.   Income and capital tax

Sections 73 to 81 in Part 4, heading A, The company taxes (‘Die Gesellschaftssteuern’) of the Tax Act comprise two taxes relating to companies (22):

A business income tax (Ertragssteuer). According to section 77 of the Tax Act this tax is assessed on the entire annual net income. Taxable net income is the entire revenues minus company expenditures (including write-offs and other provisions). The income tax rate depends on the ratio of net income to taxable capital and lies between 7,5 % and 15 % (23). This tax rate may be increased by 1 percentage point to, at most, 5 percentage points depending on the relation between dividends and taxable capital. The maximum income tax is therefore 20 %.

A capital tax (Kapitalsteuer). According to section 76 of the Tax Act, the basis for this tax is the paid-up capital stock, joint stock, share capital, or initial capital as well as the reserves of the company constituting company equity. Taxes are assessed at the end of the company’s business year (generally on 31 December). The tax rate for the capital tax is 2 ‰.

According to section 73 of the Tax Act, legal persons operating commercial businesses in Liechtenstein pay income and capital tax. The same applies to foreign companies operating a branch in Liechtenstein in accordance with section 73(e) of the Tax Act.

4.1.2.   Coupon tax

Part 5 of the Tax Act concerns the so-called coupon tax. According to section 88(a)(1) of the Tax Act, Liechtenstein levies a tax on coupons. The coupon tax is levied on the coupons of securities (or documents equal to securities) issued by ‘a national’. This notion covers any person who has the place of residence, domicile or statutory seat in Liechtenstein. It also covers undertakings that are registered in the public register of Liechtenstein.

The coupon tax applies to companies the capital of which is divided into shares, as for example companies limited by shares and companies with limited liability (24). It is levied at the rate of 4 % on any distribution of dividends or profit shares (including distributions in the form of shares).

The coupon tax is a withholding tax, which falls on the investor as the ultimate tax payer (Steuerträger), but is withheld on the level of the company (debtor of the tax) (25).

4.2.   The taxation of investment undertakings between 1996 and 2006

In 1996 the rules regarding taxation of investment undertakings were revised (26).

4.2.1.   The taxation of the assets managed by investment undertakings

In 1996, with the introduction of Section 84(5), investment undertakings — in the meaning of collective capital — were formally put on the same footing as domiciliary companies (‘Sitzgesellschaften’) (27).

As domiciliary companies would not pay any income tax, the assets managed by investment undertakings would not pay income tax. According to section 84(1) of the Tax Act, only a reduced capital tax of 1 ‰ (instead of 2 ‰) was applicable (28). This rate was further reduced to 0,4 ‰ for the capital of investment undertakings exceeding 2 million CHF in accordance with Section 85(2) of the Tax Act (29).

Moreover, in 1996, the coupon tax on the distribution of profits generated from the fund capital was abolished (30).

4.2.2.   The taxation of the own assets of investment funds

4.2.2.1.   The taxation of the management side of investment funds

As any company operating business in Liechtenstein, the fund direction of investment funds (the management side of the fund) would be fully liable to pay income, capital as well as coupon tax for the own income and capital.

The fund direction had also been fully taxed prior to 1996 in accordance with Section 84(2) of the Tax Act 1961.

4.2.2.2.   The taxation of the management side of investment companies

In the case of investment companies, no distinction was made between the management company’s own assets and the managed assets. The investment companies own assets were therefore subject to the rules applying to domiciliary companies, as such, in accordance with Section 84(2) of the Tax Act. That meant that no income tax was levied for the management activities or for the managed assets. The capital tax was fixed at 1 ‰ instead of 2 ‰ and reduced further for any capital exceeding CHF 2 million in accordance with Section 85(2) of the Tax Act. No coupon tax was levied.

The tax situation from 1996 to 2006 for investment funds and investment companies can be illustrated as follows:

Image

4.3.   The situation from 2006 until today

By the Act on Investment Undertakings of 19 May 2005, a new section 35(3) was introduced in the Act on investment undertakings. This provision requires also the investment companies to record and hold separately own and managed assets.

Further, the Tax Act was also revised. The result of the revision was that section 84(5) Tax Act was abolished. In accordance with a new section 86(2), the managed assets for both types of investment undertakings, i.e. the investment fund and the investment company, were explicitly exempted from payment of a capital tax (31).

Section 85(2) of the Tax Act, which provided for a reduced capital tax for any amount in excess of CHF 2 million, was repealed. Instead, a new section 73(f) was inserted, which requires the fund direction of an investment fund and investment companies to pay income and capital tax in relation to its own assets.

The tax situation for investment funds and investment companies from 2006 onwards can be illustrated as follows:

Image

5.   Comments by the Liechtenstein authorities

5.1.   No selective advantage

The Liechtenstein authorities firstly argued that the tax rules applicable to investment undertakings from 1996 to 2006 did not confer any advantage to a specific form of investment undertaking. Rather, there was a uniform tax regime for both investment funds and investment companies as defined by Section 2(1)(a) IUG 1996. They were taxed according to the general level of domiciliary companies. If anything, the taxation imposed on the fund direction of the investment fund which was subject to income tax, full capital tax and coupon tax, was a disadvantage for the fund rather than a selective advantage for the investment company.

The Liechtenstein authorities have stated that, despite the difference in taxation for investment companies compared to the fund direction with regard to own assets, the first investment company was only founded in 2001. In 2006, only 16 investment companies existed in Liechtenstein. By contrast, 192 investment funds were active in Liechtenstein by 2006. According to the Liechtenstein authorities, this shows that there was no incentive for enterprises to organise themselves in the form of an investment company. Hence, there was no advantage for investment companies.

In addition, an advantage within the meaning of the EEA State aid provisions is only selective if it favours the economic activity of certain undertakings or productions of certain goods compared to others. In the present case, the economic activities of the investment funds and the investment companies are identical. The difference in taxation results exclusively from the legal form in which these economic activities are carried out.

Finally, the Liechtenstein authorities argue that all economic agents active in the business of managing funds are free to choose both forms of investment undertakings. Once the form has been chosen, the investment undertaking has to abide by Liechtenstein’s corporate and tax laws. As the difference in treatment applies to all economic activities alike, there is no State aid issue.

By letter dated 6 October 2008, the Liechtenstein authorities submitted an expert study on the taxation of investment undertakings. The expert study comes to the conclusion that if investment companies had been established already prior to 1996, they would have been subject to ordinary business taxation until 1996. The study concludes that during the time from 1996 to 2006, in order to be ‘consistent with the Liechtenstein tax system the unit within the Anlagegesellschaft that operates the business and therefore, the own assets of the Anlagegesellschaft, should have been subject to the regular capital and profit tax’. (32)

The study moreover concludes that while in 1996 section 88(f) of the Tax Act dealing with coupon taxes for investment funds was repealed, section 88(d) dealing with such taxation in respect of capital divided into shares was not removed. Therefore, as for and regarding shares representing own assets, section 88(d) of the Tax Act would still have been applicable.

The Liechtenstein authorities have made the expert opinion part of their submission and reasoning in this case.

5.2.   Comments on the 2006 tax reform

The Liechtenstein authorities have explained that there were various reasons for the revision. Firstly, it was found that the Liechtenstein Tax Act, by international comparison, was less advantageous as the managed assets of investment undertakings were hitherto subject to capital taxation. This led to double taxation, as both the investment undertaking and the investor were taxed (33). Other countries, such as Switzerland, Germany and Austria, did not tax the managed assets of investment funds. In order to improve the conditions for attracting fund investments to Liechtenstein, a revision was considered necessary.

Further, to avoid any unintentional double taxation of invested funds, uniform accounting standards were adopted which allowed for a more balanced taxation of both forms of investment undertakings without changing the structural difference required by Liechtenstein’s corporate law (34).

Moreover, the tax distinction between the management side of investment funds and investment companies could lead to an increase in demand for products run by investment companies. To avoid a tax-motivated shift to investment companies, investment funds and investment companies were put on the same footing. The 2005/2006 reform should result in a uniform taxation of both forms of investment undertakings despite their structural differences.

II.   ASSESSMENT

1.   The presence of State aid

The Authority will investigate below whether the fact that investment companies did not pay any income and coupon tax and only a reduced capital tax on their own assets until the 2006 reform constitutes State aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement. Article 61(1) of the EEA Agreement reads as follows:

‘Save as otherwise provided in this Agreement, any aid granted by EC Member States, EFTA States or through state resources in any form whatsoever which distorts or threatens to distort competition by favouring certain undertakings or the production of certain goods shall, in so far as it affects trade between Contracting Parties, be incompatible with the functioning of this Agreement.’

1.1.   Undertaking

According to the European Court of Justice, the notion of an undertaking in the sense of Article 87 EC, which corresponds to Article 61(1) of the EEA Agreement, encompasses ‘every entity engaged in an economic activity, regardless of the legal status of the entity and the way in which it is financed (35).

As can be seen from the structure of investment undertakings, the pooled assets of the investors are managed either by a separate management company acting as a trustee in case of an investment fund (fund direction) or by the investment company itself.

In BBL (36), the Court of Justice of the European Communities dealt with the activity of investment companies (SICAVs under Belgian law) which consist of the collective investment in transferable securities of capital raised from the public and which aim to produce income on a continuing basis. With the capital provided by subscribers when they purchase shares, SICAVs assemble and manage, on behalf of the subscribers and for a fee, portfolios consisting of transferable securities. The Court held that this constitutes an economic activity within the meaning of Article 4(2) of the Sixth VAT Directive.

The Authority finds, in line with the Commission’s case practice in this area (37), that this jurisprudence can also be applied when assessing the existence of an economic activity under the State aid provisions of the EEA Agreement. Investment companies and the fund direction for an investment fund under Liechtenstein law take corporate form as they are organised as companies limited by shares or Societas Europea. They are active in assembling and managing the assets of various investors with the intention of making profits via various fees related to the placements. The Authority consequently finds that investment companies, for the part of the company carrying out the asset management, are undertakings within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement (38).

1.2.   Advantage

By not being obliged to pay any income or coupon tax and only a reduced capital tax on their own assets, investment companies receive an advantage in relation to other undertakings, in particular towards the fund direction of investment funds who were subject to ordinary taxation on revenues from their business activities.

The advantage is selective as it was granted only to investment undertakings organised in the form of investment companies. The Authority does not subscribe to the relevance of the argument forwarded by the Liechtenstein authorities that each undertaking in Liechtenstein carrying out such an economic activity is in principle free to choose the appropriate legal form and consequently profit from the tax concessions. A state measure which is limited to a specified group of undertakings cannot be attributed a general character just because it could be used by any interested undertaking if this undertaking was organising itself in a certain manner to fulfil the specified criteria and benefit from tax concessions (39).

A specific tax measure can nevertheless be justified by the logic of the tax system. The specific tax rules applicable to investment companies will not be selective in the sense of Article 61(1) of the EEA Agreement if the rule is justified by the nature and general scheme of the Liechtenstein tax system (40).

In the Authority’s preliminary view, the tax relief on the management company’s own assets cannot be justified by the nature and overall scheme of the Liechtenstein taxation system.

The general scheme for taxing companies engaged in commercial business activities is laid down in sections 76 and 77 of the Liechtenstein Tax Act. Moreover, Section 73 of the Liechtenstein Tax Act (41) stipulates that legal entities that operate a business in Liechtenstein should pay income taxes on their entire revenues and a capital tax on the capital held as the company’s own equity.

In the case of a company divided into shares, a coupon tax on the dividends is due in accordance with section 88(d) of the Tax Act. Investment companies are legal entities incorporated under Liechtenstein law in the form of companies limited by shares which gain revenues from the management of placements by investors and dispose of capital. They should therefore be subject to payment of coupon tax whenever their capital is divided into shares (42).

The tax relief for the management’s own assets falls neither within the logic of the general tax system in Liechtenstein, nor within the logic of the taxation of investment undertakings as such. The Liechtenstein taxation rules and taxation practice shows that the logic behind the special taxation of investment undertakings applies to the fund capital, but not to the management companies own assets. Indeed, the fund direction of the investment funds has always been subject to ordinary business taxation for its own revenues and own capital.

In the view of the Authority, there is nothing in the organisational form of investment companies which would justify a special tax derogation in favour of the management activities of an investment company compared to the management activities of an investment fund. Both types of investment undertakings must keep the company’s own assets separated from the managed assets of the investors, put at the custody of the depot bank. In bankruptcy proceedings, the own assets are at the disposal of the creditors for both investment funds and investment companies.

In 2006, the legislation was changed and investment companies were subject thereafter to ordinary business taxation as the fund direction of investment funds and any other legal entity operating a business in Liechtenstein. In view of the Liechtenstein authorities this eliminated the ‘inconsistency (43) of not levying any taxes on the own assets before.

For these reasons, the Authority takes the preliminary view that investment companies were granted a selective advantage.

1.3.   Presence of state resources

The advantage must be granted by the State or through state resources. A loss of tax revenue is equivalent to consumption of state resources in the form of fiscal expenditure (44). The Liechtenstein State foregoes revenues in the form of tax income from the investment companies. Therefore, the Authority considers that there were state resources involved.

1.4.   Distortion of competition and effect on trade between Contracting Parties

When a support measure granted by the State strengthens the position of an undertaking vis-à-vis other undertakings competing in EEA trade, the latter must be regarded as affected by that aid.

According to well established case law (45), the prohibition of Article 61(1) of the EEA Agreement is applicable to any aid which distorts or threatens to distort competition, irrespective of the amount, in so far as it affects trade between Member States. The Commission has also considered that investment vehicles can operate in international markets and pursue commercial and other economic activities in markets where competition is intense (46).

Therefore, the Authority takes the preliminary view that the tax concessions for the own assets of investment companies from 1996 to 2006 strengthened the competitive position of the investment companies within the EEA, as these tax concessions reduced the ordinary operational costs of these companies compared to other EEA companies which can operate in international markets (47).

Investment companies compete with other financial undertakings and operate in an open market characterised by substantial intra-EEA trade. Thus, trade between the Contracting Parties is affected. In line with the case law (48), the Authority does not have to demonstrate that all investment companies operate in international markets. It is sufficient in the assessment of aid schemes to assess its general characteristics without examining each individual application.

The Authority is therefore of the preliminary view that the tax concessions distort or threaten to distort competition and affect trade between the Contracting Parties.

1.5.   Conclusion

For the above-mentioned reasons, the Authority takes the preliminary view that the tax relief on the management companies own assets constitutes state aid with the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement.

2.   Classification of the measures under assessment as new aid

According to Article 1(c) in Part II of Protocol 3, new aid means aid that is not existing aid. Pursuant to Article 1(b) of the Protocol 3, ‘existing aid’ shall mean (inter alia):

‘(i)…, all aid which existed prior to the entry into force of the Treaty in the respective Member States, that is to say, aid schemes and individual aid which were put into effect before, and are still applicable after, the entry into force of the Treaty;…’.

Section 84(5) of the Tax Act, which provides for the tax relief of the own assets of investment companies, was introduced in 1996. Previously, no investment company existed, as the first company was only founded in 2001.

The expert opinion forwarded by Liechtenstein comes to the conclusion that the own assets of investment companies would have been subject to ordinary business taxation if such companies had existed before 1996. The Authority concurs with this view.

For these reasons, the Authority finds that the non-taxation of the investment company’s own assets constitutes new aid.

3.   Procedural requirements

Pursuant to Article 1(3) of Part I of Protocol 3, ‘the EFTA Surveillance Authority shall be informed, in sufficient time to enable it to submit its comments, of any plans to grant or alter aid. […]. The State concerned shall not put its proposed measures into effect until the procedure has resulted in a final decision’.

The Liechtenstein authorities did not notify the tax relief for the own assets of investment companies to the Authority before they were put into effect. The Authority concludes that the Liechtenstein authorities have not respected their obligations pursuant to Article 1(3) of Part I of Protocol 3.

4.   Compatibility of the aid

As the measure constitutes state aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement, its compatibility with the functioning of the EEA Agreement must be assessed in the light of the derogations provided for in Article 61(2) and (3) of the EEA Agreement.

The aid in question is not linked to any investment in production capital. It reduces the costs which companies would normally have to bear in the course of pursuing their day-to-day business activities and is consequently to be classified as operating aid. Operating aid is normally not considered suitable to facilitate the development of certain economic activities or of certain regions as provided for in Article 61(3)(c) of the EEA Agreement. Operating aid is only allowed under special circumstances (e.g. for certain types of environmental or regional aid), when the Authority’s Guidelines provide for such an exemption. None of these Guidelines apply to the aid in question.

The Authority therefore doubts that the tax derogations under assessment are compatible with the EEA Agreement.

5.   Conclusion

Based on the information submitted by the Liechtenstein authorities, the Authority finds that the tax concessions granted for the own assets of the investment companies between 1996 and 2006 constitute aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement.

The Authority finds that the tax relief on the own assets of the investment company constitutes new aid.

The Authority has doubts that these measures are compatible with 61(3)(c) of the EEA Agreement. The Authority thus doubts that the above-mentioned measures are compatible with the functioning of the EEA Agreement.

Consequently, and in accordance Article 4(4) of Part II of Protocol 3, the Authority is obliged to open the procedure provided for in Article 1(2) of Part I of Protocol 3 of the Surveillance and Court Agreement. The decision to open proceedings is without prejudice to the final decision of the Authority, which may conclude that the measures in question do not constitute state aid or that they are compatible with the functioning of the EEA Agreement. The Authority would like to point out, however, that if new aid was not found to be compatible with the functioning of the EEA Agreement, it would constitute unlawful aid within the meaning of Article 1(f) in Part II of Protocol 3. Unlawful aid and incompatible aid is normally recovered from the aid beneficiaries according to Article 14 in Part II of Protocol 3. According to the case law of the Court of Justice, a diligent trader should himself be able to verify that new aid has been put into effect in accordance with the applicable procedural rules, notably Article 88 EC, corresponding to Article 1 in Part I of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement. For that reason, the beneficiary of new aid, granted in contravention of that provision, can only in exceptional circumstances claim that he had legitimate expectations barring the repayment of the aid.

In light of the foregoing considerations, the Authority, acting under the procedure laid down in Article 1(2) of Part I of Protocol 3, requests the Liechtenstein authorities to submit their comments within one month of the date of receipt of this Decision.

Moreover, the Authority requires that, within one month of receipt of this decision, the Liechtenstein authorities provide all documents, information and data needed for assessment of the compatibility of the tax derogations in favour of investment companies. It invites the Liechtenstein authorities to forward a copy of this decision to the potential aid recipients of the aid immediately,

HAS ADOPTED THIS DECISION:

Article 1

The EFTA Surveillance Authority has decided to open the formal investigation procedure provided for in Article 1(2) of Part I of Protocol 3 against Liechtenstein regarding the non-levy of income tax and coupon tax on the management side of investment companies (own assets) from 1996 to 2006. Likewise it opens the formal investigation on the levy of a reduced capital tax on the own assets of investment companies from 1996 to 2006. This includes the further reduction of the capital tax for investment companies whose capital exceeds 2 million CHF.

Article 2

The Liechtenstein authorities are invited, pursuant to Article 6(1) of Part II of Protocol 3, to submit their comments on the opening of the formal investigation procedure within one month from the notification of this Decision.

Article 3

The Liechtenstein authorities are requested to provide within one month from notification of this decision, all documents, information and data needed for assessment of the compatibility of the aid measure.

Article 4

This Decision is addressed to the Principality of Liechtenstein.

Article 5

Only the English version is authentic.

Done at Brussels, 18 March 2009.

For the EFTA Surveillance Authority

Per SANDERUD

President

Kurt JAEGER

College Member


(1)  A C-180/98. sz., a C-181/98. sz., a C-182/98. sz., a C-183/98. sz. és a C-184/98. sz. egyesített ügyek, Pavlov, EBHT 2000., I-6451. o., 75. pont.

(2)  A T-445/05. sz. Associazione Italiana del risparmio gestito kontra Európai Bizottság ügyben hozott ítélet 127. és azt követő pontjai, még nem tették közzé.

(3)  Lásd a Felügyeleti Hatóság közvetlen üzleti adóztatásról szóló iránymutatása 3. pontjának (3) bekezdését.

(4)  A fent idézett T-424/05. sz. ügy 156. pontja.

(5)  Hereinafter referred to as the Authority.

(6)  Hereinafter referred to as ‘the EEA Agreement’.

(7)  Hereinafter referred to as ‘the Surveillance and Court Agreement’.

(8)  Hereinafter referred to as ‘Protocol 3’.

(9)  Guidelines on the application and interpretation of Articles 61 and 62 of the EEA Agreement and Article 1 of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement, adopted and issued by the EFTA Surveillance Authority on 19 January 1994, published in the Official Journal of the European Union (hereinafter referred to as OJ) L 231, 3.9.1994, p. 1 and the EEA Supplement No 32, 3.9.1994, p. 1. Hereinafter referred to as the State Aid Guidelines, which can be found on http://www.eftasurv.int/fieldsofwork/fieldstateaid/state_aid_guidelines/

(10)  Decision No 195/04/COL of 14 July 2004 (published in OJ L 139, 25.5.2006, p. 37 and the EEA Supplement No 26, 25.5.2006, p. 1), as amended. A consolidated version of the decision can be found on www.eftasurv.int

(11)  The Liechtenstein authorities clarified that the expert opinion constitutes part of the submission of the Liechtenstein government and is part of their reasoning in this case.

(12)  Liechtensteinisches Landesgesetzblatt 1961, Nr. 7, with subsequent amendments.

(13)  Cf. Section 2(1)(a) IUG.

(14)  See section 4(1) lit a IUG.

(15)  See section 64 IUG. The fund direction has the legal form of either a company limited by shares, a private establishment or a Societas Europea, see section 65 IUG.

(16)  Section 31 IUG.

(17)  The Liechtenstein authorities have stated that it is impossible to list these fees exhaustively as a fund direction (or the management side of the investment company) is free to levy fees as its own discretion.

(18)  Cf. section 31 IUG.

(19)  Section 24 in conjunction with section 41 of the Liechtenstein Bankruptcy Act.

(20)  Section 35(3) IUG.

(21)  Section 37 IUG.

(22)  Private persons are subject to income tax (Erwerbssteuer) and property tax (Vermögenssteuer), which are not relevant for this investigation.

(23)  The net profit is set in relation to the taxable capital. The tax rate is then set at half the percentage which the net profit constitutes of the taxable capital. However, there is a minimum level of 7,5 % and a maximum ceiling of 15 %, see section 79(2) of the Tax Act.

(24)  Section 88(d) of the Tax Act.

(25)  Section 88(i) of the Tax Act reads: ‘(s)teuerpflichtig ist der Schuldner des Coupons oder der steuerbaren Leistung’.

(26)  LGBL 1996, Nr. 88.

(27)  Cf. the former section 84(5) of the Tax Act. Domiciliary companies are still tax regulated in section 84 of the Tax Act. They are legal entities registered in the public register, which only have their seat or an office in Liechtenstein, but do not exercise any commercial or business activity in Liechtenstein.

(28)  The tax derogation in favour of domiciliary companies pre-dates the entry of Liechtenstein to the EEA Agreement and is therefore not part of this decision, which only deals with tax derogations introduced after 1 May 1995, the date of Liechtenstein’s entry to the EEA.

(29)  Cf. section 85(2) of the Tax Act in the form of the 1996 amendment, LGBL 1996 Nr. 88.

(30)  Sections 88(f), 88(g), 88(h)(3), 88(i)(2) of the 1961 Tax Act which dealt with the coupon taxation of investment funds were repealed, see Government Bill No 69/1995, p. 10, in which it was stated that the repeal of the coupon tax on ‘their’ distributions was a pre-condition for the foundation of investment undertakings. Regarding the entry into force, see Gesetz vom 3. Mai 1996 über die Abänderung des Steuergesetzes, LGBl. Nr. 88 of 10 July 1996.

(31)  See information submitted by the Liechtenstein authorities by letter dated 1 February 2008, paragraphs 48-52.

(32)  Expert opinion DII,b.ii.3. The word profit tax used by the expert refers to what is described in this decision as the income tax.

(33)  The Liechtenstein authorities explained that the investor would be tax liable for the investment in Liechtenstein or in other countries.

(34)  The Liechtenstein authorities explained the 2005/2006 tax reform in their letter of 3 December 2007.

(35)  Joined Cases C-180/98 to C-184/98 Pavlov [2000] ECR I-6451, paragraph 75.

(36)  Case C-8/03, Banque Bruxelles Lambert SA (BBL) v Belgian State [2004] ECR. I-10157, paragraphs 42 and 43. The judgment was given in the area of taxation, however the Authority considers that the problem in question is the same under the State aid rules. See also Commission Decision of 6 September 2005 on the Italian scheme for collective investments in transferable securities, OJ L 268, 27.9.2006, p. 1 (hereafter Italian collective investment scheme).

(37)  See Italian collective investment scheme, paragraph 38.

(38)  Case T-445/05 Associazione Italiana del risparmio gestito, e.a. v Commission, not yet published, paragraph 127 ff.

(39)  The Court of First Instance has e.g. recognised that a fiscal measure does not loose its character as a being selective just because it is based on objective criteria, see judgment of the CFI of 6 March 2002, T-127/99, T-129/99 and T-148/99, Diputación Foral de Álava e.a. v Commission, [2002] ECR II-1275.

(40)  Joined Cases E-5/04 — E-7/04 Fesil and other v the Authority, cited above, paragraphs 82 et seq.

(41)  According to section 73 a, companies limited by shares are obliged to pay capital and income tax.

(42)  See Section 4.1.2 above in this decision.

(43)  Expert opinion DII, b.ii.3.

(44)  See point 3(3) of the Authority’s Guidelines on measures relating to direct business taxation.

(45)  Case T-214/95 Vlaamse Gewest v Commission, ECR [1998] II-717, paragraph 46. Case T-424/05, Italy v Commission, judgement of 4 March 2009, not yet published, paragraph 154 ff.

(46)  See Italian collective investment scheme, paragraph 45. Recently upheld by the Court of First Instance in Case T-445/05 Associazione italiana del risparmio gestito v Commission cited above, and T-424/05 Italy v Commission not yet published.

(47)  See footnote 4.

(48)  See Case T-424/05, cited above, paragraph 160.


V Vélemények

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Bizottság

1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/20


A 2009/4209. panasz lezárására vonatkozó javaslat

2009/C 236/07

A Bizottság szolgálatai befejezték vizsgálatukat a 2009/4209. panasz ügyében, amely az 1982-től 1991-ig terjedő időszakban Olaszországban szakorvosi képzés alatt álló orvosok javadalmazására vonatkozott.

A Bizottság szolgálatai – miután a tárgyra vonatkozó közösségi jog alapján megvizsgálták a panaszosok által benyújtott panaszt és iratokat – arra a következtetésre jutottak, hogy e szakaszban nem fedezhető fel, hogy a jelen ügyben bármiképpen megsértették volna a 93/16/EGK (1) irányelvet.

Az orvosi bizonyítványok kölcsönös elismeréséről és az orvosi képzések összehangolásáról szóló 93/16/EGK irányelv kifejezetten előírja, hogy a szakmai képzésben részt vevő orvosok képzésük időtartama alatt megfelelő javadalmazásban részesülnek. E kötelezettség konkrétan a 75/363/EGK irányelvet módosító 82/76/EGK (2) irányelvből ered. A 93/16/EGK irányelv – amelyet a 2005/36/EK (3) irányelv hatályon kívül helyezett – egységes szerkezetbe foglalta az előbbi irányelveket.

A 82/76/EGK irányelv átültetésének határideje 1983. január 1. volt. Az Európai Közösség Bírósága 1987. július 7-i ítéletében megállapította, hogy Olaszország nem teljesítette a 82/76/EGK irányelv határidőn belül történő átültetésére vonatkozó kötelezettségét. Olaszország az 1991-ben elfogadott (1991. szeptember 1-jén hatályba lépett) 257/1991. sz. törvényrendelettel átültette az irányelvet, azonban a javadalmazáshoz való jogot az 1991/92-es és az azt követő tanévekre korlátozta. A Bíróság a C-131/97. sz. Carbonari, valamint a C-371/97. sz. Gozza előzetes döntéshozatali ügyben úgy vélte, hogy a szakorvosokat (az 1983/84-es és az 1990/91-es tanév közötti hallgatókat) ért kár megtéríthető a javadalmazásra vonatkozó tagállami rendelkezések visszamenőleges alkalmazásával, a tagállami bírónak pedig mellőznie kell az irányelvvel ellentétes tagállami rendelkezések alkalmazását (amelyek az 1991/92-es és az azt követő évekre korlátozzák a javadalmazáshoz való jogot).

Ezt követően több kártérítési keresetet is benyújtottak az olaszországi polgári és közigazgatási törvényszékekhez, mivel számos szakorvost az 1991/92-es tanévet megelőzően vettek nyilvántartásba. A lazioi regionális törvényszék 1994. február 25-i ítéletének Ia. szakaszában helyt adott a jogorvoslati kérelmeknek: „a nemzeti bíróságnak mellőznie kell az augusztus 8-i 257. sz. törvényrendelet alkalmazását, amennyiben a rendelet kizárólag azon orvosokra korlátozza a közösségi jog alkalmazását, akik az 1991/92-es tanévben részesültek szakorvosi képzésben, ugyanakkor hatályban tartja a szakorvosok korábbi képzési programjait”.

Olaszország az ítélet ellenére elutasította, hogy megfelelő javadalmazást fizessenek az 1990/91-es tanévet megelőzően szakorvosi képzés alatt álló orvosoknak, és helyénvalóbbnak tartotta az 1999. október 19-i 370. sz. törvény elfogadását. E jogszabály 11. cikke úgy rendelkezik, hogy – amennyiben az ítélet személyi hatálya alá tartoznak – 13 000 000 LIT ösztöndíjat kell folyósítani valamennyi olyan orvosnak, aki az 1983–1991-es időszakban vett részt szakorvosi képzésben. Az ösztöndíjfizetés iránti kérelem benyújtásának szabályait miniszteri rendelet határozta meg. Egyes orvosok keresetet nyújtottak be a szóban forgó miniszteri rendelet ellen. A kereset eredményeként olyan ítélet született, amely elismerte az 1991/92-es tanévet megelőzően szakorvosi képzés alatt álló és nyilvántartásba vett orvosok kártérítési jogosultságát.

A panaszosok szerint az érintett irányelv átültetésének határidejét (1982. december 31.) követően szakorvosi képzésben részesült, és az 1991/92-es tanévet megelőző képzési programok keretében nyilvántartásba vett orvosok az Olaszország általi késedelmes és részleges átültetés miatt mostanra elveszítették kártérítési jogosultságukat. A Bizottság szolgálatai megértik, hogy a jelenlegi panaszosok sérelmezik, hogy Olaszország nem módosította a tárgyalt olaszországi szabályozást.

Más hasonló, orvosok által megfogalmazott kérelmekkel már megkeresték ebben az ügyben a Bizottság szolgálatait, amelyek megállapították, hogy a nemzeti ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy a nemzeti bíróság teljes mértékben tiszteletben tartotta az Európai Közösségek Bírósága által a C-131/97. sz. Carbonari, valamint a C-371/97. sz. Gozza ügyben hozott ítéleteiben megfogalmazott elveket. A nemzeti bíróság elfogadta a javadalmazáshoz való jog visszamenőleges alkalmazását, és mellőzte a 82/76/EGK irányelvvel ellentétes tagállami rendelkezések (a 257/1991. sz. törvényrendelet 8. cikke, amely az 1991/92-es és az azt követő tanévekre korlátozta a javadalmazáshoz való jogot) alkalmazását, továbbá elismerte a javadalmazáshoz való jogot, tehát az okozott kár megtérítéséhez való jogot is. A fentiek ellenére a nemzeti bíróság egyes ügyekben – a kárigény vonatkozó nemzeti jogszabályi rendelkezések szerinti elévülése miatt – elutasította az okozott kár megtérítését. Úgy tűnik, e döntés nem áll ellentétben a közösségi jognak az Európai Közösségek Bírósága által – különösen a C-46/93. sz. Brasserie du pêcheur, valamint a C-48/93. sz. Factortame ügyben 1996. március 5-én hozott ítéletében – adott értelmezésével, amely szerint vonatkozó közösségi rendelkezések hiányában a tagállamok nemzeti jogrendszerének feladata azon kritériumok meghatározása, amelyek lehetővé teszik a kártérítés mértékének megállapítását azzal a feltétellel, hogy e kritériumok nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint azok, amelyek a hasonló jellegű, nemzeti jogon alapuló igényekre vonatkoznak (az említett 1996. március 5-i ítélet 83. pontja). A mostani ügyben a belső jogalkalmazás tiszteletben tartja az említett elvet.

Következésképpe az érintett szolgálatok a nyilvántartásba vett panasz lezárását javasolják a Bizottságnak.

Mindez nem zárja ki az ügy újbóli megnyitását, illetve a vizsgálat ismételt lefolytatását, amennyiben a Bizottság – akár a lezárást követően is – olyan további információk birtokába jut, amelyek indokolttá teszik azonos tárgyú eljárás megindítását.


(1)  HL L 165., 1993.7.7., 1. o.

(2)  HL L 43., 1982.2.15., 21. o.

(3)  HL L 255., 2005.9.30., 22. o.


A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Bizottság

1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/22


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.5632 – Pepsico/Pepsi Americas)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2009/C 236/08

1.

2009. szeptember 21-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Pepsico (Amerikai Egyesült Államok) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Pepsi Americas (Amerikai Egyesült Államok) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a Pepsico esetében: élelmiszer- és italforgalmazás több mint 200 országban,

a Pepsi Americas esetében: főként Pepsico italok palackozása az Egyesült Államokban, Közép- és Kelet Európában, a karibi-térségben és Közép-Amerikában.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.5632 – Pepsico/Pepsi Americas hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301 vagy 22967244) vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.


1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/23


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.5633 – Pepsico/The Pepsico Bottling Group)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2009/C 236/09

1.

2009. szeptember 21-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Pepsico (Amerikai Egyesült Államok) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a The Pepsico Bottling Group (Amerikai Egyesült Államok) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a Pepsico esetében: élelmiszer- és italforgalmazás több mint 200 országban,

a The Pepsico Bottling Group esetében: főként Pepsico italok palackozása az Egyesült Államokban, Mexikóban, Kanadában, Spanyolországban, Oroszországban, Görögországban és Törökországban.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.5633 – Pepsico/The Pepsico Bottling Group hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301 vagy 22967244) vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.


1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/24


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.5565 – BAE Systems/BVT)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

2009/C 236/10

1.

2009. szeptember 24-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a BAE Systems plc (a továbbiakban: BAE Systems, Egyesült Királyság) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a jelenleg a BAE Systems és a VT Group plc közös irányítása alatt álló BVT Surface Fleet Limited (a továbbiakban: BVT, Egyesült Királyság) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a BAE Systems esetében rendszerek és szolgáltatások, valamint korszerű elektronikai és informatikai megoldások és ügyféltámogatási szolgáltatások nyújtása a légi, szárazföldi és tengeri haderők számára,

a BVT esetében: felszíni hadihajók szállítása és teljes üzemidőre szóló támogatás nyújtása, elsősorban az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériumának partnereként.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.5565 – BAE Systems/BVT hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301 vagy 22967244) vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o.


EGYÉB JOGI AKTUSOK

Bizottság

1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/25


Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2009/C 236/11

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

Módosítási kérelem a 9. cikk alapján

„MONTES DE TOLEDO”

EK-sz.: ES-PDO-0105-0083-19.09.2007

OEM ( X ) OFJ ( )

1.   A termékleírás érintett szakaszcímei:

A termék elnevezése

Image

A termék leírása

Image

Földrajzi terület

A származás igazolása

Az előállítás módja

Kapcsolat

Címkézés

Nemzeti előírások

Egyéb

2.   A módosítás típusa:

Image

Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló lap módosítása

Azon bejegyzett OEM vagy OFJ leírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentumot, sem az összefoglalót nem tették közzé

A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének 3. bekezdése)

A termékleírás átmeneti, hatóságok által elrendelt egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedésekből eredő módosítása (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének 4. bekezdése)

3.   Módosítások:

3.1.   A termék leírása:

A maximum peroxidszám 12 meq O2/kg-ról 15 meq O2/kg-ra módosul.

A peroxidszám módosítása azzal indokolható, hogy korábban a felső határ meghatározásakor nem vették figyelembe azt a körülményt, hogy az éghajlati tényezők a különböző gazdasági években eltérő befolyást gyakorolnak e paraméter alakulására. Bár a cornicabra fajtánál a peroxidszám általában nem haladja meg a 12 meq O2/kg-ot, ez az érték lehet magasabb, ha a még a fán lévő olajbogyó alacsony hőmérsékletnek lett kitéve.

A „minimális organoleptikus jegy: 6,5” helyébe az „organoleptikus értékelés: extra szűz” meghatározás lép.

A minimális organoleptikus értékelésre vonatkozóan csak arról van szó, hogy a korábbi követelményt a 796/2002/EK bizottsági rendelet (2002. május 6.) előírásaihoz kell igazítani (II. melléklet).

3.2.   Földrajzi terület:

A jelenlegi terület 25 szomszédos helységgel történő bővítése.

A jelenlegi területtel határos 25 település felvételére irányuló kérelem azon alapul, hogy azok a többi helységgel szerves egységet alkotnak mind a használt fajták, mind a művelésnél és az olaj előállításánál alkalmazott technikák tekintetében, valamint éghajlati, földrajzi és talajtani stb. szempontból, és ennek következtében a területükön előállított olaj a „Montes de Toledo” eredetmegjelölés oltalma alatt álló olajjal megegyező jellemzőkkel rendelkezik.

A szóban forgó, kivétel nélkül Toledo tartományban található 25 helység a következő: Alameda de la Sagra, Añover de Tajo, Borox, Cabañas de la Sagra, Carmena, Carranque, Cedillo del Condado, Cobeja, Esquivias, Illescas, Lominchar, Magán, Numancia de la Sagra, Palomeque, Pantoja, Recas, Seseña, Ugena, Villaluenga de la Sagra, Villaseca de la Sagra, El Viso de San Juan, Yeles, Yuncler, Yunclillos és Yuncos.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„MONTES DE TOLEDO”

EK-sz.: ES-PDO-0105-0083-19.09.2007

OEM ( X ) OFJ ( )

1.   Elnevezés:

„Montes de Toledo”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Spanyolország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

1.5. osztály:

Zsírok és olajok

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

Extra szűz olívaolaj, amelyet a CORNICABRA fajtájú olajfa (Olea Europea L.) terméséből mechanikus eljárással vagy egyéb olyan fizikai eszközökkel állítanak elő, amelyek az olajban nem idéznek elő változásokat, és megőrzik a termés eredeti ízét, aromáját és jellemzőit.

Fizikai, kémiai és organoleptikus jellemzők:

A „Montes de Toledo” eredetmegjelölés oltalma alatt álló olívaolajra jellemző a magas olajsav- és az alacsony linolsav-tartalom, valamint a magas polifenoltartalom, amely a terméknek a kereskedelemben nagyra érékelt és elismert kiemelkedő stabilitását biztosítja.

Savasság: legfeljebb 0,7°

Peroxidszám: legfeljebb 15 meq O2/kg.

Abszorpció ultraibolya fényben: K 270: legfeljebb 0,15

Nedvességtartalom: legfeljebb 0,1 %

Szennyeződéstartalom: legfeljebb 0,1 %

A termék színe a betakarítás idejétől és a területen belüli földrajzi elhelyezkedéstől függően az aranysárgától a mélyzöldig terjedhet.

Organoleptikus szempontból a „Montes de Toledo” eredetmegjelölés oltalma alatt álló olívaolajok közepesen-intenzíven gyümölcsösek, és közepesen keserű és csípős aromákkal rendelkeznek.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében):

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

3.6.   A szeletelésre, reszelésre, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

Az olajat az Alapítvány által engedélyezett, az optimális tárolás biztosítására alkalmas létesítményekkel rendelkező olajmalmokban és palackozó üzemekben kell raktározni.

A csomagolónak az eredetmegjelölés oltalma alatt álló olajokat más olajoktól elkülönített rendszerben kell csomagolnia. Hasonlóképpen rendelkeznie kell a típus-jóváhagyási szabályok szerint engedélyezett, az olaj mérésére szolgáló rendszerekkel.

A termék csomagolása üveg, bevonatos fém, PET vagy üvegkerámia tartályokba történik.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

Valamennyi címkén kötelező feltüntetni az eredetmegjelölés logóját és a „Montes de Toledo” eredetmegjelölést.

A fogyasztásra szánt oltalom alatt álló olajat az ellenőrző szerv által kiadott biztonsági zárjeggyel, címkékkel, illetve számozott ellenőrző címkével ellátott csomagolásban állítják ki a csomagolás illetéktelen felhasználásának megakadályozása érdekében.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

A földrajzi terület Castilla-La Mancha autonóm körzet belső részén, a Montes de Toledo hegylánc központi tengelye mentén helyezkedik el, Toledo tartomány délnyugati és Ciudad Real tartomány északnyugati járásait foglalja magába.

A termesztés földrajzi területét 128 település alkotja, amelyek Toledo, illetve Ciudad Real tartományhoz tartoznak. 106 település tartozik Toledóhoz, 22 pedig Ciudad Realhoz.

Toledo tartományhoz tartozó helységek:

Ajofrín, Alameda de la Sagra, Albarreal de Tajo, Alcaudete de la Jara, Aldeanueva de Barbarroya, Aldeanueva de San Bartolome, Almonacid de Toledo, Añover de Tajo, Arges, Bargas, Belvis de la Jara, Borox, Burguillos de Toledo, Burujón, Cabañas de la Sagra, Calera y Chozas, Campillo de la Jara, Cañumas, Carmena, Carpio de Tajo (El), Carranque, Casasbuenas, Cebolla, Cedillo del Condado, Cobeja, Chueca, Cobisa, Consuegra, Cuerva, Dosbarrios, Espinoso del Rey, Esquivias, Estrella (La), Gálvez, Guadamur, Guardia (La), Herencias (Las), Hontanar, Huerta de Valdecarábanos, Illescas, Layos, Lominchar, Madridejos, Magán, Malpica de Tajo, Manzaneque, Marjaliza, Mascaraque, Mata (La), Mazarambroz, Menasalbas, Mesegar, Mocejón, Mohedas de la Jara, Montearagón, Mora, Nambroca, Nava de Ricomalillo (La), Navahermosa, Navalmorales (Los), Navalucillos (Los), Noez, Numancia de la Sagra, Olías del Rey, Orgaz, Palomeque, Pantoja, Polán, Puebla de Montalban (La), Pueblanueva (La), Pulgar, Recas, Retamoso, Robledo de Mazo, Romeral (El), San Bartolome de las Abiertas, San Martín de Montalbán, San Martín de Pusa, San Pablo de los Montes, Santa Ana de Pusa, Seseña, Sevilleja de la Jara, Sonseca, Talavera de la Reina, Tembleque, Toledo, Torrecilla de la Jara, Totanes, Turleque, Ugena, Urda, Ventas con Peña Aguilera (Las), Villaluenga de la Sagra, Villaminaya, Villamuelas, Villanueva de Bogas, Villarejo de Montalbán, Villaseca de la Sagra, Villasequilla de Yepes, El Viso de San Juan, Yébenes (Los), Yeles, Yepes, Yuncler, Yunclillos and Yuncos.

Ciudad Real tartományhoz tartozó helységek:

Alcoba, Anchuras, Arroba de los Montes, Cortijos (Los), El Robledo, Fernancaballero, Fontanarejo, Fuente el Fresno, Herencia, Horcajo de los Montes, Labores (Las), Luciana, Malagón, Navalpino, Navas de Estena, Picón, Piedrabuena, Porzuna, Puebla de Don Rodrigo, Puertolápice, Retuerta del Bullaque és Villarrubia de los Ojos.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

A védett olajok előállítására szánt olajbogyó termesztési területe a Montes de Toledo hegységben található.

A Montes de Toledo kiterjedt köztes síkságokkal rendelkező alacsony hegység.

A hőmérsékleti viszonyok erőteljesen kontinentális jellegűek.

Az éves átlagcsapadék 400–600 mm, a legcsapadékosabb évszak a tél.

5.2.   A termék sajátosságai:

Az egyetlen fajtájú olajbogyóból előállított „Montes de Toledo” olaj a következő sajátosságokkal rendelkezik:

magas olajsav- és alacsony linolsav-tartalom,

kiemelkedő stabilitást biztosító magas polifenoltartalom,

organoleptikus szempontból az ebből a fajtából előállított olajok rendkívül sűrűnek érződnek a szájban, ízük gyümölcsös és aromás, és egyszersmind közepesen kesernyés és csípős.

5.3.   A földrajzi terület és a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A terület talajtani és éghajlati viszonyai következtében, valamint az olívatermesztők számos generációjának munkája eredményeként megtörtént a terület szempontjából legalkalmasabb cornicabra fajta természetes kiválasztódása, és kizárólag ezt használják a „Montes de Toledo” olaj előállításához.

A geológiai és talajtani jellemzőkkel való kapcsolatot illetően említést érdemel, hogy a kevésbé termékeny talajformációk itt is a természetes kiválasztódás eszközéül szolgáltak, amikor a kultúrát folyamatos stressz alatt tartva kiváltották a termés differenciálódását.

Az olajnak a 4.2. pontban említett sajátos fizikai és kémiai jellemzői a cornicabra fajtának és a terület talajtani és éghajlati viszonyainak egyaránt köszönhetők.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

A regionális földművelésügyi minisztérium 2007. június 15-i határozata a Montes de Toledo védett eredetmegjelölés termékleírásának módosítására vonatkozó kérelem kedvező elbírálásáról (Resolución de 15 de junio de 2007, de la Consejería de Agricultura, por la que se adopta decisión favorable sobre solicitud de modificación del pliego de condiciones de la Denominación de Origen Protegida Montes de Toledo).

Közzétételre került Castilla-La Mancha Hivatalos Lapja 142. számában, 2007. július 6-án.

A termékleírás a határozat mellékleteként került közzétételre.

Tartalma az alábbi címen olvasható:

http://docm.jccm.es/portaldocm/verDiarioAntiguo.do?ruta=2007/07/06

Resolucion de 15 de junio de 2007, consejeria de agricultura por la que se adopta decision favorable sobre solicitud de modificacion del pliego de condiciones de la denominacion de origen protegida montes de Toledo. d.o.c.m. no 142 de 6 de julio de 2007 pág. 18173.


1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/29


Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2009/C 236/12

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„AGLIO DI VOGHIERA”

EK-sz.: IT-PDO-0005-0638-30.07.2007

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   Elnevezés:

„Aglio di Voghiera”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Olaszország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa (II. melléklet):

1.6. osztály:

Zöldség-, gyümölcs- és gabonafélék frissen vagy feldolgozva.

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

Az „Aglio di Voghiera” oltalom alatt álló eredetmegjelölés az „Aglio di Voghiera” ökotípusra vonatkozik. A növény fényes és egységesen fehér színű, ritkán rózsaszín csíkos hagymákból áll. A gerezdeket körülölelő külső buroklevél fehér, ritkán többé-kevésbé erőteljesen rózsaszín csíkozású. A hagyma alakja gömbölyded, szabályos és tömör, a gyökérzet kiindulásánál enyhén lapított. A hagymát változó számú, tömören egybeforrt gerezdek alkotják, amelyek külső oldala jellegzetes hajlatú, és egymáshoz tökéletesen illeszkednek. Kereskedelmi forgalomba hozatalakor az „Aglio di Voghiera” megfelel az alábbi követelményeknek: a hagymák egészségesek, rothadástól és kártevőktől mentesek; tiszták; tömörek; fagy vagy nap által okozott károktól mentesek; látható csírát nem tartalmaznak; rendellenes külső nedvességtől mentesek; idegen szag és/vagy íz nem tapasztalható. Csak az „extra” osztályba tartozó, legalább 45 mm átmérőjű, és az „első” osztályba tartozó, legalább 40 mm átmérőjű, fokhagyma nyerheti el az „Aglio di Voghiera” OEM oltalmat. Az „Aglio di Voghiera” az alábbi jellemzőkkel kerül kereskedelmi forgalomba: FRISS/ZÖLD FOKHAGYMA: a szártőnél merev zöld szára, friss állapotban külső buroklevele van; a hagyma fehér vagy elefántcsontszínű, esetenként rózsaszín csíkokkal; gyökerei fehéresek. FÉLSZÁRAZ FOKHAGYMA: zöld színű, nem teljesen száraz szárral, amely fehéres színbe hajlik és a szártőnél kevésbé merev; külső buroklevele nem teljesen száraz, a hagyma fehér vagy elefántcsontszínű, esetenként rózsaszín csíkokkal; gyökerei fehéresek. SZÁRAZ FOKHAGYMA: fehéres színű, száraz, törékeny szárral, külső buroklevele és az egyes gerezdeket körülfogó héja teljesen száraz, a hagyma fehér színű, benne a gerezdek jól kivehetőek, a gyökerek elefántcsontszínűek.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén):

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén):

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni:

Valamennyi termesztési műveletet a termesztési területen kell elvégezni, mivel a voghierai fokhagyma a gazdák ismereteinek, a terület éghajlati sajátosságainak és az ott honos talajtípusoknak köszönheti jellegzetességeit.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

A friss/zöld terméket a leszedés napjától számított 5. napig, a félszáraz terméket a 6. és a 10. nap között, míg a szárazat a 11. nap után lehet forgalomba hozni. A termék az alábbi kiszerelésekben kerül forgalomba: FONAT: 5 és 18 közötti számú hagymából áll, tömege 400 g és 900 g között mozog; EXTRA FONAT: a hagymák száma 8 és 80 közötti, tömegük 1 és 5 kg között; HÁLÓ: a hagymák száma változó, tömegük 100 g és 500 g között van; ZSÁK: a hagymák száma változó, a tömegük 1 és 5 kg között van; KIS FONAT: a hagymák száma 3 és 5 közötti, tömegük 150 g és 500 g között van; EGYES KISZERELÉSŰ HAGYMA: tömege: 50 és 100 g között van. A termék hálóba, továbbá fából, műanyagból, kartonból, papírból és természetes növényi anyagokból készült göngyölegbe csomagolható. A csomagolásra felhasznált göngyöleget oly módon kell lezárni, hogy tartalmát a csomagolás megsértése nélkül ne lehessen kivenni. Az egyes hagymák szárát és gyökereit teljesen le kell vágni. A hagymákat gondosan kell tárolni úgy, hogy a szállítás és a további műveletek a fokhagymafejeket meg ne sértsék és a külső héjat össze ne törjék, mivel ez penészedéshez és a termék károsodásához vezethet.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

Valamennyi csomagoláson jól olvasható és eltávolíthatatlan feliratoknak kell szerepelniük egy oldalra csoportosítva, amelyek révén azonosítani lehet a csomagolót vagy a szállítót. A göngyölegeken továbbá minden más feliratnál nagyobb betűkkel kell feltüntetni az „Aglio di Voghiera” elnevezést, a denominazione di origine protetta (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) megjelölést vagy annak DOP (OEM) rövidítését, valamint az uniós logót. Az egyes kiszerelésű fokhagymára olyan címkét kell elhelyezni, amely az „Aglio di Voghiera” elnevezést, az OEM megjelölést, az uniós logót és a termelő nevét tartalmazza. A logó világoskék színű, kör alakú, egy fél fokhagymafejet ábrázol, amelyet a V betű középen elvág. A gerezd sárga alapon sötétebb színnel, hálószerűen csíkozott. A körben ferdén helyezkedik el a fekete színű „Aglio di Voghiera” felirat. A kör felső részén jelenik meg a fekete színű D.O.P (OEM) megjelölés. Reklámcélra alkalmazható a fekete-fehér változat is, ilyen esetben a kör alakú logót fekete vonal határolja. Amennyiben a logót címkére nyomtatják, annak a címke teljes méretének 1/3 részét kell kitennie.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

Az „Aglio di Voghiera” termesztési területe a Ferrara megye területén lévő alábbi településeket foglalja magába: Voghiera, Masi Torello, Portomaggiore, Argenta és Ferrara.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

A voghierai fokhagyma termőterülete folyódeltában és folyók között elterülő síkság, amely ideális éghajlatot biztosít a termék növekedéséhez. A talaj túlnyomórészt agyagos, agyagos-iszapos és vályogtalaj. A jelentős mennyiségű, folyami eredetű homoktartalom a talajnak igen jó vízáteresztő képességet biztosít. Ez a talaj elősegíti a fokhagyma növekedését és fejlődését, miközben megvédi a rothadás veszélyétől. Az éghajlat más síkságokhoz képest kevésbé csapadékos, az esőzés a tavaszi hónapokban gyakoribb, mint nyáron. A meleg és napsütéses nyár kedvez a betakarítási munkálatoknak, és a ferrarai vidékre jellemző párával együtt elősegíti a fokhagyma lassú és fokozatos száradását.

5.2.   A termék sajátosságai:

Az „Aglio di Voghiera” különleges sajátossága a csillogó fehér szín, a nagyméretű, gömbölyded, szabályos, tökéletesen egybeforrt gerezdekből álló hagyma, és mindenekelőtt a jó eltarthatóság. Vegyi összetétele kéntartalmú illóolajok, enzimek, B-vitaminok, ásványi sók és flavonoidok közötti tökéletes összhangot mutat. Nem kevésbé fontos jellemzője a DNS-megsokszorozás technikájának segítségével létrejött specifikus genetikai identitás, amely a nemzedékről nemzedékre átadott kiválasztási módszerek alkalmazásának köszönhető természetes kiválasztódás eredménye.

5.3.   A földrajzi terület és a termék (OFJ) különleges minősége, jellemzője, illetve speciális minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője (OEM) közötti okozati kapcsolat:

A voghierai fokhagyma jellegzetességei a humán tényezőkön túl a területtel való szoros kapcsolatból származnak. Az 5.2. pontban meghatározott jellemző terméksajátosságok abból a földterületből következnek, ahol a termesztés folyik. A növény magas növése, a hagymák jó eltarthatósága, fényes fehér színe és különösen jellegzetes szabályos és tömör formája a jó vízelvezetésű, folyami eredetű homokot tartalmazó, agyagos, agyagos-iszapos és vályogtalajra vezethető vissza. A legjobb hagymákból származó vetőgerezdek vegetatív úton történő szaporításából ered az enzimek, vitaminok, ásványi sók közötti tökéletes egyensúly, amely a fokhagymának sajátos genetikai identitást ad. Az említettek elvezetnek a másik erős, a voghierai fokhagymát oly különlegessé tevő kötelékhez, az emberi tényezőhöz. Az ember az, aki kezdettől fogva különös gondossággal alkalmazza az öntözési technikákat a vetés és a betakarítás alatt: apától fiúnak átadott, az évek során egyre finomodott képesség birtokában kézzel válogatják ki az előző évi termésből a legjobb hagymákat, amelyekből a szaporítóanyag származik. Az ember figyel arra, hogy a hagyma nagy és egészséges legyen. Kiemelkedő ügyességgel készíti elő és dolgozza fel a hagymákat, kézzel csomót, kis fonatot köt, vagy egyenként csomagolja a hagymákat. Végül igen finom recepteket is továbbörökít. Az ősi Voghenza-vidék újabban és régebben feltárt régészeti emlékei alátámasztják azt a meghatározó szerepet, amelyet ez a terület a Pó deltavidékén legalább az i. sz. VII. századig betöltött. A koraközépkori időszakot követően Ferrara urai, az Este család állította ismét előtérbe Voghiera területét. Az Este-uradalom minden lehetséges növény termesztését támogatta, ezen belül különös figyelmet fordítva a konyhakerti növényekre, mint amilyenek a salátafélék, a fűszernövények és különösen a fokhagyma. Az 1598-as évtől kezdve az Estékhez kötődő, a mezőgazdaság területén felhalmozott tapasztalat nem veszett el, mivel más neves földesurak is felfigyeltek a Pó ősi medre mentén fekvő termékeny földek értékeire. E tapasztalatok a mai napig is támogatják az olyan erősen szakosodott művelést, amilyen a fokhagymatermesztés.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

Ez a közigazgatási szerv azzal, hogy az „Aglio di Voghiera” OEM elismerésére irányuló javaslatát a Gazzetta Ufficiale della Repubblica Italiana (Az Olasz Köztársaság Hivatalos Közlönye) 2007. május 30-i, 124. számában közzétette, elindította a belföldi kifogásolási eljárást.

A termékleírás konszolidált szövege megtekinthető az alábbi linken:

 

http://www.politicheagricole.it/DocumentiPubblicazioni/Search_Documenti_Elenco.htm?txtTipoDocumento=Disciplinare%20in%20esame%20UE&txtDocArgomento=Prodotti%20di%20Qualit%E0>Prodotti%20Dop,%20Igp%20e%20Stg

vagy

 

közvetlenül a minisztérium honlapján (http://www.politicheagricole.it) a „Prodotti di Qualità” címszóra (a képernyő bal oldalán), majd a „Disciplinari di Produzione all’esame dell’UE [regolamento (CE) n. 510/2006]” (az 510/2006/EK rendelet szerinti uniós vizsgálat tárgyát képező termékleírások) hivatkozásra kattintva.