11.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/1

A Bizottság közleménye – A képzéshez nyújtott, egyedi bejelentéshez kötött állami támogatásra vonatkozó összeegyeztethetőségi elemzés kritériumai

2009/C 188/01

1. BEVEZETÉS

A lisszaboni Európai Tanács 2000 márciusában azt a stratégiai célt tűzte ki, hogy az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává váljon. A lisszaboni következtetések hangsúlyozták az oktatás és képzés központi, a humántőke fejlesztésének fő eszközeként betöltött szerepét, valamint a növekedésre, a termelékenységre és a foglalkoztatásra gyakorolt hatását. A képzés rendszerint jótékony külső hatást gyakorol a társadalom egészére, minthogy növeli a szakképzett munkaerő-kínálatot, amelyből a vállalkozások meríthetnek, erősíti a gazdaság versenyképességét, és támogatja az innovatívabb fejlődési pálya követésére képes tudásalapú társadalmat.

A vállalkozások azonban a társadalmilag kívánatosnál kevesebb képzést nyújthatnak abban az esetben, ha az alkalmazottak szabadon munkáltatót válthatnak, és az adott vállalkozás által kiképzett alkalmazottak felvétele révén más vállalkozások jutnak előnyhöz. Ez különösen azokra a képzésekre vonatkozik, amelyek más vállalkozásoknál is alkalmazható szakértelem átadására irányulnak. Az állami támogatás hozzájárulhat ahhoz, hogy további ösztönző jöjjön létre annak érdekében, hogy a vállalkozások a társadalmilag kívánatos szintnek megfelelő képzést biztosítsanak.

E közleményben a Bizottság útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy a képzési támogatási intézkedések értékelése során milyen kritériumokat alkalmaz. Ezen útmutatás célja, hogy átláthatóvá tegye a Bizottság indokolásait, és biztosítsa a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot. A Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (1) (általános csoportmentességi rendelet) 6. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján ez az útmutatás alkalmazandó minden olyan egyedi képzési támogatásra – függetlenül attól, hogy azt ad hoc módon vagy valamilyen program alapján nyújtják-e –, amelyek támogatástartalma meghaladja a képzési projektenkénti 2 millió eurót.

4.	Az ezen útmutatásban meghatározott kritériumok alkalmazása nem mechanikus módon történik. A bizottsági értékelés szintje és a Bizottság által esetlegesen kért információk jellege arányban áll a verseny torzulásának kockázatával. Az elemzés terjedelme az eset jellegétől függ.

2. A TÁMOGATÁS POZITÍV HATÁSAI

2.1. Piaci hiányosság fennállása

A szakképzett munkavállalók hozzájárulnak a vállalkozások termelékenységének és versenyképességének növeléséhez. Ennek ellenére előfordul, hogy a munkáltatók és a munkavállalók nem fektetnek be eleget a képzésbe, aminek számos oka lehet. Az alkalmazottak korlátozott mértékben fordíthatják forrásaikat képzésre, ha kockázatkerülők, szűkös anyagi helyzetben vannak, vagy az elsajátított ismeretek szintjét nehezen képesek jelezni a jövőbeli munkáltatók felé.

A vállalkozások nem feltétlenül a társadalom egésze szempontjából optimálisnak tekinthető szinten folytatják alkalmazottaik képzését. Ez magyarázható a piac hiányosságával a képzésből származó pozitív externáliákkal kapcsolatban és azzal, hogy a vállalkozások nehezen tudják realizálni a képzés hozamát, ha az alkalmazottak szabadon munkáltatót válthatnak. A vállalkozások esetleg a hatékonysághoz szükségesnél kevesebbet fordítanak képzésre, ha tartanak attól, hogy az alkalmazott a szakértelem megszerzése után munkahelyet vált, még mielőtt megtérülne a vállalkozás befektetése. A vállalkozások ezért sok esetben csak akkor biztosítanak megfelelő képzést dolgozóik számára, ha a képzés gyorsan megtérül, túlnyomórészt az érintett vállalkozás specifikus igényeit fedi le, vagy pedig léteznek olyan speciális szerződési feltételek, amelyek korlátozzák a képzésben részesített alkalmazottat abban, hogy elhagyja a vállalkozást azelőtt, hogy a képzési költségek leírásra kerülnének, vagy amelyek az alkalmazottat a képzési kiadások (részleges) megtérítésére kötelezik.

Abban az esetben is előfordulhat, hogy a képzésbe való befektetés mértéke elmarad a szükségestől, ha a vállalkozás számára e befektetés teljes mértékben megtérül ugyan, de a vállalkozásnál létrejövő előnyök nem olyan jelentősek, mint azok, amelyek a társadalom egésze szempontjából jelentkeznek. A képzésből ilyen pozitív externáliák különösen akkor származhatnak, ha az más vállalkozásoknál is alkalmazható szakértelem fejlesztésére irányul. Ezzel szemben a szakképzés csak meghatározott cégeknél eredményez termelékenységnövekedést és ezt a vállalkozások könnyen ki tudják sajátítani (2). Így a szakképzés pozitív externáliáinak kiterjedése az általános képzés externáliának kiterjedéséhez képest kevésbé jelentős.

Ha a vállalkozások a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő munkavállalók (3) képzését illetően magasabb költségekkel és bizonytalan haszonnal szembesülnek, abban lehetnek érdekeltek, hogy e csoportok számára kevesebb képzést biztosítsanak. Ugyanakkor viszont a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő munkavállalók képzése általában a társadalom egésze számára pozitív externáliákat eredményez (4).

A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy piaci hiányosság áll fenn, amely indokolttá teszi az állami támogatást. Vizsgálatában a Bizottság többek között a következő szempontokat veszi figyelembe:

1.	A képzés jellege, hogy az szakképzés vagy általános képzés-e a 800/2008/EK rendelet 38. cikkének értelmében. Egy adott képzési projekt szakképzési és általános képzési elemeket egyaránt tartalmazhat. Az általános képzés több pozitív externáliát eredményez.

A képzésen szerzett készségek másutt való hasznosíthatósága: Minél szélesebb körben hasznosíthatóak a készségek, annál nagyobb a pozitív externáliák valószínűsége. Például akkor tekinthető úgy, hogy a képzés másutt is hasznosítható szakértelmet nyújt, ha:

a)	a képzést több független vállalkozás együttesen szervezi, vagy ha más vállalkozások munkavállalói is részesülhetnek benne;

b)	a képzés hitelesített, elismert oklevéllel zárul, vagy állami hatóság vagy intézmény hagyja jóvá;

c)	a képzés olyan alkalmazotti csoportokra irányul, amelyeket a vállalkozáson belül és az érintett ágazatban magas fluktuáció jellemez;

d)	a képzés az alkalmazott számára jelenlegi állásán túlmutatóan is hasznos lehet (pl. más vállalkozásnál való elhelyezkedéskor, a társadalmi élete vagy jóléte szempontjából stb.).

3.	A képzés résztvevői: a képzés pozitív externáliáit fokozhatja, ha a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő munkavállalókat is érinti.

2.2. Az állami támogatás mint megfelelő szakpolitikai eszköz

10.

Nem az állami támogatás az egyedüli olyan szakpolitikai eszköz, amely a tagállamok rendelkezésére áll a képzés ösztönzésére. Valójában a képzés elsősorban az oktatási rendszerek révén (pl. egyetemeken, iskolákban, állami hatóságok által folytatott vagy finanszírozott szakképzéseken) valósul meg. Az egyének maguk is vállalkozhatnak képzésekre, munkáltatójuk támogatásával vagy anélkül.

11.

Azok az intézkedések minősülnek megfelelő eszköznek, amelyeknél a tagállam más szakpolitikai lehetőségeket is megfontolt, valamint amelyeknél megalapozottak a szelektív eszköz – úgymint egy adott vállalkozásnak nyújtott állami támogatás – használatának előnyei. A Bizottság különösen figyelembe veszi a tagállam által a javasolt intézkedésről esetlegesen készített hatásvizsgálatokat.

2.3. Ösztönző hatás és a támogatás szükségessége

12.

A képzés állami támogatásának eredményeként a kedvezményezett magatartásának oly módon kell változnia, amely azzal jár, hogy a támogatás kedvezményezettje több és/vagy jobb képzést nyújt, mint a támogatás nélkül tette volna. Amennyiben nem valósul meg a tervezett képzési tevékenységek vonatkozásában ilyen minőségi vagy mennyiségi növekedés, a támogatásról megállapítható, hogy nem fejt ki ösztönző hatást.

13.

Az ösztönző hatást a tényeket összevető elemzés útján állapítják meg, amely a tervezett képzés támogatással és támogatás nélkül megvalósuló szintjét hasonlítja össze. A legtöbb munkáltató számára vállalkozásaik megfelelő működésének biztosítása érdekében szükségesnek bizonyul az, hogy képezzék alkalmazottaikat. Nem feltételezhető az, hogy a képzés – különösen a szakképzés – mindig állami támogatásra szorul.

14.

A tagállamoknak bizonyítaniuk kell a Bizottság felé az ösztönző hatás meglétét és a támogatás szükségességét. Először is, a kedvezményezettnek a képzési projekt elindítását megelőzően támogatás iránti kérelmet kell benyújtania az érintett tagállamhoz. Másodszor, a tagállamnak bizonyítania kell, hogy az állami támogatás – a támogatás nélküli állapothoz viszonyítva – növekedést eredményez a képzési projekt mérete, minősége, kiterjedése vagy célcsoportja tekintetében. A támogatás révén megvalósuló képzési többlet pl. a következő információk segítségével mutatható be: a képzési órák vagy a kínált tanfolyamok számának növekedése, a résztvevők számának növekedése, az általános képzések térnyerése a vállalkozásspecifikus képzésekhez képest, a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok részvételének növekedése.

15.

Vizsgálatában a Bizottság többek között a következő szempontokat fogja figyelembe venni:

a)	a támogatás kedvezményezettjének belső dokumentumai a képzések költségeiről, költségvetéséről, résztvevőiről, tartalmáról és ütemezéséről két helyzetre vonatkoztatva: támogatott képzés és támogatás nélküli képzés esetében;

b)	jogi kötelezettség fennállása, amelynek értelmében a munkáltatóknak bizonyos típusú (pl. biztonsággal kapcsolatos) képzést biztosítaniuk kell: Ilyen kötelezettség fennállása esetén a Bizottság rendszerint azt a következtetést vonja le, hogy nem állapítható meg ösztönző hatás;

c)	a benyújtott projekt hitelessége, pl. a megelőző évek képzési költségvetéseinek összefüggésében és azokkal összehasonlítva;

a képzési program és a támogatás kedvezményezettjének üzleti tevékenysége közötti kapcsolat: minél szorosabb a kapcsolat, annál kisebb az ösztönző hatás valószínűsége. Például, egy bizonyos ágazatban bevezetendő új technológiára irányuló képzés esetében kicsi az ösztönző hatás valószínűsége, mivel a vállalkozásoknak nincs választási lehetőségük, az újonnan bevezetett technológia használatára mindenképpen ki kell képezniük alkalmazottaikat.

2.4. A támogatás arányossága

16.

A tagállamnak bizonyítania kell, hogy a támogatásra szükség van, és a támogatás összege a minimálisan szükséges szintet nem haladja meg.

A támogatható költségeket a 800/2008/EK rendelet 39. cikkével összhangban kell kiszámítani, és a támogatás nélkül meg nem valósuló képzési tevékenységek költségeire kell korlátozódniuk.

A tagállamoknak bizonyítékkal kell alátámasztaniuk, hogy a támogatási összeg nem magasabb, mint a támogatható költségeknek a vállalkozás által ki nem sajátítható része (5). Mindenesetre a támogatási intenzitás a 800/2008/EK rendelet 39. cikkében meghatározott szintet semmilyen körülmények között nem haladhatja meg, és azt a támogatható költségekre kell alkalmazni (6).

3. A TÁMOGATÁS NEGATÍV HATÁSAI

17.

Amennyiben a támogatás a támogatás céljának elérése szempontjából arányos, valószínűsíthetően korlátozott negatív hatásokkal jár, így lehetséges, hogy a negatív hatások elemzésére nincs szükség (7). Néhány esetben azonban jelentős versenytorzító hatással járó változást idézhet elő a támogatás a kedvezményezett magatartásában még akkor is, ha a támogatás szükséges és arányos az adott vállalkozásnál nyújtott képzések mennyiségének emelése szempontjából. Ilyen esetekben a Bizottság alapos elemzést végez a verseny torzulására vonatkozóan. A támogatás versenytorzító hatásának mértéke változó lehet, a támogatás jellemzőitől és az érintett piacok sajátosságaitól függően (8).

18.

A támogatás következő jellemzői befolyásolhatják a verseny torzulásának valószínűségét és kiterjedését:

a)	szelektív jelleg;

b)	a támogatás nagysága;

c)	a támogatás ismétlődése és időtartama;

d)	a támogatásnak a vállalkozás költségeire gyakorolt hatása.

19.

Például, eltérő hatást gyakorol a piacra egy olyan támogatott képzési program, amely egy tagállam legtöbb vállalkozását arra ösztönzi, hogy a megfelelő szint emelése érdekében nagyobb mértékű képzést folytasson, mint az, ha egyetlen vállalkozást részesítenek nagy összegű támogatásban az általa biztosított képzés fokozása érdekében. Ez utóbbi esetben nagyobb a verseny torzulásának valószínűsége, mivel a kedvezményezett versenytársai kevésbé lesznek képesek versenyezni (9). A torzulás még jelentősebb mértékű akkor, ha a kedvezményezett üzleti tevékenységében a képzési költségek az összköltségeken belül jelentős százalékot képviselnek.

20.

A piac jellemzőinek értékelése során – amely sokkal pontosabb képet nyújthat a támogatás valószínűsíthető hatásáról – a Bizottság többek között a következő tényezőket veszi figyelembe:

a)	a piac szerkezete; és

b)	az ágazat vagy iparág jellemzői.

21.

A piac szerkezetének értékelése a következők figyelembevételével történik: a piaci koncentráció, a vállalkozások mérete (10), a termékdifferenciálás jelentősége (11), valamint a belépési és kilépési korlátok. A piaci részesedések és a koncentrációs arány kiszámítására az érintett piac meghatározása után kerül sor. Általában minél alacsonyabb a vállalkozások száma, annál nagyobb piaci részesedéssel rendelkeznek, és annál alacsonyabb szintű verseny jelentkezésére lehet számítani (12). Amennyiben az érintett piacon jelentős a koncentráció és magas a belépési korlát (13), továbbá a kedvezményezett jelentős piaci szereplő itt, nagyobb a valószínűsége annak, hogy versenytársai magatartásuk megváltoztatására kényszerülnek a támogatás következtében.

22.

Az ágazati jellemzők elemzése során a Bizottság többek között a következő tényezőket vizsgálja: a képzett alkalmazottak jelentősége az üzletág szempontjából, többletkapacitás jelenléte, hogy az ágazat piacai növekvő, érett vagy hanyatló piacok-e, a versenytársak képzésfinanszírozási stratégiái (állami támogatás, alkalmazottak, munkáltatók). Például hanyatló iparágban a képzési támogatás növelheti a verseny torzulásának kockázatát azáltal, hogy hozzájárul az alacsony hatékonysággal működő vállalkozások fennmaradásához.

23.	A képzési támogatás bizonyos esetekben torzíthatja a versenyt a piacra lépés és onnan való kivonulás, a kereskedelmi forgalomra gyakorolt hatás és a képzési beruházás kiszorítása vonatkozásában.

A piacra lépés és az onnan való kivonulás

24.

Versenypiacon a vállalkozások olyan termékeket értékesítenek, amelyekből nyereségre tesznek szert. A költségek befolyásolása révén az állami támogatás a nyereségességre is hatással van, és ezáltal befolyást gyakorolhat a vállalkozás azon döntésére is, hogy egy terméket kínáljon-e a piacon. Például a folyamatos termelési költségeket – pl. a képzési költségeket – csökkentő állami támogatás lehetővé tenné, hogy egyébként bizonytalan üzleti kilátásokkal rendelkező vállalkozások lépjenek be a piacra vagy vezessenek be új termékeket hatékonyabb versenytársaik rovására.

25.

Az állami támogatás biztosítása hatást gyakorolhat arra is, hogy egy vállalkozás kivonuljon egy olyan piacról, ahol már jelen van. A képzéshez nyújtott állami támogatás csökkentheti a veszteséget, és lehetővé teheti a vállalkozás piacon maradását – aminek következtében más, hatékonyabb, ám támogatásban nem részesülő vállalkozások kényszerülnének kivonulni a piacról.

A kereskedelmi forgalomra gyakorolt hatás

26.	A képzés állami támogatása egyes térségekben előnyösebb termelési feltételeket idézhet elő más térségekkel szemben. Ennek eredményeként a kereskedelmi forgalom a támogatásban részesített területek felé tolódhat el.

A képzési beruházás kiszorítása

27.

A piacon maradás és a nyereség maximalizálása miatt a vállalkozások érdekeltek abban, hogy képezzék alkalmazottaikat. A képzési beruházás optimális szintje, amelyet az egyes vállalkozások hajlandóak képzésre fordítani attól is függ, hogy versenytársaik mennyit fordítanak erre. Az államilag támogatott vállalkozások csökkenthetik saját befektetéseiket. Másfelől, ha a támogatás arra készteti a kedvezményezettet, hogy többet fektessen be, a versenytársak erre reagálva csökkenthetik saját képzési kiadásaikat. Amennyiben azonos cél elérése céljából a kedvezményezett vagy versenytársai kevesebbet költenek a támogatás jelenléte esetén, mint annak hiányában, a támogatás kiszorítja az alkalmazottak képzésére irányuló magánbefektetésüket.

4. MÉRLEGELÉS ÉS HATÁROZAT

28.

Az elemzés utolsó lépését annak értékelése képezi, hogy a támogatás előnyös hatásai mennyiben ellensúlyozzák annak negatív hatásait. Ennek elvégzése eseti alapon történik. A pozitív és negatív hatások mérlegelése érdekében a Bizottság felméri ezeket, és általános értékelést végez az összes érintett piac termelőire és fogyasztóira gyakorolt befolyásukra vonatkozóan. Könnyen elérhető mennyiségi adatok hiányában a Bizottság minőségi információkat használ fel értékeléséhez.

29.

A Bizottság általában kedvezőbb nézetet alakít ki, és így nagyobb fokú versenytorzító hatást tekint elfogadhatónak abban az esetben, ha az adott vállalkozás képzési tevékenységeinek fokozása szempontjából a támogatás szükséges, célzott és arányos, továbbá a biztosított többletképzés a társadalom számára jelentősebb előnyöket hoz létre, mint a támogatás kedvezményezettje számára.

(1) HL L 214., 2008.8.9., 3. o. A valamely nagyvállalkozásnak nyújtott, 2 millió eurós határértéket el nem érő összegű ad hoc képzési támogatás esetén a Bizottság az e közleményben kifejtett elveket fogja értelemszerűen alkalmazni, bár kevésbé részletekbe menően.

(2) Ugyanakkor a vállalkozások az általános képzés externáliáit is képesek kisajátítani, amennyiben a szerződésekben olyan speciális feltételeket alkalmaznak, amelyek értelmében a képzésen részt vett alkalmazott köteles a képzés elvégzését követően meghatározott ideig a vállalkozásnál maradni.

(3) A hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő munkavállalók meghatározását a 800/2008/EK rendelet 2. cikke tartalmazza.

(4) Például a társadalom szempontjából értékesebb a fiatal és alulképzett munkavállalók képzése, mint a vállalkozás szempontjából, a feltételezett vagy tényleges alacsonyabb termelékenység miatt.

(5) Ez a képzés azon többletköltségével egyezik meg, amelyet a vállalkozás nem tud azáltal kisajátítani, hogy közvetlen előnye származik az alkalmazottai által a képzés révén elsajátított készségekből.

(6) Lásd továbbá a Bizottság jelenlegi gyakorlatát, pl. a következő esetekre vonatkozóan: C 35/07 – A Volvo Cars Gent (Belgium) számára nyújtott képzési támogatás, a Németország által a DHL és a lipcse-hallei repülőtér javára tett intézkedésekről szóló, 2008. július 23-i 2008/948/EK bizottsági határozat (HL L 346., 2008.12.23., 1. o.), és a Belgium által az antwerpeni General Motors Belgium számára tervezett C 14/06 sz. állami támogatásról szóló, 2007. április 4-i 2007/612/EK bizottsági határozat (HL L 243., 2007.9.18., 71. o.).

(7) Továbbá a munkaerőpiac tökéletes működése esetén az alkalmazottak a számukra biztosított képzés révén megszerzett magasabb szintű szakértelemért magasabb fizetésre is igényt tarthatnának és ezáltal internalizálhatnák a képzés pozitív externáliáit.

(8) A támogatás több piacot is érinthet, mivel a támogatás hatása nem feltétlenül korlátozódik azon piacokra, amelyeken a támogatás kedvezményezettje tevékenységégét kifejti, hanem kiterjedhet más piacokra is, pl. a beszerzési piacokra.

(9) Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a tagállamok közötti kereskedelem torzulásához vezethet az, ha valamely tagállam egy egész ágazat számára nyújt képzési támogatást.

(10) A vállalkozások mérete a piaci részesedés, az árbevétel szintjével és/vagy a foglalkoztatottak számával is kifejezhető.

(11) Minél alacsonyabb fokú a termékdifferenciálás, annál nagyobb hatással van a támogatás a versenytársak nyereségére.

(12) Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy egyes piacokon a jelen lévő vállalkozások alacsony száma ellenére jelentős a verseny.

(13) Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy bizonyos esetekben a támogatás hozzájárulhat a belépési korlátok legyőzéséhez, és lehetővé teheti új vállalkozások piacra lépését.

11.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/6

A Bizottság közleménye – A hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott, egyedi bejelentéshez kötött állami támogatásra vonatkozó összeegyeztethetőségi elemzés kritériumai

2009/C 188/02

1. BEVEZETÉS

A Közösség és a tagállamok gazdaság- és szociálpolitikájának központi célja a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió elősegítése. A Közösség egyes területein a munkanélküliség – különösen a strukturális munkanélküliség – továbbra is jelentős probléma, és a munkavállalók egyes csoportjai továbbra is nehezen tudnak a munkaerőpiacra lépni. A bérköltségekhez nyújtott támogatás – ahol a bérköltség az érintett munkahelyek vonatkozásában a támogatás kedvezményezettje által ténylegesen fizetendő teljes összeget jelenti, amely a következőket foglalja magában: a) az adózás előtti bruttó bér és b) a kötelező járulékok, mint például a társadalombiztosítási járulék, valamint c) a gyermekgondozás és a szülői ellátás költsége – (a továbbiakban: bértámogatás) további ösztönzőt biztosíthat ahhoz, hogy a vállalkozások emeljék az általuk foglalkoztatott hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkavállalók számát. Az ilyen támogatás célja tehát az, hogy ösztönözze a célcsoportot képező munkavállalók alkalmazását.

E közleményben a Bizottság útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (1) (általános csoportmentességi rendelet) 6. cikke (1) bekezdésének h) és i) pontja értelmében egyedi bejelentéshez kötött, bértámogatás formájában nyújtott állami támogatások értékelése során milyen kritériumokat alkalmaz. Ezen útmutatás célja, hogy átláthatóvá tegye a Bizottság indokolásait, és biztosítsa a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot.

Ezen útmutatás a 800/2008/EK rendelet 2. cikkének (18), (19) és (20) bekezdése értelmében hátrányos helyzetű, súlyosan hátrányos helyzetű, illetve fogyatékkal élő munkavállalók béréhez nyújtott állami támogatásra alkalmazandó. Ez az útmutatás alkalmazandó minden olyan egyedi intézkedésre – függetlenül attól, hogy azt ad hoc módon vagy valamilyen program alapján nyújtják-e – amelyek támogatástartalma a hátrányos helyzetű munkavállalók és súlyosan hátrányos helzetű munkavállalók (a továbbiakban együttesen: hátrányos helyzetű munkavállalók) foglalkoztatása esetében meghaladja a vállalkozásonkénti évi 5 millió EUR-t, illetve a fogyatékkal élő munkavállalók esetében az évi 10 millió EUR-t (2).

4.	Az ezen útmutatásban meghatározott kritériumok alkalmazása nem mechanikus módon történik. A bizottsági értékelés szintje és a Bizottság által esetlegesen kért információk jellege arányban áll a verseny torzulásának kockázatával. Az elemzés terjedelme az eset jellegétől függ.

2. A TÁMOGATÁS POZITÍV HATÁSAI

2.1. Közérdekű cél megléte

Bizonyos munkavállalói csoportok nagyon nehezen találnak munkát, mert a munkáltatók nem tartják őket elég termelékenynek, illetve előítéleteik vannak velük szemben. A vélt vagy valós alacsonyabb termelékenység magyarázható az aktuális munkatapasztalat hiányával (például fiatal munkavállalók és tartósan munkanélküli személyek esetében) vagy valamilyen tartós fogyatékossággal. E vélt vagy valós alacsonyabb termelékenységük miatt e munkavállalók valószínűleg kiszorulnának a munkaerőpiacról, amennyiben a munkáltatók nem részesülnének alkalmazásukért ellentételezésben.

Társadalmi szempontból kívánatos, hogy a munkaerőpiacra minden munkavállalói csoport be legyen vonva. Ez azt jelenti, hogy újra el lehet osztani a hazai jövedelem egy részét az intézkedés által érintett munkavállalói csoportoknak. Az állami támogatás segítheti a hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő munkavállalók munkaerőpiacra való belépését vagy munkaerőpiacon maradását a vélt vagy valós alacsonyabb termelékenységükből fakadó többletköltségek fedezése révén.

A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy a támogatás közérdekű célt szolgál. Vizsgálatában a Bizottság többek között a következő tényezőket veszi figyelembe:

a)	az intézkedés által érintett munkavállalók száma és csoportjai;

b)	az intézkedés által érintett munkavállalói csoportok foglalkoztatási aránya nemzeti és/vagy regionális szinten és az érintett vállalkozáson vagy vállalkozásokon belül;

c)	az intézkedés által érintett munkavállalói csoportok munkanélküliségi rátája nemzeti és/vagy regionális szinten;

d)	különösen periferikus alcsoportok a fogyatékkal élő és a hátrányos helyzetű munkavállalók átfogóbb kategóriáin belül.

2.2. Az állami támogatás mint megfelelő szakpolitikai eszköz

Nem a bértámogatás formájában nyújtott állami támogatás az egyedüli olyan szakpolitikai eszköz, amely a tagállamok rendelkezésére áll a hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásának ösztönzésére. A tagállamok alkalmazhatnak általános intézkedéseket, amelyek irányulhatnak például a bérköltségek és szociális járulékok adójának általános csökkentésére, fellendítve a beruházást az oktatás és képzés területén, a munkanélkülieknek iránymutatást és tanácsadást, valamint segítséget és képzést nyújtó intézkedésekre, továbbá a munkajog továbbfejlesztésére.

2.3. Ösztönző hatás és a támogatás szükségessége

10.

A hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésére nyújtott állami támogatás eredményeként a kedvezményezett magatartásának oly módon kell változnia, hogy ez az érintett vállalkozásban alkalmazott hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkavállalók számának nettó növekedését biztosítsa. Az újonnan felvett hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő munkavállalókkal kizárólag olyan álláshelyeket lehet betölteni, amelyeket újonnan hoztak létre, illetve amelyek megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás miatt következik be. Létszámleépítés eredményeként keletkező álláshelyek nem tölthetők be támogatott hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő munkavállalókkal. Ebből következően nem használható fel az állami támogatás arra, hogy olyan támogatott munkavállalók helyére vegyenek fel embereket, akik támogatása lejárt, és ezért elbocsátották őket.

11.

A tagállamoknak bizonyítaniuk kell a Bizottság felé az ösztönző hatás meglétét és a támogatás szükségességét. Először is, a kedvezményezettnek támogatás iránti kérelmet kell benyújtania az érintett tagállamhoz az intézkedés által érintett munkavállalói csoportok alkalmazását megelőzően. Másodszor, a tagállamnak bizonyítania kell, hogy a támogatást olyan vállalkozásnál alkalmazott hátrányos helyzetű, illetve fogyatékkal élő munkavállaló után fizetik, ahol a támogatás nélkül nem került volna sor a munkavállaló felvételére.

12.

Vizsgálatában a Bizottság többek között a következő szempontokat fogja figyelembe venni:

a)	a támogatás kedvezményezettjének belső dokumentumai a foglalkoztatási költségekről az intézkedés által érintett munkavállalói csoportokkal kapcsolatban, két helyzetre vonatkozóan: a támogatás biztosítása és ennek elmaradása esetén;

b)	az érintett vállalkozásnak jelenleg vagy korábban nyújtott bértámogatás: a támogatott munkavállalók csoportjai és száma;

c)	az egy év alatt felvettek és távozók száma az intézkedés által érintett munkavállalói csoportokhoz tartozó munkavállalók körében.

2.4. A támogatás arányossága

13.

A tagállamnak bizonyítania kell, hogy a támogatásra szükség van, és a támogatás összege a minimálisan szükséges szintet nem haladja meg.

A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy a támogatás összege nem haladja meg az intézkedés által érintett munkavállalói csoportok alkalmazásának a nem hátrányos helyzetű vagy nem fogyatékkal élő munkavállalók alkalmazásának költségeihez viszonyított nettó többletköltségeit (3).

A támogatási intenzitás soha nem haladhatja meg a 800/2008/EK rendelet 40. cikkében (4) és 41. cikkében (5) meghatározott szinteket. A 800/2008/EK rendelet 40. cikkével (6) és 41. (7) cikkével összhangban kell kiszámítani a támogatható költségeket, amelyekre vonatkozóan alkalmazni kell a támogatási intenzitást.

3. A TÁMOGATÁS NEGATÍV HATÁSAI

14.

Amennyiben a támogatás a támogatás céljának elérése szempontjából arányos, valószínűsíthetően korlátozott negatív hatásokkal jár, így lehetséges, hogy a negatív hatások elemzésére nincs szükség. Néhány esetben azonban jelentős versenytorzító hatással járó változást idézhet elő a támogatás a kedvezményezett magatartásában még akkor is, ha a támogatás szükséges és arányos az adott vállalatnál az intézkedés által érintett munkavállalók csoportjai foglalkoztatottsági szintjének nettó emelése szempontjából. Ilyen esetekben a Bizottság elemzést végez a verseny torzulására vonatkozóan. A támogatás versenytorzító hatásának mértéke változó lehet, a támogatás jellemzőitől és az érintett piacok sajátosságaitól függően (8).

15.

A támogatás következő jellemzői befolyásolhatják a verseny torzulásának valószínűségét és kiterjedését:

a)	szelektív jelleg;

b)	a támogatás nagysága;

c)	a támogatás ismétlődése és időtartama;

d)	a támogatásnak a vállalkozás költségeire gyakorolt hatása.

16.

Például más hatást fejt ki a piacra egy olyan támogatási program, amely a tagállamban található vállalkozásokat általánosságban arra ösztönzi, hogy több hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő munkavállalót alkalmazzanak, mint egy olyan nagy összegű ad hoc támogatás, amelyet egyetlen vállalatnak nyújtanak abból a célból, hogy fokozhassa egy bizonyos munkavállalói csoporthoz tartozók foglalkoztatási szintjét. Ez utóbbi valószínűleg jelentősebb mértékben torzítja a versenyt, mivel a kedvezményezett versenytársai kevésbé tudják vele felvenni a versenyt. A verseny torzulása még nagyobb lesz akkor, ha a kedvezményezett vállalkozásának összköltségében a munkaerő költségei jelentős részt képviselnek.

17.

a)	a piac szerkezete;

b)	az ágazat vagy iparág jellemzői;

c)	a nemzeti/regionális munkaerőpiac helyzete.

18.

A piac szerkezetének értékelése a következők figyelembevételével történik: a piaci koncentráció, a vállalkozások mérete (9), a termékdifferenciálás jelentősége (10), valamint a belépési és kilépési korlátok. A piaci részesedések és a koncentrációs arány kiszámítására az érintett piac meghatározása után kerül sor. Általában minél alacsonyabb a vállalkozások száma, annál nagyobb piaci részesedéssel rendelkeznek, és annál alacsonyabb szintű verseny jelentkezésére lehet számítani (11). Amennyiben az érintett piacon jelentős a koncentráció és magas a belépési korlát (12), továbbá a kedvezményezett jelentős piaci szereplő itt, nagyobb a valószínűsége annak, hogy versenytársai magatartásuk megváltoztatására kényszerülnek a támogatás következtében, például el kell halasztaniuk egy új termék vagy technológia bevezetését, illetve el kell állniuk ettől, vagy akár a piacról is ki kell vonulniuk.

19.

A Bizottság az ágazati jellemzőket is figyelembe veszi, pl. a túlkínálatot, vagy azt, hogy az ágazat piacai növekvő (13), érett vagy hanyatló piacok-e. Például, ha az iparágat túlkínálat vagy érett piacok jellemzik, nagyobb lehet annak a kockázata, hogy a támogatás a hatékonyság csökkenéséhez és a támogatott munkavállalókat nem foglalkoztató vállalkozások körében a termelés visszaszorulásához vezet.

20.	Végül az intézkedést a munkaerő-piaci helyzet – munkanélküliségi ráta, foglalkoztatottsági arány, bérszint, munkajog – összefüggésében vizsgáljuk.

21.	A bértámogatás bizonyos esetekben a 22–27. bekezdésben tárgyalt versenytorzító hatásokat idézheti elő.

Helyettesítő és visszaszorító hatás

22.

A helyettesítő hatás olyan helyzetre utal, amelyben a munkavállalók meghatározott csoportjainak juttatott állások egyszerűen felváltják a más csoportok által betöltött álláshelyeket. A meghatározott munkavállalói alcsoportra irányuló bértámogatás a munkaerőt támogatott és támogatásban nem részesülő munkavállalókra osztja fel, és arra késztetheti a vállalkozásokat, hogy a támogatásban nem részesülő munkavállalókat támogatott munkavállalókkal váltsák fel. Ennek oka, hogy a támogatott és a támogatásban nem részesülő munkavállalók egymáshoz viszonyított bérköltségei megváltoznak (14).

23.

Mivel a támogatott munkavállalókat foglalkoztató vállalkozások a termékek vagy szolgáltatások ugyanazon piacain versenyeznek mint a nem támogatott munkavállalókat foglalkoztató vállalkozások, a bértámogatás hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdaságban másutt esetleg csökkenjen az álláshelyek száma. Ilyen helyzet akkor áll elő, amikor egy támogatott munkavállalókat foglalkoztató vállalkozás fokozza termelését, ugyanakkor visszaszorítja a támogatott munkavállalókat nem alkalmazó vállalkozások termelését, és ennek eredményeképpen a támogatás kiszorítja a támogatás nélküli foglalkoztatást.

A piacra lépés és az onnan való kivonulás

24.

A foglalkoztatási költségek minden vállalkozás általános működési költségeinek részét képezik. Ezért különösen fontos, hogy a támogatás pozitív hatást gyakoroljon a foglalkoztatásra, és ne pusztán arra adjon lehetőséget, hogy a vállalkozások az egyébként őket terhelő költségeket csökkentsék. Például a bértámogatás csökkenti a folyamatos termelési költségeket és így a piacra lépést vonzóbbá tenné, és lehetővé tenné, hogy egyébként bizonytalan üzleti kilátásokkal rendelkező vállalkozások lépjenek be a piacra vagy vezessenek be új termékeket hatékonyabb versenytársaik rovására.

25.

Az állami támogatás biztosítása hatást gyakorolhat arra is, hogy egy vállalkozás kivonuljon-e egy olyan piacról, ahol már jelen van. A bértámogatás csökkentheti a veszteséget, és képessé teheti a vállalkozást arra, hogy a piacon maradjon – ami azzal járhat, hogy más, hatékonyabb, ám támogatásban nem részesülő vállalkozások kényszerülnek arra, hogy elhagyják a piacot.

Befektetési ösztönzők

26.

A bértámogatás által érintett piacok a vállalkozásokat nem késztetik versenyre, és e vállalkozások csökkenthetik a hatékonyság és az innováció érdekében tett befektetéseiket és erőfeszítéseiket. Lehetséges, hogy a kedvezményezett később vezet be új, kevésbé munkaerőigényes technológiákat, mivel megváltozik a munkaerőigényes és a technológiaigényes termelési módszerek egymáshoz viszonyított költsége. A versengő vagy kiegészítő termékek gyártói szintén csökkenthetik vagy későbbre halaszthatják befektetéseiket. Ennek következtében az érintett iparágban csökken a befektetések általános szintje.

A kereskedelmi forgalomra gyakorolt hatás

27.	Az egy adott régióban alkalmazott bértámogatás egyes térségekben előnyösebb termelési feltételeket idézhet elő más térségekkel szemben. Ennek eredményeként a kereskedelmi forgalom a támogatásban részesített területek felé tolódhat el.

4. MÉRLEGELÉS ÉS HATÁROZAT

28.

Az elemzés utolsó lépését annak értékelése képezi, hogy a támogatás előnyös hatásai mennyiben ellensúlyozzák annak negatív hatásait. Ennek elvégzése minden egyedi intézkedésre vonatkozóan eseti alapon történik. A pozitív és negatív hatások mérlegelése érdekében a Bizottság felméri ezeket, és általános értékelést végez az összes érintett piac termelőire és fogyasztóira gyakorolt befolyásukra vonatkozóan. Könnyen elérhető mennyiségi adatok hiányában a Bizottság minőségi információkat használ fel értékeléséhez.

29.

A Bizottság általában kedvezőbb nézetet alakít ki, és így nagyobb fokú versenytorzító hatást tekint elfogadhatónak abban az esetben, ha a támogatás céljának elérése szempontjából a támogatás szükséges és célzott, továbbá az intézkedés által érintett munkavállalói csoportok alacsonyabb termelékenységének ellensúlyozásához szükséges nettó többletköltségekre korlátozódik.

(1) HL L 214., 2008.8.9., 3. o.

(2) A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek, valamint a szociális vállalkozások vállalkozásonkénti évi 10 millió EUR-t meghaladó támogatástartalmú többletköltségeinek ellentételezésére irányuló egyedi intézkedések értékelésére azok sajátos jellege miatt az Európai Közösséget létrehozó szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján kerül sor. A hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott, 5 millió EUR-t el nem érő összegű ad hoc támogatás, valamint a valamely nagyvállalatnak fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott, 10 millió EUR-t el nem érő összegű ad hoc támogatás esetén a Bizottság az ezen iránymutatásban kifejtett elveket fogja értelemszerűen alkalmazni, bár kevésbé részletekbe menően.

(3) A nettó többletköltségekben számításba veszik a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő munkavállalói célcsoportok alkalmazásával járó költségeket (amelyek pl. az alacsonyabb termelékenységből erednek) és azokat az előnyöket, amelyekre a kedvezményezett az alkalmazás által (pl. a vállalati kép javítása révén) tesz szert.

(4) A hátrányos helyzetű munkavállalók támogatásának intenzitása nem haladhatja meg a támogatható költségek 50 %-át.

(5) A fogyatékkal élő munkavállalók támogatásának intenzitása nem haladhatja meg a támogatható költségek 75 %-át.

(6) Hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása esetén az elszámolható költség a felvételt követő legfeljebb 12 hónapos időszak bérköltségével egyezik meg. Ha azonban az érintett munkavállaló súlyosan hátrányos helyzetű, a támogatható költség a felvételt követő legfeljebb 24 hónapos időszak bérköltsége.

(7) A fogyatékkal élő munkavállalók esetében az elszámolható költségek bármely adott olyan időtartam alatt felmerülő bérköltségek, amikor a fogyatékkal élő munkavállaló foglalkoztatásban áll.

(8) A támogatás több piacot is érinthet, mivel a támogatás hatása nem feltétlenül korlátozódik azon piacokra, amelyeken a támogatás kedvezményezettje tevékenységét kifejti, hanem kiterjedhet más piacokra is, pl. a beszerzési piacokra.

(9) A vállalkozások mérete a piaci részesedés, az árbevétel és/vagy foglalkoztatottak szintjével is kifejezhető.

(10) Minél alacsonyabb fokú a termékdifferenciálás, annál nagyobb hatással van a támogatás a versenytársak nyereségére.

(11) Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy egyes piacokon a jelen lévő vállalkozások alacsony száma ellenére jelentős a verseny.

(12) Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy bizonyos esetekben a támogatás hozzájárulhat a belépési korlátok legyőzéséhez, és lehetővé teheti új vállalkozások piacra lépését.

(13) Növekvő piacok esetében általában kevésbé erőteljes hatást gyakorol a támogatás a versenytársakra.

(14) A helyettesítő hatás a munkaerő – mind a támogatott, mind a nem támogatott munkavállalók – iránti kereslet rugalmasságától függ.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

11.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/12

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2009. augusztus 10.

2009/C 188/04

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,4202
JPY	Japán yen	138,01
DKK	Dán korona	7,4450
GBP	Angol font	0,85355
SEK	Svéd korona	10,2129
CHF	Svájci frank	1,5345
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,6940
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,678
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	269,31
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7006
PLN	Lengyel zloty	4,1154
RON	Román lej	4,2095
TRY	Török líra	2,0929
AUD	Ausztrál dollár	1,6895
CAD	Kanadai dollár	1,5361
HKD	Hongkongi dollár	11,0070
NZD	Új-zélandi dollár	2,0985
SGD	Szingapúri dollár	2,0468
KRW	Dél-Koreai won	1 742,67
ZAR	Dél-Afrikai rand	11,4031
CNY	Kínai renminbi	9,7062
HRK	Horvát kuna	7,3269
IDR	Indonéz rúpia	14 103,40
MYR	Maláj ringgit	4,9771
PHP	Fülöp-szigeteki peso	67,729
RUB	Orosz rubel	45,0035
THB	Thaiföldi baht	48,322
BRL	Brazil real	2,5813
MXN	Mexikói peso	18,3135
INR	Indiai rúpia	67,9000

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

11.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/14

A meghallgató tisztviselő zárójelentése a COMP/38.543 – nemzetközi költöztetési szolgáltatások ügyben

(az egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i 2001/462/EK, ESZAK bizottsági határozat (HL L 162., 2001.6.19., 21. o.) 15. és 16. cikkével összhangban)

2009/C 188/06

A határozattervezettel kapcsolatban a következő észrevételek merültek fel:

BEVEZETÉS

2003 augusztusának végén a Bizottság úgy határozott, hogy 2003 szeptemberében vizsgálatot tart Belgiumban, az Allied Arthur Pierre, az Interdean, a Transworld és a Ziegler vállalkozások épületeiben. E vizsgálatokat követően az Allied Arthur Pierre mentességet kérelmezett, illetve a mentességi kérelem elutasítása esetén kérte az esetleges bírság mérséklését a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló, 2002. évi bizottsági közlemény értelmében. Mivel a Bizottság már célzott vizsgálatot hajtott végre, valamint bizonyítékot szerzett a kartell létezésére, mentesség nyújtására már nem volt lehetőség. Mindazonáltal a [*] (1) alapján a Bizottság 30–50 %-kal kívánta csökkenteni az Allied Arthur Pierre-re rótt bírságot.

2005 februárjában, szeptemberében és októberében, valamint 2007 júliusában és októberében a Bizottság az 1/2003/EK tanácsi rendelet 18. cikke értelmében tájékoztatás nyújtására kérte fel az érintett vállalkozásokat, a versenytársakat és a költöztető vállalkozások egyik belgiumi szakmai szervezetét.

A Bizottság arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a határozattervezet címzettjei kartell részesei voltak a belgiumi nemzetközi költöztetési szolgáltatások terén, amelynek keretében a részes vállalkozások rögzített árakat alkalmaztak, maguk között elosztották az ügyfeleket, valamint befolyásolták az ajánlatok benyújtását, és ezáltal megsértették az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikkét és az EGT-megállapodás 53. cikkét. A kartell 19 évig, de legalábbis 1984 és 2003 között fennállt.

Kifogásközlés és válaszadási idő

2006. október 19-én kifogásközlést intéztek 32 címzetthez, amelyek név szerint: az Allied Arthur Pierre NV; a North American International Holding Corporation; a North American Van Lines Inc.; a Sirva Inc.; az Exel International Holdings (Belgium) NV; az Exel International Holdings (Netherlands I) BV; az Exel International Holdings (Netherlands II) BV; az Exel International Holdings Limited; az Exel Investments Limited; a Realcause Limited; az Amcrisp Limited; az Interdean AG; az Interdean Group Limited; az Interdean Holding BV; az Interdean International Limited; az Interdean NV; az Interdean SA; az Iriben Limited; a Rondspant BV; a Team Relocations NV; a Team Relocations Limited; a Trans Euro Limited; az Amertranseuro International Holdings Limited; [*]; a Mozer Moving International SPRL; a Gosselin World Wide Moving NV; a Stichting Administratiekantoor Portielje; a Compas International Movers NV; a Transworld International NV; a Putters International NV; a Verhuizingen Coppens NV; valamint a Ziegler SA.

A címzettek 2006. október 20. és 23. között kapták kézhez a kifogásközlést és két hónap határidőt kaptak a válaszadásra. Indoklással ellátott kérésre a határidőt elhalasztották 2007. január 15-re a Coppens esetében; 2007. január 22-re a Gosselin esetében; valamint szintén 2007. január 22-re a Stichting és az Interdean esetében. Valamennyi fél válaszolt a meghatározott határidőn belül.

Iratbetekintés

A felek DVD formájában juthattak hozzá az ügyirathoz, amelyet kérésre valamennyi félnek megküldtek. Az ügyiratban található egyéb dokumentumok a Bizottság épületében voltak megtekinthetők, ennek lehetőségével 28 vállalkozás kívánt élni. A Ziegler kivételével egyetlen fél sem érdeklődött a meghallgató tisztviselő ügyiratának megtekintésével kapcsolatos kérdések iránt. A Ziegler írásban kérte a meghallgató tisztviselőtől, hogy engedélyezze számára a többi fél által a kifogásközlésre adott válaszokba való betekintést. A meghallgató tisztviselő elutasította a kérést, mivel véleménye szerint a kifogásközlésről szóló értesítés után beérkező információ nem képezi a vizsgálati ügyirat részét, és mint ilyen, nem nyilvános. A kifogásközlésre a többi fél által adott válaszok tekintetében a feleknek csak akkor van iratbetekintési jogosultsága, ha a bennük foglalt információ terhelő jellegű, és a Bizottság végső határozatában utalt rá, illetve amennyiben ezen információ felmentő értékkel bír (2).

Szóbeli meghallgatás

A szóbeli meghallgatásra 2007. március 22-én került sor. Valamennyi fél, illetve képviselőjük jelen volt a meghallgatáson, kivéve az Exel vállalkozási csoportot (az Allied Arthur Pierre anyavállalatai), [*], a Mozert, a Putterst, valamint a Gosselint és a Stichtinget.

Tényállást közlő levél

A meghallgatást követően [*] bizonyította [*]. A Bizottság úgy találta, hogy e további bizonyíték hasznos lehet a kifogásközlésben tett állítások alátámasztására. Ennélfogva 2007. augusztus 23-án tényállást közlő levelet küldött valamennyi félnek, amelyben meghatározta a bizonyíték jellegét, valamint tisztázta annak módját, ahogyan a Bizottság ezt a határozattervezetben majd felhasználja, együttesen a bizonyíték további részleteit tartalmazó CD-ROM-mal. A feleknek két hónap állt rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a tényállást közlő levélre.

Az új bizonyíték nem vezetett a felekkel szembeni további, illetve új kifogásokhoz, ám teljesen megerősítette és alátámasztotta a Bizottság vizsgálati ügyiratában már megtalálható bizonyítékokat.

A HATÁROZATTERVEZET

[*] A határozattervezetben feltüntetett jogsértési időtartamok két vállalkozás tekintetében rövidebbek, mint a kifogásközlésben meghatározottak.

A Bizottsághoz beérkezett határozattervezet csak olyan kifogásokat tartalmaz, amelyek vonatkozásában az érintett felek lehetőséget kaptak álláspontjuk ismertetésére.

Megállapítom, hogy ebben az ügyben a felek meghallgatáshoz való jogát tiszteletben tartották.

Brüsszel, 2008. február 25.

Karen WILLIAMS

(1) A szöveg egyes részeit úgy szerkesztették, hogy bizalmas adatok a szövegbe ne kerüljenek be; ezeket a részeket szögletes zárójel és csillag jelzi.

(2) Az Elsőfokú Bíróság 2006. szeptember 27-i ítélete a T-43/02. sz. Jungbunzlauer ügyben.

11.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/16

Összefoglaló a Bizottság határozatáról

(2008. március 11.)

egy az EK-Szerződés 81. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról

(Ügyszánu COMP/38.543 – Nemzetközi költöztetési szolgáltatások)

(csak az angol, a francia és a holland nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2009/C 188/07

I. BEVEZETÉS

1.	A Bizottság 2008. március 11-én határozatot fogadott el egy az EK-Szerződés 81. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) 30. cikke értelmében a Bizottság közzéteszi a felek nevét és a határozat fő tartalmát, ideértve a kiszabott szankciókat is.

II. AZ ÜGY BEMUTATÁSA

1. Az eljárás

Az ügy hivatalból indult vizsgálatként kezdődött 2003. szeptember 16.–17-én Belgiumban az Allied Arthur Pierre NV, az Interdean NV és a Transworld International NV vállalkozásnál, valamint 2003. szeptember 16.–18-án a Ziegler SA vállalkozásnál. Számos olyan írásos megállapodást találtak, amelyben árakat rögzítettek, továbbá sok egyéb olyan dokumentum is előkerült, amelyekben ún. „közvetítői díjak”, a pályázati ajánlatok befolyásolása és az ügyfelek egymás közötti elosztása formájában közvetve rögzítették az árakat. E bizonyítékok arra utaltak, hogy összesen kilenc vállalkozás vett részt a kartellben 1984 októberétől az 1990-es évek elejéig, illetve 1997 áprilisától 2003 szeptemberéig.

3.	A kifogásközlést 2006. október 18-án fogadták el, amelyről 2006. október 20. és 23. között 32 címzettet értesítettek.

4.	Meghallgatásra 2007. március 22-én került sor.

5.	2007. augusztus 23-án a tényekről ismertető levelet küldtek valamennyi félnek, amelyben közölték, hogy a Bizottság e bizonyítékokat fel kívánja használni az Allied Arthur Pierre NV, az Interdean NV és a Ziegler SA ellen.

6.	A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2008. február 18-án és 2008. március 7-én támogató véleményt bocsátott ki.

2. A jogsértés összefoglalása

A kartell belgiumi nemzetközi költöztetési szolgáltatásokra irányul. Egyaránt idetartoznak a természetes személyek – azaz magánszemélyek, valamint vállalkozások, illetve közintézmények alkalmazottai –, továbbá a vállalkozások, illetve közintézmények számára nyújtott költöztetési szolgáltatások. Ilyen nemzetközi költöztetésre Belgiumból másik országba, illetve másik országból Belgiumba irányulóan kerülhet sor. A megkülönböztető jellegzetesség tehát az, hogy Belgium a kiindulási, illetve célország.

A határozat azzal a következtetéssel zárul, hogy 10 vállalkozás, név szerint az Allied Arthur Pierre NV, a Compas International NV, a Gosselin Group NV, az Interdean NV, a Mozer Moving International SPRL, a Putters International NV, a Team Relocations NV, a Transworld International NV, a Verhuizingen Coppens NV és a Ziegler SA 1984. október 4. és 2003. szeptember 10. között, az árak rögzítésével és a piac egymás közötti felosztásával kartellt működtetett a nemzetközi költöztetési szolgáltatások belgiumi piacán. Megállapodtak egymás között az árakról, „látszat-árajánlatnak” nevezett fiktív árajánlatok formájában úgy befolyásolták a pályázati ajánlatok benyújtását, hogy ezáltal felosztották a költöztetési szerződéseket, továbbá haszonra tettek szert egy „közvetítői díjnak” nevezett, pénzügyi kompenzációra épülő rendszerből. E közvetítői díjak a végleges ár részét képezték, amelyet a fogyasztónak kellett megfizetnie. Az egyes vállalkozások 3 hónaptól 18 évig terjedően vettek részt a kartellben.

3. Címzettek

9.	A határozat címzettje az a (21) pontban felsorolt 31 jogi személy, amely a 10 részt vevő vállalkozást alkotja, mivel ők vettek részt a kartellben, illetve ők felelősek a benne való részvételért.

10.

Az anyavállalatok felelőssége a kartellben részt vevő leányvállalatokért azon a feltételezésen alapul, hogy a Szerződés 81. cikkének és az EGT-megállapodás 53. cikkének értelmében ugyanazon vállalkozás részét képezik. A leányvállalatok tőkéjét valamennyi anyavállalat közvetlenül vagy közvetve 100 %-ban (vagy közel 100 %-ban) birtokolja. Ennélfogva feltételezhető, hogy az anyavállalatok meghatározó befolyást gyakoroltak leányvállalataik kereskedelmi politikájára. A határozat arra a következtetésre jut, hogy e feltételezést egyik anyavállalat sem cáfolta.

4. Korrekciós intézkedések

11.

A bírság alapösszegét a jogsértés súlyossága szerint, a jogsértésben való részvétel utolsó teljes üzleti évében az érintett földrajzi területen az egyes vállalkozások által nyújtott vonatkozó szolgáltatások értékesítési értékének arányában határozzák meg („változó összeg”), ezt megszorozzák a jogsértésben való részvétel éveinek számával, és hozzáadnak egy kiegészítő összeget („belépési díj”), amelyet szintén az értékesítési érték arányában számítanak ki, és amelynek célja, hogy elrettentse a vállalkozásokat az árak rögzítéséről, a piac felosztásáról és a termelés korlátozásáról szóló horizontális megállapodásoktól (2).

12.	Az említett arányok meghatározásához az ebben az ügyben figyelembe vett tényezők arányosak a jogsértés jellegével (árrögzítés, a piac felosztása és a pályázat ajánlatok benyújtásának befolyásolása). Ebben az ügyben a határozat 17 %-os változó összeget és 17 %-os belépési díjat alkalmaz.

13.	A változó összeget valamennyi vállalkozás esetében megszorozták a jogsértésben való részvételük éveinek számával; ebben az ügyben e szám 0,5-től 19-ig terjed.

14.	Súlyosbító körülményt ebben az ügyben nem kell figyelembe venni.

15.

Egyes felek különféle enyhítő körülmények, így például a jogsértésben való korlátozott részvétel, a Bizottsággal az engedékenységi közlemény hatályán túlmutató, hatékony együttműködés, valamint a hatóságok által engedélyezett, illetve ösztönzött versenyellenes magatartás figyelembevételét kérték. A határozat ezeket a kérelmeket mind elutasította.

16.	A bírság összegét egyes vállalkozások esetében az előző üzleti év teljes forgalmának 10 %-ában korlátozták (lásd az 1/2003/EK tanácsi rendelet 23. cikkének (2) bekezdését).

17.	A határozat 50 %-kal csökkenti a bírságot az Allied Arthur Pierre NV esetében. E csökkentésnél figyelembe vették, hogy a vállalkozás által közölt bizonyítékok jelentős hozzáadott értéket jelentettek.

18.	A 2002. évi engedékenységi közlemény 23. pontjának utolsó bekezdése értelmében a határozat arra a következtetésre jut, hogy az Allied Arthur Pierre NV-re az 1997 áprilisa előtti időszak tekintetében nem ró ki bírságot.

19.	Az iránymutatás 35. pontja értelmében öt vállalkozás kérte fizetésképtelenségre hivatkozva a bírság összegének csökkentését. A határozat értelmében ezeket a kérelmeket el kell utasítani.

20.	Ebben az ügyben a Bizottság figyelembe veszi az Interdean NV és anyavállalatai egyéni helyzetével kapcsolatos különleges körülményeket. Következésképpen a határozat az Interdean NV-re kirótt bírságot 70 %-kal csökkentette.

III. A HATÁROZAT

21.

A határozat címzettje az a 10 részt vevő vállalkozást alkotó 31 jogi személy, amely a nemzetközi költöztetési szolgáltatások belgiumi árainak közvetlen és közvetett rögzítésével, a piac egy részének egymás közötti felosztásával, valamint a pályázati ajánlatok benyújtásának befolyásolásával megsértette a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését és az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdését a feltüntetett időszakokban:

az Allied Arthur Pierre NV, 1984. október 4-től2003. szeptember 9-ig; egyetemlegesen az Exel Investments Limited, az Exel International Holdings Limited, a Realcause Limited, az Exel International Holdings (Netherlands I) BV, az Exel International Holdings (Netherlands II) BV és az Exel International Holdings (Belgium) NV vállalkozással, 1992. november 9-től1999. november 18-ig; egyetemlegesen a Sirva Inc., a North American Van Lines Inc. és a North American International Holding Corporation vállalkozással, 1999. november 19-től2003. szeptember 9-ig;

b)	a Compas International Movers NV, 1996. január 26-tól2003. július 8-ig;

c)	a Gosselin Group NV, 1992. január 31-től2002. szeptember 18-ig; egyetemlegesen a Stichting Administratiekantoor Portielje vállalkozással, 2002. január 1-től2002. szeptember 18-ig;

az Interdean NV, 1984. október 4-től2003. szeptember 10-ig; egyetemlegesen az Interdean Holding BV vállalkozással, 1987. november 2-ától1999. június 23-ig; egyetemlegesen az Interdean Group Limited, az Iriben Limited, az Interdean International Limited, az Amcrisp Limited, a Rondspant Holding BV, az Interdean Holding BV, az Interdean SA és az Interdean AG vállalkozással, 1999. június 24-től2003. szeptember 10-ig;

e)	a Mozer Moving International SPRL, 2003. március 31-től2003. július 4-ig;

f)	a Putters International NV, 1997. február 14-től2003. augusztus 4-ig;

a Team Relocations NV, 1997. január 20-tól2003. szeptember 10-ig; egyetemlegesen a Trans Euro Limited és a Team Relocations Limited vállalkozással, 1997. január 20-tól2003. szeptember 7-ig; egyetemlegesen az Amertranseuro International Holdings Limited, a Trans Euro Limited és a Team Relocations Limited vállalkozással, 2000. szeptember 8-tól2003. szeptember 10-ig;

h)	a Transworld International NV, 1984. október 4-től2002. december 31-ig;

i)	a Verhuizingen Coppens NV, 1992. október 13-tól2003. július 29-ig;

j)	a Ziegler SA, 1984. október 4-től2003. szeptember 8-ig.

22.

A (21) pontban említett jogsértésekért kirótt bírságok a következők:

a)	2 600 000 EUR az Allied Arthur Pierre NV esetében, amelyből 2 095 000 EUR-ért a Bizottság a Sirva Inc., a North American Van Lines Inc. és a North American International Holding Corporation vállalkozást egyetemlegesen tekinti felelősnek;

1 300 000 EUR egyetemlegesen az Exel Investments Limited, az Exel International Holdings Limited, a Realcause Limited, az Exel International Holdings (Netherlands I) BV, az Exel International Holdings (Netherlands II) BV és az Exel International Holdings (Belgium) NV esetében, amelyért

a Bizottság az Allied Arthur Pierre NV vállalkozást egyetemlegesen tekinti felelősnek;

c)	7 600 000 EUR egyetemlegesen az Exel Investments Limited, az Exel International Holdings Limited, a Realcause Limited, az Exel International Holdings (Netherlands I) BV, az Exel International Holdings (Netherlands II) BV és az Exel International Holdings (Belgium) NV esetében;

d)	134 000 EUR a Compas International Movers NV esetében;

e)	4 500 000 EUR a Gosselin Group NV esetében, amelyből 370 000 EUR-ért a Bizottság a Stichting Administratiekantoor Portielje vállalkozást egyetemlegesen tekinti felelősnek;

3 185 000 EUR az Interdean NV esetében, amelyért

a Bizottság az Interdean Holding BV vállalkozást egyetemlegesen tekinti felelősnek 3 185 000 EUR összegért; valamint

egyetemlegesen az Interdean Group Limited, az Iriben Limited, az Interdean International Limited, az Amcrisp Limited, a Rondspant Holding BV, az Interdean Holding BV, az Interdean SA és az Interdean AG vállalkozást egyetemlegesen tekinti felelősnek 3 000 000 EUR összegért;

g)	1 500 EUR a Mozer Moving International SPRL esetében;

h)	395 000 EUR a Putters International NV esetében;

3 490 000 EUR a Team Relocations NV esetében, amelyből

a Bizottság a Trans Euro Limited és a Team Relocations Limited vállalkozást egyetemlegesen tekinti felelősnek 3 000 000 EUR összegért; valamint

az Amertranseuro International Holdings Limited, a Trans Euro Limited és a Team Relocations Limited vállalkozást egyetemlegesen tekinti felelősnek 1 300 000 EUR összegért;

j)	246 000 EUR a Transworld International NV esetében;

k)	104 000 EUR a Verhuizingen Coppens NV esetében;

l)	9 200 000 EUR a Ziegler SA esetében.

A (21) pontban felsorolt vállalkozásoknak azonnal fel kell hagyniuk az említett pontban meghatározott jogsértéssel, amennyiben erre még nem került volna sor. A jövőben tartózkodniuk kell a (21) pontban említett valamennyi tevékenységtől, illetve magatartástól, valamint valamennyi olyan tevékenységtől, illetve magatartástól, amely azonos vagy hasonló tárgyra irányul, illetve azonos vagy hasonló hatású.

(1) HL L 1., 2003.1.4., 1. o. A legutóbb az 1419/2006/EK rendelettel (HL L 269., 2006.9.28., 1. o.) módosított rendelet.

(2) Iránymutatás az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról, HL C 210., 2006.9.1., 2. o.

11.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/19

Tagállami összefoglaló adatok a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásokról

2009/C 188/08

Támogatás sz.: XA 135/09

Tagállam: Spanyol Királyság

Régió: Valencia autonóm körzet

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Ayudas a las Agrupaciones de Defensa Sanitaria Ganaderas de la Comunitat Valenciana

Jogalap: Borrador de Orden de la Conselleria de Agricultura, Pesca y Alimentación, por la que se establecen las bases reguladoras de las ayudas a las Agrupaciones de Defensa Sanitaria Ganaderas de la Comunitat Valenciana y se convocan para el año 2009.

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: 1 400 000 EUR

A támogatás maximális intenzitása: A támogatható költségek 100 %-a.

A végrehajtás időpontja: Attól a naptól kezdődően, hogy az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának internetes oldalain közzétették a mentességi kérelem jegyzékszámát.

A támogatási program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: Az 1857/2006/EK rendelet 10. cikkének megfelelően: állat- és növénybetegségek és kártevőfertőzés tekintetében adott támogatás.

Az érintett ágazat(ok): Valencia autonóm körzet területén kis- és középvállalkozás formájában működő, az autonóm körzet vonatkozó nyilvántartásában szereplő sertés-, szarvasmarha-, juh-, kecske-, nyúl- és lótartó, illetőleg méhészeti gazdaságok.

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Conselleria de Agricultura Pesca y Alimentación

C/Amadeo de Saboya, 2

46010 Valencia

ESPAÑA

Internetcím: http://www.agricultura.gva.es/especiales/ayudas_agrarias/pdf/ayuda%20agrupaciones%20de%20defensa%20sanitaria%20ganaderas.pdf

Egyéb információk: —

Támogatás sz.: XA 138/09

Tagállam: Ciprus

Régió: Ciprus

A támogatási program megnevezése: Πρόγραμμα Επιτήρησης Μεταδοτικής Σπογγώδους Εγκεφαλοπάθειας Βοοειδών.

Jogalap:

1.	Item 03525 of the 2009 budget — Participation in European Union Programmes.

2.	Ο περί της Εφαρμογής Κοινοτικών Κανονισμών στον Τομέα της Κτηνιατρικής Νόμος του 2004 (Ν 149(Ι)/2004) [application of Regulation (EC) No 999/2001].

Νόμος που προνοεί για την Υγεία των Ζώων (Ν.109(Ι)2001)

»4. (1)

Η Αρμόδια Αρχή έχει εξουσία και αρμοδιότητα να μεριμνά για-

c)	γ). την επιδημιολογική διερεύνηση του ζωικού πληθυσμού, για διαπίστωση ή μη της ύπαρξης μολυσματικών, παρασιτικών ή άλλων ασθενειών των ζώων«.

4.	Απόφαση Εφόρου Ελέγχου Κρατικών Ενισχύσεων με αριθμό 309 και ημερομηνία 3 Απριλίου 2009. (Official Journal of the Republic of Cyprus No 4355 of 10 April 2009., p. 1540).

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: 68 000 EUR

A támogatás maximális intenzitása: 100 %

A végrehajtás időpontja: A program végrehajtására csak azt követően kerül sor, hogy azt az Európai Bizottság közzétette az 1857/2006/EK rendelettel összhangban.

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama: 2009. december 31-ig.

A támogatás célja: Állatbetegségek (az 1857/2006/EK rendelet 10. cikke alapján). A program a következőkre terjed ki: i. a mezőgazdasági termelőknek az állatbetegségek megelőzése és felszámolása során felmerült költségekhez nyújtott támogatás (az 1857/2006/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése) és ii. a mezőgazdasági termelőknek az állatbetegségek okozta károk ellentételezésére nyújtott támogatás (az 1857/2006/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdése).

Az érintett ágazat(ok): NACE-kód

A10401 – Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Ktiniatrikes Ypiresies

Ypourgeio Georgias

Fysikon Poron kai Perivallontos

Tmima Ktiniatrikon

Ypiresion Ktiniatreio Athalassas

1417 Λευκωσία/Nicosia

ΚYΠΡΟΣ/CYPRUS

Internetcím: http://www.moa.gov.cy/moa/vs/vs.nsf/All/0A919596426A5D59C225758C0043265C/$file/bse%20final.pdf?OpenElement

http://www.publicaid.gov.cy/publicaid/publicaid.nsf/All/92619A79959C4C7BC2257594003762CA/$file/Απόφαση%20Αρ.%20309.pdf

Egyéb információk: A bejelentett intézkedés célja a szarvasmarhafélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmára irányuló ellenőrző program végrehajtása, a közösségi jogszabályok rendelkezéseivel összhangban (999/2001/EK rendelet).

A szóban forgó betegség szerepel a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) jegyzékében és a 90/424/EGK tanácsi határozat mellékletben (azon betegségek jegyzéke, amelyek esetében társfinanszírozás nyújtható). A szarvasmarhafélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmára irányuló ellenőrző program tervezett 2009-es kiadásairól a társfinanszírozási programok keretében értesítették az Európai Bizottságot.

Az említett intézkedés keretében nyújtandó támogatás kedvezményezettjei a Ciprusi Köztársaság ellenőrzése alatt álló területeken szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági termelők. A betegség felszámolását célzó program keretében azok a szarvasmarha-tenyésztők kaphatnak támogatást, akiknek állataiban a betegség jelenléte kimutatott vagy feltételezett. Az ellenőrző program a meghatározott korú, emberi fogyasztás céljából levágott szarvasmarha, valamint az összes, szarvasmarhatartó-telepen elhullott állat tesztelését foglalja magába.

Támogatás sz.: XA 139/09

Tagállam: Németországi Szövetségi Köztársaság

Régió: Freistaat Sachsen

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Gemeinsames Umsetzungsdokument zum Operationellen Programm der grenzübergreifenden Zusammenarbeit Sachsen — Polen 2007-2013

Jogalap: A támogatásokat

az operatív program (CCI-kód: 2007CB163PO018),

a közös alkalmazási dokumentum és

a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet, illetve ezek mindenkori módosításai alapján engedélyezik.

A támogatást ezen kívül Szászország költségvetésének (Sächsische Haushaltsordnung — SäHO, SächsGVBl. 2001, S. 154) 23. és 44. cikke, valamint a szászországi pénzügyminisztérium kapcsolódó közigazgatási rendeleteinek mindenkori hatályos szövege alapján engedélyezik, az alkalmazási dokumentumban foglalt eltérő, illetve különleges rendelkezésekkel összhangban.

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: Évente 1 millió EUR

A támogatás maximális intenzitása: 50 %

A végrehajtás időpontja: A támogatási program összefoglaló tájékoztatójának Bizottság általi közzétételét követően

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: A támogatás a következő konkrét célok megvalósítására irányul:

határokon átívelő gazdasági és ökológiai tevékenységek tervezése és megvalósítása a szász-cseh támogatott térségben, a fenntartható térségi fejlesztés közös stratégiáinak kidolgozása révén,

a térség Európán belüli versenyképességének fenntartható növelése,

hatékony, határokon átívelő együttműködés révén a támogatott térség fejlődési potenciáljának célirányos kiaknázása.

Ennek érdekében az 1857/2006/EK rendelet alábbi rendelkezéseit alkalmazzák:

5. cikk: A hagyományos tájkép és épületek megőrzése, különösen a turisztikai infrastruktúra terén tett intézkedések (az alkalmazási dokumentum II. részének 1.2.1. pontja alapján), a környezet megóvása és javítása terén (az alkalmazási dokumentum II. részének 1.4.1. alpontja alapján) kizárólag a NATURA 2000 programot végrehajtó intézkedések,

15. cikk: Technikai segítségnyújtás az agrárszektorban, különösen a gazdasági és/vagy tudományos együttműködés fokozására/támogatására (az alkalmazási dokumentum II. részének 1.1.1. pontja alapján), valamint a környezetvédelem területén megvalósuló együttműködés támogatására (az alkalmazási dokumentum II. részének 1.4.2. pontja alapján) irányuló intézkedések.

A kiadások támogathatósága szempontjából is az 1857/2006/EK rendelet 5. és 15. cikke irányadó.

Támogatásban csak a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozások részesülnek.

Az érintett ágazat(ok): Mezőgazdaság (évelő és nem évelő növények termesztése, faiskolák üzemeltetése, állattartás, vegyes gazdálkodás, mezőgazdasági szolgáltatások nyújtása).

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Sächsische Aufbaubank — Förderbank

Pirnaische Straße 9

01069 Dresden

DEUTSCHLAND

Internetcím: http://www.sn-pl.eu/media/de/2009-03-25_Umsetzungsdokument_SN-PL_korr.pdf

Egyéb információk:

Sächsisches Staatsministerium für Wirtschaft und Arbeit

Referat 56, Verwaltungsbehörde des EU-Programms „Grenzübergreifende Zusammenarbeit“

Wilhelm-Buck-Straße 2

01097 Dresden

DEUTSCHLAND

Thomas TREPMANN

Referatsleiter

Sächsisches Staatsministerium für Umwelt und Landwirtschaft

11.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/22

A francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) alapján

(Hirdetmény folyékony és gáznemű szénhidrogének bányászati célú kutatására vonatkozó engedély, az ún. „Permis de Chéroy” iránti kérelemről)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2009/C 188/09

2009. március 4-én kelt beadványában a Lundin International gazdasági társaság (székhelye: Maclaunay 51210 Montmirail, Franciaország) kérelmet nyújtott be folyékony és gáznemű szénhidrogének bányászati célú kutatására (ún. „Permis de Chéroy”), ötéves időtartamra. A kérelem mintegy 871 négyzetkilométer nagyságú területet érint Seine-et-Marne, Loiret és Yonne megyében.

A kérelem tárgyát képező terület határvonalát a földrajzi koordinátáikkal meghatározott alábbi pontokat felsorolásuk sorrendjében összekötő hosszúsági és szélességi körök ívei alkotják (a koordináták az NTF vetületi rendszerben, a Párizson átmenő kezdő meridiánhoz viszonyítva, újfokban (gr) vannak megadva):

Pont	Földrajzi hosszúság	Földrajzi szélesség
A	0,60 gr K	53,80 gr É
B	0,90 gr K	53,80 gr É
C	0,90 gr K	53,40 gr É
D	0,60 gr K	53,40 gr É
E	0,60 gr K	53,50 gr É
F	0,50 gr K	53,50 gr É
G	0,50 gr K	53,60 gr É
H	0,60 gr K	53,60 gr É

A kérelmek benyújtása és a koncessziós szerződés odaítélésének feltételei

Az eredeti kérelem és a versengő kérelmek benyújtói kötelesek igazolni, hogy teljesülnek a bányászati engedélyekről és a földfelszín alatti tárolási engedélyekről szóló, 2006. június 2-i 2006-648. sz. rendelet (Journal officiel de la République française, 2006. június 3.) 4. és 5. cikkében meghatározott feltételek.

E hirdetmény közzétételétől számítva kilencven napon belül az érdekelt társaságok versengő kérelmet nyújthatnak be az Európai Közösségek Hivatalos Lapja 1994. december 30-i C 374. számának 11. oldalán közzétett, a szénhidrogén-bányászati engedélyek franciaországi megszerzéséről szóló hirdetményben összefoglalt szabályok szerint, amelyeket a bányászati engedélyekről és a földfelszín alatti tárolásra vonatkozó engedélyekről szóló 2006-648. sz. rendelet állapított meg. A versengő kérelmeket a bányászati miniszternek kell címezni, és az alább megadott címre kell beküldeni.

Az eredeti kérelemmel és a versengő kérelmekkel kapcsolatos határozatok meghozatala során figyelembe vesszük az említett rendelet 6. cikkében a bányászati engedélyek kiadására vonatkozóan meghatározott feltételeket. Ezeket a határozatokat legkésőbb 2011. március 25-ig meghozzuk.

A tevékenység gyakorlásának és megszüntetésének feltételei és követelményei

A kérelmezők figyelmébe ajánljuk a bányászati törvénykönyv 79. és 79.1. sz. cikkét és a bányászati tevékenységről, a földfelszín alatti tárolási tevékenységről, valamint a bánya- és a földfelszín alatti tárolási rendészetről szóló, 2006. június 2-i 2006-649. sz. rendeletet (Journal officiel de la République française, 2006. június 3.).

További felvilágosítást a környezetvédelemért, az energiaügyért, a fenntartható fejlődésért és a területgazdálkodásért felelős minisztérium ad: Ministère de l’écologie, de l’énergie, du développement durable et de l’aménagement du territoire, Direction générale de l'énergie et climat, Direction de l'énergie, Sous-direction de la sécurité d'approvisionnement et des nouveaux produits énergétiques, bureau exploration production des hydrocarbures, Arche de La Défense, 92055 La Défense Cedex, telefon +33 140819537, telefax +33 140819529.

A fentiekben említett jogszabályok szövege a Légifrance honlapon, a http://www.legifrance.gouv.fr internetcímen olvasható.

(1) HL L 164., 1994.6.30., 3. o.

11.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/24

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-glükonát behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

2009/C 188/10

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 384/96/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján a Bizottsághoz panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó nátrium-glükonát behozatala dömpingelt formában történik, s ezáltal jelentős kárt okoz a közösségi gazdasági ágazatnak.

1. A panasz

A panaszt 2009. június 30-án nyújtotta be az Európai Vegyipari Tanács (European Chemical Industry Council, CEFIC) (a továbbiakban: panaszos) olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése a nátrium-glükonát teljes közösségi gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át teszi ki.

2. A termék

Az állítások szerint dömpingelt termék a jelenleg az ex 2918 16 00 KN-kód alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból származó, 0023277-9 vámuniós és statisztikai számmal (CUS) ellátott száraz nátrium-glükonát (a továbbiakban: érintett termék). Ez a KN-kód csak tájékoztató jellegű.

3. A dömpingre vonatkozó állítás

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban a panaszos a Kínai Népköztársaság vonatkozásában a rendes értéket az 5.1. pont d) alpontjában említett piacgazdasági berendezkedésű ország árai alapján állapította meg. A dömpingre vonatkozó állítás az így kiszámított rendes értéknek és az érintett termék Közösségbe irányuló exportja során alkalmazott exportáraknak az összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözet jelentős.

4. A kárra vonatkozó állítás

A panaszos prima facie bizonyítékokkal szolgált arról, hogy az érintett terméknek a Kínai Népköztársaságból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

Állítása szerint az érintett termék behozatali mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatnak a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésére, az eladott menynyiségekre és a közösségi gazdasági ágazat által alkalmazott árszintre, ezáltal pedig jelentős mértékben rontják a közösségi gazdasági ágazat összteljesítményét, és különösen pénzügyi helyzetét.

5. Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt a közösségi gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

5.1. A dömping és a kár megállapítására irányuló eljárás

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy a Kínai Népköztársaságból származó érintett termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömping okoz-e kárt.

a) Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett felek nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság határozhat úgy, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt alkalmaz.

i. Mintavétel a Kínai Népköztársaság exportőrei/gyártói esetében

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportőrt/gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a 2008. július 1. és 2009. június 30. közötti időszakban a Közösségbe irányuló exportra értékesített érintett termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában a 27 tagállam esetében (külön-külön és összesítve),

—	a 2008. július 1. és 2009. június 30. közötti időszakban a belföldi piacon értékesített érintett termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában,

—	a vállalat pontos nemzetközi tevékenysége az érintett termék előállításának vonatkozásában,

—	az érintett termék előállításában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló (2) valamennyi vállalat neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együttműködés hiányának következményeit a 8. pont ismerteti.

Az exportőrök/gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az exportáló ország hatóságaival és az exportőrök/gyártók ismert szövetségeivel.

Minthogy a vállalatok nem lehetnek biztosak abban, hogy bekerülnek a mintába, az egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezni szándékozó exportőröknek/gyártóknak a Bizottság azt tanácsolja, hogy az ezen értesítés 6. a) pontjának i. alpontjában megállapított határidőn belül igényeljenek kérdőívet, valamint piacgazdasági elbánás és/vagy egyéni elbánás iránti kérelemhez szükséges igénylőlapot, és nyújtsák be azokat az ezen értesítés 6. a) pontja ii. alpontjának első bekezdésében, illetve 6. d) pontjában megállapított határidőn belül. Felhívjuk azonban a figyelmet ezen értesítés 5.1. pontja b) alpontjának utolsó mondatára.

ii. Mintavétel az importőrök esetében

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat teljes forgalma euróban a 2008. július 1. és 2009. június 30. közötti időszakban,

—	az alkalmazottak összlétszáma,

—	a vállalat pontos tevékenysége az érintett termék vonatkozásában,

—	a Kínai Népköztársaságból származó importált érintett termék 2008. július 1. és 2009. június 30. közötti, a közösségi piacra irányuló behozatalának, illetve a Közösség piacán lebonyolított viszonteladásának mennyisége tonnában és értéke euróban,

—	az érintett termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló (3) valamennyi vállalat neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

Az importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az importőrök ismert szövetségeivel.

iii. A minták végleges kiválasztása

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban releváns információt kívánnak benyújtani, azt a 6. b) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül kell megtenniük.

A Bizottság a mintákat a mintavételi eljárásban részt venni szándékozó érintett felekkel folytatott konzultációt követően kívánja véglegesen kiválasztani.

A mintába felvett vállalatoknak a 6. b) pont iii. alpontjában meghatározott határidőn belül kérdőívet kell kitölteniük, és a vizsgálat során együtt kell működniük.

Kellő együttműködés hiányában a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy megállapításait – az alaprendelet 17. cikkének (4) bekezdésével és 18. cikkével összhangban – a rendelkezésre álló tényekre alapozza. A rendelkezésre álló tények alapján tett megállapítások a 8. pontban ismertetett okoknál fogva kedvezőtlenebbnek bizonyulhatnak az érintett fél számára.

b) Kérdőívek

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a következő felek részére: a közösségi gazdasági ágazat és a Közösségben működő gyártói szövetségek, a Kínai Népköztársaságban működő, a mintába felvett exportőrök/gyártók, az exportőrök/gyártók ismert szövetségei, a mintába felvett importőrök, az importőrök ismert szövetségei, valamint az érintett exportáló országok hatóságai.

A Kínai Népköztársaság azon exportőreinek/gyártóinak, akik az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése és 9. cikkének (6) bekezdése alapján egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezik, kitöltött kérdőívet kell benyújtaniuk az ezen értesítés 6. a) pontjának ii. alpontjában meghatározott határidőn belül. Ehhez a 6. a) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül kérdőívet kell igényelniük. Az érintetteknek ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy abban az esetben, ha az exportőrök/gyártók esetében mintavételre kerül sor, a Bizottság határozhat úgy, hogy nem számít ki egyéni dömpingkülönbözetet számukra, amennyiben az exportőrök/gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni vizsgálat túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

c) Információgyűjtés és meghallgatások

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék álláspontjukat, a kérdőívre adott válaszokon kívül szolgáltassanak további információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezen információknak és az ezeket alátámasztó bizonyítékoknak a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben olyan kérelmet nyújtanak be, amelyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják. E kérelmet a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtani.

d) A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztása

A Kínai Népköztársaságra érvényes rendes érték megállapításának céljából a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban az Egyesült Államokat tervezi kiválasztani megfelelő piacgazdasági berendezkedésű országnak. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy a 6. c) pontban megállapított külön határidőn belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országot e célra.

e) Piacgazdasági elbánás és egyéni elbánás

A Kínai Népköztársaság azon exportőreinek/gyártóinak esetében, akik azt állítják és bizonyítani is tudják, hogy piacgazdasági feltételek között működnek – azaz megfelelnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában ismertetett követelményeknek –, a rendes érték megállapítására az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerint kerül sor. Az exportőröknek/gyártóknak kellően megalapozott kérelmüket a 6. d) pontban megállapított külön határidőn belül kell benyújtaniuk. A Bizottság igénylőlapokat küld a következő felek számára: a Kínai Népköztársaságnak a mintába felvett vagy a panaszban megnevezett minden exportőre/gyártója, illetve a panaszban megnevezett exportőri/gyártói szövetségek, valamint a Kínai Népköztársaság hatóságai. Ezt az igénylőlapot a kérelmező az egyéni elbánás iránti kérelem benyújtásához is használhatja, amennyiben teljesíti az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételeket.

5.2. A közösségi érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban és abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e a közösségi érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság ezért az ismert közösségi gazdasági ágazatnak, az importőröknek és képviseleti szövetségeiknek, továbbá a reprezentatív felhasználóknak és a reprezentatív fogyasztói szervezeteknek kérdőíveket küldhet. A felek – köztük azok is, amelyeket a Bizottság nem ismer – a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított általános határidőkön belül jelentkezhetnek a Bizottságnál és információkat szolgáltathatnak, amenynyiben bizonyítani tudják, hogy tevékenységük és az érintett termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az előző mondattal összhangban cselekvő felek a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül meghallgatást kérhetnek, ismertetve azokat a különleges okokat, amelyek ezt indokolják. Meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 21. cikke alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

6. Határidők

a) Általános határidők

i. Kérdőív vagy egyéb igénylőlapok igénylése

Minden érdekelt félnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 10 napon belül be kell nyújtania kérdőív vagy egyéb igénylőlap iránti kérelmét.

ii. Jelentkezés, kitöltött kérdőívek benyújtása, egyéb információk közlése

Ahhoz, hogy az érdekelt felek előterjesztéseit a vizsgálat során figyelembe lehessen venni, a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 40 napon belül jelentkezniük kell a Bizottságnál, ki kell fejteniük álláspontjukat, be kell nyújtaniuk kitöltött kérdőíveiket, illetve a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a birtokukban lévő egyéb információkat. Az ezen eljárásban érintett minden olyan exportőrnek/gyártónak, aki az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdésével összhangban egyéni vizsgálatot kérelmez, eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 40 napon belül szintén kitöltött kérdőívet kell benyújtania. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többsége csak akkor gyakorolható, ha a felek a fent említett határidőn belül jelentkeznek a Bizottságnál.

A mintába felvett vállalatoknak kitöltött kérdőíveiket a 6. b) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk.

iii. Meghallgatások

Az érdekelt felek ugyanezen 40 napos határidőn belül kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat is.

b) A mintavétellel kapcsolatos külön határidő

Az 5.1. a) pont i. és ii. alpontjában meghatározott információknak ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított 15 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz, mert a Bizottság az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 21 napon belül konzultációt kíván folytatni azokkal az érdekelt felekkel, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a minta végleges kiválasztásakor a mintába bekerüljenek.

ii.	Az 5.1. a) pont iii. alpontjában említett minden egyéb, a minta kiválasztása szempontjából fontos információnak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 21 napon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

iii.	A mintába felvett felek kitöltött kérdőíveinek a mintába való felvételükről szóló értesítést követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

c) A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztására vonatkozó külön határidő

A vizsgálatban érintett feleknek észrevételeik lehetnek azzal kapcsolatban, hogy megfelelő piacgazdasági berendezkedésű országnak tartják-e az Amerikai Egyesült Államokat, melyet a Bizottság az 5.1. pont d) alpontjában ismertetettek szerint a Kínai Népköztársaságra érvényes rendes érték megállapításához kiválasztani tervez. Az észrevételeknek az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 10 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

d) A piacgazdasági státusz és/vagy az egyéni elbánás iránti kérelmek benyújtására vonatkozó külön határidő

Az 5.1. pont e) alpontjában említett, kellően megalapozott, piacgazdasági státusz iránti kérelmeknek és/vagy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése szerinti, kellően megalapozott, egyéni elbánás iránti kérelmeknek az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

7. Írásbeli beadványok, kitöltött kérdőívek, levelek

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formában), melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (4) (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni; az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű változatot is rendelkezésre kell bocsátani, amelyet „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate General for Trade

Directorate H

Office: N105 04/92

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

8. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

9. A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni.

10. Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően fogja kezelni.

11. Meghallgató tisztviselő

A Bizottság felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy ha az érdekelt felek úgy ítélik meg, hogy védelemhez való joguk gyakorlása során nehézségekbe ütköznek, kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság szolgálatai között: az eljárás során szükség esetén közvetít az érdekeik védelmét érintő eljárási kérdésekben, különös tekintettel az aktához való hozzáférésre, az adatok bizalmas kezelésére, a határidők meghosszabbítására, valamint az írásban és/vagy szóban kifejtett álláspontok kezelésére. További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található (http://ec.europa.eu/trade).

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o.

(2) A kapcsolatban álló vállalat kifejezés jelentésének tekintetében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 143. cikke az irányadó.

(3) A kapcsolatban álló vállalat kifejezés jelentésének tekintetében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 143. cikke az irányadó.

(4) Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szolgál. A dokumentumnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelmet kell biztosítani. Az alaprendelet 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

(5) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

11.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/30

Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2009/C 188/12

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet 7. cikke alapján létrejön a módosítás iránti kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak a közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

Módosítás iránti kérelem a 9. cikk alapján

„PECORINO TOSCANO”

EK-szám: IT-PDO-0117-0020-09.07.2004

OFJ ( ) OEM ( X )

1. A termékleírás érintett szakaszcímei:

—		A termék elnevezése
—		A termék leírása
—		Földrajzi terület
—		A származás igazolása
—		Az előállítás módja
—		Kapcsolat
—		Címkézés
—		Nemzeti előírások
—		Egyéb (kérjük, határozza meg)

2. A módosítás típusa:

—		Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló lap módosítása
—		Olyan bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentumot, sem az összefoglalót nem tették közzé
—		A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdése)
—		A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdése)

3. Módosítás(ok):

3.1. Leírás:

Pontosulnak a végtermék jellemzői

3.2. Az előállítás módja:

Elsősorban az pontosul, hogy a Pecorino Toscano készítésére szánt teljes juhtejnek nyersnek kell lennie, illetve a pasztörizálás végén alávethető hőkezelésnek, és beoltható természetes vagy kiválasztott őshonos tejsavbaktérium-kultúrákkal.

Meghatározásra kerül a sajtérlelés minimális időszaka is.

3.3. Címkézés:

A Pecorino Toscano OEM sajt forgalomba hozatalakor a sajtkorongok oldalán jelölést kell elhelyezni: a lágy tésztájú sajton tintával, a félkeményen pedig beégetéssel. Az előre csomagolt darabokon a jelölést a csomagoláson kell elhelyezni, feltéve, hogy az a származási területen történik.

A darabolt Pecorino Toscano a származási területen kívül is csomagolható; ilyenkor az oldalán a sajtüzem vagy az érlelő jelölését kell viselnie. A csomagolóknak mindenképpen megállapodást kell kötniük az oltalommal foglalkozó konzorciummal. A logó alatti rövidítés azonosítja a gyártót/érlelőt/darabolót, akik rendelkeznekk a Pecorino Toscano forgalomba hozataláról gondoskodó ellenőrző szerv által kiadott tanúsítással. A sajtkorongokon vagy a darabokon az oltalommal foglalkozó konzorcium által engedélyezett címke található „Pecorino Toscano D.O.P.” vagy „Pecorino Toscano D.O.P. stagionato” felirattal, amely a címkén található összes többi szöveghez képest kontrasztos és egyértelmű méretében, jellegében és elhelyezkedésében egyaránt. Egy vagy több alkalommal fel kell tüntetni a színes jelölést is, legalább 15 mm méretben.

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„PECORINO TOSCANO”

EK-szám: IT-PDO-0117-0020-09.07.2004

OEM ( X ) OFJ ( )

Ez az összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

1. A tagállam felelős szerve:

Elnevezés:

Ministero delle politiche agricole e forestali

Cím:

Via XX Settembre 20

00187 Roma RM

ITALIA

Tel.

+39 0646655106

Fax

+39 0646655306

E-mail:

saco7@politicheagricole.it

2. Csoportosulás:

Elnevezés:

Consorzio per la tutela del Pecorino Toscano D.O.P.

Cím:

Via Goffredo Mameli 17

58100 Grosseto

ITALIA

Tel.

+39 0564420038

Fax

+39 0564429504

E-mail:

info@pecorinotoscanodop.it

Összetétel:

Termelők/feldolgozók ( X ) egyéb ( )

3. A termék típusa:

1.3. osztály

Sajtok

4. Termékleírás:

(a követelmények összefoglalása az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján)

4.1. Elnevezés:

„Pecorino Toscano”

4.2. Leírás:

A Pecorino Toscano olyan sajt, amely a termelési övezetből származó teljes juhtejből készül, lágy vagy félkemény tésztájú és jellegzetes (kevert) állagú, attól függően, hogy asztali fogyasztásra vagy reszelésre szánják, rövid vagy hosszú érlelésű, sík alapú és enyhén konvex oldalú henger formájú, melynek méretei a következők: az alap átmérője 15–22 cm, a henger oldalának magassága 7–11 cm, tömege 0,75–3,50 kg. Szárazanyagra számított zsírtartalma a félkemény termék esetében legalább 40 %, a lágy esetében legalább 45 %. A kéreg színe különféle árnyalatú sárga, a lágy sajt esetében egészen telt sárgáig; a kéreg színe a különféle kezelésektől is függhet. A tészta színe a lágy sajt esetében a fehértől a világos szalmasárgáig, a félkemény esetében a világos szalmasárgától a szalmasárgáig terjed. A sajttészta szerkezete tömör és a vágásfelületen szilárd a félkemény típusnál, esetlegesen szabálytalanul elszórt lyukakkal. Az íz a sajátos gyártási eljárásoknak köszönhetően zamatos, jellemzően markáns. Az érlelési időszak a lágy típus esetében legalább 20 nap, a félkemény esetében pedig legalább négy hónap.

4.3. Földrajzi terület:

A Pecorino Toscano előállítási területe felöleli egész Toscana tartományt, valamint a szomszédos (Umbria tartománybeli) Allerona és Castiglione del Lago települések teljes területét, továbbá (a Lazio tartományban található) Acquapendente, Onano, San Lorenzo Nuovo, Grotte di Castro, Gradoli, Valentano, Farnese, Ischia di Castro, Montefiascone, Bolsena és Capodimonte települések teljes területét.

4.4. A származás igazolása:

A termelési folyamat valamennyi szakaszát figyelemmel kell kísérni, és az összes bemenő (input) és kimenő (output) terméket dokumentálni kell. Ily módon garantálható a termék nyomon követhetősége és visszakövethetősége, amihez hozzájárulnak az ellenőrző szerv által a tenyésztőkről, begyűjtőközpontokról, gyártókról/érlelőkről, sajtüzemekről, csomagolókról és darabolókról vezetett listák, illetve a gyártás és csomagolás nyilvántartása és az előállított mennyiségeknek az ellenőrző struktúrák számára történő bejelentése. Ezenkívül az előállított tej mennyiségét, valamint a nyersanyagot szolgáltató juhokat is ellenőrizni kell. Folyamatosan naprakészen kell tartani a tenyésztett juhok nyilvántartásait, hogy azokból világosan kitűnjön, éppen mekkora a tenyészetben található létszám. Ezen túlmenően nyilvántartást kell vezetni az előállított/leadott tejről is. A sajtüzemeken belül ki kell jelölni a tárolótartályokat, el kell különíteni a Pecorino Toscano előállítására alkalmas tejet az erre alkalmatlantól, valamint nyilván kell tartani a tej tárolását és mozgatását. Nyilvántartást kell vezetni a Pecorino Toscano előállításáról is. Az ellenőrző szerv a megfelelő nyilvántartásokban szereplő összes természetes vagy jogi személyt a termékleírásnak és a vonatkozó ellenőrzési tervnek megfelelően ellenőrzi.

4.5. Az előállítás módja:

A Pecorino Toscano kizárólag a termelési övezeten belülről származó juhtejből állítható elő. A juhállomány élelmezése a térség természetes legelőiről származó zöld vagy száraz takarmányból állhat, amely esetleg szénával és egyszerű takarmánykoncentrátummal keverhető. A tejet 33 °C és 38 °C közötti hőmérsékleten borjútól származó tejoltó enzim hozzáadásával koagulálni kell, amivel 20–25 perc alatt elérhető a tej koagulálása. A tej felhasználható nyersen vagy – egészen a pasztörizálásig – átmehet hőkezelésen is, és beoltható természetes vagy kiválasztott őshonos tejsavbaktérium-kultúrákkal. A sajt feldolgozása során az alvadékot (koagulátumot) darabokra tördelik, egészen addig, amíg lágy sajt esetében a darabok mogyorónyiak, félkemény sajt esetében pedig kukoricaszem nagyságúak lesznek. A félkemény sajt készítésekor az alvadék 10–15 perces hőkezelésnek (főzésnek) is alávethető 40–42 °C-on. A darabolás és az esetleges főzés után az alavadék a savó kicsorgatására alkalmas formákba kerül. A szikkasztás kézi nyomással vagy gőzzel történő melegítéssel történik. A sózásra 17–19 %-os – vagyis 15–17 Baumé-fokos – nátrium-klorid-oldatban kerül sor. A szárítás időtartama a lágy juhsajt esetében kilogrammonként legalább 8 óra, a félkeménynél pedig 12–14 óra. A sózás só közvetlen hozzáadásával is történhet. A sajt kívülről kezelhető penészedésgátlóval, és 5–12 °C-on, 75–90 %-os relatív páratartalom mellett arra alkalmas kamrákban kell érlelni. Az érlelési időszak a lágy típus esetében legalább 20 nap, a félkemény esetében pedig legalább 4 hónap.

A Pecorino Toscano készítéséhez felhasznált tejnek a 4.3. pontban meghatározott előállítási területről kell származnia, és az előállításnak és érlelésnek is ugyanitt kell történnie.

4.6. Kapcsolat:

A rendkívül régi eredetű sajt jelenlétét az etruszk kor óta számos történelmi emlék tanúsítja. Az évszázadok során elterjedt a Maremma nevezetű térségben, amely ma jórészt Toscana tartományhoz tartozik. A terméket hagyományosan a földrajzi származásra utaló névvel vagy az általánosabb „toscano” névvel látták el. Az idők során az alapvetően közös jellemzők miatt kialakult egyrészt egy egységes előállítási norma, másrészt a lényeges történelmi és földrajzi környezetre utaló elnevezés. A természeti tényezők között meg kell említeni a juhtenyésztésre – annak rideg formájára is – használt térség jellemzőit: a természetes anyagokban gazdag vad legelők sajátos tulajdonságokat kölcsönöznek a sajtkészítésre szánt tejnek. Az emberi tényezők esetében a történelmileg igazolható gazdasági relevancián túl megemlítendő, hogy a pásztorkodással foglalkozó érintett vállalkozások jellemzően szociológiai vonatkozások miatt kötődnak az úgynevezett peremvidékeken található területek kiaknázásához, amelyek egyébként fokozatosan elhagyatottá válnának, természeti erőforrásaik pedig kimerülnének.

4.7. Ellenőrző szerv:

Elnevezés:

Certiprodop S.r.l.

Cím:

Via Roggia Vignola 9

24047 Treviglio (BG)

ITALIA

Tel.

+39 0363301014

Fax

+39 0363301014

E-mail:

certiprodop@virgilio.it

4.8. Címkézés:

A termék az eredetmegjelölésre utaló megfelelő jelöléssel kerül forgalomba. A jelölést a sajtkorong oldalán kell helyezni: a lágy sajtra tintával, a félkeményre pedig beégetéssel. Az előre csomagolt darabokon a jelölést a csomagoláson kell elhelyezni, feltéve, hogy az a származási területen történik. A darabolt Pecorino Toscano a származási területen kívül is csomagolható; ilyenkor az oldalán a sajtüzem vagy az érlelő jelölését kell viselnie. A csomagolóknak mindenképpen megállapodást kell kötniük az oltalommal foglalkozó konzorciummal. A logó alatti rövidítés azonosítja a gyártót/érlelőt/darabolót, akik rendelkeznekk a Pecorino Toscano forgalomba hozataláról gondoskodó ellenőrző szerv által kiadott tanúsítással. A sajtkorongokon vagy a darabokon az oltalommal foglalkozó konzorcium által engedélyezett címke található „Pecorino Toscano D.O.P.” vagy „Pecorino Toscano D.O.P. stagionato” felirattal, amely a címkén található összes többi szöveghez képest kontrasztos és egyértelmű méretében, jellegében és elhelyezkedésében egyaránt. Egy vagy több alkalommal fel kell tüntetni a színes jelölést is, legalább 15 mm méretben.

A sajtkorongon vagy a darabolt sajt csomagolásán a következő jelölést kell elhelyezni:

Az első számjegy a forgalomba hozóra utal: 1–3: sajtüzem; 4–6: érlelő; 7–9: a térségben lakó daraboló.

A második és a harmadik számjegy annak a sajtüzemnek/érlelőnek/darabolónak az azonosítószáma, amelynek a termékét az ellenőrző szerv ellenőrzi.

A címkén a következő jelölést kell elhelyezni:

Használható élénkzöld, fehér és élénkvörös színezéssel vagy egy színben.

11.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/35

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2009/C 188/13

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„PROSCIUTTO DI SAURIS”

EK-szám: IT-PGI-0005-0512-07.12.2005

OEM ( ) OFJ ( X )

Ez az egységes dokumentum a termékleírás főbb elemeit tartalmazza tájékoztató jelleggel.

1. A tagállam felelős szervezeti egysége:

Név:

Ministero Delle Politiche Agricole e Forestali

Cím:

Via XX Settembre 20

00187 Roma RM

ITALIA

Tel.

+39 0646655106

Fax

+39 0646655306

E-mail:

saco7@politicheagricole.gov.it

2. Csoportosulás:

Név:

Associazione Temporanea tra Imprese per la presentazione della richiesta e l’ottenimento del riconoscimento delle I.G.P. «Speck e Prosciutto di Sauris»

Cím:

Sauris di Sotto 88 — I

33020 Sauris UD

ITALIA

Tel.

+39 043386054

Fax

+39 043386149

E-mail:

claudio.p@wolfsauris.it

Összetétel:

termelők /feldolgozók ( X ) egyéb ( )

3. A termék típusa:

1.2. osztály

Húsok és húskészítmények.

4. Termékleírás:

(a követelmények összefoglalása az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján)

4.1. Név:

„Prosciutto di Sauris”

4.2. Leírás:

A „Prosciutto di Sauris” OFJ sózott, füstölt és legalább tíz hónapig érlelt nyers sonka. Az érlelés végén a „Prosciutto di Sauris” csontos, csülök nélküli, egész sonka. Bőre egységesen aranyszín-dióbarna, narancsos árnyalattal. A látható sovány rész sötétvörös színű. Állaga tömör, és a függőleges vágási felületen is rugalmas. Csonttal együtt az egész „Prosciutto di Sauris” OFJ tömege legalább 7,5 kilogramm. Felvágva a sovány rész vöröses színt mutat. A zsír hófehér vagy rózsaszínes fehér. Illata kellemes, íze édeskés, enyhén füstölt mellékízzel. Fogalomba hozatalakor az alábbi fizikai-kémiai jellemzőkkel kell rendelkeznie: nedvességtartalom: 64 % alatt; só (kloridok)/nedvesség: 7,2 és 11,2 között, a százalékos összetétel arányában; fehérje: 24 és 30 % között. Ezeket a tulajdonságokat objektív paraméterek alapján határozták meg oly módon, hogy azokat a 2001. és 2005. év között a Sincert akkreditált vizsgálati laboratóriumok negyedévenkénti vizsgálattal – összesen 120 elemzés során – értékelték. A vizsgálatokat az alábbi módszerekkel végezték:

—	Nyersfehérje (Nx6.25), ME: g/100 g, ISO937:1991 szerint,

—	Nátrium-klorid, ME: g/100 g, AOAC 935.47 2003, 17. kiadása szerint,

—	Szárazanyag, ME: g/100 g, ISO 1442:1997 szerint

4.3. Földrajzi terület:

A Friuli Venezia Giulia autonóm tartományban található Sauris település.

4.4. A származás igazolása:

A termelési folyamat minden szakaszát nyomon kell követni, rögzíteni kell az inputot (a bemenő termékeket) és az outputot (kimenő termékeket). Ily módon, valamint a sertéstenyésztőknek, mészárosoknak, húsbontóknak, feldolgozóknak, csomagolóknak és szeletelőknek az ellenőrző szerv által vezetett, e célra létesített jegyzékeibe való felvételével, valamint az előállított mennyiségeknek az ellenőrző szerv részére való azonnali bejelentésével biztosított a termék nyomon követése és nyomon követhetősége (a termelési lánc elejétől a végéig). Az ellenőrző szerv a jegyzékekbe felvett valamennyi természetes és jogi személyt ellenőrizheti, a termékleírásban és az ellenőrzési tervben leírtaknak megfelelően.

4.5. Az előállítás módja:

Az OFJ előállításához használt alapanyagnak a hagyományos Large White Italiana és Landrace Italiana fajtájú, az olasz törzskönyv (Libro Genealogico Italiano) szerint nemesített sertéstől vagy ugyanilyen fajtájú kansertések leszármazottaitól; a Duroc Italiana fajtájú, az olasz törzskönyv szerint nemesített kansertések leszármazottaitól; valamint más fajtájú vagy hibrid kansertések leszármazottaitól kell származnia, feltéve, hogy ezek a kanok olyan kiválasztási vagy keresztezési programokból származnak, amelyek célkitűzései összeegyeztethetők az olasz törzskönyvben a nagysúlyú sertések tenyésztésére vonatkozó célkitűzésekkel. A sertéseket a születésüktől számított kilencedik és tizenötödik hónap között vágják le. A vágásból származó hasított sertéseket a 3220/84/EGK rendelet, valamint a 2001. június 8-i 2001/468/EK bizottsági határozat által előírt formában nagysúlyú sertésnek kell minősíteni, és a sertéseknek a húsosságra vonatkozó hivatalos értékelési rendszer szerint átlagosan a középső osztályba kell tartozniuk.

A comb tömegének meg kell haladnia a 11 kg-ot, és a beszállítást követő napon a húst fel kell dolgozni. A sózás három szakaszban történik, és a művelet megkezdésétől számítva 21 napig tart. A combok füstölésére kifejezetten erre szolgáló helyiségekben kerül sor, ahova a külső térben elhelyezkedő kemencékben égetett bükkfa füstjét olyan csőhálózaton vezetik be, amely a helyiség padlózatán keresztül árasztja a füstöt. A füstölés összesen 72 órán át tart. A füstölőhelyiség hőmérséklete 15 és 20 °C között, a relatív nedvességtartalom 50 és 90 % között van. A száradást követően a sonkákat ablakos termekben érlelik, ezzel biztosítva a természetes szellőzést és a légcserét. Az érlelés 16 és 22 °C közötti hőmérsékleten, valamint 50 és 90 % közötti relatív nedvességtartalom mellett történik. Az érlelés során a sonkákat – a repedéseknél – 60–80 % disznózsírból, legfeljebb 25 % gabonalisztből, 1 % sóból, valamint 1 és 30 % közötti borsból álló keverékkel kenik be. A bezsírozást követően a sonkákat ismét legalább tíz hónapig érlelik, amely időszakot úgy számítják ki, hogy az első sózás napjához tíz, egyenként harmincnapos időszakot adnak hozzá.

Csonttal együtt az egész „Prosciutto di Sauris” OFJ tömege legalább 7,5 kilogramm. A forgalomba hozatal egészben csontosan, kicsontozva vagy kicsontozva és darabokra vágva, illetve felszeletelve és előrecsomagoltan lehetséges. Ha kicsontozva vagy darabokra vágva forgalmazzák, vákuumcsomagolást kap, ha szeletelve és előrecsomagolva, akkor vákuumcsomagolású vagy védőgázas kiszerelésű. A „Prosciutto di Sauris” OFJ kicsontozásának, darabolásának, szeletelésének és csomagolásának műveleteit a 4.3. pontban meghatározott területen lévő üzemekben kell végezni annak érdekében, hogy a fogyasztó számára garantálni lehessen a termék jellegzetességeit, különösen a „Prosciutto di Sauris” jellegzetes füstölt ízére és illatára vonatkozó jellemzőket.

4.6. Kapcsolat:

A „Prosciutto di Sauris” megkülönböztető jellemzői szorosan kapcsolódnak az előállítási területhez, különösen a Sauris-völgy sajátos mikroklímájához és a sertéshús jellegzetes füstölési technikájához. Sajátos hegyrajzi felépítésének köszönhetően a Sauris-völgy kelet–nyugati irányú, a Karni- és a Júliai-Alpok többi részéhez képest átlagban kevésbé csapadékos hegyektől övezett völgykatlan. A sajátos elhelyezkedés, a fenti hegyekből és a völgy aljáról érkező légáramlatok kombinációja, az 1 000 méter feletti magasság által meghatározott légköri nyomás, az állandó, de csak igen ritkán erőteljes széljárás, amelyet a mesterséges medence is befolyásol, és ami nappal a hegyek felé, éjjel ellenkező irányba fúvó szellőket eredményez, mind együttesen hozzák létre a „Prosciutto di Sauris” érlelése alatt a részleges kiszáradást eredményező, kifejezetten nedvességfelszívó körülményeket. Az érlelés alatt ezenfelül az endogén enzimek hatásához kötődő és a bennlévő só által irányított biokémiai folyamatokkal párhuzamosan a termék felületén az érlelési környezetben természetesen meglévő mikroflóra (jellemzően penész) alakul ki. Ennek köszönhető, hogy létrejönnek a terméket jellemző, sajátos érzékszervi tulajdonságok. Azáltal, hogy a Lumiei-völgy felső részéről fúvó friss légáramlatok az érlelőtermekbe bekerülnek, a „Prosciutto di Sauris” elnyeri azt a jellegzetesen édeskés ízét, amelyet a só helyes adagolása és a fedőzsír oxidációjának hiánya teremt meg. Ebben az értelemben tehát a „Prosciutto di Sauris” előállítása szorosan függ e terület környezeti (éghajlati) és biológiai (mikroflóra) feltételeitől. A sajátos mikroklímához csatlakozik a hús tartósításának sót és füstöt alkalmazó, ősi tapasztalatokat felhalmozó hagyománya. A füstölés, ez az első földművesek által bevezetett fortély kölcsönöz a húsnak – különösen a szín és leginkább az illat és az íz tekintetében – sajátos érzékszervi jellemzőket. A „Prosciutto di Sauris” füstöléséhez manapság ugyanúgy, mint a múltban, a terület erdőiből származó bükkfát használnak, amelynek füstje finoman aromás ízt, enyhe és árnyalt, az OFJ sajátos elemeit el nem fedő jellegzetes illatot ad. A Sauris-vidék lakossága hagyományosan alkalmazza a só-füst párosítást, amellyel ötvözi a füstölés germán szokását az Alpoktól délre fekvő területeken a hús tartósítására inkább használatos sózással. Ez járul hozzá ahhoz, hogy létrejöjjenek a „Prosciutto di Sauris” gyengén füstölt árnyalatú, a szaglás és az ízlelés terén megkülönböztető érzékszervi jellemzői.

4.7. Ellenőrző szerv:

Az ellenőrző szerv olyan szerv, amely teljesíti az EN 45011 szabvány által meghatározott feltételeket.

Név:

Istituto Nord Est Qualità — I.N.E.Q.

Cím:

Via Nazionale 33/35

33030 Villanova di San Daniele del Friuli UD

ITALIA

Tel.

+39 0432956951

Fax

+39 0432956955

E-mail:

info@ineq.it

4.8. Címkézés:

Minden egyes combra eltávolíthatatlan festékes vagy tüzes bélyegzővel felkerül a feldolgozás kezdetének éve, hónapja (római számokkal) és napja, valamint a feldolgozó vágóhíd megjelölése. A „Prosciutto di Sauris” oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek olasz nyelven, világos és eltávolíthatatlan, minden más, a címkén szereplő felirattól megkülönböztethető betűtípussal kell megjelennie, és azt az „Indicazione geografica protetta” („Oltalom alatt álló földrajzi jelzés”) feliratnak és/vagy az I.G.P. (OFJ) betűszónak kell követnie. Megengedett ezenfelül névre vagy cégnévre, vagy magánvédjegyekre utaló megjelölések használata azzal a kikötéssel, hogy ez utóbbiaknak nem lehet dicsérő jelentése, és nem lehetnek alkalmasak a fogyasztó megtévesztésére. Az OFJ logónak kötelezően szerepelnie kell a címkéken, csomagolásokon és a grafikus nyomtatványokon.

Az OFJ logója zölddel szegélyezett kék ovális, amelyen a sárgával írt „Sauris” felirat olvasható, fölötte egy fehér hegy és két zöld fenyő körvonalai, alatta pedig két világoskék hullám látható.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2009.188.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 188

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	52. évfolyam 2009. augusztus 11.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Bizottság
2009/C 188/01	A Bizottság közleménye – A képzéshez nyújtott, egyedi bejelentéshez kötött állami támogatásra vonatkozó összeegyeztethetőségi elemzés kritériumai	1

2009/C 188/02	A Bizottság közleménye – A hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott, egyedi bejelentéshez kötött állami támogatásra vonatkozó összeegyeztethetőségi elemzés kritériumai	6

2009/C 188/03	Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )	11

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Bizottság
2009/C 188/04	Euro-átváltási árfolyamok	12

2009/C 188/05	A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2008. március 7-én tartott ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/38.543 – nemzetközi költöztetési szolgáltatások (2) ügyhöz kapcsolódó határozattervezetről – Előadó: Olaszország	13

2009/C 188/06	A meghallgató tisztviselő zárójelentése a COMP/38.543 – nemzetközi költöztetési szolgáltatások ügyben (az egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i 2001/462/EK, ESZAK bizottsági határozat (HL L 162., 2001.6.19., 21. o.) 15. és 16. cikkével összhangban)	14

2009/C 188/07	Összefoglaló a Bizottság határozatáról (2008. március 11.) egy az EK-Szerződés 81. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról (Ügyszánu COMP/38.543 – Nemzetközi költöztetési szolgáltatások) ( 1 )	16

	TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2009/C 188/08	Tagállami összefoglaló adatok a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásokról	19

	V Vélemények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2009/C 188/09	A francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján (Hirdetmény folyékony és gáznemű szénhidrogének bányászati célú kutatására vonatkozó engedély, az ún. Permis de Chéroy iránti kérelemről) ( 1 )	22

2009/C 188/10	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-glükonát behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról	24

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2009/C 188/11	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5533 – Bertelsmann/KKR/JV) ( 1 )	29

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Bizottság
2009/C 188/12	Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	30

2009/C 188/13	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	35