18.3.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 63/1

A TANÁCS VÉLEMÉNYE

(2009. március 10.)

Dániának a 2008–2015-ös időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramjáról

(2009/C 63/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG:

(1)	A Tanács 2009. március 10-én megvizsgálta Dániának a 2008–2015-ös időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramját.

(2)

Hosszú fellendülési időszakot követően Dánia gazdasági növekedése főként a lakáspiac lanyhulása és fokozódó pénzügyi zavarok miatt 2008-ban rövid idő alatt jelentősen lassult. Az idő előrehaladtával a gyengébb hazai és nemzetközi kereslet tovább súlyosbítja a visszaesést. A romló külső feltételek mellett különösen nagy kihívást jelent majd a pénzügyi stabilitás biztosítása és a lakáspiac rendezett formában történő korrekciója. Rövid és középtávon a gazdasági visszaesés, valamint az eszköz- és energiaárak feltételezett alakulása jelentős, kedvezőtlen hatással lesz az államháztartásra.

Különösen a nyugdíjalapok hozamadójából, a társasági adóból és az Északi-tengeren feltehetően csökkenő olaj- és gázkitermelésből származó bevételek esetében várható lefelé irányuló nyomás. A 2009-re elfogadott költségvetés a kedvező kiinduló költségvetési helyzet miatt körülbelül a GDP 1 %-át jelentő diszkrecionális fiskális expanzióval jár, amely a GDP 0,5 %-át kitevő tartós jövedelemadó-csökkentést is magában foglalja. A dán koronára nehezedő nyomás és a devizatartalékok túlzott igénybevétele miatt a dán központi bank 2008 októberében a kamatlábak megemelésére kényszerült. Azzal, hogy az Európai Központi Bank csökkentette a kamatlábakat, az euróhoz mért irányadó kamatláb-különbözet bővült. A dán központi bank ezt követően az EKB kamatcsökkentései nyomán 2008 végén és 2009 elején csökkentette az irányadó kamatlábakat, majd további csökkentéseket hajtott végre, amelyek a különbözet fokozatos szűkülését eredményezik. A különbözet ennek ellenére magas, 1 százalékpontnyi, a válság előtti 0,35 százalékponttal szemben.

(3)

Az alapul szolgáló makrogazdasági forgatókönyvre épülő előrejelzés szerint a reál-GDP növekedése a 2008-as 0,2 %-ról 2009-ben –0,2 %-ra esik, ezt követően 2010-ben visszaáll 0,7 %-ra, a programidőszak további részében pedig átlagosan 1,7 % lesz. A 2011–2012-es felélénkülés azt a dán hatóságok által nemzeti módszertan használatával számított technikai feltételezést tükrözi, miszerint 2012-re bezárul a kibocsátási és a munkanélküliségi rés. Ennek hátterében az a feltételezés áll, hogy a kapacitásfelhasználás fokozatosan normál szintre emelkedik, amit a kezdődő külföldi élénkülés és az alacsony kamatlábak támogatnak. A jelenleg rendelkezésre álló információk (2) alapján úgy tűnik, hogy ez a forgatókönyv optimista növekedési feltételezésekre épül. 2009-ben a belföldi kereslet lassulása alulértékeltnek tűnik a legújabb fejlemények fényében. A múltbéli termelékenységnövekedést és a becsült potenciális növekedést figyelembe véve 2011-től a növekedés túlbecsültnek tűnik. Az előrejelzések alapján az infláció 2009-ben lényegesen, 1,3 %-ra csökken, a programidőszak hátralévő részében pedig 2 % alatti szinten ingadozik. Az ingadozások oka nem világos, de a GDP-deflátor várt alakulása valószerűnek tűnik.

(4)

A Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi előrejelzése szerint az államháztartási többlet 2008-ban a várhatóan a GDP 3,1 %-a, ami közel van a konvergenciaprogram előző változatában foglalt, a GDP 3,0 %-ának megfelelő célhoz. A munkaerőpiac késve reagált a visszaesésre, így a foglalkoztatás és a bérnövekedés az év nagy részében stabil maradt, ami a vártnál nagyobb jövedelemadó-bevételeket és alacsonyabb szociális kiadásokat eredményezett. A pénzügyi válság miatt időközben a nyugdíjalapok hozamadójából és a társasági adókból jóval alacsonyabb bevételek folytak be. Ezen túlmenően a közbenső fogyasztás magasabb kiadásai és a nyugdíjalapok hozamadója 2007-es reformjának részeként a háztartásoknak juttatott egyszeri tőketranszfer miatt a kiadások túllépték a tervezett szintet.

(5)

2009-re a program kiegyensúlyozott államháztartási egyenleget tervez, szemben a Bizottság szolgálatainak időközi előrejelzése szerinti, a GDP 0,3 %-át kitevő hiánnyal, amely a GDP 3 %-ának megfelelő negatív kilengést jelent. Az általános csökkenés körülbelül 1 százalékpontjáért az automatikus stabilizátorok felelősek. A GDP 0,5 %-át kitevő tartós jövedelemadó-csökkentést is magában foglaló, a GDP-arányosan hozzávetőlegesen 1 százalékpontnak megfelelő diszkrecionális fiskális expanzión felül feltételezhetően az energia- és eszközárak visszaesése is a tendencia szintjéhez képest körülbelül a GDP 1,5 %-ával csökkenti különösen a volatilis bevételi tételeket. A közös módszertan szerint a Bizottság szolgálatai által újraszámított ciklikusan kiigazított egyenleg alapján, valamint a Bizottság szolgálatainak az egyszeri és egyéb átmeneti rendelkezésekre vonatkozó definíciója alapján a GDP 2,5 %-ára becsült strukturálisegyenleg-változás – strukturális többlet előrevetítése mellett – határozottan expanzív költségvetési irányvonalat jelez (3), habár azt a volatilis bevételi tételek csökkenése jelentősen érinti.

(6)

2010-ben, részben az automatikus stabilizátorok miatt, de főként egy további, a nyugdíjalapok hozamadója 2007-es reformjának részeként a háztartásoknak juttatni tervezett egyszeri tőketranszfer miatt az államháztartási egyenleg további romlása várható. A program célja továbbra is a középtávú költségvetési célkitűzés, azaz a GDP 0,75 %-a és 1,75 %-a közé eső – a ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és egyéb intézkedések nélküli – strukturális többlet 2010-ig történő elérésére való törekvés. 2010 után Dánia lefelé, legalább a kiegyensúlyozott strukturális egyenleg elérésére módosítja középtávú költségvetési célkitűzését, amelyet továbbra is 2015-ig kíván elérni. A középtávú költségvetési célkitűzés tiszteletben tartja a GDP 0,5 %-a körüli hiányküszöböt, és hosszú távon megfelelően tükrözi az adóssághányadot és a potenciális növekedést. Következésképpen úgy értékelhető, hogy az új célkitűzés megfelelő és összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktummal. A programban előirányzottak szerint az államháztartási egyenleg 2011-re kismértékű többlethez tér vissza. Ez nagyban függ attól a technikai feltételezéstől, miszerint 2012-re bezárul a kibocsátási és a munkanélküliségi rés, ami ciklikusan meghatározott bevételnövekedést eredményez. A célok olyan forgatókönyvön alapulnak, amelyhez nem meghatározott strukturális reformintézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az államháztartási egyenleg 2015-ig tartósan a GDP 0,7 %-ával javuljon, biztosítva a költségvetés nemzeti módszertan szerinti fenntarthatóságát. A közös módszertan alapján számított strukturális többlet a várakozások szerint a programidőszak során GDP-arányosan körülbelül 3,5 százalékponttal csökken, de pozitív tartományban marad. A 2008 őszén hozott és az aktualizált változatban felvázolt, pénzügyi stabilitást biztosító intézkedéseken kívül a 2009. január 18-i hitelcsomag ideiglenes hibridtőke-injekciókat irányoz elő legfeljebb 100 milliárd DKK (a GDP 5,5 %-a) értékben 2009 közepétől, amelyeknek azonnali hatása lesz az adósság alakulására és potenciális hatása az államháztartási egyenlegre a programidőszak alatt.

(7)

A programban előre jelzett költségvetési eredmény számos kockázatnak van kitéve. Az optimista növekedési feltételezések és a szükséges strukturális reformokat megvalósító intézkedések körüli bizonytalanság okozta lefelé mutató kockázatokat a pozitív költségvetési eredmények ellenére nem ellensúlyozzák a magasabb energiaárak és alacsonyabb kamatlábak esetén potenciálisan magasabb bevételekhez kapcsolódó felfelé mutató kockázatok. A pénzügyi stabilitással foglalkozó intézkedések ráadásul jelentősen megnövelik a kockázatoknak való kitettséget.

(8)

Az elöregedés hosszú távú költségvetési hatása a közelmúltbeli nyugdíjreformnak köszönhetően kisebb, mint az EU-átlag. Emellett, a program előrejelzése szerint 2008-ban a tekintélyes strukturális többletet tartalmazó költségvetési egyenleg hozzájárul a bruttó adósság csökkenéséhez. A magas elsődleges többletek fenntartása középtávon hozzájárulhat az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos, jelenleg alacsony szintű kockázatok csökkentéséhez.

(9)

Dánia széles lefedettséggel, átláthatósággal és a költségvetési szabályok láthatóságával jellemezhető viszonylag erős költségvetési kerete, a költségvetési eredmények alapján előnyére vált. Az államháztartás a fogyasztási kiadások terén azonban hajlamos a célok túllépésére. A gazdasági szankciókat is magukban foglaló közelmúltbeli kezdeményezések fokozottan ösztönözhetik az önkormányzatokat a meghatározott célok betartására. Továbbá olyan intézkedéseket is elindítottak, amelyek erősíteni kívánják az állami kiadások költséghatékonyságának középpontba állítását. Mindezek ellenére további intézkedésekre lesz szükség a kiadásnövekedés megfékezéséhez a kormány céljaival összhangban.

(10)

A pénzügyi stabilitás támogatása céljából a dán hatóságok számos intézkedést fogadtak el, többek között a nyugdíj- és életbiztosítási ágazat szabályozási keretének módosítását, a 2008. októberi pénzügyi stabilitási csomagot és a fent említett hitelcsomagot. A pénzügyi stabilitási csomag 2010. szeptember 30-ig gyakorlatilag korlátlan kormányzati garanciát nyújt a biztosíték nélküli hitelezők számára, amelynek keretében a programban részt vevő bankok 35 milliárd DKK értékig (a GDP 2 %-a) nyújtanak fedezetet a követelésekre, az ezen felüli követeléseket pedig az állam fedezi. 2010. október 1-jétől750 000 DKK értékű betétbiztosítási küszöböt irányoznak elő. A hitelnyújtási politika normalizálódásához való hozzájárulás érdekében a hitelcsomag a bankok és hitelintézetek szolvenciájára nehezedő növekvő nyomást kezeli.

(11)

Az Európai Tanács által decemberben jóváhagyott európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban Dánia a 2009. évi költségvetés elfogadásával hozzákezdett a GDP-arányosan hozzávetőlegesen 1 százalékpontot kitevő diszkrecionális fiskális expanzió végrehajtásához, amely a munkavállalási ösztönzést fokozó (jövedelemadó-csökkentések) és a növekedési potenciált javító (K+F beruházások) állandó intézkedéseket foglal magában. Az expanzió egy részét a közszféra nagymértékű béremelései magyarázzák. A 2009. január 29-én elfogadott, környezetbarát szállítási infrastruktúrára vonatkozó terv a várakozások szerint további, 5 milliárd DKK értékű (a GDP 0,25 %-a) költségvetési ösztönzést biztosít a 2009. és 2010. évre elosztva. Ezek az intézkedések a Bizottság által 2009. január 28-án felülvizsgált lisszaboni középtávú reformtervhez kapcsolódnak.

(12)

Az aktualizált programban szereplő információk alapján a strukturális egyenleg 2,5 százalékponttal romlik 2009-ben, és további 1 százalékponttal a programidőszak fennmaradó részében. A visszaesés – részben – a különösen volatilis és az átmeneti forrásokból származó alacsonyabb bevételeket tükrözi. Tekintettel a szilárd kiinduló költségvetési helyzetre és a működésben lévő erős automatikus stabilizátorokra, a tervezett expanzív költségvetési irányvonal megfelelő válasznak tűnik a gazdasági visszaesésre. A költségvetési előrejelzések a teljes programidőszakra azt mutatják, hogy Dánia költségvetési helyzete teljesen összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásaival.

(13)	Az aktualizált program minden előírt adatot megad, és a nem kötelező adatok legtöbbjét is tartalmazza (4).

Általános következtetésként megállapítható, hogy a jelenlegi körülmények között, a kedvező költségvetési helyzet fényében az általános költségvetési irányvonal megfelelőnek ítélhető, tekintettel a 2009-ben a GDP-arányosan hozzávetőlegesen 1 százalékpontot kitevő diszkrecionális fiskális expanzióra és a viszonylag erős automatikus stabilizátorokra. A program az államháztartási többletnek 2009-ben GDP-arányosan megközelítőleg 3 százalékponttal, 2010-ben pedig további 1,25 százalékponttal bekövetkező csökkenését vetíti előre. A program növekedési feltételezései optimisták. A költségvetési politika célja, hogy a programidőszak egésze során továbbra is törekedjen a középtávú költségvetési célkitűzés elérésére a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságának célkitűzésével összhangban, így fenntartva az elégséges biztonsági tartalékot a referenciaértékhez képest. A viszonylag erős költségvetési keretnek köszönhető magas költségvetési többletek időszakát követően a bruttó államadósság alacsony szintre csökkent.

A fenti értékelés alapján Dániát felkérik arra, hogy:

i.	az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban, a Stabilitási és Növekedési Paktum keretén belül hajtsa végre a 2009-es költségvetési terveket, az ösztönző intézkedéseket is beleértve;

ii.	határozza meg a szükséges strukturális reformintézkedéseket, elsősorban a munkaerő-kínálat bővítésére irányulókat, a költségvetési céloknak a későbbi években való elérése érdekében.

A kulcsfontosságú makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása

		2007	2008	2009	2010	2011	2012	2015
Reál-GDP (%-os változás)	KP 2008. december	1,6	0,2	– 0,2	0,7	1,9	1,7	1,6
	BIZ 2009. január	1,6	– 0,6	– 1,0	0,6	n. a.	n. a.	n. a.
	KP 2007. december	2,0	1,3	1,1	0,5	n. a.	n. a.	n. a.
HICP infláció (%)	KP 2008. december	1,7	3,6	1,3	2,1	1,4	1,8	1,8
	BIZ 2009. január	1,7	3,6	1,6	1,9	n. a.	n. a.	n. a.
	KP 2007. december	1,7	2,4	1,6	1,9	n. a.	n. a.	n. a.
Kibocsátási rés (5) (a potenciális GDP %-ában)	KP 2008. december	1,4	0,0	– 1,4	– 1,8	– 1,2	– 0,8	– 0,5
	BIZ 2009. január (6)	1,8	– 0,1	– 2,1	– 2,4	n. a.	n. a.	n. a.
	KP 2007. december	1,0	0,3	– 0,4	– 1,5	n. a.	n. a.	n. a.
A külfölddel szembeni nettó hitelnyújtás/hitelfelvétel (a GDP %-ában)	KP 2008. december	0,7	1,7	1,8	2,3	2,6	2,6	1,8
	BIZ 2009. január	0,7	1,7	1,5	1,5	n. a.	n. a.	n. a.
	KP 2007. december	1,7	1,3	1,9	2,2	n. a.	n. a.	n. a.
Államháztartási bevétel (8) (10) (a GDP %-ában)	KP 2008. december	54,5	53,2	51,2	51,5	52,1	51,8	51,5
	BIZ 2009. január	55,4	54,8	52,8	53,4	n. a.	n. a.	n. a.
	KP 2007. december	53,4	52,9	52,0	51,7	n. a.	n. a.	n. a.
Államháztartási kiadás (8) (10) (a GDP %-ában)	KP 2008. december	49,9	50,2	51,2	52,8	51,8	51,7	51,6
	BIZ 2009. január	50,9	51,6	53,1	54,9	n. a.	n. a.	n. a.
	KP 2007. december	49,6	49,8	50,0	50,5	n. a.	n. a.	n. a.
Államháztartási egyenleg (10) (a GDP %-ában)	KP 2008. december	4,5	3,0	0,0	– 1,2	0,3	0,1	– 0,1
	BIZ 2009. január	4,5	3,1	– 0,3	– 1,5	n. a.	n. a.	n. a.
	KP 2007. december	3,8	3,0	2,0	1,2	n. a.	n. a.	n. a.
Elsődleges egyenleg (a GDP %-ában)	KP 2008. december	6,1	4,2	1,5	0,2	1,6	1,3	0,7
	BIZ 2009. január	6,1	4,5	1,2	0,0	n. a.	n. a.	n. a.
	KP 2007. december	5,2	4,2	3,0	2,1	n. a.	n. a.	n. a.
Ciklikusan kiigazított egyenleg (5) (a GDP %-ában)	KP 2008. december	3,6	3,0	0,9	0,0	1,1	0,6	0,2
	BIZ 2009. január	3,3	3,2	1,0	0,1	n. a.	n. a.	n. a.
	KP 2007. december	3,1	2,8	2,3	2,2	n. a.	n. a.	n. a.
Strukturális egyenleg (7) (9) (a GDP %-ában)	KP 2008. december	3,7	4,0	2,6	1,7	1,3	0,6	0,2
	BIZ 2009. január	3,3	3,8	1,1	0,9	n. a.	n. a.	n. a.
	KP 2007. december	3,5	3,4	2,5	2,5	n. a.	n. a.	n. a.
Bruttó államadósság (a GDP %-ában)	KP 2008. december	26,3	30,3	27,9	26,3	25,4	24,6	22,6
	BIZ 2009. január	26,3	30,3	28,4	27,0	n. a.	n. a.	n. a.
	KP 2007. december	25,6	21,6	19,2	18,6	n. a.	n. a.	n. a.
Konvergenciaprogram (KP); a Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi gazdasági előrejelzései (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

(1) HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az ebben a szövegben említett dokumentumok az alábbi weboldalon érhetők el:

http://ec.europa.eu/economy_finance/about/activities/sgp/main_en.htm

(2) Az értékelés figyelembe veszi a Bizottság szolgálatainak 2009. januári előrejelzését, és az azóta rendelkezésre bocsátott egyéb információkat is.

(3) Az egyszeri és átmeneti intézkedések meghatározásának különbségéből adódik, hogy a strukturális egyenleg becslései nem hasonlíthatók össze a Bizottság szolgálatainak 2009. januári előrejelzésével.

(4) Különösen a teljes bevételre és teljes kiadásra vonatkozó adatok és néhány alösszetevő nem felel meg a harmonizált meghatározásoknak, és bonyolítja az értékelést. Ezen felül a nem kötelező adatok közül hiányoznak az államadósság változására vonatkozó adatok.

(5) Kibocsátási rések és ciklikusan kiigazított egyenlegek a programokból, a Bizottság szolgálatainak a programban szereplő információk alapján végzett újraszámítása szerint.

(6) A 2007–2010-es időszakra vonatkozóan 1,8 %-os, 1,4 %-os, 1,0 %-os és 0,9 %-os becsült potenciális növekedés alapján.

(7) Ciklikusan kiigazított egyenleg, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélkül. Egyszeri és más átmeneti intézkedések a legfrissebb program szerint 2008-ban a GDP –1,0 %-a, 2009-ben és 2010-ben –1,7 %-a, 2011-ben –0,2 %a, mind hiánycsökkentő/többletnövelő; a Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi előrejelzése szerint pedig 2008-ban a GDP –0,5 %-a, 2009-ben –0,2 %-a, 2010-ben –0,8 %-a, mind hiánycsökkentő/többletnövelő.

(8) A program bevételre és kiadásra vonatkozó adatai eltérnek az Eurostatnak jelentett adatoktól, amelyek azt a harmonizált megközelítést követik (vö. 1500/2000/EK bizottsági rendelet), amelyen a Bizottság szolgálatainak előrejelzése alapul. A különbség elsősorban a termékek és szolgáltatások árverésének és az állóeszközök értékcsökkenésének kezelésével kapcsolatos. Az egyenleget azonban ez nem befolyásolja.

(9) Az újraszámolt ciklikus hatásoktól megtisztított egyenleg felhasználásával, a programban szereplő információk és az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedéseknek a Bizottság szolgálatai által alkalmazott definíciója alapján a strukturális egyenleg a GDP 3,6 %-a 2008-ban, 1,1 %-a 2009-ben, és 0,9 %-a 2010-ben.

(10) A 2007-re vonatkozó adatok eltérnek az Eurostatnak a 2008. októberi EDP-értesítésben jelentett adatoktól. A felhasznált adatok frissebb, a dán statisztikai hivatal által közzétett felülvizsgált adatok, amelyeket az Eurostat még nem validált.

Forrás:

Konvergenciaprogram (KP); a Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi gazdasági előrejelzései (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

18.3.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 63/6

A TANÁCS VÉLEMÉNYE

(2009. március 10.)

Észtországnak a 2008–2012-es időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramjáról

(2009/C 63/02)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG:

(1)	A Tanács 2009. március 10-én megvizsgálta Észtországnak a 2008–2012-es időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramját.

(2)

Az észt gazdaság jelenleg súlyos recessziót él át. 2008-ban számos külső tényező – különösen a mélyülő világméretű pénzügyi válság és a gyengülő külső kereslet, ugyanakkor a külső és belső egyensúlytalanságok mérséklődésének támogatása – járult hozzá a hazai kereslet folyamatos módosulásához és a gazdaság visszaesésének felgyorsulásához. A termelékenységnövekedést – a közszférában is jellemző módon – messze meghaladó béremelkedés hozzájárult a versenyképesség csökkenéséhez a nagy növekedéssel jellemzett korábbi években, és a munkaerőpiac késve igazodott a visszaeséshez. Úgy tűnik azonban, hogy 2008 vége óta a bérek mérséklődnek. A valutatanácsi szabályozás keretében 2008-ban szigorúbbá váltak a monetáris és a hitelfeltételek, miközben romlott az országkockázat megítélése és folytatódott az effektív reálárfolyam felértékelődése. Az államháztartás hat év nominális többlete után szembetűnően romlott, 2008-ban a hiány vélhetően a GDP körülbelül 2 %-a, 2009-ben és 2010-ben pedig további romlás várható. Az ország egyensúlytalanságaiból adódó kiigazítási igény alapján a hatóságok költségvetési konszolidációt terveznek a költségvetés romlásának korlátozása, a kiigazítás megkönnyítése és a piac bizalmának megőrzése érdekében.

(3)

A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv becslése szerint a reál-GDP 2008-ban 2,2 %-kal csökkent, 2009-ben pedig további, 3,5 %-os visszaesés várható. A tervek szerint ezután a GDP növekedése 2010-ben helyreáll 2,6 %-ra, és az éves átlagos növekedés 2011-ben és 2012-ben 4,9 % lesz. A jelenleg rendelkezésre álló információkat figyelembe véve (2), ennek a forgatókönyvnek a növekedésre vonatkozó feltételezése 2009-re és 2010-re optimista, ami az exportpiac növekedésének kedvező megítélését tükrözi, és nem veszi teljes mértékben figyelembe a gazdasági és bizalmi mutatók további romlására utaló újabb adatokat. A program inflációs előrejelzése valószerűnek tűnik, és a belső kereslet csökkenése, valamint a globális piaci fejlemények további a csökkenés irányába mutató nyomást fejthetnek ki az árakra. A programban vázolt forgatókönyv szerint a külső egyenleg a Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi előrejelzéséhez képest valamivel kisebb mértékben javul, mivel erőteljesebb hazai keresletnövekedést és eltérő külső árakat feltételez.

(4)

A Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2008-ban a konvergenciaprogram előző változatában célként kitűzött, a GDP 1,3 %-ának megfelelő többlettel szemben várhatóan a GDP 2,0 %-a. A romlás leginkább azt tükrözi, hogy a bevétel az eredeti becsléshez képest jelentősen esett, mivel a makrogazdasági helyzet a konvergenciaprogram előző változatában szereplő előrejelzéshez viszonyítva számottevően rosszabbodott. A bevétel csökkenését valamelyest ellensúlyozza, hogy a kiadások szintje a korábbi célkitűzésnél alacsonyabb, miután 2008 közepén a kiadások széles körű visszafogását előirányzó restriktív pótköltségvetést fogadtak el.

(5)

Az államháztartási egyenlegre vonatkozóan 2009-re kitűzött cél a GDP 1,7 %-át jelentő hiány, miközben a Bizottság szolgálatainak időközi előrejelzésében szereplő becslés a GDP 3,2 %-ának megfelelő hiánnyal számol. A költségvetési politika rövid távon a piac bizalmának helyreállítására és a kormány eurobevezetési céljainak megfelelően a Szerződésben meghatározott referenciaértéktől való eltérés csökkentésére irányul. Az eredeti 2009-es költségvetésben a kiadások növekedése főként a hatályos indexálási képlet miatti nyugdíjemelkedés eredményeként várhatóan meghaladja a nominális GDP-növekedést. A restriktív pótköltségvetés 2009. februári elfogadásának célja, hogy a kiadások növekedését nagyjából összhangba hozzák a tervezett nominális gazdasági növekedéssel. A 2009-re előirányzott költségvetési stratégia tartalmaz néhány bevételnövelő intézkedést is, emellett 2010-ig elhalasztja a korábban tervezett adócsökkentést. 2009-ben a strukturális (egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított) egyenleg változásával mérhető költségvetési irányvonal összességében várhatóan restriktív lesz, beleértve a 2009 februárjában elfogadott restriktív pótköltségvetést is, és a nemzeti hatóságok becslései szerint a GDP 3 %-át meghaladó költségvetési megszorítást jelent 2009-re.

(6)

A program középtávú költségvetési stratégiájának célja strukturális többlet elérése a jelenlegi középtávú költségvetési célkitűzés túlteljesítésével, amely strukturális értelemben kiegyensúlyozott költségvetést jelent (3). Az államháztartási hiány 2010-ben várhatóan a GDP 1,0 %-ára csökken, majd 2011-ben és 2012-ben többletbe fordul át és a GDP 0,1 %-át, illetve 0,2 %-át teszi ki. A kiigazítás a tervek szerint a kiadásokon alapul, és a kiadások (konkrétan nem meghatározott intézkedésekkel alátámasztott) növekedése 2010-től kezdődően egyik évben sem haladja meg a nominális GDP növekedését. A program szerint – figyelembe véve a 2010 és 2012 közötti időszakra a jelenlegi jogszabályok értelmében előírt adócsökkentéseket – a gazdaság megélénkülését követően a bevételnövekedés részben helyreáll.

(7)

A költségvetési teljesítmény lefelé mutató kockázatoknak van kitéve, különösen 2009-ben és 2010-ben, mivel a makrogazdasági forgatókönyv optimista növekedési feltételezéseken alapul. Ezeket a kockázatokat azonban mérsékeli a restriktív pótköltségvetés közelmúltbeli elfogadása. Figyelembe véve azt, hogy a program nem tartalmaz információt a kiadásalapú fiskális konszolidációt alátámasztó intézkedésekről, az államháztartási hiány 2011-től kezdődő megszüntetésére és többletté történő átalakítására vonatkozó terv komoly kihívásnak bizonyulhat.

(8)

Az elöregedés hosszú távú költségvetési hatása Észtországban a legalacsonyabbak között van az EU-ban, és a program szerint így is marad, még a nyugdíjindexálási szabály legújabb változásának hatását figyelembe véve is. A bruttó adósság jelenlegi szintje Észtországban igen alacsony, és a programidőszakra vonatkozó költségvetési tervekkel összhangban fenntartott rendezett államháztartás hozzájárulhat az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát veszélyeztető, jelenleg csekély kockázat csökkentéséhez.

(9)

A költségvetési keret az államháztartás nominális egyenlegéből vagy többletéből indul ki. Bár ennek a szabálynak nincs jogi alapja, a jelenlegi visszaesés előtti években általában tiszteletben tartották. Az elmúlt években a kormány módosította a szabály végrehajtását, jobban figyelembe véve a gazdaság konjunkturális feltételeit, mivel a konjunktúraciklus csúcsán néhány költségvetést előzetesen előirányzott többlettel fogadtak el. A kiadástervezési keret azonban továbbra is gyenge, mivel rendszeresen előfordult az eredetileg megállapított kiadási célok felemelése a pótköltségvetésekben, amelyet megkönnyített a korábbi kedvező gazdasági időszakban elért, a vártnál magasabb bevétel. A jelenlegi gazdasági recesszió időszakában a középtávú költségvetési keret megerősítése és a kiadások hatékonyságának növelése ezért különösen fontossá vált, és segíthet enyhíteni az államháztartás bevételének kedvezőtlen alakulásából eredő hatást. A konvergenciaprogram szerint a kormány a középtávú költségvetés-tervezés erősítése érdekében a teljesítmény- és eredményszemléletű költségvetési tervezés felé mozdul el, amely kezdetben kísérleti projektek keretében kerül végrehajtásra.

(10)

A pénzügyi ágazat stabilizálásához az észt hatóságok 2008. október 9-től a betétbiztosítási garancia összegét felemelték 20 000 EUR-nak megfelelő észt koronáról 50 000 EUR-nak megfelelő észt koronára, és a betétgarancia mértékét 100 %-ra terjesztették ki. Emellett 2008 decemberében a parlament elé került egy, többek között az állami intervenció gyorsított eljárásának létrehozásáról szóló javaslatcsomag, amelynek célja a válságkezelés rugalmasabbá tétele.

(11)

Az Európai Tanács által 2008 decemberében elfogadott európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban Észtország költségvetési politikájának célja – tekintettel az ország jelentős külső és belső egyensúlytalanságaira – ezeknek az egyensúlytalanságoknak a kiigazítása. A költségvetési teljesítménnyel kapcsolatos kockázatokat és azt figyelembe véve, hogy a piacon jelenleg érvényesülő kockázatkerülés miatt nehezebbé vált az elfogadható feltételű új finanszírozás, a 2009-re és 2010-re tervezett, általánosságban restriktív költségvetési irányvonal megfelelő válasz. A nemzeti reformprogram keretében az észt hatóságok számos strukturális reformot – mindenekelőtt a munkaerőpiac és a beruházások megerősítését szolgáló intézkedéseket – vezettek be, amelyeknek költségvetési hatása rövid távon semleges vagy korlátozott, miközben kisebb súlyt helyeztek az ipari ágazatokat és a háztartások vásárlóerejét támogató lépésekre. A munkaerőpiac támogatását célzó két intézkedés a korszerűsített munkajogi törvény elfogadása és a közszolgálati törvény jelenleg zajló reformja, amelyeknek célja a munkanélküli ellátások mértékének növelése, valamint a kedvezményezettek körének nagyobb biztonságot teremtő szélesítése mellett a piac rugalmasságának növelése. Ezek az intézkedések a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia keretében 2009. január 28-án a Bizottság által javasolt középtávú reformtervhez és az országspecifikus ajánlásokhoz kapcsolódnak.

(12)

A költségvetési irányvonal a 2009 és 2011 közötti időszakban a tervek szerint restriktív, majd 2012-ben kissé expanzívvá válik. Bár 2009-től a szokásos ciklikus ingadozások esetére megállapított biztonsági tartalékot minden évben tiszteletben tartják, a súlyos visszaesés miatt ez elégtelennek bizonyulhat ahhoz, hogy 2009-ben és 2010-ben elkerülhető legyen a 3 %-ban megállapított hiányküszöb átlépése. A költségvetési eredményt fenyegető kockázatokat azonban mérsékeli a restriktív pótköltségvetés 2009. februári elfogadása. A kockázatok figyelembevételével elképzelhető, hogy 2011-ben nem valósul meg a terveknek megfelelően a programban előre jelzett többlet. Emellett a kiigazítást intézkedésekkel kell alátámasztani. Indokolt a korábban jelentős mértékű bérnövekedés korrekciója, egyrészt mert Észtország az ERM II tagja, másrészt pedig a gazdaságban szükség van a költségek versenyképességének javítására.

(13)	Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program az előírt és a nem kötelező adatok tekintetében részben hiányos (4).

Általános következtetésként megállapítható, hogy Észtország – miközben a potenciálját meghaladó gazdasági növekedés évei után jelenleg súlyos gazdasági visszaeséssel néz szembe – 2009-től 2011-ig restriktív költségvetési irányvonalat tervez, ami a meglévő egyensúlytalanságok fényében megfelelő válasz. A gazdasági hanyatlást tovább erősíti a világméretű pénzügyi válság és a visszafogott külső kereslet. A fenntartható növekedés pályájához való visszatérést megnehezíti a költségek gyengülő versenyképessége is, ami elsősorban annak a következménye, hogy a bérnövekedés tartósan meghaladta a termelékenységnövekedést. Az államháztartási egyenleg 2008-ban jelentősen romlott, és hat év többlete után hiányba fordult át. A program szerint az államháztartási egyenleg tekintetében 2009-ben és 2010-ben továbbra is – bár fokozatosan csökkenő – hiánnyal kell számolni. Figyelembe véve a makrogazdasági kockázatokat és a 2010-es kiadásalapú konszolidációra vonatkozó információk hiányát, a költségvetési teljesítménynek lefelé mutató kockázatai vannak, és az államháztartási hiány 2009-ben és 2010-ben valószínűleg meghaladja a 3 %-ban meghatározott küszöbértéket. A költségvetési eredményt fenyegető kockázatokat azonban mérsékeli a restriktív pótköltségvetés 2009. februári elfogadása.

A fenti értékelés, valamint a fenntartható konvergencia és az ERM II-ben való zavartalan részvétel biztosításának szükségességét tekintve Észtországot felkérik arra, hogy:

i.	hajtsa végre az államháztartás rövid távú konszolidációját, gondoskodjon arról, hogy a hiány a GDP 3 %-ban megállapított küszöb alatt maradjon, és tegye meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a konszolidációt középtávon alátámassza;

ii.	a gazdaság kiigazításának elősegítése és a versenyképesség erősítése érdekében folytasson óvatos bérpolitikát a közszférában;

iii.	főként a kiadások tervezésének és hatékonyságának javításával erősítse meg a középtávú költségvetési keretet.

A kulcsfontosságú makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása

		2007	2008	2009	2010	2011	2012
Reál-GDP (%-os változás)	KP 2008. november	6,3	– 2,2	– 3,5	2,6	4,8	5,0
	BIZ 2009. január	6,3	– 2,4	– 4,7	1,2	n. a.	n. a.
	KP 2007. november	7,4	5,2	6,1	6,7	7,0	n. a.
HICP infláció (%)	KP 2008. november	6,7	10,6	4,2	2,8	3,0	3,2
	BIZ 2009. január	6,7	10,6	3,2	2,7	n. a.	n. a.
	KP 2007. november	6,6	8,6	5,6	3,6	3,5	n. a.
Kibocsátási rés (5) (a potenciális GDP %-ában)	KP 2008. november	8,0	0,9	– 5,7	– 5,9	– 3,9	– 1,7
	BIZ 2009. január (6)	9,0	2,1	– 5,4	– 6,4	n. a.	n. a.
	KP 2007. november	2,7	0,1	– 1,2	– 1,5	– 1,3	n. a.
A külfölddel szembeni nettó hitelnyújtás/hitelfelvétel (a GDP %-ában)	KP 2008. november	– 16,9	– 10,5	– 5,1	– 5,0	– 4,7	– 4,7
	BIZ 2009. január	– 17,1	– 8,8	– 4,2	– 2,6	n. a.	n. a.
	KP 2007. november	– 14,0	– 9,9	– 8,2	– 7,8	– 7,4	n. a.
Államháztartási bevétel (a GDP %-ában)	KP 2008. november	38,2	36,2	38,9	37,8	36,5	35,2
	BIZ 2009. január	38,2	36,5	38,2	38,4	n. a.	n. a.
	KP 2007. november	37,2	38,2	38,2	37,4	36,3	n. a.
Államháztartási kiadás (a GDP %-ában)	KP 2008. november	35,5	38,2	40,6	38,8	36,4	35,0
	BIZ 2009. január	35,5	38,5	41,4	41,6	n. a.	n. a.
	KP 2007. november	34,6	36,9	37,2	36,5	35,5	n. a.
Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában)	KP 2008. november	2,7	– 1,9	– 1,7	– 1,0	0,1	0,2
	BIZ 2009. január	2,7	– 2,0	– 3,2	– 3,2	n. a.	n. a.
	KP 2007. november	2,6	1,3	1,0	0,9	0,8	n. a.
Elsődleges egyenleg (a GDP %-ában)	KP 2008. november	2,9	– 1,8	– 1,5	– 0,8	0,3	0,4
	BIZ 2009. január	2,9	– 1,8	– 3,0	– 2,9	n. a.	n. a.
	KP 2007. november	2,7	1,4	1,1	1,0	0,8	n. a.
Ciklikusan kiigazított egyenleg (5) (a GDP %-ában)	KP 2008. november	0,3	– 2,2	0,0	0,8	1,3	0,7
	BIZ 2009. január	– 0,1	– 2,6	– 1,6	– 1,3	n. a.	n. a.
	KP 2007. november	1,8	1,3	1,4	1,3	1,2	n. a.
Strukturális egyenleg (7) (a GDP %-ában)	KP 2008. november	– 0,1	– 2,4	– 0,1	0,4	1,2	0,7
	BIZ 2009. január	– 0,4	– 2,8	– 1,6	– 1,3	n. a.	n. a.
	KP 2007. november	1,2	0,8	1,4	1,3	1,2	n. a.
Bruttó államadósság (a GDP %-ában)	KP 2008. november	3,5	3,7	3,7	3,5	3,0	2,8
	BIZ 2009. január	3,5	4,3	6,1	7,6	n. a.	n. a.
	KP 2007. november	2,7	2,3	2,0	1,8	1,6	n. a.
Konvergenciaprogram (KP); a Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi előrejelzései (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

(1) HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az ebben a szövegben említett dokumentumok az alábbi weboldalon érhetők el:

http://ec.europa.eu/economy_finance/about/activities/sgp/main_en.htm

(2) Az értékelés figyelembe veszi a Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi előrejelzését, és az azóta rendelkezésre bocsátott egyéb információkat is.

(3) A kormány közölte, hogy felülvizsgálja és úgy határozza meg a középtávú költségvetési célkitűzést, hogy az strukturális értelemben vett többletet eredményezzen.

(4) Mindenekelőtt hiányoznak az effektív nominális árfolyamra vonatkozó adatok. Ezenkívül az euroövezet kamatlábaira vonatkozó feltételezéseket használják, bár ez indokolható azzal, hogy az észt korona tekintetében nincsenek kellően reprezentatív kamatláb-mutatók.

(5) Kibocsátási rések és ciklikusan kiigazított egyenlegek a programokból, a Bizottság szolgálatainak a programban szereplő információk alapján végzett újraszámítása szerint.

(6) A 2007–2010-es időszakra vonatkozóan 4,6 %-os, 4,1 %-os, 3,7 %-os és 3,5 %-os becsült potenciális növekedés alapján.

(7) Ciklikusan kiigazított egyenleg, az egyszeri és más átmeneti intézkedések nélkül. Az egyszeri és más átmeneti intézkedések 2007-ben a GDP 0,4 %-át, 2008-ban a GDP 0,2 %-át, 2009-ben a GDP 0,1 %-át, 2010-ben 0,4 %-át és 2011-ben 0,1 %-át teszik ki; a legújabb program szerint valamennyi hiánynövelő. A Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi előrejelzése a 2009–2011-es időszak egyszeri intézkedéseit nem tekinti egyszerinek.

Forrás:

Konvergenciaprogram (KP); a Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi előrejelzései (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

18.3.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 63/20

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes rakományátvilágító berendezések behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás kezdeményezéséről

(2009/C 63/09)

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 384/96/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján a Bizottsághoz panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó egyes, rakományátvilágító berendezések behozatala dömpingelt formában történik, s ezáltal anyagi kárt okoz a közösségi gazdasági ágazatnak.

1. A panasz

A panaszt 2009. február 2-án nyújtotta be a Smiths Detection Group Limited (a továbbiakban: panaszos), amelynek termelése az egyes rakományátvilágító berendezések teljes közösségi gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 80 %-át teszi ki.

2. A termék

Az állítások szerint dömpingelt terméket a Kínai Népköztársaságból származó, az ex 9022 19 00, ex 9022 29 00, ex 9027 80 17 és ex 9030 10 00 KN-kód alá tartozó, neutrontechnológiát, legalább 250 keV-os röntgensugarakat, vagy alfa-, béta- vagy gamma-sugárzást használó rakományátvilágító berendezések, valamint az ex 8705 90 90 KN-kód alá tartozó, és ilyen berendezésekkel ellátott gépjárművek alkotják (a továbbiakban: érintett termék). Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

3. A dömpingre vonatkozó állítás

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban a panaszos a Kínai Népköztársaság vonatkozásában a rendes értéket az 5.1. pont c) alpontjában említett piacgazdasági berendezkedésű ország árai alapján állapította meg. A dömpingre vonatkozó állítás az így kiszámított rendes értéknek és az érintett termék Közösségbe irányuló exportja során alkalmazott exportáraknak az összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözet jelentős.

4. A kárra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy az érintett termék Kínai Népköztársaságból történő behozatala a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

Állítása szerint az érintett termék behozatali mennyisége és ára – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatnak a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésére, az általa értékesített termékek mennyiségére és árszintjére, és ezáltal jelentős mértékben rontják a közösségi gazdasági ágazat összteljesítményét, különösen nyereségességét.

5. Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt a közösségi gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke szerint vizsgálatot indít.

5.1. A dömping és a kár megállapítására irányuló eljárás

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy a Kínai Népköztársaságból származó érintett termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömping okoz-e kárt.

a) Kérdőívek

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a következő felek részére: a közösségi gazdasági ágazat szereplői, más ismert közösségi gyártók, a kínai népköztársaságbeli exportőrök/gyártók, valamint az érintett exportáló ország más, a Bizottság számára ismert importőrei/felhasználói és hatóságai.

b) Információgyűjtés és meghallgatások

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék álláspontjukat, a kérdőívre adott válaszokon kívül szolgáltassanak további információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezen információknak és az ezeket alátámasztó bizonyítékoknak a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben olyan kérelmet nyújtanak be, amelyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják. E kérelmet a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtani.

c) A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztása

A Kínai Népköztársaságra érvényes rendes érték megállapításának céljából a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban az Amerikai Egyesült Államokat tervezi kiválasztani megfelelő piacgazdasági berendezkedésű országnak. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy a 6. c) pontban megállapított külön határidőn belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országot e célra.

d) Piacgazdasági elbánás vagy egyéni elbánás iránti kérelem

A Kínai Népköztársaság azon exportőreinek/gyártóinak esetében, akik azt állítják és bizonyítani is tudják, hogy piacgazdasági feltételek között működnek – azaz megfelelnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában ismertetett követelményeknek –, a rendes érték megállapítására az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerint kerül sor. Az exportőröknek/gyártóknak kellően megalapozott kérelmüket a 6. c) pontban megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk. A Bizottság igénylőlapokat küld ki a panaszban megnevezett valamennyi kínai népköztársaságbeli exportőrnek/gyártónak, valamint a Kínai Népköztársaság hatóságainak. Ezt az igénylőlapot a kérelmező az egyéni elbánás iránti kérelem benyújtásához is használhatja, amennyiben teljesíti az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételeket.

5.2. A közösségi érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban és abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e a közösségi érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság ezért az ismert közösségi gazdasági ágazatnak, az importőröknek és képviseleti szövetségeiknek, továbbá a reprezentatív felhasználóknak és a reprezentatív fogyasztói szervezeteknek kérdőíveket küldhet. A felek – köztük azok is, amelyeket a Bizottság nem ismer – a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított általános határidőn belül jelentkezhetnek a Bizottságnál és információkat szolgáltathatnak, amennyiben bizonyítani tudják, hogy tevékenységük és az érintett termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az előző mondattal összhangban cselekvő felek a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül meghallgatást kérhetnek, ismertetve azokat a különleges okokat, amelyek ezt indokolják. Meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 21. cikke alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

6. Határidők

a) Általános határidők

i. Kérdőív vagy egyéb igénylőlapok igénylése

Minden érdekelt félnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 10 napon belül be kell nyújtania kérdőív vagy egyéb igénylőlap iránti kérelmét.

ii. Jelentkezés, kitöltött kérdőívek benyújtása, egyéb információk közlése

Ahhoz, hogy az érdekelt felek előterjesztéseit a vizsgálat során figyelembe lehessen venni, a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 40 napon belül jelentkezniük kell a Bizottságnál, ki kell fejteniük álláspontjukat, be kell nyújtaniuk kitöltött kérdőíveiket, illetve a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a birtokukban lévő egyéb információkat. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többsége csak akkor gyakorolható, ha a felek a fent említett határidőn belül jelentkeznek a Bizottságnál.

iii. Meghallgatások

Az érdekelt felek ugyanezen 40 napos határidőn belül kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat is.

b) A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztására vonatkozó külön határidő

A vizsgálatban érintett feleknek észrevételeik lehetnek azzal kapcsolatban, hogy megfelelő piacgazdasági berendezkedésű országnak tartják-e az Amerikai Egyesült Államokat, amelyet a Bizottság az 5.1. pont c) alpontjában ismertetettek szerint a Kínai Népköztársaságra érvényes rendes érték megállapításához kiválasztani tervez. Az észrevételeknek az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 10 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

c) A piacgazdasági státusz és/vagy az egyéni elbánás iránti kérelmek benyújtására vonatkozó külön határidő

Az 5.1. pont d) alpontjában említett, kellően megalapozott, piacgazdasági státusz iránti kérelmeknek és/vagy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése szerinti, kellően megalapozott, egyéni elbánás iránti kérelmeknek az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

7. Írásbeli beadványok, kitöltött kérdőívek, levelek

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formában), melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (2) (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni; az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű változatot is rendelkezésre kell bocsátani, amelyet „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate General for Trade

Directorate H

Office: N-105 04/092

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax: +32 22956505

8. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

9. A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni.

10. A személyes adatok feldolgozása

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően fogja kezelni.

11. Meghallgató tisztviselő

A Bizottság felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy ha az érdekelt felek úgy ítélik meg, hogy védelemhez való joguk gyakorlása során nehézségekbe ütköznek, kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság szolgálatai között: az eljárás során szükség esetén közvetít az érdekeik védelmét érintő eljárási kérdésekben, különös tekintettel az aktához való hozzáférésre, az adatok bizalmas kezelésére, a határidők meghosszabbítására valamint az írásban és/vagy szóban kifejtett álláspontok kezelésére. További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található (http://ec.europa.eu/trade).

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o.

(2) Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szolgál. A dokumentumnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelmet kell biztosítani. Az alaprendelet 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) VI. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

(3) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 63

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	52. évfolyam 2009. március 18.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	VÉLEMÉNYEK
	Tanács
2009/C 063/01	A Tanács véleménye (2009. március 10.) Dániának a 2008–2015-ös időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramjáról	1

2009/C 063/02	A Tanács véleménye (2009. március 10.) Észtországnak a 2008–2012-es időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramjáról	6

	Bizottság
2009/C 063/03	Közlemény a viszontbiztosításról szóló irányelvben meghatározott egyes összegeknek az inflációt követő kiigazításáról	11

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Bizottság
2009/C 063/04	Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást	12

2009/C 063/05	Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )	14

2009/C 063/06	Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )	16

	V Vélemények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2009/C 063/08	Pályázati felhívás az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának, Emberek egyedi programjához kapcsolódó, 2009. évi munkaprogram alapján	19

	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2009/C 063/09	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes rakományátvilágító berendezések behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás kezdeményezéséről	20

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2009/C 063/10	A Holland Királyság gazdasági miniszterének közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján	23

A határozat elfogadásának időpontja	2009.2.27.
Támogatás száma	N 71/09
Tagállam	Egyesült Királyság
Régió	—
Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)	Temporary aid in the form of loan guarantees
Jogalap	The Industrial Development Act 1982 Regional Development Agencies Act 1998 Science and Technology Act 1965 Energy Act 2004 Environmental Protection Act 1990 Employment and Training Act 1973 Civil Aviation Act 1982 Local Government Act 2000 Government of Wales Act 2006, Section 60 Welsh Development Agency Act 1975, Section 1 The Industrial Development (Northern Ireland) Order 1982 The Industrial Development (Northern Ireland) Act 2002 Article 3 of the Energy Efficiency (Northern Ireland) Order 1999 Enterprise and New Towns (Scotland) Act 1990, as amended on 1 April 2001, by Scottish Statutory Instrument 2001 No 126 Local Government in Scotland Act 2003, section 20
Az intézkedés típusa	Egyedi támogatás
Célkitűzés	Egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás
Támogatás formája	Állami kezességvállalás
Költségvetés	Tervezett támogatás teljes összege: 8 000 millió GBP
Támogatás intenzitása	—
Időtartam	2009.3.1.-2010.12.31.
Gazdasági ágazat	Az összes ágazat
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe	All eligible guarantee granting authorities in UK
Egyéb információ	—

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Bizottság
2009/C 063/07	Euro-átváltási árfolyamok	18

A határozat elfogadásának időpontja	2008.12.22.
Támogatás száma	N 655/08
Tagállam	Németország
Régió	—
Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)	Nord LB
Jogalap	—
Az intézkedés típusa	Támogatási program
Célkitűzés	Egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás
Támogatás formája	Állami kezességvállalás
Költségvetés	Tervezett támogatás teljes összege: 10 000 millió EUR
Támogatás intenzitása	—
Időtartam	2008.12.22.-2009.6.22.
Gazdasági ágazat	Pénzügyi intermediáció
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe	Länder Niedersachsen und Sachsen-Anhalt
Egyéb információ	—

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2942
JPY	Japán yen	128,10
DKK	Dán korona	7,4544
GBP	Angol font	0,92650
SEK	Svéd korona	11,0265
CHF	Svájci frank	1,5327
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,8315
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,513
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	299,68
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7075
PLN	Lengyel zloty	4,4900
RON	Román lej	4,2968
TRY	Török líra	2,2111
AUD	Ausztrál dollár	1,9624
CAD	Kanadai dollár	1,6495
HKD	Hongkongi dollár	10,0327
NZD	Új-zélandi dollár	2,4410
SGD	Szingapúri dollár	1,9839
KRW	Dél-Koreai won	1 835,14
ZAR	Dél-Afrikai rand	12,9218
CNY	Kínai renminbi	8,8487
HRK	Horvát kuna	7,4543
IDR	Indonéz rúpia	15 530,40
MYR	Maláj ringgit	4,7562
PHP	Fülöp-szigeteki peso	62,410
RUB	Orosz rubel	44,7465
THB	Thaiföldi baht	46,365
BRL	Brazil real	2,9523
MXN	Mexikói peso	18,3950
INR	Indiai rúpia	66,5350

A felhívás címe	A felhívás azonosítója
Európán belüli ösztöndíjak	FP7-PEOPLE-2009-IEF
Nemzetközi bejövő ösztöndíjak	FP7-PEOPLE-2009-IIF
Nemzetközi kimenő ösztöndíjak	FP7-PEOPLE-2009-IOF

X	Y
169310,00	540380,00	A
172746,50	545447,70	B
191011,06	542944,63	C
191014,60	536077,60	D
194993,70	536115,50	E
195000,90	535125,60	F
197154,31	535082,00	G
196904,99	521474,81	H
204982,97	512000,00	I
185485,00	512000,00	J
185485,00	513404,00	K
173675,00	513404,00	L
168787,74	519217,28	M
168859,85	530854,87	N
173400,00	538260,00	O
177000,00	538700,00	P
176816,91	539788,00	Q
173200,00	539600,00	R
172400,00	541400,00	S
170500,00	540400,00	T


	(1) EGT-vonatkozású szöveg