24.1.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 18/3

MEGÁLLAPODÁS

(2008. december 31.)

az Európai Központi Bank és a Národná banka Slovenska között az Európai Központi Bank által a Národná banka Slovenska számára a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 30.3. cikke alapján jóváírt követelésekről

(2009/C 18/02)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK ÉS A NÁRODNÁ BANKA SLOVENSKA,

mivel:

(1)

Az Európai Központi Bank tőkéjének a Národná banka Slovenska általi befizetéséről, a Národná banka Slovenska devizatartalékokat megtestesítő eszközeinek az Európai Központi Bank számára történő átadásáról és a Národná banka Slovenskanak az Európai Központi Bank tartalékaihoz és céltartalékaihoz való hozzájárulásáról szóló, 2008. december 31-i EKB/2008/33 határozat (1) 3. cikkének (1) bekezdése szerint a Národná banka Slovenska által a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: KBER Alapokmány) 49.1. cikkével összhangban az Európai Központi Banknak („EKB”) 2009. január 1-jei hatállyal átadandó devizaeszközök összesített euro-egyenértéke 443 086 155,98 EUR.

(2)

A KBER Alapokmány 30.3. cikke és az EKB/2008/33 határozat 4. cikkének (1) bekezdése szerint az EKB 2009. január 1-jei hatállyal jóváírja a Národná banka Slovenska javára a devizatartalékokat megtestesítő eszközökhöz való hozzájárulásának aggregált, euróban kifejezett értékével megegyező összegű, euróban denominált követelést, az e határozat 3. cikkében szereplő előírásokra figyelemmel. Az EKB és a Národná banka Slovenska megállapodnak a Národná banka Slovenska követelésének 399 443 637,59 EUR-ban történő megállapításában annak biztosítása érdekében, hogy a Národná banka Slovenska követelésének euro-összege és az eurót már bevezetett más tagállamok központi bankjainak (a továbbiakban: részt vevő NKB-k) jóváírt követelések aggregált euro-összegeinek aránya megegyezzen a Národná banka Slovenskanak az EKB tőkejegyzési kulcsában való részesedésének és más részt vevő NKB-k e tőkejegyzési kulcsban való összesített részesedésének arányával.

(3)

Az (1) és a (2) preambulumbekezdésben említett összegek közötti különbség i. a KBER Alapokmány 49.1. cikkében említett „folyó árfolyamnak” azon devizaeszközökre való alkalmazásának eredménye, amelyeket a Národná banka Slovenska a KBER Alapokmány 30.1. cikke szerint már átutalt, valamint ii. a többi részt vevő NKB által a KBER Alapokmány 30.1. cikke szerint tartott igényekre az EKB tőkejegyzési kulcsának 2004. január 1-jén és 2009. január 1-jén a KBER Alapokmány 29.3. cikke szerint történt módosítása által gyakorolt hatása és az EKB tőkejegyzési kulcsának 2004. május 1-jén és 2007. január 1-jén a KBER Alapokmány 49.3. cikke szerinti bővítése.

(4)

Abban az esetben, ha a Národná banka Slovenska követelése nagyobb 399 443 637,59 EUR-nál, a fent említett különbségre tekintettel az EKB és a Národná banka Slovenska megállapodnak abban, hogy a Národná banka Slovenska követelése csökkenthető azon összeg ennek terhére történő elszámolásával, amellyel a Národná banka Slovenska a KBER Alapokmány 49.2. cikke és az EKB/2008/33 határozat 5. cikkének (1) bekezdése szerint köteles az EKB tartalékaihoz és céltartalékaihoz hozzájárulni.

(5)	Az EKB-nak és a Národná banka Slovenskanak meg kell állapodnia a Národná banka Slovenska követelése jóváírásának egyéb módozatairól, figyelembe véve, hogy az árfolyammozgásoktól függően szükséges lehet a (2) preambulumbekezdésben említett összeg csökkentése helyett annak növelése.

(6)	A Kormányzótanács jóváhagyta e megállapodás EKB általi megkötését, ami a KBER Alapokmány 10.3. cikkével és az ott meghatározott eljárással összhangban a KBER Alapokmány 30. cikke szerint meghozandó határozatra vonatkozik,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

A Národná banka Slovenska követelése jóváírásának módozatai

(1) Ha az az összeg, amelyet az EKB-nak a KBER Alapokmány 30.3. cikke és az EKB/2008/33 határozat 4. cikkének (1) bekezdése szerint jóvá kell írnia a Národná banka Slovenska számára (a továbbiakban: a Národná banka Slovenska követelése vagy a követelés) nagyobb 399 443 637,59 EUR-nál azon a végleges napon, amelyen az EKB megkapja a devizaeszközöket a Národná banka Slovenska-tól az EKB/2008/33 határozat 3. cikke szerint, a követelés összegét ezzel a nappal le kell csökkenteni 399 443 637,59 EUR-ra. Ezt a csökkentést azon összeggel szembeni beszámítás útján kell elvégezni, amivel a Národná banka Slovenska 2009. január 1-jétől köteles hozzájárulni az EKB tartalékaihoz és céltartalékaihoz, a KBER Alapokmány 49.2. cikke és az EKB/2008/33 határozat 5. cikkének (1) bekezdése szerint. A beszámított összeget az EKB tartalékaihoz és céltartalékaihoz a KBER Alapokmány 49.2. cikke és az EKB/2008/33 határozat 5. cikkének (1) bekezdése szerinti hozzájárulás előlegeként kell kezelni, amit a beszámítás napján teljesítettnek kell tekinteni.

(2) Ha az az összeg, amellyel a Národná banka Slovenska köteles hozzájárulni az EKB tartalékaihoz a KBER Alapokmány 49.2. cikke és az EKB/2008/33 határozat 5. cikkének (1) bekezdése szerint, kevesebb, mint a Národná banka Slovenska követelése és 399 443 637,59 EUR közötti különbség, a követelés összegét 399 443 637,59 EUR-ra kell csökkenteni i. a fenti (1) bekezdésnek megfelelő beszámítással, illetve ii. a beszámítást követően fennmaradó hiányzó összeggel egyenlő euro-összegnek az EKB által a Národná banka Slovenska részére történő megfizetésével. Az EKB által e bekezdésnek megfelelően fizetendő bármely összeg 2009. január 1-jén esedékes. Az EKB kellő időben kiadja az ilyen összegek és azok felhalmozott nettó kamatának a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszeren (TARGET2) keresztül történő átutalására vonatkozó utasításokat. A felhalmozott kamatot napi alapon kell számítani, a tényleges napok száma/360 típusú kamatszámítás alapján az eurorendszer által a legutóbbi fő refinanszírozási művelethez használt marginális kamatlábbal megegyező kamatláb alapján.

(3) Ha a Národná banka Slovenska követelése nem éri el a 399 443 637,59 EUR-t azon a végleges napon, amelyen az EKB megkapja a devizaeszközöket a Národná banka Slovenska-tól az EKB/2008/33 határozat 3. cikke szerint a követelés összegét ezen a napon 399 443 637,59 EUR-ra kell növelni és a Národná banka Slovenska-nak meg kell fizeti az EKB részére a különbség összegét euróban. A Národná banka Slovenska által e bekezdés alapján fizetendő bármely összeg 2009. január 1-jén esedékes, és azt az EKB/2008/33 határozat 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell megfizetni.

2. cikk

Záró rendelkezések

(1) Ez a megállapodás 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2) Ez a megállapodás két angol nyelvű, a felek által megfelelően aláírt példányban készült. A megállapodásból az EKB és Národná banka Slovenska is egy eredeti példányt kap.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2008. december 31-én.

Národná banka Slovenska

Ivan ŠRAMKO

elnök

Európai Központi Bank

Jean-Claude TRICHET

elnök

(1) Még nem került kihirdetésre a Hivatalos Lapban.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

24.1.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 18/6

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a szakoktatás és szakképzés (VET) területén való fokozott európai együttműködés jövőbeni prioritásairól

(2009/C 18/04)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

TUDATÁBAN ANNAK, HOGY:

A Tanács 2002. november 12-én állásfoglalást hagyott jóvá a szakoktatás és szakképzés területén való fokozott európai együttműködés előmozdításáról. (1) Később ez az állásfoglalás képezte az Európai Unió tagállamainak, az EFTA/EGK tagországainak és a tagjelölt országoknak a szakoktatásért és szakképzésért felelős miniszterei, valamint a Bizottság és az európai szociális partnerek 2002. november 29–30-i koppenhágai találkozóján a szakoktatás és szakképzés teljesítményének, minőségének és vonzerejének javítására irányuló stratégiaként – ismertebb nevén koppenhágai folyamat – elfogadott nyilatkozat alapját.

A folyamat 2004. december 14-én Maastrichtban tartott első felülvizsgálata (2) egyrészt megállapította, hogy előrelépés történt számos közös eszköz és elv kialakítása terén, másrészt a folyamatot szorosan a lisszaboni stratégiához és az „Oktatás és képzés” munkaprogramhoz kapcsolta. A 2006. december 5-én Helsinkiben megtartott második felülvizsgálat (3) hangsúlyozta a lendület megtartásának, valamint az elfogadott elvek és eszközök folyamatos megvalósítása biztosításának szükségességét.

Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás (4) arra ösztönzi a tagállamokat, hogy építsék be a kulcskompetenciákat az egész életen át tartó oktatásra és képzésre vonatkozó stratégiáikba, hogy így minden fiatal számára biztosítsák az ahhoz szükséges eszközöket, hogy e kompetenciáikat olyan szintre fejlesszék, amely megfelelő alapot biztosít további szakmai képzésükhöz és foglalkoztatásukhoz.

Az oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszeréről szóló, 2007. május 25-i tanácsi következtetések (5) megerősítik, hogy az európai statisztikai rendszerből nyert adatok minősége javításra szorul.

Az új munkahelyekhez szükséges új készségekről szóló, 2007. november 15-i tanácsi állásfoglalás (6) kiemeli, hogy a munkavállalóknak a tudásalapú társadalom új munkahelyeire való felkészítése céljából haladéktalanul elébe kell menni a jövőbeli készségigényeknek olyan intézkedések végrehajtásával, amelyeknek célja az ismereteknek, a készségeknek és kompetenciáknak a gazdaság igényeihez való igazítása, és az esetleges hiányok orvosolása.

A Tanács és a Bizottság 2008. évi, az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításáról szóló közös időközi jelentése (7) hangsúlyozza, hogy további munkára van szükség ahhoz, hogy vonzóbb és színvonalasabb legyen a szakoktatás és szakképzés, valamint kiemeli, hogy el kell kezdeni az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés aktualizált keretstratégiájával kapcsolatos munkát.

A 2008. március 13–14-i Európai Tanács (8) kijelölte a 2008–2010-re vonatkozó prioritásokat, és hangsúlyozta, hogy „az emberi tőkébe és kreativitásba való, az emberek egész életén át tartó nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés kulcsfontosságú feltétele annak, hogy Európa sikeres legyen a globalizált világban”. A több iparágban is tapasztalható növekvő készséghiányra reagálva a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy a technológiai változásnak és a népesség elöregedésének hatásait is figyelembe véve nyújtson be átfogó, a 2020-ig tartó időszakot felölelő értékelést a jövőbeli európai készségigényekről.

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás (9) a tanulási eredmények különböző oktatási rendszerek és országok közti elismerésének megkönnyítése révén lehetővé teszi a mobilitás, valamint az egész életen át tartó tanulás előmozdítását.

A kreativitás és az innováció oktatás és képzés révén való előmozdításáról szóló, 2008. május 22-i következtetéseiben (10) a Tanács az oktatás és képzés minden szintjén nagyobb szinergia kialakítását javasolja egyfelől az ismeretek és készségek, másfelől a kreativitás és az innovációs készség között. Ezen felül a kreativitás és innováció európai évéről (2009) szóló európai parlamenti és tanácsi határozati javaslat (11) célja, hogy támogassa a tagállamokat a kreativitást az egész életen át tartó tanulás révén ösztönző törekvéseikben, amely az innováció motorja és a személyes, szakmai, vállalkozói és szociális készségek fejlődésének központi tényezője.

10.

A felnőttkori tanulásról szóló, 2008. május 22-i tanácsi következtetések (12) elismerik, hogy a felnőttkori tanulás kulcsszerepet játszhat a lisszaboni stratégia céljainak teljesítésében, mindenekelőtt a munkavállalók technológiai alkalmazkodásának lehetővé tételében, valamint az idősebb munkavállalók és a migránsok sajátos igényeinek kielégítésében.

HANGSÚLYOZZÁK, HOGY:

A szakoktatás és szakképzés (VET) az egész életen át tartó tanulás alapvető része, amely a képesítés valamennyi releváns szintjére kiterjed, és amelyet szorosan össze kell kapcsolni az általános oktatással és a felsőoktatással. A foglalkoztatás és a szociálpolitikák központi elemeként a szakoktatás és szakképzés nem csak a versenyképességet, az üzleti teljesítményt és az innovációt mozdítja elő a globalizált gazdaságban, hanem a társadalmi igazságosságot, a kohéziót, a személyes fejlődést és az aktív polgári szerepvállalást is.

2.	Az egész életük folyamán a polgárok igényeihez igazítható, rugalmas karrierlehetőségek érdekében erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy szorosabban kapcsolódjon össze valamennyi tanulási forma és kontextus.

3.	A kreativitás és az innováció fejlesztése különösen fontos a szakoktatás és szakképzés szempontjából. Ennek megvalósításához tevékenyen támogatni kell az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítását.

4.	A munkaerőpiaci igények kielégítéséhez ösztönözni kell az olyan váltakozó rendszerű képzéseket, amelyek összekapcsolják az oktatási intézményekben folyó tanulást a munkahelyi tanulással, továbbá fejleszteni kell a vállalkozásoknál és felsőoktatási létesítményekben folytatott felnőttképzést.

5.	A készségigényekre való felkészülés és a készséghiányok megelőzése – és az új és újonnan jelentkező munkakövetelmények európai és nemzeti szinten történő azonosítása – az egyének, a társadalom és a gazdaság igényeire választ adó VET-politikák végrehajtásának szükséges feltétele.

6.	A tájékoztató, orientációs és tanácsadó szolgálatoknak koherens rendszerbe kell szerveződniük, amely lehetővé teszi az európai polgárok számára, hogy egész életük folyamán irányítani tudják tanulási folyamatukat és pályájukat, valamint a különböző átmeneteket.

7.	A magas fokú képzettségi igényekre válaszul fejleszteni kell a felsőoktatásnak a szakoktatásban és szakképzésben, valamint a munkaerőpiaci integráció előmozdításában betöltött szerepét.

A munkavállalók, tanulók és oktatók rendszerek és országok közötti mobilitásának elősegítéséhez végre kell hajtani a képesítések átláthatóságát és elismerését szolgáló közös európai eszközöket, így az Europass-t, az európai képesítési keretrendszert (EKKR), az európai kreditátszámítási rendszert (ECTS) és a jövőbeli az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszert (ECVET);

A közös európai eszközök átültetéséhez feltétel a minőségbiztosítási mechanizmusok használata és a szakoktatás és szakképzés minőségének biztosítását szolgáló jövőbeli európai keret megvalósítása, amelyek alapvető fontossággal bírnak a kölcsönös bizalom megteremtése és az oktatási és képzési rendszerek ezzel egyidejű korszerűsítése tekintetében.

ELISMERIK, HOGY:

A koppenhágai folyamat nagyratörő célokat határozott meg mind európai, mind tagállami szinten. Jelentős változásokhoz vezetett a nemzeti szakpolitikákban, valamint az átláthatóságot és a tudás, a készségek és kompetenciák elismerését, valamint a rendszerek minőségét szolgáló fontos eszközöket eredményezett.

Európai szinten a naprakésszé tett munkamódszerek felhívták magukra az érintettek figyelmét, és a rendelkezésre álló eszközök használatára ösztönözték őket.

Az európai képesítési keretrendszer különösen fontos tényező a tanulási eredményeken alapuló tagállami képesítési rendszerek és keretek kialakításának előmozdításában és megkönnyítésében, és ezáltal a szakoktatás és szakképzés helyzetének korszerűsítésében és fokozásában.

Emellett a koppenhágai folyamat hozzájárult ahhoz, hogy a VET nagyobb szerepet játsszék a lisszaboni stratégiának – annak hármas dimenziója, a versenyképesség, a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió tekintetében való – végrehajtásában. A koppenhágai folyamatnak ezért figyelembe kell vennie az oktatás és képzés területén folytatott európai együttműködés jövőbeli stratégiai keretrendszerének – amelybe teljes mértékben beleilleszkedik – kiemelt szempontjait.

E kereten belül a szakoktatásnak és szakképzésnek meg kell őriznie sajátos jellegét. A VET közös felelősségvállalást jelent, amely a folyamat valamennyi szakaszában szorosan összekapcsolja a tagállamokat, a szociális partnereket és ágazati szervezeteket, ami a VET minőségének és hatékonyságának szükséges feltétele.

KIEMELIK, HOGY:

1.	Olyan megközelítést kell elfogadni, amely lehetővé teszi különböző eszközök következetes és egymást kiegészítő alkalmazását.

2.	A polgárok és valamennyi más érdekelt számára részletes tájékoztatást kell nyújtani a közös eszközökről, így megkönnyítve használatukat.

3.	Az e következtetésekben felvázolt intézkedések önkéntesek, és azokat alulról építkező együttműködés keretében kell kidolgozni. Az eszközök sikeres kialakítása és alkalmazása valamennyi érdekelt elkötelezettségét megkívánja.

EGYETÉRTENEK ABBAN, HOGY:

A koppenhágai folyamat 2002 óta meghatározott prioritásai és iránymutatásai mindmáig érvényesek. Ennek megfelelően folytatni kell megvalósításukat, és a 2008 és 2010 közötti időszakra vonatkozó alábbi négy kiemelt területtel kell foglalkozni:

1. Tagállami és európai szinten végre kell hajtani a szakoktatás és szakképzés területén való fokozott európai együttműködés előmozdításáról szóló eszközöket és rendelkezéseket

A kölcsönös bizalom erősítése érdekében fontos a tanulási eredményeken alapuló olyan tagállami képesítési rendszerek és keretek kialakítása, amelyek összhangban állnak az európai képesítési keretrendszerrel, továbbá a jövőbeli európai szakoktatási és szakképzési kreditátviteli rendszer (ECVET) és a jövőbeli európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási keretrendszer (EQARF) megvalósítása.

E tekintetben az alábbiak kidolgozására van szükség:

—	kísérleti projektek, megfelelő módszerek és kísérő eszközök,

—	a nem formális és informális tanulási eredmények elismerését szolgáló intézkedések, a tagállami képesítési keretrendszerek, az európai képesítési keretrendszer és az ECVET-rendszer végrehajtása,

—	minőségbiztosítási eszközök,

—	a különböző eszközök közti koherencia.

2. Javítani kell a szakoktatási és szakképzési rendszerek minőségét, és növelni kell vonzerejüket

Erősíteni kell a VET vonzerejét minden célcsoport körében

—	népszerűsíteni kell a VET-et a tanulók, a szülők, a – foglalkoztatott, a munkanélküli és az inaktív – felnőttek, valamint a vállalkozások körében, többek között az Euroskillshez hasonló szakismereti versenyek állandósításával,

—	megkülönböztetésmentes hozzáférést és részvételt kell biztosítani a VET-ben, és figyelembe kell venni a kirekesztődés veszélyével fenyegetett személyek és csoportok, különösen a korai iskolaelhagyók, az alacsony végzettséggel rendelkezők és a hátrányos helyzetűek igényeit,

—

meg kell könnyíteni a tájékoztatást, egész életen át tartó pályaorientációt és tanácsadást nyújtó szolgáltatásokhoz való hozzáférést a pályaorientációnak az egész életen át tartó tanulás stratégiáiba való fokozottabb integrálásáról szóló 2008. november 21-i tanácsi állásfoglalás (13) sikeres végrehajtásával,

—	az általános közoktatás, a VET, a felsőoktatás és a felnőttkori tanulás közötti kapcsolatok erősítésével elő kell segíteni olyan folyamatokat, amelyek lehetővé teszik az egyes személyek számára az egyik képzettségi szintről a másikra való továbblépést.

A VET-rendszerek kiválóságának és minőségének ösztönzése

—

a jövőbeli EQARF-ajánlás végrehajtásával fejleszteni kell a minőségbiztosítási mechanizmusokat, közös eszközök kidolgozása érdekében tevékenyen részt kell venni az európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási hálózatban, valamint a kölcsönös bizalom elősegítésével támogatni kell az EKKR végrehajtását,

—	növelni kell a szakoktatással és szakképzéssel foglalkozók – tanárok, oktatók, mentorok, az orientációban résztvevők – alap- és továbbképzésébe való befektetést,

—	a szakoktatási és szakképzési politikákat pontos kutatásokkal és adatokkal alátámasztott megbízható eredményekre kell alapozni, továbbá javítani kell a VET-hez kapcsolódó statisztikai rendszereket és adatokat,

—	a tanulási eredményeken alapuló, könnyen érthető és magas színvonalat garantáló tagállami képesítési rendszereket és kereteket kell kialakítani, biztosítva egyidejűleg az európai képesítési keretrendszerrel való összeegyeztethetőséget is,

—	a szakoktatásban és szakképzésben ösztönözni kell a kreativitást és az innovációt, és végre kell hajtani a Tanács 2008. május 22-i, a kreativitás és az innováció oktatás és képzés révén való előmozdításáról szóló következtetéseit,

—	fejleszteni kell és a szakoktatás és szakképzés sajátosságaihoz kell igazítani a nyelvtanulást,

—	javítani kell a VET, az általános képzés és a felsőoktatás közti átjárhatóságot és folyamatosságot.

3. Fejleszteni kell a szakoktatás és szakképzés (VET), valamint a munkaerőpiac közti kapcsolatot

E tekintetben az alábbiakra lenne szükség:

—

a 2008. március 13–14-i Európai Tanács következtetéseivel, valamint az új munkahelyekhez szükséges új készségekről szóló, 2007. november 15-i tanácsi állásfoglalással összhangban folytatni kell olyan előretekintő mechanizmusok kidolgozását, amelyek nemzeti és európai szinten a foglalkoztatásra és a készségekre összpontosítanak, és céljuk, hogy azonosítsák a lehetséges készséghiányokat, valamint reagáljanak a gazdaság és a vállalkozások, főként a KKV-k készségek és kompetenciák terén a jövőben jelentkező mennyiségi, illetve minőségi igényeire,

—	biztosítani kell a szociális partnerek és a gazdasági szereplők hatékony bevonását a VET-re vonatkozó szakpolitikák meghatározásába és végrehajtásába,

—

javítani kell az orientációs és tanácsadó szolgáltatásokat a képzésből a foglalkoztatásba való átmenet megkönnyítése érdekében, így járulva hozzá az egész életen át tartó orientáció európai politikáinak, rendszereinek és gyakorlatainak megerősítéséről szóló, 2004. május 28-i tanácsi állásfoglalásban (14) meghatározott célkitűzésekhez; aktívan részt kell venni az Egész Életen át Tartó Pályaorientációs Európai Szakpolitikai Hálózatban,

—

meg kell erősíteni azokat a – többek között (köz- illetve magán-) finanszírozási – mechanizmusokat, amelyek elősegítik a felnőttképzést, például a munkahelyi képzést, különös tekintettel a KKV-kre, hozzájárulva a jobb karrierlehetőségekhez és a vállalkozások versenyképességének növeléséhez. E tekintetben végre kell hajtani a felnőttek oktatásáról és képzéséről szóló, 2008. május 22-i tanácsi következtetésekben felvázolt fellépéseket,

—	ki kell dolgozni és végre kell hajtani a nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítését és elismerését,

—

a mobilitást – például a gyakornokok mobilitását – támogató meglévő közösségi programok megerősítésével növelni kell a duális szakmai képzésben részt vevők mobilitását. A Tanács és a tagállamok kormányainak a 2008. november 21-i Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a fiatalok mobilitásáról szóló következtetéseknek (15) hozzá kell járulniuk ehhez a folyamathoz,

—	növelni kell a felsőoktatás szerepét a szakoktatásban és szakképzésben, valamint a munkaerőpiaci integráció előmozdításában.

4. Meg kell erősíteni az európai együttműködés módozatait

—	javítani kell a szakoktatási és szakképzési európai együttműködés módozatait, többek között az egymástól való tanulást szolgáló tevékenységek hatékonyságának és ezek eredményeinek a tagállami szakpolitikák szintjén való javításával,

—

az oktatás és képzés területére vonatkozó jövőbeli európai együttműködési stratégiai keret prioritásai közé integrálni kell a VET-et, és biztosítani kell e keretben a VET láthatóságát, ügyelve ugyanakkor a VET-nek az iskolai oktatást, a felsőoktatást és a felnőttkori tanulást érintő szakpolitikákkal való szerves összekapcsolására; fejleszteni kell a többnyelvűségre és az ifjúságra vonatkozó európai szakpolitikákkal való kapcsolatokat,

—	meg kell szilárdítani a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel – így az OECD-vel, az Európa Tanáccsal, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és az UNESCO-val – való cseréket és együttműködést. A munkában való részvételre való jogot valamennyi tagállam számára biztosítani kell.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL

az alábbiak révén hajtsák végre a koppenhágai folyamatnak a 2008–2010-es időszakra megjelölt prioritásaihoz kapcsolódó, a fenti négy fő területen meghatározott feladatokat:

—

megfelelő köz- és magánfinanszírozás, a megfelelő európai uniós források, például az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Beruházási Bank nyújtotta kölcsönök igénybevétele a reformok tagállami szintű támogatásához a tagállami prioritásoknak megfelelően, valamint egész életen át tartó tanulás új programjának igénybevétele a közösségi eszközök eredményes végrehajtásának támogatására,

—

a VET-statisztikák alkalmazási körének, összehasonlíthatóságának és megbízhatóságának javítását célzó munka folytatása szoros együttműködésben az Eurostat-tal, az OECD-vel, a Cedefop-pal és az Európai Képzési Alapítvánnyal, valamint a mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszerében egyértelműbb VET-összetevő fejlesztése. A munkában való részvételre való jogot valamennyi tagállam számára biztosítani kell,

—	a készségigények előrejelzésével és a meglévő és elvárt készségek közötti eltérések megelőzésével kapcsolatos tevékenységek továbbfejlesztése szoros együttműködésben a Cedefop-pal, az Európai Képzési Alapítvánnyal és az Eurofound-dal,

—	információcsere harmadik országokkal, különösen a bővítési politika, valamint az európai szomszédságpolitika által érintett országokkal.

Az e területen folytatott együttműködésnek nyitottnak kell lennie, bevonva valamennyi tagállamot, a Bizottságot, a tagjelölt országokat, az EFTA-EGT országokat és a szociális partnereket.

A Cedefop és az Európai Képzési Alapítvány továbbra is támogatni fogja a Bizottságot, különösen a végrehajtás terén elért eredmények nyomon követése és az arról való jelentéstétel terén.

Az oktatásról és képzésről szóló jövőbeli európai együttműködési stratégiai keretről, valamint a nemzeti lisszaboni reformprogramokról szóló jelentésekben különleges figyelmet kell fordítani a VET területén elért eredményekre.

(1) HL C 13., 2003.1.18., 2. o.

(2) 9599/04 tanácsi dokumentum.

(3) HL C 298., 2006.12.8.

(4) HL L 394., 2006.12.30., 10. o.

(5) HL C 311., 2007.12.21., 13. o.

(6) HL C 290., 2007.12.4., 1. o.

(7) 5723/08 tanácsi dokumentum.

(8) 7652/08 tanácsi dokumentum, 9. oldal, 13. pont.

(9) HL C 111., 2008.5.6., 2. o.

(10) HL C 141., 2008.6.7., 17. o.

(11) 8935/08 tanácsi dokumentum.

(12) HL C 140., 2008.6.6., 10. o.

(13) 15030/08 tanácsi dokumentum.

(14) 9286/04 tanácsi dokumentum.

(15) 16206/08 tanácsi dokumentum.

24.1.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 18/11

A Tanács következtetései a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés európai partnerségéről

(2009/C 18/05)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTETVE az Európai Kutatási Térség (EKT) megvalósításának általános keretére és főként a Bizottság 2007. április 4-i zöld könyvére (1), a 2007. december 14-i Európai Tanács elnökségi következtetéseire, valamint az Európai Kutatási Térség teljes megvalósításához vezető „ljubljanai folyamat” elindításáról szóló, 2008. május 30-i tanácsi következtetésekre (2), amelyek az EKT nyitását a világ felé az ezen területen kiemelt öt kezdeményezés egyikeként azonosították, és UTALVA az Európai Kutatási Térség 2020-as jövőképére (2008. december 2.) (3);

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a globalizálódás gyors üteme új lehetőségeket kínál arra, hogy fokozzuk a tudományos kiválóságot és elérjük a fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzéseket, valamint azt, hogy a jelentős globális kihívások (ideértve a már azonosított kihívásokat, például az éghajlatváltozást, a szegénységet, a fertőző betegségeket, az energiakockázatokat, a víz- és élelmiszerellátást, a lakosság biztonságát, a biológiai sokféleség megőrzését, a hálózatok biztonságát és a digitális szakadékot, valamint az esetlegesen felmerülő egyéb kihívásokat) megválaszolása érdekében világszinten meg kell erősíteni a tudományos és technológiai együttműködést;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (hetedik keretprogram) lehetővé teszi harmadik országok részvételét és több olyan új eszközt is tartalmaz, amelyek célja a nemzetközi együttműködés ösztönzése;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a tudományos és technológiai együttműködés terén nagyszámú két-, illetve többoldalú megállapodás van hatályban az Európai Közösségek és harmadik országok, valamint a tagállamok és harmadik országok között, valamint TEKINTETTEL ARRA, hogy jelenleg nincs olyan európai szintű stratégia, amely lehetővé tenné a különböző megállapodások keretében folytatott tevékenységekre vonatkozó megfelelő információk cseréjét, vagy adott esetben biztosítaná a tevékenységek megfelelő szintű koordinációját;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy Európa az „EKT 2020-as jövőképében” azt a célt tűzte maga elé, hogy legfontosabb partnereivel és a releváns nemzetközi fórumokon a tudomány és a technológia területére vonatkozóan konzisztens hangot képviselhessen;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködési tevékenységeknek a kölcsönösségre, az egyenlő bánásmódra és a kölcsönös előnyökre irányuló elveken és gyakorlatokon, valamint a szellemi tulajdonjog megfelelő védelmén kell alapulniuk;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a tudományos és technológiai együttműködési tevékenységek alapvető szerepet játszanak az ismeretek fejlesztésében, megosztásában és terjesztésében szerte a világon, és kiemelt eszközt jelentek a kutatók mobilitásának és az agykörforgásnak az előmozdításában,

AZON A VÉLEMÉNYEN VAN, hogy az Európai Unió általános céljainak elérése megkönnyíthető úgy, ha a harmadik országokkal folytatott tudományos és technológiai együttműködési tevékenységek megfelelő összehangolásához stratégiai keretet dolgoznak ki, és ennek során a tudományos és gazdasági fejlettség szintje, valamint az adott ország ágazati jellemzői alapján megállapítják a különböző prioritásokat;

ÜDVÖZLI a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés európai stratégiai keretéről szóló bizottsági közleményt (4), amely különösen arra kíván választ adni, miként lehetne megerősíteni az Európai Unió tudományos és technológiai alapjait, hogyan lehetne növelni az európai ipar versenyképességét, és milyen módon lehetne hozzájárulni a globális kérdések kezeléséhez a „globális felelősség” keretében;

3.	HANGSÚLYOZZA, hogy e stratégia célja, hogy javítsa a tagállamok és az Európai Közösség által Európán belül folytatott különböző nemzetközi tudományos és technológiai együttműködési tevékenységek koherenciáját és szinergiáját, tiszteletben tartva ugyanakkor a szubszidiaritás elvét;

FELKÉRI a tagállamokat, hogy nemzetközi tudományos együttműködési politikáik és tevékenységeik összehangolása érdekében, adott esetben a hetedik keretprogramhoz társult országok bevonásával segítsék elő az európai szintű párbeszédet, valamint tegyék könnyebbé az érdekelt felekkel, többek között az iparral való egyeztetést annak érdekében, hogy feltárhassuk: milyen esélyek – vagy adott esetben milyen akadályok – mutatkoznak az Európai Unió és a világ többi része közötti tudományos és technológiai együttműködési tevékenységek fejlesztésére;

FELKÉRI a tagállamokat és a Bizottságot, hogy hozzák létre a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés európai partnerségét, amelynek célja ezen európai stratégia megvalósítása; e stratégiának rugalmas egyeztetésen és információcserén kell alapulnia azon közös prioritások meghatározása érdekében, amelyek alkalmat kínálhatnak összehangolt és együttes kezdeményezésekre; valamint FELKÉRI a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az e stratégia részét képező területeken hangolják össze a harmadik országokat érintő és a nemzetközi fórumokon belüli intézkedéseket és álláspontokat, szükség esetén bevonva a hetedik keretprogramban részt vevő országokat is;

Ezzel összefüggésben FELKÉRI a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a CREST egy külön erre a célra felállított szakcsoportjában (a továbbiakban: a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés stratégiai fóruma) működjenek együtt annak érdekében, hogy a mellékletben foglalt megbízatásnak megfelelően lendületet adjanak a tudományos és technológiai együttműködés európai partnerségének;

FELKÉRI a tagállamokat és a Bizottságot, hogy teljes mértékben járuljanak hozzá e partnerség sikeréhez annak révén, hogy az adott együttműködési tevékenységeik keretében szerzett releváns információkat és tapasztalatokat annak rendelkezésére bocsátják, ideértve a harmadik országokkal folytatott tudományos és technológiai együttműködés értékelésének és hatásvizsgálatának eredményeit is;

FELKÉRI a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a partnerség keretében jobban hangolják össze a világ más térségeivel folytatott tudományos és technológiai együttműködési tevékenységeiket, és tegyék még eredményesebbé azokat különösen azáltal, hogy megerősítik a világ más térségeivel folytatott párbeszéd platformjait, illetve ilyen platformokat hoznak létre annak érdekében, hogy közösen állapíthassák meg a tudományos és technológiai együttműködés jövőbeli prioritásait és a szükséges intézkedéseket;

FELKÉRI a Bizottságot, hogy növelje a tudományos és technológiai megállapodások hatását, garantálja a kölcsönösségre, az egyenlő bánásmódra és a kölcsönös előnyökre vonatkozó, az Európai Közösség és a harmadik országok között a tudomány és a technológia terén létrejött együttműködési megállapodásokban is rögzített elvek megfelelő alkalmazását; és FELKÉRI a tagállamokat, hogy a harmadik országokkal folytatott tudományos és technológiai együttműködési tevékenységeik keretében – megfelelő esetben – mozdítsák elő a szellemi tulajdonjogoknak a tudásátadással kapcsolatos tevékenységek során történő kezeléséről szóló eljárási szabályzatban (5) és Kutatók Európai Chartájában és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexében (6) foglalt elveket és gyakorlatokat;

10.

RÁMUTAT ARRA, hogy a kutatás támogatását célzó európai és nemzeti eszközök és a tudományos és technológiai kapacitások fejlesztését célzó eszközök között biztosítani kell az összhangot és az egymást kiegészítő jelleget, és FELKÉRI a Bizottságot, hogy erősítse meg a kutatási és technológiafejlesztési keretprogram, az előcsatlakozási támogatási eszköz, az Európai Fejlesztési Alap, a fejlesztési együttműködési eszköz, az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz, továbbá valamennyi egyéb vonatkozó mechanizmus közötti kapcsolatot;

11.

és ezzel összefüggésben EMLÉKEZTET a tagállamok és a fejlődő országok közötti együttműködés előmozdítására irányuló, már megtett intézkedésekre, különösen az EU–Afrika közös stratégiára és ennek megfelelően a fejlődő országokkal folytatott további együttműködés feltárását az EU átfogó tudományos és technológiai stratégiája részének TARTJA.

12.	ÚGY VÉLI, hogy az Európai Kutatási Térség nemzetközi együttműködési stratégiájának végrehajtásával kapcsolatos konkrét eljárások összességét meg kell vizsgálni az Európai Kutatási Térség irányításának a ljubljanai folyamat által előírt optimalizálását célzó általános kezdeményezés keretében.

(1) 8322/07 (COM(2007) 161).

(2) 10231/08.

(3) 16767/08.

(4) 13498/08 (COM(2008) 588).

(5) Lásd a Tanács 2008. május 30-i állásfoglalását: 10323/08.

(6) HL L 75., 2005.3.22.

MELLÉKLET

A CREST megbízása a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés stratégiai fórumával kapcsolatban

Célkitűzés:

Az EKT nemzetközi dimenziója fejlesztésének, végrehajtásának és figyelemmel kísérésének megkönnyítése azáltal, hogy megvalósítja a partnerek (a tagállamok és a Bizottság) közötti információcserét és egyeztetést annak érdekében, hogy meghatározhatók legyenek azok a közös prioritások, amelyek összehangolt és együttes kezdeményezésekre kínálnak alkalmat, és összehangolhatók legyenek a harmadik országokat érintő és a nemzetközi fórumokon belüli intézkedések és álláspontok.

Munkamódszerek:

A CREST külön erre a célra felállított szakcsoport keretében („a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés stratégiai óruma”) fog ülésezni, a tagállamok és a Bizottság magas szintű képviselőinek részvételével. A CREST erre a célra felállított szakcsoportját szükség esetén megfelelő munkacsoport támogathatja. Elnökségét egyik – valamely tagállamot képviselő – tagja látja el két éves időtartamra. Szükség esetén nyitva áll majd a keretprogramhoz társult országok előtt is.

Fő tevékenységek:

—	a különböző partnerek tudományos és technológiai együttműködési tevékenységeivel (ezek lehetnek folyamatban lévő vagy tervezett tevékenységek), és ezen együttműködés céljaival kapcsolatos információk rendszeres cseréje és rendszerezése,

—	a harmadik országokra vonatkozó ismeretek összegyűjtése, különös tekintettel tudományos és technológiai forrásaik és kapacitásaik elemzésére,

—	a felek közötti rendszeres egyeztetés biztosítása és ennek révén a felek – harmadik országokkal való tudományos és technológiai együttműködésre vonatkozó – célkitűzéseinek azonosítása és a közös prioritások megállapítása („mit, kivel?”),

—	szükség esetén a tagállamok és a Közösség hasonló intézkedéseinek (változó geometriával történő) összehangolása,

—	adott esetben javaslattétel a megfelelő módokon és eszközökkel való végrehajtásra vonatkozó kezdeményezésekre,

—	a tagállamok és a Bizottság tudományos tanácsadóiból álló hálózat kialakítása a legfontosabb harmadik országokban.

Jelentéstétel:

Éves jelentés a Tanácsnak és a Bizottságnak a partnerség célkitűzéseinek megvalósításában elért eredményekről, amely szükség esetén az alábbiakat foglalja magában:

—	az EU és a harmadik országok közötti (folyamatban lévő vagy tervezett) nemzetközi együttműködési tevékenységek számbavétele,

—	a különböző uniós intézkedések hatályának, koherenciájának és egymást kiegészítő jellegének elemzése,

—	a közös prioritások és az ezek megvalósítását szolgáló intézkedések azonosítása,

—	az EU által a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés terén tett intézkedések globális hatásának értékelése.

24.1.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 18/15

Tagállami összefoglaló adatok a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásokról

(2009/C 18/07)

Támogatás száma: XA 335/08

Tagállam: Szlovén Köztársaság

Régió: Območje občine Trbovlje

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Finančne pomoči za programe razvoja podeželja in kmetijstva v občini Trbovlje [Trbovlje közigazgatási területén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési programokhoz nyújtandó pénzügyi támogatás]

Jogalap: Pravilnik o dodeljevanju finančnih pomoči za programe razvoja podeželja in kmetijstva v občini Trbovlje

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege:

2008: 13 000 EUR

2009: 13 000 EUR

2010: 13 000 EUR

2011: 13 000 EUR

2012: 13 000 EUR

2013: 13 000 EUR

A támogatás maximális intenzitása:

1. Elsődleges előállítással foglalkozó mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházás:

—	a kedvezőtlen helyzetű területeken a támogatható költségek legfeljebb 50 %-a,

—	egyéb területeken a támogatható költségek legfeljebb 40 %-a.

2. A hagyományos tájkép és épületek megőrzése:

—

a mezőgazdasági üzemekben található, termelési célt szolgáló eszközök (pl. gazdasági épületek) kulturális örökség jellegének megőrzését célzó beruházások és intézkedések esetében a támogatható költségek legfeljebb 50 %-a, feltéve, hogy a beruházás következtében nem növekszik a gazdaság termelési kapacitása,

—	a mezőgazdasági üzemekben található, nem termelési célt szolgáló tájképi jellegzetességek megőrzésére irányuló beruházások és intézkedések esetében a támogatható költségek legfeljebb 50 %-a.

3. Birtokrendezéshez nyújtott támogatás:

—	a ténylegesen felmerülő jogi és adminisztratív költségek legfeljebb 100 %-a.

4. Technikai segítségnyújtás az agrárszektorban:

—

a költségek legfeljebb 100 %-a a következő esetekben: mezőgazdasági termelők oktatása és szakképzése, tanácsadási szolgáltatások, fórumok, versenyek, kiállítások és vásárok szervezése, kiadványok, katalógusok és weboldalak közzététele, valamint tudományos ismeretek terjesztése. A támogatást támogatott szolgáltatások formájában kell nyújtani, a mezőgazdasági üzemek nem részesülhetnek közvetlen pénzkifizetésekben

A végrehajtás időpontja: 2008. november 10. (támogatás nyújtása csak azt követően lehetséges, hogy az összefoglalót közzétették az Európai Bizottság honlapján)

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: KKV-k támogatása

Az 1857/2006/EK rendelet vonatkozó cikkei és a támogatható kiadások: A Trbovlje település közigazgatási területén végrehajtott mezőgazdasági és vidékfejlesztési programokhoz nyújtandó pénzügyi támogatásokról szóló önkormányzati rendelettervezet olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 358., 2006.12.16., 3. o.) alábbi cikkei alapján állami támogatásnak minősülnek:

4. cikk: Elsődleges előállítással foglalkozó mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházás,

5. cikk: A hagyományos tájkép és épületek megőrzése,

13. cikk: Birtokrendezéshez nyújtott támogatás,

15. cikk: Technikai segítségnyújtás az agrárszektorban

Érintett gazdasági ágazat(ok): Mezőgazdaság

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Občina Trbovlje

Mestni trg 4

SLO-1420 Trbovlje

Internetcím: http://www.lex-localis.info/KatalogInformacij/VsebinaDokumenta.aspx?SectionID=864eaf4a-0778-41f4-865a-a26d998c38fa

Egyéb információk: A termények és a termés biztosítása céljából fizetendő biztosítási díjakra vonatkozó intézkedés a következő, természeti csapáshoz hasonló kedvezőtlen időjárási jelenségekre terjed ki: tavaszi fagy, jégeső, villámcsapás, villámcsapás okozta tűz, vihar, valamint áradás.

Az önkormányzati rendelet teljesíti az 1857/2006/EK rendeletnek az önkormányzatok által elfogadandó intézkedésekre és az alkalmazandó általános rendelkezésekre (a támogatás odaítélését megelőző eljárás, a támogatások halmozása, a támogatások átláthatósága és nyomon követése) vonatkozó előírásait

Támogatás száma: XA 336/08

Tagállam: Szlovén Köztársaság

Régió: Območje občine Divača

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Pomoči za ohranjanje in razvoj kmetijstva ter podeželja v občini Divača 2008-2013 [Divača település közigazgatási területén a 2008–2013-as időszakban a mezőgazdaság és a vidéki területek megőrzésére és fejlesztésére irányuló támogatás]

Jogalap: Pravilnik o dodeljevanju državnih pomoči za ohranjanje in razvoj kmetijstva ter podeželja v občini Divača za obdobje 2008–2013 (II. poglavje)

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege:

2008: 25 476 EUR

2009: 26 000 EUR

2010: 26 000 EUR

2011: 26 000 EUR

2012: 26 000 EUR

2013: 26 000 EUR

A támogatás maximális intenzitása:

1. Elsődleges előállítással foglalkozó mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházás:

—	a kedvezőtlen helyzetű területeken a támogatható költségek legfeljebb 50 %-a,

—	egyéb területeken a támogatható költségek legfeljebb 40 %-a,

—	fiatal mezőgazdasági termelő által a tevékenységének megkezdését követő öt éven belül végrehajtott beruházás esetében a támogatás intenzitása 10 %-kal magasabb.

2. A hagyományos tájkép és épületek megőrzése:

—	a nem termelési célt szolgáló létesítmények esetében a tényleges költségek legfeljebb 100 %-a,

—	a gazdaságokban található, termelési célt szolgáló eszközökre irányuló beruházás esetében a tényleges költségek legfeljebb 60 %-a (kedvezőtlen helyzetű területeken 75 %-a), feltéve, hogy a beruházás következtében nem növekszik a gazdaság termelési kapacitása,

—	a hagyományos anyagok felhasználásával járó többletköltségek legfeljebb 100 %-a.

3. Gazdasági épületek közérdekből történő áthelyezése:

—	a tényleges költségek legfeljebb 100 %-a, amennyiben az áthelyezés pusztán meglévő épületek lebontásából, elszállításából és újbóli felépítéséből áll,

—

amennyiben a mezőgazdasági termelő az áthelyezés folytán korszerűbb létesítményekhez jut, akkor a szóban forgó létesítmények áthelyezéséből származó értéknövekményből legalább 60 %, kedvezőtlen helyzetű területeken pedig 50 % önrészt köteles vállalni. Amennyiben a kedvezményezett fiatal mezőgazdasági termelő, e hozzájárulás mértéke 5 %-kal kisebb,

—	amennyiben az áthelyezés folytán megnő a termelési kapacitás, a kedvezményezett köteles viselni a növekedéssel összefüggő költségek legalább 60 %-át, kedvezőtlen helyzetű területeken pedig 50 %-át. Amennyiben a kedvezményezett fiatal mezőgazdasági termelő, e hozzájárulás mértéke 5 %-kal kisebb.

4. Biztosítási díj fizetéséhez nyújtott támogatás:

—	a biztosítási díjak állami költségvetésből történő társfinanszírozását az önkormányzati támogatás a biztosításhoz kapcsolódó támogatható költségek legfeljebb 50 %-ára egészíti ki.

5. Birtokrendezéshez nyújtott támogatás:

—	a ténylegesen felmerülő jogi és adminisztratív költségek legfeljebb 100 %-a.

6. Minőségi mezőgazdasági termékek előállítását ösztönző támogatás:

—	a felmerült költségek legfeljebb 100 %-a. A támogatást támogatott szolgáltatások formájában kell nyújtani, a termelők nem részesülhetnek közvetlen pénzkifizetésekben.

7. Technikai segítségnyújtás az agrárszektorban:

—	a felmerült költségek legfeljebb 100 %-a. A támogatást támogatott szolgáltatások formájában kell nyújtani, a termelők nem részesülhetnek közvetlen pénzkifizetésekben

A végrehajtás időpontja: 2008. november 21. (támogatás nyújtása csak azt követően lehetséges, hogy az összefoglalót közzétették az Európai Bizottság honlapján)

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: KKV-k támogatása

Az 1857/2006/EK rendelet vonatkozó cikkei és a támogatható kiadások: A Divača település közigazgatási területén a 2008–2013. időszakban a mezőgazdaság és a vidéki területek megőrzésére és fejlesztésére irányuló támogatások nyújtásáról szóló önkormányzati rendelet tervezetének II. fejezete olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 358., 2006.12.16., 3. o.) alábbi cikkei alapján állami támogatásnak minősülnek:

4. cikk: Mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházás,

5. cikk: A hagyományos tájkép és épületek megőrzése,

6. cikk: Gazdasági épületek közérdekből történő áthelyezése,

12. cikk: Biztosítási díj fizetéséhez nyújtott támogatás,

13. cikk: Birtokrendezéshez nyújtott támogatás,

14. cikk: Minőségi mezőgazdasági termékek előállítását ösztönző támogatás,

15. cikk: Technikai segítségnyújtás az agrárszektorban

Érintett gazdasági ágazat(ok): Mezőgazdaság

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Občina Divača

Kolodvorska ulica 3a

SLO-6215 Divača

Internetcím: http://www.uradni-list.si/1/objava.jsp?urlid=200884&objava=3670

Támogatás száma: XA 337/08

Tagállam: Dánia

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Termelési nyilvántartások

Jogalap: Lov om administration af Det Europæiske Fællesskabs forordninger om markedsordninger for landbrugsvarer m.v. (Bemyndigelsesloven), jf. lovbekendtgørelse nr. 297 af 28. april 2004

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: 1 034 000 DKK

A támogatás maximális intenzitása: 100 %

A végrehajtás időpontja:

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: Az emberi fogyasztásra szánt tojás és húscsirke termelésének nyilvántartásával és a termelékenység nyomon követésével kapcsolatos támogatási program célja, hogy az egyes termelők számára tágabb gazdasági összefüggésben is megbízható információval szolgáljon a termelés alakulásáról. Célja továbbá, hogy az ágazat teljes körű információkat kapjon a termelékenységet érintő kérdésekről és a különböző érintett termelési ágak gazdasági helyzetéről.

A támogatás végső kedvezményezettjei emberi fogyasztásra szánt tojások termelői és húscsirke-termelők. A programban csak kis- és középvállalkozások vehetnek részt.

A támogatást az 1857/2006/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban, tanácsadási szolgáltatások költségeivel kapcsolatban nyújtják

Az érintett ágazat(ok): Baromfiágazat

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Fjerkræafgiftsfonden

Axeltorv 3

DK-1609 København V

Internetcím: http://www.poultry.dk/ddf/fa.nsf/B2009T.pdf?openfileresource

Egyéb információk: —

Támogatás száma: XA 338/08

Tagállam: Dánia

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Húscsirkék szúrópróbaszerű ellenőrzése

Jogalap: Lov om administration af Det Europæiske Fællesskabs forordninger om markedsordninger for landbrugsvarer m.v. (Bemyndigelsesloven), jf. lovbekendtgørelse nr. 297 af 28. april 2004

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: 90 000 DKK

A támogatás maximális intenzitása: 100 %

A végrehajtás időpontja:

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: A bekendtgørelse nr. 1069 af 17. december 2001 om hold af kyllinger og rugeægsproduktion (a csirketenyésztésről és tojástermelésről szóló 2001. december 17-i 1069. rendelet) 9. §-a értelmében a csirkeállományon elvégzett szúrópróbaszerű ellenőrzések költségének megtérítése a Fjerkræafgiftsfonden nevű alapon keresztül.

A támogatás végső kedvezményezettjei a csirketenyésztő gazdák, a programban csak kis- és középvállalkozások vehetnek részt.

A támogatást az 1857/2006/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban, egészségügyi ellenőrzések költségeivel kapcsolatban nyújtják

Az érintett ágazat(ok): Baromfiágazat (húscsirkeágazat)

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Fjerkræafgiftsfonden

Axeltorv 3

DK-1609 København V

Internetcím: http://www.poultry.dk/ddf/fa.nsf/B2009T.pdf?openfileresource

Egyéb információk: —

24.1.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 18/19

(2009/C 18/08)

Támogatás száma: XA 339/08

Tagállam: Dánia

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Produktionsrelateret specialrådgivning med fokus på slagtefjerkræ

Jogalap: Lov om administration af Det Europæiske Fællesskabs forordninger om markedsordninger for landbrugsvarer m.v. (Bemyndigelsesloven), jf. lovbekendtgørelse nr. 297 af 28. april 2004

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: 1 920 000 DKK

A támogatás maximális intenzitása: 100 %

A végrehajtás időpontja:

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: A támogatás célja, hogy a gazdák független, magas színvonalú általános szakmai tanácsadási szolgáltatásokat vehessenek igénybe, és hogy magas színvonalon végezhessék a keltetőtojások előállítását és a húscsirke-tenyésztést, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a csirketartásra szolgáló építményekkel és berendezésekkel kapcsolatban, valamint a környezetvédelmi kérdések tekintetében.

A végső kedvezményezettek a baromfitenyésztők. A programban csak kis- és középvállalkozások vehetnek részt.

A támogatást az 1857/2006/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban, tanácsadási szolgáltatások költségeivel kapcsolatban nyújtják

Az érintett ágazat(ok): Baromfiágazat

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Fjerkræafgiftsfonden

Axeltorv 3

DK-1609 Copenhagen V

Internetcím: http://www.poultry.dk/ddf/fa.nsf/B2009T.pdf?openfileresource

Egyéb információk: —

Támogatás száma: XA 340/08

Tagállam: Dánia

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Økologiske slagtekyllinger

Jogalap: Lov om administration af Det Europæiske Fællesskabs forordninger om markedsordninger for landbrugsvarer m.v. (Bemyndigelsesloven), jf. lovbekendtgørelse nr. 297 af 28. april 2004

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: 252 000 DKK

A támogatás maximális intenzitása: 100 %

A végrehajtás időpontja:

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: A támogatás célja a húscsirkék biotenyésztésével kapcsolatos információk gyűjtése és terjesztése.

A végső kedvezményezettek a baromfitenyésztők. A programban csak kis- és középvállalkozások vehetnek részt.

A támogatást az 1857/2006/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban, tanácsadási szolgáltatások költségeivel kapcsolatban nyújtják

Az érintett ágazat(ok): Baromfiágazat

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Fjerkræafgiftsfonden

Axeltorv 3

DK-1609 Copenhagen V

Internetcím: http://www.poultry.dk/ddf/fa.nsf/B2009T.pdf?openfileresource

Egyéb információk: —

Támogatás száma: XA 365/08

Tagállam: Egyesült Királyság

Régió: Skócia

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Orkney Johne's Disease Eradication Scheme

Jogalap: Local Government in Scotland Act 2003; Section 69(3) of the Orkney County Council Act 1974

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: Összesen 120 000 GBP (egyszázhúszezer font sterling)

A támogatás maximális intenzitása: Az 1857/2006/EK rendelet 10. cikkének megfelelően a támogatás intenzitása 100 %

A végrehajtás időpontja: A támogatási program 2008. november 1-jén kezdődik

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama: A támogatási program 2008. november 1-jén kezdődik és 2011. október 31-én zárul

A támogatás célja: A program végrehajtása megfelel az 1857/2006/EK rendelet 2. fejezete 10. cikke (1) bekezdésében foglaltaknak. A program keretében történik a Johne-betegség tekintetében a szarvasmarhák szűrése az Orkney-szigeteken. A program teljes körű és biztosítja, hogy az Orkney-szigetek jelenlegi tenyészállományának legalább 80 %-a átessen ezen a vizsgálaton. A Johne-betegség az állatbetegségek jegyzékében felsorolt betegség, amelynek megelőzése és ellenőrzése tekintetében támogatás nyújtható az 1857/2006/EK rendelet 10. cikkének (7) bekezdésével összhangban. A program szolgáltatás formájában nyújt támogatást a mezőgazdasági ágazat egésze számára: az állatállomány vizsgálata nem díj vagy illeték ellenében történik, hanem támogatott szolgáltatás formájában, természetbeni juttatásként. A támogatás így nem jár a termelőknek tett közvetlen pénzkifizetéssel.

A szarvasmarháknak e betegség tekintetében történő szűrésével a Johne-betegség felszámolására irányuló orkney-i program (OJDES) elsődleges célkitűzése az, hogy az Orkney-szigetek szarvasmarha-állományának betegségektől mentes, kiváló egészségi állapota fennmaradjon, és maradéktalanul teljesüljenek az alábbi célok:

a tenyésztés költségeinek csökkentése,

a tenyésztés javítása vagy átszervezése,

a minőség javítása,

a természeti környezet megőrzése, a higiéniai körülmények javítása, és az állatok jóllétére vonatkozó előírások fenntartása és továbbfejlesztése,

az értékesítési profil javítása

Az érintett ágazat(ok): A támogatást mezőgazdasági termékeket előállító vállalkozások vehetik igénybe

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Orkney Islands Council

Council Offices

School Place

Kirkwall

Orkney KW15 1NY

United Kingdom

Internetcím: http://www.orkney.gov.uk/nqcontent.cfm?a_id=13745&tt=orkneyv2

Egyéb információk: —

Támogatás száma: XA 366/08

Tagállam: Egyesült Királyság

Régió: Skócia

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Bluetongue Vaccination Campaign

Jogalap: Section 4(3) of the Small Landholders Act 1911

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: 3 000 000 GBP

A támogatás maximális intenzitása: 50 %

A végrehajtás időpontja: A program 2008. november 3-án kezdődik

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama: A program 2008. november 3-án kezdődik és 2009. április 30-án zárul

A támogatás célja: Kis- és középvállalkozások támogatása

Az érintett ágazat(ok): A program a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó kis- és középvállalkozásokra alkalmazandó

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Scottish Government

Pentland House

47 Robbs Loan

Edinburgh

EH14 1TY

United Kingdom

Internetcím: http://www.scotland.gov.uk/Topics/Agriculture/animal-welfare/Diseases/SpecificDisease/bluetongue/BTVaccination/BTVaccinationStateAidInfo

Egyéb információk: A kéknyelv betegség elleni oltási program célja, hogy a skóciai állatállomány mentes legyen ettől a betegségtől. A szarvasmarhák és juhok oltása kötelező, a betegségre fogékony más háziállatok oltása önkéntes. A támogatás révén az állattenyésztők és -tartók számára az oltóanyag költsége az előállítási költség felével csökken. Az állattenyésztők és -tartók az előállítási és szállítási költségek fennmaradó részét fizetik.

A skót kormány 12 millió adag oltóanyagot biztosított a kis- és középvállalkozások körébe tartozó állattenyésztők és -tartók számára. A támogatás hozzájárul ahhoz, hogy az állattenyésztők és -tartók az első évben viselni tudják az oltási program költségeit. Az oltóanyag elosztása „érkezési sorrendben” történik. Elképzelhető, hogy ez a 12 millió adagot jelentő mennyiség, amely a Skóciában a program keretében beoltható állatok számán alapul, nem lesz elegendő a 2008/2009-es téli oltási időszak végéig. Ebben az esetben az állattenyésztőknek és -tartóknak az oltóanyag teljes árát ki kell fizetniük.

A program megfelel az 1857/2006/EK rendelet 10. cikkének, mivel a kéknyelv betegség elleni oltóanyag előállítási költségének 50 %-áig nyújt támogatást a kis- és középvállalkozások számára. A támogatást közvetlenül az oltóanyag-gyártók kapták. Az állattenyésztők így támogatott áron kapják meg az oltóanyagot az állatorvosoktól, a támogatás szolgáltatás formájában történik és nem jár a termelőknek tett közvetlen pénzkifizetéssel.

A tenyésztők maguk is beadhatják az oltást, kivéve, ha az előírások szerint azt állatorvosnak kell elvégeznie és igazolásra van szükség.

A program időtartama alatt várhatóan valamennyi oltóanyag felhasználásra kerül, amennyiben azonban a 2008/2009-es téli oltási időszak végén a 12 millió adag vakcinából marad, a skót kormány kérni fogja a program meghosszabbítását

(1) Szolgáltatás formájában nyújtott támogatás a mezőgazdasági ágazat egésze számára.

24.1.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 18/22

Pályázati felhívás – Az Európai Unió vállalati és fogyasztói felmérésekre vonatkozó közös harmonizált programja

(2009/C 18/09)

1. HÁTTÉR

Az Európai Bizottság pályázati felhívást tesz közzé (hiv. ECFIN/2008/A3-042) a vállalati és fogyasztói felmérésekre vonatkozó (a Bizottság által 2006. július 12-én jóváhagyott, COM(2006) 379) közös EU-s harmonizált program keretében felmérések elvégzésére Írországban. Ez az együttműködés a Bizottság és a szakosodott szervek közötti, kétéves időszakra szóló partnerségi keretmegállapodás formájában valósul meg.

A program célja információgyűjtés az EU-tagállamok és a tagjelölt országok gazdasági helyzetéről gazdasági ciklusaiknak a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) igazgatási céljaiból történő összehasonlíthatósága érdekében. Mindez az EMU gazdasági felügyeleti eljárásai során és általános gazdaságpolitikai célokból létfontosságú eszközzé vált.

2. A FELLÉPÉS CÉLJA ÉS LEÍRÁSA

2.1. Célkitűzések

A közös harmonizált EU-program keretében a szakosodott szervek/intézetek közös finanszírozás alapján közvélemény-kutatásokat végeznek. A Bizottság arra törekszik, hogy olyan testületekkel és intézetekkel kössön megállapodást, amelyek kellő felkészültséggel rendelkeznek ahhoz, hogy egyet vagy többet elvégezzenek az alábbi felmérések közül a következő két évben:

—	beruházási felmérés,

—	építőipari felmérés,

—	kiskereskedelmi felmérés,

—	szolgáltatások felmérése,

—	ipari felmérés,

—	fogyasztói felmérés.

Ezenkívül a havi felmérések mellett eseti felmérésekre kerül sor aktuális gazdasági kérdésekről, a havi felmérések során használt bevett minták alkalmazásával, az egyes gazdaságpolitikai kérdésekre vonatkozó információk megszerzése érdekében. E felmérések nevében is benne van, hogy alkalomszerűek.

A felmérések az ipari, beruházási, építési, kiskereskedelmi és szolgáltatási ágazatok vezetőit, valamint a fogyasztókat veszik célba.

2.2. Technikai részletek

2.2.1. A felmérések időzítése és az eredményekről való beszámolás

Az e pályázati felhívás keretében elvégzendő felmérések áttekintése az alábbi táblázatban található:

A felmérés elnevezése	Tevékenységek száma/nagyságrendek	Aggregátumok száma	A havonta feltett kérdések száma	A negyedévente feltett kérdések száma
Ágazat	40/–	16	7	9
Befektetés	6/6	2	2 kérdés március-áprilisban 4 kérdés október-novemberben
Építőipar	3/–	2	5	1
Kiskereskedelem	7/–	2	6	–
Szolgáltatások	18/–	1	6	1
Fogyasztók	24 bontás	1	14 (beleértve 2 opcionális kérdést)	3

—	A havi felméréseket minden egyes hónap első két-három hetében kell elvégezni, az eredményeket pedig e-mailen kell megküldeni a Bizottságnak legalább 5–7 munkanappal a hónap vége előtt, az egyedi támogatási megállapodásban szereplő naptárral összhangban.

—

A negyedévi felméréseket minden egyes negyedév első hónapjának (január, április, július és október) első két-három hetében kell elvégezni, az eredményeket pedig e-mailen kell megküldeni a Bizottságnak legalább 5–7 munkanappal január, április, július és október vége előtt, az egyedi támogatási megállapodásban szereplő naptárral összhangban.

—

A hathavonkénti felméréseket március-áprilisban és október-novemberben kell elvégezni, és az eredményeket e-mailben meg kell küldeni a Bizottságnak, legalább 5–7 munkanappal április és november vége előtt – értelemszerűen – és azzal a naptárral összhangban, amely a juttatási megállapodásban szerepel majd.

—	Az eseti felmérések esetében a kedvezményezetteknek a számukra megállapított egyedi ütemezéshez kell igazodniuk.

A fellépés részletes leírása (az egyedi támogatási megállapodás I. melléklete) a következő internetcímről tölthető le:

http://ec.europa.eu/economy_finance/procurements_grants/grants7989_en.htm

2.2.2. Módszerek és kérdőívek

A módszerek részletes ismertetése, a kérdőívek és a vállalati és fogyasztói felmérések elvégzésére vonatkozó nemzetközi iránymutatások az Európai Unió vállalati és fogyasztói felmérésekre vonatkozó közös harmonizált programjáról szóló használati útmutatóban találhatók, amely a következő címen érhető el:

http://ec.europa.eu/economy_finance/indicators/business_consumer_surveys/userguide_en.pdf

3. IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK ÉS IDŐTARTAM

3.1. Igazgatási rendelkezések

A szervet vagy intézetet legfeljebb kétéves időszakra választják ki. A Bizottság hosszú távú együttműködést kíván létesíteni a sikeres pályázókkal. E célból a felek kétéves partnerségi keretmegállapodást fognak kötni. Ennek a partnerségi keretmegállapodásnak az értelmében, amely meghatározza a közös célkitűzéseket és a tervezett akciók jellegét, két konkrét éves juttatási megállapodás köthető a felek között. Ezen egyedi támogatási megállapodások közül az első a 2009 májusától 2010 áprilisáig tartó időszakra fog szólni.

3.2. Időtartam

A felmérésekre május 1-jétől április 30-ig kerül sor. A fellépés időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.

4. PÉNZÜGYI KERET

4.1. A közösségi finanszírozás forrásai

A kiválasztott műveleteket a 01.02.02. – A gazdasági és monetáris unió koordinálása és felügyelete költségvetési tételből finanszírozzák.

4.2. Az e felhívás tekintetében becsült teljes közösségi költségvetés

—	A 2009. május és 2010. április közötti időszakra vonatkozóan a felmérések teljes éves költségvetése 75 000,00 EUR.

—	A következő évre szóló összegeket a rendelkezésre álló költségvetési forrásoktól függően mintegy 2 %-kal növelhetik.

4.3. A közösségi társfinanszírozás aránya

A Bizottság részesedése a közös finanszírozásban nem haladhatja meg a kedvezményezettnél az egyes felmérések során felmerülő támogatható költségek 50 %-át. A társfinanszírozás arányát a Bizottság egyedileg határozza meg.

4.4. A fellépés finanszírozása a kedvezményezett részéről és a felmerülő támogatható költségek

A kedvezményezettnek részletes költségvetést kell benyújtania az 1. év vonatkozásában, amely euróban kifejezve tartalmazza a költségekre és a fellépés finanszírozására vonatkozó becslést. A partnerségi keretmegállapodás 2. évére szóló részletes költségvetést a Bizottság felkérésére kell benyújtani.

A Bizottságtól kért, a költségvetésbe állított támogatás összegét tízesekre kell kerekíteni. A költségvetést mellékletként csatolják az egyedi támogatási megállapodáshoz. A Bizottság ezt követően ellenőrzési célokra használhatja e számadatokat.

A támogatható költségek kivételes esetektől eltekintve csak az egyedi támogatási megállapodás valamennyi fél által történő aláírását követően merülhetnek fel, de a támogatási pályázat benyújtását megelőzően semmilyen esetben sem. A természetbeni hozzájárulások nem minősülnek támogatható költségeknek.

4.5. A kifizetés szabályai

A kedvezményezett szeptemberben kérelmet nyújthat be a maximális támogatási összeg 40 %-ának az előfinanszírozására. Az egyenleg kifizetésére irányuló kérelmet a végső pénzügyi kimutatással és a költségek részletes listájával együtt a fellépés zárási időpontja után két hónapon belül kell benyújtani (a teljes részleteket lásd az egyedi támogatási megállapodás 5. és 6. cikkében).

Az előfinanszírozás iránti kérelem és az egyenleg kifizetésére irányuló kérelem benyújtása előtt kellő időben be kell nyújtani a vállalati és fogyasztói felmérésekből származó adatokat.

Csak a kedvezményezett költségelszámolási rendszerében nyomon követhető és azonosítható költségek minősülnek támogatható költségnek.

4.6. Alvállalkozás

—

Amennyiben egy pályázatban az alvállalkozó által végrehajtott szolgáltatások mennyisége eléri a feladatok 50 %-át, az alvállalkozónak minden szükséges dokumentumot biztosítania kell a pályázó pályázatának a kizárási, kiválasztási és odaítélési kritériumok tekintetében egyben történő értékeléséhez (lásd az 5., 6. és 7. pontot). Ez azt jelenti, hogy az alvállalkozónak bizonyítania kell, hogy megfelel a kizárási kritériumoknak, valamint a feladatok általa elvégzendő része tekintetében a kiválasztási és odaítélési kritériumoknak.

—

A támogatásra pályázó a legjobb ár-minőség arányt felkínáló ajánlattevőknek ítéli oda a szerződést, ügyelve az összeférhetetlenségek elkerülésére. Amennyiben az alvállalkozásba kiadott munka értéke meghaladja a 60 000,00 EUR-t, a pályázónak – miután kiválasztották – dokumentálnia kell, hogy az alvállalkozót a legjobb ár-minőség arány alapján választotta ki.

4.7. Közös pályázatok

Közös pályázatok esetében mindig pontosan meg kell határozni a pályázatban részt vevő valamennyi tag feladatait és pénzügyi hozzájárulását. Valamennyi tagnak biztosítania kell a saját feladatai vonatkozásában valamennyi szükséges dokumentumot a pályázat kizárási, kiválasztási és odaítélési kritériumok tekintetében (lásd az 5., 6. és 7. pontot) egyben történő értékeléséhez.

A részt vevő tagok egyike vállalja a koordinátor szerepét, és:

—	a Bizottsággal szemben általános felelősséget vállal a partnerségért,

—	figyelemmel kíséri a másik részt vevő tag (tagok) tevékenységeit,

—	biztosítja a felmérési eredmények általános következetességét és kellő időben történő benyújtását,

—	központosítva intézi a szerződés aláírását, és átadja a valamennyi résztvevő által hivatalosan aláírt szerződést a Bizottságnak (meghatalmazás lehetséges),

—	központosítva kezeli a Bizottság pénzügyi hozzájárulását, és kiosztja a kifizetéseket a résztvevőknek,

—	összegyűjti az egyes résztvevőknél felmerült kiadások bizonylatait, és ezeket egyetlen beadványban benyújtja.

5. A TÁMOGATHATÓSÁG FELTÉTELEI

5.1. A pályázók jogállása

Az ajánlattételi felhívás nyitva áll a testületek és intézetek (jogi személyek) előtt, amelyek székhelye valamelyik EU-tagállamban, Horvátországban, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban vagy Törökországban van. A pályázóknak igazolniuk kell, hogy jogalanyok, és a jogi személyiségre vonatkozó szabványos űrlap segítségével rendelkezésre kell bocsátaniuk az előírt dokumentumokat.

5.2. A kizárás okai

A pályázatokra nem nyújtható támogatás, ha a pályázókra az alábbi körülmények valamelyike vonatkozik (1):

a)	csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, végelszámolás alatt áll, a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, üzleti tevékenységét felfüggesztette, ilyen kérdés miatt eljárás alatt áll vagy nemzeti jogszabály alapján hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van;

b)	jogerősen olyan jogalapon elítélték őket, amely a szakmai hitelüket megkérdőjelezi;

c)	az ajánlatkérő szerv által indokoltnak tartott bármely módon bizonyítást nyer, hogy súlyos szakmai kötelezettségszegést követett el;

d)	nem teljesítették a társadalombiztosítási hozzájárulás vagy az adók megfizetésére a székhelyük szerinti vagy az ajánlatkérő vagy a szerződés teljesítési helye szerinti ország jogszabályai alapján vonatkozó kötelezettségeiket;

e)	csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel vagy bármely más, a Közösségek pénzügyi érdekét sértő jogellenes tevékenység miatt jogerős ítélet született velük szemben;

f)	a közösségi költségvetésből finanszírozott másik közbeszerzési eljárást vagy támogatás odaítélésére vonatkozó eljárást követően a szerződéses kötelezettségeik teljesítésének elmulasztása miatt rájuk vonatkozóan súlyos szerződésszegést állapítottak meg;

g)	velük kapcsolatban összeférhetetlenség merül fel;

h)	a kért információk benyújtása során nem helytálló tájékoztatást adtak, vagy elmulasztották az információk benyújtását.

A pályázóknak a szabványos támogathatósági nyilatkozat űrlapjával igazolniuk kell, hogy az 5.2. pontban említett helyzetek rájuk nem vonatkoznak.

5.3. Igazgatási és pénzügyi szankciók

A szerződésben megállapított szankciók alkalmazásának sérelme nélkül azon pályázókat, ajánlattevőket vagy szerződő feleket, akikről megállapítást nyert, hogy nem helytálló nyilatkozatot tettek, vagy súlyos mértékben elmulasztottak szerződéses kötelezettségeiknek egy korábbi közbeszerzési eljárás során eleget tenni, a jogsértés megállapítását követő legfeljebb két évre kizárják a közösségi költségvetésből finanszírozott valamennyi szerződés és támogatás tekintetében, a szerződő féllel folytatott kontradiktórius eljárást követő megerősítés alapján. Az említett időszak három évre meghosszabbítható, ha az első jogsértést követő öt éven belül a jogsértés megismétlődik.

Ezenkívül azon ajánlattevőkre vagy pályázókra, akikről megállapítást nyert, hogy nem helytálló nyilatkozatot tettek, az odaítélendő szerződés összértékének 2–10 %-át kitevő pénzbírságot rónak ki.

Azon szerződő feleket, akikről megállapítást nyert, hogy súlyos mértékben elmulasztottak szerződéses kötelezettségeiknek eleget tenni, a kérdéses szerződés összértékének 2–10 %-át kitevő pénzbírsággal sújtják. Az említett mérték 4–20 %-ra emelhető, ha az első jogsértést követő öt éven belül a jogsértés megismétlődik.

Az 5.2. pont a), c) és d) alpontjában említett esetekben a pályázókat vagy ajánlattevőket a jogsértés megállapítását követő legfeljebb két évre kizárják a közösségi költségvetésből finanszírozott valamennyi szerződés és támogatás tekintetében, a szerződő féllel folytatott kontradiktórius eljárást követő megerősítés alapján.

Az 5.2. pont b) és e) alpontjában említett esetekben a pályázókat vagy ajánlattevőket az ítéletről történő értesítés napjától számított legalább egy és legfeljebb négy évre valamennyi szerződés és támogatás tekintetében kizárják.

Az említett időszakok öt évre meghosszabbíthatók, ha az első jogsértést követő öt éven belül a jogsértés megismétlődik.

Az 5.2. pont e) alpontjában említett esetek az alábbiak:

a)	a csalásnak az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, a Tanács 1995. július 26-i jogi aktusával megállapított egyezmény 1. cikke szerinti esetei;

b)	a korrupciónak az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló, a Tanács 1997. május 26-i jogi aktusával megállapított egyezmény 3. cikke szerinti esetei;

c)	a bűnszervezetben való részvételnek a Tanács 98/733/JHA együttes fellépése 2. cikkének (1) bekezdése szerinti esetei;

d)	a pénzmosásnak a 91/308/EGK tanácsi irányelv 1. cikkében meghatározott esetei.

6. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK

A pályázóknak stabil és elegendő finanszírozási forrással kell rendelkezniük ahhoz, hogy tevékenységüket a fellépés teljes időtartama alatt folytathassák. Rendelkezniük kell a javasolt fellépés vagy munkaprogram elvégzéséhez szükséges szakmai kompetenciákkal és képesítésekkel.

6.1. A pályázók pénzügyi kapacitása

A pályázóknak rendelkezniük kell a javasolt fellépés elvégzéséhez szükséges pénzügyi kapacitással, és rendelkezésre kell bocsátaniuk a két legutolsó olyan pénzügyi év mérlegeit és eredménykimutatásait, amelyek elszámolásait már lezárták. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami szervekre és nemzetközi szervezetekre.

6.2. A pályázók működési kapacitása

A pályázóknak a javasolt fellépés elvégzéséhez szükséges működési kapacitással kell rendelkezniük, és megfelelő igazoló dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátaniuk.

A pályázó alkalmasságának értékeléséhez az alábbi kritériumokat alkalmazzák:

—	legalább három év bizonyított tapasztalat felmérések előkészítése és lebonyolítása terén,

—	bizonyított tapasztalat a felmérések eredményeinek kiértékelése és a módszertani kérdések kezelése terén (minták, kérdőívek és időbeosztás),

—

a vállalati és fogyasztói felmérésekre vonatkozó közös harmonizált EU-s program módszereinek alkalmazására és a vállalati és fogyasztói felmérések lefolytatása tekintetében az Európai Bizottság és az OECD által közösen kidolgozott nemzetközi iránymutatásoknak (lásd a 2.2.2. pontot) és a bizottsági utasításoknak történő megfelelésre való képesség: a havi jelentéstételi határidők betartása, a felmérési programokban a bizottsági szolgálatok által kért javítások és változtatások megtétele, az együttműködő szervek/intézetek képviselőivel folytatott koordinációs üléseken létrejött megállapodásokkal összhangban.

7. AZ ODAÍTÉLÉS KRITÉRIUMAI

a megállapodást az alábbi kritériumok alapján ítélik oda a sikeres pályázóknak:

—	a pályázó szakértelmének és a 6.2. pontban említett területeken szerzett tapasztalatainak szintje,

—	a pályázó szakértelmének és tapasztalatainak szintje a mutatók felmérési eredmények alapján történő összeállítása és a felmérési eredmények ciklikus és gazdasági elemzésre és kutatásra való felhasználása terén, beleértve az ágazatonkénti elemzést,

—	a javasolt felmérési módszerek eredményessége, ideértve a minták kialakítását és méretét, a lefedettség mértékét, a válaszadási arányt stb.,

—	a pályázó kompetenciájának mértéke és a felmérés(ek) tervezett elvégzése szerinti ágazat és ország sajátos felmérési jellegzetességeinek ismerete,

—	a pályázó munkaszervezésének hatékonysága a rugalmasság, infrastruktúra, képesített személyzet és a munka elvégzéséhez szükséges eszközök, a jelentéstétel, a közös harmonizált program szerinti felmérések előkészítésében való részvétel és a Bizottsággal való kapcsolattartás tekintetében.

8. GYAKORLATI ELJÁRÁSOK

8.1. A pályázatok elkészítése és benyújtása

A pályázatoknak tartalmazniuk kell a kitöltött és aláírt szabványos támogatási pályázati űrlapot és valamennyi abban említett igazoló dokumentumot. A pályázók akár egy, akár több felmérésre vonatkozóan nyújthatnak be pályázatot.

A pályázatokat három részre bontva kell benyújtani:

—	igazgatási pályázat,

—	technikai pályázat,

—	pénzügyi pályázat.

Amennyiben egy pályázó több felmérésre is pályázik, elegendő, ha az igazgatási pályázatot és adott esetben a technikai pályázatot vagy annak közös részét csak egy példányban nyújtja be.

A következő szabványos űrlapok szerezhetők be a Bizottságtól:

—	szabványos támogatási pályázati űrlap,

—	szabványos költségvetési nyilatkozat a felmérés költségeire vonatkozó becslés és a finanszírozás terve tekintetében,

—	szabványos pénzügyi azonosító űrlap,

—	szabványos, jogi személyiséget igazoló űrlap,

—	szabványos támogathatósági nyilatkozat,

—	szabványos szándéknyilatkozati űrlap a partnerségi keretmegállapodás és az egyedi támogatási megállapodás aláírására vonatkozóan,

—	szabványos alvállalkozási űrlap,

—	szabványos űrlap a felmérési módszerek leírásához

továbbá a támogatás pénzügyi szempontjaira vonatkozó dokumentáció:

—	a pénzügyi becslések és pénzügyi kimutatások elkészítésére vonatkozó emlékeztető,

—	a partnerségi keretmegállapodás mintája,

—	az egyedi támogatási megállapodás mintája.

a)	A fenti dokumentumok letölthetők a következő internetcímről: http://ec.europa.eu/economy_finance/procurements_grants/grants7989_en.htm

Amennyiben az előző lehetőség nem elérhető, a dokumentumok beszerezhetők a Bizottságnak a következő címre küldött levéllel:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Economic and Financial Affaires (Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság)

Unit ECFIN-A-3 (Business surveys) (ECFIN-A-3. csoport – Konjunktúrafelmérések)

„Call for proposals – ECFIN/2008/A3-042”

BU-1 3/146

B-1049 Brussels

Fax: (32-2) 296 36 50

E-mail: ecfin-bcs-mail@ec.europa.eu

A borítékon fel kell tüntetni a „Call for proposals – ECFIN/2008/A3-042” (ECFIN/2008/A3-042 pályázati felhívás) szöveget.

A Bizottság fenntartja a jogot e szabványos dokumentumoknak a közös harmonizált EU-s programmal és/vagy költségvetési szempontokkal összhangban történő módosítására.

A pályázatokat az Európai Közösség bármely hivatalos nyelvén, adott esetben angol, francia vagy német nyelvű fordítással együtt kell benyújtani.

A pályázóknak a pályázatot egy aláírt eredeti példányban és három, lehetőleg nem összefűzött másolatban kell benyújtaniuk. Ez megkönnyíti az adminisztratív munkát a szükséges másolatok/dokumentumok kiválasztó bizottság(ok) számára történő előkészítése során.

A pályázatokat egy másik lepecsételt borítékba helyezett lepecsételt borítékban kell beküldeni.

A külső borítékon a 8.3. pontban megadott címet kell feltüntetni.

A pályázatot tartalmazó belső, lepecsételt borítékon fel kell tüntetni a következő szöveget: „Call for proposals – ECFIN/2008/A3-042, not to be opened by the internal mail department” (ECFIN/2008/A3-042 pályázati felhívás, a belső postaszolgálat nem bonthatja fel).

A Bizottság a pályázattal együtt benyújtott átvételi elismervény visszaküldésével értesíti a pályázókat pályázatuk beérkezéséről.

8.2. A pályázatok tartalma

8.2.1. Igazgatási pályázat

Az igazgatási pályázat a következőket tartalmazza:

—	megfelelően aláírt szabványos támogatási pályázati űrlap,

—	megfelelően kitöltött és aláírt szabványos, jogi személyiséget igazoló űrlap és a szerv vagy intézet jogállását igazoló előírt dokumentáció,

—	megfelelően kitöltött és aláírt szabványos pénzügyi azonosító űrlap,

—	megfelelően aláírt szabványos támogathatósági nyilatkozat a pályázóra vonatkozóan,

—	megfelelően aláírt szabványos szándéknyilatkozati űrlap a partnerségi keretmegállapodás és az egyedi támogatási megállapodás aláírására vonatkozóan, kiválasztás esetére,

—	a szerv vagy intézet szervezeti felépítése, a vezetők és a felmérés lebonyolításáért felelős egység nevének és beosztásának feltüntetésével,

—	a szilárd pénzügyi helyzet igazolása: csatolni kell a két legutolsó olyan pénzügyi év (2007 és 2006) mérlegeit és eredménykimutatásait, amelyek elszámolásait már lezárták.

8.2.2. Technikai pályázat

A technikai pályázat a következőket tartalmazza:

—

a szerv vagy intézet tevékenységeinek leírása, amely lehetővé teszi a képesítések, továbbá a 6.2. pont szerint kért területeken való tapasztalat mértékének és időtartamának értékelését. Ebbe beleértendők a korábbi vizsgálatok, szolgáltatási szerződések, tanácsadás, felmérés, kiadványok és egyéb munkák, az ügyfél nevének feltüntetésével és annak közlésével, hogy melyek készültek az Európai Bizottság részére, ha volt ilyen. A legrelevánsabb vizsgálatokat és/vagy eredményeket csatolni kell,

—	a felmérések végrehajtásának megszervezésére vonatkozó részletes leírás. A pályázó rendelkezésére álló infrastruktúra, eszközök, források és képesített személyzet (a felmérések elvégzésében leginkább részt vevő személyzet tömör önéletrajzai) tekintetében a releváns dokumentációt csatolni kell,

—	a felmérés módszereinek részletes leírását tartalmazó, megfelelően kitöltött szabványos űrlap(ok): mintavételi módszer, mintavételi hibák, a minták megcélzott mérete, a lefedettség mértéke, megcélzott válaszadási arány stb.,

—	megfelelően kitöltött szabványos űrlap a fellépésben érintett alvállalkozókról, ideértve az alvállalkozásba adandó feladatok részletes leírását.

8.2.3. Pénzügyi pályázat

A pénzügyi pályázatnak a következőket kell tartalmaznia:

—

a megfelelően kitöltött és részletezett szabványos költségvetés-tervezetet (euróban), amely 12 hónapra vonatkozik, minden egyes felmérésre, és tartalmaz egy finanszírozási tervet az akcióra, valamint egy részletes lebontást a támogatható összes és egységszintű költségről a felmérés elvégzéséhez, beleértve az alvállalkozói költségeket,

—	adott esetben a HÉA-mentesség igazolása,

—	adott esetben az egyéb szervezetektől kapott pénzügyi hozzájárulást (társfinanszírozás) igazoló dokumentum.

8.3. A pályázatok benyújtására vonatkozó cím és határidő

Az e támogatások iránt érdeklődő pályázóknak az Európai Bizottságnál kell benyújtaniuk a pályázatukat.

A pályázatok benyújthatók:

ajánlott levélben vagy futárszolgálat útján, a postai bélyegző szerint legkésőbb 2009. február 20-ig. A feladás dátumát a postai bélyegző vagy a futárszolgálat átvételi bizonylatán szereplő dátum igazolja; a pályázatot a következő címre kell elküldeni:

Ajánlott levélben:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate General for Economic and Financial Affairs (Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság)

For the attention of Mr Johan VERHAEVEN (Johan VERHAEVEN úr részére)

Call for Proposals ref. ECFIN/2008/A3-042 (ECFIN/2008/A3-042 pályázati felhívás)

Unit R2, Office BU24-4/4/11 (R2. csoport, BU24-4/4/11. iroda)

B-1049 Brussels (Brüsszel)

Futárszolgálat útján:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate General for Economic and Financial Affairs (Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság)

For the attention of Mr Johan VERHAEVEN (Johan VERHAEVEN úr részére)

Call for Proposals ref. ECFIN/2008/A3-042 (ECFIN/2008/A3-042 pályázati felhívás)

Unit R2, Office BU24-4/11 (R2. csoport, BU24-4/11. iroda)

Avenue du Bourget, 1-3

B-1140 Brussels (Evere) (Brüsszel/Evere)

vagy az Európai Bizottság központi postaszolgálatához történő kézbesítéssel (személyes kézbesítéssel vagy a pályázó meghatalmazott képviselője útján történő kézbesítéssel, ideértve a futárszolgálatokat is) a következő címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate General for Economic and Financial Affairs (Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság)

For the attention of Mr Johan VERHAEVEN (Johan VERHAEVEN úr részére)

Call for Proposals ref. ECFIN/2008/A3-042 (ECFIN/2008/A3-042 pályázati felhívás)

Unit R2, Office BU24-4/11 (R2. csoport, BU24-4/11. iroda)

Avenue du Bourget, 1-3

B-1140 Brussels (Evere) (Brüsszel/Evere)

legkésőbb 2009. február 20-án 16:00-ig (brüsszeli idő szerint). Ez esetben a benyújtás igazolására a fent említett osztály kézhez vevő tisztviselője által keltezett és aláírt átvételi elismervény szolgál.

9. MI TÖRTÉNIK A BEÉRKEZŐ PÁLYÁZATOKKAL?

A Bizottság valamennyi pályázat esetében ellenőrzi, hogy megfelelnek-e a formális támogathatósági kritériumoknak.

A támogathatónak ítélet pályázatokat a fenti odaítélési kritériumok szerint értékelik.

A pályázatok kiválasztási eljárására 2009 februárjában/márciusában kerül sor. Erre a célra a gazdasági és pénzügyi főigazgató felügyelete alatt egy kiválasztási bizottság jön létre. A bizottság legalább három személyből fog állni, akik legalább két különböző, egymással hierarchikus kapcsolatban nem álló és szakosodott egységet képviselnek, és a kiválasztási eljárást követően a sikeres pályázóval folytatott kommunikációt saját titkárság fogja lebonyolítani. A sikertelen pályázókat is egyenként értesítik.

10. FONTOS INFORMÁCIÓK

Ez a pályázati felhívás nem jelent szerződéses kötelezettséget a Bizottság részéről az e felhívás alapján pályázatot benyújtó szervek/intézetek tekintetében. Az e pályázati felhívásra vonatkozó valamennyi információcsere írásban történik.

A pályázóknak tudomásul kell venniük az odaítélés esetén kötelező szerződéses rendelkezéseket.

Az Önök személyes adatai a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme céljából átadhatók a belső ellenőrzési szolgálatoknak, az Európai Számvevőszéknek, a pénzügyi szabálytalanságokat figyelő testületnek és/vagy az Európai Csaláselleni Hivatalnak (OLAF).

A költségvetési rendelet 93. cikkében, 94. cikkében, 96. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 96. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett helyzetek valamelyikében lévő gazdasági szereplők adatait felvehetik egy központi adatbázisba, és továbbíthatják a Bizottság és a költségvetési rendelet 95. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett egyéb intézmények, ügynökségek, hatóságok és szervek kijelölt személyeinek. Ez vonatkozik a nevezett gazdasági szereplők felett képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési hatáskörrel rendelkező személyekre is. Az adatbázisba felvett feleknek jogukban áll, hogy a Bizottság számviteli tisztviselőjének benyújtott kérésre tájékoztatást kapjanak a rájuk vonatkozó adatokról.

(1) Az Európai Közösségek költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 93. és 94. cikkével összhangban.

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 18

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	52. évfolyam 2009. január 24.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Bizottság
2009/C 018/01	Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )	1

	Európai Központi Bank
2009/C 018/02	Megállapodás (2008. december 31.) az Európai Központi Bank és a Národná banka Slovenska között az Európai Központi Bank által a Národná banka Slovenska számára a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 30.3. cikke alapján jóváírt követelésekről	3

2009/C 018/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5435 – Nexans/SEI/Opticable) ( 1 )	5

	V Vélemények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2009/C 018/09	Pályázati felhívás – Az Európai Unió vállalati és fogyasztói felmérésekre vonatkozó közös harmonizált programja	22

2009/C 018/10	Pályázati felhívás – DG EAC/01/09 – Tempus IV – Az egyetemek nemzetközi együttműködésével megvalósuló felsőoktatási reform	31

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2009/C 018/11	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5313 – Serendipity Investment/Eurosport/JV) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	33

2009/C 018/12	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5463 – Hitachi/Hitachi Koki) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	34

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2795
JPY	Japán yen	113,65
DKK	Dán korona	7,4535
GBP	Angol font	0,93870
SEK	Svéd korona	10,7058
CHF	Svájci frank	1,4955
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,9940
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	28,106
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	289,85
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7042
PLN	Lengyel zloty	4,4405
RON	Román lej	4,3053
TRY	Török líra	2,1433
AUD	Ausztrál dollár	1,9836
CAD	Kanadai dollár	1,6087
HKD	Hongkongi dollár	9,9238
NZD	Új-zélandi dollár	2,4592
SGD	Szingapúri dollár	1,9282
KRW	Dél-Koreai won	1 787,50
ZAR	Dél-Afrikai rand	13,2081
CNY	Kínai renminbi	8,7492
HRK	Horvát kuna	7,3973
IDR	Indonéz rúpia	14 496,74
MYR	Maláj ringgit	4,6388
PHP	Fülöp-szigeteki peso	60,580
RUB	Orosz rubel	42,2975
THB	Thaiföldi baht	44,674
BRL	Brazil real	3,0121
MXN	Mexikói peso	18,1433
INR	Indiai rúpia	62,9000

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2009/C 018/04	A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a szakoktatás és szakképzés (VET) területén való fokozott európai együttműködés jövőbeni prioritásairól	6

2009/C 018/05	A Tanács következtetései a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés európai partnerségéről	11

	Bizottság
2009/C 018/06	Euro-átváltási árfolyamok	14

	TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2009/C 018/07	Tagállami összefoglaló adatok a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásokról	15

2009/C 018/08	Tagállami összefoglaló adatok a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásokról	19


2009/C 018/13	Megjegyzés az olvasóhoz(lásd a hátsó borító belső oldalán)	s3


	(1) EGT-vonatkozású szöveg