16.12.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 320/1

A TANÁCS ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2008. november 21.)

az európai többnyelvűségi stratégiáról

(2008/C 320/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

HIVATKOZÁSSAL:

a nyelvtanulás és a nyelvi sokszínűség ösztönzéséről szóló, 2002. február 14-i tanácsi állásfoglalásra (1), amely kiemelte, hogy a nyelvtudás az egyik olyan alapvető készség, amellyel minden polgárnak rendelkeznie kell ahhoz, hogy az európai tudásalapú társadalomban sikerrel vegyen részt, és amely ennélfogva elősegíti a társadalomba való beilleszkedést és a társadalmi kohéziót;

2.	a 2002. március 15–16-i barcelonai Európai Tanács következtetéseire, melyek az alapkészségek elsajátításának javítását célzó további intézkedésekre szólítottak fel, különösen két idegen nyelv igen fiatal életkorban kezdődő tanítása révén (2);

3.	a kultúrák közötti párbeszéd európai évéről (2008) szóló, 2006. december 30-i 1983/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi határozatra (3);

az Európai Nyelvi Kompetenciamutatóról szóló, 2006. május 19-i tanácsi következtetésekre (4), melyek újólag megerősítették, hogy az idegen nyelvi készségek a népek közötti kölcsönös megértés elősegítése mellett a munkaerő mobilitásának előfeltételei, és hozzájárulnak az Európai Unió gazdaságának versenyképességéhez;

5.	a 2008–2010. évre szóló kulturális munkatervre (5) vonatkozó 2008. május 22-i tanácsi következtetésekre, melyek kiemelik a többnyelvűség kulturális dimenzióját és különösen annak a kultúrához való hozzáférésben és a kreativitáshoz való hozzájárulásban betöltött szerepét;

6.	az interkulturális készségekről szóló, 2008. május 22-i tanácsi következtetésekre, melyek elismerik a nyelvtanulás és a fordítás interkulturális készségek megszerzésében betöltött szerepét;

7.	a többnyelvűségről szóló, 2008. május 22-i tanácsi következtetésekre, melyekben a Bizottság felkérést kap többek között arra, hogy még 2008 vége előtt dolgozzon ki a többnyelvűségre vonatkozó átfogó szakpolitikai keretre irányuló javaslatokat.

ÜDVÖZÖLVE:

—	a „Többnyelvűség: európai tőke és közös elkötelezettség” című, 2008. szeptember 18-i bizottsági közleményt (6).

TUDOMÁSUL VÉVE:

—	a Bizottság „Migráció és mobilitás: kihívások és lehetőségek az EU oktatási rendszerei számára” című 2008. július 3-i zöld könyvét (7),

továbbá figyelemmel a 2008. szeptember 26-án Párizsban tartott, többnyelvűségről szóló kongresszus munkájára.

ÚGY VÉLI, HOGY:

—	a nyelvi és kulturális sokszínűség az európai identitás szerves részét képezi; egyszerre közös örökség, gazdagság, kihívás és tőke Európa számára,

—	a többnyelvűség a társadalmi, kulturális, gazdasági és ezen keresztül az oktatási területeket magában foglaló, horizontális jelentőségű terület,

—	a kevésbé széles körűen használt európai nyelvek népszerűsítése fontos hozzájárulás a többnyelvűséghez,

—

az idegennyelv-tanulás ösztönzése és a nyelvi sokszínűség kulturális vonatkozásainak megbecsülése terén az oktatás és képzés minden szintjén jelentős erőfeszítésekre van még szükség, emellett jobb tájékoztatást kell nyújtani az európai nyelvek sokszínűségéről, és növelni kell a világon való elterjedtségüket,

—

a többnyelvűség különösen fontos szerepet játszik a kulturális sokszínűség népszerűsítésében – többek között a média és az online tartalom területén –, valamint az Európán belüli és a világ más részeivel folytatott kulturális párbeszéd előmozdításában; a fordításnak, mivel összeköti a nyelveket és a kultúrákat, továbbá biztosítja az alkotásokhoz és eszmékhez való széles körű hozzáférést, szintén különösen fontos szerepe van,

—	Európa nyelvi sokszínűsége hozzáadott értékkel járul hozzá az Európai Unió és a világ többi része közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok alakításához,

—	a többnyelvűség azáltal, hogy betekintést enged a gondolkodásnak, a világ értelmezésének és a gondolati tartalmak kifejezésének eltérő módjaiba, hozzájárul a kreativitás fejlődéséhez.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL, A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉVEL TELJES ÖSSZHANGBAN:

1. Támogassák a többnyelvűséget, hogy ezáltal erősödjön a társadalmi kohézió, a kultúrák közötti párbeszéd és Európa építése

a)	tegyék ismertebbé a lakosság körében a nyelvi sokszínűség és a nyelvtanulás előnyeit, különösen az általános és szakmai alapképzésben résztvevő fiatalokat megcélozva;

b)	nyújtsanak lehetőséget a migránsok – különösen a fiatalok – számára a vendéglátó ország nyelvének megtanulására, hiszen az a sikeres beilleszkedés és a foglalkoztathatóság kulcsfeltétele, és mindeközben tartsák tiszteletben a származási országok nyelvét.

2. Erősítsék az egész életen át tartó nyelvtanulást

törekedjenek annak biztosítására, hogy a fiatalok a lehető legfiatalabb kortól, az általános oktatáson túl a szakoktatás és a felsőoktatás folyamán végig sokrétű, színvonalas nyelvoktatási és kulturális oktatási lehetőségekből választhassanak, melyek segítségével legalább két idegen nyelvet elsajátíthatnak, ami a tudásalapú társadalomba való integráció egyik tényezője;

b)	tegyenek lépéseket annak előmozdítására, hogy formális, nem formális és informális keretek között mindenki tegyen szert idegen nyelvi készségekre és azokat szinten tartsa;

törekedjenek az oktatás különböző szintjein tanított nyelvek választékának – többek között az elismert és kevésbé széles körűen használt nyelvekkel való – bővítésére, hogy a tanulók olyan szempontok alapján választhassák meg a tanulni kívánt nyelveket, mint a személyes érdeklődés vagy a földrajzi fekvés;

d)	innovatív eszközök – mint a digitális kommunikációs technológiák és a távoktatás – és megközelítések – például a rokon nyelvek kölcsönös megértése – felhasználásával ösztönözzék az európai nyelvek tanulását és terjesztését;

e)	mozdítsák elő a tanulók olyan elismert eszközök alapján való értékelését, mint az Európa Tanács közös európai nyelvi referenciakerete és az Europass nyelvi útlevél, valamint megfelelő esetben az Európai Nyelvi Kompetenciamutató alapján;

f)	fordítsanak külön figyelmet a nyelvtanárok továbbképzésére és általánosságban a tanárok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére, hogy ezzel ösztönözzék a nem nyelvi tantárgyak idegen nyelven történő oktatását (tartalomalapú nyelvtanítás, CLIL);

g)	fokozzák a nyelvtanárok Európán belüli mobilitását és a csereprogramok számát annak érdekében, hogy a lehető legtöbb nyelvtanár töltsön el egy meghatározott időszakot az általa tanított nyelvet beszélő országban;

támaszkodjanak az egész életen át tartó tanulás programjára és a megfelelő nemzeti programokra annak érdekében, hogy valamennyi célcsoportnak – különösen a képzésben résztvevő fiataloknak és a tanároknak – lehetősége nyíljon a mobilitásra, lehetővé téve ezáltal nyelvi készségeik fejlesztését, továbbá nyelvtanulási és -tanítási anyagok kidolgozása céljából vegyenek részt olyan kezdeményezésekben, mint az Európai Nyelvi Díj.

3. Támogassák erőteljesebben a többnyelvűséget mint az európai gazdaság versenyképességének, valamint a személyek mobilitásának és foglalkoztathatóságának egyik meghatározó tényezőjét

a)	támogassák a nyelvek széles skálájának tanítását és tanulását annak érdekében, hogy a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások a világ több piacára – elsősorban a felemelkedő piacokra – bejussanak;

b)	ösztönözzék különösen a kis- és középvállalkozásokat arra, hogy a nyelvi készségeket vegyék jobban figyelembe az alkalmazottak előmenetele során;

c)	vegyék igénybe – megfelelő esetben – az európai strukturális alapokat ahhoz, hogy munkakör-specifikus nyelvtanfolyamokat nyújthassanak a szakmai továbbképzés és a felnőttoktatás keretében;

d)	becsüljék meg és használják ki a migráns családból származó polgárok nyelvi kompetenciáját mint a kultúrák közötti párbeszéd és a gazdasági versenyképesség erősítésének egy eszközét.

4. Támogassák a nyelvi sokszínűséget és a kultúrák közötti párbeszédeta fordításra szánt támogatások növelésével, az alkotások, eszmék és ismeretek Európában és az egész világon való terjesztésének elősegítése érdekében

A meglévő politikák és programok keretében:

tájékoztassák megfelelőbben a nyilvánosságot, és különösen az európai szakembereket az irodalmi, tudományos vagy műszaki szövegek – köztük az online kulturális és kreatív tartalom – lefordítását, illetve az előadó-művészeti alkotások és az audiovizuális alkotások és filmek feliratozását segítő nemzeti és európai eszközökről;

b)	hangolják össze és növeljék a meglévő európai programok keretében a fordítástámogató intézkedésekhez nyújtott segítséget;

c)	növeljék a fordítói képzési lehetőségek számát és a képzés színvonalát, továbbá nyújtsanak jobb tájékoztatást a fordítói pályáról, valamint az érintett célcsoportoknak (iskolai tanulók, egyetemi diákok, vállalatok stb.) szóló tanfolyamokról;

d)	a fordítók és tolmácsok munkájának megkönnyítése érdekében támogassák a többnyelvű terminológiai adatbázis-hálózatok létrehozását;

ösztönözzék a nyelvtechnológiának különösen a fordítás és tolmácsolás területén való fejlesztését, egyrészt a Bizottság, a tagállamok, a helyi hatóságok, kutató szervezetek és az ipar közötti együttműködés előmozdításával, másrészt pedig a kutatási programok, az alkalmazási területek beazonosítása és a technológiáknak az Unió valamennyi nyelvére való alkalmazása közötti összhang biztosításával.

B.	Kezdjenek vitát arról, hogy hosszú távon érdemes-e és megvalósítható-e egy olyan speciális fordítástámogató program, amely képes megfelelni a kapcsolódó kulturális, technológiai és szakmai kihívásoknak.

5. Világszerte népszerűsítsék az Európai Unió nyelveit

a)	fokozzák a tagállamok, valamint azok harmadik országokban működő kulturális intézetei és más képviseletei közötti együttműködést, valamint támogassák a harmadik országokkal való nyelvi partnerségeket és interkulturális párbeszédet;

b)	a lehető legjobban használják ki az európai nyelvekben rejlő potenciált a világ többi részével folytatott kulturális és gazdasági párbeszéd fejlesztése és az EU szerepének a nemzetközi színtéren való megerősítése érdekében;

c)	fokozzák a nyelvtanulás és a nyelvi és kulturális sokszínűség terén aktív nemzeti és nemzetközi szervezetekkel való együttműködést, különös tekintettel az Európa Tanácsra és az UNESCO-ra.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

1.	támogassa a tagállamokat az ezen állásfoglalásban foglalt célkitűzések elérésére irányuló erőfeszítéseikben az oktatás, a kultúra és a többi érintett szakpolitika területén megvalósuló európai együttműködés lehető legteljesebb kiaknázásával;

a többnyelvűségre vonatkozó új, átfogó szakpolitikai keret összefüggésében – saját hatáskörén belül – fogadjon el olyan intézkedéseket, melyek célja a polgárok és intézmények nyelvi igényeinek kellő figyelembevétele, különös figyelemmel az alábbiakra:

—	az európai intézmények és a nyilvánosság közötti kapcsolatok,

—	az európai intézmények és a nemzeti intézmények közötti kapcsolatok; továbbá különös figyelmet fordítva arra, hogy a Bizottság weboldalain valamennyi hivatalos nyelven nyújtsanak tájékoztatást és mozdítsák elő a többnyelvűséget;

3.	2011 közepéig a tagállamokkal együttműködve számoljon be ezen állásfoglalás végrehajtásáról, külön hangsúlyt fektetve a helyes gyakorlat példáinak bemutatására;

4.	rendszeres időközönként tekintse át a nyelvi készségek európai helyzetét, különösen a tagállamok által már elvégzett esetleges kutatásokra, a közös európai nyelvi referenciakeretre, valamint megfelelő esetben az Európai Nyelvi Kompetenciamutatóra támaszkodva.

(1) HL C 50., 2002.2.23.

(2) SN 100/02, 44. pont, 19. o.

(3) HL L 412., 2006.12.30., 44. o.

(4) HL C 172., 2006.7.25., 1. o.

(5) HL C 143., 2008.6.10.

(6) 13253/08 + ADD 1 + ADD 2 + ADD 3.

(7) 11631/08 + ADD 1 (COM(2008) 423 végleges).

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

16.12.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 320/6

A Tanács és a tagállamok kormányainak a 2008. november 21-i Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a fiatalok mobilitásáról

(2008/C 320/03)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

MIVEL:

A 2000. márciusi lisszaboni és a 2002. márciusi barcelonai Európai Tanács azt a stratégiai célt tűzte ki az Európai Unió számára, hogy 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává és társadalmává váljon, hogy az Európai Unió oktatási és képzési rendszerei 2010-ig az egész világ számára példaadó színvonalúvá váljanak, továbbá hogy jöjjön létre egy Európai Kutatási és Innovációs Térség.

A 2008. márciusi brüsszeli Európai Tanács azt a célt tűzte ki, hogy számolják fel a tudás szabad mozgása előtt álló akadályokat az ún. ötödik szabadság megteremtésével, amely magában foglalja többek között a kutatók, a hallgatók, a tudományos szakértők és az egyetemi oktatók határokon átnyúló mobilitásának növelését.

Az életre felkészítő, az egész fiatalkort végigkísérő oktatás és képzés terén a 2007–2013-as időszakra vonatkozó cselekvési programok létrehozásáról szóló valamennyi európai parlamenti és tanácsi határozat célul tűzte ki a mobilitás növelését; ezenkívül a kutatással és a vállalkozáspolitikával kapcsolatos európai programok és intézkedések, valamint a strukturális alapok szintén célul tűzték ki a mobilitás növelését.

4.	Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Mobilitásminőségi Chartáról szóló ajánlása (2006) alapelveket javasolt annak érdekében, hogy a legjobb feltételeket biztosítsák a fiatalok által egy másik tagállamban eltöltött mobilitási időszak előkészítése, támogatása és értékelése tekintetében.

A felsőoktatásra vonatkozó bolognai, valamint a szakoktatásra és -képzésre vonatkozó koppenhágai folyamat célja egy olyan európai térség létrehozása, amelyben a tanulók és az oktatók fokozott mobilitással rendelkeznek, nagyobb átláthatóság jellemzi a képesítések és a tanulmányi és szakképzési időszakok elismerését, továbbá erősebb az intézmények közötti együttműködés.

A meglévő (EQF, ECTS, Europass) és jövőbeli (ECVET) európai eszközök célja, hogy az európai polgárok számára lehetővé tegyék képesítéseik és képességeik könnyebb elismertetését és érvényesítését, továbbá hogy információt nyújtsanak az Európában elérhető tanulási lehetőségekről (PLOTEUS és „Study in Europe” portál) (1).

7.	Az interkulturális kompetenciákról szóló 2008. májusi tanácsi következtetések kiemelik, hogy a mobilitás hozzájárul e kompetenciák megszerzéséhez.

8.	A fiatal önkéntesek Európai Unión belüli mobilitásáról szóló, 2008. november 20-i tanácsi ajánlás kifejezetten a fiatal önkéntesek mobilitását érintő kérdésekkel foglalkozik,

ÜDVÖZLI a mobilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoport által készített, a Bizottság által 2008. júniusában közzétett jelentést (2), amely a Tanács azon kérését követően készült, hogy a mobilitást a tanulókon kívül más fiatalok vonatkozásában is fejlesszék és bővítsék, továbbá az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „A fiatalok európai szintű mobilitásának hatékonyabb elősegítése: gyakorlati kérdések és menetrend” című, 2008. május 29-i jelentését.

TUDATÁBAN ANNAK, HOGY:

A fiatalok európai mobilitása, amely a valamennyi európai polgárt megillető szabad mozgás elvéből indul ki, az európai uniós oktatási és képzési együttműködés középpontjában áll (legyen szó akár formális, informális vagy nemformális tanulásról) és a tudásalapú Európa alapvető feltétele, lényeges eszköz az alábbiakhoz:

—	az Európához tartozás érzésének kialakítása,

—	a társadalmi és szakmai beilleszkedés ösztönzése,

—	a globalizált környezetben az európai gazdaság versenyképességének biztosítása.

MEGÁLLAPÍTJA, HOGY:

Az Erasmus program sikere ellenére a fiatalok mobilitása még mindig túlságosan gyakran számít kivételesnek, még az egyetemi hallgatók között is, akiknek csupán kis része megy másik tagállamba egyetemre tanulni vagy vállalatnál képzésben részt venni. A mobilitás továbbra is egyenetlenül oszlik meg a képzések típusától és ágazataitól, szakterületektől, országoktól és szociális háttértől függően, melynek oka elsősorban a tájékozottság hiánya, valamint a külföldi tanulmányi időszakokkal kapcsolatos problémák és azok nem megfelelő elismerése. A közösségi programokon kívüli mobilitás még mindig nem eléggé ismert, mivel nem állnak rendelkezésre minőségi adatok, valamint megbízható és összehasonlítható statisztikák.

HANGSÚLYOZZA AZ ALÁBBI ELVEKET:

1.	a mobilitás valamennyi európai fiatalt érint, legyen az iskolás, egyetemi hallgató, gyakornok, önkéntes, tanár, fiatal kutató, szakképzésben részt vevő oktató, ifjúsági területen tevékenykedő személy, vállalkozó vagy munkaerő-piaci szereplő;

mobilitás alatt elsősorban fizikai mobilitás értendő, vagyis ha valaki egy másik országban tanul, szakmai gyakorlatot végez, közösségi munkát folytat vagy kiegészítő képzésben vesz részt az egész életen át tartó tanulás keretében. Mindazonáltal a „virtuális mobilitás”, vagyis az IKT igénybevétele más országok fiataljaival való partnerségek vagy hosszú távú csereprogramok kialakítására strukturált oktatási és képzési projektek részeként, szintén nagyban hozzájárulhat a mobilitáshoz, különösen iskolai környezetben;

a mobilitás nem önmagában cél, hanem az alábbi célok elérésének kiemelt eszköze: az európai polgárság és az európai versenyképesség erősítése, a fiatalok képzésének és tapasztalatainak bővítése és gazdagítása, alkalmazkodóképességük és foglalkoztathatóságuk javítása, valamint az idegen nyelvek és más kultúrák megismerése révén interkulturális ismereteik növelése;

ahhoz, hogy egy ambiciózus, horizontális európai mobilitási politika sikeres lehessen, minden fiatalban fel kell kelteni a mobilitás iránti igényt, célul kell kitűzni, hogy egy másik európai országban töltött mobilitási időszak fokozatosan mindenki számára általánossá váljon, és erre a feladatnak megfelelő szintű pénzügyi forrást kell elkülöníteni. Külön figyelmet kell fordítani azokra a diákokra, akiknek társadalmi-gazdaság hátterük vagy különleges szükségleteik okán további pénzügyi támogatásra van szükségük. E politikának hangsúlyt kell fektetnie azokra az intézkedésekre is, amelyek a mobilitás előkészítésére és támogatására, valamint a mobilitási időszak során elért tanulási eredmények elismerésére szolgálnak, továbbá elő kell mozdítania az ezen intézkedésekben kulcsszerepet játszó tanárok és oktatók mobilitásának javítását is;

5.	ez a mobilitási politika elsősorban az Európán belüli mobilitást tűzi ki célul, de hozzájárulhat az Európa és harmadik országok közötti mobilitás fejlesztéséhez is.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY:

törekedjenek annak fokozatos elérésére, hogy a külföldön töltött tanulási időszakok ne kivételt képezzenek, hanem váljanak általánossá valamennyi európai fiatal számára azáltal, hogy növelik a határokon átnyúló mobilitási lehetőségeket a különböző oktatási és szakképzési területeken, valamint – kellően figyelembe véve saját nemzeti rendszerüket és jogszabályaikat – az önkéntes tevékenységek terén;

2.	mindezt szem előtt tartva törekedjenek az oktatás, az ifjúság, a kultúra, a polgárság és a kutatás területére vonatkozó európai uniós programok által a 2007–2013-as időszakra meghatározott célok elérésére;

a magas szintű szakértői csoport munkájának eredményei alapján törekedjenek a 2013 utáni időszakra meghatározott alábbi célok minél teljesebb elérésére:

3.1.

minden fiatal számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a mobilitás valamilyen formájában részt vegyen, akár tanulmányai vagy képzései során, akár szakmai gyakorlat, akár önkéntes tevékenység keretében. Különösen:

—	az általános oktatásban vagy a szakoktatásban és -képzésben részt vevő valamennyi tanuló számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy iskolai tanulmányai folyamán valamilyen mobilitási programban részt vegyen,

—

a felsőoktatásban részt vevő valamennyi hallgató számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a tanulmányi vagy képzési időszak egy részét vagy a szakmai gyakorlatot külföldön végezze. A felsőoktatási intézményeket arra kell ösztönözni, hogy az ilyen mobilitási időszakokat képzésük részévé tegyék vagy az első, vagy a második ciklusban,

—	a szakoktatás és -képzés keretében biztosított mobilitási lehetőségeket jelentős mértékben növelni kell;

3.2.	a tanárok, oktatók és egyéb oktató személyzet mobilitását – főképp a már meglévő programok keretében – növelni kell;

4.	e célokat különböző szinteken ültessék át a gyakorlatba a fiatalok rendelkezésére álló mobilitási lehetőségek növelése és a mobilitási partnerségek megvalósítása érdekében, valamennyi érdekelt fél – hatóságok, vállalkozások, oktatási és képzési intézmények – és a civil társadalom bevonásával.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL fogadjanak el olyan intézkedéseket, amelyek figyelembe veszik a tagállami sajátosságokat és a tagállami jogszabályokat, és melyek célja a mobilitás akadályainak területenkénti kiküszöbölése, valamint a külföldi tanulmányi és képzési időszakok elismerésének biztosítása. Az oktatásra, a szakképzésre, az ifjúságra és a kultúrára vonatkozó nyitott koordinációs módszer gyakorlatainak keretében a tagállamoknak és a Bizottságnak különösen az alábbiakra kell törekedniük:

1. A mobilitás körének bővítése valamennyi fiatal bevonása érdekében

1.1.	a politikai (Európai Unió, állam, regionális és helyi testületek) és közigazgatási (különösen a közösségi programok kezelésével megbízott nemzeti ügynökségek) szereplők összehangolt fellépésének ösztönzése révén javítani kell a mobilitás közszféra általi támogatásának kezelését;

1.2.	az európai uniós programok által virtuális mobilitást biztosító, nem csak a fiatalokat, hanem szélesebb körben az oktatói személyzetet is megcélzó jelenlegi mobilitási lehetőségeket maradéktalanul igénybe kell venni;

1.3.	figyelembe kell venni azoknak a hátrányosabb helyzetű diákoknak a szükségleteit – különösen a finanszírozás tekintetében –, akik egyébként nem tudnának élni a mobilitási programok nyújtotta lehetőségekkel;

1.4.

a mobilitás új lehetőségei megteremtésének előmozdítása, különösen az alábbiak révén:

—	a más intézményekben vagy – különösen társulási – struktúrákban eltöltött, elismert mobilitási időszakokat magukban foglaló partnerségek kiterjesztése,

—	a kettős és közös diplomák számának növelése,

—	a fiatalok, köztük a gyakornokok szakképzési mobilitására vonatkozó támogatás növelése,

—	a kulturális és nyelvtanulási célú látogatások számának növelése,

—	az iskolák – többek között az európai művészeti iskolák – hallgatóiból álló, közös projektek megvalósítására létrejött csoportok támogatása,

—	a felsőoktatási intézmények által kínált kiegészítő képzési modulok, például nyári kurzusok bevezetése,

—	a vállalatok közötti, valamint a vállalatok és az oktatási, képzési és kutató közösségek közötti mobilitás fokozása,

—	csereprogram-lehetőségek megteremtése az önkéntes tevékenységek keretében.

2. Jobb tájékoztatás a meglévő mobilitási programokról

2.1.

fel kell hívni a fiatalok, a fiatalokért felelő személyzet és a fiatalok szociális körébe tartozó személyek (elsősorban családjuk, tanáraik és az oktató személyzet), valamint az ifjúsági területen tevékenykedő személyek figyelmét a mobilitás előnyeire; e célból minden eszközzel meg kell könnyíteni e célcsoportok számára az információkhoz való hozzáférést;

2.2.	tovább kell javítani az oktatás, az ifjúság, a kultúra, a polgárság és a kutatás területére vonatkozó európai uniós programok ismertségét és végrehajtását.

3. Az eljárások egyszerűsítése

3.1.

egyszerűsíteni kell az Európai Unió programjainak végrehajtására vonatkozó szabályokat, biztosítva különösen a többéves megállapodások általánossá tételét, különösen a szakoktatás és a szakképzés terén. E megállapodások valójában a szakképző intézmények és a vállalkozások közötti tartós partnerségek létrehozásának előfeltételei;

3.2.	be kell vezetni egy pénzügyi ösztönzési stratégiát, illetve ösztönözni kell annak kidolgozását azon szervezetek és érdekeltek – különösen tanárok, oktatók és az ifjúsági területen tevékenykedők – számára, akik megszervezik a rájuk bízott fiatalok európai mobilitását;

3.3.

javítani kell a mobilitáshoz kapcsolódó eredmények elismerésén azáltal, hogy a tanulási eredmények igazolását valamennyi európai mobilitási időszak vonatkozásában a lehető legáltalánosabbá teszik; ezt megkönnyíti majd a tagállami képesítési rendszerek és az európai képesítési keretrendszer közötti megfelelések 2010-re történő kialakítása, valamint az olyan európai eszközök, mint az Europass, a Youthpass, az ECTS-kreditek és az ECVET-rendszer.

4. A fiatalok mobilitását segítő finanszírozási források körének bővítése

4.1.

a fiatalok mobilitását a pénzügyi keret biztosította határokon belül a megfelelő közösségi pénzeszközökkel támogatni kell, különösen a strukturális alapokból – főként az Európai Szociális Alap nyújtotta lehetőségek jobb kihasználása révén –, majd hosszú távon úgy, hogy a strukturális alapok irányvonalát és kezelését a mobilitási célkitűzés figyelembevétele érdekében a tagállami prioritásoknak megfelelően kiigazítják;

4.2.

a különböző köz- és magánfinanszírozási források (állam, regionális és helyi hatóságok, vállalkozások, pénzintézetek, köztük az Európai Beruházási Bank, alapítványok, európai szakmai szövetségek stb.) igénybevételével – azok képességeihez mérten – ösztönözni kell a fiatalok mobilitási projektjeinek finanszírozására szolgáló módok fokozott diverzifikációját és egymást kiegészítő jellegének erősítését;

4.3	figyelembe kell venni a kevésbé kedvező társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező vagy különleges szükségletű diákok sajátos pénzügyi szükségleteit, hogy ők is részt tudjanak venni a mobilitási programokban.

5. Az oktatási és képzési mobilitásra vonatkozó Európai Mobilitásminőségi Chartában meghatározott elveket ki kell terjeszteni a fiatalok mobilitásának minden formájára, különösen a mobilitási időszakok előkészítésének, támogatásának és értékelésének módozatait illetően

5.1.	ösztönözni kell azoknak a bevált gyakorlatoknak a cseréjét, amelyek révén nőtt a mobilitásban részt vevő európai fiatalok fogadását szolgáló kapacitás, és javult a fogadás minősége;

5.2.	fel kell szólítani az érintetteket arra, hogy javítsák a mobilitásban részt vevő európai fiatalok lakhatási, élet- és munkakörülményeit, különösen a felsőoktatási campusokon;

5.3.	javítani kell a fiatalok mobilitásra való nyelvi és kulturális felkészítésén.

6. A fiatalok mobilitásának alaposabb megismerése

6.1.	fel kell mérni az európai mobilitási áramlás jelenlegi helyzetét megbízható és összehasonlítható statisztikai adatok összesítésével, illetve adott esetben összeállításával;

6.2.	a hozzáférhető vizsgálati eredmények terjesztését és egymással való megosztását hatékonyabbá kell tenni;

6.3.	szükség esetén hatástanulmányokat kell végezni, amelyek értékelik, hogy a mobilitás milyen konkrét – kulturális, oktatási és szakmai – hozadékkal jár az európai fiatalok számára.

FELKÉRI AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY:

dolgozzon ki munkatervet arra vonatkozóan, hogy valamennyi európai programnak része legyen a határokon átnyúló mobilitás előmozdítása, különösen azáltal, hogy mechanizmust dolgoz ki a programok fiatalok körében való népszerűsítésére, segíti egy egyablakos ügyintézőhelynek az illetékes hatóságokkal közösen való kialakítását, valamint egy európai ifjúsági mobilitási portál létrehozását annak érdekében, hogy a fiatalokhoz és az érintett intézményekhez jobban eljussanak az információk, hogy a virtuális mobilitás terén az egyes programokban rejlő lehetőségek megvalósuljanak és a különböző programok egymást erősítsék;

2.	2010 vége előtt tegyen közzé egy, a fiatalok európai mobilitásának középtávú alakulásáról szóló jelentést, valamint a közös időközi jelentés részeként rendszeresen, négyévente készítsen jelentést a fiatalok és a tanárok mobilitásának az Európai Unióban tapasztalt helyzetéről;

készítsen útmutatót a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok, az oktatási és képzési intézmények, valamint az ifjúsági politikához kapcsolódó szereplők számára annak érdekében, hogy azok éljenek a mobilitást támogató egyéb európai politikák – például a strukturális alapok és a kutatási programok és politikák – nyújtotta lehetőségekkel;

vizsgálja meg, hogy megvalósítható-e a pénzügyi támogatás olyan új formáinak kidolgozása, melyek célja a fiatalok határokon átnyúló mobilitás keretében folytatott tanulmányainak támogatása – ideértve az „európai diákhitel” rendszerét is –, és az e területen elért eredményekről tájékoztassa a Tanácsot.

(1) http://www.ec.europa.eu/ploteus, http://www.study-in-europe.org

(2) http://ec.europa.eu/education/doc/2008/mobilityreport_en.pdf

16.12.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 320/10

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a kulturális sokféleségnek és a kultúrák közötti párbeszédnek az Unió és a tagállamok külkapcsolataiban való előmozdításáról

(2008/C 320/04)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

TEKINTETTEL:

—	az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

—	a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-i UNESCO-egyezményre (1),

—	a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, 1970. november 14-i UNESCO-egyezményre,

—	a kultúrák közötti párbeszéd európai évéről (2008) szóló, 2006. december 18-i 1983/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi határozatra (2).

ÜDVÖZÖLVE:

—	a 2008. június 19–20-i brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetéseit (3), amelyek valamennyi vonatkozó külső szakpolitika szerves részeként ismerik el a kulturális együttműködést és a kultúrák közötti párbeszédet.

HIVATKOZVA:

—	az európai kulturális menetrendről szóló, 2007. november 16-i tanácsi állásfoglalásra (4),

—	az interkulturális kompetenciákról szóló, 2008. május 21-i tanácsi következtetésekre (5),

—	valamint a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a 2008–2010. évre szóló kulturális munkatervről szóló, 2008. május 21-i következtetésekre (6).

ÉRDEKLŐDÉSSEL FOGADVA:

—	„az európai kulturális programról a globalizálódó világban” című, 2007. május 10-i bizottsági közleményt (7).

FIGYELEMBE VÉVE, HOGY:

—	a kultúrák közötti párbeszéd – különösen a politikailag instabil térségek esetében – hozzájárulhat az egyes személyek és népek közeledéséhez, a konfliktusok megelőzéséhez és a megbékélés folyamatához,

—

a kulturális cserék és a – többek között az audiovizuális ágazatban folytatott – kulturális együttműködés hozzájárulhatnak a partnerségen alapuló kapcsolatok kiépítéséhez, a civil társadalom helyének és szerepének megerősítéséhez, a demokratizálódás és a jó kormányzás folyamatához, az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdításához,

—	a kultúra – mint a tudásalapú gazdaság lényeges összetevője – egyben olyan ágazat, amely nagy gazdasági lehetőségeket hordoz, többek között a kulturális és a kreatív ágazatok, valamint a fenntartható kulturális turizmus terén,

—	Európa művészeti, intellektuális és tudományos helye a világban nagy mértékben függ kulturális alkotóerejének dinamizmusától és a harmadik országokkal folytatott kulturális cseréitől,

—	Európa és a világ többi térsége között fennálló kulturális kapcsolatok fontosak lehetnek a kultúrák közötti párbeszéd kialakítása, valamint közös kulturális projektek kidolgozása szempontjából; az Uniónak gondoskodnia kell a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdításáról.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL ÉS A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉNEK TISZTELETBEN TARTÁSÁVAL:

A. Törekedjenek az alábbi szakpolitikai célokra:

a kultúra helyének és szerepének megerősítése a külkapcsolatok keretében folytatott szakpolitikákban és programokban, továbbá a harmadik országokkal és a kultúra terén működő nemzetközi szervezetekkel – így az UNESCO-val és az Európa Tanáccsal – való együttműködés előmozdítása a megvalósult kulturális tevékenységek minőségének javítása és sokrétűbbé tétele, általánosabban pedig a külpolitikai célkitűzések megvalósításának és a fenntartható fejlődésnek az elősegítése érdekében;

a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-i UNESCO-egyezmény előmozdítása:

—	ezen egyezmény – amely központi szerepet tölt be az Európai Unió és tagállamai harmadik országokkal való kulturális kapcsolataiban, és egyben a globális szintű kormányzás egyik pillére – megerősítésének és végrehajtásának ösztönzése,

—	a kulturális tevékenységek, javak és szolgáltatások sajátos jellegének – nevezetesen kettős, egyszerre gazdasági és kulturális természetének – teljes mértékű figyelembevétele a külkapcsolatok terén,

—	politikai párbeszéd megkezdése vagy folytatása harmadik országokkal, mindenekelőtt a jogalkotási és szabályozási keretekre vonatkozóan annak érdekében, hogy szakpolitikáikban nagyobb teret biztosítsanak a kultúrának,

—

a kulturális javak és szolgáltatások harmadik országokkal folytatott cseréjének dinamizmusát és kiegyensúlyozottságát – többek között a fellendülő gazdaságokat – előmozdító külső kulturális szakpolitikák ösztönzése a kulturális sokféleség világszerte történő megőrzése és előmozdítása, továbbá az európai kulturális gazdaság életképességéhez való hozzájárulás céljából,

—

a kultúra fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásának erősítése, valamint a fejlődő országokkal való együttműködés és szolidaritás partnerségi alapon történő előmozdítása ezen országok azon képességének erősítése érdekében, hogy védjék és előmozdítsák a kulturális kifejezésmódok – beleértve a kulturális ágazatok és a kortárs alkotótevékenységek – sokszínűségét;

a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása a kultúrák közötti párbeszéd európai évének (2008) keretében a tagállamokban és az Unión kívül sikerrel folytatott konkrét projektek, ismeretterjesztő tevékenységek és a bevált gyakorlatok cseréjének 2008 utáni folytatásán keresztül, nevezetesen az ezen évnek a Bizottság által felállítandó mérlege alapján.

B. Határozzanak meg globális és koherens megközelítéseket:

—	a kultúrának az Unió külkapcsolataiba való koherens és rendszerszerű beépítését szolgáló, valamint az Unió fellépései és az uniós tagállamok tevékenységei egymást kiegészítő jellegét előmozdító európai stratégia kidolgozása,

—

konkrét stratégiák kidolgozása a harmadik térségekkel és országokkal a kulturális kapcsolatok területére vonatkozó célok és fellépési eszközök meghatározása céljából; e stratégiákat hozzá kell igazítani többek között a kulturális ágazatuk jellemzőihez és fenntartható fejlődési perspektíváihoz, a köztük és az Unió között folyó kulturális cserék helyzetéhez, valamint gazdasági és társadalmi helyzetükhöz,

—	e konkrét stratégiákat az érintett országokkal és térségekkel való szakértői és egyeztető folyamat végén lehet meghatározni, a hatásköröknek a Szerződés alapján megállapított megosztása tiszteletben tartásával.

C. Ennek keretében fokozottan támogassák:

—

a harmadik országokkal helyi, regionális vagy országos szinten folytatott kulturális együttműködési tevékenységeket, különösen a kulturális és művészeti cserék és koprodukciók előmozdítása, a művészek és kulturális szakemberek képzésének és mobilitásának támogatása, továbbá szükség esetén a partnerországokban a kulturális ágazatok fejlődőképességének különösen a tapasztalatcsere révén való megerősítése érdekében,

—	az európai kulturális tevékenységek, javak és szolgáltatások nemzetközi szintű előmozdítását, beleértve az audiovizuális szolgáltatásokat – például a külső audiovizuális szolgáltatásokat – is, valamint az európai művészek és kulturális szakemberek Unión kívüli mobilitását,

—	a többnyelvűséget – különösen a nyelvtanulás és a fordítás révén, valamint a világ többi részével való kulturális és gazdasági párbeszéd fejlesztése érdekében az összes európai nyelvben rejlő lehetőség fejlesztése révén – és az interkulturális kompetenciák fejlesztését,

—	a megfelelő közösségi kezdeményezések és programok keretében a fiatalok mobilitását, kulturális és művészeti – így a médiaműveltség terén való – képzésüket, és számukra a művészeti kifejezésekhez azok sokszínűségében való hozzáférést,

—	a szerzői és szomszédos jogok védelmét, valamint nemzetközi szinten a hamisítás és kalózkodás megelőzését és az ezek elleni küzdelmet a vonatkozó két- és többoldalú megállapodások, továbbá a harmadik országokkal folytatott szakpolitikai párbeszéd és együttműködés keretében,

—

a kulturális, anyagi és szellemi örökség védelmét, megőrzését és értékeinek kiemelését, valamint a nemzetközi együttműködést, többek között a fent említett, 1970. évi UNESCO-egyezményre figyelemmel történő tapasztalatcsere révén, a – különösen az illegális ásatások és a műemlékek fosztogatása útján illegálisan szerzett – kulturális javak lopásának és illegális kereskedelmének megelőzése és az ez ellen folytatott küzdelem terén.

D. Ennek megfelelően fejlesszék az alábbi munkamódszereket és eszközöket:

—

fejlődési kilátásaikra és szabályozási kereteikre is kiterjedően elemezni kell a harmadik országok kulturális ágazatait az alkalmazandó stratégiák és fellépések jobb meghatározásának támogatása érdekében; a Bizottság – együttműködve a tagállamokkal és a harmadik államokkal – közreműködik ebben az elemzésben,

—

a tagállamok tapasztalatait ki kell aknázni és a szinergiákat ösztönözni kell annak érdekében, hogy hozzájáruljanak ahhoz, hogy az Unió fellépései és az uniós tagállamok által folytatott tevékenységek kiegészítsék egymást, továbbá újabb nemzetközi szintű fellépéseket és közös kulturális projekteket kell ösztönözni; ezt elősegítheti a kultúra terén alkalmazott nyitott koordinációs módszer,

—

a meglévő pénzügyi eszközök keretében gondoskodni kell operatív, illetve a kulturális ágazat, különösen a kis gyártó és terjesztő struktúrák jellegzetességeihez, valamint a tagállamok és a partnerországok helyi sajátosságaihoz igazított programok kidolgozásáról: javítani kell a szakmai köröknek a támogatási programokra és intézkedésekre vonatkozó információhoz való hozzáférését, le kell egyszerűsíteni a támogatások megszerzéséhez szükséges eljárást, hosszú távú pénzügyi támogatásokat kell kialakítani stb.,

—	a regionális szervezetekkel vagy a partnerországokkal kötött nemzetközi megállapodásokra irányuló tárgyalások keretében figyelembe kell venni az egyes tárgyalópartnerek esetében alkalmazott stratégiákat,

—	a tagállamok és a partnerországok esetében egyaránt bátorítani kell a művészeknek és a kulturális szakembereknek, általánosabban pedig a civil társadalomnak a külső kulturális szakpolitikák kidolgozásába és végrehajtásába való bevonását,

—	végezetül ösztönözni kell az uniós tagállamok harmadik országokban működő kulturális intézményei, valamint azoknak az adott tagállamban működő partnerintézményei – ideértve a kulturális intézeteket is – közötti fokozott együttműködést, különösen hálózatok kiépítésén keresztül.

(1) A Tanács 2006. május 18-i 2006/515/EK határozata a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény megkötéséről (HL L 201., 2006.7.25., 15. o.).

(2) HL L 412., 2006.12.30., 44. o.

(3) 11018/08.

(4) HL C 287., 2007.11.29., 1. o.

(5) 9021/08.

(6) HL C 143., 2008.6.10., 9. o.

(7) COM(2007) 242 végleges.

16.12.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 320/13

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2008. december 15.

(2008/C 320/05)

1 euro=

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,351
JPY	Japán yen	122,42
DKK	Dán korona	7,4502
GBP	Angol font	0,8994
SEK	Svéd korona	10,865
CHF	Svájci frank	1,5789
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,322
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,157
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	266,74
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7092
PLN	Lengyel zloty	3,9949
RON	Román lej	3,94
SKK	Szlovák korona	30,161
TRY	Török líra	2,1172
AUD	Ausztrál dollár	2,0246
CAD	Kanadai dollár	1,6555
HKD	Hongkongi dollár	10,4703
NZD	Új-zélandi dollár	2,4441
SGD	Szingapúri dollár	1,992
KRW	Dél-Koreai won	1 859,35
ZAR	Dél-Afrikai rand	13,816
CNY	Kínai renminbi	9,2544
HRK	Horvát kuna	7,1781
IDR	Indonéz rúpia	15 117,69
MYR	Maláj ringgit	4,8129
PHP	Fülöp-szigeteki peso	64,38
RUB	Orosz rubel	37,5615
THB	Thaiföldi baht	47,123
BRL	Brazil real	3,2481
MXN	Mexikói peso	18,4344

(1)

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 320

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	51. évfolyam 2008. december 16.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	ÁLLÁSFOGLALÁSOK
	Tanács
2008/C 320/01	A Tanács állásfoglalása (2008. november 21.) az európai többnyelvűségi stratégiáról	1

	V Vélemények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Parlament
2008/C 320/06	PE/115/S számú álláshirdetés	14

	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2008/C 320/07	Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések hatályvesztéséről	15

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2008/C 320/08	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5415 – Telenet/Concentra/VAR/JV) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	16

Termék	Származási vagy exportáló ország(ok)	Intézkedések	Hivatkozás	A hatályvesztés időpontja
Szilícium	Oroszország	Dömpingellenes vám	A legutóbb a 821/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 127., 2004.4.29., 1. o.) módosított 2229/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 339., 2003.12.24., 3. o.)	2008.12.25.
Szilícium	Oroszország	Kötelezettségvállalás	A 2004/445/EK bizottsági határozat (HL L 127., 2004.4.29., 114. o.)	2008.12.25.

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2008/C 320/02	A Tanács határozata (2008. november 27.) az Európai Vegyianyag-ügynökség három igazgatósági tagjának kinevezéséről	4

2008/C 320/03	A Tanács és a tagállamok kormányainak a 2008. november 21-i Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a fiatalok mobilitásáról	6

2008/C 320/04	A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a kulturális sokféleségnek és a kultúrák közötti párbeszédnek az Unió és a tagállamok külkapcsolataiban való előmozdításáról	10

	Bizottság
2008/C 320/05	Euro-átváltási árfolyamok	13


2008/C 320/09	Megjegyzés az olvasóhoz(lásd a hátsó borító belső oldalán)	s3


	(1) EGT-vonatkozású szöveg