22.11.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 299/1

(1)

A nemzeti bírák és ügyészek kulcsszerepet játszanak az Európai Unió joga tiszteletben tartásának biztosításában. Az európai jogrend koherenciájának biztosítása szempontjából különösen fontos, hogy a nemzeti bírák hatékonyan működjenek együtt az Európai Bírósággal az európai jog rendelkezéseinek érvényességére és/vagy értelmezésére vonatkozó, az Európai Bíróság által lefolytatott előzetes döntéshozatali eljárás során. Ezzel összefüggésben különösen hangsúlyozandó egy olyan sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás megléte, amelyet a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségével kapcsolatos kérelmek esetében folytatnak le.

(2)

Az Európai Tanács 1999. októberében Tamperében tartott ülésén a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozását a politikai napirend elsőrendű kérdésévé tette. E cél elérése érdekében az Európai Tanács megállapította, hogy az Európai Unióban mind a polgári, mind a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés sarokköve a kölcsönös elismerés alapelve.

(3)

Az Európai Unióban a bíróságok, ügyészségek és más nemzeti illetékes hatóságok határozatokat adhatnak ki a polgári és büntetőeljárások különböző szakaszaiban. A kölcsönös elismerés elve alapján e határozatokat a megfelelő jogalkotási aktusnak megfelelően a határozathozatal szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban is elismerik és végrehajtják. Az Európai Unió valamennyi bírájának és ügyészének képesnek kell tehát lennie egy másik tagállamban hozott polgári vagy büntető határozat végrehajtására.

(4)

A kölcsönös elismerés alapelvének megfelelő érvényesítése érdekében a tagállamoknak és igazságügyi hatóságaiknak kölcsönösen bízniuk kell egymás jogrendszerében. Ezenkívül az igazságügyi együttműködés szorosabbá tétele – például az igazságügyi hatóságok közötti közvetlen kapcsolatok, és különösen az európai igazságügyi hálózatok és az Eurojust révén – az igazságügyi hatóságok közötti kölcsönös bizalmat és kölcsönös megértést feltételez.

(5)

A 2004. évi hágai program (1) hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az igazságügyi hatóságok és a különböző jogrendszerek közötti kölcsönös megértés javítására irányuló konkrét erőfeszítések megkövetelése révén erősítsék a kölcsönös bizalmat, ezen hatóságoknak szóló csereprogramokat szervezzenek, és képzésükbe rendszeresen illesszenek be egy európai uniós elemet.

(6)

Az Európai Unióban az igazságügyi képzésről szóló, 2006. június 29-i európai bizottsági közlemény (2) hangsúlyozta, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósításában elért előrehaladás hatékonyabbá és láthatóbbá tétele érdekében igazságügyi képzést kell kialakítani. A közlemény különösen a következők szükségességét emelte ki: az Európai Unió jogi eszközeire vonatkozó ismeretek javítása, a tagállamok jogrendszereire vonatkozó kölcsönös ismeretek fejlesztése és a nyelvi képzés javítása. A közlemény hangsúlyozta, hogy elsősorban a tagállamok feladata az európai dimenziónak a nemzeti tevékenységeikbe történő teljes körű beépítése, ugyanakkor kiemelte, hogy integráltabb képzést kell kialakítani, amelyet európai szinten fogalmaznak meg és hajtanak végre.

(7)

A kölcsönös bizalom különösen az azzal kapcsolatos bizonyosságon alapul, hogy az Európai Unió valamennyi bírája, ügyésze és igazságügyi alkalmazottja (például asszisztensek, tanácsosok és hivatalvezetők) megfelelő képzésben részesül. A bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak képzése tehát a kölcsönös elismerés elősegítésének lényeges eszköze.

(8)

A megfelelő igazságügyi képzés különösen azt feltételezi, hogy valamennyi bíró, ügyész és igazságügyi alkalmazott kellő ismerettel rendelkezzen az európai együttműködési eszközökről, továbbá hogy teljes körűen alkalmazza az Európai Unió elsődleges és másodlagos jogát. Az ilyen képzésnek a belső piac, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fejlesztésének valamennyi vonatkozására ki kell terjednie. Hozzá kell járulnia az Európai Unió többi tagállamának jogával és jogrendszerével kapcsolatos megfelelő ismeretek megszerzéséhez, valamint elő kell mozdítania az idevágó összehasonlító jogi tanfolyamokat.

(9)

Az Európai Unióról szóló szerződés hatálybalépését követően több európai szervezet – például az Európai Jogi Akadémia (Europäische Rechtsakademie) (ERA), valamint az Európai Közigazgatási Intézetben (EIPA) működő Bírák és Jogászok Európai Központja – olyan képzéseket tart a jogi szakma képviselői és az igazságügyi szakemberek számára, amelyek főként az elsődleges és másodlagos európai joggal kapcsolatosak.

(10)

A 2000. októberében alapított Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) a tagállamoknak a bírák és ügyészek képzéséért felelős intézményeit tömörítő szövetség. Célja, hogy a tagállamok bírái és ügyészei, valamint oktatóik számára európai képzési programokat szervezzen és népszerűsítse azokat. Ennek érdekében az EJTN megszervezi a határokon átnyúló képzési lehetőségeket tartalmazó jegyzék kivitelezését. Az EJTN felel továbbá az igazságügyi hatóságok csereprogramjának végrehajtásáért.

(11)

A hágai program kinyilvánította, hogy az Uniónak támogatnia kell az Európai Igazságügyi Képzési Hálózatot. Az Európai Parlament 2002. szeptember 24-i állásfoglalásában (3) hangsúlyozta az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat fontosságát.

(12)

Az Európai Unió pénzügyi programjai 1996 óta támogatják a nemzeti képzési intézmények és európai szervek – mint az ERA, az EIPA és az EJTN – által kidolgozott igazságügyi képzéseket. Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a Büntetőjogi jogérvényesülés egyedi program létrehozásáról szóló, 2007. február 12-i 2007/126/IB tanácsi határozat (4) működési támogatást állapított meg az EJTN számára. A közösségi költségvetés továbbá rendszeres támogatást biztosít az ERA és az EIPA számára. Az Európai Bizottság partnerségi keretmegállapodásokat kötött az EIPA-val, az ERA-val és az EJTN-nel. A bíráknak és ügyészeknek szóló csereprogram lebonyolítása tekintetében a Bizottság kiváltságos partnere az EJTN, melynek hatékonyságát növelni kell.

(13)

A bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak képzésével megbízott nemzeti szervezetek azonban továbbra is kulcsszerepet játszanak az elméleti ismeretek és a gyakorlati alkalmazások, valamint – tágabb értelemben – egy, az európai jog révén megvalósuló egységességre épülő, ugyanakkor a tagállamok jog- és igazságügyi rendszereinek sokféleségét elismerő közös európai igazságügyi kultúra közös alapjának elterjesztésében.

(14)

A tagállamok igazságügyi szereplői közötti tényleges kölcsönös bizalom előmozdítása érdekében, valamint a közös európai igazságügyi kultúra kialakítása céljából a képzés lehető legszélesebb körű fogalommeghatározását kell elfogadni. A közös értékek és hagyományok alapján e közös európai igazságügyi kultúrának többek között erősítenie kell a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak azon képességét, hogy nyitottan viszonyuljanak más tagállamok jogi kultúrájához és hagyományaihoz, továbbá foglalkoznia kell a vonatkozó deontológiai kérdésekkel.

(15)

Az Európai Parlament a nemzeti bíráknak az európai igazságszolgáltatási rendszerben játszott szerepéről szóló, 2008. július 9-i állásfoglalásában (5) felhívta a figyelmet arra, hogy a bírák és ügyészek nem rendelkeznek elegendő ismerettel az európai jogról, ami annak tudható be, hogy közülük kevesen részesültek megfelelő képzésben e téren. Ezen kívül a kölcsönös értékelő jelentések bebizonyították, hogy az Európai Unió tagállamainak bírái, ügyészei és igazságügyi alkalmazottai nem mindig ismerik megfelelő szinten az európai jogot, és hogy általában nem használják ki megfelelő mértékben a különösen az eljárási kérdések megoldásának megkönnyítése céljából rendelkezésre álló olyan európai szerveket, mint például az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat.

(16)

A tagállamok bírái, ügyészei és igazságügyi alkalmazottai nincsenek kellőképpen tudatában az európai igazságügyi kultúra további fejlesztése fontosságának, és körükben tovább kell erősíteni a közös igazságügyi térséghez való tartozás és hozzájárulás tudatát.

(17)

A bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak számára rendkívül fontos az Európai Uniónak az érintett személy anyanyelvétől eltérő hivatalos nyelvein történő képzés, többek között a különböző tagállamok igazságügyi hatóságai közötti közvetlen kapcsolattartás lehetővé tétele és megkönnyítése, valamint annak érdekében, hogy a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak érdeklődjenek és nyitottá váljanak más tagállamok jogi kultúrája és hagyományai iránt. A nyelvi képzés hozzájárulhat ahhoz is, hogy a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak részt vehessenek a más tagállamokban tartott csereprogramokban és képzési tevékenységekben.

(18)

Lényeges az is, hogy a más jogi szakmák képviselői – például az ügyvédek – is megfelelő képzésben részesüljenek az európai jog terén. A tagállamok többségében azonban e szakmák maguk felelnek a rájuk vonatkozó képzés megszervezéséért. Helyénvalónak tűnik ezért kizárni ezeket az állásfoglalás hatálya alól. Ezzel azonban nem szabad eleve kizárni, hogy a nemzeti hatóságok és az Európai Unió pénzügyileg is támogassa e más jogi szakmák képviselőinek az európai jog terén való képzését azzal a feltétellel, hogy e jogi szakmák függetlensége nem kerülhet veszélybe.

(19)

A bírák és ügyészek a tagállamokban eltérő feladatokat töltenek be. Ezért ezen állásfoglalásban semmi sem kötelezi a tagállamokat arra, hogy közös képzéseket szervezzenek a bíráknak és az ügyészeknek.

(20)

Az állásfoglalásnak tartalmaznia kell az ezen iránymutatások alkalmazásáról szóló felülvizsgálati záradékot. A felülvizsgálat eredményei alapján szükség esetén megfelelő intézkedéseket kell hozni a helyzet további javítása érdekében.

(21)

A fentiekre tekintettel lépéseket kell tenni a bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak képzése terén,

1.

A bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak (például asszisztensek, tanácsosok és hivatalvezetők) képzésének szervezésekor a tagállamoknak – a bírósági függetlenség, illetve az Európai Unió különböző igazságügyi szervezeteinek sérelme nélkül – be kell tartaniuk az alábbi iránymutatásokat.

2.

Ezek az iránymutatások a következő általános célkitűzések elérését szolgálják:

3.

A tagállamoknak valamennyi lehetséges lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak képzését végző nemzeti szervezeteik a korábbi erőfeszítéseikre építve:

4.

A fentebb leírt általános célkitűzések elérése érdekében a tagállamoknak az alábbi célokat szolgáló, konkrét, új fellépéseket kell támogatniuk és adott esetben kidolgozniuk:

5.

Az EJTN-nek és tagjainak fontos szerepet kell betöltenie ezen iránymutatások gyakorlati végrehajtásában. Ennek érdekében megfelelő intézkedéseket kell hozni az EJTN megerősítésére.

6.

A tagállamok a fenti célkitűzések megvalósítása céljából felkérést kapnak arra, hogy tegyék meg az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat tagjai növelhessék az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat számára nyújtott pénzügyi hozzájárulásaik összegét, és ezzel biztosítsák működésének fenntarthatóságát.

7.

A Bizottságot és a tagállamokat fel kell kérni arra, hogy vegyék fontolóra a Közösségi pénzeszközök bíráknak, ügyészeknek és igazságügyi alkalmazottaknak különösen Bizottsággal partnerségi keretmegállapodást kötött szervek főként az ERA, az EIPA és az EJTN által szervezett képzése terén megvalósítandó projektek számára való odaítélésére irányuló eljárások felülvizsgálatát ezen eljárások további egyszerűsítése és a rendelkezésre álló pénzeszközök rövidebb határidőn belül történő odaítélése érdekében.

8.

A tagállamok és a Bizottság felkérést kap, hogy gondoskodjon ezen állásfoglalás gyors végrehajtásáról. E célból az elnökség és a Bizottság is felkérést kap, hogy vegye fel a kapcsolatot az európai képzési szervezetekkel.

9.

A Tanács legkésőbb ezen iránymutatások elfogadását követő négy év elteltével, a Bizottság által benyújtott jelentés alapján felülvizsgálja azok alkalmazását. A felülvizsgálat eredményei alapján szükség esetén megfelelő intézkedéseket kell hozni a helyzet további javítása érdekében.

22.11.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 299/5

(1)

Az Európai Központi Bank („EKB”) és az eurorendszer nemzeti központi bankjainak beszámolóit az EKB Kormányzótanácsa által javasolt és az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott független külső könyvvizsgálók ellenőrzik.

(2)

A 2008. pénzügyi év ellenőrzése után lejár a Banque centrale du Luxembourg jelenlegi külső könyvvizsgálójának megbízatása. Ezért a 2009. évtől külső könyvvizsgálók kijelölése szükséges.

(3)

A Banque centrale du Luxembourg a KPMG AUDIT sàrl-t választotta külső könyvvizsgálójaként a 2009–2013. közötti pénzügyi évekre,

22.11.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 299/6

22.11.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 299/8

22.11.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 299/9

—

bizonyított hozzáértés és szakmai tapasztalat, beleértve az európai és/vagy nemzetközi szinten szerzett tapasztalatot a számvitel, különösen a pénzügyi jelentések területén,

—

függetlenség (tehát a pályázó nincs közvetlen kapcsolatban IFRS szerinti pénzügyi kimutatást használó, arról tanácsot adó, vagy azt auditáló, a felhasználók és elkészítők érdekeit képviselő, magánszférába tartozó testülettel, szervezettel vagy szövetséggel vagy más testülettel és nem képviseli az azt felhasználók és elkészítők érdekeit),

—

a földrajzi eredet, nem (2), valamint az érintett testületek funkcióit és méretét figyelembe vevő kiegyensúlyozott összetétel szükségessége.

—

ajánlott levélben vagy más küldeménytovábbító szolgáltatás útján az alábbi címre kell küldeni:

—

vagy az alábbi címen átvételi elismervény ellenében személyesen kell átadni:

—

vagy e-mailben az alábbi címre kell küldeni:

MARKT-F3@ec.europa.eu

A tárgy mezőben „Standards Advice Review Group” szerepeljen.

—

Melyik hatóságnál/szervezetnél dolgozott a pályázó? Mennyi ideig?

—

Dolgozott előtte más hatóságnál/szervezetnél?

—

Mi a szakterülete?

—

Mely konkrét projektekben és/vagy feladatokban vett részt?

—

Publikált esetleg számviteli, különösen pedig pénzügyi beszámolási témájú művet?

—

Van európai uniós vagy nemzetközi tapasztalata?

—

A jelöltnek van esetleg a függetlenségét veszélyeztető érdekeltsége?

22.11.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 299/11

1.

2008. november 13-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott az Allianz SE által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Commerzbank AG befektetéskezelési csoportja, a Cominvest Gruppe felett – a Commerzbank nyílt végű ingatlanalapokra, zárt végű alapokra és az ún. Exchange Traded Funds-ra (tőzsdén jegyzett alapok, ETF) vonatkozó üzletágai kivételével.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.5341 – Allianz/Cominvest hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44) vagy postai úton a következő címre:

22.11.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 299/s3