23.10.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 268/1

A TANÁCS ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2008. szeptember 26.)

„Az európai űrpolitika előmozdítása”

(2008/C 268/01)

A TANÁCS

TEKINTETTEL az Európai Közösség és az Európai Űrügynökség között létrejött, 2004. májusában hatályba lépett keretmegállapodásra, valamint a két fél között egyre szorosabbá váló együttműködésre;

EMLÉKEZTETVE az Űrtanács 2004. november 25-i, 2005. június 7-i és 2005. november 28-i ülésein megfogalmazott iránymutatásokra;

HANGSÚLYOZVA az Űrtanács 2007. május 22-i állásfoglalását, amely üdvözölte és támogatta az európai űrpolitikát, és meghatározta a világűrrel kapcsolatos európai politika alapját;

MEGJEGYEZVE, hogy az állásfoglalás felkérte az Európai Bizottságot, az ESA főigazgatóját, valamint az Európai Unió és az ESA tagállamait arra, hogy – a keretmegállapodás alkalmazási körében – felügyeljék és értékeljék az európai űrpolitika végrehajtását, ideértve az állásfoglalás mellékleteiben meghatározott kulcsfontosságú intézkedések végrehajtását is;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a tagállamok – az európai űrpolitika végrehajtási terve alapján – prioritásként két cselekvési területet határoztak meg, egyrészt mind a Galileo, mind a GMES (globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés) sikeres végrehajtását, másrészt számos horizontális kérdést;

ELISMERVE az e területeken elért jelentős előrehaladást amint azt az elért eredményekről szóló, ESA–EK közös jelentés megállapítja, és ÜDVÖZÖLVE a világűrrel összefüggő, nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó európai stratégia kidolgozása terén elért előrehaladást;

MEGERŐSÍTI e tekintetben, hogy Európa számára alapvető fontosságú, hogy megőrizze autonóm hozzáférését a világűrhöz, fenntartsa világszínvonalú tudományos programját, az operatív meteorológia és kereskedelmi kommunikáció terén élenjáró műholdas alkalmazási szolgáltatásait, és egy szilárd és innovatív technológiai bázist;

HANGSÚLYOZZA az EK és az ESA között az űrtechnológiai fejlesztési programok terén folytatott együttműködés megerősítésének a fontosságát, különösen az európai stratégiai függetlenséghez szükséges létfontosságú űrtechnológia tekintetében;

EMLÉKEZTET az űrkutatásért felelős európai miniszterek 2008. július 21–22-én Kourou-ban, az európai űrközpontban tartott informális találkozóján folytatott megbeszélésekre.

I. A VILÁGŰRREL KAPCSOLATOS EURÓPAI KONCEPCIÓ

ELISMERVE az európai űrpolitika által kialakított koncepciót, melynek célja megerősíteni Európát, mint az űrszektor világszínvonalú, az európai politikák és célok igényeinek megfelelő vezető szereplőjét az alkalmazások, szolgáltatások és kapcsolódó infrastruktúrák terén, és hozzájárulni Európa társadalmi, kulturális, gazdasági befolyásához és tudományos tekintélyéhez az ipari és tudományos potenciáljának fejlesztése, valamint politikai és technológiai autonómiájának ésszerű, koherens és realisztikus módon történő biztosítása révén;

FELISMERVE, hogy – az EU, az ESA és az európai űrprogramban részt vevő tagállamaik által támogatott – ezen politika végrehajtását folytatni kell és tovább kell fejleszteni, fenntartva az ambiciózus célokat a kutatás és operatív alkalmazások részére rendelkezésre bocsátott kapacitások keretében;

HANGSÚLYOZVA, hogy Európa világűrrel kapcsolatos valamennyi tevékenysége hozzájárul az Egyesült Nemzetek Világűr-egyezményében meghatározott célokhoz és teljes mértékben tiszteletben tartja az abban megfogalmazott elveket, különösen:

—	a világűr felderítése és annak valamennyi ország javára és érdekében történő kihasználása, valamint a világűrnek az egész emberiség tartományaként való elismerése,

—	a világűrnek kizárólag békés célokra való használata,

—	a világűr felderítésében és használatában való nemzetközi együttműködés előmozdítása,

—	valamint hangsúlyozva, hogy Európa támogatja az Egyesült Nemzetek Világűrbizottságának (COPUOS) az űrszemét keletkezésének megelőzésére és hatásai enyhítésére irányuló erőfeszítéseit;

HANGSÚLYOZVA, hogy fontos az űrtechnológiák fejlesztésének közvélemény általi támogatását megerősíteni, a cselekvések egymást kiegészítő jellegét biztosítani, valamint a világűrrel nem kapcsolatos fejlesztésekkel való szinergiákat maximalizálni;

ELISMERVE, hogy az Európai Unió, az ESA és ezek tagállamai jelentik az európai űrpolitika három kulcsfontosságú szereplőjét, valamint KIEMELVE, hogy az Európai Unió globális szereplőhöz illően fokozott felelősséget vállal a világűrrel – különösen az űralkalmazásokkal kapcsolatos – kérdések tekintetében, továbbá hozzáadott értéket hoz létre az ESA és a tagállamok számára, miközben tiszteletben tartja szerepüket és feladataikat;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy ilyen körülmények között és az európai űrpolitika keretében az Európai Unió, az ESA és ezek tagállamai fontos űrpolitikai szereplők, és Európát a világ egyik vezető űrhatalmává fogják fejleszteni. Ezzel összefüggésben MEGHATÁROZZA, hogy a következő kérdésekkel kell foglalkozni:

—

a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó stratégiával összhangban koherens megközelítés előmozdítása az űrprogramok tekintetében folytatott nemzetközi együttműködés terén, tekintettel azok globális jellegére, annak felismerése mellett, hogy Európának globálisan versenyképesnek kell lennie. A Naprendszer felderítése, a Föld környezetének védelme és a fenntartható fejlődés a nemzetközi együttműködés megvalósításának kiemelt területei,

—	az EU és az ESA valamennyi tagállama számára nyílt és igazságos hozzáférés biztosítása az űrtevékenységek nyújtotta előnyökhöz közérdekű politikák, tudományos adatok, technológiai fejlesztés, ipari tevékenységek és szolgáltatások formájában,

—

a világűrrel kapcsolatos, közösségi, kormányközi és nemzeti forrásokból támogatott európai szakértelem és beruházások koordinálására szolgáló meglévő mechanizmusok megerősítése, valamint a polgári és védelmi űrprogramok közötti szinergiák javítását célzó mechanizmusok kialakítása, mindeközben tiszteletben tartva mindkét ágazat sajátos követelményeit, döntési hatáskörüket és finanszírozási rendszereiket is beleértve,

—	a világűrbe való független, megbízható és költséghatékony kijutás folytonosságának a biztosítása elérhető feltételek mellett az EU, az ESA és ezek tagállamai számára, megfelelő és versenyképes világszínvonalú műholdkilövők és egy működőképes európai űrközpont rendelkezésre állása alapján,

—

az Unió, valamint az ESA- és EU-tagállamok politikai igényei alapján ezek űralkalmazásokra vonatkozó keresletének EU általi egyesítése olyan átlátható folyamat révén, amely lehetővé teszi, hogy az EU megállapítsa a felhasználói igényeket, prioritásokat határozzon meg és biztosítsa a szolgáltatások folytonosságát. Az ezen szolgáltatások nyújtásához szükséges eszközök fenntartását – a finanszírozást is beleértve – az érdekelt felekkel és adott esetben a működtetőkkel együtt kell megvalósítani,

—	innovatív és versenyképes, felhasználó irányú szolgáltatások gyors létrehozásának megkönnyítését szolgáló megfelelő szabályozási keret kidolgozásának előmozdítása, különösen a világűrbe telepített valamennyi alkalmazás számára a spektrumhoz való hozzáférés fenntartásának biztosítása céljából,

—	az űrtevékenységek irányításának a 4. Űrtanács állásfoglalásával és az EU, az ESA és ezek tagállamai politikai szándékaival összhangban történő szervezése, elsősorban a világűrrel kapcsolatos döntéshozatal folyamatának az optimalizálása az Európai Unió Tanácsában és egyéb uniós intézményekben,

—

megfelelő uniós eszközök és finanszírozási rendszerek kialakítása, figyelembe véve az űrszektor sajátosságait, annak általános és ipari versenyképessége megerősítésére való igényt, valamint egy kiegyensúlyozott ipari struktúra szükségességét; továbbá Európa és polgárai előnyét szolgáló, a világűrrel összefüggő kutatással és a világűrbe telepített alkalmazások fenntartható működtetésével kapcsolatos, megfelelő hosszú távú közösségi beruházás lehetővé tétele, különösen a világűrrel kapcsolatos valamennyi politikai következménynek a következő pénzügyi terv keretén belül való megvizsgálása révén,

—	a fejlődő országokkal folytatott együttműködés megerősítése;

HANGSÚLYOZZA, hogy hozzáadott értéket jelentene, ha az EU és az ESA tagállamainak az űrkutatásért felelős miniszterei a szükséges rendszerességgel találkoznának a fő politikai kérdéseknek egy megfelelő ütemterv alapján történő megvitatása céljából.

II. JELENLEGI PRIORITÁSOK

ÜDVÖZLI a Galileo és a GMES programok terén elért, alábbi jelentős előrehaladást:

—	a GIOVE-B sikeres fellövése és az űrpályán való tesztelése, ami lehetővé teszi a Galileo-rendszer teljesítőképességéhez szükséges létfontosságú új technológiák bemutatását,

—

az EU Tanácsának 2007. novemberi következtetései, és azt követően az európai GNSS-programok végrehajtásának folytatásáról szóló rendeletnek az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadása, amely tisztázza a Galileo kiépítési szakaszának és az EGNOS üzemeltetésének közirányítását, valamint az intézkedéseknek a Galileo finanszírozásá érintő következményeit,

—

az ESA tagállamainak határozata a GMES űrkomponensére vonatkozó program elindításáról; az EK–ESA megállapodás megkötése, amely biztosítja a programhoz való közösségi hozzájárulást; és egy kezdeti működési támogatás biztosítása az EK által a GMES előkészítő fellépésének 2008-ban történő végrehajtása révén,

—	a GMES-szolgáltatásoknak az operatív szakaszt megelőzően történő bemutatása a lille-i GMES-fórumon,

—	a GMES és Afrika közötti partnerség elindítása a „Lisszaboni folyamat – a GMES és Afrika” révén, az afrikai felhasználók kiszolgálása céljából,

—	a GMES müncheni ütemtervben leírt alapvető struktúrájára irányuló javaslat;

ISMÉTELTEN KIJELENTI, hogy a Galileo és a GMES gyors végrehajtása továbbra is prioritás marad.

A. GALILEO

ELISMERVE, hogy a Galileo az EU első úttörő űrprogramja;

FELKÉRI a Bizottságot, hogy e tapasztalat előnyeinek teljes körű kihasználása érdekében vegye figyelembe és elemezze a múltbéli nehézségeket;

VÁRAKOZÁSSAL TEKINT a Galileo intézményközi panel létrehozása elé;

KIEMELI az Európai Bizottság, az ESA és ezek tagállamai közötti fokozott koordináció szükségességét a műholdas navigációs rendszerekre, szolgáltatásokra és alkalmazásokra vonatkozó kutatás-fejlesztés tekintetében;

KIEMELI a nemzetközi partnerekkel való folyamatos együttműködést a rendszer kompatibilitásával és interoperabilitásával kapcsolatos kérdéseket illetően;

FELKÉRI a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak jogi következményeit, hogy az Európai Közösség az általa finanszírozott, űralkalmazásokkal – mint például a Galileo- és EGNOS-programmal – kapcsolatos materiális és immateriális eszközök tulajdonosává válik, különösen a felelősségre vonatkozó kérdések tekintetében.

B. GMES

EMLÉKEZTETVE arra, hogy a GMES felhasználó-vezérelt kezdeményezés, amelynek a meglévő európai – űrbéli vagy földi – Föld-megfigyelési központok, kapacitások és szolgáltatások – többek között az EUMETSAT, az EU Műholdközpontja … – alkalmazását kellene maximalizálnia;

HANGSÚLYOZZA, hogy a tagállamok által támogatott, helyhez kötött Föld-megfigyelési infrastruktúrák és a világűrbe telepített megfigyelési infrastruktúrák jelentős hozzájárulást képviselnek a Föld-megfigyelési kapacitások tekintetében, és azokat a GMES számára állandó jelleggel hozzáférhetővé kell tenni;

KIEMELI, hogy nélkülözhetetlen az adat- és szolgáltatásfolytonosság, és ezt a folytonosságot az Európai Uniónak kell biztosítania, elsősorban a különböző GMES-komponensekre vonatkozó partnerségeken alapuló hosszú távú finanszírozás révén;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI az ESA által a különleges „Sentinel” GMES-missziók fejlesztési és beszerzési ügynökségeként, valamint a GMES teljes űrkomponensének – többek között a tagállamok, az EUMETSAT és a további GMES-partnerek által rendelkezésre bocsátott hozzájárulások – koordinátoraként betöltött szerepet;

FELKÉRI a Bizottságot, hogy határozza meg a GMES megfelelő jogi keretét, adott esetben a Tanács Főtitkárságának bevonásával, valamint hogy mérje fel a műholdas távérzékelt adatok hitelesítésének következményeit;

HANGSÚLYOZZA, hogy számos GMES információs szolgáltatás az európai közjavak kategóriájába tartozik, és azt a teljes körű és nyílt hozzáférés elvén rendelkezésre kell bocsátani, bizonyos – például biztonsági – korlátozásokra is figyelemmel;

MEGÁLLAPÍTJA egy olyan uniós GMES-program létrehozásához vezető cselekvési terv kidolgozásának szükségességét, amelynek célja a GMES-szolgáltatások és az azokhoz szükséges létfontosságú megfigyelési adatok folytonosságának a biztosítása. E cselekvési tervnek tartalmaznia kellene a következőket:

—	az általános GMES-irányításra és valamennyi komponensére vonatkozó megközelítés, amely meghatározza a releváns szereplőket, szerepeiket és felelősségüket, és amely a GMES-partnerségeken, valamint az ESA nem EU-tag tagállamai megfelelő részvételére vonatkozó megállapodásokon alapul,

—

a GMES fenntartható finanszírozásáról szóló terv, amely a GMES finanszírozási szükségleteinek átfogó felmérésén és a költségvetési stratégia nemzeti és európai szinten való meghatározásán alapul, figyelembe véve a három egymást követő szakaszt: K + F szakasz, amelyet a K + F előirányzatokból finanszíroznak, átmeneti szakasz vegyes, K + F és működési finanszírozással, működési szakasz a felhasználókat is bevonó műveletek finanszírozásával,

—	valamennyi GMES-szolgáltatás tekintetében a működési szolgáltatás megvalósítási mechanizmusának fogalommeghatározása, ideértve az üzemeltető megnevezését is,

—	az EU és a tagállamok azon kötelezettségvállalásainak formalizálását célzó folyamat együttes meghatározása, hogy a meglévő, helyhez kötött megfigyelési és szolgáltatási infrastruktúra révén hozzájárulnak a GMES-hez,

—	a GEO-kezdeményezés és egyéb kormányközi vagy többoldalú kezdeményezések – mint a CEOS – a rendelkezésre álló adatok hozzáférése vonatkozásában betöltött szerepének, valamint a GMES ezen nemzetközi törekvésekhez történő hozzájárulásának a meghatározása,

—

a GMES-rendszer által létrehozott valamennyi adatra – többek között az adatok megfelelő megjelölésére – vonatkozó átfogó adatpolitika kialakítására, valamint egy olyan adatbiztonsági politika kialakítására irányuló eljárás, amely biztosítani fogja valamennyi érzékeny adat teljes körű védelmét és bizalmas kezelését.

ÜDVÖZLI:

—	az Európai Bizottságnak egy a 2009. évi előzetes költségvetés-tervezetbe bevezetendő új előkészítő intézkedésre vonatkozó javaslatát, amely a GMES működési szakaszának jövőbeli finanszírozását készíti elő,

—	a Bizottság azon szándékát, hogy mindezen kérdésekkel egy 2008. október végéig elfogadandó közleményben foglalkozzon, miután konzultált a fő érdekeltekkel, és különösen azt követően, hogy megállapodott az ESA-val a GMES űrkomponensére vonatkozó átfogó programozási megközelítésről,

—	az ESA főigazgatóságának azon szándékát, hogy az ESA tagállamaival és a Bizottsággal való konzultációt követően a miniszteri szintű ESA-Tanács 2008. novemberi ülésére jóváhagyás céljából javaslatot nyújtson be a GMES űrkomponensének 2. szegmensére vonatkozó programról.

III. AZ EURÓPAI ŰRPOLITIKA ÚJ PRIORITÁSAI

KIEMELI, hogy az Európai Tanács 2008. március 14-én üdvözölte a főképviselőnek és az Európai Bizottságnak az éghajlatváltozásról és a nemzetközi biztonságról szóló közös jelentését, amely emlékeztetett arra, hogy 2007-ben az ENSZ humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó sürgősségi felhívásainak nagy része az éghajlatváltozással állt összefüggésben, továbbá megállapította az éghajlatváltozásnak a biztonsági kockázatokra gyakorolt sokszorosító hatását;

EMLÉKEZTET ARRA, hogy az Európai Tanács felkérte az Európai Unió Tanácsát, hogy nyújtson be a területen megfelelő intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat;

MEGHATÁROZZA a soron következő időszak európai űrpolitikája végrehajtásának alábbi négy kiemelt területét.

A. VILÁGŰR ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az emberiséget fenyegető, éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások globális szintű problémát képeznek, valamint hogy ezek kezelése érdekében az EU módosítja politikáit;

HANGSÚLYOZZA a célt, miszerint javítani kell az éghajlatváltozás és annak következményei mértékének minőségi és mennyiségi értékelését, valamint az ezen értékeléshez és a kapcsolódó modellezéshez történő európai hozzájárulás folytatásának és növelésének szükségességét annak érdekében, hogy a környezetvédelmi politika terén meghozandó kulcsfontosságú döntések bizonyítékokon alapuljanak;

ELISMERI az űrprogramok egyedi hozzájárulását, amelyek globális megfigyelési kapacitásaik és hosszú távú lefedésük révén biztosítják a tudományos közösség éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásához szükséges adatokat, és kiegészítik az egyéb megfigyelési és mérési eszközöket;

ELISMERI, hogy az ESA Élő Bolygó programja, a nemzeti földtudományi űrmissziók, az EUMETSAT operatív programjai és a GMES űrkomponensének infrastruktúrája hozzájárult a megfigyelések összegyűjtéséhez, ami lehetővé tette, hogy Európa az éghajlati paraméterekre vonatkozó idősorokat állítson elő, és értelmezze a főbb éghajlati folyamatokat;

FELKÉRI a tudományos közösséget, hogy az Európai Bizottsággal, az ESA-val és az EUMETSAT-tal közösen határozza meg, hogy a GMES-szolgáltatások és az európai űrbéli megfigyelések archívuma miként járulhatnak leghatékonyabban hozzá a tudományos kutatáshoz szükséges adatok – többek között az alapvető fontosságú éghajlati változók – szolgáltatásához;

FELKÉRI a Bizottságot, hogy végezzen tanulmányt a szabványosított adatokhoz való teljes hozzáférésre és a fokozott számítógépes erőre vonatkozó igények, valamint az azok kielégítéséhez szükséges eszközök felmérése és értékelése céljából, figyelembe véve a meglévő európai kapacitásokat és hálózatokat;

ÜDVÖZLI az MTG (Meteosat Third Generation) programra vonatkozó javaslatnak az ESA és az EUMETSAT általi közös elkészítését, amelyet a miniszteri szintű ESA-Tanács 2008. novemberi ülésére, majd azt követően az EUMETSAT-Tanácshoz nyújtanak be; mivel az MTG az operatív meteorológia terén játszik központi szerepet, hozzájárul majd a GMES-hez, az éghajlat megfigyeléséhez, és ezáltal a globális éghajlatváltozás méréséhez is.

B. AZ ŰRTEVÉKENYSÉGEK HOZZÁJÁRULÁSA A LISSZABONI STRATÉGIÁHOZ

HANGSÚLYOZZA, hogy az űrtevékenységek a csúcstechnológiai kutatás-fejlesztés területeként és eredményeinek gazdasági kiaknázása révén hozzájárulhatnak a lisszaboni célok eléréséhez, azaz az EU gazdasági, oktatási, társadalmi és környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához és az uniós polgárok ilyen elvárásainak teljesítéséhez, valamint a növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos célkitűzések eléréséhez a különféle szolgáltatásokkal összefüggő új üzleti lehetőségek és innovatív megoldások Európa egészében való biztosítása révén, ekképpen hozzájárulva a területi kohézióhoz is;

ÚGY VÉLI, hogy az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának – és benne az Együttműködés egyedi program részét képező új, a világűrről szóló tematikus fejezetnek – az Európai Parlament és a Tanács által 2006. december 18-án való elfogadása révén az EU elismerte, hogy az űrtevékenységek az európai tudásalapú társadalom egyik prioritását és kulcsfontosságú építőelemét jelentik;

HANGSÚLYOZZA, hogy az olyan űralkalmazások, mint a műholdas távközlés, az EGNOS- és a Galileo-rendszer és a GMES a hozzáadott értéket képviselő, felhasználó irányú szolgáltatások fejlődése révén várhatóan jelentős globális piaci lehetőségeket kínálnak majd, különösen a KKV-k számára; valamint hogy az EU, az ESA és ezek tagállamai ennek megfelelően kell, hogy maximalizálják a világűrbe telepített ezen eszközök révén biztosított hasznot. E növekedést ösztönözni kell a gazdasági lehetőségek keletkezésének, valamint az olyan szolgáltatások kialakításának felgyorsítása érdekében, amelyek zökkenőmentesen integrálják a műholdas navigációs, megfigyelési és kommunikációs rendszereket, és azokat összekapcsolják a földi hálózatokkal. Ennek eléréséhez megfelelő szabályozási keretre, az űralkalmazások rádióspektrumhoz való hozzáférésének a fenntartására és a releváns területeken szabványok kidolgozására van szükség;

TUDOMÁSUL VESZI, hogy ennek megfelelően fontolóra lehetne venni az űrtevékenységeknek a piacvezető kezdeményezések körébe való bevonását.

C. VILÁGŰR ÉS BIZTONSÁG

HANGSÚLYOZZA az űrtevékenységek fontos hozzájárulását a KKBP/EBVP-hez, ideértve a petersbergi feladatokat is, és ezáltal az európai polgárok biztonságához;

EMLÉKEZTET ARRA, hogy a világűrbe telepített eszközök nélkülözhetetlenné váltak a gazdaság számára, és ezért gondoskodni kell biztonságukról; HANGSÚLYOZZA, hogy Európának – a világszínvonalú űrhatalom státusa megerősítésére törekedve – létre kell hoznia egy, az űrinfrastruktúrájának és az űrszemétnek az ellenőrzésére és felügyeletére szolgáló európai képességet, amely kezdetben meglévő nemzeti és európai eszközökön alapul, kiaknázva a többi partnerországgal és azok képességeivel kialakítható kapcsolatok előnyeit;

ÚGY VÉLI, hogy ezen képesség nemzetközi és politikai jellegét figyelembe véve az Európai Unió – az ESA-val és az ESA- és EU-tagállamokkal konzultálva – aktív szerepet fog betölteni e képesség és a megfelelő irányítási struktúra fokozatos kialakításában;

HANGSÚLYOZZA, hogy Európának képesnek kell lennie a nemzetközi szerződések és kötelezettségek végrehajtása nem teljesítésének kimutatására, lévén ez az európai értékek biztosításának és előmozdításának kulcsfontosságú eszköze;

ÜDVÖZLI az európai intézményes szereplők strukturált párbeszédének – a meglévő keret szerinti döntési hatásköröket és finanszírozási rendszereket tiszteletben tartó – megkezdését, amely a 2007-es Űrtanács állásfoglalásának a következménye, és amelynek célja a világűrrel, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos tevékenységek koordinálásának jelentős javítása, az Európai Bizottságnak, a Tanács Főtitkárságának, az Európai Védelmi Ügynökségnek, az ESA-nak és a tagállamoknak a bevonásával;

EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy a GMES néhány kettős felhasználású megfigyelési kapacitásra támaszkodik, és hogy a Galileo, a GMES és a műholdas kommunikációs rendszerek néhány biztonsági alkalmazás szempontjából is esetlegesen érdekes szolgáltatásokat nyújtanak majd;

ELISMERI, hogy a Galileo vagy a GMES bármely katonai felhasználó általi igénybevételének összhangban kell lennie azzal az alapelvvel, hogy a Galileo és a GMES polgári ellenőrzés alatt álló polgári rendszerek, és ebből kifolyólag, hogy ezen alapelvek bármely megváltoztatását az EUSz. V. címének, különösen annak 17. és 23. cikke keretében, valamint az ESA-egyezmény keretében kell megvizsgálni;

KIEMELI a következők szükségességét:

—	a polgári és védelmi űrprogramok közötti koordináció javítását célzó módszer és eszközök meghatározása a hosszú távú szabályozás tekintetében,

—	az Európán belül és esetleg más partnerekkel folytatott összehangolt cselekvés révén olyan kapacitás létrehozása, mely teljesíti az európai felhasználóknak a világűr környezete helyzetéről való általános tájékozódási lehetőségével kapcsolatos elvárásait,

—

egyes létfontosságú űrtechnológiák és űrkomponensek tekintetében Európa tengerentúli szolgáltatóktól való függésének felismerése, a függés enyhítését célzó stratégiák kidolgozása a garantált európai hozzáférés biztosítása érdekében, valamint az Európa tengerentúli szolgáltatóktól való függőségének csökkentésére irányuló konkrét lépések;

HANGSÚLYOZZA a meglévő kapacitások és infrastruktúra előnyeinek kihasználását nemzeti és európai szinten egyaránt;

TUDOMÁSUL VESZI az ESA főigazgatóságának azon szándékát, hogy a miniszteri szintű ESA-Tanács 2008. novemberi ülésére jóváhagyás céljából a világűr helyzetéről való tájékozódásra vonatkozó programról szóló javaslatot nyújt be, amely meghatározza az operatív képesség alapjait és tiszteletben tartja az Európai Védelmi Ügynökség, valamint az EU- és ESA-tagállamok szerepét.

D. A VILÁGŰR FELDERÍTÉSE

ÜDVÖZLI az ESA Columbus nevű laboratóriuma működésének sikeres megkezdését és a Jules Verne automata teherűrhajó (ATV), mint igazi európai technológiai fejlesztési projekt és a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) és tartós használatához való európai hozzáférés biztosításának alapvető eleme bemutatását;

KIJELENTI, hogy a világűr felderítése politikai és globális törekvés, és hogy Európának világszintű program keretében kell cselekednie, bármely ország általi monopolizálás vagy kisajátítás nélkül; a különféle szereplők saját kapacitásuk és prioritásaik alapján történő részvételével;

KIEMELI, hogy Európának a felderítésre vonatkozó közös elképzelést és hosszú távú stratégiai tervet kell kialakítania, amely kulcsfontosságú pozíciókat biztosít Európa számára, és amely ezért annak kiválósági területein alapul; így a felderítésre vonatkozó világszintű programban részt vevő egyéb államokkal folytatott szükséges politikai párbeszédet a saját hatáskörük keretein belül eljáró és egymással szorosan együttműködő Európai Uniónak, ESA-nak és ezek tagállamainak nemzetközi szinten tovább kell fejleszteniük és elő kell mozdítaniuk;

ÜDVÖZLI a Bizottság azon javaslatát, hogy a világűr felderítésére vonatkozó hosszú távú és átfogó szemléletről szóló, az ezen globális törekvésekben való európai szerepvállalásról nyilvános vitát kezdeményező, magas szintű politikai konferencia kerüljön megrendezésre, amely az európai kiválósági területek értékelésével foglalkozó, az ESA által koordinált megfelelő előkészítő tanulmányokon alapul, és amely az európai hozzájárulásra vonatkozó különféle forgatókönyveket és az azokhoz kapcsolódó költségeket és terveket részletezi;

TUDOMÁSUL VESZI a globális felderítési stratégiát, amely a nagyhatalmak emberi és robotok általi felderítésre vonatkozó terveinek a globális koordinációját körvonalazza, ideértve egy emberi Mars-expedíció lehetőségét is egy későbbi szakaszban;

KIJELENTI, hogy Európa – a tudományos ismeretszerzés által vezérelt felderítés terén szerzett immár több évtizedes sikeres tapasztalataira építve – elkötelezte magát amellett, hogy jelentős szerepet vállaljon abban a nemzetközi vállalkozásban, amelynek célja a Naprendszer felderítése és a bolygónkon túli élethez szükséges feltételekre vonatkozó alapos ismeretszerzés, és ELISMERI annak tényét, hogy Európa kizárólag tartós beruházások révén válhat ezen tevékenységek alappillérévé;

MEGÁLLAPÍTJA, hogy gondos felméréssel, a kulcsfontosságú döntések meghozatalának szempontjából kell meghatározni a kifejlesztendő technológiát, és HANGSÚLYOZZA, hogy ennek hosszú távú hatása lehet a világnak Európa tudományos és technológiai képességeiről alkotott véleményére és az európai polgárok önmagukról való vélekedésére;

HANGSÚLYOZZA a világűr felderítésének érdemét, miszerint arra ihleti Európa fiatalságát, hogy a tudomány és technológia területén válasszon pályát, és erősítse ezeket az európai képességeket.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

23.10.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 268/9

A Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló és a 70/2001/EK rendeletet módosító 1857/2006/EK bizottsági rendelet értelmében nyújtott állami támogatásokról adott tagállami tájékoztatás összefoglalása

(2008/C 268/04)

Támogatás száma: XA 241/08

Tagállam: Olaszország

Régió: Regione Autonoma Valle d'Aosta

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Incentivi per il risanamento degli allevamenti da epizoozie e altre malattie

Jogalap: Legge regionale 22 aprile 2002, n. 3 «Incentivi regionali per l'attuazione degli interventi sanitari a favore del bestiame di interesse zootecnico» e successive modificazioni e integrazioni [in particolare, l'articolo 2 comma 1 lettera a), comma 2 e comma 4 bis] e deliberazione della Giunta regionale del 13 giugno 2008, n. 1814 «Precisazioni in merito alla concessione degli incentivi previsti per il settore della zootecnia dalle leggi regionali 4 settembre 2001, n. 21 e 22 aprile 2002, n. 3, e successive modificazioni e integrazioni»

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: 3 300 000 EUR

A támogatás maximális intenzitása:

állatbetegségek vagy egyéb betegségek megelőzése és felszámolása, egészségügyi ellenőrzések, tesztek és más szűrési intézkedések elvégzése, oltóanyagok és gyógyszerek megvásárlása és alkalmazása, valamint közösségi, nemzeti vagy regionális szintű programok keretében az állatok levágása és megsemmisítése tekintetében a költségek 100 %-a;

2.	az állatbetegségek vagy egyéb betegségek megelőzésére és felszámolására irányuló közösségi, nemzeti vagy regionális szintű programok keretében a felmerült károk 100 %-ban történő fedezése

A végrehajtás időpontja: Attól az időponttól kezdődően, hogy a Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának honlapján közzéteszik a mentességi határozat azonosító számát

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama: A program alapján 2013. december 31-ig, illetve ezen időpontot követően további 6 hónapig nyújtható támogatás

A támogatás célja: Az állatbetegségek és egyéb betegségek – hatályos jogszabályok által előírt, illetve közösségi, nemzeti vagy regionális programokban szereplő esetekben történő – felszámolásához az állattenyésztő gazdaságoknak nyújtott ösztönzők célja az állattenyésztési szempontból jelentős állatállomány minőségének javítása, ezen keresztül pedig – a fogyasztók védelme érdekében – az előállított termékek minőségének javítása.

A termelők részére az 1. pontban szereplő költségek kompenzálása céljából nyújtott támogatásokat természetben, támogatott szolgáltatások formájában nyújtják, a termelők nem részesülhetnek közvetlen pénzkifizetésekben.

Az állatbetegségek vagy egyéb betegségek megelőzése és felszámolása során felmerült költségek, illetve károk kapcsán nyújtott támogatások összegét kizárólag a betegség vagy kártevőfertőzés által elpusztult állatok, illetve a közegészségügyi hatóságok rendelkezései alapján kötelező állami megelőzési vagy felszámolási program keretében elpusztított állatok piaci értéke, továbbá a zárlat alá helyezési kötelezettségből és az állatállomány újratelepítéséből fakadó egyéb károk alapján számítják ki.

A támogatás olyan állatbetegségek vagy egyéb betegségek által előidézett károkra korlátozódik, amelyek kitörését az állami hatóságok hivatalosan elismerték.

Az elszámolható legmagasabb költségösszeg vagy támogatásra jogosító kár összegéből levonják a biztosítási programok keretében kapott összegeket, valamint az állatbetegségek vagy egyéb betegségek következtében fel nem merült azon költségeket, amelyek egyébként felmerültek volna.

Kifizetéseket olyan állatbetegségek vagy egyéb betegségek kapcsán folyósítanak, amelyekre nézve – törvényi rendelkezés, rendelet vagy közigazgatási intézkedés formájában – közösségi vagy nemzeti rendelkezések vannak érvényben, és a kifizetéseket a szóban forgó állatbetegség vagy egyéb betegség megelőzésére, az ellene való védekezésre vagy annak felszámolására irányuló közösségi, nemzeti vagy regionális szintű állami program keretében teljesítik. Az állatbetegségeket vagy egyéb betegségeket a tervezett intézkedések leírását tartalmazó programban egyértelműen azonosítani fogják.

A támogatás nem vonatkozik arra a betegségre, amelyre vonatkozóan a közösségi jogszabályok speciális díjakat írnak elő az ellenőrzési intézkedéseket illetően.

A támogatás nem vonatkozik azokra az intézkedésekre, amelyekre vonatkozóan a közösségi jogszabályok előírják, hogy azok költségeit a mezőgazdasági üzemnek kell viselnie, kivéve, ha a szóban forgó támogatási intézkedések költségeit a termelőkre háruló kötelező terhek teljes egészében kiegyenlítik.

Támogatást a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal állatbetegségeket felsoroló jegyzékében vagy a 90/424/EGK tanácsi határozat mellékletében szereplő állatbetegségek és egyéb betegségek esetében lehet nyújtani.

A támogatási programokat a kiadások vagy a károk felmerülését követő három éven belül bevezetik, a támogatásokat pedig a felmerülést követő négy éven belül kifizetik.

Az egészségügyi ellenőrzések, tesztek és más szűrési intézkedések elvégzésére, oltóanyagok és gyógyszerek megvásárlására és alkalmazására, az állatok levágására és programok által előírt kötelezettségek következtében felmerült bevételkiesés kompenzálására irányuló költségek támogathatók.

Utalás a megfelelő közösségi rendeletre: az 1857/2006/EK rendelet 10. cikke.

Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az olaszországi 3/2002. számú törvény 2. cikkének 4bis. bekezdésében pontos utalás szerepel az említett cikkre, ezáltal pedig közvetetten az abban szereplő – és a fentiekben felsorolt – valamennyi feltételre

Az érintett ágazat(ok): Az állatállományok és az állattartó gazdaságok tartományi szintű jegyzékének létrehozásáról szóló, 1993. március 26-i 17. számú tartományi törvényben szereplő fajok (szarvasmarha, juh- és kecskefélék, sertés és lovak), valamint az állattenyésztés szempontjából jelentős egyéb fajok

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Regione Autonoma Valle d'Aosta

Assessorato Agricoltura e Risorse naturali — Dipartimento Agricoltura — Direzione investimenti aziendali e sviluppo zootecnico

Loc. Grande Charrière, 66

I-11020 Saint-Christophe (Aosta)

Internetcím: http://www.regione.vda.it/gestione/sezioni_web/allegato.asp?pk_allegato=1349

Emanuele DUPONT

Il Coordinatore del Dipartimento Agricoltura

Támogatás száma: XA 242/08

Tagállam: Olaszország

Régió: Regione Autonoma Valle d'Aosta

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Incentivi per azioni promozionali indirette dei prodotti zootecnici

Jogalap: Legge regionale 4 settembre 2001, n. 21 «Disposizioni in materia di allevamento zootecnico e relativi prodotti» e successive modificazioni e integrazioni [in particolare, l'articolo 4 comma 1 lettera b) e comma 1ter, l'articolo 5 comma 2 e l'art. 6 comma 3] e deliberazione della Giunta regionale del 13 giugno 2008, n. 1814 «Precisazioni in merito alla concessione degli incentivi previsti per il settore della zootecnia dalle leggi regionali 4 settembre 2001, n. 21 e 22 aprile 2002, n. 3, e successive modificazioni e integrazioni»

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: 100 000 EUR

A támogatás maximális intenzitása:

—

a támogatható kiadások 100 %-a az alábbi esetekben:

1.	tudományos ismeretek népszerűsítése;

2.	fórumok, versenyek, kiállítások, piacok és vásárok szervezése, és az ezeken való részvétel;

3.	piac- és közvéleménykutatások végrehajtása, feltéve, hogy azok eredményeit valamennyi gazdasági szereplő számára elérhetővé teszik, és a felhasznált módszerek egyetlen vállalkozást vagy terméket sem részesítenek előnyben,

—

a támogatható kiadások 70 %-a termékek és a gyártási folyamatok nem kötelező jellegű minőségellenőrzése kapcsán felmerült költségek esetében, azaz az emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékekre vonatkozó, közösségi vagy nemzeti szinten elismert minőségbiztosítási rendszerek kapcsán felmerülő állandó költségek fedezésére, évente 3 000 EUR összegig, legfeljebb öt éven keresztül

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama: A program alapján 2013. december 31-ig, illetve ezen időpontot követően további 6 hónapig nyújtható támogatás

A támogatás célja: A közvetett promóciós tevékenységekhez nyújtott támogatások célja a fentiekben felsorolt tevékenységeknek a vonatkozó közösségi rendelkezésekkel összhangban történő ösztönzése.

Az ösztönzőket támogatott szolgáltatások formájában nyújtják, a termelők nem részesülhetnek közvetlen pénzkifizetésekben, és a támogatások objektív módon meghatározott feltételek mellett az érintett területen működő valamennyi jogosult számára elérhetőek. Amennyiben a közvetett promóciós tevékenységeket termelői csoport szervezi, az ilyen csoportban való tagság nem lehet feltétele a szolgáltatáshoz való hozzáférésnek. A tagsággal nem rendelkező személyek által az érintett csoport vagy szervezet igazgatási költségeihez történő hozzájárulás mértékének a szolgáltatásnyújtás arányos költségeire kell korlátozódnia. Befektetési célú kiadásokhoz nem nyújtanak támogatást.

Továbbá, ami a termékek és a gyártási folyamatok nem kötelező jellegű minőségellenőrzését illeti, nem nyújthatók ösztönzők a mezőgazdasági termelő által elvégzett ellenőrzésekhez és a tej minőségének rendszeres ellenőrzéséhez kapcsolódó költségek fedezéséhez, vagy amennyiben a közösségi jogszabályok szerint az ellenőrzéssel kapcsolatos költségeket magának a termelőnek kell viselnie, a díjak tényleges mértékének meghatározása nélkül. Támogatás kizárólag a harmadik személyek által nyújtott szolgáltatások költségei, és/vagy harmadik személyek által vagy azok nevében elvégzett ellenőrzések tekintetében nyújtható, és a termelők nem részesülhetnek közvetlen pénzkifizetésekben.

Utalás a megfelelő közösségi rendeletre: az 1857/2006/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése, (2) bekezdésének d) és e) pontja, valamint (3) és (4) bekezdése, 14. cikkének (1) bekezdése, (2) bekezdésének a) és f) pontja, valamint (3)–(6) bekezdése, illetve 16. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az olaszországi 21/2001. számú törvény 4. cikkének 1ter. bekezdésében pontos utalás szerepel a 14. és 15. cikkre, ezáltal pedig közvetetten az azokban szereplő – és a fentiekben felsorolt – valamennyi feltételre

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Regione Autonoma Valle d'Aosta

Assessorato Agricoltura e Risorse naturali — Dipartimento Agricoltura — Direzione investimenti aziendali e sviluppo zootecnico

Loc. Grande Charrière, 66

I-11020 Saint-Christophe (Aosta)

Internetcím: http://www.regione.vda.it/gestione/sezioni_web/allegato.asp?pk_allegato=1348

Emanuele DUPONT

Il Coordinatore del Dipartimento Agricoltura

Támogatás száma: XA 243/08

Tagállam: Olaszország

Régió: Regione Autonoma Valle d'Aosta

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Incentivi per i test di determinazione della qualità genetica o della resa del bestiame, organizzazione e gestione riproduttiva degli animali iscritti nei libri genealogici o nei registri anagrafici

Jogalap: Legge regionale 4 settembre 2001, n. 21 «Disposizioni in materia di allevamento zootecnico e relativi prodotti» e successive modificazioni e integrazioni [in particolare, l'articolo 2 comma 1 lettera b) e comma 1 bis, l'articolo 3 e l'articolo 6 comma 1 lettera b)] e deliberazione della Giunta regionale del 13 giugno 2008, n. 1814 «Precisazioni in merito alla concessione degli incentivi previsti per il settore della zootecnia dalle leggi regionali 4 settembre 2001, n. 21 e 22 aprile 2002, n. 3, e successive modificazioni e integrazioni»

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: 160 000 EUR

A támogatás maximális intenzitása: A támogatható kiadások 70 %-a

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama: A program alapján 2013. december 31-ig, illetve ezen időpontot követően további 6 hónapig nyújtható támogatás

A támogatás célja: Az állatállomány genetikai minőségének vagy termelékenységének megállapítása érdekében elvégzett vizsgálatokkal, és a törzskönyvezett vagy nyilvántartásba vett egyedek tenyésztésével kapcsolatban nyújtott ösztönzők célja az állattenyésztői szövetségnél a helyi szarvasmarhafajták törzskönyvében szerelő egyedeken végzett vizsgálatok és az állattenyésztési tervek végrehajtása tekintetében felmerült költségek megtérítése.

A támogatási program keretében a termelők nem részesülhetnek közvetlen pénzkifizetésekben.

Támogatásra jogosultak a harmadik fél által vagy nevében az állatállomány genetikai minőségének vagy termelékenységének megállapítása érdekében elvégzett vizsgálatok költségei, kivéve az állatállomány tulajdonosa által elvégzett ellenőrzéseket.

Utalás a megfelelő közösségi rendeletre: az 1857/2006/EK rendelet 16. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése, valamint 15. cikke.

Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az olaszországi 21/2001. számú törvény 2. cikkének 1bis. bekezdésében pontos utalás szerepel az említett cikkekre, ezáltal pedig közvetetten az azokban szereplő valamennyi feltételre

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Regione Autonoma Valle d'Aosta

Assessorato Agricoltura e Risorse naturali — Dipartimento Agricoltura — Direzione investimenti aziendali e sviluppo zootecnico

Loc. Grande Charrière, 66

I-11020 Saint-Christophe (Aosta)

Internetcím: http://www.regione.vda.it/gestione/sezioni_web/allegato.asp?pk_allegato=1348

Emanuele DUPONT

Il Coordinatore del Dipartimento Agricoltura

Támogatás száma: XA 244/08

Tagállam: Olaszország

Régió: Regione Autonoma Valle d'Aosta

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Incentivi per l'introduzione a livello di azienda di metodi e tecniche innovative in materia di riproduzione animale

Jogalap: Legge regionale 4 settembre 2001, n. 21 «Disposizioni in materia di allevamento zootecnico e relativi prodotti» e successive modificazioni e integrazioni [in particolare, l'articolo 2 comma 1 lettera f) e comma 1 bis, l'articolo 3 e l'articolo 6 comma 1 lettera c)] e deliberazione della Giunta regionale del 13 giugno 2008, n. 1814 «Precisazioni in merito alla concessione degli incentivi previsti per il settore della zootecnia dalle leggi regionali 4 settembre 2001, n. 21 e 22 aprile 2002, n. 3, e successive modificazioni e integrazioni»

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: 120 000 EUR

A támogatás maximális intenzitása: A támogatható kiadások 40 %-a

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama: A program alapján 2011. december 31-ig nyújtható támogatás

A támogatás célja: A mezőgazdasági üzemek szintjén bevezetett innovatív állattenyésztési technikák és eljárások tekintetében (a mesterséges megtermékenyítés bevezetésével, illetve végrehajtásával kapcsolatos költségek kivételével) nyújtott ösztönzőkön keresztül a program az alábbi célok elérésére irányul: a hús puhaságáért felelős gén beazonosítása, a sperma minőségi, illetve mennyiségi szempontból való vizsgálata, a szelekciós programokban meghatározott célok eléréséhez szükséges pároztatások tervezése, valamint a beltenyésztés ellenőrzése és nyomon követése. A termelők nem részesülhetnek közvetlen pénzkifizetésekben, és támogatásokat 2011. december 31-ig lehet nyújtani.

A pároztatási programokkal, a sperma vizsgálatára irányuló programokkal, illetve a beltenyésztés ellenőrzésével kapcsolatos költségek támogathatók.

Utalás a megfelelő közösségi rendeletre: az 1857/2006/EK rendelet 16. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint (3) bekezdése.

Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az olaszországi 21/2001. számú törvény 2. cikkének 1bis. bekezdésében pontos utalás szerepel az említett cikkre, ezáltal pedig közvetetten az abban szereplő valamennyi feltételre

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Regione Autonoma Valle d'Aosta

Assessorato Agricoltura e Risorse naturali — Dipartimento Agricoltura — Direzione investimenti aziendali e sviluppo zootecnico

Loc. Grande Charrière, 66

I-11020 Saint-Christophe (Aosta)

Internetcím: http://www.regione.vda.it/gestione/sezioni_web/allegato.asp?pk_allegato=1348

Emanuele DUPONT

Il Coordinatore del Dipartimento Agricoltura

Támogatás száma: XA 249/08

Tagállam: Olaszország

Régió: Sardegna

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Legge regionale 11 marzo 1998, n. 8, articolo 23 (aiuti per i danni alla produzione agricola).

Aiuti a favore delle aziende colpite da tubercolosi bovina nel periodo 1 gennaio 2007-31 dicembre 2008. Spesa Assessorato Igiene, Sanità e dell'Assistenza Sociale 300 000 EUR Spesa Assessorato Agricoltura e Riforma Agro-Pastorale 440 000 EUR

Jogalap: L.R. 11 marzo 1998, n. 8, articolo 23.

Deliberazione della Giunta regionale n. 13/26 del 4 marzo 2008 recante «Aiuti a favore delle aziende colpite da tubercolosi bovina nel periodo 1 gennaio 2007-31 dicembre 2008 (L.R. 11 marzo 1998, n. 8, articolo 23) Spesa Assessorato Igiene, Sanità e dell'Assistenza Sociale 300 000 EUR. Spesa Assessorato Agricoltura e Riforma Agro-Pastorale 440 000 EUR».

Deliberazione della Giunta regionale n. 34/19 del 19 giugno 2008

Modifica della deliberazione della Giunta regionale n. 13/26 del 4 marzo 2008 — recante «Aiuti a favore delle aziende colpite da tubercolosi bovina nel periodo 1 gennaio 2007-31 dicembre 2008 (L.R. 11 marzo 1998, n. 8, articolo 23). Direttive di attuazione».

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: A 2007 és 2008 során bekövetkezett károk fedezésére a támogatási program keretében előirányzott teljes összeg 740 000 EUR

Maximális támogatási intenzitás:

a szarvasmarhák levágása tekintetében nyújtott támogatás:

—	a tartományi kormány 2008. június 19-i 34/19. számú rendeletéhez csatolt A. melléklet 2. pontja szerinti módon kiszámított összeg 100 %-a;

jövedelemkiesés miatt nyújtott támogatás:

—	a tartományi kormány 2008. június 19-i 34/19. számú rendeletéhez csatolt A. melléklet 2. pontja szerinti módon kiszámított jövedelemkiesés 100 %-a

A végrehajtás időpontja: A kárt szenvedett mezőgazdasági üzemek részére mindkét típusú támogatás 2007. január 1-jétől kezdődően nyújtható

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: Az állatok levágása tekintetében nyújtott támogatást: a rendelet 10. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontja szabályozza, és a program keretében a tartomány azon szarvasmarhatenyésztői részére biztosítanak kiegészítő támogatást, akik a 2007–2008 közötti kétéves időszak során tuberkulózissal fertőzött állataikat levágni kényszerültek. A kiegészítő támogatás célja a 2006. október 10-i miniszteri rendeletben rögzített összegek és az ISMEA (Istituto di servizi per il mercato agricolo ed agroalimentare – mezőgazdasági és élelmiszer-piaci szolgáltató intézet) által kétheti rendszerességgel kiadott hivatalos lapban szereplő értékek közötti különbség fedezése, levonva a hús esetleges értékesítéséből származó bevételeket.

A támogatás összegéből levonják az önkéntes vagy támogatott biztosítási programok keretében az állattenyésztőknek esetlegesen kifizetett összegeket.

A jövedelemkiesés miatt nyújtott támogatást: a rendelet 10. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szabályozza, és a program keretében a tartomány azon szarvasmarhatenyésztői részére biztosítanak kiegészítő támogatást, akik a szarvasmarha-tuberkulózis kitörésének területén elhelyezkedő gazdaságokkal rendelkeznek. A támogatás az állat-egészségügyi hatóság által a szarvasmarha-tuberkulózis felszámolására irányuló program keretében 2007. január 1. és 2008. december 31. között elrendelt alábbi intézkedések végrehajtásából eredő károk fedezésére irányul:

fedeztetési tilalom (amelynek következtében csökken a született borjak száma, csökken a hústermelés, és jövedelemkiesés következik be),

újratelepítési tilalom (amelynek következtében a levágásokat követően nehézségekbe ütközik az állomány újabb egyedekkel való kiegészítése, ily módon csökken a született borjak száma, csökken a hústermelés, és jövedelemkiesés következik be).

A támogatás összegéből levonják az önkéntes vagy támogatott biztosítási programok keretében az állattenyésztőknek esetlegesen kifizetett összegeket

Az érintett ágazat: Állattenyésztés: szarvasmarha

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Regione Autonoma della Sardegna

Assessorato igiene e sanità e dell'Assistenza sociale

Via Roma 223

I-09123 Cagliari (concede l'aiuto per i capi abbattuti)

Assessorato dell'agricoltura e riforma agro-pastorale

Via Pessagno 4

I-09125 Cagliari (concede l'aiuto per la perdita di reddito)

Internetcím: A 2008. március 4-i 13/26. számú határozat:

http://www.regione.sardegna.it/documenti/1_73_20080306104215.pdf

A határozat A. melléklete:

http://www.regione.sardegna.it/documenti/1_73_20080306104235.pdf

A határozat B. melléklete:

http://www.regione.sardegna.it/documenti/1_73_20080306104251.pdf

A 2008. június 19-i 34/19. számú határozat:

http://www.regione.sardegna.it/documenti/1_72_20080619175155.pdf

A határozat A. melléklete (a tartományi kormány 34/19. számú határozata)

http://www.regione.sardegna.it/documenti/1_72_20080624122917.pdf

A határozat B. melléklete:

http://www.regione.sardegna.it/documenti/1_72_20080624123014.pdf

Stefania MANCA

Direttore ad interim

Servizio sostegno delle imprese agricole e sviluppo delle competenze

23.10.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 268/16

Felhívás az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (Parma, Olaszország) tudományos testületeiben való tagságra irányuló szándéknyilatkozat benyújtására

(2008/C 268/07)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az élelmiszer- és takarmánybiztonságra vonatkozó kockázatértékelés alappillére az Európai Unióban. A nemzeti hatóságokkal való szoros együttműködésben, valamint az érdekelt felekkel nyílt konzultációt folytatva az EFSA független tudományos tanácsadást és egyértelmű tájékoztatást nyújt a már fennálló és az újonnan megjelenő kockázatokról.

A Hatóság létrehozott egy kiválasztási eljárást, amelynek célja, hogy az alábbi szakembereket magában foglaló tartaléklistát állítson fel:

AZ EURÓPAI ÉLELMISZERBIZTONSÁGI HATÓSÁG TUDOMÁNYOS TESTÜLETEINEK és TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGÁNAK TAGSÁGÁRA JELÖLHETŐ SZAKÉRTŐK:

—	állategészségügy és állatvédelem tudományos testülete (AWAW),

—	biológiai veszélyek tudományos testülete (BIOHAZ),

—	élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagok tudományos testülete (CONTAM),

—	állatok takarmányozására használt adalékanyagok, termékek és anyagok tudományos testülete (FEEDAP),

—	géntechnológiával módosított szervezetek tudományos testülete (GMO),

—	diétás termékek, táplálkozás és allergiák tudományos testülete (NDA),

—	növény-egészségügyi tudományos testület (PLH),

—	növényvédelmi termékek és szermaradványaik tudományos testülete (PPR),

—	Tudományos Bizottság (SC).

Hiv.: EFSA/E/2008/002

Ez a felhívás azoknak a tudományos szakembereknek szól, akik szeretnének az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság állategészségügy és állatvédelem (AWAW), biológiai veszélyek (BIOHAZ), élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagok (CONTAM), állatok takarmányozására használt adalékanyagok, termékek és anyagok (FEEDAP), géntechnológiával módosított szervezetek (GMO), diétás termékek, táplálkozás és allergiák (NDA), növény-egészségügyi (PLH), növényvédelmi termékek és szermaradványaik (PPR) tudományos testületének és Tudományos Bizottságának (SC) a tagjává válni. A felhívás azzal a céllal született, hogy e feladatkörökre megtalálja a legjobb szakembereket.

AZ EURÓPAI ÉLELMISZERBIZTONSÁGI HATÓSÁG

Az EFSA az EU élelmiszer- és takarmánybiztonsági kockázatértékelési rendszerének alapköve; a Hatóság fennálló és újonnan megjelenő kockázatokra vonatkozó tudományos tanácsadói tevékenysége az európai intézményekben és az EU tagállamaiban a kockázatkezelők szakpolitikai és egyéb döntéseinek alapjául szolgál. A Hatóság legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy a legmodernebb tudományos módszerekkel, valamint a legfrissebb elérhető adatokkal alátámasztott, átlátható és független tudományos tanácsadást, illetve egyértelmű tájékoztatást nyújtson.

Az EFSA autonóm és önálló szervezetként az élelmiszer- és takarmánybiztonság területének legjobb európai kockázatértékelő szakembereit egyesíti annak érdekében, hogy az európai intézmények és a tagállamok számára független szakértőként a lehető legmagasabb szintű tudományos tanácsadást nyújtsák.

A Hatóság elkötelezte magát a tudományos kiválóság, a nyitottság, az átláthatóság, a függetlenség és a jó kommunikáció alapelvei mellett. Az EFSA független, nyitott és átlátható munkája következtében a lehető legjobb tudományos tanácsadást nyújtja, és ezáltal hozzájárul az európai élelmiszer- és takarmánybiztonsági rendszer megerősítéséhez.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományos testületeinek és Tudományos Bizottságának szerepe

A tudományos testületek saját illetékességi területükön belül felelősek a Hatóság tudományos szakvéleményeinek elkészítéséért, illetve szükség esetén egyéb tanácsadás nyújtásáért.

A tudományos testületek általában 21 független tudományos szakértőből állnak.

A Tudományos Bizottság és a testületek tagjainak kinevezése három éves időtartamra szól, amely kinevezés kétszer megújítható. A tagoknak fel kell készülniük arra, hogy a testület valamennyi olyan ülésén megjelenjenek és aktívan részt vegyenek, amelynek célja szakvélemények, tudományos jelentések vagy útmutatók elfogadása. A Tudományos Bizottság és a tudományos testületek a munka mennyiségétől függően évente előreláthatólag hat-tíz alkalommal tartanak kétnapos üléseket, rendszerint az olaszországi Parmában. A testületi tagoknak emellett szükség esetén részt kell venniük a munkacsoportok ülésein is. Az ülések munkanyelve az angol, és a dokumentumok nagy része is ezen a nyelven készül. A pályázóknak azt is számításba kell venniük, hogy az ülésekre általában fel kell készülni.

Az egyes tudományos testületek elnökei hat másik tudományos szakértővel együtt egyben tagjai az EFSA Tudományos Bizottságának is.

A tudományos testületek tagjai minden egyes egész napos ülésre vonatkozóan az EFSA igazgatótanácsa által meghatározott térítésre jogosultak (2008-ben ezt az összeget 300 EUR-ban határozták meg). A tudományos szakértők továbbá az EFSA szakértői ülésekre vonatkozó költségtérítési útmutatójának megfelelően utazási hozzájárulást és napidíjat is kapnak.

Állategészségügy és állatvédelem tudományos testülete (AWAW)

Az AWAW testület az állategészségügy és állatvédelem valamennyi területén független tudományos tanácsadást nyújt. Tevékenysége főként az élelmiszertermelő állatokat, köztük a halakat is érinti.

Kockázatértékelési megközelítése a tudományos információk és adatok felülvizsgálatán alapul, amelynek célja az adott veszély következményeként fellépő kockázatok értékelése. Ez segít az európai szakpolitikák és jogszabályok tudományos alapjának megteremtésében, valamint a döntéshozatalban támogatja a kockázatkezelőket.

További információ az EFSA honlapján, az „Fő témakörök (Key topics) – AHAW” részben található.

Biológiai veszélyek tudományos testülete (BIOHAZ)

A biológiai veszélyek tudományos testülete (BIOHAZ) az élelmiszerbiztonsággal és az élelmiszer okozta betegségekkel kapcsolatos biológiai veszélyek tekintetében nyújt független tudományos tanácsadást. Ide tartoznak a következők:

—	élelmiszer okozta zoonózis (emberekre átvihető állatbetegségek),

—	fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (BSE/TSE-k),

—	élelmiszer-mikrobiológia,

—	élelmiszer-higiénia és az ahhoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási kérdések.

A testület az EFSA BSE és TSE tekintetében folyó munkájának egyik kulcsfontosságú mozgatórugója.

Tudományos szakvélemények elkészítéséhez és a kockázatkezelők számára nyújtott tanácsadáshoz szükséges kockázatértékeléseket végez. Ez segít az európai szakpolitikák és jogszabályok szilárd alapjának megteremtésében, valamint a döntéshozatalban támogatja a kockázatkezelőket.

További információ az EFSA honlapján, a „Fő témakörök (Key topics) – BIOHAZ” részben található.

Élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagok tudományos testülete (CONTAM)

A CONTAM testület az élelmiszerláncban előforduló szennyező anyagokkal, valamint más testületekhez nem tartozó nemkívánatos anyagokkal, úgymint a természetes mérgező anyagokkal, mikotoxinokkal és a nem engedélyezett anyagok szermaradványaival kapcsolatos független tanácsadást nyújt.

További információ az EFSA honlapján, a „Fő témakörök (Key topics) – CONTAM” részben található.

Állatok takarmányozására használt adalékanyagok, termékek és anyagok tudományos testülete (FEEDAP)

A FEEDAP testület a takarmányozásra használt adalékanyagok, termékek és anyagok biztonságával és/vagy hatásával kapcsolatos független tudományos tanácsadást nyújt. A testület ezen adalékanyagok, termékek és anyagok biztonságát és/vagy hatását a célállatfajok, a felhasználók, az állati eredetű termékek fogyasztói és a környezet tekintetében értékeli. Vizsgálja továbbá a takarmányozásra szándékosan használt biológiai és vegyi termékek/anyagok hatását.

A testület nagy részben azokkal az anyagokkal foglalkozik, amelyek esetében az Európai Unióban való felhasználás engedélyezéséhez szükséges az EFSA értékelése.

További információ az EFSA honlapján, a „Fő témakörök (Key topics) – FEEDAP” részben található.

Géntechnológiával módosított szervezetek tudományos testülete (GMO)

A GMO testület tudományos tanácsadást nyújt a következők biztonsága tekintetében:

—	géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k), például növények, állatok és mikroorganizmusok,

—	géntechnológiával módosított élelmiszer és takarmány.

A testület tudományos szakvélemények elkészítéséhez és a kockázatkezelők számára nyújtott tanácsadáshoz szükséges kockázatértékeléseket végez. Kockázatértékelési tevékenysége a tudományos információk és adatok felülvizsgálatán alapul, amelynek célja egy adott GMO biztonságának értékelése. Ez segít az európai szakpolitikák és jogszabályok szilárd alapjának megteremtésében, valamint a döntéshozatalban támogatja a kockázatkezelőket. A testület nagy részben az alkalmazások értékelésével foglalkozik, mivel a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok Európai Unióban való engedélyezéséhez szükséges az EFSA értékelése.

További információ az EFSA honlapján, a „Fő témakörök (Key topics) – GMO” részben található.

Diétás termékek, táplálkozás és allergiák tudományos testülete (NDA)

Az NDA testület a diétás termékekkel (a népesség egy adott csoportja sajátos táplálkozási igényeinek kielégítését célzó élelmiszerekkel), az emberi táplálkozással és az élelmiszer-allergiákkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Tanácsadással szolgál továbbá az ezekhez köthető témakörökben, például az új élelmiszerekre vonatkozóan (olyan élelmiszerek vagy összetevők, amelyeket az Európai Unióban 1997. május 15. előtt nem használtak nagy mennyiségben).

A testület munkája a tudományos információk és adatok felülvizsgálatán alapul, amelynek célja a kockázatok, például az élelmiszer-allergiákkal és az új élelmiszerekkel kapcsolatosan felmerülő kockázatok értékelése, valamint tudományos tanácsadás nyújtása az emberi táplálkozás és az élelmiszerek tápértéke, az élelmiszer-összetevők és -termékek tekintetében. A testület tevékenységi körébe tartozik még annak vizsgálata, hogy az élelmiszerek által az egészségre gyakorolt jótékony hatásra vagy az élelmiszerek tápértékére vonatkozó állítások tudományos szempontból helytállóak és igazoltak-e, valamint ide tartozik a lakosság számára ajánlott beviteli referenciaértékekkel kapcsolatos munka is. A testület tudományos szakvéleményeket készít és tanácsadást nyújt a kockázatkezelők számára. Ez segít az európai politikák és jogszabályok szilárd alapjának megteremtésében, valamint a döntéshozatalban támogatja a kockázatkezelőket. Az EFSA-nak a tápanyag-összetételre és az egészségre vonatkozó állításokkal kapcsolatban betöltött szerepéről további információk a „Fókuszban” oldalon, a tápanyag-összetételre és az egészségre vonatkozó állítások címszó alatt találhatók, és/vagy további részletek találhatók az EFSA honlapján, az „Fő témakörök (Key topics) – NDA” részben.

Növény-egészségügyi tudományos testület (PLH)

A PLH testület független tudományos tanácsadással szolgál az Európai Unióban a növényeket, a növényi termékeket és a biodiverzitást veszélyeztető kártevőkkel kapcsolatosan felmerülő kockázatokkal kapcsolatban. A testület e kockázatokat az élelmiszerlánc biztonságára és megbízhatóságára vonatkozóan vizsgálja felül és értékeli.

Kockázatértékelési tevékenysége a tudományos információk és adatok felülvizsgálatán alapul, amelynek célja egy adott probléma kapcsán felmerülő kockázatok értékelése. Ez segít az európai politikák és jogszabályok szilárd alapjának megteremtésében, valamint a döntéshozatalban támogatja a kockázatkezelőket.

További információ az EFSA honlapján, „Fő témakörök (Key topics) – PLH” részben található.

Növényvédelmi termékek és szermaradványaik tudományos testülete (PPR)

A növényvédelmi termékek és szermaradványaik tudományos testülete (PPR testület) a növényvédelmi termékek (növényvédő szerek) és szermaradványaik tekintetében a kockázatértékelésre vonatkozóan szolgál független tanácsadással, a felhasználókra/munkavállalókra és a fogyasztókra, valamint a környezetre gyakorolt hatás vizsgálatával.

Ez segít az európai politikák és jogszabályok szilárd alapjának megteremtésében, valamint a döntéshozatalban támogatja a kockázatkezelőket.

A testület szorosan együttműködik a növényvédő szerek kockázatát értékelő szakértői jelentés egységgel (PRAPeR), amely az új és a meglévő növényvédő szerekben használt hatóanyagok uniós szakértői értékeléséért felel. A PPR testület szakvéleményét minden olyan kérdésben kikérik, amely ezen eljárás keretében nem megoldható, vagy ha további tudományos iránymutatásra van szükség, főként a toxikológia, az ökotoxikológia, a növényvédő szerek és szermaradványok sorsa és viselkedése területén. A testület feladata továbbá a növényvédő szerek kockázatértékelése területén meglévő európai útmutató dokumentumok frissítése és új tudományos területekre vonatkozóan hasonló dokumentumok kidolgozása.

Az EFSA által a növényvédő szerek tekintetében végzett munkáról további információ a „Fókuszban” oldalon, a növényvédő szerek címszó alatt található.

További részletek az EFSA honlapján a PPR fő témakörök oldalon találhatók.

Tudományos Bizottság (SC)

A Tudományos Bizottság a tudományos testületek elnökeiből és hat (6) másik tudományos szakértőből áll.

Az EFSA Tudományos Bizottságának feladata az EFSA horizontális jellegű tudományos kérdésekkel kapcsolatos munkájának támogatása és az EFSA ügyvezető igazgatója számára stratégiai tanácsadás biztosítása. Feladata ezen kívül az általános koordináció is, amelynek célja, hogy biztosítsa a tudományos testületek által készített tudományos vélemények következetességét. A Tudományos Bizottság további feladata, hogy harmonizált kockázatértékelési módszereket dolgozzon ki azokon a területeken, amelyekre még nem határoztak meg EU-szintű megközelítéseket.

A Tudományos Bizottság a kockázatkezelők számára tudományos szakvéleményeket készít és tanácsadással szolgál annak érdekében, hogy szilárd alapot biztosítson az európai politikákhoz és jogszabályokhoz és támogassa a kockázatkezelőket a döntéshozatalban.

További információ az EFSA honlapján, a Tudományos Bizottságról szóló részben található.

A Tudományos Bizottság és a testületek tagjainak kiválasztásával kapcsolatban további információ „A Tudományos Bizottság létrehozásáról és működtetésről szóló határozat” címszó alatt, a következő címen található:

http://www.efsa.eu.int/EFSA/DocumentSet/mb_32ndmeet_annex_a_en_4_1,2.pdf?ssbinary=true

Bővebb információ a tudományos testületekről:

www.efsa.europa.eu/EFSA/efsa_locale-1178620753812_ScientificPanels.htm

Kiválasztási eljárás

A pályázóknak a jelentkezési lapon meg kell jelölniük, hogy elsősorban melyik tudományos testületben és/vagy Tudományos Bizottságban kívánnak részt venni.

Feltételek

Képesítések és tapasztalat

A. Jogosultsági feltételek

a toxikológia, ökotoxikológia, környezettudományok, kémia, biokémia, élelmiszer-technológia, gyógyszertan, állatorvos-tudomány, humán orvostudomány, gyógyszerészet, biológia, élettel foglalkozó tudományok, agronómia/mezőgazdaság-tudomány, élelmiszer-mikrobiológia, járványtan, foglalkozás-egészségügy, közegészségügy területén vagy a közegészségügyhöz kapcsolódó területeken szerzett, posztgraduális szintű egyetemi végzettség;

ii.	legalább tíz (10) éves, a fent megjelölt egyetemi végzettségi szintnek megfelelő, a kiválasztott testület(ek) hatásköre szempontjából releváns szakmai gyakorlat;

iii.	az angol nyelv megfelelő szintű ismerete;

iv.

a pályázóknak részletekre kiterjedően, pontosan és maradéktalanul ki kell tölteniük a pályázathoz csatolt érdekeltségi nyilatkozatot. Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a nyomtatvány e része kitöltésének elmulasztása a pályázat visszautasítását vonja maga után;

Bővebb tájékoztatás az érdekeltségi nyilatkozatról:

http://www.efsa.europa.eu/cs/BlobServer/General/doi_guidance_allannexes.pdf?ssbinary=true

a pályázóknak az Európai Közösségek tagállamainak, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országainak vagy az EU-hoz csatlakozni kívánó országok állampolgárságával kell rendelkezniük. A pályázatra nem európai országok állampolgárai is jelentkezhetnek, azonban pályázatukat csak abban az esetben veszik figyelembe, ha az európai szakemberek között nem találnak megfelelő szakértelemmel rendelkező jelentkezőket.

B. Kiválasztási feltételek

—	tudományos kockázatértékelés és/vagy tudományos tanácsadás végzésében az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén általában, illetve kifejezetten a Tudományos Bizottság, vagy a kiválasztott tudományos testület kompetenciája és szakterülete vonatkozásában szerzett tapasztalat,

—	igazolt kiváló tudományos eredmények a Tudományos Bizottság vagy a kiválasztott tudományos testület felelősségi körével kapcsolatos egy, de lehetőség szerint több szakterületen,

—	tudományos munkák és kiadványok szakértői értékelésében a Tudományos Bizottság vagy a kiválasztott tudományos testület felelősségi körével kapcsolatos szakterületeken szerzett tapasztalat,

—	gyakran változatos tudományágakból és forrásokból származó, összetett információk és dokumentációk elemzésének képessége, és a tudományos vélemény- és jelentéstervezetek készítésében való jártasság,

—	multidiszciplináris és lehetőleg nemzetközi környezetben szerzett szakmai tapasztalat,

—	tudományos témákkal kapcsolatos projektmenedzsmentben szerzett tapasztalat,

—	oktatási tapasztalat során, nyilvános előadásokon, üléseken való aktív részvételben, publikációkban szerzett, bizonyított kommunikációs készség.

A jelentkezési feltételeknek megfelelő pályázatokat egy összehasonlító értékelésre továbbítják, amelyet a fent megadott kiválasztási feltételek alapján az EFSA végez. Az EFSA fenntartja annak jogát, hogy a benyújtott pályázatokat illetően a pályázók szakmai tapasztalataival kapcsolatban harmadik felekkel konzultáljon.

A Tudományos Bizottság és a tudományos testületek tagjait az ügyvezető igazgató javaslata alapján az Igazgatótanács nevezi ki.

A Tudományos Bizottság kivételével a pályázók két (2) tudományos testületet jelölhetnek meg, de csak az egyik tagjának nevezhetők ki. A pályázókat előzetes beleegyezésüket követően kinevezhetik annak a tudományos testületnek a tagjává is, amelyre vonatkozóan nem nyújtottak be pályázatot. A tagság feltételeinek megfelelő, de ki nem választott pályázókat felkérhetik a tartalék tagok sorába arra az esetre, ha egy tagsági hely megürül, vagy arra, hogy ad hoc szakértőként hozzájáruljanak egy tudományos testület vagy a Tudományos Bizottság tevékenységéhez.

Az EFSA a szűkített listán szereplő valamennyi szakértővel felveszi a kapcsolatot és hozzájárulásukat kéri adataiknak az EFSA szakértői adatbázisába való felvételéhez.

Bővebb tájékoztatás az EFSA szakértői adatbázisára vonatkozóan:

http://www.efsa.europa.eu/EFSA/AboutEfsa/WhoWeAre/efsa_locale-1178620753812_1178712806106.htm

Függetlenség, kötelezettségvállalási és érdekeltségi nyilatkozat

A tudományos testületek tagjait személyenként nevezik ki. A pályázóknak mellékelniük kell egy nyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy minden külső befolyás nélkül lépnek fel, valamint meg kell nevezniük azokat az érdekeltségeiket, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztetik függetlenségüket.

Esélyegyenlőség

Az EFSA eljárásai során kiemelkedő hangsúlyt helyez az egyenlő bánásmód elvének alkalmazására.

A pályázatok benyújtása

A pályázatokat az érdekeltségi nyilatkozatokkal együtt elektronikus úton, az EFSA honlapján keresztül lehet benyújtani: www.efsa.europa.eu

Az e-mailen beküldött pályázatok nem kerülnek elfogadásra.

A kiválasztási eljárás elősegítése érdekében kérjük a pályázókat, hogy a jelentkezési lapot angolul töltsék ki.

A kiválasztási eljárás végeredményéről a szándéknyilatkozat benyújtására vonatkozó felhívásra jelentkező valamennyi pályázó levélben kap értesítést.

Az EFSA által a pályázóktól bekért személyes adatokat a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kezelik. A pályázók által benyújtott személyes adatokat abból a célból dolgozzák fel, hogy a későbbiekben azok felhasználhatóak legyenek az EFSA esetleges előkiválasztási és kiválasztási eljárásai során.

A pályázatok benyújtásának határideje

A pályázatokat legkésőbb 2009. január 7-én éjfélig (helyi idő szerint, azaz GMT+1 óra) kell benyújtani. Az ajánlott levélben benyújtott szándéknyilatkozatok esetében a benyújtás időpontját a postai bélyegző dátuma bizonyítja.

Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy mivel pályázatok nagy számban érkeznek be, a benyújtási határidő lejártakor a nagy mennyiségű adat feldolgozása során problémák léphetnek fel a rendszerben. Ezért javasoljuk a jelentkezőknek, hogy pályázatukat jóval a benyújtási határidőt megelőzően küldjék be.

Megjegyzés:

Amennyiben e közlemény angol nyelvű változata és bármely más nyelvi változata között eltérés vagy ellentmondás mutatkozik, az angol nyelvű változat érvényes.

23.10.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 268/23

ÁLLAMI TÁMOGATÁS – NÉMETORSZÁG

Állami támogatás C 28/08 (ex N 345/06) – KKV-többlettámogatás a M.A.L. Magdeburger Artolith GmbH beruházásához

Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/C 268/08)

A Bizottság 2008. június 17-én kelt levelével, amelynek hiteles nyelvű másolata megtalálható ezen összefoglalót követően, értesítette Németországot határozatáról, hogy a fent említett támogatással kapcsolatosan megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

Az érdekelt felek a bizottsági eljárás tárgyát képező támogatásra vonatkozó észrevételeiket az ezen összefoglaló és az ezt követő levél közzétételét követő egy hónapon belül az alábbi címre nyújthatják be:

Európai Bizottság

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

State Aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala)

Office: SPA3 6/5

B-1049 Brüsszel

Fax: (32-2) 296 12 42

Az észrevételeket közlik Németországgal. Az észrevételeket tevő érdekeltek írásban, kérésüket megindokolva kérhetik adataik bizalmas kezelését.

AZ ÖSSZEFOGLALÁS SZÖVEGE

A PROJEKT

2006. június 2-án kelt levelében Németország bejelentette a Bizottságnak azon szándékát, hogy – a már meglévő regionális támogatási programok keretében nyújtott regionális támogatáson felül – 15 %–os KKV-többlettámogatást kíván nyújtani a Magdeburger Artolith GmbH (a továbbiakban: M.A.L.) számára, hogy a vállalkozás üzemet létesíthessen műgyanta alapú kőlapok gyártására.

A M.A.L. Magdeburgban található, amely az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében támogatott terület. A vállalkozás 2005-ben természetes személyek egy csoportja: az úgynevezett „Initiators-Group Artolith” kezdeményezésére jött létre. A M.A.L. egyetlen részvényese és vezetője Andreas Gratz. A kőlapok gyártásához szükséges berendezéseket, technológiát és know-how-t a M.A.L. 36 800 000 EUR értékben a Breton SpA-tól vásárolta meg.

A 49 800 000 EUR-s projekt finanszírozásához a M.A.L. – az igényelt 20 177 593 EUR-s támogatáson felül – saját forrásokat (7 000 000 EUR a Breton SpA által juttatott mezzanine tőke formájában) és bankkölcsönt (22 708 800 EUR) is felhasznál.

A kedvezményezett KKV-státuszának értékelése

Mivel a 70/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: KKV-rendelet) (1) 6. cikkében megállapított küszöbértékek meghaladásáról van szó, Németország – eljárási kötelezettségének eleget téve – még a végrehajtás előtt bejelentette a KKV-többlettámogatást. A korábbi határozatokban hozott döntéseknek megfelelően a Bizottság értékelése ilyen esetekben csupán arra kérdésre szorítkozik, hogy a kedvezményezett vajon KKV-nek minősül-e, tehát jogosult-e a tervezett támogatási összeg részét képező 15 %-os KKV-többlettámogatásra.

A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló bizottsági ajánlás (2) (a továbbiakban: KKV-ajánlás) melléklete 2. cikkének megfelelően kis- és középvállalkozásnak az olyan vállalkozás minősül, amely 250-nél kevesebb személyt foglalkoztat, éves forgalma nem haladja meg az 50 millió EUR-t, és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t. Ahhoz, hogy a Bizottság értékelhesse, hogy betartották-e a fenti küszöbértékeket, először meg kell határoznia, mely adatokat kell figyelembe venni. Ez attól függ, vajon a M.A.L. a KKV-ajánlás mellékletének 3. cikke értelmében „önálló”, „társult” vagy „kapcsolt” vállalkozás-e.

A Bizottságnak kételyei vannak azzal kapcsolatban, vajon a M.A.L. önálló vállalkozás-e, tekintve hogy a M.A.L. és a Breton SpA szoros szerződéses viszonyban állnak egymással, aminek eredményeképpen a M.A.L. és a Breton SpA esetleg társult/kapcsolt vállalkozásokká válhatnak. A Breton SpA még a kőlapok gyártásához szükséges gépek és know-how szállítására vonatkozó szerződés aláírása előtt 7 000 000 EUR-t biztosított a M.A.L.-nak. A Breton SpA hozzájárulását a két vállalkozás között létrejött szerződésben nyereségrészesedést biztosító jogként (eredeti nyelven: „Genussrechtskapital”) határozták meg. E részesedést a M.A.L. 2005. évi mérlegében saját tőkeként tüntették fel. A Bizottság megjegyzi, hogy a különböző tagállamok rendkívül eltérő módon kezelik a kérdést, hogy vajon a mezzanine tőke egyes típusai tőkének vagy kötelezettségnek minősülnek-e. Az értékelés jelenlegi szakaszában rendelkezésre álló információk alapján azonban a Bizottság kétli, hogy a M.A.L. és a Breton SpA közötti „Genussrechtskapital”-szerződés tisztán kölcsönszerződés lenne, és ne jönnének létre társult vagy kapcsolt viszonyok a két vállalkozás között. A Bizottság kételyeit először is a „Genussrechtskapital”-szerződés konkrét rendelkezéseire alapozza: például arra, hogy a részesedést korlátlan időre biztosítják, és hogy negatív éves eredmény esetén még a M.A.L. jegyzett tőkéjének is alá van rendelve. Másodszor: a 2005. évi mérleg szerint a Breton SpA részesedése meghaladja a M.A.L. saját tőkéjének 25 %-át. Harmadszor: a szállítási szerződés értelmében a M.A.L. hirdetéseiben, marketing stratégiáiban és weboldalain köteles a Breton márkajeleire és technológiájára hivatkozni. Ebből következően a két vállalkozás között további kapcsolat jöhet létre azáltal, hogy a Bretonnak érdekében áll, hogy technológiája és termékei jelen legyenek a német piacon. Végezetül pedig a Breton SpA vállalta, hogy szükség esetén további tőkét biztosít a M.A.L. számára. Ez utóbbit a német hatóságok kérték, amikor garanciát nyújtottak a M.A.L.-nak adott bankkölcsönhöz.

Az előzetes vizsgálati eljárás folyamán a Breton eladta a M.A.L.-ban birtokolt „Genussrechtskapital”-jogát egy svájci cégnek, amely a KKV-ajánlás melléklete 3. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében Németország tekintetében intézményi befektetőnek minősül. A Breton SpA és a M.A.L. tehát nem lehettek többé társult vállalkozások. A rendelkezésre álló információk alapján azonban a Bizottságnak nem állt módjában megállapítani, hogy a svájci cég a KKV-ajánlás értelmében valódi intézményi befektető és nem a Breton SpA megbízottja.

Amennyiben a M.A.L. a Breton SpA társult/kapcsolt vállalkozása, a KKV-küszöbértékek számításánál a KKV-ajánlás mellékletének 6. cikke értelmében a Bizottságnak figyelembe kell vennie a Breton SpA és a Breton SpA csoportjához tartozó vállalkozások létszámadatait és forgalmát/mérlegét is. Ez utóbbi esetben a KKV-ajánlásban megállapított küszöbértékek nagymértékű meghaladásáról van szó.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a Bizottságnak kételyei vannak azzal kapcsolatban, vajon a M.A.L. KKV-nek minősül-e, következésképpen azzal kapcsolatban is, vajon a bejelentés tárgyát képező 15 %-os KKV-többlettámogatás összeegyeztethetőnek ítélhető-e a közös piaccal.

A LEVÉL SZÖVEGE

„Die Kommission teilt Deutschland mit, dass sie nach Prüfung der Angaben Ihrer Behörden zu der oben genannten Beihilfemaßnahme entschieden hat, das Verfahren nach Artikel 88 Absatz 2 des EG-Vertrags einzuleiten.

1. VERFAHREN

(1)	Mit Schreiben vom 2. Juni 2006 (A/34350) meldeten die deutschen Behörden der Kommission ihre Absicht, der Magdeburger Artolith GmbH — zusätzlich zu Regionalbeihilfen im Rahmen bestehender Regionalbeihilferegelungen — einen KMU-Aufschlag in Höhe von 15 % zu gewähren.

(2)

Mit Schreiben vom 10. Juli 2006 (D/55735), 29. August 2006 (D/57401) und 7. Dezember 2006 (D/60188) forderte die Kommission ergänzende Angaben an. Die deutschen Behörden antworteten mit Schreiben vom 31. Juli 2006 (A/36153 und A/36143), 6. Oktober 2006 (A/37870), 26. Januar 2007 (A/30855) und 23. Februar 2007 (A/31733).

(3)	Mit Schreiben vom 29. März 2007 (A/32777) ersuchten die deutschen Behörden die Kommission, die Würdigung der Beihilfe auszusetzen. Die Kommission gab dem Ersuchen mit Schreiben vom 2. April 2007 (D/51508) statt.

(4)

Mit Schreiben vom 31. August 2007 (A/37113) übermittelten die deutschen Behörden weitere Informationen und ersuchten die Kommission, die Würdigung der gemeldeten Maßnahme wieder aufzunehmen. Da die vorgelegten Informationen für die Würdigung nicht ausreichten, verlangte die Kommission mit Schreiben vom 15. Oktober 2007 (D/54091) weitere Angaben, die die deutschen Behörden mit Schreiben vom 13. November 2007 (A/39237) übermittelten. Am 6. Dezember 2007 fand ein Treffen zwischen den Kommissionsdienststellen und den deutschen Behörden statt; dem folgte ein Auskunftsersuchen der Kommission mit Datum vom 3. Januar 2008 (D/50006), das die deutschen Behörden mit Schreiben vom 6. März 2008 (A/4496) dahin gehend beantworteten, dass weitere Unterlagen vorgelegt werden würden, sobald sie verfügbar seien. Die Kommission teilte den deutschen Behörden mit Schreiben vom 14. März 2008 (D/51140) mit, dass die Zweimonatsfrist, die der Kommission für ihre Entscheidung zur Verfügung steht, erst zu laufen beginnt, wenn diese fehlenden Angaben bei der Kommission eingegangen sind. Mit Schreiben vom 7. Mai 2008 (D/51842) verlangte die Kommission weitere Informationen, die Deutschland am 19. Mai 2008 (A/9174) übermittelte.

(5)

Deutschland meldet die Maßnahme gemäß der Verpflichtung nach Randnummer 3.13 der Entscheidung der Kommission über die Beihilferegelung Gemeinschaftsaufgabe ‚Verbesserung der regionalen Wirtschaftsstruktur‘ (nachstehend ‚GA-Regelung‘) an (3). Danach müssen Einzelbeihilfen angemeldet werden, wenn die Kriterien in Artikel 6 der Verordnung (EG) Nr. 70/2001 der Kommission über die Anwendung der Artikel 87 und 88 des EG-Vertrags auf staatliche Beihilfen an kleine und mittlere Unternehmen (im Folgenden ‚KMU-Verordnung‘) (4) erfüllt sind. Gemäß diesem Artikel sind Einzelbeihilfen für Unternehmen in einem Fördergebiet anzumelden, wenn sich die förderfähigen Gesamtkosten auf mindestens 25 000 000 EUR belaufen und die Nettobeihilfeintensität mindestens 50 % der in der Fördergebietskarte für das betreffende Gebiet ausgewiesenen Nettobeihilfeobergrenze beträgt oder wenn sich das Gesamtvolumen einer Beihilfe auf mindestens 15 000 000 EUR brutto beläuft.

2. BESCHREIBUNG DER BEIHILFE

2.1. Beihilfeempfänger

(6)

Beihilfeempfänger ist die Magdeburger Artolith GmbH (nachstehend ‚M.A.L.‘). Das Unternehmen liegt in einem Fördergebiet nach Artikel 87 Absatz 3 Buchstabe a des EG-Vertrags. M.A.L. wurde 2005 von einer Gruppe natürlicher Personen, der sog. ‚Initiatorengruppe Artolith‘, initiiert und wird kunstharzgebundene Steinplatten herstellen. Einziger Gesellschafter und Geschäftsführer des Unternehmens ist eine natürliche Person, Herr Andreas Gratz.

(7)	Durch eine am 22. Dezember 2005 unterzeichnete Vereinbarung wurde M.A.L. von Breton SpA (nachstehend ‚Breton‘) Genusskapital in Höhe von 7 000 000 EUR zur Verfügung gestellt.

(8)	Am 28. Dezember 2005 unterzeichnete M.A.L. einen Vertra mit Breton über die Lieferung von Maschinen, Ausrüstung und erforderlichem Know-how für die Steinplattenherstellung.

(9)

Ende 2005 hatte M.A.L. vier Mitarbeiter, keinen Umsatz und eine geschätzte Bilanzsumme in Höhe von 37 020 000 EUR. Der ursprünglichen Zuwendungsbescheid vom 15. Dezember 2005 zufolge wurde nach Abschluss des Investitionsvorhabens Ende 2006 von 105 Mitarbeitern ausgegangen Am 6. Juni 2006 genehmigten die deutschen Behörden die Verlängerung des Investitionszeitraums bis Ende 2007.

2.1.1. M.A.L. und die ‚Initiatorengruppe Artolith‘

(10)	Die sog. ‚Initiatorengruppe Artolith‘ hatte ursprünglich die vier Mitglieder […] (5), […], […]und […] (Initiatoren 1-4 im Schaubild weiter unten).

(11)

[…] (Initiator 1) hält 100 % der M.A.L.-Anteile. Die Initiatoren 2 und 3 sind berechtigt, mit je 33 % an einer etwaigen Erhöhung des Kapitals von M.A.L. (Nennwert) teilzunehmen. Den Angaben Deutschlands zufolge sind sie in keiner anderen Weise an M.A.L. beteiligt. Auch haben sie kein Eigenkapital zur Verfügung gestellt. […] (Initiator 4) ist später aus der Initiatorengruppe ausgeschieden und wird sich um den künftigen Vertrieb der M.A.L.-Erzeugnisse in den USA kümmern.

(12)	[…] […]und […] (Initiatoren 1-3) halten je 33 % der Anteile an dem Unternehmen Agrar Biologisches Institut GmbH (nachstehend ‚ABI‘).

(13)

Zum Zeitpunkt der Anmeldung war ABI nicht auf dem Markt aktiv. Das Unternehmen wurde zur Entwicklung und Herstellung von Naturharz aus erneuerbaren Quellen gegründet. Deutschland bestätigte, etwaige zukünftige Geschäfte zwischen ABI und M.A.L. würden nach dem Fremdvergleichsgrundsatz (arms-length principle) abgewickelt.

2.1.2. M.A.L. und Breton

(14)

Bei Breton handelt es sich um ein großes Unternehmen mit Sitz im italienischen Castello di Godego, das im Bereich der Entwicklung und Herstellung von Maschinen, Ausrüstung und immateriellen Anlagewerten für die Verarbeitung von Naturstein sowie in der Herstellung und Verarbeitung von Verbundstein tätig ist.

(15)

Breton selbst gehört dem Unternehmen SIGEP SpA (nachstehend ‚SIGEP‘) an, das in die Kategorie der Großunternehmen fällt. Bei SIGEP handelt es sich um eine Holding aus vier Unternehmen: eines ist Breton selbst, ein anderes die Breton-Niederlassung in den USA ‚Breton USA Customer Services Cooperation‘.

(16)

Deutschland hat dazu folgende Angaben gemacht:

—	es besteht keinerlei Verbindung zwischen der US-Niederlassung von Breton und der oben erwähnten künftigen Vertriebsstruktur von M.A.L. in den USA,

—	kein Mitglied der Initiatorengruppe Artolith steht in irgend einer vertraglichen Verbindung zu Breton, und

—	Breton und ABI stehen nicht in vertraglicher Verbindung zueinander.

(17)

Ein wesentlicher Geschäftsbereich von Breton sind Fabrikanlagen zur Herstellung von Verbundstein. Angaben des Unternehmens zufolge kann seinem technologischen Know-how weltweit kein anderes Unternehmen Konkurrenz machen. Die in Fabrikanlagen von Breton eingesetzten Technologien sind durch internationale Patente und Lizenzen geschützt (6). Breton ist Eigentümer der über Patente und Warenzeichen geschützten Technologie zur Herstellung von harzgebundenen Verbundsteinplatten (compound stone raisin-bounded slabs) (Bretonstone®slabs) und zementgebundenen Platten (cement-bound slabs) (Bretonstonecem®slabs).

(18)	Am 22. Dezember 2005 erklärte sich Breton bereit, M.A.L. 7 000 000 EUR zuzuführen, nachdem die Bank Hypo Alpe-Adria AG die Gewährung eines zur Finanzierung des Investitionsvorhabens von M.A.L. erforderlichen Darlehens in Höhe von 22 708 700 EUR bestätigte.

(19)

Der Genussrechtskapital-Vertrag zwischen M.A.L. und Breton klassifiziert den Beitrag von Breton als Genussrechtskapital, das in der Bilanz 2005 von M.A.L. als Eigenkapital ausgewiesen wird. Das Genussrechtskapital wird auf unbegrenzte Zeit überlassen. Der zugrunde liegende Vertrag kann frühestens zum 31. Dezember 2015 gekündigt werden, wobei eine Kündigungsfrist von zwei Jahren einzuhalten ist.

(20)	Der Vertrag gibt Breton spezifische Informationsrechte, jedoch keine Stimmrechte (7), die eine Einmischung in die Geschäfte von M.A.L. erlauben würden.

(21)	Breton erhält eine ertragsunabhängige Vergütung in Höhe von jährlich 3,5 % der investierten 7 000 000 EUR Genussrechtskapital. Ferner erhält Breton 2,5 % des Ertrags von M.A.L. vor Zinsen und Steuern. Beide Vergütungen setzen für das betreffende Jahr einen Jahresüberschuss voraus.

(22)	Im Falle eines Jahresfehlbetrags trägt Breton die Verluste des Unternehmens durch Verlustbeteiligung mit. Gemäß Vertrag steht das Genussrechtskapital dann selbst hinter dem Stammkapital von M.A.L. zurück (8).

(23)	Breton darf die Genussrechte nur im Einvernehmen mit M.A.L. mit einer Hypothek belasten, verkaufen oder anderweitig übertragen. M.A.L. stimmt jedoch einer Übertragung innerhalb der oben erwähnten SIGEP-Holding unwiderruflich zu.

(24)	Das Genussrechtskapital von Breton steht hinter allen anderen Gläubigern von M.A.L. zurück.

(25)	Die Möglichkeit, die Genussrechte in Anteile an der Gesellschaft umzuwandeln, ist im Vertrag nicht vorgesehen.

(26)

Mit Schreiben vom 31. August 2007 teilte Deutschland der Kommission mit, dass die von M.A.L. an Breton emittierten Genussrechte am 27. Juli 2007 verkauft wurden, und zwar an SFC Swiss Forfaiting Company (nachstehend ‚SFC‘), ein Unternehmen, das nach Auffassung Deutschlands zu den institutionellen Anlegern im Sinne von Artikel 3 des Anhangs zur Empfehlung der Kommission vom 6. Mai 2003 betreffend die Definition der Kleinstunternehmen sowie der kleinen und mittleren Unternehmen (9) (nachstehend ‚KMU-Empfehlung‘) gehört.

(27)	Auf Grundlage der der Kommission zu diesem Zeitpunkt vorliegenden Angaben scheint die beschriebene Struktur sich folgendermaßen darzustellen:

2.2. Investitionsvorhaben und Kosten

(28)	M.A.L. baut in Magdeburg ein neues Werk, in dem kunstharzgebundene Steinplatten hergestellt werden sollen. Das Projekt hat 2005 begonnen und sollte Ende 2006 abgeschlossen sein, die Laufzeit wurde jedoch bis Ende 2007 verlängert.

(29)

Die Gesamtinvestitionskosten für das Vorhaben belaufen sich auf 49 800 000 Mio. EUR. Die nominalen Gesamtkosten schlüsseln sich wie folgt auf:

	Gesamtkosten (EUR)
Grundstück	[…]
Gebäude	[…]
Maschinen/Ausrüstung/Fahrzeuge	[…]
Gesamt	49 800 000

(30)

Am 28. Dezember 2005 unterzeichnete Breton einen Liefervertrag mit M.A.L. im Wert von 36 800 000 EUR über den Verkauf der erforderlichen Ausrüstung für die geplante Produktion, eine einfache (non-exclusive) Lizenz für die Herstellung der genannten Erzeugnisse, die Bereitstellung des erforderlichen Know-hows, Mitarbeiter-Fortbildung für M.A.L. und Dienste im Zusammenhang mit der kalten und heißen Prüfung der künftigen Fabrik.

2.3. Finanzierung

(31)

Das Vorhaben wird aus Eigenmitteln und über ein Bankdarlehen finanziert, ergänzt durch die beantragten Fördermittel:

Quelle	Betrag (EUR) Nennwert
Eigenmittel (‚Genussrechtskapital‘)	7 000 000
(Privates) Bankdarlehen — (76 % besichert durch staatliche Bürgschaften)	22 708 800
Zuschuss im Rahmen der GA-Regelung	9 705 500
Investitionszulage	10 385 800
Gesamt	49 800 000

(32)	Wie von den deutschen Behörden bei Gewährung der Bürgschaft für das von der Hypo Alpe-Adria AG an die M.A.L. gewährte Darlehen verlangt, hat Breton sich bereit erklärt, M.A.L. weitere 1 000 000 EUR zu überlassen, sollte dies im Verlauf des Investitionsvorhabens erforderlich werden.

2.4. Rechtsgrundlage

(33)

Als Rechtsgrundlage für die Regionalbeihilfe und den KMU-Aufschlag wurden angegeben:

—	Gemeinschaftsaufgabe ‚Verbesserung der regionalen Wirtschaftsstruktur‘ (10) (‚GA-Regelung‘),

—	Investitionszulagengesetz im Jahr 2005 (nachstehend: ‚IZ-Regelung‘) (11),

—	Programm für unmittelbare Bürgschaften des Bundes und der Länder in den neuen Bundesländern und Berlin Ost (12).

2.5. Art/Höhe der Beihilfe und Beihilfeintensität

(34)	Zum Zeitpunkt der Anmeldung beabsichtigte Deutschland, M.A.L. im Rahmen der oben genannten Regelungen Beihilfen in einer Gesamthöhe von max. 20 177 593 EUR, d. h. 42,03 % der förderfähigen Kosten von 48 000 000 EUR, zu gewähren (13).

(35)	Die Beihilfen sollen in Form eines unmittelbaren Investitionszuschusses in Höhe von 9 705 500 EUR auf Grundlage der GA-Regelung und in Form einer Investitionszulage in Höhe von max. 10 385 800 EUR im Rahmen der IZ-Regelung gewährt werden.

(36)	Außerdem werden die deutschen Behörden im Rahmen des Programms für unmittelbare Bürgschaften eine Bürgschaft für 76 % eines von der Hypo-Alpe Adria-Bank AG gewährten privaten Bankdarlehens über 22 708 800 EUR übernehmen. Der Beihilfebetrag der Bürgschaft beläuft sich auf 86 293 EUR (14).

(37)

Im Gesamtbeihilfebetrag ist ein KMU-Aufschlag in Höhe von 15 % enthalten, was 7 200 000 EUR entspricht. Mit Schreiben vom 19. Mai 2008 teilte Deutschland der Kommission mit, dass der KMU-Aufschlag auf Grundlage der IZ-Regelung gewährt wird und auf Grundlage der GA-Regelung bereits ein Regionalbeihilfebetrag in Höhe von 7 764 400 EUR ausgezahlt wurde. Vor diesem Hintergrund werde Deutschland die Beihilfeintensität (ohne Aufschläge) für Großunternehmen im Rahmen der IZ-Regelung (12,5 %) auf bis zu 25 % (wie für KMU zulässig) erhöhen, sofern die Kommission den KMU-Aufschlag für M.A.L. genehmigt.

3. BEIHILFERECHTLICHE WÜRDIGUNG

(38)

Gemäß Artikel 6 Absatz 1 der Verordnung (EG) Nr. 659/1999 des Rates vom 22. März 1999 (15) enthält die Entscheidung über die Einleitung eines förmlichen Prüfverfahrens eine Zusammenfassung der wesentlichen Sach- und Rechtsfragen, eine vorläufige Würdigung des Beihilfecharakters der geplanten Maßnahme durch die Kommission und Ausführungen über ihre Bedenken hinsichtlich der Vereinbarkeit mit dem Gemeinsamen Markt.

3.1. Anmeldungspflicht

(39)

Da erstens die förderfähigen Gesamtkosten des M.A.L.-Vorhabens 48 000 000 EUR betragen und die Nettobeihilfeintensität 50 % der in dieser Region anwendbaren Beihilfenintensität übersteigt und zweitens die Bruttobeihilfe 15 000 000 EUR beträgt, werden mit dem Vorhaben die Schwellenwerte gemäß Artikel 6 der KMU-Verordnung überschritten, was zur Einzelanmeldungspflicht führt. Deutschland hat den KMU-Aufschlag vor seiner Anwendung angemeldet und ist somit seiner verfahrensrechtlichen Pflicht nachgekommen.

(40)

Gemäß ihrer Entscheidungspraxis (16) beschränkt die Kommission ihre Würdigung in Fällen, in denen lediglich der KMU-Aufschlag angemeldet wurde, auf die Frage, ob der Beihilfeempfänger als KMU eingestuft werden kann und Anspruch auf den KMU-Aufschlag von höchstens 15 % gemäß Artikel 4 Absatz 3 Buchstabe b der KMU-Verordnung hat. Es liegen keine branchenspezifischen Gründe vor, den KMU-Aufschlag nicht zu gewähren.

3.2. Vereinbarkeit/Würdigung der Kriterien für den KMU-Aufschlag

(41)	Nach Auffassung Deutschlands ist M.A.L. Empfänger des KMU-Aufschlags. Deutschland erklärte, bei dem Unternehmen handele es sich um ein KMU im Sinne der KMU-Empfehlung.

(42)

In Artikel 2 des Anhangs zur KMU-Empfehlung werden kleine und mittlere Unternehmen definiert als Unternehmen:

—	die weniger als 250 Personen beschäftigen, und

—	einen Jahresumsatz von höchstens 50 Mio. EUR erzielen und/oder deren Jahresbilanzsumme sich auf höchstens 43 Mio. EUR beläuft.

(43)

Um zu ermitteln, ob diese Schwellenwerte eingehalten werden, muss die Kommission zunächst festlegen, welche Daten zugrunde zu legen sind. Dies hängt davon ab, ob es sich bei M.A.L. um ein ‚eigenständiges‘, ein ‚verbundenes‘ oder ein ‚Partnerunternehmen‘ im Sinne von Artikel 3 des Anhangs zur KMU-Empfehlung handelt.

3.2.1. Eigenständiges Unternehmen?

(44)

Artikel 87 Absatz 1 des EG-Vertrags stützt sich bei der Definition des Beihilfeempfängers auf den Begriff des Unternehmens. Gemäß Europäischem Gerichtshof (17) muss es sich bei dem ‚Unternehmen‘ nicht unbedingt um eine bestimmte juristische Person handeln, sondern es kann eine wirtschaftliche Gruppe von Gesellschaften sein, die wesentlich stärker ist als ein einzelnes KMU.

(45)

Um zu entscheiden, ob M.A.L. ein eigenständiges Unternehmen ist oder mit einem anderen Unternehmen eine wirtschaftliche Gruppe bildet (‚Partnerunternehmen‘ oder ‚verbundenes‘ Unternehmen), sind verschiedene Faktoren zu prüfen. Gemäß Artikel 3 Absatz 2 des Anhangs zur KMU-Empfehlung handelt es sich um ‚Partnerunternehmen‘, wenn ein Unternehmen (vorgeschaltetes Unternehmen) — allein oder gemeinsam mit einem oder mehreren verbundenen Unternehmen — 25 % oder mehr des Kapitals oder der Stimmrechte des anderen Unternehmens (nachgeschaltetes Unternehmen) hält. Um ‚verbundene Unternehmen‘ handelt es sich gemäß Artikel 3 Absatz 3 Buchstabe c des Anhangs zur KMU-Empfehlung, wenn ein Unternehmen gemäß einem mit dem anderen Unternehmen abgeschlossenen Vertrag oder aufgrund einer Klausel in dessen Satzung berechtigt ist, einen beherrschenden Einfluss auf dieses Unternehmen auszuüben.

(46)	Deutschland hat Angaben zu M.A.L. übermittelt, die der Feststellung dienen, ob ein anderes Unternehmen mit M.A.L. gemeinsam eine wirtschaftliche Gruppe bildet.

(47)	Diesen Informationen zufolge ist Herr Gratz alleiniger Anteilseigner (100 %) von M.A.L.

(48)	Ferner teilte Deutschland der Kommission mit, dass M.A.L. von der sog. ‚Initiatorengruppe Artolith‘ gegründet wurde und an Breton für das von diesem Unternehmen überlassene Genussrechtskapital in Höhe von 7 000 000 EUR Genussrechte emittiert hat.

(49)	Um festzustellen, ob es sich bei M.A.L. um ein eigenständiges Unternehmen handelt, wird die Kommission daher zunächst die Verbindungen zwischen M.A.L. und der ‚Initiatorengruppe Artolith‘ und anschließend die Verbindungen zwischen M.A.L. und Breton prüfen.

3.2.1.1. M.A.L. und die ‚Initiatorengruppe Artolith‘

(50)	Die ‚Initiatorengruppe Artolith‘ bestand ursprünglich aus vier natürlichen Personen (siehe Schaubild unter Randnummer 27 dieser Entscheidung: Initiatoren 1-4).

(51)

Initiator 1 […] hält 100 % der Anteile an M.A.L. Die Initiatoren 2 und 3 haben das Recht, zu je 33 % an einer etwaigen Kapitalerhöhung von M.A.L. teilzunehmen. Wie Deutschland der Kommission mitteilte, halten die Initiatoren 1-3 je 33 % der Anteile an ABI, einem Unternehmen, das zur Entwicklung und Herstellung von Naturharz aus erneuerbaren Quellen gegründet wurde. Zum Zeitpunkt der Anmeldung war ABI nicht auf dem Markt aktiv, so dass sich der Umsatz auf 0 belief und das Unternehmen keine Mitarbeiter hatte. Deutschland bestätigte, etwaige zukünftige Geschäfte zwischen ABI und M.A.L. würden nach dem Fremdvergleichsgrundsatz (arms-length principle) abgewickelt.

(52)	Initiator 4 ist später aus der Initiatorengruppe ausgeschieden und wird sich um den künftigen Vertrieb der M.A.L.-Erzeugnisse in den USA kümmern. Deutschland bestätigte, dass zwischen Initiator 4 und dem Netz von Breton in den USA keine Verbindungen bestehen.

(53)

Selbst wenn Initiator 1 […], einziger Gesellschafter von M.A.L., 33 % der Anteile an ABI hält, kann durch eine natürliche Person keine Partnerschaft zwischen zwei Unternehmen entstehen. Auch sind die Initiatoren 2 und 3, die je 33 % der Anteile an ABI halten, abgesehen von ihrem Recht zur Teilnahme an einer etwaigen Kapitalerhöhung von M.A.L., in keiner anderen Form an M.A.L. beteiligt und stellen kein Eigenkapital.

(54)	Unter diesen Umständen scheint durch die ‚Initiatorengruppe Artolith‘ keine Partnerschaft im Sinne von Artikel 3 des Anhangs zur KMU-Empfehlung zwischen M.A.L. und ABI entstehen zu können.

3.2.1.2. M.A.L. und Breton

(55)	Am 22. Dezember 2005 unterzeichneten M.A.L. und Breton einen Genussrechtskapital-Vertrag, demzufolge M.A.L. für das von Breton überlassene Genussrechtskapital in Höhe von 7 000 000 EUR Genussrechte an dieses Unternehmen emittiert hat.

(56)

Die Frage, ob spezifische Formen von Mezzanin-Kapital Eigenkapital darstellen oder vielmehr als Verbindlichkeiten (Darlehen) einzustufen sind, ist in den Rechtsvorschriften verschiedener Mitgliedstaaten äußerst uneinheitlich geregelt. Auch innerhalb einzelner Mitgliedstaaten gehen Banken ziemlich unterschiedlich mit Mezzanin-Kapital um.

(57)

Wie es scheint, hat Mezzanin-Kapital den Charakter eines hybriden Finanzierungsinstruments, das sich flexibel zwischen reinem Eigenkapital und reinen Verbindlichkeiten ansiedelt. Es handelt sich dabei nicht um ein eigenständiges Finanzierungsinstrument — wie Darlehen oder Aktien — msondern um eine hybride Finanzierungsform, in deren Rahmen verschiedene langfristige Instrumente — wie u. a. das oben genannte Genussrechtskapital — zum Einsatz kommen.

(58)

Mezzanin-Finanzierungsinstrumenten scheint gemein zu sein, dass sie flexibel strukturiert und in fast jeder Weise kombiniert werden können, damit genau auf die spezifischen Finanzierungsbedürfnisse von Privatunternehmen zugeschnittene Lösungen zustande kommen. Bei Höhe, Laufzeit, Fälligkeit, zeitlicher Abstimmung, Rückzahlungsweise und Vergütung scheinen große Spielräume zu bestehen.

(59)

Die Einstufung von Mezzanin-Kapital als Eigenkapital oder Verbindlichkeiten ist offenbar äußerst komplex und hängt stark von den spezifischen Klauseln des Vertrags über die jeweilige Finanzierungsmaßnahme ab. Bei Equity Mezzanine Capital (bilanziellem Eigenkapital) ist die Stellung des Anlegers in etwa dem einen Gesellschafter vergleichbar. Umgekehrt ist sie bei Debt Mezzanine Capital (bilanziellen Verbindlichkeiten) der eines Kapitalgebers vergleichbar.

(60)

Auf Grundlage der bisher verfügbaren Informationen bezweifelt die Kommission, dass es sich bei dem Genussrechtskapital-Vertrag zwischen M.A.L. und Breton um ein reines Darlehen handelt und keine Partnerschaft oder Verbindungen im Sinne von Artikel 3 des Anhangs zur KMU-Empfehlung zwischen den Unternehmen entstehen. Die Zweifel beruhen auf den Angaben in der Bilanz von M.A.L., im Genussrechtskapital-Vertrag, im Liefervertrag und im Bürgschaftsvertrag.

Bilanz von M.A.L.

(61)

In der einschlägigen, nach deutschen Rechtsvorschriften erstellten Bilanz von M.A.L. für 2005 wird das Genussrechtskapital (7 000 000 EUR) von Breton als Eigenkapital ausgewiesen und macht über 25 % des Eigenkapitals von M.A.L. aus, das sich Ende 2005 auf 8 552 020 EUR belief. Unter diesen Umständen könnten die beiden Unternehmen im Sinne von Artikel 3 des Anhangs zur KMU-Verordnung als Partnerunternehmen oder, angesichts der besonderen vertraglichen Verbindungen zwischen M.A.L. und Breton, sogar als verbundene Unternehmen betrachtet werden.

Genussrechtskapital-Vertrag zwischen M.A.L. und Breton

(62)	Das Genussrechtskapital wird auf unbegrenzte Zeit überlassen; der Vertrag kann frühestens zum 31. Dezember 2015 beendet werden, wenn der Darlehensvertrag zwischen Hypo Alpe-Adria AG und M.A.L. ausläuft, und es gilt eine Kündigungsfrist von zwei Jahren.

(63)	Im Falle eines Jahresüberschusses von M.A.L. erhält Breton eine ertragsunabhängige Vergütung in Höhe von jährlich 3,5 % sowie 2,5 % des Ertrags von M.A.L. vor Zinsen und Steuern. Im Falle eines Jahresfehlbetrags wird Breton an den Verlusten von M.A.L. beteiligt.

(64)	Im Falle eines Jahresfehlbetrags steht das Genussrechtskapital nicht nur hinter allen anderen Gläubigern der M.A.L., sondern selbst hinter dem Stammkapital der M.A.L. zurück.

Liefervertrag zwischen M.A.L. und Breton

(65)	Neben dem Genussrechtskapital-Vertrag unterzeichnete M.A.L. am 28. Dezember 2005 mit Breton einen Vertrag über die Lieferung von Maschinen, Ausrüstung und erforderlichem Know-how für die Steinplattenherstellung im Wert von 36 800 000 EUR, der zu den förderfähigen Kosten gerechnet wurde.

(66)

M.A.L. muss sich in seinen Werbeanzeigen, Marketingstrategien und auf seiner Website auf Warenzeichen und Technologie von Breton beziehen, so dass das Interesse von Breton an der Präsenz seiner Technologie und seiner Erzeugnisse auf dem deutschen Markt als weitere Verbindung zwischen den beiden Unternehmen gewertet werden könnte.

Bürgschaftsvertrag zwischen M.A.L., Deutschland und Hypo Alpe-Adria AG

(67)

Die deutschen Behörden, die für die Bürgschaft für das von der Hypo Alpe-Adria AG an die M.A.L. gewährte Darlehen zuständig sind, machten es Breton zur Auflage, weiteres Kapital in Höhe von 1 000 000 EUR zu überlassen, sollte dies im Zusammenhang mit dem Vorhaben erforderlich werden (was von Breton akzeptiert wurde).

(68)

Angesichts dieser engen Verbindungen zwischen M.A.L. und Breton hat die Kommission Bedenken hinsichtlich der Einstufung von M.A.L. als eigenständiges Unternehmen im Sinne von Artikel 3 des Anhangs zur KMU-Empfehlung, auch wenn Breton lediglich über Informations- und nicht über Stimmrechte verfügt und eine Umwandlung der Genussrechte in Gesellschaftsanteile nicht möglich ist.

3.2.1.3. M.A.L. und SFC

(69)

Während des vorläufigen Prüfverfahrens teilte Deutschland der Kommission mit, Breton habe sein Genussrechtskapital an die schweizerische Firma SFC verkauft, die nach Auffassung Deutschlands den institutionellen Anlegern im Sinne von Artikel 3 Absatz 2 Buchstabe c (18) des Anhangs zur KMU-Empfehlung zuzurechnen ist.

(70)

Im Allgemeinen beurteilt die Kommission einen Fall auf Grundlage der Angaben zum Anmeldungszeitpunkt. Spätere Änderungen werden normalerweise nur dann berücksichtigt, wenn sonst eine vollständige Beurteilung der wirtschaftlichen Situation zum Anmeldungszeitpunkt nicht möglich wäre. Auf diese Weise verhindert die Kommission die Umgehung der KMU-Definition. Ist ein Unternehmen bereits zum Zeitpunkt der ursprünglichen Anmeldung kein KMU im Sinne der KMU-Empfehlung, bezweifelt die Kommission sehr, dass nachträgliche Änderungen, die der Kommission nach der ursprünglichen Anmeldung mitgeteilt werden, dem Unternehmen den KMU-Status verleihen können. Nach Auffassung der Kommission ist zu beachten, dass die Finanzstruktur des Beihilfeempfängers möglicherweise künstlich manipuliert wird, damit der Förderbetrag steigt. Sollte dies der Fall sein, lässt die Kommission die nach der Anmeldung erfolgten Änderungen unberücksichtigt.

(71)

Da Deutschland den Vertrag zwischen Breton und SFC über den Verkauf des Genussrechtskapitals an SFC nicht übermittelt hat, konnte die Kommission nicht feststellen, ob es sich bei SFC wirklich um einen institutionellen Anleger im Sinne der KMU-Empfehlung handelt. Und selbst wenn SFC als institutioneller Anleger anzusehen wäre, kann die Kommission nicht ausschließen, dass SFC als Treuhänder (Trustee) für Breton agierte. Aufgrund der zur Verfügung stehenden Informationen kann die Kommission nicht ausschließen, dass Breton nicht auf bestimmte Weise von dem KMU-Aufschlag profitieren wird (z. B. durch höhere Vergütung von SFC, wenn M.A.L. den KMU-Aufschlag erhält), denn es liegen keine Angaben über den Verkaufspreis der Genussrechte oder etwaige im Vertrag über den Verkauf der Genussrechte enthaltene Bedingungen vor. Der Verkauf der Genussrechte von Breton an SFC hat nach Auffassung der Kommission daher keine Auswirkungen auf die Bedenken hinsichtlich des KMU-Status von M.A.L.

3.2.2. Finanzielle Schwellenwerte und Mitarbeiterzahlen

(72)

Im Rahmen der Prüfung, ob es sich bei einem Unternehmen um ein KMU handelt und ob es den KMU-Aufschlag erhalten darf, berücksichtigt die Kommission bei Berechnung der finanziellen Schwellenwerte und Mitarbeiterzahlen alle Partnerunternehmen und verbundenen Unternehmen. Gemäß Artikel 6 Absatz 2 des Anhangs zur KMU-Empfehlung erfolgt die Anrechnung bei Partnerunternehmen proportional zu dem Anteil der Beteiligung am Kapital oder an den Stimmrechten (wobei der höhere dieser beiden Anteile zugrunde gelegt wird) und beträgt bei verbundenen Unternehmen 100 %.

(73)

Wie oben dargelegt, bezweifelt die Kommission, dass es sich bei M.A.L. um ein eigenständiges Unternehmen handelt; vielmehr scheint M.A.L. ein Partnerunternehmen von Breton oder ein mit Breton verbundenes Unternehmen zu sein. Bei Berechnung der KMU-Schwellenwerte sollte die Kommission gemäß Artikel 6 Absatz 3 des Anhangs zur KMU-Empfehlung daher auch die Mitarbeiterzahl und den Umsatz/die Bilanz von Breton und der Gruppe, der Breton angehört (also SIGEP), berücksichtigen.

(74)

Bei Prüfung der Frage, ob es sich bei dem Beihilfeempfänger um ein KMU handelt, beziehen sich die Daten, die für die Berechnung der Mitarbeiterzahl und der finanziellen Schwellenwerte herangezogen werden, gemäß Artikel 4 des Anhangs zur KMU-Empfehlung auf den letzten Rechnungsabschluss und werden auf Jahresbasis berechnet. Bei einem neu gegründeten Unternehmen wie M.A.L., das noch keinen Abschluss für einen vollständigen Rechnungszeitraum vorlegen kann, werden die entsprechenden Werte im Geschäftsjahr 2005 nach Treu und Glauben geschätzt. Bei Breton und SIGEP jedoch handelt es sich nicht um neu gegründete Unternehmen, so dass bei der Berechnung der gemeinsamen Mitarbeiterzahlen und Finanzdaten der letzte vollständige Rechnungszeitraum herangezogen wird. Da der KMU-Aufschlag 2006 angemeldet wurde, handelt es sich beim letzten vollständigen Rechnungszeitraum, für den die betreffenden etwaigen Partnerunternehmen/verbundenen Unternehmen einen Abschluss vorlegen können, um das Jahr 2005 (19).

(75)

Auf Grundlage der von Deutschland für 2005 übermittelten Angaben scheint der für den KMU-Status geltende Schwellenwert von 43 Mio. EUR Bilanzsumme für M.A.L. und seine Partnerunternehmen/verbundenen Unternehmen überschritten zu sein, da 2005 die Bilanzsumme von M.A.L. geschätzte 37 020 000 EUR, die von Breton 129 492 024 EUR und diejenige von SIGEP 129 747 208 EUR beträgt. Gemäß Artikel 6 Absatz 3 des Anhangs zur KMU-Empfehlung werden den Daten für ein Unternehmen, das Partnerunternehmen/verbundene Unternehmen hat, die Daten für diese Unternehmen anteilsmäßig (bei Partnerunternehmen) bzw. zu 100 % (bei verbundenen Unternehmen) hinzugerechnet, sofern diese Daten noch nicht durch Konsolidierung erfasst sind.

(76)	Auch der Schwellenwert für die Mitarbeiterzahl scheint bei Einbeziehung der beiden Partnerunternehmen/verbundenen Unternehmen überschritten zu werden: M.A.L. hatte 2005 vier Mitarbeiter; auf Grundlage der vorliegenden Informationen scheint Breton 2005 über 400 Mitarbeiter beschäftigt zu haben.

(77)	Die in der KMU-Empfehlung vorgegebenen Schwellenwerte scheinen somit weit überschritten zu werden, wenn es sich bei M.A.L. und Breton um Partnerunternehmen/verbundene Unternehmen handelt.

4. SCHLUSSFOLGERUNG

(78)

Die Kommission bezweifelt nach vorläufiger Prüfung, dass es sich bei M.A.L. um ein KMU im Sinne der KMU-Empfehlung handelt. M.A.L. und Breton scheinen eine ‚wirtschaftliche Einheit‘ zu bilden. Die Kommission ist nicht in der Lage, anhand der vorliegenden Angaben eine Entscheidung über den KMU-Status von M.A.L. zu treffen und hält eine eingehendere Prüfung des Status von M.A.L. für erforderlich. Wenn die Kommission im Rahmen der vorläufigen Prüfung nicht alle Schwierigkeiten bei der Prüfung der Frage, ob die Beihilfe mit dem Gemeinsamen Markt vereinbar ist, ausräumen kann, muss sie alle sachdienlichen Konsultationen führen und daher das Verfahren nach Artikel 88 Absatz 2 des EG-Vertrags einleiten. Dadurch erhalten Dritte, auf die sich die Gewährung der Beihilfe auswirken kann, Gelegenheit zur Stellungnahme. Die Kommission wird die Maßnahme sowohl unter Berücksichtigung von Angaben des betreffenden Mitgliedstaats als auch der von Dritten übermittelten Informationen prüfen und dann ihre endgültige Entscheidung erlassen.

(79)	Diese Prüfung greift der Frage des KMU-Status von M.A.L. in keiner Weise voraus.

5. ENTSCHEIDUNG

(80)

Die Kommission fordert Deutschland im Rahmen des Verfahrens nach Artikel 88 Absatz 2 des EG-Vertrags auf, innerhalb eines Monats nach Eingang dieses Schreibens seine Stellungnahme abzugeben und alle Informationen zu übermitteln, die für die Beurteilung der Bedenken hinsichtlich der Beziehungen zwischen M.A.L. und Breton sachdienlich sein könnten. Deutschland wird aufgefordert, unverzüglich eine Kopie dieses Schreibens an den potenziellen Beihilfeempfänger weiterzuleiten.

(81)	Die Kommission verweist Deutschland auf die aussetzende Wirkung von Artikel 88 Absatz 3 des EG-Vertrags sowie auf Artikel 14 der Verordnung (EG) Nr. 659/1999, wonach alle unrechtmäßig gewährten Beihilfen vom Empfänger zurückgefordert werden können.

(82)

Die Kommission teilt Deutschland mit, dass sie die Beteiligten durch die Veröffentlichung des vorliegenden Schreibens und einer aussagekräftigen Zusammenfassung dieses Schreibens im Amtsblatt der Europäischen Union von der Beihilfesache in Kenntnis setzen wird. Außerdem wird sie Beteiligte in den EFTA-Staaten, die das EWR-Abkommen unterzeichnet haben, durch Veröffentlichung einer Bekanntmachung in der EWR-Beilage zum Amtsblatt der Europäischen Union und die EFTA-Überwachungs behörde durch Übermittlung einer Kopie dieses Schreibens in Kenntnis setzen. Alle vorerwähnten Beteiligten werden aufgefordert, ihre Stellungnahme innerhalb eines Monats nach dem Datum dieser Veröffentlichung abzugeben.”

(1) Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 33. o.).

(2) HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(3) Entscheidung der Kommission N 642/02 vom 1. Oktober 2003, ABl. C 284 vom 27.11.2003.

(4) Verordnung (EG) Nr. 70/2001 der Kommission vom 12. Januar 2001 über die Anwendung der Artikel 87 und 88 des EG-Vertrags auf staatliche Beihilfen an kleine und mittlere Unternehmen (ABl. L 10 vom 13.1.2001, S. 33).

(5) Geschäftsgeheimnis

(6) http://www.breton.it/dynamic/en/azienda/attivita.php

(7) Die Klausel in § 6 des Vertrags lautet: ‚Die Genussrechte gewähren Gewinnrechte, die keine Mitgliedsrechte, insbesondere keine Teilnahme-, Mitwirkungs- und Stimmrechte in der Gesellschafterversammlung der M.A.L. beinhalten. Breton hat jedoch Anspruch auf Einsicht in den Jahresabschluss und den Erläuterungsbericht der M.A.L.‘

(8) Die Klausel in § 3 des Vertrags lautet: ‚Weist M.A.L. in ihrem Jahresabschluss einen Jahresfehlbetrag aus, so nimmt das Genussrechts-Kapital am Verlust von M.A.L. bis zur vollen Höhe dadurch teil, dass das Genussrechts-Kapital vorrangig vor dem Stammkapital der Gesellschaft vermindert wird. Die Rückzahlungsansprüche von Breton reduzieren sich entsprechend‘.

(9) ABl. L 124 vom 20.5.2003, S. 36.

(10) Gesetz über die Gemeinschaftsaufgabe (GA) ‚Verbesserung der regionalen Wirtschaftsstruktur‘ vom 6. Oktober 1969 in Verbindung mit den einschlägigen Bestimmungen von Teil II des 31. Rahmenplans zur GA. Die jüngste Verlängerung dieser Regelung wurde durch die Entscheidung der Kommission über die Beihilfe N 642/02 vom 1. Oktober 2003 (ABl. C 284 vom 27.11.2003, S. 2) genehmigt.

(11) Durch die Entscheidung N 142a/04 der Kommission vom 19. Januar 2005 genehmigt (ABl. C 235 vom 23.9.2005, S. 4).

(12) Durch die Entscheidung N 297/91 der Kommission vom 15. Juni 1991 genehmigt.

(13) Im GA-Bescheid zählen die Kosten für Grundstück in Höhe von 1 800 000 EUR nicht zu den förderfähigen Kosten.

(14) Gemäß der genehmigten und bis 2006 angewendeten Bürgschaftsregelung beläuft sich der Beihilfewert einer Bürgschaft auf 0,5 % der verbürgten Summe. Bei einer verbürgten Summe in Höhe von 17 258 612 EUR beläuft sich die Beihilfe auf 86 293 EUR. Ausgedrückt als Prozentsatz der Gesamtinvestition von 48 000 000 EUR beträgt die Beihilfe 0,17 %.

(15) ABl. L 83 vom 27.3.1999, S. 1.

(16) Sache N 324/04, Sache N 457/04, N 560/04 und Sache N 122/05: Würde die Einzelanmeldungspflicht gemäß Randummer 3.13 der Verlängerungsentscheidung dahingehend ausgelegt, dass die Kommission eine vollständige Würdigung der Regionalbeihilfe (einschließlich der Frage, ob der Ausgangsbetrag die geltende Obergrenze nicht überschreitet und ob die Beihilfe auf der Grundlage der genehmigten Regelungen gewährt wird) vornehmen müsste, würde dies auf eine Benachteiligung der KMU gegenüber Großunternehmen hinauslaufen, da Großunternehmen bei gleichen förderfähigen Investitionskosten Beihilfen von bis zu 35 % dieser Kosten ohne Einzelanmeldungspflicht erhalten könnten.

(17) Rechtssache 323/82, Urteil vom 14. November 1984, Intermills/ Kommission, Slg. 3809.

(18) Diesem Artikel zufolge gilt ein Unternehmen weiterhin als eigenständig, auch wenn der Schwellenwert von 25 % erreicht oder überschritten wird, sofern es sich um einen institutionellen Anleger handelt und unter der Bedingung, dass dieser nicht im Sinne von Absatz 3 einzeln oder gemeinsam mit dem betroffenen Unternehmen verbunden ist. Unternehmen sind verbunden, wenn ein Unternehmen gemäß einem mit dem anderen Unternehmen abgeschlossenen Vertrag berechtigt ist, einen beherrschenden Einfluss auf dieses Unternehmen auszuüben. Es besteht die Vermutung, dass kein beherrschender Einfluss ausgeübt wird, sofern sich der Anleger nicht direkt oder indirekt in die Verwaltung des betroffenen Unternehmens einmischt.

(19) Artikel 2 Absatz 2 des Anhangs zur KMU-Empfehlung lautet: ‚Stellt ein Unternehmen am Stichtag des Rechnungsabschlusses fest, dass es auf Jahresbasis die in Artikel 2 genannten Schwellenwerte für die Mitarbeiterzahl oder die Bilanzsumme über- oder unterschreitet, so verliert bzw. erwirbt es dadurch den Status eines mittleren Unternehmens, eines kleinen Unternehmens bzw. eines Kleinstunternehmens erst dann, wenn es in zwei aufeinanderfolgenden Geschäftsjahren zu einer Über- oder Unterschreitung kommt‘; dieser Artikel kommt jedoch nicht zum Tragen, da für vorausgehende Jahre keine Angaben verfügbar sind.

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 268

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	51. évfolyam 2008. október 23.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	ÁLLÁSFOGLALÁSOK
	Tanács
2008/C 268/01	A Tanács állásfoglalása (2008. szeptember 26.) Az európai űrpolitika előmozdítása	1

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Bizottság
2008/C 268/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5219 – VWAG/OFH/VWGI) ( 1 )	7

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Bizottság
2008/C 268/03	Euro-átváltási árfolyamok	8

	TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2008/C 268/04	A Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló és a 70/2001/EK rendeletet módosító 1857/2006/EK bizottsági rendelet értelmében nyújtott állami támogatásokról adott tagállami tájékoztatás összefoglalása	9

	AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK
	EFTA Felügyeleti Hatóság
2008/C 268/05	A 2004/17/EK irányelv 30. cikke alapján benyújtott kérelem visszavonásáról szóló közlemény	14

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2843
JPY	Japán yen	126,88
DKK	Dán korona	7,4534
GBP	Angol font	0,78815
SEK	Svéd korona	10,1225
CHF	Svájci frank	1,4991
ISK	Izlandi korona	305
NOK	Norvég korona	9,0135
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,485
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	275,55
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7095
PLN	Lengyel zloty	3,764
RON	Román lej	3,58
SKK	Szlovák korona	30,475
TRY	Török líra	2,1097
AUD	Ausztrál dollár	1,9073
CAD	Kanadai dollár	1,6088
HKD	Hongkongi dollár	9,9566
NZD	Új-zélandi dollár	2,1554
SGD	Szingapúri dollár	1,9241
KRW	Dél-Koreai won	1 785,18
ZAR	Dél-Afrikai rand	14,0926
CNY	Kínai renminbi	8,777
HRK	Horvát kuna	7,2259
IDR	Indonéz rúpia	12 714,57
MYR	Maláj ringgit	4,5541
PHP	Fülöp-szigeteki peso	62,35
RUB	Orosz rubel	34,6084
THB	Thaiföldi baht	44,334
BRL	Brazil real	3,0008
MXN	Mexikói peso	17,4408

	V Vélemények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)
2008/C 268/06	Nyílt versenyvizsga-felhívás EPSO/AD/138/08	15

	Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság
2008/C 268/07	Felhívás az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (Parma, Olaszország) tudományos testületeiben való tagságra irányuló szándéknyilatkozat benyújtására	16

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2008/C 268/08	Állami támogatás – Németország – Állami támogatás C 28/08 (ex N 345/06) – KKV-többlettámogatás a M.A.L. Magdeburger Artolith GmbH beruházásához – Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében ( 1 )	23

2008/C 268/09	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5345 – Terex Corporation/Fantuzzi Group) ( 1 )	33


2008/C 268/10	Megjegyzés az olvasóhoz(lásd a hátsó borító belső oldalán)	s3


	(1) EGT-vonatkozású szöveg