AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/2

A Bíróság (negyedik tanács) 2008. július 17-i ítélete – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Cantina sociale di Dolianova Soc. coop. arl, Cantina Trexenta Soc. coop. arl, Cantina sociale Marmilla – Unione viticoltori associati Soc. coop. arl, Cantina sociale S. Maria La Palma Soc. coop. arl, Cantina sociale del Vermentino Soc. coop. arl Monti-Sassari

(C-51/05. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - A borpiac közös szervezése - Lepárlási támogatások - Kártérítési kereset - A Közösség szerződésen kívüli felelőssége - Elévülési idő - Kiindulópont)

(2008/C 223/02)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbező: Az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: C. Cattabriga és L. Visaggio, meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Cantina sociale di Dolianova Soc. coop. arl, Cantina Trexenta Soc. coop. arl, Cantina sociale Marmilla – Unione viticoltori associati Soc. coop. arl, Cantina sociale S. Maria La Palma Soc. coop. arl, Cantina sociale del Vermentino Soc. coop. arl Monti-Sassari (képviselők: C. Dore és G. Dore, ügyvédek)

Tárgy

Az Elsőfokú Bíróság (második tanács) T-166/98. sz. Cantina sociale di Dolianova Soc. Coop. Rl és társai kontra Bizottság ügyben 2004. november 23-án hozott azon ítélete ellen benyújtott fellebbezés, amely kötelezte a Bizottságot a VI B-I-3 M 4/97PVP sz. 1998. július 31-i azon határozat miatt a felpereseket ért kár megtérítésére, amely elutasította a felperesek 1982/83-as borászati évre szóló lepárlási támogatás kifizetése iránti kérelmét.

Rendelkező rész

A Bíróság hatályon kívül helyezi az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának a T-166/98. sz., Cantina sociale di Dolianova és társai kontra Bizottság ügyben 2004. november 23-án hozott ítéletét abban a részében, amelyben az elfogadhatónak minősítette a Cantina sociale di Dolianova Soc. coop. arl, a Cantina Trexenta Soc. coop. arl, a Cantina sociale Marmilla – Unione viticoltori associati Soc. coop. arl, a Cantina sociale S. Maria La Palma Soc. coop. arl és a Cantina sociale del Vermentino Soc. coop. arl Monti-Sassari által indított szerződésen kívüli felelősség megállapítása iránti keresetet, és kötelezte az Európai Közösségek Bizottságát a Cantine-csoportnak a Distilleria Agricola Industriale de Terralba csődjét követően, olyan mechanizmus hiánya miatt keletkezett kárának megtérítésére, mely az 1982/1983-as borászati évben a megelőző lepárlásra vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1982. szeptember 15-i 2499/82/EGK bizottsági rendelet 9. cikke által bevezetett szabályok szerint biztosítani képes az e rendeletben előírt közösségi támogatás kifizetését az érintett termelőknek.

2)	A Bíróság a T-166/98. sz. ügyben benyújtott keresetet elutasítja.

A Bíróság a Cantina sociale di Dolianova Soc. coop. arl-t, a Cantina Trexenta Soc. coop. arl-t, a Cantina sociale Marmilla – Unione viticoltori associati Soc. coop. arl-t, a Cantina sociale S. Maria La Palma Soc. coop. arl-t és a Cantina sociale del Vermentino Soc. coop. arl Monti-Sassarit kötelezi a jelen, valamint az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága előtti eljárásban felmerült költségek viselésére.

(1) HL C 82., 2005.4.2.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/3

A Bíróság (második tanács) 2008. július 17-i ítélete – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Olasz Köztársaság

(C-371/05. sz. ügy) (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - 92/50/EGK irányelv - 11. cikk és a 15. cikk (2) bekezdése - Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések - A Comune di Mantova (Olaszország) informatikai szolgáltatásainak odaítélése - Előzetes versenyfelhívás közzététele nélküli közvetlen odaítélés)

(2008/C 223/03)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: X. Lewis, C. Zadra, L. Visaggio és C. Cattabriga meghatalmazottak)

Alperes: Olasz Köztársaság (képviselők: I. M. Braguglia meghatalmazott és G. Fiengo avvocato dello Stato)

Tárgy

Tagállami kötelezettségszegés – A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelv (HL L 209., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 322. o.) 11. cikkének és 15. cikke (2) bekezdésének megsértése – A Comune di Mantova informatikai szolgáltatásainak odaítélése – Előzetes versenyfelhívás közzététele nélküli közvetlen odaítélés

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a keresetet elutasítja.

2)	Az Európai Közösségek Bizottságát kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 10., 2006.1.14.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/3

A Bíróság (negyedik tanács) 2008. július 17-i ítélete – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Francia Köztársaság

(C-389/05. sz. ügy) (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - EK 43. cikk és EK 49. cikk - A letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága - Állategészségügy - Mesterséges szarvasmarha-termékenyítő központ - A szarvasmarhák mesterséges termékenyítésére vonatkozó szolgáltatás nyújtására egy adott területen engedélyezett központok számára kizárólagos jogot biztosító, és a termékenyítői engedély megadását e központok valamelyikével kötött megállapodástól függővé tevő nemzeti szabályozás)

(2008/C 223/04)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: A. Bordes és E. Traversa meghatalmazottak)

Alperes: Francia Köztársaság (képviselők: G. de Bergues, A. Colomb és G. Le Bras meghatalmazottak)

Tárgy

Tagállami kötelezettségszegés – Az EK 43. és 49. cikkek megsértése – A szarvasmarhafélék mesterséges termékenyítéséhez kapcsolódó tevékenységeknek kizárólag a Franciaországban engedélyezett „termékenyítési központok” számára való fenntartása

Rendelkező rész

A Francia Köztársaság – mivel a szarvasmarhák mesterséges termékenyítésére vonatkozó szolgáltatásnyújtás jogát földrajzi kizárólagossággal rendelkező engedélyezett mesterséges termékenyítő központok számára, valamint olyan termékenyítői engedéllyel rendelkező személyek számára tartotta fenn, amelynek a megadása e központok valamelyikével kötött megállapodástól függ – nem teljesítette az EK 43. cikkből és az EK 49. cikkből eredő kötelezettségeit.

2)	A Bíróság a Francia Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 10., 2006.1.14.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/4

A Bíróság (nagytanács) 2008. július 17-i ítélete – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Olasz Köztársaság

(C-132/06. sz. ügy) (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - EK 10. cikk - Hatodik HÉA-irányelv - Kötelezettségek a belföldi forgalomban - Adóköteles ügyletek ellenőrzése - Amnesztia)

(2008/C 223/05)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: E. Traversa és M. Afonso, meghatalmazotti minőségben)

Alperes: Olasz Köztársaság (képviselők: I. M. Braguglia, meghatalmazotti minőségben és G. De Bellis avvocato dello Stato)

Tárgy

Tagállami kötelezettségszegés – A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanács irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet 23. o.) 2. és 22. cikkének megsértése – Belső jogi kötelezettségek – Nemzeti törvény, amely lemond a több adózási időszak során végzett adóköteles ügyletek ellenőrzéséről

Rendelkező rész

Az Olasz Köztársaság – mivel az éves és többéves állami költségvetés megállapításáról szóló, 2002. december 27-i 289. sz. törvény (2003. évi költségvetési törvény) [legge n. 289, disposizioni per la formazione del bilancio annuale e pluriennale dello Stato (legge finanziaria 2003)] 8. és 9. cikkében kifejezetten és általánosan előírta a több adózási időszak során végzett adóköteles ügyletek ellenőrzés alóli mentesítését – nem teljesítette a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanács irányelv 2. és 22. cikkéből, valamint az EK 10. cikkből eredő kötelezettségeit.

2)	A Bíróság az Olasz Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 108., 2006.5.6.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/4

A Bíróság (harmadik tanács) 2008. július 17-i ítélete (a Rechtbank Groningen [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Essent Netwerk Noord BV, Nederlands Elektriciteit Administratiekantoor BV, Aluminium Delfzijl BV, kontra Aluminium Delfzijl BV, Staat der Nederlanden, Nederlands Elektriciteit Administratiekantoor BV, Saranne BV

(C-206/06. sz. ügy) (1)

(A villamos energia belső piaca - Jogszabály által kijelölt, meg nem térülő költségek viselésére kötelezett társaság számára a villamos energia szállítását terhelő pótdíj beszedését lehetővé tévő nemzeti szabályozás - Vámmal azonos hatású díjak - Hátrányosan megkülönböztető belső adók - A tagállamok által nyújtott támogatások)

(2008/C 223/06)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Rechtbank Groningen

Az alapeljárás felei

Felperesek: Essent Netwerk Noord BV, Nederlands Elektriciteit Administratiekantoor BV, Aluminium Delfzijl BV

Alperesek: Aluminium Delfzijl BV, Staat der Nederlanden, Nederlands Elektriciteit Administratiekantoor BV, Saranne BV

Tárgy

Az EK 25. cikk, az EK 87. cikk (1) bekezdése, valamint az EK 90. cikk értelmezése – A Hollandiában lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező fogyasztók által a hálózatuk üzemeltetője számára egy átmeneti időszak alatt fizetendő villamosenergia-pótdíjat bevezető nemzeti előírás – A hálózat üzemeltetőjének azon kötelezettsége, hogy a pótdíjat a jogszabályban kijelölt nemzeti villamosenergia-termelő társaság számára befizesse az e társaság által a piac liberalizációja előtt eszközölt befektetéseknek vagy az e társaság által vállalt kötelezettségeknek megfelelő, meghatározott összeg kiegyenlítéseként – A többletnek az e társaság által az illetékes miniszter részére történő befizetése

Rendelkező rész

Az EK 25. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az a törvényi rendelkezés, amelynek értelmében a villamos energia belföldi vásárlóinak a hálózat üzemeltetője számára pótdíjat kell fizetniük a rendelkezésükre bocsátott, a tagállamban termelt vagy importált villamosenergia-mennyiség után abban az esetben, ha a pótdíjat a hálózat üzemeltetőjének át kell engednie valamely, jogszabályban kijelölt társaság számára – amely a négy belföldi villamosenergia-termelő közös leányvállalata, korábban pedig a teljes megtermelt vagy importált villamos energia költségeinek kezelője volt –, és e pótdíjat a piaccal össze nem egyeztethető költségek fedezésére kell fordítani, amiért e társaság személyében felelős, aminek következtében az e társaság által beszedett összegek teljes egészében kiegyenlítik a szállított nemzeti villamos energiát terhelő díjat.

Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a nemzeti villamosenergia-termelők kötelesek e költségeket viselni, és hatályos megállapodások okán a tagállamban termelt villamos energia beszerzési árának megfizetése által, osztalékok fizetése által azon nemzeti villamosenergia-termelő vállalkozások számára, amelyeknek a kijelölt társaság a leányvállalata vagy egyéb más eszközök által a kijelölt társaság azt az előnyt, amelyet a pótdíj képvisel, teljes egészében továbbadhatja a nemzeti villamosenergia-termelő vállalkozásoknak.

Az EK 90. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal akkor ellentétes ugyanezen törvényi rendelkezés, ha a szállított villamos energia után beszedett pótdíjat csak részben fordítják a piaccal össze nem egyeztethető költségek fedezésére, tehát ha a kijelölt társaság által beszedett összeg a szállított nemzeti villamos energiát terhelő díjnak csak egy részét egyenlíti ki.

Az EK 87. cikket úgy kell értelmezni, hogy a kijelölt társaságnak a villamosenergia-ágazatról szóló 2000. december 21-i átmeneti törvény (Overgangswet Elektriciteitsproductiesector) 9. cikke alapján kifizetett összegek az EK-Szerződés e rendelkezése értelmében vett „állami támogatásnak” minősülnek, mivel ezek gazdasági előnynek, nem pedig a kijelölt társaság által közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtása céljából nyújtott szolgáltatások ellenértékének felelnek meg.

(1) HL C 178., 2006.7.29.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/5

A Bíróság (harmadik tanács) 2008. július 17-i ítélete (Unabhängiger Finanzsenat Salzburg-Aigen (Ausztria) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Schwaninger Martin, Viehhandel – Viehexport kontra Zollamt Salzburg, Erstattungen

(C-207/06. sz. ügy) (1)

(615/98/EK rendelet - Export-visszatérítések - Az élő szarvasmarhafélék szállítás közbeni kímélete - 91/628/EGK irányelv - Az állatok szállítás közbeni védelmére vonatkozó szabályok alkalmazhatósága - A szállítási és pihenőidőkre, valamint a vízi szállításra vonatkozó szabályok a Közösség területén kívülre szállítandó szarvasmarhák esetében - Az állatok szállítás közbeni etetése és itatása)

(2008/C 223/07)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Unabhängiger Finanzsenat Salzburg-Aigen

Az alapeljárás felei

Felperes: Schwaninger Martin, Viehhandel – Viehexport

Alperes: Zollamt Salzburg, Erstattungen

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Unabhängiger Finanzsenat (Ausztria) – Az élő szarvasmarhafélék szállítás közbeni kíméletével kapcsolatos export-visszatérítési előírások alkalmazására vonatkozó különleges részletes szabályok megállapításáról szóló, 1998. március 18-i 615/98/EK bizottsági rendelet (HL L 82., 19. o.) 1. cikkének, és az állatok szállítás közbeni védelméről, valamint a 90/425/EGK és a 91/496/EGK irányelv módosításáról szóló, 1991. november 19-i 91/628/EGK tanácsi irányelv (HL L 340., 17. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 12. kötet, 133. o. ) melléklete VII. fejezete 48. pontja 7. pontja a) és b) pontjának, valamint ezen irányelv 5. cikke A. pontja 2. pontja d) pontja ii. alpontja második franciabekezdésének értelmezése – Az állatvédelmi szabályoknak a szállítási idő és a pihenőidő tekintetében történő alkalmazása a szarvasmarhák vízi úton, a Közösségen kívüli helyre olyan járművön történő szállítására, amelyet az állatok kirakodása nélkül hajókra rakodnak – Az útitervben a szállított állatok az út során történő etetésére és itatására vonatkozó időpontok megjelölésének elmulasztása

Rendelkező rész

Az élő szarvasmarhafélék szállítás közbeni kíméletével kapcsolatos export-visszatérítési előírások alkalmazására vonatkozó különleges részletes szabályok megállapításáról szóló, 1998. március 18-i 615/98/EK bizottsági rendelet 1. cikke nem értelmezhető úgy, hogy az 1995. június 29-i 95/29/EK tanácsi irányelvvel módosított, az állatok szállítás közbeni védelméről, valamint a 90/425/EGK és a 91/496/EGK irányelv módosításáról szóló, 1991. november 19-i 91/628/EGK tanácsi irányelv melléklete 48. pontjának 7. b) pontját alkalmazni kell az Európai Közösségen belüli valamely földrajzi pont és harmadik országban található valamely földrajzi pont közötti rendszeres és közvetlen, az állatok kirakodása nélkül, hajókra rakodott járművekkel történő vízi szállításra is.

A 95/29/EK irányelvvel módosított 91/628 irányelv melléklete 48. pontjának 7. a) pontja úgy értelmezendő, hogy az Európai Közösségen belüli valamely földrajzi pont és harmadik országban található valamely földrajzi pont közötti, az állatok kirakodása nélkül, hajóra rakodott járművel történő vízi szállítás időtartama irreleváns, ha az állatok szállítása a 91/628 irányelv melléklete 48. pontjának 3. és 4. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelően történik, az utazási és pihenőidők kivételével. Ilyen esetben közvetlenül a tehergépkocsinak a rendeltetési hely szerinti, harmadik országbeli kikötőben történő kirakodását követően az e 48. pont 4. d) pontjának megfelelően új közúti szállítási idő kezdődhet.

Az olyan, írógéppel írt előzetes bejegyzést tartalmazó útvonalterv, mely szerint a kompon történő szállítás ideje során az állatokat „este, reggel, délben, este és reggel” megetetik és megitatják, elegendő lehet a 95/29/EK irányelvvel módosított 91/628 irányelv követelményeinek betartásához, amennyiben bizonyított, hogy e műveletekre valóban sor került. Ha az illetékes hatóság az exportőr által benyújtott dokumentumok összessége alapján úgy ítéli meg, hogy az irányelv követelményeit nem tartották be, az ő feladata annak értékelése, hogy ez a mulasztás hatással volt-e az állatok állapotára, ez a sérelem orvosolható-e, illetve hogy maga után kell-e vonnia az export-visszatérítés elvesztését, csökkentését vagy visszatartását.

(1) HL C 190., 2006.8.12.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/6

A Bíróság (nagytanács) 2008. július 17-i ítélete (az Employment Tribunal [Egyesült Királyság] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – S. Coleman kontra Attridge Law, Steve Law

(C-303/06. sz. ügy) (1)

(Szociálpolitika - 2000/78/EK irányelv - A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód - 1. cikk, a 2. cikk (1) bekezdése, (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése, valamint a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja - Fogyatékosságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés - Fogyatékosságon alapuló zaklatás - A nem fogyatékos, de fogyatékos gyermekkel rendelkező munkavállaló elbocsátása - Bennfoglaltság - Bizonyítási teher)

(2008/C 223/08)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

Employment Tribunal

Az alapeljárás felei

Felperes: S. Coleman

Alperesek: Attridge Law, Steve Law

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Employment Tribunal – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.) 1. cikkének, 2. cikke (2) bekezdése a) pontjának és 2. cikke (3) bekezdésének értelmezése – A fogyatékosság fogalmának terjedelme – A fogyatékosság fogalmának a fogyatékos személlyel közeli kapcsolatban álló és e kapcsolat miatt hátrányosan megkülönböztetett személyre való kiterjesztésének lehetősége – Fogyatékos gyermeket egyedül nevelő alkalmazott

Rendelkező rész

A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvet, és különösen annak 1. cikkét, 2. cikkének (1) bekezdését és 2. cikke (2) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy azok a közvetlen hátrányos megkülönböztetést nem csak azon munkavállalókkal szemben tiltják, akik maguk fogyatékosak. Amennyiben valamely munkáltató a nem fogyatékos munkavállalót kedvezőtlenebb bánásmódban részesíti, mint amilyenben más munkavállalót részesít, részesített vagy fog részesíteni hasonló helyzetben, és bizonyítást nyer, hogy az e munkavállalóval szembeni kedvezőtlenebb bánásmód a munkavállaló gyermekének fogyatékosságán alapul, akinek az állapota miatt szükséges gondozását nagyrészt a munkavállaló maga végzi, az ilyen bánásmód sérti az említett 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában előírt közvetlen hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

A 2000/78 irányelvet, és különösen annak 1. cikkét, valamint 2. cikkének (1) és (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azok a zaklatást nem csak azon munkavállalókkal szemben tiltják, akik maguk fogyatékosak. Amennyiben bizonyítást nyer, hogy valamely nem fogyatékos munkavállalót nemkívánatos magatartással folyamatosan zaklatnak, és e zaklatás a munkavállaló gyermekének fogyatékosságán alapul, akinek a gondozását a munkavállaló nagyrészt maga végzi, az ilyen magatartás sérti az említett 2. cikk (3) bekezdésében előírt zaklatás tilalmát.

(1) HL C 237., 2006.9.30.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/7

A Bíróság (második tanács) 2008. július 17-i ítélete (Tribunale Amministrativo Regionale di Lombardia – Olaszország előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – ASM Brescia SpA kontra Comune di Rodengo Saiano

(C-347/06. sz. ügy) (1)

(EK 43. cikk, EK 49. cikk és EK 86. cikk - Földgázelosztási közszolgáltatásra irányuló koncesszió - 2003/55 irányelv - Átmeneti időszak előrehozott lejárta - A bizalomvédelem elve és a jogbiztonság elve)

(2008/C 223/09)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunale Amministrativo Regionale di Brescia – Olaszország

Az alapeljárás felei

Felperes: ASM Brescia SpA

Alperes: Comune di Rodengo Saiano

Beavatkozó: Anigas – Assozione Nazionale Industriali del Gas

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Tribunale Amministrativo Regionale di Lombardia – Az EK 43. és 49. cikk, valamint az EK 86. cikk (1) bekezdésének és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanács irányelv (HL L 176., 57. o., magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet 2. kötet 230. o.) 23. cikke (1) bekezdésének értelmezése – Gázelosztás közszolgáltatására vonatkozó koncessziók automatikus meghosszabbítása

Rendelkező rész

A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel nem ellentétes az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló olyan tagállami szabályozás, amely azon átmeneti időszak általa meghatározott feltételek mellett történő meghosszabbításáról rendelkezik, amelynek végére az alapügyben érintetthez hasonló földgáz-elosztási koncesszió előrehozott lejárata esik. E körülményekre tekintettel azt is meg kell állapítani, hogy az EK 10. cikkel és az arányosság elvével sem ellentétes az ilyen szabályozás.

Az EK 43., az EK 49. cikkel, és az EK 86. cikk (1) bekezdésével nem ellentétes az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló tagállami szabályozás, amely azon átmeneti időszak általa meghatározott feltételek mellett történő meghosszabbításáról rendelkezik, amelynek végére az alapügyben érintetthez hasonló földgázelosztási koncesszió előrehozott lejárata esik, ha az ilyen meghosszabbítás szükségesnek minősíthető annak érdekében, hogy lehetővé tegye a szerződő felek számára szerződéses kapcsolataik rendezését, mind a közszolgáltatásra vonatkozó igények tekintetében, mind gazdasági szempontból.

(1) HL C 281., 2006.11.18.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/7

A Bíróság (nagytanács) 2008. július 10-i ítélete – Bertelsmann AG, Sony Corporation of America kontra az Európai Közösségek Bizottsága, Independent Music Publishers and Labels Association (Impala, nemzetközi szövetség), Sony BMG Music Entertainment BV

(C-413/06. P. sz. ügy) (1)

(„Fellebbezés - Verseny - Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése - Sony BMG közös vállalat - Az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító bizottsági határozat megsemmisítésével szembeni kereset - Bírósági felülvizsgálat - Terjedelem - Bizonyítási követelmény - A kifogásközlés szerepe - Kollektív erőfölény megerősödése vagy létrejötte - Összefonódást engedélyező határozatok indokolása - Bizalmas információk felhasználása’)

(2008/C 223/10)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Bertelsmann AG (képviselők: P. Chappatte és J. Boyce solicitors), Sony Corporation of America (képviselők: N. Levy barrister, R. Snelders ügyvéd és T. Graf Rechtsanwalt)

A többi fél az eljárásban: Independent Music Publishers and Labels Association (Impala) (képviselők: S. Crosby és J. Golding solicitors, valamint I. Wekstein advocate), az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: A. Whelan és K. Mojzesowicz meghatalmazottak) Sony BMG Music Entertainment BV (képviselők: N. Levy barrister, R. Snelders ügyvéd és T. Graf Rechtsanwalt)

Tárgy

Az Elsőfokú Bíróság (harmadik tanács) T-464/04. sz., Independent Music Publishers and Labels Association (Impala, nemzetközi szövetség) kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2006. július 13-án hozott ítélete ellen benyújtott fellebbezés, amely ítéletben az Elsőfokú Bíróság megsemmisítette a Bizottság 2004. július 19-én hozott határozatát, amely a közös piaccal és az EGT-Megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánította a Bertelsmann és a Sony hangfelvétel-üzletágainak egyesítésével közös vállalat létrehozására irányuló összefonódást (COMP/M.3333 Sony/BMG ügy)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának a T-464/04. sz., Impala kontra Bizottság kontra Bizottság ügyben 2006. július 13-án hozott ítéletét hatályon kívül helyezi.

2)	Az ügyet határozathozatalra visszautalja az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához.

3)	A Bíróság a költségekről jelenleg nem határoz.

(1) HL C 326., 2006.12.30.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/8

A Bíróság (első tanács) 2008. július 17-i ítélete (A Verwaltungsgericht Köln – Németország előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – cp-Pharma Handels GmbH kontra Bundesrepublik Deutschland

(C-448/06. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatalra utalás - Az 1873/2003/EK rendelet érvényessége - Állatgyógyászati készítmények - 2377/90/EGK rendelet - Állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékei - Progeszteron - Használat korlátozása - 96/22/EK irányelv)

(2008/C 223/11)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Köln

Az alapeljárás felei

Felperes: cp-Pharma Handels GmbH

Alperes: Bundesrepublik Deutschland

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Verwaltungsgericht Köln – Az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló 2377/90/EGK tanácsi rendelet II. mellékletének módosításáról szóló, 2003. október 24-i 1873/2003/EK bizottsági rendelet (HL L 275., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 40. kötet, 437. o.) érvényessége, amennyiben a progeszteronnak, mint az állatgyógyászati készítmények hatóanyagának a felhasználását kizárólag az intravaginális beadási módra korlátozva intramuszkuláris injekciós formában történő beadását kizárja – Van-e hatásköre e korlátozásra a Bizottságnak, figyelemmel az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló, 1990. június 26-i 2377/90/EGK tanácsi rendelet (HL L 224., 1.o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 10. kötet, 111. o.) 1. cikkének a) pontjára és 3. cikkére, összefüggésben az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 1996. április 29-i 96/22/EK tanácsi irányelv (HL L 125., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 19. kötet, 64. o.) 4. cikkének 1. pontjával.

Rendelkező rész

A feltett kérdés vizsgálata során nem derült fény olyan elemre, amely érintheti az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló 2377/90/EGK tanácsi rendelet II. mellékletének módosításáról szóló, 2003. október 24-i 1873/2003/EK bizottsági rendelet érvényességét.

(1) HL C 326., 2006.12.30.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/9

A Bíróság (negyedik tanács) 2008. július 10-i ítélete (A Hoge Raad der Nederlanden – Hollandia előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Fiscale eenheid Koninklijke Ahold NV kontra Staatssecretaris van Financiën

(C-484/06. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatalra utalás - Első és hatodik HÉA-irányelv - Az adósemlegesség és az arányosság elve - A HÉA-összegek kerekítésére vonatkozó szabályok - Termékenkénti lefelé kerekítés)

(2008/C 223/12)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Hoge Raad der Nederlanden – Hollandia

Az alapeljárás felei

Felperes: Fiscale eenheid Koninklijke Ahold NV

Alperes: Staatssecretaris van Financiën

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Hoge Raad der Nederlanden – A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításáról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1977.6.13., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet 23. o.) 11/A. cikke (1) bekezdése a) pontjának, valamint ugyanezen irányelv 22. cikke (3) bekezdése b) pontjának első mondatának és (5) bekezdésének és a tagállamok forgalmi adókra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló, 1967. április 11-i 67/227/EGK első tanácsi irányelv (HL 71., 1967.4.14., 1301. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1 kötet 3. o.) 2. cikke első és második bekezdésének az értelmezése – A hozzáadottérték-adó összegeinek kerekítésére vonatkozó szabályok.

Rendelkező rész

Különös közösségi jogi szabályozás hiányában a tagállamok feladata a hozzáadottérték-adó összegének kerekítésére vonatkozó szabályok és módszerek meghatározása, amelynek során kötelesek tiszteletben tartani az említett adó közös rendszerének alapjául szolgáló elveket, különösen az adósemlegesség és az arányosság elvét.

2)	A közösségi jog a jelenlegi állapotában nem ró a tagállamokra olyan konkrét kötelezettséget, amely alapján engedélyezniük kell az adóalanyok számára a hozzáadottérték-adó összegének termékenkénti lefelé kerekítését.

(1) HL C 20., 2007.1.27.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/9

A Bíróság (második tanács) 2008. július 17-i ítélete – L & D SA kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Julius Sämann Ltd.

(C-488/06. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Közösségi védjegy - 40/94/EK rendelet - A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 73. cikk - Az „Aire Limpio’ ábrás védjegy - Különböző megnevezések mellett egy fenyőt ábrázoló közösségi, nemzeti és nemzetközi ábrás védjegyek - A védjegyjogosult felszólalása - A lajstromozás részbeni megtagadása - Valamely másik védjegyre vonatkozó bizonyítékokból a korábbi védjegy különös megkülönböztető képességére való következtetés)

(2008/C 223/13)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Fellebbező: L & D SA (képviselő: S. Miralles Miravet, abogado)

A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: J. García Murillo, meghatalmazott), Julius Sämann Ltd (képviselő: E. Armijo Chávarri, abogado)

Tárgy

Az Elsőfokú Bíróság (negyedik tanács) T-168/04. sz., L & D, S.A. kontra Bizottság ügyben 2006. szeptember 7-én hozott azon ítélete ellen benyújtott fellebbezés, amellyel az Elsőfokú Bíróság elutasította az OHIM második fellebbezési tanácsának (az R 326/2003-2. sz. ügyben) 2004. március 15-én, a Julius Sämann és az L & D, S.A. közötti felszólalási eljárással kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott, részleges hatályon kívül helyezés iránti keresetet.

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)	Az L & D SA-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 20., 2007.1.27.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/10

A Bíróság (második tanács) 2008. július 17-i ítélete (A Giudice di pace di Genova – Olaszország előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Corporación Dermoestética SA kontra To Me Group Advertising Media

(C-500/06. sz. ügy) (1)

(EK 3. cikk (1) bekezdésének g) pontja, EK 4. cikk, EK 10. cikk, EK 43. cikk, EK 49. cikk, EK 81. cikk, EK 86. cikk és EK 98. cikk - A kozmetológiai ágazatban végzett orvosi-sebészeti kezelések reklámozását tiltó nemzeti szabályozás)

(2008/C 223/14)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Corporación Dermoestética SA

Az alapeljárás felei

Felperes: Corporación Dermoestética SA

Alperes: To Me Group Advertising Media

A Cliniche Futura Srl részvételével

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Giudice di pace di Genova – Az EK 43., 49., 81., 86. és 98. cikkek értelmezése – A megfelelő engedéllyel rendelkező egészségügyi magánintézményekben folytatott orvosi-sebészeti kezelések országos szinten történő televíziós reklámozását tiltó és a reklámköltségeket az előző év jövedelmének 5 %-ára korlátozó nemzeti jogszabály összeegyeztethetősége

Rendelkező rész

Az EK 48. és EK 55. cikkel együttesen olvasott EK 43. és EK 49. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan szabályozás, amely tiltja az egészségügyi magánintézményekben folytatott orvosi és sebészeti kezelések országos szintű televíziós csatornákon történő reklámozását, ugyanakkor bizonyos feltételekkel lehetővé teszi ilyen reklámozás sugárzását a helyi televíziós csatornákon.

(1) HL C 42., 2007.2.24.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/10

A Bíróság (negyedik tanács) 2008. július 17-i ítélete – Athinaïki Techniki AE kontra az Európai Közösségek Bizottsága, Athens Resort Casino AE Symmetochon

(C-521/06. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Állami támogatás - A Görög Köztársaság által a Hyatt Regency konzorciumnak nyújtott állami támogatás - Panasz - A panasz vizsgálatát lezáró határozat - A 659/1999/EK rendelet - A 4., 13. és 20. cikk - Az EK 230. cikk szerinti „megtámadható jogi aktus’ fogalma)

(2008/C 223/15)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Athinaïki Techniki AE (képviselő: S. Pappas dikigoros)

A többi fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselő: D. Triantafyllou, meghatalmazott), Athens Resort Casino AE Symmetochon (képviselők: F. Carlin barrister és N. Korogiannakis dikigoros)

Tárgy

Az Elsőfokú Bíróság (második tanács) T-94/05. sz., Athinaïki Techniki kontra Bizottság ügyben 2006. szeptember 26-án hozott végzése ellen benyújtott fellebbezés, amely végzésben az Elsőfokú Bíróság a Görög Köztársaság által közbeszerzési eljárás keretében nyújtott állítólagos állami támogatással kapcsolatos panasz vizsgálatának lezárásáról értesítő 2004. december 2-i bizottsági levél megsemmisítése iránti keresetet mint elfogadhatatlant elutasította – Az EK 230. cikk értelmében megtámadható jogi aktus fogalma

Rendelkező rész

1)	A Bíróság az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága T-94/05. sz., Athinaïki Techniki kontra Bizottság ügyben 2006. szeptember 26-án hozott végzését hatályon kívül helyezi.

2)	A Bíróság az Európai Közösségek Bizottsága által az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága előtt emelt elfogadhatatlansági kifogást elutasítja.

A Bíróság az ügyet visszautalja az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága elé annak érdekében, hogy az határozzon az Athinaïki Technikinek az Európai Közösségek Bizottsága 2004. június 2-án hozott azon határozatának megsemmisítése iránti kérelméről, amellyel a Bizottság lezárta az Athinaïki Techniki által előterjesztett, a Görög Köztársaság által a Mont Parnès kaszinó tőkéje 49 %-ának átruházására irányuló közbeszerzési eljárás keretében a Hyatt Regency konzorcium részére nyújtott feltételezett állami támogatással kapcsolatos panasz vizsgálatát.

4)	A Bíróság a költségekről jelenleg nem határoz.

(1) HL C 42., 2007.2.24.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/11

A Bíróság (első tanács) 2008. július 10-i ítélete (a Tribunalul Dâmbovița [Románia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Ministerul Administrației și Internelor – Direcția Generală de Pașapoarte București kontra Gheorghe Jipa

(C-33/07. sz. ügy) (1)

(Uniós polgárság - EK 18. cikk - 2004/38/EK irányelv - Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga)

(2008/C 223/16)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunalul Dâmbovița

Az alapeljárás felei

Felperes: Ministerul Administrației și Internelor – Direcția Generală de Pașapoarte București

Alperes: Gheorghe Jipa

Tárgy

Az EK-Szerződés 18. cikkének és az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 158., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet 5. kötet 46. o.) 27. cikkének értelmezése.

Rendelkező rész

Az EK 18. cikkel valamint az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkével nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi valamely tagállam állampolgára azon jogának korlátozását, hogy egy másik tagállam területére léphessen, különösen azért, mert korábban ebből a tagállamból „jogellenes tartózkodás” miatt kitoloncolták, azonban egyrészt azzal a feltétellel, hogy ezen állampolgár személyes magatartása a jelenben, valóságosan és kellően súlyosan veszélyeztesse a társadalom valamely alapvető érdekét, másrészt pedig azzal a feltétellel, hogy a tervezett korlátozó intézkedésnek alkalmas legyen arra, hogy biztosítsa célkitűzésének megvalósulását, és nem lépheti túl az ennek eléréséhez szükséges mértéket. A nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy e feltételek fennállnak-e az előtte folyó eljárásban.

(1) HL C 140., 2006.6.23.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/11

A Bíróság (második tanács) 2008. július 10-i ítélete (az Arbeidshof te Brussel – Belgium előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Centrum voor gelijkheid van kansen en voor racismebrestrijding kontra Firma Feryn NV

(C-54/07. sz. ügy) (1)

(2000/43/EK irányelv - Hátrányosan megkülönböztető kiválasztási szempontok - Bizonyítási teher - Szankciók)

(2008/C 223/17)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Arbeidshof te Brussel – Belgium

Az alapeljárás felei

Felperes: Centrum voor gelijkheid van kansen en voor racismebrestrijding

Alperes: Firma Feryn NV

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Arbeidshof te Brussel – A személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv (HL L 180., 22. o., magyar nyelvű különkiadás 20. fejezet, 1. kötet, 23. o.) 2. cikke (2) bekezdése a) pontjának, 8. cikke (1) bekezdésének és 15. cikkének értelmezése – Közvetlenül hátrányosan megkülönböztető kiválasztási szempontok alkalmazása az alkalmazottak faji- vagy etnikai származásra való tekintettel – Bizonyítási teher – Értékelés és megállapítás a nemzeti bíróság által – Köteles-e a nemzeti bíróság a hátrányos megkülönböztetés abbahagyásának elrendelésére.

Rendelkező rész

Az a tény, hogy egy munkáltató nyilvánosan kijelenti, hogy nem vesz fel bizonyos etnikai vagy faji származású munkavállalókat, a munkaerő-felvétel során alkalmazott közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében, mivel az ilyen nyilatkozatok alkalmasak arra, hogy egyes jelölteket komolyan visszatartsanak jelentkezésük benyújtásától, és ennélfogva akadályozzák a munkaerőpiachoz való hozzáférésüket.

Az olyan nyilvános kijelentések, amelyek útján valamely munkáltató tudatja, hogy foglalkoztatási politikájának keretében sohasem fog bizonyos etnikai vagy faji származású munkavállalókat felvenni, elegendőek annak a 2000/43 irányelv 8. cikke (1) bekezdésének értelmében való vélelmezéséhez, hogy közvetlenül hátrányosan megkülönböztető munkaerő-felvételi politika valósul meg. Ez esetben e munkáltató feladata annak bizonyítása, hogy nem sértette meg az egyenlő bánásmód elvét. Ezt megteheti annak bizonyításával, hogy tényleges munkaerő-felvételi gyakorlata nincs összhangban ezen kijelentéseivel. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a felrótt tények bizonyítottak-e, és annak értékelése, hogy a bizonyítékok, amelyeket az említett munkáltató felhoz azon kijelentéseinek alátámasztásául, miszerint nem sértette meg az egyenlő bánásmód elvét, elegendőek-e.

3)	A 2000/43 irányelv 15. cikke előírja, hogy az irányelv átültetésére elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciók rendszere hatékony, arányos és visszatartó erejű legyen akkor is, ha nincs azonosítható sértett személy.

(1) HL C 82., 2007.4.14.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/12

A Bíróság (második tanács) 2008. július 17-i ítélete – Franco Campoli kontra az Európai Közösségek Bizottsága, az Európai Unió Tanácsa

(C-71/07. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Tisztviselők - Díjazás - Nyugdíj - A lakóhely országának átlagos megélhetési költségei alapján kiszámított korrekciós együttható alkalmazása - A tisztviselők személyzeti szabályzatát módosító rendelettel megállapított átmeneti szabályozás - Jogellenességi kifogás)

(2008/C 223/18)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Franco Campoli (képviselők: G. Vandersanden, L. Levi és S. Rodrigues ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága képviselők: V. Joris és D. Martin meghatalmazottak), az Európai Unió Tanácsa (képviselők: M. Arpoi Santacruz és I. Šulce meghatalmazottak)

Tárgy

Az Elsőfokú Bíróság (kibővített második tanács) T-135/05. sz., Campoli kontra Bizottság ügyben 2006. november 29-én hozott ítélete ellen benyújtott fellebbezés, amely ítélettel az Elsőfokú Bíróság mint részben elfogadhatatlant és részben megalapozatlant elutasította a felperes 2004. májusa és júliusa közötti nyugdíjelszámolásának megsemmisítését, amelyek első alkalommal alkalmaztak egy jogellenes korrekciós együtthatót, amelyet a felperes lakóhelye szerinti ország átlagos megélhetési költsége, és nem az adott ország fővárosának megélhetési költsége alapján számítottak ki – Az új tisztviselői személyzeti szabályzat hatálybalépésének kihatása a korrekciós együtthatók rendszerére – A 2004. május 1-je előtt nyugdíjazott tisztviselőkre vonatkozó átmeneti rendszer – A korrekciós együtthatók kiszámításának módja és az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása – Indokolási kötelezettség

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést és a csatlakozó fellebbezést elutasítja.

2)	F. Campoli, az Európai Közösségek Bizottsága és az Európai Unió Tanácsa maguk viselik saját költségeiket.

(1) HL C 117., 2007.5.26.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/12

A Bíróság (ötödik tanács) 2008. július 17-i ítélete (Arbeitsgericht Bonn (Németország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Andrea Raccanelli kontra Max-Planck-Gesellschaft zur Förderung der Wissenschaften eV

(C-94/07. sz. ügy) (1)

(EK 39. cikk - „Munkavállaló’ fogalma - Közhasznú nem kormányzati szerv - Doktoranduszi ösztöndíj - Munkaszerződés - Feltételek)

(2008/C 223/19)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Arbeitsgericht Bonn

Az alapeljárás felei

Felperes: Andrea Raccanelli

Alperes: Max-Planck-Gesellschaft zur Förderung der Wissenschaften eV

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Arbeitsgericht Bonn – A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet (HL L 257., 2. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 15. o.) 7. cikkének értelmezése – Munkavállalónak minősül-e az a doktorandusz, aki valamely más tagállamban bejegyzett, egyesület formájában működő, magánjogi közhasznú szervezet ösztöndíjasaként van alkalmazásban, ha ez a tagállam a nemzeti doktoranduszok többsége számára lehetőséget kínál munkaszerződés megkötésére – Annak szükségessége, hogy biztosítsák az ösztöndíj és a munkaszerződés közötti választás lehetőségét a más tagállamok állampolgárságával rendelkező doktoranduszok részére – A munkavállaló fogalma

Rendelkező rész

Az alapeljárás felpereséhez hasonló helyzetben lévő, tehát a Max-Planck-Gesellschaft zur Förderung der Wissenschaften eV-vel kötött ösztöndíjszerződés alapján doktori disszertációt készítő kutatót abban az esetben kell az EK 39. cikk szerinti munkavállalónak tekinteni, ha tevékenységét meghatározott ideig, az egyesület körébe tartozó intézet irányítása alatt fejti ki, és e tevékenység ellenszolgáltatásaként díjazásban részesül. A kérdést előterjesztő bíróságnak kell elvégeznie a szükséges ténybeli vizsgálatokat annak eldöntése érdekében, hogy az előtte folyamatban lévő ügyben erről van-e szó.

A Max-Planck-Gesellschaft zur Förderung der Wissenschaften eV-hez hasonló magánjogi egyesület az EK 39. cikk értelmében vett munkavállalókkal szemben köteles betartani a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak megállapítása, hogy az alapügyben szereplőkhöz hasonló körülmények között sor került-e a hazai és külföldi doktoranduszokkal szembeni egyenlőtlen bánásmód alkalmazására.

Amennyiben az alapeljárás felperese megalapozottan hivatkozna arra, hogy a vele szemben esetlegesen alkalmazott hátrányos megkülönböztetés miatt kára keletkezett, a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak megítélése – a szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó hatályos nemzeti jogszabályok alapján –, hogy az alapeljárás felperese milyen jellegű kártérítést igényelhetne.

(1) HL C 117., 2007.5.26.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/13

A Bíróság (nagytanács) 2008. július 17-i ítélete (a Bundesverwaltungsgericht [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) – Arcor AG & Co. KG (C-152/07), Communication Services TELE2 GmbH (C-153/07), Firma 01051 Telekom GmbH (C-154/07) kontra Bundesrepublik Deutschland

(C-152/07–C-154/07. sz. ügy) (1)

(Távközlési ágazat - Hálózatok és szolgáltatások - Díjszabások kiegyenlítése - A 90/388/EGK irányelv 4c. cikke - A 97/33/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdése - A 98/61/EK irányelv 12. cikkének (7) bekezdése - Szabályozó hatóság - Az irányelvek közvetlen hatálya - Háromoldalú eset)

(2008/C 223/20)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesverwaltungsgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: Arcor AG & Co. KG (C-152/07), Communication Services TELE2 GmbH (C-153/07), Firma 01051 Telekom GmbH (C-154/07)

Alperes: Bundesrepublik Deutschland

A következő részvételével: Deutsche Telekom AG

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Bundesverwaltungsgericht – A távközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló, 1990. június 28-i 90/388/EGK bizottsági irányelv (HL L 192., 10. o.) és az egyetemes szolgáltatásnak és az együttműködési képességnek a nyílt hálózatellátás (ONP) elvei alkalmazása révén történő biztosítását szolgáló távközlési összekapcsolásról szóló, 1997. június 30-i 97/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 199., 32. o.) értelmezése – Nemzeti szabályozás amely a szolgáltatás költsége alapján számított összekapcsolási díjon kívül előírja más szolgáltatók összekapcsolási költség hozzájárulását azon összekapcsolási költség veszteség fedezésére, amely a helyi szolgáltatónál az előfizetői hurok átengedése miatt keletkezett – A tagállamok azon kötelezettsége, hogy a hálózatok összekapcsolását követően a régi távközlési szervezetek díjszabásai kiegyenlítésének akadályait megszüntessék – A magánszemélyek lehetősége, hogy az irányelvek közvetlen hatályára a tagállam bíróságai előtt valamely másik magánszemély javára megállapított pénzügyi kötelezettségről szóló közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése érdekében hivatkozzanak

Rendelkező rész

Az 1988. szeptember 24-i 98/61/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az egyetemes szolgáltatásnak és az együttműködési képességnek a nyílt hálózatellátás (ONP) elvei alkalmazása révén történő biztosítását szolgáló távközlési összekapcsolásról szóló, 1997. június 30-i 97/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkének (7) bekezdését, valamint az 1996. március 13-i 96/19/EK bizottsági irányelvvel módosított, a távközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló, 1990. június 28-i 90/388/EGK bizottsági irányelv 4.c cikkét a 96/19 irányelv ötödik és huszadik preambulumbekezdéssel összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy valamely nemzeti szabályozó hatóság nem kötelezheti a nyilvános helyi hálózattal összekapcsolt hálózat üzemeltetőjét, hogy a helyi hálózat piaci erőfölénnyel rendelkező üzemeltetőjének hozzájárulást fizessen az előfizetői hurok átengedése miatt a helyi hálózat üzemeltetőjénél keletkező veszteség rendezésére a 2003. év tekintetében.

A 96/19 irányelvvel módosított 90/388 irányelv 4c. cikkének, valamint a 98/61 irányelvvel módosított 97/33 irányelv 12. cikke (7) bekezdésének közvetlen hatálya van, és erre a nemzeti szabályozó hatóság valamely határozatának megtámadása esetén a magánszemélyek közvetlenül hivatkozhatnak a nemzeti bíróság előtt.

(1) HL C 140., 2007.6.23.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/14

A Bíróság (negyedik tanács) 2008. július 10-i ítélete (az Oberlandesgericht Frankfurt am Main [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Emirates Airlines – Direktion für Deutschland kontra Diether Schenkel

(C-173/07. sz. ügy) (1)

(Légi közlekedés - 261/2004/EK rendelet - Légi járat törlése esetén az utasoknak nyújtott kártalanítás - Hatály - A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja - A „légi járat’ fogalma)

(2008/C 223/21)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberlandesgericht Frankfurt am Main

Az alapeljárás felei

Felperes: Emirates Airlines Direktion für Deutschland

Alperes: Diether Schenkel

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Oberlandesgericht Frankfurt am Main – A visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.) 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmezése – A „repülőút” fogalma – Oda-vissza útra szóló jegy valamely tagállamból egy harmadik országba – A visszaút törlése

Rendelkező rész

A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy nem alkalmazandó az olyan oda és visszautazásra, amely során az EK Szerződés rendelkezéseinek hatálya alá tartozó valamely tagállam területén található repülőtérről eredetileg induló utasok valamely harmadik országban található repülőtérről induló légi járaton visszatérnek e repülőtérre. E rendelkezés értelmezését nem befolyásolja az a körülmény, hogy az odaút és a visszaút egyetlen foglalás tárgyát képezi.

(1) HL C 155., 2007.7.7.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/14

A Bíróság (harmadik tanács) 2008. július 17-i ítélete – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Spanyol Királyság

(C-207/07. sz. ügy) (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - Az EK 43. cikk és EK 56. cikk megsértése - Nemzeti jogszabályok, amelyek az energiaágazatban szabályozott tevékenységet folytató vállalkozásokban történő részesedésszerzést, valamint az e tevékenység folytatásához szükséges eszközök megszerzését előzetes jóváhagyástól teszik függővé)

(2008/C 223/22)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: H. Støvlbæk és R. Vidal Puig meghatalmazottak)

Alperes: Spanyol Királyság (képviselő: N. Díaz Abad meghatalmazott)

Tárgy

Tagállami kötelezettségszegés – Az EK 43. cikk és EK 56. cikk megsértése – Nemzeti jogszabályok, amelyek az energiaágazatban szabályozott tevékenységet folytató vállalkozásokban történő bizonyos részesedésszerzést különbizottság előzetes jóváhagyásától teszik függővé

Rendelkező rész

A Spanyol Királyság – mivel elfogadta a Nemzeti Energia Bizottságnak a 2006. február 24-i 4/2006. királyi törvényerejű rendelettel (Real Decreto-ley 4/2006) módosított, a szénhidrogén-ágazatról szóló, 1998. október 7-i 34/1998. törvény (Ley 34/1998, del sector de hidrocarburos) tizenegyedik kiegészítő rendelkezésének 3.1. címében foglalt tizennegyedik feladata (1) bekezdésének második albekezdése szerinti rendelkezéseket annak érdekében, hogy az energiaágazatban bizonyos szabályozott tevékenységet folytató vállalkozásokban történő bizonyos részesedésszerzést, valamint az e tevékenység folytatásához szükséges eszközök megszerzését a Nemzeti Energia Bizottság előzetes jóváhagyásától tegye függővé – nem teljesítette az EK 43. cikkből és az EK 56. cikkből eredő kötelezettségeit.

2)	A Bíróság a Spanyol Királyságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 140., 2007.6.23.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/15

A Bíróság (harmadik tanács) 2008. július 17-i ítélete (a Finanzgericht Düsseldorf [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Flughafen Köln/Bonn GmbH kontra Hauptzollamt Köln

(C-226/07. sz. ügy) (1)

(2003/96/EK irányelv - Az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási kerete - A 14. cikk (1) bekezdésének a) pontja - A villamos energia előállításához felhasznált energiatermékek adómentessége - A környezetvédelem-politikai célzattal történő adóztatás lehetősége - Az adómentesség közvetlen hatálya)

(2008/C 223/23)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Finanzgericht Düsseldorf

Az alapeljárás felei

Felperes: Flughafen Köln/Bonn GmbH

Alperes: Hauptzollamt Köln

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Finanzgericht Düsseldorf – Az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv 14. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmezése (HL L 283., 51. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 405. o.) – Közvetlen hatály – Olyan nemzeti szabályozás, amely az villamos energia termelésére felhasznált gázolajat nem mentesíti az ásványolajjövedéki-adó alól

Rendelkező rész

Az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja annyiban, amennyiben mentesíti a villamos energia előállítására felhasznált energiatermékeket az ezen irányelvben szereplő adó alól, közvetlen hatállyal rendelkezik abban az értelemben, hogy valamely magánszemély – azon időszak tekintetében, amely során az érintett tagállam a meghatározott határidőn belül elmulasztotta átültetni ezen irányelvet a nemzeti jogába – hivatkozhat rá a nemzeti bíróságok előtt az ezen állam vámhatóságai ellen indított olyan jogvita keretében, mint az alapügybeli, abból a célból, hogy ne alkalmazzák az e rendelkezéssel összeegyeztethetetlen nemzeti szabályozást, és így visszaigényelhesse az ezzel ellentétes adót.

(1) HL C 155., 2007.7.7.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/15

A Bíróság (hatodik tanács) 2008. július 10-i ítélete – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Portugál Köztársaság

(C-307/07. sz. ügy) (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - 89/48/EGK irányelv - A legalább hároméves szakoktatást és szakképzést lezáró felsőfokú oklevelek elismerése - Az orvosi biológiára szakosodott gyógyszerész szakma gyakorlásához szükséges oklevelek elismerésének megtagadása - Az átültetés elmulasztása)

(2008/C 223/24)

Az eljárás nyelve: portugál

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: H. Støvlbæk és P. Andrade meghatalmazottak)

Alperes: Portugál Köztársaság (képviselő: L. Fernandes meghatalmazott)

Tárgy

Tagállami kötelezettségszegés – A legalább hároméves szakoktatást és szakképzést lezáró felsőfokú oklevelek elismerésének általános rendszeréről szóló, 1988. december 21-i 89/48/EGK tanácsi irányelv (HL L 19., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 337. o.) átültetésének elmulasztása a klinikai analízisre szakosodott gyógyszerész szakma vonatkozásában

Rendelkező rész

A Portugál Köztársaság – mivel nem fogadta el a 2001. május 14-i 2001/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a legalább hároméves szakoktatást és szakképzést lezáró felsőfokú oklevelek elismerésének általános rendszeréről szóló, 1988. december 21-i 89/48/EGK tanácsi irányelv átültetéséhez szükséges rendelkezéseket az orvosi biológiára szakosodott gyógyszerész szakma vonatkozásában – nem teljesítette az ezen irányelvből eredő kötelezettségeit.

2)	A Bíróság a Portugál Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 199., 2007.8.25.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/16

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2008. július 17-i ítélete – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Osztrák Köztársaság

(C-311/07. sz. ügy) (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - 89/105/EGK irányelv - Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történő felvétele - 6. cikk 1. pont - Az egészségbiztosítási rendszer gyógyszereinek jegyzéke, amely a térítési feltételek szempontjából három különböző csoportot határoz meg - Valamely gyógyszer e jegyzék legkedvezőbb térítési feltételeket tartalmazó csoportjába történő besorolása iránti kérelmet elbíráló határozat elfogadására vonatkozó határidő)

(2008/C 223/25)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: B. Stromsky és B. Schima meghatalmazottak)

Alperes: Osztrák Köztársaság (képviselő: C. Pesendorfer meghatalmazott)

Tárgy

Tagállami kötelezettségszegés – Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek árának megállapítását, valamint a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történő felvételüket szabályozó intézkedések átláthatóságáról szóló, 1988. december 21-i 89/105/EGK tanácsi irányelv (HL L 40., 8. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 345. o.) 6. cikke 1. pontjának megsértése – Az egészségbiztosítási rendszer gyógyszereinek a térítési feltételek szerint három különböző gyógyszercsoportot tartalmazó jegyzékét létrehozó nemzeti szociális biztonsági szabályozás – A gyógyszerek kedvezőbb csoportba sorolásáról szóló határozat elfogadására vonatkozó, a 89/105/EGK irányelv 6. cikkének 1. pontjában írtnak megfelelő határidő előírásának elmulasztása

Rendelkező rész

Az Osztrák Köztársaság – mivel nem írt elő az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek árának megállapítását, valamint a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történő felvételüket szabályozó intézkedések átláthatóságáról szóló, 1988. december 21-i 89/105/EGK tanácsi irányelv 6. cikke 1. pontjának megfelelő határidőt a gyógyszereknek a társadalombiztosításról szóló törvény módosításáról szóló 2003. évi törvénnyel (Sozialversicherungs-Änderungsgesetz 2003) módosított, a társadalombiztosítás általános szabályairól szóló törvény (Allgemeines Sozialversicherungsgesetz) gyógyszerek árának megtérítésére vonatkozó szabályai szerinti sárga vagy zöld csoportba való besorolására irányuló kérelmeket elbíráló határozatok elfogadására – nem teljesítette az e rendelkezésből eredő kötelezettségeit.

2)	A Bíróság az Osztrák Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 211., 2007.9.8.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/16

A Bíróság (első tanács) 2008. július 17-i ítélete (a Wojewódzki Sąd Administracyjny w Białymstoku [Lengyel Köztársaság] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Dariusz Krawczyński kontra Dyrektor Izby Celnej w Białymstoku

(C-426/07. sz. ügy) (1)

(Belső adók kivetése - Gépjárműadó - Jövedéki adó - Használt járművek - Behozatal)

(2008/C 223/26)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Wojewódzki Sąd Administracyjny w Białymstoku

Az alapeljárás felei

Felperes: Dariusz Krawczyński

Alperes: Dyrektor Izby Celnej w Białymstoku

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Wojewódzki Sąd Administracyjny w Białymstoku – A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1977.6.13., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.) 33. cikke (1) bekezdésének értelmezése – Nemzeti szabályozás, amely a személygépkocsik minden, az első belföldi forgalomba helyezés előtti értékesítését sújtó jövedéki adót vezet be

Rendelkező rész

Az 1991. december 16-i 91/680/EGK tanácsi irányelvvel módosított, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 33. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan jövedéki adó, mint amelyet Lengyelországban a jövedéki adóról szóló törvény (ustawa o podatku akcyzowym) előír, amely a gépjárművek minden, az első belföldi forgalomba helyezés előtti értékesítését terheli.

Az EK 90. cikk első bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, hogy valamely jövedéki adónak – mint amilyen az alapügyben szerepel, amely a valamely másik tagállamból behozott használt járművek első forgalomba helyezését megelőző értékesítésre vonatkozik – a mértéke meghaladja ugyanezen adónak az azt bevezető tagállamban korábban forgalomba helyezett hasonló járművek forgalmi értékébe beépített maradványösszegét. A kérdést előterjesztő bíróság feladata megvizsgálni, hogy ilyen következményekkel jár-e az alapügyben érintett szabályozás, illetve különösen a jövedéki adó mértékének csökkentéséről szóló, 2004. április 22-i pénzügyminiszteri rendelet (rozporządzenie Ministra Finansów w sprawie obniżenia stawek podatku akcyzowego) 7. cikkének alkalmazása.

(1) HL C 283., 2007.11.24.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/17

A Bíróság (ötödik tanács) 2008. július 17-i ítélete – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Belga Királyság

(C-510/07. sz. ügy) (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - 68/414/EGK irányelv - 1. cikk (1) bekezdés - Folyamatos minimális kőolajtermék-készletezési kötelezettség - Megsértés)

(2008/C 223/27)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: G. Rozet és B. Schima meghatalmazottak)

Alperes: Belga Királyság (képviselő: C. Pochet meghatalmazott)

Tárgy

Tagállami kötelezettségszegés – A 2006. július 24-i 2006/67/EK tanácsi irányelvvel (HL L 217., 8. o.) módosított, majd egységes szerkezetbe foglalt, az EGK tagállamainak minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló, 1968. december 20-i 68/414/EGK tanácsi irányelv (HL L 308., 14. o., magyar nyelvű különkiadás 12. kötet, 1. fejezet 29. o.) 1. cikkének (1) bekezdéséből eredő kőolajtermék-készletezési kötelezettségek be nem tartása – A készletezési kötelezettség jellege és terjedelme – Az érintett tagállam által szolgáltatott és az Eurostat által nyújtott adatok közötti eltérés – A kőolajtermék-készletek és e termékek belföldi fogyasztási szintjének kiszámítására vonatkozó módszer

Rendelkező rész

A Belga Királyság – mivel nem fogadott el minden szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést annak érdekében, hogy a Közösség területén folyamatosan megfelelő szintű kőolajtermék-készletet tartson fenn a 98/93/EK irányelvvel módosított, az EGK tagállamainak minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló, 1968. december 20-i 68/414/EGK tanácsi irányelv 2. cikkében meghatározott második kőolajtermék-kategória tekintetében – nem teljesítette az ugyanezen irányelv 1. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

2)	A Bíróság a Belga Királyságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 22., 2008.1.26.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/18

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2008. július 17-i ítélete – Európai Közösségek Bizottsága kontra Belga Királyság

(C-543/07. sz. ügy) (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - 2002/73/EK irányelv - Férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód - Munkavállalás - Szakképzés és előmenetel - Munkakörülmények - Az előírt határidőn belüli átültetés elmulasztása)

(2008/C 223/28)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: Európai Közösségek Bizottsága (képviselő: M. van Beek meghatalmazott)

Alperes: Belga Királyság (képviselő: D. Haven meghatalmazott)

Tárgy

Tagállami kötelezettségszegés – A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL L 269., 15. o; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 255. o.) való megfeleléshez szükséges rendelkezések előírt határidőn belüli elfogadásának elmulasztása

Rendelkező rész

A Belga Királyság – mivel az előírt határidőn belül nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek – nem teljesítette az ezen irányelvből eredő kötelezettségeit.

2)	A Bíróság a Belga Királyságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 37., 2008.2.9.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/18

A Bíróság (nagytanács) 2008. július 17-i ítélete (az Oberlandesgericht Stuttgart [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – A Szymon Kozłowski ellen kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásával kapcsolatos eljárás

(C-66/08. sz. ügy) (1)

(Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés - 2002/584/IB kerethatározat - Európai elfogatóparancs és a tagállamok közötti átadási eljárások - A 4. cikk 6. pontja - Az európai elfogatóparancs végrehajtása megtagadásának mérlegelhető okai - A végrehajtó tagállam „lakosa’, illetve a végrehajtó tagállamban „tartózkodik’ kifejezések értelmezése)

(2008/C 223/29)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberlandesgericht Stuttgart

Az alapeljárásban részt vevő fél

Szymon Kozlowski

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Oberlandesgericht Stuttgart – Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (HL L 190., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 34. o.) 4. cikke 6. pontjának értelmezése – A végrehajtó tagállam igazságügyi hatóságának lehetősége a végrehajtó tagállamban lakó vagy tartózkodó személlyel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása érdekében kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadására – A „lakóhellyel rendelkezés” és a „tartózkodás” fogalma – Az EU 6. cikknek az EK 12. és az EK 17. cikkel együttes értelmezése – A végrehajtó tagállam igazságügyi hatósága számára a keresett személlyel szemben aszerint eltérő bánásmódot engedélyező nemzeti jogszabályok, hogy a keresett személy a végrehajtó tagállam állampolgára-e vagy pedig más tagállamé

Rendelkező rész

Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 4. cikkének 6. pontját akként kell értelmezni, hogy:

—	a keresett személy a végrehajtó tagállam „lakosa”, ha tényleges lakóhellyel rendelkezik a végrehajtó tagállamban, és ott „tartózkodik”, ha az e tagállamban való stabil és bizonyos időtartamot felölelő ottlét során e tagállamhoz a lakóhelyből eredőhöz hasonló erejű kötődése alakult ki;

—

annak meghatározásához, hogy a konkrét helyzetben fennáll-e a keresett személy és a végrehajtó tagállam között olyan kötődés, amelynek alapján állítható, hogy e személy a kerethatározat 4. cikkének 6. pontja értelmében vett „tartózkodik” kifejezés hatálya alá tartozik, a végrehajtó igazságügyi hatóságnak átfogóan kell vizsgálnia több, e személy helyzetét jellemző objektív körülményt, így különösen a keresett személy ottlétének tartamát, jellegét és feltételeit, valamint a végrehajtó tagállamban fennálló családi és gazdasági kötelékeit.

(1) HL C 107., 2008.4.26.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/19

A Bíróság (harmadik tanács) 2008. július 11-i ítélete (Lietuvos Aukščiausiasis Teismas – Litván Köztársaság előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Inga Rinau által kezdeményezett eljárás

(C-195/08. PPU. sz. ügy) (1)

(Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - Joghatóság és a határozatok végrehajtása - Végrehajtás a házassági ügyekben és a szülői felügyeletre vonatkozó ügyekben - 2201/2003/EK rendelet - Másik tagállamban jogellenesen visszatartott gyermek visszavitelét elrendelő határozat elismerésének megtagadása iránti kérelem - Gyorsított előzetes döntéshozatali eljárás)

(2008/C 223/30)

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Lietuvos Aukščiausiasis Teismas

Az alap-büntetőeljárás résztvevője

Inga Rinau

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Lietuvos Aukščiausiasis Teismas – A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 338., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 243. o.) 21., 23., 24. cikkének, 31. cikke (1) bekezdésének, 40. cikke (2) bekezdésének és 42. cikkének értelmezése – Bírósági határozatban megállapítottan jogellenesen az anyja által A tagállamban visszatartott gyermeknek a B tagállamban lakóhellyel rendelkező apja részére történő átadását elrendelő, B tagállamban hozott bírósági határozat A tagállamban történő elismerésének megtagadása iránti kérelem.

Rendelkező rész

A visszavitelt elutasító határozat meghozatalát és annak az eredeti eljárás helye szerinti bírósággal való közlését követően a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet 42. cikkében előírt igazolás kibocsátása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy e határozat végrehajtását felfüggesztették, a határozatot megváltoztatták, hatályon kívül helyezték, az bármely okból nem emelkedett jogerőre vagy azt a visszavitelről szóló határozat váltotta fel, amennyiben a gyermek visszavitelére ténylegesen nem került sor. Ha nem vonták kétségbe az igazolás hitelességét, és azt a rendelet IV. mellékletében szereplő formanyomtatvány-minta alapján bocsátották ki, tilos megtagadni a visszavitelről szóló határozat elismerését és a megkeresett bíróság feladata, hogy megállapítsa az igazolással ellátott határozat végrehajthatóságát, és intézkedjen a gyermek haladéktalan visszaviteléről.

Azon eset kivételével, amikor az eljárás a 2201/2003 rendelet 11. cikkének (8) bekezdése, 40. cikke és 42. cikke alapján igazolással ellátott határozatra vonatkozik, bármely érdekelt fél kérelmezheti a bírósági határozat elismerésének megtagadását még abban az esetben is, ha ugyanezen határozat elismerése iránt előzőleg nem terjesztettek elő kérelmet.

A 2201/2003 rendelet 31. cikkének (1) bekezdése, mivel előírja, hogy sem az a személy, aki ellen a végrehajtást kérték, sem a gyermek az eljárásnak ebben a szakaszában a kérelemre semmiféle észrevételt nem tehet, nem alkalmazható a bírósági határozat elismerésének megtagadása iránti olyan eljárásban, amely anélkül indult, hogy előzőleg ugyanezen határozat elismerését kérelmezték volna. Ilyen esetben az ellenérdekű fél, akinek az elismerés az érdeke, jogosult észrevételeket tenni.

(1) HL C 171., 2008.7.5.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/19

A T-301/05. sz., Guigard kontra Bizottság ügyben 2008. március 11-én hozott ítélet ellen Philippe Guigard által 2008. május 22-én benyújtott fellebbezés

(C-214/08. P. sz. ügy)

(2008/C 223/31)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Philippe Guigard (képviselők: S. Rodrigues és C. Bernard-Glanz ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság állapítsa meg, hogy a kereset elfogadható;

—	a Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának a T-301/05. sz. ügyben 2008. március 11-én hozott ítéletét;

—	a Bíróság adjon helyt a fellebbező által első fokon előterjesztett, megsemmisítés és kártérítés iránti kérelmeknek;

—	a Bíróság kötelezze az első fokú eljárás alperesét a megsemmisítés iránti kereset elbírálása és a fellebbezési eljárás során felmerült összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztására a fellebbező lényegében három jogalapra hivatkozik.

Első, két részből álló jogalapjának alátámasztására a felperes először is előadja, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen értelmezte a negyedik loméi egyezményt (1).

A téves jogalkalmazás egyrészt abban áll, hogy az Elsőfokú Bíróság a fellebbező előadása szerint kimondta, hogy a loméi egyezmény 313. cikke (2) bekezdése k) pontjának értelmében a nemzeti programengedélyező jogosult a technikai segítségnyújtással megbízott tanácsadók és szakértők felvételéről dönteni anélkül, hogy figyelembe venné a Bizottságot az említett egyezmény szerint illető költségvetési hatósági és pénzgazdálkodási hatáskört és azt – a Bizottságot terhelő – kötelezettséget, hogy ez utóbbi intézménynek a nemzeti programengedélyező részére a szerződésekre vonatkozó tárgyalások során technikai segítséget kell nyújtania.

A fellebbező álláspontja szerint a téves jogalkalmazás másrészt abban áll, hogy az Elsőfokú Bíróság kimondta: a nemzeti programengedélyező által a felperes munkaszerződése megújításának jóváhagyása iránt a Bizottsághoz előterjesztett kérelemnek kifejezett hivatkozást kell tartalmaznia a loméi egyezmény 314. cikkére ahhoz, hogy az ebben a rendelkezésben írt 30 napos határidő folyása elkezdődjék, noha egy ilyen követelmény egyáltalán nem következik e cikkből. A felperes azt állítja, hogy ezért az Elsőfokú Bíróságnak, amennyiben az előbb hivatkozott határidőt helyesen értelmezte volna, meg kellett volna állapítania, hogy a Bizottság nem tartotta be az említett határidőt.

Második jogalapjával a felperes azt állítja, hogy a megtámadott ítélet az indokolásában nyilvánvaló ellentmondást tartalmaz, mert az Elsőfokú Bíróság a loméi egyezmény 317. cikke a) pontjának megsértésére alapított jogalap vonatkozásában kimondta egyrészt, hogy e jogalap elkésett, másrészt pedig, hogy lényegében megegyezik az ugyanezen egyezmény 313. cikke (2) bekezdése k) pontjának megsértésére alapított jogalappal. A felperes szerint ugyanazon jogalap nem utasítható el egyszerre elfogadhatatlanként és alaptalanként.

Harmadik jogalapjával a felperes végül előadja, hogy az Elsőfokú Bíróság megsértette a védelemhez való jogát azzal, hogy egyrészt nem vette figyelembe a tárgyaláson előterjesztett összes érvelését, másrészt pedig eltorzította a gondoskodási kötelezettség, a gondos ügyintézés és a bizalomvédelem elveinek megsértésére alapított jogalapjának terjedelmét.

(1) A Mauritiuson, 1995. november 4-én aláírt megállapodással (HL 1998. L 156., 3. o.) felülvizsgált, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS) és az Európai Gazdasági Közösség között kötött, Loméban, 1989. december 15-én aláírt negyedik egyezmény (amelyet a negyedik AKCS–EGK egyezmény megkötéséről szóló, 1991. február 25-i 91/400/ESZAK, EGK tanácsi és bizottsági határozat [HL L 229., 1. o.] hagyott jóvá).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/20

Az Audiencia Provincial de Salamanca (Spanyolország) által 2008. május 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Eva Martín Martín/EDP Editores, S.L. és Juan Caballo Bueno

(C-227/08. sz. ügy)

(2008/C 223/32)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Audiencia Provincial de Salamanca (Spanyolország)

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Eva Martín Martín

Az eljárásban részt vevő többi fél: EDP Editores, S.L. és Juan Caballo Bueno

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 153. cikkét – annak 3. és 95. cikkével összefüggésben –, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 38. cikkét, továbbá az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1985. december 20-i 85/577/EGK tanácsi irányelvet (1), különösen annak 4. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy azok lehetővé teszik az elsőfokú ítélet elleni fellebbezést elbíráló bíróság számára az említett irányelv hatálya alá tartozó szerződés érvénytelenségének hivatalból történő megállapítását olyan esetben, amikor az érvénytelenségre az alperes fogyasztó sem a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás szakában, sem a szóbeli tárgyaláson, sem a fellebbezésben nem hivatkozott?

(1) HL L 372., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 262. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/21

A Verwaltungsgericht Frankfurt am Main (Németország) által 2008. május 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Colin Wolf kontra Stadt Frankfurt am Main

(C-229/08. sz. ügy)

(2008/C 223/33)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Frankfurt am Main (Németország)

Az alapeljárás felei

Felperes: Colin Wolf

Alperes: Stadt Frankfurt am Main

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Általában széles mérlegelési jogkörrel és szabályozási szabadsággal rendelkezik-e a nemzeti jogalkotó a 2000/78/EK irányelv (1) 6. cikkének (1) bekezdése által biztosított mozgástér kihasználására, vagy e mozgástér a szükséges mértékre korlátozódik, ha a 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése második albekezdése c) pontjának megfelelően – a nyugdíjazás előtti szolgálati idő legrövidebb időszakára tekintettel – a felvétel maximális korhatárhoz kötéséről van szó?

2)	Konkretizálja-e a 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése második albekezdésének c) pontjában rögzített szükségesség a 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében megjelölt eszközök megfelelőségét, és így korlátozza-e ezen általánosan megfogalmazott szabályozás hatályát?

a)	A 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdése keretében törvényes célról van-e szó, ha a munkáltató a felvétel felső korhatárának meghatározásával érvényesíti az alkalmazandó tisztviselők lehetőség szerint hosszú aktív szolgálati idejéhez fűződő érdekét?

b)	Már akkor is nem megfelelő az ilyen cél megvalósítása, ha az azt eredményezi, hogy a tisztviselők tovább teljesítenek szolgálatot, mint ami az 5 év szolgálati idő letelte utáni előrehozott nyugdíjazás esetére törvényben biztosított minimális ellátás megszerzéséhez szükséges?

c)	Csak akkor nem megfelelő az ilyen cél megvalósítása, ha az azt eredményezi, hogy a tisztviselők tovább teljesítenek szolgálatot, mint ami az előrehozott nyugdíjazás esetére törvényben biztosított minimális ellátás megszerzéséhez szükséges, ami jelenleg 19,51 év?

A 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében vett törvényes célnak minősíthető-e a lehetőség szerint alacsony felvételi életkor révén az összesen alkalmazandó tisztviselők számának lehetőség szerinti alacsonyan tartása annak érdekében, hogy az egyedi esetekkel összefüggő ellátások, mint a baleseti vagy betegségi ellátások (családtagoknak is járó támogatások) számát lehetőség szerint alacsonyan tartsák?

E tekintetben milyen jelentőséggel bírhat az a körülmény, hogy a növekvő életkorral a (családtagok részére is nyújtott) baleseti ellátások és betegség esetén nyújtott támogatások összege magasabb, mint fiatalabb tisztviselők esetén, így idősebb tisztviselők felvételével az e tekintetben felmerülő kiadások összességében emelkedhetnének?

c)	E tekintetben alátámasztott előrejelzések vagy statisztikák szükségesek-e, vagy általános valószínűségi feltételezések is elegendőek?

a)	A 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése első albekezdése értelmében vett törvényes célnak tekinthető-e, ha valamely munkáltató annak érdekében kíván a felvétel során meghatározott felső korhatárt alkalmazni, hogy „az adott pályán kiegyensúlyozott korstruktúrát” biztosítson?

b)	Adott esetben milyen követelményeknek kell megfelelniük az ilyen korstruktúra kialakítására vonatkozó megfontolásoknak ahhoz, hogy valamely igazolás feltételeinek megfeleljenek (megfelelő és szükséges jelleg, szükségesség)?

A 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében vett törvényes megfontolásnak tekinthető-e, ha a munkáltató a felvételi felső korhatárt illetően arra hivatkozik, hogy általában ezen életkor betöltéséig lehetséges a középszintű tűzoltói szolgálati kiképzés tárgyi alkalmazási feltételeinek teljesítése a megfelelő iskolai végzettség és iparos képzés formájában?

Mely szempontok alapján kell elbírálni, hogy a nyugdíjazásig teljesítendő legrövidebb szolgálati idő megfelelő vagy szükséges-e?

Igazolható-e a legrövidebb szolgálati idő szükségessége kizárólag a munkáltatónál alkalmazott minősítés (a középszintű tűzoltói szolgálatra való alkalmasság) egyedül a munkáltató által finanszírozott megszerzésének ellentételezéseként, annak érdekében, hogy az ilyen minősítésre tekintettel a megfelelő további szolgálati idő e munkáltatónál biztosítva legyen, hogy így a tisztviselő ily módon fokozatosan ledolgozza képzésének költségeit?

b)	Milyen hosszú lehet legfeljebb a képzést követő szolgálati idő szakasza? Meghaladhatja-e az 5 évet, és ha igen, milyen feltételek mellett?

Igazolható-e a legrövidebb szolgálati idő megfelelősége vagy szükségessége a 7.a) ponttól függetlenül azzal a megfontolással, hogy az olyan tisztviselők esetében, akiknek a nyugellátását egyedül a munkáltató finanszírozza, a felvételtől a nyugdíjazás várható időpontjáig terjedő elvárandó aktív szolgálati időnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a tisztviselő a nyugdíjazás esetére törvényben biztosított minimális ellátásra jelenleg 19,51 éves szolgálati idővel jogot szerezzen?

Megfordítva, a felvétel megtagadása a 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése alapján csak akkor igazolható, ha különben az érintett személyt olyan életkorban vennék fel, amely a várható nyugdíjazáskor ahhoz vezetne, hogy a minimális ellátást nyújtani kellene, annak ellenére, hogy az érintett arra még nem szerzett volna jogot?

A nyugdíjazás 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése második albekezdésének c) pontja szerinti megítélése szempontjából a nyugdíjazás törvényben meghatározott korhatára, amelyet követően nyugdíj folyósítására kerül sor, az irányadó, vagy valamely adott tisztviselői vagy foglalkozási csoport nyugdíjazáskor jellemző statisztikai átlagéletkora?

b)	Milyen mértékben kell adott esetben tekintetbe venni, hogy egyes tisztviselők esetében a rendes nyugdíjazás legfeljebb két évvel elhalasztható? E körülmény a felvételi felső korhatár megfelelő mértékű emeléséhez vezet-e?

A legrövidebb szolgálati idő 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése keretében történő kiszámítása során számításba vehető-e a tisztviselői jogviszonyban legelőször elvégzendő képzés? E tekintetben jelentőséggel bír, hogy a képzés idejét a nyugdíjjogosultság megszerzése szempontjából a nyugdíjjogosultságot megalapozó szolgálati időként teljes mértékben figyelembe kell-e venni, vagy a képzés idejét nem lehet olyan időszakként figyelembe venni, amelyre a munkáltató a 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése második albekezdésének c) pontja alapján legrövidebb szolgálati időt követelhet meg?

10)	Összeegyeztethetők-e az Allgemeines Gleichbehandlungsgesetz (általános esélyegyenlőségi törvény) 15. §-a (1) bekezdése második mondatában és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések a 2000/78/EK irányelv 17. cikkével?

(1) HL L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/22

A T-100/04. sz., Massimo Giannini kontra Bizottság ügyben 2008. március 12-én hozott ítélet ellen Massimo Giannini által 2008. május 29-én benyújtott fellebbezés

(C-231/08. P. sz. ügy)

(2008/C 223/34)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Massimo Giannini (képviselők: L. Levi és C. Ronzi ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság semmisítse meg az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának T-100/04. sz. ügyben 2008. március 12-én hozott ítéletét;

—

a Bíróság következésképpen adjon helyt a fellebbező elsőfokú eljárásban előadott kérelmeinek, így

—

semmisítse meg a COM/A/9/01 versenyvizsga vizsgabizottságának a fellebbezőt e versenyvizsga tartaléklistájára fel nem vevő határozatát (amelyet a fellebbezővel 2003. június 11-én kelt levélben közöltek), amennyiben szükséges, semmisítse meg a fellebbező felülvizsgálat iránti kérelmét elutasító határozatot (amelyet a fellebbezővel 2003. július 8-án kelt levélben közöltek), és a fellebbező panaszát elutasító határozatot (amelyet a fellebbezővel 2003. december 2-án kelt levélben közöltek);

—

ítéljen meg anyagi kártérítést, melynek összege egyrészt az A 7 besorolási fokozat 4. fizetési fokozatába tartozó tisztviselő jövedelme és az ideiglenes alkalmazotti szerződés lejártától folyósított munkanélküli-járadék különbségéből, másrészt a munka nélkül töltött időszakot követően az A 7 besorolási fokozat 5. fizetési fokozatába tartozó tisztviselő jövedelméből tevődik össze, valamint nem vagyoni kártérítés címén 1 eurót;

—	a Bíróság kötelezze az alperest mind az első fokú, mind a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező fellebbezésének alátámasztására lényegében három jogalapra hivatkozik.

Első jogalapjában a fellebbező azt rója fel az Elsőfokú Bíróságnak, hogy megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot, közelebbről az eljárás ésszerű határidőn belül való lefolytatásához való jogot. Négy év telt el a kereset Elsőfokú Bírósághoz való benyújtása és a megtámadott ítélet kihirdetése között. Márpedig a fellebbező szerint a jelen esetben semmilyen különleges körülmény nem indokol ilyen időtartamot. Sem az ügy iratai nem voltak különösen terjedelmesek, sem az ügy nem volt jogilag összetett, és az eljárás a fellebbező számára valós téttel bírt.

Második jogalapjában a fellebbező azzal érvel, hogy az Elsőfokú Bíróság megsértette a tisztviselők személyzeti szabályzatának 4., 27. és 29. cikkét, és tévesen értelmezte mind a szolgálati érdek fogalmát, mind a közösségi intézményeket az alkalmazottaikkal és tisztviselőikkel szemben terhelő gondoskodási kötelezettséget. A fellebbező szerint az Elsőfokú Bíróság e tekintetben összekeverte a Közösség szolgálatába lépést és a már felvett személyek előmenetelének a személyzeti szabályzatban szereplő mechanizmusok útján – áthelyezéssel, előléptetéssel – történő folytatódását.

Harmadik jogalapjában a fellebbező azt hozza fel, hogy az Elsőfokú Bíróság megsértette a határozatok indokolásának kötelezettségét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a védelemhez való jogot, valamint elferdítette az értékelésre elé tárt bizonyítékokat. Ezen utolsó jogalap három részből tevődik össze.

A harmadik jogalap első részében a fellebbező azt állítja, hogy az Elsőfokú Bíróság megsértette mind a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, mind az indokolási kötelezettséget és a bizonyításfelvétel szabályait, amikor kimondta, hogy nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek az, ha a versenyvizsga bizonyos pályázói ismerik a versenyvizsga alapjául szolgáló iratot, és amikor nem követelte meg az alperestől az e körülményhez kapcsolódó hátrányos megkülönböztetés hiányának konkrét bizonyítását.

Ugyanezen jogalap második részében a fellebbező a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértését és az Elsőfokú Bírósághoz értékelésre előterjesztett bizonyítékok elferdítését hozza fel, mivel ez utóbbi úgy ítélte meg, hogy a vizsgabizottság összetétele eléggé állandó volt ahhoz, hogy a pályázókat összehasonlítsák és objektíven értékeljék, miközben az iratokból éppen ennek ellenkezője, a vizsgabizottság összetétele állandóságának hiánya derül ki, és az alperes számos lényeges ténybeli adatot nem közölt az Elsőfokú Bírósággal.

Végezetül, e jogalap harmadik részében a fellebbező ismételten a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és a bizonyításfelvétel szabályainak megsértésére hivatkozik, valamint az Elsőfokú Bíróságnak a vizsgabizottság tagjainak pártatlanságára vonatkozó következtetéseit illetően a védelemhez való jog megsértésére.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/23

A Landesgericht Ried im Innkreis (Ausztria) által 2008. június 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Roland Langer elleni büntetőeljárás

(C-235/08. sz. ügy)

(2008/C 223/35)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landesgericht Ried im Innkreis (Ausztria).

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

Roland Langer.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az EK-Szerződés (az Európai Közösséget létrehozó szerződés 1997. október 2-án hatályos változata, utoljára módosította a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló, 2005. április 25-én megkötött szerződés [HL L 157., 11. o.]) 43. cikkét, hogy e cikkel ellentétes az a rendelkezés, amely a szerencsejátékok játékkaszinókban történő szervezését kizárólag részvénytársasági formában működő, és e tagállam területén székhellyel rendelkező társaságok részére teszi lehetővé, tehát egy e tagállamban lévő gazdasági társaság alapítását vagy megszerzését írja elő?

Úgy kell-e értelmezni az EK-Szerződés 43. és 49. cikkét, hogy e cikkekkel ellentétes az egyes szerencsejátékokra, így pl. a játékkaszinókban űzött szerencsejátékokra vonatkozó nemzeti monopólium, ha az érintett tagállamban nincsen a szerencsejáték korlátozására vonatkozó egységes és módszeres politika, miután a nemzeti koncesszióval rendelkező szervezők szerencsejátékokban – például állami sportfogadásban és sorsolásos játékban – való részvételre ösztönöznek és azokat hirdetik (televízió, napilapok, folyóiratok), sőt a hirdetésben még azt is felajánlják, hogy a fogadási szelvény röviddel a lottóhúzás előtt visszaváltható („TOI TOI TOI – Glaub' ans Glück”)?

Úgy kell-e értelmezni az EK-Szerződés 43. és 49. cikkét, hogy e cikkekkel ellentétes az a rendelkezés, amely szerint a szerencsejátékra vonatkozó nemzeti jogban a szerencsejátékok és játékkaszinók tekintetében előírt 15 évre szóló összes koncessziót olyan szabályozás alapján biztosítják, amely a közösségi térség (nem e tagállamhoz tartozó) pályázóit a pályázatból kizárja?

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/23

A Bundesfinanzhof (Németország) által 2008. június 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Swiss Re Germany Holding GmbH kontra Finanzamt München für Körperschaften

(C-242/08. sz. ügy)

(2008/C 223/36)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesfinanzhof.

Az alapeljárás felei

Felperes: Swiss Re Germany Holding GmbH.

Alperes: Finanzamt München für Körperschaften.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 9. cikke (2) bekezdése e) pontjának ötödik franciabekezdését és 13. cikke B. részének a) pontját, valamint 13. cikke B. része d) pontjának 2. és 3. alpontját, hogy az élet-viszontbiztosítási szerződésnek az átvevő által fizetendő vételár ellenében történő átvételét (1), amely alapján a szerződés átvevője az eddigi biztosító által gyakorolt adómentes viszontbiztosítási tevékenységet a biztosított hozzájárulásával átveszi, és a továbbiakban az eddigi biztosító helyett a biztosított részére adómentes viszontbiztosítási szolgáltatást nyújt,

a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 9. cikke (2) bekezdése e) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti értelemben vett biztosítási vagy banki tevékenységnek, vagy

b)	a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 13. cikke B. részének a) pontja szerinti viszontbiztosítási ügyletnek, vagy

a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 13. cikke B. része d) pontjának 2. és 3. alpontja szerinti, lényegében egyrészt adómentes kötelezettségvállalásból, másrészt követelések adómentes átruházásából álló ügyletnek kell-e tekinteni?

2)	Módosítja-e az 1. kérdésre adott választ, ha nem az átvevő, hanem az eddigi biztosító nyújt ellenszolgáltatást az átruházásért?

Az 1. kérdés a), b) és c) pontjára adott nemleges válasz esetén: úgy kell-e értelmezni a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 13. cikke B. részének c) pontját, hogy

—	az élet-viszontbiztosítási szerződések ellenérték fejében történő átruházása értékesítésnek minősül, és

—

a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 13. cikke B. része c) pontjának alkalmazása során nem aszerint kell különböztetni, hogy az adómentes tevékenységek helye az értékesítés helye szerinti tagállamban vagy egy másik tagállamban található-e?

(1) HL 1977 L 145., 1. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/24

A Finanzgericht Köln (Németország) által 2008. június 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Gaz de France – Berliner Investissement SA kontra Bundeszentralamt für Steuern

(C-247/08. sz. ügy)

(2008/C 223/37)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Finanzgericht Köln (Németország).

Az alapeljárás felei

Felperes: Gaz de France – Berliner Investissement SA.

Alperes: Bundeszentralamt für Steuern.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló, 1990. július 23-i 90/435/EGK tanácsi irányelv (1) (HL L 225., 6. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet 1. kötet 147. o.) melléklete f) pontjával összefüggésben értelmezett 2. cikkének a) pontját, hogy egy „société par actions simplifiée” jogi formában működő francia társaság a 2005 előtti években is „egy tagállam társaságának” tekinthető ezen irányelv értelmében, és így a német leányvállalata által 1999-ben felosztott nyereség után a 90/435/EGK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése alapján biztosítani kell számára a forrásadó alóli mentességet?

Arra az esetre, ha az első kérdésre nemleges válasz adandó:

Az EK 43. és EK 48. cikkbe, vagy az EK 56. cikk (1) bekezdésébe valamint az EK 58. cikk (1) bekezdésének a) pontjába és (3) bekezdésébe ütközik-e annyiban a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló, 1990. július 23-i 90/435/EGK tanácsi irányelv (HL L 225., 6. o.) melléklete f) pontjával összefüggésben értelmezett 2. cikkének a) pontja, amennyiben e rendelkezés a 90/435/EGK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben ugyan a société anonyme, société en commandite par actions vagy société à responsabilité limitée jogi formában működő francia anyavállalat számára előírja a német leányvállalata által felosztott nyereség után a forrásadó alóli mentességet, a société par actions simplifiée jogi formában működő francia anyavállalat számára azonban nem?

(1) HL L 225., 6. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/25

2008. június 10-én benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Belga Királyság

(C-250/08. sz. ügy)

(2008/C 223/38)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: R. Lyal és P. van Nuffel meghatalmazottak)

Alperes: Belga Királyság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Belga Királyság – mivel Flandria régióban (Vlaams Gewest) az új elsődleges lakóingatlan vásárlása után járó adókedvezmény kiszámításánál a korábbi elsődleges lakóingatlan megvásárlásakor kifizetett illetéket csak akkor számítják be, ha az ingatlan Flandria régióban található, akkor pedig nem, ha az Belgiumon kívül más tagállamban vagy EFTA-államban fekszik – nem teljesítette az EK 18., az EK 43. és az EK 56 cikkből, valamint az EGT-megállapodás 31. és 40. cikkéből eredő kötelezettségeit;

—	a Belga Királyságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az illetékre vonatkozó belga jogszabályok a Flandria régióban hatályos változatukban az elsődleges lakóingatlan Flandria régióban történő vásárlása esetére illetékkedvezményt írnak elő, mégpedig az előző elsődleges lakóingatlan Flandria régióban történő vásárlásakor kifizetett illeték mértékében, feltéve hogy az előző elsődleges lakóingatlan egyidejűleg eladásra kerül. A Bizottság álláspontja szerint ezek a jogszabályi rendelkezések – egyébként azonos feltételek mellett – azon személyek számára, akik Flandria régióban változtatnak lakóhelyet, olyan adókedvezményt biztosítanak, amelyben nem részesülnek azok a személyek, akik Belgiumon kívüli más tagállamból költöznek Flandria régióba. Ezek a jogszabályi rendelkezések hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak azokkal az uniós polgárokkal szemben, akik élnek a letelepedés szabadságával, és korlátozzák a Belgiumon kívüli, más tagállamból származó tőke Flandria régióban történő befektetését, így e szabályok alapvetően ellentétesek az EK 18. és az EK 43. cikkel, az EGT-megállapodás 31. cikkével, valamint az EK 56. cikkel és az EGT-megállapodás 40. cikkével. A Bizottság úgy véli, hogy a jelen ügyben nem áll fenn nyomós közérdek, amely a kötelezettségszegéseket igazolná. Az alperes az adórendszer koherenciája biztosításának a szükségességére sem hivatkozhat, mivel a jelen ügyben két egymástól független adójogi tényállásról van szó, amelyek közül mindkettőre kizárólag a saját területén irányadó, az érintett tényállásra vonatkozó előírásai alkalmazandók.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/25

2008. június 13-án benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Portugál Köztársaság

(C-253/08. sz. ügy)

(2008/C 223/39)

Az eljárás nyelve: portugál

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: N. Yerrell és M. Telles Romão meghatalmazottak)

Alperes: Portugál Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Portugál Köztársaság – mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (1), vagy mindenesetre e rendelkezéseket nem közölte a Bizottsággal – a Portugál Köztársaság nem teljesítette az ezen irányelvből eredő kötelezettségeit;

—	kötelezze a Portugál Köztársaságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az irányelv átültetésére előírt határidő 2007. április 1-jén lejárt.

(1) HL L 102., 35. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/26

2008. június 13-án benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Holland Királyság

(C-255/08. sz. ügy)

(2008/C 223/40)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: M. van Beek és J.-B. Laignelot meghatalmazottak).

Alperes: Holland Királyság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Holland Királyság – mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a 97/11/EK irányelvvel (1) és a 2003/35/EK irányelvvel (2) módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelvnek (3) – nem teljesítette az irányelv 4. cikkének a II. és III. mellékletével összefüggésében értelmezett (2) és (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

—	a Holland Királyságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1.	Az EK 259. cikk harmadik bekezdése értelmében az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.

2.	A tagállamoknak ezért el kell fogadniuk azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelveket a számukra előírt határidőn belül a nemzeti jogba átültessék, és a Bizottsággal ezeket az intézkedéseket haladéktalanul közölni kell.

A jelen ügyben a 97/11/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1999. március 14-től megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A fentiekből az következik, hogy Hollandia eddig nem hozta meg azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 97/11/EK irányelvvel és a 2003/35/EK irányelvvel módosított 85/337/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének a II. és III. mellékletével összefüggésében értelmezett (2) és (3) bekezdését megfelelően átültesse, mivel nem alkalmazták az irányelv II. melléklete szerinti valamennyi projektre az irányelv III. mellékletében meghatározott valamennyi kritériumot.

(1) HL L 73., 5. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 3. kötet, 151. o.

(2) HL L 156., 17. o.;magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 466. o.

(3) HL L 175., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 248. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/26

A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által 2008. június 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ladbrokes Betting & Gaming Ltd. és Ladbrokes International Ltd. kontra Stichting de Nationale Sporttotalisator

(C-258/08. sz. ügy)

(2008/C 223/41)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia)

Az alapeljárás felei

Felperes: Ladbrokes Betting & Gaming Ltd. és Ladbrokes International Ltd.

Alperes: Stichting de Nationale Sporttotalisator

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Megfelel-e a játékszenvedély mederben tartására irányuló, korlátozó nemzeti szerencsejáték-politika, amely ténylegesen hozzájárul ahhoz, hogy az érintett nemzeti szabályozással elérni kívánt célokat, nevezetesen a játékfüggőség visszafogását és a csalás megelőzését, azáltal érjék el, hogy a szerencsejátékok szabályozott kínálatának köszönhetően a játékok igénybevételének terjedelme (sokkal) korlátozottabb marad, mint a nemzeti szabályozási rendszer nélkül lenne, az Európai Közösségek Bíróságának ítélkezési gyakorlatában, különösen a C-243/01. sz. Gambelli-ügyben 2003. november 6-án hozott ítéletben (EBHT 2003., I 13031. o.) megfogalmazott azon feltételnek, amely szerint a fogadási tevékenységeket koherens és szisztematikus módon korlátozni kell, még ha az engedélyes számára megengedett is, hogy szerencsejáték-kínálatát új szerencsejátékok bevezetésével vonzóvá tegye, reklám útján széles nyilvánosság figyelmét felhívja szerencsejáték-kínálatára és így távol tartsa a (lehetséges) játékosokat a szerencsejátékok illegális kínálatától (lásd az Európai Közösségek Bírósága C-338/04., C-359/04. és C-360/04. sz., Placanica és társai egyesített ügyekben 2007. március 6-án hozott ítélete [EBHT 2007., I-1891. o.] 55. pontjának végét)?

2.a)

Ha feltesszük, hogy a szerencsejáték-politika nemzeti szabályozása összeegyeztethető az EK 49. cikkel, ebben az esetben a nemzeti bíróságnak e szabályozás konkrét esetre való alkalmazásakor mindig vizsgálnia kell-e, hogy az elrendelendő intézkedés, például az arra való kötelezés, hogy a fél ehhez rendelkezésre álló szoftver révén az érintett tagállamban letelepedett személyek által a honlapon kínált szerencsejátékokban való részvétel számára hozzáférhetetlenné tegyen valamely honlapot, az ügy konkrét körülményei között önmagában megfelel-e azon feltételnek, amely szerint a nemzeti szabályozás igazolására felhozott célokat ténylegesen tekintetbe kell vennie, és azt is, hogy a szolgáltatások szabad mozgásának e szabályozásból és annak alkalmazásából eredő korlátozása e célok figyelembevételével nem aránytalan-e?

2.b)

Jelent-e különbséget a 2.a) kérdés megválaszolása szempontjából, hogy az elrendelendő intézkedést nem a nemzeti szabályozás hatóság általi alkalmazása keretében kérik és rendelik el, hanem polgári eljárás keretében, amelyben a szerencsejátékok szükséges engedéllyel rendelkező szervezője kérelmezi az intézkedés elrendelését vele szemben elkövetett, a polgári jog szerint tiltott cselekmény alapján, amely abban áll, hogy az ellenfél a vonatkozó nemzeti szabályozást figyelmen kívül hagyja és ezzel tisztességtelen előnyre tesz szert a szükséges engedéllyel működő féllel szemben?

Úgy kell-e értelmezni az EK 49. cikket, hogy e rendelkezés alkalmazása ahhoz vezet, hogy valamely tagállam illetékes hatósága nem tilthatja meg az e tagállamban a szerencsejátékok kínálására alkalmazandó zárt engedélyezési rendszer alapján, hogy az a szolgáltató, amely e szolgáltatások interneten keresztüli nyújtására más tagállamban már rendelkezik engedéllyel, e szolgáltatásokat az előbbi tagállamban is kínálja az interneten keresztül?

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/27

A T-486/04. sz., Michail kontra Bizottság ügyben 2008. április 16-án hozott ítélet ellen Christos Michail által 2008. június 24-én benyújtott fellebbezés

(C-268/08. P. sz. ügy)

(2008/C 223/42)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Christos Michail (képviselő: C. Meïdanis ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság állapítsa meg, hogy a fellebbezés elfogadható és alapos;

—	a Bíróság szükség esetén semmisítse meg az Elsőfokú Bíróság T-486/04. sz. ügyben 2008. április 16-án hozott ítéletét;

—	a Bíróság a jogszabályok alapján határozzon a költségekről.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező fellebbezésének alátámasztására három jogalapra hivatkozik.

Első jogalapjában Christos Michail arra hivatkozik, hogy az Elsőfokú Bíróság helytelenül értelmezte és alkalmazta a közösségi jogot, és elmulasztotta az ítéletek indokolására vonatkozó kötelezettségét, amikor a megtámadott ítéletben elismerte, hogy a Bizottság hozzájárult a fellebbező azon érzésének kialakulásához, hogy a személyzeti szabályzat 12a. cikke értelmében vett pszichológiai zaklatás áldozatává vált, azonban a fellebbező keresetét – mint alaptalant – elutasította.

Második jogalapjában a fellebbező azt rója fel az Elsőfokú Bíróságnak, hogy elferdítette az elé tárt tényeket, többek között azáltal, hogy azokat egyesével, nem pedig általános összefüggéseik között vizsgálta, és e tények jogi minősítésekor többször is tévesen alkalmazta a jogot.

Harmadik jogalapjában a fellebbező végezetül az Elsőfokú Bíróság azon döntését kifogásolja, hogy mint alaptalant – a pontosság hiánya miatt – elutasította a fellebbező által keresetének alátámasztására felhozott számos jogalapot, amelyek többek között a személyzeti szabályzat 21a., 22a. és 22b. cikkének, valamint az egyenlő bánásmód és az arányosság elvének megsértésére vonatkoztak. A fellebbező keresetének több részre bontásával az Elsőfokú Bíróság eltorzította a kereset lényegét, tárgyát és szerkezetét.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/27

2008. június 24-én benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Németországi Szövetségi Köztársaság

(C-271/08. sz. ügy)

(2008/C 223/43)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: G. Wilms és D. Kukovec meghatalmazottak)

Alperes: Németországi Szövetségi Köztársaság

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság

—

állapítsa meg, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság azzal, hogy az önkormányzati szervek és 1218 munkavállalónál többet foglalkoztató önkormányzati üzemek esetében nem írtak ki közösségi szinten versenyt az általuk kötendő öregségi nyugellátási szerződésekre, hanem azokat közvetlenül a TV-EUmw/VKA 6§-ában megnevezett intézményekkel és vállalatokkal kötötték meg, 2006. január 31-ig a 92/50/EGK irányelv (1) III. és IV. szakaszával együtt alkalmazott 8. cikkét sértette, 2006. február 1-jétől pedig a 2004/18/EK irányelv (2) 23. és 25. cikkével együtt alkalmazott 20. cikkét;

—	kötelezze a Németországi Szövetségi Köztársaságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Németországban a munkavállaló kérheti a munkaadótól, hogy jövőbeli díjazásából a mindenkori általános nyugdíjbiztosítás hozzájárulási plafonja legfeljebb 4 %-ának megfelelő összeget a díjazás konverziójával (Entgeltumwandlung) üzemi öregségi ellátás céljára használjanak fel. A helyi önkormányzati közszolgálatban foglalkoztatott köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók (a továbbiakban: munkavállalók) díjazásának konverzióját szabályozó kollektív szerződés (a továbbiakban: kollektív szerződés) szerint a díjazás konverziójának elvégzése az önkormányzati szervek és az önkormányzati munkáltatók felelőssége. A díjazás konverzióját a nyilvános kiegészítő nyugdíjpénztárak, illetve a Sparkassen Finanzgruppe takarékpénztári pénzügyi csoport vállalatai, vagy az önkormányzati biztosítók hajtják végre. Az önkormányzati hatóságok és önkormányzati munkáltatók rendszerint kollektív biztosítási szerződéseket kötnek az általuk alkalmazott valamennyi munkavállalóra nézve, amelyek révén a díjazás konverziójára vonatkozó megállapodás jön létre a fent megnevezett szervezetekkel.

A Bizottság rendelkezésére álló információ szerint ezeket az üzemi öregségi nyugellátási szerződéseket az önkormányzati hatóságok, illetve önkormányzati munkáltatók közösségi szintű versenykiírás nélkül, közvetlenül az említett szervezetekkel kötik meg.

Az öregségi nyugellátás körébe tartozó szolgáltatásokat a 92/50/EGK irányelv I A. melléklete, illetve 2006. február 1-jétől a 2004/18/EK irányelv II. mellékletének A része írja le. Olyan biztosítási és nyugdíjalap-szolgáltatásokról van szó, amelyek kívül esnek a jogszabályilag előírt társadalom- és nyugdíjbiztosítás körén. Következésképpen a szóban forgó, önkormányzati hatóságok, mint ajánlatkérő szervek által kötött szerződések írásban megkötött és visszterhes közbeszerződési szerződések a fent említett irányelv értelmében. Ezen kívül az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a 92/50/EGK irányelv 1. cikkének a) pontja nem tesz különbséget egyfelől azon szerződések között, amelyeket az ajánlatkérő szerv általános működési körébe tartozó feladat teljesítése érdekében köt, másfelől pedig azon szerződések között, amelyek e feladatokkal nincsenek összefüggésben. A Bíróság tehát elutasította az ajánlatkérő szerv funkciója alapján történő osztályozást. Ezért el kell utasítani az alperes azon kifogását, amely szerint az önkormányzati szervek illetve üzemek az üzemi öregségi ellátás szempontjából a közbeszerzési jog szerint nem minősülnek ajánlatkérő szervnek.

A Bizottságnak továbbá az a meggyőződése, hogy a szóban forgó szerződések jelentős mértékben meghaladják az irányadó értékhatárokat. Szemben az alperes álláspontjával, a számításhoz nem az egyes szerződések értékét kell külön-külön figyelembe venni. Sokkal inkább a keretszerződés időtartamát kell ilyen szempontból figyelembe venni, hiszen az egyes munkavállalókkal a munkáltató által kötött megállapodások nem képezik közbeszerzési eljárás tárgyát a közösségi közbeszerzési jog szerint. A keretszerződés figyelembe veendő értéke így tehát az annak időtartama alatt kötendő valamennyi egyéni szerződés hozzáadottérték-adó nélküli összértékének felel meg. A Bizottság számításai szerint a Németországi Szövetségi Köztársaság területén fekvő legalább 110 város esetében a szerződések értéke meghaladja az értékhatárt.

Az önkormányzati hatóságoknak és az önkormányzati munkáltatóknak tehát az üzemi öregségi ellátást illető szerződéseket nem a munkaszerződésben megjelölt szervezetekkel és vállalatokkal kellett volna közvetlenül megkötniük, hanem közösségi szintű közbeszerzési pályázatot kellett volna kiírniuk. Ezen az a körülmény sem változtat, hogy a díjazás fizetését kollektív szerződés szabályozza. Először is a Bíróság ítélkezési gyakorlata egyértelműen abból indul ki, hogy a közösségi jog nem ír elő megkötéseket a kollektív szerződés tartalmára nézve, másodszor pedig a Bizottság nem véli úgy, hogy a kollektív szerződéses szabadság német Alaptörvényben rögzített alapelvét jogellenesen korlátozná az, ha betartanák a ajánlatkérő szervre vonatkozó jogszabályok által előírt pályázatkiírási kötelezettséget.

(1) HL L 209., 1. o.

(2) HL L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/28

2008. június 24-én benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Németországi Szövetségi Köztársaság

(C-275/08. sz. ügy)

(2008/C 223/44)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: G. Wilms és D. Kukovec meghatalmazottak)

Alperes: Németországi Szövetségi Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság – mivel a Datenzentrale Baden-Württemberg szoftveralkalmazás átruházására és karbantartására vonatkozó közbeszerzési szerződést anélkül ítélt oda, hogy európai szintű ajánlati felhívás közzététele mellett közbeszerződési eljárást folytatott volna le – nem teljesítette az 1993. június 14-i 93/36/EGK tanácsi irányelv (1) 9. cikkével összefüggésben értelmezett 6. cikkéből eredő kötelezettségeit;

—	a Németországi Szövetségi Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen kereset tárgya a Datenzentrale Baden-Württemberg és az Anstalt für Kommunale Datenverarbeitung in Bayern (AKDB) között, gépjárműengedélyekhez alkalmazott szoftveralkalmazás beszerzésére vonatkozóan létrejött szerződés. A kérdéses, odaítélésre vonatkozó határozatot tárgyalásos eljárás keretében, közbeszerzési hirdetmény közzététele nélkül fogadták el, és az eljárás keretében kizárólag az AKDB-vel folytattak tárgyalásokat.

A Bizottság álláspontja szerint az a tény, hogy a szerződés Németországban már a 89/665/EGK irányelv értelmében vett jogorvoslati eljárás tárgyát képezte, irreleváns a kötelezettségszegés megállapítása szempontjából, mivel a nemzeti bíróságok előtti jogorvoslati eljárás és az EK-Szerződés 226. cikke értelmében vett kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás alapvetően különbözik egymástól mind a célkitűzés, mind pedig a felek és az eljárás menete tekintetében.

A kérdéses szerződés esetében a 93/36/EGK irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében vett árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződésről van szó. A szerződés értéke a Bizottság tudomása szerint mintegy 1 millió euró, vagyis jelentős mértékben meghaladja az irányelv alkalmazhatóságára vonatkozó küszöbértéket. A Datenzentrale közjogi jogi személy, amelyet arra a különleges közérdekű célra alapítottak, hogy a közigazgatásban az elektronikus adatfeldolgozást összehangolja és elősegítse. A Datenzentrale ezenfelül Baden-Wütrttemberg tartomány többségi irányítása alatt áll, amely az igazgatótanács tagjainak több, mint a felét nevezi ki. Mindezek alapján a Datenzentrale a 93/36 irányelv 1. cikkének b) pontja értelmében ajánlatkérő, és az irányelv hatálya alá tartozó területet érintő közbezserzési szerződések odaítélése során köteles betartani az irányelvben előírt eljárásokat. Az a körülmény, hogy a Datenzentrale és az AKDB is közjogi jogi személy, a 93/36/EGK irányelv alkalmazhatósága szempontjából irreleváns.

A Bizottság tudomása szerint nem állnak fenn olyan körülmények, amelyek igazolnák a szerződés kötetlen – akár előzetes közbeszerezési hirdetmény közzététele nélkül lefolytatott tárgyalásos eljárás formájában történő – odaítélését. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében a tárgyalásos eljárás kivételes jellegű, és csak „meghatározott, pontosan előírt” esetekben vehető igénybe. A kivételes körülmények fennállását érintő bizonyítási teher azt a tagállamot illeti, amely arra hivatkozni kíván. Mivel azonban a jelen ügyben az alperes e bizonyítási kötelezettségnek nem felelt meg, a Bizottságnak arra a következtetésre kellett jutnia, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság, mivel a kérdéses szerződéseket európai szintű hirdetmény közzététele nélkül kötötte meg, nem teljesítette az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 93/36/EGK tanácsi irányelv 9. cikkével összefüggésben értelmezett 6. cikkéből eredő kötelezettségeit.

(1) Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/36/EGK tanácsi irányelv (HL L 199., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 2. kötet, 110. o.).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/29

A Juzgado de lo Social no 23 de Madrid (Spanyolország) által 2008. június 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Francisco Vicente Pereda kontra Madrid Movilidad S.A.

(C-277/08. sz. ügy)

(2008/C 223/45)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de lo Social no 23 de Madrid

Az alapeljárás felei

Felperes: Francisco Vicente Pereda

Alperes: Madrid Movilidad S.A.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni a 2003/88/EK irányelv (1) 7. cikkének (1) bekezdését, hogy amikor a szabadságnak a vállalkozás szabadságolási naptárában feltüntetett időszaka időben megegyezik a munkavállalónak a szabadság tervezett kezdetét megelőzően történt üzemi balesetből eredő átmeneti munkaképtelenségével, az érintett munkavállalónak az orvosi zárójelentés kibocsátását követően joga van a szabadság igénybevételére az eredetileg megállapítottaktól eltérő időpontokban, az azon naptári év elteltétől függetlenül, amelyre e szabadság vonatkozott?

(1) A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv HL L 299., 19. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 381. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/30

Az Oberster Gerichtshof (Ausztria) által 2008. június 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Die BergSpechte Outdoor Reisen und Alpinschule Edi Koblmüller GmbH kontra Günter Guni és trekking.at Reisen GmbH

(C-278/08. sz. ügy)

(2008/C 223/46)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberster Gerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Die BergSpechte Outdoor Reisen und Alpinschule Edi Koblmüller GmbH

Alperesek: Günter Guni és trekking.at Reisen GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv (1) 5. cikkének (1) bekezdését, hogy a védjegy jogosult számára fenntartott módon való használatát jelenti a védjegy vagy ahhoz hasonló megjelölés (így például összetett védjegy szó-elemének) kulcsszóként lefoglalása keresőmotor-üzemeltetőnél, amelynek következtében a védjegy vagy az ahhoz hasonló megjelölés mint keresőkifejezés keresőmotorba való begépelése esetén azonos vagy hasonló áruk vagy szolgáltatások reklámja jelenik meg a képernyőn?

Ha az első kérdésre igenlő válasz adandó:

Sérül-e a védjegy jogosultjának kizárólagos joga a védjeggyel azonos keresőkifejezés azonos áruk vagy szolgáltatások reklámozása céljából történő használata esetén függetlenül attól, hogy a reklám a találati listában vagy attól térben elkülönülő reklámblokkban jelenik meg, illetve, hogy azt „szponzorált link”-ként jelölik meg?

Hasonló árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban a védjeggyel azonos megjelölés használata, vagy azonos vagy hasonló árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban a védjegyhez hasonló megjelölés használata esetén már akkor kizárható-e az összetéveszthetőség, ha a reklámot „szponzorált link”-ként jelölik meg, és/vagy nem a találati listában, hanem attól térben elkülönülő reklámblokkban jelenik meg?

(1) HL 1989., L 40., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 92. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/30

A T-233/04. sz., Holland Királyság (támogatja: Németországi Szövetségi Köztársaság) kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2008. április 10-én hozott ítélet (kibővített ötödik tanács) ellen az Európai Közösségek Bizottsága által 2008. június 25-én benyújtott fellebbezés

(C-279/08. P. sz. ügy)

(2008/C 223/47)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Fellebbező: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: H. van Fliet, K. Gross és C. Urraca Gaviedes meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Holland Királyság, Németországi Szövetségi Köztársaság

A fellebbező kérelmei

A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság

—

elsősorban

a)	helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

b)	nyilvánítsa elfogadhatatlannak a határozat megsemmisítésére irányuló kérelmet, és

c)	a Holland Királyságot kötelezze a jelen és az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásban felmerült költségek viselésére;

—

másodsorban

a)	helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet

b)	utasítsa el a megtámadott határozat megsemmisítésére irányuló kérelmet, és

c)	a Holland Királyságot kötelezze a jelen és az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásban felmerült költségek viselésére;

Jogalapok és fontosabb érvek

—

A Bizottság az első jogalapban azt kifogásolja, hogy az Elsőfokú Bíróság helytelenül nyilvánította a Holland Királyság keresetét elfogadhatónak.

A Bizottság nézete szerint a Bíróság ítélkezési gyakorlatából, különösen a C-164/02. sz. ügyben hozott határozatból kitűnik, hogy a tagállam nem kérheti a Bizottság által hozott, a tagállam által nyújtott támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetőségét kimondó határozat megsemmisítését.

—

Második jogalapjában a Bizottság másodlagosan azt kifogásolja, hogy az Elsőfokú Bíróság jogellenesen vonta le azt a következtetést, hogy a vitatott intézkedés nem szelektív, más szóval hogy nem részesít előnyben bizonyos vállalatokat az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében. A Bizottság továbbá azt állítja, hogy jogellenes az Elsőfokú Bíróság azon megállapítása, amely szerint az intézkedés célja miatt szelektív mivolta ellenére sem minősül állami támogatásnak, és hogy az intézkedést tárgya és rendszerének általános célja igazolja.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/31

A T-271/03. sz., Deutsche Telekom kontra Bizottság ügyben 2008. április 10-én hozott ítélet ellen a Deutsche Telekom AG által 2008. július 26-án benyújtott fellebbezés

(C-280/08. P. sz. ügy)

(2008/C 223/48)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Deutsche Telekom AG (képviselők: U. Quack, S. Ohlhoff és M. Hutschneider ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága, Arcor AG & Co. KG, Versatel NRW GmbH, korábban Tropolys NRW GmbH, korábban CityKom Münster GmbH Telekommunikationsservice, EWE TEL GmbH, HanseNet Telekommunikation GmbH, Versatel Nord-Deutschland GmbH, korábban KomTel Gesellschaft für Kommunikations- und Informationsdienste mbH, NetCologne Gesellschaft für Telekommunikation mbH, Versatel Süd-Deutschland GmbH, korábban tesion Telekommunikation GmbH, Versatel West-Deutschland GmbH & Co. KG, korábban Versatel Deutschland GmbH & Co. KG

A fellebbező kérelmei

Fellebbezésében a felperes azt kéri, hogy a Bíróság

—	helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróság T-271/03. sz. ügyben 2008. április 10-én hozott ítéletét;

—	semmisítse meg a C(2003) 1536 végleges sz. dokumentummal közölt, 2003/707/EK bizottsági határozatot (1);

—	másodsorban a Bíróság saját meggyőződése alapján mérlegelve csökkentse a fellebbezőre kirótt, a megtámadott határozat 3. cikkében megállapított bírság összegét;

—	a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező a fenti ítélet hatályon kívül helyezése érdekében benyújtott fellebbezését a következő jogalapokkal támasztja alá.

Az ítélet sérti az EK 82. cikket és a bizalomvédelem elvét, mivel a jelen esetben a fellebbező nem sértette meg e rendelkezést, és nem tanúsított jogellenes magatartást. Az ítélet nem vette figyelembe a jog által megkívánt módon a Regulierungsbehörde für Telekommunikation und Post (a továbbiakban RegTP) mint annak idején illetékes szabályozó hatóság által a fellebbező esetében ismételten végrehajtott, költség-ár ollóra vonatkozó vizsgálatot. A RegTP a helyi hurok tekintetében ismételten vizsgálta, hogy létezett-e versenyellenes árprés, és megállapította annak hiányát. Ilyen esetben a szabályozás alá eső vállalkozásnak a piacszerkezet iránti felelősségét átveszi és korlátozza az illetékes szabályozó hatóság felelőssége. A fellebbező a szabályozó határozatokra tekintettel joggal feltételezhette, hogy magatartása nem volt versenyellenes. Az a feltevés, amely szerint a fellebbező az általa szedett ADSL-díjak növelésével növelhette az állítólagos árprést, ellentétben áll az Elsőfokú Bíróság azon saját megállapításával, amely szerint az árprés vizsgálatánál figyelmen kívül hagyták a különböző piacok közötti keresztfinanszírozást. Ezenkívül az Elsőfokú Bíróság jogellenes módon nem kifogásolta azt, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg, hogy az ADSL-díjak emelése növelte-e egyáltalán az árprést.

Az ítélet amiatt is sérti az EK 82. cikket, mert az Elsőfokú Bíróság hibát követett el azzal, hogy nem vizsgálta az e rendelkezés alkalmazhatóságát megalapozó tények fennállását. A kezdettől fogva fennálló árprés nem alkalmas visszaélés fennállásának bizonyítására. Ha az előfizetési díjat az illetékes szabályozó hatóság állapította volna meg kötelezően (mint itt), akkor ez a teszt maga is versenyellenes eredményre vezetne.

Az Elsőfokú Bíróság ebben az összefüggésben indoklási kötelezettségét is megsértette.

A megtámadott ítélet emellett több központi elem tekintetében jogi hibát tartalmaz a Bizottság által az árprés értelmezéséhez használt módszer vizsgálata kapcsán is. Először is az úgynevezett „As-Efficient-Competitor-Test”, amelyet az Elsőfokú Bíróság általánosan érvényes összehasonlító mércének fogadott el, nem megbízható akkor, ha az erőfölényes helyzetben levő vállalkozás és versenytársa (mint a jelen esetben) eltérő szabályozási és tényleges versenyfeltételek között működik. Másodszor az árprésteszt csak a hurokdíjakat vette számításba, míg az ugyanazon az előfizetésért járó telekommunikációs szolgáltatások (különösen a kapcsolás) figyelmen kívül maradtak. Az ítéletnek az állítólagos árprés kihatásait illető megállapításai is jogi hibákat tartalmaznak, és nem tartalmaznak semmilyen, az állítólagos árprés és a piaci struktúra közötti okozati összefüggésre vonatkozó vizsgálatot.

Az ítélet továbbá nem felel meg az EK 253. cikk által felállított követelményeknek, amik a határozatok Bizottság általi indoklására vonatkoznak.

Végül a fellebbező szerint az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazta a 17. sz. rendelet 15. cikkének (2) bekezdését azzal, hogy nem emelt kifogást a bírság összegének Bizottság általi megállapítását illetően, holott a Bizottság tévesen súlyos jogsértés meglétéből indult ki, nem vette megfelelően figyelembe a díjak ágazatspecifikus szabályozását, és azt, hogy emiatt a Bizottságnak szimbolikus összegű bírságot kellett volna kiszabnia. Ezzel az Elsőfokú Bíróság elmulasztotta figyelembe venni az összes releváns tényezőt, és azt, hogy jogilag megalapozott módon a fellebbező érvei alapján törölje a bírságot vagy csökkentse annak mértékét.

(1) HL L 263., 9. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/32

2008. június 27-én benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Holland Királyság

(C-283/08. sz. ügy)

(2008/C 223/49)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: W. Roels és W. Wils meghatalmazottak)

Alperes: Holland Királyság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Holland Királyság – mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (1), vagy legalábbis nem közölte e rendelkezéseket a Bizottsággal – nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit.

—	a Holland Királyságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az irányelv átültetésének határideje 2007. június 12-én lejárt.

(1) HL L 149., 22. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/32

2008. június 27-én benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

(C-284/08. sz. ügy)

(2008/C 223/50)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: W. Roels és W. Wils meghatalmazottak)

Alperes: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága – mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (1), vagy legalábbis e rendelkezésekről nem tájékoztatta a Bizottságot – gibraltári területén nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit;

—	kötelezze Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az irányelv átültetésére előírt határidő 2007. június 12-én lejárt.

(1) HL L 149., 22. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/33

2008. június 30-án benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Görög Köztársaság

(C-286/08. sz. ügy)

(2008/C 223/51)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: M. Patakia és J-B. Laignelot)

Alperes: Görög Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Görög Köztársaság – mivel nem dolgozott ki és nem fogadott el ésszerű határidőn belül a vonatkozó közösségi szabályozásban írt követelményekkel összhangban lévő veszélyeshulladék-kezelési tervet, továbbá nem hozott létre olyan integrált és megfelelő veszélyeshulladék-ártalmatlanító hálózatot, amely lehetővé teszi e hulladékok ártalmatlanítását a leginkább alkalmas módszerek segítségével azért, hogy biztosítható legyen a környezet- és az egészségvédelem magas szintje – nem teljesítette a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK irányelv (1) 1. cikke (2) bekezdéséből és 6. cikkéből, valamint a 2006/12/EK irányelvnek (2) (korábban a hulladékokról szóló 75/442/EGK irányelvnek a 91/156/EGK irányelvvel történt módosítása szerinti változata) az előbbi rendelkezésekkel összefüggésben értelmezett 5. cikke (1) és (2) bekezdéséből, illetőleg 7. cikke (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit;

—

a Bíróság állapítsa meg, hogy a Görög Köztársaság – mivel a veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatban nem tette meg a 2006/12/EK irányelv (korábban a hulladékokról szóló 75/442/EGK irányelvnek a 91/156/EGK irányelvvel történt módosítása szerinti változata) 4. és 8. cikkének, valamint a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv (3) 3. cikke (1) bekezdésének, 6., 7., 8., 9., 13. és 14. cikkeinek betartásához szükséges összes intézkedést – nem teljesítette a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdéséből és a 2006/12/EK irányelvnek (korábban a hulladékokról szóló 75/442/EGK irányelvnek a 91/156/EGK irányelvvel történt módosítása szerinti változata) az előbbi rendelkezésekkel összefüggésben értelmezett 4. és 8. cikkéből, valamint a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdéséből, 6., 7., 8., 9., 13. és 14. cikkeiből eredő kötelezettségeit;

—	a Bíróság kötelezze a Görög Köztársaságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság, miután megvizsgálta a Görög Köztársaság által közzétett, a veszélyes hulladékok kezeléséről szóló törvényhozási intézkedéseket, különösen pedig a görög nemzeti hulladékkezelési tervet, megállapította, hogy azok nem felelnek meg a közösségi jog veszélyes hulladékokkal kapcsolatos követelményeinek.

Különösen a nemzeti hulladékkezelési terv mutat hiányosságokat, amennyiben csupán olyan iránymutatásokra szorítkozik, amelyek későbbi kidolgozást igényelnek, és amelyek nem felelnek meg a „kellő pontosság” követelményének; ez sérti a 91/689/EGK 1. cikkének (2) bekezdését és a (75/442/EGK irányelvet felváltó) 2006/12/EK irányelv ezzel összefüggésben értelmezett 7. cikkének (1) bekezdését.

A nemzeti hulladékkezelési terv nem ír elő integrált és megfelelő hulladékártalmatlanító hálózatot, mivel hiányzik a megfelelő infrastruktúra, nincsenek meg a hulladékkezelési kapacitás megkövetelt szintjére vonatkozó értékelések, és hiányosságok vannak a megfelelő hulladéklerakók létesítése és földrajzi helyének meghatározása tekintetében; ez sérti a 91/689/EGK 1. cikkének (2) bekezdését és a (75/442/EGK irányelvet felváltó) 2006/12/EK irányelv ezzel összefüggésben értelmezett 5. cikkét.

Ezenkívül a Bizottság megállapítja, hogy a veszélyes hulladék kezelésében elterjedt gyakorlat az „ideiglenes tárolás”, amely azonban a vonatkozó engedélyeknek a megfelelő hulladéklerakók hiánya miatti meghosszabbítása miatt állandó tárolássá alakult át. Következésképpen nem történtek meg a veszélyes hulladékok biztonságos, végleges ártalmatlanításához szükséges megfelelő intézkedések annak érdekében, hogy a veszélyes hulladékok az emberi egészséget ne veszélyeztessék, és a környezetet ne károsítsák; ez sérti a 91/689/EGK 1. cikkének (2) bekezdését és a (75/442/EGK irányelvet felváltó) 2006/12/EK irányelv ezzel összefüggésben értelmezett 4. és 8. cikkét, valamint a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvnek ugyanezen rendelkezéssel összefüggésben értelmezett 3. cikke (1) bekezdését, 6., 7., 8., 9., 13. és 14. cikkeit.

(1) HL L 377., 1991.12.31., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 78. o.

(2) HL L 114., 2006.4.27., 9. o.

(3) HL L 182., 1999.7.16., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 4. kötet, 228. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/33

2008. július 1-jén benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Luxemburgi Nagyhercegség

(C-289/08. sz. ügy)

(2008/C 223/52)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: G. Rozet és Sipos A. meghatalmazottak)

Alperes: Luxemburgi Nagyhercegség

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Luxemburgi Nagyhercegség – mivel nem készített külső vészhelyzeti terveket a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló, 1996. december 9-i 96/82/EK tanácsi irányelv (1) 9. cikke alá tartozó üzemeken kívül meghozandó intézkedések tekintetében – nem teljesítette az ezen irányelv 11. cikke (1) bekezdésének c) pontjából eredő kötelezettségeit;

—	a Bíróság a Luxemburgi Nagyhercegséget kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes arra hivatkozik, hogy a 96/82/EK irányelv 9. cikke alá tartozó üzemeken kívül meghozandó intézkedésekre vonatkozó külső vészhelyzeti tervek elkészítése ezen irányelv alapvető fontosságú követelménye. A Luxemburgi Nagyhercegség nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit, mivel nyolc, a területén elhelyezkedő, működőképes üzem tekintetében nem készített ilyen terveket.

(1) HL 1997. L 10., 13. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 2. kötet, 410. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/34

2008. július 2-án benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Finn Köztársaság

(C-293/08. sz. ügy)

(2008/C 223/53)

Az eljárás nyelve: finn

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: M. Condou-Durande, I. Koskinen meghatalmazottak)

Alperes: Finn Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Finn Köztársaság – mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelvnek (1), vagy legalábbis a kérdéses rendelkezéseket a Bizottsággal nem közölte – nem teljesítette a szóban forgó irányelvből eredő kötelezettségeit;

—	a Finn Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az irányelv átültetésére előírt határidő 2006. október 10-én lejárt.

(1) HL L 304., 12. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 7. kötet, 96. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/34

A Cour d'appel de Montpellier (Franciaország) által 2008. július 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ministère public kontra Ignacio Pédro Santesteban Goicoechea

(C-296/08. sz. ügy)

(2008/C 223/54)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour d'appel de Montpellier

Az alapeljárás felei

Felperes: Ministère public

Alperes: Ignacio Pédro Santesteban Goicoechea

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Ha valamely tagállam, a jelen esetben Spanyolország, nem tett az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i tanácsi kerethatározat (1) 31. cikkének (2) bekezdése szerinti bejelentést arra vonatkozólag, hogy két- vagy többoldalú megállapodásokat továbbra is alkalmazni kíván, e kerethatározat 31. cikkében szereplő „helyébe lép” kifejezésre tekintettel ez azzal a következménnyel jár-e, hogy e tagállam nem alkalmazhat az európai elfogatóparancstól eltérő eljárást olyan másik tagállam, a jelen esetben Franciaország viszonylatában, amely a kerethatározat 32. cikke szerinti bejelentést tett?

Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén: megengedik-e a végrehajtó tagállam által tett fenntartások ennek az államnak, hogy a kerethatározat 32. cikkében megemlített olyan egyezményt alkalmazzon, amely 1996. szeptember 27-én, tehát 2004. január 1-je előtt kelt, de a végrehajtó tagállamban csak 2004. január 1-jét követően lépett hatályba?

(1) Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (HL L 190., 1. o., 19. fejezet, 6. kötet, 34. o.).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/35

2008. július 3-án benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Olasz Köztársaság

(C-297/08. sz. ügy)

(2008/C 223/55)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: C. Zadra, D. Recchia és J-B. Laignelot meghatalmazottak)

Alperes: Olasz Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy az Olasz Köztársaság – mivel Campania tartomány vonatkozásában nem tett meg minden, annak biztosításához szükséges intézkedést, hogy a hulladék hasznosítása vagy ártalmatlanítása az emberi egészség és a környezet veszélyeztetése nélkül történjék, különösen nem hozott létre integrált és megfelelő hulladékártalmatlanító hálózatot – nem teljesítette a hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 4. és 5. cikkéből eredő kötelezettségeit;

—	a Bíróság az Olasz Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Jelen keresetével a Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság marasztalja az Olasz Köztársaságot, amiért Campania tartományban nem hozott létre integrált és megfelelő hulladékártalmatlanító hálózatot, amely, a közelség feltételének teljesítésével, önállóságot tenne lehetővé a hulladékártalmatlanítás terén. Amint azt hivatalos közléseikben maguk az olasz hatóságok is elismerték, a vitatott kötelezettségszegés veszélyforrást jelent az emberi egészség, valamint a környezet számára, és mint ilyen, a 2006/12/EK irányelv 4. és 5. cikkének megsértését valósítja meg.

(1) HL L 114., 9. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/35

2008. július 3-án benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Görög Köztársaság

(C-298/08. sz. ügy)

(2008/C 223/56)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: N. Yerrell és I. Chatzigiannis)

Alperes: Görög Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Görög Köztársaság – mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (1), vagy legalábbis a szóban forgó rendelkezéseket a Bizottsággal nem közölte – nem teljesítette az ezen irányelvből eredő kötelezettségeit;

—	a Bíróság kötelezze a Görög Köztársaságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az irányelv belső jogrendbe való átültetésére előírt határidő 2007. április 1-jén lejárt.

(1) HL L 102., 2006.4.11., 35. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/36

Az Elsőfokú Bíróság T-35/07. sz., Leche Celta kontra OHIM ügyben 2008. április 23-án hozott ítélete ellen a Leche Celta, SL által 2008. július 7-én benyújtott fellebbezés

(C-300/08. P. sz. ügy)

(2008/C 223/57)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Leche Celta, SL (képviselők: J. Calderón Chavero és Villate Consonni, ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Celia SA

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróság T-35/07. sz. ügyben 2008. április 23-án hozott ítéletét annak érdekében, hogy egyértelműen megállapításra kerüljön, hogy a CELIA és a CELTA védjegyek egymással ütköznek;

—	A Bíróság rendelkezzen a költségek viseléséről.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésében a fellebbező lényegében az Elsőfokú Bíróság által a szóban forgó védjegyek hasonlóságát illetően kifejtett értékelést vitatja. A fellebbező szerint ugyanis az említett két védjegy közötti hasonlóság olyan fokú, hogy az érintett közönség nem is érzékelné a kettő közötti különbséget, annál is inkább, mivel az általuk jelölt áruk azonosak. A felperes szerint tehát az Elsőfokú Bíróság több értékelésbeli hibát is vétett akkor, amikor az ütköző megjelölések közötti szóbeli és fogalmi hasonlóságot enyhének ítélte.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/36

2008. július 9-én benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Spanyol Királyság

(C-306/08. sz. ügy)

(2008/C 223/58)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: A. Alcover San Pedro és D. Kukovec, meghatalmazottak)

Alperes: Spanyol Királyság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Spanyol Királyság:

azáltal, hogy a Valenciai Autonóm Közösség városrendezési tevékenységéről szóló, 1994. november 15-i 6/1994. sz. törvény alapján ítélte oda az egységes cselekvési programokat (Programas de Actuación Integrada, rövidítve: PAI), nem teljesítette az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/37/EGK tanácsi irányelvből (1), különösen annak 1. cikkéből, 6. cikke (6), (11) és (12) bekezdéséből, valamint IV. fejezetének II. címéből (24–29. cikkek) eredő kötelezettségeit,

azáltal, hogy a területrendezési és városrendezési végrehajtási rendelet elfogadásáról szóló, 2006. május 12-i 67/2006. sz. valenciai regionális rendelettel végrehajtott, 16/2005. sz. valenciai városrendezési törvény alapján ítélte oda az egységes cselekvési programokat (Programas de Actuación Integrada, rövidítve: PAI), nem teljesítette az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 2., 6., 24., 30. cikkéből, 31. cikke (4) bekezdésének a) pontjából, 48. cikke (2) bekezdéséből és 53. cikkéből eredő kötelezettségeit

—	kötelezze a Spanyol Királyságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság kiemeli, hogy a Valenciai Autonóm Közösség városrendezési tevékenységéről szóló, 1994. november 15-i 6/1994. sz. törvényben (LRAU-ban), illetve az azt követő 16/2005. sz. valenciai városrendezési törvényben (LUV-ban) városfejlesztési eszközként bevezetett egységes cselekvési programok (Programas de Actuación Integrada, rövidítve: PAI) olyan közbeszerzésekre vonatkoznak, amelyeket a 93/37/EK és 2004/18/Ek irányelvekben foglaltaknak megfelelően kell odaítélni. Más szóval, a Bizottság azt állítja, hogy a PAI-k olyan, helyi szervek által odaítélt közbeszerzések, amelyek infrastrukturális építési beruházásokat elvégzését foglalják magukban, a helyi önkormányzat által kiválasztott városrendezéssel megbízott személyek által.

A Bizottság úgy véli, hogy a LUV több szempontból is sérti a közösségi közbeszerzési irányelveket, többek között az első ajánlattevő privilegizált helyzetével, az ajánlettevők hasonló szerződésekkel kapcsolatos tapasztalatával, az első ajánlattevő nyílt eljárásbeli ajánlatára tett alternatív javaslatok előterjesztésével, a változatok szabályozásával, a PAI-k odaítélésének szempontjaival, a szerződés odaítélést követő módosításának lehetőségével (például a városrendezési költségek megemelésének lehetőségével), és a szerződésnek a nyertes ajánlattevő által hiányosan való teljesítése eseteinek szabályozásával kapcsolatban. E jogsértések egy része az LRAU-ban is fellelhető, a többi csak a LUV-ra jellemző.

(1) HL L 199., 54. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 2. kötet, 163. o.

(2) HL L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/37

2008. július 10-én benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Spanyol Királyság

(C-308/08. sz. ügy)

(2008/C 223/59)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: S. Pardo Quintillán és D. Recchia meghatalmazottak)

Alperes: Spanyol Királyság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Spanyol Királyság nem teljesítette a Bíróság által a C-117/03. sz. ügyben 2005. január 13-án hozott ítéletben és a C-244/05. sz. ügyben 2006. szeptember 14-én hozott ítéletben értelmezett, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvből (1), valamint ezen irányelv 12. cikkének (4) bekezdéséből eredő kötelezettségeit a Villamanrique de la Condesa (Sevilla) és El Rocío (Huesca) közötti mezőgazdasági út felújításának projektje vonatkozásában;

—	kötelezze a Spanyol Királyságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság azt állítja, hogy a Spanyol Királyság – mivel a Villamanrique de la Condesa (Sevilla) és El Rocío (Huesca) közötti mezőgazdasági út felújításának projektjét a megfelelő védőintézkedések végrehajtása nélkül kivitelezte – nem teljesítette a Bíróság által a C-117/03. sz. ügyben 2005. január 13-án hozott ítéletben és a C-244/05. sz. ügyben 2006. szeptember 14-én hozott ítéletben értelmezett 92/43/EGK irányelvből, valamint ezen irányelv 12. cikkének (4) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

(1) HL L 206., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/37

2008. július 14-én benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

(C-312/08. sz. ügy)

(2008/C 223/60)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselő: H. Støvlbæk meghatalmazott)

Alperes: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy az Egyesült Királyság – mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek a személyek szabad mozgása területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozása tekintetében történő kiigazításáról szóló, 2006. november 20-i 2006/100/EK tanácsi irányelvnek (1) való megfeleléshez szükségesek, vagy legalábbis nem tájékoztatta azokról a Bizottságot – nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit.

—	Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az irányelv átültetési határideje 2007. január 1-jén lejárt.

(1) HL L 363., 141. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/37

2008. július 14-én benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Olasz Köztársaság

(C-313/08. sz. ügy)

(2008/C 223/61)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: E. Vesco és P. Dejmek meghatalmazottak)

Alperes: Olasz Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy az Olasz Köztársaság – mivel nem fogadott el minden olyan törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést, amely szükséges ahhoz, hogy megfeleljen a meghatározott jogi formájú társaságokra vonatkozó nyilvánossági követelmények tekintetében a 68/151/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. július 15-i 2003/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 1. cikke (4), (5) és (6) bekezdésének, vagy mindenesetre e rendelkezéseket nem közölte a Bizottsággal – nem teljesítette az ezen irányelvből eredő kötelezettségeit;

—	kötelezze az Olasz Köztársaságot az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az irányelv átültetésére előírt határidő 2006. december 30-án lejárt.

(1) HL L 221., 13. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 304. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/38

2008. július 15-én benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Spanyol Királyság

(C-321/08. sz. ügy)

(2008/C 223/62)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: W. Wils és E. Adsera Ribera meghatalmazottak)

Alperes: Spanyol Királyság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Spanyol Királyság – mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (1), vagy legalábbis azokról nem értesítette a Bizottságot – nem teljesítette az említett irányelvből eredő kötelezettségeit;

—	kötelezze a Spanyol Királyságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A 2005/29 irányelvnek a nemzeti jogba való átültetésére előírt határidő 2007. június 12-én lejárt.

(1) HL L 149., 22. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/38

2008. július 15-én benyújtott kereset – Európai Közösségek Bizottsága kontra Svéd Királyság

(C-322/08. sz. ügy)

(2008/C 223/63)

Az eljárás nyelve: svéd

Felek

Felperes: Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: M. Condou-Durande és J. Enegren meghatalmazottak)

Alperes: Svéd Királyság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Svéd Királyság – mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a 2004/83/EK tanácsi irányelvnek (1), vagy legalábbis nem értesítette azokról a Bizottságot – nem teljesítette az ezen irányelvből eredő kötelezettségeit;

—	kötelezze a Svéd Királyságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az irányelv átültetési határideje 2006. október 10-én lejárt.

(1) A harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv (HL L 304., 2004.9.30., 12. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 7. kötet, 96. o.).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/38

2008. július 16-án benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Németországi Szövetségi Köztársaság

(C-326/08. sz. ügy)

(2008/C 223/64)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: W. Wils és B. Kotschy meghatalmazottak)

Alperes: Németországi Szövetségi Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság – mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a 2005/29/EK irányelvnek (1), vagy legalábbis nem közölte e rendelkezéseket a Bizottsággal – nem teljesítette az irányelvből, és különösen annak 19. cikkéből eredő kötelezettségeit.

—	a Németországi Szövetségi Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az irányelv átültetésének határideje 2007. június 12-én lejárt.

(1) A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 22. o.).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/39

2008. július 18-án benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Olasz Köztársaság

(C-334/08. sz. ügy)

(2008/C 223/65)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: A. Aresu és A. Caeiros meghatalmazottak)

Alperes: Olasz Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy az Olasz Köztársaság nem teljesítette az EK 10. cikkből, az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2000. szeptember 29-i 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozat (1) 8. cikkéből, valamint a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet (2) 2., 6., 10., 11. és 17. cikkeiből eredő kötelezettségeinek, mivel megtagadta azon saját forrásoknak a Bizottság rendelkezésére való bocsátását, amelyek a Puglia és Basilicata tartományok bari székhelyű körzeti vámigazgatósága által 1997. február 27-én kibocsátott, C típusú vámraktárok Tarantóban történő létrehozására és üzemeltetésére vonatkozó szabálytalan engedélyek kibocsátásából eredő vámkötelezettségeknek felelnek meg, amely engedélyeket vámfelügyelet melletti feldolgozásra, valamint aktív feldolgozásra szóló engedélyek követtek, melyeket 2002. december 4-én vontak vissza;

—	a Bíróság az Olasz Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Jelen keresetével az Európai Közösségek Bizottsága felrója az olasz kormánynak, hogy megtagadta azon – mintegy 23 millió eurót kitevő – saját forrásoknak az Európai Közösségek rendelkezésére való bocsátását, amelyek Tarantóban az 1997. február és 2002. december közötti időszak folyamán kibocsátott egyes szabálytalan vámengedélyeknek felelnek meg.

A jogvita tárgya elsősorban a szóban forgó szabálytalan műveletek folytán be nem szedett forrásokkal kapcsolatos behozatalokra vonatkozó felelősséget érinti. Az olasz kormány azt állítja, hogy nem felelős a fent említett szabálytalanságok folytán elmaradt bevételek vonatkozásában, mivel ezek kizárólag a kárt előidéző tisztviselőknek róhatók fel, míg a Bizottság meg van győződve arról, hogy a hatályos közösségi szabályozás előírja az olasz állam számára, hogy felelősséget vállaljon a nevében és javára eljáró tisztviselők – akár szabálytalan – magatartásából eredő pénzügyi következmények vonatkozásában.

(1) HL L 253., 42. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 200. o.

(2) HL L 130., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 169. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/40

Az Elsőfokú Bíróság 2008. június 26-i végzése – Gibtelecom kontra Bizottság

(T-433/03., T-434/03., T-367/04. és T-244/05. sz. egyesített ügyek) (1)

(„Verseny - Távközlés - Az EK 86. cikk alapján benyújtott panaszokkal kapcsolatos eljárást megszüntető határozatok - Az EK 86. cikk alapján benyújtott panaszokra vonatkozó bizottsági állásfoglalás hiánya - Megsemmisítés iránti kereset - Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset - A jogvita tárgytalanná válása az eljárás során - Okafogyottság’)

(2008/C 223/67)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Gibtelecom Ltd (Gibraltár) (képviselők: M. Llamas barrister és B. O'Connor solicitor)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: kezdetben F. Castillo de la Torre és A. Whelan, később F. Castillo de la Torre meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Egyrészt a Bizottság azon 2003. október 17-i, 2004. július 5-i és 2005. április 26-i állítólagos határozatainak megsemmisítése, amelyek megszüntettek két, a Spanyol Királyság által állítólag elkövetett közösségi jogsértés megszüntetése céljából az EK 86. cikk (3) bekezdése alapján a Bizottság fellépését sürgető panasszal kapcsolatos eljárást, másrészt annak megállapítása iránti kérelem, hogy az EK 232. cikk értelmében a Bizottság nem teljesítette a közösségi jogból eredő kötelezettségeit, amikor nem foglalt állást az említett panaszok egyikének bizonyos részleteire vonatkozóan meghozni kívánt intézkedéseket illetően.

A végzés rendelkező része

1)	A keresetekről már nem szükséges határozni.

2)	A Spanyol Királyság által a T-367/04. sz. ügyben benyújtott beavatkozási kérelemről már nem szükséges határozni.

3)	A Gibtelecom Ltd és a Bizottság maguk viselik saját költségeiket.

(1) HL C 59., 2004.3.6.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/40

Az Elsőfokú Bíróság 2008. július 14-i végzése – Espinoza Labella és társai kontra Bizottság

(T-322/06. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítés iránti kereset - 92/43/EGK irányelv - A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme - 2006/613/EK határozat - A mediterrán bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területeit tartalmazó jegyzék - Megtámadható aktus - Közvetlen érintettség hiánya - Elfogadhatatlanság’)

(2008/C 223/68)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes:: Manuel José Espinosa Labella (Almería, Spanyolország), Josefa Labella Dávalos (Almería), María Pilar Espinosa Labella (Almería), María José Espinosa Labella (Almería), Tomasa Peñuela Ortiz (Almería), Tomás Espinosa Peñuela (Almería), Francisco José Espinosa Peñuela (Mairena del Aljarafe, Spanyolország), Juan Manuel Espinosa Peñuela (Madrid, Spanyolország), María Lourdes Espinosa Peñuela (Almería), Adela Espinosa Peñuela (Almería), Jorge Jesús Espinosa Peñuela (Almería), Rafael Espinosa Peñuela örökösei (Almería) (képviselő: M. J. Rovira Daudí ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: A. Alcover San Pedro és D. Recchia meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: Spanyol Királyság (képviselő: F. Díez Moreno abogado del Estado)

Az ügy tárgya

A 92/43/EGK tanácsi irányelv értelmében a mediterrán bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területeit tartalmazó jegyzék elfogadásáról szóló, 2006. július 19-i 2006/613/EK bizottsági határozat (HL L 259., 1. o.) részleges megsemmisítése iránti kérelem, amennyiben az az „Artos de El Ejido” elnevezésű területet, amelyen a felperesek földterületei találhatóak, a mediterrán bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területének nyilvánítja.

A végzés rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet – mint elfogadhatatlant – elutasítja.

Manuel José Espinosa Labellát, Josefa Labella Dávalost, María Pilar Espinosa Labellát, María José Espinosa Labellát, Tomasa Peñuela Ortizt, Tomás Espinosa Peñuelát, Francisco José Espinosa Peñuelát, Juan Manuel Espinosa Peñuelát, María Lourdes Espinosa Peñuelát, Adela Espinosa Peñuelát, Jorge Jesús Espinosa Peñuelát és Rafael Espinosa Peñuela örököseit kötelezi saját költségeiken túl a Bizottság költségeinek viselésére.

3)	A Spanyol Királyság maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 326., 2006.12.30.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/41

Az Elsőfokú Bíróság 2008. július 14-i végzése – Fresyga kontra Bizottság

(T-323/06. sz. ügy) (1)

(2008/C 223/69)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Fresyga, SA (Almería, Spanyolország) (képviselő: M. J. Rovira Daudí ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: A. Alcover San Pedro és D. Recchia meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A 92/43/EGK tanácsi irányelv értelmében a mediterrán bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területeit tartalmazó jegyzék elfogadásáról szóló, 2006. július 19-i 2006/613/EK bizottsági határozat (HL L 259., 1. o.) részleges megsemmisítése iránti kérelem, amennyiben az a „Ramblas de Jergal, Tabernas y Sur de Sierra Alhamilla” elnevezésű területet, amelyen a felperes földterülete található, a mediterrán bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területének nyilvánítja.

A végzés rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet – mint elfogadhatatlant – elutasítja.

2)	A Frasyga, SA-t kötelezi saját költségein túl a Bizottság költségeinek viselésére.

(1) HL C 326., 2006.12.30.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/41

Az Elsőfokú Bíróság 2008. július 14-i végzése – Complejo Agrícola kontra Bizottság

(T-345/06. sz. ügy) (1)

(2008/C 223/70)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Complejo Agrícola, SA (Madrid, Spanyolország) (képviselők: A. Menéndez Menéndez és G. Yanguas Montero ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: A. Alcover San Pedro és D. Recchia meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: Spanyol Királyság (képviselő: F. Díez Moreno abogado del Estado)

Az ügy tárgya

A 92/43/EGK tanácsi irányelv értelmében a mediterrán bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területeit tartalmazó jegyzék elfogadásáról szóló, 2006. július 19-i 2006/613/EK bizottsági határozat (HL L 259., 1. o.) 1. cikkének és 1. mellékletének részleges megsemmisítése iránti kérelem, amennyiben azok az „Acebuchales de la Campiña Sur de Cádiz” elnevezésű területet, amelyen a felperes ingatlana található, a mediterrán bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területének nyilvánítják.

A végzés rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet – mint elfogadhatatlant – elutasítja.

2)	A Complejo Agrícola, SA-t kötelezi saját költségein túl a Bizottság költségeinek viselésére.

3)	A Spanyol Királyság maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 20., 2007.1.27.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/42

Az Elsőfokú Bíróság 2008. július 4-i végzése – Wegenbouwmaatschappij J. Heijmans kontra Bizottság

(T-358/06. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítés iránti kereset - Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozat - A határozat címzettjei között nem szereplő, azonban annak indokolásában említett vállalkozás által benyújtott kereset - Az eljáráshoz fűződő érdek hiánya - Elfogadhatatlanság’)

(2008/C 223/71)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: Wegenbouwmaatschappij J. Heijmans BV (Rosmalen, Hollandia) (képviselők: M. Smeets és A. Van den Oord ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: A. Bouquet és A. Nijenhuis meghatalmazottak, segítőik: F. Wijckmans, F. Tuytschaever és L. Gyselen ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EK 81. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/F/38.456 Bitumen – Hollandia-ügy) 2006. szeptember 13-án hozott 2007/534/EK bizottsági határozat részleges megsemmisítése, illetve másodlagosan a Heijmans NV és a Heijmans Infrastructuur BV társaságokkal szemben kiszabott bírság összegének csökkentése iránti kereset.

A végzés rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2)	Az Elsőfokú Bíróság a Wegenbouwmaatschappij J. Heijmans BV-t kötelezi a saját költségei, valamint a Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.

(1) HL C 20., 2007.1.27.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/42

Az Elsőfokú Bíróság 2008. július 14-i végzése – Calebus kontra Bizottság

(T-366/06. sz. ügy) (1)

(2008/C 223/72)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Calebus, SA (Almería, Spanyolország) (képviselő: R. Bocanegra Sierra ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: A. Alcover San Pedro és D. Recchia meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: Spanyol Királyság (képviselő: F. Díez Moreno abogado del Estado)

Az ügy tárgya

A 92/43/EGK tanácsi irányelv értelmében a mediterrán bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területeit tartalmazó jegyzék elfogadásáról szóló, 2006. július 19-i 2006/613/EK bizottsági határozat (HL L 259., 1. o.) részleges megsemmisítése iránti kérelem, amennyiben az a „Ramblas de Jergal, Tabernas y Sur de Sierra Alhamilla” elnevezésű területet, amelyen a felperes földterülete található, a mediterrán bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területének nyilvánítja.

A végzés rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet – mint elfogadhatatlant – elutasítja.

2)	A Calebus, SA-t kötelezi saját költségein túl a Bizottság költségeinek viselésére.

3)	A Spanyol Királyság maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 20., 2007.1.27.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/43

Az Elsőfokú Bíróság 2008. július 2-i végzése – Polimeri Europa kontra Bizottság

(T-12/07. sz. ügy) (1)

(„Okafogyottság’)

(2008/C 223/73)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Polimeri Europa SpA (Brindisi, Olaszország) (képviselők: M. Siragusa, F. Moretti és L. Nascimbene ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: V. Di Bucci, F. Amato et V. Bottka meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: Manufacture Française des Pneumatiques Michelin (képviselők: S. Kon et L. Farell ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EK 81. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/F38.638 – BR/ESBR ügy) 2006. november 6-án hozott COMP/F2/1095 bizottsági határozat megsemmisítése iránti kérelem, amely határozat továbbította az eljárásban érdekelt harmadik félként résztvevő Manufacture Française des Pneumatiques Michelin társaságnak a felperesnek címzett 2006. április 6-i kifogásközlés nem bizalmas változatát.

A végzés rendelkező része

1)	A kereset okafogyottá vált.

2)	Az Elsőfokú Bíróság a Polimeri Europa SpA-t kötelezi a saját költségeinek, valamint a Bizottság és a Manufacture Française des Pneumatiques Michelin részéről a jelen eljárásban, illetve a Bizottság részéről az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban felmerült költségek viselésére.

(1) HL C 56., 2007.3.10.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/43

Az Elsőfokú Bíróság 2008. június 27-i végzése – Denka International kontra Bizottság

(T-30/07. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítés iránti kereset - 2006/92/EK irányelv - A diklórvosz maximális szermaradék-tartalma - A személyében való érintettség hiánya - Elfogadhatatlanság’)

(2008/C 223/74)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Denka International BV (Barneveld, Hollandia) (képviselők: K. Van Maldegem és C. Mereu ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: L. Parpala és B. Doherty meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A 76/895/EGK, a 86/362/EGK és a 90/642/EGK tanácsi irányelv mellékleteinek a kaptán, a diklórvosz, az etion és a folpet maximális szermaradék-határértékei tekintetében történő módosításáról szóló, 2006. november 9-i 2006/92/EK bizottsági irányelv (HL L 311., 31. o.) részleges megsemmisítése iránti kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet – mint elfogadhatatlant – elutasítja.

2)	A Denka International BV maga viseli saját költségeit, valamint a Bizottság részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 82., 2007.4.14.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/43

Az Elsőfokú Bíróság 2008. június 26-i ítélete – Pfizer kontra OHIM – Isdin (FOTOPROTECTOR ISDIN)

(T-354/07-T-356/07. sz. egyesített ügyek) (1)

(„Közösségi védjegy - Törlés iránti kérelem - Jogvesztés - Okafogyottság’)

(2008/C 223/75)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Pfizer Ltd (Sandwich, Kent, Egyesült Királyság) (képviselők: V. von Bomhard, A. Renck, T. Dolde ügyvédek és M. Hawkins solicitor)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: Ó. Mondéjar Ortuño meghatalmazott)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásban: Isdin, SA (Barcelona, Spanyolország) (képviselő: M. Esteve Sanz ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsának 2007. június 28-i (R 567/2006-1., R 566/2006-1., R 565/2006-1. sz.), a Pfizer Ltd és az Isdin SA közötti törlési eljárásban hozott határozatai ellen benyújtott három kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A kereset okafogyottá vált.

2)	Az Elsőfokú Bíróság az Isdin SA-t kötelezi a saját költségeinek, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) részéről felmerült költségek viselésére. A Pfizer Ltd maga viseli a saját költségeit.

(1) HL C 269., 2007.11.10.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/44

Az Elsőfokú Bíróság 2008. július 11-i végzése – WellBiz kontra OHIM – Wild (WELLBIZ)

(T-451/07. sz. ügy) (1)

(Közösségi védjegy - Felszólalás - Felszólalás visszavonása - Okafogyottság)

(2008/C 223/76)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: WellBiz Verein (Eschen, Liechtenstein) (képviselő: M. Schnetzer ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: S. Schäffner meghatalmazott)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásban: Rudolf Wild GmbH & Co. KG (Eppelheim, Németország)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsának a WellBiz Verein és a Rudolf Wild GmbH & Co. KG között folyó felszólalási eljárás tárgyában 2007. október 2-án hozott határozata (R 1575/2006-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A kereset okafogyottá vált.

2)	Az Elsőfokú Bíróság elrendeli, hogy a felperes és az alperes maguk viseljék saját költségeiket.

(1) HL C 37., 2008.2.9.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/44

Az Elsőfokú Bíróság 2008. június 25-i végzése – Volkswagen kontra OHIM (gépkocsi fényszórós árnyképe)

(T-9/08. sz. ügy) (1)

(Közösségi védjegy - Nemzeti lajstromozásról való lemondás - Okafogyottság)

(2008/C 223/77)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Volkswagen AG (Wolfsburg, Németország) (képviselők: H.-P. Schrammek, C. Drzymalla, S. Risthaus és R. Jespen ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselők: G. Schneider meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának egy gépkocsi fényszórós árnyképét ábrázoló ábrás védjegynek – a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló, 1989. június 27-én Madridban aláírt madridi megállapodáshoz kapcsolódó jegyzőkönyv alkalmazása alapján történő – nemzetközi lajstromozását érintő 2007. november 6-i határozata (R 1306/2007-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A kereset okafogyottá vált.

2)	Az Elsőfokú Bíróság a felperest kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 64., 2008.3.8.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/45

2008. június 4-én benyújtott kereset – Gosselin World Wild Moving NV kontra az Európai Közösségek Bizottsága

(T-208/08. sz. ügy)

(2008/C 223/78)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: Gosselin World Wild Moving NV (Deurne, Belgium) (képviselők: F. Wijckmans és S. De Keer ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság

—	a felperest érintő részében semmisítse meg az EK 81. cikk szerinti eljárásban hozott, a felperessel 2008. március 25-én közölt, 2008. március 11-i C(2008) 926 végleges bizottsági határozatot (COMP/38.543. ügy – nemzetközi költöztetési szolgáltatások);

—

másodlagosan semmisítse meg a határozat 1. cikkét, amennyiben az a felperest érinti, és amennyiben abban a Bizottság megállapítja, hogy a felperes 1992. január 31-től2002. szeptember 18-ig hosszú időn át tanúsított jogellenes magatartást, valamint csökkentse a határozat 2. cikkében szereplő bírságot a felperest érintő részében és azzal a mértékkel, ami a hosszú időn át tanúsított jogellenes magatartás fennállását tükrözi;

—	harmadlagosan semmisítse meg a határozat 2. cikkének e) pontját a felperest érintő részében a második és a harmadik jogalapban előadott okokból, és csökkentse ennek megfelelő mértékben a 2. cikkben megállapított bírságot a felperest érintő részében;

—	a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az első jogalap keretében a felperes előadja, hogy a határozat sérti az EK 81. cikket. A jogalap első részében kifejti, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy a felperesnek felrótt magatartás jelentős versenykorlátozásnak minősül az EK 81. cikk értelmében. A jogalap második részében azt állítja, hogy a Bizottság nem bizonyította azt, hogy a megállapodás, amelynek a felperes részese volt, érzékelhető hatással lett volna a tagállamok közötti kereskedelemre.

Másodlagosan a felperes második jogalapja keretében előadja, hogy a határozat sérti a 1/2003 rendelet (1) 23. cikkét, a 17/62 rendelet (2) 15. cikkének (2) bekezdését és a bírságok megállapításáról szóló iránymutatást (3). A Bizottság azáltal sértette meg ezeket a rendelkezéseket, hogy megállapította a versenykorlátozó magatartás súlyosságát és időtartamát, továbbá figyelembe vette a felperes forgalmát a bírság alapösszegének kiszámításához, azonban e számítás során nem vette tekintetbe a felperes esetében fennálló enyhítő körülményeket.

Harmadlagosan a felperes a harmadik jogalap keretében előadja, hogy a Bizottság megsértette az egyenlő elbánás elvét, különösen a versenykorlátozó magatartás súlyosságának és a felperes forgalmának a bírság összegének meghatározása érdekében történt figyelembe vétele során.

(1) Az [EK] 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (EGT-vonatkozású szöveg) (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).

(2) A Szerződés 81. és 82. cikkének végrehajtásáról szóló, 1962. február 6-i 17. (első) rendelet (HL 13., 1962.2.21., 204. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 3. o.).

(3) Iránymutatás az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL 2006., C 210., 2. o.).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/45

2008. június 6-án benyújtott kereset – Strack kontra Bizottság

(T-221/08. sz. ügy)

(2008/C 223/79)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Guido Strack (Köln, Németország) (képviselő: H. tettenborn ügyvéd.)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a felperes 2008. január 18-án és 19-én benyújtott dokumentumok hozzáférése iránti kérelmének, és a 2008. február 22-én, 2008. április 18-án és különösen 2008. április 21-én benyújtott megerősítő kérelmeinek elbírálása keretében ténylegesen vagy az 1049/2001/EK rendelet 8. cikkének (3) bekezdése szerinti, elutasításra vonatkozó jogszabályi fikció alapján az Európai Közösségek Bizottsága által hozott határozatokat – különösen a 2008. május 19-i határozatot a felperes kérelmeit részben vagy egészben elutasító részeikben;

—	az Elsőfokú Bíróság kötelezze az Európai Közösségek Bizottságát arra, hogy a felperes számára fizessen arányos mértékű, de legalább 1 euró jelképes összegű kártérítést a felperes részéről a kérelmének elbírálása során felmerült nem vagyoni és erkölcsi kár után;

—	az Elsőfokú Bíróság az Európai Közösségek Bizottságát kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes 2008. január 18-án és 19-én a Bizottságtól számos dokumentumhoz hozzáférést kért. A jelen keresetet azon oknál fogva nyújtotta be, hogy az e dokumentumokhoz való hozzáférést a számára – legalábbis részben – nem biztosították az erre vonatkozóan előírt határidőn belül.

A felperes keresetének alátámasztása érdekében különösen azzal érvel, hogy az alperes megsértette az EK 255. cikket, és az 1049/2001/EK rendeletet (1). A felperes ezenfelül a gondos ügyintézés elvének a megsértésére hivatkozik, amelyet az alapjogi charta 41. és 42. cikke ír elő, valamint a határozatok indokolása kötelezettségének az elvét, amelyet az EK 235. cikk ír elő.

(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/46

2008. június 9-én benyújtott kereset – Sanatur kontra OHIM – Sektkellerei Schloss Wachenheim (life light)

(T-222/08. sz. ügy)

(2008/C 223/80)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Sanatur GmbH (Singen, Németország) (képviselő: M. Wiume, ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Sektkellerei Schloss Wachenheim AG (Trier, Németország)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül az OHIM első fellebbezési tanácsának a 2008. március 6-i határozatát (R 1257/2006-1. sz. ügy);

—	az Elsőfokú Bíróság a megtámadott határozatot úgy változtassa meg, hogy a fellebbezés elutasításra kerüljön;

—	az Elsőfokú Bíróság a beavatkozót kötelezze az eljárás költségeinek viselésére, ideértve a fellebbezési eljárás költségeit is.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: Sanatur GmbH.

Az érintett közösségi védjegy: a „life light” szóvédjegy a 32. osztályba tartozó áruk tekintetében (3 192 481. sz. bejelentés).

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: Sektkellerei Schloss Wachenheim AG.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a „LIGHT live” német ábrás védjegy a 32. osztályba tartozó áruk tekintetében (302 00 216. sz. védjegy).

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalást elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a felszólalási osztály határozatát hatályon kívül helyezte.

Jogalapok: a 40/94/EK rendelet (1) 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, mivel az ütköző védjegyek között nem áll fenn az összetévesztés veszélye.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994., L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/46

2008. június 12-én benyújtott kereset – Iranian Tobacco kontra OHIM – AD Bulgartabac (Bahman)

(T-223/08. sz. ügy)

(2008/C 223/81)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Iranian Tobacco Company (Teherán, Irán) (képviselő: M. Beckensträter ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: AD Bulgartabac Holding (Szófia, Bulgária)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül az első fellebbezési tanács 2008. április 10-én hozott, 2008. április 15-én közölt határozatát (R 709/2007-1. sz. ügy);

—	az Elsőfokú Bíróság alperest kötelezze az alapügy és a beavatkozó költséginek viselésére,

—	az Elsőfokú Bíróság másodlagosan – a 2008. április 10-i és a 2007. március 7-i – 1415C – határozat hatályon kívül helyezése mellett – állapítsa meg, hogy a beavatkozó 2005. november 8-i kérelme elfogadhatatlan volt.

Jogalapok és fontosabb érvek

A törlés iránti kérelemmel érintett közösségi védjegy: a „Bahman” szóvédjegy a 34. osztályba tartozó áruk tekintetében (427 336. sz. közösségi védjegy).

A közösségi védjegy jogosultja: a felperes.

A közösségi védjegy törlését kérelmező fél: AD Bulgartabac Holding.

A törlési osztály határozata: a törlési osztály az érintett közösségi védjegyet törölte.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a felperes fellebbezését elutasította.

Jogalapok: Az AD Bulgartabac Holding kérelmét illetően hivatalból figyelembe veendő elfogadhatósági feltételeket – a közösségi joggal, a 40/94/EK rendelettel (1) és más eljárási alapelvekkel ellentétben – nem vették figyelembe.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994., L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/47

2008. június 13-án benyújtott kereset – Mineralbrunnen Rhön-Sprudel Egon Schindel kontra OHIM – Schwarzbräu (ALASKA)

(T-225/08. sz. ügy)

(2008/C 223/82)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Mineralbrunnen Rhön-Sprudel Egon Schindel GmbH (Ebersburg, Németország) (képviselő: P. Wadenbach ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Schwarzbräu GmbH (Zusmarshausen, Németország)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsának 2008. április 8-án hozott határozatát (R 877/2004-4. sz. ügy);

—	az Elsőfokú Bíróság teljes egészében törölje az 505 552. sz. „ALASKA” közösségi védjegyet a lajstromozás feltétlen kizáró okainak fennállása miatt;

—	az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére;

—	az Elsőfokú Bíróság másodlagosan rendelje el az 505 552. sz. „ALASKA” közösségi védjegy törlését legalább a következő áruk tekintetében: „a 32. osztályhoz tartozó ásványvizek és szénsavas vizek, egyéb alkoholmentes italok”.

Jogalapok és fontosabb érvek

A törlés iránti kérelemmel érintett közösségi védjegy: az „ALASKA” ábrás védjegy a 32. osztályba tartozó áruk tekintetében (505 552. sz. közösségi védjegy).

A közösségi védjegy jogosultja: Schwarzbräu GmbH.

A közösségi védjegy törlését kérelmező fél: a felperes.

A törlési osztály határozata: a törlési osztály az érintett védjegy törlése iránti kérelmet elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a felperes fellebbezését elutasította.

Jogalapok: a 40/94/EK rendelet (1) 7. cikke (1) bekezdése b), c) és g) pontjának megsértése.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994., L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/47

2008. június 13-án benyújtott kereset – Mineralbrunnen Rhön-Sprudel Egon Schindel kontra OHIM – Schwarzbräu (Alaska)

(T-226/08. sz. ügy)

(2008/C 223/83)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Mineralbrunnen Rhön-Sprudel Egon Schindel GmbH (Ebersburg, Németország) (képviselő: P. Wadenbach ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Schwarzbräu GmbH (Zusmarshausen, Németország)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsának 2008. április 8-án hozott határozatát (R 1124/2004-4. sz.);

—	az Elsőfokú Bíróság teljes egészében törölje az 505 503. sz. „Alaska” közösségi védjegyet a lajstromozás feltétlen kizáró okainak fennállása miatt;

—	az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére;

—	az Elsőfokú Bíróság másodlagosan rendelje el az 505 503. sz. „Alaska” közösségi védjegy törlését legalább a következő áruk tekintetében: „a 32. osztályhoz tartozó ásványvizek és szénsavas vizek, egyéb alkoholmentes italok”.

Jogalapok és fontosabb érvek

A törlés iránti kérelemmel érintett közösségi védjegy: az „Alaska” ábrás védjegy a 32. osztályba tartozó áruk tekintetében (505 503. sz. közösségi védjegy).

A közösségi védjegy jogosultja: Schwarzbräu GmbH.

A közösségi védjegy törlését kérelmező fél: a felperes.

A törlési osztály határozata: A törlési osztály az érintett védjegy törlése iránti kérelemnek részben helyt adott.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezte és az érintett védjegy törlése iránti kérelmet elutasította.

Jogalapok: a 40/94/EK rendelet (1) 7. cikke (1) bekezdése b), c) és g) pontjának megsértése.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994., L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/48

2008. június 17-én benyújtott kereset – Asenbaum Fine Arts kontra OHIM (WIENER WERKSTÄTTE)

(T-230/08. sz. ügy)

(2008/C 223/84)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Asenbaum Fine Arts Ltd (London, Egyesült Királyság) (képviselő: P. Vögel ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

—

Az Elsőfokú Bíróság módosítsa a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal negyedik fellebbezési tanácsának 2008. április 10-i határozatát (R 1573/2006-4. sz. ügy) oly módon, hogy a felperes 2006. november 29-én benyújtott fellebbezésnek teljes egészében vagy másodlagosan a 6., 11. (a lámpák [villany], megvilágító lámpák, mennyezeti lámpák és állólámpák kivételével), 14. (az ékszeres dobozok kivételével), 16., 20., 21. (az ékszeres dobozok kivételével) és 34. osztályokra tekintettel helyt adjon;

másodlagosan az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot és utalja vissza az ügyet a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal elé;

—	az Elsőfokú Bíróság a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt kötelezze a költségek, beleértve a fellebbezési eljárás költségeit, viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: a „WIENER WERKSTÄTTE” szóvédjegy a 6., 11., 14., 16., 20., 21. és 34. osztályba tartozó áruk tekintetében (4 133 501. sz. bejelentés).

Az elbíráló határozata: az elbíráló a kérelmet elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 40/94/EK rendelet (1) 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának a megsértése, mivel a bejelentett védjegy nem leíró jellegű és megkülönböztető képességgel rendelkezik.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994., L 11., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/49

2008. június 17-én benyújtott kereset – Asenbaum Fine Arts kontra OHIM (WIENER WERKSTÄTTE)

(T-231/08. sz. ügy)

(2008/C 223/85)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Asenbaum Fine Arts Ltd (London, Egyesült Királyság) (képviselő: P. Vögel ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

—

Az Elsőfokú Bíróság módosítsa a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal negyedik fellebbezési tanácsának 2008. április 10-i határozatát (R 1571/2006-4. sz. ügy) oly módon, hogy a felperes 2006. november 29-én benyújtott fellebbezésnek teljes egészében helyt adjon;

másodlagosan az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot és utalja vissza az ügyet a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal elé;

—	az Elsőfokú Bíróság a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt kötelezze a költségek, beleértve a fellebbezési eljárás költségeit, viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: a „WIENER WERKSTÄTTE” szóvédjegy a 14. osztályba tartozó áruk tekintetében (4 207 783. sz. bejelentés).

Az elbíráló határozata: az elbíráló a kérelmet elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 40/94/EK rendelet (1) 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának a megsértése, mivel a bejelentett védjegy nem leíró jellegű és megkülönböztető képességgel rendelkezik.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994., L 11., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/49

2008. június 16-án benyújtott kereset – MPDV Mikrolab kontra OHIM (ROI ANALYZER)

(T-233/08. sz. ügy)

(2008/C 223/86)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: MPDV Mikrolab GmbH, Mikroprozessordatenverarbeitung und Mikroprozessorlabor (Mosbach, Németország) (képviselő: W. Göpfert ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal negyedik fellebbezési tanácsának az R 1525/2006-4. sz. ügyben 2008. április 15-én hozott határozatát;

—	az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: a „ROI ANALYZER” szóvédjegy a 9., 35. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében (4 866 042. sz. bejelentés).

Az elbíráló határozata: az elbíráló a bejelentést részben elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 40/94/EK rendelet (1) 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának a megsértése, mivel a bejelentett védjegy rendelkezik megkülönböztető képességgel és nem kell rendelkezésre állnia.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994., L 11., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/49

2008. június 16-án benyújtott kereset – HPA kontra Bizottság

(T-236/08. sz. ügy)

(2008/C 223/87)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: Hoofdproductschap Akkerbouw (Hága, Hollandia) (képviselő: R. J. M. van den Tweel)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság nyilvánítsa nem létezőnek vagy másodlagosan semmisnek a 3240206544. sz. követelés – amelyért az Euroterroirs európai gazdasági egyesülés (EGE) tagjai a hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékek és élelmiszerek (hazai termékek) európai örökségét felmérő tanulmányt érintő 93.EU.06.002. sz. projekt keretében egyetemlegesen felelnek – behajtásáról szóló, 2006. december 19-i C (2006) 7093/6. sz. bizottsági határozatot annyiban, amennyiben az elrendeli, hogy a Hoofdproductschap Akkerbouw az e követelés tárgyát képező teljes összeg visszatérítéséért egyetemleges kötelezettként felel;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes vitatja egy bizonyos követelés Euroterroirs-tól való behajtását, amelyet a 2000. augusztus 14-i bizottsági határozat rendelt el. A megtámadott határozatot – mivel különösen súlyos és nyilvánvaló hibákat tartalmaz – nem létezőnek kell nyilvánítani annyiban, amennyiben elrendeli, hogy a felperes a követelés teljes összegének visszatérítéséért egyetemleges kötelezettként felel. Ennélfogva a jogorvoslatra nyitva álló határidők lejártát követően szintén megállapítható, hogy a határozat nem bírt joghatással.

A felperes álláspontja szerint először is a határozat ellentétes a 2137/85 rendelettel (1), mivel a felperes sosem volt tagja az Euroterroirs európai gazdasági egyesülésnek, tehát felelőssége nem alapítható az EGE-ben való tagságra.

Másodszor a Bizottság megsértette a felperes védelemhez való jogát. A Bizottság a megtámadott határozat elfogadását megelőzően nem biztosította számára, hogy kifejtse álláspontját, és a 2000. augusztus 14-i határozattal megállapított követelésről először a megtámadott határozat megküldése révén értesítette.

Harmadszor a Bizottság megsértette az arányosság elvét. A Bizottság a követelés megállapítását követő hat év elteltével hivatkozik a felperes egyetemleges kötelezettségére, anélkül hogy arányos intézkedéseket tett volna először maga az Euroterroirs ellen, az Euroterroirs alapító tagja és egyben ügyvivője, a franciaországi Conseil national des Arts Culinaires (CNAC) ellen, vagy az Euroterroirs tagállama, Franciaország ellen. Továbbá a holland szakértő az Euroterroirs-projekt keretében az 1994–1995. évben elvégzett egyes leltározási munkákért csak 13 055 euró díjazásban részesült.

Végül elévült a követelés, mivel a Bizottság a vonatkozó követelésről szóló értesítést 2000. szeptember 28-án küldte meg az Euroterroirs-nak, és ezt követően nem értesítette időben a felperest az elévülést megszakító eseményekről.

(1) Az európai gazdasági egyesülésről szóló, 1985. július 25-i 2137/85/EGK tanácsi rendelet (HL L 199., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás. 17. fejezet, 1. kötet, 83. o.).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/50

2008. június 19-én benyújtott kereset – Bizottság kontra Commune de Valbonne

(T-238/08. sz. ügy)

(2008/C 223/88)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: L. Escobar Guerrero meghatalmazott és E. Bouttier ügyvéd)

Alperes: Commune de Valbonne

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság kötelezze a polgármestere által képviselt Commune de Valbonne-t (Valbonne település), hogy fizessen a felperesnek 18 619,38 euró összeget, amely a 14 261,29 euró összegű tőkekövetelésnek és a 2008. május 31-ig esedékes, 4 358,09 euró összegű késedelmi kamatnak felel meg;

—	az Elsőfokú Bíróság kötelezze a Commune de Valbonne-t, hogy fizessen 5 000 eurót azon költségek megtérítéseként, amelyek a felperesnél a követelésének behajtása érdekében merültek fel;

—	az Elsőfokú Bíróság kötelezze a Commune de Valbonne-t a jelen eljárásban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság az 1998. és 1999. évre vonatkozóan kutatási és képzési szerződést kötött a franciaországi Commune de Valbonne-nal, az olaszországi Fermo településsel és az ARCHI-MED európai gazdasági egyesüléssel, amely a Valbonne városa és a Di Ascoli Piceno tartomány közötti, „VALASPI MM 1027” elnevezésű kölcsönös oktatási projektre irányult.

A települések és az ARCHI-MED többek között kötelezettséget vállaltak arra, hogy zárójelentést nyújtanak be a Bizottságnak. Mivel ezt a jelentést a Bizottság felszólítását követően sem nyújtották be, a Bizottság megállapította, hogy a szerződő felek nem teljesítették a szerződésből eredő kötelezettségeiket, és felmondta a szerződést, követelve az általa megfizetett előleg egy részének kamatokkal növelt összegben történő visszatérítését.

A Bizottság, miután az ARCHI-MED fizetésképtelenségével szembesült, azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság kötelezze az alperest a Bizottságnak járó összegek annyiban történő megfizetésére, amennyiben a szerződő felek egyetemlegesen kötelesek a szerződés teljesítésére.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/51

2008. június 23-án benyújtott kereset – Konsum Nord kontra Bizottság

(T-244/08. sz. ügy)

(2008/C 223/89)

Az eljárás nyelve: svéd

Felek

Felperes: Konsum Nord ekonomisk förening (Umeå, Svédország) (képviselő: U. Öberg ügyvéd)

Alperes: Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg egészében a Svédország által a Konsum Jämtland ekonomisk förening-nak nyújtott állami támogatásról szóló, 2008. január 30-i C(2008) 311 végleges bizottsági határozatot;

—	kötelezze az Európai Közösségek Bizottságát a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Svédország által a – felperessel 2006-ban összeolvadt – Konsum Jämtlandnak nyújtott C 35/2006. (ex NN 37/2006.) sz. állami támogatásról szóló, 2008. január 30-i határozatával a Bizottság úgy találta, hogy az adott beépítetlen földterület Åre önkormányzata általi – a Lidl, a Konsum Jämtland versenytársa, által ajánlott 6,6 millió SEK helyett – 2 millió SEK-ért történt eladása állami támogatásnak minősül, és ellentétes az EK 87. cikkel.

A felperes keresete alátámasztására arra hivatkozik, hogy a Bizottság a vitatott eladás állami támogatásnak történő jogi minősítése során számos téves értékelést követett el, mivel:

—	a Bizottság tévesen állapította meg, hogy az eladásra nem a piaci áron került sor, és így az gazdasági előnyt jelentett a Konsum Jämtland számára;

—	a Bizottság figyelmen kívül hagyta azon tényt, miszerint az eladás különböző felek közötti ingatlan adásvételek részét képezte, amelynek célja Åre faluja részletes terveinek megvalósítása volt;

—	a Bizottság helytelenül arra következtetett, hogy a versenytárs Lidl által tett ajánlat számos feltétellel összeegyeztethetetlen, kötelező erejű és hitelt érdemlő volt; valamint mivel

—	a Bizottság tévesen alkalmazta a piacgazdaság keretei között tevékenykedő magánbefektető elvét.

A felperes továbbá úgy érvel, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta a hatóságok általi földterület- és épületértékesítés állami támogatási elemeiről szóló közleményben (1) szereplő iránymutatását, és nem teljesítette a kivizsgálásra vonatkozó kötelezettségét, mivel nem vizsgálta meg az összes ténybeli körülményt.

Végül a felperes előadja, hogy az állítólagos állami támogatás nem torzítja a versenyt, és nem is érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(1) HL 1997. C 209, 3. o.; magyar nyelvű különkiadás: 8. fejezet, 1. kötet, 143. oldal.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/51

2008. június 20-án benyújtott kereset – Iranian Tobacco kontra OHIM – AD Bulgartabac (TIR 20 FILTER CIGARETTES)

(T-245/08. sz. ügy)

(2008/C 223/90)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Iranian Tobacco Company (Teherán, Irán) (képviselő: M. Beckensträter ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: AD Bulgartabac Holding (Szófia, Bulgária)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal első fellebbezési tanácsának 2008. április 11-i R 708/2007-1. sz., 2008. április 21-én kézbesített határozatát;

—	az Elsőfokú Bíróság a beavatkozót kötelezze a megtérítendő költségek – beleértve az alapeljárás költségeit, beleértve az alperes költségeit – viselésére;

—	másodlagosan az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a 2008. április 11-i és a 2007. március 7-i határozatot – 1414C – és állapítsa meg, hogy a beavatkozó 2005. november 8-i kérelme elfogadhatatlan.

Jogalapok és fontosabb érvek

A törlés iránti kérelemmel érintett közösségi védjegy: a „TIR 20 FILTER CIGARETTES” ábrás védjegy a 34. osztályba tartozó áruk tekintetében (400 804. sz. közösségi védjegy)

A közösségi védjegy jogosultja: a felperes.

A közösségi védjegy törlését kérelmező fél: AD Bulgartabac Holding.

A törlési osztály határozata: a törlési osztály az érintett közösségi védjegyet törölte.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a felperes fellebbezését elutasította.

Jogalapok: az AD Bulgartabac Holding kérelmét érintő, hivatalból vizsgálandó elfogadhatósági feltételeket nem vették figyelembe, ezért megsértették a közösségi jogot, a 40/94/EK rendeletet (1) és más eljárási alapelveket.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994., L 11., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/52

A Közszolgálati Törvényszék F-73/07. sz., Doktor kontra Tanács ügyben 2008. április 16-án hozott ítélete ellen Frantisek Doktor által 2008. április 16-án benyújtott fellebbezés

(T-248/08. P. sz. ügy)

(2008/C 223/91)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Frantisek Doktor (Pozsony, Szlovákia) (képviselő: S. Rodrigues és C. Bernard-Glanz ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa

A fellebbező kérelmei

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének az F-73/07. sz. ügyben 2008. április 16-án hozott végzését;

—	az Elsőfokú Bíróság adjon helyt a felperes által első fokon benyújtott, megsemmisítés és kártérítés iránti kérelmeknek;

—	az Elsőfokú Bíróság az elsőfokú eljárás alperesét kötelezze a megsemmisítés iránti kereset és a fellebbezés elbírálása során felmerült valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen fellebbezéssel a felperes a Közszolgálati Törvényszék F-73/07. sz., Doktor kontra Tanács ügyben 2008. április 16-án hozott ítéletének hatályon kívül helyezését kéri, amellyel a Közszolgálati Törvényszék elutasította a felperes keresetét, amelyben a felperes egyrészt az elbocsátásáról szóló, a próbaidejének végén hozott tanácsi határozat megsemmisítését, másrészt az állítólag elszenvedett szakmai, vagyoni és nem vagyoni kár megtérítését kérte.

A fellebbezésének alátámasztására a felperes előterjeszti, hogy a Közszolgálati Törvényszék i) elferdített egyes bizonyítékokat azáltal, hogy számos megállapítás a az előterjesztett iratok pontatlan érdemi értékelésén alapul; ii) megsértette a felperes védelemhez való jogát azzal, hogy számos előterjesztett tényt illetőleg érvet nem vett figyelembe vagy azokra nem válaszolt; és iii) két alkalommal tévesen alkalmazta a jogot a közösségi jog értelmezése vonatkozásában, egyrészt felperesnek a próbaidő szabályszerű körülmények közötti teljesítéséhez való jogát, másrészt a közigazgatási szerv azon lehetőségét illetően, hogy egy sérelmet okozó aktus indokolását a közösségi bíróságok előtti írásbeli szakaszban egészítse ki.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/52

2008. június 26-án benyújtott kereset – Vion kontra OHIM (PASSION FOR BETTER FOOD)

(T-251/08. sz. ügy)

(2008/C 223/92)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Vion NV (Best, Hollandia) (képviselő: A. Klinger ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsának az R 562/2007-4. sz. ügyben 2008. április 25-én hozott határozatát;

—	az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: a „PASSION FOR BETTER FOOD” szóvédjegy az 5., 29. és 30. osztályba tartozó áruk tekintetében (5 039 946. sz. bejelentés).

Az elbíráló határozata: az elbíráló a bejelentést elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 40/94/EK rendelet (1) 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, mivel a bejelentett védjegy elegendő megkülönböztető képességgel rendelkezik.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994., L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/53

2008. június 26-án benyújtott kereset – Associazione Giullemanidallajuve kontra Bizottság

(T-254/08. sz. ügy)

(2008/C 223/93)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Associazione Giullemanidallajuve (Garibaldi, Olaszország) (képviselők: L. Misson, G. Ernes és A. Kettels ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság állapítsa meg az Európai Bizottság intézményi mulasztást követett el;

—	kötelezze a Bizottságot jogkörének gyakorlására, és a felperes által 2007. májusában benyújtott panasz megválaszolására;

—	határozzon minden ehhez szükséges információról.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes úgy érvel, hogy a Bizottság nem teljesítette az eljárásra vonatkozó kötelezettségét, amikor nem foglalt álláspontot – az ezirányú felkérés ellenére – a felperes által 2007. májusában benyújtott, az EK 81. és 82. cikknek a Federazione Italiana Giuoco Calcio (FIGC), a Comitato Olimpico Nazionale Italiano (CONI), a Union of European Football Associations (UEFA) és a Fédération Internationale de Football Association (FIFA) általi állítólagos megsértésére vonatkozó panasszal kapcsolatban.

A felperes úgy véli, hogy a levél, amelyet a Bizottság 2008. márciusában, az eljárásra való felkérést követően küldött számára, és amely arról tájékoztatta, hogy az ügy kivizsgálása már folyamatban van, nem jelent állásfoglalást, amennyiben e levél nem ad választ érdemben a felperes által megfogalmazott kérelmekre.

A felperes úgy érvel továbbá, hogy a versenyjog terén a panaszos jogosan várhatja el a panasza Bizottság általi alapos kivizsgálását, valamint az indokolt állásfoglalást.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/53

2008. június 30-án benyújtott kereset – Biotronik kontra OHIM (BioMonitor)

(T-257/08. sz. ügy)

(2008/C 223/94)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Biotronik Meß- und Therapiegeräte GmbH (Berlin, Németország) (képviselők: U. Sander és R. Böhm ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsának az R 466/2007-4. sz. ügyben 2008. április 24-én hozott határozatát;

—	az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: a „BioMonitor” szóvédjegy a 9., 10. és 38. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében, amely esetben az árujegyzéket utólag a 10. osztályba tartozó árukra korlátozták (4 556 023. sz. védjegybejelentés).

Az elbíráló határozata: az elbíráló a védjegybejelentést elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 40/94/EK rendelet (1) 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának a megsértése, mivel a bejelentett védjegy rendelkezik megkülönböztető képességgel és nem leíró jellegű.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994., L 11., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/54

2008. június 30-án benyújtott kereset – Rath kontra OHIM – Portela & Ca. (DIACOR)

(T-258/08. sz. ügy)

(2008/C 223/95)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Matthias Rath (Fokváros, Dél-Afrikai Köztársaság) (képviselők: U. Vogt, C. Kleiner, és S. Ziegler, ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Portela & Ca., SA (Mamede do Coronado, Portugália)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának az R 1630/2006-2. sz. ügyben 2008. április 30-án hozott határozatát; és

—	az alperest, és adott esetben a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vett másik felet kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a felperes.

Az érintett közösségi védjegy: a „DIACOR” szóvédjegy az 5., 16. és 41. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vett másik fél.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a 137 311 sz. portugál „DIACOL” védjegy az akkori nemzeti osztályozás szerinti 79. osztályba tartozó áruk tekintetében.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály az 5. osztályba tartozó valamennyi vitatott áru tekintetében helyt adott a felszólalásnak.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács elutasította a fellebbezést.

Jogalapok: i) a 2868/95 bizottsági rendelet (1) 22. cikke (6) bekezdésének megsértése, mivel a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vett másik fél által benyújtott dokumentumok közül több nem angol nyelven íródott, és ezek fordítását nem küldték meg a felperes részére annak érdekében, hogy megismerhesse az abban foglalt bizonyítékokat; ii) a 40/94 tanácsi rendelet (2) 43. cikke (2) és (3) bekezdésének megsértése, mivel a fellebbezési tanács tévesen vélte úgy, hogy az előtte folyó eljárásban részt vevő másik fél kellő bizonyítékkal szolgált a korábbi védjegy Portugáliában történt használatának igazolására valamennyi lajstromozott áru tekintetében; iii) a 40/94 tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdésének megsértése, mivel az ütköző védjegyek nem mutatnak olyan vizuális, hangzásbeli és fogalmi hasonlóságokat, amelyek összetéveszthetőséget idéznének elő.

(1) A közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. december 13-i 2868/95/EK bizottsági rendelet (HL 1995., L 303., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 189. o.).

(2) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994., L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/54

2008. július 3-án benyújtott kereset – Indo Internacional kontra OHIM – Visual (VISUAL MAP)

(T-260/08. sz. ügy)

(2008/C 223/96)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Indo Internacional, SA (Sant Cugat del Vallés, Spanyolország) (képviselők: X. Fàbrega Sabaté és M. Curell Aguilà, ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Visual SA (Saint Apollinaire, Franciaország)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) első fellebbezési tanácsának az R 700/2007-1. sz. ügyben 2008. április 15-én hozott határozatát; és

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a felperes.

Az érintett közösségi védjegy: a „VISUAL MAP” szóvédjegy a 44. osztályba tartozó szolgáltatások vonatkozásában – 393 2936. sz. védjegybejelentés.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a 043 303 854. sz. „VISUAL” francia szóvédjegy a 44. osztályba tartozó szolgáltatások tekintetében.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a közösségi védjegybejelentési kérelmet teljes egészében elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 40/94 tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdésének megsértése, mivel nem áll fenn az összetévesztés veszélye az ütköző védjegyek között.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/55

2008. július 8-án benyújtott kereset – Canon Communications kontra OHIM – Messe Düsseldorf (MEDTEC)

(T-262/08. sz. ügy)

(2008/C 223/97)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Canon Communications LLC (Los Angeles, Egyesült Államok) (képviselő: M. Mak ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Messe Düsseldorf GmbH (Düsseldorf, Németország)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) első fellebbezési tanácsának 2008. április 30-i, az R 817/2005-1. sz. ügyben hozott határozatát; és

—	az Elsőfokú Bíróság az alperest/a másik felet kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a felperes.

Az érintett közösségi védjegy: a „MEDTEC” szóvédjegy a 16., 35. és 41. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a 39 975 563. számon lajstromozott német „Metec” szóvédjegy a 16., 35. és 41. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében; a 752 637. számon lajstromozott nemzetközi „Metec” szóvédjegy a 16., 35. és 41. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalásnak valamennyi vitatott áru és szolgáltatás tekintetében helyt adott.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: A fellebbezési tanács határozatát hatályon kívül kell helyezni azon az alapon, hogy jelentős esélye van annak, hogy a felszólalási eljárás során hivatkozott védjegyek semmisek; másodlagosan a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének megsértése, mivel az érintett szolgáltatások között nincs hasonlóság, ennélfogva az ütköző védjegyek között nem áll fenn az összetévesztés veszélye, vagy, harmadsorban, az érintett szolgáltatások nem kellően hasonlóak ahhoz, hogy az összetévesztés veszélye megállapítható legyen. Másodlagosan meg kell állapítani, hogy a fellebbezési tanács tévedett azzal, hogy nem vette tekintetbe azt a tényt, hogy az érintett közönség magasan szakképzett, következésképen nem fogja összetéveszteni az ütköző védjegyeket. Végezetül pedig, másodlagos jogalapként meg kell állapítani, hogy a fellebbezési tanács tévedett azzal, hogy nem vette tekintetbe azt a tényt, hogy a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél több mint öt éven keresztül eltűrte az érintett közösségi védjegy felperes által történő használatát.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/55

2008. július 7-én benyújtott kereset – Becker Flugfunkwerk kontra OHIM – Harman Becker Automotive Systems (BECKER AVIONIC SYSTEMS)

(T-263/08. sz. ügy)

(2008/C 223/98)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Becker Flugfunkwerk GmbH (Rheinmünster, Németország) (képviselő: O. Griebenow ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Harman Becker Automotive Systems GmbH (Karlsbad, Németország)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) első fellebbezési tanácsának 2008. április 10-i, az R 398/2007-1. sz. ügyben hozott határozatát; és

—	az Elsőfokú Bíróság utasítsa el az 1 829 563. sz. közösségi védjegybejelentésre vonatkozó B 484 503. sz. felszólalást.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a felperes.

Az érintett közösségi védjegy: a „BECKER AVIONIC SYSTEMS” ábrás védjegy a 9. osztályba tartozó áruk tekintetében, 1 829 563. sz. védjegybejelentés.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: Az Egyesült Királyságban az 1 258 929. számon lajstromozott „BECKER” szóvédjegy a 9. osztályba tartozó áruk tekintetében; az 1 039 843. számon lajstromozott „BECKER” német ábrás védjegy a 9. osztályba tartozó áruk tekintetében; az 1 016 927. számon lajstromozott „BECKER” német ábrás védjegy a 37. osztályba tartozó áruk tekintetében; a 116 880. számon lajstromozott finn „BECKER” szóvédjegy a 9. osztályba tartozó áruk tekintetében; a 82 339. számon lajstromozott „BECKER” görög szóvédjegy a 9. osztályba tartozó áruk tekintetében; a 473 178. számon lajstromozott „BECKER” nemzetközi szóvédjegy a 9. osztályba tartozó áruk tekintetében.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalásnak valamennyi vitatott áru tekintetében helyt adott.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 40/94 tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdésének megsértése, mivel az ütköző védjegyek között nem áll fenn az összetévesztés veszélye.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/56

2008. július 4-én benyújtott kereset – Németországi Szövetségi Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága

(T-265/08. sz. ügy)

(2008/C 223/99)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: M. Lumma meghatalmazott és U. Karpenstein ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság semmisítse meg a Németországi Szövetségi Köztársaságban található Land Thüringenben – 1. célkitűzés – lefolytatott operatív programra (1994–1999) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) elkülönített összeg csökkentéséről szóló, 2008. április 30-i C(2008) 1690 végleges bizottsági határozatot;

—	a Bíróság kötelezze az Európai Közösségek Bizottságát az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A megtámadott határozattal a Bizottság csökkentette a Németországi Szövetségi Köztársaság Thüringia tartományában (Land Thüringen) – 1. célkitűzés – lefolytatott operatív programra (1994–1999) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) elkülönített összeget.

Keresetének alátámasztására a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Először is azt kifogásolja, hogy a Bizottság a 2.1 prioritással (Kis- és középvállalkozások támogatására hozott intézkedések: termelő-beruházások támogatása) kapcsolatban a tényállás fontos elemeit tévesen értelmezte.

Másodszor a felperes azt állítja, hogy a Bizottság megsértette a 4253/88/EGK tanácsi rendelet (1) 24. cikkének (2) bekezdését, mivel az e rendelkezésben említett szabálytalanságok nem állnak fenn. Különösen arra hívja fel a figyelmet, hogy e rendelkezés nem jogosítja fel a Bizottságot arra, hogy közigazgatási hiba vagy a közigazgatási és ellenőrzési rendszer elégtelen volta miatt pénzügyi korrekciókat hajtson végre.

Ebből a felperes azt a következtetést vonja le, hogy a Bizottság a 4253/88 rendelet alapján nem jogosult extrapolált pénzügyi korrekcióra, mivel e jogszabály 24. cikke csak konkrét esetekben és számszerűsíthető összegekre alkalmazható, arra a helyzetre viszont nem, amikor egy megállapított közigazgatási hiba alapján azt feltételezik, hogy általános közigazgatási hiányosság van jelen.

Végül a felperes azt kifogásolja, hogy még ha az extrapolált pénzügyi korrekció jogszerű is lenne, a Bizottság akkor is megsértette a 4253/88 rendelet 23. és 24. cikkét, mert az extrapoláció maga is hibás. Ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy a Bizottság az extrapolációt nem egy, az Európai Közösségek Számvevőszéke által készített, hiányosságokat kimutató elemzés alapján készítette, hogy a Bizottság kifogásai saját maga által elkövetet hibákra is rámutatnak, továbbá hogy a vitatott extrapoláció sérti az arányosság elvét.

(1) A 2052/88/EGK rendeletnek a különböző strukturális alapok tevékenységeinek egymás között, valamint az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolása tekintetében történő végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1988. december 19-i 4253/88/EGK tanácsi rendelet (rendelet (HL L 374., 1. o.)).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/57

2008. július 11-én benyújtott kereset – Olaszország kontra Bizottság

(T-274/08. sz. ügy)

(2008/C 223/100)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Olasz Köztársaság (képviselő: S. Fiorentino avvocato dello Stato)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a tagállami kifizető ügynökségeknek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) által a 2007-es pénzügyi évre vonatkozóan finanszírozott kiadásokat érintő számláinak elszámolásáról szóló, 2008. április 30-i C(2008) 1711. sz. bizottsági határozatot.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen kereset tárgyát képező határozat abban a részében került megtámadásra, amelyben az 1290/05/EK rendelet 32. cikkének (5) bekezdése értelmében az olasz állam költségvetésének terhére rótt összegek kamatait határozza meg, különösen pedig abban a részében, amelyben a jogosulatlan kifizetés időpontjától számított, azon – 50 %-ukban a tagállam, a fennmaradó 50 %-ukban pedig a közösségi költségvetés által viselendő – összegeket terhelő kamatokat határozza meg, amely összegek behajtására nem került sor az első közigazgatási vagy igazságszolgáltatási ténymegállapítás időpontját követő nyolc éven belül, és a behajtás nemzeti igazságszolgáltatási szervek előtti eljárás tárgyát képezi.

Állításának alátámasztására a felperes kormány az 1290/05/EK rendelet 32. cikke (5) bekezdésének megsértésére hivatkozik. E rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy abban az esetben, ha a behajtást bíróság előtt támadják meg, a kamatokat fel kell számítani, mivel egyrészt az (5) bekezdés szó szerinti megfogalmazása ezt nem írja elő (az (1) bekezdésben előírtaktól eltérően), másrészt pedig azért, mert a kamatok felszámításának kezdő időpontja csak a bírói vizsgálatot követően állapítható meg.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/57

2008. július 11-én benyújtott kereset – Olaszország kontra Bizottság

(T-275/08. sz. ügy)

(2008/C 223/101)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Olasz Köztársaság (képviselő: S. Fiorentino avvocato dello Stato)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg az egyes németországi, olaszországi és szlovákiai kifizető ügynökségek számláinak az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege által finanszírozott kiadások tekintetében a 2006-os pénzügyi évre vonatkozóan történő elszámolásáról szóló, 2008. április 30. C(2008) 1709 végl. bizottsági határozatot abban a részében, amelyben az 1290/05/EK rendelet 32. cikke (5) bekezdésének megfelelően az olasz állam terhére rótt összegeket terhelő kamatokat határozza meg, és különösen abban a részében, amelyben a jogosulatlan kifizetés időpontjától számított, azon összegeket terhelő kamatokat határozza meg, amely összegek behajtására nem került sor a közigazgatási vagy jogi szempontból történő első ténymegállapítás időpontját követő nyolc éven belül, és a behajtás nemzeti igazságszolgáltatási szervek előtti eljárás tárgyát képezi, és amely összegek 50 %-át a tagállamnak, a fennmaradó 50 %-át pedig a közösségi költségvetésnek kell viselni.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jogalapok és fontosabb érvek hasonlóak a T-274/08. sz. Olasz Köztársaság kontra Bizottság ügyben hivatkozottakhoz.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/60

A Közszolgálati Törvényszék második tanácsának 2008. február 21-i végzése – Vande Velde kontra Bizottság

(F-60/05. sz. ügy) (1)

(Közszolgálat - Szerződéses alkalmazott - Elkésett panasz - Nyilvánvalóan elfogadhatatlan kereset)

(2008/C 223/112)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Patricke Vande Velde (Linkebeek, Belgium) (képviselő: L. Vogel ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: J. Currall és G. Berscheid meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: M. Arpio Santacruz és I. Sulce meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Egyrészt a volt kisegítő alkalmazott felperes által besorolási osztályát és illetményét szerződéses alkalmazottként meghatározó határozat ellen benyújtott kérelmet elutasító bizottsági határozat megsemmisítése, másrészt kártérítés iránti kérelem (korábbi T-268/05. sz. ügy)

A végzés rendelkező része

1)	A Közszolgálati Törvényszék a keresetet, mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, elutasítja.

2)	Mindegyik fél maga viseli a saját költségeit.

(1) HL C 229., 2005.9.17., 30. o. (az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága előtt T-268/05. számon nyilvántartásba vett, majd 2005. december 12-i végzéssel az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékéhez áttett ügy).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/60

A Közszolgálati Törvényszék második tanácsának 2008. február 21-i végzése – Arana de la Cal kontra Bizottság

(F-63/05. sz. ügy) (1)

(Közszolgálat - Szerződéses alkalmazott - Elkésett panasz - Nyilvánvalóan elfogadhatatlan kereset)

(2008/C 223/113)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Miriam Arana de la Cal (Brüsszel, Belgium) (képviselő: L. Vogel ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: J. Currall és G. Berscheid meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: M. Arpio Santacruz és I. Sulce meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A végzés rendelkező része

1)	A Közszolgálati Törvényszék a keresetet, mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, elutasítja.

2)	Mindegyik fél maga viseli a saját költségeit.

(1) HL C 229., 2005.9.17., 31. o. (az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága előtt T-271/05. számon nyilvántartásba vett, majd 2005. december 12-i végzéssel az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékéhez áttett ügy).

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/61

A Közszolgálati Törvényszék (második tanács) 2008. június 5-i végzése – Timmer kontra Számvevőszék

(F-123/06. sz. ügy) (1)

(Közszolgálat - Tisztviselők - Értékelés - A panasz benyújtására nyitva álló határidő - Új tény - Elfogadhatatlanság)

(2008/C 223/114)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Marianne Timmer (Saint-Sauves-d'Auvergne, Franciaország) (képviselő: F. Rollinger ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Számvevőszéke (képviselők: T. Kennedy, J.-M. Steiner és G. Corstens meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Egyrészt a felperesre vonatkozó összes M. L. által készített előmeneteli jelentés megsemmisítése, valamint az ezekkel kapcsolatos és/vagy ezeket követő határozatok (ideértve az M. L. kinevezésére vonatkozó határozatot) megsemmisítése, másrészt kártérítési kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Közszolgálati Törvényszék a keresetet – mint elfogadhatatlant – elutasítja.

2)	A felek maguk viselik saját költségeiket.

(1) HL C 326., 2006.12.30., 84. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/61

A Közszolgálati Törvényszék második tanácsának 2008. április 21-i végzése – Boudova és társai kontra Bizottság

(F-78/07. sz. ügy) (1)

(Közszolgálat - Tisztviselők - Kinevezés - Besorolási fokozatba való besorolás - Tisztviselővé kinevezett ideiglenes alkalmazott - Az új személyzeti szabályzat hatályba lépése előtt közzétett versenyvizsga - Sérelmet okozó aktus - A kereset elfogadhatósága)

(2008/C 223/115)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Stanislava Boudova és társai (Luxemburg, Luxemburg) (képviselő: M.-A. Lucas ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: J. Currall és G. Berscheid meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A B5/B4 besorolási fokozatra kiírt versenyvizsgán sikerrel szerepelt volt kisegítő alkalmazott tisztviselő felperesek besorolásának felülvizsgálata iránti kérelmet elutasító határozat megsemmisítése – Kártérítési kérelem

A végzés rendelkező része

1)	A Közszolgálati Törvényszék a keresetet, mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, elutasítja.

2)	Mindegyik fél maga viseli a saját költségeit.

(1) HL C 247., 2007.10.20., 42. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/61

A Közszolgálati Törvényszék (második tanács) 2008. június 26-i végzése – Nijs kontra Számvevőszék

(F-108/07. sz. ügy) (1)

(Közszolgálat - Tisztviselők - Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 44. cikke 1. §-ának c) pontja - A felhozott jogalapok keresetlevélben történő rövid ismertetése - Az előzetes panasz hiánya - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság)

(2008/C 223/116)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Bart Nijs (Bereldange, Luxemburg) (képviselők: F. Rollinger avocat)

Alperes: az Európai Közösségek Számvevőszéke (képviselők: T. Kennedy, J.-M. Steiner és G. Corstens meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az Európai Számvevőszék főtitkára megbízatásának 2007. július 1-jétől számított hatéves időtartamra történő meghosszabbításáról szóló számvevőszéki határozat megsemmisítése és másodlagosan a kinevezésre jogosult hatóság határozatának megsemmisítése, amelyben az Elsőfokú Bíróság T-171/05. sz., Nijs kontra Számvevőszék ügyben 2006. október 3-án hozott ítéletét követően nem léptette elő LA5 besorolási fokozatba a felperest a 2004. évi előléptetési időszakban.

A végzés rendelkező része

1)	A Közszolgálati Törvényszék a keresetet – mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant – elutasítja.

2)	A Közszolgálati Törvényszék B. Nijst kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 22., 2008.1.26.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/62

A Közszolgálati Törvényszék (második tanács) 2008. június 26-i végzése – Nijs kontra Számvevőszék

(F-136/07. sz. ügy) (1)

(Közszolgálat - Tisztviselők - Előzetes panasz - Hiány - Keresetindítási határidő - Késedelem - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság)

(2008/C 223/117)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Bart Nijs (Bereldange, Luxemburg) (képviselők: kezdetben F. Rollinger, majd F. Rollinger és A. Hertzog ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Számvevőszéke (képviselők: T. Kennedy, J.-M. Steiner és G. Corstens meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Egyrészt a kinevezésre jogosult hatóság 2007. szeptember 5-i, a felperest fegyelmi eljárás következtében az AD 9 besorolási fokozat 5. fizetési fokozatába visszaminősítő, másrészt a felperes felfüggesztéséről, vele szemben igazgatási vizsgálat megindításáról, valamint 2007. évi, AD 11 besorolási fokozatba történő előléptetésének mellőzéséről szóló határozatainak megsemmisítése – Vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Közszolgálati Törvényszék a keresetet – mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant – elutasítja.

2)	A Közszolgálati Törvényszék Bart Nijst kötelezi az összes költség viselésére.

(1) HL C 79., 2008.3.29., 37. o.

30.8.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/62

2008. június 30-án benyújtott kereset – Klug kontra Európai Gyógyszerügynökség

(F-59/08. sz. ügy)

(2008/C 223/119)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Bettina Klug (Wiesbaden, Németország) (képviselő: S. Zickgraf ügyvéd)

Alperes: Európai Gyógyszerügynökség

A jogvita tárgya és leírása

A felperesről készített, a 2004. december 31-től2006. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó értékelés megsemmisítése, valamint az alperes vagyoni és nem vagyoni kártérítés fizetésére való kötelezése

Kereseti kérelmek

—	A Közszolgálati Törvényszék állapítsa meg, hogy az alperes által a felperesről készített, a 2004. december 31-től2006. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó értékelés semmis;

—	a Közszolgálati Törvényszék állapítsa meg, hogy az alperes munkaszerződését meg nem hosszabbító határozat semmis;

—	a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az alperest, hogy az fizessen a felperesnek 200 000 euró vagyoni kártérítést;

—	a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az alperest, hogy az fizessen a felperesnek 35 000 euró nem vagyoni kártérítést;

—	a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az Európai Gyógyszerügynökséget a költségek viselésére.

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 223

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	51. évfolyam 2008. augusztus 30.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	A Bíróság
2008/C 223/01	A Bíróság utolsó kiadványa az Európai Unió Hivatalos Lapjában HL C 209., 2008.8.15.	1