MELLÉKLET

1. RÉSZ

CAS-szám: 7440-43-9		Einecs-szám: 231-152-8
Einecs-megnevezés:	Kadmium
IUPAC-megnevezés:	Kadmium
Referens tagállam:	Belgium
Osztályozás (1):	Carc. Cat.2; R45 Muta. Cat 3; R68 Repr. Cat.3; R62-63 T; R48/23/25 T+; R26 N; R50-53

A kockázatértékelés a Bizottsághoz a referens tagállam által eljuttatott átfogó kockázatértékelési jelentésben (2) leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul.

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározta, hogy az Európai Unióban az anyagot főként nikkel-kadmium galvánelemek előállítása során, valamint számos kadmiumvegyület (főleg színezékek és stabilizátorok) alapanyagaként használják. Alkalmazzák felületbevonására és -kezelésére (kadmiumbevonat), valamint ötvözetek alkotórészeként is. A kadmium megjelenhet továbbá szennyeződésként is, ezért expozíció következhet be számos (nem) vastartalmú fém felhasználásával járó tevékenység (többek között öntési és (újra)olvasztási eljárások) során. Olyan munkahelyeken, ahol a kadmiumot előállítják vagy felhasználják, a munkavállalók – elsősorban belégzés által – érintkezésbe kerülhetnek kadmium fémporral és/vagy a fém melegítése során keletkező kadmium-oxid gőzzel. Bőrfelületi expozícióra kerülhet sor kadmium fémpor vagy gőz használata vagy karbantartási műveletek elvégzése során.

A kadmium (nem csak fém, hanem minden megjelenési formájában) a nem az ágazatban dolgozó lakosság szervezetébe főleg kadmiummal szennyezett élelmiszerek fogyasztása során kerül. A kadmiumbelégzési expozíció másik fő forrása a dohányzás.

A környezeti hatásként jelentkező kadmiumexpozíciót a jelenleg ismeretes összes antropogén kadmiumkibocsátás alapján számolják ki, vagyis a kadmiumot/kadmium-oxidot gyártók és feldolgozók által kibocsátott kadmium, valamint a diffúz forrásból származó – műtrágyagyártás, acélgyártás, olaj és szén égetése, közlekedés, hulladék égetése és tárolása stb. során keletkező – kadmium figyelembevételével. A helyi expozíció értékelése a kadmiumot/kadmium-oxidot gyártók és feldolgozók általi kibocsátáson alapul, és figyelembe veszi a regionális szinten várható környezeti koncentrációt. Az expozíció regionális és kontinentális szintű értékelésének alapját az összes antropogén kadmiumkibocsátás képezi – a diffúz kibocsátásokat beleértve –, és a 60 év alatt elért diffúz kibocsátási koncentráció szintjét tükrözi. A környezetben mért valódi kadmiumkoncentráció (környezeti koncentráció) a természetes (geológiai eredetű vagy természetes folyamatok során keletkezett) kadmiumra és a múltban az emberi tevékenység során a környezetbe került kadmiumra (korábbi környezetszennyezés) egyaránt vonatkozik.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A.   Emberi egészség

Az anyagot nem vizsgálták meg kellőképpen a – különösen az agyban fejlődési rendellenességet okozó – lehetséges neurotoxikus hatások szempontjából. További járványtani és kísérleti adatokra van szükség annak érdekében, hogy pontosabban meg lehessen határozni a hatások jellegét, valamint az expozíció és a neurotoxikus hatásmechanizmusok jellemzőit. Mivel a vegyületet küszöbérték nélküli rákkeltő anyagként azonosították, normális esetben olyan ellenőrzési intézkedéseket igényel, amelyeket a fejlődési toxicitásra vonatkozó további információk nem befolyásolnak.

A MUNKAVÁLLALÓKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	akut toxicitással kapcsolatos aggályok a kadmium és ötvözeteinek előállítása, valamint forrasztás, keményforrasztás és hegesztés során bekövetkező belégzési expozíció következményeként,

—	a termékenységre és a szaporító szervekre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos aggályok a kadmiumfém előállítása, galvánelemek gyártása és újrahasznosítása, színezékgyártás, ötvözetek előállítása és forrasztás során bekövetkező belégzési expozíció következményeként,

—	a légúti irritációval, az ismételt expozíciót követő vese- és csontkárosodással, az anyag ipari felhasználása során belégzési expozícióból eredő genotoxicitással és rákkeltő hatással kapcsolatos aggályok, mivel az anyagot küszöbérték nélküli rákkeltő anyagnak ítélték.

A FOGYASZTÓKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	akut légúti hatásokkal kapcsolatos aggályok a kadmiumtartalmú forrasztópálca (barkácsolás során történő) használata során bekövetkező belégzési expozíció következményeként,

—

a kadmiumtartalmú (importált) ékszerek viselése és/vagy kadmiumtartalmú forrasztópálca (barkácsolás során történő) használata során bekövetkező genotoxicitással és rákkeltő hatással kapcsolatos aggályok, az expozíciós úttól függetlenül, mivel a vegyületet küszöbérték nélküli rákkeltő anyagként azonosították.

AZ ANYAG KÁROSÍTÓ HATÁSÁT KÖRNYEZETI HATÁSKÉNT ELSZENVEDŐ EMBEREKKEL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	az egyes pontforrások közelében lehetséges (legtöbbször belégzés útján történő) expozíció miatt bekövetkező légzési toxicitással kapcsolatos aggályok,

—	a dohányzó és/vagy vashiányban szenvedő és/vagy pontforrások közelében élő felnőttek esetében környezeti hatásként jelentkező ismételt expozíciót követő vese- és csontkárosodással kapcsolatos aggályok,

—	valamennyi expozíciós helyzetből eredő, környezeti hatásként jelentkező expozíció következményeként fennálló genotoxicitással és rákkeltő hatással kapcsolatos aggályok, mivel a vegyületet küszöbérték nélküli rákkeltő anyagként azonosították.

AZ EMBERI EGÉSSZÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságokkal) kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. Erre a következtetésre azért jutottak, mert a gyártás és felhasználás tekintetében hozott ellenőrző intézkedések mellett csekély a fiziko-kémiai tulajdonságokkal kapcsolatos kockázatok veszélye.

B.   Környezet

A VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁVAL (AZ ÜLEDÉKET IS BELEÉRTVE) kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a helyi vízi ökoszisztémával kapcsolatos aggályok öt kadmium gyártásával (kadmiumfém: egy üzem) vagy feldolgozásával (két színezékeket, egy bevonatokat, valamint egy ötvözeteket előállító üzem) foglalkozó üzemben,

—	a helyi vízi ökoszisztémával kapcsolatos aggályok egy újrafeldolgozó üzemben,

—	egy hulladéklerakóval kapcsolatos aggályok a közvetlenül a felszíni vizekbe szivárgó kadmium miatt (kadmiumkoncentráció: 50 μg/l),

—	az Egyesült Királyságban és a belgiumi Vallon Régióban található vizekkel kapcsolatos aggályok a folyókban és tavakban mért kadmiumkoncentráció 90. percentilisére vonatkozó régiós átlag alapján,

—	az üledékben élő organizmusokkal kapcsolatos aggályok a kadmiumbevonatot és a kadmiumötvözeteket gyártó ágazatban,

—

az üledékben élő organizmusokkal kapcsolatos aggályok négy üzem (egy kadmiumfémgyártó, két kadmiumalapú színezékeket gyártó és egy kadmium újrahasznosításával foglalkozó üzem) és négy ártalmatlanításra (egy esetben települési szilárdhulladék égetésére és három esetben települési szilárdhulladék tárolására) vonatkozó forgatókönyv esetében, ha a biológiai hozzáférhetőség kiigazítására az AVS-adatbázisban található, az Európai Unió régióinak 10. percentilisére vonatkozó legalacsonyabb értékek (három folyórendszerre vonatkozó német adatok) alapján kerül sor.

A SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kamiumbevonatot és a kadmiumötvözeteket gyártó üzemekkel kapcsolatos aggályok,

—	egy (az Egyesült Királyságban található) régióval kapcsolatos aggályok az Európában a talajban mért kadmiumkoncentráció 90. percentilisére vonatkozó adatok alapján.

A LÉGKÖRREL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

nem lehet következtetést levonni, mivel:

nem áll rendelkezésre a légköri kockázatokra vonatkozó leírás.

A SZENNYVÍZKEZELŐ ÜZEMEKBEN LÉVŐ MIKROORGANIZMUSOKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kadmiumbevonatot és a kadmiumötvözeteket gyártó üzem területén vagy azon kívül található szennyvízkezelő üzemekkel kapcsolatos aggályok,

—	a szennyvízkezelő üzemekben lévő mikroorganizmusokkal kapcsolatos aggályok egy nikkel-kadmium galvánelemek újrahasznosításával foglalkozó, és a szennyvizet a területén kívül elhelyezkedő szennyvízkezelő üzembe elvezető üzem esetében.

A MÁSODLAGOS MÉRGEZÉSSEL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	egy (az Egyesült Királyságban található) régióval kapcsolatos aggályok az Európában a talajban mért kadmiumkoncentráció 90. percentilisére vonatkozó adatok alapján.

A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA

A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében

A munkavállalók védelmére vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szintű jogszabályok – különösen a (munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló) 2004/37/EK irányelv (3) – általánosságban úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő keretet nyújtanak az anyag kockázatainak a szükséges mértékre való csökkentése tekintetében, e jogszabályokat tehát alkalmazni kell.

E kereteken belül kívánatos lenne:

—	a 98/24/EK (4) vagy a 2004/37/EK irányelvnek megfelelően a kadmiumra vonatkozó foglalkozási expozíciós és biológiai határértékek közösségi szinten történő megállapítása.

A FOGYASZTÓK tekintetében

—

közösségi szinten fontolóra venni a (forgalomba hozatal és felhasználás korlátozásáról szóló) 76/769/EGK irányelvben (5) szereplő, a forgalomhozatalra és felhasználásra vonatkozó korlátozásoknak azokra a kadmiumtartalmú forrasztópálcákra és ékszerekre történő alkalmazását, amelyek a bőrrel érintkezésbe kerülhetnek.

AZ ANYAG KÁROSÍTÓ HATÁSÁT KÖRNYEZETI HATÁSKÉNT ELSZENVEDŐ EMBEREK tekintetében

—	fontolóra venni az élelmiszerek kadmiumtartalmára az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló 1881/2006/EK rendeletben (6) meghatározott felső határértékek felülvizsgálatát,

—	fontolóra venni a dohánykeverék/-levelek kadmiumtartalmára vonatkozó felső határértéknek a (dohánytermékekre vonatkozó) 2001/37/EK irányelv (7) szerinti meghatározását,

—	közösségi szinten fontolóra venni a műtrágya kadmiumkoncentrációjára vonatkozó felső határértékének megállapítását a Közösségre jellemző eltérő feltételek figyelembe vétele mellett.

2. RÉSZ

CAS-szám: 1306-19-0		Einecs-szám: 215-146-2
Szerkezeti képlet:	CdO
Einecs-megnevezés:	Kadmium-oxid
IUPAC-megnevezés:	Kadmium-oxid
Referens tagállam:	Belgium
Osztályozás (8):	Carc. Cat.2; R45 Cat 3; R68 Cat.3; R62-63 T; R48/23/25 T+; R26 T+; R26 N; R50-53

A kockázatértékelés a Bizottsághoz a referens tagállam által eljuttatott átfogó kockázatértékelési jelentésben leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul.

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – rámutatott arra, hogy az Európai Unióban az anyagot főként nikkel-kadmium galvánelemek előállítása során, de sok kadmiumvegyület – főleg színezékek és stabilizátorok – alapanyagaként is használják. A kadmium-oxid megjelenhet továbbá szennyeződésként is, ezért expozíció következhet be számos (nem) vastartalmú fém felhasználásával járó tevékenység (többek között öntési és (újra)olvasztási eljárások) során. Olyan munkahelyeken, ahol a kadmium-oxidot előállítják vagy felhasználják, a munkavállalók – elsősorban belégzés által – érintkezésbe kerülhetnek kadmium porral vagy gőzzel. Bőrfelületi expozícióra kerülhet sor kadmium fémpor vagy gőz használata vagy karbantartási műveletek elvégzése során. A kadmium (nem csak cadmium-oxid, hanem minden megjelenési formájában) a nem az ágazatban dolgozó lakosság szervezetébe főleg kadmiummal szennyezett élelmiszerek fogyasztása során kerül. A kadmium (főleg kadmium-oxid) belégzési expozíció másik fő forrása a dohányzás.

A környezeti hatásként jelentkező kadmiumexpozíciót a jelenleg ismeretes összes antropogén kadmiumkibocsátás alapján számolják ki, vagyis a kadmiumot/kadmium-oxidot gyártók és feldolgozók által kibocsátott kadmium, valamint a diffúz forrásból származó – műtrágyagyártás, acélgyártás, olaj és szén égetése, közlekedés, hulladék égetése és tárolása stb. során keletkező – kadmium figyelembevételével. A helyi expozíció értékelése a kadmiumot/kadmium-oxidot gyártók és feldolgozók általi kibocsátáson alapul, és figyelembe veszi a regionális szinten várható környezeti koncentrációt. Az expozíció regionális és kontinentális szintű értékelésének alapját az antropogén kadmiumkibocsátás képezi – a diffúz kibocsátásokat beleértve –, és a 60 év alatt elért diffúz kibocsátási koncentráció szintjét tükrözi. A környezetben mért valódi kadmiumkoncentráció (környezeti koncentráció) a természetes (geológiai eredetű vagy természetes folyamatok során keletkezett) kadmiumra és a múltban az emberi tevékenység során a környezetbe került kadmiumra (korábbi környezetszennyezés) egyaránt vonatkozik.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A.   Emberi egészség

Az anyagot nem vizsgálták meg kellőképpen a – különösen az agyban fejlődési rendellenességet okozó – lehetséges neurotoxikus hatások szempontjából. További járványtani és kísérleti adatokra van szükség annak érdekében, hogy pontosabban meg lehessen határozni a hatások jellegét, valamint az expozíció és a neurotoxikus hatásmechanizmusok jellemzőit. Mivel a vegyületet küszöbérték nélküli rákkeltőként azonosították, normális esetben olyan ellenőrzési intézkedéseket igényel, amelyeket a fejlődési toxicitásra vonatkozó további információk nem befolyásolnak.

A MUNKAVÁLLALÓKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	akut toxicitással kapcsolatos aggályok a kadmium-oxid előállítása során bekövetkező belélegzési expozíció következményeként,

—	a termékenységre és a szaporító szervekre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos aggályok a kadmium-oxid előállítása, galvánelemek gyártása és újrahasznosítása, valamint pigmentgyártás során bekövetkező belégzési expozíció következményeként,

—	a légúti irritációval, az ismételt expozíciót követő vese- és csontkárosodással, az anyag valamennyi ipari felhasználása során belégzési expozícióból eredő genotoxicitással és rákkeltő hatással kapcsolatos aggályok, mivel az anyagot küszöbérték nélküli rákkeltőnek ítélték.

A FOGYASZTÓKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés során megvizsgált forgatókönyvek közül a kadmium-oxidot csak nikkel-kadmium galvánelemek gyártásakor használják, és ilyenkor a fogyasztóra nem vagy csak kismértékben hat.

AZ ANYAG KÁROSÍTÓ HATÁSÁT KÖRNYEZETI HATÁSKÉNT ELSZENVEDŐ EMBEREKKEL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	az egyes pontforrások közelében lehetséges (legtöbbször belégzés útján történő) expozíció miatt bekövetkező légzési toxicitással kapcsolatos aggályok,

—	a dohányzó és/vagy vashiányban szenvedő és/vagy pontforrások közelében élő felnőttek esetében környezeti hatásként jelentkező ismételt expozíciót követő vese- és csontkárosodással kapcsolatos aggályok.

—	Valamennyi helyzetből eredő, környezeti hatásként jelentkező expozíció következményeként fennálló genotoxicitással és rákkeltő hatással kapcsolatos aggályok.

AZ EMBERI EGÉSSZÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságokkal) kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre.

E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a gyártás és felhasználás tekintetében hozott ellenőrző intézkedések mellett csekély a fiziko-kémiai tulajdonságokkal kapcsolatos kockázatok veszélye.

B.   Környezet

A VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁVAL (AZ ÜLEDÉKET IS BELEÉRTVE) kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a helyi vízi ökoszisztémával kapcsolatos aggályok öt kadmium gyártásával (kadmiumfém: egy üzem) vagy feldolgozásával (két pigmentgyártó, egy bevonatokat, valamint egy ötvözeteket előállító üzem) foglalkozó üzemben,

—	a helyi vízi ökoszisztémával kapcsolatos aggályok egy újrafeldolgozó üzemben,

—	egy hulladéklerakóval kapcsolatos aggályok a közvetlenül a felszíni vizekbe szivárgó kadmium miatt (kadmiumkoncentráció: 50 μg/l),

—	az Egyesült Királyságban és a belgiumi Vallon Régióban található vizekkel kapcsolatos aggályok a folyókban és tavakban mért kadmiumkoncentráció 90. percentilisére vonatkozó régiós átlag alapján,

—	az üledékben élő organizmusok kapcsolatos aggályok a kamiumbevonatot és a kadmiumötvözeteket gyártó ágazatban,

—

az üledékben élő organizmusokkal kapcsolatos aggályok négy üzem (egy kadmiumfémgyártó, két kadmiumalapú pigmentet gyártó és egy kadmium újrahasznosításával foglalkozó üzem) és négy ártalmatlanításra (egy esetben települési szilárdhulladék égetésére és három esetben települési szilárdhulladék tárolására) vonatkozó forgatókönyv esetében, ha a biológiai hozzáférhetőség kiigazítására az AVS-adatbázisban található, az Európai Unió régióinak 10. percentilisére vonatkozó legalacsonyabb értékek (három folyórendszerre vonatkozó német adatok) alapján kerül sor.

SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kamiumbevonatot és a kadmiumötvözeteket gyártó üzemekkel kapcsolatos aggályok,

—	egy (az Egyesült Királyságban található) régióval kapcsolatos aggályok az Európában a talajban mért kadmiumkoncentráció 90. percentilisére vonatkozó adatok alapján.

A LÉGKÖRREL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

nem lehet következtetést levonni, mivel: Nem áll rendelkezésre a légköri kockázatokra vonatkozó leírás.

A SZENNYVÍZKEZELŐ ÜZEMEKBEN LÉVŐ MIKROORGANIZMUSOKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kadmiumbevonatot és a kadmiumötvözeteket gyártó üzem területén vagy azon kívül található szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos aggályok,

—	a szennyvízkezelő üzemekben lévő mikroorganizmusokkal kapcsolatos aggályok egy nikkel-kadmium galvánelemek újrahasznosításával foglalkozó, és a szennyvizet a területén kívül elhelyezkedő szennyvízkezelő üzembe elvezető üzem esetében.

A MÁSODLAGOS MÉRGEZÉSSEL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	egy (az Egyesült Királyságban található) régióval kapcsolatos aggályok az Európában a talajban mért kadmiumkoncentráció 90. percentilisére vonatkozó adatok alapján.

A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA

A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében

A munkavállalók védelmére vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szintű jogszabályok – különösen a (munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló) 2004/37/EK irányelv (3) – általánosságban úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő keretet nyújtanak az anyag kockázatainak a szükséges mértékre való csökkentése tekintetében, e jogszabályokat tehát alkalmazni kell.

E kereteken belül kívánatos lenne:

—	a 98/24/EK (4) vagy a 2004/37/EK irányelvnek megfelelően a kadmium-oxidra vonatkozó foglalkozási expozíciós és biológiai határértékek közösségi szinten történő megállapítása.

AZ ANYAG KÁROSÍTÓ HATÁSÁT KÖRNYEZETI HATÁSKÉNT ELSZENVEDŐ EMBEREK tekintetében

—	fontolóra venni az élelmiszerek kadmium-oxid-tartalmára az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló 1881/2006/EK rendeletben (6) meghatározott felső határértékek felölvizsgálatát.

—	fontolóra venni a dohánykeverék/-levelek kadmiumtartalmára vonatkozó felső határértéknek a (dohánytermékekre vonatkozó) 2001/37/EK irányelv (7) szerinti meghatározását.

—	közösségi szinten fontolóra venni a műtrágya kadmium-oxid-koncentrációjára vonatkozó felső határértékének megállapítását a Közösségre jellemző eltérő feltételek figyelembe vétele mellett.

---

(1)  Az anyag osztályozását a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/73/EK bizottsági irányelv (HL L 152., 2004.4.30., 1. o., módosította: HL L 216., 2004.6.16., 3. o.) állapította meg.

(2)  Az átfogó kockázatértékelési jelentés megtalálható a Kémiai Anyagokkal Foglalkozó Európai Hivatal internetes oldalán:

http://ecb.jrc.it/existing-substances/

(3)  HL L 158., 2004.4.30.

(4)  HL L 131., 1998.5.5., 11. o.

(5)  HL L 262., 1976.9.27., 201. o.

(6)  HL L 394., 2006.12.20., 5. o.

(7)  HL L 194, 2001.7.18.

(8)  Az anyag osztályozását a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/73/EK bizottsági irányelv (HL L 152., 2004.4.30., 1. o., módosította: HL L 216., 2004.6.16., 3. o.) állapította meg.

MELLÉKLET

1. RÉSZ

CAS-szám: 85-68-7		Einecs-szám: 201-622-7
Szerkezeti képlet:
Einecs-megnevezés:	Benzil-butil-ftalát
IUPAC-megnevezés:	Benzil-butil-ftalát
Referens tagállam:	Norvégia
Osztályozás (1)	Repr. Cat.2; R61 Repr. Cat.3; R62 N; R50-53

A kockázatértékelés a Bizottsághoz a referens tagállam által eljuttatott kockázatértékelési jelentésben (2) leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul.

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározta, hogy az Európai Közösségben az anyagot főként (több mint 95 %-ban) a polivinil-klorid (PVC) és más polimerek plasztizálószereként használják.

A fogyasztók és az ipar is felhasználja a BBP-vel plasztizált polimer anyagokat, például a padlóburkolókban, szigetelőanyagokban, festékekben, textilbevonatokban és ragasztóanyagokban. Kis mennyiségben a nem polimerek területén is használják, valamint kismértékű de lényeges felhasználási területe az élelmiszercsomagolás, ez a felhasználási mód a műszaki fejlődésnek köszönhetően az utóbbi években csökkent, mert az egyik élelmiszer csomagolási eljárás során (a regenerált cellulózfilmben) ma már nincsen szükség BBP-re. A jelentés szerint a BBP alacsony koncentrációban megtalálható továbbá a gyermekápolási cikkekben és gyermekjátékokban; azonban valószínűsíthetően ezekben a termékekben csak melléktermékként vagy szennyeződésként jelenik meg a BBP, és nem szándékosan került a termékekbe.

A BBP kémiailag nem kötődik a mátrixhoz, ezért ki tud migrálni a polimerből, és képes más (környezeti vagy biológiai) mátrixokba átjutni. A BBP polimer alapú termékekből kijuthat a használat során vagy a termék ártalmatlanítása után. A kibocsátás nagyságát számos tényező befolyásolja, például a hőmérséklet vagy az, hogy a terméket milyen fizikai, mechanikai hatások érik.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A.   Emberi egészség

A MUNKAVÁLLALÓKKAL, A FOGYASZTÓKKAL ÉS AZ ANYAG KÁROSÍTÓ HATÁSÁT KÖRNYEZETI HATÁSKÉNT ELSZENVEDŐ EMBEREKKEL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

Meg kell jegyezni, hogy a más ftalátok jelenlétével bekövetkező együttes expozíció halmozódó hatásaira nem terjedt ki a kockázatértékelés.

AZ EMBERI EGÉSSZÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságokkal) kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

B.   Környezet

A LÉGKÖRREL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁVAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

1.

További információkra és/vagy vizsgálatra van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják: — további információkra van szükség ahhoz, hogy a vízi ökoszisztémát érintő kockázatokat megfelelően jellemezni lehessen. Az információs és/vagy vizsgálati követelmények a következők: — a szaporodásra és az endokrin rendszerre gyakorolt hosszú távú hatás vizsgálata halakon.

2.

A kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. Azonban figyelembe kell venni a már jelenleg is alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedéseket. E következtetést az alábbiak indokolják:   a vízi szegmenssel (beleértve az üledéket is) kapcsolatos aggályok a nagy és kisméretű helységekben történő padlóburkolás és a feldolgozás, valamint a gyártás során nem polimer típusú anyagok használatára visszavezethető expozíció következtében.

A FÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. Azonban figyelembe kell venni a már jelenleg is alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedéseket. E következtetést az alábbiak indokolják:

—

a földi szegmenssel (beleértve az üledéket is) kapcsolatos aggályok a nagy és kisméretű helységekben történő padlóburkolás és a feldolgozás, valamint a gyártás során a PVC-vel burkolt textilek és nem polimer típusú anyagok használata révén megvalósuló expozíció következtében. Azokkal a generikus forgatókönyvekkel kapcsolatban merülnek fel aggályok, amelyek az kibocsátási alapadatok felhasználásával készültek.

A SZENNYVÍZKEZELŐ ÜZEMEKBEN LÉVŐ MIKROORGANIZMUSOKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA

A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében

A munkavállalók védelmére vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szintű jogszabályok általánosságban úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő keretet nyújtanak az anyag kockázatainak a szükséges mértékre való csökkentése tekintetében, és azokat alkalmazni kell. Ezen belül ajánlott:

—	a 98/24/EK irányelvnek (3) megfelelően a BBP-re vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékek közösségi szinten történő létrehozása.

A KÖRNYEZET tekintetében

Kívánatos lenne:

—	A (környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló) 2008/1/EK tanácsi irányelv (4) szerinti engedélyezés és ellenőrzés megkönnyítése érdekében a BBP-nek „a rendelkezésre álló legjobb technológiákra” vonatkozó, jelenleg előkészítés alatt álló iránymutatásba történő belefoglalása.

—

A (forgalomba hozatalról és felhasználásról szóló) 76/769/EGK tanácsi irányelv hatályos rendelkezéseinek keretein belül megfontolni a BBP használatának korlátozását a (plasztizol padlóbevonatok előállítását és feldolgozását végző) polimereket BBP-vel feldolgozó, illetve PVC-bevonatú textilek előállítását és feldolgozását végző, valamint a BBP-t nem polimer típusú anyagok kapcsán használó üzemi létesítményekben, kivéve azokat a létesítményeket, amelyek nem bocsátanak ki BBP-t a környezetbe, vagy ahol a BBP kibocsátást megfelelően ellenőrzés alatt tartják. A megfelelő ellenőrzést el lehetne érni például a kibocsátandó levegő és szennyvíz hatékony kezelésével. A kibocsátás csökkentésének hatékonyságát dokumentálni kell annak érdekében, hogy ezt a tagállamok hatóságai később ellenőrizhessék.

2. RÉSZ

CAS-szám: 98-01-1		Einecs-szám: 202-627-7
Szerkezeti képlet:
Molekuláris képlet:	C5H4O2
Einecs-megnevezés:	Furfurol
IUPAC-megnevezés:	2-furaldehid
Referens tagállam:	Hollandia
Osztályozás (5)	Nincs

A kockázatértékelés a Bizottsághoz az előadó tagállam által eljuttatott kockázatértékelési jelentésben leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul.

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározta, hogy az Európai Közösségben az anyagot körülbelül 75 %-ban furán származékok gyártása során használják. A fennmaradó részt a finomítókban használják szelektív oldószerként. A jelentés szerint felhasználják továbbá a hőálló anyagok és peszticidek gyártásában, és kémiai nyomjelzőként a gázolajgyártásban (finomítókban). Használják továbbá a kozmetikai szerekben illatanyagként, és az analitikus kémiában reagensként. Az Egyesült Királyság tekintetében más felhasználási arányok fedezhetők fel, itt az anyag körülbelül 40 %-át műgyanták, koptatókerekek és hőálló anyagok előállítására használják.

Továbbá a kockázatértékelés megállapította az expozíció olyan, nem szándékolt forrásait is, amelyek nem az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusából erednek. Pontosabban a furfurol számos ételben (gyümölcsben, zöldségben, borban, kenyérben) és sok növény illóolajában megtalálható természetes illékony vegyület. A furfurol számos élelmiszerben nyomokban kialakul, csakúgy mint vegyi anyagok és tüzelőanyagok gyártása során keletkező hulladékok lebomlási melléktermékeként. A furfurol a szulfitcellulóz feldolgozásának folyamatából eredő fő szennyezőanyag a cellulóz és papírgyártásban, illetve az égő fa füstjéből is a környezetbe kerülhet. Az ezekből a nem szándékoltan megvalósuló expozíciókból eredő kockázatok a jelen átfogó kockázatértékelés határain túlnyúlnak, azonban az értékelés tartalmaz olyan információkat amelyek alapján fel lehet mérni ezeket a kockázatokat is.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A.   Emberi egészség

A MUNKAVÁLLALÓKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	az ismételt belégzési expozíció következtében a légutakat érintő szisztémás és helyi hatásokkal kapcsolatos aggályok valamennyi forgatókönyv esetén,

—	szisztémás hatásokkal kapcsolatos aggályok, a gyártási folyamatok során a tisztításból és karbantartásból eredő ismételt bőrfelületi expozíció következményeként,

—	fejlődési hatásokkal kapcsolatos aggályok, a gyártási folyamatok során a tisztításból és karbantartásból eredő ismételt bőrfelületi és belégzési expozíció következményeként,

—	rákkeltő hatással kapcsolatos aggályok az ismételt bőrfelületi és belégzési expozíció következményeként, valamennyi forgatókönyv esetén.

A FOGYASZTÓKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

AZ ANYAG KÁROSÍTÓ HATÁSÁT KÖRNYEZETI HATÁSKÉNT ELSZENVEDŐ EMBEREKKEL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

AZ EMBERI EGÉSSZÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságokkal) kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	ismerve az anyag tulajdonságait, a fiziko-kémiai tulajdonságaiból eredően nem kell kockázattal számolni.

B.   Környezet

A LÉGKÖRREL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

FÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

további információkra és/vagy vizsgálatra van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—

további információkra van szükség ahhoz, hogy a furfurol földi ökoszisztémát érintő toxikus hatásait megfelelően jellemezni lehessen. A talajban a becsült környezeti koncentráció (PECsoil) nagyobb, mint a még károsan nem ható koncentráció (PNECsoil) az „előállítás hőálló anyagok gyártásához” és „használat köztitermékként a peszticidgyártásban” forgatókönyveknél. A földi PNEC-et az egyensúly megoszláson alapuló módszerrel állapítják meg, és így vizsgálatok elvégzésével van lehetőség ezt a PNEC-et finomítani,

—	azonban a földi szegmensre vonatkozóan mégsem javasoljuk vizsgálatok elvégzését, mert a helyi vízi szegmensre vonatkozóan javasolt kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazni, és ezek elméletileg lefedik a földi szegmenst is.

A VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁVAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a vízi szegmenssel kapcsolatos aggályok az ásványi olaj és tüzelőanyag gyártásban a kémiai nyomjelzők előállításából, a hőálló anyagok gyártásához történő előállításból és a peszticidgyártásban a köztitermékként való használatból eredő expozíció következtében.

A SZENNYVÍZKEZELŐ ÜZEMEKBEN LÉVŐ MIKROORGANIZMUSOKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA

A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében

A munkavállalók védelmére vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szintű jogszabályok általánosságban úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő keretet nyújtanak a munkavállalók tekintetében az anyag kockázatainak a szükséges mértékre való csökkentése tekintetében; e jogszabályokat tehát alkalmazni kell.

Ezen belül kívánatos lenne:

—	a 98/24/EK irányelvnek (3) megfelelően a furfurol vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékek közösségi szinten történő létrehozása.

A KÖRNYEZET tekintetében

—

kívánatos lenne a (környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló) 2008/1/EK irányelv (4) szerinti engedélyezés és ellenőrzés megkönnyítése érdekében a furfurolnak „a rendelkezésre álló legjobb technológiákra” vonatkozó, jelenleg előkészítés alatt álló iránymutatásba történő belefoglalása.

3. RÉSZ

CAS-szám: 11138-47-9		Einecs-szám: 234-390-0
Az anhidrid formát jelölő szám, ami lefedi a mono- és tetrahidrátot is.
Szerkezeti képlet:		BHO3 · H2O · Na (monohidrát)
		BHO3 · 4H2O · Na (tetrahidrát)
Einecs-megnevezés:		Perbórsav, nátriumsó
IUPAC-megnevezés:		Nátrium-perborát
Referens tagállam:		Ausztria
Osztályozás (6)		Nincs

A kockázatértékelés (2) a Bizottsághoz a referens tagállam által eljuttatott átfogó kockázatértékelési jelentésben leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul.

A kockázatértékelés a nátrium-perborát és a lebomlási terméke, a hidrogén-peroxid kockázatainak értékelésére terjed ki. Az átfogó kockázatértékelési jelentés nem terjedt ki a bórsav mint lebomlási termék kockázatainak értékelésére.

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározta, hogy az Európai Közösségben a nátrium-perborát mono- és tetrahidrátját főleg oxidáló és fehérítőszerként használják mosószerekben (háztartási és ipari célokra használt mosószerekben is), tisztítószerekben (folteltávolító szer a fehérítést elősegítő tablettákban például az automata mosogatógépekben) és kozmetikai készítményekben (műfogsor tisztító szerek). A mosodai alkalmazásokban hagyományos és a nagyteljesítményű kompakt mosóporokban is használják a perborátokat.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A.   Emberi egészség

A MUNKAVÁLLALÓKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a felső légutakat érintő helyi hatásokkal és a fejlődést érintő káros hatásokkal kapcsolatos aggályok a nátrium-perborát gyártása során megvalósuló belégzési expozíció következtében.

A FOGYASZTÓKKAL ÉS AZ ANYAG KÁROSÍTÓ HATÁSÁT KÖRNYEZETI HATÁSKÉNT ELSZENVEDŐ EMBEREKKEL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

AZ EMBERI EGÉSSZÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságokkal) kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

B.   Környezet

A LÉGKÖRREL, A VIZI és A FÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A SZENNYVÍZKEZELŐ ÜZEMEKBEN LÉVŐ MIKROORGANIZMUSOKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA

A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében

A munkavállalók védelmére vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szintű jogszabályok általánosságban úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő keretet nyújtanak az anyag kockázatainak a szükséges mértékre való csökkentése tekintetében; e jogszabályokat tehát alkalmazni kell.

---

(1)  A veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/73/EK bizottsági irányelv (HL L 152., 2004.4.30., 1. o., módosította: HL L 216., 2004.6.16., 125. o.).

(2)  A kockázatértékelési jelentés és egy összefoglalója megtalálható a Kémiai Anyagokkal Foglalkozó Európai Hivatal internetes oldalán:

http://ecb.jrc.it/existing-substances/

(3)  HL L 131., 1998.5.5., 11. o.

(4)  HL L 24., 2008.1.29., 8. o.

(5)  A 67/548/EGK irányelv I. melléklete jelenleg nem tartalmazza ezt a vegyi anyagot.

(6)  A 67/548/EGK irányelv I. melléklete jelenleg nem tartalmazza ezt a vegyi anyagot.