6.5.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 111/1

(1)

A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jólétéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.

(2)

A közösségi politikák érvényesítése során gondoskodni kell az emberi élet és egészség magas szintű védelméről.

(3)

Az emberi egészség védelmének érdekében az adalékanyagok, az enzimek és az aromák emberi élelmiszerben való használatát a közösségi piacon való forgalomba hozatal előtt értékelni kell.

(4)

Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, …-i …/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), az élelmiszerenzimekről, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv, a 2001/112/EK tanácsi irányelv és a 258/97/EK rendelet módosításáról szóló, …-i …/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4), valamint az élelmiszerekben illetve azok felületén felhasznált élelmiszer aromákról és egyes aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkrőlösszetevőkről, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet, az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK rendelet és a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló, …-i …/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) az említett anyagok értékelésére és engedélyezésére vonatkozóan összehangolt kritériumokat és követelményeket határoz meg.

(5)

Az élelmiszer adalékanyagokat, élelmiszerenzimeket és élelmiszer aromákat – oly mértékben, mint ahogy a …/2008/EK rendelettel (6) összhangban az élelmiszer aromák biztonságosságát értékelni kell – az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok által meghatározott feltételekkel összhangban tilos forgalomba hozni és emberi élelmiszerben felhasználni, ha nem szerepelnek az engedélyezett anyagok egy közösségi listáján.

(6)

Ezzel összefüggésben célszerűnek tűnik az anyagok e három kategóriájára nézve az értékelés és az engedélyezés olyan egységes közösségi eljárását kialakítani, amely hatékony, időben korlátozott és átlátható, megkönnyítve ezáltal ezen anyagok szabad mozgását a közösségi piacon.

(7)

Ezt az egységes eljárást a jó ügyintézés és a jogbiztonság elveire kell alapozni, és ezeket az elveket tiszteletben tartva kell megvalósítani.

(8)

Ez a rendelet ilyen módon az anyagok engedélyezésének szabályozási keretét kiegészíti azzal, hogy meghatározza az eljárás különböző szakaszait, az azokra vonatkozó határidőket, az eljárás résztvevőinek feladatait és az alkalmazandó elveket. Az eljárás egyes elemeinél azonban figyelembe kell venni az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok jellegzetességeit.

(9)

Az eljárásban megállapított határidők figyelembe veszik az egyes ágazati jogszabályokban meghatározott kritériumok megvizsgálásához szükséges időt, valamint elegendő konzultációs időt biztosítanak az intézkedések tervezetének kidolgozásához. Különösen, a közösségi lista naprakésszé tételére vonatkozó rendelettervezet Bizottság általi benyújtására megállapított kilenc hónapos határidő nem zárja ki annak lehetőségét, hogy erre hamarabb kerüljön sor.

(10)

A Bizottság a kérelem kézhezvételét követően megkezdi az eljárást, és a kérelem érvényességének és alkalmazhatóságának értékelését követően szükség esetén a lehető leghamarabb kikéri az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) véleményét.

(11)

Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kockázatértékelés menetének megfelelően, amelyet a 178/2002/EK rendelet határoz meg – az anyagok forgalomba hozatalának engedélyezése csak az emberi egészségre nézve veszélyt jelentő kockázatok lehető legmagasabb szintű tudományos értékelését követően lehetséges. A Hatóság hatáskörében végrehajtandó értékelést a Bizottság kockázatkezelési döntésének kell követnie, amelyre a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködést biztosító szabályozási bizottsági eljárás keretében kerül sor.

(12)

Elismert, hogy egyes esetekben a tudományos kockázatértékelés nem képes önmagában biztosítani az összes olyan információt, amelyre a kockázatkezelési döntést alapozni kellene, és hogy a vizsgálat tárgyát képező kérdéshez tartozó egyéb alaposan indokolt tényezők is figyelembe vehetők, ideértve a társadalmi, gazdasági, a tradicionális, etikai és a környezetvédelmi tényezőket, valamint az ellenőrzések kivitelezhetőségét.

(13)

Azért, hogy az érintett ágazatok üzemeltetői, valamint a nyilvánosság tájékoztatást kapjanak a hatályos engedélyekről, az engedélyezett anyagokat egy a Bizottság által létrehozott, fenntartott és közzétett közösségi listán kell feltüntetni.

(14)

A Hatóság működésének egyik alapelve az, hogy a küldetési területén működő tagállami szervezetek és a Hatóság hálózatban működnek. Következésképpen a Hatóság a véleményei kidolgozásához ahhoz a hálózathoz folyamodhat, amelyet a 178/2002/EK rendelet 36. cikke és a 2230/2004/EK bizottsági rendelet (8) bocsátott a rendelkezésére.

(15)

Az anyagok közös engedélyezési eljárásának teljesítenie kell az átláthatóság és a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó követelményeket, biztosítva egyúttal a kérelmezők azon jogát, hogy megőrizzék egyes információk bizalmas voltát.

(16)

A kérelmező versenyhelyzetének védelme érdekében a kérelem bizonyos vonatkozásai tekintetében a titkosság védelmére vonatkozó megfontolást továbbra is fenn kell tartani. Ugyanakkor az anyag biztonságosságával kapcsolatos információkat, beleértve, de nem kizárólag a toxikológiai tanulmányokat, az egyéb biztonsági tanulmányokat és a nyers adatokat, semmilyen körülmények között nem szabad titkosítani.

(17)

Tekintettel a 178/2002/EK rendeletre, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (9) alkalmazni kell a Hatóság birtokában lévő dokumentumokra.

(18)

A 178/2002/EK rendelet a Közösségből származó vagy harmadik országból behozott élelmiszerek vonatkozásában megállapítja a szükségintézkedések elfogadásának eljárásait. Az említett rendelet ilyen intézkedések hozatalára hatalmazza fel a Bizottságot azokban a helyzetekben, amikor az élelmiszerek súlyos veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és ha az érintett tagállam (tagállamok) által hozott intézkedésekkel az ilyen kockázatot nem lehet eredményesen csökkenteni.

(19)

A hatékonyság és a jogszabályi egyszerűsítés érdekében indokolt középtávon megvizsgálni azt a kérdést, hogy az egységes eljárás hatályát kiterjesszék-e az egyéb meglévő élelmiszeripari szabályozásokra is.

(20)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani tekintettel a nemzeti jogszabályok és rendelkezések különbségeire, és ezért azokat közösségi szinten jobban meg lehet valósítani, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az e cikkben megállapított arányosság elvével összhangban e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(21)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (10) összhangban kell elfogadni.

(22)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a közösségi listákat naprakésszé tegye. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak, és az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok nem alapvető fontosságú elemeinek többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(23)

Az anyagoknak a közösségi listához való hozzáadása, valamint egy adott anyagnak a közösségi listán való szereplésére vonatkozó feltételek, részletes leírások vagy korlátozások hozzáadása, törlése vagy módosítása tekintetében – hatékonysági okokból – csökkenteni kell az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó szokásos határidőket.

(24)

Amennyiben rendkívül sürgős esetben az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidők nem tarthatók be, a Bizottságnak módjában áll használni az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást egy adott anyag közösségi listáról való törlésére, és egy adott anyag közösségi listán való szerepléséhez kapcsolódó feltételek, részletes leírások vagy korlátozások hozzáadására, törlésére vagy módosítására,

a)

egy anyag hozzáadása a közösségi listához;

b)

egy anyag törlése a közösségi listáról;

c)

egy adott anyag közösségi listán való szerepléséhez kapcsolódó feltételek, előírások (pl. tisztasági követelmények) vagy korlátozások hozzáadása, törlése vagy módosítása.

a)

a kérelem átvételét követő tizennégy munkanapon belül írásos kézhezvételi igazolást küld a kérelmezőnek;

b)

szükség esetén a lehető leghamarabb tájékoztatja a Hatóságot a kérelemről és a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően kikéri annak véleményét.

a)

a 4. cikk (1) bekezdésében említett kérelem tartalma, elkészítése és bemutatása;

b)

a kérelem érvényessége ellenőrzésének szabályai;

c)

az 5. cikkben említett hatósági véleményben feltüntetendő információk típusa.

a)

a kérelmező neve és címe;

b)

az anyag neve és világos leírása;

c)

az anyag egyes élelmiszerekben vagy élelmiszerkategóriákban vagy azok felületén történő alkalmazásának indokolása;

d)

az anyagok biztonsági értékelése szempontjából fontos információk;

e)

adott esetben az elemzési módszer(ek).

6.5.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 111/10

(1)

A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak, és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jó közérzetéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.

(2)

A közösségi politikák érvényesítése során gondoskodni kell az emberi élet és egészség magas szintű védelméről.

(3)

Ez a rendelet az élelmiszerekben engedélyezett élelmiszer adalékanyagokról szóló korábbi irányelvek és határozatok helyébe lép, hogy átfogó és racionalizált eljárásokkal biztosítsa a belső piac hatékony működését, valamint az emberi egészség és a fogyasztói érdekek magas szintű védelmét.

(4)

Ez a rendelet összehangolja az élelmiszer adalékanyagok élelmiszerekben való használatát a Közösségben. Ide tartozik a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. május 3-i 89/398/EGK tanácsi irányelvben (3) szereplő élelmiszerekben használt élelmiszer adalékanyagok használata, valamint a húsok állat-egészségügyi jelöléséhez és a tojások díszítéséhez és bélyegzéséhez használt élelmiszer-színezékek használata. Összehangolja továbbá az élelmiszer adalékanyagok használatát az élelmiszer adalékanyagokban és az élelmiszerenzimekben, biztosítva ezzel biztonságosságukat és minőségüket, és megkönnyítve tárolásukat és használatukat. Korábban ezt még nem szabályozták közösségi szinten.

(5)

Az élelmiszer adalékanyagok olyan anyagok, amelyeket nem fogyasztanak önmagukban élelmiszerként, de az ebben a rendeletben említett technológiai célból, szándékosan adják az élelmiszerhez, például élelmiszer tartósítására. E rendeletnek valamennyi élelmiszer adalékanyagra ki kell terjednie, és ezért a tudomány haladásának és a technológia fejlődésének tükrében naprakésszé kell tenni a funkcionális csoportok listáját. Nem minősülnek azonban élelmiszer adalékanyagnak azok az anyagok, amelyeket zamat és/vagy íz hozzáadása érdekében vagy táplálkozási célokból használnak, mint például a sópótlók, a vitaminok és az ásványi anyagok. Nem tartoznak továbbá e rendelet hatálya alá az élelmiszernek minősülő, technológiai funkcióban használt anyagok, például a nátrium-klorid vagy a színezésre használt sáfrány, továbbá az élelmiszerenzimek. Mindazonáltal az élelmiszerekből és más természetes eredetű anyagokból az összetevőknek (pl. a színezőanyagoknak) a tápanyagoktól és az aromatikus összetevőktől való szelektív elkülönítésével nyert, a végső élelmiszerre technológiai hatást gyakorló készítményeket e rendelet értelmében adalékanyagnak kell tekinteni. Végül az élelmiszerenzimekre, az élelmiszerenzimekről, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv, a 2001/112/EK tanácsi irányelv és a 258/97/EK rendelet módosításáról szóló, …-i …/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) vonatkozik, amely kizárja e rendelet alkalmazását.

(6)

Ez a rendelet nem vonatkozik azokra az anyagokra, amelyeket önmagukban nem fogyasztanak élelmiszerként, de szándékosan használnak az élelmiszerek feldolgozásában, és amelyek csak maradékanyagként maradnak vissza a végső élelmiszerben, és nincs technológiai hatásuk a végtermékben (technológiai segédanyagok).

(7)

Az élelmiszer adalékanyagokat csak akkor lehet jóváhagyni és használni, ha teljesítik az e rendeletben megállapított követelményeket. Az élelmiszer adalékanyagoknak a felhasználás körülményei között biztonságosnak kell lenniük, használatukat technológiai szükségletnek kell indokolnia, valamint használatuk nem vezetheti félre a fogyasztót, és a fogyasztó érdekét kell szolgálnia. A fogyasztó félrevezetésének körébe tartoznak többek között, de nem kizárólag a felhasznált összetevők jellegét, frissességét és minőségét, a termék vagy a gyártási folyamat természetes voltát, illetve a termék tápértékét érintő kérdések. Az élelmiszer adalékanyagok jóváhagyása során figyelembe kell venni egyéb, az adott kérdést tekintve releváns tényezőket is, beleértve a társadalmi, gazdasági, tradicionális, etikai és környezeti tényezőket, valamint az ellenőrzések kivitelezhetőségét. Egy adott élelmiszer adalékanyag felhasználását és maximális szintjét illetően figyelembe kell venni az élelmiszer adalékanyag egyéb forrásokból származó bevitelét és az élelmiszer adalékanyagnak a különleges fogyasztói csoportokra (mint például az allergiás fogyasztókra) gyakorolt hatását.

(8)

Az élelmiszer adalékanyagoknak meg kell felelniük a jóváhagyott előírásoknak, amelyeknek tartalmazniuk kell az élelmiszer adalékanyag megfelelő azonosításához szükséges információkat, beleértve az eredetet és az elfogadható tisztasági követelmények leírását. Az élelmiszerekben használható édesítőszerek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1995. július 5-i 95/31/EK bizottsági irányelvben (5), az élelmiszerekben használható színezékek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1995. július 26-i 95/45/EK bizottsági irányelvben (6) és a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer adalékanyagokra vonatkozó különleges tisztasági követelmények megállapításáról szóló, 1996. december 2-i 96/77/EK bizottsági irányelvben (7) szereplő élelmiszer adalékanyagokhoz korábban kidolgozott előírások addig maradnak érvényben, amíg a megfelelő adalékanyagok be nem kerülnek e rendelet mellékleteibe. Az ilyen adalékanyagokra vonatkozó előírásokat akkor rendeletben kell megfogalmazni. Ezeknek az előírásoknak közvetlenül kell kapcsolódniuk az e rendelet mellékleteiben szereplő közösségi listákon szereplő adalékanyagokhoz. Figyelembe véve azonban az előírások összetett jellegét és tartalmát az egyértelműség érdekében, azok nem épülhetnek be a közösségi listákba, hanem egy vagy több önálló rendeletben kell megjelenniük.

(9)

Bizonyos engedélyezett borászati gyakorlatok és eljárások esetében lehetőség van egyes élelmiszer adalékanyagok speciális célú használatára. Az ilyen élelmiszer adalékanyagok használatának meg kell felelnie e rendeletnek és a vonatkozó közösségi jogszabályokban megállapított külön rendelkezéseknek.

(10)

A harmonizáció biztosítása érdekében az élelmiszer adalékanyagok kockázatértékelését és jóváhagyását az élelmiszer adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, …-i …/2008/EK rendeletben (8) megállapított eljárásnak megfelelően kell elvégezni.

(11)

Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) értelmében a közegészségügyet valószínűleg érintő kérdésekben konzultálni kell az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal (a továbbiakban: a Hatóság).

(12)

A géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) hatálya alá tartozó élelmiszer adalékanyagokra a géntechnológiai módosítás biztonsági értékelése tekintetében az említett rendelet szerinti engedélyezési eljárásnak kell vonatkoznia, míg az élelmiszer adalékanyag végső engedélyezését e rendelet alapján kell elvégezni.

(13)

Az ezen rendelet szerint már jóváhagyott adalékanyagot, amelyet a Hatóság kockázat-értékelésben szereplőtől lényegesen eltérő gyártási módszerekkel vagy kiindulási anyagok felhasználásával állítottak elő, vagy amely eltér a tisztasági követelményekben lefektetett előírásoktól, értékelésre meg kell küldeni a Hatóságnak. „Jelentős különbségnek” számít többek között az előállítási módszer megváltoztatása a növényből való kivonás helyett mikroorganizmust használó erjesztésre, vagy az eredeti mikroorganizmus géntechnológiai módosítása, vagy a kiindulási anyagok vagy a részecskék méretének a megváltoztatása.

(14)

Az élelmiszer adalékanyagokat folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, és amikor csak szükséges, azokat a változó felhasználási feltételek és az új tudományos ismeretek fényében újra kell értékelni.

(15)

Azoknak a tagállamoknak, amelyek 1992. január 1-jén a hagyományosnak minősülő és a területükön gyártott élelmiszerekben a bizonyos adalékanyagok használatára vonatkozó tilalmakat fenntartották, lehetővé kell tenni e tilalmak folytatólagos alkalmazását. Továbbá egyes termékek – mint például a „Feta” vagy a „Salame cacciatore” – tekintetében ez a rendelet nem érinti a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet (11) és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek különleges tulajdonságainak tanúsításáról szóló, 1992. július 14-i 2082/92/EGK tanácsi rendelet (12) szerinti, bizonyos megnevezések használatára vonatkozó szigorúbb szabályokat.

(16)

Egy adalékanyag – hacsak más korlátozások nem vonatkoznak rá – jelen lehet az élelmiszerben a közvetlen hozzáadástól eltérően egy olyan összetevőből való átvétel eredményeként, amelyben az adalékanyag engedélyezett, feltéve, hogy az adalékanyag szintje az élelmiszer végtermékben nem nagyobb, mint ami az összetevő használatából, megfelelő technológiai feltételek és jó gyártási gyakorlat mellett következik.

(17)

Az élelmiszer adalékanyagokra az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (13), illetve – adott esetben – az 1829/2003/EK rendeletben és a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (14) előírt általános címkézési kötelezettségek vonatkoznak. Ezenkívül ebbe a rendeletbe be kell építeni a gyártónak vagy a végső fogyasztónak élelmiszer adalékanyagként eladott termékek címkézésével kapcsolatos külön rendelkezéseket.

(18)

Az ezen rendelet értelmében engedélyezett édesítőszerek felhasználhatók a fogyasztók számára közvetlenül értékesített asztali édesítőszerekben. Az ilyen termékek gyártóinak a megfelelő módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani a termék biztonságos használatának lehetővé tételét biztosító információkat. Ezeket az információkat különböző módokon lehet elérhetővé tenni, ideértve a termék címkéjén való feltüntetést, az internetes honlapokon való közzétételt, a fogyasztói információs vonalon vagy az értékesítés helyén való közlést is. Az ezen követelmény végrehajtására vonatkozó egységes megközelítés elérése érdekében szükség lehet közösségi szinten meghatározott iránymutatásokra.

(19)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (15) összhangban kell elfogadni.

(20)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy módosítsa a mellékleteket és hogy elfogadja a megfelelő átmeneti intézkedéseket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(21)

A hatékonyság érdekében az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidőket a közösségi jogszabályokban már engedélyezett anyagokkal kapcsolatos II. és III. melléklet bizonyos módosításainak, valamint az ilyen anyagokkal kapcsolatos megfelelő átmeneti intézkedéseknek az elfogadása esetében le kell rövidíteni.

(22)

Az élelmiszer adalékanyagokra vonatkozó közösségi jog arányos és hatékony továbbfejlesztésének és naprakésszé tételének érdekében adatgyűjtésre, valamint a tagállamok között az információ megosztására és a munka összehangolására van szükség. E célból a határozathozatali eljárás megkönnyítésére hasznos lehet egyedi kérdésekkel foglalkozó tanulmányokat készíteni. Helyénvaló, ha a Közösség a költségvetési eljárása keretében finanszírozza ezeket a tanulmányokat. Az ilyen intézkedések finanszírozása a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) hatálya alá tartozik.

(23)

A tagállamoknak a 882/2004/EK rendelettel összhangban hivatalos ellenőrzéseket kell végezniük e rendelet betartatásának elősegítésére.

(24)

Mivel e rendelet célját, azaz az élelmiszer adalékanyagokra vonatkozó közösségi szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a piac egységessége és a magas szintű fogyasztóvédelem érdekében az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(25)

E rendelet elfogadását követően a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segítségével felülvizsgálja a meglévő engedélyeket a biztonsági követelményektől eltérő követelmények, mint például a bevitel, a technológiai igény és a fogyasztó félrevezetésének kockázata szempontjából. A Közösségben továbbra is engedélyezett élelmiszer adalékanyagokat át kell tenni az e rendelet II. és III. mellékletében található közösségi listákba. A(z) …/2008/EK rendeletnek (17) megfelelően e rendelet III. mellékletét ki kell egészíteni az élelmiszer adalékanyagokban és az élelmiszerenzimekben használt többi élelmiszer adalékanyaggal, a tápanyaghordozókkal és használati feltételeikkel. Megfelelő átmeneti időszak biztosítása érdekében a III. melléklet rendelkezéseit – kivéve az élelmiszer adalékanyagok hordozóira és az aromaanyagokban található élelmiszer adalékanyagokra vonatkozó rendelkezéseket – csak 2011. január 1. után kell alkalmazni.

(26)

Amíg el nem készülnek az élelmiszer adalékanyagok jövőbeli közösségi listái, egyszerűsített eljárásra van szükség, amely lehetővé teszi a hatályos irányelvekben foglalt élelmiszer adalékanyagok jelenlegi listáinak frissítését.

(27)

A (25) preambulum bekezdésben említett felülvizsgálat eredményének sérelme nélkül a Bizottság az e rendelet elfogadását követő egy éven belül értékelési programot hoz létre, hogy a Hatóság újraértékelhesse a Közösségben már jóváhagyott élelmiszer adalékanyagok biztonságosságát. A programban meg kell határozni a jóváhagyott élelmiszer adalékanyagok vizsgálatának alapját képező igényeket és prioritási sorrendet.

(28)

E rendelet hatályon kívül helyezi az alábbi jogi aktusokat, és azok helyébe lép: az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben történő felhasználásra engedélyezett színezőanyagokra vonatkozó tagállami előírások közelítéséről szóló 62/2645/EGK tanácsi irányelv (18), az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben történő felhasználásra engedélyezett tartósítószerek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1965. január 26-i 65/66/EGK tanácsi irányelv (19), az élelmiszerekben használható emulgeálószerek, stabilizátorok, sűrítőanyagok és zselésítőanyagok különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1978. július 25-i 78/663/EGK tanácsi irányelv (20), az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben történő felhasználásra engedélyezett antioxidánsok különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1978. július 25-i 78/664/EGK tanácsi irányelv (21), az élelmiszerekben használt bizonyos adalékanyagok tisztasági követelményeknek való megfelelésének ellenőrzésére vonatkozó közösségi vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 1981. július 28-i 81/712/EGK első bizottsági irányelv (22), az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv (23), az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről szóló, 1994. június 30-i 94/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24), az élelmiszerekben felhasználandó színezékekről szóló, 1994. június 30-i 94/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (25), a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer adalékanyagokról szóló, 1995. február 20-i 95/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (26), az egyes adalékanyagok meghatározott élelmiszerek gyártásánál való felhasználását tiltó nemzeti jog fenntartásáról szóló, 1996. december 19-i 292/97/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (27) és az E 425 konjak élelmiszer adalékanyagot tartalmazó zselés cukorkák forgalomba hozatalának és behozatalának felfüggesztéséről szóló, 2002. március 27-i 2002/247/EK bizottsági határozat (28). A fenti jogi aktusok egyes rendelkezései azonban az átmeneti időszakban hatályban maradnak, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az e rendelet mellékletében szereplő közösségi listák elkészítéséhez,

a)

a jóváhagyott élelmiszer adalékanyagoknak a II. és III. mellékletben foglalt közösségi listái;

b)

az élelmiszer adalékanyagok felhasználási feltételei élelmiszerekben, beleértve az élelmiszer adalékanyagokban és élelmiszerenzimekben a …/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (29) foglaltak szerint, és az élelmiszer aromák felhasználási feltételei az élelmiszerekben illetve azok felületén felhasznált élelmiszer aromaanyagokról és egyes aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet, az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK rendelet és a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló, …-i …/2008/EK rendelet (30) szerint;

c)

az élelmiszer adalékanyagként forgalmazott anyagok jelölésének szabályai.

a)

technológiai segédanyagok;

b)

a növény-egészségügyre vonatkozó közösségi szabályokkal összhangban a növények és a növényi termékek védelmére használt anyagok;

c)

az élelmiszerhez tápanyagként adott anyagok;

d)

az emberi fogyasztásra szánt víz kezelésére használt, az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó anyagok (31);

e)

az …/2008/EK rendelet (32) hatálya alá tartozó aromaanyagok.

a)

speciális élelmiszerekben;

b)

az e rendeletben nem szabályozott célokra.

a)

„élelmiszer adalékanyag”: bármely olyan anyag, amelyet – tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem – élelmiszerként önmagában általában nem fogyasztanak és nem használnak élelmiszerek jellemző összetevőjeként, továbbá amelynek az élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során az élelmiszerhez technológiai célból történő szándékos hozzáadása azt eredményezi vagy ésszerűen elvárhatóan azt eredményezheti, hogy önmaga vagy származékai közvetlenül vagy közvetve az élelmiszer összetevőjévé válnak.

Az alábbiak nem minősülnek élelmiszer adalékanyagnak:

b)

„technológiai segédanyag”: olyan anyag, amely/amelyet:

c)

„funkcionális csoport”: az I. mellékletben megállapított kategóriák valamelyike, az élelmiszer adalékanyagnak az élelmiszerben betöltött technológiai funkciója alapján;

d)

„feldolgozatlan élelmiszer”: olyan élelmiszer, amely semmiféle, az élelmiszer eredeti állapotát lényegesen megváltoztató kezelésen nem ment keresztül; emiatt a következők nem minősülnek lényeges változást okozó eljárásnak: szétválasztás, válogatás, darabolás, csontozás, darálás, bőrtelenítés, hámozás, hántolás, őrlés, aprítás, tisztítás, vágás, mélyfagyasztás, fagyasztás, hűtés, törés, kifejtés, csomagolás, kicsomagolás;

e)

„hozzáadott cukrot nem tartalmazó élelmiszer”: az alábbiakat nem tartalmazó élelmiszer:

f)

„csökkentett energiatartalmú élelmiszer”: az eredeti élelmiszerhez vagy egy hasonló termékhez képest legalább 30 %-kal csökkentett energiaértékű élelmiszer;

g)

„asztali édesítőszer”: engedélyezett édesítőszerből alló készítmény, amely egyéb élelmiszer adalékanyagokat és/vagy élelmiszer-összetevőket tartalmazhat, és amelyet cukorpótlóként kívánnak értékesíteni a végfogyasztónak;

h)

„quantum satis”: azt jelenti, hogy nem kell részletesen meghatározni az élelmiszer adalékanyag maximális számszerű szintjét, hanem azt a jó gyártási gyakorlatnak megfelelően, legfeljebb a kívánt hatás eléréséhez szükséges mennyiségben kell alkalmazni, feltéve, hogy használata nem vezeti félre a fogyasztót.

a)

a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján nem jelent biztonsági kockázatot a fogyasztó egészségére a javasolt felhasználási szinten; és

b)

ésszerű technológiai igény van rá, amely más gazdasági és technológiai eszközökkel nem teljesíthető; és

c)

használata nem vezeti félre a fogyasztót.

a)

az élelmiszer tápértékének megőrzése;

b)

a különleges táplálkozási igényű fogyasztói csoportok számára előállított élelmiszerekhez szükséges összetevők vagy alkotórészek biztosítása;

c)

az élelmiszer eltarthatóságának vagy stabilitásának növelése vagy érzékszervi tulajdonságainak javítása, feltéve, hogy az élelmiszer jellege, állaga vagy minősége nem változik a fogyasztót félrevezető módon;

d)

az élelmiszer – beleértve az élelmiszer adalékanyagokat, az élelmiszerenzimeket és az élelmiszer aromaanyagokat – gyártásának, feldolgozásának, előkészítésének, kezelésének, csomagolásának, szállításának vagy tárolásának elősegítése, feltéve, hogy az adalékanyagot nem a hibás nyersanyagok felhasználásából vagy a nemkívánatos, vagynem higiénikus gyakorlatok vagy technikák alkalmazásából származó hatások leplezésére használják fel a fent említett tevékenységek bármelyike során.

a)

az élelmiszer nem egy átlagos étrend jelentős alkotóeleme; vagy

b)

az élelmiszer adalékanyagra a különleges táplálkozási igényű fogyasztói csoportok élelmiszereinek előállításához van szükség.

a)

a cukrot helyettesíti a csökkentett energiatartalmú élelmiszerek, a nem kariogén élelmiszerek vagy a hozzáadott cukor nélkül készült élelmiszerek előállításakor; vagy

b)

a cukrot helyettesíti abban az esetben, ha ez lehetővé teszi azt, hogy növeljék az élelmiszer felhasználhatósági időtartamát; vagy

c)

a 89/398/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott, különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek előállítása.

a)

visszaállítja az élelmiszerek eredeti megjelenését, amelyek színét a feldolgozás, a tárolás, a csomagolás és a forgalmazás oly módon változtatta meg, hogy azok látványának vonzereje csökkenhetett;

b)

tetszetősebbé teszi az élelmiszert, és hozzájárul az adott élelmiszerhez általában társított íz meghatározásához;

c)

színt ad az egyébként színtelen élelmiszereknek.

a)

az e rendelet II. mellékletében található közösségi listába; és/vagy

b)

az e rendelet III. mellékletében található közösségi listába.

a)

az élelmiszer adalékanyag megnevezése és E-száma;

b)

azok az élelmiszerek, amelyekhez az élelmiszer adalékanyag hozzáadható;

c)

az élelmiszer adalékanyag felhasználási feltételei;

d)

adott esetben az élelmiszer adalékanyag közvetlenül a végfogyasztók részére történő értékesítésével kapcsolatos korlátozások.

a)

a felhasználás szintjét a kívánt hatás eléréséhez szükséges legkisebb mértékben állapítják meg;

b)

a szintek megállapításakor figyelembe kell venni:

a)

a II. mellékletben említettektől eltérő összetett élelmiszerek, amennyiben az élelmiszer adalékanyag engedélyezett az összetett élelmiszer valamelyik összetevőjében;

b)

élelmiszer adalékanyagot, élelmiszerenzimet vagy élelmiszer aromát tartalmazó élelmiszer, amennyiben az élelmiszer adalékanyag:

c)

kizárólag összetett élelmiszer előállításához használt élelmiszer, feltéve, hogy az összetett élelmiszer megfelel ennek a rendeletnek.

a)

egy bizonyos élelmiszer a II. mellékletben említett élelmiszerkategóriába tartozik-e; vagy

b)

az ezen irányelv II. és III. mellékleteiben felsorolt, a quantum satis alapján engedélyezett élelmiszer adalékanyagot a 11. cikk (2) bekezdésében említett kritériumoknak megfelelően használják-e;

c)

egy adott anyag megfelel-e az élelmiszer adalékanyag a 3. cikkben szereplő meghatározásának.

a)

valamennyi élelmiszer adalékanyag tekintetében az ezen rendeletben megállapított megnevezés és/vagy E-szám vagy az összes élelmiszer adalékanyag megnevezését és E-számát tartalmazó értékesítési leírás;

b)

az „étkezési célra” vagy az „élelmiszerben korlátozottan felhasználható” felirat, vagy más egyértelmű utalás az élelmiszerként való rendeltetésszerű felhasználására;

c)

szükség esetén a tárolás és/vagy a felhasználás különleges feltételei;

d)

az árutétel vagy a szállítmányt azonosító jelzés;

e)

használati utasítások, ha ezek elhagyása nem biztosítaná az élelmiszer adalékanyag megfelelő felhasználását;

f)

a gyártó, a csomagoló vagy az értékesítő neve vagy cégneve és címe;

g)

valamennyi alkotóelem vagy alkotóelem-csoport maximális mennyiségére vonatkozó információ, amennyiben az korlátozott mennyiségben fordulhat elő az élelmiszerben, és/vagy világos és közérthető nyelven fogalmazott megfelelő információ, amely a vásárló számára lehetővé teszi, hogy ennek a rendeletnek vagy más közösségi jogszabálynak megfeleljen; amennyiben ugyanaz a mennyiségi korlátozás vonatkozik az önmagukban vagy kombináltan használt összetevők egy csoportjára, akkor az együttes százalékarány egyetlen számmal is megadható; a mennyiségi korlátozást vagy számszerűen vagy a quantum satis elv alapján kell megadni;

h)

a nettó mennyiség;

i)

a minimum eltarthatóság vagy a felhasználhatóság időpontja;

j)

adott esetben az e cikkben említett és a 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletében felsorolt élelmiszer adalékanyagokkal és egyéb anyagokkal kapcsolatos információ az élelmiszerekben lévő összetevők feltüntetése tekintetében.

a)

valamennyi élelmiszer adalékanyag tekintetében az ezen rendeletben megállapított megnevezés és E-szám vagy az összes élelmiszer adalékanyag megnevezését és/vagy E-számát tartalmazó értékesítési leírás;

b)

az „étkezési célra” vagy az „élelmiszerben korlátozottan felhasználható” felirat, vagy más egyértelmű utalás az élelmiszerként való rendeltetésszerű felhasználására.

a)

poliolok: „nagyobb mennyiségű fogyasztása hashajtó hatású”;

b)

aszpartám/aszpertám-aceszulfámsó: „fenil-alaninforrást tartalmaz”.

a)

62/2645/EGK irányelv;

b)

65/66/EGK irányelv;

c)

78/663/EGK irányelv;

d)

78/664/EGK irányelv;

e)

81/712/EGK irányelv;

f)

89/107/EGK irányelv;

g)

94/35/EK irányelv;

h)

94/36/EK irányelv;

i)

95/2/EK irányelv;

j)

292/97/EK határozat;

k)

2002/247/EK határozat.

a)

A 94/35/EK irányelv 2. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése, valamint melléklete;

b)

A 94/36/EK irányelv 2. cikkének (1)–(6), (8), (9) és (10) bekezdése, valamint I.–V. melléklete;

c)

A 95/2/EK irányelv 2. és 4. cikke, valamint I.–VI. melléklete.

6.5.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 111/32

(1)

A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jólétéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.

(2)

A Közösség politikájának érvényesítése során gondoskodni kell az emberi élet és egészség magas szintű védelméről.

(3)

Az élelmiszer adalékanyagokként felhasználtaktól eltérő élelmiszerenzimek jelenleg vagy nem képezik szabályozás tárgyát, vagy a tagállamok jogszabályai szerint segédanyagokként szabályozzák őket. Az élelmiszerenzimek értékelésére és engedélyezésére vonatkozó nemzeti törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések eltérései akadályozhatják az enzimek szabad mozgását és megteremtik az egyenlőtlen, igazságtalan verseny kialakulásának feltételeit. Emiatt olyan közösségi szabályokat kell elfogadni, amelyek összehangolják az enzimek élelmiszerekben való felhasználására vonatkozó nemzeti rendelkezéseket.

(4)

E rendeletnek csak azokra az enzimekre kell kiterjednie, amelyeket azért adnak az élelmiszerekhez, hogy azok technológiai funkciót töltsenek be az élelmiszerek gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során, ideértve a technológiai segédanyagként felhasznált enzimeket is (a továbbiakban: „élelmiszerenzimek”). E rendelet hatályának tehát nem kell kiterjednie az olyan enzimekre, amelyeket nem technológiai funkció betöltésére adnak az élelmiszerekhez, hanem emberi fogyasztásra szántak, mint például a táplálkozási célú enzimek. Nem kell élelmiszerenzimeknek tekinteni a mikroorganizmusok által termelt, hagyományosan az élelmiszergyártásban – mint például sajt és bor – felhasznált olyan kultúrákat, amelyek esetleg enzimeket termelhetnek, de amelyeket nem kimondottan azok előállítására használnak fel.

(5)

E rendelet alkalmazási köréből ki kell zárni azokat az élelmiszerenzimeket, amelyeket kizárólag az élelmiszer adalékanyagokról szóló, …-i …/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) hatálya alá tartozó élelmiszer adalékanyagok gyártásában használnak fel, mivel ezen élelmiszerek biztonságát már értékelték és szabályozták. E rendelet hatálya alá tartoznak azonban akkor, ha ezeket az élelmiszerenzimeket élelmiszerenzimként használják fel az élelmiszerekben.

(6)

Az élelmiszerenzimeket csak akkor lehet jóváhagyni és felhasználni, ha teljesítik az ebben a rendeletben meghatározott kritériumokat. Az élelmiszerenzimeknek a felhasználás során biztonságosnak kell lenniük, felhasználásukat technológiai igénynek kell indokolnia, és felhasználásuk nem eredményezheti a fogyasztók félrevezetését. A fogyasztó félrevezetése magában foglal többek között de nem kizárólag a felhasznált összetevők jellegére, frissességére, minőségére, a termék vagy a gyártási folyamat természetességére, vagy a termék tápértékére vonatkozó kérdéseket. Az élelmiszerenzimek jóváhagyása során figyelembe kell venni a mérlegelés tárgyát képező ügyhöz tartozó egyéb tényezőket is, többek között társadalmi, gazdasági, tradicionális, etikai és környezeti tényezőket, valamint az ellenőrzések kivitelezhetőségét.

(7)

Néhány élelmiszerenzim megengedett egyes engedélyezett borászati eljárásoknál és kezeléseknél, valamint meghatározott alkalmazási területeken, mint például a gyümölcslevek és egyes hasonló termékek, valamint egyes emberi fogyasztásra szánt tejfehérjék gyártásánál. Az ilyen az élelmiszerenzimeket e rendelettel, valamint az idevágó közösségi jogszabályokban megállapított egyedi rendelkezésekkel összhangban kell felhasználni. Emiatt az előzőekkel összhangban módosítani kell a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló, 2001. december 20-i 2001/112/EK tanácsi irányelvet (4), az emberi fogyasztásra szánt egyes tejfehérjékre (kazeinekre és kazeinátokra) vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1983. július 25-i 83/417/EGK tanácsi irányelvet (5), valamint a borpiac közös szervezéséről szóló 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletet (6). Mivel ennek a rendeletnek valamennyi élelmiszerenzimre ki kell terjednie, az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről szóló, 1997. január 27-i 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (7) is ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

A Közösségben engedélyezett élelmiszerenzimeket olyan közösségi listán kell feltüntetni, amely világosan ismerteti az enzimeket, és meghatározza a felhasználásra vonatkozó feltételeket, szükség esetén a végső élelmiszerben betöltött funkciójukkal kapcsolatos információt is beleértve. Ezt a listát részletes leírásokkal kell kiegészíteni különösen az enzimek eredete – ideértve szükség esetén az allergén hatásra vonatkozó információt is –, valamint a tisztasági kritériumok tekintetében.

(9)

A harmonizáció biztosítása érdekében az élelmiszerenzimek kockázatértékelését és azok közösségi listára való felvételét az élelmiszer adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer aromanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, …-i …/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) megállapított eljárással összhangban kell elvégezni.

(10)

Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (a továbbiakban: a Hatóság) kell konzultálni az olyan kérdésekben, amelyek várhatóan káros hatást gyakorolnak a közegészségre.

(11)

A géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) hatálya alá tartozó élelmiszerenzimek a géntechnológiai módosítás biztonságossági értékelése tekintetében az említett rendelet engedélyezési eljárása alá tartoznak, ugyanakkor az élelmiszerenzim végső engedélyét ezen rendelet szerint kell megadni.

(12)

Értékelésre kell benyújtani a Hatóságnak az e rendelet szerinti közösségi listán már szereplő azon élelmiszerenzimeket, amelyeket olyan termelési módszerekkel vagy kiindulási anyagok felhasználásával állítanak elő, amelyek jelentősen különböznek a Hatóság kockázatértékelésébe bevontaktól, vagy eltérnek az e rendelet szerinti engedélyezések és részletes leírások által felöleltektől. A „jelentősen különböző” termelési módszerek vagy alapanyagok többek között jelenthetnek olyan termelési módszer változtatásokat, mint például a növényekből való kivonásról a mikroorganizmusokat felhasználó erjesztéssel történő előállításra való áttérés, vagy jelenthetik az eredeti mikroorganizmus genetikai módosítását, a kiindulási anyagok vagy a részecskék méretének megváltoztatását.

(13)

Mivel számos élelmiszerenzim már a Közösség piacán van, rendelkezésben kell biztosítani, hogy az élelmiszerenzimek közösségi listájára való áttérés zökkenőmentesen történjen és hogy az ne zavarja meg az élelmiszerenzimek meglévő piacát. A kérelmezőknek elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy rendelkezésre bocsássák az ezen termékek kockázati értékeléséhez szükséges információkat. Emiatt …/2008/EK rendelettel (11) összhangban megállapítandó végrehajtási intézkedések alkalmazásának napját követően egy kezdeti, kétéves időszakot kell engedélyezni, hogy a kérelmezőknek elegendő idejük legyen az olyan meglévő enzimekre vonatkozó információk benyújtására, amelyek felkerülhetnek az e rendelet szerint felállítandó listára. A kezdeti kétéves időszak során lehetőséget kell adni arra is, hogy kérelmeket nyújtsanak be új enzimek engedélyezésére. A Hatóságnak haladéktalanul értékelnie kell az összes olyan élelmiszerenzim iránti kérelmet, amelyekre nézve ebben az időszakban elegendő információt nyújtottak be.

(14)

Annak érdekében, hogy valamennyi kérelmező számára igazságos és egyenlő feltételeket biztosítsanak, a közösségi lista felállítására egy lépésben kerül sor. Ezt a listát azt követően kell meghatározni, hogy elvégezték az összes olyan élelmiszerenzim kockázatértékelését, amelyekre nézve a kezdeti kétéves időszakban elegendő információt nyújtottak be.

(15)

A kezdeti kétéves időszakban várhatóan jelentős számú kérelmet nyújtanak majd be. A kockázatértékelések elvégzése és a közösségi lista felállítása emiatt hosszú időt vehet igénybe. Azért, hogy a kezdeti kétéves időszak után biztosítani lehessen az új élelmiszerenzimek piacához való egyenlő hozzáférést, átmeneti időszakról kell rendelkezni, amelynek során az élelmiszerenzimeket és az élelmiszerenzimeket felhasználó élelmiszereket a közösségi lista felállításáig a tagállamok hatályos nemzeti szabályaival összhangban forgalomba lehet hozni és fel lehet használni.

(16)

A színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer adalékanyagokról szóló, 1995. február 20-i 95/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) szerint élelmiszer adalékanyagként engedélyezett E 1103 Invertáz és az E 1105 Lizozim élelmiszerenzimet és a felhasználásukat szabályozó feltételeket a 95/2/EK irányelvből a közösségi listára kell átvezetni akkor, amikor azt ezen rendelet szerint összeállítják. Az 1493/1999/EK tanácsi rendelet ezenkívül a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályai megállapításáról, valamint a borászati eljárások és kezelések közösségi kódexének létrehozásáról szóló, 2000. július 24-i 1622/2000/EK bizottsági rendeletben (13) megállapított feltételek mellett engedélyezi az ureáz, a béta-glükanáz és a lizozim borban való felhasználását. Ezek az anyagok élelmiszerenzimek és e rendelet hatálya alá kell tartozniuk. Borban való felhasználásukra vonatkozóan ezért az 1493/1999/EK rendelettel és az 1622/2000/EK rendelettel összhangban ezeket is fel kell venni a közösségi listára annak összeállításakor.

(17)

Az élelmiszerenzimekre továbbra is vonatkoznak az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (14), valamint – adott esetben – az 1829/2003/EK rendeletben, továbbá a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (15) előírt általános címkézési kötelezettségek. Ezenkívül ebben a rendeletben egyedi rendelkezéseket kell megállapítani a címkézésre vonatkozóan azokra az élelmiszerenzimekre nézve, amelyeket élelmiszerenzimként értékesítettek a gyártónak vagy a fogyasztónak.

(18)

Az élelmiszerek 178/2002/EK rendelet szerinti meghatározásába az élelmiszerenzimek is beletartoznak, emiatt az élelmiszerekben való alkalmazásukkor a 2000/13/EK irányelvvel összhangban összetevőkként kell őket feltüntetni az élelmiszerek címkéjén. Az élelmiszerenzimeket az élelmiszerekben betöltött technológiai funkciójuk szerint kell megjelölni, az élelmiszerenzim pontos megnevezésének feltüntetése mellett. A címkézési rendelkezésektől való eltérésről kell rendelkezni azonban azokban az esetekben, amikor az enzimet technológiai segédanyagként használják fel, vagy az enzim csak egy vagy több élelmiszer-összetevő felhasználásának eredményeként van jelen az élelmiszerben, és nem fejt ki technológiai funkciót a végtermékben. A 2000/13/EK irányelvet ezért módosítani kell.

(19)

Az élelmiszerenzimeket folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, és amikor csak szükséges, a felhasználást szabályozó változó feltételek és az új tudományos ismeretek figyelembevételével azokat újra kell értékelni.

(20)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (16) összhangban kell elfogadni.

(21)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy elfogadja a megfelelő átmeneti intézkedéseket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével történő módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(22)

Az élelmiszerenzimekre vonatkozó közösségi jogszabályok arányos és eredményes továbbfejlesztésének és naprakésszé tételének érdekében adatgyűjtésre, valamint a tagállamok közötti információ-megosztásra és munka-összehangolásra van szükség. E célból a döntéshozatali eljárás megkönnyítésére hasznos lehet egyedi kérdésekkel foglalkozó tanulmányokat végezni. Helyénvaló, ha a Közösség a költségvetési eljárása keretében finanszírozhatja ezeket a tanulmányokat. Az ilyen intézkedések finanszírozása a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendelet (17) hatálya alá tartozik.

(23)

A tagállamoknak a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban hivatalos ellenőrzéseket kell végezniük az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében.

(24)

Mivel a javasolt fellépés célját, azaz az élelmiszerenzimek közösségi szabályainak megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a piac egységességének és a fogyasztóvédelem magas szintjének érdekében az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket,

a)

a jóváhagyott élelmiszerenzimek közösségi listája;

b)

az élelmiszerenzimek élelmiszerekben való felhasználásának feltételei;

c)

az élelmiszerenzimként értékesített élelmiszerenzimek címkézésének szabályai.

a)

…/2008/EK rendelet (18) hatálya alá tartozó élelmiszer adalékanyagok;

b)

technológiai segédanyagok.

a)

meghatározott élelmiszerekben felhasznált élelmiszerenzimekre vonatkozó egyéb egyedi közösségi szabályok;

b)

az e rendelet által érintett területektől eltérő célzattal felhasznált élelmiszerenzimekre vonatkozó egyéb egyedi közösségi szabályok.

a)

„élelmiszerenzim”: növényekből, állatokból, mikroorganizmusokból vagy azok termékeiből nyert termék, beleértve a mikroorganizmusokat használó erjedési folyamattal nyert terméket is, amely/amelyet:

b)

„élelmiszerenzim készítmény”: egy vagy több élelmiszerenzimből álló készítmény, amelybe élelmiszer adalékanyagokat és/vagy egyéb élelmiszer összetevőket építenek be az enzimek tárolásának, értékesítésének, standardizálásának, feloldásának vagy hígításának elősegítésére.

a)

a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján a javasolt felhasználási szint mellett nem veszélyezteti a fogyasztók egészségének biztonságát és;

b)

technológiai szempontból szükséges és indokolt és;

c)

felhasználása nem vezeti félre a fogyasztót.

a)

az élelmiszerenzim megnevezését;

b)

az élelmiszerenzim részletes leírását, kitérve eredetére, tisztasági kritériumaira és minden más szükséges információra;

c)

szükség esetén azokat az élelmiszereket, amelyekhez az élelmiszerenzimet hozzá lehet adni;

d)

szükség esetén azokat a feltételeket, amelyek mellett az élelmiszerenzim felhasználható; adott esetben valamely élelmiszerenzim tekintetében nem kell a legnagyobb megengedett koncentrációt meghatározni. Ebben az esetben az élelmiszerenzimet a quantum satis elvével összhangban kell felhasználni;

e)

adott esetben azt, hogy vannak-e korlátozások az élelmiszerenzim közvetlenül a végső fogyasztók részére történő értékesítésére nézve;

f)

szükség esetén az élelmiszerenzimek felhasználásával készült élelmiszer címkézésére vonatkozó egyedi követelményeket, annak érdekében, hogy tájékoztassa a végső fogyasztót az élelmiszer fizikai állapotáról vagy arról az egyedi eljárásról, amelyen az élelmiszer átment.

a)

egy adott anyag megfelel-e az élelmiszerenzim 3. cikkben foglalt meghatározásnak;

b)

egy adott élelmiszer az élelmiszerenzimek közösségi listáján szereplő élelmiszerkategóriához tartozik vagy sem.

a)

valamennyi élelmiszerenzim tekintetében az ezen rendelet értelmében megállapított megnevezést vagy az összes élelmiszerenzim megnevezését tartalmazó kereskedelmi jelölés vagy az említett megnevezés hiányában az élelmiszerenzim leírása, amely elegendő pontossággal megkülönbözteti azoktól a termékektől, amelyekkel össze lehet keverni;

b)

az „étkezési célra” megjegyzés vagy az „élelmiszerekben korlátozottan felhasználható” megjegyzés vagy más egyértelmű utalás a rendeltetésszerű élelmiszeripari felhasználására;

c)

szükség esetén a tárolás és/vagy a felhasználás különleges feltételei;

d)

az árutételt vagy a szállítmányt azonosító jelzés;

e)

a felhasználási utasítások, ha ezek elhagyása nem biztosítaná az élelmiszerenzim megfelelő felhasználását;

f)

a gyártó, a csomagoló vagy az értékesítő neve vagy cégneve és címe;

g)

valamennyi alkotóelem vagy alkotóelem-csoport maximális mennyiségére vonatkozó információ, amennyiben az korlátozott mennyiségben fordulhat elő az élelmiszerben, és/vagy világos és közérthető nyelven fogalmazott megfelelő információ, amely a vásárló számára lehetővé teszi, hogy ennek a rendeletnek vagy más közösségi jogszabálynak megfeleljen; amennyiben ugyanez a mennyiségi korlátozás az önmagukban vagy a kombináltan felhasznált alkotóelemek egy csoportjára vonatkozik, akkor az együttes százalékarány egyetlen számmal is megadható; a mennyiségi korlátozást számszerűen, vagy a quantum satis elv szerint kell megadni;

h)

a nettó mennyiség;

i)

az élelmiszerenzim aktivitása;

j)

a minimális eltarthatóság vagy a felhasználhatóság időpontja;

k)

adott esetben az ebben a cikkben említett, valamint a 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletében felsorolt élelmiszerenzimekre vagy egyéb anyagokra vonatkozó információk.

a)

valamennyi élelmiszerenzim tekintetében az ezen rendelet értelmében megállapított megnevezést vagy az összes élelmiszerenzim megnevezését tartalmazó kereskedelmi jelölés vagy az említett megnevezés hiányában az élelmiszerenzim leírása, amely elegendő pontossággal megkülönbözteti azoktól a termékektől, amelyekkel össze lehet keverni;

b)

az „étkezési célra” megjegyzés vagy az „élelmiszerekben korlátozottan felhasználható” megjegyzés vagy más egyértelmű utalás a rendeltetésszerű élelmiszeripari felhasználására.

a)

a Hatóságnak véleménye elfogadásakor nem kell alkalmaznia …/2008/EK rendelet (11) 5. cikkének (1) bekezdését;

b)

a Bizottság első alkalommal azt követően fogadja el a közösségi listát, hogy a Hatóság a jegyzékben felsorolt valamennyi élelmiszerenzimre nézve megfogalmazta véleményét.

a)

E 1103 Invertáz és E 1105 Lizozim, és ismertetni kell ezek felhasználásának a 95/2/EK irányelv I. mellékletében, valamint III. mellékletének C. részében meghatározott feltételeit;

b)

ureáz, béta-glükanáz és lizozim borban való felhasználására, az 1493/1999/EK rendelettel és annak végrehajtási szabályaival összhangban.

1.

A 6. cikk (4) bekezdése a következőképpen módosul:

2.

A 6. cikk (6) bekezdése a következő francia bekezdéssel egészül ki:

6.5.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 111/46

(1)

Az élelmiszerekben felhasználandó aromaanyagokra és az előállításukhoz szükséges alapanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. június 22-i 88/388/EGK tanácsi irányelvet (3) a technikai és tudományos fejlődés figyelembevételével aktualizálni kell. Az átláthatóság és a hatékonyság érdekében a 88/388/EK irányelv helyébe ez a rendelet lép.

(2)

Az ízesítőanyag-készítményekben használt alapanyagok és egyéb anyagok jegyzékének a Bizottság általi összeállításáról szóló, 1988. június 22-i 88/389/EGK tanácsi határozat (4) az elfogadását követő 24 hónapon belül írja elő a jegyzék összeállítását. A határozat elavult, ezért hatályon kívül kell helyezni.

(3)

Az élelmiszerekben felhasználandó aromaanyagokra és az előállításukhoz szükséges alapanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 88/388/EGK tanácsi irányelv kiegészítéséről szóló, 1991. január 16-i 91/71/EGK bizottsági irányelv (5) megállapítja az aromák címkézésére vonatkozó szabályokat. E szabályok helyébe ez a rendelet lép, és az irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(4)

A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak, és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jó közérzetéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.

(5)

Az emberi egészség védelme érdekében e rendeletnek ki kell terjednie az aromákra, az aromák alapanyagaira és az aromákat tartalmazó élelmiszerekre. Hatályának ki kell terjednie továbbá egyes olyan, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkre, amelyeket elsősorban az ízesítés céljából tesznek az élelmiszerbe, és amelyek jelentősen hozzájárulnak bizonyos természetesen előforduló nemkívánatos anyagok megjelenéséhez (a továbbiakban: aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők), valamint az alapanyagaikra és az ezeket tartalmazó élelmiszerekre.

(6)

A nyers élelmiszerek, amelyeket semmiféle feldolgozó eljárásnak nem vetettek alá, és a nem összetett élelmiszerek, mint például a fűszerek, fűszernövények, teák és gyümölcs- illetve gyógynövényteák, valamint a fűszer- és/vagy fűszernövény-keverékek, teakeverékek és gyümölcs- illetve gyógynövénytea keverékek nem tartoznak e rendelet hatálya alá, amennyiben ilyen minőségükben fogyasztják és/vagy nem adják őket élelmiszerekhez.

(7)

Az aromák és az aromatulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők csak akkor használhatók, ha megfelelnek az e rendeletben megállapított kritériumoknak. Használatuknak biztonságosnak kell lennie, ezért bizonyos aromákat kockázatértékelésnek kell alávetni az élelmiszerben való engedélyezés előtt. Használatuk nem vezetheti félre a fogyasztót, ezért az élelmiszerben való jelenlétüket mindig megfelelő címkézéssel kell jelezni. A fogyasztó félrevezetésének körébe tartoznak többek között, de nem kizárólagosan a felhasznált összetevők jellegét, frissességét és minőségét, a termék vagy a gyártási folyamat természetes voltát, illetve a termék tápértékét érintő kérdések. Az aromák jóváhagyása során figyelembe kell venni egyéb, az adott kérdést tekintve releváns tényezőket is, beleértve a társadalmi, gazdasági, tradicionális, etikai és környezeti tényezőket, valamint az ellenőrzések kivitelezhetőségét.

(8)

1999 óta az élelmiszerügyi tudományos bizottság, majd az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság), amelyet az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) hozott létre egy sor olyan anyagról mondott véleményt, amely természetes tartalomként fordul elő az aromák és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők alapanyagaiban, és amely az Európa Tanács aromaanyagokkal foglalkozó szakértői bizottsága szerint toxikológiai aggályokat vet fel. Azokat az anyagokat, amelyek toxikológiai veszélyét az élelmiszerügyi tudományos bizottság megerősítette, nemkívánatos, önmagukban élelmiszerhez nem adható anyagnak kell minősíteni.

(9)

Növényekben való természetes előfordulásuk következtében a nemkívánatos anyagok jelen lehetnek az aromakészítményekben és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkben is. A növényeket hagyományosan használják élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevőként. A nemkívánatos anyagok emberi beviteléhez leginkább hozzájáruló élelmiszerekben meg kell állapítani az ilyen anyagok megfelelő maximális szintjét, figyelembe véve az emberi egészség védelmének szükségességét és az anyagok elkerülhetetlen jelenlétét a hagyományos élelmiszerekben.

(10)

Az egyes természetes tartalomként előforduló nemkívánatos anyagok maximális szintjének azokra az élelmiszerekre vagy élelmiszerkategóriákra kell korlátozódniuk, amelyek a leginkább hozzájárulnak azok étkezési beviteléhez. Ez lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) értelmében kockázatalapú ellenőrzéseket szervezzenek. Az élelmiszergyártók mindazonáltal az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők és/vagy aromák minden élelmiszer előállításához történő felhasználásánál kötelesek figyelembe venni ezen anyagok jelenlétét annak biztosítása érdekében, hogy nem biztonságos élelmiszer ne kerüljön forgalomba.

(11)

Közösségi szintű rendelkezéseket kell alkotni, amelyek tiltják vagy korlátozzák az emberi egészséget veszélyeztető, növényi, állati, mikrobiológiai vagy ásványi eredetű anyagok használatát az aromák és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők előállításakor és élelmiszergyártásban való alkalmazásakor.

(12)

A harmonizáció biztosítása érdekében a kockázatértékeléseket a Hatóságnak kell elvégeznie.

(13)

A harmonizáció biztosítása érdekében az aromák és alapanyagok kockázatértékelését és jóváhagyását az élelmiszer-adalékanyagokra, élelmiszerenzimekre és élelmiszer-aromákra vonatkozó közös engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló, …-i …/2008/EK rendeletben (8) megállapított eljárásnak megfelelően kell elvégezni.

(14)

Az aromaanyagok olyan meghatározott vegyi anyagok, amelyek magukba foglalják a vegyi szintézissel vagy vegyi folyamatok segítségével történő elkülönítéssel nyert aromaanyagokat és a természetes ízesítőanyagokat foglalják magukban. Az élelmiszerekben, illetve azok felületén használt vagy felhasználásra szánt aromaanyagokra vonatkozó közösségi eljárás megállapításáról szóló, 1996. október 28-i 2232/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően folyamatban van az aromaanyagok értékelési programja. Az említett rendelet értelmében a program elfogadását követő öt éven belül el kell fogadni az aromaanyagok listáját. A lista elfogadására új határidőt kell kitűzni. A javaslat szerint a lista majd beépül a …/2008/EK rendelet (10) 2. cikkének (1) bekezdésében említett listába.

(15)

Az aromakészítmények olyan, a meghatározott vegyi anyagoktól eltérő aromák, amelyeket növényi, állati vagy mikrobiológiai eredetű anyagokból nyernek fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai folyamatok segítségével, az anyag nyers állapotában vagy az emberi fogyasztás érdekében történő feldolgozást követően. Az élelmiszerből előállított aromakészítményeket csak akkor kell az élelmiszerekben és azok felületén történő felhasználás előtt értékelni vagy jóváhagyni, ha kétség merül fel a biztonságosságukkal kapcsolatban. A nem élelmiszerből előállított aromakészítmények biztonságosságát azonban értékelni kell, és jóvá kell hagyni.

(16)

A 178/2002/EK rendelet értelmében élelmiszer minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyag vagy termék, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet okkal várhatóan emberek fogyasztanak el. Azok a növényi, állati és mikrobiológiai eredetű anyagok, amelyeknek aromák előállításához történt felhasználása kellőképpen bizonyítható, élelmiszer-alapanyagnak minősülnek, még akkor is, ha ezen alapanyagok némelyike – például a rózsafa és az eperlevél – önmagában nem lenne élelmiszerként fogyasztható. Ezeket az anyagokat nem szükséges értékelni.

(17)

Hasonlóképpen, az élelmiszerből meghatározott körülmények között, hőkezeléssel, előállított aromákat csak akkor kell az élelmiszerekben és azok felületén történő felhasználás előtt értékelési vagy jóváhagyási eljárásnak alávetni, ha kétség merül fel a biztonságosságukkal kapcsolatban. A nem élelmiszerből vagy a meghatározott gyártási körülményeknek nem megfelelő módon hőkezeléssel előállított aromák biztonságosságát azonban értékelni kell, és jóvá kell hagyni.

(18)

Az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált vagy felhasználásra szánt füstaromákról szóló, 2003. november 10-i 2065/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) megállapítja a füstaromák biztonsági vizsgálatának és jóváhagyásának eljárását, és megcélozza az engedélyezett és a többi hasonló anyag használatát kizáró elsődleges füstkondenzátumok és elsődleges kátrányos frakciók jegyzékének összeállítását.

(19)

Az aroma-elővegyültek (prekurzorok) – mint például szénhidrátok, oligopeptidek és aminosavak – az élelmiszer feldolgozása során fellépő kémiai reakciók révén adnak ízt az élelmiszernek. Az élelmiszerből előállított aroma-elővegyületeket csak akkor kell az élelmiszerekben történő felhasználás előtt értékelni vagy jóváhagyni, ha kétség merül fel a biztonságosságukkal kapcsolatban. A nem élelmiszerből előállított aroma-elővegyültek biztonságosságát azonban a jóváhagyás előtt értékelni kell.

(20)

Egyéb aromák, amelyek a korábban említett aromákon kívül esnek, értékelési és jóváhagyási eljárást követően használhatók az élelmiszerekben és azok felületén. Példaként említhetők azok az aromák, amelyeket olaj vagy zsír igen rövid ideig, rendkívül magas hőmérsékletre történő hevítésével nyernek, amelyek grillszerű aromát eredményeznek.

(21)

Az élelmiszerektől eltérő növényi, állati, mikrobiológiai és ásványi eredetű anyagok biztonságosságát az aromák előállításához történő engedélyezés előtt tudományosan értékelni kell. Előfordulhat, hogy csak az anyag egyes részeinek felhasználása engedélyezhető, vagy hogy használatukat feltételekhez kell kötni.

(22)

Az aromák tartalmazhatnak technológiai célokra – például az aromák tárolására, standardizálására, hígítására vagy lebontására és stabilizálására – szolgáló, az élelmiszer-adalékokról szóló, …-i …/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) által megengedett élelmiszer- adalékanyagokat és/vagy más élelmiszer-összetevőket.

(23)

A géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) hatálya alá tartozó aromát vagy aroma alapanyagot a biztonsági értékelés és a géntechnológiai módosítás tekintetében az említett rendelettel összhangban kell engedélyezni, míg az aroma vagy alapanyag végső jóváhagyását e rendelet szerint kell megadni.

(24)

Az aromákra az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (14), illetve – adott esetben – az 1829/2003/EK és a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről szóló, 2003. szeptember 22-i európai parlamenti és tanácsi 1830/2003/EK rendeletben (15) előírt általános címkézési kötelezettségek vonatkoznak. Ezenkívül ebbe a rendeletbe be kell építeni a gyártónak vagy a végső fogyasztónak aromaként eladott termékek címkézésével kapcsolatos külön rendelkezéseket.

(25)

Az aromaanyagokat és az aromakészítményeket csak akkor lehet „természetes”-ként jelölni, ha megfelelnek bizonyos kritériumoknak, amelyek biztosítják, hogy a fogyasztót nem vezetik félre.

(26)

Speciális tájékoztatási követelményekkel biztosítani kell, hogy a fogyasztókat nem vezetik félre a természetes aromák előállításához használt alapanyagokkal kapcsolatban. Mindenekelőtt, ha egy aroma jellemzésére a „természetes” kifejezést alkalmazzák, az aroma-összetevőknek teljességgel természetes eredetűeknek kell lenniük. Ezen túlmenően az aromák forrását is fel kell tüntetni a címkén, kivéve ha az említett alapanyag nem lenne felismerhető az élelmiszer zamatán vagy ízén. Ha egy forrás említésre kerül, az aroma-összetevők legalább 95 %-ának az említett anyagból kell származnia. A fennmaradó legfeljebb 5 %-ot csak standardizálásra lehet használni, illetve például arra, hogy frissebb, csípősebb, érettebb, zöldebb stb. jelleget kölcsönözzön az aromának. Ha az aroma-összetevő kevesebb mint 95 %-a származott az említett forrásból, és az alapanyag íze még felismerhető, a forrást annak megállapításával kell megadni, hogy más természetes aroma is hozzáadásra került – például olyan kakaókivonat, amelyhez más természetes aromákat is hozzáadtak, hogy banán ízt kölcsönözzön. Ha a természetes aromák megjelölésénél az alapanyagot is feltüntetik, az aroma-összetevőnek nem ebből az alapanyagból nyert hányada ne az említett forrás ízét másolja vagy utánozza.

(27)

A fogyasztókat tájékoztatni kell arról, ha az élelmiszer füstös íze füstaromák hozzáadásának köszönhető. A 2000/13/EK irányelvnek megfelelően a termék címkézése nem vezetheti félre a fogyasztót a tekintetben, hogy a terméket hagyományosan, friss füsttel füstölték vagy füstaromákkal kezelték. A 2000/13/EK irányelvet az aromák, a füstaromák, és – az aromák leírásában használt – „természetes” kifejezés e rendeletben megállapított meghatározásához kell igazítani.

(28)

Az aromaanyagok emberi egészségügyi biztonságának értékeléséhez nélkülözhetetlen az aromaanyagok fogyasztására és használatára vonatkozó információ. Az élelmiszerekhez adott aromaanyagok mennyiségét tehát rendszeresen ellenőrizni kell.

(29)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (16) összhangban kell elfogadni.

(30)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a mellékleteket módosítsa és a közösségi lista létrehozására vonatkozó megfelelő átmeneti intézkedéseket elfogadja. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítésével történő módosítására irányulnak, ezért azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(31)

Ha – rendkívül sürgős esetben – az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó szokásos határidőt lehetetlen betartani, a Bizottságnak módjában kell, hogy álljon a 8. cikk (2) bekezdésében és az e rendelet a II–V. melléklet módosításaiban leírt intézkedések elfogadására az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást alkalmazni.

(32)

E rendelet II–V. mellékletét szükség szerint hozzá kell igazítani a tudományos és technikai fejlődéshez, az aroma-előállítók és -felhasználók által nyújtott és/vagy a tagállamok általi felügyeletnek és ellenőrzéseknek köszönhető információk figyelembevételével.

(33)

Az aromákra vonatkozó közösségi jogszabályok arányos és hatékony kidolgozása és aktualizálása érdekében a tagállamoknak adatokat kell gyűjteniük, információt kell cserélniük, és össze kell hangolniuk a munkát. Ennek érdekében hasznos lehet vizsgálatokat folytatni a konkrét kérdések kezelésére, a döntéshozatali folyamat megkönnyítése céljából. Helyénvaló, hogy a Közösség e vizsgálatokat a költségvetési eljárás részeként finanszírozza. Ezen intézkedések finanszírozása a 882/2004/EK rendelet hatálya alá tartozik.

(34)

A közösségi lista létrehozásáig rendelkezni kell a 2232/96/EK rendeletben előírt értékelési programban nem szereplő aromaanyagok értékeléséről és jóváhagyásáról. Ezért átmeneti rendszert kell kidolgozni. A rendszer értelmében az ilyen aromaanyagokat az …/2008/EK rendeletben (10) megállapított eljárásnak megfelelően kell értékelni és jóváhagyni. Az említett rendeletben – a Hatóság véleményének elfogadására, illetve a Bizottság által a közösségi listát aktualizáló bizottsági rendelettervezetnek az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsághoz történő benyújtására vonatkozóan – megállapított határidők azonban nem alkalmazandók, mert elsőbbséget kell biztosítani a folyamatban lévő értékelési programnak.

(35)

Mivel e rendelet célját, azaz az aromák és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők élelmiszerekben és azok felületén történő használatára vonatkozó közösségi szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az egységes piac és a magas szintű fogyasztóvédelem érdekében az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(36)

A szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1989. május 29-i 1576/89/EGK tanácsi rendeletet (17) és az ízesített bor, az ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló, 1991. június 10-i 1601/96/EGK tanácsi rendeletet (18) az e rendeletben megállapított egyes új fogalommeghatározásokhoz kell igazítani.

(37)

Ennek megfelelően módosítani kell az 1576/89/EGK, az 1601/91/EGK és a 2232/96/EK rendeletet, valamint a 2000/13/EK irányelvet,

a)

az I. mellékletben található, az élelmiszerekben és azok felületén történő használatra engedélyezett aromák és alapanyagok közösségi listája (a továbbiakban: a közösségi lista);

b)

az aromák és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők élelmiszerekben és azok felületén történő felhasználásának feltételei;

c)

az aromák címkézésére vonatkozó szabályok.

a)

az élelmiszerekben és azok felületén használt vagy használni kívánt aromák, a 2065/2003/EK rendeletben megállapított különös rendelkezések sérelme nélkül;

b)

ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők;

c)

aromákat és/vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőket tartalmazó élelmiszerek;

d)

aromák és/vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők alapanyagai.

a)

a kizárólag édes, savanyú vagy sós ízű anyagok;

b)

nyers élelmiszerek;

c)

nem összetett élelmiszerek és a fűszer- és/vagy fűszernövény-keverékek, teakeverékek és gyümölcs- illetve gyógynövénytea keverékek, amennyiben nem élelmiszer-összetevőként használják őket.

a)

az „aroma” olyan termék:

b)

„aromaanyag”: ízesítő tulajdonságokkal rendelkező, meghatározott vegyi anyag;

c)

„természetes aromaanyag”: olyan aromaanyag, amelyet fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai folyamatok segítségével növényi, állati vagy mikrobiológiai eredetű anyagokból készítenek, az anyag nyers állapotában vagy az emberi fogyasztás érdekében történő, a II. mellékletben felsorolt hagyományos élelmiszer-feldolgozási eljárásoknak megfelelő feldolgozást követően. A természetes aromaanyagok a természetben jelenlévő és a természetben kimutatott anyagoknak felelnek meg;

d)

„aromakészítmény”: az aromaanyagtól eltérő olyan termék, amelyet az alábbiakból nyernek:

e)

„hőkezeléssel előállított aroma”: olyan termék, amelyet olyan összetevők keverékének hőkezelésével nyertek, amelyek önmagukban nem szükségszerűen rendelkeznek ízesítő tulajdonságokkal, és amelyek közül legalább egy tartalmaz aminonitrogént, egy másik pedig redukálócukor; az összetevők a hőkezeléssel előállított aroma gyártáshoz a következők lehetnek:

f)

„füstaroma”: a 2065/2003/EK rendelet 3. cikkének (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott termék, amelyet a kondenzált füstből származó elsődleges füstkondenzátumok, elsődleges kátrányos frakciók és/vagy származékos füstaromák szétválasztásával és tisztításával nyernek;

g)

„aroma-elővegyület” (aroma-prekurzor): olyan termék, amely önmagában nem feltétlenül rendelkezik ízesítő tulajdonságokkal, és amelyet szándékosan adnak az élelmiszerhez azzal a kizárólagos céllal, hogy az élelmiszer feldolgozása során lebomlásával vagy más alkotóelemekkel reagálva ízesítő anyagot hozzon létre; az alábbiakból állíthatják elő:

h)

„egyéb aroma”: illat és/vagy íz létrehozása céljából az élelmiszerhez adott vagy adni kívánt, a b)–g) meghatározások hatályán kívül eső aroma;

i)

„ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevő”: az aromáktól eltérő, elsősorban íz hozzáadása vagy az íz módosítása céljából az élelmiszerhez adott élelmiszer-összetevő, amely jelentősen hozzájárul bizonyos természetesen előforduló nemkívánatos anyagok jelenlétéhez az élelmiszerekben;

j)

„alapanyag”: növényi, állati, mikrobiológiai vagy ásványi eredetű anyag, amelyből aromákat vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőket állítanak elő; ez lehet:

k)

„megfelelő fizikai eljárás”: olyan fizikai eljárás, amely nem módosítja szándékosan az aroma alkotóelemeinek kémiai jellegét, és nem foglalja magában többek között oxigéngyök, ózon, szervetlen katalizátorok, fémes katalizátorok, fémorganikus reagensek és/vagy UV-sugárzás használatát.

a)

a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján nem járnak biztonsági kockázattal a fogyasztó egészségére nézve; és

b)

használatuk nem vezeti félre a fogyasztót.

a)

a 3. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontjában említett aromakészítmények;

b)

a 3. cikk (2) bekezdése e) pontjának i. alpontjában említett, hőkezeléssel előállított aromák, amelyek teljesítik az V. mellékletben megállapított, a hőkezeléssel előállított aromák gyártására vonatkozó feltételeket, illetve bizonyos anyagoknak a hőkezeléssel előállított aromákban megszabott maximális szintjei;

c)

a 3. cikk (2) bekezdése g) pontjának i. alpontjában említett aroma-elővegyületek (aroma-prekurzorok);

d)

az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők.

a)

aromaanyagok;

b)

a 3. cikk (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett aromakészítmények;

c)

olyan összetevők hevítésével nyert hőkezeléssel előállított aromák, amelyek részben vagy egészben a 3. cikk (2) bekezdése e) pontja ii. alpontjának hatálya alá tartoznak, és/vagy amelyek esetében nem teljesülnek az V. mellékletben megállapított, a hőkezeléssel előállított anyagok gyártására vonatkozó feltételek és/vagy az egyes nemkívánatos anyagokra vonatkozó maximális értékek;

d)

a 3. cikk (2) bekezdése g) pontjának ii. alpontjában említett aroma-elővegyületek (aroma-prekurzorok);

e)

a 3. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett egyéb aromák;

f)

a 3. cikk (2) bekezdése j) pontjának ii. alpontjában említett, nem élelmiszer alapanyagok.

a)

a jóváhagyott aroma vagy alapanyag azonosítása;

b)

szükség esetén az aroma használatának feltételei.

a)

egy adott anyag vagy anyagkeverék, alapanyag vagy élelmiszerfajta a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt kategóriákba tartozik-e;

b)

az adott anyag a 3. cikk (2) bekezdésének b)–j) pontjában meghatározottak közül melyik speciális kategóriába tartozik;

c)

egy bizonyos termék valamelyik élelmiszer-kategóriába tartozik-e, vagy hogy az I. mellékletben vagy a III. melléklet B. részében említett élelmiszer-e.

a)

a termék kereskedelmi megnevezése: az „aroma” szó vagy az aroma pontosabb megnevezése vagy leírása;

b)

az „élelmiszerben használható” vagy az „élelmiszerekben korlátozottan használható” felirat, vagy a szándékolt élelmiszeripari használat pontosabb leírása;

c)

szükség esetén a tárolás és/vagy felhasználás különleges feltételei;

d)

az árutételt vagy a szállítmányt azonosító jelzés;

e)

tömeg szerint csökkenő sorrendben az alábbiak felsorolása:

f)

a gyártó, a csomagoló vagy egy értékesítő neve vagy cégneve és címe;

g)

az élelmiszerekben korlátozott mennyiségben használható valamennyi összetevő vagy összetevőcsoport maximális mennyiségének feltüntetése, és/vagy olyan megfelelő, egyértelmű és könnyen érthető módon közölt információk, amelyek lehetővé teszik a vevő számára e rendelet vagy más vonatkozó közösségi jogszabályok betartását;

h)

a nettó mennyiség;

i)

a minimális eltarthatóság vagy a felhasználhatóság lejáratának dátuma;

j)

adott esetben az e cikkben említett és az élelmiszerekben lévő összetevők feltüntetésére vonatkozó 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletében felsorolt aromákkal vagy egyéb anyagokkal kapcsolatos információ.

(1)

Az 1. cikk (4) bekezdésének m) pontja a következőképpen módosul:

(2)

Az 1. cikk (4) bekezdése n) pontjának 1. alpontjában a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A …/2008/EK rendelet (23) 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyéb aromaanyagok és/vagy ugyanannak a rendeletnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használhatók kiegészítésként, de a kömény ízének dominánsnak kell maradnia.”

(3)

Az 1. cikk (4) bekezdésének p) pontjában az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Elsődlegesen keserű ízű szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak a …/2008/EK rendelet (23) 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagokkal és/vagy az ugyanannak a rendeletnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítményekkel történő ízesítésével állítanak elő.”

(4)

Az 1. cikk (4) bekezdése u) pontja első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az a szeszes ital, amelyet szegfűszeg-és/vagy fahéjaromával ízesített mezőgazdasági eredetű etilalkoholból a következő eljárások valamelyikével állítanak elő: alkohol macerálása és/vagy desztillációja, újradesztillációja a fent meghatározott növények részeinek jelenléte mellett, a …/2008/EK rendelet (23) 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott szegfűszeg- vagy fahéj-aromaanyagok hozzáadása vagy e módszerek kombinációja.”

(5)

A 4. cikk (5) bekezdésében az első és a második bekezdés helyébe – az a) és b) pontban szereplő listák kivételével – a következő szöveg lép:

„Csak a …/2008/EK rendelet (23) 3. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók az 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott szeszes italok készítése során, az 1. cikk (4) bekezdésének m), n) és p) albekezdéseiben meghatározott italok kivételével. Mindazonáltal a …/2008/EK rendelet (23) 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok használata engedélyezett, a következőkben felsorolt likőrök kivételével.”

(1)

Az a) pontban a harmadik francia bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(2)

A b) pontban a második francia bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(3)

A c) pontban a második francia bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: