26.3.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/1

Az Európai Unió Tanácsa és a Tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalása (2008. március 17.) a fogyatékossággal élők helyzetéről az Európai Unióban

(2008/C 75/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

Emlékeztetve arra, hogy:

a Közgyűlés által 2006. decemberi hatvanegyedik ülése alkalmával a fogyatékossággal élő személyek jogairól elfogadott ENSZ-egyezmény nemcsak megerősíti, hogy a fogyatékosság emberi jogi kérdés és jogi szabályozást igényel, de annak biztosítására is törekszik, hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal egyenlő alapon élhessenek emberi jogaikkal;

2.	az Amszterdami Szerződéshez csatolt, a fogyatékossággal élő személyekről szóló nyilatkozat értelmében a Szerződés 95. cikke szerinti intézkedések kidolgozása során a közösségi intézmények kötelesek figyelembe venni a fogyatékossággal élők szükségleteit;

a Tanács 2003. decemberben következtetéseket fogadott el a fogyatékossággal élők európai éve nyomon követéséről, és a fogyatékossággal élők átfogó társadalmi befogadását, valamint esélyegyenlőségük teljes körű megvalósítását a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos 2004–2010-es európai cselekvési tervcélkitűzéseként határozta meg;

a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos 2004–2010-es európai cselekvési terv három operatív célkitűzést emel ki: a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló irányelv (1) teljes körű végrehajtása, a fogyatékossággal kapcsolatos témák sikeres beépítése a kapcsolódó közösségi politikákba és a jobb hozzáférhetőség biztosítása mindenki számára;

az emberi jogoknak és alapvető szabadságoknak a fogyatékossággal élők általi ténylegesen egyenlő gyakorlását biztosítani hivatott alapelvek az ENSZ-egyezmény értelmében a következők: emberi méltóság és személyes autonómia, megkülönböztetés-mentesség, teljes és hatékony részvétel és befogadás a társadalomban és a munka területén, a különbözőség iránti tisztelet, az esélyek egyenlősége, a hozzáférhetőség, a férfiak és a nők közötti egyenlőség, valamint a gyermekek körében valamennyi emberi jog teljes körű érvényesülése;

a fogyatékossággal foglalkozó 2007. június 11-i első informális miniszteri találkozó alkalmával az ENSZ-egyezményt alapvető lépésként hagyták jóvá valamennyi fogyatékossággal élő személy emberi jogainak és alapvető szabadságainak elősegítése, védelme és teljes körű érvényesítése szempontjából. A miniszterek vállalták, hogy az Egyezmény teljes körű végrehajtásának biztosítása céljából továbbfejlesztik a szakpolitikákat, és felkérték az Európai Bizottságot, gondoskodjon arról, hogy a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos európai cselekvési terv új prioritásai hozzájáruljanak az ENSZ-egyezmény hatékony végrehajtásához;

a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség európai évét (2007) nyomon követő lépésekről 2007. decemberében elfogadott állásfoglalásában (2) a Tanács felkérte a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hatásköreiknek megfelelően folytassák az ENSZ-egyezmény aláírásának, megkötésének és megerősítésének folyamatát.

Üdvözli:

a fogyatékossággal élők helyzete az Európai Unióban: a 2008–2009-es európai cselekvési terv című bizottsági közleményt, amely kézzelfogható módon mutatja be az annak biztosítása iránti európai elkötelezettséget, hogy a fogyatékossággal élő személyeket a fenntartható, összetartó, mindenki számára egyenlő esélyeket kínáló Európa felépítéséhez hozzájáruló polgárokként és aktív társadalmi-gazdasági szereplőkként kezeljék. Minden e tervben javasolt intézkedésnek az a célja, hogy választ adjon a fogyatékossággal élők egyéni és igen különböző szükségleteire;

a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos európai cselekvési terv második szakaszának (2006–2007) végrehajtásában elért eredményeket, amelyek a méltóságra, az alapvető jogokra, a megkülönböztetéssel szembeni védelemre, a tisztességes bánásmódra és a társadalmi kohézióra helyezik a hangsúlyt. Ma már széles körben elismert, hogy a szakpolitikákba való beépítés kulcsfontosságú eszköz a fogyatékossággal kapcsolatos kérdések előremozdításában, és a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos cselekvési terv ennek megfelelően támogatta a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést és bátorította az erre irányuló tevékenységeket, a hozzáférhető termékek és szolgáltatások előmozdításával egyidejűleg;

3.	a Bizottság által a nem, vallás, meggyőződés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján való megkülönböztetés kezelésére irányuló új megkülönböztetés-ellenes intézkedésekről a foglalkoztatáson túlnyúló, egyéb területeken folytatott nyilvános konzultációt;

4.	az Európai Közösség és tagállamai által az ENSZ-egyezmény aláírását követően elért előrelépést;

5.	a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos európai cselekvési terv és az ENSZ-egyezmény közötti konvergenciát.

Elismeri, hogy:

a fogyatékossággal élők gyakran hátrányos és marginalizált helyzetben maradnak, különösen a munka területén. A munkaerőpiachoz való elégtelen hozzáférés azt eredményezheti, hogy a fogyatékossággal élők társadalmi szempontból sebezhetővé válnak, és komolyan ki vannak téve a megkülönböztetés, a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélyének;

2.	bár egyes tagállamokban továbbra is magas a fogyatékossággal élők munkanélküliségi rátája, más tagállamokban emelkedik a foglalkoztatottságuk aránya. Ez azt bizonyítja, hogy a nemzeti és európai szintű erőfeszítések egyre eredményesebbek, és azokat folytatni és fejleszteni kell;

a legújabb adatok elemzése megerősíti, hogy a fogyatékosság és az öregedés között szoros összefüggés áll fenn. Emelkedik az időskorúak és ezen belül a fogyatékossággal élő időskorúak száma, és a Közösségben egyre nagyobb az igény a hozzáférhető termékek, szolgáltatások és infrastruktúra iránt. A szociális szolgáltató ágazat valóban bővül, és az idősödő népesség igényeinek való megfelelés egyben új munkahelyek teremtését is jelenti;

a nemi hovatartozás és a fogyatékosság együttes hatása azzal jár, hogy a fogyatékossággal élő nők gyakran a megkülönböztetés több formájával is szembesülnek, kisebb önállósággal rendelkeznek, korlátozottabb az oktatáshoz, képzéshez, munkához és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük, és ezért gyakran fokozottabban szembesülnek a kirekesztődés, a szegénység és a visszaélések kockázatával.

Kiemeli, hogy:

az EU fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos stratégiája hangsúlyozza a befogadó, minőségi oktatáshoz és az egész életen át tartó tanuláshoz való egyenlő hozzáférés fontosságát, amelyek kulcsfontosságúak a fogyatékossággal élőknek a társadalmi életben való teljes körű részvételre való felkészítésében és életminőségük javításában.

a hozzáférhető módon megépített környezet, közlekedés és az így kialakított információs és kommunikációs technológiák (IKT) mind városi, mind vidéki környezetben kulcsfontosságúak egy olyan társadalom létrehozásához, amely valóban gyakorolhatóvá teszi az emberi jogokat, valós autonómiát kínál polgárainak, és rendelkezésükre bocsátja a független, aktív gazdasági és társadalmi élet folytatásához szükséges eszközöket. Az ilyen hozzáférhetőség nem kevesebb, mint a megkülönböztetés-mentességen alapuló, befogadó társadalom egyik sarokköve;

az Európában fogyatékossággal élő személyek általános helyzetének feltérképezéséhez statisztikákra van szükség a fogyatékossággal élőkről. Az ilyen statisztikai és kutatási adatok lehetővé teszik, hogy a fogyatékossággal élőkre vonatkozó szakpolitikák kialakítására és végrehajtására kellő tájékozódás alapján kerüljön sor a különböző kormányzati szinteken;

a fogyatékossággal élő személyeket és az őket nemzeti, regionális és helyi szinten képviselő szervezeteket a tagállamokban fontos tanácsadói szereppel bíró szervekként kell elismerni a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos határozatok meghozatalakor, és a határozatok végrehajtásához is hozzájárulhatnak.

Felkéri a Bizottságot, hogy:

1.	a megkülönböztetés-mentességi keretstratégiával összhangban erősítse meg a munkaerőpiacon belül és azon kívül a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés megelőzésére és leküzdésére irányuló erőfeszítéseket, elősegítve mind a munkaerőpiachoz, mind a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

2.	mielőbb nyújtson be javaslatot az ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség részéről történő megkötéséről, valamint az Egyezménynek a közösségi hatáskörbe tartozó területeken történő végrehajtásáról szóló tanácsi határozatra vonatkozóan;

az ENSZ-egyezménynek különösen a Közösség általi megkötését és a tagállamok általi megerősítését követően támogassa az egyezmény különböző kormányzati szinteken történő hatékony végrehajtását, többek között figyelemfelkeltés, valamint a meglévő közösségi programok – például a Progress program (3) – keretében folyó tevékenységek finanszírozása révén.

Felkéri a tagállamokat és az Bizottságot, hogy hatáskörüknek megfelelően gondoskodjanak az alábbiakról:

Hogy a fogyatékossággal élő emberek teljes mértékben élhessenek emberi jogaikkal, a következők révén:

a)	az ENSZ-egyezmény megerősítése és elfogadása, majd végrehajtása többek között közös európai megoldások révén, az ENSZ-egyezmény végrehajtása tekintetében koherens és összehangolt megközelítés keretében;

b)	egy valamennyi megfelelő eszközt kombináló átfogó szakpolitika továbbfejlesztése, amelynek egyaránt célja a megkülönböztetés megszüntetése és a fogyatékossággal élők társadalmi befogadása, az emberi jogi megközelítés és a kérdés szakpolitikai integrálása alapján;

c)	a megkülönböztetés-ellenes intézkedések kidolgozásának és végrehajtásának biztosítása, aktív támogatás, valamint az akadályok megszüntetése révén a fogyatékossággal élők bátorítása a munkaerőpiacon való aktív fellépésre;

d)	a fogyatékossággal élő nők többszörös megkülönböztetése kérdésének kezelése és korlátozatlan továbbfejlődésüknek, előrelépésüknek és felelős helyzetbe kerülésüknek megkönnyítése;

e)	intézkedések meghozatala annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élők a lehető legnagyobb mértékben függetlenül élhessenek, részt vehessenek a közösségi életben, és minőségi ellátási és támogatási szolgáltatásokhoz férhessenek hozzá;

f)	a fogyatékossággal kapcsolatos kérdések szakpolitikai integrációjának megerősítése a tagállamok által azon irányban tett erőfeszítésekre építve, hogy kötelezzék a közszerveket a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségének támogatására;

g)	a tagállamok, valamint a regionális és helyi közösségek további támogatása az intézményesítettség csökkentésének folyamatában, amikor ez szolgálja leginkább a fogyatékossággal élők érdekeit;

h)	a megkülönböztetéssel szembeni védelem közösségi jogi keretrendszerében esetlegesen meglévő hiányosságok feltárása – különösen a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés esetében – és megfelelő, célirányos válaszintézkedések mérlegelése;

i)	a megfelelő információk – beleértve a statisztikai és kutatási adatok – összegyűjtésével és elemzésével kapcsolatos nemzeti és közösségi kapacitások megerősítése a jogi biztosítékokkal és az adatvédelmi szabályokkal összhangban.

Hozzáférhetőség a fogyatékossággal élők számára:

a)	a hozzáférhetőség javítása az önállóság, a befogadás és részvétel előfeltétele, és lehetővé teszi, hogy a fogyatékossággal élő emberek éljenek emberi jogaikkal és az alapvető szabadságjogokkal;

a munkaerőpiacon való részvételnek a rugalmas foglalkoztatási rendszerek, a támogatott foglalkoztatás, a szociális gazdaság, az aktív befogadás és az olyan pozitív intézkedések révén történő előmozdítása, mint például a támogató szolgáltatások, a bértámogatások, a munkahelyek adaptációja, a támogató technológiák és a személyes segítségnyújtás, valamennyi fogyatékossággal élő személy számára jobb foglalkoztatási lehetőségeket fog eredményezni, és a termelékenységet is javítja;

c)	a fogyatékossággal élők számára jó hozzáférést kell biztosítani az oktatáshoz, és – adott esetben – egyedi intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek részt vehessenek az általános oktatási rendszerben;

d)	tovább kell fokozni a strukturális alapok – beleértve az Európai Szociális Alapot (ESZA) – felhasználását a fogyatékossággal élők foglalkoztatásának, képzésének és esélyegyenlőségének támogatásában;

e)	elő kell mozdítani a közös európai hozzáférhetőségi normák jelenleg is folyó kidolgozását, és bátorítani kell azok közbeszerzések keretében való alkalmazását;

f)	a közérdekű minőségi szolgáltatásokat – így például a szociális, egészségügyi és rehabilitációs szolgáltatásokat – Európa-szerte alkalmazott önkéntes minőségi keretrendszerek kidolgozása révén kell hozzáférhetővé tenni a fogyatékossággal élő személyek és családtagjaik számára;

g)	hozzáférhető információs és kommunikációs technológiák kifejlesztésével és a fogyatékossággal élő személyeket támogató technológiák révén – az e-integrációról szóló rigai nyilatkozattal összhangban – támogatni kell minden állampolgár befogadását az információs társadalomba;

h)	annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élők fogyasztókként léphessenek fel, javítani kell az általános termékekhez, szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférést;

i)	a fogyatékossággal élő személyek számára, amennyire csak ésszerűen lehetséges, garantálni kell az utasként őket megillető jogok teljes körű érvényesülését, és ezen jogaikat a vonatkozó európai közlekedési jog előmozdítása révén biztosítani kell;

j)	támogatni kell a fogyatékossággal élő személyek jogait a társadalomban való aktív részvételre, és adott esetben bátorítani kell az ellátó intézmények közösségi alapon működő alternatívákkal való fokozatos helyettesítését.

Hogy elkezdődjön egy, a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos jelenlegi, 2004–2010-es európai cselekvési tervet felváltó európai fogyatékossági stratégia kidolgozása, többek között az alábbiak révén:

a)	a 2008–2009-es európai cselekvési terv teljes végrehajtása;

b)	annak felmérése, hogy a nemzeti fellépések mennyiben tükrözik az Európai Közösség és a tagállamok által az ENSZ-egyezmény teljes körű európai szintű végrehajtására tett kötelezettségvállalást, és e célból a következetes, összehasonlítható nemzeti célok kitűzésének átgondolása.

Felkéri az Európai Unió intézményeit, hogy:

továbbra is tegyenek erőfeszítéseket a munkahelyekre pályázó személyek, köztük a fogyatékossággal élők egyenlő bánásmódnak és lehetőségeinek biztosítása érdekében. Ezenfelül támogatja az Európa Unió intézményeit, hogy tovább fejlesszék épületeik és létesítményeik hozzáférhetőségét.

A fogyatékossággal élőket és szervezeteiket az alábbiakra kéri fel:

1.	az egymás közötti koordináció folytatása a politikai döntéshozók igényeikről való tájékoztatása érdekében, valamint a különböző szakpolitikai lehetőségek feltárása és elemzése céljából;

2.	részvétel a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos európai cselekvési tervnek és az ENSZ-egyezménynek a Bizottsággal és a tagállamokkal együtt történő kialakításában és végrehajtásában.

Az érdekelt feleket az alábbiakra kéri fel:

1.	párbeszéd folytatása (ideértve a fogyatékossággal élőket és szervezeteiket, az állami hatóságokat és a szociális partnereket is) egymás szükségleteinek megértése és az egyetértésen alapuló megoldások létrehozása érdekében;

2.	a fogyatékossággal foglalkozó magas szintű uniós csoportban való részvételük által kínált lehetőségek felhasználása a fogyatékossággal kapcsolatos kérdések közösségi politikákba való folyamatos beépítésének fenntartására.

A jövőbeli elnökségeket az alábbiakra kéri fel:

a fogyatékossággal kapcsolatos európai emberi jogi megközelítés további erősítése, biztosítva ezáltal a fogyatékossággal élők átfogó társadalmi befogadását és esélyegyenlőségük teljes körű megvalósítását, továbbá e célból a Közösség, a tagállamok, a fogyatékossággal élők és szervezeteik, valamint az egyéb érdekeltek közötti párbeszéd és szoros együttműködés fenntartása.

(1) A 2000/78/EK irányelv (HL L 303., 2000.12.2., 16. o.).

(2) HL C 308., 2007.12.19., 1. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1672/2006/EK határozata (2006. október 24.) a Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program létrehozásáról (HL L 315., 2006.11.15., 1. o.).

26.3.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/5

A TANÁCS VÉLEMÉNYE

(2008. március 4.)

Spanyolország 2007–2010-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról

(2008/C 75/02)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG:

(1)	2008. március 4-én a Tanács megvizsgálta Spanyolország 2007–2010-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját (2).

(2)

Spanyolország az elmúlt tizenkét évben a tartós növekedés időszakát élte, ami átlagosan 3,75 %-ot jelentett és ezzel jóval a körülbelül 2 %-os euroövezeti átlag fölött volt. A tartósan alacsony reál-kamatlábak és a dinamikus demográfiai fejlemények erősítették a hazai keresletet és munkahelyeket teremtettek, valamint az ingatlanszektor példátlan növekedését eredményezték.

Az egymást követő munkaerő-piaci reformok lényegesen csökkentették továbbá a strukturális munkanélküliséget. Ezzel párhuzamosan számos egyensúlyi probléma alakult ki, vagy áll fenn továbbra is, például a külső hiány szélesedése, inflációs eltérés az euroövezettől, miközben a termelékenység növekedése következetesen alacsony maradt. Az államháztartás tekintetében a kilencvenes évek közepe óta sikeres, kiadásalapú konszolidációs folyamat zajlott, amely az államháztartás egyenlegét a GDP körülbelül 6 %-át kitevő hiányról 2000-re egyensúly-közeli pozícióba hozta, majd 2005-től kényelmes többletet ért el. A kilencvenes évek közepe óta az összes adóbevétel a GDP körülbelül 4,25 százalékpontjával emelkedett, amelyet a növekedés adóintenzív összetétele élénkített. A jövőben a népesség elöregedésének negatív hatása lehet az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára, főleg a nyugdíjkiadások növekvő nyomásának eredményeként.

(3)

A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a reál-GDP növekedése a 2007-es 3,8 %-ról átlagosan 3,1 %-ra lassul a programidőszak hátralévő részében. A jelenleg rendelkezésre álló információk (3) fényében ez a forgatókönyv a programidőszakban inkább kedvezőnek tűnik. 2008-ban az inflációs nyomás, az alacsonyabb növekedéssel kapcsolatos várakozások, valamint az ingatlanágazat alakulása várhatóan hat a szabadon felhasználható jövedelmek nagyságrendjére és a programban előirányzottnál alacsonyabb GDP-növekedés irányába mutat. A növekedés programban ismertetett összetétele is kedvező, különösen ami a házépítési ágazat kiigazítási pályáját illeti. Miközben a program a házépítés terén csak a beruházások növekedésének gyengülésével számol, a Bizottság szolgálatainak 2007. őszi előrejelzése szerint az ágazat visszaesése már 2008-ban megkezdődik, és 2009-ben az összes beruházás stagnál. A alacsonyabb szintű behozatalnak köszönhetően azonban a programhoz képest javulhatna a nettó export hozzájárulása a növekedéshez. Végül, a program inflációs előrejelzése az élelmiszer- és olajárakra vonatkozó legfrissebb információk fényében alacsonynak tűnik.

(4)

A Bizottság szolgálatainak 2007. őszi előrejelzése szerint az államháztartási többlet 2007-ben várhatóan a GDP 1,8 %-a lesz, szemben a stabilitási program előző változatában foglalt, a GDP 1 %-ának megfelelő célkitűzéssel. Az eltérés fele a 2006-os kedvező kiindulási helyzettel magyarázható. A másik fele a 2007-es bevételek vártnál magasabb növekedéséből ered, amit azonban részben ellensúlyozott a kiadások tervezettnél magasabb növekedése. A legújabb információk felvetik a GDP 2 %-át meghaladó, jobb végső eredmény lehetőségét a 2007-es bevételek tervezettnél még magasabb alakulása miatt, ami különösen a társasági nyereség komoly dinamizmusát tükröző közvetlen adókból származik. A vártnál jobb 2006-os költségvetési eredményt a 2006 végén aktualizált stabilitási programban megállapítotthoz képest ambiciózusabb költségvetési célok követésére fordították, bár a helyi önkormányzatok szintjén és regionális szinten volt túlköltekezés. A Tanács megállapítja, hogy a költségvetés végrehajtása 2007-ben nagyjából összhangban volt az eurocsoport költségvetési politikákról szóló, 2007. áprilisi iránymutatásaival.

(5)

A makrogazdasági és költségvetési stabilitás fenntartásának átfogó célján belül a stabilitási program aktualizált változata középtávú költségvetési célkitűzésként strukturális egyensúlyi pozíciót (ciklikus hatásoktól megtisztítva, egyszeri és átmeneti intézkedések nélkül) céloz meg, kényelmes tartalékkal. Az államháztartási többlet a tervek szerint a 2007-es 1,8 %-ról 2008-ra a GDP 1,2 %-ára csökken, majd stabil marad. 2008-ban a romlás a kiadási hányad csekély növekedéséből és a bevételi hányadnak a GDP 0,5 százalékpontját jelentő csökkenéséből ered. A közvetlen adók 2008-ban az alacsonyabb gazdasági növekedés és a 2007-es adóreform tovább érvényesülő hatása miatt várhatóan a GDP 0,25 százalékpontjával csökkennek. 2008 után a bevételi és kiadási hányad feltételezhetően nagyjából stabil marad. Az elsődleges többlet a tervek szerint a 2007-es 3,4 %-ról 2008-ra a GDP 2,7 %-ára csökken, majd ezután összességében stabil marad. A közös módszertannal összhangban számított strukturális egyenleg az előrejelzés szerint a 2007-es 2,25 %-ról némileg csökken, 2008-ban 1,75 %-ra, majd 2009-ben és 2010-ben növekszik, körülbelül 2 %-ra. Az előző programmal összehasonlítva az új változat a vártnál jobb 2007-es teljesítményre alapozva 2008-ra és 2009-re nagyjából hasonló makrogazdasági háttér mellett valamivel jobb célokat tűz ki.

(6)

A programban szereplő költségvetési előrejelzések kockázatai 2008-ban nagyjából kiegyensúlyozottnak tűnnek, 2009-ben és 2010-ben az eredmény az előre jelzettnél rosszabbul alakulhat. Különösen 2008-ban a valószínűleg alacsonyabb gazdasági növekedés hatását nagyjából ellensúlyozza a programban tervezettnél magasabb 2007-es bevételek kedvező hatása. Mindazonáltal a 2009-re és 2010-re vonatkozó optimista makrogazdasági feltételezéseket nem egyenlítik ki más tényezők, ami felveti az alacsonyabb költségvetési többletek kockázatát. A kevésbé növekvő társasági nyereség és az ingatlanpiac alapján különösen az adóbevételekkel kapcsolatos előrejelzések bizonyulhatnak optimistának. Másrészt viszont Spanyolország jó eredményeket tud felmutatni a költségvetési konszolidáció terén.

(7)

E kockázatértékelés alapján a program költségvetési irányvonala elégségesnek tűnik ahhoz, hogy a programidőszakban nagy biztonsági tartalékkal fenntartsák a középtávú költségvetési célkitűzést. Az aktualizált változatban szereplő költségvetési irányvonal a programidőszakban összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktummal. A Tanács megállapítja, hogy 2008-ra vonatkozóan összhangban van továbbá az eurocsoport költségvetési politikákról szóló, 2007. áprilisi iránymutatásaival is. A strukturális többlet előre jelzett gyengülése 2008-ban valószínűleg nem eredményez ciklust támogató irányvonalat, de részben tükrözi az adóbevételek csökkenését a GDP százalékában, amely a gazdaság lassulására és az ingatlanágazati fellendülés lanyhulására vezethető vissza.

(8)

Az államháztartás fenntarthatóságának tekintetében Spanyolország közepes kockázattal szembesül. Az elöregedő népesség költségvetésre gyakorolt hosszú távú hatása jóval meghaladja az EU átlagát, főként a GDP-arányos nyugdíjkiadásoknak a következő évtizedekben viszonylag jelentős növekedése miatt. A 2007-es költségvetési egyenleg, amely erős elsődleges többletet, valamint alacsony és csökkenő mértékű adóssághányadot mutat, hozzájárul a népesség elöregedése által okozott előre jelzett hosszú távú költségvetési hatás ellensúlyozásához. Ez azonban nem elegendő a jövőbeli kiadási nyomás teljes mértékű fedezéséhez. Az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok csökkentését középtávon magas elsődleges többlet fenntartásával és a nyugdíjkiadások jelentős növekedését megfékező további reformintézkedések végrehajtásával lehet elérni.

(9)

A stabilitási program teljes mértékben összhangban van a nemzeti reformprogram 2007. októberi végrehajtási jelentésével. Az aktualizált változat minőségileg értékeli a nemzeti reformprogram általános hatását a középtávú költségvetési stratégián belül, és elegendő információt nyújt néhány, a nemzeti reformprogramban előirányzott reform – például a kutatás-fejlesztés, oktatás és infrastruktúra – közvetlen költségvetési költségéről.

(10)	A programban meghatározott költségvetési stratégia nagyjából megfelel az országspecifikus átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásoknak és a lisszaboni stratégiával összefüggésben kiadott, az euroövezet tagállamainak szóló iránymutatásoknak a költségvetési politikák vonatkozásában.

(11)	Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program majdnem az összes előírt adatot tartalmazza, a nem kötelező adatok részben hiányoznak (4).

Az általános következtetés szerint a középtávú költségvetési egyenleg szilárd, a középtávú költségvetési célkitűzést meghaladó magas államháztartási többlettel és viszonylag alacsony adósságállománnyal. Mindazonáltal a gazdasági növekedésre vonatkozó optimista feltételezéseket, és az ingatlanágazat fellendülésének végét figyelembe véve az államháztartási bevétel előrejelzése magasnak bizonyulhat. Ebben az összefüggésben az erős költségvetési pozíció fenntartásához és a közepes kockázattal szembesülő államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához alapvető annak gondos értékelése, hogy milyen hatást gyakorol az államháztartás egyenlegére a tartós adócsökkentés és/vagy a kiadások növekedése. A nagy külső egyensúlytalanság, az ingatlanágazat szűkülése és az euroövezettől való inflációs eltérés fényében a termelékenységet erősítő kiadási tételek, mint a kutatás-fejlesztés, az infrastruktúra és az oktatás, előmozdítása fontos a gazdaság zavartalan kiigazításának megalapozásához.

A fenti értékelés alapján Spanyolországot felkérik, hogy az erős költségvetési pozíció fenntartásával további intézkedésekkel javítsa az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát, hogy a jövőben fékezze az elöregedésnek a kiadási programokra gyakorolt hatását.

Spanyolországot arra is felkérik, hogy javítsa a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexben meghatározott benyújtási határidejének való megfelelést.

A kulcsfontosságú makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása

		2006	2007	2008	2009	2010
Reál-GDP (%-os változás)	SP 2007. december	3,9	3,8	3,1	3,0	3,2
	BIZ 2007. november	3,9	3,8	3,0	2,3	n.a.
	SP 2006. december	3,8	3,4	3,3	3,3	n.a.
HICP-infláció (%)	SP 2007. december (8)	3,4	2,7	3,3	2,7	2,8
	BIZ 2007. november	3,6	2,6	2,9	2,7	n.a.
	SP 2006. december (8)	3,5	2,7	2,6	2,5	n.a.
Kibocsátási rés (5) (a potenciális GDP %-ában)	SP 2007. december	– 1,1	– 0,9	– 1,4	– 1,9	– 1,6
	BIZ 2007. november (6)	– 0,6	– 0,5	– 0,9	– 1,8	n.a.
	SP 2006. december	– 0,9	– 1,2	– 1,5	– 1,6	n.a.
A külfölddel szembeni nettó hitelnyújtás/hitelfelvétel (a GDP %-ában)	SP 2007. december	– 8,1	– 9,0	– 8,9	– 8,8	– 8,7
	BIZ 2007. november	– 8,1	– 8,7	– 9,1	– 9,3	n.a.
	SP 2006. december	– 7,5	– 8,2	– 8,4	– 8,7	n.a.
Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában)	SP 2007. december	1,8	1,8	1,2	1,2	1,2
	BIZ 2007. november	1,8	1,8	1,2	0,6	n.a.
	SP 2006. december	1,4	1,0	0,9	0,9	n.a.
Elsődleges egyenleg (a GDP %-ában)	SP 2007. december	3,4	3,4	2,7	2,6	2,6
	BIZ 2007. november	3,5	3,4	2,7	2,1	n.a.
	SP 2006. december	3,0	2,5	2,3	2,2	n.a.
Ciklikusan kiigazított egyenleg (5) (a GDP %-ában)	SP 2007. december	2,3	2,2	1,8	2,0	1,9
	BIZ 2007. november	2,1	2,0	1,6	1,4	n.a.
	SP 2006. december	1,8	1,5	1,6	1,6	n.a.
Strukturális egyenleg (7) (a GDP %-ában)	SP 2007. december	2,3	2,2	1,8	2,0	1,9
	BIZ 2007. november	2,1	2,0	1,6	1,4	n.a.
	SP 2006. december	1,8	1,5	1,6	1,6	n.a.
Bruttó államadósság (a GDP %-ában)	SP 2007. december	39,7	36,2	34,0	32,0	30,0
	BIZ 2007. november	39,7	36,3	34,6	33,0	n.a.
	SP 2006. december	39,7	36,6	34,3	32,2	n.a.
Stabilitási program (SP); a Bizottság szolgálatainak 2007. őszi gazdasági előrejelzései (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

(1) HL L 209., 1997.8.2., 1. o. A 1055/2005/EK rendelettel (HL L 174., 2005.7.7., 1. o.) módosított rendelet. Az ebben a szövegben említett dokumentumok az alábbi weboldalon érhetők el:

http://ec.europa.eu/economy_finance/about/activities/sgp/main_en.htm

(2) Az aktualizált programot több mint 3 héttel a magatartási kódexben meghatározott december 1-jei határidő után nyújtották be.

(3) Az értékelés mindenekelőtt a Bizottság szolgálatainak 2007. őszi előrejelzését és Bizottságnak a nemzeti reformprogram 2007. októberi végrehajtási jelentéséről szóló értékelését veszi figyelembe.

(4) Hiányzik különösen az 1b. táblázat (az árak alakulása) 3. pontja (HICP), az 1c. táblázat (munkaerő-piaci változások) 6. pontja (a munkavállalók javadalmazása), valamint a közkiadások funkció szerinti osztályozására vonatkozó adatok.

(5) Kibocsátási rések és ciklikus hatásoktól megtisztított egyenlegek a programok szerint, ahogy a Bizottság szolgálatai a programokban szereplő információk alapján újraszámították.

(6) A 2006–2009 közötti időszakra vonatkozóan 3,5 %-os, 3,7 %-os, 3,4 %-os és 3,2 %-os becsült potenciális növekedés alapján.

(7) Nincsenek egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések a legutóbbi programban és a Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzésében.

(8) A magánfogyasztás deflátora.

Forrás:

Stabilitási program (SP); a Bizottság szolgálatainak 2007. őszi gazdasági előrejelzései (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

26.3.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/12

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2008. március 25.

(2008/C 75/05)

1 euro=

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,5569
JPY	Japán yen	155,90
DKK	Dán korona	7,4597
GBP	Angol font	0,78105
SEK	Svéd korona	9,4190
CHF	Svájci frank	1,5728
ISK	Izlandi korona	118,15
NOK	Norvég korona	8,0865
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,455
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	256,49
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6965
PLN	Lengyel zloty	3,5310
RON	Román lej	3,7165
SKK	Szlovák korona	32,663
TRY	Török líra	1,9409
AUD	Ausztrál dollár	1,7036
CAD	Kanadai dollár	1,5870
HKD	Hongkongi dollár	12,1126
NZD	Új-zélandi dollár	1,9376
SGD	Szingapúri dollár	2,1527
KRW	Dél-Koreai won	1 522,65
ZAR	Dél-Afrikai rand	12,5875
CNY	Kínai renminbi	10,9680
HRK	Horvát kuna	7,2602
IDR	Indonéz rúpia	14 300,13
MYR	Maláj ringgit	4,9782
PHP	Fülöp-szigeteki peso	64,425
RUB	Orosz rubel	36,8680
THB	Thaiföldi baht	49,042
BRL	Brazil real	2,7034
MXN	Mexikói peso	16,6464

(1)

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

26.3.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/13

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2008. március 20.

(2008/C 75/06)

1 euro=

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,5423
JPY	Japán yen	153,2
DKK	Dán korona	7,4598
GBP	Angol font	0,7783
SEK	Svéd korona	9,4121
CHF	Svájci frank	1,5632
ISK	Izlandi korona	121,56
NOK	Norvég korona	8,1178
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,491
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	258,19
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6963
PLN	Lengyel zloty	3,5368
RON	Román lej	3,731
SKK	Szlovák korona	32,774
TRY	Török líra	1,9237
AUD	Ausztrál dollár	1,7087
CAD	Kanadai dollár	1,5817
HKD	Hongkongi dollár	11,9983
NZD	Új-zélandi dollár	1,9458
SGD	Szingapúri dollár	2,1427
KRW	Dél-Koreai won	1 557,11
ZAR	Dél-Afrikai rand	12,5545
CNY	Kínai renminbi	10,8757
HRK	Horvát kuna	7,261
IDR	Indonéz rúpia	14 243,14
MYR	Maláj ringgit	4,9014
PHP	Fülöp-szigeteki peso	63,697
RUB	Orosz rubel	36,728
THB	Thaiföldi baht	48,313
BRL	Brazil real	2,6853
MXN	Mexikói peso	16,5373

(1)

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

26.3.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/15

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése a COMP/E-1/38.823 – Felvonók és mozgólépcsők ügyben folytatott eljárásról

(az egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i 2001/462/EK, ESZAK bizottsági határozat 15. és 16. cikke alapján – HL L 162., 2001.6.19., 21. o.)

(2008/C 75/08)

A határozattervezettel kapcsolatban az ügy során a következő észrevételek merültek fel:

Az eset összefoglalása

A jelenlegi ügyet egy 2003 nyarán érkezett bejelentés alapján indították. A bejelentő arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az Európai Unió négy fő felvonó- és mozgólépcső szállítója kartelltevékenységet folytat.

2004. januártól kezdődően a 17. rendelet 14. cikkének (3) bekezdése alapján számos országban – eredetileg Belgiumban és Németországban, később pedig Luxemburgban és Hollandiában – vizsgálatot folytattak. E vizsgálatok és a kartellügyekben a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló közlemény (engedékenységi közlemény) szerinti kérelmek nagy száma bizonyítékot szolgáltatott a Bizottságnak azzal kapcsolatban, hogy megállapodások és összehangolt magatartások útján sor került az EK-Szerződés 81. cikke (1) bekezdésének megsértésére. A kifogásközlésben leírt tényeket a határozattervezet egyik címzettje sem vitatta.

Az eljárás kezdete, az aktába való betekintés, a szóbeli meghallgatás jogáról való lemondás

2005. október 7-én a Bizottság kifogásközlést küldött a következő vállalkozásoknak: KONE Belgium S.A., KONE GmbH, KONE Luxembourg S.A.R.L., KONE BV Liften en Roltrappen, KONE Corporation (a továbbiakban együttesen: KONE), N.V. OTIS S.A., Otis GmbH & Co. OHG, General Technic-Otis S.A.R.L., General Technic S.A.R.L., Otis BV, Otis Elevator Company (a továbbiakban együttesen: OTIS), Schindler S.A./N.V., Schindler Deutschland Holding GmbH, Schindler S.A.R.L., Schindler Liften BV, Schindler Holding Ltd (a továbbiakban együttesen: Schindler), ThyssenKrupp Liften Ascenseurs N.V./S.A., ThyssenKrupp Aufzüge GmbH, ThyssenKrupp Fahrtreppen GmbH, ThyssenKrupp Ascenseurs Luxembourg S.A.R.L., ThyssenKrupp Liften BV, ThyssenKrupp Elevator AG és ThyssenKrupp AG (a továbbiakban együttesen: ThyssenKrupp), Mitsubishi Elevator Europe BV, United Technologies Corporation, valamint két másik vállalkozás.

A vállalkozások DVD-n, másolat(ok) formájában megkapták a Bizottság vizsgálati aktáját. Az engedékenységi közlemény alkalmazásáért folyamodók által benyújtott szóbeli közlésekkel kapcsolatos dokumentumokba a Bizottság épületeiben lehetett betekinteni.

A kifogásközlés összes címzettje írásban juttatta el észrevételeit a Bizottság által emelt kifogásokkal kapcsolatban.

A kifogásközlés egyik címzettje sem kérte a szóbeli meghallgatást, ennélfogva ebben az ügyben erre nem került sor.

A felek által kifogásolt eljárási kérdések

A jelen határozattervezetet megelőző eljárás folyamán számos eljárási kifogást nyújtottak be, kiemelve a következőket:

—

A kifogásközlésre adott válasz határideje

A kifogásközlés legtöbb címzettje kérte a válaszadásra adott határidő (a DVD megérkezésétől számított két hónap) meghosszabbítását. A szóban forgó vállalatok számára az egyéni kérelmeiket alátámasztó okok helytállóságának megfelelően, 2006. február 21. és 27. között jelöltem ki új határidőt.

—

Egyetlen kifogásközlés készítése és a bizottsági akta felépítése

Az illetékes bizottsági szolgálat úgy határozott, hogy az ügyben érintett vállalkozásoknak egyetlen kifogásközlést küld, amely a vizsgálat tárgyát képező összes országgal foglalkozik, tekintet nélkül arra, hogy a szóban forgó vállalkozás az összes országban és leírt gyakorlatban részt vett-e. A Bizottság ezenfelül úgy határozott, hogy a kifogásközlés minden címzettjének hozzáférést biztosít a teljes aktához (minden országgal és gyakorlattal kapcsolatban, kivéve az üzleti titkokat vagy az egyéb bizalmas információt). A feleknek lehetőséget biztosítottak, hogy a hozzáférés ilyen alapon történő biztosítása előtt kifejezzék véleményüket a meghallgatási tisztviselőnek.

A United Technologies Corporation, a Schindler, az OTIS és a ThyssenKrupp szerint a Bizottságnak elhatárolt és különálló kifogásközlést kellett volna küldenie a címzetteknek a különböző országokban alkotott kartellekben való részvételüknek megfelelően, valamint másképpen kellett volna felépítenie az aktát, figyelembe véve, hogy a Bizottság különálló, nemzeti piacokat érintő jogsértést feltételezett, nem pedig egy páneurópai kartell létezését. Véleményük szerint azoknak a vállalkozásoknak, amelyeket egy országban elkövetett jogsértéssel vádoltak meg, csak a szóban forgó országra vonatkozó akta dokumentumaihoz kellene hozzáférnie. Ezenfelül azon a nézeten voltak, hogy a más országban lévő kartellben részt vevő, a kifogásközlés címzettjei közt szereplőknek nem fűződött jogos érdeke a bizottsági akta összes dokumentumába való betekintéshez. Más felek eltérő véleményen voltak.

Válaszomban figyelembe vettem, hogy az illetékes bizottsági szolgálat bizonyos szabadságot élvez annak eldöntésekor, hogy az egymással kapcsolatban állónak ítélt jogsértéseket közösen vizsgálja ki. Tájékoztattam a feleket, hogy amennyiben léteznek olyan objektív okok, amelyek az illetékes bizottsági szolgálatot arra a következtetésre vezethették volna, hogy a vizsgált versenyellenes magatartás átfogó és alapos elemzése megköveteli a földrajzi piacokra való lebontást, akkor elfogadom az észrevételüket. A vizsgálati módszer, a feltételezett jogsértések természete és a vállalkozások alapos ellenőrzése után úgy tűnt számomra, hogy elegendően indokolt abból kiindulni, hogy a szóban forgó különböző piacokon elkövetett feltételezett jogsértések kellő mértékben összefüggtek ahhoz, hogy közös vizsgálat tárgyát képezzék. A különleges tényezők fényében úgy ítéltem meg, hogy az illetékes bizottsági szolgálat megfelelően cselekedett, amikor az ideiglenes következtetés (mely szerint a jogsértések négy különálló nemzeti kartellt képeznek) levonása után közös vizsgálat lefolytatása mellett döntött.

Az aktába való betekintést illetően úgy vélem, hogy a Közösségek versenyjoga és a Közösség bíróságainak joggyakorlata megfelelően biztosítja a vállalkozások bizalmasnak minősített információjának védelmét, és biztosította a vállalkozásokat arról, hogy bármely olyan információ, amelynek nyilvánosságra hozása jelentős és súlyos kárt okozna, különleges védelmet élvez a közigazgatási eljárások során. Ezt az elvet a jelen ügy során is tiszteletben tartották.

—

Egyéb dokumentumokba való betekintés

A KONE kérelmezte, hogy további dokumentumokba is betekinthessen, többek között az első vizsgálatokat elindító, a Bizottsághoz érkezett bejelentés részletesebb összefoglalójába, valamint a németországi vizsgálatok előkészítéséhez kapcsolódó belső bizottsági dokumentumba. Ezen dokumentumok segítségével kívánták bizonyítani, hogy a Bizottság engedékenységi közleményének értelmében teljes mentesség illeti meg őket.

A bejelentést illetően a Bizottságnak kötelessége, hogy gondoskodjon a bejelentő személyazonosságának védelméről a megtorló intézkedések elkerülése végett (1). Különösen azokban az esetekben, ahol nagyvállalatoknál folytatnak vizsgálatot a versenyjog feltételezett megsértése miatt, a Bizottságnak kötelessége, hogy megvédje a visszaélést jelentő személyt a személyazonosságának esetleges nyilvánosságra kerülése esetén várható kemény reakcióktól. Ennek megfelelően – bár azonosítottam néhány bekezdést, amelyeket nézetem szerint a KONE megkaphat a bejelentő névtelenségének veszélyeztetése nélkül, és amelyeket ezt követően hozzáférhetővé tettek – jóváhagytam az illetékes bizottsági szolgálat döntését, hogy ebben az ügyben nem engedélyezi az eredeti bejelentésbe történő betekintést.

A belső dokumentumokba való betekintés kérelmével kapcsolatban az ítélkezési gyakorlat, valamint a Bizottság aktájába való betekintés szabályairól szóló bizottsági közlemény alapján a Bizottság belső dokumentumai elvben nem hozzáférhetőek. Nézetem szerint egy vállalkozás puszta állítása, mely szerint belső dokumentumok hasznosak lehetnének a védelme előkészítéséhez, nem szolgáltathat alapot arra, hogy a Bizottság köteles legyen hozzáférhetővé tenni e dokumentumokat. Ellenkező esetben a belső adatok hozzáférhetetlenségének elvét megváltoztatnák, és ezzel súlyosan sértenék a Bizottság belső megfontolásainak titokban tartásához fűződő jogos érdeket. Úgy gondolom, hogy inkább a bizottsági szolgálatoknak kell azonosítania, és – megfelelően indokolt kérelem alapján – egyeztetnie a meghallgatási tisztviselővel, hogy a Bizottság belső dokumentumai tartalmaznak-e olyan tényszerű bizonyítékot, amely elengedhetetlenül fontos valamelyik fél védelméhez. Az ellenőrzés után úgy találtam, hogy ebben az esetben ez a feltétel nem állt fenn. Ennek megfelelően a betekintést nem engedélyezték.

A határozattervezet

A határozattervezet már nem tartalmazza a két másik vállalkozás elleni kifogásokat. A kifogásközlés egyéb címzettjeit illetően helyesbítettek néhány kisebb számítási hibát, ez azonban nem befolyásolta a jogsértés kezdő és záró dátumát (kivéve az OTIS hollandiai kartellben történő részvételét illetően, mely esetben a kezdő dátumot későbbre tették).

A Bizottságnak benyújtott határozattervezet csak olyan kifogásokat tartalmaz, amelyek esetében a feleknek lehetőségük volt álláspontjuk kifejtésére.

A fentiek alapján megállapítom, hogy a felek meghallgatáshoz való jogát ebben az ügyben teljes mértékben tiszteletben tartották.

Brüsszel, 2007. február 12.

Karen WILLIAMS

(1) A Bíróságnak a 145/83. sz. Stanley George Adams kontra Bizottság ügyben 1985. november 7-én hozott ítélete (EBHT. 1985., 3539. o.), valamint a Bizottság aktájába való betekintés szabályairól szóló, 2005. december 13-i bizottsági közlemény (19) bekezdése.

26.3.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/19

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2007. február 21.)

az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 81. cikke szerinti eljárásról

(Ügyszám COMP/E-1/38.823 – Felvonók és mozgólépcsők)

(az értesítés a C(2007) 512 végleges dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(2008/C 75/10)

I. A JOGSÉRTÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA

Bevezetés

A határozat címzettjei: KONE Belgium S.A., KONE GmbH, KONE Luxembourg S.A.R.L., KONE B.V. Liften en Roltrappen, KONE Corporation (a továbbiakban: KONE), Mitsubishi Elevator Europe B.V., N.V. OTIS S.A., Otis GmbH & Co. OHG, General Technic-Otis S.A.R.L., General Technic S.A.R.L., Otis B.V., Otis Elevator Company, United Technologies Corporation (a továbbiakban: Otis), Schindler S.A./N.V., Schindler Deutschland Holding GmbH, Schindler S.A.R.L., Schindler Liften B.V., Schindler Holding Ltd (a továbbiakban: Schindler), ThyssenKrupp Liften Ascenseurs N.V./S.A., ThyssenKrupp Aufzüge GmbH, ThyssenKrupp Fahrtreppen GmbH, ThyssenKrupp Ascenseurs Luxembourg S.A.R.L., ThyssenKrupp Liften B.V., ThyssenKrupp Elevator AG és ThyssenKrupp AG (a továbbiakban: ThyssenKrupp).

A címzettek a Szerződés 81. cikkének négy különálló, de egymással kapcsolatban lévő egyetlen és folyamatos megsértését követték el Belgiumban, Németországban, Luxemburgban és Hollandiában a felvonók és mozgólépcsők piacán. A négy jogsértés mindegyike egy fent megnevezett tagállam teljes területére terjedt ki.

Az eljárás

A Bizottság saját kezdeményezésére (hivatalból) 2004 elején vizsgálatot indított a tudomására hozott információ alapján. Három elvégzett vizsgálat (Belgium és Németország: 2004. január; Belgium, Németország és Luxemburg: 2004. március, valamint Hollandia: 2004. április) és a 2002. évi engedékenységi közlemény alapján benyújtott engedékenységi kérelmek nagy száma megerősítette, hogy Belgium, Németország, Luxemburg és Hollandia területén léteztek kartellek. A jogsértések mind az új üzembe helyezésekre, mind a szolgáltatásokra kiterjedtek, kivéve Németországban, ahol a bizonyítékokból arra lehet következtetni, hogy csak az új üzembe helyezéseket érintették.

A négy kartell mutatott bizonyos közös elemeket, például:

—	a KONE, az Otis, a Schindler és a ThyssenKrupp vállalat mind a négy tagállamban részt vett a jogsértésekben,

—	a kartell ugyanazokra a termékekre és szolgáltatásokra terjedt ki a szóban forgó tagállamokban, kivéve Németországot, ahol – a Bizottság tudomása szerint – a szolgáltatások nem képezték a kartellmegállapodások közvetlen részét,

—	a jogsértésben (és a kartellekben) részt vevő leányvállalatok felelős vezetői gyakran egyidejűleg vagy folyamatosan több tagállamért is viselték a felelősséget,

—	a Bizottság által vizsgált jogsértés időszaka nagyrészt azonos volt, bár nem egyezett meg teljesen minden esetben,

—

a felvonók és mozgólépcsők értékesítésére és üzembe helyezésére vonatkozó projektek elosztási módszere legalább néhány, ha nem minden érintett tagállamban nagyon hasonló, néhány esetben azonos volt (például a piacszabályozás és a vevőelosztás elve, a felosztott piacon érvényes „status quo” megőrzése, a találkozók felépítése, a kompenzációs sémák, a projektlisták használata stb.),

—	a felvonók és mozgólépcsők értékesítésére és üzembe helyezésére vonatkozó projektek úgynevezett projektlistákon keresztül történő elosztásának módszere minden érintett tagállamban hasonló (ha nem azonos) volt, kivéve Hollandiát, ahol a Bizottságnak nincs tudomása használatban lévő projektlistákról,

—

a karbantartási és felújítási projektek elosztási módszere Belgiumban, Luxemburgban és Hollandiában nagyon hasonló, néhány esetben azonos volt (például a vevőelosztás szabályozásának alapelvei, a kapcsolatok létrehozása és fenntartása, a vállalkozások kommunikációs módszerei és a kompenzációs sémák).

5.	A kifogásközlést 2005. októberében megküldték a feleknek. A kifogásközlés címzettjei nem kérelmezték a szóbeli meghallgatást.

A kartellek működése

A határozat által érintett jogsértés időszaka:

—	Belgium: 1996. május 9-től2004. január 29-ig

—	Németország: 1995. augusztus 1-jétől2003. december 5-ig

—	Luxemburg: 1995. december 7-től2004. március 9-ig, valamint

—	Hollandia: 1998. április 15-től2004. március 5-ig.

A következő jogsértéseket követték el egy, több vagy mindegyik szóban forgó tagállamban:

—	a felvonók és mozgólépcsők értékesítésének és üzembe helyezésének felosztásáról történő megállapodás,

—	megállapodás a felvonók és mozgólépcsők értékesítésére és üzembe helyezésére szolgáló, nyilvános és zártkörű pályázati felhívásoknak, valamint egyéb szerződéseknek a vállalkozások előre megállapított eladási részesedésével összhangban történő felosztásáról,

—	megállapodás a felvonók, illetve mozgólépcsők értékesítésére és üzembe helyezésére szolgáló projekteknek a meglévő ügyfélkapcsolatok tiszteletben tartásával történő felosztásáról,

—	megállapodás arról, hogy a már működő felvonók és mozgólépcsők karbantartási szerződéseire vonatkozóan nem versenyeznek egymással, valamint az e szerződésekre történő ajánlattételről,

—	megállapodás arról, hogy az új felvonók és mozgólépcsők karbantartási szerződéseire vonatkozóan nem versenyeznek egymással, valamint az e szerződésekre történő ajánlattételről, valamint

—	megállapodás arról, hogy nem versenyeznek egymással a felújítási szerződések terén.

A jogsértés fő jellegzetességei közé tartozott a kereskedelmi szempontból fontos és bizalmas piaci és céges (belső) információk – beleértve az ajánlattétel mintáit és az árakat – cseréje. A résztvevők rendszeresen találkoztak annak érdekében, hogy megállapodjanak a fenti korlátozásokban, valamint ellenőrizték azok végrehajtását a nemzeti piacokon. Bizonyított, hogy a vállalkozások tudatában voltak tevékenységük törvénytelen voltának, és intézkedéseket tettek arra, hogy az ne derüljön ki; alkalmazottaik bárokban és éttermekben találkoztak, vidékre vagy akár külföldre utaztak, valamint feltöltőkártyás mobiltelefonokat használtak a nyomon követés elkerülése érdekében.

II. BÍRSÁGOK

Súlyosság

8.	A jogsértések súlyosságukat, piacra gyakorolt hatásukat és területi hatályukat tekintve nagyon súlyosnak minősülnek.

Megkülönböztetett bánásmód

9.	A vállalkozásokat – viszonylagos fontosságuknak megfelelően – különböző kategóriákba sorolták, figyelembe véve a piacok minden vállalkozójának sajátos súlyát és a piacra kifejtett tényleges hatását.

10.

A vállalkozások érintett piacra gyakorolt viszonylagos fontosságának összehasonlításához a Bizottság a vállalkozások belgiumi, németországi, luxemburgi és hollandiai forgalmát vette alapul. Az összehasonlítás az egyes országok piacán a jogsértés fennállásának utolsó teljes évében elért termékforgalom alapján készült. Az utolsó teljes év a négy jogsértés tekintetében mindegyik vállalkozás számára 2003 volt, kivéve a németországi Schindlert, amely 2000-ben kilépett a kartellből, ezért esetében ezt tekintik referenciaévnek.

11.

A belgiumi jogsértés tekintetében a Schindler és a KONE az első, az Otis a második, a ThyssenKrupp pedig a harmadik kategóriába került. A németországi jogsértés tekintetében a KONE, az Otis és a ThyssenKrupp egy kategóriát alkot. A Schindler törvényellenes magatartása a mozgólépcsőkre korlátozódott, ezenfelül 2000-ben kilépett a kartellből, ezért külön kategóriát képez. A luxemburgi jogsértés tekintetében az Otis és a Schindler egy kategóriába, a Kone és a ThyssenKrupp egy másik kategóriába sorolódott. Végezetül, a hollandiai jogsértés tekintetében a KONE az első, az Otis a második, a Schindler pedig a harmadik kategóriába került. A ThyssenKruppot és a Mitsubishit a negyedik kategóriába sorolták.

Kellő elrettentő hatás

12.	Annak érdekében, hogy a bírság összegét olyan szinten szabják meg, hogy az kellő elrettentő hatással bírjon, a Bizottság szorzótényezőt alkalmaz a kiszabott bírságokra.

13.	Világméretű forgalmukat tekintve a ThyssenKrupp és az Otis a többi címzettnél sokkal nagyobb vállalkozások. Ennek megfelelően – és a korábbi határozatokkal összhangban – a Bizottság a ThyssenKrupp és az Otis esetében helyénvalónak tartotta a kiszabott bírság felszorzását.

A bírság növelése az időtartam következtében

14.	Az egyes jogalanyok jogsértésének időtartama alapján egyedi szorzótényezőket is alkalmaztak.

Súlyosító körülmények

15.

Úgy ítélték, hogy a ThyssenKrupp ismételt jogsértést követett el, mivel (a két vállalkozás 1999-es összefonódása előtt) a Krupp, illetve a Thyssen által ellenőrzött vállalkozások az ötvözeti felárral (1) kapcsolatos kartelltevékenységek miatt már korábban is voltak bizottsági határozatok címzettjei. Az a tény, hogy a vállalkozások ugyanabban vagy egyéb üzletágban ugyanazt a magatartást követték el, azt mutatja, hogy a korábbi büntetések nem ösztönözték őket magatartásuk megváltoztatására. Ez súlyosító körülménynek számít, és indokolja a ThyssenKruppra kiszabott bírság alapösszegének növelését.

A 2002. évi engedékenységi közlemény alkalmazása

16.	A KONE, az Otis, a ThyssenKrupp és a Schindler engedékenységi kérelmet nyújtott be. A vizsgálat különböző szakaszaiban együttműködtek a Bizottsággal, hogy részesüljenek az engedékenységi közleményben biztosított kedvező elbánásban.

8. pont a) alpont – Mentesség

17.	Az Otis az engedékenységi közlemény 8. pontjának a) alpontja értelmében teljes mentességet kapott a hollandiai kartell ügyével kapcsolatban, mivel lehetővé tette a Bizottságnak, hogy vizsgálatot folytasson Hollandiában.

8. pont b) alpont – Mentesség

18.	A belgiumi és luxemburgi jogsértések tekintetében a KONE bejelentése tette lehetővé a Bizottság számára annak megállapítását, hogy megsértették a Szerződés 81. cikkét. Ennek következtében a KONE a bírság alóli teljes mentességet kapott a belgiumi és luxemburgi jogsértések ügyében.

23. pont b) alpont, első francia bekezdés (30–50 %-os csökkentés)

19.

Az Otis által a belgiumi és luxemburgi kartellekkel kapcsolatban benyújtott bizonyítékok jelentős hozzáadott értéket képviselnek a Bizottság birtokában lévő bizonyítékokhoz képest, erősítve ezzel a Bizottságnak a jogsértést bizonyító képességét. Az Otis az első olyan vállalkozás, amely teljesítette az engedékenységi közlemény 21. pontját, így mindkét jogsértés tekintetében 40 %-kal csökkentették a bírság összegét. Hasonlóképpen jelentős hozzáadott értéket képviselt az engedékenységi közlemény értelmében a KONE németországi kartellel, valamint a ThyssenKrupp hollandiai kartellel kapcsolatos bejelentése. Ez a két vállalkozás teljesítette elsőként az engedékenységi közlemény 21. pontját a kartellek tekintetében, ezért a Bizottság a KONE számára a németországi jogsértéssel kapcsolatban a bírság 50 %-os, míg a ThyssenKrupp számára a hollandiai jogsértéssel kapcsolatban 40 %-os csökkentést engedélyezett.

23. pont b) alpont, második francia bekezdés (20–30 %-os csökkentés)

20.

Az Otis által a németországi kartellel kapcsolatban benyújtott bizonyítékok jelentős hozzáadott értéket képviselnek a Bizottság birtokában lévő bizonyítékokhoz képest, erősítve ezzel a Bizottságnak a németországi jogsértést bizonyító képességét. Az Otis a második vállalkozás, amely teljesítette az engedékenységi közlemény 21. pontját, így a jogsértés tekintetében 25 %-kal csökkentették a bírság összegét. Hasonlóképpen jelentős hozzáadott értéket képviselt az engedékenységi közlemény értelmében a ThyssenKrupp belgiumi jogsértéssel kapcsolatos bejelentése. A ThyssenKrupp a második vállalkozás, amely teljesítette az engedékenységi közlemény 21. pontját, így a belgiumi jogsértés tekintetében 20 %-kal csökkentették a bírság összegét.

23. pont b) alpont, harmadik francia bekezdés (20 %-os csökkentés)

21.

A Schindler által a németországi kartellel kapcsolatban benyújtott bizonyítékok jelentős hozzáadott értéket képviselnek a Bizottság birtokában lévő bizonyítékokhoz képest, erősítve ezzel a Bizottságnak a németországi jogsértést bizonyító képességét. A Schindler a harmadik vállalkozás, amely teljesítette az engedékenységi közlemény 21. pontját, így a németországi jogsértés tekintetében 15 %-kal csökkentették a bírság összegét.

III. HATÁROZAT

22.

Az alábbi vállalkozások megsértették a Szerződés 81. cikkét a következő tevékenységek által: pályázati kiírások és egyéb szerződések egymás közötti elosztása Belgium, Németország, Luxemburg és Hollandia területén, a piacfelosztás és árrögzítés céljával, bizonyos esetekben kompenzációs mechanizmusról történő megegyezés, az értékesítési mennyiséggel és az árakkal kapcsolatos adatok cseréje, valamint rendszeres találkozók és egyéb kapcsolatok a fenti korlátozások végrehajtása és az azokról történő megegyezés céljával.

Belgiumban:

a)	Kone Corporation és KONE Belgium S.A., 1996. május 9-től2004. január 29-ig;

b)	United Technologies Corporation, Otis Elevator Company és N.V. OTIS S.A., 1996. május 9-től2004. január 29-ig;

c)	Schindler Holding Ltd és Schindler S.A./N.V., 1996. május 9-től2004. január 29-ig; valamint

d)	ThyssenKrupp AG, ThyssenKrupp Elevator AG és ThyssenKrupp Liften Ascenseurs N.V./S.A., 1996. május 9-től2004. január 29-ig.

Németországban:

e)	Kone Corporation és KONE GmbH, 1995. augusztus 1-jétől2003. december 5-ig;

f)	United Technologies Corporation, Otis Elevator Company és Otis GmbH & Co. OHG, 1995. augusztus 1-jétől2003. december 5-ig;

g)	Schindler Holding Ltd és Schindler Deutschland Holding GmbH, 1995. augusztus 1-jétől2000. december 6-ig; valamint

h)	ThyssenKrupp AG, ThyssenKrupp Elevator AG, ThyssenKrupp Aufzüge GmbH és ThyssenKrupp Fahrtreppen GmbH, 1995. augusztus 1-jétől2003. december 5-ig.

Luxemburgban:

i)	Kone Corporation és KONE Luxembourg S.A.R.L., 1995. december 7-től2004. január 29-ig;

j)	United Technologies Corporation, Otis Elevator Company, N.V. Otis S.A., General Technic-Otis S.A.R.L. és General Technic S.A.R.L., 1995. december 7-től2004. március 9-ig;

k)	Schindler Holding Ltd és Schindler S.A.R.L., 1995. december 7-től2004. március 9-ig; valamint

l)	ThyssenKrupp AG, ThyssenKrupp Elevator AG és ThyssenKrupp Ascenseurs Luxembourg S.A.R.L., 1995. december 7-től2004. március 9-ig.

Hollandiában:

m)	Kone Corporation és KONE B.V. Liften en Roltrappen, 1999. június 1-jétől2004. március 5-ig;

n)	United Technologies Corporation, Otis Elevator Company és Otis B.V., 1998. április 15-től2004. március 5-ig;

o)	Schindler Holding Ltd és Schindler Liften B.V., 1999. június 1-jétől2004. március 5-ig;

p)	ThyssenKrupp AG és ThyssenKrupp Liften B.V., 1998. április 15-től2004. március 5-ig; valamint

q)	Mitsubishi Elevator Europe B.V., 2000. január 11-től2004. március 5-ig.

23.

Az előző preambulumbekezdésben említett jogsértésekre az alábbi bírságokat szabtuk ki:

Belgiumban:

a)	Kone Corporation és KONE Belgium S.A., egyetemlegesen: 0 EUR;

b)	United Technologies Corporation, Otis Elevator Company és N.V. OTIS S.A., egyetemlegesen: 47 713 050 EUR;

c)	Schindler Holding Ltd és Schindler S.A./N.V., egyetemlegesen: 69 300 000 EUR; valamint

d)	ThyssenKrupp AG, ThyssenKrupp Elevator AG és ThyssenKrupp Liften Ascenseurs N.V./S.A., egyetemlegesen: 68 607 000 EUR.

Németországban:

e)	Kone Corporation és KONE GmbH, egyetemlegesen: 62 370 000 EUR;

f)	United Technologies Corporation, Otis Elevator Company és Otis GmbH & Co. OHG, egyetemlegesen: 159 043 500 EUR;

g)	Schindler Holding Ltd és Schindler Deutschland Holding GmbH, egyetemlegesen: 21 458 250 EUR; valamint

h)	ThyssenKrupp AG, ThyssenKrupp Elevator AG, ThyssenKrupp Aufzüge GmbH és ThyssenKrupp Fahrtreppen GmbH, egyetemlegesen: 374 220 000 EUR.

Luxemburgban:

i)	Kone Corporation és KONE Luxembourg S.A.R.L., egyetemlegesen: 0 EUR;

j)	United Technologies Corporation, Otis Elevator Company, N.V. Otis S.A., General Technic-Otis S.A.R.L. és General Technic S.A.R.L., egyetemlegesen; 18 176 400 EUR;

k)	Schindler Holding Ltd és Schindler S.A.R.L., egyetemlegesen: 17 820 000 EUR; valamint

l)	ThyssenKrupp AG, ThyssenKrupp Elevator AG és ThyssenKrupp Ascenseurs Luxembourg S.A.R.L., egyetemlegesen: 13 365 000 EUR.

Hollandiában:

m)	Kone Corporation Ltd és KONE B.V. Liften en Roltrappen, egyetemlegesen: 79 750 000 EUR;

n)	United Technologies Corporation, Otis Elevator Company és Otis B.V., egyetemlegesen: 0 EUR;

o)	Schindler Holding Ltd és Schindler Liften B.V., egyetemlegesen: 35 169 750 EUR;

p)	ThyssenKrupp AG és ThyssenKrupp Liften B.V., egyetemlegesen: 23 477 850 EUR; valamint

q)	Mitsubishi Elevator Europe B.V.: 1 841 400 EUR.

24.

Az előző preambulumbekezdésben felsorolt vállalkozások, amennyiben ezt még nem tették meg, kötelesek azonnal beszüntetni a jogsértést. Tartózkodniuk kell a feltárt jogsértéssel azonos bármilyen cselekedet vagy magatartás megismétlésétől, továbbá az olyan cselekedetektől és magatartástól, amelyeknek azonos vagy hasonló célja vagy hatása van.

(1) Lásd a T-45/98. és T-47/98. sz. ThyssenKrupp Stainless és ThyssenKrupp Acciai speciali Terni kontra Bizottság („ötvözeti felár”) EBHT. 2001., II-3757., valamint a C-65/02 P. és C-73/02 P. sz. ThyssenKrupp Stainless és ThyssenKrupp Acciai speciali Terni kontra Bizottság egyesített ügyekben 2005. július 14-én hozott ítéletet.

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 75

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	51. évfolyam 2008. március 26.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	ÁLLÁSFOGLALÁSOK
	Tanács
2008/C 075/01	Az Európai Unió Tanácsa és a Tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalása (2008. március 17.) a fogyatékossággal élők helyzetéről az Európai Unióban	1

	VÉLEMÉNYEK
	Tanács
2008/C 075/02	A Tanács véleménye (2008. március 4.) Spanyolország 2007–2010-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról	5

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Bizottság
2008/C 075/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5037 – Beko Elektronik/Grundig Multimedia) ( 1 )	9

	V Vélemények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2008/C 075/11	Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő lejártáról	25

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2008/C 075/04	A Tanács határozata (2008. március 17.) az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatótanácsa tagjainak kinevezéséről és helyettesítéséről	10

	Bizottság
2008/C 075/05	Euro-átváltási árfolyamok	12

2008/C 075/06	Euro-átváltási árfolyamok	13

2008/C 075/07	A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2007. február 9-én tartott 423. ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/E-1/38.823 – Felvonók és mozgólépcsők ügyben hozott határozattervezetről	14

2008/C 075/08	A meghallgatási tisztviselő zárójelentése a COMP/E-1/38.823 – Felvonók és mozgólépcsők ügyben folytatott eljárásról (az egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i 2001/462/EK, ESZAK bizottsági határozat 15. és 16. cikke alapján – HL L 162., 2001.6.19., 21. o.)	15

2008/C 075/09	A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2007. február 16-án tartott 424. ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/E-1/38.823 – Felvonók és mozgólépcsők ügyben hozott határozattervezetről	18

2008/C 075/10	A Bizottság határozatának összefoglalója (2007. február 21.) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 81. cikke szerinti eljárásról (Ügyszám COMP/E-1/38.823 – Felvonók és mozgólépcsők) (az értesítés a C(2007) 512 végleges dokumentummal történt)	19


2008/C 075/12	Közlemény	s3