AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

16.2.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 43/4

A Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló és a 70/2001/EK rendeletet módosító 1857/2006/EK bizottsági rendelet értelmében nyújtott állami támogatásokról adott tagállami tájékoztatás összefoglalása

(2008/C 43/03)

Támogatás száma: XA 228/07

Tagállam: Franciaország

Régió: Minden régió; ezeket a tevékenységeket bármelyik (regionális vagy megyei) önkormányzat finanszírozhatja

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Aides à la promotion des produits animaux et des produits d'origine animale

Jogalap:

—	Article 15, paragraphe 2, du règlement (CE) no 1857/2006 d'exemption agricole

—	Article L 621-1 et suivants du code rural

—	Articles L 1511-1 et suivants du code général des collectivités territoriales

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: Az Office national interprofessionnel de l'élevage et de ses productions részéről 4 millió EUR a költségvetési fedezet függvényében, valamint a területi önkormányzatok részéről meghatározatlan összeg

A támogatások maximális intenzitása: A fent említett 15. cikk (2) bekezdésének c)–f) pontjában megnevezett tevékenységek 100 %-ban támogathatók. A támogatások mértéke semmi esetre sem haladhatja meg a támogatott tevékenységek költségeinek 100 %-át

Az alkalmazás időpontja:

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama: Hat év (2008–2013)

A támogatás célja: A támogatások célja a termékeket ismertető és népszerűsítő fellépések támogatása, a termelésről szóló ismeretek terjesztése, a tudományos ismeretek közérthetővé tétele, a minőségi termelési rendszerekről szóló információs kampányok támogatása, kereskedelmi vásárok, kiállítások, bemutatók, fórumok szervezésének lehetővé tétele és a szakemberek részvételének támogatása, a közönségkapcsolatok vagy hasonló tevékenységek fejlesztése.

Támogatás nyújtható az 1857/2006/EK rendelet (mezőgazdasági mentességi rendelet) 15. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó tevékenységekre, melyeket a 2006. december 27-i mezőgazdasági iránymutatások IV K fejezete és 152. b) pontja is említ

Érintett ágazat(ok): Az állattenyésztő és állati eredetű termékeket előállító ágazat kis- és középvállakozásai

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Office national interprofessionnel de l'élevage et de ses productions

12, rue Henri Rol-Tanguy

TSA 30003

F-93555 Montreuil Sous Bois Cedex

Internetcím: www.office-elevage.fr/aides-nat/aides-nat.htm

A támogatási programról szóló konkrét információk a program kezdetétől (2008. január) érhetők el ezen a címen az „Information/Aides nationales” rovatban

Egyéb információk: A területi önkormányzatok gondoskodnak az ezen támogatási program szabályozási keretéül szolgáló 1857/2006/EK rendelet 15. cikkében meghatározott felső határérték tiszteletben tartásáról. Ennek megfelelően amikor az állattenyésztési hivatal nyújtotta támogatásokat egészítik ki, ellenőrizniük kell a saját maguk, valamint a megyei mezőgazdasági és erdészeti igazgatóságok által nyújtott támogatások összevont értékét

Támogatás száma: XA 229/07

Tagállam: Egyesült Királyság

Régió: Great Britain (England, Scotland and Wales)

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Dairy Farmer Milk Market Development Scheme

Jogalap: Milk Development Council Order 1995

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: 2007. szeptember 15.–2008. március 31.: 300 000 GBP

A támogatás maximális intenzitása: A támogatás intenzitása 50 %

A végrehajtás időpontja: A program 2007. szeptember 15-én indul

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama: A program 2007. szeptember 15-én indul, és 2008. március 31-én zárul. Az utolsó kifizetés folyósítására 2008. szeptember 30-án kerül sor. A szolgáltatások igénybevételét tanúsító összes számlának 2008. december 31-ig meg kell érkeznie

A támogatás célja: A támogatás nyújtására az 1857/2006/EK rendelet 9. cikke alapján kerül sor, az elszámolható költségek az alábbiak:

A támogatás nyújtására részben az 1857/2006/EK rendelet 15. cikke alapján kerül sor, az elszámolható költségek az alábbiak:

Az érintett ágazat(ok): A támogatási program a tejtermeléssel foglalkozó vállalkozásokat célozza

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe: A támogatási programot igazgató szervezet:

Milk Development Council

Trent Lodge

Stroud Road

Cirencester GL7 6JN

United Kingdom

A támogatási programot működtető szervezet:

Milk Development Council

Trent Lodge

Stroud Road

Cirencester GL7 6JN

United Kingdom

Internetcím: http://www.mdc.org.uk/default.aspx?DN=0963897f-fa62-4704-b085-607718ee51eb

Ugyanez megtalálható az Egyesült Királyságban nyújtott, mentességet élvező mezőgazdasági támogatások nyilvántartását tartalmazó központi internetes oldalon is:

http://defraweb/farm/policy/state-aid/setup/exist-exempt.htm

Egyéb információk: A támogathatósággal és a program szabályaival kapcsolatos további, részletesebb információk a fenti internetcímeken találhatók. Az 1857/2006/EK rendelet 15. cikkének megfelelően a termelők nem részesülnek közvetlen kifizetésben.

A Department for Environment, Food and Rural Affairs (Környezetvédelmi, Élelmiszeripari és Vidékügyi Minisztérium, az Egyesült Királyság illetékes hatósága) nevében aláírta és keltezte:

Mr Neil Marr

Agricultural State Aid

Department for Environment, Food and Rural Affairs

Room 816, Area 8D

9 Millbank

C/o Nobel House

17 Smith Square

Westminster SW1P 3JR

United Kingdom

A támogatás száma: XA 230/07

Tagállam: Németországi Szövetségi Köztársaság

Régió: Land Brandenburg

A támogatási program megnevezése: Hilfsprogramm für landwirtschaftliche und gartenbauliche Unternehmen, die durch die Wetterunbilden im Frühjahr und im Sommer 2007 in ihrer Existenz gefährdet sind

Jogalap: Az 1857/2006/EK rendelet 11. cikke

Richtlinie des Ministeriums für Ländliche Entwicklung, Umwelt und Verbraucherschutz des Landes Brandenburg zum Ausgleich von Verlusten infolge von Wetterunbilden — Hilfsprogramm für landwirtschaftliche und gartenbauliche Unternehmen, die durch die Wetterunbilden im Frühjahr und im Sommer 2007 in ihrer Existenz gefährdet sind vom 30.8.2007.

http://www.mluv.brandenburg.de/cms/media.php/2317/rl_unwett.pdf

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások: 5,0 millió EUR 2007-ben

A támogatás maximális intenzitása: 30 %

A végrehajtás időpontja: 2007.11.1.–2007.12.31.

A program időtartama: 2007.9.17.–2007.12.31.

A támogatás célja: A tartomány az egzisztenciális veszélybe került mezőgazdasági vállalkozásoknak és kertészeti vállalkozásoknak – utóbbiak esetében a Wesendahl/Werneuchen, Havelland és im Elbe-Elster-Kreis művelési területekre korlátozódóan – támogatást nyújt a 2007. tavaszi és nyári időjárási viszontagságok következményeinek enyhítésére.

2007. májusa és júliusa között a tartomány szinte minden részében jelentkező rendkívül magas csapadékmennyiség meghaladta a területek vízelvezető és -befogadó képességét. A különösen magas csapadékmennyiség a három említett hónapban 366,1, 393,4 és 451,8 mm-t tett ki. A szokatlanul magas csapadékmennyiség nagysága több mint kétszeresen meghaladta az 1961 és 1990 között mért értékek átlagát (a menzi meteorológiai állomáson például 208 %-kal). Ez azt jelenti, hogy az 1961 és 1990 közötti években májusban, júniusban és júliusban 2007-hez képest kevesebb, mint harmadannyi csapadék esett (a menzi állomáson 31,8 %). A tartomány amúgy is alacsonyan fekvő területein a talajvíz szintje több, mint egy méterrel emelkedett a rendkívüli vízmennyiség miatt. A talaj tartós átnedvesedése, a sokáig fennmaradó bel- és árvizek miatt a termőterületek járhatatlanokká váltak. A gabonát nem lehetett betakarítani, a szántóföldi takarmánynövényeket és a legelőket sem lehetett megmenteni. A kései betakarítású növényfajtáknál, például a kukoricánál és a burgonyánál a teljes termés odaveszett.

Az érintett területeken az őszi vetést még nem lehetett megkezdeni.

A kertgazdálkodás tekintetében az említett területeken az enyhe tél, a tavasszal tapasztalt igen magas hőmérsékletek, az áprilisi szárazság és a kései fagyok jelentős veszteségekhez, a gyümölcstermesztésben a teljes termés elvesztéséhez vezettek. A fenológiai fejlődés korábbra tolódása miatt 2–3 héttel korábban virágozni kezdő gyümölcsfák esetében a kései fagyok átlagon felüli termésveszteséget okoztak.

A brandenburgi tartományi kormány a fent ismertetett kedvezőtlen időjárási körülményeket természeti katasztrófának minősítette.

A katasztrófa következményeként jelentkező egzisztenciális veszélyek elhárítására a mezőgazdasági és kertészeti vállalkozásoknak a csatolt jogalappal összhangban támogatás nyújtható. A támogatás odaítélése nem automatikus. Az engedélyező hatóság alapos mérlegelés után a rendelkezésre álló költségvetési keretek figyelembevételével dönt a támogatási kérelmek megítéléséről. A támogatás nem teljes kártalanítás, hanem pénzügyi segély, amely a 2007. tavaszi és nyári időjárási viszontagságokban érintett vállalkozásokat fenyegető egzisztenciális veszélyek elhárítására szolgál

Érintett gazdasági ágazatok:

—	Mezőgazdaság (növénytermesztés)

—	Kertgazdálkodás (gyümölcstermesztés)

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Investitionsbank des Landes Brandenburg

Steinstraße 104-106

D-14480 Potsdam

Internetcím: www.ilb.de

E-mail: postbox@ilb.de

Egyéb információ: —

A támogatás száma: XA 231/07

Tagállam: Németországi Szövetségi Köztársaság

Régió: Freistaat Bayern

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Richtlinie für die Durchführung der nebenberuflichen sozialen Betriebshilfe in der Land- und Forstwirtschaft durch das Kuratorium Bayerischer Maschinen- und Betriebshilfsringe e.V. (KBM) und die Maschinen- und Betriebshilfsringe (MR)

Jogalap: Bayerisches Agrarwirtschaftsgesetz (BayAgrarWiG) vom 8. Dezember 2006

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: 1,2 millió EUR a gépeket és munkaerőt megosztó önsegítő körök, valamint központi szervük (a KBM) számára az 1857/2006/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti helyettesítési tevékenységek közvetítésére

A támogatás maximális intenzitása: Legfeljebb 50 %

A végrehajtás időpontja: A rendelkezésre bocsátás után évenként kerül meghatározásra

A támogatási program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: A gépeket és munkaerőt megosztó önsegítő körök révén megvalósuló átfogó munkaerő-közvetítés a mellékállásban végzett mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szociális helyettesítési tevékenység biztosítása céljából. A támogatás csupán a szociális szükséghelyzetekben levők különleges nehézségeinek enyhítésére szolgál

A támogatás jogi alapja: Az 1857/2006/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének b) pontja

Érintett gazdasági ágazatok: Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás – támogatott szolgáltatás.

A támogatás jogi alapja az erdőgazdálkodás esetében: a keretprogram (HL C 319., 2006.12.27., 1. o.) 179. pontja

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Bayerische Landesanstalt für Landwirtschaft (LfL)

Abteilung Förderwesen und Fachrecht

Menzinger Straße 54

D-80638 München

További tájékoztatásért a következő hatósághoz lehet fordulni:

Bayerisches Staatsministerium für

Landwirtschaft und Forsten

Referat B 1

Ludwigstr. 2

D-80539 München

Tel. (49-89) 2182-2222

Internetcím: http://www.servicestelle.bayern.de/bayern_recht/recht_db.html?http://by.juris.de/by/AgrarWiG_BY_rahmen.htm

http://www.stmlf.bayern.de/agrarpolitik/programme/26373/rilikbmsozbh.pdf

Egyéb információ: —

Támogatás száma: XA 233/07

Tagállam: Szlovén Köztársaság

Régió: Škofja Loka település közigazgatási területe

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Programi razvoja kmetijstva, gozdarstva in podeželja v občini Škofja loka 2007–2013

Jogalap: Pravilnik o dodeljevanju pomoči za ohranjanje in razvoj kmetijstva, gozdarstva in podeželja v občini Škofja Loka za programsko obdobje 2007–2013 (Poglavje II.)

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege:

2007: 53 871 EUR

2008: 53 871 EUR

2009: 53 871 EUR

2010: 53 871 EUR

2011: 53 871 EUR

2012: 53 871 EUR

2013: 53 871 EUR

A támogatás maximális intenzitása:

1. Elsődleges előállítással foglalkozó mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházás:

—	a támogatható költségek akár 50 %-a a kedvezőtlen helyzetű területeken,

—	a támogatható költségek akár 40 %-a egyéb területeken,

—	fiatal mezőgazdasági termelő által a tevékenységének megkezdését követő öt éven belül végrehajtott beruházás esetében a támogatható költségek akár 60 %-a a kedvezőtlen helyzetű területeken és 50 %-a egyéb területeken.

A támogatás célja a mezőgazdasági üzemek eszközeinek helyreállításába való beruházás, mezőgazdasági termeléshez használt berendezések vásárlása, állandó növénykultúrákba való beruházás, a művelt területek javítása, valamint a legelők kezelése.

2. A hagyományos épületek megőrzéséhez nyújtott támogatás:

—	a nem termelési célt szolgáló eszközökbe való beruházások tényleges költségeinek akár 100 %-a,

—	a gazdaságokban található, termelési célt szolgáló eszközök esetében a tényleges költségek akár 60 %-a (kedvezőtlen helyzetű területeken 75 %-a), feltéve, hogy a beruházás következtében nem növekszik a gazdaság termelési kapacitása,

—	további támogatás nyújtható az épületek kulturális örökség jellegének megőrzéséhez szükséges hagyományos anyagok felhasználásával járó többletköltségek 100 %-áig.

3. Birtokrendezéshez nyújtott támogatás:

—	a jogi és adminisztratív eljárások során felmerülő tényleges költségek akár 100 %-a.

4. Minőségi mezőgazdasági termékek előállítását ösztönző támogatás:

—	a ténylegesen felmerülő költségek akár 100 %-a; a támogatást támogatott szolgáltatások formájában kell nyújtani, és nem tartalmazhat a termelőknek nyújtott közvetlen pénzkifizetéseket.

5. Technikai segítségnyújtás az agrárszektorban:

—

a költségek akár 100 %-a a következő esetekben: oktatás és szakképzés, harmadik fél által nyújtott tanácsadási szolgáltatások, fórumok, versenyek, kiállítások és vásárok szervezése, valamint kiadványok és weboldalak közzététele. A támogatást támogatott szolgáltatások formájában kell nyújtani, és nem tartalmazhat a termelőknek nyújtott közvetlen pénzkifizetéseket

A végrehajtás időpontja: 2007. (vagy az önkormányzati rendelet hatálybalépésének időpontja)

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: KKV-k támogatása

Az 1857/2006/EK rendelet vonatkozó cikkei és a támogatható költségek: A Škofja Loka település közigazgatási területén a mezőgazdaság, az erdészet és a vidéki területek megőrzésére és fejlesztésére irányuló támogatások nyújtásáról szóló önkormányzati rendelettervezet II. fejezete olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 358., 2006.12.16., 3. o.) alábbi cikkei alapján állami támogatásnak minősülnek:

A bizottsági rendelet 4. cikke: Mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházás.

A bizottsági rendelet 5. cikke: A hagyományos tájkép és épületek megőrzése.

A bizottsági rendelet 13. cikke: Birtokrendezéshez nyújtott támogatás.

A bizottsági rendelet 14. cikke: Minőségi mezőgazdasági termékek előállítását ösztönző támogatás.

A bizottsági rendelet 15. cikke: Technikai segítségnyújtás az agrárszektorban

Érintett gazdasági ágazat(ok): Mezőgazdaság – növénytermesztés és állattenyésztés

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Občina Škofja Loka

Poljanska c. 2

SLO-4220 Škofja Loka

Internetcím: http://www.uradni-list.si/1/ulonline.jsp?urlid=200773&dhid=91276

Egyéb információk: A termények és a termés biztosítása céljából fizetendő biztosítási díjakra vonatkozó intézkedés a következő, természeti csapáshoz hasonló kedvezőtlen éghajlati jelenségekre terjed ki: tavaszi fagy, jégeső, villámcsapás, villámcsapás okozta tűz, vihar, valamint áradás.

Az önkormányzati rendelet teljesíti az 1857/2006/EK rendeletnek az önkormányzatok által elfogadandó intézkedésekre és végrehajtandó általános rendelkezésekre (a támogatás odaítélését megelőző intézkedések, a támogatások halmozása, a támogatások átláthatósága és nyomon követése) vonatkozó előírásait

Az illetékes személy aláírása:

Igor Draksler

polgármester

16.2.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 43/9

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2008/C 43/04)

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján a Bizottsághoz panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó egyes, ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (PSC-huzalok és -sodratok) behozatala dömpingelt formában történik, s ezáltal jelentős kárt okoz a közösségi gazdasági ágazatnak.

1. A panasz

A panaszt 2008. január 3-án nyújtotta be az Eurostress Information Service (ESIS) (a továbbiakban: panaszos) olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése egyes, ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (PSC-huzalok és -sodratok) teljes közösségi gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki.

2. A termék

Az állítások szerint dömpingelt terméket a rendszerint az ex 7217 10 90, ex 7217 20 90, ex 7312 10 61, ex 7312 10 65 és az ex 7312 10 69 KN-kóddal bejelentett, a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen acélból készült (lemezelés vagy bevonás nélküli, vagy cinkkel lemezelt vagy bevont) huzalok, valamint ötvözetlen acélból készült (akár lemezelt vagy bevont, akár lemezelés vagy bevonás nélküli), legalább 0,6 tömegszázalék szenet tartalmazó, 3 mm-t meghaladó maximális keresztmetszetű sodrott huzalok (a továbbiakban: érintett termék) alkotják. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek. A termékek elő- vagy utófeszítő huzal, illetve huzalsodrat (PSC-huzal és -sodrat) néven ismertek a kereskedelmi forgalomban.

3. A dömpingre vonatkozó állítás

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban a panaszos a Kínai Népköztársaság vonatkozásában a rendes értéket az 5.1. pont d) alpontjában említett piacgazdasági berendezkedésű ország árai alapján állapította meg. A dömpingre vonatkozó állítás az így kiszámított rendes értéknek és az érintett termék Közösségbe irányuló exportja során alkalmazott exportáraknak az összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözet jelentős.

4. A kárra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy az érintett terméknek a Kínai Népköztársaságból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

Állítása szerint az érintett termék behozatali mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatnak a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben rontják a közösségi gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

5. Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt a közösségi gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

5.1. A dömping és a kár megállapítására irányuló eljárás

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy a Kínai Népköztársaságból származó érintett termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömping okoz-e kárt.

a) Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett felek nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság határozhat úgy, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt alkalmaz.

i. Mintavétel a Kínai Népköztársaság exportőrei/gyártói esetében

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportőrt/gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a 2007. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakban a Közösségbe irányuló exportra értékesített érintett termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában,

—	a 2007. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakban a belföldi piacon értékesített érintett termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában,

—	a vállalat pontos tevékenysége az érintett termék előállításának vonatkozásában,

—	az érintett termék előállításában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (2) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együttműködés hiányának következményeit a 8. pont ismerteti.

Az exportőrök/gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az exportáló ország hatóságaival és az exportőrök/gyártók ismert szervezeteivel.

Minthogy a vállalatok nem lehetnek biztosak abban, hogy bekerülnek a mintába, az egyéni dömpingkülönbözet megállapítását (3) kérelmezni szándékozó exportőröknek/gyártóknak a Bizottság azt tanácsolja, hogy az ezen értesítés 6. a) pontjának i. alpontjában megállapított határidőn belül igényeljenek kérdőívet, és nyújtsák be azt az ezen értesítés 6. a) pontja ii. alpontjának első bekezdésében megállapított határidőn belül. Felhívjuk azonban a figyelmet ezen értesítés 5. b) pontjának utolsó mondatára.

ii. Mintavétel az importőrök esetében

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat teljes forgalma euróban a 2007. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakban,

—	az alkalmazottak összlétszáma,

—	a vállalat pontos tevékenysége az érintett termék vonatkozásában,

—	a Kínai Népköztársaságból származó importált érintett termék 2007. január 1. és 2007. december 31. közötti, a közösségi piacra irányuló behozatalának, illetve a Közösség piacán lebonyolított viszonteladásának mennyisége tonnában és értéke euróban,

—	az érintett termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (2) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

Az importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az importőrök ismert szervezeteivel.

iii. Mintavétel a közösségi gyártók esetében

Tekintettel a panaszt támogató közösségi gyártók nagy számára, a Bizottság mintavétel alkalmazásával szándékozik megvizsgálni a közösségi gazdasági ágazatot érő kárt.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi közösségi gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat teljes forgalma euróban a 2007. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakban,

—	a vállalat pontos tevékenysége az érintett termék vonatkozásában,

—	az érintett termék közösségi piacon történő értékesítésének értéke euróban a 2007. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakban,

—	az érintett termék közösségi piacon történő értékesítésének mennyisége tonnában a 2007. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakban,

—	az érintett terméknek a 2007. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakban előállított mennyisége tonnában,

—	az érintett termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (2) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

iv. A minták végleges kiválasztása

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban releváns információt kívánnak benyújtani, azt a 6. b) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül kell megtenniük.

A Bizottság a mintákat a mintavételi eljárásban részt venni szándékozó érintett felekkel folytatott konzultációt követően kívánja véglegesen kiválasztani.

A mintába felvett vállalatoknak a 6. b) pont iii. alpontjában meghatározott határidőn belül kérdőívet kell kitölteniük, és a vizsgálat során együtt kell működniük.

Kellő együttműködés hiányában a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy megállapításait – az alaprendelet 17. cikkének (4) bekezdésével és 18. cikkével összhangban – a rendelkezésre álló tényekre alapozza. A rendelkezésre álló tények alapján tett megállapítások a 8. pontban ismertetett okoknál fogva kedvezőtlenebbnek bizonyulhatnak az érintett fél számára.

b) Kérdőívek

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a következő felek részére: a közösségi gazdasági ágazat mintába felvett vállalatai és a Közösségben működő termelői szövetségek, a Kínai Népköztársaságban működő, a mintába felvett exportőrök/termelők, az exportőrök/termelők szövetségei, a mintába felvett importőrök, a panaszban megnevezett importőrszövetségek, valamint az érintett exportáló országok hatóságai.

A Kínai Népköztársaság azon exportőreinek/gyártóinak, akik az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése és 9. cikkének (6) bekezdése alapján egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kívánják kérelmezni, kitöltött kérdőívet kell benyújtaniuk az ezen értesítés 6. a) pontjának ii. alpontjában meghatározott határidőn belül. Ehhez a 6. a) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül kérdőívet kell igényelniük. Az érintetteknek ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy abban az esetben, ha az exportőrök/gyártók esetében mintavételre kerül sor, a Bizottság határozhat úgy, hogy nem számít ki egyéni dömpingkülönbözetet számukra, amennyiben az exportőrök/gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni vizsgálat túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

c) Információgyűjtés és meghallgatások

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék álláspontjukat, a kérdőívre adott válaszokon kívül szolgáltassanak további információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezen információknak és az ezeket alátámasztó bizonyítékoknak a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben olyan kérelmet nyújtanak be, amelyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják. E kérelmet a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtani.

d) A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztása

A Kínai Népköztársaságra érvényes rendes érték megállapításának céljából a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban Törökországot tervezi kiválasztani megfelelő piacgazdasági berendezkedésű országnak. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy a 6. c) pontban megállapított külön határidőn belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országot e célra.

e) Piacgazdasági státusz

A Kínai Népköztársaság azon exportőreinek/gyártóinak esetében, akik azt állítják és bizonyítani is tudják, hogy piacgazdasági feltételek között működnek – azaz megfelelnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában ismertetett követelményeknek –, a rendes érték megállapítására az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerint kerül sor. Az exportőröknek/gyártóknak kellően megalapozott kérelmüket a 6. d) pontban megállapított külön határidőn belül kell benyújtaniuk. A Bizottság igénylőlapokat küld a következő felek számára: a Kínai Népköztársaságnak a mintába felvett vagy a panaszban megnevezett minden exportőre/gyártója, illetve a panaszban megnevezett exportőri/gyártói szövetségek, valamint a Kínai Népköztársaság hatóságai.

5.2. A közösségi érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban és abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e a közösségi érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. Ezért a közösségi gazdasági ágazat, az importőrök és képviseleti szövetségeik, a reprezentatív felhasználók, valamint a fogyasztói képviseleti szervezetek a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított általános határidőn belül jelentkezhetnek a Bizottságnál és információkat szolgáltathatnak, amennyiben bizonyítani tudják, hogy tevékenységük és az érintett termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az előző mondattal összhangban cselekvő felek a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül meghallgatást kérhetnek, ismertetve azokat a különleges okokat, amelyek ezt indokolják. Meg kell jegyezni, hogy a 21. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

6. Határidők

a) Általános határidők

i. Kérdőív vagy egyéb igénylőlapok igénylése

Minden érdekelt félnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 10 napon belül be kell nyújtania kérdőív vagy egyéb igénylőlap iránti kérelmét.

ii. Jelentkezés, kitöltött kérdőívek benyújtása, egyéb információk közlése

Ahhoz, hogy az érdekelt felek előterjesztéseit a vizsgálat során figyelembe lehessen venni, a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 40 napon belül jelentkezniük kell a Bizottságnál, ki kell fejteniük álláspontjukat, be kell nyújtaniuk kitöltött kérdőíveiket, illetve a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a birtokukban lévő egyéb információkat. Az ezen eljárásban érintett minden olyan exportőrnek/gyártónak, aki az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdésével összhangban egyéni vizsgálatot kérelmez, eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 40 napon belül szintén kitöltött kérdőívet kell benyújtania. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többsége csak akkor gyakorolható, ha a felek a fent említett határidőn belül jelentkeznek a Bizottságnál.

A mintába felvett vállalatoknak kitöltött kérdőíveiket a 6. b) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk.

iii. Meghallgatások

Az érdekelt felek ugyanezen 40 napos határidőn belül kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat is.

b) A mintavétellel kapcsolatos külön határidő

Az 5.1. a) pont i., ii. és iii. alpontjában meghatározott információknak ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított 15 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz, mert a Bizottság az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 21 napon belül konzultációt kíván folytatni azokkal az érdekelt felekkel, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a minta végleges kiválasztásakor a mintába bekerüljenek.

ii.	Az 5.1. a) pont iv. alpontjában említett minden egyéb, a minta kiválasztása szempontjából fontos információnak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 21 napon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

iii.	A mintába felvett felek kitöltött kérdőíveinek a mintába való felvételükről szóló értesítést követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

c) A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztására vonatkozó külön határidő

A vizsgálatban érintett feleknek észrevételeik lehetnek azzal kapcsolatban, hogy megfelelő piacgazdasági berendezkedésű országnak tartják-e Törökországot, melyet a Bizottság az 5.1. pont d) alpontjában ismertetettek szerint a Kínai Népköztársaságra érvényes rendes érték megállapításához kiválasztani tervez. Az észrevételeknek az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 10 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

d) A piacgazdasági státusz és/vagy az egyéni elbánás iránti kérelmek benyújtására vonatkozó külön határidő

Az 5.1. pont e) alpontjában említett, kellően megalapozott, piacgazdasági státusz iránti kérelmeknek és/vagy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése szerinti, kellően megalapozott, egyéni elbánás iránti kérelmeknek az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

7. Írásbeli beadványok, kitöltött kérdőívek, levelek

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formában), melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (4) (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni; az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű változatot is rendelkezésre kell bocsátani, amelyet „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate General for Trade

Directorate H

Office: J-79 4/23

B-1049 Brussels

Fax: (32-2) 295 65 05

8. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

9. A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni.

10. Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően fogja kezelni.

11. Meghallgató tisztviselő

A Bizottság felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy ha az érdekelt felek úgy ítélik meg, hogy védelemhez való joguk gyakorlása során nehézségekbe ütköznek, kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság szolgálatai között: az eljárás során szükség esetén közvetít az azok érdekeinek védelmét érintő eljárási kérdésekben, különös tekintettel az aktához való hozzáférésre, az adatok bizalmas kezelésére, a határidők meghosszabbítására, valamint az írásban és/vagy szóban kifejtett álláspontok kezelésére. További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található: (http://ec.europa.eu/trade)

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2) A kapcsolatban álló vállalat kifejezés jelentésének tekintetében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 143. cikke az irányadó.

(3) Egyéni dömpingkülönbözet megállapítását az alábbi esetekben lehet kérelmezni: az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján azon vállalatok esetében, amelyek nem kerültek a mintába; az alaprendelet 9. cikkének egyéni elbánásról szóló, (5) bekezdése alapján a nem piacgazdasági berendezkedésű országok/átalakulóban lévő országok esetében; továbbá az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján olyan vállalatok esetében, amelyek piacgazdasági státuszt kérelmeznek. Megjegyzendő, hogy az egyéni elbánás iránti kérelem az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésének, a piacgazdasági elbánás iránti kérelem pedig az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően nyújtandó be.

(4) Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szolgál. A dokumentumnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelmet kell biztosítani. Az alaprendelet 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) VI. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

(5) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

16.2.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 43/14

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes gyertyák, mécsesek és hasonlók behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2008/C 43/05)

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján a Bizottsághoz panaszt nyújtottak be, mely szerint a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó egyes gyertyák, mécsesek és hasonlók behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz a közösségi gazdasági ágazatnak.

1. A panasz

A panaszt 2008. január 3-án a következő közösségi gyártók nyújtották be: Bolsius International BV, EIKA Wachswerke Fulda GmbH, EuroCandle Kft., Gies Kerzen GmbH, Liljeholmens Stearinfabriks AB, SER Wax Industry és Vollmar GmbH (a továbbiakban: a panaszos), melyek termelése az egyes gyertyák, mécsesek és hasonlók teljes közösségi gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki.

2. A termék

Az állítólag dömpingelt terméket a Kínai Népköztársaságból származó egyes gyertyák, mécsesek és hasonlók alkotják (a továbbiakban: érintett termék). Az eljárás szempontjából a temetői égők és egyéb, szabadban használt égők olyan gyertyáknak, mécseseknek és hasonlóknak tekintendők, melyek tüzelőanyaga 500 ppm toluolt és/vagy 100 ppm benzolt meghaladó mennyiséget tartalmaz és/vagy legalább 5 mm átmérőjű kanóccal rendelkeznek és/vagy legalább 5 cm magas függőleges falú, külön műanyag tartó veszi őket körül. Az érintett terméket rendszerint az ex 3406 00 11, ex 3406 00 19 és az ex 3406 00 90 KN-kóddal jelentik be. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

3. A dömpingre vonatkozó állítás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése rendelkezéseinek értelmében a panaszosok a Kínai Népköztársaság vonatkozásában a rendes értéket az 5.1. pont d) alpontjában említett, piacgazdasági berendezkedésű országban érvényesülő ár alapján állapították meg. A dömpingre vonatkozó állítás az így számított rendes értéknek és a Közösségben értékesített érintett termék exportárainak összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözet jelentős.

4. A kárra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy az érintett termék Kínai Népköztársaságból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

Állítása szerint az érintett termék behozatali mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak a megszerzett piaci részesedésre és a közösségi gazdasági ágazat által értékesített mennyiségekre, és ezáltal jelentős mértékben rontják a közösségi gazdasági ágazat általános teljesítményét, pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

5. Az eljárás

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt a közösségi gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

5.1. A dömping és a kár megállapítására irányuló eljárás

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy a Kínai Népköztársaságból származó érintett termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömping okoz-e kárt.

a) Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett felek nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság dönthet úgy, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt alkalmaz.

i. Mintavétel a Kínai Népköztársaság exportőrei/gyártói esetében

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a Közösségbe irányuló exportra értékesített érintett termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában a 2007. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakban,

—	a belföldi piacon értékesített érintett termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában a 2007. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakban,

—	a vállalat pontos tevékenysége az érintett termék előállításának vonatkozásában,

—	az érintett termék előállításában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (2) neve és pontos tevékenysége,

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

Minthogy a vállalatok nem lehetnek biztosak abban, hogy bekerülnek a mintába, a Bizottság azt tanácsolja az egyéni különbözet (3) megállapítását kérelmezni szándékozó exportőröknek/gyártóknak, hogy az ezen értesítés 6. a) pontjának i. alpontjában megállapított határidőn belül igényeljenek kérdőívet, és nyújtsák be azt az ezen értesítés 6. a) pontja ii. alpontjának első bekezdésében megállapított határidőn belül. A Bizottság felhívja azonban a figyelmet ezen értesítés 5.1. b) pontjának utolsó mondatára.

ii. Mintavétel az importőrök esetében

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválassza a mintát – felkéri valamennyi importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat teljes forgalma euróban a 2007. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakban,

—	az alkalmazottak összlétszáma,

—	a vállalat pontos tevékenysége az érintett termék vonatkozásában,

—	a Kínai Népköztársaságból származó importált érintett termék 2007. január 1. és 2007. december 31. közötti, a közösségi piacra irányuló behozatalának, illetve a Közösség piacán lebonyolított viszonteladásainak mennyisége tonnában és értéke euróban,

—	az érintett termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (4) neve és pontos tevékenysége,

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

Az importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerezése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az importőrök ismert szervezeteivel is.

iii. Mintavétel a közösségi gyártók esetében

Tekintettel a panaszt támogató közösségi gyártók nagy számára, a Bizottság mintavétel alkalmazásával szándékozik megvizsgálni a közösségi gazdasági ágazatot érő kárt.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválassza a mintát – felkéri valamennyi közösségi gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat teljes forgalma euróban a 2007. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakban,

—	a vállalat pontos tevékenysége az érintett termék vonatkozásában,

—	az érintett termék közösségi piacon történő értékesítésének értéke euróban a 2007. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakban,

—	az érintett termék közösségi piacon történő értékesítésének mennyisége tonnában a 2007. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakban,

—	az érintett termék 2007. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakban előállított mennyisége tonnában,

—	az érintett termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (4) neve és pontos tevékenysége,

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

iv. A minták végleges kiválasztása

A Bizottság a mintákat a mintavételi eljárásban részt venni szándékozó érintett felekkel folytatott konzultációt követően kívánja véglegesen kiválasztani.

A mintába felvett vállalatoknak a 6. b) pont iii. alpontjában meghatározott határidőn belül kérdőívet kell kitölteniük, és a vizsgálat során együtt kell működniük.

b) Kérdőívek

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a következő felek részére: a mintába felvett közösségi gazdasági ágazat, a Közösségben működő gyártószövetségek, a Kínai Népköztársaságban működő, a mintába felvett exportőrök/gyártók, az exportőrök/gyártók szövetségei, a mintába felvett importőrök, a panaszban megnevezett importőrszövetségek, valamint az érintett exportáló ország hatóságai.

A Kínai Népköztársaság azon exportőreinek/gyártóinak, akik az alaprendelet 17. cikke (3) bekezdésének és 9. cikke (6) bekezdésének alkalmazása céljából egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezik, kitöltött kérdőívet kell benyújtaniuk az ezen értesítés 6. a) pontjának ii. alpontjában meghatározott határidőn belül. Ehhez a 6. a) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül kérdőívet kell igényelniük. Az érintetteknek ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy abban az esetben, ha az exportőrök/gyártók esetében mintavételre kerül sor, a Bizottság dönthet úgy, hogy nem számít ki egyéni dömpingkülönbözetet számukra, amennyiben az exportőrök/gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni vizsgálat túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

c) Információgyűjtés és meghallgatások

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben olyan kérelmet nyújtanak be, melyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják. E kérelmet a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtani.

d) A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztása

A Kínai Népköztársaságra érvényes rendes érték megállapításának céljából a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjával összhangban Brazíliát tervezi kiválasztani megfelelő piacgazdasági berendezkedésű országnak. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy a 6. c) pontban megállapított külön határidőn belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országot e célra.

e) Piacgazdasági elbánás

A Kínai Népköztársaság azon exportőreinek/gyártóinak esetében, akik azt állítják és bizonyítani is tudják, hogy piacgazdasági feltételek között működnek – azaz megfelelnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában ismertetett követelményeknek –, a rendes érték megállapítására az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerint kerül sor. Az exportőröknek/gyártóknak kellően megalapozott kérelmüket a 6. d) pontban megállapított külön határidőn belül kell benyújtaniuk. A Bizottság igénylőlapokat küld a következő felek számára: a Kínai Népköztársaságnak a panaszban megnevezett valamennyi exportőre/gyártója, a panaszban megnevezett exportőr-/gyártószövetségek, valamint a Kínai Népköztársaság hatóságai.

5.2. A közösségi érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban és abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, dönteni kell arról, hogy nem ellentétes-e a közösségi érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. Ezért a közösségi gazdasági ágazat, az importőrök és képviseleti szövetségeik, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezetek a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított általános határidőn belül jelentkezhetnek a Bizottságnál és információkat szolgáltathatnak, amennyiben bizonyítani tudják, hogy tevékenységük és az érintett termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az előző mondattal összhangban cselekvő felek a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül meghallgatást kérhetnek, ismertetve azokat a különleges okokat, melyek ezt indokolják. Meg kell jegyezni, hogy a 21. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

6. Határidők

a) Általános határidők

i. Kérdőív vagy egyéb igénylőlapok igénylése

ii. Jelentkezés, kitöltött kérdőívek benyújtása, egyéb információk közlése

A mintába felvett vállalatoknak kitöltött kérdőíveiket a 6. b) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk.

iii. Meghallgatások

Az érdekelt felek ugyanezen 40 napos határidőn belül kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat is.

b) A mintavétellel kapcsolatos külön határidő

Az 5.1. a) pont i., ii. és iii. alpontjában ismertetett információknak ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított 15 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz, mivel a Bizottság az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követően 21 napon belül konzultációt kíván folytatni azokkal az érintett felekkel, akik hozzájárultak, hogy a minta végleges kiválasztásakor a mintába bekerüljenek.

ii.	Az 5.1. a) pont iv. alpontjában említetteknek megfelelően minden egyéb, a minta kiválasztásának szempontjából fontos információnak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

iii.	A mintába felvett felek kitöltött kérdőíveinek a mintába való felvételről szóló értesítést követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

c) A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztására vonatkozó külön határidő

A vizsgálatban érintett feleknek észrevételeik lehetnek azzal kapcsolatban, hogy megfelelő piacgazdasági berendezkedésű országnak tartják-e Brazíliát – melyet a Bizottság az 5.1. pont d) alpontjában ismertetettek szerint kiválasztani tervez – a Kínai Népköztársaságra érvényes rendes érték megállapításához. Az észrevételeknek az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 10 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

d) A piacgazdasági státusz és/vagy az egyéni elbánás iránti kérelmek benyújtására vonatkozó külön határidő

7. Írásbeli beadványok, kitöltött kérdőívek, levelek

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formában), melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (5) („Korlátozott hozzáférés”) jelöléssel kell ellátni, és az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű változatot is mellékelni kell, melyet „For inspection by interested parties” („Az érdekelt feleknek betekintésre”) jelöléssel kell ellátni.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate General for Trade

Directorate H

Office: J-79 4/23

B-1049 Brussels

Fax: (32-2) 295 65 05

8. Az együttműködés hiánya

9. A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül el lehet rendelni.

10. Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően fogja kezelni.

11. Meghallgató tisztviselő

A Bizottság felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy ha az érdekelt felek úgy ítélik meg, hogy védelemhez való joguk gyakorlása során nehézségekbe ütköznek, kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő az érdekelt felek és a Bizottság szolgálatai között: szükség esetén közvetít az említett felek érdekeinek védelmét érintő eljárási kérdésekben, különös tekintettel az aktákhoz való hozzáférésre, az adatok bizalmas kezelésére, a határidők meghosszabbítására, valamint az írásban és/vagy szóban kifejtett álláspontok kezelésére. További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található: (http://ec.europa.eu/trade)

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel módosított (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) rendelet.

(2) A kapcsolatban álló vállalatok jelentésének tekintetében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 143. cikke az irányadó.

(3) Egyéni dömpingkülönbözet megállapítását az alábbi esetekben lehet kérelmezni: az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján azon vállalatok esetében, melyek nem kerültek a mintába, az alaprendelet – egyéni elbánás kérdésével foglalkozó – 9. cikkének (5) bekezdése alapján a nem piacgazdasági berendezkedésű országok/átalakulóban lévő gazdaságok esetében, továbbá az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján olyan vállalatok esetében, melyek piacgazdasági státuszt kérelmeznek. Megjegyzendő, hogy az egyéni elbánás iránti kérelem az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésének, a piacgazdasági státusz iránti kérelem pedig az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően nyújtandó be.

(4) A kapcsolatban álló vállalatok jelentésének tekintetében a 2454/93/EGK rendelet 143. cikke az irányadó.

(5) Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szolgál. A dokumentum az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelem alatt áll. Az alaprendelet 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

(6) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

16.2.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 43/19

ÁLLAMI TÁMOGATÁS – CSEH KÖZTÁRSASÁG

Állami támogatás C 3/08 (ex NN 102/05) – Dél-moráviai buszvállalatoknak közszolgáltatásért nyújtott ellentételezés

Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/C 43/06)

A Bizottság 2008. január 15-i levelében – amelynek hiteles nyelvi változata ezen összefoglaló után található – értesítette a Cseh Köztársaságot, hogy a fent említett támogatással kapcsolatosan az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése alapján eljárás megindításáról határozott.

Az érdekeltek észrevételeiket ezen összefoglaló és az azt követő levél közzététele után egy hónapon belül nyújthatják be az alábbi címre:

Európai Bizottság

Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság

A. Igazgatóság, 4. csoport

DM 28

B-1049 Brüsszel

Fax: (32-2) 296 41 04

Ezeket a megjegyzéseket továbbítjuk a Cseh Köztársaságnak. Az észrevételeket benyújtó érdekeltek írásban, kérésüket megindokolva kérhetik személyi adataik bizalmas kezelését.

AZ ÖSSZEFOGLALÁS SZÖVEGE

1. Az eljárás

A ČAS – SERVICE a.s. cseh társaság (a továbbiakban: a panaszos) 2005. június 28-án kelt levelében panaszt nyújtott be a Bizottsághoz. A panasz szerint a regionális hatóságok 2003 és 2005 között állami támogatást nyújtottak a panaszos különböző versenytársainak.

2. Az intézkedés leírása

—	Megnevezés: Dél-moráviai buszvállalatoknak közszolgáltatásért nyújtott ellentételezés.

—	Időtartam: 2003–2005.

—	Forma: tömegközlekedési szolgáltatások támogatása.

—	Hatóság: dél-moráviai hatóságok.

—	Címzettek: Bítešská dopravní společnost spol. s.r.o., BK Bus s.r.o., Břežanská dopravní společnost s.r.o., Znojemská dopravní společnost – PSOTA s.r.o., TREDOS, spol. s.r.o.

—	Célkitűzés: közszolgáltatási kötelezettség.

3. Az intézkedés értékelése

A 2004. május 1., a Cseh Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt aláírt szerződésekben előirányzott kifizetéseket sem az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alapján, sem az EK-Szerződés 88. cikkében meghatározott eljárások alapján, sem ideiglenes eljárás alapján nem vizsgálhatja a Bizottság. Ugyanakkor a szerződések csatlakozás után történt változtatásai – amelyek eredményeként az állam a kedvezményezettek felé újabb kötelezettségeket vállalt – új támogatásként foghatók fel.

A támogatást a dél-moráviai hatóságok fizették ki állami költségvetésből. Tehát a támogatások állami forrásból származtak. Elképzelhető, hogy a támogatás szelektív versenyelőnyt biztosított a kedvezményezetteknek. Ebben az esetben teljesül az a körülmény, hogy a támogatás torzítja a versenyt, és befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

Az EK-Szerződés 73. cikke szerint bizonyos körülmények között a szerződéssel összeegyeztethetők a közlekedés összehangolására irányuló és a közlekedési közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért nyújtott támogatások. Az Altmark-ügyben hozott ítélet (C-280/00) szerint a 73. cikket nem lehet közvetlenül alkalmazni, hanem csak a tanácsi rendeletek fényében, különösen pedig avasúti, közúti és belvízi közlekedési közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló, 1969. június 26-i 1191/69/EGK tanácsi rendelet fényében (HL L 156., 1969.6.28., 1. o.).

Mivel az adott esetben nem volt ajánlati felhívás, és a panaszos azt állítja, hogy Bítešská, BK Bus, Břežanská společnost, PSOTA, TREDOS társaságok jogellenesen részesültek állami támogatásban, a Bizottság úgy határozott, hogy mielőtt teljes bizonyossággal meg tudná állapítani a támogatás összeegyeztethetőségét az EK-Szerződés 73. cikkével a tanácsi rendelet 14. cikkének fényében, meg kell adnia a lehetőséget a panaszosnak és bármely harmadik félnek, hogy észrevételeket fűzzön ahhoz a módszerhez, ahogyan a dél-moráviai hatóságok megállapították a támogatások nagyságát.

A 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkével összhangban valamennyi jogellenes támogatás visszakövetelhető a kedvezményezettől.

A LEVÉL SZÖVEGE

„Komise chce informovat Českou republiku, že po prostudování informací o výše uvedeném opatření předložených orgány Vaší země se rozhodla zahájit řízení stanovené v čl. 88 odst. 2 Smlouvy o ES.

1. ŘÍZENÍ

1.	V dopise ze dne 28. června 2005 obdržela Komise stížnost od české společnosti ČAS – Service a. s. (‚stěžovatel‘). Stížnost se týkala státní podpory, kterou krajské úřady v letech 2003 až 2005 údajně poskytly různým konkurentům stěžovatele.

2.	Dopisy ze dne 20. července 2005, 14. března 2006 a 7. prosince 2006 požádala Komise orgány České republiky o další informace týkající se problémů uvedených stěžovatelem.

3.	České orgány odpověděly dne 14. září 2005, 2. června 2006, 6. února 2007 a 18. října 2007.

2. OKOLNOSTI PŘÍPADU

4.	Stěžovatel je akciovou společností činnou v oblasti pravidelné autobusové dopravy, zájezdové dopravy, městské autobusové dopravy na Znojemsku a v mezinárodní dopravě.

5.	Až do září 2004 bylo provozování regionální veřejné autobusové dopravy v Jihomoravském kraji klíčovou aktivitou stěžovatele, a to zejména na základě smluv uzavřených s regionálními orgány. Služby byly poskytovány v Jihomoravském kraji (okresy Znojmo a Moravský Krumlov).

Stěžovatel tvrdí, že úřady Jihomoravského kraje poskytly v období 2003–2005 nedovolenou státní podporu Bítešské dopravní společnosti spol. s r.o. (dále jen ‚Bítešská‘), společnosti BK BUS s.r.o. (dále jen ‚BK Bus‘), Břežanské dopravní společnosti s.r.o. (dále jen ‚Břežanská společnost‘), Znojemské dopravní společnosti – PSOTA, s.r.o. (dále jen ‚PSOTA‘) a společnosti TREDOS, spol. s r.o. (dále jen ‚TREDOS‘). Mělo k tomu dojít udělením licence, které nebylo ani transparentní, ani objektivní.

Komise konstatuje, že podle českých orgánů se v případě licence jedná o povolení udělované orgány k provozování veřejné linkové dopravy. Cílem licence je zaručit, aby autobusovou dopravu provozovali pouze ti dopravci, kteří splňují určité kvalitativní požadavky. V tomto ohledu Komise konstatuje, že podle § 18 zákona č. 111/1994 Sb., o silniční dopravě (dále jen ‚zákon o silniční dopravě‘), patří mezi tyto požadavky zejména povinnost provozovat dopravu podle schváleného jízdního řádu, zajistit určitou míru bezpečnosti pro cestující, uveřejnit jízdní řád a označit vozidla názvem linky.

Kromě toho Komise konstatuje, že § 19 zákona o silniční dopravě stanoví, že závazkem veřejné služby se rozumí ‚závazek, které by dopravce jinak pro jeho ekonomickou nevýhodnost nepřijal nebo by jej přijal pouze zčásti. Závazek veřejné služby sjednává s dopravcem stát a hradí dopravci prokazatelnou ztrátu vzniklou jeho plněním. Závazek veřejné služby spočívá v závazku provozu (…), závazku přepravy (…) a závazku tarifním (…). Závazek veřejné služby ve veřejné linkové osobní dopravě vzniká na základě písemné smlouvy‘ (uzavřené mezi příslušnými orgány a provozovatelem dopravy).

Dále § 19b zákona o silniční dopravě stanoví, že ‚povinnou součástí smlouvy o závazku veřejné služby je předběžný odborný odhad prokazatelné ztráty za celé období, na které se závazek veřejné služby uzavírá‘. Příslušné orgány ‚uhradí prokazatelnou ztrátu nejvýše ve výši tohoto předběžného odborného odhadu zvýšeného pouze o nepředvídatelné prokazatelné náklady. Zajišťuje-li dopravce přepravní služby mimo závazky veřejné služby nebo jiné činnosti, je povinen vést oddělené účetnictví závazků veřejných služeb.‘

10.

Komise rovněž konstatuje, že podle § 19b odstavce 5 zákona o silniční dopravě ‚vymezení prokazatelné ztráty, způsob výpočtu předběžného odborného odhadu prokazatelné ztráty, způsob výpočtu prokazatelné ztráty, pravidla na přidělování finančních prostředků z příslušných rozpočtů, doklady, kterými musí být výpočty prokazatelné ztráty doloženy, a způsob výkonu státního odborného dozoru nad financováním dopravní obslužnosti stanoví prováděcí předpis.‘ Tento předpis (vyhláška Ministerstva dopravy a spojů č. 50/1998 Sb. ze dne 13. března 1998, o prokazatelné ztrátě ve veřejné linkové osobní dopravě – dále jen ‚vyhláška‘) definuje prokazatelnou ztrátu ve veřejné linkové osobní dopravě jako: ‚rozdíl mezi součtem ekonomicky oprávněných nákladů a upraveného přiměřeného zisku a mezi dosaženými tržbami a výnosy.‘

11.

Přiměřeným ziskem se ve vyhlášce rozumí ‚částka, která po zdanění (…) nepřekračuje 1/8 ceny autobusů používaných zpravidla pro veřejnou linkovou osobní dopravu zajišťující dopravní obslužnost plněním závazku veřejné služby, snížená o částku celkových skutečných účetních odpisů těchto autobusů, a částka vynaložená na investice související s provozováním veřejné linkové osobní dopravy, pokud s těmito investicemi vyjádřil pro účely jejich zahrnutí do výpočtu prokazatelné ztráty souhlas příslušný dopravní úřad.‘

12.

S účinností od 1. ledna 2003 přešla v České republice odpovědnost za uzavírání smluv o zajišťování služeb veřejné dopravy s dopravními podniky na krajské úřady, včetně úřadů Jihomoravského kraje. Úřady Jihomoravského kraje porovnaly náklady na provozování veřejné dopravy, které vznikly stěžovateli, s průměrnými náklady na provozování autobusové dopravy v České republice získanými ze statistického průzkumu. Došly k závěru, že náklady stěžovatele byly vyšší než průměrné náklady.

13.

Dne 24. března 2003 se na základě výše uvedeného posouzení a po neúspěšných jednáních se stěžovatelem rozhodly úřady Jihomoravského kraje zahájit jednání o zajištění dopravní obslužnosti s jinými dopravci. Obrátily se na známé dopravce působící v Jihomoravském kraji s výzvou k podání nabídek na zajištění služeb veřejné dopravy na Znojemsku. Výzva k podání nabídek byla rozeslána 41 dopravcům, včetně stěžovatele. Ve výzvě se počítalo s tím, že krajské úřady jsou ochotny provozovatelům platit za poskytování služby maximálně 26 Kč/km. Dále výzva obsahovala požadavek, že dopravci musí mít elektronický odbavovací systém a dobrou pověst u administrativy.

14.

Krajské úřady obdržely odpovědi od devíti dopravců a pozvaly poté tyto dopravce na jednání. Nabídky posuzovala a hodnotila výběrová komise, kterou jmenovala Rada Jihomoravského kraje. Doporučila, aby byly smlouvy o zajišťování dopravní obslužnosti uzavřeny se šesti dopravci, včetně stěžovatele, a to s těmito společnostmi: Bítešská, BK Bus, Břežanská společnost, PSOTA, TREDOS a stěžovatel (ČAS-Service a.s.).

15.	Kritérii hodnocenými při posuzování nabídek výběrovou komisí byla jednoznačnost a úplnost nabídky. Úřady Jihomoravského kraje dále braly do úvahy mimo jiné i kritérium minimalizace počtu provozně-technických kilometrů a celistvosti vybraného území.

16.	Podle českých orgánů splňoval stěžovatel kritéria výběru pouze podmíněně, nespecifikoval totiž jednoznačně cenu svého přepravního výkonu a během dalších jednání uvedl, že nemůže akceptovat kompenzaci ve výši navrhované úřady Jihomoravského kraje ve výzvě k podání nabídek.

17.	Proto došel krajský úřad k závěru, že stěžovatel nesplňuje podmínky výběrového řízení a že s ním nemůže být uzavřena smlouva o zajišťování dopravní obslužnosti ve veřejné dopravě.

18.

Smlouvy byly uzavřeny s těmi dopravci, kteří akceptovali, že maximální cena vyplácená za zajišťování veřejné dopravy bude 26 Kč/km. Podle českých orgánů to znamená, že řádně spravovaná a vybavená společnost s náklady 23,959 Kč/km bude mít zisk ve výši 2,041 Kč/km. Náklady ve výši 23,959 Kč/km byly získány ze statistických průzkumů prováděných podle zákona č. 89/1995 Sb., o státní statistické službě. Tyto průzkumy se týkaly zajišťování služeb veřejné autobusové dopravy na území České republiky v roce 2002.

19.

Komise konstatuje, že odhadovaná cena za kilometr (max. 26 Kč/km) byla stanovena ve smlouvách s jednotlivými dopravci. Z ní bylo možno stanovit celkovou výši příjmů (cena za km vynásobená počtem kilometrů), které budou dopravci za poskytnutí služby vyplaceny. Z této částky byly odečteny skutečné příjmy, aby bylo možno určit ztráty.

20.	Dopravce musel úřadu po poskytnutí služeb předložit doklad k doložení skutečných příjmů. Teprve poté byla stanovena výše ztrát a došlo k vyplacení kompenzace.

21.

Kromě obecných požadavků stanovených v zákoně o silniční dopravě pro dopravce a vyplývajících ze skutečnosti, že tito provozovatelé mají licence, uváděly všechny smlouvy konkrétnější povinnosti jednotlivých provozovatelů, a to povinnost provozovat dopravu na konkrétních linkách a v určených časech a rovněž podmínky pro změnu smluv a pokuty v případě nedodržení smluv.

22.	České orgány informovaly Komisi, že po roce 2003 se úřady Jihomoravského kraje dohodly uzavřít další smlouvy na zajišťování dopravní obslužnosti na rok 2004 a 2005 se stejnými dopravci.

23.	České orgány potvrdily, že při výběru dopravců poskytujících dopravní služby v roce 2004 a 2005 neproběhlo žádné zvláštní řízení.

24.

V následující tabulce jsou uvedeny údaje o částkách kompenzace, s nimiž se počítalo ve smlouvách na rok 2004 (tabulka 1):

Dopravní podnik	Datum uzavření smlouvy	Maximální výše kompenzace, s níž se ve smlouvě počítalo
TREDOS	21. 1. 2004	7 364 733 Kč
TREDOS	Změněna: 31. 8. 2004	7 399 733 Kč
BK Bus	22. 1. 2004	4 349 779 Kč
Bítešská	21. 1. 2004	4 780 000 Kč
PSOTA	20. 1. 2004	18 924 849 Kč
	Změněna:
	31. 8. 2004	18 956 769 Kč
	17. 9. 2004	18 979 733 Kč
Břežanská společnost	26. 1. 2004	10 615 611 Kč

25.

Dále Komise konstatuje, že smlouvy uzavřené na rok 2004 byly prodlouženy na rok 2005 (tabulka 2):

Dopravní podnik	Datum uzavření smlouvy	Maximální výše kompenzace, s níž se ve smlouvě počítalo
TREDOS	4. 3. 2005	11 457 527 Kč
	Změněna:
	31. 3. 2005	11 593 799 Kč
BK Bus	4. 3. 2005	5 244 124 Kč
Bítešská	4. 3. 2005	6 000 000 Kč
PSOTA	4. 3. 2005	20 999 640 Kč
Břežanská společnost	4. 3. 2005	11 953 423 Kč

26.	Podle českých orgánů nezískaly výše uvedené podniky během období 2004 až 2005 žádné jiné finanční částky od státu nebo ze státních prostředků, pokud jde o dopravní služby v Jihomoravském kraji.

3. PRÁVNÍ POSOUZENÍ OPATŘENÍ

3.1 Pravomoc Komise prověřit opatření zavedená zeměmi, které k Evropské unii přistoupily dne 1. května 2004

27.	Ustanovení přílohy IV kapitoly 3 aktu o přistoupení tvoří právní rámec pro posouzení opatření, která uskutečnily přistupující členské státy před svým přistoupením k EU a která jsou v platnosti i po přistoupení.

28.

Se zvláštním odkazem na odvětví dopravy stanoví příloha IV, že ‚režimy podpor a individuální podpory, které nabyly účinku v novém členském státě přede dnem přistoupení a jsou stále použitelné i po tomto dni, se považují za existující podpory ve smyslu čl. 88 odst. 1 Smlouvy o ES (…), za předpokladu, že byly do čtyř měsíců ode dne přistoupení sděleny Komisi.‘

29.

Podle uznávané rozhodovací praxe (1) ‚nemůže Komise posuzovat podpory, které byly poskytnuty před přistoupením a nejsou použitelné po přistoupení, ani na základě postupů stanovených v článku 88 Smlouvy o ES, ani na základě přechodného mechanismu. Pouze taková opatření, na jejichž základě může být i po přistoupení poskytnuta dodatečná podpora nebo může být zvýšena částka podpory již poskytnuté, mohou být na základě přechodného mechanismu kvalifikována jako existující podpora – pokud splňují příslušné podmínky – a proto tomuto mechanismu podléhají. Na druhé straně se přechodný mechanismus stává bezpředmětným v souvislosti s opatřeními pro poskytování podpor, které již byly v určité výši definitivně a bezpodmínečně poskytnuty před přistoupením. (…) aby bylo možno stanovit, zda se jedná o tento případ, je příslušným kritériem právně závazný akt, jímž se příslušné vnitrostátní orgány zavazují poskytnout podporu. Pokud takový akt neexistuje, nebylo opatření poskytnuto před přistoupením, a jedná se tedy o novou podporu, jejíž slučitelnost se společným trhem Komise posuzuje na základě článků 87 a 88 Smlouvy o ES. Nové opatření musí být posouzeno v momentě, kdy je podpora poskytována; za poskytnutí podpory se považuje právní závazek státu, a nikoli její vyplacení. Jakákoli platba v rámci právního závazku, současná i budoucí, znamená pouze provedení závazku a nemůže být považována za novou nebo dodatečnou podporu. Komise je proto toho názoru, že se musí prokázat, že i po přistoupení bude podpora znamenat další přínos, který nebyl v době jejího poskytnutí znám nebo nebyl znám v plné míře, aby mohlo být opatření považováno za použitelné po přistoupení.‘

30.

Proto nemůže Komise posuzovat platby uváděné ve smlouvách uzavřených před 1. květnem 2004, tj. před datem přistoupení České republiky, ani podle pravidel o státní podpoře, ani na základě postupů stanovených v článku 88 Smlouvy o ES, ani na základě přechodného mechanismu. Změny těchto smluv, k nimž došlo po přistoupení a z nichž státu vyplynuly nové závazky vůči příjemcům podpory, však mohou zakládat novou podporu.

31.	V důsledku toho může Komise u smluv uvedených v tabulce 1 pouze prošetřit, zda dodatky k původním smlouvám na rok 2004 (uzavřené po přistoupení) se společnostmi PSOTA a TREDOS obsahují státní podporu ve smyslu článku 87 Smlouvy.

32.	Pokud jde o dodatky uvedené v tabulce 2, které byly všechny uzavřeny po 1. květnu 2004, je jejich prošetření v pravomoci Komise.

33.	Co se týče opatření uvedených v bodě 31 a 32 tohoto rozhodnutí, konstatuje Komise, že je české orgány nepředložily v rámci postupu stanoveného v příloze IV aktu o přistoupení. Tato opatření proto nikdy nezískala status existující podpory.

3.2 Poskytnutí podpory

34.

Podle čl. 87 odst. 1 Smlouvy o ES jsou podpory poskytované v jakékoli formě státem nebo ze státních prostředků, které narušují nebo mohou narušit hospodářskou soutěž tím, že zvýhodňují určité podniky nebo určitá odvětví výroby, pokud ovlivňují obchod mezi členskými státy, neslučitelné se společným trhem, nestanoví-li Smlouva jinak.

3.2.1 Státní prostředky

35.	Komise konstatuje, že úřady Jihomoravského kraje vyplácely kompenzace z veřejného rozpočtu. Byly tudíž poskytovány ze státních prostředků.

3.2.2 Selektivní hospodářská výhoda

36.	Je třeba stanovit, zda opatření poskytuje selektivní hospodářskou výhodu.

37.

Z rozsudku ve věci Altmark (2) vyplývá, že ‚pokud musí být opatření státu považováno za kompenzaci za služby poskytnuté podniky, které kompenzaci přijaly, aby mohly plnit závazky veřejné služby, takže se u těchto podniků nejedná o skutečné finanční zvýhodnění a opatření tedy nemá za následek jejich příznivější konkurenční postavení, než mají jejich konkurenti, nespadá takové opatření pod čl. 92 odst. 1 Smlouvy. Aby však tato kompenzace nebyla v konkrétním případě klasifikována jako státní podpora, je třeba splnit řadu podmínek.‘

38.	Zaprvé je podle výše uvedeného rozsudku třeba stanovit, ‚zda se od podniku přijímajícího kompenzaci skutečně vyžaduje plnění závazku veřejné služby a (zda) byly tyto závazky jasně definovány‘.

39.

Pokud jde o tento požadavek, konstatuje Komise, že zákon o silniční dopravě uvádí definici závazku veřejné služby a stanoví, že závazek veřejné služby ve veřejné linkové dopravě vzniká na základě písemné smlouvy mezi orgány a dopravcem. České orgány zaslaly Komisi kopie smluv a následných dodatků uzavřených s dopravními podniky.

40.	Komise konstatuje, že závazek veřejné služby byl ve smlouvách jednoznačně a konkrétně definován, tj. u jednotlivých provozovatelů byla jasně vymezena přepravní spojení a časové termíny, ve kterých bude doprava zajišťována.

41.	Proto došla Komise k závěru, že první podmínka podle věci Altmark je splněna.

42.	Zadruhé je třeba prokázat, že ‚ukazatele pro výpočet vyrovnávací platby (kompenzace) byly stanoveny předem objektivním a transparentním způsobem.‘

43.

Komise konstatuje, že úřady stanovily maximální cenu za dopravní služby na základě kritérií uvedených v § 19b zákona o silniční dopravě a ve vyhlášce popsaných výše na 26 Kč/km. Tato cena byla obsažena ve výzvě k podání nabídek zaslané všem potenciálním zájemcům v roce 2003. Komise konstatuje, že uvedená cena byla stanovena na základě statistických údajů.

44.	Znamená to, že cena byla stanovena předem, tj. před výběrem dopravců, a to objektivním a transparentním způsobem. Tento ukazatel nebyl v dodatcích dohodnutých po přistoupení České republiky k Evropské unii pozměněn.

45.	Komise proto došla k závěru, že druhá podmínka podle věci Altmark je splněna.

46.	Třetí podmínkou uvedenou v rozsudku ve věci Altmark je to, že ‚vyrovnávací platba nepřevyšuje částku nezbytnou pro pokrytí veškerých nákladů vynaložených při plnění závazků veřejné služby nebo jejich části, přičemž je třeba zohlednit příslušné příjmy a přiměřený zisk z plnění uvedených závazků‘.

47.	Komise konstatuje, že krajské úřady uvedly ve výzvě k podání nabídek, že maximální cena 26 Kč/km je cena, kterou jsou ochotny platit dopravcům za zajišťování dopravní obslužnosti.

48.

Kromě toho všechny smlouvy obsahují odhad ztrát, které vzniknou jednotlivým autobusovým dopravcům při zajišťování dopravní obslužnosti podle smlouvy. Odhad ztrát se provádí takto: Zaprvé jsou ztráty vypočítávány pro případ, že společnost obdrží 26 Kč/km plus příjmy z jízdného zaplaceného cestujícími. Dále jsou ztráty vypočítávány pouze s ohledem na příjmy z jízdného zaplaceného cestujícími. Cena 26 Kč/km tedy zahrnuje také přiměřený zisk vypočítaný na základě objektivních ukazatelů stanovených ve vyhlášce s odkazem na hodnotu aktiv podniků. Ke konečnému vyrovnání a vyplacení kompenzace dochází teprve poté, kdy autobusový dopravce předložil doklady k doložení své skutečné ztráty. Pokud jsou skutečné ztráty nižší, než se odhadovalo, je provedena pouze kompenzace skutečných ztrát. Pokud jsou skutečné ztráty vyšší, než se odhadovalo, pak je provedena kompenzace maximálně ve výši předběžného odhadu. Zvýšení této hranice je možné pouze v případě nepředvídatelných nákladů.

49.

Protože byl výpočet vyrovnávací platby proveden na základě předem stanoveného ukazatele (26 Kč/km) a konečná úhrada byla založena na dokladech o skutečně vzniklých ztrátách a nepřevyšovala částku stanovenou předem ve smlouvách, je Komise předběžně toho názoru, že vyrovnávací platba zřejmě nebyla vyšší než skutečné ztráty. Kromě toho považuje Komise zisk zahrnutý do částky 26 Kč/km za přiměřený. V této fázi si však Komise není jista, co přesně se rozumí pod pojmem nepředvídatelné náklady. Žádá proto české orgány a zainteresované třetí strany, aby vyjádřily svůj názor na to, zda je pojem nepředvídatelné náklady v českých právních předpisech dostatečně přesný.

50.

A konečně rozsudek ve věci Altmark předpokládá, že pokud ‚podnik, který má plnit závazky veřejné služby, není pro tyto účely vybrán v řízení o zadávání veřejných zakázek, je výše nezbytné náhrady určena na základě rozboru nákladů, které by na plnění těchto povinností vynaložil typický podnik, řádně spravovaný a vybavený nezbytnými dopravními prostředky k plnění takové veřejné služby; přitom je nutné vzít v potaz příslušné příjmy a přiměřený zisk z plnění takových povinností‘.

51.	Komise konstatuje, že Jihomoravský kraj rozeslal známým dopravcům v oblasti (celkem 41) výzvu k podání nabídek na zajištění dopravních služeb na Znojemsku.

52.

Tento postup nedal možnost dopravcům z jiných krajů, okresů nebo jiných států podat své nabídky, přestože to mohli chtít udělat. Komise rovněž konstatuje, že české orgány nepočítaly s žádným výběrovým řízením na dopravce pro období 2004–2005, ale jednoduše prodloužily smlouvy s dopravci, kteří byli vybráni pro zajišťování služeb v roce 2003.

53.	Proto má Komise pochybnosti, jestli lze postup použitý českými orgány považovat za řízení o zadávání veřejných zakázek, jak je vyžaduje rozsudek ve věci Altmark.

54.	Výše uvedené se nedotýká toho, jak Komise posoudí uplatnění práva Společenství, pokud jde o veřejné zakázky.

55.	Komise musí dále přešetřit druhou část alternativy, která se uvádí ve čtvrtém kritériu podle rozsudku ve věci Altmark.

56.

Výše kompenzace musí být stanovena na základě rozboru nákladů typického, řádně spravovaného a přiměřeně vybaveného podniku, což by mělo být alternativou k rozboru výše kompenzace stanovené prostřednictvím nabídkového řízení. Podle českých orgánů byla smluvní cena za služby stanovena na základě statistických údajů o nákladech, což znamená, že řádně spravovaná a přiměřeně vybavená společnost s náklady 23,959 Kč (0,87 EUR) na kilometr by dosáhla zisku 2,041 Kč (0,08 EUR) na kilometr.

57.	Zaprvé Komise konstatuje, že cílem použití statistických údajů je zajistit, aby byla cena stanovena podle nákladů typického podniku.

58.

Zadruhé, s ohledem na to, že všichni dopravci, kteří se zúčastnili řízení, museli získat licence k provozování své činnosti a že museli podle výzvy k podání nabídek splňovat určité požadavky, museli být určitě přiměřeně vybaveni dopravními prostředky, aby mohli splňovat nezbytné kvalitativní požadavky.

59.

Použití statistických údajů o nákladech na dopravu však nemůže samo o sobě vést k závěru, že by měli být provozovatelé dopravy, kteří akceptovali požadavek poskytovat služby za 26 Kč/km, považováni za řádně spravované společnosti. Statistické údaje, které sloužily jako základ pro stanovení uvedené částky, se týkaly pouze skutečných nákladů na dopravní obslužnost v České republice v roce 2002. Není proto prokázáno, že průměrná výše těchto nákladů představuje náklady dobře fungujícího podniku. České orgány v této záležitosti neposkytly dostatečné informace.

60.

Protože tedy nejsou splněny všechny požadavky druhé části alternativy, kterou poskytuje čtvrtá podmínka podle rozsudku ve věci Altmark, nedošla Komise k závěru, že postup použitý krajskými úřady lze považovat za postup, který zajišťuje, aby byla výše kompenzace rovna částce, která by měla být získána v otevřeném výběrovém řízení.

61.

Jinými slovy, Komise nemůže vyloučit, že v otevřeném výběrovém řízení by mohly krajské úřady najít dopravce s nižšími náklady, kteří by za své služby požadovali nižší úhradu. Komise dále nedošla k závěru, že kompenzace byla stanovena ve výši, která zaručuje, že nebude pro některé dopravce znamenat zvýhodnění.

62.	Vzhledem k tomu, že neexistují důkazy pro opačné tvrzení, Komise se domnívá, že kompenzace mohla poskytovat selektivní výhodu. Dále není možno vyloučit, že v tomto případě není splněna druhá podmínka čl. 87 odst. 1 Smlouvy.

3.2.3. Narušení hospodářské soutěže a ovlivnění obchodu mezi členskými státy

63.	Pokud jde o toto kritérium, je třeba ověřit, zda výhoda poskytnutá ze státních prostředků může narušit hospodářskou soutěž do té míry, že by to ovlivnilo obchod mezi členskými státy.

64.

V tomto ohledu stanoví rozsudek ve věci Altmark (3), že: ‚není vůbec vyloučené, aby veřejná podpora poskytnutá podniku, který poskytuje pouze služby místní nebo regionální dopravy a neposkytuje služby mimo svůj stát původu, mohla mít dopad na obchod mezi členskými státy. Pokud členský stát poskytne veřejnou podporu nějakému podniku, může být poskytování dopravních služeb uvedeným podnikem z tohoto důvodu zachováno nebo zvýšeno s tím výsledkem, že podniky se sídlem v jiných členských státech mají menší příležitost poskytovat své dopravní služby na trhu v uvedeném členském státě (viz věc 102/87, Francie v. Komise, [1988] Sb. rozh. 4067, bod 19; věc C-305/89 Itálie v. Komise [1991] Sb. rozh. I-1603, bod 26 a Španělsko v. Komise, bod 40). V tomto případě není toto zjištění pouze hypotetické, protože jak se zdá zejména z pozorování Komise, začalo několik členských států od roku 1995 otevírat některé trhy s dopravou konkurenci z podniků se sídlem v jiných členských státech, takže řada podniků již nabízí své služby v městské, příměstské nebo regionální dopravě v jiných členských státech, než je jejich stát původu. A konečně, podle judikatury Soudního dvora neexistuje žádný práh nebo procento, které by stanovovalo hranici, pod níž by se obchod mezi členskými státy mohl považovat za neovlivněný. Relativně malá výše podpory nebo relativně malá velikost podniku, který ji dostává, samy o sobě nevylučují možnost, že by mohl být obchod mezi členskými státy ovlivněn (viz věc Tubemeuse, bod 43, a Španělsko v. Komise, bod 42). Druhou podmínkou pro použití čl. 92 odst. 1 Smlouvy, tj. že podpora musí být schopna ovlivnit obchod mezi členskými státy, proto nezáleží na místním nebo regionálním charakteru poskytovaných dopravních služeb nebo na rozsahu oblasti příslušné činnosti.‘

65.	Komise proto došla k závěru, že podmínka, že podpora musí narušovat hospodářskou soutěž a ovlivňovat obchod mezi členskými státy, je v daném případě splněna.

66.	S ohledem na výše uvedené úvahy došla Komise rovněž k závěru, že opatření uvedená v bodě 3.1 tohoto rozhodnutí zakládají státní podporu ve smyslu čl. 87 odst. 1 Smlouvy.

3.3 Slučitelnost podpory

67.	Článek 73 Smlouvy stanoví podmínky slučitelnosti podpory poskytované v oblasti koordinace dopravy a závazku veřejné služby v dopravě. Komise se domnívá, že článek 73 Smlouvy představuje lex specialis ve vztahu k čl. 86 odst. 2 a čl. 87 odst. 2 a 3 Smlouvy.

68.

Podle rozsudku ve věci Altmark (3) není možno uplatňovat článek 73 přímo, ale pouze prostřednictvím nařízení Rady, zejména nařízení Rady (EHS) č. 1191/69 ze dne 26. června 1969 o postupu členských států ohledně závazků vyplývajících z pojmu veřejné služby v dopravě po železnici, silnici a vnitrozemských vodních cestách (4) (dále jen ‚nařízení Rady‘).

69.	Podle čl. 1 odst. 1 nařízení Rady se toto nařízení vztahuje pouze na státní podporu poskytovanou podnikům provozujícím dopravu po železnici, silnici a vnitrozemských vodních cestách.

70.	Členské státy však mohou vyloučit z oblasti působnosti tohoto nařízení všechny podniky, jejichž činnost je omezena výlučně na provozování městské, příměstské nebo regionální dopravy.

71.	Komise konstatuje, že české orgány této výjimky nevyužily. Proto jsou použitelná příslušná ustanovení nařízení Rady (EHS) č. 1191/69.

72.	Podle čl. 1 odst. 4 nařízení Rady mohou příslušné orgány členských států s dopravním podnikem uzavřít smlouvu na veřejnou službu, aby tak zajistily přiměřenou dopravní obslužnost.

73.	Článek 14 nařízení Rady stanoví, že smlouvou na veřejné služby se rozumí smlouva uzavřená mezi příslušnými orgány členského státu a dopravním podnikem za účelem zajištění přiměřených dopravních služeb pro veřejnost.

74.

Podle čl. 14 odst. 2 nařízení Rady zahrnuje smlouva na veřejné služby mimo jiné tyto body:

a)	povahu poskytované služby, zejména normy plynulosti, pravidelnosti, výkonnosti a kvality;

b)	cenu služeb zahrnutých smlouvou, které se buď připojí k tarifním výnosům, nebo zahrnuje příjmy a podrobnosti finančních vztahů mezi oběma stranami;

c)	pravidla o dodatcích a změnách smlouvy, zejména s ohledem na nepředvídatelné změny;

d)	dobu platnosti smlouvy;

e)	smluvní pokuty pro případ nedodržení smlouvy.

75.

Komise především konstatuje, že podle § 19 zákona o silniční dopravě ‚závazek poskytovat veřejné služby ve veřejné linkové dopravě vzniká na základě písemné smlouvy‘ mezi příslušnými orgány a dopravci. Dále Komise konstatuje, že podmínky pro zajišťování dopravní obslužnosti neuložily orgány, ale projednali je a schválili je dopravci spolu s krajskými úřady. Proto došla Komise k závěru, že v rozporu se zněním zákona o silniční dopravě (‚závazek veřejné služby‘) mohou být použita ustanovení oddílu V (‚Smlouvy na veřejné služby‘) nařízení Rady.

76.	Zadruhé Komise konstatuje, že charakter služby byl definován ve smlouvě expressis verbis a rovněž odkazem na skutečnost, že dopravci vlastní licence na poskytování služeb veřejné dopravy.

77.	Zatřetí, smlouvy obsahovaly cenu za km a celkovou částku úhrady, která má být vyplacena za zajišťování služby.

78.	Začtvrté, smlouvy uváděly podmínky a postupy pro jejich změnu, dobu platnosti a smluvní pokuty v případě jejího porušení.

79.	Proto došla Komise k závěru, že smlouvy uzavřené s dopravními společnostmi Bítešská, BK Bus, Břežanská společnost, PSOTA a TREDOS obsahovaly základní prvky smlouvy uvedené v čl. 14 odst. 2 nařízení Rady.

80.

Dále Komise konstatuje, že cílem zákonodárce při přijímání nařízení Rady bylo definovat, za jakých podmínek je ‚podpora (…), která odpovídá náhradě za určitá plnění související s pojmem veřejné služby,‘ uvedená v článku 73 Smlouvy, slučitelná se společným trhem. Jak použití článku 73 Smlouvy, tak použití nařízení Rady předem předpokládá existenci podpory ve smyslu čl. 87 odst. 1 Smlouvy. Pokud lze na obsah smluv vztáhnout pojem článku 73 ‚plnění související s pojmem veřejné služby‘, neměla by samotná forma nástroje, tj. smlouva nebo jednostranně ukládaná povinnost, být překážkou pro prohlášení potenciální státní podpory související se smluvní cenou za slučitelnou se společným trhem. Rozhodujícím prvkem pro charakterizování služby, ať ji ukládá členský stát, nebo je dohodnuta ve smlouvě, jako závazku veřejné služby ve smyslu článku 73 musí být podstata služby, nikoli to, jakou formou je organizována (5).

81.	Na základě výše uvedených úvah došla Komise k závěru, že z právního hlediska není důvod, proč by nemohla být státní podpora související s cenou zaplacenou za veřejnou službu zahrnutou ve smlouvě slučitelná se společným trhem v souladu s článkem 73.

82.

Vzhledem k tomu, že článek 14 nařízení Rady neobsahuje přesné podmínky, kdy je možno prohlásit státní podporu související s cenou vyplacenou za veřejnou službu zahrnutou ve smlouvě za slučitelnou se společným trhem, domnívá se Komise, že při rozhodování, zda tato státní podpora může být prohlášena za slučitelnou se společným trhem (6), je třeba použít obecné zásady vyplývající ze Smlouvy, judikatury soudů Společenství a rozhodovací praxe Komise v jiných oblastech, než je veřejná doprava.

83.

Tyto zásady obecně připomněla Komise v rámci Společenství pro státní podporu ve formě závazku veřejné služby (7). Pokud jde o slučitelnost státní podpory související s cenou vyplacenou za veřejnou službu zahrnutou ve smlouvě, předpokládá rámec Společenství toto: ‚Výše vyrovnávací platby je omezena rozsahem nezbytným pro úhradu nákladů vynaložených v souvislosti s plněním závazků veřejné služby, přičemž je třeba zohlednit příslušné příjmy a přiměřený zisk za plnění těchto závazků. Výše vyrovnávací platby zahrnuje veškeré výhody udělené státem nebo ze státních prostředků v jakékoli formě. Přiměřený zisk může zahrnovat veškeré nebo některé přírůstky produktivity dosažené dotčenými podniky během dohodnuté omezené doby, aniž byla snížena úroveň kvality služeb, kterými stát pověřil daný podnik.‘

84.

Komise konstatuje, že v souladu s výše uvedenými body 12–20 zajistily úřady Jihomoravského kraje, aby vyrovnávací platba (kompenzace) nebyla vyšší než ztráty vzniklé dopravcům, a to tak, že předem stanovily ve výběrovém řízení, že cena, kterou jsou úřady ochotny platit, nebude vyšší než 26 Kč/km, a následně tento ukazatel použily tohoto při výpočtu příjmů dopravců.

85.	Pokud jde o služby poskytované v Jihomoravském kraji, Komise dále konstatuje, že kromě kompenzací od krajských úřadů nezískali dopravci v období 2004–2005 žádné jiné výhody od státu ani ze státních prostředků.

86.	Proto se Komise domnívá, že jsou v daném případě splněny obecné zásady upravující posuzování slučitelnosti podpory, jak je uvedeno výše v bodě 84.

87.

Jelikož však v uvedeném případě nebylo vypsáno veřejné nabídkové řízení a stěžovatel se odvolává na to, že společnosti Bítešská, BK Bus, Břežanská společnost, PSOTA a TREDOS obdržely nedovolenou státní podporu, domnívá se Komise, že předtím, než bude moci s jistotou uzavřít, že podpora je slučitelná s článkem 73 Smlouvy na základě článku 14 nařízení Rady, je třeba dál stěžovateli a třetím stranám příležitost uvést připomínky k metodice, kterou při stanovování částky vyrovnávací platby použily úřady Jihomoravského kraje.

88.	Proto si Komise v této fázi není jista, zda je podpora poskytnutá společnostem Bítešská, BK Bus, Břežanská společnost, PSOTA a TREDOS slučitelná se společným trhem.

4. ROZHODNUTÍ

S ohledem na výše uvedené úvahy vyzývá Komise Českou republiku postupem podle čl. 88 odst. 2 Smlouvy, aby podala své připomínky a poskytla veškeré informace, které by mohly pomoci vyhodnotit dané opatření, do jednoho měsíce od obdržení tohoto dopisu. Komise vyzývá orgány Vaší země, aby kopii tohoto dopisu neprodleně zaslaly potenciálnímu příjemci podpory.

Komise by ráda České republice připomněla, že čl. 88 odst. 3 Smlouvy má odkladný účinek, a ráda by ji upozornila na článek 14 nařízení Rady (ES) č. 659/1999, podle nějž může být od příjemce požadováno navrácení všech nedovolených podpor.

Komise tímto Českou republiku upozorňuje, že uvědomí zúčastněné strany zveřejněním tohoto dopisu a jeho stručného shrnutí v Úředním věstníku Evropské unie. Uvědomí také zúčastněné strany ve státech ESVO, které jsou signatáři Dohody o EHP, zveřejněním oznámení v dodatku EHP Úředního věstníku Evropské unie a bude informovat Kontrolní úřad ESVO zasláním kopie tohoto dopisu. Všechny tyto zúčastněné strany budou vyzvány, aby předložily své připomínky do jednoho měsíce od dne zveřejnění daného dopisu či oznámení.”

(1) Rozhodnutí Komise C 3/05 – Polsko – Podpora na restrukturalizaci pro společnost Daewoo-FSO (Úř. věst. C 100, 26.4.2005, s. 2).

(2) Rozsudek Soudního dvora ze dne 24. července 2003, ve věci C-280/00 Altmark Trans GmbH a Regierungspräsidium Magdeburg v. Nahverkhersgesellschaft Altmark GmbH a Oberbundesanwalt beim Bundesverwaltungsgericht (2003) Sb. rozh. s. I-07747.

(3) Rozsudek Soudního dvora ve věci Altmark, C-280/00, viz výše.

(4) Úř. věst. L 156, 28.6.1969, s. 1.

(5) Podobně článek 4 rozhodnutí Komise ze dne 28. listopadu 2005 o použití čl. 86 odst. 2 Smlouvy o ES na státní podporu ve formě vyrovnávací platby za závazek veřejné služby poskytované určitým podnikům pověřeným poskytováním služeb obecného hospodářského zájmu, Úř. věst. L 312, 29.11.2005, s. 67–73, používá pojem ‚pověření‘ a jeho forma je ponechána na členských státech.

(6) Viz rozhodnutí Komise: C 16/07 – Rakousko – Státní podpora pro podnik Postbus v okrese Lienz (Úř. věst. C 162, 14.7.2007, s. 19), C 31/07 – Irsko – Státní podpora pro autobusové společnosti Córas Iompair Éireann (Dublin Bus a Irish Bus) (Úř. věst. C 217, 15.9.2007, s. 44) a C 47/07 – Německo – DB Regio AG – Contrat de service public (dosud nezveřejněno).

(7) Úř. věst. C 297, 29.11.2005, s. 4.

16.2.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 43/31

Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

(2008/C 43/11)

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a módosítás iránti kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

MÓDOSÍTÁSRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

Módosításra irányuló kérelem a 9. cikk és a 17. cikk (2) bekezdése alapján

„CHASSELAS DE MOISSAC” vagy „CHASSELAS DORÉ DE MOISSAC” vagy „MOISSAC”

EK-szám: FR/PDO/117/0140/02.10.2003

OEM ( X ) OFJ ( )

Kért módosítás(ok)

1. A termékleírás érintett szakaszcíme(i):

X	A termék elnevezése
X	A termék leírása
	Földrajzi terület
X	A származás igazolása
X	Az előállítás módja
	Kapcsolat
X	Címkézés
X	Nemzeti előírások

2. Módosítás(ok):

Elnevezés: „Chasselas de Moissac”. A kiválasztott elnevezés a legáltalánosabban használatos és a legismertebb.

Így egyazon termék nem szerepelhet különböző elnevezések alatt, és felszámolható a fogyasztók körében tapasztalt zavar.

Leírás: Friss vagy hosszan eltartható csemegeszőlő. A szőlőfürtök ruganyosak, egyenletesen tömöttek, aranyszín árnyalatúak, hosszúságuk minimum 12 cm, súlyuk minimum 100 gramm. A szemek nem lehetnek nyomottak, éretlenek, rohadtak vagy betegek. Héjuk kissé hamvas, áttetsző, kivehetőek a magok, a kocsány vastag és duzzadt.

A szőlő minimális cukortartalma 160 g/l, a rendkívüli klimatikus körülményektől eltekintve, amikor a mutató szintje egy adott szüretre vonatkozóan – legfeljebb 150 g/l-ig – leszállítható. A szőlő akkor éri el érett állapotát, amikor a cukor/savasság arány értéke legalább 25.

A szőlőfürtöket feldolgozzák, megtisztítják és csomagolják.

A termékleírás egyszerűsödött és egyúttal pontosabb lett a szubjektív megfogalmazások kiküszöbölése érdekében, csökkentve a különböző értelmezések kockázatát.

A származás igazolása: A szőlő útja a szüreteléstől a csomagolásig nyomon követhető.

A szőlőfürtök kizárólag a földrajzi területen belül elhelyezkedő, az INAO szakszolgálatai és a független szakértők által azonosított szőlőtermő parcellákról származhatnak. A termőterületnek meg kell felelnie a parcellák beültethetőségére vonatkozó geológiai, talajtani és éghajlati kritériumoknak. Az INAO szakszolgálatai jegyzékbe vesznek minden, a kritériumoknak megfelelő termőterületet.

Csak a nyilvántartásban szereplő parcellákról származó szőlő tarthat igényt a „Chasselas de Moissac” megnevezésre.

A termelők továbbá kötelesek kitölteni egy éves alkalmazhatósági nyilatkozatot, amelyet eljuttatnak az INAO szakszolgálatainak. Ebben kötelezettséget vállalnak az OEM használatához szükséges szőlőtermelési követelmények betartására, és közlik az adott évben a termelésére kijelölt parcellákra vonatkozó referenciákat.

E dokumentum lehetővé teszi az adott évben a „Chasselas de Moissac” termelésében részt vevő parcellák azonosítását és a rajtuk elért terméshozamok ellenőrzését.

A termelőknek napi nyilvántartást kell vezetniük a feldolgozó- és csomagolóműhelybe beérkező szőlőről, illetve az onnan kiszállított csomagolt szőlőről. Ebben a megfelelő parcellák megjelölésével fel kell tüntetniük a szüretelt mennyiségeket – a tartós tárolásra szánt mennyiségek megkülönböztetésével –, a csomagolt tételek számát típusok szerint, megjelölve a hosszan eltartható tételeket, valamint az alkalmazott azonosító számokat. Az INAO ellenőrei bármikor hozzáférhetnek ezekhez a nyilvántartásokhoz.

Ami a terméket illeti, a csomagolt tételekből vett mintákat analitikus és érzékszervi vizsgálatok alá vetik. Ezek célja a „Chasselas de Moissac” megnevezés alatt forgalomba hozott termékek minőségének és jellegzetességeinek ellenőrzése.

Minden csomagolást, amelyben „Chasselas de Moissac” szőlőt forgalmaznak, az OEM saját, az INAO által jóváhagyott azonosító jelével azonosítanak.

Az előállítás módja: Az azonosított szőlőtermő parcellákról származó szőlő szüretelésének, feldolgozásának és csomagolásának a földrajzi területen belül kell történnie.

Egyedül a Chasselas B szőlőfajta engedélyezett. A termőterületeken egyesfüggöny vagy kettősfüggöny művelésmód alkalmazható. A minőségi követelmények miatt minden új ültetvény esetében a tőkesűrűséget és a sortávot a művelésmódhoz kell igazítani (egyesfüggöny művelésmód esetén 3 300 tőke/hektár minimális tőkesűrűség és 3 méter maximális sortáv, kettősfüggöny művelésmód esetén 2 500 tőke/hektár minimális tőkesűrűség és 3,5 méter maximális sortáv). A tőkesűrűség és a sortáv kialakítási módozatainak meg kell felelniük a „Chasselas de Moissac” OEM-re vonatkozó kormányrendelet 5. cikkében foglalt előírásoknak.

A tőkeművelési módok tekintetében az egyszerű és a kettős guyot engedélyezett. A hektáronkénti rügyszám egyesfüggöny művelésmód esetében nem haladhatja meg az 55 000-et, kettősfüggöny művelésmód esetében a 60 000-et. A „fürtrendezés” művelete kötelező, amelynek lényege a fürtök eligazítása a tőkén, szabadon, megfelelő szellőzést biztosítva. Ez teszi lehetővé a szőlő optimális érését.

A fiatal tőkék csak az – augusztus 1-je előtt kialakított – ültetvény telepítését követő második évtől válhatnak alkalmassá a „Chasselas de Moissac” eredetmegjelölésre számot tartó szőlő termelésére.

A nem trágyázó öntözés a közözés elvégzésétől kezdődően engedélyezett.

A „Chasselas de Moissac” szőlő termelésére alkalmasnak minősített parcellák terméshozama két szinten szabályozott (a szőlőgazdaság illetve a parcella szintjén): A gazdaság maximális átlagos terméshozama: 14 t/ha; A „Chasselas de Moissac” maximális átlagos terméshozama a gazdaság egészében: 13 t/ha; parcellánkénti maximális átlagos terméshozam: 16 t/ha. Rendkívüli éghajlati körülmények esetén azonban egy adott szüret parcellánkénti maximális átlagos terméshozama módosítható, de kizárólag a 18 t/ha küszöbérték túllépése, illetve az egész gazdaság átlagos terméshozamainak módosulása nélkül. Ez az eltérés egyazon évjáratra nézve semmilyen esetben nem kombinálható a cukortartalomra vonatkozó eltéréssel.

A szüretelés többszöri szedéssel, kézzel történik.

Miután szüretkor a romlásnak indult szemeket eltávolították és a tárolási helyre gyorsan beszállították, a szőlő – a „Chasselas de Moissac” jellegzetességeinek megőrzésére alkalmas tárolóedényekben – tartósan eltárolható. Ilyenkor a ritkítatlan szőlőfürtök a tárolás helyére érkezésükkor gyors hűtési eljáráson mennek keresztül, majd hermetikus csomagolásban tartós eltárolásra kerülnek egy ellenőrzött atmoszférájú, hőmérsékletű és páratartalmú hidegkamrában. A tartósan eltárolt szőlő a szüret évét követő január 31-től kezdődően nem forgalmazható a „Chasselas de Moissac” OEM védjegy alatt.

A termőültetvény és a feldolgozó- illetve csomagolóműhely között a leszüretelt szőlőt – a tartós eltárolásra szánt tételeket is beleértve – olyan körülmények között kell szállítani, amelyek biztosítják a termék jellegzetességeinek – nevezetesen a szőlőszemek hamvasságának – optimális megőrzését.

A szőlőfürtök – a tartósan eltárolt tételeket is beleértve – feldolgozó- és csomagolóműhelyekben kerülnek feldolgozásra. A fürtöket ollóval óvatosan megtisztogatják, eltávolítva a romlásnak indult részeket. A feldolgozott fürtöknek meg kell felelniük az OEM termékleírásának.

A termelőknek rendelkezniük kell saját feldolgozó- és csomagolóműhellyel, valamint adott esetben a szőlő tartós eltárolásához szükséges berendezésekkel, amennyiben ezt a gyakorlatot is alkalmazzák.

A fenti rendelkezések egyrészről a korábban meglévő, de mindeddig nem kodifikált gyakorlatokat rögzítik, másrészről eleget tesznek a kérelmező csoportosulás akaratának a szóban forgó OEM termékleírásának pontosítására illetve hiányosságainak pótlására vonatkozóan.

Címkézés: A csomagolási egységeken lévő címkén a következőket kell feltüntetni:

a „Chasselas de Moissac” oltalom alatt álló eredetmegjelölés megnevezését, a címkén szereplő legnagyobb betűtípussal legalább egyenlő méretben,

az „Appellation d'origine contrôlée” vagy az „AOC” megjelölést,

a termelő nevét.

Minden csomagolási egységen szerepelnie kell azonosító jelzésnek, amely tartalmaz valamely, az INAO által jóváhagyott szervezet által kiadott és az INAO szakszolgálatai által hitelesített sorszámot. Az azonosító jelzés a címkézést kiegészítő rendszerként szolgálhat.

A címkézésen túlmenően a kísérő dokumentumokon és a számlákon is fel kell tüntetni a „Chasselas de Moissac” OEM megnevezését, valamint az „Appellation d'origine contrôlée” vagy az „AOC” megjelölést.

Nemzeti előírások: A „Chasselas de Moissac” OEM-re vonatkozó kormányrendelet.

MÓDOSÍTOTT ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„CHASSELAS DE MOISSAC”

EK-szám: FR/PDO/117/0140/02.10.2003

OEM ( X ) OFJ ( )

Ezen összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

1. A tagállam illetékes szerve:

Név:

Institut National des Appellations d'Origine

Cím:

51, rue d'Anjou

F-75008 Paris

Tel.:

(33) 153 89 80 00

Fax:

(33) 142 25 57 97

E-mail:

info@inao.gouv.fr

2. Csoportosulás:

Név:

Syndicat de défense du Chasselas de Moissac AOC

Cím:

1, promenade Sancert

F-82200 Moissac

Tel.:

(33) 563 04 01 78

Fax:

(33) 563 04 11 21

E-mail:

—

Összetétel:

Termelők/feldolgozók ( X ) Egyéb ( )

3. A termék típusa:

1.6. osztály – Gyümölcsök, zöldségfélék és gabonafélék természetes állapotban vagy feldolgozva

4. Termékleírás:

(az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében előírt követelmények összefoglalása)

4.1. Elnevezés: „Chasselas de Moissac”

4.2. Leírás: Friss vagy hosszan eltartható csemegeszőlő. A szőlőfürtök ruganyosak, egyenletesen tömöttek, aranyszín árnyalatúak, hosszúságuk minimum 12 cm, súlyuk minimum 100 gramm. A szemek nem lehetnek nyomottak, éretlenek, rohadtak vagy betegek. Héjuk kissé hamvas, áttetsző, kivehetők a magok, a kocsány vastag és duzzadt.

A szőlőfürtök feldolgozásra, megtisztításra és csomagolásra kerülnek.

4.3. Földrajzi terület: A Bas-Quercy elnevezésű terület, amely Tarn-et-Garonne és Lot megyék néhány kantonját foglalja magában.

4.4. A származás igazolása: A szőlő útja a szüreteléstől a csomagolásig nyomon követhető.

Csak a nyilvántartásban szereplő parcellákról származó szőlő tarthat igényt a „Chasselas de Moissac” megnevezésre.

E dokumentum lehetővé teszi az adott évben a „Chasselas de Moissac” termelésében részt vevő parcellák azonosítását és a rajtuk elért terméshozamok ellenőrzését.

Minden csomagolást, amelyben „Chasselas de Moissac” szőlőt forgalmaznak, az OEM saját, az INAO által jóváhagyott azonosító jelével azonosítanak.

4.5. Az előállítás módja: Az azonosított szőlőtermő parcellákról származó szőlő szüretelésének, feldolgozásának és csomagolásának a földrajzi területen belül kell történnie.

A tőkeművelési módok tekintetében az egyszerű és a kettős guyot engedélyezett. A hektáronkénti rügyszám egyesfüggöny művelésmód esetében nem haladhatja meg az 55 000-et, kettősfüggöny művelésmód esetében a 60 000-et. A „fürtrendezés” művelete kötelező, amelynek lényege a fürtök eligazítása a tőkén, szabadon és megfelelő szellőzést biztosítva. Ez teszi lehetővé a szőlő optimális érését.

A nem trágyázó öntözés a közözés elvégzésétől kezdődően engedélyezett.

A „Chasselas de Moissac” szőlő termelésére alkalmasnak minősített parcellák terméshozama két szinten szabályozott (a szőlőgazdaság illetve a parcella szintjén): A gazdaság maximális átlagos terméshozama: 14 t/ha; a „Chasselas de Moissac” maximális átlagos terméshozama a gazdaság egészében: 13 t/ha; parcellánkénti maximális átlagos terméshozam: 16 t/ha. Rendkívüli éghajlati körülmények esetén azonban egy adott szüret parcellánkénti maximális átlagos terméshozama módosítható, de kizárólag a 18 t/ha küszöbérték túllépése, illetve az egész gazdaság átlagos terméshozamainak módosulása nélkül. Ez az eltérés egyazon évjáratra nézve semmilyen esetben nem kombinálható a cukortartalomra vonatkozó eltéréssel.

A szüretelés többszöri szedéssel, kézzel történik.

A termőültetvény és a feldolgozó- illetve csomagolóműhely között a leszüretelt szőlőt – a tartós eltárolásra szánt tételeket is beleértve – olyan körülmények között kell szállítani, amelyek biztosítják a termék jellegzetességeinek és különösen a szőlőszemek hamvasságának optimális megőrzését.

A szőlőfürtök feldolgozása – a tartósan eltárolt tételeket is beleértve – feldolgozó- és csomagolóműhelyekben történik. A fürtöket ollóval óvatosan megtisztogatják, eltávolítva a romlásnak indult részeket. A feldolgozott fürtöknek meg kell felelniük az OEM termékleírásának.

Az ollóval történő tisztogatást követően rögtön sor kerül a szőlőfürtök csomagolására, a termék jellegzetességeinek és minőségének megóvására alkalmas csomagolás alkalmazásával. A szőlő ily módon minimális feldolgozási szakaszon megy keresztül, és a bogyók hamvassága megóvható. A csomagolás a szüret helyének közelében külön e célra kialakított feldolgozó- és csomagolóműhelyekben történik. A csomagolási műveletnek a földrajzi területen belül történő elvégzése így nemcsak a termék jellegzetességeinek megőrzését biztosítja, hanem a megfelelőbb nyomon követhetőséget is. Ez segít kiküszöbölni a minőségvesztést, és egyúttal az egyéb szőlőfajokkal való keveredést is.

4.6. Kapcsolat: Bas Quercy vidékét egyedi földrajzi, mezőgazdasági és éghajlati vonások jellemzik. A parcella-kiosztás a legkedvezőbb talajokat tartja fent a chasselas szőlő termelésére: a szilikát-agyagos, homokos és jó vízáteresztésű talajokat, illetve a mésztelen agyagos-homokos talajokat. Az éghajlati körülmények, a csekély hőmérsékletingadozás, és főként a hosszú őszi napsütéses időszakok biztosítják a szőlő megfelelő érését.

A „Chasselas de Moissac” termelésére további két talajtípus alkalmas: egyrészről a fennsíkok megfelelően mély és kavicsos fekete vagy sötétszürke talajai; másrészről a megfelelően széles nyílásszögű völgyek oldalában található agyagos-mészköves lankák omladékos talaja.

4.7. Felügyeleti szerv:

Név:

Institut National des Appellations d'Origine

Cím:

51, Rue d'Anjou

F-75008 Paris

Tel.:

(33) 153 89 80 00

Fax:

(33) 142 25 57 97

E-mail:

info@inao.gouv.fr

Név:

D.G.C.C.R.F

Cím:

59, Bd V. Auriol

F-75703 Paris Cedex 13

Tel.:

(33) 144 87 17 17

Fax:

(33) 144 97 30 37

E-mail:

C3@dgccrf.finances.gouv.fr

4.8. Címkézés: A csomagolási egységeken lévő címkén a következőket kell feltüntetni:

a „Chasselas de Moissac” oltalom alatt álló eredetmegjelölés megnevezését, a címkén szereplő legnagyobb betűtípussal legalább egyenlő méretben,

az „Appellation d'origine contrôlée” vagy az „AOC” megjelölést,

a termelő nevét.

Minden csomagolási egységen szerepelnie kell egy azonosító jelzésnek, amely tartalmaz valamely, az INAO által jóváhagyott szervezet által kiadott és az INAO szakszolgálatai által hitelesített sorszámot. Az azonosító jelzés a címkézést kiegészítő rendszerként szolgálhat.

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 43

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	51. évfolyam 2008. február 16.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Bizottság
2008/C 043/01	Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Bizottság
2008/C 043/02	Euro-átváltási árfolyamok	3

	TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2008/C 043/03	A Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló és a 70/2001/EK rendeletet módosító 1857/2006/EK bizottsági rendelet értelmében nyújtott állami támogatásokról adott tagállami tájékoztatás összefoglalása	4

	V Vélemények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2008/C 043/04	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról	9

2008/C 043/05	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes gyertyák, mécsesek és hasonlók behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról	14

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2008/C 043/06	Állami támogatás – Cseh Köztársaság – Állami támogatás C 3/08 (ex NN 102/05) – Dél-moráviai buszvállalatoknak közszolgáltatásért nyújtott ellentételezés – Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében ( 1 )	19

2008/C 043/07	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5049 – Goldmann Sachs/Colony Capital/BUT) ( 1 )	27

2008/C 043/08	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5034 – Montagu/GIP/Biffa) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	28

2008/C 043/09	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4999 – Heineken/Scottish & Newcastle assets) ( 1 )	29

2008/C 043/10	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4921 – CDC/Groupe Moniteur/AchatPublic.Com) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	30

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Bizottság
2008/C 043/11	Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	31

A határozat elfogadásának időpontja	2007.12.5.
Támogatás száma	NN 70/07
Tagállam	Egyesült Királyság
Régió	North-East England
Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)	Rescue aid to Northern Rock
Jogalap	Ad-hoc, Bank of England Acts 1694-1998
Az intézkedés típusa	Egyedi támogatás
Célkitűzés	Nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentése
Támogatás formája	Kedvezményes kamatozású kölcsön, Állami kezességvállalás
Költségvetés	—
Támogatás intenzitása	—
Időtartam	2007.9.17.-2008.3.17.
Gazdasági ágazat	Pénzügyi intermediáció
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe	HM Treasury; The Governor and Company of the Bank of England
Egyéb információ	—

A határozat elfogadásának időpontja	2007.12.14.
A támogatás száma	N 656/07
Tagállam	Belgium
Régió	—
A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)	Prolongation du régime d'aide pour le transport combiné N 249/04 Verlenging van de steunregeling voor gecombineerd vervoer N 249/04
Jogalap	Arrêté royal modifiant l'arrêté royal du 30 septembre 2005 relative à la promotion du transport ferroviaire combiné de marchandises Koninklijk besluit tot wijziging van het Koninklijk besluit van 30 september 2005 betreffende de bevordering van het gecombineerde goederenvervoer per spoor
Az intézkedés típusa	Támogatási program
Célkitűzés	A kombinált fuvarozás támogatása
A támogatás formája	Közvetlen támogatás
Költségvetés	30 millió EUR/év
A támogatás intenzitása	—
Időtartam	2008
Érintett gazdasági ágazatok	Kombinált fuvarozás
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe	Service public fédéral mobilité et transport Federale overheidsdienst Mobiliteit en Vervoer
Egyéb információ	—

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,4674
JPY	Japán yen	157,78
DKK	Dán korona	7,4544
GBP	Angol font	0,74780
SEK	Svéd korona	9,3140
CHF	Svájci frank	1,6022
ISK	Izlandi korona	98,23
NOK	Norvég korona	7,9255
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,224
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	263,59
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6965
PLN	Lengyel zloty	3,5900
RON	Román lej	3,6445
SKK	Szlovák korona	33,019
TRY	Török líra	1,7603
AUD	Ausztrál dollár	1,6189
CAD	Kanadai dollár	1,4635
HKD	Hongkongi dollár	11,4454
NZD	Új-zélandi dollár	1,8602
SGD	Szingapúri dollár	2,0734
KRW	Dél-Koreai won	1 386,77
ZAR	Dél-Afrikai rand	11,2647
CNY	Kínai renminbi	10,5396
HRK	Horvát kuna	7,2575
IDR	Indonéz rúpia	13 456,06
MYR	Maláj ringgit	4,7272
PHP	Fülöp-szigeteki peso	59,723
RUB	Orosz rubel	36,0742
THB	Thaiföldi baht	46,663
BRL	Brazil real	2,5757
MXN	Mexikói peso	15,7900


	(1) EGT-vonatkozású szöveg