6.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 32/1

—

szoros történelmi, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataik által vezérelve,

—

az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a polgári szabadságjogok és a demokrácia iránti közös elkötelezettségük által ösztönözve,

—

a meglévő erős kötelékek elismerésével,

—

a béke és biztonság megőrzése és helyreállítása céljából a nemzetközi konfliktusok kezelése iránt elkötelezve,

—

a közös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi ügyekben folytatott konzultációk erősítésének, valamint a közös érdeklődésre számot tartó területeken a gyakorlati együttműködés fokozásának igényével,

—

tekintettel a szabad és nyílt piaci alapelvek, a Kereskedelmi Világszervezet céljaival és alapelveivel összhangban lévő többoldalú kereskedelmi rendszer erősítése, valamint az egészséges és virágzó világgazdaság iránti közös elkötelezettségükre,

—

figyelembe véve az 1999. évi „az Európai Unió és Új-Zéland közötti kapcsolatokról szóló Együttes Nyilatkozatot” és a 2004. évi „Új-Zéland és az Európai Unió: a jövőbeni együttműködés prioritásai” című dokumentumot,

—

tekintettel a Feleknek a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméhez és előmozdításához való hozzájárulására,

—

emlékeztetve a Felek közötti meglévő megállapodásokra,

—

a demokrácia, a jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok támogatása saját társadalmukon belül és nemzetközi szinten is,

—

a nemzetközi béke és biztonság megőrzésének támogatása, többek között béketámogató műveleteken keresztül,

—

az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének támogatása és hatékonyságának előmozdítása,

—

az atomsorompó, a leszerelés és fegyverzet-ellenőrzés vonatkozásában, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén a nemzetközi erőfeszítések támogatása,

—

együttműködés fejlesztési és kormányzási ügyekben, különösen a csendes-óceáni térség államaival kapcsolatban,

—

a termékek, szolgáltatások és befektetések kereskedelmére vonatkozó szabadpiaci alapelvek ösztönzése, a protekcionizmus elutasítása, valamint a Kereskedelmi Világszervezet keretén belül a többoldalú kereskedelmi rendszerek kiszélesítését és további erősítését célzó munka,

—

a fenntartható fejlődés és a globális környezet védelmének előmozdítása, különösen az éghajlatváltozás kérdésének kezelése iránti igény,

—

az innováció, a termelékenység-javulás és a versenyképesség ösztönzése,

—

egymás népei és kultúrái kölcsönös megismerésének és megértésének előmozdítása.

1.

A Felek az 1999. évi „az Európai Unió és Új-Zéland közötti kapcsolatokról szóló Együttes Nyilatkozatban” meghatározták az együttműködés kiemelten fontos területeit. 2004-ben kibocsátották az Európai Unió-Új-Zéland Cselekvési Tervként is említett „Új-Zéland és az Európai Unió: a jövőbeni együttműködés prioritásai” című közös nyilatkozatot.

2.

A cselekvési terv számos területen megvalósuló konzultációs és együttműködési programot foglalt magába, melyet azóta hatékonyan végrehajtottak. A miniszteri és vezető tisztviselői szinten lezajlott megbeszélések rendszeres lehetőséget biztosítottak a véleménycserére, az problémás kérdések felvetésére, valamint a megerősített együttműködés területeinek feltérképezésére. A Felek által 1998. júniusában aláírt, a megfelelőségértékelésre vonatkozó kölcsönös elismerési megállapodás (MRA) 1999-ben lépett hatályba, az 1996. decemberében aláírt, az Európai Közösség és Új-Zéland között létrejött, az élő állatok és állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó állat-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodás pedig 2003-ban lépett hatályba. A hosszú távú együttműködés kiterjed a tudomány és technológia, az oktatás, a fejlesztési együttműködés, valamint az emberi jogok területére.

3.

Ezen új Nyilatkozat a Közös Nyilatkozaton és a cselekvési terv kapcsán elért jelentős eredményeken alapul. További egyedi, gyakorlati javaslatokat tartalmaz az együttműködésre, valamint a kapcsolatok kereteinek erősítésére.

4.

A Felek a következő területeken kívánják előmozdítani és erősíteni kapcsolatukat:

5.

A mai, egyre változékonyabb és összetettebb nemzetközi környezetben a párbeszéd és az információcsere értékét nem lehet alábecsülni. Mindkét Fél üdvözli a meglévő, évente kétszer megrendezésre kerülő, kétoldalú miniszteri trojka konzultációkat. Ezen túlmenően a Bizottság elnöke, az Európai Unió Főképviselője és Új-Zéland miniszterelnöke között is rendszeres a kapcsolattartás. A Felek ugyancsak emlékeztetnek az új-zélandi parlament és az Európai Parlament közötti rendszeres párbeszédre.

6.

Mindkét Fél reméli, hogy a kapcsolattartás a jövőben is rendszeres marad. Keresik a további párbeszédre irányuló lehetőségeket miniszteri és biztosi szinten, valamint a nemzetközi találkozók alkalmával. Ezt egészíti ki majd a diplomáciai képviseleteken és más fórumokon keresztül történő rendszeres információcsere.

7.

A Felek közös célkitűzése a globális béke és biztonság előmozdítása a többoldalú együttműködés és a nemzetközi jog tiszteletben tartása révén. Támogatjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetének központi szerepét, valamint más multinacionális intézmények és rendszerek munkáját. Nagyrabecsüljük a másik félnek a nemzetközi és regionális szintű, bonyolult helyzetek kapcsán történő közvetítésekben kifejtett erőfeszítéseit, és előnyben részesítjük a konfliktusok békés eszközökkel való megoldását.

8.

A terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában a Felek meghatározzák a szorosabb párbeszéd és együttműködés közöttük meglévő lehetőségeit. Mindketten elkötelezettek vagyunk valamennyi terrorizmus elleni ENSZ-egyezmény és -jegyzőkönyv megerősítése és alkalmazása, valamint az összes vonatkozó ENSZ BT-határozat – beleértve az ENSZ BT 2001. évi 1373. sz. határozatát is – és az ENSZ terrorizmus elleni stratégiájának alkalmazása iránt. A Felek készen állnak harmadik országok támogatására azok nemzetközi terrorizmus elleni kötelezettségeik teljesítésében. A terrorizmus elleni hatékony intézkedések és az emberi jogok védelme egymást kiegészítő és kölcsönösen megerősítő célok. Elkötelezettek vagyunk a terrorizmus veszélyének csökkentése, valamint a terjedéséhez vezető feltételek kezelése iránt. Támogatjuk azon kezdeményezéseket, melyek a kultúrák, vallások és civilizációk közötti nagyobb toleranciához, megértéshez és párbeszédhez járulnak hozzá.

9.

Erőfeszítéseik teljes hatékonysága érdekében a Felek konkrét fellépéseket tettek és szorosan együttműködtek különböző területeken, így például Új-Zéland nemrégiben lezárult részvétele révén az Európai Unió által Bosznia-Hercegovinában irányított stabilizációs erőkben, valamint az EUPOL afganisztáni missziójában. A jövőben is folytatják szoros, gyakorlati együttműködésüket az ezekhez hasonló válságkezelés és a konfliktusokat követő stabilizációs tevékenységek során.

10.

A béke és biztonság előmozdítása tekintetében döntő fontosságú az emberi jogok, valamint a jogállamiság tiszteletben tartása. A Felek eltökéltek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, valamint az emberi jogi egyezményekben és hozzájuk fűzött jegyzőkönyvekben megtestesülő, nemzetközi emberi jogok védelme és előmozdítása tekintetében. A jövőben is folytatják a nemzetközi emberi jogi ügyekben tartott éves konzultációkat a trojka részvételével, és szorosan együttműködnek a nemzetközi emberi jogi fórumokon, az Emberi Jogi Tanácsot is beleértve.

11.

A Felek közös érdeke a demokrácia, a felelősségteljes kormányzás és a jogállamiság támogatása a nemzetközi békéhez és biztonsághoz való hozzájárulásként. Lehetőség szerint együttműködnek e közös érdek elérése céljából.

12.

Mindkét Fél számára elsődleges fontosságú az ázsiai-csendes-óceáni térség stabilitása és fellendülése, amely következésképpen a politikai és biztonsági párbeszédek középpontjában áll. Közös aggodalmunk, hogy néhány csendes-óceáni állam ezen területeken különös nehézségekkel szembesül, amelyek kezelése érdekében együtt fogunk dolgozni.

13.

A Felek nagyra értékelik az ASEAN regionális fórumán (ARF) hasonló gondolkodású partnerekként fenntartott jó együttműködésüket, és folytatják az ARF – az ázsiai-csendes-óceáni térségben a párbeszéd és együttműködés fórumaként – további megerősítése érdekében tett közös erőfeszítéseiket, megelőző diplomáciai szerepének fejlesztése révén. Folytatják a diplomáciai csatornákon keresztül történő információcserét a térség államaival – többek között az ASEAN-nal – fenntartott együttműködésükről.

14.

A Felek üdvözlik az ezen ügyek kapcsán miniszteri és tisztviselői szinten folytatott rendszeres párbeszédet, és nem hivatalos vezető tisztviselői tárgyalásokat tartanak a Közös Kül- és Biztonságpolitikai ügyek vonatkozásában a megfelelő EU-partnerekkel.

15.

A Schengeni Megállapodás EK-jogba történt integrálása lehetővé tette az Új-Zéland által valamennyi jelenlegi európai uniós tagállammal kötött olyan vízummentességi megállapodások átfogóvá tételét, amelyek az új-zélandi állampolgárok számára három hónapig terjedő vízummentes tartózkodást engednek meg az egyes tagállamokban. Az Európai Unió elismeri azon nehézségeket, melyeket ez az új-zélandi utazók számára eredményezhet. A Bizottság megerősíti, hogy az Új-Zéland és az uniós tagállamok közötti kétoldalú megállapodások jelenleg is hatályban vannak és a jövőben is hatályosak maradnak, amíg új konkrét intézkedéseket nem hoznak és léptetnek hatályba a korábbiak helyett. A Bizottság teljes körű tárgyalásokat folytat majd Új-Zélanddal bármely olyan fejlemény vonatkozásában, mely hatással lehet e kétoldalú megállapodásokra, és a kölcsönösség alapján a megoldás elérése céljából munkálkodik.

16.

Egymás kölcsönös megértésének tekintetében ugyancsak fontosak azok a kölcsönös megállapodások, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy a szabadság alatti munkavégzésként ismert rendszer alapján más országokba látogassanak, ott munkát vállalhassanak és tanulhassanak legfeljebb egy évig terjedően. Az e rendszer keretében megvalósuló látogatások a jövő szempontjából jelentős befektetésnek minősülnek. Új-Zéland jelenleg 13 európai uniós tagállam vonatkozásában rendelkezik ilyen megállapodással, és számos további hasonló megállapodás megkötésén dolgozik a nemzeti jogszabályokkal és sajátosságokkal összhangban.

17.

A Felek elismerik, hogy a fejlődés és a biztonság összefüggenek, a szegénység megszüntetése így kritikusnak minősül a globális és regionális bizonytalanság csökkentése szempontjából. Ennek figyelembevételével mindkét Fél fejlesztési támogatási programjai a millenniumi fejlesztési célkitűzések (MDG) eléréséhez, ezzel egyidejűleg egy stabilabb, békésebb és virágzóbb világhoz járulnak hozzá.

18.

A Felek hangsúlyozzák, hogy a demokrácia, az emberi jogok, a jó kormányzás és a jogállamiság elsődleges fontossággal bírnak a fenntartható fejlődés elérése céljából, és a fogadó országok közigazgatása magasabb színvonalának támogatására szólítják fel valamennyi adományozót. A fejlesztési támogatási adományozók közötti együttműködés fontosságát mindkét Fél elismeri fejlesztési programjaik kidolgozása és végrehajtása tekintetében.

19.

Ezen a területen az ázsiai–csendes-óceáni térség fejlesztési kihívásainak kezelése az Új-Zéland és az Európai Unió közötti párbeszéd középpontjában marad. A Felek elismerik a csendes-óceáni szigetek térsége iránti elkötelezettség igényét is az őket érő egyéni kihívások kezelése, valamint – az adományozó és fogadó országok közös erőfeszítései révén – a térség Csendes-óceáni Tervében szereplő célkitűzéseknek megfelelően nagyobb stabilitás és fejlődés elérése érdekében. Következésképpen a Felek üdvözölték az Európai Unió 2006. közepén elindított új csendes-óceáni európai stratégiáját, valamint az Európai Unió folyamatos pénzügyi támogatását a csendes-óceáni térség fenntartható fejlődése érdekében. Mindkét Fél örömmel fogadja a fejlesztési együttműködésről folyó tárgyalások gyakoriságának – vezető európai uniós képviselők látogatásának is köszönhető – növekedését 2004. óta, valamint bizonyos programok kapcsán a csendes-óceáni térségen belül megjelenő együttműködést. Ezen túlmenően Új-Zéland üdvözli az Európai Unió kinyilvánított szándékát a Csendes-óceáni Szigetek Fórumának országaival folytatott politikai párbeszéd javítására vonatkozóan.

20.

A Felek ennek megfelelően eltökéltek a fejlesztési és kereskedelmi kérdésekkel kapcsolatos rendszeres kétoldalú párbeszéd fenntartásának, valamint a térség stabilitására vonatkozó átfogóbb ügyek – többek között a környezeti fenntarthatóság, valamint a politikai bizonytalanság, a bűnözés vagy a terrorizmus által a regionális biztonságra jelentett veszélyek – felkarolásában a véleménycsere kiszélesítésének tekintetében.

21.

A fejlesztési együttműködésben való közös munka iránti kölcsönös óhajukat figyelembe véve, a Felek rendszeres és széleskörű tárgyalásokat, valamint a csendes-óceáni térség ügyeivel kapcsolatos további információcserét tűznek ki célul. A Wellingtonban és Brüsszelben, illetve más helyszíneken tartandó rendszeres tárgyalások annak biztosítására irányulnak majd, hogy mindkét Fél teljesítse a támogatások hatékonyságáról szóló párizsi nyilatkozatban vállalt kötelezettségeit. Keresik továbbá a lehetőségeket az adományok összehangolásának maximális kihasználására, komplementaritásuk és a megfelelő munkamegosztás ösztönzésére, a szektorális megközelítéseken belüli együttműködésre, valamint a csendes-óceáni térség államainak prioritásaihoz, rendszereihez és folyamataihoz történő igazodásra az információcsere során. A Felek ugyancsak meghatározzák az olyan további területeket, melyeken politikai és gyakorlati együttműködést valósítanak meg a szegénység csökkentése érdekében a csendes-óceáni térségben.

22.

A Felek közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok alapvetők a hatékony és átfogó kapcsolattartás szempontjából. Az Európai Unió jelenleg Új-Zéland második legnagyobb kereskedelmi partnere, míg Új-Zéland az ötvenedik helyet foglalja el az Európai Unió külkereskedelmében. A kétoldalú kereskedelem folyamatosan bővül, az áruk és szolgáltatások áramlását pedig fontos kétoldalú megállapodásokkal erősítik meg, többek között az Európai Közösség és Új-Zéland között létrejött, a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos kölcsönös elismerésről szóló megállapodás, valamint az Európai Közösség és Új-Zéland között az élőállatok és az állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodás révén.

23.

A Felek figyelemmel kísérik a jövőbeni kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok szélesebb keretének tárgyalására irányuló lehetőségeket. Kereskedelmi és gazdasági kapcsolataik kiépítése részeként olyan gazdaságpolitikai területeket is keresnek majd, ahol – kölcsönös érdekeiknek és prioritásaiknak köszönhetően – mindketten haszonra tehetnek szert a véleménycseréből és meghatározhatják a gyakorlati együttműködés területeit. Ez olyan lehetőségeket foglalhat magába, melyek ösztönzik a befektetéseket, a kétoldalú befektetési környezet lehetséges javulását, valamint a szabályozási és versenypolitikai megközelítések fejlődését.

24.

A Felek tovább bővítik az együttműködést és feltérképezik a kereskedelem előmozdításának lehetőségeit a meglévő megállapodások értékét növelő új megállapodások megkötése révén. A megerősített együttműködés egy javasolt területe a borágazat, melynek kapcsán felmérik a borral kapcsolatos kétoldalú megállapodásokról szóló tárgyalások újbóli megnyitásának előnyeit és az erre megfelelő pillanatot. Továbbá mindkét Fél tanulmányozza egy vámügyi együttműködésről szóló megállapodás előnyeit.

25.

A kereskedelem előmozdítása érdekében tett erőfeszítésekkel összhangban a Felek folytatják a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos kölcsönös elismerésről szóló meglévő megállapodás módosításáról folytatott egymás közötti tárgyalásokat a hatékonyság és az eredményesség javítása céljából. Megvizsgálják továbbá a technikai szabályozások, a szabványok és a megfelelőségértékelés terén folytatott együttműködés kiterjesztésének megvalósíthatóságát és lehetséges előnyeit. Emellett olyan más utakat is keresnek, melyek a globális szabályozási fejlesztések viszonylatában közöttük meglévő szabályozási együttműködést mozdítják elő az üzleti ügyleti költségek csökkentése és a kereskedelem további fokozása céljából.

26.

A Felek kiemelik kereskedelmi kapcsolataik egységessége – többoldalú alapelvekkel összhangban levő – fenntartásának és bármely kétoldalú probléma konstruktív megoldásának fontosságát. Ebben az összefüggésben az éves mezőgazdasági kerekasztal-tárgyalások fontos eszközt jelentenek annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági kereskedelemhez kapcsolódó kulcsfontosságú kétoldalú és globális kérdéseket érintő véleménycserére vezetői szinten kerüljön sor. Sok más, közös érdeklődésre számot tartó ügy van azonban – így a szolgáltatások és nem mezőgazdasági termékek, valamint a többoldalú szabályok megerősítése –, melyeket nem megfelelően kezelnek ezen a fórumon. Az ilyen jellegű kérdéseket 2007-től kezdve évente megrendezésre kerülő kerekasztal-tárgyalásokon rendezik majd, amelyeket lehetőség szerint Brüsszelben vagy Wellingtonban tartanak.

27.

A Felek elismerik a magánszektor dinamizmusának a piacok fejlesztésében és kiterjesztésében való fontosságát, és e célból továbbra is bátorítják az üzleti kapcsolatok létesítését és növelését. Mindkét Fél üdvözli az Új-Zéland–Európa Üzleti Tanács (NZEBC) létrehozását, amely az Európa és Új-Zéland közötti jó kereskedelmi kapcsolatok ösztönzése céljából alakult meg. A Felek igyekeznek előmozdítani a vezető új-zélandi üzleti képviselők Európába történő rendszeres látogatását és fordítva.

28.

A Felek a Kereskedelmi Világszervezet keretén belül folytatják szoros együttműködésüket a többoldalú kereskedelmi rendszer további erősítése érdekében a dohai fejlesztési menetrend nagyralátó, kiegyensúlyozott és globális célkitűzéseinek elérése révén. Prioritásaik és álláspontjaik néhány területen különbözhetnek, de mindketten konstruktív megközelítést alkalmaznak.

29.

Mivel többek között a tudomány és az oktatás a növekedés főbb mozgatórugója, Új-Zéland számára – tekintettel a tudományos kutatásokra szánt európai forrásokra – nagy értékkel bír az Európai Unióval fenntartott erős tudományos és technológiai kapcsolatok fejlesztése, valamint – Új-Zélandhoz hasonlóan – az Európai Unió és annak tagállamai számára a versenyképes gazdaság fejlesztése céljának elsődleges fontossága. Új-Zéland régóta fennálló, meghatározott területeken meglévő kutatási tapasztalata hozzáadott értéket jelenthet az Európai Unió tevékenységei szempontjából is.

30.

A megerősített együttműködés előmozdítása érdekében az utóbbi években tett lépések részeként tudományos tanácsost neveztek ki Új-Zéland brüsszeli nagykövetségére, aki a Bizottsággal és a tagállamokkal együtt dolgozik a tudományos kapcsolatok erősítésén; közösen fenntartott ösztönzési programot (FRENZ) hoztak létre, amely biztosítja, hogy Új-Zélandon belül is terjesszék a tudományos együttműködési lehetőségekre vonatkozó információkat; valamint kibővítették a tisztviselői látogatási programot az együttműködési tevékenységek lehetőségeiről szóló információk megosztásának részeként.

31.

Az együttműködés növekvő szintjének elismeréseképpen a Felek úgy határoztak, hogy az Európai Bizottság és Új-Zéland között 1991-ben megkötött tudományos és technológiai együttműködési megállapodás révén kezdődött együttműködés megerősítéseként további elkötelezettséget vállalnak egy jelentősebb tudományos és technológiai együttműködési megállapodás érdekében, és ebből a célból előkészítő tárgyalásokat kezdenek. Mindkét Fél arra számít, hogy jelentős haszonra tesz majd szert a rendszeresen megszervezendő Közös Tudományos és Technológiai Bizottság találkozóiból, melynek üléseit az igényeknek megfelelően egy-kétévente rendezik meg Brüsszelben vagy Wellingtonban.

32.

A Felek úgy határoztak továbbá, hogy folytatják a közös munkát az egymás tudományos tevékenységeiben való részvételi lehetőségek maximális kihasználása érdekében. Elismerik, hogy a hatodik kutatás-fejlesztési keretprogram keretében jelentősen növekedett az együttműködés, és ez tovább fokozható a hetedik kutatás-fejlesztési keretprogram során, melynek most kezdődött hétéves időszaka 2007-től 2013-ig tart.

33.

Mindkét Fél kezdeményezéseket dolgoz ki a kutatói mobilitás egymás közötti előmozdítása, valamint jelenlegi erőfeszítések folytatása érdekében, amelyek olyan, közös érdeklődésre számot tartó területek és témák meghatározására irányulnak, melyeknél a további együttműködési fellépést ösztönzik. Ugyancsak döntöttek a FRENZ vagy ennek megfelelő program támogatásáról.

34.

A Felek üdvözlik az új-zélandi és európai oktatási intézmények között 2004. óta fennálló erősebb kapcsolatokat. Továbbra is folytatják a vezető tisztviselői szinten tartott oktatáspolitikai tárgyalásokat, és támogatják a közös érdeklődésre számot tartó területeken az oktatási szakértők közötti kapcsolatokat. Ebben a tekintetben az új-zélandi oktatási tanácsos 2006. februárja óta tartó brüsszeli munkáját mindkét Fél nagyra értékeli.

35.

A Felek támogatják, hogy az illetékes minőségbiztosítási szervezetek vitassák meg és mozdítsák elő az új-zélandi minőségbiztosítási eljárások és diplomaszerkezetek, valamint a bolognai folyamat és az európai képesítési keretrendszer összehangolását. A Felek örömére szolgál, hogy Új-Zélandnak a képesítések elismeréséről szóló lisszaboni egyezményhez való csatlakozási kérelmét 2007. június 19-én egyhangúan elfogadták.

36.

A mobilitás időbeli növekedését fogja eredményezni az Európai Unió által finanszírozott tanulói és felsőoktatási ösztöndíj-programokban való nagyobb új-zélandi részvétel, valamint az új-zélandi intézményekkel való együttműködés az élénk partneri kapcsolatok fejlesztésében és fenntartásában. Ebben az összefüggésben a Felek üdvözlik a felsőoktatási együttműködés sikeres elindítását, amely lehetővé teszi a tanulók számára, hogy egyetemi tanulmányaikat új-zélandi és európai uniós egyetemeken is befejezhessék. Az első ilyen programok felülvizsgálata után hoznak majd döntést a további kísérleti programokról. A Felek fontolóra veszik további kísérleti programok finanszírozását, valamint szervezett, szakpolitika alapú párbeszéd megkezdését a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekben.

Ugyancsak különös figyelmet szentelnek majd a szakképzési intézmények oktatói csereprogramjának.

37.

Az Új-Zéland és Európa közötti felsőoktatási kapcsolatok fontos részét képezik az Európai Uniós Központok Hálózatának (EUCN) égisze alatt zajló oktatói és tanulói csereprogramok. Mindkét Fél elismeri és ösztönzi a Hálózat bizottsági támogatással történő, az Európai Unió érdekének és tapasztalatának Új-Zélandon belüli előmozdítása érdekében kifejtett hozzájárulását. Emellett feltérképezik a tanulói és felsőoktatási mobilitást növelő, valamint az európai és új-zélandi felek közötti kapcsolatokat mélyítő további lehetőségeket.

38.

Figyelembe véve széles körű közös érdekeiket, a Felek szándéka, hogy felgyorsítsák az információcserét és megvizsgálják az erősebb együttműködés lehetőségeit a közös érdeklődésre számot tartó olyan területeken, mint például a fenntartható és megújuló energia, az éghajlatváltozás kezelése, a kémiai anyagok és hulladékok kezelése, a biológiai sokféleség és a természet megőrzése, a vízzel és tengerekkel kapcsolatos kérdések.

39.

Az olyan kulcsfontosságú környezetvédelmi ügyeket, mint az éghajlatváltozás, valamint az energiabiztonság fenntartásával megvalósuló, az energiák széntelenítésére irányuló szándék, globális szinten lehet a leghatékonyabban kezelni. A megbeszélések és a témaspecifikus látogatások révén a közös célkitűzések és a fokozott együttműködés értéke megnőtt. A Felek osztják azt a nézetet, mely szerint alapos elemzésre van szükség a környezetvédelmi aggodalmak és az ezek orvoslását szolgáló, nemzeti körülményeket is figyelembe vevő legmegfelelőbb eszközök pontos meghatározása érdekében, valamint kívánatosnak tartják és támogatják a különféle tervek egymással időben történő megosztását.

40.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) szerint az üvegházhatású gázok globális kibocsátását nagyon alacsony szintre – a 21. század közepére jóval a 2000-ben mért értékek felére – kell csökkenteni annak érdekében, hogy az IPCC jelenlegi forgatókönyveiben megállapított legalacsonyabb szinteken lehessen ezen gázok koncentrációját rögzíteni. Minél alacsonyabb szinten rögzítik az értéket, annál alacsonyabb lesz következésképpen a kár. Az éghajlatváltozás kezelése érdekében tett hatásos és időbeni fellépések, valamint az ehhez szükséges – a nemzeti körülményeket és képességeket is figyelembe vevő – gyakorlati és költséghatékony mechanizmusok kifejlesztése és alkalmazása tekintetében a Felek törekvése hasonló. A Felek továbbá szükségesnek tartják a nemzetközi fellépésekben való részvétel kiszélesítését, valamennyi nagy üvegházhatású gáz kibocsátó országot is beleértve.

41.

A Felek álláspontja abban a tekintetben is megegyezik, hogy az ENSZ nemzetközi éghajlat-változási konferenciáján egy átfogó, a 2012. utáni időszakra vonatkozó, a jelenlegi nemzetközi megállapodások legjobb elemeire épülő – a Kiotói Jegyzőkönyvet is magában foglaló – keretmegállapodásról szóló tárgyalásokat kell elindítani 2007. végén. Ugyancsak egyező az álláspont abban a tekintetben, hogy az olyan piaci alapú mechanizmusok, mint a kibocsátás csökkentése szempontjából gazdaságilag hatékony kibocsátás-kereskedelmi ajánlatok, a 2012. utáni időszakra vonatkozó keret lényeges elemei maradnak.

42.

Az éghajlatváltozás tekintetében a Felek fokozzák együttműködésüket, többek között a piaci alapú eszközök – így a kibocsátás-kereskedelem, az energiahatékonyság és a megújuló energiák használatának növelése – alkalmazására, valamint az éghajlatváltozás szempontjából kulcsfontosságú ágazatok üvegházhatású gáz kibocsátásának kezelésére vonatkozó terveik egymással történő megosztása révén.

43.

A halászat globális szinten való fenntartható irányítása mindkét Fél számára aggodalomra ad okot. A Felek üdvözlik a halászati ügyekben 2004. óta rendszeresen folytatott párbeszédet. További találkozókat tartanak majd a számukra megfelelő rugalmas időközökben a kétoldalú, többoldalú és regionális halászati ügyekről való eszmecsere érdekében.

44.

A Felek közötti kapcsolatok megerősítése szempontjából a légiszolgáltatások létfontosságú szerepet játszanak. Örömmel fogadták a horizontális megállapodás aláírását 2006. júniusában, amely elsősorban az Új-Zéland és a tagállamok közötti légiszolgáltatásokról szóló kétoldalú megállapodásokban foglalt nemzeti korlátozásokkal foglalkozott. A Felek minden megtesznek annak érdekében, hogy tárgyalásokat kezdjenek és 2008-ra lezárjanak egy olyan átfogó légiszolgáltatási megállapodás vonatkozásában, mely a benne foglalt alapelvek tekintetében a felek hasonló nézeteit tükrözik.

45.

A más országokról való információszolgáltatásban és a közfelfogás befolyásolásában a média egyre meghatározóbb szerepet játszik. A Felek méltányolják az évente átadott Európai Uniós Újságírói Díjat, melyet az Európai Unió megismerésének elősegítése céljával alapítottak, és amely lehetőséget nyújt egy új-zélandi újságíró számára, hogy két hétre Európába utazzon és ott egy általa választott, az új-zélandi olvasók számára érdekes témát tanulmányozzon. Egymás médiájának jobb megértése érdekében a Felek a jövőben médiaszervezetekkel működnek együtt, hogy előmozdítsák a kétoldalú kapcsolatok megértését, többek között a médiaszervezetek – különösen az újságírók – cserelátogatásainak támogatása révén.

46.

A Bizottság újságíró-iskolákat és néhány főbb új-zélandi médiaszervezet képzési osztályát abban fogja támogatni, hogy képzési rendszerükbe a jelenkori Európával foglalkozó elemeket illesszenek be.

47.

A Bizottság – felismerve, hogy az Európai Unió működésének jobb megértése a kétoldalú kapcsolatokat is erősíti – a jövőben együttműködik Új-Zélanddal abban, hogy ösztönözzék az új-zélandi tisztviselőknek alkalmi jelleggel nyújtott, Új-Zéland által finanszírozott, a Bizottság egészére vonatkozó szakmai gyakorlati lehetőségeket, amelyeknek feltétele a megfelelő álláshelyek azonosítása. Új-Zéland megerősíti, hogy hasonló alapon bizottsági tisztviselőket fogadna.

48.

A Felek méltányolják az EUCN fontosságát, valamint a hálózat Bizottság általi finanszírozását, az Európai Unió és Új-Zéland közötti kapcsolatok tekintetében, és újból megerősítik elkötelezettségüket e tevékenység folyamatos támogatása irányában.

49.

Az EUCN-t továbbá arra is ösztönzik, hogy folytassa azon tevékenységét, melyet a végzős hallgatóknak nyújtott, az Európai Parlamentnél való rövid időre szóló szakmai gyakorlatok évenkénti elosztásában fejt ki. E szakmai gyakorlatok mindkét Fél számára igen hasznosak; a gyakornokoknak is előnyös, mivel tapasztalatot nyújt számukra az Európai Parlamenttel kapcsolatban; továbbá lehetőséget teremt a hallgatók, valamint az Ausztrália/Új-Zéland Európai Parlamenti Delegáció tagjai közötti kapcsolatok kiépítésére.

50.

Az európai intézmények és Új-Zéland közötti kapcsolatok egészének fontos vetületét jelentik az Európai Parlament és az új-zélandi parlament közötti rendszeres eszmecserék, és a Felek közötti kapcsolatok alaposabb megértéséhez járulnak hozzá. Új-Zéland Európai Unió mellé akkreditált brüsszeli képviselete és az Európai Unió wellingtoni képviselete a másik fél parlamentjével szoros kapcsolatot tart fenn a jövőben a kapcsolatok fejlődésére vonatkozó információcsere, valamint a kapcsolattartás és a kölcsönös megértés növelését szolgáló lehetőségek meghatározása céljából.

51.

A Felek rendszeresen ellenőrzik az ezen Együttes Nyilatkozatban meghatározott fellépések végrehajtásának előrehaladását. A Felek 2012-ben átfogó felülvizsgálatot végeznek a rendszeres konzultáció fenntartása és a közöttük lévő együttműködés továbbfejlesztése érdekében tett gyakorlati lépésekről.

6.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 32/7

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

—

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4804. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz (http://eur-lex.europa.eu).

6.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 32/8

6.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 32/9

2007: 22 500 EUR

2008: 24 750 EUR

2009: 27 300 EUR

2010: 30 030 EUR

2011: 33 000 EUR

2012: 36 300 EUR

2013: 40 000 EUR

—

a kedvezőtlen helyzetű területeken a támogatható beruházások akár 50 %-a, egyéb területeken a támogatható beruházások akár 40 %-a.

—

A termény és a termés biztosításához kapcsolódó támogatható költségek akár 10 %-a.

—

A biztosítási díjak állami költségvetésből történő társfinanszírozását az önkormányzati támogatás az állatok betegség miatti elhullása elleni biztosításához kapcsolódó támogatható költségek akár 50 %-ára egészíti ki.

—

a támogatható költségek akár 100 %-a; a támogatást támogatott szolgáltatások formájában kell nyújtani, és nem tartalmazhat a termelőknek nyújtott közvetlen pénzkifizetéseket.

—

a támogatható költségek akár 100 %-a a következő esetekben: oktatási és szakképzési programok szervezése és lebonyolítása, harmadik fél által nyújtott tanácsadási szolgáltatások, a gazdálkodók közti tapasztalatcserét szolgáló fórumok, ezen kívül versenyek, kiállítások és vásárok szervezése, valamint kiadványok – például katalógusok és weboldalak – finanszírozása. A támogatást támogatott szolgáltatások formájában kell nyújtani, és nem tartalmazhat a termelőknek nyújtott közvetlen pénzkifizetéseket

Občina Logatec

Tržaška cesta 15

SLO-1370 Logatec

—

a beruházások támogatható költségeinek akár 40 %-a.

—

a nem termelési célt szolgáló eszközök esetében akár 100 %, a gazdaságokban található, termelési célt szolgáló eszközök esetében pedig akár 60 %, feltéve, hogy a beruházás következtében nem növekszik a gazdaság termelési kapacitása,

—

további támogatás nyújtható a hagyományos anyagok felhasználásával járó többletköltségek 100 %-áig.

—

a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódóan a folyó évben kifizetett biztosítási díjak társfinanszírozásáról szóló szlovén kormányrendelet értelmében az önkormányzat a támogatást a termés és a termények biztosításához, illetve az állatok betegség miatti elhullása elleni biztosításához kapcsolódó támogatható költségek akár 50 %-ára egészíti ki.

—

a jogi és adminisztratív eljárások kapcsán felmerült támogatható költségek akár 100 %-a.

—

a költségek akár 100 %-a a következő esetekben: mezőgazdasági termelők oktatása és szakképzése, tanácsadási szolgáltatások, fórumok, versenyek, kiállítások és vásárok szervezése, kiadványok, katalógusok és weboldalak közzététele, helyettesítéssel kapcsolatos szolgáltatások, valamint tudományos ismeretek terjesztése. A támogatást támogatott szolgáltatások formájában kell nyújtani, és nem tartalmazhat a termelőknek nyújtott közvetlen pénzkifizetéseket

Občina Straža

Ulica Talcev 9

SLO-8351 Straža

Bundesanstalt für Landwirtschaft und Ernährung (BLE)

Deichmanns Aue 29

D-53179 Bonn

—

egyes növényegészségügyi vizsgálatok támogatásáról szóló …/2007. ( ) FVM rendelet;

—

a növényvédelemről szóló 2000. évi XXV. törvény;

—

a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet;

—

a gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelet;

—

a szőlő szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról szóló 87/2006. (XII. 28.) FVM rendelet;

—

a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 165/2004. (XI. 22.) FVM rendelet.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

HU-Kossuth tér 11, Budapest

2007: 38 117 EUR

2008: 40 617 EUR

2009: 46 700 EUR

2010: 53 700 EUR

2011: 61 770 EUR

2012: 71 000 EUR

2013: 81 600 EUR

—

a beruházások támogatható költségeinek akár 40 %-a.

—

a gazdaságokban található, nem termelési célt szolgáló, kulturális örökség jellegű eszközök (régészeti vagy történelmi jelentőségű objektumok) megőrzését, illetve termelési célt szolgáló, kulturális örökség jellegű eszközök megóvását célzó beruházások esetében a tényleges költségek akár 60 %-a, feltéve, hogy a beruházás következtében nem növekszik a gazdaság termelési kapacitása.

—

a biztosítási díjak állami költségvetésből történő társfinanszírozását az önkormányzati támogatás a termés és a termények biztosításához, illetve az állatok betegség miatti elhullása elleni biztosításához kapcsolódó támogatható költségek akár 50 %-ára egészíti ki.

—

a költségek akár 100 %-a a következő esetekben: mezőgazdasági termelők oktatása és szakképzése, tanácsadási szolgáltatások, fórumok, versenyek, kiállítások és vásárok szervezése, kiadványok, katalógusok és weboldalak közzététele, valamint tudományos ismeretek terjesztése. A támogatást támogatott szolgáltatások formájában kell nyújtani, és nem tartalmazhat a termelőknek nyújtott közvetlen pénzkifizetéseket

Občina Šentjur

Mestni trg 10

SLO-3230 Šentjur

6.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 32/14

EPSO/AD/124/08 – Francia, holland vagy német nyelvű csoportvezető (AD9) az Európai Parlament brüsszeli tájékoztatási irodájába.

6.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 32/15

1.

2008. január 28-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Schwenk-Gruppe (a továbbiakban: Schwenk, Németország) csoporthoz tartozó Schwenk Limes GmbH & Co. KG által tervezett összefonódásról, amely szerint az utóbbi részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Paul Hartmann AG (a továbbiakban: Paul Hartmann, Németország) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásáról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.5054 – Schwenk-Gruppe/Paul Hartmann hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre: