AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

11.12.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/10

ÁLLAMI TÁMOGATÁS – LENGYELORSZÁG

Állami támogatás C 43/07 (ex N 64/07) – Szerkezetátalakítási támogatás a Huta Stalowa Wola – BIS részére

Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 298/07)

2007. október 10-én kelt levelében – melynek hiteles nyelvű másolata az ezen összefoglalót követő oldalakon található – a Bizottság értesítette Lengyelországot az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást megindításáról a fent említett támogatással kapcsolatban.

Az érdekelt felek a bizottsági eljárás tárgyát képező támogatásra vonatkozó észrevételeiket az ezen összefoglaló és az ezt követő levél közzétételét követő egy hónapon belül az alábbi címre nyújthatják be:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

State Aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala)

Rue de la Loi/Wetstraat, 200

B-1049 Brussels (Brüsszel)

Fax: (32-2) 296 12 42

Ezeket az észrevételeket közlik Lengyelországgal. Az észrevételeket benyújtó érdekelt felek írásban, kérésüket megindokolva kérhetik személyazonosságuk bizalmas kezelését.

AZ ÖSSZEFOGLALÁS SZÖVEGE

ELJÁRÁS

2006. december 20-án a Bizottság határozatot hozott, amelyben a 2006. februári keltezésű, Lengyelország által 2006. márciusában benyújtott szerkezetátalakítási terv alapján jóváhagyta a Huta Stalowa Wola S.A. (a továbbiakban: HSW) számára nyújtandó szerkezetátalakítási támogatást. A lengyel hatóságok a terv 2006. novemberi keltezésű újabb változatát jelentették be 2007. február 2-án, azaz azt követően, hogy az eredeti végleges változat már elfogadásra került.

A KEDVEZMÉNYEZETT, VALAMINT A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERVBEN VÉGREHAJTOTT VÁLTOZTATÁSOK LEÍRÁSA

A HSW, a támogatás kedvezményezettje a HSW Capital Group anyavállalata, amelynek székhelye Stalowa Wolában található. 1991-ben részvénytársasággá alakult. A részvényeknek közel 87,6 %-át (1) az ARP-vel közösen az állam birtokolja, 4,7 % dolgozói tulajdonban van, és a fennmaradó részvényesi tulajdon sem az állami, sem a magánszektor esetében nem haladja meg a 3 %-ot. A HSW építkezéshez használt felszerelést-gépeket, illetve katonai felszerelést állít elő. Acélt azonban nem gyárt.

A szerkezetátalakítási tervben a legfontosabb közölt változtatás egy adósság-részvény swapügylet: ahelyett, hogy a HSW visszafizetne két kölcsönt, amelyeket a csatlakozás előtt kapott az ARP-től, valamint e kölcsönök kamatait, az ARP a tartozás névértékét részvényre váltja és így a HSW részvényesévé válik. E művelet megváltoztatja az állami támogatás formáját, mivel a HSW ahelyett, hogy arra lett volna kötelezve, hogy 97,9 millió PLN-t visszafizessen az ARP-nek (az összesen 75 millió PLN-t kitevő eredeti két kölcsönt, valamint 22,9 millió PLN kamatot), 75 millió PLN értékben részvényeket bocsátott ki, amelyeket az ARP átvett. Az ARP az átváltást már végre is hajtotta, figyelmen kívül hagyva a várakozási záradékot.

ÉRTÉKELÉS

Mivel Lengyelország egyrészt nem nyújtotta be a Bizottságnak a nyílt hivatalos eljárás során a szerkezetátalakítási terv újabb változatát, amely már 2006. novemberének elején létezett, másrészt nem is tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy új változat készül, a Bizottság visszavonhatja döntését, ha ezt nem megfelelő információk alapján hozta.

Az előzetes végleges határozat alapján, valamint a szerkezetátalakítási tervben végrehajtott változtatások alapján a Bizottság megállapította, hogy Lengyelország európai uniós csatlakozását megelőzően számos intézkedést hoztak a kedvezményezett javára, és ezek nem alkalmazhatók a csatlakozás után. Ezek az intézkedések a Bizottság hatáskörén kívül esnek, ezért a Bizottság nem végzi el az állami támogatás összeegyeztethetőségének értékelését az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerint. Továbbá a Bizottság véleménye szerint a fennmaradó intézkedéseket nem a csatlakozás előtt hozták, mostanáig nem hagyták őket jóvá, és így ezek a bejelentés tárgyát képező támogatás kategóriájába esnek.

Ezen intézkedésekre vonatkozóan a Bizottság úgy tekinti, hogy ezek az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást jelentenek. A Bizottság ezt a támogatást a nehézséggel küzdő cégeknek nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási támogatásokról szóló 2004. évi iránymutatás alapján vizsgálta.

A Bizottság úgy határozott, elindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást, mivel kétségei merültek fel, hogy teljesül-e a szerkezetátalakítási támogatás jóváhagyásának minden feltétele, különösen hogy:

—	a szerkezetátalakítási tervek a kedvezményezett hosszú távú életképességének helyreállításához vezetnek-e, mivel a kedvezményezett igen jelentős mértékben ki van téve a valutaárfolyam-ingadozásból eredő kockázatnak,

—	elkerülik-e a verseny indokolatlan torzulását, mivel a tervezett, illetve a megkezdett kompenzációs intézkedések nem tűnnek elégségesnek, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a támogatási összeg magasabb, illetve a támogatás versenyt torzító hatása jelentősebb lett,

—	a támogatás nyújtását szigorúan a szerkezetátalakításhoz szükséges legalacsonyabb összegre korlátozták-e, mivel az adósság-részvény swapügylet által létrehozott további készpénzjuttatást a lengyel hatóságok nem indokolták kellőképpen.

E kétségek eloszlatása érdekében felszólították Lengyelországot, hogy szolgáltasson bővebb információt.

A LEVÉL SZÖVEGE

„Komisja pragnie poinformować Polskę, że po przeanalizowaniu informacji dostarczonych przez polskie władze w kwestii modyfikacji planu restrukturyzacji, o którym mowa powyżej, podjęła decyzję o wszczęciu procedury ustanowionej w art. 88 ust. 2 Traktatu WE.

I. PROCEDURA

(1)	W dniu 20 grudnia 2006 r. Komisja podjęła decyzję o zatwierdzeniu pomocy restrukturyzacyjnej na rzecz Huty Stalowa Wola S.A. (zwanej dalej »HSW«) (2). Analiza Komisji wykazała, że cześć pomocy została udzielona przed datą przystąpienia Polski do UE, a część po tej dacie.

(2)

Komisja podjęła pozytywną decyzję (»decyzja pierwotna«) na podstawie planu restrukturyzacji z lutego 2006 r. (»plan lutowy«), przedłożonego przez Polskę w dniu 9 marca 2006 r. Polskie władze zgłosiły zaktualizowaną wersję planu z listopada 2006 r. (»plan listopadowy«) w dniu 2 lutego 2007 r., tzn. już po przyjęciu decyzji pierwotnej. Polskie władze utrzymują, że z przyczyn administracyjnych nie były w stanie zgłosić modyfikacji planu wcześniej (3). Komisja zwraca uwagę na fakt, że podczas pierwotnego formalnego postępowania wyjaśniającego, polskie władze nie ostrzegły Komisji o przygotowywanych lub już przyjętych modyfikacjach planu. Komisja przyjmuje, że polskie władze były informowane o opracowaniu i przyjęciu planu z listopada 2006 r., ponieważ Minister — Skarbu Państwa jest jednym z członków rady nadzorczej spółki.

(3)

W dniu 29 marca 2007 r. Komisja zwróciła się o dodatkowe informacje na temat zmian w planie restrukturyzacji, które polskie władze przedłożyły w dniu 30 kwietnia 2007 r. W dniu 21 maja 2007 r. Komisja zwróciła się do polskich władz o dalsze informacje. Polskie władze przedłożyły je w dniu 5 czerwca 2007 r. Dnia 7 czerwca 2007 r. w Brukseli odbyło się spotkanie służb Komisji, polskich władz i zarządu HSW. Po spotkaniu Komisja przesłała polskim władzom w dniu 22 czerwca 2007 r. pismo z prośbą o przekazanie dodatkowych informacji. Polskie władze przesłały odpowiedź w piśmie z dnia 13 lipca 2007 r.Komisja kolejny raz zwróciła się o informacje w dniu 13 września 2007 r. i otrzymała odpowiedź polskich władz w dniu 19 września 2007 r.

II. OPIS BENEFICJENTA ORAZ ZMIAN W PLANIE RESTRUKTURYZACJI

II.1. Beneficjent

(4)

Beneficjent pomocy — HSW S.A. — jest spółką dominującą w grupie kapitałowej HSW z siedzibą w Stalowej Woli, położonej w województwie podkarpackim. Region ten kwalifikuje się do objęcia pomocą na podstawie art. 87 ust. 3 lit. a) Traktatu WE. Spółki wchodzące w skład grupy kapitałowej HSW dostarczają sobie wzajemnie materiały i usługi.

(5)

W 1995 r. dawna spółka zależna HSW, Dressta Sp. z o.o., podpisała z HSW 12-letnią umowę, na mocy której Dressta Sp. z o.o. przejęła na ten okres licencje oraz składniki majątku związane ze sprzedażą produktów HSW na rynkach zagranicznych. Plan listopadowy przewidywał, że w dniu 1 lipca 2007 r. dojdzie do połączenia Dressta Sp. z o.o. i HSW.

(6)

HSW została założona w 1937 r. i początkowo produkowała armaty oraz stal szlachetną. Huta nie jest jednak producentem stali. W 1991 r. została przekształcona w spółkę akcyjną. Blisko 87,6 % (4) akcji znajduje się w posiadaniu Skarbu Państwa i Agencji Rozwoju Przemysłu S.A. (zwanej dalej »ARP«), 4,7 % należy do pracowników, a pozostałe do akcjonariuszy, zarówno prywatnych jak i publicznych, przy czym żaden z nich nie posiada więcej niż 3 % akcji. HSW jest producentem sprzętu i maszyn budowlanych oraz sprzętu wojskowego.

(7)	Do zakończenia restrukturyzacji w styczniu 2008 r. HSW zamierza ograniczyć zatrudnienie, które w pod koniec roku 2002 wynosiło 3 173 pracowników, do poziomu 2 378 pracowników (5).

(8)

Głównymi konkurentami HSW są: Caterpillar Inc., Komatsu, Volvo CE, Terex, Case New Holland (CNH), JCB, Liebherr, Centrum Maszyn Budowlanych (CMB) oraz John Deere. Na rynku światowym największą rolę odgrywają dwa przedsiębiorstwa — Caterpillar i Komatsu. Najważniejszym rynkiem sprzedaży pod względem chłonności i wielkości jest rynek północnoamerykański, a zwłaszcza USA.

II.2. Zmiany w planie restrukturyzacji

(9)

Polskie władze poinformowały Komisję o zmianach w planie restrukturyzacji, które, zdaniem polskich władz, nie powinny wpłynąć na kwotę pomocy państwa oraz pozostają w zgodności z pkt 52 Wytycznych wspólnotowych dotyczących pomocy państwa w celu ratowania i restrukturyzacji zagrożonych przedsiębiorstw (6) (»wytyczne«). Główna modyfikacja polega na zmianie formy pomocy. Inne zmiany polegają na odroczeniu procesu restrukturyzacji organizacyjnej oraz decyzji o przeprowadzeniu mniej ambitnego programu restrukturyzacji zatrudnienia. Zdaniem polskich władz, zmiany te spełniają wszystkie cztery kryteria zawarte w pkt 52.

Odroczenie procesu restrukturyzacji organizacyjnej

— Połączenie HSW z HSW-Trading

(10)

Polskie władze podkreśliły, że jednym z zasadniczych problemów, z którymi boryka się spółka, jest przestarzała struktura organizacyjna. W celu rozwiązania tego problemu oddzielono część przedsiębiorstwa bezpośrednio związaną z produkcją (HSW-Trading) od części przeznaczonych na sprzedaż. W związku z tym HSW utworzyło tymczasową niezależną spółkę HSW-Trading. Zgodnie z planem lutowym spółki miały się połączyć w dniu 1 lipca 2006 r. W planie listopadowym polskie władze poinformowały Komisję, że do połączenia dojdzie w dniu 31 marca 2007 r.

— Połączenie HSW z Dressta

(11)	Ponieważ HSW-Trading było również akcjonariuszem Dressta, odroczenie połączenia HSW z HSW-Trading opóźniło przejęcie Dressty przez HSW, co, zgodnie z planem listopadowym, miało nastąpić w dniu 1 lipca 2007 r.

Mniej ambitny program restrukturyzacji zatrudnienia

(12)

W planie listopadowym zmodyfikowano program restrukturyzacji zatrudnienia: w porównaniu z planem lutowym przewidziano mniejszą redukcję miejsc pracy. Plan listopadowy przewiduje zatrudnienie na poziomie 2 378 pracowników, podczas gdy w poprzedniej wersji była mowa o zmniejszeniu zatrudnienia do poziomu 2 100 pracowników. Zdaniem polskich władz wynika to z trudności związanych ze sprzedażą części spółki zajmujących się świadczeniem usług. Twierdzą one, że ta część działalności nie przynosi strat.

Konwersja zadłużenia na akcje

(13)

Najważniejsza zmiana przewidziana w planie restrukturyzacji polega na konwersji zadłużenia na kapitał zakładowy: HSW nie będzie musiała zwracać dwóch pożyczek udzielonych przez ARP w 2003 r. i 2004 r. ani odsetek od tych pożyczek (7) — zamiast tego ARP dokona konwersji nominalnego zadłużenia na akcje, stając się tym samym akcjonariuszem HSW. Komisja zwraca uwagę na fakt, że w decyzji pierwotnej uznano, że element pomocy zawarty w tych dwóch pożyczkach odpowiada 100 % kwoty głównej pożyczek, tzn. łącznie 75 mln PLN.

(14)	W planie lutowym, niezdyskontowana wartość środków pieniężnych przeznaczona na zwrot dwóch pożyczek udzielonych przez ARP została obliczona na 119 mln PLN.

(15)	Zdaniem polskich władz, do momentu konwersji pożyczek ARP na akcje HSW, z sumy 119 mln PLN beneficjent zwrócił ARP kwotę 21,1 mln PLN narosłych odsetek.

(16)	Nominalna kwota odsetek pozostałych do zwrotu w przypadku nieprzeprowadzenia konwersji wyniosłaby 22,9 mln PLN.

(17)

Operacja ta prowadzi do zmiany formy pomocy państwa, ponieważ HSW została zwolniona z obowiązku zwrotu na rzecz ARP kolejnych 97,9 mln PLN (dwie pierwotne pożyczki wynoszące łącznie 75 mln PLN oraz 22,9 niespłaconych odsetek), dzięki wyemitowaniu akcji na kwotę 75 mln PLN, które zostały przejęte przez ARP. Zdaniem polskich władz konwersja została przeprowadzona już w dniu 2 lipca 2007 r. Oznacza to, że doszło do naruszenia klauzuli zawieszającej (standtstill).

(18)

Powyższa konwersja zadłużenia na akcje prowadzi do uwolnienia aktywów, które służyły jako zabezpieczenie pożyczek. Tym samym poprawia się płynność finansowa beneficjenta, umożliwiając mu zaciąganie dalszych pożyczek i kredytów. W ujęciu rachunkowym, konwersja zadłużenia na kapitał ma niżej opisane skutki dla bilansu HSW. Beneficjent dysponuje większymi aktywami, ponieważ nie musi przeznaczać dostępnych środków finansowych na spłatę pożyczek. Zwiększyły się również pasywa w bilansie HSW, ponieważ w obecnej sytuacji pozycje bilansu dotyczące pożyczek nie »znikną« po spłacie tych ostatnich, ale zostaną zamienione na akcje. Konsekwencją tego kroku jest również wzrost udziału kapitału własnego w sumie bilansowej poprawiający wskaźnik zadłużenia oraz zdolność kredytową HSW, umożliwiając jej łatwiejsze pozyskiwanie nowych środków finansowych.

II.3. Opis środków pomocy państwa

(19)	W decyzji pierwotnej przedstawiono różne środki w oparciu o wartości przedłożone przez polskie władze (wartości nominalne oraz kwota pomocy). W poniższych tabelach Komisja uwzględniła dodatkowo konwersję zadłużenia na akcje.

Tabela 1

Pomoc przyznana przed dniem 30 kwietnia 2004 r. (tys. PLN)

Nr	Podana data umowy lub decyzji	Organ przyznający pomoc	Forma pomocy	Kwota nominalna	Kwota pomocy
1.	12.12.2003	Urząd Skarbowy w Stalowej Woli	Umorzenie podatku VAT za wrzesień 2002 r.	1 047,5	1 047,5
2.	15.9.2003	Urząd Skarbowy w Stalowej Woli	Układ w sprawie rozłożenia na raty spłaty podatku VAT za grudzień 2002 r.	4 769,8	155,0
3.	15.9.2003	Urząd Skarbowy w Stalowej Woli	Porozumienie w sprawie rozłożenia na raty spłaty podatku VAT za marzec 2003 r.	1 771,8	52,2
4.	15.9.2003	Urząd Skarbowy w Stalowej Woli	Porozumienie w sprawie rozłożenia na raty spłaty podatku VAT za maj 2003 r.	2 175,2	77,4
5.	15.9.2003	Urząd Skarbowy w Stalowej Woli	Porozumienie w sprawie rozłożenia na raty spłaty podatku PIT za marzec 2003 r.	623,3	16,0
6.	15.9.2003	Urząd Skarbowy w Stalowej Woli	Porozumienie w sprawie rozłożenia na raty spłaty podatku PIT za maj 2003 r.	463,4	5,0
7.	4.2.2003	Zakład Ubezpieczeń Społecznych (ZUS), Oddział w Rzeszowie	Porozumienie w sprawie rozłożenia na raty należności z tytułu składek za okres czerwiec — październik 2002 r.	6 252,1	1 211,6
8.	28.8.2003	Agencja Rozwoju Przemysłu (ARP)	Pożyczka	40 000,0 (8)	40 000,0 (8)
9.	15.9.2003	Urząd Skarbowy w Stalowej Woli	Porozumienie w sprawie rozłożenia na raty spłaty podatku VAT za czerwiec 2002 r.	696,9	77,1
10.	15.9.2003	Urząd Skarbowy w Stalowej Woli	Odroczenie terminu spłaty raty podatku PIT za lipiec 2002 r.	183,9	15,3
11.	15.9.2003	Urząd Skarbowy w Stalowej Woli	Zmiana terminów spłaty rat podatku PIT za sierpień 2002 r.	211,5	26,8
12.	2.12.2003	Urząd Skarbowy w Stalowej Woli	Porozumienie w sprawie rozłożenia na raty spłaty podatku VAT za sierpień 2002 r.	655,5	49,3
13.	5.9.2003	Urząd Miasta Stalowa Wola	Rozłożenie na raty opłat z tytułu użytkowania wieczystego	172,7	8,0
14.	21.3.2003	Urząd Miasta i Gminy Nisko	Rozłożenie na raty opłat z tytułu użytkowania wieczystego	20,5	0,3
15.	30.4.2004	Agencja Rozwoju Przemysłu (ARP)	Pożyczka	35 000,0 (8)	35 000,0 (8)
16.	30.4.2004	Ministerstwo Skarbu Państwa	Podwyższenie kapitału zakładowego	40 000,0	40 000,0
17.	7.11.2003	Ministerstwo Nauki i Informatyzacji	Dotacja	637,0	465,0
18.	20.5.2003	Urząd Miasta Stalowa Wola	Zwrot wydatków	3,3	2,4
19.	20.5.2003	Urząd Miasta Stalowa Wola	Zwrot wydatków	3,3	2,4
20.	6.12.2002	Podkarpacka Izba Skarbowa	Umorzenie zaległości z tytułu podatku VAT	1210	1210
21.	6.12.2002	Rada Miasta Stalowa Wola	Umorzenie zaległości z tytułu podatku od nieruchomości	496,8	496,8
22.	11.12.2002	Zakład Ubezpieczeń Społecznych (ZUS), Oddział w Rzeszowie	Umorzenie niezapłaconych składek wraz z odsetkami	11 088,1	11 088,1
Suma I				72 482,6 (8)	56 006,2 (8)

Tabela 2

Pomoc udzielona po dniu 30 kwietnia 2004 r. na podstawie znowelizowanej ustawy z dnia 30 października 2002 r. o pomocy publicznej dla przedsiębiorców o szczególnym znaczeniu dla rynku pracy (tys. PLN)

Nr	Data przeniesienia aktywów i pasywów na rzecz Operatora	Rodzaj restrukturyzowanych należności	Kwota nominalna	Kwota pomocy
23.	20.6.2005	Restrukturyzacja należności z tytułu podatku VAT i podatku PIT	10 696,6	Polskie władze nie podały kwoty pomocy
24.	20.6.2005	Restrukturyzacja należności z tytułu opłat za korzystanie ze środowiska wraz z odsetkami	5 826,5	jw.
25.	20.6.2005	Restrukturyzacja należności z tytułu składek na ubezpieczenia społeczne (ZUS) wraz z odsetkami oraz opłatami prolongacyjnymi	7 333,2	jw.
26.	20.6.2005	Restrukturyzacja należności z tytułu składek na rzecz Państwowego Funduszu Rehabilitacji Osób Niepełnosprawnych (PFRON) wraz z odsetkami	996,5	jw.
27.	20.6.2005	Restrukturyzacja należności z tytułu podatku od nieruchomości, od września 2002 r. do czerwca 2003 r., na rzecz Rady Miasta Stalowa Wola	3 044,3	jw.
Suma 2			27 897,1	19 293,7 ()

Tabela 3

Pomoc przyznana po dniu 30 kwietnia 2004 r. (tys. PLN)

Nr	Podany termin wypłaty środków	Organ przyznający pomoc	Forma pomocy	Kwota nominalna	Kwota pomocy
28.	21.12.2004-19.10.2005	Różne organy	Odroczenie spłaty zobowiązań publiczno-prawnych	22 094,4	0,259
29.	25.4.2005	Zakład Ubezpieczeń Społecznych (ZUS), Oddział w Rzeszowie	Odroczenie spłaty zobowiązań publiczno-prawnych	16 386,2	0,0
30.	2.7.2007	Agencja Rozwoju Przemysłu (ARP)	Konwersja zadłużenia na akcje powodująca podwyższenie kapitału HSW	75 000,0	97 900,0
Suma 3				113 480,6	97 900,3
Suma całkowita				213 860,3	173 200,2

(20)	Organy przyznające pomoc państwa to: Ministerstwo Skarbu Państwa, Ministerstwo Nauki i Informatyzacji, urzędy skarbowe, władze lokalne, Zakład Ubezpieczeń Społecznych, Państwowy Fundusz Rehabilitacji Osób Niepełnosprawnych (PFRON), izby skarbowe oraz Agencja Rozwoju Przemysłu (ARP).

Wykorzystanie dodatkowych środków pieniężnych

(21)

Zdaniem polskich władze, dzięki konwersji zadłużenia na akcje HSW zdoła zgromadzić zasoby niezbędne do prawidłowego funkcjonowania na rynku oraz konieczne przyszłe inwestycje. Polskie władze zaznaczyły, że z kwoty […] (9) PLN:

—	[…] PLN zostanie wykorzystane na modernizację sprzętu i dodatkowe inwestycje, niezbędne, zdaniem polskich władz, do przywrócenia rentowności HSW;

—	[…] PLN potrzebne jest na pokrycie dodatkowych kosztów związanych z odroczeniem połączenia HSW z HSW-Trading, które zwiększyło koszty programu restrukturyzacji zatrudnienia;

—	[…] PLN zostanie przeznaczone na sfinansowanie dodatkowej kumulacji zasobów oraz pokrycie zwiększonych należności w związku z wydłużeniem terminu wymagalności faktur dla klientów oraz skróceniem terminu zapłaty na rzecz dostawców.

—	[…] PLN zostanie wykorzystane na sfinansowanie dodatkowych kredytów komercyjnych.

(22)	Polskie władze podkreślają fakt, że dodatkowe środki pieniężne nie zostaną przeznaczone na zakup dodatkowych mocy produkcyjnych, co stałoby w jawnej sprzeczności z pkt 45 wytycznych.

(23)

Uzasadniając zapotrzebowanie na dodatkowe środki polskie władze wyjaśniły, że konkurencja na rynku maszyn budowlanych nasiliła się, tzn. konkurenci HSW wyznaczają swoim klientom dłuższe terminy zapłaty faktur oraz zgadzają się na krótsze terminy zapłaty wobec swoich dostawców. Tym samym HSW potrzebuje rzekomo dodatkowo […] środków pieniężnych na przystosowanie do nowych uwarunkowań rynkowych i odzyskanie rentowności.

III. OCENA POMOCY

III.1. Otwarcie formalnego postępowania wyjaśniającego oraz związane z tym uchylenie decyzji pierwotnej na podstawie art. 9 rozporządzenia proceduralnego

(24)	Jak wspomniano powyżej w pkt 2, w trakcie formalnego postępowania wyjaśniającego polskie władze nie przedłożyły Komisji zaktualizowanej wersji planu restrukturyzacji, przyjętej już w początkach listopada 2006 r., ani też nie poinformowały Komisji o przygotowywaniu takiej wersji.

(25)

Komisja może uchylić decyzję, która została oparta na nieprawidłowych informacjach. Kryterium to zostało w niniejszym przypadku spełnione, ponieważ Polska nie przedłożyła zaktualizowanej wersji planu restrukturyzacyjnego kiedy postępowanie było jeszcze w toku, mimo, że plan został już zatwierdzony przez właściwe organy HSW. Plan restrukturyzacji stanowi dla Komisji najważniejsze źródło informacji jeżeli chodzi o ocenę zgodności pomocy restrukturyzacyjnej ze wspólnym rynkiem. Tym samym, mimo, że plan lutowy nie był fałszywym źródłem informacji, stał się on bezprzedmiotowy z chwilą przyjęcia listopadowej wersji planu. Plan lutowy, na którym Komisja oparła decyzję pierwotną był zatem nieprawidłowym źródłem informacji. Ma to tym większe znaczenie, że w wyniku negatywnych zmian w środowisku konkurencyjnym, utrudniających przywrócenie rentowności, konieczne stało się wprowadzenie zmian w planie.

(26)

Art. 9 rozporządzenia proceduralnego stanowi, że »Komisja może cofnąć decyzję […] po udzieleniu zainteresowanemu państwu członkowskiemu możliwości przedłożenia uwag, gdy decyzja została podjęta na podstawie nieprawidłowych informacji udzielonych w toku procedury, które były czynnikiem decydującym dla tej decyzji Przed cofnięciem decyzji i podjęciem nowej decyzji Komisja wszczyna formalną procedurę dochodzenia zgodnie z art. 4 ust. 4. […]«.

(27)	W celu uchylenia pierwotnej decyzji opartej na nieprawidłowych informacjach, które zdecydowały o przyjęciu tej decyzji oraz przyjęcia nowej decyzji, Komisja otwiera niniejszym pismem — na podstawie art. 9 rozporządzenia proceduralnego — formalne postępowanie wyjaśniające.

III.2. Pomoc państwa w rozumieniu art. 87 ust. 1 Traktatu WE

(28)

Artykuł 87 ust. 1 Traktatu WE stanowi, że wszelka pomoc przyznawana przez państwo członkowskie lub przy użyciu zasobów państwowych w jakiejkolwiek formie, która zakłóca lub grozi zakłóceniem konkurencji poprzez sprzyjanie niektórym przedsiębiorstwom lub produkcji niektórych towarów i wpływa na wymianę handlową między państwami członkowskimi, jest niezgodna ze wspólnym rynkiem.

(29)	W decyzji Komisji o wszczęciu formalnego postępowania wyjaśniającego (10) obie pożyczki zostały uznane za pomoc państwa udzieloną przed przystąpieniem do UE. Kwota pomocy została obliczona jako 100 % jej wartości nominalnej. Polskie władze nigdy nie kwestionowały tych ustaleń.

(30)

Zgłoszona konwersja zadłużenia na akcje polega na podwyższeniu kapitału finansowanym przez ARP. Środek ten związany jest zatem z wykorzystaniem zasobów państwa. Poza tym przynosi on spółce korzyści polegające na ograniczeniu ponoszonych przez nią kosztów. HSW, jako spółka borykająca się z problemami, nie otrzymałaby takich środków finansowych na warunkach rynkowych.

(31)	Ponadto HSW zajmuje się produkcją sprzętu budowlanego, czyli jednym z rodzajów działalności związanych z wymianą handlową między państwami członkowskimi. Główni konkurenci spółki działający na rynku UE zostali przedstawieni w pkt 8.

(32)	W związku z tym konwersja wierzytelności na akcje, który to środek został przyznany po przystąpieniu do UE, stanowi pomoc państwa w rozumieniu art. 87 ust. 1, czego też polskie władze nie podważały.

(33)	Wszystkie pozostałe środki przedstawione w powyższej tabeli zostały w decyzji pierwotnej uznane za pomoc państwa — także w tym przypadku polskie władze nie zgłosiły sprzeciwu.

III.3. Obowiązująca procedura

(34)	Ponieważ Komisja planuje uchylić pierwotną decyzję ostateczną, zmuszona będzie ponownie ocenić zgodność pomocy restrukturyzacyjnej ze wspólnym rynkiem. Obowiązywać będzie tutaj procedura identyczna z tą zastosowaną przy podejmowaniu decyzji pierwotnej.

(35)

Środki pomocy przyznane przed datą przystąpienia do UE i nie mające zastosowania po tej dacie, nie mogą być badane przez Komisję ani w ramach procedur określonych w art. 88. Traktatu WE, ani w ramach procedury mechanizmu przejściowego przewidzianej w Traktacie o przystąpieniu. Mechanizm ten nie upoważnia Komisji ani nie wymaga od niej weryfikacji środków pomocy, które nie mają zastosowania po przystąpieniu do UE.

(36)

O uznaniu pomocy za udzieloną przed przystąpieniem do UE decyduje przyjęcie przez właściwy organ przed dniem 1 maja 2004 r. prawnie wiążącego aktu zawierającego zobowiązanie do udzielenia takiej pomocy. Jeżeli w dniu przyznania pomocy dokładnie znano zakres zaangażowania finansowego państwa, pomoc indywidualna nie ma zastosowania po przystąpieniu do UE.

(37)	Jeśli z kolei środki przyznano po przystąpieniu, wówczas stanowią one nową pomoc, której zgodność ze wspólnym rynkiem oceniana jest przez Komisję w trybie procedury ustanowionej w art. 88 Traktatu WE.

(38)

Polskie władze nie poinformowały o żadnych innych zmianach w zakresie środków pomocy państwa na rzecz HSW oprócz konwersji zadłużenia na akcje. Zatem w powyższych tabelach wyszczególniono wszystkie środki pomocy państwa (w tym datę ich przyznania) przedstawione w decyzji pierwotnej, a jedyna zmiana polega na dodaniu konwersji zadłużenia na akcje.

III.4. Wyłączenia na podstawie art. 87 ust. 3 Traktatu WE

(39)

W niniejszej sprawie nie mają zastosowania wyłączenia przewidziane w art. 87 ust. 2 Traktatu WE. Jeżeli chodzi o wyłączenia na mocy art. 87 ust. 3 Traktatu WE — z uwagi na to, że podstawowy cel pomocy dotyczy przywrócenia zagrożonemu przedsiębiorstwu długoterminowej rentowności — można zastosować jedynie wyłączenie zapisane w art. 87 ust. 3 lit. c) Traktatu WE, które zezwala na zatwierdzenie pomocy państwa przeznaczonej na ułatwianie rozwoju niektórych działań gospodarczych, o ile nie zmienia ona warunków wymiany handlowej w zakresie sprzecznym ze wspólnym interesem. W związku z tym pomoc może zostać uznana za zgodną ze wspólnym rynkiem na podstawie art. 87 ust. 3 lit. c) Traktatu WE jedynie wtedy, gdy spełniono warunki ustanowione w wytycznych.

Przywrócenie długoterminowej rentowności

(40)

Aby środek został uznany za zgodny ze wspólnym rynkiem na podstawie pkt 34–37 wytycznych, plan restrukturyzacji musi określać środki pozwalające spółce odzyskać długoterminową rentowność oraz dobrą kondycję finansową w rozsądnym okresie. Plan taki musi opierać się na realistycznych założeniach co do przyszłych warunków działania.

(41)

Komisja wyraża wątpliwości co do możliwości odzyskania przez HSW długoterminowej rentowności, ponieważ wydaje się ona stale potrzebować dodatkowych środków pieniężnych, a środki restrukturyzacyjne przewidziane w planie lutowym okazały się niedostateczne, co stawia pod znakiem zapytania wiarygodność obu planów restrukturyzacji. Plan nie zawiera przekonujących dowodów na to, że zapotrzebowanie na dodatkowe środki pieniężne w 2007 r. miało charakter jednorazowy i wynikało z nagłych zmian postępowania konkurentów HSW, do których HSW musi się przystosować. Innymi słowy nie dowiedziono, że w nadchodzących latach HSW nie grozi podobny niedobór środków pieniężnych.

(42)

Wydaje się również, że HSW, której większość produkcji trafia na eksport (eksportowane towary mają 60-procentowy udział w sprzedaży beneficjenta) jest poważnie narażona na ryzyko kursowe. Zdaniem Komisji ten czynnik ryzyka dla rentowności HSW nie został dostatecznie uwzględniony w planie listopadowym. HSW oszacowała, że minimalny kurs wymiany PLN/EUR gwarantujący pozytywny wynik finansowy wynosi […]. W dniu 18 września 2007 r. kurs ten wynosił 3,79, czyli był tyko o […] % wyższy od kursu stanowiącego próg rentowności. Ma to tym większe znaczenie, że spółka zamierza zwiększyć udział eksportu rozliczanego w EUR z […] do […] %, co zwiększy jej zależność od tej waluty. Perspektywy przystąpienia przez Polskę do strefy EUR, co wiązałoby się z znaczącym obniżeniem ryzyka kursowego, są w chwili obecnej niejasne, ponieważ nie ustalono dotychczas żadnej daty przystąpienia.

Ograniczenie pomocy do minimum

(43)	Zgodnie z pkt. 43–45 wytycznych, pomoc musi być ograniczona do niezbędnego minimum, wystarczającego do restrukturyzacji przedsiębiorstwa.

(44)

Komisja ma wątpliwości co do tego, czy pomoc ograniczona jest do niezbędnego minimum. Punkt 45 wytycznych stanowi co następuje:»Aby ograniczyć efekt zakłócający, kwota pomocy lub forma, w której pomoc jest przyznana, nie mogą stanowić dla przedsiębiorstwa nadwyżki pieniędzy, którą można by użyć do agresywnych działań zakłócających rynek, niezwiązanych z procesem restrukturyzacji. […] Żadna pomoc nie może zostać wykorzystana do finansowania nowych inwestycji, które nie są niezbędne w celu przywrócenia rentowności przedsiębiorstwa.«

(45)

Komisja zwraca uwagę na fakt, że polskie władze nie uzasadniły dostatecznie zapotrzebowania na dodatkowe środki pieniężne uzyskane dzięki konwersji zadłużenia na akcje, aby zagwarantować, że HSW nie otrzyma nadmiarowych środków pieniężnych. Jak wspomniano powyżej w pkt 21, […] PLN ma umożliwić HSW przedstawienie lepszej oferty dla klientów i dostawców. Komisja wyraża wątpliwości, czy takie środki marketingowe można rzeczywiście zaliczyć do środków restrukturyzacyjnych, a tym samym, czy pomoc została ograniczona do niezbędnego minimum.

Zwiększenie kwoty pomocy

(46)

Polskie władze stwierdziły, że konwersja zadłużenia na akcje nie doprowadziła do zwiększenia ogólnej kwoty pomocy. Komisja istotnie ustaliła, że element pomocy zawarty w pierwotnych pożyczkach, które obecnie podlegają konwersji na akcje, wynosił 100 % ich wartości nominalnej (75 mln PLN). Równocześnie jednak Komisja zwraca uwagę na fakt, że w rozpatrywanej sprawie beneficjent zostaje zwolniony z obowiązku zwrotu nie tylko kwoty głównej pożyczki, lecz także należnych odsetek (22,9 mln PLN). HSW zyska zatem dodatkowe środki w kwocie 97,9 mln PLN, które zostaną wykorzystane w sposób opisany w powyższym pkt 21. W związku z powyższym, Komisja wyraża wątpliwości, czy nie doszło do zwiększenia kwoty pomocy z pierwotnych 75 mln do 97,9 mln PLN.

Unikanie zbędnego zakłócania konkurencji

(47)

Zgodnie z postanowieniami zawartymi w pkt. 38–42 wytycznych, należy podjąć środki w możliwie największym stopniu łagodzące potencjalne negatywne skutki pomocy dla konkurentów. Pomoc nie powinna nadmiernie zakłócać konkurencji. Oznacza to zazwyczaj ograniczenie obecności przedsiębiorstwa na rynku po zakończeniu restrukturyzacji. Obowiązkowe ograniczenie lub zmniejszenie obecności firmy na właściwym rynku jest jednym z czynników kompensujących konkurentom skutki udzielenia pomocy.

(48)

Punkt 52 lit. b) wytycznych przewiduje wyraźnie, że »jeżeli kwota pomocy jest zwiększona, wszystkie niezbędne środki wyrównawcze muszą zostać rozszerzone w porównaniu ze środkami pierwotnie przyjętymi« Ponadto, zgodnie z pkt 40 wytycznych, środki wyrównawcze muszą być proporcjonalne do zakłócających skutków pomocy. Wątpliwości Komisji dotyczą zatem nie tylko kwoty pomocy, jak to wyrażono powyżej, lecz także tego, czy w nowej sytuacji pomoc udzielona HSW faktycznie wywrze takie same skutki .

(49)

Polska jednoznacznie przyznaje, że skutki konwersji zadłużenia HSW na akcje są korzystne dla tej spółki, ponieważ poprawiają znacząco jej płynność finansową. Ta forma pomocy państwa wzmocni pozycję finansową HSW (zob. pkt 18). W samych wytycznych uznano, że różne formy pomocy mogą w zróżnicowany sposób oddziaływać na konkurencję, co jest jedną z przyczyn dla których np. pomoc na ratowanie przedsiębiorstw może przybrać wyłącznie formę pomocy zwrotnej (pkt 25 wytycznych). Komisja ma zatem wątpliwości, czy przewidziane środki wyrównawcze są wystarczające. Nawet gdyby Komisja stwierdziła, że konwersja zadłużenia na akcje nie doprowadziła do zwiększenia kwoty pomocy ale równocześnie ustaliła, że rozpatrywany środek zakłóci funkcjonowanie rynku w większym stopniu niż pierwotnie zakładano, powinna rozważyć konieczność zwiększenia środków wyrównawczych, ponieważ środki te muszą być proporcjonalne do zakłócającego efektu pomocy (pkt 40 wytycznych).

IV. DECYZJA

(50)

W świetle powyższych ustaleń Komisja zdecydowała o wznowieniu procedury ustanowionej w art. 88 ust. Traktatu WE, w związku z czym informuje polskie władze o możliwości uchylenia decyzji pierwotnej na podstawie art. 9 rozporządzenia proceduralnego oraz zwraca się do polskich władz o dostarczenie, w terminie jednego miesiąca od otrzymania niniejszego pisma, wszelkiej dokumentacji, informacji i danych niezbędnych do oceny zgodności pomocy ze wspólnym rynkiem. Komisja zwraca się do polskich władz o niezwłoczne przesłanie odpisu niniejszego pisma do potencjalnego beneficjenta pomocy.

(51)

Komisja zwraca uwagę na fakt, że rozpatrywany środek został wdrożony z naruszeniem art. 88 ust. 2 Traktatu WE i dlatego może stanowić pomoc niezgodną z prawem. Komisja pragnie przypomnieć polskim władzom, że art. 88 ust. 3 traktatu WE ma skutek zawieszający oraz zwrócić ich uwagę na art. 14 rozporządzenia Rady (WE) nr 659/1999, który stanowi, że wszelka pomoc niezgodna z prawem może zostać odzyskana od beneficjenta.

(52)

Komisja poinformuje o swojej decyzji zainteresowane strony publikując niniejsze pismo wraz z jego streszczeniem w Dzienniku Urzędowym Unii Europejskiej. Komisja poinformuje również Organ Nadzoru EFTA, przesyłając odpis niniejszego pisma. Wszystkie takie zainteresowane strony zostaną wezwane do przedstawienia uwag w terminie jednego miesiąca od dnia publikacji.”

(1) Az eredeti határozat meghozatala idején, 2006. decemberében, ez az arány még csak 76 % volt.

(2) Dz.U. L 112 z 3.4.2007, str. 67.

(3) Zarząd HSW przyjął nowy plan restrukturyzacji już w dniu 7 listopada 2006 r. W dniu 8 grudnia 2006 r. rada nadzorcza HSW zatwierdziła plan — co zdaniem polskich władz oznaczało, że plan mógł być traktowany jako ostateczny. Plan został przekazany do polskiego urzędu ochrony konkurencji (UOKiK) w dniu 13 grudnia 2006 r.

(4) Udział ten wzrósł z poziomu 76 % w grudniu 2006 r., kiedy to podejmowano decyzję pierwotną.

(5) Plan listopadowy przewidywał zmniejszenie stanu zatrudnienia do poziomu 2100 pracowników.

(6) Dz.U. C 244 z 1.10.2004, str. 2–17.

(7) Chodzi o odsetki narosłe do tej pory oraz odsetki, które narosną w przyszłości do daty upływu terminu pierwotnie wyznaczonego na spłatę pożyczki.

(8) Kwoty związane z dwiema pożyczkami, które zostały przekształcone na akcje nie są już uwzględniane w sumie całkowitej w Tabeli 1.

(9) Informacje poufne.

(10) Dz.U. C 34 z 10.2.2006, str. 5.

11.12.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/21

Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

(2007/C 298/10)

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számított hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

Módosítás iránti kérelem a 9. cikk és a 17. cikk (2) bekezdése alapján

„BLEU DE GEX HAUT JURA” vagy „BLEU DE SEPTMONCEL”

EK-szám: FR/PDO/117/0109/08.09.2005

OEM ( X ) OFJ ( )

Kért módosítás(ok):

1. A termékleírás érintett szakaszcíme(i):

—		Termék elnevezése
—		Termék leírása
—		Földrajzi terület
—		A származás igazolása
—		Az előállítás módja
—		Kapcsolat
—		Címkézés
—		Nemzeti követelmények
—		Egyéb [határozza meg]

2. A módosítás(ok) típusa:

—		Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló lap módosítása
—		Azon bejegyzett OEM vagy OFJ leírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentumot, sem az összefoglalót nem tették közzé
—		A leírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdése)
—		A leírás átmeneti, hatóságok által elrendelt egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedésekből eredő módosítása (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdése)

3. Módosítások:

A kért módosítások megadnak minden szükséges részletet annak érdekében, hogy a tej termelésével és a termék előállításával kapcsolatos feltételek megerősítést nyerjenek.

A módosítások következtében szorosabb kapcsolat alakítható ki az előállítás helyével és jobban meg lehet óvni a termék jellemzőit, illetve el lehet kerülni a szabálytalanságokat.

Név: A „Bleu de Gex” vagy „Bleu du Haut-Jura” vagy „Bleu de Septmoncel” helyett „Bleu de Gex Haut-Jura” vagy „Bleu de Septmoncel”

A magyarázat a következő: A lehetséges elnevezések egyszerűsítése.

Leírás: Az (1) bekezdésben a következő szövegrész: „7,5 kg-os átlagos súly” helyesen: „súlya 6,5 és 8,5 kilogramm között változik”.

A magyarázat a következő: Az egyes sajtok súlyának pontosabb meghatározása.

A (2) bekezdésben a következő szövegrész: „a sajt kérge vékony, száraz, sárgás színű, (…)” helyesen: „a sajt kérge vékony, száraz, fehérestől sárgás színűig változó, (…)”.

A magyarázat a következő: A kéreg leírásának pontosítása, mert hagyományosan az említett sajt külseje a sárga szín mellett fehér is lehet.

A (3) bekezdésben a következő szövegrész: „a sajttészta fehértől elefántcsontszínig változik, meglehetősen halvány kékes-zöldes penész márványozza, amely egyenletesen oszlik el a sajtban, puha és nagyon enyhén porhanyós” helyesen: „a fehértől elefántcsontszínig változó sajttészta puha, meglehetősen halvány kékes-zöldes penész márványozza, amely egyenletesen oszlik el a sajtban”.

A magyarázat a következő: A „nagyon enyhén porhanyós” minőségjelző csak néhány rosszul érlelt sajt kéreg alatti része esetében igaz. Ennek a szövegrésznek az elhagyása arra készteti a piaci szereplőket, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek a sajt érlelésének.

Földrajzi terület: A földrajzi terület kiterjesztése Lancrans és Léaz településekre, illetve Echenevex, Vesancy, Divonne-les-Bains, Farges, Collonges, Sergy, Bellegarde-sur-Valserine és Saint-Claude települések területének egy részére.

A magyarázat a következő: E települések (vagy településrészek) az 1935-ben meghatározott területtel együtt homogén egységet alkotnak. Egyes települések vagy településrészek a korábban meghatározott terület peremére beékelődött területek voltak, azóta ezek az új terület szerves részét képezik, vagy annak logikus meghosszabbításai. A fenti települések mind megfelelnek az eredetmegjelölés kritériumainak.

A származás igazolása: A következő hozzáadása: „A gyártás során a sajton egy kazeintartalomra utaló elefántcsontszínű címkét kell elhelyezni, ez azonosítja a gyártóüzemet és feltünteti a sajt gyártásának időpontját”.

A magyarázat a következő: Az azonosítócímke segítségével jobban nyomon lehet követni az egyes gyártóüzemek által havonta termelt sajtmennyiséget, mert a címkét csak egy, az INAO (az eredetmegjelölésekkel foglalkozó francia hivatal) által jóváhagyott szervezet bocsátja ki. A kazeintartalomra utaló címke biztosítja továbbá az egyes sajtok eredetének visszakövethetőségét és az érlelés időtartamának ellenőrzését.

Tehát javítja a termék nyomonkövethetőségét.

Az előállítás módja: A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „A gyártáshoz felhasznált tej kizárólag Montbéliarde vagy francia Simmental fajtájú tehenektől származhat.”

A magyarázat a következő: Kizárólag az ebben a régióban hagyományosan tenyésztett tehénfajták engedélyezettek, mert ezek a fajták alkalmazkodtak a hegyvidéki környezethez és tejük minősége megfelel a sajtkészítés követelményeinek.

A szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„A tejelő tehenek napi táplálékának alapja a földrajzi területen belül fekvő mezőkről származó takarmány.”

„A gazdaságban tejelő tehenenként legalább egy hektáros területet kell legeltetésre használni.”

„Kivételes esetben, főleg kedvezőtlen időjárási körülmények miatt, az INAO ideiglenes mentességet adhat az állomány táplálásának biztosítása érdekében.”

„A silózott takarmány és egyéb erjesztett takarmányok alkalmazása nem megengedett a tejelő tehenek esetében és a gazdaságban.”

A magyarázat a következő: A fenti intézkedések lehetővé teszik a tej eredete és a sajt egyedi jellemzői közötti kapcsolat szorosabbá tételét a friss és a száraz füvek alkalmazásának előnyben részesítésével.

A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „A tejet minden fejést követően a lehető legrövidebb időn belül vagy naponta kell elszállítani az üzembe. A tejet késlekedés nélkül le kell hűteni, ha az oltásra nem kerül sor két órán belül.”

A magyarázat a következő: Az eltelt idő lerövidítése következtében elkerülhető a tej minőségi romlása, amely hatással lehet a sajt organoleptikus tulajdonságaira.

A (7) bekezdésben a következő szövegrész: „a sajtkészítéshez használt tejet legfeljebb két napig lehet tárolni”, helyesen: „Amikor a tejet 2 °C és 8 °C közé hűtik le, a legkorábbi fejés és az oltás között legfeljebb 36 óra telhet el. Ha a tejet 12 °C és 16 °C közé hűtik le ez az időtartam 14 órára csökken.”

A magyarázat a következő: A tej tárolási ideje csökken és a pontosan meghatározott tárolási feltételek korlátozzák a tej minőségének romlását és így megmaradnak a sajt egyedi jellemzői.

A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „Csak a termékleírásnak megfelelő tejek kerülhetnek be a Bleu de Gex Haut-Jura gyártásával foglalkozó üzemek területére. Az ilyen tejeket minden más, a termékleírásban szereplő feltételeket nem teljesítő tejtől elkülönítve kell begyűjteni.”

A magyarázat a következő: A tejek elkülönítése a termékleírásban szereplő feltételek betartására vonatkozó ellenőrzések megkönnyítése és ebből következően a nyomonkövethetőség biztosítása érdekében.

A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „A Bleu de Gex Haut-Jura gyártóüzem és a hozzá tartozó infrastruktúra területén nem lehet olyan rendszer vagy berendezés, amely alkalmas az oltást megelőzően a tejnek rövid idő alatt 40 °C-nál magasabb hőmérsékletre történő felmelegítésére.”

A magyarázat a következő: A nyerstej használatának érdekében, amely alapvető fontosságú a Bleu de Gex Haut-Jura esetében.

A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „A tejet nem lehet 30 °C-nál magasabb hőmérsékletre melegíteni.”

A magyarázat a következő: A tej melegítésének korlátozása a szokásos eljárásnak megfelelően.

A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „Tilos a víztartalom részleges eltávolításával történő tejkoncentrálás az alvadás előtt.”

A (12) bekezdésben a következő szövegrész: „a tej alvadása kizárólag az oltó használatával érhető el” helyesen: „csak a borjúoltóból készült oltó alkalmazása engedélyezett.”

A szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„Tilos minden adalék vagy gyártási vagy érlelési segédanyag használata, kivéve a válogatott tejsavbaktérium kultúrák, a Penicillium glaucum és a Penicillium roqueforti, a só, és az oltó alkalmazását.”

„A tejalapanyagok, a gyártás alatt lévő termékek, az alvadék vagy a friss sajt 0 °C alatti tárolása tilos.”

„Tilos továbbá a friss sajt és az érlelés alatt lévő sajt védőgázas tárolása.”

A magyarázat a következő: A sajtok esetében alkalmazott kezelések és adalékok külön szabályozás tárgyát képezték. Ugyanakkor a megfigyelések azt támasztják alá, hogy az új technológiák, amelyeknek egy része a kezelésekkel és az adalékokkal kapcsolatos (mikroszűrés, a tej vagy az érlelő enzimek részleges koncentrálása) hatással lehet az eredetmegjelöléssel rendelkező sajtok jellemzőire. Bizonyos enzimadalékok például nem egyeztethetők össze az eredetmegjelölés szabályai szerinti termelés esetében alapvető jellemzők megőrzésével.

Ezért minden egyes eredetmegjelölés termékleírásában az előállítás módjáról szóló részben fel kell tüntetni a tejek esetében és a sajtgyártás során alkalmazható kezelések és adalékok használatával kapcsolatos aktuális gyakorlatot, annak elkerülése érdekében, hogy a nem szabályozott későbbi gyakorlat ne befolyásolja károsan az eredetmegjelöléssel rendelkező sajtok jellemzőit.

A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „A sajtokat egyenként 36 cm átmérőjű formába helyezik juta- vagy lenvászonnal.”

A magyarázat a következő: A termékleírás kiegészítése a szabályok között eddig nem szereplő hagyományos eljárással.

A (14) bekezdésben a következő szöveg: „a sózást szárazon, kádakban végzik 4–6 napig”, helyesen: „A sózásra csak a formázást követően kerül sor. A sózást kádakban, durva, száraz sóval egyenként végzik több napon keresztül. Az első sózásra az alvadék formázását követő 4–6 óra elteltével kerül sor, amit több napon keresztül naponta megismételnek. A sajtok egyenként legalább három napot töltenek a sózókádban, legalább 18 °C-os hőmérsékleten.”

A magyarázat a következő: Ennek a sajtnak az előállítása szempontjából a sózás alapvető fontosságú és a módszer az eredetmegjelöléssel rendelkező termék jellemzői közé tartozik. Ez a művelet tehát szigorúan szabályozott a sajt minőségének és a hagyományos sajtkészítő szakértelem megóvása érdekében.

A (16) bekezdésben a következő szöveg: „a sajtot a származási területen érlelik az elkészüléstől számított legalább három héten keresztül” helyesen: „A sajtok érlelése a sajt elkészítésétől számított legalább 21 napig tart, ebből legalább 18 napot vesz igénybe az üzem pincéjében történő érlelés.”

A magyarázat a következő: Az éretlen sajtok szállításával együtt járó egészségügyi kockázatok csökkentése. 18 nap elteltével a kéreg és a Penicillium már elegendő a fent említett kockázat elkerüléséhez. Hagyományosan a sajtok ennél korábban nem kerülnek ki a sajtkészítő üzemből.

A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „A sajtokat lucfenyőből készült deszkán tárolják. Az érlelési hőmérséklet 6 °C és 14 °C közötti.”

A magyarázat a következő: A hagyományos érlelési szabályok belekerülnek a szabályozásba.

A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „A sajtok szurkálására az elkészítéstől számított nyolcadik és tizenötödik nap között kerül sor.”

A magyarázat a következő: A hagyományos szurkálással kapcsolatos szabályok belekerülnek a szabályozásba.

A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „Az elkészítéstől számítva 18 napos vagy annál idősebb sajtok sótartalma (nátrium-klorid) minimum 0,8 gramm 100 gramm sajtra számítva.”

A magyarázat a következő: A sózási művelet minimális eredményével kapcsolatos kötelezettség.

Kapcsolat a földrajzi területtel: A (7) bekezdésben a következő szövegrész: „Ebben a régióban, ahol egymást váltják a mezők, az erdők és a völgyek, a rendkívül változatos és illatos növényvilág a jellemzően Montbéliarde fajtájú tehenek tejének különleges aromát kölcsönöz.” helyesen: „Ebben a régióban, ahol egymást váltják a mezők, az erdők és a völgyek, a rendkívül változatos és illatos növényvilág a jellemzően Montbéliarde és francia Simmental fajtájú, a földrajzi területhez különösen jól alkalmazkodó tehenek tejének különleges aromát kölcsönöz.”

A magyarázat a következő: A Montbéliarde és francia Simmental fajták különösen jól alkalmazkodtak a tejtermelő régióhoz és hagyományosan ezeket a fajtákat alkalmazzák az ágazatban. Az az előírás, hogy ennek a két fajtának a tejéből készüljön a termék, szorosabbra fűzi az előállítás helyével való kapcsolatot.

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„BLEU DE GEX HAUT-JURA” vagy „BLEU DE SEPTMONCEL”

EK-szám: FR/PDO/117/0109/08.09.2005

OEM ( X ) OFJ ( )

Ezen összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

1. A tagállam felelős szervezeti egysége:

Név:

Institut National de l'Origine et de la Qualité (INAO)

Cím:

51, rue d'Anjou

F-75008 Paris

Tel.:

(33) 1 53 89 80 00

Fax:

(33) 1 53 89 80 60

E-mail:

info@inao.gouv.fr

2. Csoportosulás:

Név:

Syndicat interprofessionnel du Bleu de Gex/Haut-Jura

Cím:

Valparc — Espace Valentin

F-25048 Besançon Cedex

Tel.:

(33) 3 81 53 22 30

Fax:

(33) 3 81 53 59 31

E-mail:

bleudegexhaujura@wanadoo.fr

Összetétel:

Termelők/feldolgozók ( X ) egyéb ( )

3. A termék típusa:

1.3. osztály: Sajtok

4. Termékleírás:

(Az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében előírt követelmények összefoglalása)

4.1. Név: „Bleu de Gex Haut-Jura” vagy „Bleu de Septmoncel”

4.2. Leírás: Nyers tehéntejből készült kék erezetű sajt, nem hevített, nem préselt, elkészülve hántolt felületű korong, oldala enyhén domború, alakját 36 cm átmérőjű formába illesztve nyeri el, súlya 6,5 és 8,5 kg között változik, 100 gramm sajt legalább 50 gramm zsírtartalommal rendelkezik teljes száradás után, szárazanyag tartalma 100 gramm sajtra számítva nem lehet kevesebb 52 grammnál.

4.3. Földrajzi terület: A Jura hegység, azon belül az Haut Jura, Ain és Jura megyék határán, amelybe a következő települések tartoznak bele:

Ain megye

Gex kerület:

—	Gex járás: Gex, Lélex és Mijoux települések és Crozet, Echenevex, Vesancy és Divonne-les-Bains települések legalább 800 méteres tengerszint feletti magasságon fekvő részei.

—	Collonges járás: Chèzery-Forens, Confort, Lancrans, Léaz települések és Péron, Farges, Collonges és Saint-Jean-de-Gonville települések legalább 800 méteres tengerszint feletti magasságon fekvő részei.

—	Ferney-Voltaire járás: Thoiry és Sergy települések legalább 800 méteres tengerszint feletti magasságon fekvő részei.

Nantua kerület:

—

Bellegarde-sur-Valserine járás: Champfromier, Giron, Montanges, Plagne et Saint-Germain-de-Joux települések és Billiat, Châtillon-en-Michaille, Injoux-Génissiat és Villes települések legalább 800 méteres tengerszint feletti magasságon fekvő részei, valamint Bellegarde-sur-Valserine településnek a Rhône vagy a Valserine folyótól észak-keletre fekvő része.

—	Brénod járás: Grand-Abergement és Petit-Abergement települések.

—	Oyonnax járás: Belleydoux és Echallon települések.

—	Nantua járás: Apremont, Charix, Lalleyriat és Le Poizat települések.

Jura megye

Saint-Claude kerület:

—	Bouchoux járás.

—	Morez járás: Lézat, Longchaumois, La Mouille, Prémanon és Tancua települések.

—	Saint-Claude járás: Chassal, Lajoux, Lamoura, Lavancia-Epercy (kivéve ennek a településnek korábban Epercy településhez tartozó részét), Molinges, Les Molunes, La Rixouse, Saint-Claude, Septmoncel, Vaux-lès-Saint-Claude, Villard-Saint-Sauveur és Villard-sur-Bienne települések.

—

Saint-Laurent-en-Grandvaux járás: Château-des-Prés, La Chaumusse, Chaux-des-Prés, La Chaux-du-Dombief, Fort-du-Plasne, Grande-Rivière, Lac-des-Rouges-Truites, Les Piards, Prénovel, Saint-Laurent-en-Grandvaux, Saint-Maurice-Crillat (kivéve ennek a településnek a korábbi Crillat településhez tartozó részét) és Saint-Pierre települések.

4.4. A származás igazolása: Minden tejtermelőnek, minden feldolgozóüzemnek és minden érlelőüzemnek ki kell töltenie az I.N.A.O. szolgálatainál nyilvántartott „alkalmassági nyilatkozatot”, amely az I.N.A.O. számára lehetővé teszi valamennyi gazdasági szereplő azonosítását. Ez utóbbiaknak nyilvántartásokat, valamint a tej és a sajt eredetének, minőségének és termelésének ellenőrzéséhez szükséges valamennyi dokumentumot az I.N.A.O. rendelkezésére kell bocsátaniuk.

Az eredetmegjelöléssel ellátott termék jellemzőinek ellenőrzése keretében analitikai és érzékszervi vizsgálatra kerül sor, amelynek célja az adott vizsgálaton bemutatott termékek minőségének és jellegzetességének biztosítása.

A gyártás során a sajton egy kazeintartalomra utaló elefántcsontszínű címkét kell elhelyezni, ez azonosítja a gyártóüzemet. A gyártóüzem azonosítása mellett a sajt gyártásának időpontját is feltünteti.

4.5. Az előállítás módja: A tej termelése, a sajttá való feldolgozás és az érlelés a földrajzi területen belül történik.

A gyártáshoz felhasznált tej kizárólag Montbéliarde vagy francia Simmental fajtájú tehenektől származhat. A tejelő tehenek napi táplálékának alapja a földrajzi területen belül fekvő mezőkről származó takarmány. A silózott takarmány és egyéb erjesztett takarmányok, mint a műanyag fóliás takarmánybálák alkalmazása nem megengedett sem a gazdaságban sem a kérődzőállomány takarmányozására.

A Bleu de Gex előállítása során ma is a hagyományos eljárást követik: a tej oltását követően kapott alvadékot darabolják, simára keverik és formába helyezik. Az eljárást ma is kézzel végzik. A hagyományoknak megfelelően egyedi sózókádban végzett száraz sózás több napig tart és különleges textúrát kölcsönöz a kéregnek és a sajttésztának. A beoltásra hűvös és nedves pincében kerül sor, ahol a Bleu de Gex legalább 3 hetet tölt lucfenyőből készült deszkán. Tilos minden adalék vagy gyártási vagy érlelési segédanyag használata, kivéve a következőket: válogatott tejsavbaktérium kultúrák, Penicillium glaucum és Penicillium roqueforti, só, és oltó.

4.6. Kapcsolat: A Bleu de Gex eredetét a 14. századig lehet visszavezeti, amikor a Dauphinéből származó szerzetesek letelepednek az Haut Jura területén fekvő Saint Claude apátságban és magukkal hozzák egy kék erezetű sajt készítési módját, ami később a Bleu de Gex nevet kapja. 1935-ben a Nantuai Polgári Bíróság ítéletével megszületik a Bleu de Gex eredetmegjelölés (további ismert elnevezései a Bleu du Haut Jura vagy Bleu de Septmoncel), amelyet később egy 1977. szeptember 20-i rendelet is megerősít.

A Bleu de Gex hegyi sajt, amely az Haut Jura hegység gazdag, változatos és illatos növényvilággal borított legelőinek köszönheti különleges jellemzőit, a sajtkészítés során pedig még ma is alkalmazzák az évszázadok alatt felgyülemlett ismereteket a kézműves eljárásokon alapuló műhelyekben. A Bleu de Gex előállításához alkalmazott tejet a földrajzi területhez különösen jól alkalmazkodó Montbéliarde és francia Simmental fajták adják.

4.7. Ellenőrző szerv:

Név:

Institut National de l'Origine et de la Qualité (INAO)

Cím:

51, rue d'Anjou

F-75008 Paris

Tel.:

(33) 1 53 89 80 00

Fax:

(33) 1 53 89 80 60

E-mail:

info@inao.gouv.fr

Az INAO jogi személyiséggel rendelkező, adminisztratív szerepet betöltő közintézmény, amely a mezőgazdasági minisztérium irányítása alatt működik.

Az eredetmegjelöléssel rendelkező termékek előállítási feltételeinek ellenőrzését az INAO végzi.

A földrajzi terület vagy az előállítással kapcsolatos feltételek egyikének figyelmen kívül hagyása az eredetmegjelölés mindenféle formában és célra történő alkalmazásának megtiltását vonja maga után.

Név:

Direction Générale de la Concurrence, de la Consommation et de la Répression des Fraudes (DGCCRF)

Cím:

59, Boulevard Vincent Auriol

F-75703 Paris Cedex 13

Tel.:

(33) 1 44 87 17 17

Fax:

(33) 1 44 97 30 37

E-mail:

C3@dgccrf.finances.gouv.fr

A DGCCRF a gazdasági, pénzügyi és ipari minisztériumhoz tartozó szolgálat.

4.8. Címkézés: A terméken fel kell tüntetni az INAO betűszóval ellátott logót, az eredetmegjelölés szót és az eredetmegjelölés nevét. Ezen kívül a „Gex” szót az előállítás során kötelezően rányomják minden sajtra.

11.12.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 298/28

Kérelem módosításának közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

(2007/C 298/11)

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatoknak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

Módosítás iránti kérelem a 9. cikk és a 17. cikk (2) bekezdése alapján

„ROQUEFORT”

EK-szám: FR/PDO/117/0131/10.05.2005

OEM ( X ) OFJ ( )

Kért módosítás(ok):

1. A termékleírás rovata:

—		Termék elnevezése
—		Termék leírása
—		Földrajzi terület
—		A származás igazolása
—		Az előállítás módja
—		Kapcsolat
—		Címkézés
—		Nemzeti követelmények
—		Egyéb [határozza meg]

2. A módosítás(ok) típusa:

—		Egységes dokumentum vagy összefoglaló módosítása
—		Azon bejegyzett OEM vagy OFJ leírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentumot, sem az összefoglalót nem tették közzé
—		A leírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (510/2006/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdése)
—		A leírás átmeneti, hatóságok által elrendelt egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedésekből eredő módosítása (510/2006/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdése)

3. Módosítások:

Földrajzi terület: A következő mondat: „Roquefort termelőinek a termelés ösztönzése és a tejtermelés fejlesztése érdekében tett erőfeszítéseinek köszönhetően a Roquefort előállításához felhasznált tej kizárólag a »rayon« elnevezésű körzteből származik, mely magában foglalja Aveyron legnagyobb részét, valamit a szomszédos Lozère, Gard, Hérault, Tarn megyék egy részét.” helyébe a következő lép: „a termelőknek a tejelő juh tenyésztésének fejlesztése érdekében tett erőfeszítései lehetővé tették a tejellátási terület progresszív csökkentését. A felhasznált tej jelenleg kizárólag a »rayon« körzetből származik, mely 560 települést egészét vagy részeit tartalmazza.”

A korábban meghatározott tejtermelési terület sokkal több (5 510) települést tartalmazott. Az intézkedés a területet szigorúan a Massif Central közepes magasságban fekvő déli hegyi és hegylábi területeire, és a hegységen belüli medencékre szűkíti, ahol a hagyományos és jelenlegi művelési gyakorlatok és jellemző tenyésztési rendszerek megtalálhatók. Ezáltal a termék és származási helye között megerősíthető a kapcsolat. A jelenlegi terület mindössze 6 megye 560 települését foglalja magában.

Az előállítás módja: A termék előállítása a következő feltételek teljesítésével történik:

Kiegészítésként csatolandók a következők:

„Tilos a tejhasznú nyersanyagok, félkész (elkészítés alatt álló) termékek, aludttej vagy friss sajt negatív hőmérsékleten történő tárolása.”

„A friss sajtok, illetve érlelési fázisban lévő sajtok módosított nyomás alatt történő tárolása tilos”.

A sajtkészítés során alkalmazható kezelési módokról és adalékanyagokról korábban általános szabályozás rendelkezett. Úgy tűnik azonban, hogy egyes új technológiák, melyek közül néhány – például a mikroszűrés, a tej részleges koncentrálása vagy az érlelőenzimek hozzáadása – a kezelési módokat és az adalékanyagokat is érinti, befolyásolhatják az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű sajtok tulajdonságait. Egyes enzimatikus adalékanyagok összeegyeztethetetlennek tűnnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termékek jellegzetességeinek megőrzésével.

Így szükségessé vált az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termékek termékleírásának az előállítás módját szabályozó szakaszában pontosítani a tejtermelés, illetve a sajtgyártás területén alkalmazott jelenlegi kezelési módszereket és adalékanyag-alkalmazási gyakorlatokat azért, hogy a jövőben az ellenőrizetlen gyakorlatok ne károsítsák az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű sajtok jellegzetességeit.

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„ROQUEFORT”

EK-szám: FR/PDO/117/0131/10.05.2005

OEM ( X ) OFJ ( )

Ez az összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

1. A tagállam illetékes szerve:

Név:

Institut National de l'Origine et de la Qualité (INAO)

Cím:

51, rue Anjou

F-75008 Paris

Tel.:

(33) 153 89 80 00

Fax:

(33) 153 89 80 60

E-mail:

info@inao.gouv.fr

2. Termelői csoport:

Név:

Confédération Générale des Producteurs de lait de Brebis et des industriels de Roquefort

Cím:

36, avenue de la République — BP 348

F-12103 Millau cedex

Tel.:

(33) 565 59 22 00

Fax:

(33) 565 59 22 08

E-mail:

—

Tagság összetétele:

Termelők/feldolgozók ( X ) egyéb ( )

3. A termék típusa:

1.3. osztály: Sajtok

4. Termékleírás:

(az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében előírt követelmények összefoglalása)

4.1. Név: „Roquefort”

4.2. Leírás: Tejelő juh nyers és teljes tejéből készült kék erezetű, nedves héjú, 8,5–11,5 cm magas, 2,5–3 kg súlyú, henger alakú sajt. 100 gramm érett sajt szárazanyag-tartalma nem lehet kevesebb 55 grammnál.

A préseletlen nyers sajtot Penicillium roqueforti spórákkal oltják be.

A sajt lágy állagú, egyenletesen kékes erezetű, nagyon sajátos zamatú, enyhén penészillatú, tiszta és jellegzetes ízű.

4.3. Földrajzi körzet: A földrajzi terület kezdete a Massif Central kiterjedt déli területei, ahogy a 1925. július 26-i törvényben szerepel, azonos jellemzőkkel a juhfajták, a növényzet és az éghajlat vonatkozásában, és amelynek jellegzetessége a száraz és vad táj, ahol néhány juhnyáj legel. A „Roquefort” hivatásos termelőinek a tejtermelés fejlesztésére és a termék és földrajzi környezete közötti kapocs erősítésére irányuló erőfeszítéseinek köszönhetően a „Roquefort” előállításához felhasznált tej kizárólag a „rayon” elnevezésű, Aveyron, Aude, Lozère, Hérault, Gard és Tarn megyék 560 települését részben vagy egészben magában foglaló körzetből származik.

Aude megye

Területük egészével a körzethez tartozó települések:

Brousses-et-Villaret, Castans, Caudebrondre, Cenne-Monestiés, Cuxac-Cabardès, Fontiers-Cabardès, Fraisse-Cabardès, La Tourette-Cabardès, Labastide-Esparbairenque, Lacombe, Laprade, Les Martys, Lespinassière, Mas-Cabardès, Mayreville, Miraval-Cabardès, Montolieu, Pradelles-Cabardès, Roquefère, Saint-Denis, Saissac, Verdun-en-Lauragais, Villardonnel, Villemagne.

Területükkel részben a körzethez tartozó települések:

Belpech, Fanjeaux.

Aveyron megye

Területük egészével a körzethez tartozó települések:

Agen-d'Aveyron, Aguessac, Alrance, Anglars-Saint-Félix, Arnac-sur-Dourdou, Arques, Arvieu, Asprières, Aurelle-Verlac, Auriac-Lagast, Auzits, Ayssènes, Balaguier-sur-Rance, Balsac, Baraqueville, Belcastel, Belmont-sur-Rance, Bertholène, Bessuéjouls, Bor-et-Bar, Bournazel, Boussac, Bozouls, Brandonnet, Brasc, Broquiès, Brousse-le-Château, Brusque, Buzeins, Cabanès, Calmels-et-le-Viala, Calmont, Camarès, Camboulazet, Camjac, Campagnac, Canet-de-Salars, Cassagnes-Bégonhès, Castanet, Castelmary, Castelnau-Pegayrols, Centrès, Clairvaux-d'Aveyron, Colombiès, Combret, Compeyre, Compolibat, Compregnac, Comps-la-Grand-Ville, Connac, Cornus, Coupiac, Coussergues, Creissels, Crespin, Cruéjouls, Curan, Druelle, Drulhe, Durenque, Escandolières, Espalion, Fayet, Flavin, Fondamente, Gabriac, Gaillac-d'Aveyron, Galgan, Gissac, Goutrens, Gramond, La Bastide-l'Evêque, La Bastide-Pradines, La Bastide-Solages, La Capelle-Bleys, La Capelle-Bonance, La Cavalerie, La Couvertoirade, La Cresse, La Fouillade, La Loubière, La Roque-Sainte-Marguerite, La Salvetat-Peyralès, La Selve, La Serre, Laissac, Lanuejouls, Lapanouse, Lapanouse-de-Cernon, Lassouts, Laval-Roquecezière, Lavernhe, Le Clapier, Le Monastère, Le Truel, Le Vibal, Lédergues, Les Albres, Les Costes-Gozon, Lescure-Jaoul, Lestrade-et-Thouels, L'Hospitalet-du-Larzac, Luc, Lugan, Lunac, Maleville, Manhac, Marcillac-Vallon, Marnhagues-et-Latour, Martrin, Mayran, Mélagues, Meljac, Millau, Montagnol, Montbazens, Montclar, Montfranc, Montjaux, Montlaur, Montrozier, Morlhon-le-Haut, Mostuéjouls, Mounes-Prohencoux, Mouret, Moyrazès, Murasson, Muret-le-Château, Najac, Nant, Naucelle, Nauviale, Olemps, Onet-le-Château, Palmas, Paulhe, Peux-et-Couffouleux, Peyreleau, Peyrusse-le-Roc, Pierrefiche, Plaisance, Pomayrols, Pont-de-Salars, Pousthomy, Prades-Salars, Pradinas, Prévinquières, Privezac, Pruines, Quins, Rebourguil, Recoules-Prévinquières, Réquista, Rieupeyroux, Rignac, Rivière-sur-Tarn, Rodelle, Rodez, Roquefort-sur-Soulzon, Roussennac, Rullac-Saint-Cirq, Saint-Affrique, Saint-André-de-Najac, Saint-André-de-Vézines, Saint-Beaulize, Saint-Beauzély, Saint-Christophe-Vallon, Saint-Côme-d'Olt, Saint-Cyprien-sur-Dourdou, Sainte-Eulalie-de-Cernon, Sainte-Eulalie-d'Olt, Sainte-Juliette-sur-Viaur, Sainte-Radegonde, Saint-Félix-de-Sorgues, Saint-Geniez-d'Olt, Saint-Georges-de-Luzençon, Saint-Izaire, Saint-Jean-d'Alcapiès, Saint-Jean-Delnous, Saint-Jean-du-Bruel, Saint-Jean-et-Saint-Paul, Saint-Juéry, Saint-Just-sur-Viaur, Saint-Laurent-de-Lévézou, Saint-Laurent-d'Olt, Saint-Léons, Saint-Martin-de-Lenne, Saint-Rome-de-Cernon, Saint-Rome-de-Tarn, Saint-Salvadou, Saint-Saturnin-de-Lenne, Saint-Sernin-sur-Rance, Saint-Sever-du-Moustier, Saint-Victor-et-Melvieu, Salles-Curan, Salles-la-Source, Salmiech, Sanvensa, Sauclières, Sauveterre-de-Rouergue, Sébazac-Concourès, Sébrazac, Ségur, Sévérac-le-Château, Sévérac-l'Eglise, Sonnac, Sylvanès, Tauriac-de-Camarès, Tauriac-de-Naucelle, Tayrac, Tournemire, Trémouilles, Vabres-l'Abbaye, Vabre-Tizac, Valady, Valzergues, Vaureilles, Verrières, Versols-et-Lapeyre, Veyreau, Vézins-de-Lévézou, Viala-du-Pas-de-Jaux, Viala-du-Tarn, Villecomtal, Villefrance-de-Panat, Vimenet.

Területükkel részben a körzethez tartozó települések:

Castelnau-de-Mandailles, Prades-d'Aubrac.

Nord megye

Területük egészével a körzethez tartozó települések:

Alzon, Blandas, Campestre-et-Luc, Causse-Bégon, Dourbies, Lanuéjols, Montdardier, Revens, Rogues, Saint-Sauveur-Camprieu, Trèves, Vissec.

Hérault megye

Területük egészével a körzethez tartozó települések:

Avène, Bédarieux, Brenas, Cambon-et-Salvergues, Camplong, Carlencas-et-Levas, Cassagnoles, Castanet-le-Haut, Ceilhes-et-Rocozels, Colombières-sur-Orb, Combes, Courniou, Dio-et-Valquières, Ferrals-les-Montagnes, Fraisse-sur-Agout, Graissessac, Hérépian, Joncels, La Salvetat-sur-Agout, La Tour-sur-Orb, La Vacquerie-et-Saint-Martin-de-Cas, Lamalou-les-Bains, Lauroux, Lavalette, Le Bousquet-d'Orb, Le Caylar, Le Cros, Le Poujol-sur-Orb, Le Pradal, Le Puech, Le Soulié, Les Aires, Les Plans, Les Rives, Liausson, Lodève, Lunas, Mérifons, Mons, Mourèze, Octon, Olargues, Olmet-et-Villecun, Pégairolles-de-l'Escalette, Pézènes-les-Mines, Prémian, Riols, Romiguières, Roqueredonde, Rosis, Saint-Etienne-d'Albagnan, Saint-Etienne-Estréchoux, Saint-Félix-de-L'Héras, Saint-Geniès-de-Varensal, Saint-Gervais-sur-Mare, Saint-Julien, Saint-Martin-de-l'Arcon, Saint-Maurice-Navacelles, Saint-Michel, Saint-Pierre-de-la-Fage, Saint-Pons-de-Thomières, Saint-Vincent-d'Olargues, Salasc, Sorbs, Taussac-la-Billière, Valsmascle, Verreries-de-Moussans, Vieussan, Villemagne-l'Argentière.

Lozère megye

Területük egészével a körzethez tartozó települések:

Allenc, Badaroux, Balsièges, Banassac, Barjac, Brenoux, Canilhac, Chadenet, Chanac, Chirac, Cultures, Esclanèdes, Florac, Fraissinet-de-Fourques, Gabrias, Gatuzières, Grèzes, Hures-la-Parade, Ispagnac, La Canourgue, La Malène, La Tieule, Lachamp, Lanuéjols, Laval-du-Tarn, Le Massegros, Le Monastier-Pin-Moriès, Le Recoux, Le Rozier, Les Bondons, Les Hermaux, Les Salelles, Les Vignes, Marvejols, Mas-Saint-Chély, Mende, Meyrueis, Montbrun, Montrodat, Palhers, Quézac, Saint-Bauzile, Saint-Bonnet-de-Chirac, Sainte-Enimie, Sainte-Hélène, Saint-Etienne-du-Valdonnez, Saint-Georges-de-Lévéjac, Saint-Germain-du-Teil, Saint-Laurent-de-Trèves, Saint-Pierre-de-Nogaret, Saint-Pierre-des-Tripiers, Saint-Rome-de-Dolan, Saint-Saturnin, Servières, Trélans, Vebron.

Tarn megye

Területük egészével a körzethez tartozó települések:

Aiguefonde, Alban, Albine, Almayrac, Ambialet, Andouque, Anglès, Arfons, Arifat, Assac, Aussillon, Barre, Belleserre, Berlats, Boissezon, Bout-du-Pont-de-Larn, Brassac, Brousse, Burlats, Cadix, Cagnac-les-Mines, Cahuzac, Cambounès, Carmaux, Castanet, Castelnau-de-Brassac, Castres, Caucalières, Courris, Crespin, Crespinet, Curvalle, Dourgne, Durfort, Escoussens, Escroux, Espérausses, Fauch, Faussergues, Ferrières, Fraissines, Gijounet, Jouqueviel, Labastide-Rouairoux, Labessière-Candeil, Labruguière, Lacabarède, Lacapelle-Pinet, Lacapelle-Ségalar, Lacaune, Lacaze, Lacrouzette, Lagardiolle, Lagarrigue, Lamontélarié, Laparrouquial, Lasfaillades, Lautrec, Le Bez, Le Dourn, Le Fraysse, Le Garric, Le Margnés, Le Masnau-Massuguiés, Le Rialet, Le Ségur, Le Travet, Le Vintrou, Lédas-et-Penthiès, Les Cammazes, Lescure-d'Albigeois, Lombers, Marsal, Massaguel, Massals, Mazamet, Miolles, Mirandol-Bourgnounac, Monestiés, Montauriol, Montfa, Montirat, Montredon-Labessonnié, Mont-Roc, Moularès, Moulin-Mage, Murat-sur-Vèbre, Nages, Noailhac, Padiés, Pampelonne, Paulinet, Payrin-Augmontel, Pont-de-Larn, Poulan-Pouzols, Rayssac, Réalmont, Ronel, Roquecourbe, Rosières, Rouairoux, Rouffiac, Roumégoux, Saint-Affrique-les-Montagnes, Saint-Amancet, Saint-Amans-Soult, Saint-Amans-Valtoret, Saint-André, Saint-Antonin-de-Lacalm, Saint-Avit, Saint-Christophe, Saint-Cirgue, Sainte-Croix, Sainte-Gemme, Saint-Grégoire, Saint-Jean-de-Marcel, Saint-Jean-de-Vals, Saint-Julien-du-Puy, Saint-Julien-Gaulène, Saint-Lieux-Lafenasse, Saint-Marcel-Campès, Saint-Martin-Laguépie, Saint-Michel-Labadie, Saint-Pierre-de-Trivisy, Saint-Salvi-de-Carcavès, Saint-Salvy-de-la-Balme, Salles, Saussenac, Sauveterre, Sénaux, Sérénac, Sieurac, Sorèze, Soual, Tanus, Teillet, Terre-Clapier, Tréban, Trébas, Trévien, Vabre, Valderiès, Valdurenque, Valence-d'Albigeois, Vénès, Verdalle, Viane, Villefrance-d'Albigeois, Viviers-lès-Montagnes.

Területükkel részben a körzethez tartozó települések:

Amarens, Arthès, Bernac, Castelnau-de-Lévis, Cestayrols, Cordes-sur-Ciel, Dénat, Graulhet, Lasgraisses, Lempaut, Mouzens, Mailhoc, Navès, Mouzieys-Panens, Pratviel, Peyregoux, Puechoursi, Puylaurens, Souel, Técou.

4.4. A származás igazolása: A sajtkészítési folyamatban résztvevő minden egyes gazdálkodó kitölti az I.N.A.O. (az eredetmegjelöléssel foglalkozó francia hivatal) szolgálatai által nyilvántartott „alkalmassági nyilatkozatot”, amely lehetővé teszi a gazdálkodók azonosítását. A gazdálkodóknak bármikor az I.N.A.O. rendelkezésére kell bocsátaniuk naplóikat, valamint minden, a tej és a sajt minőségének és előállítási körülményeinek ellenőrzéséhez szükséges dokumentumot.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék jellegzetességeinek ellenőrzése keretében elvégzett analitikus és organoleptikus elemzés a vizsgálatban résztvevő termékek minőségének és tipikusságának ellenőrzését szolgálja.

4.5. Az előállítás módja: A tejtermelés és a sajt előállítása a földrajzi körzetben történik.

A bejegyzés kiegészül a tejelő juh fajtájának meghatározásával (lacaune-i fajta és a lacaune-i fajtára vonatkozó előírásnak megfelelő állományból származó „fekete” juh), az ehhez történő alkalmazkodás (végső) határideje öt év. A bejegyzés további adatokkal egészül ki az állatok takarmányozására vonatkozóan (a takarmány legalább háromnegyedének, a kivételektől eltekintve, az érintett földrajzi területről kell származnia; és amennyiben az időjárási viszonyok engedik, kötelező a napi legeltetés).

A bejegyzés további adatokkal egészül ki a tejre és annak tárolására, (28 °C és 34 °C közötti hőmérsékleten való) alvasztására, az alvadékra (tilos az alvadás késleltetése) és annak (előzetes lecsepegtetést követő) formázására, majd újabb lecsepegtetésére (préselés nélkül), erezettségére, penészspórával való beoltására és szurkálására vonatkozóan; a sajttészta szurkálását és érlelő pincékbe szállítását két, illetve – meghatározott feltételek esetén – négy napon belül el kell végezni. A sajtot kifejezetten az erre a célra épített kisüzemekben készítik.

A Penicillium roqueforti-val történő beoltás vagy folyékony formában történik, az alvasztási szakaszban, vagy por formájában az alvadék formába helyezésekor.

A sajtot a készítésétől számított legalább 90 napig érlelik és pihentetik. Ennek során először érlelik, majd meghatározott hőmérsékleten pihentetik. Addig hagyják szabadon a Combalou hegység sziklatörmelék-lejtőin elhelyezkedő Roquefort-sur-Soulzon érlelőpincéiben, amíg a Penicillium roqueforti megfelelőképpen ki nem fejlődik. Ennek legalább két hétig kell tartania. Ezt követően lassú, pihentető érlelés következik légmentes védőburkolatban a barlangban, vagy a sajt tárolására szolgáló, meghatározott hőmérsékletű pincében. Védőburkolatba helyezésre csak a barlangban kerülhet sor. A sajt pihentető érlelése, tárolása, darabolása, kondicionálása, előrecsomagolása és csomagolása kizárólag Roquefort-sur-Soulzon településen történhet.

4.6. Kapcsolat: A „Roquefort” sajt előállítása nagyon régi hagyományokra tekint vissza.

A régió történelem előtti talajrétegeiben sajt készítéséhez és fogyasztásához használatos tálcák maradványai is fellelhetők. A „Roquefort” sajt nevét többször említik a Rouergue területtel (a mai Aveyron) kapcsolatos okiratok, adománylevelek, járadékszerződések, stb. VI. Károly kiváltságlevele, melyet utódai később megerősítettek, már a 15. században elismeri a „Roquefort” védelmének kiemelt fontosságát. 1666. augusztus 31-én a toulouse-i parlament Roquefort-sur-Soulzon lakóinak biztosította a sajtérlelés kizárólagos jogát. Ez az egyetlen olyan sajt, melynek eredetmegjelölését törvény szabályozza (1925. július 26-i törvény).

A „Roquefort” titka ember és természet bensőséges együttműködése. Sajátossága több tényezőből áll össze: egyrészt a bevált gyakorlat szerint takarmányozott hagyományos juhfajták teje, másrészt Roquefort-sur-Soulzon Combalou mészkőfalainak sziklatörmelékbe vájt barlangjainak eredetisége alkotja a természetnek azt a csodáját, mely a „Roquefort” sajt összehasonlíthatatlan ízét adja.

4.7. Felügyeleti szerv:

Név:

Institut National de l'Origine et de la Qualité (INAO)

Cím:

51 rue d'Anjou

F-75008 Paris

Tel.:

(33) 153 89 80 00

Fax:

(33) 153 89 80 60

E-mail:

info@inao.gouv.fr

Az Institut National des Appellations d'Origine (INAO) a mezőgazdasági minisztérium felügyelete alatt működő, jogi személyiséggel rendelkező, állami adminisztratív szerv.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező termékek előállítási körülményeinek ellenőrzése az INAO hatáskörébe tartozik.

A földrajzi terület kijelölt határainak figyelmen kívül hagyása, illetve valamely előállítási feltétel be nem tartása az oltalom alatt álló eredetmegjelölés bármilyen formában, illetve bármilyen célzattal történő használatának megvonását vonja magával.

Név:

Direction Générale de la Concurrence, de la Consommation et de la Répression des Fraudes (DGCCRF)

Cím:

59, Boulevard Vincent Auriol

F-75703 Paris Cedex 13

Tel.:

(33) 144 87 17 17

Fax:

(33) 144 97 30 37

E-mail:

C3@dgccrf.finances.gouv.fr

A DGCCRF a gazdasági, pénzügyi és ipari minisztérium szakszolgálata.

4.8. Címkézés: A terméken kötelező feltüntetni az INAO betűszót tartalmazó logót, az „Appellation d'Origine Contrôlée” megjelölést, valamint a földrajzi jelzés nevét. A kérelmező csoport 1930-ban létrehozott kollektív védjegyét, a „brebis rouge”-t szintén fel kell tüntetni a címkén.

A „Brebis Rouge” közös védjegy, egyéb különleges kereskedelmi, illetve a gyártásra vonatkozó jelölések, továbbá cégnevek és cégjelzések kivételével tilos minősítő jelzőt vagy bármely egyéb szót fűzni a „Roquefort” elnevezéshez.

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 298

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	50. évfolyam 2007. december 11.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Bizottság
2007/C 298/01	Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást	1

2007/C 298/02	Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )	4

2007/C 298/03	Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )	5

2007/C 298/04	A Bizottság közleménye a gyapottermelőknek	7

2007/C 298/05	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4828 – Owens Corning/Saint Gobain Vetrotex) ( 1 )	8

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Bizottság
2007/C 298/06	Euro-átváltási árfolyamok	9

A határozat elfogadásának időpontja	2007.10.23.
A támogatás száma	N 508/07
Tagállam	Görög Köztársaság
Régió	—
A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)	Kratiki enischysi N/508/07 — Ellada — Ergo autokinitodromos Ionia Odos apo Antirrio eos Ioannina, autokinitodromos PATHE apo Athina (Α.Κ. Metamorfosis) eos Maliako (Skarfeia) kai syndetirios klados Schimatari — Halkida tou PATHE Κρατική ενίσχυση N/508/07 — Ελλάδα — Έργο αυτοκινητόδρομος Ιωνία Οδός από Αντίρριο έως Ιωάννινα, αυτοκινητόδρομος ΠΑΘΕ από Αθήνα (Α.Κ. Μεταμόρφωσης) έως Μαλιακό (Σκάρφεια) και συνδετήριος κλάδος Σχηματάρι — Χαλκίδα του ΠΑΘΕ
Jogalap	Νόμος 3555/2007 (GG A 81/18-04-2007)
Az intézkedés típusa	Ad hoc támogatás
Célkitűzés	Az infrastruktúra kiépítése
A támogatás formája	Támogatás
Költségvetés	330 millió EUR
A támogatás intenzitása	—
Időtartam	2014. áprilisig
Érintett gazdasági ágazat	Szállítás
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe	—
Egyéb információ	—

A határozat elfogadásának időpontja	2007.9.11.
Támogatás száma	N 6/07
Tagállam	Lengyelország
Régió	—
Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)	Pomoc horyzontalna na inwestycje związane z odnawialnymi źródłami energii (PL 10/2004)
Jogalap	Art. 405 Ustawy z 27 kwietnia 2001 r. Prawo ochrony środowiska (Dz.U. z 2006. nr 129 poz. 902, nr 169, poz. 1199 i nr 170, poz. 1217) Rozporządzenie RM z 27 kwietnia 2004 r. w sprawie szczegółowych warunków udzielania pomocy publicznej na inwestycje związane z odnawialnymi źródłami energii służące ochronie wód przed zanieczyszczeniem (Dz.U. nr 98, poz. 996 oraz z 2005 nr 214, poz. 1800)
Az intézkedés típusa	Támogatási program
Célkitűzés	Környezetvédelem
Támogatás formája	Vissza nem térítendő támogatás, Kamattámogatás, Állami követelésről való lemondás
Költségvetés	Tervezett támogatás teljes összege: 50 millió EUR
Támogatás intenzitása	70 %
Időtartam	2007.1.1.-2012.12.31.
Gazdasági ágazat	Az összes ágazat
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe	Narodowy Fundusz Ochrony Środowiska i Gospodarki Wodnej, PL-02-673 Warszawa, ul. Konstruktorska 3a oraz wojewódzkie fundusze ochrony środowiska i gospodarki wodnej
Egyéb információ	—

	V Vélemények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2007/C 298/07	Állami támogatás – Lengyelország – Állami támogatás C 43/07 (ex N 64/07) – Szerkezetátalakítási támogatás a Huta Stalowa Wola – BIS részére – Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében ( 1 )	10

2007/C 298/08	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5000 – Metinvest/Trametal/Spartan) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	19

2007/C 298/09	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4957 – Perstorp Holding/Solvay Interox (kaprolaktám-üzletág)) ( 1 )	20

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Bizottság
2007/C 298/10	Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	21

2007/C 298/11	Kérelem módosításának közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	28

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,4718
JPY	Japán yen	164,53
DKK	Dán korona	7,4607
GBP	Angol font	0,7195
SEK	Svéd korona	9,4182
CHF	Svájci frank	1,6557
ISK	Izlandi korona	90,24
NOK	Norvég korona	7,992
BGN	Bulgár leva	1,9558
CYP	Ciprusi font	0,585274
CZK	Cseh korona	25,998
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	251,61
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6979
MTL	Máltai líra	0,4293
PLN	Lengyel zloty	3,5749
RON	Román lej	3,5175
SKK	Szlovák korona	33,068
TRY	Török líra	1,719
AUD	Ausztrál dollár	1,6707
CAD	Kanadai dollár	1,48
HKD	Hongkongi dollár	11,4755
NZD	Új-zélandi dollár	1,892
SGD	Szingapúri dollár	2,1188
KRW	Dél-Koreai won	1 359,65
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,8282
CNY	Kínai renminbi	10,8843
HRK	Horvát kuna	7,312
IDR	Indonéz rúpia	13 637,7
MYR	Maláj ringgit	4,8849
PHP	Fülöp-szigeteki peso	61,109
RUB	Orosz rubel	35,951
THB	Thaiföldi baht	44,588