ISSN 1725-518X

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 282

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

50. évfolyam
2007. november 24.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Bizottság

2007/C 282/01

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )

1

2007/C 282/02

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )

5

2007/C 282/03

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4696 – KKR/Harman) ( 1 )

7

2007/C 282/04

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4772 – Carlyle/Zodiac Marine) ( 1 )

7

2007/C 282/05

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4847 – Ineos/Champagne Céréales/Thywissen/JV) ( 1 )

8

2007/C 282/06

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4863 – Bain Capital/American Standard) ( 1 )

8

2007/C 282/07

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4895 – Mol/Italiana Energia e Servizi) ( 1 )

9

2007/C 282/08

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4766 – Flextronics/Solectron) ( 1 )

9

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Tanács

2007/C 282/09

A Tanács határozata (2007. november 19.) az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatótanácsa teljes jogú tagjainak és póttagjainak kinevezéséről

10

2007/C 282/10

A Tanács határozata (2007. november 19.) az Euratom Ellátási Ügynökség tanácsadó bizottsága egy tagjának kinevezéséről

14

2007/C 282/11

A Tanács határozata (2007. november 16.) a 2011. évre az Európa Kulturális Fővárosa elnevezésű eseményről

15

2007/C 282/12

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések (2007. november 16.) a fiatalok lehetőségeinek kihasználását és aktív társadalmi részvételét célzó ifjúságpolitika transzverzális megközelítéséről

16

 

Bizottság

2007/C 282/13

Euro-átváltási árfolyamok

20

 

V   Vélemények

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Bizottság

2007/C 282/14

Állami támogatás – Lengyelország – Állami támogatás C 48/07 (ex NN 60/07) – A WRJ és a WRJ-Serwis csőgyártók számára nyújtott állami támogatás – Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében ( 1 )

21

2007/C 282/15

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4927 – Carlyle/INEOS/JV) ( 1 )

29

 

EGYÉB JOGI AKTUSOK

 

Bizottság

2007/C 282/16

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

30

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Bizottság

24.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 282/1


Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 282/01)

A határozat elfogadásának időpontja

2006.7.19.

Támogatás száma

N 247/06

Tagállam

Lengyelország

Régió

Dolnośląskie

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Lucky SMT Sp. z o.o.

Jogalap

Umowa inwestycyjna zawarta w dniu 30 listopada 2005 r. między i) Ministerstwem Gospodarki Rzeczpospolitej Polskiej; ii) Ministerstwem Transportu i Budownictwa Rzeczpospolitej Polskiej; iii) Agencją Rozwoju Przemysłu S.A.; iv) Miastem Wrocław; v) Gminą Kobierzyce; vi) Powiatem wrocławskim; vii) Samorządem Województwa Dolnośląskiego; viii) Polską Agencją Informacji i Inwestycji Zagranicznych S.A. — z jednej strony a ix) Dae Yang Electronics Co., Ltd i x) Lucky SMT Sp. z o.o. — z drugiej strony.

Artykuł 80 ustawy o finansach publicznych z dnia 26 listopada 1998 r.

Uchwała Rady Ministrów nr 273/2005 z dnia 18 października 2005 r.

Umowa o dofinansowanie między Ministerstwem Gospodarki a Lucky SMT z dnia 30 listopada 2005 r.

§ 1, § 2.1 pkt 5, § 3, § 4, § 6 i § 7 Uchwały Sejmiku Województwa Dolnośląskiego z dnia 31 marca 2005 r. w sprawie określenia szczegółowych zasad i trybu umarzania wierzytelności Terenowego Funduszu Ochrony Gruntów Rolnych Województwa Dolnośląskiego z tytułu należności pieniężnych, do których nie stosuje się przepisów ustawy — Ordynacja podatkowa, udzielania innych ulg w spłacaniu tych należności oraz wskazania organów do tego uprawnionych

Az intézkedés típusa

Egyedi támogatás

Célkitűzés

Regionális fejlesztés, Foglalkoztatás

Támogatás formája

Vissza nem térítendő támogatás, Adókedvezmény, Nem piaci körülmények között lebonyolított tranzakciók

Költségvetés

Tervezett támogatás teljes összege: 3,92 millió PLN

Támogatás intenzitása

6,31 %

Időtartam

2017.12.31-ig

Gazdasági ágazat

Feldolgozóipar

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Egyéb információ

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2007.6.27.

A támogatás száma

N 749/06

Tagállam

Svédország

Régió

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Sjöfartsstöd

Jogalap

Ändring i förordningen (2001:770) om sjöfartsstöd

Az intézkedés típusa

Támogatási rendszer

Célkitűzés

Ágazati fejlesztés

A támogatás formája

Adókedvezmény, mérsékelt társadalombiztosítási hozzájárulás

Költségvetés

A támogatás teljes összege: 1,8 milliárd SEK (200 millió EUR)

A támogatás intenzitása

100 %

Időtartam

2007.3.1-jétől 2011.1.17-ig, közbeszerzés útján finanszírozott belföldi szállítási műveletek 2009.1.1-jétől

Érintett gazdasági ágazat

NACE-kód: I0611 – Nyílt tengeri és part menti vízi szállítás

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Rederinämnden

Box 11125

S-404 23 Göteborg

Egyéb információ

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2007.10.23.

Támogatás száma

N 208/2007

Tagállam

Franciaország

Régió

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Garantie de l'État pour des dommages causés à des tiers dans le cadre d'opérations spatiales

Jogalap

Projet de Loi relatif aux opérations spatiales

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Szektorális fejlesztés

Támogatás formája

Állami kezességvállalás

Költségvetés

Támogatás intenzitása

Időtartam

Gazdasági ágazat

Légi közlekedés

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Ministère de l'enseignement supérieur et de la recherche

Egyéb információ

Franciaország újra bejelenti az intézkedést az annak életbelépését követő 10 éven belül

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2007.9.25.

Támogatás száma

N 475/2007

Tagállam

Írország

Régió

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

National Broadband Scheme

Jogalap

The Ministers and Secretaries (Amendment) Acts, 1924-2007 (as amended by S.I. 300/2002 Communications, Energy and Geological Survey of Ireland (transfer of Departmental Administration and Ministerial Functions) Order 2002), the National Development Plan (2007-2013) and the National Strategic Reference Framework for Ireland — EU Regional Policy 2007-2013

Az intézkedés típusa

Egyedi támogatás

Célkitűzés

Szektorális fejlesztés, Regionális fejlesztés

Támogatás formája

Vissza nem térítendő támogatás

Költségvetés

Támogatás intenzitása

Időtartam

2008.8.1.-2013.12.31.

Gazdasági ágazat

Posta és telekommunikáció

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Department of Communications, Energy and Natural Resources

29-31 Adelaide Road

Dublin 2

Ireland

Egyéb információ

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/


24.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 282/5


Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 282/02)

A határozat elfogadásának időpontja

2007.9.12.

A támogatás száma

N 76/07

Tagállam

Osztrák Köztársaság

Régió

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Österreich, Verlängerung des ERP-Verkehrsprogramms

Jogalap

Allgemeine Bestimmungen für die ERP-Programme der Sektoren Tourismus, Landwirtschaft, Forstwirtschaft und Verkehr

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Szállítmányozási cégek megvalósult beruházásai (kombinált szállításhoz szükséges rakodási felszerelés és speciális eszközök, valamint infrastruktúra), amelyek elősegítik a közúti szállításról a vízi vagy vasúti fuvarozásra történő áttérést, vagy hozzájárulnak a szállítási lánc fejlesztéséhez és új technológiák alkalmazásához

A támogatás formája

Támogatott kölcsönök

Költségvetés

Évi mintegy 5 millió EUR kedvezményes kölcsön (azaz megközelítőleg 0,6 millió EUR bruttó támogatási érték)

A támogatás intenzitása

A támogatható költségek 20 %-a, támogatási források halmozása esetén (bruttó) 30 %

Időtartam

2007.1.1.-2011.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Kombinált fuvarozás és belvízi hajózás

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Egyéb információ

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2007.6.25.

A támogatás száma

N 212/07

Tagállam

Spanyolország

Régió

Castilla y León

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Prórroga para 2007 del régimen de ayudas N 203/02: Ayuda para la adquisición de automóviles, furgonetas y motocicletas de propulsión eléctrica o híbrida

Jogalap

Orden de la Consejería de Industria, Comercio y Turismo por la que se convocan subvenciones para la adquisición de automóviles, furgonetas y motocicletas de propulsión eléctrica o híbrida

Az intézkedés típusa

Célkitűzés

Környezetvédelem

A támogatás formája

Költségvetés

100 000 EUR

A támogatás intenzitása

Részben támogatás nélkül, részben 30 % maximális támogatásintenzitással

Időtartam

2007.1.1.-2007.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Egyéb információ

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2007.10.23.

Támogatás száma

N 570/07

Tagállam

Németország

Régió

Baden-Württemberg

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Eckpunkte zur Breitbandversorgung des ländlichen Raums in Baden-Württemberg

Jogalap

Artikel 71 Absatz 2 der Verfassung des Landes Baden-Württemberg, Gemeindeordnung von Baden-Württemberg, Landwirtschafts- und Landeskulturgesetz des Landes Baden-Württemberg, Bekanntmachung der Landesregierung von Baden-Württemberg über die Abgrenzung der Geschäftsbereiche der Ministerien vom 4.7.2006

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Szektorális fejlesztés, Regionális fejlesztés

Támogatás formája

Vissza nem térítendő támogatás

Költségvetés

Tervezett éves kiadás: 1 millió EUR; tervezett támogatás teljes összege: 5 millió EUR

Támogatás intenzitása

Időtartam

2007.11.1.-2012.10.31.

Gazdasági ágazat

Posta és telekommunikáció

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Städte und Gemeinden des Landes Baden-Württemberg

Egyéb információ

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/


24.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 282/7


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4696 – KKR/Harman)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 282/03)

2007. szeptember 18-án a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4696. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz (http://eur-lex.europa.eu).


24.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 282/7


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4772 – Carlyle/Zodiac Marine)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 282/04)

2007. szeptember 17-én a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4772. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz (http://eur-lex.europa.eu).


24.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 282/8


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4847 – Ineos/Champagne Céréales/Thywissen/JV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 282/05)

2007. szeptember 17-én a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4847. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz (http://eur-lex.europa.eu).


24.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 282/8


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4863 – Bain Capital/American Standard)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 282/06)

2007. szeptember 28-án a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4863. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz (http://eur-lex.europa.eu).


24.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 282/9


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4895 – Mol/Italiana Energia e Servizi)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 282/07)

2007. október 30-án a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4895. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz (http://eur-lex.europa.eu).


24.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 282/9


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4766 – Flextronics/Solectron)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 282/08)

2007. augusztus 28-án a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4766. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz (http://eur-lex.europa.eu).


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Tanács

24.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 282/10


A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. november 19.)

az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatótanácsa teljes jogú tagjainak és póttagjainak kinevezéséről

(2007/C 282/09)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozásáról szóló, 1975. május 26-i 1365/75/EGK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 6. cikkére,

tekintettel a tagállamok kormányai által a kormányképviselőkre vonatkozóan benyújtott jelöltlistákra, valamint a munkavállalói és munkaadói szervezetek képviselőire vonatkozó a Bizottság által benyújtott jelöltlistákra,

mivel:

(1)

A Tanács 2004. december 13-i határozatával (2) kinevezte az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatási tanácsa teljes jogú tagjait és póttagjait a 2004. október 19-től2007. október 18-ig terjedő időszakra.

(2)

Az 1111/2005/EK rendelet értelmében az igazgatási tanács helyébe az igazgatótanács lépett.

(3)

Az említett igazgatótanács – a tagállamok kormányait, valamint a munkavállalói és munkaadói szervezeteket képviselő – teljes jogú tagjait és póttagjait hároméves időtartamra kell kinevezni.

(4)

A Bizottság saját maga nevezi ki képviselőit az igazgatótanácsba,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Tanács az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatótanácsa teljes jogú tagjainak és póttagjainak a 2007. december 1-jétől2010. november 30-ig tartó időszakra a következő személyeket nevezi ki:

I.   KORMÁNYKÉPVISELŐK

Ország

Tagok

Póttagok

Belgium

Michel DE GOLS

Jan BATEN

Bulgária

Lazar LAZAROV

Dragomir DRAGANOV

Cseh Köztársaság

Vlastimil VÁŇA

Martina KAJÁNKOVÁ

Dánia

Ole BONDO CHRISTENSEN

Kim TAASBY

Németország

Andreas HORST

Vera BADE

Észtország

Märt MASSO

Siiri OTSMANN

Írország

Sean WARD

Riona NI FHLANGHAILE

Görögország

Grigorios PELORIADIS

Konstantinos PETINIS

Spanyolország

Ana Cristina LÓPEZ LÓPEZ

Joaquin MARTÍNEZ SOLER

Franciaország

Joël BLONDEL

Mireille JARRY

Olaszország

Valerio SPEZIALE

Lorenzo FANTINI

Ciprus

Orestis MESSIOS

Yiota KAMBOURIDOU

Lettország

Ineta TĀRE

Ineta VJAKSE

Litvánia

Rita KAZLAUSKIENĖ

Evaldas BACEVIČIUS

Luxemburg

Nadine WELTER

Jean ZAHLEN

Magyarország

Mária LADÓ

Éva Tímea KISS

Málta

Noel VELLA

Anna BORG

Hollandia

Lauris BEETS

Martin BLOMSMA

Ausztria

Andreas SCHALLER

Birgit STIMMER

Lengyelország

Jerzy CIECHAŃSKI

Agnieszka CHŁOŃ-DOMIŃCZAK

Portugália

Paulo MORGADO DE CARVALHO

Fernando RIBEIRO LOPES

Románia

Sorin Ioan BOTEZATU

Mirela ARGASEALA

Szlovénia

Vladka KOMEL

Metka ŠTOKA-DEBEVEC

Szlovákia

Miloslav HETTEŠ

Elena PALIKOVÁ

Finnország

Raila KANGASPERKO

Tuomo ALASOINI

Svédország

Bo BARREFELT

Marie ÅKHAGEN

Egyesült Királyság

Grant FITZNER

Suzanne MORONEY

II.   A MUNKAVÁLLALÓI SZERVEZETEK KÉPVISELŐI

Ország

Tagok

Póttagok

Belgium

Herman FONCK

François PHILIPS

Bulgária

Ivan KOKALOV

Cseh Köztársaság

Hana MALKOVA

Tomas PAVELKA

Dánia

Jens WIENE

Niels SORENSEN

Németország

Dieter POUGIN

Reinhard DOMBRE

Észtország

Kalle KALDA

Vaike PARKEL

Írország

Rosheen CALLENDER

Liam BERNEY

Görögország

Alexandros KALIVIS

Konstantinos ISSYCHOS

Spanyolország

Lola MORILLO

Franciaország

Laurence THERY

Raphael NEDZYNSKI

Olaszország

Cinzia DEL RIO

Iuliano STENDARDI

Ciprus

Christos KARYDIS

Andreas MATSAS

Lettország

Linda ROMELE

Kaspars RÂCENÂJS

Litvánia

Janina MATUIZIENE

Vaidotas PETRONIS

Luxemburg

Viviane GOERGEN

René PIZZAFERRI

Magyarország

Erzsébet HANTI

László GYIMESI

Málta

William PORTELLI

Hollandia

Erik PENTENGA

Ausztria

Renate CZESKLEBA

Wolfgang GREIF

Lengyelország

Bogdan OLSZEWSKI

Portugália

Vítor Manuel Vicente COELHO

Joaquim DIONISIO

Szlovénia

Pavle VRHOVEC

Maja KONJAR

Románia

Dumitru FORNEA

Steluta ENACHE

Szlovákia

Eva MESTANOVA

Margarita DÖMÉNYOVÁ

Finnország

Juha ANTILA

Leila KURKI

Svédország

Mats ESSEMYR

Sten GELLERSTEDT

Egyesült Királyság

Richard EXELL

Peter COLDRICK

III.   A MUNKAADÓI SZERVEZETEK KÉPVISELŐI

Ország

Tagok

Póttagok

Belgium

Roland WAEYAERT

Paul CLERINX

Bulgária

Krasimir DACHEV

Galia BOZHANOVA

Cseh Köztársaság

Vladimira DRBALOVÁ

Vladimir KOPAČKA

Dánia

Sven-Peter NYGAARD

Nils J. ANDREASEN

Németország

Wolfgang GOOS

Renate HORNUNG-DRAUS

Észtország

Eve PÄÄRENDSON

Tarmo KRIIS

Írország

Brendan MCGINTY

Gavin MARIE

Görögország

Rena BARDANI

Christina GEORGANDA

Spanyolország

Maria Angeles ASENJO DORADO

Roberto SANTOS SUAREZ

Franciaország

Nathalie CHADEYRON

Emmanuel JULIEN

Olaszország

Stefania ROSSI

Paola ASTORRI

Ciprus

Michael ANTONIOU

Lena PANAYIOTOU

Lettország

Ilona KIUKUCĀNE

Liene VANCĀNE

Litvánia

Jonas GUZAVIČIUS

Edmundas JANKEVIČIUS

Luxemburg

Nicolas WELSCH

Sonja STREICHER

Magyarország

Antal CSUPORT

Attila SZABADKAI

Málta

Joseph FARRUGIA

Joseph MONTEBELLO

Hollandia

Gerard A. M. VAN DER GRIND

Jan BOERSMA

Ausztria

Heinrich BRAUNER

Christoph PARAK

Lengyelország

Michal BONI

Rafal BANIAK

Portugália

Heitor SALGUEIRO

Pedro ALMEIDA FREIRE

Románia

Dan ANGHELESCU

Ion SORICI

Szlovénia

Marjan RAVNIK

Nina GLOBOČNIK

Szlovákia

Viola KROMEROVÁ

Martina KUNÁKOVÁ

Finnország

Seppo SAUKKONEN

Anu SAJAVARAARA

Svédország

Sverker RUDEBERG

Christian ARDHE

Egyesült Királyság

Marion SEGURET

Neil CARBERRY

2. cikk

A még ki nem jelölt tagokat és póttagokat a Tanács egy későbbi időpontban nevezi ki.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 19-án.

a Tanács részéről

az elnök

L. AMADO


(1)  HL L 139., 1975.5.30., 1. o. Az 1111/2005/EK rendelettel (HL L 184., 2005.7.15., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL C 317., 2004.12.22., 4. o.


24.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 282/14


A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. november 19.)

az Euratom Ellátási Ügynökség tanácsadó bizottsága egy tagjának kinevezéséről

(2007/C 282/10)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 54. cikke második és harmadik albekezdésére,

tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának (1) X. cikkére, amelyet legutóbb az 95/1/EK, Euratom, ESZAK tanácsi határozat (2) módosított,

tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség tanácsadó bizottsága tagjainak kinevezéséről szóló, 2007. július 10-i 2007/514/Euratom tanácsi határozatra (3),

tekintettel a Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

Marie-Claire GUYADER lemondását követően a fent említett bizottság egy tagjának helye betöltetlen maradt, és erről a Tanácsot 2007. szeptember 19-én tájékoztatták.

(2)

E helyet következésképpen be kell tölteni.

(3)

A francia kormány 2007. szeptember 19-én benyújtotta jelölését,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A Tanács Bruno QUAGLIA-t nevezi ki az Euratom Ellátási Ügynökség tanácsadó bizottsága tagjává a hivatali idő fennmaradó részére, azaz 2009. március 28-ig.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 19-án.

a Tanács részéről

az elnök

L. AMADO


(1)  HL 27., 1958.12.6., 534/58. o.

(2)  HL L 1., 1995.1.1., 1. o.

(3)  HL C 190., 2007.7.21., 15. o.


24.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 282/15


A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. november 16.)

a 2011. évre az Európa Kulturális Fővárosa elnevezésű eseményről

(2007/C 282/11)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európa kulturális fővárosa eseménysorozat 2007-2019. évekre szóló közösségi fellépésének megállapításáról szóló, 2006. október 24-i 1622/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (1) és különösen annak 14. cikkére,

tekintettel a választótestület 2007. szeptemberi jelentésére, amelyet a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az 1622/2006/EK határozat 14. cikke (2) bekezdésével összhangban nyújtott be,

figyelembe véve, hogy az 1622/2006/EK határozat 14. cikkének (3) bekezdésében említett feltételek maradéktalanul teljesültek,

tekintettel a Bizottság 2007. október 23-i ajánlására,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az 1622/2006/EK határozat 14. cikkével összhangban Turkut és Tallinnt jelölik az „Európa Kulturális Fővárosa 2011” címre.

2. cikk

A kijelölt városok megtesznek minden szükséges intézkedést az 1622/2006/EK határozat 3. cikkének hatékony végrehajtása érdekében.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

I. PIRES DE LIMA


(1)  HL L 304., 2006.11.3., 1. o.


24.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 282/16


A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések (2007. november 16.) a fiatalok lehetőségeinek kihasználását és aktív társadalmi részvételét célzó ifjúságpolitika transzverzális megközelítéséről

(2007/C 282/12)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

TEKINTETTEL:

1.

a Bizottság „Lendületbe hozzuk az európai ifjúságot” című, 2001-ben elfogadott fehér könyvére (1), amely kiemelte annak fontosságát, hogy a fiatalok számára kidolgozzák a feltételeket lehetőségeik kihasználására és a társadalomban való aktív részvételükre;

2.

a Tanács 2002. június 27-i állásfoglalására (2), amelyben a Tanács az ifjúságpolitika területén folytatott európai együttműködés új kereteként elfogadta a koordináció nyílt módszerét;

3.

az Európai Tanács 2005. március 22-23-i ülésének következtetéseire (3), amelyek keretében elfogadták az európai ifjúsági paktumot, mint azon eszközök egyikét, amelyek hozzájárulnak a növekedést és a foglalkoztatást célzó lisszaboni célkitűzések megvalósításához azáltal, hogy más megfelelő európai politikákon belül kidolgozzák az ifjúsági dimenziót;

4.

az Európai Tanács 2006. március 23-24-i ülésének következtetéseire (4), amelyek hangsúlyozták, hogy a fiatalok és az ifjúsági szervezetek bevonásával végre kell hajtani az európai ifjúsági paktumot, és meg kell erősíteni az oktatással, képzéssel, foglalkoztatással, a társadalmi befogadással és a mobilitással foglalkozó szakpolitikák közötti kapcsolódásokat annak érdekében, hogy javuljon a fiatalok munkaerő-piaci helyzete, és jelentősen csökkenjen a fiatalok körében a munkanélküliség, miközben támogatni kell a családi élet és a hivatás összeegyeztethetőségének, az esélyegyenlőségnek, a generációk közötti szolidaritásnak, az egészségnek és az egész életen át tartó tanulásnak az előmozdítását célzó politikákat is;

5.

a fiatalok aktív polgári szerepvállalásának ösztönzése érdekében a fiatalok részvételéről és tájékoztatásáról szóló bizottsági közleményre (5) és tanácsi állásfoglalásra (6), amelyek valódi, a helyi szinttől az európai szintig terjedő, strukturált párbeszédet indítottak a fiatalokkal;

6.

az Európai Tanács 2007. március 8-9-i ülésének következtetéseire (7), amelyek felszólítottak a többek között fiatalok szerepének előmozdítását célzó politikák továbbfejlesztésére, beleértve az oktatásból a munkára való áttérésüket is;

7.

az Európai Bizottság Európai Politikai Tanácsadók Irodájának (BEPA) (8) tanulmányára, amely a fiatalok jólétének, egészségi állapotának, oktatásának, foglalkoztatásának és polgári szerepvállalásának területére kiterjedő megújult, átfogó ifjúsági befektetési stratégia elkészítésére szólít fel.

EMLÉKEZTETNEK az ifjúságpolitika területén folytatott európai együttműködés jövőbeli kilátásairól szóló, 2007. májusi tanácsi következtetések (9) FONTOSSÁGÁRA, amelyek kiemelik, hogy a Tanács központi szerepet játszik abban, hogy az Európában élő fiatalok életminőségének javítása érdekében az ifjúsági dimenziót fokozottabban figyelembe vegyék, és jobb ágazatközi koordinációt alakítsanak ki a kapcsolódó szakpolitikai területekkel, ÉS TOVÁBBRA IS FIGYELEMBE VESZIK az e területeken készített, az ifjúságpolitika területén a jövőben folytatandó együttműködést célzó megfelelő javaslatokat.

ELISMERIK, hogy „Az oktatásban, a foglalkoztatásban és a társadalomban a fiatalok teljes körű részvételének elősegítése” című bizottsági közlemény (10) – amelyet két, a fiatalok önkéntes tevékenységeivel, illetve az EU-ban a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliséggel foglalkozó munkadokumentum (11) kísér – igen fontos elemzést ad a jelenleg Európában az ifjúsági területen fennálló kihívásokról, és konkrét kezdeményezéseket fogalmaz meg.

KIEMELIK, HOGY:

1.

az európai növekedés és jólét annál is inkább a fiatalok aktív hozzájárulásán és részvételén múlik, főleg mivel a fiatalok száma a lakosság egészéhez viszonyítva csökken;

2.

a népesség elöregedésének növekvő költségeit a fiataloknak kell viselniük, ami a generációk által adott közös választ tesz szükségessé;

3.

az EU gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődése érdekében fontos kedvező körülményeket teremteni ahhoz, hogy a fiatalok fejleszthessék képességeiket, dolgozhassanak és aktívan részt vehessenek a társadalom életében, különös figyelemmel a globalizációra és a tudásalapú gazdaságokra;

4.

a fiatalokat sújtó számos probléma, például a gyermekek körében tapasztalható, nagyarányú szegénység, rossz egészségügyi állapot, az iskola idő előtti elhagyása és a fiatalkori munkanélküliség mind azt jelzi, hogy felül kell vizsgálni, hogyan fektet be Európa az ifjúságba;

5.

az emberi erőforrás-potenciál fejlesztésének és a fiatalok teljes körű részvételének előfeltétele az egészséges életmód;

6.

olyan ténylegesen átfogó, tudásalapú ifjúságpolitikára van szükség, amely a politikai döntéshozók és az érdekeltek – többek között a fiatalok, az ifjúsági szervezetek, az ifjúsági vezetők, az ifjúsági területen tevékenykedő kutatók és a fiatalokkal foglalkozó szakemberek – közötti európai, nemzeti, regionális és helyi szintű szoros együttműködés útján alakul ki;

7.

transzverzális ifjúságpolitikára van szükség, amely szorosabb kapcsolatokat alakít ki az ifjúságról szóló fehér könyv (12) elfogadása óta kialakított ifjúságpolitikai keret és más, az ifjúságra hatást gyakorló politikák között annak érdekében, hogy olyan koherens ifjúságpolitikai megközelítés kidolgozására kerüljön sor, amely kulcsfontosságú a megállapított ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósításához vezető valódi előrelépéshez;

8.

az európai ifjúsági paktum célkitűzéseinek sikeres végrehajtása a politikai döntéshozók és más érintettek közötti, politikai és technikai szinten egyaránt megvalósítandó, jobb együttműködésen múlik, és jobb kapcsolatok kialakítását teszi szükségessé a már megkezdett folyamatok és a szakpolitikai eszközök között európai, nemzeti, regionális és helyi szinten.

Egy valóban transzverzális ifjúságpolitika érdekében

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY

1.

igyekezzenek jobban és korábban befektetni a fiatalokba annak érdekében, hogy előmozdítsák oktatásukat, foglalkoztatásukat, társadalmi beilleszkedésüket, egészségüket és polgári szerepvállalásukat egy életciklus alapú megközelítéssel, figyelembe véve a fiatalok közötti sokszínűséget és törekedve a megkülönböztetés minden formájának elkerülésére;

2.

erősítsék meg elkötelezettségüket az iránt, hogy a döntéshozatal minden szintjén javítják az ifjúságpolitika végrehajtását és figyelemmel kísérését, miközben különös figyelmet fordítanak a lisszaboni stratégiára;

3.

vállaljanak kötelezettséget az európai ifjúsági paktumnak a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia keretei közötti jobb végrehajtására – mivel az széles körű lehetőségeket biztosít „a fiatalok jobb társadalmi és szakmai beilleszkedése” tekintetében –, többek között a nemzeti reformprogramokban az ifjúságot érintő kérdések láthatóbb, módszeresebb és jobb előtérbe helyezése, valamint az európai ifjúsági paktum végrehajtásának jobb figyelemmel kísérése révén;

4.

a fiatalokra hatást gyakorló valamennyi szakpolitikai területen erősítsék meg az ifjúsággal kapcsolatos kérdéseket;

5.

tudatosítsák az ifjúsággal kapcsolatos kérdéseket valamennyi érintett – például a politikai döntéshozók, a munkaügyi és oktatási intézmények, a vállalkozások, a fiatalokkal foglalkozó szakemberek, kutatók, családok, szociális partnerek és a fiatalokkal foglalkozó szervezetek – körében, és vonják be őket a megfelelő megoldások kidolgozásába.

TUDOMÁSUL VESZIK, HOGY A BIZOTTSÁG:

1.

a már megkezdett folyamatok részeként a tagállamok által megvalósított rendszeres jelentéstételi gyakorlat alapján a fiatalokkal közösen háromévente – első alkalommal 2009-ben – európai uniós jelentést készít az ifjúságról.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

1.

tegyék szorosabbá az európai ifjúságpolitikai keret és a fiatalokra hatást gyakorló egyéb politikák közötti kapcsolatokat, és ily módon dolgozzanak ki valódi transzverzális megközelítést annak érdekében, hogy elősegítsék a fiatalok teljes mértékű társadalmi részvételét;

2.

hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy erősebb kapcsolatot alakuljanak ki az olyan, már megkezdett folyamatok között, mint a lisszaboni stratégia, az egészségügyi stratégiák és az oktatás, a beilleszkedés és az ifjúság területén alkalmazott, különféle nyílt koordinációs módszerek.

A fiatalok aktív részvétele érdekében

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY:

1.

az ifjúsági területen a koordináció nyílt módszerének keretei között hajtsák végre a fiatalok részvételére és tájékoztatására vonatkozó, megerősített közös célkitűzéseket;

2.

folytassák a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel megkezdett strukturált párbeszédet, és biztosítsák, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok, valamin azok, akik nem tagjai ifjúsági szervezeteknek, szintén részt vegyenek a strukturált párbeszédben;

3.

mozdítsák elő a nemek közötti egyenlőséget és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdéseknek az ifjúságot érintő politikákban és fellépésekben való általános érvényesítését;

4.

ösztönözzék a fiatalokat, hogy vállaljanak aktív szerepet a nemzeti tevékenységek és az európai tematikus évek – például a kultúrák közötti párbeszéd európai éve – keretében tervezett fellépések során;

5.

könnyítsék meg a fiataloknak a kultúrához való hozzáférését, figyelembe véve a Bizottság szándékai szerint e tárgyban elvégzendő tanulmányt is;

6.

könnyítsék meg az ifjúsági területen a nem formális tanulás eredményeinek elismerését.

FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

1.

a tagállamokkal együttműködve és összehangolt módon vegye igénybe a megfelelő európai uniós programokat – például a „Cselekvő ifjúság” programot (13), az egész életen át tartó tanulás terén létrehozott cselekvési programot (14), a „Kultúra” programot (2007-2013) (15), az „Európa a polgárokért” című programot (16), valamint az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramját (2007-2013) (17) – a fiatalok részvételének előmozdítása érdekében;

2.

véglegesítse az Europass hozzáigazítását az ifjúsági területen végzett nem formális tanulás igényeihez.

A fiatalokkal folytatandó megerősített partnerség érdekében

1.

HANGSÚLYOZZÁK a fiatalokkal valamennyi szinten és az életükre hatást gyakorló területeken folytatott strukturált párbeszéd fontosságát, és az e párbeszéd javításának módjáról való vita szükségességét;

2.

ebben az összefüggésben TUDOMÁSUL VESZIK, hogy a Bizottság 2007. szeptember 5-i közleményében felkérte az európai intézményeket és a fiatalokat, hogy erősítsék meg partnerségüket, és közös nyilatkozatot javasolt.

Jobb foglalkoztatási lehetőségek a teljes körű társadalmi részvétel érdekében

ELISMERIK A KÖVETKEZŐK FONTOSSÁGÁT:

1.

a korai szakaszban kezdődő és az egész életen át tartó, minőségi oktatás és képzés a fiataloknak a munkaerőpiacon és az oktatásban való részvétele tekintetében;

2.

a korai iskolaelhagyás megelőzését szolgáló meglévő mechanizmusok teljes mértékű kihasználása, adott esetben pedig más mechanizmusok kialakítása;

3.

a munkaerő-piaci igényekre időben reagálni képes, modernizált oktatási és képzési rendszerek kidolgozása;

4.

tanácsadás és pályaválasztási útmutatás biztosítása, a képzési vagy tantervhez szorosan kapcsolódó, magas színvonalú szakmai gyakorlatok, valamint az iskolák, vállalatok és közigazgatási szervek közötti partnerség előmozdítása az oktatásból és képzésből a munkaerőpiacra való átmenet megkönnyítése érdekében, továbbá abból a célból, hogy az oktatásból kilépők megfeleljenek a munkaerő-piaci követelményeknek;

5.

a fiatalok lehetőségeit esetleg akadályozó megkülönböztetés, sztereotípiák és nehézségek kezelése;

6.

a politikai intézkedések által a fiatalok munkaerő-piaci helyzetére gyakorolt hatások elemzése, és azoknak a rugalmas biztonságra vonatkozó stratégiák kidolgozása során való figyelembevétele.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY:

1.

az oktatás és képzés lehető legkorábbi szakaszától kezdődően mozdítsák elő az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák (18) mint az adott környezetben megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök ötvözetének elsajátítását;

2.

mozdítsák elő – különösen ebben az összefüggésben – a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia (7. kulcskompetencia) elsajátítását, amely az egyénnek az elképzelések megvalósítására vonatkozó képességével kapcsolatos, és magában foglalja a kreativitást, proaktivitást, függetlenséget és innovációt a magán-, a társadalmi és a szakmai életben egyaránt;

3.

ösztönözzék a fiatalokat célzó képzési programok szervezését, és javítsák a fiatal vállalkozók körülményeit, pl. a vállalkozási és innovációs program támogatásával a vállalatok és a pénzügyi intézmények körében, hogy a fiatal vállalkozók számára megkönnyítsék a KKV-k létrehozásához szükséges finanszírozáshoz való hozzáférést;

4.

használják fel az uniós alapokat, különösen az Európai Szociális Alapot, az Európai Regionális Fejlesztési Alapot és a Vidékfejlesztési Alapot, illetve bármely más megfelelő uniós alapot és programot annak érdekében, hogy támogassák a fiatalok átlépését az oktatásból a munka világába.

Üzenetek az Európai Tanács számára

ÚGY VÉLIK MEG, HOGY:

1.

meg kell erősíteni a fiatalokat és ki kell szélesíteni lehetőségeik körét annak érdekében, hogy teljes mértékben részt vehessenek az oktatásban, a foglalkoztatásban és a társadalomban;

2.

a társadalmi részvétel szempontjából a fiatalok kulcsfontosságú szereplők, ezért szükséges, hogy kialakuljon bennük az oktatásukért, foglalkoztatásukért, egészségükért és aktív polgárságukért való felelősségérzet;

3.

az ifjúságpolitika tekintetében transzverzális megközelítést kell ki dolgozni, ami a megállapított ifjúságpolitikai célkitűzések elérése felé tett valódi előrelépések kulcsa;

4.

a döntéshozatal minden szintjén javítani kell az ifjúságpolitika végrehajtását és figyelemmel kísérését, miközben különös figyelmet kell fordítani a lisszaboni stratégiára;

5.

a fiatalok teljes körű társadalmi részvétele a fiatalok, az ifjúsági szervezetek és az ifjúságra hatást gyakorló politikai döntések meghozataláért felelős döntéshozók szoros partnerségén múlik.

FELKÉRIK AZ EURÓPAI TANÁCSOT, HOGY

1.

szólítsa fel az Európai Parlamentet, a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy jobban és korábban fektessenek be a fiatalokba, figyelemmel a fiatalok előtt álló kihívásokra és a társadalom egészéhez képest csökkenő arányukra;

2.

szólítsa fel az Európai Parlamentet, a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy a fiatalok életére hatást gyakorló kérdések kezelésekor fogadjanak el transzverzális megközelítést, amely a politikai döntéshozók és az érintettek közötti, európai, nemzeti, regionális és helyi szintű együttműködésre épül, és amely megerősíti a fiatalokkal kapcsolatos kérdésekre való összpontosítást a rájuk hatást gyakorló politikákban;

3.

továbbra is ösztönözze a tagállamokat, hogy nemzeti reformprogramjuk kidolgozása során, valamint a Bizottságot, hogy az elért eredményekről szóló éves jelentésében módszeresebben és láthatóbban számoljanak be a lisszaboni stratégia keretei közötti ifjúságpolitikákról az elért eredmények nyomon követésének megkönnyítése érdekében;

4.

szólítsa fel az Európai Parlamentet, a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy a 2006-ban kialakított strukturált párbeszéd segítségével erősítsék meg a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel folytatott partnerségüket, és ezáltal tegyék lehetővé a fiatalok részvételét az életükre hatást gyakorló vitákban és döntéshozatalban.


(1)  COM(2001) 681 végleges.

(2)  HL C 168., 2002.7.13., 2. o.

(3)  7619/1/05.

(4)  7775/1/06 REV 1.

(5)  COM(2006) 417.

(6)  HL C 297., 2006.7.12., 6. o.

(7)  7224/1/07.

(8)  http://ec.europa.eu/dgs/policy_advisers/publications/index_en.htm

(9)  8771/07.

(10)  COM(2007) 498 végleges.

(11)  SEC(2007) 1084 és 1093.

(12)  A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői állásfoglalása az ifjúságpolitika területén folytatott európai együttműködés keretéről (HL C 168., 2002.7.13., 2. o.).

(13)  HL L 327., 2006.11.24., 30. o.

(14)  HL L 327., 2006.11.24., 45. o.

(15)  HL L 372., 2006.12.27., 1. o.

(16)  HL L 378., 2006.12.27., 32. o.

(17)  HL L 54., 2007.2.22., 30. o.

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 2006/962/EK ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (HL L 394., 2006.12.30., 10. o.).


Bizottság

24.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 282/20


Euro-átváltási árfolyamok (1)

2007. november 23.

(2007/C 282/13)

1 euro=

 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,4809

JPY

Japán yen

159,87

DKK

Dán korona

7,4551

GBP

Angol font

0,72025

SEK

Svéd korona

9,3188

CHF

Svájci frank

1,6322

ISK

Izlandi korona

92,94

NOK

Norvég korona

8,0485

BGN

Bulgár leva

1,9558

CYP

Ciprusi font

0,5842

CZK

Cseh korona

26,759

EEK

Észt korona

15,6466

HUF

Magyar forint

257,31

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,6987

MTL

Máltai líra

0,4293

PLN

Lengyel zloty

3,6915

RON

Román lej

3,5977

SKK

Szlovák korona

33,569

TRY

Török líra

1,7815

AUD

Ausztrál dollár

1,6968

CAD

Kanadai dollár

1,4616

HKD

Hongkongi dollár

11,5195

NZD

Új-zélandi dollár

1,9691

SGD

Szingapúri dollár

2,1354

KRW

Dél-Koreai won

1 378,42

ZAR

Dél-Afrikai rand

10,1065

CNY

Kínai renminbi

10,9675

HRK

Horvát kuna

7,3223

IDR

Indonéz rúpia

13 870,11

MYR

Maláj ringgit

4,9773

PHP

Fülöp-szigeteki peso

63,457

RUB

Orosz rubel

36,0540

THB

Thaiföldi baht

46,229


(1)  

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


V Vélemények

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Bizottság

24.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 282/21


ÁLLAMI TÁMOGATÁS – LENGYELORSZÁG

Állami támogatás C 48/07 (ex NN 60/07) – A WRJ és a WRJ-Serwis csőgyártók számára nyújtott állami támogatás

Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 282/14)

A Bizottság 2007. október 23-i levelében, amelynek hiteles nyelvű változata megtalálható ezen összefoglalót követően, értesítette Lengyelországot határozatáról, miszerint a fent említett intézkedéssel kapcsolatban megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

Az érdekelt felek a Bizottság által indított eljárás tárgyát képező intézkedésre vonatkozó észrevételeiket az összefoglaló és az azt követő levél közzétételét követő egy hónapon belül nyújthatják be a következő címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

State aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala)

Iroda: SPA3, 6/5

B-1049 Brussels (Brüsszel)

Fax: (32-2) 296 12 42

Ezeket az észrevételeket közlik Lengyelországgal. Az észrevételeket benyújtó érdekelt felek írásban, kérésüket megindokolva kérhetik adataik bizalmas kezelését.

AZ ÖSSZEFOGLALÁS SZÖVEGE

I.   ELJÁRÁS

(1)

Az ügy tárgya két, varrat nélküli csöveket gyártó lengyel vállalkozás, a jelenleg felszámolás alatt álló Walcownia Rur Jedność Sp. z o.o. (a továbbiakban: WRJ), valamint a WRJ-Serwis számára nyújtott esetleges állami támogatás képezi.

(2)

Az ügyre a lengyel acélipari ágazat 8. jegyzőkönyv szerinti szerkezetátalakításának ellenőrzése folyamán hívták fel a Bizottság figyelmét. A vállalkozásoknak nyújtott támogatást sem a 8. jegyzőkönyv szerint nem hagyták jóvá, sem Bizottságnak nem jelentették be.

II.   A TÉNYEK

(3)

A WRJ 2002 és 2003 folyamán mintegy 40 millió EUR, a WRJ-Serwis pedig 2003-ban megközelítőleg 2,5 millió EUR tőkeinjekciót kapott a Towarzystwo Finansowe Silesia sp. z o.o. (a továbbiakban: TFS) nevű állami vállalattól annak ellenére, hogy mindkét cég (a WRJ 2001-től, a WRJ-Serwis 2003-től kezdődően) pénzügyi nehézségekkel küzdött.

(4)

Ráadásul a lengyel állam 1997-ben a WRJ-re irányuló befektetési projekthez kapcsolódó, hozzávetőleg 36 millió EUR kölcsönök 45 %-ára is garanciát vállalt, és ezt az arányt 2002-ben – a cég pénzügyi nehézségei dacára – 55 %-ra emelte.

III.   ÉRTÉKELÉS

(5)

A csatlakozási szerződésnek a lengyel acélipar szerkezetátalakításáról szóló 8. jegyzőkönyve (1) (a továbbiakban: 8. jegyzőkönyv) megtiltja, hogy 1997 és 2006 között szerkezetátalakítási állami támogatást nyújtsanak a lengyel acéliparnak. Ez vonatkozik minden olyan intézkedésre is, amely a 8. jegyzőkönyvben nem említett acél- és csőgyártókra irányul.

(6)

Mivel a 8. jegyzőkönyv sem a WRJ-t, sem a WRJ-Serwist nem említi, a Bizottságban felmerül a kérdés, vajon a fent ismertetett intézkedések nem minősülnek-e jogellenes állami támogatásnak – amennyiben piacgazdasági feltételek mellett a befektetők nem vállalták volna, hogy a szóban forgó vállalkozásoknak ilyen tőkebefektetést, illetve ilyen biztosítékokat nyújtsanak.

A LEVÉL SZÖVEGE

„1.

Komisja pragnie poinformować Polskę, że po przeanalizowaniu dostarczonych przez polskie władze informacji dotyczących wyżej wymienionej pomocy, podjęła decyzję o wszczęciu postępowania, o którym mowa w art. 88 ust. 2 Traktatu WE.

I.   WPROWADZENIE

2.

Sprawa dotyczy ewentualnej pomocy państwa dla przedsiębiorstwa zajmującego się produkcją rur, które pierwotnie nosiło nazwę: Huta Jedność S.A. (zwane dalej »HJ«), które przeszło restrukturyzację i obecnie obejmuje trzy spółki: Huta Jedność w likwidacji (jak nadmieniono, zwana dalej »HJ«), Walcownia Rur Jedność Sp z o.o. w likwidacji (zwana dalej »WRJ«) oraz Walcownia Rur Jedność-Serwis Sp. z o.o. (zwana dalej »WRJ-Serwis«).

3.

Komisja została poinformowana o niniejszej sprawie podczas monitorowania restrukturyzacji polskiego sektora stalowego zgodnie z protokołem nr 8 Traktatu o przystąpieniu (2), który — co zostanie wyjaśnione szczegółowo poniżej — obejmuje polski sektor hutnictwa żelaza i stali, w tym rury.

4.

Proces restrukturyzacji przemysłu stalowego rozpoczął się w Polsce w czerwcu 1998 r., kiedy Polska przedstawiła Wspólnocie pierwszy program restrukturyzacji hutnictwa żelaza i stali w celu wypełnienia wymogów zawartych w art. 8 ust. 4 protokołu nr 2 układu europejskiego z Polską (dalej zwany art. 8 ust 4), który zezwalał w ciągu pierwszych pięciu lat po wejściu w życie układu udzielenie w drodze wyjątku pomocy państwa na rzecz producentów stali, przeznaczonej na cele restrukturyzacji. Ponieważ jednak program restrukturyzacji nie spełniał warunków określonych w art. 8 ust. 4, przyjęto korekty w czerwcu 2000 r., maju 2001 r., styczniu 2001 r. i marcu 2003 r. (3)

5.

W 2001 r. Polska przyjęła aktualizację programu restrukturyzacji polskiego hutnictwa żelaza i stali. Na podstawie analiz Polska uchwaliła dnia 24 sierpnia 2001 r. Ustawę o restrukturyzacji hutnictwa żelaza i stali, która stanowi podstawę prawną procesu restrukturyzacji. Ustawa objęła 20 przedsiębiorstw, m.in. spółkę HJ.

6.

Dnia 5 listopada 2002 r. Rada Ministrów przyjęła Program restrukturyzacji i rozwoju hutnictwa żelaza i stali w Polsce do 2006 r., a dnia 25 marca 2003 r. przyjęła na tej podstawie Krajowy program restrukturyzacji (zwany dalej »KPR«). Zasadniczo plan ten zezwala na udzielanie pomocy państwa na restrukturyzację polskiemu przemysłowi stalowemu w latach 1997-2006 do kwoty 3,387 mld PLN (846 mln EUR) (4).

7.

KPR przedłożono UE. Dnia 25 marca 2003 r. program został oceniony przez Komisję. Na tej podstawie Komisja złożyła wniosek dotyczący decyzji Rady o przedłużeniu okresu karencji na udzielanie pomocy państwa polskiemu przemysłowi stalowemu w ramach układu europejskiego (okres ten początkowo trwał tylko do 1997 r.) do momentu przystąpienia Polski do UE, pod warunkiem osiągnięcia przez beneficjentów rentowności do 2006 r., co zostało zatwierdzone przez Radę w lipcu 2003 r. (5)

8.

W ten sposób UE zezwoliła Polsce, w drodze odstępstwa od swoich zasad (6), na udzielenie przemysłowi stalowemu pomocy na restrukturyzację. Ostatecznie ustalenia te zawarto w protokole nr 8 Traktatu o przystąpieniu, dotyczącym restrukturyzacji polskiego hutnictwa żelaza i stali (7). Potwierdzono w nim zgodę na przyznanie przed końcem 2003 r. pomocy państwa ośmiu przedsiębiorstwom wymienionym w załączniku nr 1 do protokołu nr 8 na kwotę nie większą niż 3,387 mld PLN, a także zawarto zapis zakazujący udzielania pomocy wszelkim innym producentom stali.

9.

KPR i w konsekwencji protokół nr 8 nie objęły jednak HJ, najwyraźniej z powodu kłopotów spółki. W KPR podkreśla się w tym celu, że »Huta Jedność S.A. będzie kontynuowała swoją działalność do czasu utworzenia Walcowni Rur Jedność Sp. z o.o. (WRJ)«.

II.   PROCEDURA

10.

W trakcie monitorowania procesu restrukturyzacji polskiego przemysłu stalowego Komisja otrzymała informacje o niespójnościach dotyczących HJ i WRJ. Dlatego pierwsza wymiana poglądów w sprawie pomocy na rzecz wymienionych beneficjentów miała miejsce w formie odpowiedzi polskich władz pismem z dnia 29 sierpnia 2003 r. na pismo Komisji z dnia 6 lipca 2003 r. Dalsze informacje zostały przekazane w dniach 20 i 23 stycznia 2004 r. i dotyczyły programu konsolidacji polskiego sektora produkcji rur.

11.

Po przystąpieniu do UE sprawa była prowadzona dalej z urzędu. Kolejne pisma przesłano w następujących dniach: 6 kwietnia 2005 r., 4 sierpnia 2005 r., 3 listopada 2005 r., 7 maja 2006 r., 17 listopada 2006 r. i 5 lipca 2007 r.

12.

Polskie władze odpowiedziały pismami z: 7 czerwca 2005 r., 4 października 2005 r., 2 grudnia 2005 r., 18 maja 2006 r., 30 maja 2006 r., 10 stycznia 2007 r. i 3 sierpnia 2007 r.

III.   SZCZEGÓŁOWY OPIS ŚRODKÓW POMOCY

1.   Beneficjenci

13.

Właścicielami spółki WRJ są obecnie następujące przedsiębiorstwa: Towarzystwo Finansowe Silesia Sp. z o.o. (zwane dalej »TFS« (8), 40,7 % udziałów), Przedsiębiorstwo Innowacyjno-Wdrożeniowe Enpol Sp. z o.o. (zwane dalej »Enpol«, 19 % udziałów), PGNiG S.A. (należąca do państwa spółka będąca właścicielem i operatorem systemu dystrybucji gazu ziemnego w Polsce, 8,3 % udziałów), Stalexport (7,3 % udziałów) oraz kilku udziałowców mniejszościowych mających mniej niż 5 % udziałów, w tym m.in. ARP posiadająca 0,453 % udziałów.

14.

Spółka WRJ-Serwis Sp. z o.o. (zwana dalej »WRJ-Serwis«) powstała w wyniku przekształcenia spółki zależnej Huty Jedność, pod nazwą: Zakład Usług Energomechanicznych »Jedność« S.A., w spółkę z ograniczoną odpowiedzialnością. Główni udziałowcy WRJ-Serwis to: TFS (55 %), Enpol (37 %) i Complex Sp. z o.o. (8,3 %).

15.

Komisja nie dysponuje żadnymi dodatkowymi informacjami na temat HJ.

2.   Opis środków pomocy na rzecz WRJ

a)   Projekt inwestycyjny

16.

Początki WRJ sięgają 1978 r., kiedy HJ rozpoczęła budowę walcowni rur bez szwu o zdolnościach produkcyjnych 400 tys. ton (co uczyniłoby ją jednym z największych tego typu zakładów w Europie). Po wycofaniu subsydiów państwowych na ten projekt w 1980 r. został on wstrzymany. Do 1980 r. zrealizowano tylko 25 % prac.

17.

W 1995 r. zaproszono nowych inwestorów do udziału w zakończeniu budowy. Spółka WRJ została zarejestrowana dnia 29 marca 1995 r. przez Sąd Rejonowy w Katowicach. Umowa spółki przewidywała objęcie 4 udziałów, każdy o wartości nominalnej 10 tys. PLN, przez następujące spółki: Stalexport S.A. (główny odbiorca wyrobów oferowanych przez przyszłą walcownię), ING Bank Śląski S.A. (zwana dalej »ING BŚ«, kierująca konsorcjum zapewniającym główny kredyt na ten projekt), HJ oraz Enpol (generalny wykonawca prac budowlanych).

18.

Nowy projekt z 1995 r. obejmował elementy wcześniejszych dostaw, ale miał być oparty na nowych technologiach walcowania rur do różnych zastosowań. Docelowe zdolności produkcyjne miały wynosić 160 tys. ton rocznie. Całkowita wartość kontraktu na usługi i dostawy konsorcjum wynosiła 93 mln DEM (47,6 mln EUR) (9). Prace miały się rozpocząć w 1996 r., a zakończenie projektu przewidywano na 1998 r.

19.

Prace trwały do 2001 r., po tym jak banki wstrzymały finansowanie w pierwszym kwartale 2000 r. (Komisja rozumie, że umowy zostały ostatecznie wypowiedziane w 2005 r., tymczasem banki były nadal wierzycielami w lecie 2007 r.). Spowodowało to wzrost kosztów finansowych i niespłaconych zobowiązań.

20.

Dnia 11 marca 2003 r. spółka WRJ złożyła wniosek o otwarcie postępowania układowego. W październiku 2004 r. zawarto porozumienie układowe, które przewidywało odroczenie spłaty istniejącego zadłużenia o pewien okres w zależności od wielkości wierzyciela. Zostało ono zatwierdzone przez sąd rejonowy w listopadzie 2004 r.

21.

Suma bilansowa spółki WRJ na dzień 31 grudnia 2003 r. wynosiła ok. 707 mln PLN. Aktywa składały się głównie ze środków trwałych w budowie. Finansowanie było zapewnione ze środków własnych (ok. 212 mln PLN) i kapitału obcego (ok. 418 mln). Kwota 77 mln PLN stanowiła rezerwy na zobowiązania.

22.

W 2005 r. w polskiej administracji rządowej powołano zespół, który miał ustalić, jak najlepiej ukończyć tę inwestycję. W tym celu w kwietniu 2005 r. opublikowano zaproszenie do składania ofert, ogłaszając sprzedaż spółek WRJ i WRJ-Serwis w drodze otwartego i przejrzystego przetargu, którego celem miało być znalezienie jakiegokolwiek rozwiązania umożliwiającego sprzedaż aktywów obu spółek po najwyższej cenie rynkowej.

23.

Dnia 19 października 2005 r. polski rząd, TFS i wierzyciele uzgodnili sprzedaż obu beneficjentów rosyjskiemu producentowi stali, przedsiębiorstwu TMK, które przedstawiło najwyższą ofertę o wartości 37,5 mln EUR (10).

24.

Dnia 9 listopada 2005 r. jeden z wierzycieli spółki WRJ — Enpol — złożył wniosek o wszczęcie postępowania upadłościowego wobec WRJ z możliwością podpisania układu. Pięć dni później sama spółka WRJ złożyła wniosek o wszczęcie postępowania upadłościowego, którego skutkiem byłaby likwidacja majątku WRJ. W obu przypadkach sądy odmówiły jednak wszczęcia postępowania upadłościowego, ponieważ nie było wystarczającej masy majątku. Zarówno Enpol jak i WRJ złożyły odwołanie, lecz dotychczas sąd nie podjął jeszcze ostatecznej decyzji.

25.

Dnia 12 października 2006 r. przetarg został anulowany przez TFS. Polskie władze wyjaśniają, że wynikało to z faktu, że nie zrealizowano żadnej z transakcji przewidzianych w porozumieniu oraz nie osiągnięto głównego celu porozumienia, czyli zapewnienia działalności spółki.

26.

Zamiast tego TFS podjęła kolejną próbę sprzedaży aktywów WRJ i w tym celu próbuje najpierw nabyć roszczenia wszystkich pozostałych wierzycieli. TFS wskazała, że w ten sposób być może odzyska więcej środków niż w drodze likwidacji. Podobno TFS znalazła kilka zainteresowanych stron.

27.

Z informacji przekazanych przez polskie władze Komisja wnosi, że zrealizowano ok. 90 % prac.

b)   Inwestycje

28.

Na prace budowlane prowadzone przez spółkę WRJ planowano podobno przeznaczyć kwotę ok. 400 mln PLN. Środkom własnym w kwocie prawie 150 mln PLN powinny towarzyszyć kredyty i pożyczki. Utworzono konsorcjum bankowe obejmujące denominowany w walucie obcej kredyt w wysokości 82,5 mln DEM (168,7 mln PLN) i kredyty złotówkowe o wartości 93,8 mln PLN.

29.

Dodatkowe środki pozyskano z Narodowego Funduszu Ochrony Środowiska i Gospodarki Wodnej (NFOŚiGW) oraz z Wojewódzkiego Funduszu Ochrony Środowiska i Gospodarki Wodnej w Katowicach (WFOŚiGW). Pożyczkę z NFOŚiGW uzgodniono dnia 16 lipca 1996 r., z kwotą główną w wysokości 115 mln PLN (65 mln PLN) (11). Ponadto w 1999 r. WFOŚiGW udzielił pożyczki w wysokości 15 mln PLN, którą następnie zwiększył o 5 mln PLN.

30.

Ponieważ zasoby inwestorów nie były wystarczające, włączyła się spółka TFS utworzona w celu wspierania restrukturyzacji polskiego przemysłu stalowego. Zamiarem TFS było utworzenie konglomeratu trzech niezależnych polskich producentów rur bez szwu (tj. Huta Andrzej, Huta Batory i Huta Jedność), który jako taki miałby później zostać sprywatyzowany (12). W tym celu spółka TFS planowała przejąć kontrolę nad WRJ.

31.

Dlatego w 2001 i 2002 r. TFS udzieliła zabezpieczenia niektórych niespłaconych pożyczek i w listopadzie 2002 r. przejęła niektóre długi, które przekształcono na kapitał własny. W ramach porozumienia z bankami dotyczącego zapewnienia finansowania i kontynuacji tego procesu, TFS wniosła do WRJ następujący kapitał: dnia 22 listopada 2002 r. 15 mln PLN oraz w okresie od czerwca do sierpnia 2003 r. ok. 75 mln PLN, czyli łącznie prawie 90 mln PLN. Ostatecznie TFS uzyskała bieżącą strukturę własnościową spółki WRJ, w której ma 40,7 % udziałów.

32.

Polskie władze twierdzą, że inwestycje te były zawsze realizowane na podstawie regularnie aktualizowanych biznes planów zatwierdzanych przez udziałowców i pożyczkodawców. Na tej podstawie oraz biorąc pod uwagę korzystne prognozy gospodarcze na rynkach stali, polskie władze usprawiedliwiają działania spółki TFS. Jednakże Komisja zauważa, że dostarczone jej materiały pochodzą z 2003 i 2004 r. i zostały sporządzone we współpracy z TFS. Plan wskazuje, że inwestycje w spółkę WRJ gwarantują stopę zwrotu ok. 10 %, ale nie rozwiązuje żadnego z problemów, przed którymi stała spółka. Nie wspomniano w nim również o tym, że spółka była równocześnie objęta postępowaniem układowym.

33.

Niektóre z zastrzyków kapitału miały formę zamiany długu na kapitał własny. Na przykład w grudniu 2002 r. TFS nabyła za 32 mln PLN należności banku ING BŚ o wartości 40 mln PLN. W istocie przynajmniej to przejęcie zadłużenia było, jak wskazały polskie władze, warunkiem kontynuacji pożyczki. Inne zastrzyki kapitału polegały na zamianie na kapitał własny zadłużenia w postaci należności, które TFS nabyła od innych spółek.

c)   Udzielenie zabezpieczeń

34.

Początkowo kredyty były zabezpieczone hipotekami na majątku HJ oraz zastawami na wyposażeniu.

35.

Ponadto od 14 października 1997 r. zarówno kredyt walutowy, jak i kredyty złotówkowe były zabezpieczone dodatkową gwarancją Skarbu Państwa, która gwarantowała spłatę do 45 % podstawowej kwoty i 45 % oprocentowania należnego do stycznia 2009 r.

36.

W 2002 r. Ministerstwo Finansów uzgodniło z bankami, że w celu ponownego rozpoczęcia przez nie finansowania gwarancja zostanie zwiększona do 55 %. Ustalenia te zostały zatwierdzone dnia 18 stycznia 2002 r. przez Urząd Ochrony Konkurencji i Konsumentów (UOKiK) oraz dnia 4 lipca 2002 r. przez Radę Ministrów, po czym dnia 2 stycznia 2003 r. Ministerstwo Finansów dokonało zwiększenia gwarancji, podpisując stosowne dokumenty.

37.

Dnia 29 lipca 2001 r. spółka TFS udzieliła zabezpieczenia pożyczki WFOŚiGW do kwoty 20 mln PLN.

38.

Dnia 18 września 2002 r. spółka TFS udzieliła zabezpieczenia pożyczki NFOŚiGW do kwoty 50 mln PLN.

d)   Podsumowanie

39.

Interwencje kapitałowe spółki TFS wynoszą 90 mln PLN, a udzielone zabezpieczenia — 70 mln PLN. Tym samym TFS udzieliła wsparcia publicznego spółce WRJ o wartości co najmniej 160 mln PLN (ok. 40 mln EUR). Ponadto Skarb Państwa udzielił zabezpieczeń na 55 % wartości kilku pożyczek w wysokości 262,5 mln PLN, czyli na sumę 144,8 mln PLN (ok. 36,2 mln EUR).

3.   Opis środków pomocy na rzecz WRJ-Serwis

40.

W 2002 r. spółka HJ została objęta postępowaniem upadłościowym (wskutek czego wykluczono ją z grona beneficjentów pomocy w ramach krajowego programu restrukturyzacji polskiego przemysłu stalowego, zatwierdzonego na mocy protokołu nr 8).

41.

W związku z tym utworzono spółkę WRJ-Serwis poprzez przekształcenie Zakładu Usług Energomechanicznych »Jedność« S.A. WRJ-Serwis użytkuje obiekty produkcyjne spółki »Jedność«, które są dzierżawione od ING BŚ. Spółka prowadzi obecnie działalność na linii Mannesmann służącej do produkcji rur zimnociągnionych, produkuje rury bez szwu (13) oraz zajmuje się podstawowym zginaniem i przetwarzaniem blachy. Ponadto WRJ-Serwis próbuje zgromadzić środki na sfinansowanie jednej z linii służącej do ciągnięcia rur, która pierwotnie była częścią projektu inwestycyjnego WRJ, lecz nie powstała ze względu na brak funduszy.

42.

Według rachunku zysków i strat spółka WRJ-Serwis w 2003 r. odnotowała stratę, stąd Komisja wnioskuje, że spółka była trudnej sytuacji finansowej, kiedy TFS dokonywała zastrzyków kapitału.

43.

TFS uzyskało większościowy udział w kapitale dnia 12 grudnia 2003 r. Jej kapitał zakładowy wynosi ok. 15 mln PLN. TFS dokonała zastrzyków kapitału do WRJ-Serwis na kwotę ok. 10 mln EUR.

44.

Spółka WRJ-Serwis zdołała nabyć własność 9/10 gruntów, które wcześniej należały do HJ i na których położony jest zakład produkcji rur. Dlatego prywatyzacja WRJ jest możliwa wyłącznie, jeśli WRJ zostanie sprzedana wraz większościowym udziałem w WRJ-Serwis.

45.

Komisja uznaje, że WRJ-Serwis obecnie osiąga zyski.

IV.   OCENA

1.   Obowiązujące prawo

46.

Pkt 1 protokołu nr 8 do Traktatu o przystąpieniu w sprawie restrukturyzacji polskiego hutnictwa żelaza i stali  (14) (zwanego dalej »protokołem nr 8«) stanowi, że »nie naruszając postanowień artykułu 87 i 88 Traktatu WE, pomoc państwa udzielaną przez Polskę dla celów restrukturyzacji na rzecz określonych części polskiego hutnictwa uznaje się za zgodną ze wspólnym rynkiem«, jeżeli m.in. spełnione są warunki określone w tym protokole.

47.

Okres karencji na udzielanie polskiemu przemysłowi stalowemu pomocy na restrukturyzację w ramach układu europejskiego został przedłużony przez Radę do momentu przystąpienia Polski do UE. Ustalenie to potwierdzono w protokole nr 8 w ramach przystąpienia Polski do UE. Aby cel ten mógł zostać osiągnięty przewidziano dla niego ramy czasowe obejmujące okres przed przystąpieniem Polski do UE, a także okres po przystąpieniu. Dokładniej rzecz ujmując, dopuszcza się ograniczoną kwotę pomocy na cele restrukturyzacji w latach 1997-2003 dla określonych przedsiębiorstw i zakazuje wszelkiej innej pomocy państwa na cele restrukturyzacji dla polskiego przemysłu stalowego w latach 1997-2006. W tym względzie zapisy te wyraźnie różnią się od innych postanowień Traktatu o przystąpieniu, dotyczących np. mechanizmu przejściowego określonego w załączniku IV (»procedura dotycząca istniejącej pomocy«), które dotyczą jedynie pomocy państwa udzielanej przed przystąpieniem w takim stopniu, w jakim »ma nadal zastosowanie po« dacie przystąpienia. Protokół nr 8 można więc postrzegać jako lex specialis, które, w zakresie spraw jakich dotyczy, zastępuje inne postanowienia Aktu przystąpienia (15).

48.

W związku z tym, jako że art. 87 i 88 Traktatu ustanawiającego Wspólnotę Europejską nie ma zazwyczaj zastosowania do pomocy udzielonej przed przystąpieniem, która nie ma zastosowania po przystąpieniu, postanowienia protokołu nr 8 rozszerzają kontrolę nad pomocą państwa w ramach Traktatu WE na wszelką pomoc udzielaną na restrukturyzację polskiego hutnictwa w latach 1997-2006.

49.

Dlatego jeśli chodzi o reguły proceduralne, decyzję zgodną z art. 88 ust. 2 Traktatu WE można podjąć po przystąpieniu Polski do UE, ponieważ przy braku postanowień szczegółowych w protokole nr 8 powinno się stosować zwykłe reguły i zasady. Zatem stosuje się również rozporządzenie Rady (WE) nr 659/1999 z dnia 22 marca 1999 r. ustanawiające szczegółowe zasady stosowania art. 93 Traktatu WE (zwane dalej »rozporządzeniem proceduralnym«) (16).

50.

Jeśli chodzi o zasady merytoryczne, pkt 3 protokołu nr 8 stanowi, że pomoc państwa na restrukturyzację może być udzielona tylko przedsiębiorstwom wymienionym w załączniku nr 1. Ani HJ, ani WRJ czy WRJ-Serwis nie są wymienione w tym załączniku. W istocie HJ nie ma na w tym wykazie, ponieważ Polska przyjęła, że spółka zostanie zlikwidowana.

51.

Ponadto w punkcie 6 akapit trzeci protokołu nr 8 zakazano udzielania jakiejkolwiek dodatkowej pomocy państwa na cele restrukturyzacji na rzecz polskiego hutnictwa. W tym celu w pkt 18 protokołu nr 8 upoważniono Komisję do podejmowania »odpowiednich środków, na mocy których każda spółka będzie zobowiązana do zwrotu otrzymanej pomocy«, jeżeli proces monitorowania restrukturyzacji wykaże niezgodności w wyniku udzielenia »dodatkowej niezgodnej pomocy państwa na rzecz hutnictwa«.

52.

Komisja zauważa, że zakaz ten stosuje się również do beneficjentów, ponieważ zakres KPR, a w konsekwencji również protokołu nr 8, nie jest ograniczony do zakresu załącznika nr 1 do Traktatu EWWiS. Zamiast tego protokół nr 8 i KPR obejmują również niektóre części sektora stalowego nie objęte Traktatem EWWiS (17), w szczególności rury bez szwu i duże rury zgrzewane. Jest to zgodne z definicją stali w ramach zasad WE dotyczących pomocy państwa (18), która obowiązywała w momencie wejścia w życie protokołu nr 8, ale która wynika przede wszystkim z zakresu KPR.

53.

W istocie połowa beneficjentów w ostatecznym KPR to producenci rur, mianowicie Huta Andrzej S.A. w upadłości, Huta Batory S.A. w upadłości, Huta Pokój, Technologie Buczek (wcześniej Huta Buczek) oraz spółka zależna przedsiębiorstwa Mittal Steel Poland (były PHS). W istocie Komisja zaakceptowała fakt, że KPR dotyczy w Polsce rur (jak we wszystkich innych państwach, które skorzystały z podobnego odstępstwa na mocy protokołu nr 2 do układu europejskiego), ponieważ producentami rur w Europie Środkowej i Wschodniej byli głównie producenci rur bez szwu, którzy tradycyjnie musieli również samodzielnie wytwarzać swoje produkty stalowe, a nie tylko kupowali gotowe produkty stalowe i zgrzewali je. Ponieważ tacy producenci rur byli także w stanie wytwarzać półprodukty stalowe, np. metalowe pręty, proces restrukturyzacji rozszerzono na wszystkich producentów rur (nawet tych produkujących rury zgrzewane). W związku z tym również zakaz udzielania dodatkowej pomocy powinien mieć zastosowanie także do producentów rur.

54.

W istocie spółka HJ wyraźnie uczestniczyła w programie restrukturyzacji i jest wyraźnie kilka razy wymieniona w KPR. Ponieważ wówczas przewidywano jej likwidację (ze względu na jej upadłość w 2002 r.), co było warunkiem uniemożliwiającym spółce otrzymanie pomocy, nie została uznana za potencjalnego beneficjenta. Ponadto wyraźnie stwierdzono, że kontynuacja działalności HJ jest realna tylko »w przypadku pokonania obecnych trudności finansowych bez publicznej pomocy finansowej« (19). Ponadto KPR realizuje projekt WRJ i nie wskazuje, że na jego ukończenie będzie potrzebna pomoc finansowa.

55.

Biorąc pod uwagę fakt, że spółka HJ uczestniczyła w programie restrukturyzacji hutnictwa żelaza i stali, który oficjalnie rozpoczął się w 1998 r., lecz musiał być omawiany już wcześniej, Komisja jest zdania, że państwa członkowskie i beneficjenci mieli świadomość, że nie będą kwalifikować się do pomocy w ramach programu restrukturyzacji hutnictwa żelaza i stali, ani nie będą mogli otrzymać pomocy na restrukturyzację poza KPR.

56.

W związku z tym Komisja stwierdza, że zakaz udzielania pomocy nie wchodzącej w zakres KPR i protokołu nr 8 ma zastosowanie również do HJ, WRJ i WRJ-Serwis. Obejmuje to cały okres obowiązywania KPR, tj. od 1997 r. do 2006 r.

2.   Istnienie pomocy państwa

57.

Stwierdzenie, czy udzielono dodatkowej pomocy państwa, zależy od tego, czy środki te stanowią pomoc państwa w rozumieniu art. 87 ust. 1 Traktatu WE (20), zgodnie z którym wszelka pomoc przyznawana przez państwo członkowskie lub przy użyciu zasobów państwowych w jakiejkolwiek formie, która zakłóca lub grozi zakłóceniem konkurencji poprzez sprzyjanie niektórym przedsiębiorstwom, w zakresie, w jakim wpływa na wymianę handlową między państwami członkowskimi, jest niezgodna ze wspólnym rynkiem.

58.

Komisja przypomina, że art. 87 ust. 1 TWE dotyczy interwencji, które — występując w różnych formach — zmniejszają obciążenia budżetu przedsiębiorstwa i tym samym, nie stanowiąc subwencji sensu stricto, mają podobny charakter i identyczne skutki. Dlatego wszelkie interwencje publiczne, które przynoszą przedsiębiorstwu korzyści, są zazwyczaj pomocą państwa, chyba że taka sama interwencja finansowa zostałaby również przeprowadzona przez inwestora prywatnego działającego w normalnych warunkach gospodarki rynkowej. Zgodnie z orzecznictwem taki inwestor prywatny oczekuje odpowiedniej stopy zwrotu z inwestycji (21) i dlatego działa szczególnie ostrożnie, jeśli przedsiębiorstwo ma trudności finansowe. W istocie jeśli przedsiębiorstwo ma trudności lub działa w branży dotkniętej szczególnymi trudnościami, normalnie nieuzasadnione jest oczekiwanie odpowiednio wysokiej stopy zwrotu, co sprawia, że wszelkie inwestycje podejmowane w takiej sytuacji nie są oparte na zasadach gospodarki rynkowej (22).

59.

Jeśli chodzi o interwencje TFS w WRJ, Komisja przyjmuje, że WRJ była w trudnej sytuacji w momencie interwencji (23). W istocie WRJ miała problemy z płynnością od momentu wstrzymania przez banki finansowania projektu w 2000 r. Ponieważ spółka nie prowadziła produkcji, nie miała źródeł dochodów, co powodowało wzrost zobowiązań. Zaprzestanie prac przez spółkę w 2001 r. pokazało, że nie jest już w stanie uzyskać więcej środków. Dlatego Komisja przyjmuje, że spółka WRJ była w trudnej sytuacji co najmniej od 1 stycznia 2001 r.

60.

Występowanie takich trudności powinno w zasadzie odwieść inwestora prywatnego od inwestycji w WRJ. Dotyczy to szczególnie sytuacji, w których spółka nie mogła uzyskać środków na rynku kapitałowym (24).

61.

W niniejszej sprawie oczywiste jest, że instytucje finansowe najwyraźniej odmówiły dalszego finansowania projektu WRJ. Nawet inni udziałowcy nie byli skłonni do dodatkowych zastrzyków kapitału, a nawet gdyby byli, nie byłyby one oparte na takich samych warunkach i racjonalnych przesłankach ekonomicznych jak w przypadku inwestora prywatnego, ponieważ istniejący udziałowcy byli już »zablokowani poprzednimi inwestycjami« (»locked in«) (25). Dlatego spółka WRJ nie byłaby już w stanie uzyskać dodatkowych środków finansowych na rynku kapitałowym.

62.

Komisja przyjmuje nawet, że gdyby TFS stale nie dokonywało dodatkowych zastrzyków kapitału do spółki lub nie udzielała jej zabezpieczeń, już w 2001 r. zostałaby ona postawiona w stan likwidacji, kiedy po raz pierwszy TFS zaczęła udzielać zabezpieczeń. Przykładem tego jest pożyczka od ING, którą TFS przejęła w 2003 r. za 80 % wartości nominalnej.

63.

Ponadto brak zaktualizowanego planu restrukturyzacji również uniemożliwiłby w tym przypadku dokonanie oceny przez hipotetycznego inwestora prywatnego. Według orzecznictwa przy rozpatrywaniu inwestycji w przedsiębiorstwo będące w trudnej sytuacji finansowej, inwestor prywatny żądałby przedstawienia kompleksowego planu restrukturyzacji (26). Komisja ma wątpliwości co do tego, czy przedstawiony przez WRJ biznes plan można uznać za plan restrukturyzacji. Ponadto Komisja ma również wątpliwości co do tego, czy jakikolwiek tego typu plan mógłby w latach 2001-2002 zapewnić obietnicę odpowiednio wysokiej stopy zwrotu, zważywszy że pozytywne prognozy dla przemysłu stalowego pojawiły się dopiero w drugiej połowie 2003 r.

64.

Ponadto Komisja nie widzi przyczyn, z których inwestycje TFS miałyby zostać dokonane również przez inwestora prywatnego w świetle zamiaru prywatyzacji spółek. W świetle kwoty pomocy publicznej udzielonej już WRJ, TFS nie może polegać na teście inwestora prywatnego w 2007 r., twierdząc, że restrukturyzacja stanowi obietnicę wyższych przychodów niż likwidacja. Komisja przypomina, że samo istnienie wcześniejszej pomocy dla przedsiębiorstwa, zgodnie z orzecznictwem wspólnotowym (27) uniemożliwia postrzegania danej sprawy z perspektywy hipotetycznego inwestora prywatnego, ponieważ taki inwestor nie dokonałby już pierwotnej inwestycji, gdyż w przeciwnym razie nie byłaby to pomoc.

65.

Podsumowując, Komisja ma poważne wątpliwości, czy zastrzyki kapitału do WRJ dokonane przez TFS spełniały test inwestora prywatnego.

66.

Jeśli chodzi o interwencje TFS w spółce WRJ-Serwis, Komisja z tych samych przyczyn również ma wątpliwości, czy zastrzyki kapitału spełniają test inwestora prywatnego. Ponieważ spółka WRJ-Serwis była w trudnej sytuacji w 2003 r., wątpliwe jest, czy jakakolwiek inwestycja dawałaby obietnicę odpowiednio wysokiej stopy zwrotu. Polska dowodzi, że zostały one dokonane głównie w celu przejęcia kontroli nad gruntami WRJ. Ponieważ jednak nabycie WRJ jako takie nie jest objęte zasadą inwestora prywatnego, również nabycie dodatkowych praw nie powinno być zgodne z zachowaniem hipotetycznego inwestora prywatnego.

67.

Jeśli chodzi o gwarancję polskich władz udzieloną WRJ, Komisja nie ma pewności, czy prywatny inwestor udzieliłby takiego zabezpieczenia. Jasne jest, że WRJ nie była w trudnej sytuacji w 1997 r., więc gwarancja państwa mogłaby nie być pomocą państwa, gdyby została udzielona za odpowiednią opłatą i na warunkach dogodnych dla potencjalnego inwestora prywatnego (28). Jednak jest to mniej prawdopodobne w przypadku zwiększenia gwarancji w 2002 r., ponieważ było wówczas oczywiste, że spółka jest w trudnej sytuacji, co opisano szczegółowo powyżej. Dlatego Komisja ma również wątpliwości, czy gwarancja państwa na rzecz TFS nie zawiera elementów pomocy państwa.

3.   Zgodność pomocy

68.

Komisja nie widzi jakichkolwiek podstaw, aby stwierdzić, że jakakolwiek część pomocy państwa na rzecz WRJ i WRJ-Serwis mogłaby zostać uznana za zgodną ze wspólnym rynkiem, zważywszy że pomoc ta nie jest objęta protokołem nr 8 oraz że inwestycje i pomoc na restrukturyzację dla przemysłu stalowego miała miejsce w latach 1997-2006 zgodnie z protokołem nr 8, a później była zakazana zgodnie z zasadami WE (29).

4.   Beneficjent pomocy

69.

Komisja stwierdza również, że jak dotychczas rzeczywistymi beneficjentami pomocy są spółki WRJ i WRJ-Serwis. W przypadku sprzedaży aktywów lub udziałów beneficjentów stronom trzecim Komisja zbada warunki tego przeniesienia w celu stwierdzenia, czy miało również miejsce przeniesienie korzyści lub udzielonej pomocy.

V.   PODSUMOWANIE

70.

Niniejszą decyzję uważa się za decyzję o wszczęciu formalnego postępowania wyjaśniającego w rozumieniu art. 88 ust. 2 Traktatu WE i rozporządzenia Rady (WE) nr 659/1999. Komisja, działając zgodnie z procedurą ustanowioną w art. 88 ust. 2 Traktatu WE, zwraca się do Polski z prośbą o przedstawienie swoich uwag i dostarczenie wszelkich informacji, które mogłyby być użyteczne do celów oceny pomocy, w terminie jednego miesiąca od dnia otrzymania niniejszego pisma. W szczególności należy dostarczyć:

informacje dotyczące warunków gwarancji państwa, z dokładnym określeniem kiedy i jak została udzielona;

informacje o sytuacji finansowej WRJ w latach 2000, 2001 i 2002 oraz w szczególności wszelkie istniejące wówczas biznes plany;

informacje dotyczące innych form pomocy udzielonej WRJ przez TFS, nie ujętych w decyzji, a także innych form pomocy udzielonej w latach 2001-2007 przez inne podmioty, które można przypisać państwu polskiemu;

informacje dotyczące nabycia przez TFS roszczeń innych wierzycieli;

dodatkowe informacje o sytuacji finansowej WRJ-Serwis w 2003 r., jeżeli takie są dostępne, oraz w szczególności wszelkie istniejące wówczas biznes plany;

informacje dotyczące innych form pomocy udzielonej WRJ-Serwis w latach 2003-2007 przez TFS lub inne podmioty, które można przypisać państwu polskiemu;

wszelkie decyzje UOKiK, które są istotne w tej sprawie.

71.

Komisja zwraca się do Polski z prośbą o natychmiastowe przekazanie kopii niniejszego pisma spółkom WRJ i WRJ-Serwis.

72.

Komisja pragnie zwrócić uwagę na pkt 18 lit. c) protokołu nr 8 w powiązaniu z art. 14 rozporządzenia Rady (WE) nr 659/1999, który przewiduje możliwość odzyskania przez państwo członkowskie od beneficjenta wszelkiej niezgodnej z prawem pomocy.

73.

Komisja uprzedza Polskę, że udostępni zainteresowanym stronom informacje, publikując niniejsze pismo wraz z jego streszczeniem w Dzienniku Urzędowym Unii Europejskiej. Poinformuje również zainteresowane strony w krajach EFTA, będących sygnatariuszami Porozumienia EOG, publikując zawiadomienie w Suplemencie EOG do Dziennika Urzędowego Unii Europejskiej oraz poinformuje Urząd Nadzoru EFTA, przesyłając kopię niniejszego pisma. Wszystkie zainteresowane strony zostaną wezwane do przedstawienia uwag w ciągu jednego miesiąca od dnia publikacji.”


(1)  HL L 236., 2003.9.23., 948. o.

(2)  Dz.U. L 236 z 23.9.2003, str. 948.

(3)  Por. wstęp do Krajowego programu restrukturyzacji z dnia 25 marca 2003 r.

(4)  Przyjęto, że 1 EUR = 4 PLN.

(5)  Szczegółowe informacje: patrz decyzja Komisji z dnia 5 lipca 2005 r. w sprawie C 20/04 Huta Częstochowa (Dz.U. L 366, 2006, str. 1, pkt 23 i nast.).

(6)  UE nie zezwala na pomoc państwa dla sektora stalowego. Patrz komunikat Komisji w sprawie pomocy na ratowanie i restrukturyzację oraz na zamykanie zakładów sektora stali (Dz.U. C 70, 2002, str. 21).

(7)  Por. protokół nr 8 Traktatu o przystąpieniu w sprawie restrukturyzacji polskiego hutnictwa żelaza i stali (Dz.U. L 236 z 23.9.2003, str. 948).

(8)  Spółka z ograniczoną odpowiedzialnością, której 99,9 % udziałów jest własnością Skarbu Państwa, prowadząca handel produktami stalowymi. Reszta udziałów należy do Agencji Rozwoju Przemysłu S.A. (zwanej dalej »ARP«), która również jest własnością Skarbu Państwa.

(9)  Komisja przyjęła, że 1 EUR = 4 PLN.

(10)  W ofercie przewidziano, że inwestorowi sprzedana zostanie bezpośrednio tylko strategiczna część grupy (WRJ-Serwis), natomiast pozostała część, czyli WRJ, postawiona zostanie w stan likwidacji. Ponieważ WRJ nie ma dużej wartości bez gruntów, które były własnością WRJ-Serwis, można spodziewać się, że inni inwestorzy nie będą zainteresowani spółką WRJ i dlatego zostanie ona nabyta za niewielką kwotę (która właściwie byłaby odjęta od wpłacanej na początku kwoty 37,5 mln EUR) w ramach postępowania upadłościowego. Ponieważ przyjmuje się, że aktywa WRJ przeszły procedurę likwidacji, zasadniczo byłyby uznane za wolne od pomocy.

(11)  Informacje przekazane przez Polskę w dniu 7 czerwca 2005 r., jednakże Komisja ma wątpliwości, czy nie jest to tylko 65 mln PLN.

(12)  Projekt został wstrzymany w 2004 r., ponieważ nie zatwierdziły go odpowiednie ministerstwa.

(13)  Por. http://www.wrjserwis.com.pl/index.html

(14)  Dz.U. L 236 z 23.9.2003, str. 948.

(15)  Por. decyzja Komisji z dnia 5 lipca 2005 r. w sprawie C 20/04 Huta Częstochowa (Dz.U. L 366, 2006, str. 1).

(16)  Dz.U. L 83, 1999, str. 1.

(17)  Patrz Dz.U. C 320, 1998, str. 3.

(18)  Patrz załącznik B wielosektorowych zasad ramowych (Dz.U. C 70, 2002, str. 8), który został zastąpiony załącznikiem I Wytycznych w sprawie krajowej pomocy regionalnej na lata 2007-2013 (Dz.U. C 54, 2006, str. 13).

(19)  Patrz KPR z marca 2003 r., pkt 5.3, str. 77.

(20)  Jak również pomoc państwa w rozumieniu art. 4 lit c Traktatu EWWiS, zob. połączone sprawy T- T-129/95, T-2/96 oraz T-97/96 Neue Maxhütte Stahlwerke REC II-17, pkt 100.

(21)  Połączone sprawy T-228/99 i T-233/99 Westdeutsche Landesbank Girozentrale [2003] REC II-435, pkt 314.

(22)  Komisja wyraziła swoje stanowisko w różnych komunikatach, tj. Zastosowanie art. 92 i 93 Traktatu EWG do udziałów władz publicznych (Biuletyn WE 9-1984), pkt 3.3 oraz komunikat dotyczący przedsiębiorstw publicznych w sektorze wytwórczym (Dz.U. C 307, 1993, str. 3).

(23)  »Komisja uważa przedsiębiorstwo za zagrożone, jeżeli ani przy pomocy środków własnych, ani środków, które mogłoby uzyskać od udziałowców/akcjonariuszy lub wierzycieli, nie jest ono w stanie zapobiec stratom, które bez zewnętrznej interwencji władz publicznych prawie na pewno doprowadzą to przedsiębiorstwo do zniknięcia z rynku w perspektywie krótko- lub średnioterminowej«. Wskazanie to znajduje się w pkt 9 Wytycznych wspólnotowych dotyczących pomocy państwa w celu ratowania i restrukturyzacji zagrożonych przedsiębiorstw (Dz.U. C 244, 2004, str. 2).

(24)  Zgodnie z orzecznictwem: sprawa C-305/89 Alfa Romeo [1999] REC I-1603, pkt 19 i 20 oraz C-482/99 Stardust Marine [2002] REC I-4397, pkt 72.

(25)  Decyzja Komisji w sprawie C25/2002 Carsid (Dz.U. L 47, 2005, str. 28, pkt 67-70).

(26)  Por. sprawa T-126/96 i T-127/96 BFM and EFIM [1998] REC II–3437, pkt 86. Również sprawa T-318/00 Freistaat Thüringen przeciwko Komisji (CDA Albrechts) [2005] Zb.Orz. II-4179.

(27)  Sprawa T-11/95 BP Chemicals [1998] REC II-3235, pkt 170 i 179, w której Trybunał orzekł, że zastrzyku kapitału nie można oceniać w oderwaniu od trwającej restrukturyzacji. Innymi słowy orzekł, że jeśli przedsiębiorstwo w trudnej sytuacji finansowej otrzymało już pomoc na restrukturyzację, inna pomoc finansowa normalnie nie powinna przejść pozytywnie testu inwestora prywatnego.

(28)  Zgodnie z Obwieszczeniem Komisji w sprawie stosowania art. 87 i 88 Traktatu o WE do pomocy państwowej w formie gwarancji (Dz.U. C 71, 2000, str. 14).

(29)  UE nie zezwala na pomoc państwa na restrukturyzację sektora stalowego. Patrz Komunikat Komisji w sprawie pomocy na ratowanie i restrukturyzację oraz na zamykanie zakładów sektora stali (Dz.U. C 70, 2002, str. 21). Również pomoc inwestycyjna jest zabroniona zgodnie z Wytycznymi w sprawie krajowej pomocy regionalnej na lata 2007-2013 (Dz.U. C 54, 2006, str. 13).


24.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 282/29


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.4927 – Carlyle/INEOS/JV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 282/15)

1.

2007. november 16-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a The Carlyle Group csoporthoz tartozó Carlyle partners IV L.P. (a továbbiakban: Carlyle, Egyesült Államok) és az INEOS Group Ltd (a továbbiakban: INEOS, Egyesült Királyság) által tervezett összefonódásról, amely szerint az utóbbiak újonnan alapított közös vállalkozásban szerzett részesedés útján közös irányítást szereznek a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Newco (a továbbiakban: Newco, Egyesült Államok) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a Carlyle esetében: magántőke,

az INEOS esetében: petrolkémiai anyagok, különleges vegyi anyagok, olajtermékek,

a Newco esetében: szervetlen különleges vegyianyagok, köztük szilikátok és szilícium-dioxid, valamint kapcsolódó különleges vegyianyagok

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4927 – Carlyle/INEOS/JV hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

Merger Registry (Fúziós Iktatási Osztály)

J-70

B-1049 Brussels (Brüsszel)


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.


EGYÉB JOGI AKTUSOK

Bizottság

24.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 282/30


Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

(2007/C 282/16)

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„ŒUFS DE LOUÉ”

EK-szám: FR/PGI/005/0356/28.07.2004

OEM ( ) OFJ ( X )

Ezen összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

1.   A tagállam felelős szervezeti egysége:

Név:

Institut National de l'Origine et de la Qualité

Cím:

51, rue d'Anjou

F-75008 Paris

Tel.:

(33) 153 89 80 00

Fax:

(33) 142 25 57 97

E-mail:

info@inao.gouv.fr

2.   Csoportosulás:

Név:

Syndicat des Volailles Fermières de Loué — SYVOL QUALIMAINE

Cím:

82, avenue Rubillard

F-72000 Le Mans

Tel.:

(33) 243 39 93 13

Fax:

(33) 243 23 42 19

E-mail:

info@loue.fr

Összetétel:

Termelők/feldolgozók ( X ) egyéb ( )

3.   A termék típusa:

1.4. osztály: Egyéb állati eredetű termékek (tojás, méz, különböző tejtermékek a vaj kivételével stb.)

4.   Termékleírás:

(követelmények összefoglalása az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján)

4.1.   Név: „Œufs de Loué”

4.2.   Leírás: Barna héjú tyúktojás; a tojás sárgája (vitellus) nyers állapotban szalmasárga színű; a fehérje (albumen) nyers állapotban sűrű és áttetsző; krémes állagú; a héjas tojás 48 g vagy annál nagyobb tömegű; forgalmazása extra friss vagy friss megjelöléssel, illetve a tojásrakás dátumának feltüntetésével történik; dobozban vagy darabonként forgalmazzák.

4.3.   Földrajzi terület: A tojótyúkok tenyésztése a következő földrajzi területen történik:

Sarthe megye; Mayenne megye; Orne, Indre et Loire, Loir et Cher és Eure et Loir megye: a szomszédos kantonok; Maine et Loire megyében: Segré kerület és Louroux-Béconnais kantonjai, Saint-Georges-sur-Loire, Angers, Tiercé, Durtal, Seiches-sur-le-Loir, Baugé, Beaufort-en-Vallée, Noyant, Longué-Jumelles, Allonnes Loire-tól északra fekvő része.

4.4.   A származás igazolása: A termelési lánc összes szereplője (tenyésztők, takarmány-előállítók, csomagolóüzemek) azonosítható.

A tyúkok egyes csoportjait minden szakaszban az alábbi dokumentumok segítségével tartják nyilván: származási igazolások, szállítólevelek, tenyésztési lapok, … Hasonlóképpen a tojástermelés nyilvántartása is napi gyakorisággal történik (tojásrakási napló), és azt tojásrakási naponként nyomon követik a csomagolóüzemig (tojásgyűjtési ívek, kalibrálási lapok, egyéni számozási és csomagolási lapok).

Végül minden egyes tojást egyértelműen azonosítanak a termelő nevének, valamint a „LOUÉ” megjelölésnek a tojáshéjon való feltüntetésével.

A fenti információk következetes összefüggésének vizsgálata lehetővé teszi a termék nyomon követhetőségének biztosítását.

4.5.   Az előállítás módja: Az „œufs de Loué” (louéi tojás) előállítására az alábbi módon kerül sor:

A háztáji gazdaságokban tartott tyúkokat szabadtartásban és természetes szellőzésű, valamint megvilágítású tyúkólban mélyalmos tartásban, kis csoportokban nevelik.

A tyúkokat az előállítás területéről származó gabonával etetik.

A barna héjú tojást termelő tojótyúkok kifejezetten a szabadtartáshoz alkalmazkodott tyúkfajtához tartoznak.

A termelő naponta több alkalommal összegyűjti a tojásokat a tyúkólban, kézzel válogatja és szabályozott hőmérsékleten helyben tárolja azokat.

Ezt követően a tojásokat hetente több alkalommal összegyűjtik, és egy speciális csomagolóüzembe szállítják.

A csomagolóüzem elvégzi a tojás válogatását, lámpázását és az egyes tojások héjának megjelölését.

4.6.   Kapcsolat:

A szilárd jó hírnév

Két évszázadon keresztül Loué községnek, Sarthe kanton székhelyének jó gazdasági helyzete a helyi heti piac nagy forgalmának és az évi négy vásárnak – köztük a leghíresebb envoi-i vásárnak – volt köszönhető. A tojás és baromfi olyan hírnévnek örvendett, hogy ezekért a termékekért itt mindig magasabb árat fizettek, mint más piacokon. Az „œufs de Loué” (louéi tojás) még ma is a legdrágább tojásnak számít a piacon. Rendszeresen visszaigazolt jó hírneve a szabadtartású tyúkoktól származó tojások tekintetében Franciaországban páratlannak számít.

Különleges minőség

Az „œufs de Loué” (louéi tojás) különleges minősége – amelynek jelenlegi hírnevét köszönheti – négy tulajdonságához köthető: a tyúkok takarmányozása, szabadtartás, szakszerű termelési lánc és egy különlegesen kitenyésztett fajta.

A tenyésztés helyéről származó táplálék

Mivel a háztáji gazdaságban tartott louéi tyúkok tenyésztési területén búzát és kukoricát termesztenek, ezek szolgálnak a louéi tyúkok alapvető táplálékául. A gabonafélék adják a tojás természetes „szalmasárga” színét.

Ezenkívül kimutatták, hogy a tyúkok által közvetlenül a szabadban elfogyasztott fű is jelentősen hozzájárul a tojás minőségéhez.

Szabadtartás nagy területeken

A tojások szabadtartású louéi tyúkoktól származnak. Ezek a kellően tágas, fűvel borított és árnyas területek egyszerre jelentenek táplálékforrást, mozgásteret és nappali búvóhelyet a tyúkok számára.

A mérsékelt óceáni éghajlat lehetővé teszi, hogy a tyúkok naponta kimehessenek a szabadba, míg az éves csapadékeloszlás biztosítja a fű megfelelő növekedését.

Különleges szakértelem

Az 1970-es évek elejéig jelentős mértékben termeltek tojást a louéi régió számára, majd az „œufs de Loué” (louéi tojás) eladása visszaesett a vaj-, tojás- és baromfifeladók baromfira való specializálódásával. A louéi termelők csak 1987-ben, a tojáskereskedelem szakemberei kérésére indították újra a tojástermelést. Különleges tojástermelési módszereket fejlesztettek ki az állattenyésztés, a tyúkok táplálása, az éghajlati viszonyok, a gabonatermesztés és a vidék vonatkozásában 1959 óta elismert szakértelmükre támaszkodva, amely tényezők a louéi régióban egész évben lehetővé teszik a tyúkok szabadtartását.

Egy alkalmazkodott fajta

A szabadtartású, lassú növekedésű húshasznú baromfik genetikai kiválasztása terén szerzett szakértelmüknek köszönhetően a louéi termelők a barna héjú tojást tojó tyúkok tenyésztése során olyan szelekciós szempontokat alkalmaznak, amelyek a szabadtartás során tanúsított ellenálló-képességre és a tojás beltartalmi értékeire irányulnak.

4.7.   Ellenőrző szerv:

Név:

QUALI OUEST

Cím:

30, rue du Pavé

F-72000 Le Mans

Tel.:

(33) 243 14 21 11

Fax:

(33) 243 14 27 32

E-mail:

qualiouest@qualiouest.com

4.8.   Címkézés: „Œufs de Loué”


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.