AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

7.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 265/4

MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG

Valutaátváltási árfolyamok az 574/72/EGK tanácsi rendelet értelmében

(2007/C 265/06)

Az 574/72/EGK rendelet 107. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése

Bázisidőszak: október 2007

Alkalmazási időszak: január, február, március 2008

10-2007	EUR	BGN	CZK	DKK	EEK	CYP	LVL	LTL	HUF	MTL	PLN	RON	SKK	SEK	GBP	NOK	ISK	CHF
1 EUR =	1	1,95580	27,3353	7,45344	15,6466	0,584200	0,703017	3,45280	251,020	0,429300	3,70623	3,35370	33,6237	9,17348	0,696141	7,69633	86,3013	1,67062
1 BGN =	0,511299	1	13,9765	3,810930	8,00008	0,298701	0,359452	1,76541	128,346	0,219500	1,89499	1,71474	17,1918	4,69039	0,355936	3,93512	44,1257	0,854187
1 CZK =	0,0365827	0,0715487	1	0,272667	0,572395	0,0213716	0,0257183	0,126313	9,18298	0,0157050	0,135584	0,122687	1,23005	0,335591	0,0254667	0,281553	3,15714	0,0611159
1 DKK =	0,134166	0,262403	3,66748	1	2,09925	0,0783799	0,0943212	0,463249	33,6784	0,0575976	0,497252	0,449953	4,51117	1,23077	0,0933987	1,03259	11,5787	0,224141
1 EEK =	0,0639116	0,124999	1,74704	0,476362	1	0,0373372	0,044931	0,220674	16,0431	0,0274373	0,236872	0,214340	2,14895	0,586292	0,0444915	0,491885	5,51566	0,106772
1 CYP =	1,71174	3,34783	46,7910	12,7584	26,7830	1	1,20338	5,91030	429,681	0,734851	6,34412	5,74066	57,5552	15,7026	1,19161	13,1741	147,726	2,85967
1 LVL =	1,42244	2,78201	38,8828	10,6021	22,2563	0,830989	1	4,91140	357,060	0,610653	5,27190	4,77043	47,8277	13,0487	0,990219	10,9476	122,758	2,37636
1 LTL =	0,289620	0,566440	7,91685	2,15867	4,53157	0,169196	0,203608	1	72,7003	0,124334	1,07340	0,971297	9,73811	2,65682	0,201616	2,22901	24,9946	0,483845
1 HUF =	0,00398375	0,00779144	0,108897	0,0296927	0,0623322	0,00232731	0,00280065	0,0137551	1	0,00171023	0,0147647	0,0133603	0,133949	0,0365449	0,00277326	0,0306603	0,343803	0,00665534
1 MTL =	2,32937	4,5558	63,6741	17,3618	36,4468	1,36082	1,63759	8,04286	584,718	1	8,63320	7,81201	78,3222	21,3685	1,62157	17,9276	201,028	3,89150
1 PLN =	0,269816	0,527707	7,37549	2,01105	4,22170	0,157626	0,189685	0,931619	67,7290	0,115832	1	0,904879	9,07221	2,47515	0,187830	2,07659	23,2854	0,450760
1 RON =	0,298179	0,583179	8,15080	2,22246	4,66548	0,174196	0,209625	1,029550	74,8486	0,128008	1,10512	1	10,0259	2,73533	0,207574	2,29488	25,7332	0,498144
1 SKK =	0,0297409	0,0581674	0,812976	0,221672	0,465344	0,0173746	0,0209084	0,1026890	7,46555	0,0127678	0,110227	0,0997419	1	0,272827	0,0207039	0,228896	2,56668	0,0496858
1 SEK =	0,10901	0,213202	2,97982	0,812499	1,70563	0,0636836	0,0766359	0,376389	27,3636	0,046798	0,404016	0,365586	3,66532	1	0,0758863	0,838976	9,40770	0,182114
1 GBP =	1,43649	2,80949	39,2669	10,7068	22,4762	0,839197	1,00988	4,95991	360,587	0,616685	5,32397	4,81755	48,3002	13,1776	1	11,0557	123,971	2,39983
1 NOK =	0,129932	0,254122	3,55173	0,968441	2,033	0,0759063	0,0913445	0,44863	32,6155	0,0557799	0,481559	0,435753	4,3688	1,19193	0,0904511	1	11,2133	0,217067
1 ISK =	0,0115873	0,0226625	0,316743	0,0863653	0,181302	0,00676931	0,00814608	0,0400087	2,90864	0,00497443	0,0429453	0,0388603	0,389609	0,106296	0,00806641	0,0891797	1	0,019358
1 CHF =	0,598580	1,170700	16,3624	4,46148	9,36573	0,349690	0,420812	2,06678	150,255	0,256970	2,21848	2,00745	20,1265	5,49106	0,416696	4,60686	51,6582	1

Az 574/72/EGK rendelet előírja, hogy egy adott valutanemben megadott összeg átváltási árfolyama egy másik valutanemre a Bizottság által kiszámított árfolyamon történik, és az Európai Központi Bank által közzétett referencia-valutaátváltási árfolyamok havi átlagértéken alapul a (2) bekezdésben meghatározott bázisidőszakra vonatkozóan.

A bázisidőszak a következő:

—	az április 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamok esetében január hónap,

—	a július 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamok esetében április hónap,

—	az október 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamok esetében július hónap,

—	a január 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamok esetében október hónap.

A valutaátváltási árfolyamokat február, május, augusztus és november hónapban az Európai Unió Hivatalos Lapjának („C” sorozat) második kiadványa teszi közzé.

7.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 265/7

A Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló és a 70/2001/EK rendeletet módosító 1857/2006/EK bizottsági rendelet értelmében nyújtott állami támogatásokról adott tagállami tájékoztatás összefoglalása

(2007/C 265/08)

Támogatás száma: XA 138/07

Tagállam: Németországi Szövetségi Köztársaság

Régió: Freistaat Sachsen

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Förderrichtlinie des Sächsischen Staatsministeriums für Umwelt und Landwirtschaft zur Förderung der Tierzucht (Förderrichtlinie Tierzucht — RL TZ/2007)

Jogalap: Förderrichtlinie des Sächsischen Staatsministeriums für Umwelt und Landwirtschaft zur Förderung der Tierzucht (Förderrichtlinie Tierzucht — RL TZ/2007)

A támogatási program keretében tervezett éves kiadás, illetve az adott vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás összege: Évi 2,3 millió EUR

Maximális támogatási intenzitás:

—	Elismert tenyésztői szervezetek által vezetett törzskönyv 80 % (legfeljebb 80 000 EUR).

—	Tenyésztési programok keretében teljesítményvizsgálat és tenyészérték-megállapítás 70 %.

—	Tenyészállat-kiállítás szervezése 70 % (legfeljebb 33 000 EUR).

—	A támogatás céljaként megnevezett programok keretében a mezőgazdasági haszonállatok genetikai minőségének javítása 60 %.

Engedélyezés időpontja: A szászországi hivatalos közlönyben való közzététel után, legkorábban 2007. június 25-től

A program időtartama, illetve az egyedi támogatás kifizetése: 2010. december

A támogatás célja: A mezőgazdasági haszonállatok genetikai minőségének fenntartására és javítására vonatkozó adatok gyűjtése és kiértékelése a tenyésztési programok keretében. E célból a szolgáltatást nyújtó vizsgálatokat hajt végre, adatokat gyűjt és elemzi azokat. Ezért a szolgáltatást nyújtó a piaci árnak megfelelő díjazásban részesül, ami a támogatásból és a mezőgazdasági termelő által fizetendő költségrészből áll. A rendszeresen végzett tejminőség-vizsgálatok költségei nem jogosultak e támogatásra.

Az intézkedés alapja a 15. cikk (technikai segítségnyújtás/részvétel kiállításokon és vásárokon) valamint a 16. cikk (az állattenyésztési ágazat támogatása).

Érintett gazdasági ágazatok: Mezőgazdaság (szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lótartás)

Az engedélyező hatóság neve és címe:

Sächsische Landesanstalt für Landwirtschaft

Referat 72 „Förderung“

Postfach 540137

D-01311 Dresden

Internetcím: www.smul.sachsen.de > Foerderung > Foerderrichtlinien > Besondere Aufgaben

http://www.smul.sachsen.de/de/wu/aktuell/foerderung/5_374.htm

Egyéb információk:

Sächsisches Staatsministerium für Umwelt und Landwirtschaft

Referat 35 „Tierische Erzeugnisse“

Postanschrift: D-01076 Dresden

Tel. (49) 351 564 66 63

Támogatás száma: XA 141/07

Tagállam: Szlovén Köztársaság

Régió: Območje občine Gorenja vas – Poljane

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: „Programi razvoja podeželja v občini Gorenja vas – Poljane 2007-2013“

Jogalap: Pravilnik o dodelitvi pomoči za ohranjanje in razvoj kmetijstva, gozdarstva in podeželja v občini Gorenja vas – Poljane (II. Poglavje)

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege:

2007-ben: 52 162 EUR

2008-ban: 52 162 EUR

2009-ben: 55 000 EUR

2010-ben: 55 000 EUR

2011-ben: 55 000 EUR

2012-ben: 61 000 EUR

2013-ban: 61 000 EUR

A támogatás maximális intenzitása:

Elsődleges termeléssel foglalkozó mezőgazdasági üzemek beruházásai:

—	kedvezőtlen helyzetű térségekben történő beruházás esetén az elszámolható költségek 50 %-áig, egyéb térségekben pedig a támogatható költségek 40 %-áig.

Hagyományos épületek megőrzése:

—	nem termelési célú eszközökbe történő beruházás esetén a támogatható költségek 100 %-áig,

—	termelési célú eszközökbe történő beruházás esetén a támogatható költségek legfeljebb 60 %-áig, kedvezőtlen helyzetű térségekben történő beruházás esetén pedig azok 75 %-áig azzal a feltétellel, hogy a beruházás folytán nem növekszik meg a mezőgazdasági üzem termelési kapacitása.

Biztosítási díj fizetéséhez nyújtott támogatás:

—	az önkormányzat által nyújtott támogatás a biztosítási díjaknak az állami költségvetésből történő társfinanszírozásából származó összeg és a termés, a termékek vagy az állatok betegség elleni biztosításához kapcsolódó támogatható költségek legfeljebb 50 %-ának a különbözete.

Birtokrendezés:

—	a jogi és közigazgatási eljárások során felmerült támogatható költségek 50 %-áig.

Technikai segítségnyújtás az agrárszektorban:

—	a mezőgazdasági termelők oktatásához és képzéséhez, tanácsadási szolgáltatásokhoz és fórumok szervezéséhez, pályázatokhoz, kiállításokhoz, vásárokhoz, publikációkhoz, katalógusokhoz és honlapokhoz, illetve helyettesítéshez kapcsolódó költségek 100 %-áig.

A végrehajtás időpontja: 2007. júliustól (vagy a szabályok hatálybalépésének napjától)

A támogatási program vagy egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: Kis- és középvállalkozások támogatása

Hivatkozás az 1857/2006/EK bizottsági rendelet cikkeire és támogatható költségek: A mezőgazdaság, az erdészet és a vidék megőrzése és fejlesztése érdekében Gorenja vas – Poljane helységben odaítélt támogatásokra alkalmazandó szabályok II. fejezete olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 358., 2006.12.16., 3. o.) alábbi cikkei alapján állami támogatásnak minősülnek:

4. cikk: Mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházás,

5. cikk: A hagyományos tájkép és épületek megőrzése,

12. cikk: Biztosítási díj fizetéséhez nyújtott támogatás,

13. cikk: Birtokrendezéshez nyújtott támogatás,

15. cikk: Technikai segítségnyújtás az agrárszektorban.

Az érintett ágazat(ok): Mezőgazdaság: növénytermesztés és állattenyésztés

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Internetcím: http://www.uradni-list.si/1/ulonline.jsp?urlid=200755&dhid=90135

Egyéb információk: —

A felelős személy aláírása:

Milan Čadež

A támogatás száma: XA 142/07

Tagállam: Franciaország

Régió: Département de Saône-et-Loire

A támogatási program megnevezése: Appui technique dans les exploitations et leurs groupements

Jogalapok:

—	Az 1857/2006/EK rendelet 15. cikke.

—	Art L 3231-2 et subséquents du Code général des collectivités territoriales permettant aux collectivités territoriales d'accorder des aides pour favoriser le développement économique.

—	Délibération du Conseil général du 27.3.2007.

—	Délibération du Conseil régional de Bourgogne du 15.1.2007

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások: 150 000 EUR éves kiadások, az igények és a rendelkezésre álló költségvetési eszközök szerint

A támogatás maximális intenzitása:

Az intézkedés megnevezése

A támogatható kiadások jellege

A támogatható kiadások teljes összege EUR-ban (adó nélkül)

Támogatás aránya

Technikai támogatás a kizárólag a KKV-k közösségi meghatározásába tartozó gazdaságokat tartalmazó munkaadói (szaktanácsadással, konzultációval foglalkozó) csoportok létrehozására

—	Megvalósíthatósági tanulmány

2 100

70 %

—	A csoport létrehozása (működésellenőrzés, támogatás a csoporttagok toborzásához, képzéséhez és irányításához, a csoport létrehozásával kapcsolatos adminisztratív, adóügyi és szociális intézkedések)

1 500 (a GEM-ek (1)részére × 2)

50 %

—	Nyomonkövetési támogatás (a második évre), működésellenőrzés, támogatás a csoport tagjainak toborzásához, képzéséhez és irányításához

400 (a GEM-ek részére × 2)

50 %

—	Nyomonkövetési támogatás: (a harmadik évre), ugyanaz, mint a második évnél

400 (a GEM-ek részére × 2)

25 %

Génjavítás ösztönzése a letelepedő mezőgazdasági termelők részére (szaktanácsadás, konzultáció)

Technikai támogatás:

—	A szarvasmarha-hús vonatkozásában: Bovins Croissance (génjavítási eszköz és szolgáltatások

1 000

—	60 % a csatlakozás első évében

—	Contrôle Laitier (tejellenőrző hálózat) a szarvasmarha és a tejtermelő kecske tenyésztési indexálása céljából

—	40 % a csatlakozás második évében

—	A juhhús vonatkozásában: Service Elevage de la Chambre d'Agriculture (a Mezőgazdasági Kamara Állattenyésztési Osztálya)

—	20 % a csatlakozás harmadik évében

Az alkalmazás időpontja: Az Európai Bizottság átvételi elismervényének kézhezvételét követően

A támogatási program vagy egyedi támogatás nyújtásának időtartama: Hat év, ha van rá költségvetési fedezet

Célkitűzés: E támogatás – amelyet a szolgáltatásnyújtó szervezeteknek fognak folyósítani – azzal a céllal jött létre, hogy az alábbi technikai segítségnyújtások révén lehetővé tegye a fiatal mezőgazdasági termelők számára, hogy megfelelő feltételek mellett kezdjék meg munkájukat:

a mezőgazdasági üzemek munkaszervezésének előmozdítása munkáltatói csoportok létrehozásával,

a jobb technikai tudásra való ösztönzés az állattenyésztési ágazatban (anyatehén, tejelő tehén és juhhús), teljesítményellenőrző és genetikai tanácsadó szervezetek bevonásával.

Érintett ágazat(ok): A kizárólag a KKV-k közösségi meghatározásába tartozó gazdaságokat tartalmazó munkaadói csoportoknak szánt támogatások vonatkozásában a megyei mezőgazdasági termelés valamennyi ágazata; a génjavítást megcélzó támogatások vonatkozásában az állattenyésztési ágazatok.

Felelős hatóság neve és címe:

Monsieur le président du conseil général de Saône-et-Loire

Direction de l'équipement rural et de l'agriculture

Service des affaires agricoles

Espace Duhesme — 18, rue de Flacé

F-71026 Macon Cedex 9

Honlap: http://www.cg71.com

A támogatás száma: XA 143/07

Tagállam: Franciaország

Régiók: Valamennyi régió

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Aides à l'assistance technique dans le secteur des grandes cultures.

Jogalap: Code Rural, partie législative, articles L 621-1 à L 621-11.

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások: Évi 1 500 000 EUR az Office National Interprofessionnel des Grandes Cultures-től (ONIGC), ha van rá költségvetési fedezet, és a területi önkormányzatok támogatásának sérelme nélkül

A támogatások maximális intenzitása: 100 %-ig

Az alkalmazás időpontja: A támogatási rendszert a rendelkezésre álló hitelek függvényében a Bizottság átvételi elismervényének kézhezvételét követően alkalmazzák.

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama: 7 év

A támogatás célkitűzése: Ez a támogatási rendszer az 1857/2006/EK rendelet 15. cikkének keretében valósul meg.

Az Office National Interprofessionnel des Grandes Cultures támogatási programokat hoz létre, amelyek célja, hogy igényeikhez igazított technikai segítségnyújtást biztosítson a termelőknek a következő területeken:

helyi termékek elterjesztése (camargue rizs, olajfatermelés és étkezési olajbogyó, burgundi mustár, szárított hüvelyesek stb.),

a termelés diverzifikácója vagy termények újbóli bevezetése (cirok, csicseriborsó, csillagfürt, fehérjenövények, szárított hüvelyesek stb.),

biogazdálkodás,

az általános növénytermesztésből származó termékek új felhasználásának figyelembe vétele (emberi élelmiszer, állati takarmány, első és második generációs bioüzemanyag, zöld vegyipar, bioanyagok, társtermékek stb.),

vízgazdálkodási tevékenységek,

a termékek felértékelése a termelő régiókban.

A támogatási program a következőket finanszírozhatja:

a különféle szervezetek (technológiai intézetek, mezőgazdasági kamarák, szakmaközi társulások) által közölt kutatások és kísérleti tevékenységek (tematikus napok, fórumok, képzések, tanácsadó szolgáltatások) eredményei közlésének, elterjesztésének és bemutatásának vállalása,

egy adott terület fejlesztésének helytállóságát felmérő tanulmányok (megvalósíthatósági tanulmányok, piaci felmérések, alágazati és regionális könyvvizsgálás stb.),

az e keretben használt technikai támogatás, tanulmány, tanácsadás és terjesztés költségei (de kizárólag e szolgáltatás biztosításának költségei).

A támogatást nem a termelők kapják. Ügyelnek arra, hogy a KKV-k közösségi meghatározásának feltételeit nem teljesítő gazdaságokat üzemeltető termelők ne részesüljenek szubvencionált technikai támogatási szolgáltatásban.

E feltétellel e támogatásokat szubvencionált szolgáltatások formájában ítélik oda az általános növénytermesztőknek, a termelőknek termelői csoportokhoz vagy egyéb szervezetekhez történő kötelező csatlakozása nélkül.

Érintett gazdasági ágazatok: az általános növénytermesztés valamennyi ágazata (gabonafélék – rizs, olajtartalmú növények, növényi olajok, fehérjenövények – szárított hüvelyesek, szárított takarmány, textilnövények, selyemhernyó, cukor)

A felelős hatóság neve és címe:

Office National Interprofessionnel des Grandes Cultures

12, rue Henri Rol-Tanguy

F-93100 Montreuil

Honlap: www.onigc.fr (ACTUALITES oldal, AIDES NATIONALES fül)

Egyéb információk: E fellépéseket a területi önkormányzatok (regionális tanácsok, általános tanácsok) is finanszírozhatják, önállóan vagy az ONIGC általi finanszírozás kiegészítéseképpen (a közösségi szabályozásban előírt felső határig).

A támogatás száma: XA 145/07

Tagállam: Franciaország

Régió: Département de la Vendée

Támogatási rendszer megnevezése: Aides pluriannuelles en faveur de la promotion de la qualité des produits agricoles vendéens («fonds pour la promotion de la qualité»)

Jogalap: Article L.1511-5 du Code général des collectivités territoriales

Convention cadre en cours entre l'État et le département de la Vendée

A támogatási program keretében tervezett éves kiadás: 150 000 EUR/év

A támogatás maximális intenzitása: 40 % – 30 % – 25 %, a következőképpen elosztva:

A támogatás – csökkenő mértékben – négy évig tart, és a következő kiadásokat érinti:

az első évben a technikai és igazgatási kiadások 40 %-a (legfeljebb 15 000 EUR),

a második évben a forgalomba hozatallal kapcsolatos kiadások 30 %-a (legfeljebb 15 000 EUR),

a harmadik és a negyedik évben a fennmaradó kiadások 25 %-a (legfeljebb 15 000 EUR).

Mindhárom szakaszban külön támogatási kérelmet kell benyújtani.

Amennyiben egyéb közszervezetek is részt vesznek egy művelet finanszírozásában, a támogatás összegének nem szabad meghaladnia a támogatható kiadások 80 %-át (maximális támogatási arány): az általános tanács támogatását ennek megfelelően felül fogják vizsgálni.

Az alkalmazás időpontja: A Bizottság átvételi elismervényének kézhezvételétől

A támogatási rendszer időtartama: A Bizottság e tájékoztatás átvételi elismervényének kézhezvételétől számított öt év

A támogatás célkitűzése: E rendszert az 1857/2006/EK rendelet 14. cikkével összhangban hozták létre, és célja a minőségi helyi terméket előmozdítani kívánó mezőgazdasági csoportok által létrehozott új hitelesítési kezdeményezések (címkék, megfelelőségi igazolások, földrajzi jelzések nyilvántartása, eredetmegjelölések) ösztönzése. A rendszer segíti a mezőgazdasági csoportokat a minőségi termékek elismerési folyamatához vezető szükségszerű lépésekben.

A támogatásra jogosult kiadások a következők lehetnek:

szakértők vagy szolgáltatásnyújtók felkérése technikai és megvalósíthatósági tanulmányok, valamint a termék koncepciójával vagy külalakjával foglalkozó tanulmányok kivitelezéséhez, illetve piaci tanulmányok lebonyolításához a minőségi mezőgazdasági termék kifejlesztése céljából,

az eredetmegjelölés vagy a különlegességet bizonyító tanúsítvány iránti kérelem elkészítésének költségei,

a minőségbiztosítási programok, a HACCP-rendszerek vagy a környezetvédelmi audit-rendszerek bevezetésének költségei,

a minőségbiztosítási programokat vagy a HACCP-rendszereket alkalmazó személyzet betanítása,

az eredetigazoló szervezeteknek a minőségbiztosításért vagy az ezzel megfelelő rendszer igazolásáért járó díjak összege,

a kötelező minőségellenőrzés díja, amely a rendelet szerint nem a vállalatokat terheli.

Mindenképpen csak a kiválasztott projektekhez kapcsolódó költségek tartoznak a támogatható kiadások közé, kivéve a kedvezményezett csoport rendszeres tevékenységéből eredő igazgatási költségeit.

E támogatások természetben kerülnek kifizetésre, szubvencionált szolgáltatások formájában. Az 1857/2006/EK rendelet 15. cikkét figyelembe véve a kedvezményezettek nem részesülnek közvetlen kifizetésekben. Emellett hangsúly kerül arra, hogy valamennyi termelő megkülönböztetés nélkül és egyenlő feltételekkel részesülhessen a kedvezményezett csoport által felajánlott szolgáltatásokban, anélkül, hogy kötelező lenne csatlakoznia a csoporthoz.

Érintett gazdasági ágazat: Valamennyi olyan minőségi termelés az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 32. cikke értelmében, amely a vendée-i mezőgazdaságot, és kizárólag a közösségi jog szerinti KKV-at érinti.

Az illetékes hatóság neve és címe:

Conseil Général de la Vendée

Direction de l'Environnement et de l'Aménagement

Service de l'Agriculture et de la Pêche

40, rue Maréchal Foch

F-85923 La Roche sur Yon Cedex 9

Honlap: www.vendee.fr (a megye honlapja)

Oldal:

www.vendee.fr/conseil-general

Fül:

www.vendee.fr/conseil-general/guide-subventions

A támogatási intézkedéssel kapcsolatos dokumentációt azt követően helyezik el a honlapon, hogy a Bizottság visszaigazolja e tájékoztatás kézhezvételét.

Egyéb információk: —

(1) GEM: Groupements d'Employeurs Mixtes (vegyes munkaadói csoportok): minden olyan munkaadói csoport, amely éves mezőgazdasági munkaterhe legalább 40 %, és legfeljebb 70 %.

7.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 265/21

ÁLLAMI TÁMOGATÁS – BELGIUM

Állami támogatás C 35/07 (ex N 256/07) – A Volvo Cars Gent (Belgium) számára nyújtott képzési támogatás tárgyában

Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdésének megfelelően

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 265/14)

A Bizottság 2007. szeptember 12-i levelében, amelynek hiteles nyelvű másolata megtalálható ezen összefoglalót követően, értesítette Belgiumot azon határozatáról, hogy a fent említett támogatáshoz kapcsolódó képzési támogatással kapcsolatban megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

Az érdekelt felek a Bizottság által indított eljárás tárgyát képező képzési támogatásra vonatkozó észrevételeiket az ezen összefoglaló és az azt követő levél közzétételét követő egy hónapon belül nyújthatják be a következő címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

State Aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala)

B-1049 Brussels (Brüsszel)

Fax: (32-2) 296 12 42

Ezeket az észrevételeket közlik Belgiummal. Az észrevételeket benyújtó érdekelt felek írásban, kérésüket megindokolva kérhetik személyazonosságuk bizalmas kezelését.

AZ ÖSSZEFOGLALÁS SZÖVEGE

ELJÁRÁS

A Volvo Cars Gent számára nyújtandó tervezett képzési támogatásról a 2007. május 4-én kelt levélben értesítették a Bizottságot. 2007. május 31-én a Bizottság megbeszélést tartott a belga hatóságokkal, amelyek ezt követően 2007. július 6-án további információkat nyújtottak be.

LEÍRÁS

A támogatás kedvezményezettje a Volvo Cars Gent lenne, amely a Ford Motor vállalat részét képezi. A vállalat jelenleg 5 000 alkalmazottat foglalkoztat. A támogatott képzési program 2006 szeptemberétől 2009 szeptemberéig tart, és egy új termelési platform – az európai EUCD-platform – bevezetésével kapcsolatos, amely a Ford Motor vállalaton belül a közepes méretű járművekre vonatkozó szabvány. Mindez 26,3 millió EUR összeget kitevő, tárgyi eszközökbe történő beruházást jelent majd. E platformnak köszönhetően az üzem nem csupán Volvo-modellek, hanem Ford és Jaguar márkájú modellek gyártására is képes lesz majd. A Belgium által bejelentett támogatható költségek 19 millió EUR összeget tesznek ki. Mivel Gent nem támogatott terület, a maximális támogatási intenzitás általános képzés esetén 50 %, szakosított képzés esetén pedig 25 %. A Flamand régiónak (Vlaams Gewest) 6 018 558,91 EUR összegű támogatást kell nyújtania.

ÉRTÉKELÉS

A Bizottságnak e szakaszban kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a támogatási intézkedést a közös piaccal összeegyeztethetőnek lehet-e tekinteni az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint, a következők miatt: kétségesnek tűnik, hogy a kedvezményezettnek szüksége van-e a támogatásra ahhoz, hogy az érintett képzési tevékenységet elvégezze. Úgy tűnik, a képzési támogatás nem ösztönzi a vállalatot arra, hogy „további” képzési tevékenységeket folytasson azon képzési tevékenységeken kívül, amelyeket a piaci erők alapján egyébként is folytatnának. Közelebbről, az új termelési platform bevezetése szokásos gyakorlat, amely a rugalmasság és a termelékenység növeléséhez, és ezáltal a versenyképesség fenntartásához szükséges. Az új platform hatékony működtetése érdekében képzést kell nyújtani az alkalmazottak részére a bevezetendő új technikákról és munkamódszerekről. Az új gyártósor bevezetéséhez kapcsolódó képzési költségek ezért rendszerint pusztán a piaci ösztönzés okán merülnek fel a gépkocsigyártók esetében. Következésképpen úgy tűnik, hogy a támogatás a rendszerint a vállalat által viselt működési költségeket fedezné, így torzító jellegű működési támogatásnak minősül.

KÖVETKEZTETÉS

A fentiekben ismertetett kétségekre tekintettel a Bizottság úgy határozott, hogy megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

A LEVÉL SZÖVEGE

„Par la présente, la Commission a l'honneur d'informer la Belgique qu'après avoir examiné les informations fournies par vos autorités sur la mesure citée en objet, elle a décidé d'ouvrir la procédure prévue à l'article 88, paragraphe 2, du traité CE.

PROCÉDURE

(1)

Le projet d'aide à la formation en faveur de l'usine de montage d'automobiles Volvo à Gand (Volvo Cars Gent, ci-après dénommée “VCG”) a été notifié à la Commission par lettre datée du 4 mai 2007, enregistrée le même jour. Sur proposition des autorités belges, une réunion s'est tenue le 31 mai 2007 avec les services de la Commission. Après cette réunion, les autorités belges ont fourni des informations supplémentaires par lettre du 6 juillet 2007, enregistrée le même jour.

DESCRIPTION DU PROJET

(2)

Le bénéficiaire de l'aide serait VCG. Cette société qui, depuis 1999, fait partie de la Ford Motor Company (ci-après dénommée “FMC”) emploie 5 000 personnes. Le programme de formation soutenu s'étale sur une période comprise entre septembre 2006 et septembre 2009 et est lié à la mise en place d'une nouvelle plate-forme de production — la plate-forme européenne EUCD — qui, au sein de la FMC, est la norme pour la production des véhicules de taille moyenne (segments C et D du marché de l'automobile). L'introduction de cette nouvelle plate-forme représentera un investissement corporel de 26,3 millions EUR. Elle permettra à l'usine de produire non seulement des modèles Volvo, mais aussi des modèles de marque Ford et Jaguar. Selon la notification, cette amélioration de la flexibilité de l'usine contribuera à ancrer les activités de Ford à Gand et à y maintenir l'emploi.

(3)

La notification fait état de coûts de formation tournant aux alentours de 37 millions EUR. Le règlement (CE) no 68/2001 de la Commission du 12 janvier 2001 concernant l'application des articles 87 et 88 du traité CE aux aides à la formation (1) [ci-après dénommé “règlement (CE) no 68/2001”] limitant la partie admissible des coûts de personnel des participants au projet de formation à un montant égal au total des autres coûts admissibles, les coûts admissibles notifiés par la Belgique sont limités à 19 millions EUR. Gand se situant dans une région non assistée, l'intensité maximale de l'aide est de 50 % pour la formation générale et de 25 % pour la formation spécifique. L'aide, d'un montant de 6 018 558,91 EUR, doit être accordée sous la forme d'une aide “ad hoc” par la région flamande (Vlaamse Gewest).

(4)

Dans la notification, le programme de formation est divisé en cinq modules, dont les deux derniers sont de faible ampleur:

—

Module 1: renforcement de la main d'œuvre (coûts admissibles d'un montant de 4,3 millions EUR, dont 3,1 millions EUR pour la formation générale (2) et 1,2 million EUR pour la formation spécifique, et aide d'un montant de 1,8 million EUR). Ce module vise à doter les travailleurs de VCG de connaissances techniques de base suffisantes. Les matières traitées sont, notamment, la pneumatique, la robotique, la logique de commande programmable, l'électricité et l'électronique, la gestion des coûts, les aptitudes sociales, les techniques de gestion, la carrosserie, la peinture et les logiciels spécifiques à l'industrie automobile.

—

Module 2: formation technique et technologique: volet théorique (coûts admissibles d'un montant d'1,7 million EUR — formation entièrement générale — et aide d'un montant de 0,85 million EUR). Ce module a pour but d'approfondir les connaissances et les compétences des travailleurs dans certains domaines de la technique et de la technologie mis en œuvre dans la plate-forme. Les matières abordées sont essentiellement la robotique et les robots de production, la logique de commande programmable et les techniques de mesure par caméras.

—

Module 3: formation à la mise en œuvre: volet pratique (coûts admissibles d'un montant de 12,9 millions EUR — formation entièrement spécifique — et aide d'un montant de 3,2 millions EUR). Le but de ce module est d'apprendre comment appliquer les connaissances théoriques à l'environnement de travail spécifique et à la situation de production des travailleurs. L'objectif est de maximiser les compétences dont les travailleurs doivent faire preuve pour exploiter pleinement le potentiel de la plate-forme EUCD.

—

Module 4: changements à apporter dans la gestion et les comportements pour maximiser le programme de formation et le passage à l'EUCD en général (coûts admissibles de 0,2 million EUR, formation entièrement générale, et aide d'un montant de 0,1 million EUR). Ce module est constitué d'une formation à la gestion.

—	Module 5: formation ANDON/DAISSY (coûts admissibles de 0,02 million EUR, formation entièrement générale, et aide d'un montant de 0,01 million EUR). Ce module de la formation a trait au contrôle de la qualité.

(5)

Dans la notification, la Belgique indique à plusieurs reprises que la formation va au-delà des besoins immédiats de l'entreprise. Dans leur lettre du 6 juillet 2007, les autorités belges précisent que les modules 1 et 4 du programme de formation seraient de toute manière réalisés par VCG, même en l'absence d'aide. En revanche, les modules 2, 3 et 5 sont des formations supplémentaires rendues possibles par l'aide.

APPRÉCIATION DE L'AIDE

Existence d'une aide

(6)

À ce stade, la Commission estime que la mesure en cause constitue une aide d'État au sens de l'article 87, paragraphe 1, du traité CE: elle est attribuée sous la forme d'une subvention du gouvernement flamand et est donc financée par des ressources d'État. La mesure est sélective puisqu'elle ne concerne que VCG et est susceptible de fausser la concurrence au sein de la Communauté puisqu'en la déchargeant d'une part importante du coût de la formation, elle confèrera à VCG, qui fait partie de la FMC, un avantage par rapport à ses concurrents qui, pour leur part, ne bénéficient pas de l'aide (3). Enfin, le marché des véhicules à moteur se caractérise par des échanges intensifs entre les États membres (4). Compte tenu de ce qui précède, la Commission est parvenue à la conclusion que la mesure notifiée constitue une aide d'État. La Belgique ne conteste pas cette conclusion.

Base juridique de l'appréciation

(7)	La Belgique demande que l'aide soit approuvée sur la base du règlement (CE) no 68/2001. L'aide est en effet liée à un programme de formation.

(8)

Conformément à l'article 5 du règlement (CE) no 68/2001, si le montant de l'aide accordée à une même entreprise pour un projet individuel de formation est supérieur à 1 million EUR, l'aide n'est pas exemptée de l'obligation de notification prévue à l'article 88, paragraphe 3, du traité. La Commission note qu'en l'espèce, l'aide prévue s'élève à 6,02 millions EUR, qu'elle est destinée à une seule entreprise et que le projet de formation est un projet individuel. Elle considère donc que l'obligation de notification s'applique et qu'elle a été respectée par la Belgique.

(9)	Le considérant 16 du règlement (CE) no 68/2001 explique pourquoi ce type d'aide ne peut être automatiquement exempté: “Les aides d'un montant élevé doivent continuer à être évaluées individuellement par la Commission avant d'être attribuées”.

(10)

N'étant pas exemptée en vertu du règlement (CE) no 68/2001, la mesure doit être appréciée directement sur la base de l'article 87, paragraphe 3, point c), lequel dispose que “les aides destinées à faciliter le développement de certaines activités ou de certaines régions économiques, quand elles n'altèrent pas les conditions des échanges dans une mesure contraire à l'intérêt commun” peuvent être considérées comme compatibles avec le marché commun. Lorsqu'elle apprécie une aide individuelle à la formation qui, en raison de son montant, ne bénéficie pas de l'exemption prévue par le règlement (CE) no 68/2001 et doit donc être évaluée directement sur la base de l'article 87, paragraphe 3, point c), la Commission applique néanmoins, par analogie, les mêmes principes directeurs que ceux qui figurent dans ledit règlement. Cela se traduit notamment par une vérification du respect des autres conditions formelles d'exemption qui y sont énoncées, même si la Commission n'est pas tenue de se borner à vérifier le respect de ces conditions.

Compatibilité avec le marché commun

(11)

La Commission considère à ce stade que le projet notifié satisfait aux conditions formelles d'exemption prévues à l'article 4 du règlement (CE) no 68/2001. Premièrement, les coûts admissibles notifiés semblent conformes à l'article 4, paragraphe 7, du règlement. En particulier, les frais de personnel des participants à la formation qui sont couverts par l'aide semblent avoir été limités au montant total des autres coûts admissibles. Deuxièmement, conformément aux paragraphes 2 et 3 de l'article susmentionné, l'intensité de l'aide a été limitée à 25 % pour la formation spécifique et à 50 % pour la formation générale. VCG est en effet une grande entreprise située dans une région non assistée et la formation ne s'adresse pas à des travailleurs défavorisés.

(12)

Néanmoins, au vu des informations disponibles, la Commission doute que la mesure puisse être jugée compatible avec le marché commun en application de l'article 87, paragraphe 3, point c), du traité CE. Il semble en effet peu probable que l'aide soit nécessaire pour que le bénéficiaire puisse entreprendre les activités de formation en question.

(13)

La Commission note que la nécessité de l'aide est un critère de compatibilité général. En effet, une aide qui ne se traduit pas par la réalisation d'activités supplémentaires par le bénéficiaire ne saurait être considérée comme ayant un effet favorable. Elle est alors considérée comme ayant pour seul effet de fausser la concurrence et ne peut par conséquent être autorisée. S'agissant de la compatibilité au titre de l'article 87, paragraphe 3, point c), du traité CE, l'aide ne “facilite” pas le développement d'activités économiques dès lors que l'entreprise aurait de toute façon, notamment en l'absence d'aide, entrepris les activités subventionnées.

(14)

Dans le contexte de l'aide à la formation, le considérant 10 du règlement (CE) no 68/2001 dispose que “la formation a généralement des effets externes positifs pour la société dans son ensemble, dans la mesure où elle augmente le vivier de travailleurs qualifiés dans lequel d'autres entreprises peuvent puiser, où elle améliore la compétitivité de l'industrie communautaire et où elle joue un rôle important dans les stratégies pour l'emploi. Étant donné que les entreprises de la Communauté sous-investissent généralement dans la formation de leurs travailleurs, les aides d'État pourraient contribuer à corriger cette imperfection du marché et peuvent donc être considérées, sous certaines conditions, comme compatibles avec le marché commun et, par conséquent, être exemptées de l'obligation de notification préalable”. Le considérant 11 ajoute qu'il convient de veiller à ce que “les aides d'État soient limitées au minimum nécessaire pour réaliser l'objectif communautaire que les forces du marché ne permettraient pas, à elles seules, d'atteindre […]”.

(15)

À cet égard, l'imperfection du marché reconnue par le règlement (CE) no 68/2001 est que les entreprises “sous-investissent dans la formation de leurs travailleurs” par rapport à ce qui serait optimal pour le bien-être général de la Communauté. En effet, lorsqu'elle prévoit de nouvelles activités de formation, une entreprise compare généralement le coût de ces activités aux bénéfices qu'elle peut en retirer (tels qu'une hausse de la productivité ou la capacité de produire de nouveaux produits). Il est rare qu'elle tienne compte des bénéfices pour la société dans son ensemble, qu'elle ne peut obtenir pour elle-même. Elle examinera également les solutions de rechange (moins onéreuses) à la formation, telles que le recrutement d'une main-d'œuvre déjà qualifiée (éventuellement au détriment des salariés en place). C'est pourquoi l'aide à la formation remédie effectivement dans certains cas à une imperfection spécifique du marché. Dans ces circonstances, l'aide est “nécessaire pour réaliser l'objectif communautaire que les forces du marché ne permettraient pas, à elles seules, d'atteindre”.

(16)

S'agissant du programme de formation prévu par VCG, on peut douter de l'effet incitatif de l'aide notifiée par la Belgique. En effet, une fois qu'elle a pris la décision de mettre la plate-forme EUCD en place, VCG doit nécessairement engager des frais de formation pour mettre cette décision commerciale en œuvre. La Commission note que, dans l'industrie automobile, la mise en place d'une nouvelle plate-forme est une pratique régulière, nécessaire pour accroître la flexibilité et la productivité et maintenir ainsi la compétitivité. Pour exploiter efficacement une nouvelle plate-forme, la main d'œuvre doit être formée aux nouvelles techniques et méthodes de travail à adopter. Les frais de formation associés à la mise en place d'une nouvelle ligne de production sont donc généralement supportés par les constructeurs automobiles sur la seule base de l'incitation commerciale. Par conséquent, la Commission estime à ce stade qu'il est hautement probable que VCG aurait, de toute façon, et notamment en l'absence d'aide, entrepris les activités de formation en question (5). Ce comportement semble aussi être celui de la plupart des concurrents du secteur.

(17)

L'aide à la formation ne semble donc pas nécessaire dans ce contexte. Elle n'encourage pas l'entreprise à entreprendre des activités de formation “supplémentaires”, en plus de celles qui auraient de toute façon été réalisées sur la base des forces du marché. Elle semble couvrir des dépenses de fonctionnement normalement supportées par l'entreprise et constituer de ce fait une aide au fonctionnement qui fausse la concurrence. À ce propos, la Commission a observé ces dernières années que les grands constructeurs automobiles présents dans l'UE mettent régulièrement plusieurs usines implantées dans une zone géographique donnée, généralement en Europe, en concurrence pour la production d'un modèle donné. En réduisant les coûts de production de VCG, l'aide pourrait potentiellement aider l'entreprise à obtenir la production d'un modèle donné au détriment d'autres sites de production européens de la FMC.

Arguments avancés par la Belgique au sujet de la nécessité de l'aide

(18)

En réponse aux questions sur la nécessité de l'aide soulevées par les services de la Commission lors de la réunion avec les autorités belges du 31 mai 2007, ces dernières ont indiqué, dans leur lettre du 6 juillet, que les modules 1 et 4 du programme de formation soutenu seraient de toute façon réalisés par VCG, même en l'absence d'aide, contrairement aux modules 2, 3 et 5.

(19)	À ce stade, la Commission doute que les coûts afférents aux modules 1 et 4 puissent prétendre au bénéfice de l'aide, la Belgique elle-même reconnaissant que cette dernière n'est pas nécessaire.

(20)

De plus, à ce stade, la Commission émet des doutes quant au fait que les modules 2, 3 et 5 du programme ne seraient pas réalisés en l'absence d'aide. Elle note en effet que les modules 2 et 5 sont des formations générales permettant aux travailleurs d'acquérir des connaissances théoriques qui semblent nécessaires à l'exploitation efficace d'une plate-forme de production automobile. Le module 3 consiste en une formation spécifique, à savoir l'application des connaissances acquises à l'environnement de travail spécifique et à la situation de production des travailleurs. Ces trois modules du programme semblent nécessaires pour exploiter efficacement la plate-forme de production. Jusqu'ici, les autorités belges n'ont fourni aucun élément de preuve attestant qu'en l'absence d'aide, VCG ne réaliserait pas ces modules de formation selon les modalités notifiées (même ampleur, même portée ou même budget). Dès lors, à ce stade, la Commission considère qu'ils semblent devoir être réalisés sur la base des seules forces du marché.

(21)

S'agissant de la nécessité de l'aide, les autorités belges font également valoir qu'un pourcentage élevé de travailleurs quittent l'entreprise chaque année. En 2005 et 2006, il en a été ainsi pour respectivement 376 et 399 personnes. La Commission a déjà admis dans une affaire antérieure (6) que le fait qu'une entreprise s'attende à voir partir rapidement une forte proportion de la main d'œuvre qu'elle prévoit de former et à ne tirer de ce fait qu'un profit limité de la formation peut la dissuader d'engager des frais de formation importants en faveur des travailleurs en question. En l'espèce, elle ne considère pas que la rotation du personnel de VCG, qui est de 8 %, soit suffisante pour exercer pareil effet dissuasif. La Belgique n'ayant pas communiqué de données plus détaillées, la Commission ne peut, à ce stade, vérifier si, pour certains postes ou types de qualifications, la rotation est si élevée par rapport aux coûts de formation qu'elle dissuade l'entreprise d'engager de tels coûts.

(22)

En ce qui concerne la nécessité de l'aide, les autorités belges insistent sur le fait que les matières enseignées dans le cadre du programme de formation ne le sont pas suffisamment dans le système éducatif flamand et qu'il y a donc pénurie sur le marché de l'emploi (fonctions dites critiques). À ce stade, la Commission ne comprend pas en quoi cet argument pourrait contribuer à prouver que VCG n'aurait pas entrepris ce programme de formation en l'absence d'aide.

(23)

En conclusion, après une première analyse de l'affaire, la Commission doute que le programme de formation aille au-delà de ce que VCG entreprendrait sur la base des seules forces du marché. Elle craint dès lors que l'aide ne soit pas nécessaire et ne constitue simplement une aide au fonctionnement en faveur de l'entreprise.

DÉCISION

(24)

Compte tenu des considérations qui précèdent, la Commission a décidé d'engager la procédure prévue à l'article 88, paragraphe 2, du traité CE et enjoint à la Belgique de lui fournir, dans un délai d'un mois à compter de la réception de la présente, tous les documents, informations et données nécessaires pour apprécier la compatibilité de l'aide. Elle invite la Belgique à transmettre immédiatement copie de la présente au bénéficiaire potentiel de l'aide.

(25)	La Commission tient à rappeler à la Belgique l'effet suspensif de l'article 88, paragraphe 3, du traité CE, et se réfère à l'article 14 du règlement (CE) no 659/1999 du Conseil, qui dispose que toute aide illégale pourra faire l'objet d'une récupération auprès de son bénéficiaire.

(26)

Par la présente, la Commission avise la Belgique qu'elle informera les parties intéressées par la publication de la présente lettre et d'un résumé de celle-ci au Journal officiel de l'Union européenne. Elle informera également les parties intéressées dans les pays de l'AELE signataires de l'accord EEE par la publication d'une communication dans le supplément EEE du Journal officiel, de même que l'Autorité de surveillance AELE, à qui elle enverra une copie de la présente. Toutes les parties intéressées susmentionnées seront invitées à présenter leurs observations dans un délai d'un mois à compter de la date de publication.”

„Hierbij stelt de Commissie België ervan in kennis dat zij, na onderzoek van de door uw autoriteiten met betrekking tot de bovengenoemde steunmaatregel verstrekte inlichtingen, heeft besloten de procedure van artikel 88, lid 2, van het EG-Verdrag in te leiden.

PROCEDURE

(1)

De voorgenomen opleidingssteun voor de assemblagefabriek van Volvo in Gent (Volvo Cars Gent, hierna „VCG” genoemd) is bij de Commissie aangemeld bij brief van 4 mei 2007, die op dezelfde dag is geregistreerd. Op 31 mei 2007 is, op voorstel van de Belgische autoriteiten, een bijeenkomst gehouden met de diensten van de Commissie. Volgend op deze bijeenkomst hebben de Belgische autoriteiten aanvullende informatie overgelegd bij brief van 6 juli 2007, die op dezelfde dag is geregistreerd.

BESCHRIJVING VAN HET PROJECT

(2)

De begunstigde van de steun is VCG. Sinds 1999 maakt het bedrijf deel uit van de Ford Motor Company (hierna „FMC” genoemd). Het bedrijf heeft 5 000 werknemers. Het gesteunde opleidingsprogramma bestrijkt de periode van september 2006 tot en met september 2009 en houdt verband met de invoering van een nieuw productieplatform — het Europese EUCD-platform — dat binnen FMC de standaard is voor middelgrote voertuigen (segmenten C en D van de automarkt). Dit zal een investering in materieel vergen van 26,3 miljoen EUR. Dankzij dit platform zal de fabriek niet alleen Volvo-modellen kunnen produceren, maar ook modellen van de merken Ford en Jaguar. Volgens de aanmelding zal deze grotere flexibiliteit van de fabriek bijdragen tot de verankering van de activiteiten van Ford in Gent en tot het behoud van werkgelegenheid.

(3)

De opleidingskosten bedragen volgens de aanmelding 37 miljoen EUR. Verordening (EG) nr. 68/2001 van de Commissie betreffende de toepassing van de artikelen 87 en 88 van het EG-Verdrag op opleidingssteun (7) bepaalt dat de personeelskosten van degenen die de opleiding volgen, beperkt moeten blijven tot een bedrag dat overeenkomt met het totaal van de overige subsidiabele kosten. Bijgevolg blijven de subsidiabele kosten die door België zijn aangemeld, tot 19 miljoen EUR beperkt. Aangezien Gent geen steungebied is, bedraagt de maximale steunintensiteit 50 % voor algemene en 25 % voor specifieke opleidingen. Het steunbedrag van 6 018 558,91 EUR wordt toegekend in de vorm van ad-hocsteun van het Vlaams Gewest.

(4)

In de aanmelding wordt het opleidingsprogramma onderverdeeld in vijf onderdelen, waarvan de twee laatste een beperkte omvang hebben:

—

Onderdeel 1: versterking van de werknemers (4,3 miljoen EUR subsidiabele kosten — 3,1 miljoen EUR voor algemene opleiding (8) en 1,2 miljoen EUR voor specifieke opleiding — en 1,8 miljoen EUR steun). Doel van dit onderdeel is ervoor te zorgen dat werknemers van VCG over voldoende technische basiskennis beschikken. De onderwerpen die in de cursussen aan bod komen, zijn met name pneumatiek, robotica, PLC (Programmable Logic Control), elektriciteit en elektronica, kostenmanagement, sociale vaardigheden, managementtechnieken, carrosserie, verven, en specifieke softwareprogramma's van de automobielindustrie.

—

Onderdeel 2: technische en technologische opleiding: theoretisch onderdeel (1,7 miljoen EUR subsidiabele kosten — in hun geheel voor algemene opleiding — en 0,85 miljoen EUR steun). Doel van dit onderdeel is de verdieping van de kennis en vaardigheden van de werknemers op bepaalde technische en technologische gebieden die in het platform worden gebruikt. De hieronder vallende onderwerpen zijn met name robotica en productierobots, PLC, en camera's voor metingen.

—

Onderdeel 3: implementatietraining: praktisch onderdeel (12,9 miljoen EUR subsidiabele kosten — in hun geheel voor specifieke opleiding — en 3,2 miljoen EUR steun). Doel van dit onderdeel is de theoretische kennis te leren toepassen in de specifieke werkomgeving en productiesituatie van de werknemers. De doelstelling is de vaardigheden van de werknemers te maximaliseren die nodig zijn om het volledige potentieel van het EUCD-platform te benutten.

—	Onderdeel 4: noodzakelijke veranderingen van management en attitudes om het opleidingsprogramma en de EUCD-upgrade in het algemeen te maximaliseren (0,2 miljoen EUR subsidiabele kosten — in hun geheel voor algemene opleiding — en 0,1 miljoen EUR steun). Dit onderdeel bestaat uit managementtraining.

—	Onderdeel 5: ANDON/DAISSY-opleiding (0,02 miljoen EUR subsidiabele kosten — in hun geheel voor algemene opleiding — en 0,01 miljoen EUR steun). Dit betreft opleiding met betrekking tot kwaliteitscontrole.

(5)

In de aanmelding geeft België herhaaldelijk aan dat de opleiding niet verder gaat dan de onmiddellijke behoeften van het bedrijf. Meer bepaald geven de Belgische autoriteiten in hun brief van 6 juli 2007 aan dat de onderdelen 1 en 4 van het opleidingsprogramma in elk geval door VCG ten uitvoer zouden worden gebracht, ook zonder de steun. Daarentegen betreffen de onderdelen 2, 3 en 5 aanvullende opleiding die mogelijk is dankzij de steun.

BEOORDELING VAN DE STEUNMAATREGEL

De vraag of er sprake is van steun

(6)

In dit stadium van de procedure is de Commissie van oordeel dat de maatregel staatssteun vormt in de zin van artikel 87, lid 1, van het EG-Verdrag: de steun wordt verleend in de vorm van een subsidie van de Vlaamse regering en wordt derhalve met staatsmiddelen bekostigd. De maatregel is selectief want hij geldt alleen voor VCG. De maatregel dreigt de mededinging binnen de Gemeenschap te verstoren, aangezien VCG, onderdeel van FMC, een aanzienlijk deel van de opleidingskosten niet hoeft te betalen, waardoor het begunstigd wordt ten opzichte van andere concurrenten die geen steun ontvangen (9). Ten slotte, de markt voor motorvoertuigen wordt gekenmerkt door intensief handelsverkeer tussen de lidstaten (10). In het licht van het bovenstaande is de bevinding van de Commissie dat de aangemelde maatregel staatssteun vormt. België betwist die conclusie niet.

Rechtsgrond voor de beoordeling

(7)	België verzoekt om goedkeuring van de steun op grond van Verordening (EG) nr. 68/2001 van de Commissie. De steun heeft inderdaad betrekking op een opleidingsprogramma.

(8)

Volgens artikel 5 van Verordening (EG) nr. 68/2001 is opleidingssteun niet automatisch vrijgesteld van de aanmeldingsverplichting van artikel 88, lid 3, van het EG-Verdrag wanneer het bedrag dat voor één opleidingsproject aan één onderneming wordt verleend meer dan 1 miljoen EUR bedraagt. De Commissie merkt op dat de voorgenomen steun in deze zaak 6,02 miljoen EUR bedraagt, dat de steun aan één onderneming wordt uitgekeerd en dat het opleidingsproject één enkel project vormt. De Commissie is dan ook van mening dat de aanmeldingsverplichting van toepassing is op de voorgenomen steunmaatregel, en dat België aan deze verplichting heeft voldaan.

(9)

Overeenkomstig overweging 16 bij Verordening (EG) nr. 68/2001 kan dergelijk type steun niet automatisch worden vrijgesteld: „Er dient te worden bepaald dat, wanneer met steunmaatregelen aanzienlijke bedragen gemoeid zijn, deze maatregelen door de Commissie individueel moeten worden beoordeeld alvorens zij ten uitvoer worden gelegd”.

(10)

Aangezien de maatregel niet op grond van Verordening (EG) nr. 68/2001 is vrijgesteld, moet deze direct worden beoordeeld op grond van artikel 87, lid 3, onder c), van het EG-Verdrag, waarin bepaald is dat „steunmaatregelen om de ontwikkeling van bepaalde vormen van economische bedrijvigheid of van bepaalde regionale economieën te vergemakkelijken, mits de voorwaarden waaronder het handelsverkeer plaatsvindt daardoor niet zodanig worden veranderd dat het gemeenschappelijk belang wordt geschaad”, als verenigbaar met de gemeenschappelijke markt kunnen worden beschouwd. Bij de beoordeling van een individuele maatregel voor opleidingssteun die door zijn omvang niet in aanmerking komt voor de in Verordening (EG) nr. 68/2001 vastgestelde vrijstelling — en derhalve individueel moet worden beoordeeld op grond van artikel 87, lid 3, onder c), van het EG-Verdrag — hanteert de Commissie, naar analogie, toch hetzelfde leidbeginsel als in Verordening (EG) nr. 68/2001. Dit betekent met name dat de verenigbaarheid met de andere vrijstellingscriteria van Verordening (EG) nr. 68/2001 wordt geverifieerd. De Commissie hoeft zich echter niet enkel te beperken tot het verifiëren van de inachtneming van deze criteria.

Verenigbaarheid met de gemeenschappelijke markt

(11)

De Commissie is in dit stadium van oordeel dat het aangemelde project voldoet aan de formele vrijstellingscriteria van artikel 4 van Verordening (EG) nr. 68/2001. Ten eerste beantwoorden de aangemelde subsidiabele kosten aan punt 7 van artikel 4 van Verordening (EG) nr. 68/2001. Zo blijven met name de onder de steun vallende personeelskosten van degenen die de opleiding volgen, beperkt tot het totaal van de overige subsidiabele kosten. Ten tweede blijft, overeenkomstig de punten 2 en 3 van bovengenoemd artikel, de steunintensiteit beperkt tot 25 % voor specifieke opleiding en 50 % voor algemene opleiding. VCG is wel een grote onderneming die buiten een steungebied is gevestigd, en de opleiding wordt niet aan kwetsbare werknemers gegeven.

(12)

Maar op basis van de beschikbare informatie betwijfelt de Commissie of de maatregel verenigbaar is met de gemeenschappelijke markt overeenkomstig artikel 87, lid 3, onder c), van het EG-Verdrag. Het is immers twijfelachtig of de steun noodzakelijk is voor de begunstigde om de desbetreffende opleidingsactiviteiten uit te voeren.

(13)

De Commissie wijst erop dat de noodzaak van de steun een algemeen criterium voor het beoordelen van de verenigbaarheid is. Wanneer de steun er niet toe leidt dat de begunstigde aanvullende activiteiten onderneemt, kan namelijk niet worden gesteld dat de steun een positief effect heeft. De steun heeft dan alleen een concurrentieverstorend effect en kan niet worden toegestaan. Wat de verenigbaarheid met artikel 87, lid 3, onder c), van het EG-Verdrag betreft, kan niet worden gesteld dat de steun de ontwikkeling van bepaalde vormen van economische bedrijvigheid „vergemakkelijkt” als de onderneming de gesteunde activiteiten ook zonder steun zou hebben uitgevoerd.

(14)

Met betrekking tot opleidingssteun is in overweging 10 bij Verordening (EG) nr. 68/2001 het volgende bepaald: „Opleiding heeft over het algemeen positieve externe effecten voor de samenleving als geheel, omdat zij het aanbod van geschoolde arbeidskrachten waaruit andere ondernemingen kunnen putten verhoogt, het concurrentievermogen van de communautaire industrie verbetert en een belangrijke rol in de werkgelegenheidsstrategie speelt. Gelet op het feit dat de ondernemingen in de Gemeenschap over het algemeen te weinig in de opleiding van hun werknemers investeren, kan staatssteun helpen deze onvolkomenheid van de markt te corrigeren, zodat dergelijke steun onder bepaalde voorwaarden als met de gemeenschappelijke markt verenigbaar kan worden beschouwd en bijgevolg van voorafgaande aanmelding kan worden vrijgesteld”. In overweging 11 is verder bepaald dat de steun „beperkt blijft tot wat strikt noodzakelijk is voor het bereiken van de, door de marktkrachten alleen niet verwezenlijkbare, doelstelling van de Gemeenschap […]”.

(15)

In het licht hiervan bestaat het door Verordening (EG) nr. 68/2001 onderkende marktfalen erin dat ondernemingen „te weinig in de opleiding van hun werknemers investeren”, vergeleken met wat optimaal zou zijn voor de welvaart van de Gemeenschap als geheel. Bij het plannen van nieuwe opleidingsactiviteiten zal een onderneming gewoonlijk de kosten van die activiteiten afwegen tegen de voordelen die ze daaruit kan halen (zoals een toename van de productiviteit of de mogelijkheid om nieuwe producten te fabriceren). De onderneming zal meestal geen rekening houden met de baten voor de samenleving als geheel, omdat ze daar zelf geen direct voordeel van ondervindt. De onderneming zal ook nagaan of er (goedkopere) alternatieven voor opleiding bestaan, zoals het inhuren van geschoold personeel (eventueel ten koste van bestaande werknemers). Opleidingssteun kan dus een oplossing vormen in specifieke gevallen waarin de markt faalt. In die omstandigheden is steun „noodzakelijk […] voor het bereiken van de, door de marktkrachten alleen niet verwezenlijkbare, doelstelling van de Gemeenschap”.

(16)

Ten aanzien van het door VCG geplande opleidingsprogramma moet het stimulerende effect van de door België aangemelde steun worden betwijfeld. Sterker nog, als VCG eenmaal besloten heeft het EUCD-platform in te voeren, zijn de opleidingsuitgaven noodzakelijk om dit zakelijke besluit uit te voeren. De Commissie merkt op dat de invoering van een nieuw platform in de automobielindustrie een regelmatig terugkerend fenomeen is, noodzakelijk om de flexibiliteit en productiviteit te verhogen en zo concurrerend te blijven. Om een nieuw platform efficiënt te benutten, moeten de werknemers worden opgeleid in de nieuwe technieken en werkmethoden die moeten worden toegepast. Normaal gesproken volstaat de marktwerking om autofabrikanten ertoe te brengen de kosten voor de introductie van een nieuwe productielijn zelf te dragen. Bijgevolg is de Commissie in dit stadium van mening dat VCG de opleidingsactiviteiten in kwestie zeer waarschijnlijk ook zonder steun zou ondernemen (11). De meeste concurrenten in deze sector lijken zich ook in die zin te gedragen.

(17)

De opleidingssteun lijkt in deze context dan ook niet noodzakelijk. De steun zet de onderneming er niet toe aan andere „aanvullende” opleidingsactiviteiten te ondernemen dan die welke op basis van de marktwerking zouden worden uitgevoerd. De steun lijkt operationele kosten te dekken die doorgaans door de onderneming worden gedragen, en bijgevolg verstorende exploitatiesteun te vormen. In dit verband heeft de Commissie de afgelopen jaren gemerkt dat grote, in de EU actieve automobielproducenten regelmatig verschillende fabrieken die in dezelfde geografische zone, in het algemeen Europa, liggen, met elkaar laten concurreren voordat zij besluiten de productie van een bepaald model aan één van hen toe te wijzen. Doordat de steun de productiekosten van VCG vermindert, helpt deze VCG mogelijk succesvol te dingen naar de productie van een model, ten nadele van andere Europese productievestigingen van FMC.

Door België aangevoerde argumenten met betrekking tot de noodzaak van de steun

(18)

In antwoord op de vragen van de diensten van de Commissie over de noodzaak van de steun tijdens de bijeenkomst met de Belgische autoriteiten op 31 mei 2007, wezen deze laatsten er in hun brief van 6 juli op dat de onderdelen 1 en 4 van het gesteunde opleidingsprogramma ook zonder steun zouden worden uitgevoerd door VCG, dit in tegenstelling tot de onderdelen 2, 3 en 5, die zonder de steun niet zouden worden uitgevoerd.

(19)	In dit stadium betwijfelt de Commissie of de kosten in verband met de onderdelen 1 en 4 geldige subsidiabele kosten zijn die mogen worden gesteund, gezien het feit dat België zelf erkent dat de steun niet noodzakelijk is.

(20)

Voorts betwijfelt de Commissie in dit stadium of de onderdelen 2, 3 en 5 van het programma niet plaats zouden vinden zonder de steun. De Commissie merkt op dat de onderdelen 2 en 5 algemene opleidingscursussen zijn die de werknemers theoretische kennis bijbrengen die noodzakelijk lijkt om een productieplatform voor auto's efficiënt te gebruiken. Onderdeel 3 omvat specifieke opleiding, met name implementatie van verworven kennis in de specifieke werkomgeving en productiesituatie van de werknemers. Deze drie onderdelen van het opleidingsprogramma lijken noodzakelijk om het productieplatform efficiënt te kunnen benutten. Tot dusver hebben de Belgische autoriteiten echter geen bewijzen overgelegd dat VCG deze onderdelen zonder de steun niet in dezelfde mate (wat betreft omvang, reikwijdte en budget) zou uitvoeren als in de aanmelding. De Commissie is derhalve in dit stadium van mening dat het erop lijkt dat zij op basis van de marktwerking alleen zouden worden uitgevoerd.

(21)

Ten aanzien van de noodzaak van de steun voeren de Belgische autoriteiten ook aan dat elk jaar een groot aantal werknemers de onderneming verlaat. In 2005 en 2006 verlieten zo 376 respectievelijk 399 medewerkers de onderneming. De Commissie heeft in een eerdere zaak (12) al erkend dat, wanneer een onderneming verwacht dat veel van de werknemers die zij wil opleiden, voornemens zijn de onderneming op korte termijn te verlaten en de onderneming derhalve verwacht dat de voordelen van de opleiding slechts in beperkte mate worden benut, dit de onderneming ervan kan weerhouden om grote opleidingsuitgaven te doen voor de betrokken werknemers. Wat deze zaak betreft, is de Commissie niet van mening dat het personeelsverloop van 8 % bij VCG zo hoog is dat er sprake is van een dergelijk afschrikkend effect. Aangezien meer uitgesplitste gegevens niet door België zijn verstrekt, kan de Commissie in dit stadium niet verifiëren of het verloop voor bepaalde functies en vaardigheden vergeleken met de opleidingskosten zo hoog is dat het de onderneming ervan weerhoudt die uitgaven te doen.

(22)

Ten aanzien van de noodzaak van de steun wijzen de Belgische autoriteiten er herhaaldelijk op dat de tijdens het opleidingsprogramma verworven vaardigheden in onvoldoende mate worden aangeboden door het Vlaamse onderwijsstelsel en in onvoldoende mate beschikbaar zijn op de arbeidsmarkt („knelpuntberoepen”). In dit stadium ziet de Commissie niet in op welke wijze dit argument bijdraagt tot de bewijsvoering dat VCG dit opleidingsprogramma niet zonder steun zou hebben opgezet.

(23)

Samenvattend, de Commissie vraagt zich na een eerste analyse van de zaak af of het opleidingsprogramma verder gaat dan wat VCG zou doen op basis van de marktwerking alleen. De Commissie vreest derhalve dat de steun niet noodzakelijk is en slechts exploitatiesteun betreft ten gunste van de onderneming.

BESLUIT

(24)

Gelet op de bovenstaande overwegingen heeft de Commissie besloten de procedure van artikel 88, lid 2, van het EG-Verdrag in te leiden en maant zij België aan, haar binnen één maand na de datum van ontvangst van dit schrijven, alle documenten, inlichtingen en gegevens te verstrekken die nodig zijn om de verenigbaarheid van de steunmaatregel te beoordelen. Zij verzoekt België onverwijld een afschrift van dit schrijven aan de potentiële begunstigde van de steunmaatregel te doen toekomen.

(25)	De Commissie wijst België op de schorsende werking van artikel 88, lid 3, van het EG-Verdrag. Zij verwijst naar artikel 14 van Verordening (EG) nr. 659/1999 van de Raad, dat bepaalt dat alle onrechtmatige steun kan worden teruggevorderd van de begunstigde.

(26)

Voorts deelt de Commissie België mede dat zij de belanghebbenden in kennis zal stellen door dit schrijven en een samenvatting ervan in het Publicatieblad van de Europese Unie bekend te maken. Tevens zal zij de belanghebbenden in de EVA-Staten die partij zijn bij de EER-Overeenkomst door de bekendmaking van een mededeling in het EER-Supplement van het Publicatieblad in kennis stellen, alsmede de Toezichthoudende Autoriteit van de EVA door haar een afschrift van dit schrijven toe te zenden. Alle bovengenoemde belanghebbenden zal worden verzocht hun opmerkingen te maken binnen één maand vanaf de datum van deze bekendmaking”.

(1) JO L 10 du 13.1.2001, p. 3.

(2) Le règlement (CE) no 68/2001 opère une distinction entre la formation générale (qui procure des qualifications transférables à un autre secteur ou à une autre entreprise) et la formation spécifique (qui procure des qualifications principalement applicables au poste actuel du travailleur et qui ne sont pas transférables ou ne le sont que dans une mesure limitée). L'intensité d'aide autorisée est plus élevée pour la formation générale que pour la formation spécifique (en l'espèce, elle est respectivement de 50 et 25 %).

(3) Conformément à la jurisprudence de la Cour de justice, l'amélioration de la position concurrentielle d'une entreprise grâce à l'octroi d'une aide d'État fait généralement supposer une distorsion de concurrence à l'égard des entreprises concurrentes qui ne bénéficient pas d'un tel soutien (affaire 730/79, Philip Morris, points 11 et 12, Recueil 1980, p. 2671).

(4) 97 % de la production de VCG est exportée, essentiellement vers les États-Unis, des pays européens et le Japon. Source: http://www.volvocarsgent.be/en/products/index.htm.

(5) Dans un document joint à la notification, la mise en œuvre du programme de formation est décrite comme “vitale” pour la survie de VCG. Il est plus particulièrement argué que la plate-forme EUCD renforcera la flexibilité de l'usine et de la main d'œuvre et améliorera le positionnement stratégique de VCG au sein du groupe. La Commission a du mal de concevoir comment une entreprise pourrait ne pas entreprendre un programme de formation vital pour sa survie.

(6) Voir le point 44 de la décision finale rendue dans l'affaire C 14/06 — Aide à la formation en faveur de General Motors Belgium à Anvers — non encore publiée.

(7) PB L 10 van 13.1.2001, blz. 20.

(8) Verordening (EG) nr. 68/2001 maakt een onderscheid tussen algemene opleiding (onderricht waardoor bekwaamheden worden verkregen die naar andere sectoren of ondernemingen kunnen worden overgedragen) en specifieke opleiding (onderricht waardoor bekwaamheden worden verkregen die hoofdzakelijk op de huidige functie van de werknemer gericht zijn en die niet of slechts in beperkte mate kunnen worden overgedragen). De toegestane steunintensiteit is hoger voor algemene opleiding dan voor specifieke opleiding (in dit geval respectievelijk 50 % en 25 %).

(9) Volgens vaste rechtspraak van het Hof van Justitie van de Europese Gemeenschappen wijst de verbetering van de concurrentiepositie van een onderneming als gevolg van staatssteun op een verstoring van de concurrentie ten nadele van andere concurrerende ondernemingen die deze steun niet ontvangen, arrest van 17 september 1980, zaak C-730/79, Philip Morris Holland BV/Commissie, Jurispr. 1980, blz. 2671, punt 11 en 12.

(10) 97 % van de producten van VCG wordt uitgevoerd, voornamelijk naar de Verenigde Staten, Europese landen en Japan. Bron: http://www.volvocarsgent.be/nl/products/index.htm.

(11) In een document dat bij de aanmelding is gevoegd, wordt de uitvoering van het opleidingsprogramma beschreven als „cruciaal” voor het overleven van VCG. Meer bepaald zal het EUCD-platform de flexibiliteit van de fabriek en de werknemers verhogen en de strategische positie van VCG in de groep verbeteren. De Commissie ziet niet in hoe de onderneming zou hebben kunnen afzien van een opleidingsprogramma dat cruciaal was voor haar overleven.

(12) Zie overweging 44 van de eindbeschikking in zaak nr. C 14/2006 — Opleidingssteun voor General Motors Belgium in Antwerpen (nog niet bekendgemaakt).

7.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 265/29

Kérelem közzététele a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló 509/2006/EK tanácsi rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján

(2007/C 265/15)

Jelen közzététellel az 509/2006/EK tanácsi rendelet (1) 9. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatoknak a közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK BEJEGYZÉSE IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 509/2006/EK RENDELETE

„TRÓJNIAK”

EK-szám: PL/TSG/007/0033/06.09.2005

1. Kérelmet benyújtó csoportosulás neve és címe

Név:	Krajowa Rada Winiarstwa i Miodosytnictwa przy Stowarzyszeniu Naukowo — Technicznym Inżynierów i Techników Przemysłu Spożywczego
Cím:	ul. Czackiego 3/6, PL-00-043 Warszawa
Tel.:	(48-22) 828 27 21
E-mail:	krwim@sitspoz.pl

2. Tagállam vagy harmadik ország

Lengyelország

3. Termékleírás

3.1. Bejegyzésre javasolt elnevezés

„Trójniak”

Forgalomba hozatalkor a címke a következő tájékoztatást tartalmazhatja: „régi lengyel hagyomány szerint előállított méhsör”. A tájékoztató szöveget más hivatalos nyelvekre is lefordítják.

3.2. Megjelölendő, hogy az elnevezés:

	Önmagában sajátos
	A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer sajátos jellegét fejezi ki

Az elnevezés a „3” (három) számnévből eredeztethető és közvetlenül utal a „trójniak” múltban állandósult összetételére és gyártási módjára – a víz és méz meghatározott arányára a mézcefrében, amely egy rész mézből és két rész vízből tevődik össze. Az elnevezés tehát a termék sajátos jellegét fejezi ki. Lévén, hogy a „trójniak” fogalom kizárólag a méhsör egy konkrét típusára használatos, így meg kell állapítani, hogy maga az elnevezés önmagában is sajátos.

3.3. A kérelem tartalmazza az 509/2006/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján az elnevezés fenntartását?

	Az elnevezés fenntartással történő bejegyzése
	Az elnevezés fenntartás nélkül történő bejegyzése

3.4. A termék típusa

1.8. osztály – Az I. mellékletben felsorolt egyéb termékek

3.5. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása, amelyre a 3.1. pontban megadott elnevezés vonatkozik

A „trójniak” méhsör, mézcefréből készített, erjesztett, áttetsző ital, melynek feltűnően jellegzetes mézaromája, valamint a felhasznált nyersanyagra jellemző íze van.

A „trójniak” létezik fűszerekkel gazdagított ízváltozatokban is. A „trójniak” színe az arany és a sötétborostyán között változik, attól függően, hogy milyen fajta mézet használtak előállításához.

A „trójniak” méhsörre jellemző fizikai-kémiai mutatók:

—	alkoholtartalom 12–15 térfogat-százalék,

—	az invertált redukáló cukortartalom 65–120 g/l,

—	összes savasság almasavban kifejezve 3,5–8 g/l,

—	illékony savasság ecetsavban kifejezve, legfeljebb 1,4 g/l,

—	a grammban megadott összes cukortartalom és a tényleges alkoholtartalom térfogat-százaléka 18-szorosának összege nem lehet kevesebb, mint 323,

—

cukormentes extrakttartalom nem kevesebb, mint:

—	20 gramm/liter,

—	25 gramm/liter – gyümölcsös méhsör esetén,

—	hamu nem kevesebb, mint 1,3 gramm/liter – gyümölcsös méhsör esetén.

A „trójniak” készítéséhez tilos tartósítószert, stabilizátort, mesterséges színezéket vagy aromát felhasználni.

3.6. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer gyártási módjának leírása, amelyre a 3.1. pontban megadott elnevezés vonatkozik

Nyersanyagok:

—

A következő paraméterekkel rendelkező természetes méz:

—	víztartalom, legfeljebb 20 % (m/m),

—	redukáló cukrok mennyisége, legalább 70 % (m/m),

—	szacharóz tartalom melecitózzal együtt, legfeljebb 5 % (m/m),

—	Összes savasság ml-ben, 1 mol/l NaOH oldat/100 g méz, 1–5 közötti tartományban,

—	5-hidroxi-metil-furfurol (HMF) tartalom 100 g mézben, legfeljebb 4,0 mg.

—	Erős erjesztő tulajdonságú élesztő, amely az élesztővel oltott elegyből nagy mennyiségű extrakt erjesztésére alkalmas.

—	Fűszerek: szegfűszeg, fahéj, szerecsendió vagy gyömbér.

—	Természetes gyümölcslevek vagy friss gyümölcsök.

Előállítási mód

1. szakasz

Az egy rész mézből és két rész vízből (esetleg gyümölcslével dúsított vízből) álló és esetleg fűszerekkel gazdagított mézcefre főzése (sörfőzés) 95–105 °C-fokon. A gyümölcsös méhsörök előállításánál a vizet minimum 30 %-ban gyümölcslével szükséges helyettesíteni.

A víz és a méz arányának szigorú betartása, valamint a szükséges extrakt kinyerése egy páraköpenyes főzőüstben történik. A főzés e módjával megelőzhető a cukrok karamellizálódása.

2. szakasz

A cefre 20–22 °C hőmérsékletre hűtendő, ami optimális az élesztő számára. A cefrét az előállítás napján kell lehűteni, a hűtési idő hossza a hűtőgép hatékonyságától függ. A hűtés garantálja a cefre mikrobiológiai biztonságosságát.

3. szakasz

Élesztővel beoltott cefre készítése – A mézcefre beoltása a feloldott élesztővel az erjesztő tartályban történik.

4. szakasz

A.	Intenzív fermentáció 6–10 nap. A hőmérséklet 28 °C-on tartása biztosítja a megfelelő erjedést.

B.	Csendes fermentáció 3–6 hét. A csendes fermentáció ideje biztosítja a megfelelő fizikai-kémiai paraméterek elérését.

5. szakasz

A fermentált folyadék lecsapolása az élesztős üledékről.

Miután sikerül minimum 12 térfogat-százalékos alkoholtartalmat elérni, a folyadékot az üledékről le kell csapolni az érlelő tartályba. Ennek eredményeként a méhsörnek megfelelő fizikai-kémiai jellemzői és érzékszervi tulajdonságai lesznek. A folyadéknak az élesztős üledéken hagyása a csendes fermentáció idején túl az élesztő autolízise miatt előnytelenül hat az érzékszervi tulajdonságokra.

6. szakasz

A pihentetés (érlelés) és az üledékről történő lecsapolás (dekantálás) műveleteit annyiszor kell ismételni, ahányszor erre az élesztő autolízise miatt végbemenő kedvezőtlen folyamatok megelőzése érdekében szükség van. Az érlelés alatt lehet elvégezni az olyan technológiai eljárásokat, mint a pasztörizálás vagy a szűrés. Ez a szakasz igen lényeges a termék megfelelő érzékszervi tulajdonságainak biztosítása szempontjából.

A „trójniak” érlelési ideje minimum 1 év.

7. szakasz

Ízesítés (összeállítás) – Ez a szakasz a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírását tartalmazó 3.5 pontban meghatározott érzékszervi tulajdonságokkal és fizikai-kémiai jellemzőkkel rendelkező végtermék elkészítéséről szól. A szükséges mutatók biztosítása érdekében lehetőség nyílik az érzékszervi tulajdonságok és a fizikai-kémiai mutatók korrekciójára az alábbiak révén:

—	a méhsör édesítése mézzel,

—	fűszernövény-kivonatok hozzáadása.

E szakasz célja, hogy a „trójniak”-ra jellemző ízkompozíciójú termék jöjjön létre.

8. szakasz

A termék csomagolási egységekbe töltése magas hőmérsékleten, 55–60 °C-on történik. A „trójniak” kiszereléséhez hagyományos eszközök, pl. demizson, kerámiapalack, esetleg tölgyfahordó használata javasolt.

3.7. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer sajátos jellege

A „trójniak” sajátos jellegét az alábbiak adják:

—	a cefre előkészítése (nyersanyagok összetétele és aránya),

—	a pihentetés és érlelés,

—	a fizikai-kémiai jellemzők, érzékszervi tulajdonságok.

A cefre előkészítése (összetétel és a nyersanyagok aránya)

A „trójniak” sajátos jellege különösen a mézcefréhez használt víz és méz meghatározott arányának – 1 rész méz és 2 rész víz – szigorú betartására vezethető vissza. Ez az arány határozza meg a gyártás további lépéseit, melyek révén a méhsör különleges tulajdonságokat nyer.

Pihentetés és érlelés

A hagyományos, régi lengyel receptúra szerint a termék jellegénél fogva megköveteli a határozott idejű pihentetést, érlelést. A „trójniak” esetében ez az időszak legalább 1 év.

Fizikai-kémiai jellemzők és érzékszervi tulajdonságok

A termékleírásban megjelölt minden egyes gyártási szakasz betartása utolérhetetlen ízű és aromájú terméket eredményez. A „trójniak” egyedülálló íze és illata a megfelelő cukor- és alkoholtartalomnak köszönhető:

—	invertált redukáló cukortartalom, több mint 65–120 g/l,

—	a grammban megadott összes cukortartalom és a tényleges alkoholtartalom térfogat-százaléka 18-szorosának összege nem lehet kevesebb, mint 323,

—	alkoholtartalom 12–15 térfogat-százalék.

A „trójniak” előállításához felhasznált összetevők szigorúan meghatározott arányából adódóan a „trójniak” konzisztenciája jellegzetesen viszkózus, folyékony, ami megkülönbözteti a méhsörök egyéb fajtáitól.

3.8. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer hagyományos jellege

Az előállítás hagyományos módja:

Lengyelországban a méhsörök készítése több mint ezer éves hagyományra tekint vissza és igen nagy változatosság jellemzi. Az évszázadok folyamán a gyártási módszerek fejlődése és tökéletesítése révén sok fajta mézsör jelent meg. A méhsör készítésének története a lengyel államiság kezdeteihez nyúlik vissza. Ibrahim ibn Jakub, spanyolországi követ, kereskedő és utazó 966-ban keletkezett feljegyzéseiben azt olvashatjuk, hogy „I. Mieszko országa az élelmen, vadakon, szántóföldeken túl mézben bővelkedik, s a szláv borokat és bódító italokat méhsernek hívják” (I. Mieszko – Lengyelország első fejedelme). Lengyelország történetét a XI. és XII. század fordulóján papírra vető Gallus Anonymus krónikáiban szintén jelentős számú feljegyzés található a méhsör készítéséről.

Adam Mickiewicz „Pan Tadeusz” című lengyel nemzeti eposza, amelyben egy az 1811-1812-es években játszódó nemesi történet olvasható, szintén számos információt tartalmaz a méhsörök fajtáiról, előállításukról és a fogyasztási szokásokról. Jelentős mennyiségű utalás található többek között Tomasz Zan (1796–1855) verseiben, valamint Henryk Sienkiewicznek a XVII. századi Lengyel Köztársaság történetét elbeszélő trilógiájában (az 1884-ben kiadott „Tűzzel-vassal”, az 1886-ban publikált „Özönvíz” és az 1887-ben és 1888-ban megjelentetett „Wołodyjowski úr” című regényeiben).

A XVII–XVIII. századi Lengyelország kulináris szokásait leíró forrásanyagokban található feljegyzések már nem csupán általánosan a méhsörökről, hanem azok különös fajtáiról is említést tesznek. Az előállítási módszertől függően a méhsöröket „półtorak”, „dwójniak”, „trójniak” és „czwórniak” fajtákra osztották. Mindegyik elnevezés más méhsör típusra vonatkozik – amelyekben más a méz és a víz, illetve a gyümölcslé aránya, és az érlelés ideje. A „trójniak” gyártási technológiáját – kisebb módosításokkal – évszázadok óta alkalmazzák.

Hagyományos összetétel

Lengyelországban évszázadok óta létezik a méhsörök klasszikus felosztása „półtorak”, „dwójniak”, „trójniak” és „czwórniak” típusokra, s ez mind a mai napig fennmaradt a fogyasztók tudatában is. A II. világháború vége után erőfeszítések történtek a méhsörök hagyományos négy kategóriájának jogi szabályozására. Végeredményben a fenti felosztás 1948-ban a borok, mustok, méhsörök előállításáról, valamint ezek forgalmazásáról szóló törvénnyel került be a lengyel jogrendbe (Dziennik Ustaw Rzeczypospolitej Polskiej [A Lengyel Köztársaság Közlönye], 1948. november 18-i szám). A törvényben meghatározták a méhsörök készítésére vonatkozó szabályokat, valamint a méz és a víz arányát, illetve a technológiai követelményeket. A víz és méz aránya a „trójniak” esetében a következő: „»trójniak« névvel lehet illetni azt a méhsört, amely egy térfogat természetes mézből és két térfogat vízből készül”.

3.9. A sajátos tulajdonságok ellenőrzésének minimális követelményei és eljárásai

A kötelező ellenőrzés a következőre terjed ki:

—	a mézcefre meghatározott arányának betartása,

—	az érlelés időtartamának betartása,

—	a késztermék érzékszervi tulajdonságai (íz, illat, szín, tisztaság),

—	a késztermék fizikai-kémiai mutatói: alkoholtartalom, összes cukortartalom, invertált redukáló cukortartalom, összes savasság, illékony savasság, cukormentes extrakt, valamint hamu a gyümölcsös méhsörök esetén – a mutatóknak a 3.5 pontban szereplő termékleírás értékeinek kell megfelelniük.

A kötelező ellenőrzést legalább évente egyszer el kell végezni.

Továbbá javasolt, hogy az ellenőrzést az alább felsorolt gyártási szakaszokban végezzék el. Ezekben a szakaszokban az ellenőrzés nem kötelező, de indokolt, mivel kiküszöbölhetővé teszi az egyes gyártási szakaszokban jelentkező esetleges hibákat:

4. szakasz

Az erjesztési folyamat alatt rendszeres laboratóriumi ellenőrzések során szükséges vizsgálni az érzékszervi tulajdonságokat (íz, illat), valamint a fizikai-kémiai paramétereket, mint az alkohol- és cukortartalom, amelyek az alkoholos fermentáció folyamatában változnak.

6. szakasz

Az érlelés alatt rendszeresen szükséges ellenőrizni a termék alapvető érzékszervi tulajdonságait, valamint a fizikai-kémiai mutatókat: alkoholtartalom, összes cukortartalom, összes savasság és illékony savasság.

8. szakasz

A termék csapolása előtt a 3.5. pontban, a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírásában meghatározott egyes fizikai-kémiai paraméterek és érzékszervi tulajdonságok ellenőrzése.

4. A termékleírásban foglaltakkal való egyezőséget vizgálő szervek és ellenőrző szervezeti egységek

4.1. Név és cím

Név:	Główny Inspektorat Jakości Handlowej Artykułów Rolno — Spożywczych
Cím:	ul. Wspólna 30, PL-00-930 Warszawa
Tel.:	(48-22) 623 29 00
Fax:	(48-22) 623 29 98
E-mail:	—

Állami szervezet/egység

Magán szervezet/egység

4.2. A szervezet vagy egység különös feladatai

A fenti ellenőrző szervezet felelős a termékleírás teljes ellenőrzéséért.

(1) HL L 93., 2006.3.31., 1. o.

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 265

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	50. évfolyam 2007. november 7.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Bizottság
2007/C 265/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4879 – Jabil Circuit, Inc/Nokia Siemens Networks S.p.A.) ( 1 )	1

2007/C 265/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4916 – GE Money/BPH) ( 1 )	1

2007/C 265/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4808 – CVC/Charterhouse/PHL/AA/Saga) ( 1 )	2

2007/C 265/04	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4844 – Fortis/ABN AMRO assets) ( 1 )	2

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Bizottság
2007/C 265/05	Euro-átváltási árfolyamok	3

2007/C 265/06	Migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó igazgatási bizottság – Valutaátváltási árfolyamok az 574/72/EGK tanácsi rendelet értelmében	4

2007/C 265/07	Közlemény az importőrök részére – Magas cukortartalmú termékek Közösségbe irányuló importja	6

	TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2007/C 265/08	A Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló és a 70/2001/EK rendeletet módosító 1857/2006/EK bizottsági rendelet értelmében nyújtott állami támogatásokról adott tagállami tájékoztatás összefoglalása	7

2007/C 265/09	Tagállamok által közölt információk az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 68/2001/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásról ( 1 )	14

	V Vélemények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2007/C 265/10	MEDIA 2007 – Gyártás-előkészítés, forgalmazás, promóció és képzés – Pályázati felhívás – EACEA/19/07 – Támogatás európai audiovizuális alkotások televíziós sugárzására	15

2007/C 265/11	Pályázati felhívás a Bizottság elektronikus számlázással foglalkozó szakértőcsoport létrehozásáról szóló 2007/717/EK határozatával kapcsolatban	17

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2007/C 265/12	Az Egyesült Királyság kormányának közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ( 1 )	18

2007/C 265/13	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4882 – Goldman Sachs/H.P. Pelzer) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	20

2007/C 265/14	Állami támogatás – Belgium – Állami támogatás C 35/07 (ex N 256/07) – A Volvo Cars Gent (Belgium) számára nyújtott képzési támogatás tárgyában – Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdésének megfelelően ( 1 )	21

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Bizottság
2007/C 265/15	Kérelem közzététele a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló 509/2006/EK tanácsi rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján	29

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,4547
JPY	Japán yen	166,90
DKK	Dán korona	7,4542
GBP	Angol font	0,69685
SEK	Svéd korona	9,2500
CHF	Svájci frank	1,6658
ISK	Izlandi korona	85,36
NOK	Norvég korona	7,7800
BGN	Bulgár leva	1,9558
CYP	Ciprusi font	0,5842
CZK	Cseh korona	26,950
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	252,22
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7024
MTL	Máltai líra	0,4293
PLN	Lengyel zloty	3,6377
RON	Román lej	3,3760
SKK	Szlovák korona	33,185
TRY	Török líra	1,7059
AUD	Ausztrál dollár	1,5695
CAD	Kanadai dollár	1,3482
HKD	Hongkongi dollár	11,2932
NZD	Új-zélandi dollár	1,8733
SGD	Szingapúri dollár	2,1058
KRW	Dél-Koreai won	1 321,01
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,4697
CNY	Kínai renminbi	10,8419
HRK	Horvát kuna	7,3434
IDR	Indonéz rúpia	13 263,23
MYR	Maláj ringgit	4,8551
PHP	Fülöp-szigeteki peso	63,432
RUB	Orosz rubel	35,7680
THB	Thaiföldi baht	45,820


	(1) EGT-vonatkozású szöveg