ISSN 1725-518X |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 250 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Tájékoztatások és közlemények |
50. évfolyam |
Közleményszám |
Tartalom |
Oldal |
|
II Közlemények |
|
|
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK |
|
|
Bizottság |
|
2007/C 250/01 |
Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4834 – ALSTOM/Ecotècnia) ( 1 ) |
|
|
V Vélemények |
|
|
KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK |
|
|
Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) |
|
2007/C 250/10 |
||
|
Helyesbítések |
|
2007/C 250/11 |
||
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
HU |
|
II Közlemények
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
Bizottság
25.10.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 250/1 |
Bejelentett összefonódás engedélyezése
(Ügyszám COMP/M.4834 – ALSTOM/Ecotècnia)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2007/C 250/01)
2007. szeptember 19-én a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:
— |
az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek, |
— |
elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4834. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz (http://eur-lex.europa.eu). |
IV Tájékoztatások
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
Bizottság
25.10.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 250/2 |
Euro-átváltási árfolyamok (1)
2007. október 24.
(2007/C 250/02)
1 euro=
|
Pénznem |
Átváltási árfolyam |
USD |
USA dollár |
1,4230 |
JPY |
Japán yen |
162,67 |
DKK |
Dán korona |
7,4542 |
GBP |
Angol font |
0,69550 |
SEK |
Svéd korona |
9,2127 |
CHF |
Svájci frank |
1,6706 |
ISK |
Izlandi korona |
86,67 |
NOK |
Norvég korona |
7,7455 |
BGN |
Bulgár leva |
1,9558 |
CYP |
Ciprusi font |
0,5842 |
CZK |
Cseh korona |
27,178 |
EEK |
Észt korona |
15,6466 |
HUF |
Magyar forint |
251,32 |
LTL |
Litván litász/lita |
3,4528 |
LVL |
Lett lats |
0,7023 |
MTL |
Máltai líra |
0,4293 |
PLN |
Lengyel zloty |
3,6549 |
RON |
Román lej |
3,3674 |
SKK |
Szlovák korona |
33,437 |
TRY |
Török líra |
1,7254 |
AUD |
Ausztrál dollár |
1,5833 |
CAD |
Kanadai dollár |
1,3797 |
HKD |
Hongkongi dollár |
11,0306 |
NZD |
Új-zélandi dollár |
1,8941 |
SGD |
Szingapúri dollár |
2,0801 |
KRW |
Dél-Koreai won |
1 306,60 |
ZAR |
Dél-Afrikai rand |
9,4715 |
CNY |
Kínai renminbi |
10,6620 |
HRK |
Horvát kuna |
7,3370 |
IDR |
Indonéz rúpia |
13 059,58 |
MYR |
Maláj ringgit |
4,7948 |
PHP |
Fülöp-szigeteki peso |
62,790 |
RUB |
Orosz rubel |
35,4170 |
THB |
Thaiföldi baht |
44,974 |
Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.
TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
25.10.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 250/3 |
A tagállamok tájékoztatása az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet értelmében engedélyezett állami támogatásokról
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2007/C 250/03)
Támogatás száma |
XS 205/07 |
||
Tagállam |
Spanyolország |
||
Régió |
Galicia |
||
A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve |
IG119: Elaboración de planes estratégicos, de innovación y competitividad, o de internacionalización, cooperativos (planes cooperativos) |
||
Jogalap |
Resolución de 9 de marzo de 2007 (DOG no 59, de 23 de marzo) por la que se da publicidad al acuerdo del Consejo de Dirección del Instituto Gallego de Promoción Económica (Igape) que aprueba las bases reguladoras de los incentivos económicos del Igape y se procede a la convocatoria de determinadas líneas de ayuda. Resolución de 10 de abril de 2007 (DOG no 74, de 17 de abril) por la que se procede a la convocatoria de esta línea de ayudas. |
||
Az intézkedés típusa |
Támogatási program |
||
Költségvetés |
Tervezett éves kiadás: 0,3 millió EUR; tervezett támogatás teljes összege: – |
||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(6) bekezdésével és 5. cikkével összhangban |
||
Végrehajtás időpontja |
2007.6.1. |
||
Időtartam |
2013.12.31. |
||
Célkitűzés |
Kis- és középvállalkozások |
||
Gazdasági ágazat |
Kis- és középvállalkozások részére nyújtott támogatásra jogosult valamennyi ágazat |
||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
A 3 000 000 EUR-t elérő vagy annál alacsonyabb összegű támogatások odaítélésében az Igape vezérigazgatója, míg a 3 000 000 EUR összeget meghaladóak esetében az Igape elnöke az illetékes |
||
|
Támogatás száma |
XS 206/07 |
||
Tagállam |
Spanyolország |
||
Régió |
Galicia |
||
A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve |
IG121: Preparación de proyectos de innovación para concurrir a convocatorias públicas estatales o europeas |
||
Jogalap |
Resolución de 9 de marzo de 2007 (DOG no 59, de 23 de marzo) por la que se da publicidad al acuerdo del Consejo de Dirección del Instituto Gallego de Promoción Económica (Igape) que aprueba las bases reguladoras de los incentivos económicos del Igape y se procede a la convocatoria de determinadas líneas de ayuda. Resolución de 10 de abril de 2007 (DOG no 74, de 17 de abril) por la que se procede a la convocatoria de esta línea de ayudas. |
||
Az intézkedés típusa |
Támogatási program |
||
Költségvetés |
Tervezett éves kiadás: 0,2 millió EUR; tervezett támogatás teljes összege: – |
||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(6) bekezdésével és 5. cikkével összhangban |
||
Végrehajtás időpontja |
2007.11.2. |
||
Időtartam |
2013.12.31. |
||
Célkitűzés |
Kis- és középvállalkozások |
||
Gazdasági ágazat |
Kis- és középvállalkozások részére nyújtott támogatásra jogosult valamennyi ágazat |
||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
A 3 000 000 EUR-t elérő vagy annál alacsonyabb összegű támogatások odaítélésében az Igape vezérigazgatója, míg a 3 000 000 EUR összeget meghaladóak esetében az Igape elnöke az illetékes |
||
|
Támogatás száma |
XS 207/07 |
||
Tagállam |
Spanyolország |
||
Régió |
Galicia |
||
A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve |
IG127: Adopción de nuevos modelos empresariales innovadores que incidan en la mejora de las diferentes áreas de la empresa |
||
Jogalap |
Real Decreto no 1579/2006, de 22 de diciembre (BOE no 29, de 2 de febrero), por el que se establece el régimen de ayudas y el sistema de gestión del programa de apoyo a la innovación de las pequeñas y medianas empresas (Innoempresa) 2007-2013. Resolución de 9 de mayo de 2007 (DOG no 96, de 21 de mayo) por la que se da publicidad a las bases reguladoras del Programa de Apoyo a la Innovación de las Pequeñas y Medianas Empresas (Programa Innoempresa) en Galicia. |
||
Az intézkedés típusa |
Támogatási program |
||
Költségvetés |
Tervezett éves kiadás: 4,555598 millió EUR; tervezett támogatás teljes összege: – |
||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(6) bekezdésével és 5. cikkével összhangban |
||
Végrehajtás időpontja |
2007.7.17. |
||
Időtartam |
2013.12.31. |
||
Célkitűzés |
Kis- és középvállalkozások |
||
Gazdasági ágazat |
Egyéb feldolgozóipar, egyéb szolgáltatások |
||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
A 3 000 000 EUR-t elérő vagy annál alacsonyabb összegű támogatások odaítélésében az Igape vezérigazgatója, míg a 3 000 000 EUR összeget meghaladóak esetében az Igape elnöke az illetékes |
||
|
Támogatás száma |
XS 208/07 |
||
Tagállam |
Spanyolország |
||
Régió |
Galicia |
||
A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve |
IG128: Diagnósticos integrales de situación y elaboración e implantación de planes estratégicos |
||
Jogalap |
Real Decreto no 1579/2006, de 22 de diciembre (BOE no 29, de 2 de febrero), por el que se establece el régimen de ayudas y el sistema de gestión del programa de apoyo a la innovación de las pequeñas y medianas empresas (Innoempresa) 2007-2013. Resolución de 9 de mayo de 2007 (DOG no 96, de 21 de mayo de 2007) por la que se da publicidad a las bases reguladoras del Programa de Apoyo a la Innovación de las Pequeñas y Medianas Empresas (Programa Innoempresa) en Galicia. |
||
Az intézkedés típusa |
Támogatási program |
||
Költségvetés |
Tervezett éves kiadás: 4,555598 millió EUR; tervezett támogatás teljes összege: – |
||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(6) bekezdésével és 5. cikkével összhangban |
||
Végrehajtás időpontja |
2007.7.17. |
||
Időtartam |
2013.12.31. |
||
Célkitűzés |
Kis- és középvállalkozások |
||
Gazdasági ágazat |
Egyéb feldolgozóipar, egyéb szolgáltatások |
||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
A 3 000 000 EUR-t elérő vagy annál alacsonyabb összegű támogatások odaítélésében az Igape vezérigazgatója, míg a 3 000 000 EUR összeget meghaladóak esetében az Igape elnöke az illetékes |
||
|
Támogatás száma |
XS 209/07 |
||
Tagállam |
Spanyolország |
||
Régió |
Galicia |
||
A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve |
IG129: Proyectos de diseño de nuevo producto |
||
Jogalap |
Real Decreto no 1579/2006, de 22 de diciembre (BOE no 29, de 2 de febrero), por el que se establece el régimen de ayudas y el sistema de gestión del programa de apoyo a la innovación de las pequeñas y medianas empresas (Innoempresa) 2007-2013. Resolución de 9 de mayo de 2007 (DOG no 96, de 21 de mayo de 2007) por la que se da publicidad a las bases reguladoras del Programa de Apoyo a la Innovación de las Pequeñas y Medianas Empresas (Programa Innoempresa) en Galicia. |
||
Az intézkedés típusa |
Támogatási program |
||
Költségvetés |
Tervezett éves kiadás: 4,555598 millió EUR; tervezett támogatás teljes összege: – |
||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(6) bekezdésével és 5. cikkével összhangban |
||
Végrehajtás időpontja |
2007.7.17. |
||
Időtartam |
2013.12.31. |
||
Célkitűzés |
Kis- és középvállalkozások |
||
Gazdasági ágazat |
Egyéb feldolgozóipar, egyéb szolgáltatások |
||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
A 3 000 000 EUR-t elérő vagy annál alacsonyabb összegű támogatások odaítélésében az Igape vezérigazgatója, míg a 3 000 000 EUR összeget meghaladóak esetében az Igape elnöke az illetékes |
||
|
25.10.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 250/7 |
A tagállamok tájékoztatása az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet értelmében engedélyezett állami támogatásokról
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2007/C 250/04)
Támogatás száma |
XS 210/07 |
||
Tagállam |
Spanyolország |
||
Régió |
Galicia |
||
A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve |
IG130: Diagnósticos tecnológicos y planes de mejora tecnológica |
||
Jogalap |
Real Decreto no 1579/2006, de 22 de diciembre (BOE no 29, de 2 de febrero), por el que se establece el régimen de ayudas y el sistema de gestión del programa de apoyo a la innovación de las pequeñas y medianas empresas (Innoempresa) 2007-2013 Resolución de 9 de mayo de 2007 (DOG no 96, de 21 de mayo de 2007) por la que se da publicidad a las bases reguladoras del Programa de Apoyo a la Innovación de las Pequeñas y Medianas Empresas (Programa Innoempresa) en Galicia |
||
Az intézkedés típusa |
Támogatási program |
||
Költségvetés |
Tervezett éves kiadás: 4,555598 millió EUR; tervezett támogatás teljes összege: – |
||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(6) bekezdésével és 5. cikkével összhangban |
||
Végrehajtás időpontja |
2007.7.17. |
||
Időtartam |
2013.12.31. |
||
Célkitűzés |
Kis- és középvállalkozások |
||
Gazdasági ágazat |
Egyéb feldolgozóipar, egyéb szolgáltatások |
||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
A 3 000 000 EUR-t elérő vagy annál alacsonyabb összegű támogatások odaítélésében az Igape vezérigazgatója, míg a 3 000 000 EUR összeget meghaladóak esetében az Igape elnöke az illetékes |
||
|
Támogatás száma |
XS 211/07 |
||
Tagállam |
Spanyolország |
||
Régió |
Galicia |
||
A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve |
IG131: Desarrollo tecnológico aplicado |
||
Jogalap |
Real Decreto no 1579/2006, de 22 de diciembre (BOE no 29, de 2 de febrero), por el que se establece el régimen de ayudas y el sistema de gestión del programa de apoyo a la innovación de las pequeñas y medianas empresas (Innoempresa) 2007-2013 Resolución de 9 de mayo de 2007 (DOG no 96, de 21 de mayo de 2007) por la que se da publicidad a las bases reguladoras del Programa de Apoyo a la Innovación de las Pequeñas y Medianas Empresas (Programa Innoempresa) en Galicia |
||
Az intézkedés típusa |
Támogatási program |
||
Költségvetés |
Tervezett éves kiadás: 4,555598 millió EUR; tervezett támogatás teljes összege: – |
||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(6) bekezdésével és 5. cikkével összhangban |
||
Végrehajtás időpontja |
2007.7.17. |
||
Időtartam |
2013.12.31. |
||
Célkitűzés |
Kis- és középvállalkozások |
||
Gazdasági ágazat |
Egyéb feldolgozóipar, egyéb szolgáltatások |
||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
A 3 000 000 EUR-t elérő vagy annál alacsonyabb összegű támogatások odaítélésében az Igape vezérigazgatója, míg a 3 000 000 EUR összeget meghaladóak esetében az Igape elnöke az illetékes |
||
|
Támogatás száma |
XS 212/07 |
||
Tagállam |
Spanyolország |
||
Régió |
Galicia |
||
A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve |
IG132: Implantación y certificación de proyectos de I+D+i y de sistemas de gestión |
||
Jogalap |
Real Decreto no 1579/2006, de 22 de diciembre (BOE no 29, de 2 de febrero), por el que se establece el régimen de ayudas y el sistema de gestión del programa de apoyo a la innovación de las pequeñas y medianas empresas (Innoempresa) 2007-2013 Resolución de 9 de mayo de 2007 (DOG no 96, de 21 de mayo de 2007) por la que se da publicidad a las bases reguladoras del Programa de Apoyo a la Innovación de las Pequeñas y Medianas Empresas (Programa Innoempresa) en Galicia |
||
Az intézkedés típusa |
Támogatási program |
||
Költségvetés |
Tervezett éves kiadás: 4,555598 millió EUR; tervezett támogatás teljes összege: – |
||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(6) bekezdésével és 5. cikkével összhangban |
||
Végrehajtás időpontja |
2007.7.17. |
||
Időtartam |
2013.12.31. |
||
Célkitűzés |
Kis- és középvállalkozások |
||
Gazdasági ágazat |
Egyéb feldolgozóipar, egyéb szolgáltatások |
||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
A 3 000 000 EUR-t elérő vagy annál alacsonyabb összegű támogatások odaítélésében az Igape vezérigazgatója, míg a 3 000 000 EUR összeget meghaladóak esetében az Igape elnöke az illetékes |
||
|
Támogatás száma |
XS 213/07 |
||
Tagállam |
Spanyolország |
||
Régió |
Galicia |
||
A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve |
IG133: Implantación y certificación de sistemas de gestión medioambiental, sistemas integrados de calidad y medioambiente, excelencia empresarial y sistemas de gestión de la seguridad de la información |
||
Jogalap |
Real Decreto no 1579/2006, de 22 de diciembre (BOE no 29, de 2 de febrero), por el que se establece el régimen de ayudas y el sistema de gestión del programa de apoyo a la innovación de las pequeñas y medianas empresas (Innoempresa) 2007-2013 Resolución de 9 de mayo de 2007 (DOG no 96, de 21 de mayo de 2007) por la que se da publicidad a las bases reguladoras del Programa de Apoyo a la Innovación de las Pequeñas y Medianas Empresas (Programa Innoempresa) en Galicia |
||
Az intézkedés típusa |
Támogatási program |
||
Költségvetés |
Tervezett éves kiadás: 4,555598 millió EUR; tervezett támogatás teljes összege: – |
||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(6) bekezdésével és 5. cikkével összhangban |
||
Végrehajtás időpontja |
2007.7.17. |
||
Időtartam |
2013.12.31. |
||
Célkitűzés |
Kis- és középvállalkozások |
||
Gazdasági ágazat |
Egyéb feldolgozóipar, egyéb szolgáltatások |
||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
A 3 000 000 EUR-t elérő vagy annál alacsonyabb összegű támogatások odaítélésében az Igape vezérigazgatója, míg a 3 000 000 EUR összeget meghaladóak esetében az Igape elnöke az illetékes |
||
|
Támogatás száma |
XS 214/07 |
||
Tagállam |
Spanyolország |
||
Régió |
Galicia |
||
A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve |
IG134: Proyectos integrados destinados a mejorar procesos y productos de empresas relacionadas por la cadena de valor |
||
Jogalap |
Real Decreto no 1579/2006, de 22 de diciembre (BOE no 29, de 2 de febrero), por el que se establece el régimen de ayudas y el sistema de gestión del programa de apoyo a la innovación de las pequeñas y medianas empresas (Innoempresa) 2007-2013 Resolución de 9 de mayo de 2007 (DOG no 96, de 21 de mayo de 2007) por la que se da publicidad a las bases reguladoras del Programa de Apoyo a la Innovación de las Pequeñas y Medianas Empresas (Programa Innoempresa) en Galicia |
||
Az intézkedés típusa |
Támogatási program |
||
Költségvetés |
Tervezett éves kiadás: 4,555598 millió EUR; tervezett támogatás teljes összege: – |
||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(6) bekezdésével és 5. cikkével összhangban |
||
Végrehajtás időpontja |
2007.7.17. |
||
Időtartam |
2013.12.31. |
||
Célkitűzés |
Kis- és középvállalkozások |
||
Gazdasági ágazat |
Kis- és középvállalkozások részére nyújtott támogatásra jogosult valamennyi ágazat |
||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
A 3 000 000 EUR-t elérő vagy annál alacsonyabb összegű támogatások odaítélésében az Igape vezérigazgatója, míg a 3 000 000 EUR összeget meghaladóak esetében az Igape elnöke az illetékes |
||
|
25.10.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 250/11 |
A tagállamok tájékoztatása az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet értelmében engedélyezett állami támogatásokról
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2007/C 250/05)
Támogatás száma |
XS 216/07 |
||||
Tagállam |
Magyarország |
||||
Régió |
Magyarország valamennyi régiója |
||||
A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve |
Állami támogatás KKV-knak a Kutatási és Innovációs Alapból |
||||
Jogalap |
146/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól
|
||||
Az intézkedés típusa |
Támogatási program |
||||
Költségvetés |
Tervezett éves kiadás: 7 800 millió HUF; tervezett támogatás teljes összege: – |
||||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(6) bekezdésével és 5. cikkével összhangban |
||||
Végrehajtás időpontja |
2007.7.4. |
||||
Időtartam |
2008.6.30. |
||||
Célkitűzés |
Kis- és középvállalkozások |
||||
Gazdasági ágazat |
Kis- és középvállalkozások részére nyújtott támogatásra jogosult valamennyi ágazat |
||||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
|
Támogatás száma |
XS 217/07 |
||||
Tagállam |
Hollandia |
||||
Régió |
Provincie Groningen |
||||
A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve |
Wolfard & Wessels Werktuigbouw B.V. te Foxhol |
||||
Jogalap |
Algemene wet bestuursrecht 4.2 Algemene Subsidieverordening SNN |
||||
A támogatási program keretében tervezett éves kiadás, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás összege |
Támogatási program |
Teljes éves összeg |
— |
||
Garantált kölcsönök |
— |
||||
Egyedi támogatás |
Teljes összeg |
52 322 EUR |
|||
Garantált kölcsönök |
— |
||||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(6) bekezdése és 5. cikke alapján. A projekt teljes költsége 130 805 EUR, a támogatható költség összesen 130 805 EUR. A 70/2001/EK rendelet alkalmazási körének a kutatási és fejlesztési támogatásokra történő kiterjesztése tekintetében való módosításáról szóló 364/2004/EK bizottsági rendelet alapján az SNN által nyújtott támogatás összege 52 322 EUR (az 5a. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint a maximális támogatási intenzitás 35 %, amely a (4) bekezdés a) pontja szerint további 5 %-kal növelhető, így összesen 40 %). A vállalkozás székhelye Hoogezand-Sappemeer településtársuláson belül található, amely szerepel az új támogatási térképen |
Igen |
|||
Végrehajtás időpontja |
2007.8.1. |
||||
A támogatási program vagy egyedi támogatás nyújtásának időtartama |
2008.7.1-ig |
||||
A támogatás célja |
KKV-k támogatása A projekt célja egy új hajótípus innovatív együttműködés keretében történő kifejlesztése. A résztvevők egy központi adatbázissal és központi tervezőrendszerrel rendelkező modern, online, háromdimenziós tervezőszoftver segítségével egyesítik folyamatinnovációs szakértelmüket az új hajótípus tervezése és kifejlesztése során, összehangolt egésszé integrálva a gyártás és összeszerelés tervezését. Ezenkívül olyan hajófedélzeti termékinnovációról van szó, amely az üzemanyag-megtakarítást és a biztonságot célozza. A támogatott költségek közé tartozik többek között a műszaki elemzés, a hajótörzs megtervezése és megépítése, a hajócsavar megtervezése, a rezgés és zaj vizsgálata és elemzése, a hajó teljesítményének vizsgálata és elemzése, a NUPAS-automatizáláshoz és vizsgálatokhoz nyújtott segítség, valamint az osztályozó vállalkozás általi elemzés és támogatás költsége. A tervek alapján a 6 300 tonna bruttó hordképességű hajóra irányuló projekt egyértelműen kísérleti jellegű, melynek során az eljárás megújításával kapcsolatban tervezett munkamódszert tesztelik a folyamatláncban. A projekt legfontosabb eredménye az új munkamódszer, amely optimálisan használja fel a teljes északi tengeri közlekedés rugalmas és értékes tervezési és gyártási kapacitását |
Igen |
|||
Érintett gazdasági ágazat |
Csak bizonyos ágazatokra vonatkozó támogatás |
Igen |
|||
Egyéb feldolgozóipar |
Igen, gépészeti vállalkozás |
||||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
Samenwerkingsverband Noord-Nederland |
||||
|
|||||
Nagy összegű egyedi támogatás |
A rendelet 6. cikkével összhangban |
Igen |
Támogatás száma |
XS 218/07 |
||||
Tagállam |
Hollandia |
||||
Régió |
Provincie Groningen |
||||
A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve |
Gebr. De Haan B.V. te Hoogezand |
||||
Jogalap |
Algemene wet bestuursrecht 4.2 Algemene Subsidieverordening SNN |
||||
A támogatási program keretében tervezett éves kiadás, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás összege |
Támogatási program |
Teljes éves összeg |
— |
||
Garantált kölcsönök |
— |
||||
Egyedi támogatás |
Teljes összeg |
71 750 EUR |
|||
Garantált kölcsönök |
— |
||||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(6) bekezdése és 5. cikke alapján. A projekt teljes költsége 179 374 EUR, a támogatható költség összesen 179 374 EUR. A 70/2001/EK rendelet alkalmazási körének a kutatási és fejlesztési támogatásokra történő kiterjesztése tekintetében való módosításáról szóló 364/2004/EK bizottsági rendelet alapján az SNN által nyújtott támogatás összege 71 750 EUR (az 5a. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint a maximális támogatási intenzitás 35 %, amely a (4) bekezdés a) pontja szerint további 5 %-kal növelhető, így összesen 40 %). A vállalkozás székhelye Hoogezand-Sappemeer településtársuláson belül található, amely szerepel az új támogatási térképen |
Igen |
|||
Végrehajtás időpontja |
2007.8.1. |
||||
A támogatási program vagy egyedi támogatás nyújtásának időtartama |
Végrehajtás vége 2008.7.1. |
||||
A támogatás célja |
KKV-k támogatása A projekt célja egy új hajótípus innovatív együttműködés keretében történő kifejlesztése. A résztvevők egy központi adatbázissal és központi tervezőrendszerrel rendelkező modern, online, háromdimenziós tervezőszoftver segítségével egyesítik folyamatinnovációs szakértelmüket az új hajótípus tervezése és kifejlesztése során, összehangolt egésszé integrálva a gyártás és összeszerelés tervezését. Ezenkívül olyan hajófedélzeti termékinnovációról van szó, amely az üzemanyag-megtakarítást és a biztonságot célozza. A támogatott költségek közé tartozik többek között a műszaki elemzés, a hajótörzs megtervezése és megépítése, a hajócsavar megtervezése, a rezgés és zaj vizsgálata és elemzése, a hajó teljesítményének vizsgálata és elemzése, a NUPAS-automatizáláshoz és vizsgálatokhoz nyújtott segítség, valamint az osztályozó vállalkozás általi elemzés és támogatás költsége. A tervek alapján a 6 300 tonna bruttó hordképességű hajóra irányuló projekt egyértelműen kísérleti jellegű, melynek során az eljárás megújításával kapcsolatban tervezett munkamódszert tesztelik a folyamatláncban. A projekt legfontosabb eredménye az új munkamódszer, amely optimálisan használja fel a teljes északi tengeri közlekedés rugalmas és értékes tervezési és gyártási kapacitását |
Igen |
|||
Érintett gazdasági ágazat |
Csak bizonyos ágazatokra vonatkozó támogatás |
Igen |
|||
Egyéb feldolgozóipar |
Igen, rendszertechnika |
||||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
Samenwerkingsverband Noord-Nederland |
||||
|
|||||
Nagy összegű egyedi támogatás |
A rendelet 6. cikkével összhangban |
Igen |
Támogatás száma |
XS 219/07 |
||||
Tagállam |
Hollandia |
||||
Régió |
Provincie Groningen |
||||
A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve |
Bodewes Managementservices B.V. Hoogezand |
||||
Jogalap |
Algemene wet bestuursrecht 4.2 Algemene subsidieverordening SNN |
||||
Az intézkedés típusa |
Egyedi támogatás |
||||
Költségvetés |
Tervezett éves kiadás: –; tervezett támogatás teljes összege: 0,378476 millió EUR |
||||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(6) bekezdésével és 5. cikkével összhangban. A projekt teljes költsége 946 191 EUR, a támogatható költség összesen 946 191 EUR. A 70/2001/EK rendelet alkalmazási körének a kutatási és fejlesztési támogatásokra történő kiterjesztése tekintetében való módosításáról szóló 364/2004/EK bizottsági rendelet alapján az SNN által nyújtott támogatás összege 378.476 EUR (az 5a. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint a maximális támogatási intenzitás 35 %, amely a (4) bekezdés a) pontja szerint további 5 %-kal növelhető, így összesen 40 %). A vállalkozás székhelye Hoogezand-Sappemeer településtársuláson belül található, amely szerepel az új támogatási térképen |
||||
Végrehajtás időpontja |
2007.8.1. |
||||
Időtartam |
2008.7.1. |
||||
Célkitűzés |
Kis- és középvállalkozások A projekt célja egy új hajótípus innovatív együttműködés keretében történő kifejlesztése. A résztvevők egy központi adatbázissal és központi tervezőrendszerrel rendelkező modern, online, háromdimenziós tervezőszoftver segítségével egyesítik folyamatinnovációs szakértelmüket az új hajótípus tervezése és kifejlesztése során, összehangolt egésszé integrálva a gyártás és összeszerelés tervezését. Ezenkívül olyan hajófedélzeti termékinnovációról van szó, amely az üzemanyag-megtakarítást és a biztonságot célozza. A támogatott költségek közé tartozik többek között a műszaki elemzés, a hajótörzs megtervezése és megépítése, a hajócsavar megtervezése, a rezgés és zaj vizsgálata és elemzése, a hajó teljesítményének vizsgálata és elemzése, a NUPAS-automatizáláshoz és vizsgálatokhoz nyújtott segítség, valamint az osztályozó vállalkozás általi elemzés és támogatás költsége. A tervek alapján a 6 300 tonna bruttó hordképességű hajóra irányuló projekt egyértelműen kísérleti jellegű, melynek során az eljárás megújításával kapcsolatban tervezett munkamódszert tesztelik a folyamatláncban. A projekt legfontosabb eredménye az új munkamódszer, amely optimálisan használja fel a teljes északi tengeri közlekedés rugalmas és értékes tervezési és gyártási kapacitását |
||||
Gazdasági ágazat |
Hajógyártás |
||||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
|
AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK
EFTA Felügyeleti Hatóság
25.10.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 250/16 |
Az EFTA Felügyeleti Hatóság közleménye az EGT-megállapodás 53., 54. és 57. cikke szerinti esetekben az EFTA Felügyeleti Hatóság aktájába való betekintés szabályairól
(2007/C 250/06)
A. |
Ezt a közleményt az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: EGT-megállapodás) és az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: felügyeleti és bírósági megállapodás) szabályaival összhangban adják ki. |
B. |
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) közleményt adott ki „Bizottsági közlemény az EK-Szerződés 81. és 82. cikke, az EGT-megállapodás 53., 54. és 57. cikke, valamint a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján folytatott eljárásokban a Bizottság aktájába való betekintés szabályairól” címen (1). Az említett nem kötelező erejű aktus megállapítja a Bizottság által a bizottsági aktába való betekintésre vonatkozóan követett elveket az 1/2003/EK tanácsi rendelet (2) 27. cikkének (1) és (2) bekezdésével, a 773/2004/EK bizottsági rendelet (3) 15. cikkének (1) bekezdésével, a 139/2004/EK tanácsi rendelet 18. cikkének (1) és (3) bekezdésével (4) és a 802/2004/EK bizottsági rendelet (5) 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban. |
C. |
Az EFTA Felügyeleti Hatóság a fenti jogi aktust EGT-vonatkozásúnak tekinti. A verseny egyenlő feltételeinek fenntartása és az EGT-versenyszabályoknak az Európai Gazdasági Térség egészére kiterjedően egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az EFTA Felügyeleti Hatóság a felügyeleti és bírósági megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja által ráruházott hatalom értelmében elfogadja ezt a közleményt. A Hatóság az EGT-szabályok egy adott esetre történő alkalmazása során követi az e közleményben megállapított elveket és szabályokat. |
I. BEVEZETÉS ÉS A KÖZLEMÉNY TÁRGYA
1. |
Az EFTA Felügyeleti Hatóság aktájába való betekintés olyan eljárási garancia, melynek célja a méltányosság elvének alkalmazása és a védekezéshez való jog védelme. Az aktába való betekintésről a felügyeleti és bírósági megállapodáshoz csatolt 4. jegyzőkönyv II. fejezete 27. cikkének (1) és (2) bekezdése (a továbbiakban: II. fejezet) (6), a felügyeleti és bírósági megállapodáshoz csatolt 4. jegyzőkönyv III. fejezete 15. cikkének (1) bekezdése (a továbbiakban: III. fejezet) (7) és a felügyeleti és bírósági megállapodáshoz csatolt 4. jegyzőkönyv XIII. fejezete 18. cikkének (1) és (3) bekezdése (a továbbiakban: XIII. fejezet) (8) rendelkezik (9). E rendelkezésekkel összhangban a III. fejezet 7., 8. és 23. cikke, illetve 24. cikkének (2) bekezdése, valamint a XIII. fejezet 6. cikkének (3) bekezdése, 7. cikkének (3) bekezdése, 8. cikkének (2)–(6) bekezdése és 14. és 15. cikke alapján történő határozathozatalt megelőzően a Hatóság lehetővé teszi adott esetben magánszemélyek, vállalkozások vagy vállalkozások szövetségei számára az ellenük emelt kifogásokkal kapcsolatos nézeteik ismertetését, továbbá ezek jogosultak a Hatóság aktájába való betekintésre az eljárás során a védelemhez való joguk teljes körű tiszteletben tartása érdekében. Ez a közlemény állapítja meg a keretet az e rendelkezésekben rögzített jog gyakorlásához. Nem rendelkezik azonban a dokumentumok más eljárások keretében történő rendelkezésre bocsátásáról. Ez a közlemény nem sérti az említett rendelkezéseknek az EFTA Bírósága, továbbá az Európai Közösségek Bírósága és Elsőfokú Bírósága által történő értelmezését. |
2. |
A fent megállapított egyedi jog különbözik a Hatóság dokumentumokba való betekintésre vonatkozó általános szabályaitól (10), amelyre eltérő feltételek és kivételek vonatkoznak, és amely más célokat szolgál. |
3. |
Az aktába való betekintés kifejezést e közleményben kizárólag az azon magánszemélyeknek, vállalkozásoknak vagy vállalkozások szövetségeinek biztosított iratbetekintési jogot jelenti, amelyekhez az EFTA Felügyeleti Hatóság kifogási nyilatkozatot címzett. Ez a közlemény egyértelműen megállapítja, hogy ilyen célból ki tekinthet be az aktába. |
4. |
Ugyanez a kifejezés vagy a „dokumentumokba való betekintés” kifejezés használatos az említett fejezetekben a panaszosok vagy más érintett felek tekintetében. E helyzetek azonban eltérnek a kifogási nyilatkozat címzettjeinek helyzetétől, ezért ezekre az aktába való betekintés e közlemény alkalmazásában használt meghatározása nem vonatkozik. Ezekkel a kapcsolódó helyzetekkel a közlemény külön szakasza foglalkozik. |
5. |
Ez a közlemény kifejti továbbá, hogy milyen információkhoz biztosítják a betekintést, mikor kerül sor a betekintésre, és hogy melyek az aktába való betekintés végrehajtási eljárásai. |
6. |
Az aktába való betekintés e közleményben megállapított szabályai figyelembe veszik a II., III. és XIII. fejezet módosított változatát (11), továbbá egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2002. október 30-i 177/02/COL EFTA felügyeleti hatósági határozatot (12). Figyelembe veszik továbbá az Európai Közösségek Bíróságának és Elsőfokú Bíróságának az utóbbi időben keletkezett ítélkezési gyakorlatát (13) és az EFTA Felügyeleti Hatóság gyakorlatát, továbbá a Bizottság által az aktába való betekintésről szóló 1997. évi bizottsági közlemény (14) elfogadása óta alkalmazott gyakorlatot. |
II. AZ AKTÁBA VALÓ BETEKINTÉS ALKALMAZÁSI KÖRE
A. Ki jogosult az aktába való betekintésre?
7. |
Az aktába az 1. bekezdésben említett rendelkezések szerint történő betekintés célja, hogy lehetővé tegye az EFTA Felügyeleti Hatóság által emelt kifogások elleni védekezéshez való jog tényleges gyakorlását. E célból mind az EGT-megállapodás 53. és 54. cikke szerinti esetekben, illetve az EGT-megállapodás 57. cikke szerinti esetekben kérelemre betekintést biztosítanak adott esetben olyan magánszemélyek, vállalkozások vagy vállalkozások szövetségei részére (15), akik felé a Hatóság kifogást címez (16) (a továbbiakban: a felek). |
B. Mely dokumentumok tekintetében biztosított a betekintés?
1. AZ EFTA Felügyeleti Hatóság aktájának tartalma
8. |
Az „EFTA Felügyeleti Hatóság aktája” kifejezés (a továbbiakban emellett: az akta) egy versenyjogi vizsgálat során valamennyi olyan dokumentumra (17) vonatkozik, melyet az EFTA Felügyeleti Hatóság Versenyügyi és Állami Támogatásokkal Foglalkozó Igazgatósága a vizsgálat során szerzett be, készített és/vagy állított össze. |
9. |
A II. fejezet 20. és 21. cikke és 22. cikkének (2) bekezdése és a XIII. fejezet 12. és 13. cikke szerinti vizsgálat során az EFTA Felügyeleti Hatóság számos dokumentumot szerezhet be, melyek közül részletes vizsgálatot követően többről kiderülhet, hogy a kérdéses ügy tárgya szempontjából irrelevánsak. Az ilyen dokumentumok visszaküldhetők ahhoz a vállalkozáshoz, ahonnan ezeket beszerezték. Visszaküldést követően e dokumentumok nem részei az aktának. |
2. Betekinthető dokumentumok
10. |
A felek számára lehetővé kell tenni az EFTA Felügyeleti Hatóság aktájában szereplő információk megismerését, hogy az említett információ alapján ténylegesen kifejthessék a Hatóság által annak kifogásaiban levont előzetes következtetésekre vonatkozó nézeteiket. E célból a 8. bekezdésben megállapítottak szerint a Hatóság aktájának részét képező valamennyi iratba betekinthetnek a belső dokumentumok, más vállalatok üzleti titkai vagy egyéb bizalmas információk kivételével (18). |
11. |
Az eljárás vonatkozásában készíttetett tanulmány szintén betekinthető a feladatmeghatározással és a tanulmány módszertanával együtt. A szellemi tulajdonjogok védelme érdekében azonban óvintézkedésekre lehet szükség. |
3. Nem betekinthető dokumentumok
3.1. Belső dokumentumok
3.1.1. Általános elvek
12. |
A belső dokumentumok nem lehetnek terhelőek, sem felmentőek (19). Nem részei annak a bizonyítéknak, melyre az EFTA Felügyeleti Hatóság az eset elbírálása során támaszkodik. Ezért a felek számára a Hatóság aktájában szereplő belső dokumentumok nem betekinthetők (20). Mivel e dokumentumok nem bírnak bizonyító erővel, a belső dokumentumokhoz való hozzáférés korlátozása nem sérti a felek védekezéshez való jogának megfelelő gyakorlását (21). |
13. |
Az EFTA Felügyeleti Hatóság nem köteles jegyzőkönyvet készíteni a magánszemélyekkel vagy vállalkozásokkal folytatott megbeszélésekről (22). Amennyiben a Hatóság úgy határoz, hogy ilyen megbeszélésekről emlékeztetőt készít, az ilyen dokumentumok az ülésről elhangzottaknak a Hatóság szerinti értelmezését jelentik, és ezért belső dokumentumoknak minősülnek. Amennyiben azonban a kérdéses személy vagy vállalkozás jóváhagyja a jegyzőkönyvet, az az üzleti titkok vagy más bizalmas információk törlését követően betekinthetővé válik. Az ilyen jóváhagyott jegyzőkönyvek részei annak a bizonyítéknak, melyre az EFTA Felügyeleti Hatóság az eset elbírálása során támaszkodik (23). |
14. |
Amennyiben az eljárásra vonatkozóan tanulmányt készíttetnek, az EFTA Felügyeleti Hatóság és a tanulmány elkészítésével megbízott személy közötti levélváltás, melyben a megbízott munkájának értékelésével vagy a tanulmány pénzügyi vonatkozásaival kapcsolatos információk találhatók, belső dokumentumnak minősülnek, így nem betekinthetők. |
3.1.2. Az állami hatóságokkal folytatott levélváltás
15. |
A belső dokumentumok sajátos típusa az EFTA Felügyeleti Hatóság és más állami hatóságok közötti levélváltás, továbbá az ilyen hatóságoktól kapott belső dokumentumok. Ilyen nem betekinthető dokumentumok az alábbiak:
|
16. |
Bizonyos kivételes esetekben betekintés biztosítható az EFTA-tagállamoktól, a Bizottságtól vagy az EU-tagállamoktól származó iratokba az üzleti titkok vagy más bizalmas információ törlését követően. Az EFTA Felügyeleti Hatóság a betekintés biztosítását megelőzően konzultációt folytat a dokumentumot benyújtó szervvel az üzleti titkok vagy más bizalmas információk azonosítása érdekében. Ez történik akkor, amikor az EFTA-tagállamoktól származó dokumentumok a felek ellen irányuló olyan feltételezéseket tartalmaznak, melyeket az EFTA Felügyeleti Hatóságnak meg kell vizsgálnia, vagy ha azok – a magánfelektől szerzett dokumentumokhoz hasonlóan – a vizsgálati eljárás során a bizonyíték részét képezik. E szempontok különösen a következőkre alkalmazandók:
Betekintést biztosítanak továbbá az EGT-tagállamoktól vagy a Bizottságtól származó iratokba, amennyiben ezek a felek védekezése szempontjából fontosak, az EFTA Felügyeleti Hatóság hatáskörének gyakorlására tekintettel (26). |
3.2. Bizalmas információk
17. |
Az EFTA Felügyeleti Hatóság aktája tartalmazhat olyan iratokat, melyekben két típusú információ szerepel – nevezetesen üzleti titkok és más bizalmas információk –, amelyekbe a betekintés részben vagy egészben korlátozható (27). Lehetőség szerint betekintést biztosítanak az eredeti információ bizalmas adatokat nem tartalmazó változatába. Amennyiben a titkosság csak az adott információk összefoglalásával biztosítható, az összefoglaló betekinthető. Minden egyéb dokumentum eredeti formájában betekinthető. |
3.2.1. Üzleti titkok
18. |
Amennyiben egy vállalkozás üzleti tevékenységére vonatkozó információ nyilvánosságra hozatala komoly károkat okozhat az említett vállalkozásnak, az ilyen információ üzleti titoknak minősül (28). Üzleti titoknak minősülhetnek például az alábbiak: a vállalkozás know-how-jára, a költségbecslésre, gyártási titkokra és eljárásokra, beszerzési forrásokra, termelt és értékesített mennyiségekre, piaci részesedésre, az ügyfelek és a terjesztők listájára, marketingtervekre, költség- és árstruktúrára és értékesítési stratégiára vonatkozó technikai és/vagy pénzügyi információk. |
3.2.2. Egyéb bizalmas információk
19. |
Az „egyéb bizalmas információk” kategóriájába az üzleti titkoktól eltérő olyan információk tartoznak, melyek bizalmasnak tekinthetők, amennyiben nyilvánosságra hozataluk jelentős hátrányt okozna egy személy vagy vállalkozás számára. Az egyes esetek körülményeitől függően ez vonatkozik harmadik felek által olyan vállalkozásokra vonatkozóan benyújtott információkra, melyek igen jelentős gazdasági vagy kereskedelmi nyomást gyakorolhatnak versenytársaikra vagy kereskedelmi partnereikre, ügyfeleikre vagy beszállítóikra. Jogos megtagadni ilyen vállalkozások számára egyes, ügyfeleiktől kapott levelekbe való betekintést, mivel ilyen esetekben az a levelek küldőire vonatkozóan könnyen eredményezhet megtorló intézkedéseket (29). Ezért az egyéb bizalmas információk fogalmába olyan információk is beleérthetők, melyek révén a felek azonosíthatják a panaszosokat vagy más harmadik feleket, akik indokoltan kérik névtelenségük megőrzését. |
20. |
Az egyéb bizalmas információk kategóriájába tartoznak a katonai titkok is. |
3.2.3. A bizalmas kezelésre irányuló kérelmek elfogadási kritériumai
21. |
Egy információ bizalmasnak minősül, amennyiben a szóban forgó személy vagy vállalkozás ilyen értelmű kérelemmel fordul az EFTA Felügyeleti Hatósághoz, és az elfogadja a kérelmet (30). |
22. |
A bizalmas kezelésre irányuló kérelmeknek olyan információkra kell vonatkozniuk, melyek az üzleti titkok vagy egyéb bizalmas információk fent meghatározott körébe sorolhatók. Alapos indoklás szükséges egy információ üzleti titokká vagy más bizalmas információvá minősítéséhez (31). A bizalmas kezelésre irányuló kérelmek rendes esetben csak az EFTA Felügyeleti Hatóság által a kérelmező személytől vagy vállalkozástól szerzett információkra vonatkozhatnak, a más forrásból szerzett információkra nem. |
23. |
Az olyan, valamely vállalkozásra vonatkozó információk, melyek ismeretesek a vállalkozáson (vagy vállalkozáscsoport esetén a csoporton) kívül, vagy olyan szövetségen kívül, melynek az említett vállalkozás ezt tudomására hozta, általában nem minősülnek bizalmasnak (32). A kereskedelmi jelentőségét például az idő múlásával elvesztő információ többé nem tekinthető bizalmasnak. Főszabályként az EFTA Felügyeleti Hatóság feltételezi, hogy a felek forgalmára, értékesítésére és piaci részesedésére vonatkozó adatok és hasonló információk 5 év elteltével már nem tekinthetők bizalmasnak (33). |
24. |
Az EGT-megállapodás 53. és 54. cikke szerinti eljárásokban egy információ bizalmas minősítése nem akadályozza meg annak nyilvánosságra hozatalát, amennyiben ilyen információ feltételezett jogsértés bizonyításához („terhelő dokumentum”) vagy egy fél felmentéséhez („felmentő dokumentum”) szükséges. Ilyen esetben a felek védekezéshez való jogainak az EFTA Felügyeleti Hatóság aktájába való lehető legteljesebb mértékű betekintés biztosítása útján történő szükséges védelme nagyobb súllyal esik latba, mint a más felekre vonatkozó bizalmas információk védelmének szempontja (34). A Hatóság feladata annak megítélése, hogy egy adott helyzetre a fenti körülmények vonatkoznak-e. Ennek érdekében valamennyi fontos elemet meg kell vizsgálni, ideértve a következőket:
Hasonló szempontok alkalmazandók az EGT-megállapodás 57. cikke szerinti eljárásokra, amikor az információ nyilvánosságra hozatalát az EFTA Felügyeleti Hatóság az eljárás céljából ítéli szükségesnek (35). |
25. |
Amennyiben az EFTA Felügyeleti Hatóságának szándékában áll az információ nyilvánosságra hozatala, a szóban forgó személy vagy vállalkozás számára betekinthetővé kell tennie az információt tartalmazó dokumentum nem bizalmas változatát, mely az eredeti dokumentumoknak megfelelő bizonyító erővel bír (36). |
C. Mikor biztosítható az aktába való betekintés?
26. |
Az EFTA Felügyeleti Hatóság kifogási nyilatkozatáról szóló értesítést megelőzően az 1. bekezdésben említett rendelkezések értelmében a felek nem jogosultak az aktába való betekintésre. |
1. Az EGT-megállapodás 53. és 54. cikke szerinti antitröszt-eljárásokban
27. |
Az aktába való betekintést kérelemre és általában egyszeri alkalommal, az EFTA Felügyeleti Hatóság által emelt kifogásokról történő értesítését követően biztosítják a feleknek a méltányosság elvének biztosítása és a védekezéshez való jog védelme érdekében. Főszabályként tehát nem lehet betekintést biztosítani a további felek által a Hatóság kifogásaira adott válaszokba. Azonban betekintést biztosíthatnak valamely félnek a kifogásról szóló értesítés kézhezvételét követően, a közigazgatási eljárás későbbi szakaszaiban kapott dokumentumokba, amennyiben az ilyen dokumentumok új bizonyítéknak tekintendők – legyenek akár terhelő, akár felmentő jellegűek – az említett féllel kapcsolatban az EFTA Felügyeleti Hatóság kifogási nyilatkozatában szereplő állításokra vonatkozóan. Ez történik különösen akkor, amikor a Hatóság új bizonyítékot kíván felhasználni. |
2. Az EGT-megállapodás 57. cikke szerinti eljárásokban
28. |
A XIII. fejezet 18 cikke (1) és (3) bekezdésével (37) összhangban az értesítést benyújtó felek kérelemre a Hatóság kifogásairól történő értesítést követően a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációig az eljárás bármely szakaszában betekinthetnek az EFTA Felügyeleti Hatóság aktájába. Ezzel szemben ez a közlemény nem rendelkezik az azt megelőző iratbetekintésről, hogy a Hatóság az EGT-megállapodás 57. cikke és a XIII. fejezet értelmében nyilatkozik vállalkozásokkal szembeni kifogásairól. |
III. A PANASZOSOKRA ÉS MÁS ÉRINTETT FELEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS KÉRDÉSEK
29. |
Ez a szakasz olyan helyzetekről rendelkezik, amikor az EFTA Felügyeleti Hatóság betekintést biztosíthat vagy betekintést kell biztosítania az aktájában szereplő egyes iratokba antitröszt-eljárásokban a panaszosok, illetve az összefonódás-ellenőrzési eljárásokban más érintett felek számára. Tekintet nélkül az antitröszt-szabályokat és az összefonódás-ellenőrzési szabályokat végrehajtó rendeletek szövegezésére (38), e két helyzet – az alkalmazási kört, az időzítést és a jogokat tekintve – az iratbetekintésre vonatkozóan az e közlemény előző szakaszában megállapítottaktól eltérő módon kezelendő. |
A. Dokumentumok rendelkezésre bocsátása panaszosok számára antitröszt-eljárásokban
30. |
A panaszosok nem rendelkeznek ugyanolyan jogokkal és garanciákkal, mint a vizsgálat alatt álló felek (39). Ezért a panaszosok nem követelhetnek a felek számára megállapítotthoz hasonló iratbetekintési jogot. |
31. |
Azonban azon panaszos, akit a III. fejezet 7. cikkének (1) bekezdése szerint tájékoztattak panasza elutasításáról (40), kérheti a betekintést azon dokumentumokba, melyekre a Hatóság ideiglenes értékelését alapozta (41). A panaszos számára egyszeri betekintést biztosítanak az említett dokumentumokba, a panaszost a Hatóságnak a panasz elutasítására vonatkozó szándékáról tájékoztató levél megküldését követően. |
32. |
A panaszosok nem jogosultak az üzleti titkokba vagy egyéb olyan bizalmas információkba való betekintésre, melyeket az EFTA Felügyeleti Hatóság a nyomozás során szerzett (42). |
B. Dokumentumok rendelkezésre bocsátása más érintett felek számára összefonódás-ellenőrzési eljárásokban
33. |
Összefonódás-ellenőrzési eljárásokban kérelemre – az észrevételeik elkészítéséhez szükséges mértékben – más olyan érintett felek is betekinthetnek az iratokba, akiket a kifogásokról értesítettek (43). |
34. |
Ilyen egyéb érintett felek a javasolt összefonódásnak a bejelentő felektől – vagyis az eladótól és az összefonódással érintett vállalkozástól – eltérő érintett felei (44). |
IV. AZ AKTÁBA VALÓ BETEKINTÉS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS
A. Előkészítő eljárás
35. |
Bármely olyan személy, aki információt vagy észrevételt nyújt be az alább felsorolt helyzetek valamelyikében vagy ezt követően további információkkal szolgál az EFTA Felügyeleti Hatóságnak ugyanezen eljárások során, köteles indokolással kísérve egyértelműen meghatározni, hogy mely anyagokat tekinti bizalmasnak, és külön nem bizalmas változatot benyújtani a Hatóság által nézeteinek közlésére megállapított időpontig (45):
|
36. |
Emellett az EFTA Felügyeleti Hatóság előírhatja, hogy minden olyan vállalkozás (53), mely dokumentumot nyújt vagy nyújtott be, határozza meg azon dokumentumokat vagy a dokumentumok azon részeit, melyeket saját vonatkozásukban üzleti titoknak vagy más bizalmas információnak tekintenek, valamint hogy határozzák meg azon vállalkozásokat, melyek tekintetében ezen dokumentumokat bizalmasnak tekintik (54). |
37. |
A fenti 36. bekezdésben említett bizalmas kezelés iránti kérelmek céljából az EFTA Felügyeleti Hatóság határidőt tűzhet ki, melyen belül a vállalkozások: i. indokolják az egyes dokumentumok vagy azok részének bizalmas kezelése iránti kérelmüket; ii. a Hatóság számára benyújtják az említett dokumentumok nem bizalmas változatát, melyből a bizalmas szövegrészeket törölték (55). Antitröszt-eljárásokban továbbá a kérdéses vállalkozások az említett határidőn belül tömören összefoglalnak minden egyes törölt információt (56). |
38. |
A nem bizalmas változatokat és a törölt információk összefoglalását olyan módon kell elkészíteni, hogy bármely, az aktába betekintésre jogosult fél eldönthesse, hogy a törölt információ saját védekezése szempontjából releváns-e, és így azt, hogy kellően megalapozott lenne-e az EFTA Felügyeleti Hatósághoz címzett azon kérelme, hogy a bizalmas kezelés iránti kérelemmel érintett információkba betekinthessen. |
B. A bizalmas információk kezelése
39. |
Antitröszt-eljárásokban, ha a vállalkozások nem tesznek eleget a fenti 35–37. bekezdésekben megállapított rendelkezéseknek, az EFTA Felügyeleti Hatóság feltételezheti, hogy az érintett dokumentumok vagy nyilatkozatok nem tartalmaznak bizalmas információt (57). A Hatóság így feltételezi, hogy a vállalkozás nem kifogásolja az érintett dokumentumok vagy nyilatkozatok teljes egészében történő nyilvánosságra hozatalát. |
40. |
Antitröszt-eljárásokban, illetve az EGT-megállapodás 57. cikke szerinti eljárásokban egyaránt, ha a szóban forgó személy vagy vállalkozás megfelel a fenti 35–37. bekezdésben megállapított feltételeknek azok alkalmazhatóságának mértéke szerint, az EFTA Felügyeleti Hatóság:
|
41. |
Az EFTA Felügyeleti Hatóság későbbi szakaszban teljesen vagy részben változtathat egy bizalmasság iránti kérelem ideiglenes elfogadására vonatkozó döntésén. |
42. |
Amennyiben az EFTA Felügyeleti Hatóság Versenyügyi és Állami Támogatásokkal Foglalkozó Igazgatósága eleve nem ért egyet a bizalmas kezelés iránti kérelemmel, vagy ha nézete szerint annak ideiglenes elfogadásán változtatni kell, és így szándékában áll az információ nyilvánosságra hozatala, az érintett személy vagy vállalkozás számára lehetőséget biztosít nézeteinek közlésére. Ilyen esetekben a Versenyügyi és Állami Támogatásokkal Foglalkozó Igazgatóság indokolással együtt írásban értesíti a személyt vagy vállalkozást az információ nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szándékáról, és határidőt tűz ki, melyen belül az említett személy vagy vállalkozás írásban közölheti nézeteit. Amennyiben az említett nézetek benyújtását követően a bizalmas kezelés iránti kérelemre vonatkozóan továbbra is fennáll a nézeteltérés, a kérdést a meghallgatási tisztviselő kezeli az EFTA Felügyeleti Hatóság által a meghallgatási tisztviselő tekintetében előírt feladatmeghatározás szerint (58). |
43. |
Amennyiben felmerül annak kockázata, hogy egy versenytársaira, kereskedelmi partnereire, ügyfeleire vagy beszállítóira igen jelentős gazdasági vagy kereskedelmi nyomás gyakorlására képes vállalkozás megtorló intézkedéseket fogad el az említettek ellen azoknak az EFTA Felügyeleti Hatóság vizsgálatában való együttműködése következményeként (59), a Hatóság a kérdéses válaszok nem bizalmas változatába vagy összefoglalásába való betekintés engedélyezésével védi a válaszok írójának névtelenségét (60). Említett feltételek mellett a névtelenség iránti kérelmeket, továbbá a Hatóságnak a panaszok kezeléséről szóló közleménye (61) 81. pontja szerinti névtelenség iránti kérelmeket a fenti 40–42. bekezdés szerint kezelik. |
C. Az iratbetekintési jog biztosítása
44. |
Az EFTA Felügyeleti Hatóság úgy határozhat, hogy az iratbetekintési jog az alábbi módok valamelyike szerint biztosítható, megfelelő figyelemmel a felek technikai lehetőségeire:
A Hatóság az említett módszerek bármilyen kombinációja mellett is dönthet. |
45. |
Az aktába való betekintés megkönnyítése érdekében a felek tételes dokumentumlistát kapnak az EFTA Felügyeleti Hatóság aktájának tartalmáról a fenti 8. bekezdésben meghatározottak szerint. |
46. |
Az EFTA Felügyeleti Hatóság aktájában szereplő bizonyítékba annak eredeti formájában lehet betekinteni: a Hatóság nem köteles az aktában szereplő dokumentumok fordítását elkészíttetni (62). |
47. |
Ha egy fél az iratbetekintést követően úgy ítéli meg, hogy védekezése érdekében bizonyos nem betekinthető információkra is szüksége van, ilyen értelmű, indokolással ellátott kérelmet nyújt be az EFTA Felügyeleti Hatóságnak. Ha a Versenyügyi és Állami Támogatásokkal Foglalkozó Igazgatóság szolgálatai nincsenek abban a helyzetben, hogy a kérelmet elfogadják, és a fél nem ért egyet az említett állásponttal, az ügyet a meghallgatási tisztviselő dönti el a meghallgatási tisztviselők alkalmazandó feladatmeghatározásával összhangban (63). |
48. |
Az aktába e közleménnyel összhangban történő betekintés jogát olyan feltétellel biztosítják, hogy az ilyen módon szerzett információ csak az EGT-megállapodás vonatkozó közigazgatási eljárás tekintetében releváns versenyszabályainak bírósági vagy közigazgatási eljárásban történő alkalmazása céljából használható fel (64). Amennyiben az információkat bármikor eltérő célból használják fel, külső ügyvéd bevonása mellett, az EFTA Felügyeleti Hatóság az esetet fegyelmi eljárás megindítására tekintettel jelentheti az említett ügyvéd kamarájának. |
49. |
A 45–47. bekezdések kivételével e C. szakasz egyaránt vonatkozik (antitröszt-eljárásokban) a panaszosok, valamint (összefonódás-ellenőrzési eljárásokban) más érintett felek számára az iratbetekintés biztosítására. |
(1) HL C 325., 2005.12.22., 7. o.
(2) A Tanács 2002. december 16-i 1/2003/EK rendelete a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról, HL L 1., 2003.1.4., 1. o.
(3) A Bizottság 2004. április 7-i 773/2003/EK rendelete a Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról, HL L 123., 2003.4.27, 18. o.
(4) A Tanács 2004. január 20-i 139/2004/EK rendelete a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről, HL L 24., 2004.1.29., 1. o.
(5) A Bizottság 2004. április 7-i 802/2004/EK rendelete a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról, HL L 133., 2004.4.30., 1. o. Helyesbítés: HL L 172., 2004.5.6., 9. o.
(6) Az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodáshoz csatolt 4. jegyzőkönyv módosításáról szóló, 2004. szeptember 24-i megállapodás értelmében – amely 2005. május 20-án lépett hatályba – a felügyeleti és bírósági megállapodáshoz csatolt 4. jegyzőkönyv II. fejezete az EFTA pillérében nagymértékben tükrözi az 1/2003/EK rendeletet.
(7) Az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodáshoz csatolt 4. jegyzőkönyv módosításáról szóló, 2004. december 3-i megállapodás értelmében – amely 2005. július 1-jén lépett hatályba – a felügyeleti és bírósági megállapodáshoz csatolt 4. jegyzőkönyv III. fejezete tükrözi a 773/2004/EK rendeletet.
(8) Az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodáshoz csatolt 4. jegyzőkönyv módosításáról szóló, 2004. június 4-i megállapodás értelmében – amely 2005. május 20-án lépett hatályba – a XIII. fejezet 4. cikkének (4)–(5) bekezdései és 6–24. cikke megfelelnek a 139/2004/EK rendelet ugyanezen számú cikkeinek. (Az említett rendelet 1–3. cikke, 4. cikkének (1)–(3) bekezdése és 5. cikke megtalálhatók az EGT-megállapodás XIV. mellékletének 1. pontjában említett jogi aktusban (139/2004/EK rendelet)).
(9) Az iratbetekintésről a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 7-i 802/2004/EK bizottsági rendelet 17. cikkének (1) bekezdése is rendelkezik, HL L 133., 2004.4.30., 1. o. Helyesbítés: HL L 172., 2004.5.6., 9. o. (a továbbiakban: az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete). Ez a bizottsági rendelet jelenleg az EGT-megállapodásba és a felügyeleti és bírósági megállapodásba történő foglalására vár. Mivel a felügyeleti és bírósági megállapodáshoz csatolt 4. jegyzőkönyvben ennek módosítása esetén az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendeletének megfelelő rendelkezések szerepelnek majd, az EFTA Felügyeleti Hatóság a továbbiakban figyelembe veszi az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendeletét is, és arra hivatkozik.
(10) Lásd az EFTA Felügyeleti Hatóság tájékoztató iránymutatásait a következő címen:
http://www.eftasurv.int/information/dbaFile449.html
(11) Akárcsak az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendeletét, lásd a fenti 9. lábjegyzetet.
(12) HL L 80., 2003.3.27., 27. o. és az EGT-kiegészítés a következőhöz: HL 16., 2003.3.27., 2. o.
(13) Különösen a T-25/95. et al., Cimenteries CBR SA és mások kontra Bizottság egyesített ügyek, EBHT 2000, II-0491. o. Az EGT-megállapodás 6. cikke előírja, hogy az ítélkezési gyakorlat későbbi fejleményeinek sérelme nélkül e megállapodás rendelkezései, amennyiben tartalmilag azonosak az Európai Közösséget, illetve az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződések és az e két szerződés alkalmazásában elfogadott jogi aktusok megfelelő szabályaival, végrehajtásuk és alkalmazásuk során az Európai Közösségek Bíróságának az EGT-megállapodás aláírását megelőzően hozott megfelelő ítéleteivel összhangban értelmezendők. A Bíróság által az EGT-megállapodás aláírását követően hozott vonatkozó ítéletek tekintetében a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság, illetve a Bíróság megfelelően figyelembe veszi az ezen ítéletekben megállapított elveket.
(14) Bizottsági közlemény az EK-Szerződés 85. és 86. [jelenlegi 81. és 82.] cikke, az ESZAK-Szerződés 65. és 66. cikke és a 4064/89/EGK tanácsi rendelet szerinti esetekben az iratokhoz való hozzáférés iránti kérelmek feldolgozásának belső eljárási szabályzatáról, HL C 23., 1997.1.23., 3. o. Mint azt az EGT-megállapodás 58. cikke és a megállapodáshoz csatolt 23. jegyzőkönyv megállapítja, a Hatóság és a Bizottság együttműködik, többek között az EGT-megállapodás egyöntetű végrehajtásának, alkalmazásának és értelmezésének előmozdítására tekintettel. Bár a bizottsági határozatok nem kötelezik a Hatóságot, a Hatóság a fentiek miatt a Bizottság gyakorlatának megfelelő figyelembe vételére törekszik.
(15) E közlemény további részében a „vállalkozás” fogalmába beleértendők mind a vállalkozások, mind azok szövetségei. A „személy” fogalmába mind természetes, mind jogi személyek beleértendők. Számos érintett egyidejűleg jogi személy és vállalkozás; ez esetben mindkét kifejezés vonatkozik rájuk. Ugyanez alkalmazandó arra a helyzetre, amikor egy természetes személy az EGT-megállapodás 53. és 54. cikke értelmében vállalkozásnak minősül. Összefonódás-ellenőrzési eljárásokban megfelelően figyelembe veendők az EGT-megállapodás XIV. mellékletének 1. pontjában hivatkozott jogi aktus (139/2004/EK rendelet) 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett személyek akkor is, ha ezek természetes személyek. Amennyiben jogi személyiség nélküli, vállalkozásnak nem minősülő személyek érintettek az EFTA Felügyeleti Hatóság versenyügyi eljárásaiban, a Hatóság adott esetben értelemszerűen az e közleményben megállapított elveket alkalmazza.
(16) Vö. a III. fejezet 15. cikkének (1) bekezdésével, a XIII. fejezet 18. cikkének (3) bekezdésével és a Bizottság végrehajtási rendelete 17. cikkének (1) bekezdésével, lásd a fenti 9. lábjegyzetet.
(17) E közleményben a „dokumentum” kifejezés a hordozótól függetlenül bármiféle információnyújtásra alkalmazandó. Ide tartoznak a jelenleg vagy a jövőben rendelkezésre álló elektronikus adathordozók is.
(18) Vö. a II. fejezet 27. cikkének (2) bekezdésével, a III. fejezet 15. cikkének (2) és 16. cikkének (1) bekezdésével és az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete 17. cikkének (3) bekezdésével, lásd a fenti 9. lábjegyzetet. Az említett kivételeket a T-7/89. sz., Hercules Chemicals kontra Bizottság ügyben (EBHT 1991, II-1711. o., 54. pont) is említik. Az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának ítélete szerint nem egyedül a Bizottság feladata annak eldöntése, hogy az aktában szereplő mely dokumentumok lehetnek hasznosak a védekezés céljaira (vö. a T-30/91. sz., Solvay kontra Bizottság ügyben hozott ítélettel, EBHT 1995, II-1775. o., 81–86. pont, és a T-36/91. sz., ICI kontra Bizottság ügyben hozott ítélettel, EBHT 1995, II-1847. o., 91–96. pont.
(19) Belső dokumentumok például a Hatóság igazgatóságaitól vagy más érintett hatóságoktól származó tervezetek, vélemények, emlékeztetők vagy feljegyzések.
(20) Vö. a II. fejezet 27. cikkének (2) bekezdésével, a III. fejezet 15. cikkének (2) bekezdésével és az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete 17. cikkének (3) bekezdésével, lásd a fenti 9. lábjegyzetet.
(21) Vö. a fenti 1. bekezdéssel.
(22) Lásd e tekintetben T-191/98 és T-212/98–T-214/98. sz., Atlantic Container Line és mások kontra Bizottság (TACA) egyesített ügyekben 2003. szeptember 30-án hozott ítéletet, EBHT 2003, II-3275. o., 349–359. pont.
(23) A II. fejezet 19. cikke, vagy 20. cikke (2) bekezdésének e) pontja, vagy a XIII. fejezet 13. cikke (2) bekezdésének e) pontja szerint rögzített nyilatkozatok szokásos esetben szintén a betekinthető dokumentumok közé tartoznak (lásd a fenti 10. bekezdést).
(24) Vö. a II. fejezet 27. cikkének (2) bekezdésével, a III. fejezet 15. cikkének (2) bekezdésével és az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete 17. cikkének (3) bekezdésével, lásd a fenti 9. lábjegyzetet. E közleményben az „EFTA-államok” kifejezés alatt az EGT-megállapodásban részes EFTA-államok értendők.
(25) Lásd e tekintetben az Elsőfokú Bíróságnak a T-134/94. et al., a NMH Stahlwerke és Mások kontra Bizottság ügyekben hozott végzését, EBHT 1997, II-2293. o., 36. pont, illetve a T-65/89. sz., BPB Industries és British Gypsum ügyben hozott végzését, EBHT 1993, II-389. o., 33. pont.
(26) Az összefonódás-ellenőrzés területén ez különösen alkalmazandó az EFTA-tagállamoknak a XIII. fejezet 9. cikkének (2) bekezdése szerint egy ügy beterjesztésére vonatkozó beadványaira.
(27) Vö. a III. fejezet 16. cikkének (1) bekezdését és az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete 17. cikkének (3) bekezdését, lásd a fenti 9. lábjegyzetet; a T-7/89. sz., Hercules Chemicals NV kontra Bizottság ügyet, EBHT 1991, II-1711. o., 54. pont; a T-23/99. sz., LR AF 1998 A/S kontra Bizottság ügyet, EBHT 2002, II-1705. o., 170. pont.
(28) A T-353/94. sz., Postbank NV kontra Bizottság ügyben 1996.9.18-án hozott ítélet, EBHT 1996, II-921. o., 87. pont.
(29) A közösségi bíróságok állást foglaltak e kérdést illetően a vonatkozó közösségi rendelkezéseknek megfelelően mind az erőfölénnyel való állítólagos visszaélés eseteiben (az EK-Szerződés 82. cikke) (T-65/89. sz., BPB Industries és British Gypsum ügy, EBHT 1993, II-389. o.; és C-310/93P, BPB Industries és British Gypsum ügy, EBHT 1995, I-865. o.), mind összefonódási esetekben (T-221/95. sz., Endemol kontra Bizottság ügy, EBHT 1999, II-1299. o., 69. pont, és T-5/02. sz., Laval kontra Bizottság ügy, EBHT 2002, II-4381. o., 98. és következő pontok).
(30) Lásd az alábbi 40. bekezdést.
(31) Lásd az alábbi 35. bekezdést.
(32) Azonban az üzleti titkok vagy más olyan információk, melyeket egy kereskedelmi vagy szakmai szervezet nyújt tagjai számára, nem veszítik el bizalmas jellegüket harmadik felek tekintetében, és így nem adhatók ki a panaszosoknak. Vö. a 209–215. és 218/78. sz., Fedetab egyesített ügyeket, EBHT 1980, 3125. o., 46. pont.
(33) Lásd az alábbi 35–38. bekezdéseket a vállalkozásoknak a bizalmas információ meghatározására való felkéréséről.
(34) Vö. a II. fejezet 27. cikkének (2) bekezdésével és a III. fejezet 15. cikkének (3) bekezdésével.
(35) Az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete 18. cikkének (1) bekezdése, lásd a fenti 9. lábjegyzetet.
(36) Vö. az alábbi 42. bekezdéssel.
(37) És az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete 17. cikkének (1) bekezdése, lásd a fenti 9. lábjegyzetet.
(38) Vö. a III. fejezet 8. cikkének (1) bekezdésével, mely a panaszosok iratbetekintési jogáról rendelkezik, illetve az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete 17. cikkének (2) bekezdésével, lásd a fenti 9. lábjegyzetet, „amennyiben erre szükségük van észrevételeik elkészítése céljából”.
(39) Lásd e tekintetben a T-17/93. sz., Matra-Hachette SA kontra Bizottság ügyet, EBHT 1994, II-595. o., 34. pont. Az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának ítélete szerint harmadik feleknek az 1962. február 6-i 17. tanácsi rendelet 19. cikkében (amelynek helyébe az 1/2003/EK rendelet 27. cikke lépett) megállapított jogai a közigazgatási eljárásban való részvétel jogára korlátozódnak.
(40) A III. fejezet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében küldött levél útján.
(41) Vö. a III. fejezet 8. cikkének (1) bekezdésével.
(42) Vö. a III. fejezet 8. cikkének (1) bekezdésével.
(43) Lásd a II. fejezet 18. cikkének (4) bekezdését és az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete 17. cikkének (2) bekezdését, lásd a fenti 9. lábjegyzetet.
(44) Vö. az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete 11. cikkének b) pontjával, lásd a fenti 9. lábjegyzetet.
(45) Vö. a III. fejezet 16. cikkének (2) bekezdésével és az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete 18. cikkének (2) bekezdésével, lásd a fenti 9. lábjegyzetet.
(46) A III. fejezet 10. cikkének (2) bekezdése szerint.
(47) A III. fejezet 6. cikkének (1) bekezdése szerint.
(48) A III. fejezet 13. cikkének (1) és (3) bekezdése szerint.
(49) A III. fejezet 7. cikkének (1) bekezdése szerint.
(50) Az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendeletének 12. cikke, lásd a fenti 9. lábjegyzetet.
(51) Az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendeletének 13. cikke, lásd a fenti 9. lábjegyzetet.
(52) Az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendeletének 16. cikke szerint, lásd a fenti 9. lábjegyzetet.
(53) Összefonódás-ellenőrzési eljárásokban az ebben és a következő bekezdésekben megállapított elvek alkalmazandók az EGT-megállapodás XIV. mellékletének 1. pontjában hivatkozott jogi aktus (139/2004/EK rendelet) 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett személyekre.
(54) Vö. a III. fejezet 16. cikkének (3) bekezdésével és az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete 18. cikkének (3) bekezdésével, lásd a fenti 9. lábjegyzetet. Ez alkalmazandó az EFTA Felügyeleti Hatóság által a XIII. fejezet 13. cikke és a II. fejezet 20. és 21. cikke szerinti vizsgálatban összegyűjtött dokumentumokra is.
(55) Vö. a III. fejezet 16. cikkének (3) bekezdésével és az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete 18. cikkének (3) bekezdésével, lásd a fenti 9. lábjegyzetet.
(56) Vö. a III. fejezet 16. cikkének (3) bekezdésével.
(57) Vö. a III. fejezet 16. cikkével.
(58) Vö. a 177/02/COL határozat 9. cikkével, HL L 80., 2003.3.27., 27. o. és az EGT-kiegészítés a következőhöz: HL 16., 2003.3.27., 2. o.
(59) Vö. a fenti 19. bekezdéssel.
(60) Vö. a T-5/02. sz., Tetra Laval kontra Bizottság üggyel, EBHT 2002, II-4381. o., 98., 104. és 105. pont.
(61) Az EFTA Felügyeleti Hatóság közleménye a panaszoknak az EFTA Felügyeleti Hatóság által az EGT-megállapodás 53. és 54. cikke szerint történő kezeléséről, még nem tették közzé.
(62) Lásd e tekintetben: A T-25/95. et al, Cimenteries ügy, 635. pont.
(63) Vö. a 177/02/COL határozat 8. cikkével, HL L 80., 2003.3.27., 27. o. és az EGT-kiegészítés a következőhöz: HL 16., 2003.3.27., 2. o.
(64) Vö. a III. fejezet 15. cikkének (4) bekezdésével és 8. cikkének (2) bekezdésével és az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete 17. cikkének (4) bekezdésével, lásd a fenti 9. lábjegyzetet.
25.10.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 250/26 |
Támogatási program a Norvég Hajózási Regiszterben (NOR) nyilvántartott hajók esetében a nitrogén-oxid csökkentésére
Összefoglaló tájékoztató
(2007/C 250/07)
A támogatás száma |
61272 |
||
EFTA-állam |
Norvégia |
||
A támogatási programok elnevezése és címe vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve (egyedi alapon bejelentendő támogatás és nem támogatási programon alapuló támogatás) |
A Norvég Hajózási Regiszterben (NOR) nyilvántartott hajók esetében a nitrogén-oxid ([Nox]-NOxRED) csökkentésére irányuló támogatási program |
||
Jogalap |
A norvég parlament által elfogadott törvényjavaslat |
||
Tervezett éves kiadás vagy a nyújtott egyedi támogatás (nemzeti valutában) |
Támogatási program |
Éves tervezett kiadás: 15 millió NOK (2007) és 35 millió NOK (2008-2009) |
1,86 millió EUR (2007) és 4,34 millió EUR (2008-2009) |
Teljes összeg: 50 millió NOK (2007-2009) |
6,2 millió EUR |
||
Időtartam |
2007-2009 |
||
A támogatási program maximális támogatási intenzitása |
A támogatható költségek 30 %-a (motorcsere esetében 15 %) |
||
Gazdasági ágazatok Az „Általános információk” részben meghatározott speciális ágazatokra korlátozódó támogatás (I. rész 4.2. bekezdés) |
A Norvég Hajózási Regiszterben nyilvántartott, a norvég tengerparti térségben működő hajók |
||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
Norwegian Maritime Authority (Norvég Tengerészeti Hatóság) |
25.10.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 250/27 |
Állami támogatás engedélyezése az EGT-megállapodás 61. cikkének és a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikke (3) bekezdésének értelmében
Az EFTA Felügyeleti Hatóság kifogást nem tartalmazó határozata
(2007/C 250/08)
Elfogadás időpontja: |
2007. február 27. |
||||||||
EFTA-állam: |
Norvégia |
||||||||
Támogatás száma: |
60221. sz. ügy |
||||||||
Megnevezés: |
Kutatásorientált innovációs központok támogatási programja |
||||||||
Célkitűzés: |
A támogatási program fő célkitűzése a kutatás, fejlesztés és innováció ösztönzése a következő tevékenységek által:
|
||||||||
Jogalap: |
A kormány 2005. évi Fehér Könyve a kutatásról „Elkötelezettség a kutatás iránt” (St. meld. no. 20, 2004–2005) és az Oktatási és Kutatási Minisztérium 2006. évi költségvetési dokumentuma a Norvég Kutatási Tanácsnak. |
||||||||
Költségvetés/Időtartam: |
A támogatási program éves költségvetése 100 millió NOK (ami körülbelül 12,5 millió EUR). A támogatási program a 2007-tel kezdődő és 2015-ben végződő nyolcéves időtartamra vonatkozik. |
A határozat bizalmas adatokat már nem tartalmazó, hiteles nyelvi változata az alábbi honlapon található meg:
http://www.eftasurv.int/fieldsofwork/fieldstateaid/stateaidregistry
25.10.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 250/28 |
Felhívás az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint észrevételek benyújtására a Lista légitámaszpont norvég hatóságok általi eladásával és bérbe adásával kapcsolatos állami támogatás kérdésében
(2007/C 250/09)
A 2007. június 6-i 183/07/COL határozattal, amelynek szövege a hiteles nyelvi változatban ennek az összefoglalónak a végén megtalálható, az EFTA Felügyeleti Hatóság eljárást kezdeményezett az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: felügyeleti és bírósági megállapodás) 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint. A norvég hatóságokat a határozat másolatának megküldésével értesítették.
Az EFTA Felügyeleti Hatóság ezúton felkéri az EFTA-államokat, az EU-tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy e felhívás közzétételétől számított egy hónapon belül juttassák el észrevételeiket a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatban az alábbi címre:
EFTA Surveillance Authority (EFTA Felügyeleti Hatóság) |
Registry (Iktatási Osztály) |
Rue Belliard 35 |
B-1040 Brussels (Brüsszel) |
Az észrevételeket megküldik a norvég hatóságoknak. Az észrevételeket benyújtó érdekelt felek kérésüket megindokolva írásban kérhetik adataik bizalmas kezelését.
ÖSSZEFOGLALÁS
AZ ELJÁRÁS
Az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Lista légitámaszpont eladásáról a Főszámvevő Hivatala által készített jelentésből értesült, amely megállapítja, hogy a Norvégiai Védelmi Ingatlanok Ügynöksége (a továbbiakban: NDEA) nem tudja megbízható bizonyítékokkal alátámasztani, hogy a Lista légitámaszpontot piaci értékén adták volna el.
2005. szeptember 14-én a Hatóság levelet intézett a norvég hatóságokhoz, amelyben tájékoztatást kért a Norvégia déli részén, Farsund településen található Lista légitámaszpont eladásával kapcsolatban.
A norvég hatóságok a Hatóság által felvetett kérdésekre Norvégia Európai Unió melletti képviseletének 2005. október 28-án kelt levelében válaszoltak, amely a Modernizációs Minisztérium 2005. október 26-i, illetve a Védelmi Minisztérium 2005. október 24-i levelét továbbította. A képviselet levelét a Hatóság 2005. október 29-én vette kézhez és iktatta.
A Hatóság 2007. március 28-án kelt levelében további információkat kért a norvég hatóságoktól.
E kérésnek a hatóságok – 2007. május 4-én kelt – és a Hatóság által még ugyanazon a napon kézhez vett és iktatott – levelükben tettek eleget.
AZ INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE
A 183/07/COL határozat két, világosan elkülöníthető intézkedésre vonatkozik: egyrészt a Lista légitámaszpont eladására, másrész a támaszpont lízingjére.
A Lista légitámaszpont eladása
2002. szeptember 12-én az NDEA eladta a Lista légitámaszpontot a Lista Flypark AS-nek. Az adásvétel eredményeként a norvég állam nettó 10 875 000 NOK összeget fizetett ki a Lista Flypark AS-nek. Az értékelést két különböző, egymástól független értékelő végezte: a Vebditakst az ingatlan piaci értékét 11 000 000 NOK-ra, míg az OPAK 32 000 000 NOK-ra becsülte.
Az eladási árat a Verditakst által elvégzett értékelés alapján, 11 000 000 NOK-ban állapították meg. A vonatkozó tűzbiztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében elvégzendő munkálatokra tekintettel az ingatlan árából levontak 7 500 000 NOK-ot, így az eladási ár 3 500 000 NOK-ra csökkent.
A norvég állam azonban a fentieken túl szerződésben vállalta, hogy a légitámaszpont vevőjét kárpótolja az alábbi költségekért is:
— |
a műszaki berendezésekkel (például villamos átviteli vezetékekkel) kapcsolatban szükségképpen elvégzendő munkálatokra 3 500 000 NOK, |
— |
új infrastruktúra kialakításával kapcsolatosan elvégzendő munkálatokra 5 500 000 NOK, valamint |
— |
a LILAS-szal kötött lízingszerződés (lásd lejjebb A Lista légitámaszpont lízingje című részt) kompenzálására 5 375 000 NOK. |
Az összesen 14 375 000 NOK-os kompenzációval szemben álló vételár mindössze 3 500 000 NOK volt, tehát a norvég hatóságok lényegében 10 875 000 NOK-ot fizettek a vevőnek.
Az ingatlant 2002. december 9-én ruházták át.
A Hatóságnak kétségei vannak mind magával az ingatlan értékével kapcsolatban (azaz hogy miért esett a választás a Verditakst, nem pedig az OPAK jelentésére), mind pedig a norvég hatóságok által szerződésben vállalt kompenzáció indokoltságát illetően.
A Lista légitámaszpont lízingje
1996. június 27-én az NDEA tízéves lízingszerződést kötött a Lista Airport Development AS-szel (a továbbiakban: LAD), amely 1996. július 1-jétől2006. június 30-ig volt érvényben, és amelyben biztosították a LAD számára a lehetőséget, hogy a bérletet további tíz évre meghosszabbítsa. A LAD a Farsund településszövetség (20 %) és helyi befektetők (80 %) tulajdonában volt.
A lízingszerződést később átruházták az 1996. május 3-án létrehozott Lista Lufthavn AS-ra (a továbbiakban: LILAS).
A lízingszerződés 3. pontjának (1) és (2) alpontja szerint a LILAS évi 10 000 NOK áron az épületek és a fel- és leszállóhelyek bizonyos meghatározott részét veszi bérbe.
A norvég hatóságok elismerték, hogy „a LILAS által fizetett bérleti díj (évi 10 000 NOK) rendkívül alacsony, és elmarad a piaci ártól”.
Következésképpen a Hatóságnak kétségei vannak afelől, hogy a LILAS által fizetett bérleti díj tisztességes piaci árat tükrözött-e.
KÖVETKEZTETÉS
A fenti megfontolások fényében a Hatóság úgy határozott, hogy a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve I. részének 1. cikke (2) bekezdésével összhangban hivatalos vizsgálati eljárást indít. Felkérik az érdekelt feleket, hogy e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be észrevételeiket.
EFTA SURVEILLANCE AUTHORITY DECISION
No 183/07/COL
of 6 June 2007
to initiate the procedure provided for in Article 1(2) in Part I of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement with regard to the sale and the rent of Lista air base
(Norway)
THE EFTA SURVEILLANCE AUTHORITY (1),
Having regard to the Agreement on the European Economic Area (2), in particular to Articles 61 to 63 and Protocol 26 thereof,
Having regard to the Agreement between the EFTA States on the Establishment of a Surveillance Authority and a Court of Justice (3), in particular to Article 24 thereof,
Having regard to Article 1 in Part I and Articles 10 and 13 in Part II of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement,
Having regard to the Authority's Guidelines (4) on the application and interpretation of Articles 61 and 62 of the EEA Agreement, and in particular, the Chapter on State Aid elements in sales of land and buildings by public authorities,
Whereas:
I. FACTS
1. Procedure
The Authority learned about the sale of the Lista air base by way of a report issued by the Office of the Auditor General which concludes that the Norwegian Defence Estates Agency (hereinafter the ‘NDEA’) is unable to produce reliable evidence documenting that Lista air base was sold at market value (5).
On 14 September 2005, the Authority sent a letter to the Norwegian authorities requesting information regarding the sale of Lista air base located in the municipality of Farsund in Southern Norway (Event No 332322).
By letter dated 28 October 2005 from the Norwegian Mission to the European Union, forwarding two letters, respectively dated 26 October 2005 from the Ministry of Modernisation and 24 October 2005 from the Ministry of Defence, the Norwegian authorities replied to the questions raised by the Authority. This letter was received and registered by the Authority on 29 October 2005 (Event No 348525).
By letter dated 28 March 2007 (Event No 414743), the Authority requested that the Norwegian authorities communicate additional information.
By letter dated 4 May 2007 (Event No 420179), received and registered by the Authority on the same day, the Norwegian authorities provided further information.
2. Description of the sale
On 12 September 2002, the NDEA sold Lista air base to Lista Flypark AS. The sale resulted in a net disbursement from the Norwegian State to Lista Flypark AS of NOK 10 875 000.
2.1. The property sold
Lista air base covers 5 000 000 m2 of land. The conglomeration of buildings consists of storage buildings, barracks, mess halls and hangars representing in total approximately 28 000 m2. The estate also includes an airstrip and a wetland area.
According to the municipal sector plan of Lista air base approved by the Municipal Council of Farsund (6), the property may be used for commercial activities including aviation services, public development, crafts and industry. The area around Slevdalsvannet, which encompasses the wetland area and an ammunition depot for the Norwegian Armed Forces, has been reserved for the use of the Norwegian Armed Forces, airport services and nature conservation. Around 1 900 000 m2 can be used for industrial purposes.
Finally, parts of the land and some buildings are protected in accordance with National Protection Plan from the Norwegian Armed Forces, including:
— |
three hangars and the air defence simulator (7), |
— |
a mess hall, and |
— |
parts of the land, including runways, taxiways and some of the road network. |
2.2. The LILAS agreement
In Proposition No 50 (1994-1995) to the Parliament, the Ministry of Defence presented its proposal on the closing of Lista air base. The Ministry of Defence proposed the so-called ‘development alternative’ providing that the military air base activities on Lista air base should cease as from 1 July 1996.
According to such alternative, the Norwegian Armed Forces would evaluate the conglomeration of buildings to decide on the buildings which could not or should not be used for industrial and commercial purposes.
The remaining buildings, which could be used for such purposes, should be maintained in condition for a period of maximum ten years in order to review the possibilities of industrial and commercial development and arrange for best possible commercial use of Lista air base. In its recommendation to the Parliament, the Parliamentary Committee supported the proposal from the Government.
On 12 June 1995, the Parliament made a resolution in accordance with the recommendations of the Parliamentary Committee.
On 27 June 1996, the NDEA entered into a ten year lease agreement with Lista Airport Development AS (‘LAD’) to enter into effect on 1 July 1996 until 30 June 2006 with the possibility for LAD to rent the air base for another ten year period. The company was owned by the Municipality of Farsund (20 %) and local investors (80 %).
The agreement covered a conglomeration of buildings which in total adds up to 12 500 m2 and approximately 60 % of the estate.
The main objective of the agreement was to develop, as part of the implementation of the ‘development alternative’ within a period of maximum ten years, commercial air services on the air base.
The lease agreement was later transferred to Lista Lufthavn AS (‘LILAS’) which, as such, was established on 3 May 1996.
According to Articles 3(1) and 3(2) of the lease agreement, LILAS would rent a specified part of the buildings and the airstrip at an annual price of NOK 10 000.
Article 7(5) of the lease agreement further provides that the owner of the air base is responsible for external maintenance of buildings and maintenance of the airstrip. The liability is limited to NOK 1 500 000 annually. As consideration for this obligation, the owner is entitled to a split of the profit as provided by Article 3 of the lease agreement (8).
In case LILAS does not use its right to prolong the lease at the end of the initial ten year period, it may buy, according to Article 13(1) of the lease agreement, a specified area of the air base at a price of NOK 10 000 000.
According to Article 13(6) of the lease agreement, LILAS may buy, in a situation where the NDEA decides to sell Lista air base en bloc during the lease period, the entire air base at a price of NOK 25 000 000. By letter dated 13 December 2002, LILAS waived its pre-emptive right to buy Lista air base en bloc.
In June 2006, in conformity with Article 13(1) of the lease agreement, LILAS exercised its pre-emptive right to purchase parts of the Lista air base for an amount of NOK 10 000 000 from Lista Flypark AS. Section 3 of the 2002 sales agreement between the NDEA and Lista Flypark AS, provided that in case of sale by the buyer of part of the property within five years, the formal approval of the NDEA had to be granted and 50 % of the proceeds of the sale had to be paid to the NDEA. Consequently, when Lista Flypark sold parts of the air base to LILAS, NDEA in turn exercised its right to be paid by Lista Flypark AS an amount corresponding to 50 % of the net income of the sale.
LILAS' plan for civil use of the air base was to operate domestic scheduled flights and international air freight with export of fish to Europe, the United States and the Far East. The commercial services stopped as of 1 November 1999. LILAS received however some income from the sub leases of certain parts of the air base.
2.3. The sales process
During 2000, to attract potential buyers, the NDEA had put several advertisements in Norwegian newspapers in which the possible uses of parts of Lista air base were listed. According to the Norwegian authorities, the advertisements were published in Farsund Avis, which is a local newspaper, Fedrelandsvennen and Stavanger Aftenblad, both of which are regional newspapers.
According to the Norwegian authorities, an en bloc sale of Lista air base was not advertised at this stage.
On 16-17 August 2001, the NDEA hosted the ‘Lista conference’ to which 7 000-8 000 potential investors were invited. 180 participants attended the conference. The objective of the conference was to present Lista air base to potential buyers. On the agenda was the transformation of the air base from military to civilian commercial use. Further to the conference, the Norwegian authorities engaged Mr Christer Hjort, a Swedish consultant, to assist them with the sale process. The Norwegian authorities have indicated that Mr Christer Hjort had concluded that the possibilities of considering Lista air base as an investment object were limited due to the ten year lease agreement in which LILAS had been granted a privileged position.
In August 2001, the NDEA decided that the air base should be sold en bloc. Several reports were requested in order to assess the condition of the air base, including a report regarding fire-technical status, possible need to decontaminate the land and the necessity to improve the land drainage system.
The Norwegian authorities only provided the NDEA with a fire safety report dated 24 January 2002 in which a consultancy, TekØk, estimated that the necessary fire safety upgrades required to meet the applicable standard, amounted to NOK 14 596 800.
In the beginning of 2002, sales negotiations were initiated with the real estate developers Intervest Eiendom AS and Interconsult Prosjektutvikling AS, following an initiative from the Municipality of Farsund.
As part of the negotiations with the two companies mentioned here above, the NDEA ordered two value assessments by the real estate value assessors Verditakst and OPAK (9).
For the years 2002-2004, the Parliament gave the Ministry of Defence, according to Section 2.1(1) of the Regulation on Alienation (hereinafter the ‘Regulation’), the authority to alienate redundant property, buildings and installations used by the Armed Forces at market value. On behalf of the Ministry of Defence, the alienations were to be carried out by the NDEA.
According to Section 3.1 of the Regulation, alienation had to be conducted in such a way that the State received the best economic result possible. Alienation had to be done either by the NDEA itself or through a real estate agent. It followed from Section 3.4 of the Regulation that alienation by the NDEA itself should, in principle, be conducted by way of a public announcement. The announcement should be made public in the Official Norwegian Gazette and at least one local newspaper. As a general principle, the bidding procedure should be open; however a closed bidding procedure could be used if the NDEA considered it appropriate. Finally, it followed from the last paragraph of Section 3.4 of the Regulation that if the property had insignificant value or if there was only one or a limited number of potential buyers, the NDEA could alienate in the form of a direct sale. This would imply a sale based on bids from either one or a limited number of invited buyers. The sale price could not in any event be agreed below the market value established in the value assessment.
2.4. The terms and conditions of the sale
On 12 September 2002, the NDEA sold Lista air base to Lista Flypark AS. The sales price was agreed on the basis of the valuation carried out by Verditakst, in which the market value of Lista air base was estimated at NOK 11 000 000.
At the time of the sale, there was no air service activity on Lista air base; however, the air base was still being used for some military activities (inter alia shooting range, ammunition depot and a mobilisation depot among others).
An amount of NOK 7 500 000 was deducted from the value of the property to take into account the works that needed to be carried out in order to comply with applicable fire safety standards. The sales price of the property was therefore brought down to NOK 3 500 000.
In addition to the above, the Norwegian authorities contractually agreed to compensate the buyer for the following costs:
— |
NOK 3 500 000 corresponding to the need to carry out works relating to technical installations (10) (such as electrical transmission lines), |
— |
NOK 5 500 000 corresponding to works to be carried out for the development of new infrastructure (11), and |
— |
NOK 5 375 000 corresponding to compensation for the lease agreement entered into with LILAS (12). The amount of this compensation is based on the fact that the NDEA was, at the time of the sale in 2002, under an obligation to pay LILAS a yearly amount of NOK 1 500 000 for costs related to the maintenance of the buildings for approximately another four years. |
The total compensation agreed and amounting to NOK 14 375 000 was set off against the sale price of NOK 3 500 000. The Norwegian authorities thus paid the purchaser NOK 10 875 000.
Transfer of the property took place on 9 December 2002.
2.5. The valuation reports of Lista air base
Two independent valuation reports of the property were carried out.
2.5.1. The Verditakst valuation report
The valuation report dated 7 June 2002 estimated that the en bloc market value of Lista air base was NOK 11 000 000. The Verditakst report was based on an inspection of the property carried out on 23 May 2002.
The estimation of the market value was based on the following set of assumptions:
— |
the NDEA was positive to a sale of Lista air base, |
— |
Lista air base could publicly be advertised for sale during a normal period, |
— |
potential buyers who were willing to bid unreasonably high due to special interests in the property could be disregarded, |
— |
the information provided by the NDEA was accurate, |
— |
Verditakst had not surveyed the conglomeration of buildings, checked foundations, or controlled the presence of asbestos in the buildings, |
— |
Verditakst had not been provided with a certificate of practical completion, or controlled whether there were public orders, including fire safety orders or whether the use of the property at the time was permitted, |
— |
Verditakst had not controlled registered servitudes or possible transmission lines in the ground, and |
— |
Lista air base was fully insured. |
The market value of NOK 11 000 000 corresponds to:
— |
capitalised value of net income from the lease: NOK 6 500 000, |
— |
value of the land: NOK 4 500 000. |
According to the Verditakst report, the technical installations in the buildings were partly outdated. No technical inspection was carried out. The condition of the buildings as regards maintenance has not been inspected, only roughly estimated. Verditakst evaluated that the total building area was of 25 000 m2.
By letter dated 4 May 2005, the Norwegian authorities asked Verditakst to provide some additional information. Thus, the valuator was asked whether it had taken into account the deficiency of the technical condition revealed by the TekØk report regarding fire safety and the liability related to the ten year lease.
By letter dated 6 May 2005, Verditakst confirmed that it had not taken into account those two elements when assessing the value of the property.
2.5.2. The OPAK valuation report
According to a simplified valuation report dated 29 May 2002, OPAK estimated the en bloc market value of Lista air base by using three alternatives. Alternative 1 resulted in an estimated market value of NOK 32 000 000 and alternative 2 in an estimated market value of NOK 34 000 000. The third alternative value estimated the market value at NOK 25 000 000.
Indeed, OPAK considered that there were three alternative ways to assess the value of the property:
— |
alternative 1: sale of the property to new purchaser: NOK 32 000 000, |
— |
alternative 2: sale of the property to LILAS on the basis of its pre-emptive right to buy part of the leased building and land at the end of the ten year lease: NOK 34 000 000, and |
— |
alternative 3: sale of the property to LILAS on the basis of its pre-emptive right to buy the property en bloc during the lease period: NOK 25 000 000. |
The OPAK report was based on an inspection of the property carried out on 21 May 2002.
The estimated market value was based on the following assumptions:
— |
the NDEA was positive to a sale of Lista air base, |
— |
Lista air base could publicly be advertised for sale during a normal period, |
— |
potential buyers who were willing to bid unreasonably high due to special interests in the property could be disregarded, |
— |
the information provided by the NDEA was accurate, |
— |
OPAK had not obtained financial information or status of tenants present at the time, |
— |
OPAK had not surveyed the conglomeration of buildings, controlled foundations, or controlled the presence of asbestos in the buildings, |
— |
OPAK had not been provided with a certificate of practical completion, or controlled whether there were public orders, including fire safety orders or whether the use of the property at the time was permitted, |
— |
OPAK had not controlled registered servitudes or possible transmission lines in the ground, and |
— |
all costs in relation to possible contamination of the ground was held to be the responsibility of the NDEA. |
The conditions of the sale actually corresponded to the alternative 1 as the air base was sold to a new purchaser.
The market value arrived at for alternative 1 and rounded up to NOK 32 000 000 corresponds to:
— |
capitalised value of net income from the lease: NOK 26 500 000, |
— |
value of the land: NOK 10 000 000, |
— |
compensation for LILAS agreement deducted from the value: NOK 5 000 000. |
According to the OPAK report, the condition of the buildings as regards maintenance had not been inspected, only roughly estimated. During inspection, OPAK did not take note of any ground pollution. OPAK was aware of the existing lease agreements including the LILAS agreement. OPAK estimated the total building area at 28 467 m2.
3. Comments by the Norwegian authorities
The Norwegian authorities have argued that the possibility for the air base to be seen as an attractive investment for potential investors was very limited, particularly in the light of the existing lease agreement entered into with LILAS and the possibility for the latter to purchase the property at the end of a ten year period. Indeed, very few would-be buyers would be willing to invest in the air base and develop it as the tenant of the property was given the right to purchase part/all of it after just a few years.
The Norwegian authorities consider that ‘the market value of the air base is by definition not more than possible buyers are willing to pay. (…) NDEA made its best efforts to achieve the highest possible price in the existing markets’.
The Norwegian authorities have argued that the reason for their choosing the Verditakst report instead of the OPAK report was because ‘the value assessment made by OPAK AS dated 29 May 2002 was a temporary and simplified value assessment primarily carried out for budgetary purposes. Basically, the assessment was a suggestion of the highest possible payment investors might be willing to pay for the air base, provided that all favourable preconditions were fully met’.
The Norwegian authorities have furthermore indicated that the value of NOK 25 000 000 which was set in the case LILAS decided to buy the entire property en bloc during the lease, was the result of negotiations. According to the Norwegian authorities, such a high amount was arrived at because ‘in 1996, the parties were optimistic about the potential outcome of their mutual efforts in developing the property and thereby create additional value to the property’.
The Norwegian authorities have furthermore indicated that their aim in selling Lista air base was to save the government future costs. Indeed, over the period 1996-2002, the NDEA spent NOK 41 500 000 on the management, maintenance and upgrades of the air base. The works included drainage, installation of runway lightening and public relations spending. The cost arising from the ‘development alternative’ was of NOK 50 000 000 whereas maintaining the air base would have had a cost of NOK 50 000 000-258 000 000. The Norwegian authorities consider that this element should be taken into account when evaluating whether the NDEA should have sold the property at the agreed price.
II. APPRECIATION
1. The presence of State aid
1.1. State aid within the meaning of Article 61(1) EEA Agreement
Article 61(1) of the EEA Agreement reads as follows:
‘Save as otherwise provided in this Agreement, any aid granted by EC Member States, EFTA States or through State resources in any form whatsoever which distorts or threatens to distort competition by favouring certain undertakings or the production of certain goods shall, in so far as it affects trade between Contracting Parties, between Contracting Parties, be incompatible with the functioning of this Agreement’.
Aid falling within this provision is, as a rule, incompatible with the EEA Agreement and hence prohibited, provided that the following four conditions are fulfilled:
1. |
the aid is granted by ‘EC Member States, EFTA States or through state resources in any form whatsoever’; |
2. |
the aid ‘distorts or threatens to distort competition’; |
3. |
the aid favours ‘certain undertakings or the production of certain goods’; and |
4. |
the aid ‘affects trade between the Contracting Parties’. |
The measure under review could take two distinct forms which could amount to State aid: firstly, the sale of the air base at a price below market value (see Section 2.3 below) and secondly, the leasing out of the air base at a price below market value (see Section 2.4 below).
1.2. State aid within the meaning of the State Aid Guidelines — Chapter on State aid elements in sales of land and buildings by public authorities
The State Aid Guidelines, Chapter on State aid elements in sales of land and buildings by public authorities, gives further information on how the Authority interprets and applies the provisions of the EEA Agreement governing State aid when it comes to assessing sales of public land and buildings. Section 2.1 describes a sale through an unconditional bidding procedure, while Section 2.2 describes a sale without an unconditional bidding procedure (by way of an independent expert evaluation). These two procedures allow EFTA States to handle sales of land and buildings in a way that precludes the existence of State aid.
The State Aid Guidelines, Chapter on State aid elements in sales of land and buildings by public authorities provides expressly that ‘the guidance concerns only sales of publicly owned land and buildings. It does not concern the public acquisition of land and buildings or the letting or leasing of land and buildings by public authorities. Such transactions may also include State aid elements’. (emphasis added)
1.3. The sale of Lista air base
1.3.1. Presence of State resources
Condition 1 above is directed at all aid financed from public resources. It is thus clear that aid from the NDEA falls within the scope of State resources.
Sale of publicly owned land and buildings below market value implies that State resources are involved. However, the Chapter on State aid elements in sales of land and buildings provides for two cases where, if the applicable conditions are met, the price paid for the property will be held to correspond to fair market value therefore excluding the presence of State resources.
Two situations should be distinguished: cases where the sale has taken place through an unconditional bidding procedure (see (i) below) and those where the sale has been carried out with reference to value assessments carried out by independent experts (see (ii) below).
(i) Sale through an unconditional bidding procedure
The Norwegian authorities recognise that ‘the process started out as an unconditional bidding procedure regarding the sale of parts of the air base. Advertisements listing possible uses of the air base were published in different newspapers such as Farsund Avis, Fedrelandsvennen and Stavanger Aftenblad in 2000’.
Neither the advertisements nor the so-called ‘Lista conference’ led to any sale. The process did not cover the case of a sale of the air base en bloc. The Authority therefore considers that there was no unconditional bidding procedure in connection with the sale of the air base en bloc and that the possibility to preclude the existence of State aid on the basis of the relevant Chapter of the State Aid Guidelines is therefore excluded.
(ii) Sale without an unconditional bidding procedure
Section 2.2 of the State Aid Guidelines — Chapter on State Aid elements in sales of land and buildings by public authorities, regarding sale without an unconditional bidding procedure provides that ‘if public authorities intend not to use the procedure described under Section 2.1, an independent evaluation should be carried out by one or more independent asset valuers prior to the sale negotiations in order to publish the market value on the basis of generally accepted market indicators and valuation standards. The market price thus established, is the minimum purchase price that can be agreed without granting State aid’. (emphasis added)
The Norwegian authorities have indicated that ‘in the beginning of 2002, sales negotiations were initiated with the real estate developers Intervest Eiendom AS and Interconsult Prosjektutvikling AS, following an initiative from the Municipality of Farsund. As part of the negotiation with the above mentioned companies, NDEA ordered two new value assessments, by the real estate value assessor firms Verditakst AS and OPAK. A sales agreement was reached on 12 September 2002 between NDEA and Lista Flypark AS’.
This is confirmed by the Report from the Auditor General which concluded that neither a valuation of the entire property nor a public announcement of the intended sale was made prior to the start of the negotiations with Lista Flypark AS in March 2002.
As the conditions set by the State Aid Guidelines — Chapter on State Aid elements in sales of land and buildings by public authorities appear not to have been fulfilled, the Authority cannot exclude that the sale may have involved some elements of State aid. Indeed, some uncertainties exist regarding the purchase price of the air base.
(iii) Uncertainties regarding the purchase price
Based on the information submitted, the Authority has serious doubts as to whether the value of the property used as a basis for determining the price finally paid by the purchaser reflected market value.
The price paid by the purchaser was determined by reference to the valuation report which was carried out by Verditakst, i.e. NOK 11 000 000. The Authority has doubts whether this amount represented the market value of the property as OPAK concluded that the value was of NOK 32 000 000 and as the sales price stated in the lease agreement was of NOK 25 000 000 for the whole airport.
Indeed, in the light of the nearly identical set of assumptions used by both Verditakst and OPAK to assess the value of the property, the Authority cannot see how the significant difference between the value reached by both independent evaluators (i.e. from NOK 11 000 000 for Verditakst to NOK 32 000 000 for OPAK) can be explained. This difference is even more difficult to explain in view of the fact that OPAK took into account, in its value assessment, the liability related to the existence of the LILAS lease agreement.
The Authority has not been presented with convincing evidence that the high value reached by OPAK can be explained, as argued by the Norwegian authorities, by the fact that such value assessment was ‘a temporary and simplified value assessment primarily carried out for budgetary purposes. (…) the assessment was a suggestion of the highest possible payment investors might be willing to pay for the air base, provided that all favourable preconditions were fully met’.
The doubts are furthermore confirmed by the Study of the Auditor General which concludes that there is no documentation available indicating that the valuation of NOK 11 000 000 was used as a basis for calculating the sales figure. Furthermore, the Auditor General is of the opinion that documentation proving that the purchase price reflected the market value had not been produced.
Furthermore, Section 2.2.c of the Chapter on State aid elements in sales of land and buildings by public authorities states that: ‘special obligations that relate to the land and buildings and not to the purchaser or his economic activities may be attached to the sale in the public interest provided that every potential buyer is required, and in principle is able, to fulfil them, irrespective of whether or not he runs a business or of the nature of his business. The economic disadvantage of such obligations should be evaluated separately by independent valuers and may be set off against the purchase price (…)’. (emphasis added)
In the case at hand, the purchaser was compensated for the following:
— |
compensation related to technical installations: NOK 3 500 000, |
— |
compensation related to the development of new infrastructure: NOK 5 500 000, and |
— |
compensation related to LILAS agreement: NOK 5 375 000. |
The Authority notes that these compensatory payments together with the applied value assessment implied in reality that the Norwegian State paid Lista Flypark AS NOK 10 875 000 to obtain the air base and the related buildings.
The Authority has doubts whether these payments can be said to compensate for special obligations that relate to the land and the buildings in the meaning of the above quoted Section 2.2.c of the relevant Chapter of the mentioned Guidelines.
1.3.2. Favouring certain undertakings or the production of certain goods
Referring to the third condition mentioned above, it is to be noted: first, the aid measure must confer on Lista Flypark AS advantages that relieve it of charges that are normally borne from its budget. The Authority considers that if Lista Flypark AS was able to buy the property for less than its fair market value, the difference between the price actually paid and the fair market value would constitute an advantage.
Second, the aid measure must be selective in that it favours ‘certain undertakings or the production of certain goods’. In the case at hand, the beneficiary would be Lista Flypark AS.
The Authority considers that this condition is fulfilled.
1.3.3. Distortion of competition and effect on trade between Contracting Parties
According to conditions two and four, the aid measure must distort competition and affect trade between the Contracting Parties. Under settled case law for the purpose of these provisions, the mere fact that an aid strengthens a firm's position compared with that of other firms, which are competitors in intra-EEA trade, is enough to allow the conclusion to be drawn that intra-EEA trade is affected.
The Authority considers that the real estate market in Southern Norway is not limited to local undertakings. Lista Flypark AS is in competition with similar undertakings in Norway and other EEA States. A sales price below market value favouring Lista Flypark AS would distort or threaten to distort competition and affect trade between Contracting Parties. Consequently, the Authority considers that conditions two and four above, are fulfilled.
1.4. The leasing out of part of Lista air base
1.4.1. Presence of State resources
Should the air base have been rented out at a price below market value, the condition regarding involvement of State resources would be met for the same reasons as those set out above regarding the sale of the air base.
On the basis of the information it has been provided with at this stage, the Authority has doubts that the value of the rent paid under the LILAS agreement corresponded to fair market value. Indeed, the Norwegian authorities themselves have admitted that the rent was below market value. In such a case, the difference between the amount actually paid by the tenant and the market value of the property would result in State resources having been involved.
1.4.2. Favouring certain undertakings or the production of certain goods
The Norwegian authorities have indicated in their letter dated 24 October 2005 that ‘LILAS' rent is also extremely low and below market price (NOK 10 000 a year)’. (emphasis added)
LILAS may thus have been benefiting from a favourable treatment in the form of a reduced rent.
1.4.3. Distortion of competition and effect on trade between Contracting Parties
The aid measure must distort competition and affect trade between the Contracting Parties. Under settled case law for the purpose of these provisions, the mere fact that an aid strengthens a firm's position compared with that of other firms, which are competitors in intra-EEA trade, is enough to allow the conclusion to be drawn that intra-EEA trade is affected. The activity LAD and then LILAS were intending to carry out at the time of the signing and then of the transfer of the lease agreement was the operation of domestic scheduled flights and international air freight with export of fish to Europe, the United States and the Far East. The fact that both companies may have benefited from favourable conditions may then have distorted competition and had an effect on trade within the EEA.
By allowing LILAS to benefit from a reduced rent to carry out its economic activities, the NDEA may thus have distorted competition and affected trade within the EEA.
1.5. Conclusion
The Authority, after having reviewed all the data in its possession, considers that it cannot be excluded that both the sale of the Lista air base and the leasing out of part of the air base could both constitute aid measures.
2. Procedural requirements
Pursuant to Article 1(3) in Part I of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement, ‘the EFTA Surveillance Authority shall be informed, in sufficient time to enable it to submit its comments, of any plans to grant or alter aid. […]. The State concerned shall not put its proposed measures into effect until the procedure has resulted in a final decision’.
The State Aid Guidelines, Chapter on State Aid elements in sales of land and buildings by public authorities, states inter alia that the EFTA States should notify any sale of land and buildings by public authorities that was not concluded on the basis of an open and unconditional bidding procedure and any sale that was, in the absence of such procedure, conducted at less than market value.
The Norwegian authorities did not notify the sale of Lista air base to the Authority. If the doubts of the Authority as to the sale below market price were confirmed, this would constitute State aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement. In that case the Norwegian authorities would not have respected their obligations pursuant to Article 1(3) in Part I of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement.
Furthermore, the Norwegian authorities have also indicated that the rent paid under the LILAS agreement was below market value, which could result in some elements of State aid being involved prior to the signing of the sales agreement. If such were the case, the rent at lower than market value was not notified to the Authority. This would also constitute a breach of the Norwegian authorities' obligations pursuant to Article 1(3) in Part I of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement.
3. Compatibility of the aid
The Authority has assessed the two potential aid measures under Article 61(3) of the EEA Agreement. With regard to the sale of the air base, the Authority has also assessed the measure in combination with the State Aid Guidelines, Chapter on State aid elements in sales of land and buildings by public authorities.
3.1. Sale of the air base
The Norwegian authorities have argued that the sale does not contain aid. However, after assessing the likely involvement of State aid in the sale of the air base, it has to be considered whether such aid could be compatible with the EEA Agreement by virtue of Article 61(3) of the EEA Agreement.
On the basis of the information the Authority has received, Article 61(3)(a)-(c) of the EEA Agreement appears to be inapplicable. In the view of the Authority, the sale is not designed to promote the economic development of areas where the standard of living is abnormally low or where there is serious underemployment, to promote a project of common European interest or to facilitate the development of certain economic activities or of certain economic areas.
3.2. Leasing out of the air base
Regarding the leasing out of the air base at a price which may be below market value, for the same reasons as those set out under 3.1 here above, it is not clear either on what grounds such a measure could be held to amount to compatible aid.
4. Conclusion
Based on the information submitted by the Norwegian authorities, the Authority cannot exclude the possibility that the measure(s) under scrutiny constitute aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement. Furthermore, the Authority has doubts that these measures can be regarded as complying with Article 61(3) of the EEA Agreement. The Authority thus doubts that the above measures are compatible with the functioning of the EEA Agreement.
Consequently, and in accordance with Article 10 in Part II of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement, the Authority is obliged to open the procedure provided for in Article 1(2) in Part I of Protocol 3 of the Surveillance and Court Agreement. The decision to open proceedings is without prejudice to the final decision of the Authority, which may conclude that the measures in question are compatible with the functioning of the EEA Agreement.
In light of the foregoing considerations, the Authority, acting under the procedure laid down in Article 1(2) in Part I of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement, requests the Norwegian authorities to submit their comments within one month of the date of receipt of this Decision.
In light of the foregoing consideration, the Authority requires that, within one month of receipt of this decision, the Norwegian authorities provide all documents, information and data needed for assessment of the compatibility of both the sale of the air base and the renting out of the air base to LILAS. It requests the Norwegian authorities to forward a copy of this letter to the potential recipient of the aid immediately.
The Authority would like to remind the Norwegian authorities that, according to the provisions of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement, any incompatible aid unlawfully put at the disposal of the beneficiaries will have to be recovered, unless this recovery would be contrary to a general principle of EEA law,
HAS ADOPTED THIS DECISION:
Article 1
The EFTA Surveillance Authority has decided to open the formal investigation procedure provided for in Article 1(2) in Part I of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement against Norway regarding the sale of Lista air base and the lease agreement between the Norwegian Defence Estates Agency and LILAS.
Article 2
The Norwegian authorities are requested, pursuant to Article 6(1) in Part II of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement, to submit their comments on the opening of the formal investigation procedure within one month from the notification of this Decision.
Article 3
The Norwegian authorities are required to provide within one month from notification of this Decision, all documents, information and data needed for the assessment of the compatibility of the aid measure.
Article 4
The EC Commission shall be informed, in accordance with Protocol 27(d) of the EEA Agreement, by means of a copy of this Decision.
Article 5
Other EFTA States, EC Member States, and interested parties shall be informed by publishing this Decision in its authentic language version, accompanied by a meaningful summary in languages other than the authentic language version, in the EEA Section of the Official Journal of the European Union and the EEA Supplement thereto, inviting them to submit comments within one month from the date of publication.
Article 6
This Decision is addressed to the Kingdom of Norway.
Article 7
Only the English version is authentic.
Done at Brussels, 6 June 2007.
For the EFTA Surveillance Authority,
Kurt JAEGER
Acting President
Kristján Andri STEFÁNSSON
College Member
(1) Hereinafter referred to as ‘the Authority’.
(2) Hereinafter referred to as ‘the EEA Agreement’.
(3) Hereinafter referred to as ‘the Surveillance and Court Agreement’.
(4) Guidelines on the application and interpretation of Articles 61 and 62 of the EEA Agreement and Article 1 in Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement, adopted and issued by the EFTA Surveillance Authority on 19 January 1994, published in OJ L 231, 3.9.1994, p. 1, EEA Supplements No 32, 3.9.1994. The Guidelines were last amended on 3 May 2007. Hereinafter referred to as ‘the State Aid Guidelines’.
(5) Report No 3:7 (2004-2005), The Auditor General' s study of the sale of Lista air base.
(6) Decision No 73/01 and 05/00 of 18 December 2001 by the Municipal Council of Farsund.
(7) See Regulation 2004-05-06 No 718 based the Norwegian Heritage Act from 1978.
(8) Article 3 of the lease agreement provided that in case the profit generated as a result of the commercial use of the air base exceeded NOK 4 500 000, the owner of the air base would be entitled to a share of the profit equal to 20 % of the share of the profit exceeding NOK 4 500 000.
(9) The conclusions of which are mentioned below in section 2.5.
(10) Article 20 of the Sales agreement and section 2 in the Annex to the registered deed.
(11) Article 19 of the Sales agreement and section 2 in the Annex to the registered deed.
(12) Article 9 of the Sales agreement and section 2 in the Annex to the registered deed.
V Vélemények
KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)
25.10.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 250/38 |
NYÍLT VERSENYVIZSGA FELHÍVÁS EPSO/AD100/07
(2007/C 250/10)
Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) az alábbi nyílt versenyvizsgát szervezi:
|
EPSO/AD/100/07 – Angol nyelvű adminisztrátorok (AD5) a fordítás területén. |
A versenyvizsga kiírása kizárólag angolul jelenik meg a Hivatalos Lap 2007. október 25-i C 250. A számában.
Az EPSO http://europa.eu/epso honlapon minden hasznos információ megtalálható.
Helyesbítések
25.10.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 250/39 |
Helyesbítés a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendelettel összhangban nyújtott állami támogatásokról szóló tagállamok által közölt információhoz
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 193., 2007. augusztus 21. )
(2007/C 250/11)
Az állami támogatásokról szóló információnak a Hivatalos Lap fent említett számában (5. oldal, XR 118/07 számú támogatás) történő közzététele semmisnek tekintendő.