Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4737 – Sabic/GE Plastics)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 249/01)

2007. augusztus 2-án a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4744 – Ineos/Borealis)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 249/02)

2007. augusztus 24-én a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4623 – Vinci Construction/Solétanche)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 249/03)

2007. július 24-én a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag francia-ul/ül érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4798 – BP/Associated British Foods/JV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 249/04)

2007. augusztus 30-án a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4785 – Russian Machines/Magna)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 249/05)

2007. augusztus 30-án a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

A Tanács általi kinevezések listája

(2007. július, augusztus és szeptember) (szociális terület)

(2007/C 249/06)

A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. október 15.)

a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság olasz tagjainak és póttagjainak kinevezéséről

(2007/C 249/07)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 202. cikkére,

tekintettel a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság létrehozásáról szóló, 2003. július 22-i tanácsi határozatra (1), és különösen annak 3. cikkére,

tekintettel a tagállamok kormányai által a Tanácsnak benyújtott, a jelöltek nevét tartalmazó jegyzékre,

mivel:

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A 2010. február 28-ig terjedő hivatali időre a Tanács a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság tagjainak és póttagjainak a következő személyeket nevezi ki:

I.   KORMÁNYKÉPVISELŐK

II.   A MUNKAVÁLLALÓI SZERVEZETEK KÉPVISELŐI

III.   A MUNKÁLTATÓI SZERVEZETEK KÉPVISELŐI

(1)  HL C 218., 2003.9.13., 1. o.

(2)  HL L 64., 2007.3.2., 30. o.

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2007. október 23.

(2007/C 249/08)

1 euro=

(1)  

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

A tagállamok tájékoztatása az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet értelmében engedélyezett állami támogatásokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 249/09)

A tagállamok tájékoztatása az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet értelmében engedélyezett állami támogatásokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 249/10)

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK – FRANCIAORSZÁG

Állami támogatás C 38/07 (ex NN 45/07) – Támogatás az Arbel Fauvet Rail javára

Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 249/11)

A Bizottság 2007. szeptember 12-i levelében – amely ezen összefoglalót követően hiteles nyelven olvasható – értesítette Franciaországot az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról a fent említett támogatással kapcsolatban.

Az érdekelt felek a bizottsági eljárás tárgyát képező támogatásra vonatkozó észrevételeiket az ezen összefoglaló és az ezt követő levél közzétételét követő egy hónapon belül az alábbi címre nyújthatják be:

Az említett észrevételeket közlik Franciaországgal. Az észrevételeket benyújtó érdekelt fél, a kérését megindokolva, írásban kérheti személyazonosságának bizalmas kezelését.

AZ ÖSSZEFOGLALÁS SZÖVEGE

Jelen eljárás egy Franciaország által az Arbel Fauvet Rail (AFR) douai-i (Franciaország) székhelyű, vasúti kötöttpályás járművek gyártását végző vállalkozás javára nyújtott be nem jelentett állami támogatásra vonatkozik. Az AFR hosszú évek óta anyagi nehézségekkel küzd.

2005. július 4-én a Nord-Pas-de-Calais régió és a Douaisis agglomerációs közössége az AFR részére közös, 2 millió EUR összegű visszatérítendő kölcsönt nyújtott 4,08 % éves kamatlábbal és 2006. január 1-jével kezdődően három éven át félévenként folyósítandó törlesztéssel. Ezen kölcsön visszafizetésére semmilyen biztosítékot nem nyújtottak be.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kölcsönnyújtáskor az AFR a vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott támogatásokra vonatkozó közösségi iránymutatásban foglaltak értelmében nehézségekkel küzdő vállalkozásnak számított. Emellett a Bizottság úgy véli, az AFR nem lett volna képes arra, hogy a magán hitelpiacon ilyen kedvező feltételekkel pénzeszközökhöz jusson, következésképpen a visszatérítendő kölcsön állami támogatásnak minősül.

A Bizottságnak kétségei vannak afelől, hogy e támogatás a közös piaccal összeegyeztethető-e, különös tekintettel a vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott támogatásokra vonatkozó közösségi iránymutatásban foglaltakra. A Bizottság különösen megjegyzi, hogy Franciaország nem terjesztett be szerkezetátalakítási tervet, illetve hogy az AFR látszólag semmiféle kiegyenlítő intézkedést nem tett a támogatás hatásainak enyhítésére. Mivel a kölcsönt hat hónapnál hosszabb időre nyújtották, az a vállalkozások megmentésére nyújtott támogatás címén sem tekinthető a közös piaccal összeegyeztethetőnek.

A 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikke értelmében a kedvezményezett kötelezhető a jogellenes támogatás visszafizetésére.

A LEVÉL SZÖVEGE

(1)  Le 29 juin 2007, AFR a été reprise par la société IGF Industries et a changé sa raison sociale en “IGF Industries — Arbel Fauvet Rail”.

(2)  Voir la communication de la Commission concernant la méthode de fixation des taux de référence et d'actualisation (JO C 273 du 9.9.1997, p. 3).

(3)  Voir la décision de la Commission 2 mars 2005 dans le cas “Chemische Werke Piesteritz” (JO L 296 du 12.11.2005, p. 19, aux points 107-108) et la décision de la Commission du 24 janvier 2007 dans le cas C 38/2005 “Biria ” (JO L 183 du 13.7.2007, pts 27; 83 et suivants).

(4)  JO C 242 du 1.10.2004, p. 2.

ÁLLAMI TÁMOGATÁS – ROMÁNIA

Állami támogatás C 41/07 (ex NN 49/07) – A Tractorul magánosítása

Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 249/12)

A Bizottság 2007. szeptember 25-i levelében, amelynek hiteles nyelvű másolata megtalálható ezen összefoglalót követően, értesítette Romániát az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindítására vonatkozó, a fent említett támogatási intézkedéssel kapcsolatban hozott határozatáról.

A támogatási intézkedésre vonatkozóan, amellyel szemben a Bizottság eljárást kezdeményez, az érdekelt felek az ezen összefoglaló és az azt követő levél közzétételét követő egy hónapon belül nyújthatják be észrevételeiket az alábbi címre:

Ezeket a véleményeket közölni fogják Romániával. Az észrevételeket előterjesztő érdekelt felek írásban, kérésüket megindokolva kérhetik azonosságuk bizalmas kezelését.

AZ ÖSSZEFOGLALÁS SZÖVEGE

ELJÁRÁS

A Bizottság 2007. január 17-i levelében tájékoztatást kért a román hatóságoktól több vállalat – így a Tractorul – folyamatban lévő magánosításáról. Az ezt követő levélváltás után a Bizottság 2007. július 5-i és 2007. július 30-i levelében sürgette a román hatóságokat, hogy töröljenek valamennyi, a Tractorul privatizációs szerződéséhez kapcsolt egyedi feltételt, egyúttal jelezte, hogy a jogellenes támogatás felfüggesztésének elmaradása ahhoz vezethet, hogy a Bizottság határozatot fogad el a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése, valamint az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (1) bekezdése (felfüggesztő rendelkezés) alapján.

LEÍRÁS

A Tractorul traktorok és más mezőgazdasági berendezések előállítása terén tevékenykedő nagyvállalat. A vállalat az elmúlt évek során nagyon veszteségessé vált és nagymértékben eladósodott, ennek következtében önkéntes felszámolási eljárás alá került a román privatizációs ügynökség, az AVAS felügyelete alatt. A gazdaságilag életképes tevékenységet (a vállalkozás folytatása érdekében) azonosították, és 2007. július 5-én pályázati eljárás útján értékesítették. Számos vállalat közölte részvételi szándékát, azonban csupán három fogadta el a 77 millió EUR kiindulási árat. A Flavus Investments SRL nyerte a pályázatot. Az adásvételi keretszerződést és az adásvételi szerződést rövid időn belül aláírták.

Az AVAS egyedi feltételeket kapcsolt a privatizációs szerződéshez, amelyek közül az állami támogatás szempontjából legfontosabb az, hogy 10 évig folytatni kell a jelenlegi tevékenységet, valamint, hogy a Tractorul egykori alkalmazottait elsőbbséggel kell (újra) alkalmazni.

ÉRTÉKELÉS

A Tractorul feltételekhez kötött pályázat útján történt magánosítása minden valószínűség szerint alacsonyabb értékesítési árhoz vezetett, mint feltétel nélküli pályázat esetében történt volna, így az előbbi állami támogatást foglal magában. A támogatás kedvezményezettje a magánosított gazdasági tevékenység, valamint – potenciálisan – a vásárló. A feltételek – így a termelés folytatása a következő 10 év során – szavatolják azt, hogy a tulajdonos fent fog tartani bizonyos szintű gazdasági tevékenységet, és ezáltal előnyt biztosítanak a magánosított vállalat számára. Ezenfelül, ha az eladási ár alacsonyabb a piaci értéknél, az új tulajdonos szintén előnyben részesül. Az előnyt mindkét esetben az értékesítésből származó állami bevételekről történő lemondással nyújtják.

A Bizottság úgy véli, hogy a be nem jelentett támogatási intézkedés, amelyet a magánosításhoz kapcsolódó körülmények vontak magukkal, állami támogatásnak minősül. Állami forrásokat vesz igénybe, előnyt biztosít a kedvezményezetteknek, szelektív, és befolyásolja a kereskedelmet.

A privatizációs szerződést, a kapcsolódó feltételeket is beleértve, nem jelentették be a Bizottságnak. Úgy tűnik, hogy a támogatás a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének megsértésével lépett hatályba. Következtetésképp úgy látszik, hogy az intézkedés jogellenes támogatást valósít meg.

A Bizottság úgy határozott, hogy elindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást, abból a célból, hogy értékelje a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét, valamint felfüggesztő rendelkezést adjon ki, felszólítva Romániát, hogy a 659/1999/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdésével összhangban függessze fel valamennyi jogellenes támogatás nyújtását, amíg a Bizottság határozatot nem hoz a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségéről.

A LEVÉL SZÖVEGE

(1)  Al XXIII-lea Raport privind politica în domeniul concurenței, 1993, p. 255.

(2)  Vezi de exemplu Cauza C-344/99 Germania v. Comisia (Gröditzer Stahlwerke), hotărârea Curții din 28 ianuarie 2003; Cauza conexă C-278/92, C-279/92 și C-280/92 Spania v. Comisia (Hytasa), hotărârea Curții din 14 septembrie 1994.

(3)  JO L 83, 27.3.1999, p. 1.

(4)  JO C 244, 1.10.2004, p. 2.

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

(2007/C 249/13)

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„SLOVENSKÁ PARENICA”

EK-szám: SK/PGI/005/0485/19.07.2005

OEM ( ) OFJ ( X )

Ezen összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

1.   A tagállam felelős szervezeti egysége:

2.   Csoportosulás:

3.   A termék típusa:

1.3. osztály: Sajtok

4.   Termékleírás:

(követelmények összefoglalása az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján)

4.1.   Elnevezés: „Slovenská parenica”

4.2.   Leírás: A „Slovenská parenica” sajtszalagból két 6–8 cm átmérőjű és 5–8 cm magas „S” alakú tekercsbe göngyölt hőkezelt, enyhén füstölt sajt. A tekercseket sajtból készült zsinórral kötik össze. A tekercselés előtt a sajtszalagok vastagsága 2–3 mm, szélessége 5–8 cm, hossza pedig 4–6 m. A „Slovenská parenica” íze kellemes, illatát a juhtej és a füstölés adja meg. Tipikus jellemzője a sajt rostos szerkezete. A minimális szárazanyag-tartalom 53 %, a szárazanyag zsírtartalma 50 %.

Nyersanyagként a legelőkön nevelt valaska, nemesített valaska, cigája és a keletfríz juhfajták frissen fejt nyers, nem feldolgozott tejét, illetve friss, nem feldolgozott juhtej és friss, nem feldolgozott tehéntej keverékét használják, ez utóbbi esetben a juhtej aránya legalább 50 %.

A piacra 450–500 g-os egyéni kiszerelésben kerül. A parenyicát átlátszó élelmiszeripari fóliába vagy két ovális alakú, vastagabb falemez között celofánba csomagolják.

Tulajdonságok:

Alak: A „Slovenská parenica” két sajtszalagból álló 5–8 cm magas és 6–8 cm átmérőjű tekercs. Hagyományosan két göngyöleget sajtból készült zsinórral fognak össze.

Illat: A „Slovenská parenica” jellegzetes illatát a juhtej és a keményfával történő füstölés adja meg.

Íz: Lágy, kellemesen sós és juhtejre emlékeztető.

Állag: Rugalmas, rostos szerkezettel, amely szálakra bomlik.

Szín: A felszínén a füstölés hatására sárga vagy barnás, belül fehér vagy vajszínű.

Összetétel: A minimális szárazanyag-tartalom 53 %; a szárazanyag zsírtartalma legalább 50 %, a NaCl tartalom legfeljebb 3 %.

Mikrobiológiai követelmények: Lactobacillus, Enterecocus, Lactococcus és Streptococcus fajú természetes tejbaktériumokat tartalmaz. Nem tartalmazhat patogén mikroorganizmusokat (Listeria monocytogenes és Salmonella). A 60–70 °C-on történő hőkezelés során részleges pasztörizálás zajlik, amelynek révén a természetes mikroflóra 105-ről 102-re csökken.

4.3.   Földrajzi terület: A történelmi források szerint a parenyicát a 19. század elején Zólyom (Zvolen) és Breznóbánya (Brezno) környékén kezdték gyártani. A gyártás fokozatosan egész Szlovákia területére kiterjedt. A második világháborút követően a „Slovenská parenica” gyártása az ország több mint 200 m-rel a tengerszint felett fekvő hegyes vidékére korlátozódik. A juhokat kora tavasszal (március-április) az alacsonyabban fekvő területeken legeltetik. Májusban és a nyári hónapokban a magasabban fekvő legelőkre terelik őket.

A behatárolt terület nyugati határát a Fehér Kárpátok, Považský Inovec, Tríbeč, Vtáčnik, a Štiavnické vrchy és a Krupinská vrchovina nyugati lejtői alkotják.

A déli határt a Krupinská vrchovina, a Cerová vrchovina, a Stolické vrchy, a Slovenský kras, a Volovské vrchy és a Slanské vrchy déli lejtői képezik.

A keleti határt a Vihorlatská vrchovina, a Popriečiny, a Beskydské predhorie és a Bukovské vrchy lejtői, valamint az ukrán határ vonala jelenti.

A lengyel határ és a Laborecká vrchovina – Ondavská vrchovina – Ľubovnianska vrchovina – Pieniny – Spišská Magura – Tátra – Skorušinské vrchy – Podbeskydská vrchovina – Oravské Beskydy – Kysucké Beskydy hegységek lejtői – a cseh határ – a Turzovská vrchovina hegység lejtői – Javorníky – a Fehér Kárpátok – Skalica határátkelő állomás által alkotott vonal képezi a behatárolt terület északi határát.

A kérelem azért tartalmazza az ország nevét, mivel a behatárolt földrajzi terület Szlovákia összterületének több mint 80 %-át képezi. A Szlovák Köztársaság területe 49 035 km2, az EU legkisebb tagállamai egyikéről van szó, amely területének nagysága némely más tagállam régióival hasonlítható össze.

Szlovákia a Csehszlovák Köztársaság tagállama volt, amely 1993. január 1-jén önálló Cseh Köztársaságra és önálló Szlovák Köztársaságra szakadt.

A fentiekből adódóan az alkalmazott „Slovenská parenica” (szlovák parenyica) megnevezésben eredetileg nem az ország, hanem csak egy terület neve szerepelt, amely az 1993. január 1-jei történelmi esemény után az ország nevévé vált, és mivel már használt, nemzetközileg védett, a fogyasztók számára általánosan ismert megnevezésről volt szó, a Szlovák Köztársaság kéri, hogy a tárgyat képező megnevezés továbbra is oltalom alatt álljon, az Európai Unió szintjén is.

A „Slovenská parenica” a behatárolt területen mindenhol ugyanazzal a módszerrel készül. A behatárolt területen ugyanazon juhfajtákat – valaska, nemesített valaska, cigája, keletfríz – tenyésztik megegyező flórájú és klímájú legelőkön, ebből ered az alapul szolgáló nyersanyag, a juhtej állandó minősége.

A „Slovenská parenica” történelmileg kötődik az adott területhez, erről tanúskodnak az irodalmi feljegyzések is.

4.4.   A származás igazolása: A juhtej, tehéntej és a „Slovenská parenica” előállítása kizárólag a Szlovák Köztársaság behatárolt hegyvidékén történik. A nyers tejből gomolyát készítenek, majd ezt követően a parenyica előállítása vagy közvetlenül a farmokon és pásztorszállásokon (salaš) zajlik, vagy a tejet a brindzakészítő üzemekbe és tejüzemekbe szállítják további feldolgozásra. Az egyes brindzakészítő üzemek a nyers juh- és tehéntejet a behatárolt terület mellett fekvő régiókból vásárolják fel.

Abban az esetben, ha a gyártó a tejet vásárolja, az ellenőrzés és a dokumentáció elkészítése két lépésben zajlik: Az első lépésben a juhtej és/vagy tehéntej beszállítóit ellenőrzik. Ellenőrzik, hogy a tenyésztés helye és a legelők elhelyezkedése összhangban van-e a behatárolt területtel, illetve hogy milyen fajtájú juhokat nevelnek.

A konkrét feltételeknek megfelelő gazdaságok, a tenyésztők és a szállítók felkerülnek a brindzakészítők céhe által vezetett és frissített jegyzékbe.

Az ellenőrzés második szakaszában a „Slovenská parenica” készítőit ellenőrzik. Ellenőrzik:

a tejvásárlásra vonatkozó dokumentumok alapján és az engedélyezett szállítók jegyzékével történő összehasonlítás révén a felhasznált alapanyagok eredetét,

a felvásárolt nyersanyagok mennyiségére és az értékesített „Slovenská parenica” mennyiségére vonatkozó dokumentumok alapján a gyártás során felhasznált minimális juhtejtartalom betartását,

hogy a nyilvántartásban szereplő feljegyzések és az elemzések eredményei alapján a termék gyártási körülményei és a mennyiségi paraméterek megfelelnek-e a előírásoknak.

Abban az esetben, ha a gyártó a Slovenská parenicát saját maga által előállított tejből készíti, az ellenőrzés csak egy lépcsőből áll.

Ellenőrzik a következőket:

a tenyésztés helye és a legelők elhelyezkedése összhangban van-e a behatárolt területtel,

milyen juhfajtákat nevelnek,

a gyártás során betartják-e a minimális juhtejtartalmat, a felvásárolt nyersanyagok mennyiségére és az értékesített „Slovenská parenica” mennyiségére vonatkozó dokumentumok alapján,

hogy a termék gyártási körülményei és a mennyiségi paraméterek megfelelnek-e a előírásoknak a nyilvántartásban szereplő feljegyzések és az elemzések eredményei alapján.

A termék azonosítását úgy biztosítják, hogy a „Slovenská parenica” elnevezést, a gyártó nevét és a gyártóüzem címét feltüntetik a csomagoláson. A gyártóüzemnek azon a pontosan behatárolt földrajzi területen való elhelyezkedése, ahol a „Slovenská parenica” készíthető, garantálja, hogy a termék a védett földrajzi területről származik.

4.5.   Az előállítás módja: A parenyica eredetileg a juhtenyésztő konyhájában készült, ahol erre a célra kialakították a megfelelő hőmérsékletet és helyet, és ahol lehetőség volt a füstölésre és tárolásra. Amint a pásztorok megtanultak zártabb és tágasabb lakóhelyeket építeni (koliba), a parenyica készítése már a pásztorszállásokon (salaš) is folyt. A pásztorszállásokon eredetileg használt módszert néhány háztartásban a mai napig alkalmazzák. A frissen fejt juhtejből vagy a juh- és tehéntej keverékéből (amelynek minimális juhtejtartalma 50 %) 29–32 °C-os hőmérséklet mellett készül a sajt. Az oltóanyag hozzáadása után körülbelül fél óra alatt a tej megalvad. Az így kapott alvadékot sajthárfával megkeverik, és sajtkéssel 0,5–1 cm nagyságú darabkákra darabolják fel. A feldarabolt alvadékot hagyják leülepedni, majd kézzel gomolyát gyúrnak belőle. A gomolyát sajtruha segítségével kiemelik a savóból, majd hagyják lecsepegni. Az alvadék érlelése kétfenekű fa edényben (putera) vagy rozsdamentes acéledényben zajlik. A gomolya súlya a sajtruhából való kiemelést követően 3–5 kg.

A lecsepegtetés és a megszilárdulás után (4–10 óra) a gomolyát fából vagy rozsdamentes acélból készült polcra helyezik, ahol az erjedés történik. Az erjedés 20–23 °C-on körülbelül 24 órán át tart, amíg a sajt pH értéke el nem éri az 5,3-t.

A megfelelően erjedt gomolyát kisebb darabokra vágják, és egy parenyica előállításához körülbelül  kg sajtot mérnek le. A lemért sajtot meleg vízzel (60–70 °C) teli fából készült edénybe (geleta) helyezik, majd egy fa lapátka segítségével a sajtot a faedény oldalára kenik szét mindaddig, amíg lágy sajtmassza nem keletkezik. Az így kapott sajtmasszát kézzel összenyomva megszabadítják a felesleges víztől, néhányszor szétnyújtják és összehajtják. A nyújtást és hajtogatást többször megismétlik. Az így előkészített sajtból egy szalagot kihúznak, amelyet aztán fa deszkán a tenyér élével 4–6 m hosszúságúra és 2–3 mm vastagságúra formáznak. Az így kapott szalagot előkészített hideg, tömény sós oldatba helyezik. Miután a szalagot kiemelik, letörlik róla a felesleges sóoldatot, a deszkára helyezik, középen félbehajtják, és mindkét végéről indulva tömör „S” alakban feltekercselik. Sajtból készült zsinórral átkötik és fa deszkára helyezik. A száradás után a tekercseket a füstölőben körülbelül 2 órán át kemény fa füstjével füstölik.

4.6.   Kapcsolat: A parenyicát a juhtenyésztő családok saját használatra kezdték gyártani a 18. században. A 19. században a parenyica már nemcsak a mai Szlovákia területén jelent meg a piacokon, hanem Bécsben és más európai városokban is.

A Slovenská parenicáról szóló írásos feljegyzések a 19. századig nyúlnak vissza. Otakar Laxa professzor, a 19. és 20. század fordulóján élt ismert tejipari szakember a parenyicát a hőkezelt sajtok csúcsának tekintette. A Syrařství (Sajtkészítés) című könyv első kiadásában (1908) a szerző a Slovenská parenyicát különleges sajtként említi, leírja a gyártás módját és a sajt érdekes alakját. Végezetül ezt írja a Slovenská parenicáról:

„Semmilyen más sajtnak nincs annyira szlovák jellege, mint a parenyicának, ezért a sajtkészítés terén ezt a sajtot egyedinek kell tekinteni.”

A parenyicát a „sajtok királynőjének” nevezi, és megjegyzi, hogy a parenyica furcsa alakja arra a motívumra emlékeztet, amely a régi szláv díszítésekben ismétlődik.

Az 1917-ből származó Alimentarius Austricus kódex (Bécs) II. részének Sajtok című fejezete a 180. oldalon így szól: „A parenyica hőkezelt sajt, a forró vízből sajtszalagokat és -szálakat húznak ki, azokat feltekercselik és füstölik.” A származási helyként egyértelműen „Oberungarn”-t (Felvidék), azaz Szlovákiát jelölik meg, valamint a név is „parenica” (parenyica), ahogyan az a szlovák nyelvben szerepel.

A „Slovenská parenica” földrajzi jelzés bejegyzése iránti kérelem egyaránt alapul a sajt hírnevén és a termék különlegességén, az előállítás eredetiségén, a különleges formán, a gyártók szakértelmén és a hagyományokon. A „Slovenská parenica” különleges tulajdonságait a legeltetett juhoktól származó friss tej minősége (lásd 4.2. pont) és főként az előállítás meghatározott folyamata adja meg, amely során a sajtmasszát keresztben és hosszában többször is széthúzzák és összehajtják. Az így előkészített sajtmasszából egy sajtszalagot húznak ki, amelyet a tenyér élével egy fa deszkán formáznak, majd előre elkészített oldatba helyeznek, és az oldatból való kiemelés után a deszkán középen félbehajtják, és mindkét végéről indulva tömör „S” alakban feltekercselik. Ezt követően átkötik a sajtból készült zsinórral. Ez a különleges eljárás a behatárolt területen alakult ki, és a mai napig is ott zajlik. A „Slovenská parenica” nemcsak a különleges gyártási eljárás miatt, hanem a sajtokra nem jellemző, különös „S” alakja miatt is egyedi. A termék minőségét meghatározzák a gyártók készségei és tapasztalatai.

A „Slovenská parenica” különleges és egyedülálló minőségéről ad bizonyságot a „Slovenská parenica” megnevezés is, amelyet kétoldalú megállapodások védenek: a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Portugál Köztársaság kormánya által kötött, az eredetre vonatkozó adatok védelméről, az eredetmegjelölésről, valamint egyéb földrajzi és hasonló megjelölésekről szóló 1987. május 18-i megállapodás, valamint az eredetre vonatkozó adatok védelméről, az eredetmegjelölésről, valamint mezőgazdasági és ipari termékek egyéb eredetre utaló megjelöléséről szóló, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és Ausztria által 1981. január 20-án kötött szerződés.

Az idegenforgalom is jelentős mértékben növelte és megerősítette a „Slovenská parenica” kivitelét. Szlovákia jellegzetességét a tipikus, juhtejből készült élelmiszerek is meghatározzák. Az igényes külföldi vendég az utazási irodák klasszikus ajánlatai helyett inkább valami szokatlan és sajátos dolgot keres.

A turisták Szlovákiát a juhtejből készült termékekkel azonosítják, amelyek hozzájárulnak az ország jó híréhez, a rendszeresen idelátogató turisták nemcsak a parenyica, hanem a többi ilyen termék kedvéért is felkeresik a csárdákat (koliba) és pásztorszállásokat (salaš).

A szlovák városokban évente rendeznek búcsúkat, amelyekről nem hiányozhat ez az árucikk.

4.7.   Ellenőrző szerv: A minőségellenőrzést és a Slovenská parenicával kapcsolatos előírások betartását a BEL/NOVAMANN International s. r. o. vállalat, a Szlovák Köztársaság Földművelésügyi Minisztériuma által elismert, az EN 45 011 alapján akkreditált CERTEX tanúsító szerv végzi rendszeresen.

4.8.   Címkézés: Az előírásnak megfelelően készült „Slovenská parenica” előállítói a termék megjelölésekor, valamint népszerűsítése és forgalmazása során használhatják a „Slovenská parenica” megjelölést, és az 510/2006/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése és 20. cikkének (2) bekezdése szerint feltüntethetik a védett földrajzi jelzést, illetve az unió jelképét.

A terméket jelölő címkéken a „Slovenská parenica” megnevezést kiemelten kell feltüntetni.

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

(2007/C 249/14)

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„JIHOČESKÁ ZLATÁ NIVA”

EK-szám: CZ/PGI/005/0406/20.10.2004

OEM ( ) OFJ ( X )

Ezen összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

1.   A tagállam felelős szervezeti egysége:

2.   Csoportosulás:

Az 510/2006/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti kivételről van szó, mivel a területen egyetlen termelő található. Az 1898/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikkében előírt követelmények teljesülnek.

3.   A termék típusa:

1.3. osztály: Sajt

4.   Termékleírás:

(követelmények összefoglalása az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján)

4.1.   Elnevezés: „Jihočeská Zlatá Niva”

4.2.   Leírás: Az e nemespenész-tartalmú természetes sajt előállítása során használt legfőbb alapanyag a tejüzemben feldolgozott tehéntej. Ez a sajt kizárólag az adott területről származó tejből készül.

Külső jelleg: A sajt 180–200 mm átmérőjű és körülbelül 10 cm vastagságú korongokban készül (hozzávetőleges súlya 2,8 kg); a kérgén lemosás és kaparás útján történő kezelés nyomai, a sajtot teljes terjedelmében átjáró kékeszöld penész, valamint a sajt felszínén található részint viaszos bevonat nem jelentenek minőségi hibát. A sajt felszínének színe a krémszínűtől a világosbarnásig terjedhet.

Belső jelleg: A sajt belsejének színe a krémfehértől a vajszínűig terjed, amelyet egyöntetű, a zöldtől kékeszöldig terjedő színű penészerezet és jól látható benyomódások tarkítanak.

A sajt állaga: 50 %-os zsírtartalmánál fogva lágyabb, mint a „Jihočeská Niva”, krémes, egyenletesen érlelődő; idegen penész jelenléte nem megengedett.

Íz, aroma: A tenyésztett Penicillium roqueforti penészre jellemző sós, csípős, aromás, erős utóíz.

A forgalomba hozott termék megjelenési formája: a sajt kizárólag körülbelül 2,8 kg súlyú korongként kerül forgalomba.

Fizikai/vegyi előírások:

Szárazanyag-tartalom: 52 %

A szárazanyag zsírtartalma: 60 %

Sótartalom: 2,5–6 %

Mikrobiológiai tulajdonságok: A sajt tenyésztett PY vagy PV, CB vagy PR1 (max. PR4) Penicillium roqueforti penészt tartalmaz. Ezenkívül a sajt mikrobiológiai szempontból megfelel az általános élelmiszerbiztonsági és a gyártási folyamatokra vonatkozó higiéniai feltételeknek.

Csomagolás: A csomagolás tiszta és sértetlen, a sajt teljes felszínét elfedi, és megfelelő jelzésekkel van ellátva.

4.3.   Földrajzi terület: A földrajzi terület a Dél-csehországi kerület, amelynek határait a cseh állam területi felosztásáról szóló, 36/1960 Sb. számú törvény legutóbbi módosítás szerinti szövege jelöli ki.

4.4.   A származás igazolása: A szokásos vizsgálatokon túl minden tejtároló tartály esetében megvizsgálják, hogy nem maradtak-e bennük gátlószerek. Minden tételt külön jelöléssel látnak el az érlelés és a csomagolás folyamatának teljes tartamára. Minden tétel laboratóriumi vizsgálatokon esik át a tejállapottól kezdődően a kész sajtig (azaz műveletközi és végső vizsgálatokon). Minden elvégzett vizsgálat eredményét feljegyzik.

Központi jegyzékben tartják nyilván a tejbeszállítókat és a végtermékek vásárlóit.

Minden, a termelési folyamatba bekerülő alapanyagnak eleget kell tennie a megfelelő termelő (beszállító) által szolgáltatott leírásnak. Ezeket a leírásokat folyamatosan frissítik. Az alapanyagok beszállítóinak a gyártó részére nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy a beszállított termékben nincsenek géntechnológiával módosított organizmusok, illetve a termékben fellelhető allergén anyagokról.

A felhasznált csomagolóanyag a leírása szerint alkalmas élelmiszerekkel történő érintkezésre.

A „Jihočeská Zlatá Niva” kéksajt előállítását a HACCP-rendszer szabályozza, és a Helyes higiéniai és gyártási gyakorlatról szóló útmutatóban meghatározott ellenőrzési rendszer hatáskörébe tartozik. Minden elvégzett vizsgálat eredményét feljegyzik (labornaplók, műszaki feljegyzések, az elektronikus LAB-rendszer feljegyzései és vizsgálati jegyzőkönyvek).

A végterméknek meg kell felelnie a vonatkozó higiéniai előírásoknak.

Az ellenőrző hatóság, amely a Dél-csehországi kerület esetében a Krajská veterinární správa (Kerületi Állatorvosi Hivatal), folyamatosan felügyel minden termelői tevékenységet, illetve az előírásoknak való megfelelést.

Egyéb adatok mellett a csomagoláson a gyártó adatait, azaz a gyártó cég nevét és címét is feltüntetik.

4.5.   Az előállítás módja: A tejüzemben feldolgozott, 5,35 % zsírtartalmú tejet a sajtkészítő gépbe öntik, majd olyan gyakran használt penészkultúrákat adnak hozzá, amelyek megfelelő módon biztosítják a sajt savanyítását a gyártási és érlelési folyamat teljes tartama alatt. A „Jihočeská Zlatá Niva” jellegzetes ízét a már évtizedek óta használt tenyésztett Penicillium roqueforti (ld. a 4.2. részben) penész adja (a törzstenyészet az élelmiszeriparban mindenütt megtalálható). Az oltóenzim hozzáadása és a tej megalvadása után az alvadékot korong alakú formákba helyezik. A savót lecsepegtetik, és a mikroflórát meghatározott hőmérsékleten tenyésztik. A sajtot két lépésben sózzák: először sólében áztatják, majd nagy szemű sóval dörzsölik. Az érlelést korábban kizárólag természetes, mészkőbe vájt érlelőpincékben végezték. E kéksajt termelési volumenének növekedése nyomán azonban 2005-ben szabályozható hőmérsékletű és páratartalmú, légkondicionált érlelőpincék épültek. A sajt legalább hat hétig érlelődik a pincében. Az érett sajt felszínét lemossák vagy lekaparják, majd alufóliába csomagolják. A csomagolásnak sértetlennek és tisztának kell lennie, és azt megfelelő jelzésekkel kell ellátni.

A termék biotechnológiai természetére való tekintettel azt rögtön a gyártás helyszínén le kell csomagolni. Ez többek között a termék minősége, a higiénia és a tisztaság fenntartásához szükséges, illetve ahhoz, hogy a sajtot ne keverhessék össze más régióból származó sajttal, és végül, de nem utolsó sorban a termék jó nyomonkövethetősége érdekében.

4.6.   Kapcsolat: A Český Krumlov üzemben 1951 óta gyártanak kéksajtokat ugyanazon gyártási eljárás alkalmazásával. A 60 %-os zsírtartalmú kéksajtok gyártása Český Krumlovban néhány évvel később kezdődött, mint az 50 %-os zsírtartalmú kéksajtoké. A sajt šumavai legelőkről és rétekről (csehül: niva) kapta a nevét, mivel a fő alapanyag a Český Krumlov-i üzembe Dél-Csehországból, különösen a Šumava elődombjairól érkező tehéntej. A tej az egyik legkevésbé szennyezett területről származik. A legelők Novohradské Hory, Blanský les és Šumava védett területein helyezkednek el, és a terület egyedülálló flórája jó hatással van a tej ízére.

E legelõkön változatos, a régióra jellemzõ növények teremnek. A rövidszárú növények (rómainárdus, csenkesz, stb.) számos fajtája jellemzõ itt, illetve bizonyos ritka, a területre jellemzõ fajták. Az egyik különleges, itt honos növény a Phyteuma nigrum. Egyéb különlegességek többek között a Gentiana pannonica, a Ligusticum mutellina, az Arnica montana, a Gentianella praecox subsp. Bohemica, egyes talajlakó orchideafajták, stb.

E változatos, tagolt vidéket a nagyon tiszta környezet jellemzi, főleg Český Krumlov vidékét és a Šumava-hegységet (1990 óta UNESCO természetvédelmi terület). Annak bizonyítékaként, hogy a dél-csehországi természeti környezet igen értékes, sok területet nyilvánítottak védetté, amelyek közül kettő az UNESCO védelme alatt áll.

Nyilvánvalóan a helyiek nemzedékről nemzedékre továbbadott kéksajtkészítési tapasztalata szintén nagy hatással volt a „Jihočeská Zlatá Niva” mai minőségére és sajátosságainak alakulására.

A „Jihočeská Zlatá Niva” kéksajt nagy elismerésnek örvend a cseh piacon mind a szélesebb nyilvánosság, mind a tejipari szakértők körében. A „Jihočeská Zlatá Niva” a nemzeti sajtkiállításokon (a szakértő zsűri ítélete alapján) a legjobb penészessajtok között szerepelt:

2003 – 2. helyezés,

2004 – 2. helyezés,

2006 – 2. helyezés,

2007 – 3. helyezés.

A Jihočeská Zlatá Nivát a laikus közönség is nagyra értékeli.

A kéksajtok (általában) népszerűek a fogyasztók körében. A „Jihočeská Zlatá Niva” termelési és eladási mutatói alacsonyabbak a Jihočeská Niváénál, de 2004 óta (a gyártó kimutatásai szerint) stabilak:

2003-ban 126 680 kg került értékesítésre,

2004-ben 115 703 kg került értékesítésre,

2005-ben 117 314 kg került értékesítésre,

2006-ban 112 400 kg került értékesítésre.

4.7.   Ellenőrző szerv:

4.8.   Címkézés: –

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.