ISSN 1725-518X

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 248

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

50. évfolyam
2007. október 23.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

I   Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

 

VÉLEMÉNYEK

 

Európai Központi Bank

2007/C 248/01

Az Európai Központi Bank véleménye (2007. október 5.) a harmonizált fogyasztói árindexekről szóló 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó kezdeti intézkedésekről szóló 1749/96/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló rendelet iránti javaslatról (CON/2007/30)

1


 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Bizottság

2007/C 248/02

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )

3

2007/C 248/03

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4671 – UTC/Initial ESG) ( 1 )

4

2007/C 248/04

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4682 – INEOS/Lanxess' Engineering Thermoplastic Resins Business) ( 1 )

4

2007/C 248/05

Európai Közösségek Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata

5


 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Bizottság

2007/C 248/06

Euro-átváltási árfolyamok

7

2007/C 248/07

A pénzforgalomban részt vevő euroérmék új nemzeti előlapjai

8

2007/C 248/08

A pénzforgalomban részt vevő euroérmék új nemzeti előlapjai

10


 

V   Vélemények

 

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

 

Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)

2007/C 248/09

Nyílt versenyvizsga felhívás EPSO/AD/99/07

12

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Bizottság

2007/C 248/10

Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról

13

2007/C 248/11

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4801 – OEP/Schoeller/SAS) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

23

2007/C 248/12

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4890 – Arcelor/SFG) ( 1 )

24

2007/C 248/13

Állami támogatás – Románia – Állami támogatás C 46/07 (ex NN 59/07) – Az Automobile Craiova (korábbi Daewoo) privatizációja – Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében ( 1 )

25


 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

VÉLEMÉNYEK

Európai Központi Bank

23.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 248/1


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2007. október 5.)

a harmonizált fogyasztói árindexekről szóló 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó kezdeti intézkedésekről szóló 1749/96/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló rendelet iránti javaslatról

(CON/2007/30)

(2007/C 248/01)

Bevezetés és jogalap

2007. szeptember 5-én az Európai Központi Bank („EKB”) felkérést kapott az Európai Bizottságtól arra, hogy alkosson véleményt a harmonizált fogyasztói árindexekről szóló 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó kezdeti intézkedésekről szóló, 1996. szeptember 9-i 1749/96/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló rendelet iránti javaslatról (a továbbiakban: rendeletjavaslat).

Az EKB-nak a vélemény meghozatalára szolgáló hatásköre az Európai Közösséget létrehozó szerződés 105. cikkének (4) bekezdésének első francia bekezdésén alapul. Az EKB eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1.   Általános észrevételek

1.1.

Az EKB üdvözli a rendeletjavaslatot, mivel az egyértelműsíti és megerősíti a harmonizált fogyasztói árindexek („HCIP”), illetve azok mintavételi, helyettesítési és minőségi kiigazítási eljárásainak elveit, biztosítva ezzel azok összehasonlíthatóságát és pontosságát. A felhasználási cél szerinti fogyasztási szegmens („consumption segment by purpose”) mint az árindexek által követendő rögzített feladatok bevezetésével a rendeletjavaslat egyértelműbbé teszi a HICP koncepcionális alapját. Mindemellett, a mintavétel, a termékhelyettesítés és a minőségi kiigazítás kereteinek és közös terminológiájának megalkotásával a rendeletjavaslat elősegítheti a további harmonizációt e területeken.

1.2.

A minőségi kiigazítási módszerek termékspecifikus előírásainak kidolgozása fontos előrelépéseket ígér. Az EKB támogatja a rendeletjavaslat által alkalmazott megközelítést, miszerint a minőségi kiigazítások tekintetében esetenként, míg a minőségi kiigazítás alternatív módszereinek osztályozása tekintetében azok megfelelősége alapján állapítanának meg előírásokat. Ennek ellenére az ilyen előírások még teret engedhetnek a nemzeti HICP-k közötti eltérő gyakorlatoknak, ezért a legvégső célnak a minőségi kiigazítási módszerek teljes harmonizációjának kellene lennie. Mivel az elfogadott és hatékony előírások végrehajtása kiemelkedő fontosságú, az EKB továbbá erősen ajánlja azt, hogy a rendeletjavaslat végrehajtását kísérje annak tagállamok általi végrehajtásában elért haladásról szóló rendszeres jelentés, illetve a betartás Európai Bizottság általi szigorú figyelemmel kísérése. Ez utóbbi célja a tagállamok arra való ösztönzése, hogy hatékonyan alkalmazzák az A-módszereket a minőségi kiigazítások tekintetében, mivel ez a legjobb módja a HICP pontossága és annak tagállamok közötti összehasonlíthatósága javításának. Amennyiben kimutatásra kerülne, hogy ezek az intézkedések nem elégségesek az összehasonlíthatóság kívánt szintjének eléréséhez, az EKB üdvözölné a rendeletjavaslat 1. cikkének (3) bekezdésében jelzett intézkedések elfogadását, a minőségi kiigazítás termékspecifikus előírásainak jogilag kötelezővé tételét.

1.3.

Az EKB szintén üdvözli a rendeletjavaslat egyedi szabályait a minőségi kiigazítás és a minta naprakésszé tételére szolgáló, kapcsolódó eljárások tekintetében. Tekintettel azonban a HICP minták naprakésszé tételére szolgáló, jelenleg eltérő nemzeti gyakorlatokra, nehéz lehet elérni a HICP-k teljes összehasonlíthatóságát a reprezentativitás és a minőségi kiigazítás tekintetében. Az EKB ezért arra bátorítja az Európai Bizottságot, hogy folytassa munkáját a HICP minták összehasonlítható, naprakésszé tételére vonatkozó előírások megalkotása tekintetében.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2007. október 5-én.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Bizottság

23.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 248/3


Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 248/02)

A határozat elfogadásának időpontja

2007.9.25.

Támogatás száma

N 197/07

Tagállam

Németország

Régió

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Methode zur Berechnung des Beihilfelements von Bürgschaften

Jogalap

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Regionális fejlesztés

Támogatás formája

Állami kezességvállalás

Költségvetés

Támogatás intenzitása

Időtartam

2007.9.25.-2013.12.31.

Gazdasági ágazat

Az összes ágazat

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Egyéb információ

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/


23.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 248/4


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4671 – UTC/Initial ESG)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 248/03)

2007. június 25-én a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4671. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz (http://eur-lex.europa.eu).


23.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 248/4


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4682 – INEOS/Lanxess' Engineering Thermoplastic Resins Business)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 248/04)

2007. augusztus 8-án a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4682. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz (http://eur-lex.europa.eu).


23.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 248/5


Európai Közösségek Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata

(2007/C 248/05)

A vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, módosított 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (1) 9. cikkének (1) bekezdés a) albekezdése alapján az Európai Közösségek Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata (2) a következőképpen módosul:

A 296. oldal a következő szöveggel egészül ki:

„7318 11 00

Állványcsavar

A réseletlen facsavar speciális fajtája az állványcsavar, amelynek feje hatszögletű vagy négyszögletes, és rögzített kupakkal rendelkezhet.

Az állványcsavarnak két típusa létezik:

a vasúti síneknek a talpfához történő rögzítéshez használt csavarok, amelyek elvben nagy facsavarok (lásd az A. ábrát),

szarufához és hasonló nehéz ácsmunkához használt csavarok, melyek szárátmérője felhasználásukra való tekintettel több, mint 5 mm (lásd a B. ábrát).

Image Image

A 337. oldal a következő szöveggel egészül ki:

„8525 80 30

Digitális fényképezőgép

Az ezen alszám alá tartozó digitális fényképezőgép mindenképpen alkalmas arra, hogy vagy egy belső tároló eszközre, vagy pedig egy cserélhető adathordozóra állóképet rögzítsen.

Az ezen alszám alá tartozó fényképezőgépek legtöbbjének kialakítása a hagyományos fényképezőgépekét követi, de ezeknek nincs összecsukható képkeresője.

E fényképezőgépek rövid filmek rögzítésére is alkalmas videó-készítési lehetőséggel is rendelkezhetnek. A fényképezőgépet továbbra is ez alá az alászám alá kell besorolni, hacsak nem alkalmas a maximális tárolókapacitás kihasználásával 800 × 600 pixel (vagy magasabb) felbontású, másodpercenként 23 (vagy több) képsebességű, legalább 30 perces folyamatos videófelvétel rögzítésére.

A 8525 80 91 és 8525 80 99 alszámok alá tartozó videokamera-felvevőkkel összehasonlítva, számos digitális fényképezőgép esetében (videokamera üzemmódban használva) a videó rögzítése közben nem használható az optikai ráközelítés funkció. Tárolókapacitástól függetlenül egyes fényképezőgépek egy bizonyos idő elteltével automatikusan leállítják a mozgókép felvételét.

8525 80 91 és 8525 80 99

Videokamera-felvevő

Az ezen alszámok alá tartozó videokamera-felvevők mindenképpen alkalmasak arra, hogy vagy egy belső tároló eszközre, vagy pedig egy cserélhető adathordozóra videofelvételt rögzítsenek.

Általában elmondható, hogy az ezen alszámok alá tartozó videokamera-felvevők kialakítása eltér a 8525 80 30 alszám alá tartozó digitális fényképezőgépekétől. Gyakran összecsukható képkeresővel rendelkeznek, és számos esetben távirányítóval együtt mutatják be ezeket az eszközöket. Videofelvétel készítése során mindig használható az optikai ráközelítés funkció.

Ezek a digitális videokamera-felvevők állókép rögzítésére is alkalmasak.

A digitális fényképezőgépek nem tartoznak ezen alszámok alá, ha nem alkalmasak a maximális tárolókapacitás kihasználásával 800 × 600 pixel (vagy magasabb) felbontású, másodpercenként 23 (vagy több) képsebességű, legalább 3 perces folyamatos videofelvétel rögzítésére.”


(1)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 733/2007/EK rendelettel (HL L 169., 2007.6.29., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL C 50., 2006.2.28., 1. o.


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Bizottság

23.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 248/7


Euro-átváltási árfolyamok (1)

2007. október 22.

(2007/C 248/06)

1 euro =

 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,4166

JPY

Japán yen

161,40

DKK

Dán korona

7,4549

GBP

Angol font

0,69750

SEK

Svéd korona

9,2145

CHF

Svájci frank

1,6650

ISK

Izlandi korona

87,60

NOK

Norvég korona

7,7335

BGN

Bulgár leva

1,9558

CYP

Ciprusi font

0,5842

CZK

Cseh korona

27,215

EEK

Észt korona

15,6466

HUF

Magyar forint

253,55

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,7014

MTL

Máltai líra

0,4293

PLN

Lengyel zloty

3,6888

RON

Román lej

3,3980

SKK

Szlovák korona

33,693

TRY

Török líra

1,7628

AUD

Ausztrál dollár

1,6120

CAD

Kanadai dollár

1,3866

HKD

Hongkongi dollár

10,9798

NZD

Új-zélandi dollár

1,9136

SGD

Szingapúri dollár

2,0778

KRW

Dél-Koreai won

1 299,09

ZAR

Dél-Afrikai rand

9,7485

CNY

Kínai renminbi

10,6367

HRK

Horvát kuna

7,3476

IDR

Indonéz rúpia

12 940,64

MYR

Maláj ringgit

4,7803

PHP

Fülöp-szigeteki peso

62,472

RUB

Orosz rubel

35,3360

THB

Thaiföldi baht

44,608


(1)  

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


23.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 248/8


A pénzforgalomban részt vevő euroérmék új nemzeti előlapjai

(2007/C 248/07)

Az Európai Unió Tanácsa 2007. július 10-én úgy határozott, hogy a Ciprusi Köztársaság megfelel az euro 2008. január 1-jétől való bevezetéséhez szükséges feltételeknek (1).

A Ciprusi Köztársaság tehát 2008. január 1-jétől euroérméket bocsáthat ki az EKB által jóváhagyott mennyiségben (az Európai Közösséget létrehozó szerződés 106. cikke (2) bekezdésének értelmében).

A forgalmi euroérmék az egész euroövezetben törvényes fizetőeszközül szolgálnak. A Bizottság minden új euroérme rajzolatát (2) közzéteszi a pénzérmékkel hivatásszerűen foglalkozók, valamint a nagyközönség tájékoztatása céljából.

A Ciprusi Köztársaság a 10, 20 és 50 centes, valamint az 1 és 2 eurós érméket az euroérmék új közös oldalaként meghatározott oldallal fogja kibocsátani (3). A három legkisebb névértékű (1, 2 és 5 centes) érmét az eredetileg meghatározott közös oldallal bocsátják ki, mivel ezen érmék esetében nem módosították a közös oldalt.

Image

Kibocsátó állam: Ciprusi Köztársaság

Kibocsátás kezdete: 2008. január

A rajzolatok leírása:

1 EURO CENT, 2 EURO CENT, 5 EURO CENT

Az érme közepén két muflon, az ország vadvilágára leginkább jellemző állatfaj képe látható. Az állatok képe fölé a jobb oldalon, az évszám előtt és után félkörívben a sziget görög és török nevét vésik: „ΚΥΠΡΟΣ 2008 KIBRIS”. A képet és a feliratot az európai zászló 12 csillaga övezi.

10 EURO CENT, 20 EURO CENT, 50 EURO CENT

Az érme közepén a Kyrenia nevű hajó (i.e. IV. sz.) látható, amely a sziget és a tenger kapcsolatát jelképezi, illetve a szigetnek a kereskedelemben és a tengeri tevékenységekben betöltött fontos szerepét. A hajó képe fölé a jobb oldalon, az évszám előtt és után félkörívben a sziget görög és török nevét vésik: „ΚΥΠΡΟΣ 2008 KIBRIS”. A képet és a feliratot az európai zászló 12 csillaga övezi.

1 EURO, 2 EURO

Az érme belső részén a kőrézkorból (i.e. 3000.), a Pomos falu területéről származó kereszt alakú bálvány látható, amely jellegzetes példája a történelem előtti korok ciprusi művészetének. A sziget görög és török nevét („ΚΥΠΡΟΣ 2008 KIBRIS”) a kereszt csúcsa által megtört félköríven a bálvány bal, illetve jobb felső oldalára vésik. A „2008”-as évszám a jobb oldalon alul található. Az érme külső részén az európai zászló 12 csillaga látható.

A 2 eurós érme peremfelirata: „2 ΕΥΡΩ 2 EURO” kétszer egymás után.


(1)  A Tanács 2007/503/EK határozata (2007. július 10.) a Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésével összhangban a közös valuta Ciprus általi, 2008. január 1-jén történő bevezetéséről (HL L 186., 2007.7.18., 29. o.).

(2)  Az egyéb euroérmékkel kapcsolatban lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o. és HL C 254., 2006.10.20., 6. o.

(3)  HL C 225., 2006.9.19., 7. o.


23.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 248/10


A pénzforgalomban részt vevő euroérmék új nemzeti előlapjai

(2007/C 248/08)

Az Európai Unió Tanácsa 2007. július 10-én úgy határozott, hogy a Máltai Köztársaság megfelel az euro 2008. január 1-jétől való bevezetéséhez szükséges feltételeknek (1).

A Máltai Köztársaság tehát 2008. január 1-jétől euroérméket bocsáthat ki az EKB által jóváhagyott mennyiségben (az Európai Közösséget létrehozó szerződés 106. cikke (2) bekezdésének értelmében).

A forgalmi euroérmék az egész euroövezetben törvényes fizetőeszközül szolgálnak. A Bizottság minden új euroérme rajzolatát (2) közzéteszi a pénzérmékkel hivatásszerűen foglalkozók, valamint a nagyközönség tájékoztatása céljából.

A Máltai Köztársaság a 10, 20 és 50 centes, valamint az 1 és 2 eurós érméket az euroérmék új közös oldalaként meghatározott oldallal fogja kibocsátani (3). A három legkisebb névértékű (1, 2 és 5 centes) érmét az eredetileg meghatározott közös oldallal bocsátják ki, mivel ezen érmék esetében nem módosították a közös oldalt.

Image

Kibocsátó állam: Máltai Köztársaság

Kibocsátás kezdete: 2008. január

A rajzolatok leírása:

1 EURO CENT, 2 EURO CENT, 5 EURO CENT

Az érme közepén a történelem előtti időkből származó imnajdrai templom oltára, a kép hátterében pedig vízszintesen elhelyezkedő díszsáv látható. Az ország nevét („MALTA”) és a „2008”-as évszámot az oltár alatt vésik be. A vésnök monogramja („NGB”) a jobb oldalon, díszsáv alatt helyezkedik el. A képet és a feliratot az európai zászló 12 csillaga övezi.

10 EURO CENT, 20 EURO CENT, 50 EURO CENT

Az érme közepén Málta címere látható. Az ország nevét („MALTA”) és a „2008”-as évszámot megtört félköríven a kép bal felső, illetve jobb felső részére vésik. A képet és a feliratot koncentrikus körökből álló gyűrűben az európai zászló 12 csillaga övezi.

1 EURO, 2 EURO

Az érme belső részén függőlegesen csíkozott háttér előtt a nyolccsúcsú máltai kereszt látható. A „MALTA” szó betűi a kereszt felső hat csúcsának közeiben, a „2008”-as évszám pedig a két alsó csúcs közében helyezkedik el. Az érme külső részén az európai zászló 12 csillaga látható.

A 2 eurós érme peremfelirata: 2 ★★, hatszor egymás után, hol egyenes, hol fordított állásban, ahol Image a nyolccsúcsú máltai keresztet jelképezi.


(1)  A Tanács 2007/503/EK határozata (2007. július 10.) az EK-Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésével összhangban a közös valuta Málta általi, 2008. január 1-jén történő bevezetéséről (HL L 186., 2007.7.18., 32. o.).

(2)  Az egyéb euroérmékkel kapcsolatban lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o. és HL C 254., 2006.10.20., 6. o.

(3)  HL C 225., 2006.9.19., 7. o.


V Vélemények

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)

23.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 248/12


NYÍLT VERSENYVIZSGA FELHÍVÁS EPSO/AD/99/07

(2007/C 248/09)

Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) a következő nyílt versenyvizsgát szervezi:

EPSO/AD/99/07 – Adminisztrátorok (AD5) az építőipari ágazatban:

 

1. terület: Ingatlanvásárlás és -kezelés

 

2. terület: Építési munkák, különleges technikák vagy építészet

 

3. terület: Épületek műszaki igazgatása környezetgazdálkodási szempontból

A pályázati felhívást az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2007. október 23-i C 248. A számában csak német, angol és francia nyelven teszik közzé.

További információk az EPSO honlapján találhatók: http://europa.eu/epso


A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Bizottság

23.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 248/13


Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról

(2007/C 248/10)

Az érdekelt felek az észrevételeiket a rendelettervezet kihirdetésének időpontjától számított egy hónapon belül nyújthatják be a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Fisheries and Maritime Affairs

DG FISH-D3 (Legal issues)

Rue Joseph II, 99

B-1049 Brussels

Fax (32-2) 295 19 42

E-mail: fish-aidesdetat@ec.europa.eu

A szöveg a következő weboldalon is közzétételre kerül:

http://ec.europa.eu/fisheries/legislation/state_aid_en.htm

A(Z) …/…/EK BIZOTTSÁGI RENDELET TERVEZETE

(…)

az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjára,

e rendelet tervezetének kihirdetését követően (2),

az állami támogatások tanácsadó bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a Szerződés 87. cikkével összhangban kinyilvánítsa, hogy meghatározott feltételek mellett a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatás a közös piaccal összeegyeztethető, és nem tartozik a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség hatálya alá.

(2)

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (3) nem alkalmazandó a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendeletben felsorolt halászati vagy akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekre (4).

(3)

A Bizottság számos határozatában alkalmazta már a Szerződés 87. és 88. cikkét a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásokra, és legutóbb a halászati és akvakultúra-ágazat számára nyújtott állami támogatások felülvizsgálatához való iránymutatásban (5) (a továbbiakban: halászati iránymutatás) kifejtette ezzel kapcsolatos álláspontját is. A Bizottság által az említett cikkeknek a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásokra történő alkalmazása során szerzett jelentős tapasztalat fényében indokolt, hogy a Bizottság – azzal a céllal, hogy biztosítsa a hatékony felügyeletet, valamint egyszerűsítse az adminisztrációt anélkül, hogy gyengítené a Bizottság által gyakorolt ellenőrzést – gyakorolja a 994/98/EK rendelettel ráruházott hatáskört a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozások tekintetében is, amennyiben a Szerződés 89. cikkét az ilyen termékekre alkalmazni kell.

(4)

Az állami támogatások összeegyeztethetőségét a halászati ágazatban a versenypolitika és a közös halászati politika célkitűzései alapján a Bizottság értékeli.

(5)

E rendelet szabályozza a halászati ágazatnak odaítélt támogatás azon típusát, amelyeket a Bizottság sok éven át rendszeresen jóváhagyott. Ez a támogatás nem követeli meg a közös piaccal való összeegyeztethetőség eseti alapon történő bizottsági értékelését, feltéve, hogy megfelel az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendeletben (6) meghatározott feltételeknek és bizonyos egyéb feltételeknek. Bár az 1198/2006/EK rendelet csak 2006. szeptember 4-től hatályos, a Bizottság meglévő halászati iránymutatások alapján elegendő tapasztalatot szerzett hasonló feltételek alkalmazásában az érintett intézkedéstípusra annak megállapítása érdekében, hogy azon rendelet feltételei elegendően pontosak annak igazolásához, hogy nem követelnek eseti alapon történő értékelést.

(6)

E rendelet nem sérti a tagállamok azon lehetőségét, hogy bejelentsék a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokat. Az ilyen bejelentéseket a Bizottság e rendelet figyelembevételével és a halászati ágazatban nyújtott állami támogatásokra vonatkozó halászati iránymutatások alapján értékeli.

(7)

Olyan támogatásra, amelyet a halászati ágazatban a tagállamok oda kívánnak ítélni, de amely nem tartozik e rendelet vagy a 994/98/EK rendelet 1. cikke értelmében elfogadott más rendeletek hatálya alá, továbbra is érvényes a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség. Az ilyen segélyt e rendelet és a halászati ágazatban nyújtott állami támogatásokra vonatkozó halászati iránymutatások figyelembevételével értékelik.

(8)

E rendelettel mentesíteni kell minden olyan támogatást, amely megfelel az általa megállapított összes követelménynek, továbbá valamennyi támogatási programot, feltéve hogy az azok szerint nyújtható összes támogatás megfelel e rendelet valamennyi vonatkozó követelményének. A támogatási programoknak és a támogatási programokon kívül nyújtott egyedi támogatásoknak tartalmazniuk kell az e rendeletre való kifejezett hivatkozást.

(9)

A Közösség által finanszírozott támogatási intézkedésekkel való koherencia érdekében a támogatások e rendeletben szereplő felső határainak azonosnak kell lenniük az 1189/2006/EK rendelet II. mellékletében ugyanarra a támogatástípusra meghatározott értékekkel.

(10)

Alapvető fontosságú, hogy ne ítéljenek oda támogatást olyan esetekben, amikor a közösségi jognak, és különösen a közös halászati politika szabályainak nem tettek eleget. Ezért egy tagállam a halászati ágazatban kizárólag akkor nyújthat támogatást, amennyiben a finanszírozott intézkedések és hatásaik eleget tesznek a közösségi jognak. Bármilyen támogatás odaítélése előtt a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az állami támogatás kedvezményezettjei eleget tesznek a közös halászati politika szabályainak.

(11)

Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás arányos legyen és a szükséges összegre korlátozódjon, a küszöbértékeket lehetőség szerint a támogatható költségek köréhez viszonyított támogatási intenzitásban kell kifejezni. A támogatási intenzitás kiszámítása céljából a több részletben fizetendő támogatást a támogatás odaítélésekor érvényes értékre kell diszkontálni. A diszkontálásra és kedvezményes kamatozású kölcsön esetében a támogatástartalom kiszámítására a folyósítás idején érvényes referencia-kamatlábat kell használni. Mivel olyan támogatási formán alapul, amelyre vonatkozóan nehéz meghatározni az elszámolható költségeket, a kockázati tőke formájában történő támogatással kapcsolatos küszöbértéket a támogatás maximális összegében kell kifejezni.

(12)

Tekintettel arra a követelményre, hogy megfelelő egyensúly jöjjön létre a támogatott ágazatban fellépő versenytorzító hatások lehető legkisebbre csökkentése és e rendelet célkitűzései között, nem mentesíthetők azon egyedi támogatások, amelyek meghaladnak egy meghatározott maximális összeget, függetlenül attól, hogy az e rendelettel mentesített támogatási program keretében ítélik-e oda azokat.

(13)

E rendelet nem alkalmazandó az exporttal kapcsolatos tevékenységekre vagy a hazai termékeket az importtermékekkel szemben előnyben részesítő támogatásokra. Különösen nem alkalmazandó más országokban lévő értékesítési hálózat kialakításának és működtetésének finanszírozására nyújtott támogatásra. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeire adott támogatások általában nem minősülnek exporttámogatásnak.

(14)

A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (7) értelmében a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára nyújtott támogatást az említett iránymutatás szerint kell vizsgálni az iránymutatás kijátszásának megakadályozása érdekében.

(15)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az engedélyezett támogatás ne változtassa meg az általános érdekkel ellentétesen a kereskedelmi feltételeket. Ezért e rendelet hatálya alól ki kell zárni az olyan támogatást, amelynek kedvezményezettjére valamely korábbi, támogatás visszafizetésére kötelező bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást tiltottnak és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította.

(16)

Az esetlegesen versenytorzító hatással járó különbségek megszüntetése és a kis- és középvállalkozásokat érintő különböző közösségi és nemzeti szintű kezdeményezések összehangolásának könnyítése érdekében a „kis- és középvállalkozások” e rendeletben használt fogalmának meg kell egyeznie a 70/2001/EK rendelet I. mellékletében megállapítottal.

(17)

Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony ellenőrzés céljából e rendeletet csak az átlátható támogatásokra kell alkalmazni. Egy támogatás abban az esetben átlátható, ha előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatási egyenérték anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni.

(18)

Tekintettel a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjára, a támogatásnak általános szabályként nem lehet kizárólag az a hatása, hogy folyamatosan vagy időről időre csökkenti a kedvezményezettet szokásosan terhelő működési költségeket, továbbá arányosnak kell lennie azokkal a hátrányokkal, amelyeket a Közösség érdekében állónak ítélt társadalmi és gazdasági előnyök biztosítása érdekében fel kell számolni. Az olyan állami támogatási intézkedések, amelyek célja egyszerűen a termelők pénzügyi helyzetének javítása, de amelyek semmilyen módon nem járulnak hozzá az ágazat fejlődéséhez, és különösen az olyan támogatás, amelynek odaítélésére kizárólag az ár, mennyiség vagy termelési egység, illetve egységnyi termelőeszköz alapján kerül sor, működési támogatásnak minősül, amely összeegyeztethetetlen a közös piaccal. Továbbá az ilyen támogatás valószínűleg zavarólag hat a közös piacszervezések mechanizmusaira is. Ezért indokolt a befektetési támogatásokra és az egyes társadalmi-gazdasági intézkedések támogatására korlátozni e rendelet alkalmazási körét.

(19)

Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás minden esetben szükséges legyen, és ösztönzőleg hasson az egyes tevékenységek fejlesztésére, e rendelet nem mentesítheti az olyan tevékenységhez nyújtott támogatást, amelyre a kedvezményezett csupán piaci feltételek mellett is vállalkozna.

(20)

Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás szükséges legyen, és ösztönzőleg hasson egyes tevékenységek fejlesztésére, e rendelet ne legyen alkalmazandó az olyan tevékenységhez nyújtott támogatásra, amelyekkel a kedvezményezett csupán piaci feltételek mellett is foglalkozna.

(21)

E rendelet a következő támogatásokra terjed ki: halászati tevékenységek végleges és ideiglenes beszüntetésére nyújtott támogatás, társadalmi és gazdasági intézkedések finanszírozására nyújtott támogatás, az akvakultúra területén való termelő beruházásra nyújtott támogatás, a vízi környezet védelmével kapcsolatos intézkedésekre nyújtott támogatás, közegészségügyi és állat-egészségügyi intézkedésekre nyújtott támogatás, belvízi halászatra nyújtott támogatás, halászati és akvakultúra termékek feldolgozására és forgalmazására nyújtott támogatás, olyan közös érdekű intézkedésekre nyújtott támogatás, amelyeket maguknak a piaci szereplőknek az aktív támogatásával vagy a termelők nevében fellépő szervezetek illetve a tagállamok által elismert egyéb szervezetek által hajtanak végre, olyan közös érdekű intézkedésekre nyújtott támogatás, amelyek a vízben élő állat- és növényvilág védelmét és fejlesztését célozzák, miközben fejlesztik a vízi környezetet, állami vagy magán halászati kikötőkbe, kirakodóhelyekbe és halászati menedékhelyekbe való befektetésre nyújtott támogatás, a halászati és akvakultúra termékek minőségének és értékének fokozására, új piacok kialakítására vagy promóciós kampányokra irányuló politika végrehajtására szánt közös érdekű intézkedésekre nyújtott támogatás, kísérleti projektekre nyújtott támogatás, halászhajók más célra való alkalmazásra történő átalakítására nyújtott támogatás, technikai segítségnyújtásra nyújtott támogatás.

(22)

A jogbiztonság érdekében a teljes halászati ágazatra alkalmazandó azon adómentességeket, amelyeket a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás – szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (8) 15. cikke, vagy az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv (9) 14. vagy 15. cikke értelmében a tagállamok bevezethetnek, abban a mértékben, amelyben állami támogatást képeznek, a közös piaccal összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani, és mentesíteni kell a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól. Azok az adómentességek, amelyeket a tagállamok ezen rendelkezéseknek megfelelően kötelesek bevezetni, nem képeznek állami támogatást.

(23)

Az átláthatóság és a hatékony ellenőrzés biztosítása érdekében, a 994/98/EK rendelet 3. cikkével összhangban helyénvaló létrehozni egy olyan egységes formátumot, amelyben a tagállamoknak összefoglaló információt kell nyújtaniuk a Bizottságnak, ha e rendeletnek megfelelően támogatási programot vagy egyedi támogatást hajtanak végre. A Bizottság a vele közölt minden egyes támogatási intézkedéshez hozzárendel egy azonosító számot. Az a tény, hogy a támogatási intézkedés kap egy azonosító számot, nem jelenti azt, hogy a Bizottság megvizsgálta, hogy a támogatás teljesíti-e az e rendeletben foglalt feltételeket. Ezért ennek alapján a tagállamnak vagy a kedvezményezettnek nem lehetnek jogos elvárásai a támogatási intézkedések és e rendelet összeegyeztethetősége tekintetében.

(24)

A Bizottságnak ugyanezen okokból egyedi követelményeket kell meghatároznia a tagállamok által a Bizottsághoz benyújtandó éves jelentések formája és tartalma tekintetében. Ezen túlmenően indokolt megállapítani az e rendelettel mentesített támogatási programok és egyedi támogatások tagállami nyilvántartására vonatkozó szabályokat is.

(25)

Tekintettel az 1198/2006/EK rendelet hatálya megszűnésének időpontjára és arra a tényre, hogy a támogatások nyújtásának e rendelet szerinti feltételeit összehangolták az Európai Halászati Alap alkalmazására megállapított feltételekkel, helyénvaló e rendelet alkalmazásának idejét arra az időpontra korlátozni, amikor az 1198/2006/EK rendelet hatálya megszűnik. Ha ez a rendelet meghosszabbítás nélkül hatályát veszti, a rendelet által már mentesített támogatási programok további hat hónapig mentességet élveznek.

(26)

Helyénvaló átmeneti intézkedéseket megállapítani azon bejelentésekre vonatkozóan, amelyek e rendelet hatályba lépésének időpontjában folyamatban vannak, és azon támogatásokra vonatkozóan, amelyeket e rendelet hatályba lépése előtt nyújtottak és nem jelentettek be, megsértve a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésében foglalt kötelezettséget, valamint az olyan támogatásokra vonatkozóan, amelyek teljesítik az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2004. szeptember 8-i 1595/2004/EK bizottsági rendelet (10) feltételeit,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

1.   Ezt a rendeletet a halászati termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott átlátható támogatásokra kell alkalmazni.

2.   Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)

olyan támogatás, amelynek összegét a forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján állapították meg;

b)

az exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatások, nevezetesen az exportált mennyiséggel és az értékesítési hálózatok kialakításával és működtetésével, illetve a tagállamok exporttevékenységével kapcsolatban felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül összefüggő támogatás;

c)

az importárukkal szemben hazai áruk felhasználásához kötött támogatások;

d)

a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás.

e)

olyan támogatási programok, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás kifizetését olyan kedvezményezett számára, amelyre valamely korábbi, támogatás visszafizetésére kötelező bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást tiltottnak és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította, valamint ugyanezen kedvezményezett számára nyújtott egyedi támogatás;

f)

egyedi ad hoc támogatás olyan vállalkozás javára, amelyre valamely korábbi, támogatás visszafizetésére kötelező bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást tiltottnak és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította.

3.   E rendelet nem alkalmazható az olyan egyedi projektek támogatására, amelyek elszámolható kiadásai meghaladják a 2 millió EUR-t, vagy amelyek esetében a támogatás összege kedvezményezettenként több mint évi 1 millió EUR.

4.   E rendelet csak az ösztönző hatással bíró támogatásokra alkalmazható. Ez vonatkozik azon tevékenységekre vagy projektekre, amelyeket a kedvezményezett nem hajtott volna végre a támogatás hiányában.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

„támogatás”: minden olyan intézkedés, amely megfelel a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi kritériumnak;

b)

„támogatási program”: olyan intézkedések, amelyek alapján – anélkül, hogy további végrehajtási intézkedésekre lenne szükség – az intézkedésben általánosan és elméleti szinten meghatározott vállalkozások számára egyedi támogatást lehet odaítélni, valamint olyan intézkedések, amelyek alapján egy konkrét projekthez nem kapcsolódó támogatás egy vagy több vállalkozás számára határozatlan időre és/vagy határozatlan összegre vonatkozóan odaítélhető;

c)

„támogatási intenzitás”: a támogatás összege az elszámolható költségek százalékában kifejezve;

d)

„halászati termék”: a tengeren vagy a belvizeken kihalászott termékek, valamint a 104/2000/EK rendelet 1. cikkében felsorolt akvakultúra-termékek;

e)

„feldolgozás és forgalmazás”: minden művelet a kirakodás vagy a betakarítás idejétől a végtermék elkészültéig, beleértve a kezelést, előállítást és forgalmazást;

f)

„kis- és középvállalkozások” („KKV-k”): a 70/2001/EK rendelet I. mellékletében meghatározottak szerinti vállalkozások;

g)

„átlátható támogatás”: olyan támogatás, amelynek vonatkozásában a bruttó támogatási egyenérték kockázatelemzés elvégzésének szüksége nélkül előre, pontosan kiszámítható.

3. cikk

A mentesség feltételei

1.   Az a támogatási programon kívüli egyedi támogatás, amely megfelel e rendelet valamennyi feltételének, a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy a 24. cikk (1) bekezdésében előírt összefoglaló tájékoztatót benyújtották, és abban kifejezetten utalnak e rendeletre, hivatkozva a címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére.

2.   Az e rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek megfelelő támogatási programok a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetők a közös piaccal, és mentesülnek a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy:

a)

az ilyen program keretében odaítélhető támogatások megfelelnek az e rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek;

b)

a programban kifejezetten utalnak e rendeletre, hivatkozva a címére, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére;

c)

a 24. cikk (1) bekezdésében előírt összefoglaló tájékoztatót benyújtották.

3.   A (2) bekezdésben említett programok alapján nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy a közvetlenül nyújtott támogatás megfelel e rendelet valamennyi feltételének.

4.   E rendelet értelmében bármilyen támogatás odaítélését megelőzően a tagállamoknak igazolniuk kell, hogy a finanszírozott intézkedések és hatásaik eleget tesznek a közösségi jognak. A támogatási időszak alatt a tagállamoknak igazolniuk kell, hogy a támogatás kedvezményezettjei eleget tesznek a közös halászati politika szabályainak. Ha ezen időszak alatt kiderül, hogy a kedvezményezett nem tesz eleget a közös halászati politika szabályainak, a támogatást a jogsértés súlyosságának arányában vissza kell téríteni.

4. cikk

A támogatás átláthatósága

1.   E rendeletet csak az átlátható támogatásokra kell alkalmazni. Különösen a következő típusú támogatások tekintendők átláthatónak:

a)

a hitelekből álló támogatás, amennyiben a bruttó támogatási egyenértéket a támogatás odaítélésekor érvényes piaci kamatlábak alapján és a hitellel kapcsolatos szokásos biztosítékok és/vagy rendkívüli kockázat meglétének figyelembevételével számították ki;

b)

kezességvállalást tartalmazó támogatási programokból álló támogatás, ha a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszert a Bizottságnak történő bejelentését követően elfogadták, és a jóváhagyott módszer kifejezetten foglalkozik az e rendelet alkalmazásának összefüggésében kérdéses garanciák és alapul szolgáló tranzakciók típusaival;

c)

az adóügyi intézkedésekből álló támogatás akkor tekintendő átláthatónak, ha az intézkedések olyan maximális összeget írnak elő, amely biztosítja, hogy nem lépik túl az alkalmazandó küszöbértéket.

2.   A következő típusú támogatások nem tekintendők átláthatónak:

a)

a tőkeinjekciókból álló támogatás;

b)

a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedésekből álló támogatás.

3.   A visszafizetendő előlegek formájában nyújtott támogatást csak akkor kell átlátható támogatásnak tekinteni, ha a visszafizetendő előleg teljes összege nem haladja meg az e rendelet alapján alkalmazandó küszöbértéket. Ha ez a küszöbérték támogatási intenzitás formájában van megadva, az elszámolható költségek százalékában kifejezett visszafizetendő előleg teljes összege nem haladhatja meg az alkalmazandó támogatási intenzitást.

5. cikk

Támogatáshalmozódás

1.   Annak megállapítása során, hogy az 1. cikkben megállapított egyedi bejelentési küszöbértékeket és a 2. fejezetben megállapított maximális támogatási intenzitásokat betartják-e, a támogatott tevékenységre vagy projektre vonatkozó állami támogatás teljes összegét kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a támogatást helyi, regionális, nemzeti vagy közösségi forrásokból finanszírozzák-e.

2.   Az e rendelet értelmében mentesített támogatás halmozható az e rendelet értelmében mentesített bármely támogatással, amennyiben az adott támogatási intézkedések különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak.

Ha az e rendelet értelmében mentesített különböző támogatási intézkedések azonosítható elszámolható költségei részben vagy teljesen fedik egymást, a közös rész az e rendelet szerint alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg tárgyát képezi.

3.   Az e rendelet értelmében mentesített támogatás nem halmozható egyéb, a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatással vagy más támogatási intézkedéssel, beleértve az 1860/2004/EK bizottsági rendeletben (11) megállapított feltételeknek megfelelő támogatást, vagy az ugyanezekkel az elszámolható költségekkel kapcsolatos más közösségi finanszírozással, amennyiben a halmozódás az e rendelet alapján e támogatásra alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépéséhez vezetne.

II. FEJEZET

TÁMOGATÁSI KATEGÓRIÁK

6. cikk

Támogatás halászati tevékenységek végleges beszüntetésére

A halászhajók halászati tevékenységének végleges beszüntetésére nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy:

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 23. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatás-egyenértékesben kifejezve – nem haladja meg a nemzeti és közösségi támogatásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott teljes arányát.

7. cikk

Támogatás halászati tevékenységek ideiglenes beszüntetésére

A halászok és a halászhajó-tulajdonosok halászati tevékenységének ideiglenes beszüntetésére nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy:

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 24. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatás-egyenértékesben kifejezve – nem haladja meg a nemzeti és közösségi támogatásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. melléklete által rögzített teljes arányát.

8. cikk

Támogatás a flottagazdálkodás miatti társadalmi és gazdasági kompenzációra

A társadalmi és gazdasági intézkedések finanszírozására nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy:

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 26. cikkének (3) bekezdésében és 27. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatás-egyenértékesben kifejezve – nem haladja meg a nemzeti és közösségi támogatásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. melléklete által rögzített teljes arányát.

9. cikk

Támogatás az akvakultúra területén való termelő beruházásokra

Az akvakultúra területén való termelő beruházásokra nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy:

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 28. és 29. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatás-egyenértékesben kifejezve – nem haladja meg a nemzeti és közösségi támogatásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. melléklete által rögzített teljes arányát.

10. cikk

Támogatás a vízi környezet védelmével kapcsolatos intézkedésekre

A környezet védelmét és fejlesztését, illetve a természet megőrzését segítő, az akvakultúra területén levő előállítási módszerek alkalmazásának kompenzációjára nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy:

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 28. és 30. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatás-egyenértékesben kifejezve – nem haladja meg a nemzeti és közösségi támogatásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. melléklete által rögzített teljes arányát.

11. cikk

Támogatás közegészségügyi intézkedésekre

A puhatestű-tenyésztőknek a tenyésztett puhatestűek betakarításának ideiglenes beszüntetéséért való kompenzációra nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy:

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 28. és 31. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatás-egyenértékesben kifejezve – nem haladja meg a nemzeti és közösségi támogatásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. melléklete által rögzített teljes arányát.

12. cikk

Támogatás állat-egészségügyi intézkedésekre

Az állat-egészségügyi intézkedésekhez nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy:

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 28. és 32. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatás-egyenértékesben kifejezve – nem haladja meg a nemzeti és közösségi támogatásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. melléklete által rögzített teljes arányát.

13. cikk

Támogatás belvízi halászatra

A belvízi halászatra nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy:

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 33. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatás-egyenértékesben kifejezve – nem haladja meg a nemzeti és közösségi támogatásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. melléklete által rögzített teljes arányát.

14. cikk

Támogatás feldolgozásra és forgalmazásra

A halászati termékek feldolgozására és forgalmazására nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy:

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 34. és 35. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatás-egyenértékesben kifejezve – nem haladja meg a nemzeti és közösségi támogatásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. melléklete által rögzített teljes arányát.

15. cikk

Támogatás közös fellépésekhez

Az olyan közös érdekű intézkedésekre nyújtott támogatás, amelyeket maguknak a piaci szereplőknek az aktív támogatásával vagy a termelők nevében fellépő szervezetek illetve a tagállamok által elismert egyéb szervezetek által hajtanak végre, a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy:

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 36. és 37. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatás-egyenértékesben kifejezve – nem haladja meg a nemzeti és közösségi támogatásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. melléklete által rögzített teljes arányát.

16. cikk

Támogatás a vízben élő állat- és növényvilág védelmét és fejlesztését célzó intézkedésekre

A vízben élő állat- és növényvilág védelmét és fejlesztését a vízi környezet fejlesztése mellett célzó intézkedésekre nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy:

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 36. és 38. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatás-egyenértékesben kifejezve – nem haladja meg a nemzeti és közösségi támogatásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. melléklete által rögzített teljes arányát.

17. cikk

Támogatás halászati kikötőkbe, kirakodóhelyekbe és halászati menedékhelyekbe való befektetésre

A magán- vagy állami tulajdonú halászati kikötőkbe, kirakodóhelyekbe és halászati menedékhelyekbe való befektetésekre nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy:

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 36. és 39. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatás-egyenértékesben kifejezve – nem haladja meg a nemzeti és közösségi támogatásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. melléklete által rögzített teljes arányát.

18. cikk

Támogatás új piacok kialakítására és promóciós kampányokra

A halászati és akvakultúra termékek minőségének és értékének fokozására, új piacok kialakítására vagy promóciós kampányokra irányuló politika végrehajtására szánt közös érdekű intézkedésekre nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy:

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 36. és 40. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatás-egyenértékesben kifejezve – nem haladja meg a nemzeti és közösségi támogatásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. melléklete által rögzített teljes arányát.

19. cikk

Támogatás kísérleti projektekre

A kísérleti projektekre nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve ha:

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 36. és 41. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatás-egyenértékesben kifejezve – nem haladja meg a nemzeti és közösségi támogatásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. melléklete által rögzített teljes arányát.

20. cikk

Támogatás halászhajók más célra való alkalmazásra történő átalakítására

A Közösségben nyilvántartott, tagállami lobogó alatt hajózó halászhajóknak a halászati ágazatban oktatási vagy kutatási célokra való alkalmazására vagy a halászaton kívüli egyéb tevékenységekre történő átalakítására nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy:

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 36. és 42. cikkében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatás-egyenértékesben kifejezve – nem haladja meg a nemzeti és közösségi támogatásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. melléklete által rögzített teljes arányát.

21. cikk

Támogatás technikai segítségnyújtásra

A technikai segítségnyújtáshoz nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve ha:

a)

a támogatás megfelel az 1198/2006/EK rendelet 46. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek; és

b)

a támogatás összege – támogatás-egyenértékesben kifejezve – nem haladja meg a nemzeti és közösségi támogatásoknak az 1198/2006/EK rendelet II. melléklete által rögzített teljes arányát.

22. cikk

Adómentességek a 77/388/EGK és a 2003/96/EK irányelvekkel összhangban

A tagállamok által a 77/388/EGK irányelv 15. cikkének vagy a 2003/96/EK irányelv 14. vagy 15. cikkének megfelelően bevezetett, az egész halászati ágazatban alkalmazandó adómentességek addig a mértékig, ameddig állami támogatásnak minősülnek, összeegyeztethetők a közös piaccal, és mentesülnek a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól.

III. FEJEZET

KÖZÖS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. cikk

A támogatás odaítélését megelőző lépések

Támogatás támogatási program keretében csak a megfelelő támogatási program e rendelettel összhangban való létrehozását és közzétételét követően vállalt tevékenység, illetve szolgáltatás tekintetében nyújtható ahhoz, hogy e rendelet alapján mentesíthető legyen.

Amennyiben a támogatási program automatikus jogot teremt a támogatásra anélkül, hogy további intézkedésre lenne szükség a közigazgatás szintjén, maga a támogatás csak a támogatási program e rendelettel összhangban való létrehozását és közzétételét követően folyósítható.

24. cikk

Átláthatóság és ellenőrzés

1.   A tagállamok a támogatási program hatálybalépése vagy a bármely támogatási programon kívül eső egyedi támogatás odaítélése előtt legalább 10 munkanappal a támogatással kapcsolatos információkról elektronikus formában az I. mellékletben megállapított formanyomtatványon összefoglalót küldenek a Bizottságnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Bizottság honlapján történő közzététel céljából. A Bizottság az összefoglaló kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül megküldi az átvételi elismervényt, valamint az érintett támogatási intézkedés azonosító számát a tagállamnak.

2.   Amint a támogatási program hatályba lép vagy e rendelet alapján egyedi támogatást nyújtanak, a tagállamok az interneten közzéteszik a támogatási intézkedés teljes szövegét, valamint a Bizottság által az (1) bekezdés szerint adott azonosító számot, és feltüntetik a támogatás odaítélésének kritériumait és feltételeit, valamint a támogatást odaítélő hatóságot. A Bizottsággal közlik a honlap címét, valamint a támogatással kapcsolatban az (1) bekezdés alapján kért információk összefoglalóját. Ennek a (4) bekezdés szerint benyújtott éves jelentésben is szerepelnie kell.

3.   A tagállamok a végső kedvezményezettnek címzett, a támogatás odaítélésével kapcsolatos valamennyi határozatban hivatkoznak a Bizottság által az (1) bekezdés szerint adott azonosító számra.

4.   A 794/2004/EK bizottsági rendelet (12) III. fejezetének megfelelően a tagállamok elektronikus formában jelentést állítanak össze e rendelet alkalmazásáról minden teljes év vagy annak azon része tekintetében, amelynek során e rendelet alkalmazandó.

5.   A tagállamok részletes nyilvántartást vezetnek az e rendelet alapján mentesített egyedi támogatásokról vagy támogatási programokról. A nyilvántartás átlátható és tételekre bontott okirati bizonyítékokból áll, és tartalmazza az annak megállapításához szükséges valamennyi információt, hogy az e rendeletben meghatározott feltételek teljesülnek-e, beleértve azon vállalkozás jogállására vonatkozó információkat, amelynek a támogatásra vagy többlettámogatásra való jogosultsága kis- és középvállalkozási jogállásától függ, a támogatás ösztönző hatására vonatkozó információt és azon információkat, amelyek e rendelet alkalmazása céljából elszámolható költségek pontos összegének megállapításához szükséges.

6.   Az egyedi támogatással kapcsolatos nyilvántartást a támogatás odaítélésének napjától számított 10 évig kell megőrizni. A támogatási programmal kapcsolatos nyilvántartást 10 évig kell megőrizni azt követően, hogy az adott program alapján az utolsó támogatást nyújtották.

7.   A Bizottság rendszeresen ellenőrzi a támogatási intézkedéseket, amelyekről az (1) bekezdés szerint tájékoztatták.

8.   Írásbeli kérelemre az érintett tagállam 20 napon vagy ennél hosszabb, a kérelemben meghatározható időn belül benyújt a Bizottságnak minden olyan információt, amelyet a Bizottság szükségesnek tart e rendelet alkalmazásának ellenőrzéséhez.

Amennyiben az információt nem nyújtják be az említett vagy a közös megállapodás szerinti időn belül, a Bizottság emlékeztetőt küld, amelyben új határidőt határoz meg az információ benyújtására vonatkozóan. Ha az érintett tagállam az emlékeztető ellenére nem nyújtja be a kért információt, a Bizottság – miután az érintett tagállamnak biztosította a lehetőséget, hogy ismertesse nézeteit – határozatot fogad el, amelyben megállapítja, hogy minden, a támogatási program alapján elfogadott jövőbeni egyedi támogatási intézkedést be kell jelenteni a Bizottságnak.

25. cikk

Átmeneti rendelkezések

1.   Az e rendelet hatályba lépésekor függőben lévő bejelentéseket a rendelet rendelkezéseivel összhangban bírálják el. Amennyiben e rendelet feltételei nem teljesülnek, a Bizottság a halászati ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás alapján végzi el az ilyen függőben lévő bejelentések értékelését.

Az e rendelet hatálybalépését megelőzően bejelentett támogatások, valamint a Bizottság engedélye nélkül, a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség megszegésével ezen időpont előtt nyújtott támogatások a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontja értelmében összeegyeztethetők a közös piaccal, és mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól, amennyiben eleget tesznek az e rendelet 3. cikkében megállapított feltételeknek, az említett cikk (1) bekezdésében, valamint (2) bekezdése b) pontjában előírt azon követelmények kivételével, amely szerint kifejezetten hivatkozni kell erre a rendeletre. A Bizottság a vonatkozó keretrendszerekkel, iránymutatásokkal, közleményekkel és felhívásokkal összhangban megvizsgál minden olyan támogatást, amely nem teljesíti e feltételeket.

2.   Az e rendelet hatálybalépése előtt nyújtott minden olyan támogatás, amely nem felel meg az e rendeletben megállapított feltételeknek, de megfelel az 1595/2004/EK rendeletben megállapított feltételeknek, a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és ezért mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól.

3.   Az e rendelet alapján mentesített támogatási programok a 26. cikk második bekezdésében előírt időpontot követő hat hónapos adaptációs időszakban továbbra is mentességet élveznek.

26. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2013. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

a Bizottság részéről

[…]

a Bizottság tagja

I. MELLÉKLET

Az e rendelettel mentesített támogatási program végrehajtása vagy a támogatási programon kívül nyújtott, e rendelettel mentesített egyedi támogatás esetén benyújtandó összefoglaló tájékoztató formátuma

1.

Tagállam:

2.

A támogatást nyújtó régió/hatóság:

3.

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve:

4.

Jogalap (tüntesse fel a pontos nemzeti jogi hivatkozást):

5.

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások vagy az egyedi támogatás teljes összege:

6.

Maximális támogatási intenzitás:

7.

Hatálybalépés időpontja:

8.

A támogatási program vagy egyedi támogatás nyújtásának időtartama (2013.12.31-nél nem későbbi); tüntesse fel:

a támogatás alatt: azt az időpontot, ameddig a támogatás nyújtható:

egyedi támogatás esetén: az utolsó kifizetés várható időpontja:

9.

A támogatás célja:

10.

Tüntesse fel, hogy a 4–20. cikkek közül melyiket alkalmazza:

11.

Az érintett tevékenység:

12.

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

13.

Internetes cím, ahol a támogatási program teljes szövege, illetve a támogatási programon kívüli egyedi támogatás nyújtásának kritériumai és feltételei megtalálhatók:

14.

Indokolás: Tüntesse fel, hogy az Európai Halászati Alap keretében való támogatás helyett miért hoztak létre egy állami támogatási programot:

II. MELLÉKLET

A Bizottságnak benyújtandó időszakos jelentés formátuma

A tagállamok a Bizottsággal szemben fennálló, a 994/98/EK tanácsi rendelet alapján elfogadott csoportmentesítési rendeletekből következő jelentési kötelezettségeik során az alább említett, e rendelet alá tartozó összes támogatási intézkedést érintő információt rendelkezésre bocsátják.

1.

Tagállam:

2.

A támogatás megnevezése:

3.

Támogatás sorszáma:

4.

A lejárat dátuma:

5.

A támogatás célja:

6.

A kedvezményezettek száma:

7.

Támogatási kategória (pl. közvetlen támogatás, csökkentett kamatú kölcsön, stb.):

8.

A program teljes éves költsége:

9.

Megjegyzések:


(1)  HL L 142., 1998.5.14., 1. o.

(2)  HL C 248., 2007.10.23., 13. o.

(3)  HL L 10., 2001.1.13., 33. o. A legutóbb az 1857/2006/EK rendelettel (HL L 358., 2006.12.16., 3. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 17., 2000.1.21., 22. o. A legutóbb az 1759/2006/EK rendelettel (HL L 335., 2006.12.1., 3. o.) módosított rendelet.

(5)  HL C 229., 2004.9.14., 5. o.

(6)  HL L 223., 2006.8.15., 1. o.

(7)  HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(8)  HL L 145., 1977.6.13., 1. o. A legutóbb a 2006/18/EK irányelvvel (HL L 51., 2006.2.22., 12. o.) módosított irányelv.

(9)  HL L 283., 2003.10.31., 51. o. A legutóbb a 2004/75/EK irányelvvel (HL L 159., 2004.6.2., 31. o.) módosított irányelv.

(10)  HL L 291., 2004.9.14., 3. o.

(11)  HL L 325., 2004.10.28., 4. o.

(12)  HL L 140., 2004.4.30., 1. o.




23.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 248/23


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.4801 – OEP/Schoeller/SAS)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 248/11)

1.

2007. október 10-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a JPMorgan Chase csoporthoz tartozó One Equity Partners II, L.P. (a továbbiakban: OEP, Amerikai Egyesült Államok) és a Schoeller Holding GmbH (a továbbiakban: Schoeller, Németország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e két utóbbi vállalkozás részesedés vásárlása és átruházása útján közös irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Schoeller Arca Systems Holding BV (a továbbiakban: SAS, Hollandia) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

az OEP esetében: magántőke-alap,

a Schoeller esetében: csomagolás, logisztika és feldolgozástechnológiai rendszerek,

a SAS esetében: csomagolási termékek gyártása, forgalmazása és marketingje.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4801 – OEP/Schoeller/SAS hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

Merger Registry (Fúziós Iktatási Osztály)

J-70

B-1049 Brussels (Brüsszel)


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o.


23.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 248/24


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.4890 – Arcelor/SFG)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 248/12)

1.

2007. október 16-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott az ArcelorMittal group (a továbbiakban: ArcelorMittal) irányítása alá tartozó Arcelor Luxembourg S.A. (a továbbiakban: Arcelor Luxembourg, Luxemburg) által tervezett összefonódásról, amely szerint az utóbbi részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Saar Ferngas AG (a továbbiakban: SFG, Németország) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

az Arcelor Luxembourg esetében: acélgyártás és ehhez kapcsolódó szolgáltatásnyújtás,

az ArcelorMittal esetében: acélgyártás és ehhez kapcsolódó szolgáltatásnyújtás,

az SFG esetében: földgáz beszerzése, szállítása, tárolása és szolgáltatása helyi nagykereskedők, ipari fogyasztók és erőművek részére, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4890 – Arcelor/SFG hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

Merger Registry (Fúziós Iktatási Osztály)

J-70

B-1049 Brussels (Brüsszel)


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.


23.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 248/25


ÁLLAMI TÁMOGATÁS – ROMÁNIA

Állami támogatás C 46/07 (ex NN 59/07) – Az Automobile Craiova (korábbi Daewoo) privatizációja

Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 248/13)

A Bizottság 2007. október 10-i levelében, amelynek hiteles nyelvű másolata megtalálható ezen összefoglalót követően, értesítette Romániát az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindítására vonatkozó határozatáról a fent említett támogatási intézkedéssel kapcsolatosan.

A szóban forgó támogatási intézkedésre vonatkozóan, amelyre vonatkozóan a Bizottság eljárást kezdeményez, az érdekelt felek az ezen összefoglaló és az azt követő levél közzétételét követő egy hónapon belül nyújthatják be észrevételeiket, az alábbi címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

State aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala)

B-1049 Brussels (Brüsszel)

Fax: (32-2) 296 12 42

Ezeket az észrevételeket közlik Romániával. Az észrevételeket benyújtó érdekelt felek írásban, kérésüket megindokolva kérhetik személyazonosságuk bizalmas kezelését.

AZ ÖSSZEFOGLALÁS SZÖVEGE

ELJÁRÁS

2007. január 17-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatást kért Romániától számos, privatizálás alatt álló vállalkozásról, beleértve az Automobile Craiovát is. Az ezt követő levélváltások után a Bizottság 2007. július 5-én és 2007. július 30-én kelt levelében sürgette a román hatóságokat, hogy töröljék az Automobile Craiova privatizációs szerződéséhez fűzött külön feltételeket, ugyanakkor jelezte, hogy amennyiben nem tesznek eleget a jogtalan támogatások felfüggesztésének, a Bizottság az EK-Szerződés 93. cikkének (felfüggesztő rendelkezés) alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (1) bekezdése és az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése alapján határozatot hozhat.

LEÍRÁS

Az Automobile Craiova, a Daewoo korábbi leányvállalata egy nagy, állami tulajdonban lévő vállalkozás, amely autók és pótalkatrészek gyártásával foglalkozik. Az Automobile Craiova privatizálása – elsősorban nem tisztázott adóssághelyzete miatt – korábban nem járt sikerrel. A vállalat eladását célzó újabb próbálkozás eredményeképpen 2007 szeptemberében adásvételi szerződést kötöttek a Ford Motors Companyval. Úgy tűnik, a kormány külön törvényt fogadott el, amely az Automobile Craiova adóssághelyzetével kapcsolatos intézkedéseket tartalmaz. A Bizottság feltételezi, hogy az intézkedések lényege a megvásárolt vállalat adósságainak leírásában áll.

Az AVAS (Állami Privatizációs Hatóság) külön feltételeket fűzött a privatizációs szerződéshez, legalább az autógyártási tevékenység visszaállítását és a minimális termelési szint elérését a gyártás negyedik évére. Valószínűleg további feltételeket is csatoltak a szerződéshez, többek között kötelezettségvállalást a foglalkoztatottak számának jelentős emelésére (körülbelül 3 500-ról körülbelül 7 000-re), minimális befektetési összeg nyújtására (körülbelül 675 millió EUR), valamint arra vonatkozóan, hogy az alkatrészek és szolgáltatások bizonyos minimum-mennyiségét (amelynek állítólagos értéke 1 milliárd EUR) a romániai piacon szerzik be.

ÉRTÉKELÉS

Az Automobile Craiova feltételekhez kötött felhívás keretében történő privatizációja nagy valószínűséggel alacsonyabb eladási árat eredményezett, mint egy feltétel nélküli felhívás eredményezett volna, következésképpen állami támogatást foglal magában. A támogatás kedvezményezettjei a privatizált gazdasági tevékenység és esetlegesen a vásárló. Az olyan feltételek, mint a korábbi veszteségtermelő tevékenység visszaállítása és a minimális termelési szint elérése, biztosítják, hogy az új tulajdonos fenntartson bizonyos szintű gazdasági tevékenységet, ezáltal a privatizált vállalat számára előnyt nyújtanak. A többi feltétellel együtt az intézkedések hatása végül is az, hogy csökkenti a megvásárolt vállalatra nehezedő, versenyhelyzetből származó nyomást.

Továbbá, ha a vevő adósságleírásra kapott lehetőséget, amelyet más érdekelt feleknek nem ajánlottak fel, ez visszatarthatta a többi lehetséges pályázót attól, hogy a Ford ajánlatánál magasabb kötelező erejű ajánlatot tegyen. Állítólag az Automobile Craiova tisztázatlan adóssághelyzete volt az egyik ok, amiért más érdekelt felek nem tettek végleges ajánlatot.

Az előnyök ára mindkét esetben az értékesítésből származó állami bevételek elmaradása.

A Bizottság úgy véli, hogy a privatizációs szerződéshez csatolt feltételekkel járó, be nem jelentett állami támogatás és az adóssághoz kapcsolódó intézkedések nagy valószínűséggel állami támogatásnak minősülnek. Ezeket állami forrásokból finanszírozzák, a kedvezményezettek szempontjából előnyhöz vezetnek, torzíthatják a versenyt és befolyásolják a kereskedelmet.

A csatolt feltételeket és a külön törvényt is magába foglaló privatizációs szerződésről a Bizottságot nem értesítették. A támogatást valószínűsíthetően az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének megsértésével nyújtották. Ebből következően az intézkedés minden bizonnyal jogtalan támogatásnak minősül.

A Bizottság úgy határozott, hogy eljárást indít az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése alapján, hogy megvizsgálja a támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetőségét és felfüggesztő rendelkezést adjon ki, egyúttal a 659/1999/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (1) bekezdésével összhangban felszólítja Romániát, hogy függesszen fel minden jogtalan támogatást, amíg a Bizottság határozatot nem hoz a támogatás összeegyeztethetőségéről.

A LEVÉL SZÖVEGE

„Comisia dorește să informeze România că, în urma examinării atât a informațiilor furnizate de autoritățile țării dumneavoastră cu privire la cazul menționat anterior, cât și a informațiilor disponibile din alte surse, a decis să inițieze procedura prevăzută la articolul 88 alineatul (2) din Tratatul CE și să impună României, în temeiul articolului 11 alineatul (1) din Regulamentul (CE) nr. 659/1999 al Consiliului, suspendarea acordării oricărui ajutor ilegal până la adoptarea de către Comisie a unei decizii privind compatibilitatea ajutorului cu piața comună.

I.   PROCEDURĂ

1.

La 17 ianuarie 2007, Comisia a solicitat informații generale cu privire la mai multe întreprinderi, inclusiv S.C. Automobile Craiova S.A. (denumită în continuare «Automobile Craiova»), fostă Daewoo Craiova, în contextul procesului național de privatizare. România a transmis informațiile prin scrisoarea din 15 februarie 2007. Comisia a solicitat informații suplimentare, la 8 martie 2007 și la 22 mai 2007, pe care România le-a transmis prin scrisorile din 21 martie 2007, 25 mai 2007 și 31 mai 2007. La 3 mai 2007 a avut loc o întâlnire cu autoritățile române.

2.

Prin scrisoarea din 5 iulie 2007, Comisia a solicitat autorităților române să elimine condițiile specifice incluse în contractul de privatizare a Automobile Craiova, indicând în același timp faptul că nesuspendarea acordării oricărui ajutor ilegal ar putea conduce la adoptarea de către Comisie a unei decizii în baza articolului 88 alineatul (2) din Tratatul CE și a articolului 11 alineatul (1) din Regulamentul (CE) nr. 659/1999 al Consiliului de stabilire a normelor de aplicare a articolului 93 din Tratatul CE (ordin de suspendare).

3.

Prin scrisoarea din 18 iulie 2007, autoritățile române au informat Comisia cu privire la faptul că privatizarea Automobile Craiova va fi notificată Comisiei. Prin scrisoarea din 20 august 2007, Comisia a amintit României că privatizarea Automobile Craiova va trebui să fie notificată înainte de aplicarea oricărui act care impune obligații autorităților publice.

4.

În septembrie 2007, Comisia a aflat din presă că România a semnat, se pare, un contract de vânzare-cumpărare cu Ford și că Guvernul României a adoptat o «lege specială» privind anularea datoriilor întreprinderii Automobile Craiova.

II.   DESCRIERE

2.1.   Întreprinderea în cauză

5.

Automobile Craiova este o societate aflată în proporție de 100 % în proprietatea statului, situată în Craiova, zonă eligibilă pentru acordarea de ajutoare regionale în conformitate cu articolul 87 alineatul (3) litera (a) din Tratatul CE. Automobile Craiova a fost o filială a grupului Daewoo, Daewoo Craiova. Daewoo a intrat în faliment în anul 2000. Daewoo Craiova avea datorii mari față de statul român și de alți creditori, cum ar fi alte filiale Daewoo. În timp ce majoritatea filialelor Daewoo au fost achiziționate de General Motors în anul 2002, pentru Daewoo Craiova nu s-a putut găsi niciun cumpărător din cauza posibilelor obligații de plată a unor datorii mari. Prin urmare, Autoritatea pentru Valorificarea Activelor Statului (denumită în continuare «AVAS») a cumpărat întreprinderea în anul 2006 pentru a o revinde unui alt investitor.

6.

Valoarea datoriilor întreprinderii Automobile Craiova către bugetul de stat nu este cunoscută. Valoarea datoriilor către alte foste filiale Daewoo este estimată de către presă la o sumă de aproximativ 220 milioane EUR.

7.

Conform informațiilor aflate la dispoziția Comisiei, Automobile Craiova nu produce în prezent niciun fel de vehicule, ci activează numai în comerțul cu piese de schimb.

2.2.   Privatizarea

8.

Documentația de licitație pentru Automobile Craiova a cuprins o serie de condiții care au determinat formularea unor îndoieli de către Comisie. AVAS a atașat contractului de privatizare condiții specifice privind un nivel minim de investiții și producție (minim 200 000 de autovehicule în al patrulea an). În cazul în care condițiile nu sunt îndeplinite, AVAS își rezervă dreptul de a anula contractul de privatizare și/sau de a pretinde plata unor penalități și despăgubiri. Ford Motors Company (denumită în continuare «Ford»), General Motors Corporation și Russian Machines au depus oferte neangajante de cumpărare a acțiunilor deținute de stat la Automobile Craiova. Cu toate acestea, Ford a fost singura întreprindere care a depus și o ofertă angajantă, câștigând astfel licitația. Negocierile tehnice și financiare cu Ford au demarat în iulie 2007.

9.

Conform informațiilor din presă, România și Ford au semnat un contract de vânzare-cumpărare la 12 septembrie 2007, prin care Ford achiziționează pachetul majoritar de acțiuni la Automobile Craiova la prețul de 57 milioane EUR. Din informațiile prezentate de România, Comisia înțelege că Ford va avea o participație de aproximativ 72 %, care corespunde acțiunilor deținute de AVAS.

10.

Conform unor informații suplimentare din presă, Ford va produce 48 000 de unități în primul an de producție, 245 000 de unități în 2011 și 300 000 de unități în 2013. În plus, Ford s-a angajat să realizeze investiții directe în valoare de 675 milioane EUR pentru modernizarea lucrărilor și să mărească numărul personalului de la 3 500 la 7 000. De asemenea, Ford și-a asumat obligația de a cumpăra componente și servicii în valoare de 1 miliard EUR de pe piața românească.

11.

În plus, presa a relatat că Guvernul României a adoptat o lege specială pentru privatizarea Automobile Craiova. Se pare că legea prevede o anulare a datoriilor producătorului de autovehicule și o garanție privind plata datoriilor către celelalte foste filiale Daewoo. Această anulare a datoriilor nu fusese oferită tuturor ofertanților potențiali în cadrul procedurii de licitație.

III.   EVALUARE

3.1.   Existența ajutorului de stat în sensul articolului 87 alineatul (1) din Tratatul CE

12.

Articolul 87 alineatul (1) din tratat prevede că, în cazul în care nu există o dispoziție contrară în tratat, orice ajutor acordat de către un stat membru sau din resurse de stat care denaturează sau amenință să denatureze concurența favorizând anumite întreprinderi sau producerea anumitor bunuri este incompatibil cu piața comună, în măsura în care este afectat comerțul între statele membre.

13.

Bazându-se pe informațiile de care dispune, Comisia consideră în prezent că acele condiții atașate contractului de vânzare, precum și măsurile referitoare la datorii au ca rezultat acordarea unui ajutor de stat în sensul articolului 87 alineatul (1) din Tratatul CE care nu a fost notificat de autoritățile române și, astfel, ar constitui un ajutor ilegal.

3.1.1.   Acordarea unui avantaj

14.

O întreprindere beneficiază de un avantaj în cazul în care obține din partea statului un lucru pe care nu l-ar fi putut obține în condiții normale de piață. În acest scop, trebuie să se evalueze mai întâi dacă statul a acționat în rolul său de proprietar al unei societăți comerciale într-o economie de piață sau în rolul de stat care a vândut o societate în condiții care nu corespund unor condiții normale de piață.

15.

În această privință, Comisia are îndoieli serioase atât cu privire la condițiile atașate contractului de privatizare, cât și cu privire la măsurile referitoare la datorii. În conformitate cu principiul vânzătorului în economia de piață și cu principiile Comisiei privind privatizarea (1), se poate considera că statul acționează ca proprietar al societății comerciale în economia de piață numai în cazul în care vinde societatea comercială sau, respectiv, acțiuni ale acesteia la cel mai mare preț posibil, printr-o licitație deschisă, transparentă și nediscriminatorie, ofertantului care oferă cel mai mult.

16.

Prețul cel mai mare poate fi obținut în mod obișnuit în cazul în care nu există condiții atașate care ar putea să reducă prețul de vânzare și care nu ar fi acceptabile pentru un operator economic în cadrul unei economii de piață. În cazul de față, Comisia nu cunoaște cu exactitate care dintre angajamentele asumate de Ford prezentate în presă fac parte din contractul de vânzare-cumpărare. Dat fiind faptul că licitația a inclus deja un nivel minim de producție, Comisia presupune că vânzarea a fost condiționată cel puțin de realizarea acestei producții minime și, eventual, de îndeplinirea altor cerințe. Întrucât un vânzător în economia de piață nu i-ar cere în mod normal cumpărătorului să realizeze o producție minimă, iar o astfel de cerință poate avea un impact negativ asupra prețului de vânzare, Comisia consideră că, foarte probabil, privatizarea Automobile Craiova nu îndeplinește criteriul vânzătorului în economia de piață.

17.

În plus, este posibil ca în vânzare să fi fost incluse și alte angajamente, cum ar fi creșterea numărului de angajați (de la 3 500 la aproximativ 7 000), o investiție minimă pentru modernizarea fabricii (675 milioane EUR) și o achiziție minimă de componente și servicii de pe piața românească (în valoare de 1 miliard EUR). Este posibil ca și aceste angajamente să fi influențat prețul de achiziție.

18.

De asemenea, Comisia are mari îndoieli că presupusa anulare a datoriilor societății comerciale și presupusa garanție cu privire la datoriile către alte foste filiale Daewoo ar îndeplini criteriul vânzătorului/creditorului în economia de piață. În economia de piață, vânzătorul ar calcula cu atenție consecințele diferitelor posibilități (inclusiv al lichidării) și ar alege soluția care ar aduce venitul cel mai mare (sau pierderea cea mai mică). Comisia se îndoiește că România a analizat în prealabil dacă anularea datoriilor publice și garantarea unei părți a datoriilor către creditori privați reprezintă sau nu soluția cea mai avantajoasă. În plus, probabil că nu este îndeplinit nici criteriul creditorului în economia de piață, deoarece cel puțin o parte dintre ceilalți creditori (privați) nu și-au anulat datoriile, însă beneficiază de o garanție de stat.

19.

Astfel, Comisia ajunge la concluzia provizorie că, atunci când a privatizat Automobile Craiova, statul român a acționat în rolul său de stat, și nu de jucător obișnuit pe piață (2).

20.

Este posibil ca termenii contractului de privatizare să fi acordat un avantaj atât pentru Automobile Craiova, cât și pentru Ford.

21.

Un avantaj pentru Automobile Craiova poate proveni din condiția unei producții minime și din orice altă condiție adăugată, eventual, la vânzare, precum o obligație de creștere a numărului de angajați, o obligație de a cumpăra componente și servicii în valoare de 1 miliard EUR de pe piața românească, obligații privind investițiile sau obligații privind exportul. Automobile Craiova nu mai producea niciun fel de autovehicule. Măsurile de privatizare pot garanta reluarea fostelor activități care produceau pierderi, menținerea unei activități de piață minime și reducerea presiunii concurențiale. Aceste avantaje ar fi finanțate de către stat printr-un preț de vânzare mai mic, adică prin renunțarea la venituri. Întreaga operațiune pare să reprezinte o restructurare a societății sprijinită de stat.

22.

Anularea datoriilor publice ale Automobile Craiova și garantarea plății unei părți a datoriilor către creditori privați oferă un avantaj pentru Automobile Craiova. Această măsură scutește imediat societatea de o parte din datorii și reduce presiunea de plată a unei alte părți a datoriilor.

23.

În plus, nu se poate exclude faptul că și cumpărătorul, în calitate de nou proprietar al întreprinderii vândute, va beneficia de avantajele acordate de stat. Prin urmare, Comisia nu poate exclude acordarea de ajutor de stat pentru cumpărător, respectiv Ford. Se pare că cerința privind anularea datoriilor a fost introdusă după lansarea licitației. Dintre cele trei părți interesate inițial, Ford a fost singura care a depus o ofertă angajantă. Comisia presupune în prezent că și alte părți interesate ar fi putut depune oferte angajante, în cazul în care ar fi avut cunoștință de posibilitatea de a beneficia de o anulare a datoriilor. Relatările din presă indică în mod clar acest lucru. Prin urmare, în această fază, nu se poate exclude faptul că s-ar fi putut depune o ofertă financiară mai mare decât cea formulată de Ford. În acest caz, prețul plătit de Ford nu ar reprezenta prețul de piață.

3.1.2.   Alte condiții prevăzute în articolul 87 alineatul (1) din Tratatul CE

24.

În al doilea rând, măsura este selectivă, întrucât favorizează numai Automobile Craiova și noul cumpărător, respectiv Ford.

25.

În al treilea rând, agenția română de privatizare, AVAS, a fost cea care a atașat condițiile la contractul de privatizare. Reluarea și menținerea unui nivel ridicat de activitate economică și finanțarea unui preț de vânzare mai scăzut sunt suportate prin renunțarea la venituri de către stat. Prin urmare, ajutorul provine din resurse de stat și este imputabil statului.

26.

În al patrulea rând, Automobile Craiova este producător de autovehicule și de piese de schimb, toate aceste produse fiind comercializate pe scară largă în Uniunea Europeană. În plus, după cum relatează presa, cea mai mare parte a producției este destinată exportului. Astfel, măsura amenință să denatureze concurența și afectează comerțul dintre statele membre.

27.

În această fază, Comisia concluzionează, prin urmare, că respectivele condiții atașate privatizării Automobile Craiova par să constituie un ajutor, iar compatibilitatea măsurilor trebuie evaluată în mod corespunzător.

3.2.   Ajutor de stat ilegal

28.

Întrucât contractul de vânzare a fost deja semnat, incluzând condițiile atașate, Comisia consideră că ajutorul a fost deja acordat. Dat fiind că măsurile sunt cuprinse într-o lege specială, Comisia presupune că legea trebuie să fie adoptată de către Parlamentul României înainte de a deveni obligatorie. Cu toate acestea, pe baza informațiilor disponibile, Comisia trebuie să presupună că statul român nu se mai poate retrage din contractul de privatizare din proprie inițiativă. Prin urmare, Comisia consideră măsurile incluse în privatizare și în legea specială ca fiind cvasi-acordate și este de părere că orice notificare transmisă după adoptarea legii speciale de către Guvernul României nu mai poate fi considerată notificare ex ante.

29.

Întrucât autoritățile române nu au notificat contractul de privatizare și nu au suspendat încheierea acestui contract, se pare că măsura de ajutor a fost pusă în aplicare, încălcându-se articolul 88 alineatul (3) din Tratatul CE. În consecință, măsura pare să constituie un ajutor ilegal.

3.3.   Derogări în temeiul articolului 87 alineatele (2) și (3) din Tratatul CE

30.

După ce s-a stabilit că este vorba despre un ajutor de stat în sensul articolului 87 alineatul (1) din Tratatul CE, este necesar să se analizeze dacă măsura ar putea fi compatibilă cu piața comună.

31.

Exceptările prevăzute la articolul 87 alineatul (2) din Tratatul CE nu se aplică în cazul de față. În ceea ce privește exceptările în baza articolului 87 alineatul (3) din Tratatul CE, poate fi aplicată numai exceptarea prevăzută la articolul 87 alineatul (3) litera (c) din Tratatul CE, care permite acordarea ajutorului de stat pentru a se promova dezvoltarea anumitor activități economice, atunci când acest ajutor nu aduce atingere condițiilor comerciale într-o măsură contrară interesului comun. În ceea ce privește ajutorul acordat pentru Automobile Craiova în calitate de beneficiar, se pare că măsura ar putea viza refacerea viabilității pe termen lung a unei întreprinderi aflate în dificultate. În ceea ce privește potențialul ajutor pentru Ford, în această fază Comisia nu vede niciun motiv care să justifice compatibilitatea ajutorului cu piața comună.

32.

Prin urmare, ajutorul pentru Automobile Craiova ar putea fi considerat compatibil în temeiul articolului 87 alineatul (3) litera (c) din Tratatul CE numai în cazul în care sunt respectate condițiile prevăzute în Liniile directoare Orientările privind ajutorul de stat pentru salvarea și restructurarea întreprinderilor aflate în dificultate (3) (denumite în continuare «Liniile directoare»).

33.

În primul rând, în conformitate cu Liniile directoare, o întreprindere se află în dificultate atunci când este incapabilă să obțină fondurile de care are nevoie din resurse proprii sau de la acționari sau prin împrumuturi și când este aproape sigur că fără intervenția autorităților publice își va înceta activitatea. Automobile Craiova a acumulat în ultimii ani datorii mari, pe care în mod evident nu le putea plăti. Valoarea exactă a acestora nu este cunoscută în prezent Comisiei. În orice caz, se pare că Automobile Craiova îndeplinește condițiile pentru a fi considerată întreprindere aflată în dificultate.

34.

Cu toate acestea, autoritățile române nu au prevăzut un plan de restructurare care să vizeze refacerea viabilității pe termen lung a activității economice.

35.

În plus, în conformitate cu Liniile directoare, ajutorul trebuie să se limiteze la minimul necesar, iar beneficiarul trebuie să aducă o contribuție semnificativă la restructurare din resurse proprii sau din finanțări comerciale externe. Liniile directoare indică în mod clar că o parte semnificativă din finanțarea restructurării trebuie să provină din resurse proprii, inclusiv din vânzarea de active care nu sunt esențiale pentru supraviețuirea întreprinderii și din finanțări externe în condițiile pieței. În această fază, Comisia nu deține nicio dovadă că ajutorul ar fi limitat la minimul necesar. În plus, Comisia nu are nicio informație cu privire la vreo contribuție proprie a beneficiarului.

36.

În al treilea rând, ajutorul nu trebuie să denatureze concurența în mod necorespunzător. Acest lucru implică de obicei o limitare a prezenței de care poate beneficia societatea pe piețele sale la sfârșitul perioadei de restructurare. Limitarea sau reducerea obligatorie a prezenței societății pe piața relevantă reprezintă un factor compensator în favoarea concurenților săi. Această limitare sau reducere trebuie să fie proporțională cu efectul de denaturare pe care îl are ajutorul și cu importanța relativă a întreprinderii pe piața sau piețele sale. Autoritățile române nu au propus nicio măsură compensatorie; dimpotrivă, impunându-i cumpărătorului obligația de a crește în mod semnificativ producția în următorii patru ani, statul asigură îmbunătățirea poziției pe piață a Automobile Craiova.

37.

În al patrulea rând, Comisia are în această fază îndoieli cu privire la faptul că Automobile Craiova nu a beneficiat de ajutor pentru salvare și/sau restructurare în decursul ultimilor zece ani. În acest caz, un alt ajutor pentru restructurare ar încălca principiul «pentru prima și ultima dată».

38.

În concluzie, întrucât măsura de ajutor nu pare să se încadreze în niciuna dintre exceptările prevăzute de tratat, Comisia are îndoieli serioase cu privire la compatibilitatea acesteia cu piața comună.

IV.   ORDIN DE SUSPENDARE

39.

În ciuda faptului că s-au transmis mai multe scrisori prin care s-a cerut imperativ autorităților române să elimine toate condițiile și să notifice ex ante contractul de privatizare, autoritățile române au continuat procedura de licitație și au semnat contractul de vânzare cu Ford. Prin scrisorile din 5 iulie 2007 și 30 iulie 2007, Comisia a insistat ca autoritățile române să transmită această notificare ex ante, în caz contrar Comisia urmând să emită un ordin de suspendare în conformitate cu articolul 11 alineatul (1) din Regulamentul (CE) nr. 659/1999 al Consiliului (4). Până în prezent nu a fost transmisă nicio notificare.

40.

În cazul în care Comisia ajunge la concluzia că ajutorul ilegal acordat de autoritățile române nu este compatibil cu piața comună, aceasta urmează să hotărască emiterea unui ordin de recuperare, printr-o decizie negativă definitivă. Acest lucru înseamnă că autoritățile române ar fi obligate să recupereze ajutorul incompatibil, eventual să anuleze contractul de vânzare și să organizeze o a doua licitație, fără elemente de ajutor de stat. Deoarece se pare că a fost deja încheiat contractul de vânzare și că legea specială a fost deja adoptată de guvern, orice alte măsuri în cadrul procedurii de vânzare ar putea conduce la o situație aproape ireversibilă sau ar putea provoca alte pagube statului român, noului proprietar sau unor terți. Prin urmare, Comisia consideră că este imperios necesar să se suspende imediat orice acțiune viitoare care ar agrava situația actuală și care ar putea genera alte efecte obligatorii din punct de vedere legal (de exemplu, adoptarea legii speciale de către Parlament, înregistrarea proprietății, începerea activității comerciale, încheierea de contracte de muncă etc.).

41.

Prin urmare, Comisia a decis că este necesară emiterea unui ordin de suspendare în conformitate cu articolul 11 alineatul (1) din Regulamentul (CE) nr. 659/1999 al Consiliului.

V.   DECIZIE

42.

Comisia are îndoieli serioase cu privire la faptul că privatizarea s-a realizat în absența unui ajutor de stat și că măsurile de ajutor de stat ar fi compatibile cu piața comună. În plus, întrucât ajutorul nu a fost notificat Comisiei, acesta constituie ajutor ilegal.

Având în vedere considerațiile menționate anterior, Comisia, acționând în conformitate cu procedura prevăzută la articolul 88 alineatul (2) din Tratatul CE, solicită României să își prezinte observațiile și să furnizeze toate informațiile care ar putea contribui la evaluarea ajutorului, în termen de o lună de la data primirii prezentei scrisori. Comisia solicită autorităților țării dumneavoastră să transmită de îndată o copie a prezentei scrisori către eventualii beneficiari ai ajutorului.

Comisia dorește să amintească României că articolul 88 alineatul (3) din Tratatul CE are efect suspensiv și să atragă atenția asupra articolului 14 din Regulamentul (CE) nr. 659/1999 al Consiliului, care prevede că orice ajutor ilegal poate fi recuperat de la beneficiar.

În conformitate cu articolul 11 alineatul (1) din regulamentul Consiliului menționat anterior, Comisia cere imperativ României să suspende acordarea oricărui ajutor ilegal până la adoptarea de către Comisie a unei decizii privind compatibilitatea ajutorului cu piața comună (ordin de suspendare). Comisia solicită României să înceteze imediat orice acțiune de punere în aplicare în continuare a contractului de privatizare, inclusiv orice acțiune legată de legea specială.

Comisia comunică României că va informa părțile interesate prin publicarea prezentei scrisori și a unui rezumat relevant al acesteia în Jurnalul Oficial al Uniunii Europene. De asemenea, Comisia va informa Autoritatea de Supraveghere a AELS prin transmiterea unei copii a prezentei scrisori. Toate părțile interesate vor fi invitate să își prezinte observațiile în termen de o lună de la data publicării.”


(1)  Cel de-al XXIII-lea Raport privind politica în domeniul concurenței, 1993, p. 255.

(2)  A se vedea, de exemplu, cauza C-344/99 Germania/Comisie (Gröditzer Stahlwerke), hotărârea Curții din 28 ianuarie 2003; cauzele conexe C-278/92, C-279/92 și C-280/92 Spania/Comisie (Hytasa), hotărârea Curții din 14 septembrie 1994.

(3)  JO C 244, 1.10.2004, p. 2.

(4)  JO L 83, 27.3.1999, p. 1.