AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

4.9.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 205/2

Bizottsági közlemény az állami támogatások visszatérítése esetén 2007. szeptember 1-jétől a 25 tagállamban alkalmazandó kamatlábakról és referencia/diszkont rátákról

(A 794/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.) 10. cikkének, valamint a referencia és diszkont ráták megállapítási módjáról szóló bizottsági közleménynek (HL C 273., 1997.9.9., 3. o.) megfelelően közzétéve)

(2007/C 205/02)

-tól	-ig	AT	BE	CY	CZ	DE	DK	EE	EL	ES	FI	FR	HU	IE	IT	LT	LU	LV	MT	NL	PL	PT	SE	SI	SK	UK
2007.9.1.	…	5,42	5,42	5,49	4,24	5,42	5,58	5,50	5,42	5,42	5,42	5,42	8,54	5,42	5,42	6,49	5,42	6,64	7,00	5,42	5,94	5,42	5,49	5,42	5,20	5,90
2007.1.1.	2007.8.31.	4,62	4,62	5,49	4,24	4,62	4,76	5,50	4,62	4,62	4,62	4,62	8,54	4,62	4,62	6,49	4,62	6,64	7,00	4,62	5,94	4,62	4,68	4,62	5,20	5,90
2006.12.1.	2006.12.31.	4,36	4,36	5,49	4,34	4,36	4,49	5,50	4,36	4,36	4,36	4,36	8,12	4,36	4,36	6,49	4,36	6,64	7,00	4,36	5,56	4,36	4,31	4,43	5,62	5,33
2006.9.1.	2006.11.30.	4,36	4,36	6,34	4,34	4,36	4,49	5,50	4,36	4,36	4,36	4,36	8,12	4,36	4,36	6,49	4,36	6,64	7,00	4,36	5,56	4,36	4,31	4,43	5,62	5,33
2006.6.1.	2006.8.31.	4,36	4,36	6,34	3,72	4,36	4,49	5,50	4,36	4,36	4,36	4,36	7,04	4,36	4,36	6,49	4,36	6,64	7,00	4,36	5,56	4,36	4,31	4,43	4,77	5,33
2006.3.1.	2006.5.31.	3,70	3,70	6,34	3,72	3,70	3,74	5,50	3,70	3,70	3,70	3,70	7,04	3,70	3,70	6,49	3,70	6,64	7,00	3,70	5,56	3,70	3,74	4,43	3,98	5,33
2006.1.1.	2006.2.28.	3,70	3,70	6,34	3,72	3,70	3,74	5,50	3,70	3,70	3,70	3,70	7,04	3,70	3,70	6,49	3,70	6,64	7,00	3,70	5,56	3,70	3,74	5,10	3,98	5,33
2005.12.1.	2005.12.31.	4,08	4,08	6,34	3,40	4,08	3,54	5,50	4,08	4,08	4,08	4,08	8,59	4,08	4,08	6,49	4,08	6,64	7,00	4,08	6,24	4,08	3,96	5,10	7,55	5,81
2005.9.1.	2005.11.30.	4,08	4,08	7,53	3,40	4,08	3,54	5,50	4,08	4,08	4,08	4,08	8,59	4,08	4,08	6,49	4,08	6,64	7,00	4,08	6,24	4,08	3,96	5,10	7,55	5,81
2005.7.1.	2005.8.31.	4,08	4,08	7,53	4,05	4,08	4,23	5,50	4,08	4,08	4,08	4,08	8,59	4,08	4,08	6,49	4,08	6,64	7,00	4,08	6,24	4,08	3,96	5,10	7,55	5,81
2005.6.1.	2005.6.30.	4,08	4,08	7,53	4,05	4,08	4,23	5,50	4,08	4,08	4,08	4,08	8,59	4,08	4,08	6,49	4,08	6,64	7,00	4,08	6,24	4,08	4,69	5,10	7,55	5,81
2005.4.1.	2005.5.31.	4,08	4,08	7,88	4,05	4,08	4,23	5,50	4,08	4,08	4,08	4,08	8,59	4,08	4,08	6,49	4,08	6,64	7,00	4,08	7,62	4,08	4,69	5,10	7,55	5,81
2005.1.1.	2005.3.31.	4,08	4,08	7,88	4,86	4,08	4,23	5,50	4,08	4,08	4,08	4,08	8,59	4,08	4,08	6,49	4,08	6,64	7,00	4,08	7,62	4,08	4,69	5,10	7,55	5,81

4.9.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 205/7

Közszolgáltatási kötelezettség

(2007/C 205/05)

A finn állam (a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium) úgy határozott, hogy módosítja azokat a menetrendszerűen közlekedő légi járatokra vonatkozó közszolgáltatási kötelezettségeket, amelyeket a közösségi légi fuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról szóló, 1992. július 23-i 2408/92/EGK tanácsi rendelet (1) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban írt elő. A szóban forgó közszolgáltatási kötelezettséget 2006. június 20-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C 144) tették közzé. A módosított közszolgáltatási kötelezettség az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételével lép hatályba. A kötelezettség a Helsinki és Savonlinna közötti menetrend szerinti forgalmat érinti a 2007. október 1-jétől2010. szeptember 30-ig tartó időszakban.

A Helsinki–Savonlinna útvonalra vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség követelményei a következők:

Minimális járatszám

A Helsinki–Savonlinna útvonalon hétfőtől péntekig munkanapokon legalább három járatot kell mindkét irányban üzemeltetni, ünnep- és szabadnapok kivételével.

A menetrend a nyári szünidőben, valamint a karácsonyi és egyéb ünnepnapokhoz kapcsolódó szünidőkben a kereslet függvényében módosítható. A kötelezettség nem vonatkozik a 2008. július 4. és augusztus 2. közötti, a 2009. július 3. és augusztus 1. közötti, valamint a 2010. július 2. és július 31. közötti időszakra.

Ülőhely-kapacitás

A légi jármű ülőhely-kapacitásának ki kell elégítenie az utasok igényeit. A járat havi átlagos kihasználtsági foka nem haladhatja meg a 80 %-ot.

A teljesen megrakodott repülőgépen rendes időjárási körülmények között a poggyász- és teherkapacitásnak utasonként 8 kg kézipoggyásznak és legalább 20 kg poggyásztéri csomagnak kell lennie.

Viteldíjak és menetjegy-értékesítés

A Savonlinna és Helsinki közötti, egy útra szóló repülőjegy ára minden adóval és díjjal együtt nem haladhatja meg a 190 EUR. Az összes jegy legalább 40 %-át kell olcsóbb jegytípusként értékesítésre kínálni.

A légi fuvarozónak a közszolgáltatási kötelezettség által érintett útvonalat illetően vonalközi megállapodást kell kötnie legalább egy, a Helsinki-Vantaa repülőteréről légi járatot üzemeltető légi fuvarozóval. A vonalközi megállapodásnak ugyanilyen vagy egyenértékű feltételeket kell tartalmaznia, és az útvonalon közlekedő járatok áraira a nemzetközi előírásoknak megfelelő arányos rendszert kell alkalmazni. A légi fuvarozónak – ugyanilyen vagy egyenértékű feltételek mellett – vonalközi megállapodást kell kötnie a Helsinki-Vantaa repülőteréről járatot üzemeltető minden, ilyen megállapodást kötni szándékozó légi fuvarozóval. A Közlekedési és Hírközlési Minisztériumnak jogában áll a légi fuvarozótól a vonalközi megállapodással és annak feltételeivel kapcsolatos információkat ellenőrzés céljából bekérni.

A légi fuvarozónak rendelkeznie kell Finnországban érvényes nemzetközi helyfoglalási és jegykibocsátási rendszerrel, valamint a csatlakozó járatok díjszabására és a csomagok további kezelésére is kiterjedő IATA-vonalközi-megállapodással. A nemzetközi helyfoglalási és jegykibocsátási rendszernek tartalmaznia kell a menetdíjakra és a menetrendre vonatkozó információkat.

A légi fuvarozónak a csatlakozó járatok díjszabására vonatkozó együttműködési megállapodást kell kötnie legalább egy olyan társasággal, amely Helsinki-Vantaa repülőteréről külföldi célállomások felé közlekedik.

A járatokra történő jegyértékesítés során alkalmazni kell legalább egy számítógépes helyfoglalási rendszert.

A szolgáltatás folyamatossága

Amennyiben a fuvarozó a kérdéses útvonalakon anélkül üzemeltet légi járatokat, hogy a fent említett közszolgáltatási kötelezettségeknek eleget tenne, az közigazgatási vagy büntetőjogi szankciókat vonhat maga után.

Amennyiben a fuvarozó meg kívánja szüntetni menetrendszerűen közlekedtetett légi járatait ezen az útvonalon, erről legkésőbb hat hónappal az üzemeltetés megszüntetése előtt tájékoztatni köteles a finn polgári légi közlekedési hatóságot.

A szolgáltatás igénybevétele mozgáskorlátozott személyek által

A légi fuvarozónak biztosítania kell a mozgáskorlátozott személyek szükségleteinek kielégítő mértékű figyelembevételét.

(1) HL L 240., 1992.9.24., 8. o.

MELLÉKLET

JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK

Jogorvoslathoz való jog

A Közlekedési és Hírközlési Minisztérium határozata ellen jogorvoslati kérelemmel élhetnek azok, akik a határozat címzettjei vagy akiknek a jogait, kötelezettségeit vagy érdekeit közvetlenül érinti ez a határozat. A jogorvoslati kérelem indoka a határozat jogellenessége lehet.

Elbíráló hatóság és benyújtási határidő

Az e határozattal egyet nem értő személy jogorvoslati kérelemmel élhet. Az írásbeli jogorvoslati kérelmet a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságnak kell benyújtani.

A jogorvoslati kérelmet a közszolgáltatási kötelezettségnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 30 napon belül kell benyújtani.

A jogorvoslati kérelemnek legkésőbb a közzétételt követő 30 napon, hivatalzárás előtt meg kell érkeznie.

Jogorvoslati kérelem

A jogorvoslati kérelemben a következőket kell feltüntetni:

—	melyik a megtámadni kívánt határozat,

—	a határozat mely pontjait kívánja a kérelmező módosíttatni, és mik a kívánt módosítások,

—	mik a módosítás indokai.

A jogorvoslati kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét és lakhelyét. Ha a kérelmező törvényes képviselője vagy megbízottja útján lép fel, illetve ha a kérelmet más személy fogalmazta meg, a jogorvoslati kérelemben e személy nevét és lakhelyét is fel kell tüntetni.

A jogorvoslati kérelemben meg kell adni továbbá azt a levelezési címet és telefonszámot, amelyen a kérelmezőnek eljuttathatók az üggyel kapcsolatos információk.

A jogorvoslati kérelmet a kérelmezőnek, a törvényes képviselőnek vagy a megbízottnak alá kell írnia.

A jogorvoslati kérelem mellékletei

A jogorvoslati kérelemhez mellékelni kell a következőket:

—	a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium határozatát (eredeti vagy másolat),

—	a határozatról szóló értesítés kézhezvételének napját igazoló okmányt vagy a jogorvoslati idő kezdetére vonatkozó bármely más igazolást,

—	a kérelmező jogorvoslati kérelmét alátámasztó dokumentumokat, amennyiben ezeket még nem juttatták el a hatóságokhoz,

—	megbízott felkérése esetén a meghatalmazást.

A jogorvoslati kérelem benyújtása

A jogorvoslati kérelmet a jogorvoslati időn belül a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság iktatóhivatalához kell benyújtani. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság címe:

Korkein hallinto-oikeus, Unioninkatu 16, Helsinki. Levelezési címe: PL 180, FIN-00131 Helsinki.

4.9.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 205/10

Közszolgáltatási kötelezettség

(2007/C 205/06)

A módosított közszolgáltatási kötelezettség az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételével lép hatályba. A kötelezettség a Helsinki és Varkaus közötti menetrend szerinti forgalmat érinti a 2007. október 1-jétől2010. szeptember 30-ig tartó időszakban.

A Helsinki–Varkaus útvonalra vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség követelményei a következők:

Minimális járatszám

A Helsinki–Varkaus útvonalon hétfőtől péntekig munkanapokon legalább három járatot kell mindkét irányban üzemeltetni, ünnep- és szabadnapok kivételével. A kötelezettség nem vonatkozik július hóra.

A menetrend a nyári szünidőben, valamint a karácsonyi és egyéb ünnepnapokhoz kapcsolódó szünidőkben a kereslet függvényében módosítható.

Ülőhely-kapacitás

A légi jármű ülőhely-kapacitásának ki kell elégítenie az utasok igényeit. A járat havi átlagos kihasználtsági foka nem haladhatja meg a 80 %-ot.

Viteldíjak és menetjegy-értékesítés

A Varkaus és Helsinki közötti, egy útra szóló repülőjegy ára minden adóval és díjjal együtt nem haladhatja meg a 190 eurót. Az összes jegy legalább 40 %-át kell olcsóbb jegytípusként értékesítésre kínálni.

A légi fuvarozónak a közszolgáltatási kötelezettség által érintett útvonalat illetően vonalközi megállapodást kell kötnie legalább egy, a Helsinki-Vantaa repülőteréről légi járatot üzemeltető légi fuvarozóval. A vonalközi megállapodásnak ugyanilyen vagy egyenértékű feltételeket kell tartalmaznia, és az útvonalon közlekedő járatok áraira a nemzetközi előírásoknak megfelelő arányos rendszert kell alkalmazni. A légi fuvarozónak – ugyanilyen vagy egyenértékű feltételek mellett – vonalközi megállapodást kell kötnie a Helsinki-Vantaa repülőteréről járatot üzemeltető minden érdekelt fuvarozóval. A Közlekedési és Hírközlési Minisztériumnak jogában áll a légi fuvarozótól az interline-megállapodással és annak feltételeivel kapcsolatos információkat ellenőrzés céljából bekérni.

A járatokra történő jegyértékesítés során alkalmazni kell legalább egy számítógépes helyfoglalási rendszert.

A szolgáltatás folyamatossága

A szolgáltatás igénybevétele mozgáskorlátozott személyek által

A légi fuvarozónak gondoskodnia kell a mozgáskorlátozott személyek szükségleteinek kielégítő mértékű figyelembevételéről.

(1) HL L 240., 1992.9.24., 8. o.

MELLÉKLET

JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK

Jogorvoslathoz való jog

Elbíráló hatóság és benyújtási határidő

Az e határozattal egyet nem értő személy jogorvoslati kérelemmel élhet. Az írásbeli jogorvoslati kérelmet a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságnak kell benyújtani.

A jogorvoslati kérelmet a közszolgáltatási kötelezettségnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 30 napon belül kell benyújtani.

A jogorvoslati kérelemnek legkésőbb a közzétételt követő 30 napon, hivatalzárás előtt meg kell érkeznie.

Jogorvoslati kérelem

A jogorvoslati kérelemben a következőket kell feltüntetni:

—	melyik a megtámadni kívánt határozat,

—	a határozat mely pontjait kívánja a kérelmező módosíttatni, és mik a kívánt módosítások,

—	mik a módosítás indokai.

A jogorvoslati kérelemben meg kell adni továbbá azt a levelezési címet és telefonszámot, amelyen a kérelmezőnek eljuttathatók az üggyel kapcsolatos információk.

A jogorvoslati kérelmet a kérelmezőnek, a törvényes képviselőnek vagy a megbízottnak alá kell írnia.

A jogorvoslati kérelem mellékletei

A jogorvoslati kérelemhez mellékelni kell a következőket:

—	a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium határozatát (eredeti vagy másolat),

—	a határozatról szóló értesítés kézhezvételének napját igazoló okmányt vagy a jogorvoslati idő kezdetére vonatkozó bármely más igazolást,

—	a kérelmező jogorvoslati kérelmét alátámasztó dokumentumokat, amennyiben ezeket még nem juttatták el a hatóságokhoz,

—	megbízott felkérése esetén a meghatalmazást.

A jogorvoslati kérelem benyújtása

A jogorvoslati kérelmet a jogorvoslati időn belül a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság iktatóhivatalához kell benyújtani. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság címe:

Korkein hallinto-oikeus, Unioninkatu 16, Helsinki. Levelezési címe: PL 180, FIN-00131 Helsinki.

4.9.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 205/14

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2007/C 205/08)

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) (1) 5. cikke alapján a Bizottsághoz panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó citromsav behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz a közösségi gazdasági ágazatnak.

1. A panasz

A panaszt 2007. július 23-án nyújtotta be az Európai Vegyipari Tanács (European Chemical Industry Council, CEFIC, a továbbiakban: panaszos) egy olyan gyártó nevében, amelynek termelése a citromsav teljes közösségi gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki.

2. A termék

Az állítások szerint dömpingelt terméket a rendszerint a 2918 14 00 KN-kóddal és az ex 2918 15 00 KN-kóddal bejelentett, a Kínai Népköztársaságból származó trinátrium-citrát dihidrát (a továbbiakban: citromsav) (a továbbiakban: érintett termék) alkotja. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

3. A dömpingre vonatkozó állítás

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése rendelkezéseinek értelmében a panaszos a Kínai Népköztársaság vonatkozásában a rendes értéket egy, az 5.1. d) pontban említett, piacgazdasági berendezkedésű országban érvényesülő számtanilag képzett rendes érték alapján állapította meg. A dömpingre vonatkozó állítás az így kiszámított rendes értéknek és az érintett termék Közösségbe irányuló kivitelére vonatkozó exportárainak összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözet jelentős.

4. A kárra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy az érintett termék Kínai Népköztársaságból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

Állítása szerint az érintett termék behozatali mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatnak a közösségi gazdasági ágazat árszintjére, és ezáltal jelentős mértékben rontják a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetét.

5. Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt a közösségi gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

5.1. A dömping és a kár megállapítására irányuló eljárás

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy a Kínai Népköztársaságból származó érintett termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömping okoz-e kárt.

a) Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett felek nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság határozhat úgy, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végez.

i. Mintavétel a Kínai Népköztársaság exportőrei/gyártói esetében

Annak érdekében, hogy a Bizottság eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, valamennyi exportőrt/gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket felkérik, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi adatokat:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	az érintett termék Közösségbe irányuló kivitelre történő értékesítésének helyi pénznemben kifejezett forgalma és tonnában megadott értékesítési mennyisége 2006. július 1. és 2007. június 30. között,

—	az érintett termék belföldi piacon történő értékesítésének helyi pénznemben kifejezett forgalma és tonnában megadott mennyisége 2006. július 1. és 2007. június 30. között,

—	szándékozik-e a vállalat egyéni dömpingkülönbözetet (2) igényelni (egyéni dömpingkülönbözetet kizárólag gyártók igényelhetnek),

—	a vállalat pontos tevékenységei az érintett termék előállítását illetően,

—	az érintett termék gyártásában és/vagy (export és/vagy belföldi) értékesítésében részt vevő valamennyi kapcsolatban álló társaság (3) neve és tevékenységeinek pontos leírása,

—	bármely más releváns információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában,

—

a fentiekben ismertetett információk közlésével a vállalat hozzájárul ahhoz, hogy a mintavétel esetleg rá is kiterjedjen. Amennyiben a vállalatot a mintavételben való részvétel céljából kiválasztják, ki kell töltenie egy kérdőívet, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat jelzi, nem járul hozzá ahhoz, hogy a mintavétel esetlegesen rá is kiterjedjen, azt úgy kell tekinteni, hogy nem működött együtt a vizsgálat során. Az együttműködés hiányának következményeit az alábbiakban a 8. pont ismerteti.

A Bizottság ezenkívül kapcsolatba lép az exportáló ország hatóságaival és az exportőrök/gyártók valamennyi ismert szövetségével annak érdekében, hogy az exportőrök/gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek ítélt információkat beszerezze.

ii. Mintavétel az importőrök esetében

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, valamennyi importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket felkéri, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi adatokat:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat euróban kifejezett teljes forgalma 2006. július 1. és 2007. június 30. között,

—	az alkalmazottak összlétszáma, a vállalat pontos tevékenységei az érintett termék vonatkozásában,

—	a Kínai Népköztársaságból származó importált érintett termék 2006. július 1. és 2007. június 30. között a közösségi piacra való behozatalának és ott megvalósított viszonteladásának tonnában kifejezett mennyisége és euróban kifejezett értéke,

—	az érintett termék gyártásában és/vagy értékesítésében részt vevő valamennyi kapcsolatban álló társaság (4) neve és tevékenységeinek pontos ismertetése,

—	bármely más releváns információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában,

—

A Bizottság ezenkívül kapcsolatba lép az importőrök ismert szövetségeivel annak érdekében, hogy az importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek ítélt információkat beszerezze.

iii. A minták végső kiválasztása

Ha az érdekelt felek bármelyike a minta kiválasztásával kapcsolatban információkat kíván benyújtani, be kell tartania a 6. b) pont ii. alpontjában megállapított határidőt.

A Bizottság a minta végleges kiválasztását a mintavételi eljárásban részt venni szándékozó érintett felekkel folytatott konzultációkat követően kívánja elvégezni.

A mintavételbe bevont vállalatoknak a 6. b) pont iii. alpontjában meghatározott határidőn belül ki kell tölteniük egy kérdőívet, és a vizsgálat során együtt kell működniük.

Kellő együttműködés hiányában a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy megállapításait – az alaprendelet 17. cikkének (4) bekezdésével és 18. cikkével összhangban – a rendelkezésre álló tényekre alapozza. A rendelkezésre álló tények alapján tett megállapítások a 8. pontban ismertetett okoknál fogva kedvezőtlenebbnek bizonyulhatnak az érintett fél számára.

b) Kérdőívek

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a következő felek részére: közösségi gazdasági ágazat, a Közösségben működő termelői szövetségek, a Kínai Népköztársaság mintában szereplő exportőrei/gyártói, az exportőrök/gyártók szövetségei, az importőrök, a panaszban megnevezett importőrszövetségek, továbbá az érintett exportőr országok hatóságai.

A Kínai Népköztársaság azon exportőreinek/gyártóinak, amelyek az alaprendelet 17. cikke (3) bekezdésének és 9. cikke (6) bekezdésének alkalmazása céljából egyéni dömpingkülönbözetet igényelnek, kérdőívet kell kitölteniük és benyújtaniuk az ezen értesítés 6. a) pontjának ii. alpontjában meghatározott határidőn belül. Az ehhez szükséges kérdőívet a 6. a) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül kell igényelniük. Ugyanakkor e feleknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az exportőrökre/gyártókra alkalmazott mintavétel esetében a Bizottság dönthet úgy, hogy nem számít ki egyéni dömpingkülönbözetet számukra, ha az exportőrök/gyártók száma olyan magas, hogy az egyéni vizsgálat túl nagy terhet jelentene és késleltetné a vizsgálat lezárását.

c) Információgyűjtés és meghallgatások

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék álláspontjukat, a kérdőívre adott válaszokon kívül szolgáltassanak további információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezen információknak és az ezeket alátámasztó bizonyítékoknak a 6. b) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben olyan kérelmet nyújtanak be, amelyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják. E kérelmet a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtani.

d) A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztása

Az Amerikai Egyesült Államok alkalmasnak tűnik arra, hogy mint piacgazdasági berendezkedésű ország, támpontul szolgáljon a rendes érték megállapításához a Kínai Népköztársaság vonatkozásában, összhangban az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy a 6. c) pontban megállapított határidőn belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országot e célra.

e) Piacgazdasági státusz

A Kínai Népköztársaság azon exportőreinek/gyártóinak esetében, amelyek azt állítják, és bizonyítani is tudják, hogy piacgazdasági körülmények között működnek – azaz megfelelnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában ismertetett követelményeknek –, a rendes érték megállapítására az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjával összhangban kerül sor. Az exportőröknek/gyártóknak kellően megalapozott kérelmüket a 6. d) pontban megállapított egyedi határidőn belül kell benyújtaniuk. A Bizottság igénylőlapokat küld ki a panaszban megnevezett valamennyi kínai exportőrnek/gyártónak és az exportőrök/gyártók valamennyi szövetségének, illetve a Kínai Népköztársaság hatóságainak.

5.2. A közösségi érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban és abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e a közösségi érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. Ezért a közösségi gazdasági ágazat, az importőrök és képviseleti szövetségeik, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezetek a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül jelentkezhetnek a Bizottságnál és információkat szolgáltathatnak, amennyiben bizonyítani tudják, hogy tevékenységük és az érintett termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az előző mondattal összhangban cselekvő felek a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül meghallgatást kérhetnek, ismertetve azokat a különleges okokat, amelyek ezt indokolják. Meg kell jegyezni, hogy a 21. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

6. Határidők

a) Általános határidők

i. Kérdőív vagy egyéb igénylőlapok kérelmezése

Minden érdekelt félnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 10 napon belül be kell nyújtania kérdőív vagy egyéb igénylőlap iránti kérelmét.

ii. Jelentkezés, kitöltött kérdőívek benyújtása, egyéb információk közlése

Ahhoz, hogy az érdekelt felek előterjesztéseit a vizsgálat során figyelembe lehessen venni, a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 40 napon belül jelentkezniük kell a Bizottságnál, ki kell fejteniük álláspontjukat, be kell nyújtaniuk kitöltött kérdőíveiket, illetve a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a birtokukban lévő egyéb információkat. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többsége csak akkor gyakorolható, ha a felek a fent említett határidőn belül jelentkeznek a Bizottságnál.

A mintában szereplő vállalatoknak a kérdőívre adott válaszokat a 6. b) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk.

iii. Meghallgatások

Az érdekelt felek ugyanezen 40 napos határidőn belül kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat is.

b) A mintavétellel kapcsolatos különleges határidő

Az 5.1. a) pont i. alpontjában ismertetett információknak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz, mivel a Bizottság ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 21 napon belül konzultálni kíván azokkal az érintett felekkel, akik hozzájárultak, hogy a mintavétel során bekerüljenek a végső mintába.

ii.	A 5.1. a) pont ii. alpontjában említetteknek megfelelően minden egyéb, a minta kiválasztása szempontjából fontos információnak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül be kell érkeznie a Bizottsághoz.

iii.	A mintában szereplő feleknek kitöltött kérdőíveiket a mintába való felvételükről szóló értesítés kézhezvételétől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a Bizottságnak.

c) A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztására vonatkozó különleges határidő

Az 5.1. d) pontban említettek értelmében a Bizottság az Amerikai Egyesült Államokat választja olyan piacgazdasági berendezkedésű országnak, amely a Kínai Népköztársaság vonatkozásában a rendes érték megállapítására alkalmas; ezt az alkalmasságot a vizsgálatban részt vevő felek véleményezhetik. E véleményeknek az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 10 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

d) A piacgazdasági státusz és/vagy az egyéni elbánás iránti kérelmek benyújtására vonatkozó egyedi határidő

A kellően indokolt, piacgazdasági státusz (az 5.1. e) pontban említetteknek megfelelően) és/vagy egyéni elbánás iránti kérelmeknek – az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdése alapján – az ezen értesítés Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

7. Írásbeli beadványok, kitöltött kérdőívek, levelek

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formában), melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Minden írásbeli beadványt, beleértve az ezen értesítésben kért információkat, kitöltött kérdőíveket és az érdekelt felek bizalmas levelezését, „Limited” (5) („Korlátozott”) jelzéssel kell ellátni, és ezt az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően egy nem bizalmas változatnak is kísérnie kell, amit „For inspection by interested parties” („Érdekelt felek általi betekintésre”) jelzéssel kell ellátni.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate General for Trade

Directorate H

Office: J-79 4/22

B-1049 Brussels

Fax: (32-2) 295 65 05

8. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

9. A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni.

10. Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően fogja kezelni.

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2) Egyéni dömpingkülönbözetet lehet igényelni az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján olyan vállalatok esetében, amelyeket a mintába nem vettek fel, az alaprendelet – egyéni elbánás kérdésével foglalkozó – 9. cikkének (5) bekezdése alapján nem piacgazdasági berendezkedésű országok/átalakulóban lévő országok esetében, továbbá az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján olyan vállalatok esetében, amelyek piacgazdasági státuszt kérelmeznek. Megjegyzendő, hogy az egyéni elbánás iránti igény az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése szerinti kérelmet, a piacgazdasági státusz iránti kérelem pedig az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerinti kérelmet tesz szükségessé.

(3) A kapcsolatban álló vállalatok jelentésének tekintetében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 143. cikke az irányadó.

(4) A kapcsolódó társaság kifejezés jelentésének tekintetében a 2454/93/EGK rendelet 143. cikke az irányadó.

(5) Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szolgál. A dokumentum az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelem alatt áll. Az alaprendelet 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

(6) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

4.9.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 205/19

ÁLLAMI TÁMOGATÁS – CSEHORSZÁG

C 19/07 (ex N 32/07) sz. állami támogatás – A KKV-k rövid lejáratú exporthiteleinek nemfizetési kockázat elleni biztosítása – Export Guarantee and Insurance Corporation (EGAP)

Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 205/09)

A Bizottság 2007. június 27-én kelt levelében, amelynek eredeti nyelvű másolata ezen összefoglaló végén található, értesítette a Cseh Köztársaságot az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást megindító határozatáról a fent említett támogatási intézkedések miatt.

Az érdekelt felek észrevételeiket ezen összefoglaló és az azt követő levél közzétételét követő egy hónapon belül nyújthatják be az alábbi címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

State Aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala)

B-1049 Brüsszel

Fax: (32-2) 296 12 42

Ezeket az észrevételeket továbbítják a Cseh Köztársasághoz. A megjegyzéseket benyújtó érdekelt fél azonosságának bizalmas kezelését írásban, a kérés indokainak megjelölésével kérheti.

AZ ÖSSZEFOGLALÁS SZÖVEGE

A Bizottság által kezdeményezett eljárás tárgyát képező intézkedés leírása

A Cseh Köztársaság rövid lejáratú exporthitel biztosítást kíván nyújtani a cseh KKV-k számára az EGAP (exportgarancia- és biztosítási társaság) nemzeti exporthitel ügynökségen keresztül.

Az EGAP – a Cseh Köztársaság nemzeti exporthitel ügynöksége – saját nevében és saját számlája terhére jár el. Kötelezettségeinek teljesítését a vonatkozó jogszabályoknak (1) megfelelően az állam garantálja. A biztosított hitelek fennálló kinnlevőségét egy különleges alapból fedezik, amely biztosítja a vállalkozás fizetőképességét a tevékenységéből eredő kötelezettségei teljesítése során. Az alapot a biztosítási díjból származó bevétel, a nyereség és az állami költségvetési előirányzat teszi ki.

Az EGAP mint biztosító tevékenykedik, vállalja az összes hitelkockázatot és kifizeti a kárigényeket a kötvénytulajdonosoknak. Az EGAP magánszférában működő közvetítőkön keresztül biztosítási termékeket szolgáltat a cseh KKV-k számára. A közvetítő – amely lehet bármely kereskedelmi biztosítótársaság – értékesíti és kezeli a biztosítási szerződéseket, a kapcsolódó költségeket és az […] (2) %-os profitráta alapján kiszámított ésszerű haszonkulcsot tükröző közvetítési díj fejében.

A hitelkockázat piacának e szegmensét támogatva a Cseh Köztársaság meg kívánja alapozni az önálló magán hitelbiztosítási piacot a KKV-k számára.

A rövid lejáratú exporthitel biztosítási program célpontjai azok a cseh KKV-k, amelyek éves exportforgalma nem haladja meg a 2 millió EUR-t (a továbbiakban: KKV-k < 2 millió). Sem a minimális forgalom, sem a minimális ügyfélszám nincs előírva. A program felbecsülhetően 501–1 000 kedvezményezettet támogat majd. A biztosítás fedezi a meghitelezett áruszállításból és/vagy szolgáltatásnyújtásból származó követelésekkel kapcsolatos nemfizetési kockázatokat.

A cseh hatóságok szerint a rövid lejáratú exporthitel biztosítás KKV-kra vonatkozó cseh piacát súlyos hiány jellemzi, amely abból adódik, hogy az ügyfél portfólió diverzifikációja a kevés vásárlóra (kockázatra) alacsony mértékű, a biztosított mennyiségek összege alacsony és így a beszedett biztosítási díjak összege is alacsony. Ezen felül a tulajdonosok és a vezetők pénzügyi tapasztalatának hiánya, a hitelkockázati biztosítás módszereinek hiányos ismerete megnöveli az igazgatási és értékesítési költségeket, amelyek a számos szétszórtan elhelyezkedő kis- és középvállalkozással való kontaktusfelvételből és a rövid lejáratú exporthitel biztosítás előnyeinek ismertetéséből adódnak. A fenti okok miatt a hitelbiztosítók a KKV-k < 2 millió piacát nem tekintik nyereségesnek.

A biztosítási program a 23/2006 Sb. törvényen alapul, amely tükrözi EK-Szerződés 93. cikkének (1) bekezdése értelmében a Szerződés 92. és 93. cikkének a rövid lejáratú exporthitel biztosításra történő alkalmazásáról szóló, tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény (a továbbiakban: a közlemény) módosítása által bevezetett szabályokat.

Az intézkedés időtartama a Bizottság jóváhagyásától számított két évre korlátozódik.

A cseh hatóságok megerősítették, hogy a program önfinanszírozása a biztosított vállalkozásoktól beszedett biztosítási díjakon keresztül valósul meg. A cseh hatóságok szerint állami forrásokat nem vonnak be.

Az intézkedés értékelése

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében az állami támogatásnak kétféle potenciális kedvezményezettje lehet: a biztosított KKV-k és a közvetítők, akik számára a program igazgatási költségeit visszatérítik. A Cseh Köztársaság az intézkedést támogatásként jelentette be. Annak érdekében, hogy egy intézkedés az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozzon, öt halmozott feltételnek kell megfelelnie:

Úgy tűnik a közvetítőket illetően az intézkedés nem biztosít állami forrásból származó előnyöket az érintett közvetítők számára, mivel a közvetítés költségeit az ügyfelek viselik, akik magasabb, a piacnak megfelelő biztosítási díjat fizetnek. Az intézkedés tehát a közvetítők tekintetében – úgy tűnik – nem nyújt állami támogatást az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében.

Ami a KKV-k vonatkozásában a támogatást illeti, az állami forrásoknak az EGAP-on keresztül történő bevonását nem lehet eleve kizárni, jóllehet az EGAP kereskedelmileg életképes alapon működik. Az EGAP pénzügyi kötelezettségének garantálásához állami források állnak rendelkezésre, ahogyan azt az EGAP jogalapja is meghatározza. Ezen felül – a jogalap szerint – az EGAP köteles az állam gazdasági politikáját követni a hitelbiztosítási piac fejlesztése érdekében. Tehát azok az intézkedések, beleértve a jelen intézkedést is, amelyeket az EGAP e gazdasági politika követése érdekében vezet be, az államnak tulajdoníthatók.

Ezen intézkedés a KKV-k < 2 millió számára olyan feltételek mellett nyújt rövid lejáratú exporthitel biztosítást, amelyek a piacon jelenleg nem elérhetők. Jóllehet az intézkedés várhatóan önfinanszírozó lesz, nem lehet kizárni, hogy a legkedvezőtlenebb esetben a program veszteséges lesz. Ebben az esetben az EGAP állami ügynökség fedezi e veszteségeket. Ebben a szakaszban ezért nem lehet kizárni a kedvezményezett KKV-k számára nyújtott előnyt.

A nyújtott előny szelektív, mivel olyan KKV-kra irányul, amelyek éves exportforgalma nem haladja meg a 2 millió EUR-t.

Az exporthitel biztosításhoz kapcsolódva befolyásolhatja a tagállamok közötti kereskedelmet.

Annak meghatározása érdekében, hogy az intézkedés befolyásolja-e a meglévő magánbiztosítási piacon zajló versenyt, a Bizottság a közlemény alapján megvizsgálta a bejelentett intézkedést.

A Cseh Köztársaság a nem piacképes kockázatok alkalmazása tekintetében a közlemény 2.5. pontja alapján alkalmazni kívánja a védzáradékot; ezzel párhuzamosan a közlemény 4.4. pontja arra a tényre mutat rá, hogy egyes országokban a magántulajdonú exporthitel-biztosítók vagy a saját számlájuk terhére működő állami vagy államilag támogatott exporthitel-biztosítók időlegesen nem képesek fedezetet biztosítani piacképes exporthitel-kockázatokra. Következésképpen ezeket a kockázatokat időlegesen nem piacképes kockázatoknak kell tekinteni.

Azoknak a tagállamoknak, amelyek a közlemény 2.5. pontjával összhangban a védzáradékkal kívánnak élni, egy piaci jelentésben kell bizonyítaniuk, hogy a magánbiztosítási piacon nem áll rendelkezésre fedezet a kockázatra, és ezt két nagy, közismert, nemzetközi exporthitel-biztosító, illetve egy hazai hitelbiztosító támasztja alá. Rendelkezésre kell bocsátaniuk azon feltételeknek a leírását, amelyek a nem piacképes kockázatok tekintetében alkalmazandók, és az ilyen kockázatokra vonatkozó díjakat az exporthitel-biztosítók által felszámított díjhoz kell igazítaniuk.

A bejelentés szerint a program a KKV-kra vonatkozó termékek esetében felszámított biztosítási díjakat a más biztosítók által felszámított díjakhoz igazítja. Ehhez a kiszámítás során figyelembe veszik: 1) a veszteségi rátát, amely a cseh hatóságok rendelkezésére álló adatok szerint nem különbözik az összes vállalkozás veszteségi rátájától, 2) a magasabb költségrátát, amely figyelembe veszi a magasabb értékesítési és igazgatási költségeket, valamint 3) a haszonkulcsot. Az eredményezett ráták teljes mértékben fedezik a biztosítási program várható költségeit.

A bejelentés azonban a két közismert, nemzetközi exporthitel-biztosítótól származó bizonyítékot illetően hiányos volt. A nemzetközi biztosítótársaságok kérésre nem bocsátottak a cseh hatóságok rendelkezésére ilyen nyilatkozatot. A Bizottság ezért az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerint eljárást indít, mivel kétségek merültek fel annak tekintetében, hogy a kockázatokra a magánbiztosítási piacon a fedezet nem elegendő, illetve nem áll rendelkezésre.

A Bizottság tehát felkéri az érdekelt harmadik feleket, hogy az erre vonatkozó észrevételeiket e levél összefoglalójának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított egy hónapon belül tegyék meg. Az információnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

—	bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a 2 millió EUR éves exportforgalmat meg nem haladó KKV-k számára a rövid lejáratú exporthitel biztosítás milyen mértékben biztosított és áll rendelkezésre, beleértve az ilyen biztosítás nyújtásának feltételeit, valamint

—

a rendelkezésre állás említett foka ezen KKV-k esetében – amelyek jellemzően az ügyfelek elégtelen diverzifikációjától szenvednek, és amelyek esetében jelentős kiegészítő értékesítési költségei merülnek fel – milyen mértékben tekinthető elégségesnek ahhoz, hogy a rövid lejáratú exporthitel biztosításhoz hozzáférhessenek.

A LEVÉL SZÖVEGE

„1. POSTUP

(1)

Česká republika oznámila prostřednictvím registrovaného e-mailu ze dne 12. ledna 2007, který Komise evidovala ten samý den, výše uvedené opatření podpory z důvodu právní jistoty. Oznámení bylo doplněno zprávou zahrnující odůvodnění týkající se existence tržního selhání na trhu pojištění krátkodobých exportních úvěrů pro malé a střední podniky [MSP (3)] v České republice.

(2)	Dopisy ze dne 20. února 2007 a 11. května 2007 požádala Komise o dodatečné informace o tomto opatření. České orgány odpověděly dopisy ze dne 16. března 2007 a 24. května 2007, jež byly evidovány ve stejné dny.

2. POPIS OPATŘENÍ

2.1 Předmět

(3)

Pomocí oznámeného opatření zamýšlí Česká republika poskytovat pojištění krátkodobých vývozních úvěrů českým MSP prostřednictvím oficiální národní agentury pro vývozní úvěry, jež se nazývá EGAP (Exportní garanční a pojišťovací společnost), jež bude českým MSP poskytovat pojišťovací produkty prostřednictvím soukromých zprostředkovatelů.

(4)

V důsledku skutečnosti, že EGAP je oficiální agenturou České republiky pro vývozní úvěry, je její činnost upravena zvláštním právním předpisem, a to sice zákonem č. 58/1995 Sb., o pojišťování a financování vývozu se státní podporou, ve znění pozdějších předpisů. Za její závazky a přetrvávající rizika ručí stát v souladu s výše uvedeným zákonem. Aby byla zajištěna platební schopnost, opírá se společnost o zvláštní fond, jenž se skládá z příjmu z pojistného, rozděleného zisku a příspěvků ze státního rozpočtu.

(5)

Od roku 2001 však EGAP nezískala žádné příspěvky ze státního rozpočtu. Kromě toho EGAP od svého založení v roce 1992 nemusela použít prostředky vyčleněné ze státního rozpočtu. Vždy pracovala v souladu se zásadou rentability, tedy všechny její náklady, výdaje a pojistná plnění byly hrazeny z příjmů z pojistného a ze zisků.

(6)

Co se týče uvedeného opatření, je pojistná činnost EGAP prováděna v spolupráci s komerčními pojišťovacími společnostmi. Závazky uzavírá EGAP, jež jedná jako pojistitel, přičemž nese veškerá úvěrová rizika a výplaty pojistných událostí vůči pojistníkům, zatímco komerční pojišťovny budou za zprostředkovatelskou provizi, jež odráží související náklady, zprostředkovávat a spravovat pojistné smlouvy.

(7)	Podporou tohoto segmentu trhu s pojištěním úvěrů zamýšlí Česká republika zapojit soukromé pojišťovny jakožto zprostředkovatele, aby byl položen základ pro samostatný soukromý trh s pojištěním krátkodobých vývozních úvěrů pro MSP.

2.2 Cílové společnosti

(8)	Adresáty opatření jsou české MSP, jejichž celkový roční vývozní obrat nepřesahuje 2 miliony EUR (dále jen ‚MSP < 2m‘). Tímto opatřením bude podpořeno zhruba 501 až 1 000 příjemců.

2.3 Obchodní podmínky pojišťovacího produktu

(9)	Česká republika zamýšlí poskytnout pojištění krátkodobých vývozních úvěrů pro MSP < 2m proti riziku nezaplacení prostřednictvím své oficiální agentury pro vývozní úvěry EGAP. Pojištění pokrývá rizika nezaplacení pohledávek za dodávky zboží a/nebo služby na úvěr.

(10)	Pojišťovací produkt nabízený EGAP MSP < 2m, takzvaným ‚B-MSP‘, přebírá zjednodušeným způsobem prvky techniky a postupů používaných při správě komerčního pojištění úvěrů.

(11)	Pojistná sazba pro tyto produkty se vypočítává připočtením nákladů specifických pro MSP k průměrné komerční pojistné sazbě, což vede k vyšším ‚výdajům na pojistné‘.

2.4 Prodej přes soukromé zprostředkovatele

(12)

EGAP zamýšlí prodávat tento produkt skrze komerční pojistitele úvěrů, kteří budou vystupovat v úloze zprostředkovatelů. Tento režim bude otevřený pro všechny pojistitele úvěrů, kteří jsou činní nebo v budoucnosti vstoupí na český trh s pojištěním úvěrů a budou ochotni a schopni plnit úkoly, které jsou očekávány od zprostředkovatelů.

(13)	EGAP bude likvidovat pojistné události a vyplácet pojistníkům pojistné plnění. Kromě toho bude EGAP iniciativně provádět další marketingové činnosti, jež se týkají tohoto segmentu.

(14)	Zprostředkovatelé budou zodpovědní za marketing a prodej produktů a výběr pojistného, přičemž při těchto činnostech budou používat vlastní infrastrukturu a vybavení. Pojištění budou prodávat ve jménu a na účet EGAP.

(15)	Zprostředkovatelé budou zodpovědní za činnosti obvyklé pro přímé pojistitele úvěrů. Toto bude kromě jiného zahrnovat skutečnost, že MSP < 2m budou pojišťováni jen na základě analýzy jejich ekonomické a finanční situace.

(16)

Toto uspořádání zahrnuje také důležité zjednodušení ve srovnání se standardními pojišťovacími smlouvami, totiž skutečnost, že platby pojistného budou vypočítávány na základě celkových objemů obratu (přičemž měsíční hlášení o vývozním obratu budou MSP předávat zprostředkovatelům) namísto uzavírání jednotlivých pojistných smluv pro jednotlivé smlouvy.

(17)	EGAP obdrží celou částku pojistného a zaplatí zprostředkovatelům za jejich služby provizi ve formě podílu z vybraného pojistného, přičemž budou vzaty v úvahu náklady na distribuci a správu.

2.5 Provádějící subjekt

(18)

EGAP je agenturou pro vývozní úvěry České republiky jednající svým jménem a na svůj účet. Za její závazky ručí v souladu s příslušným zákonem (4) stát. Hodnota rizika za všechny pojištěné úvěry je krytá ze zvláštního fondu, který zaručuje platební schopnost pojišťovací společnosti při plnění závazků, jež plynou z její činnosti. Fond je složen z příjmů z pojistného, zisků, jakož i příspěvků ze státního rozpočtu.

2.6 Právní základ

(19)

Pojistný systém je založen na zákoně č. 23/2006 Sb. (jenž odráží pravidla zavedená změnou sdělení č. 281 C 1997 Komise členským státům, kterým se použijí články 92 a 93 Smlouvy na krátkodobé pojištění vývozních úvěrů (5)), který byl změněn zákonem č. 58/1995 Sb., o pojišťování a financování vývozu se státní podporou a o změně zákona č. 166/1993 Sb., o Nejvyšším kontrolním úřadu, ve znění pozdějších předpisů.

2.7 Trvání

(20)	Trvání opatření je omezeno na dva roky od schválení Komisí.

2.8 Zdroje

(21)	České orgány potvrdily, že systém se bude sám financovat pojistným, jež bude vybíráno od pojištěných společností. Z tohoto důvodu nebudou podle českých orgánů do systému zapojeny státní zdroje.

3. POSOUZENÍ

(22)	Jsou dány dva druhy možných příjemců státní podpory ve smyslu čl. 87 odst. 1 Smlouvy o ES, a sice pojištěné MSP a zprostředkovatelé, kterým budou hrazeny náklady na správu systému.

3.1 Podpora MSP

(23)

Aby opatření spadalo do oblasti působnosti čl. 87 odst. 1 Smlouvy, musí být současně splněna čtyři kritéria:

—	opatření musí zahrnovat použití státních zdrojů,

—	opatření musí znamenat udělení selektivní výhody příjemci,

—	opatření musí ovlivnit obchod mezi členskými státy,

—	opatření musí hrozit narušit hospodářskou soutěž.

(24)

Ačkoliv je systémem, který je rentabilní za komerčních podmínek, účast státních zdrojů prostřednictvím EGAP nemůže být předem vyloučena. Jak je stanoveno v právním základě EGAP, jsou státní zdroje dostupné jakožto záruka za finanční riziko EGAP. Kromě toho je EGAP podle svého právního základu povinna provádět státní hospodářskou politiku pro rozvoj trhu pojištění úvěrů. Opatření, včetně tohoto, která EGAP uskutečňuje za účelem provádění této hospodářské politiky, jsou proto přičítatelná státu.

(25)

Za účelem posouzení, zdali opatření představuje selektivní zvýhodnění, ovlivňuje hospodářskou soutěž na stávajícím soukromém pojišťovacím trhu a obchod mezi členskými státy, přezkoumala Komise uvedené opatření podle Sdělení Komise členským státům na základě čl. 93 odst. 1 Smlouvy o ES, kterým se použijí články 92 a 93 Smlouvy na krátkodobé pojištění vývozních úvěrů (6) (dále jen ‚sdělení‘).

3.1.1 Dodržení ustanovení sdělení

(26)	Bod 2.5 sdělení definuje ‚obchodovatelná rizika‘ jako rizika veřejných a neveřejných dlužníků se sídlem v zemích uvedených v příloze sdělení. Finanční výhody ve prospěch pojistitelů vývozních úvěrů pro obchodovatelná rizika jsou obvykle zakázány.

(27)	Uvedené opatření poskytuje veřejnou podporu pro pojištění rizika dlužníků sídlících ve všech zemích. Pokud země nejsou uvedeny v příloze sdělení, jsou rizika ve smyslu sdělení ‚neobchodovatelná‘ a veřejná podpora pro jejich pojištění je v souladu se sdělením.

(28)

Podle bodu 2.5 sdělení se rizika dlužníků se sídlem v zemích, jejichž výčet je podán v příloze sdělení, přechodně považují za neobchodovatelná, za předpokladu a v té míře, ve které ve členském státě neexistuje soukromý pojišťovací trh a pokud je podstoupí malé a střední podniky, jejichž celkový roční obrat vývozu nepřesáhne 2 miliony EUR. Bod 4.4 sdělení zohledňuje skutečnost, že v některých zemích může být krytí obchodovatelných rizik vývozních úvěrů ze strany soukromých pojistitelů vývozních úvěrů i ze strany veřejných nebo veřejně podporovaných pojistitelů vývozních úvěrů, kteří poskytují krytí na vlastní účet, dočasně nedostupné. Tato rizika mohou proto být také považována za neobchodovatelná.

(29)

Členské státy, které si přejí použít této únikové doložky, musí prokázat, že krytí rizik je na soukromém pojišťovacím trhu nedostupné a předložit příslušné důkazy od dvou známých mezinárodních pojistitelů vývozních úvěrů, jakož i národního pojistitele úvěrů. Kromě toho přizpůsobí státem podporovaní pojistitelé vývozních úvěrů své pojistné sazby pro tato neobchodovatelná rizika v nejvyšší možné míře sazbám jinak účtovaným pojistiteli vývozních úvěrů pro obdobná rizika a poskytnou popis podmínek, které veřejně podporovaný pojistitel vývozních úvěrů hodlá použít pro krytí daných rizik.

3.1.2 Nedostupnost nebo nedostatečnost krytí na soukromém pojišťovacím trhu pro MSP

(30)

V souladu se zprávou o trhu v příloze oznámení je soukromý trh s pojištěním krátkodobých vývozních úvěrů pro MSP charakterizován závažným nedostatkem nabídky. Existuje několik překážek přístupu MSP ke komerčnímu pojištění krátkodobých vývozních úvěrů:

a)	Pojištění je často spojeno s malým počtem kupujících nebo dokonce s jediným kupujícím, a proto klientela českých MSP a obzvláště malých podniků není dostatečně diverzifikovaná, aby pro pojistitele představovala přijatelnou úroveň rizika.

b)	Objem pojištěných úvěrů je ve srovnání s velkými společnostmi malý a v důsledku této skutečnosti jsou vybrané částky pojistného vzhledem k výše zmíněným rizikům příliš malé na to, aby byly ekonomicky odůvodnitelné.

c)	Majitelé nebo ředitelé uvedených MSP často nedisponují řádnými finančními znalostmi a nejsou obeznámeni s metodami pojištění úvěrového rizika.

d)	Z těchto důvodů přináší kontakt se široce rozptýlenými malými a středními podniky a vysvětlení výhod pojištění krátkodobých vývozních úvěrů dodatečné marketingové náklady.

Celkově lze shrnout, že správní náklady a příjem z pojistného z pojistných smluv krátkodobých vývozních úvěrů v segmentu MSP vytvářejí ‚neekonomičnost z rozsahu‘. Správní náklady jsou vysoké (viz bod d)) a jsou rozloženy na příjem z pojistného, jenž sestává z relativně malých částek, které jsou důsledkem malých objemů obchodu MSP.

(31)	Paradoxně nemají MSP, jež jsou v důsledku své nízké likvidity při selhání svých exportních transakcí velmi zranitelné, přístup k pojistnému krytí, jež by snížilo jejich tržní rizika.

(32)

Podle přílohy oznámení je segment MSP u pojištění krátkodobých vývozních úvěrů považován komerčními pojišťovnami v důsledku nedostatečného rozložení kupujících/rizika, vysokých marketingových nákladů a neekonomičnosti z rozsahu za neziskový. Komerční pojištění je proto buď není nabízeno nebo je nabízeno za prohibitivní ceny. Co se týče MSP, je soukromý pojišťovací trh v České republice proto považován za trh, který je charakterizován hlubokým nedostatkem nabídky.

(33)

České orgány odhadují, že mezinárodní soukromí pojistitelé vývozních úvěrů, kteří působí v České republice, uzavřeli celkem méně než 240 pojistných smluv s MSP a komerční dceřiná společnost EGAP ne více než 600 pojistných smluv. České orgány dále odhadují, že s malými podniky s vývozním obratem pod 2 miliony EUR nebylo uzavřeno více než 150 pojistných smluv.

(34)	České orgány požádaly národního pojistitele vývozních úvěrů […] (7), jakož i dva známé mezinárodní pojistitele vývozních úvěrů, […] a […] o prohlášení, že nemají námitky proti uvedenému systému.

(35)	[…] Neexistence nebo nedostatečnost pojistného krytí pro tento druh rizika byla tedy podpořena prohlášením národního pojistitele úvěrů.

(36)	[…] a […] však požadované prohlášení neposkytly. […]

(37)

České orgány dále uvedly, že malé podniky oznámily, že když se obrátily na komerční pojistitele úvěrů, byly odmítnuty nebo měly negativní zkušenosti. Oznámení kromě toho zahrnuje dopisy Hospodářské komory České republiky, Sdružení malých a středních podniků a České bankovní asociace, jež potvrzují neexistenci pojištění úvěrů pro malé a velmi malé podniky.

(38)

Z podkladů předložených českými orgány se zdá, že pojištění krátkodobých vývozních úvěrů není pro MSP < 2m dostatečně dostupné. Tato skutečnost však nebyla potvrzena prohlášeními dvou velkých známých mezinárodních pojistitelů vývozních úvěrů. Ačkoliv české orgány žádaly o toto prohlášení u dvou takovýchto pojistitelů, jež působí v České republice, společností […] a […], prohlášení nebyla předložena, čímž nebyl splněn požadavek stanovený v bodě 2.5 Sdělení o uplatnění únikové doložky.

(39)	Komise má proto pochybnosti, zdali je splněna podmínka nedostupnosti nebo nedostatečnosti krytí pojištění vývozních úvěrů nabízeného soukromými pojistiteli malým podnikům s omezeným obratem.

3.1.3 Přiblížení pojistných sazeb sazbám účtovaným jinde

(40)	Sdělení (8) vyžaduje srovnání pojistných sazeb, které mají být účtovány podle českého programu se sazbami účtovanými jinde.

(41)

Podle českých orgánů nemohou být sazby specifické pro určitý sektor realisticky použity na segment českých MSP vzhledem k jeho zvláštnosti. České orgány tvrdí, že výsledky srovnání s trhy jiných států by se výrazně lišily v závislosti na velikosti, počtu podniků, diversitě sektorů a exportním potenciálu MSP v dané zemi.

(42)	České orgány v této souvislosti uvádějí, že pro srovnání pojistných sazeb je nejvhodnějším referenčním trhem celkový trh s komerčním pojištěním úvěrů v České republice.

(43)

Kromě toho nemají české orgány údaje o pojistných sazbách jiných komerčních pojistitelů na českém trhu. V důsledku této skutečnosti založila EGAP své výpočty pojistné sazby na údajích dostupných od KUP (9), což je samostatně řízená dceřiná společnost EGAP činná v sektoru tržního pojištění úvěrů nepodporovaného státem. Při zohlednění skutečnosti, že KUP je dominantním účastníkem na trhu s tržním podílem ve výši 51 %, mohou být její sazby považovány za základ pro srovnání.

(44)	Pro odvození přiměřených pojistných sazeb pro MSP byly použity průměrné sazby celého komerčního trhu s pojištěním vývozních úvěrů KUP z roku 2005 a první poloviny roku 2006.

a) Komerční pojistné sazby pro rok 2006

(45)

Průměrná pojistná sazba na celém trhu s pojištěním vývozních úvěrů KUP se pro rok 2006 rovná […] %. Tento údaj je výsledkem výpočtu, při kterém bylo vzato v úvahu 1) škodní poměr (očekávaný škodní průběh, který je čistou rizikovou pojistnou sazbou), 2) podíl nákladů (správní a provozní náklady v poměru k částce pojištěných pohledávek) a 3) míra zisku (náklady alternativních příležitostí kapitálu). Tato sazba slouží jako srovnávací sazba.

(46)

Hlavní součástí výše uvedené pojistné sazby je škodní poměr (LR). Odhadovaný konečný škodní poměr pro následující pojišťovací období je založen na průměru škodních poměrů předchozího roku ([…] %). Bezpečnostní přirážka je vypočítána jako směrodatná odchylka od souboru škodních poměrů všech předchozích let ([…] %). Výsledný škodní poměr proto činí […] % ([…] % průměr + […] % směrodatná odchylka). Odhad konečného škodního poměru pro následující období je zdrženlivý, neboť variabilita vývoje škod vyjádřená směrodatnou odchylkou je spíše vysoká. Na druhé straně slouží jako nárazník proti jakýmkoliv případným neočekávaným pojistným událostem.

(47)	Při výpočtu podílu nákladů (PN) byly vzaty v úvahu pouze celkové výdaje. Očekávaný podíl nákladů pro rok 2006 je […] %.

(48)	Vyžadovaná míra zisku (MZ) odráží požadovaný výnos z kapitálu pro tento předmět podnikání. Byla vypočítána na hodnotu […] %. Určitý dodatečný ziskový potenciál je do konservativní bezpečnostní přirážky také zahrnut.

(49)	Výsledná komerční pojistná sazba je s ohledem na výše uvedená kritéria shrnuta v následujícím vzorci:

b) Průměrná pojistná sazba pro MSP

(50)

Sazba pro MSP je vypočítána podobně jako celková komerční třída úvěruschopnosti, přičemž se bere v úvahu, že podíl nákladů je více než třikrát vyšší s ohledem na výše uvedené vyšší marketingové a správní náklady spojené s vyšším stupněm asistence, jež při pojišťování MSP zapotřebí. Tato sazba by potom činila […] % namísto […] %.

(51)	Škodní poměr plynoucí z pojistně-matematických výpočtů je považován za statisticky totožný. Podle českých orgánů nebyl na základě údajů dostupných KUP zjištěn žádný negativní dopad nízké diversifikace rizika, velikosti a kvality MSP na škodní poměr.

(52)	Proto byla po příslušných úpravách, které zohledňují vyšší správní náklady, stanovena odhadovaná pojistná sazba pro MSP na […] %. Takováto sazba bude podle zprávy připojené k oznámení plně pokrývat zvýšené správní náklady související s pojištěním MSP, jakož i pojistná rizika.

(53)	Zdá se proto, že při zohlednění výše uvedených skutečností je splněna podmínka přiblížení pojistných sazeb k sazbám účtovaným jinde stanovená v bodě 2.5 sdělení.

3.2 Podpora zprostředkovatelům

(54)

Aby opatření spadalo do oblasti působnosti čl. 87 odst. 1 Smlouvy, musí být současně splněna čtyři kritéria:

—	opatření musí zahrnovat použití státních zdrojů,

—	opatření musí znamenat udělení selektivní výhody příjemci,

—	opatření musí ovlivnit obchod mezi členskými státy,

—	opatření musí hrozit narušit hospodářskou soutěž.

(55)	Tento režim bude otevřený pro všechny pojistitele úvěrů, kteří jsou činní nebo v budoucnosti vstoupí na český trh pojištění úvěrů a budou ochotni a schopni plnit úkoly, které jsou očekávány od zprostředkovatelů.

(56)

Správní náklady vyřizování pojištění spojených s uvedeným pojištění MSP ponesou zprostředkovatelé. Provise pro zprostředkovatele se bude skládat z provise pro zprostředkovatele/makléřské provise, jež nepřesáhne skutečné náklady, jež byly způsobeny pojištěním MSP a přiměřeného zisku. V žádném případě nepřesáhne […] % vybraného pojistného. Konečná provise vezme v úvahu údaje známé z českého pojišťovacího trhu. Bude stanovena jako výsledek jednání se zúčastněnými stranami a bude stejná pro všechny zprostředkovatele. České orgány potvrdily, že makléřská provise bude každoročně upravována tak, aby nepřesáhla skutečně vynaložené náklady plus přiměřený zisk.

(57)	Podle českých orgánů nepřevádí EGAP zprostředkovatelům pojištění žádné státní zdroje, neboť celkové náklady zprostředkování nenese stát, nýbrž zákazník, který platí vyšší, tržní pojistné. Břemeno nákladů je proto přeneseno na trh.

(58)	Nezdá se proto, že by opatření zúčastněným zprostředkovatelům poskytovalo jakoukoliv výhodu ze státních zdrojů. Není proto zřejmé, že by opatření na úrovni zprostředkovatelů poskytovalo státní podporu ve smyslu čl. 87 odst. 1 Smlouvy o ES.

4. ZÁVĚR

(59)

V tomto stádiu opatření nesplňuje podmínky pro použití únikové doložky stanovené v bodě 4.4 sdělení. České orgány zejména neposkytly důkazy o nedostupnosti nebo nedostatečnosti pojistného krytí vývozních úvěrů od dvou velkých známých mezinárodních soukromých pojistitelů vývozních úvěrů. V rámci předběžného hodnocení stanoveného článkem 6 nařízení Rady (ES) č. 659/1999, kterým se stanoví prováděcí pravidla k článku 93 Smlouvy o ES, má Komise pochybnosti o jeho charakteru jako státní podpory ve smyslu čl. 87 odst. 1 Smlouvy o ES a jeho možné slučitelnosti se společným trhem a zejména o nedostupnosti nebo nedostatečné dostupnosti pojištění krátkodobých vývozních úvěrů pro MSP, jejichž celkový roční obrat nepřesahuje 2 miliony EUR.

5. ROZHODNUTÍ

(60)

S ohledem na výše uvedené žádá Komise v rámci postupu podle čl. 88 odst. 2 Smlouvy o ES Českou republiku, aby během jednoho měsíce ode dne doručení tohoto dopisu předložila své připomínky a dále vyzývá zúčastněné třetí strany, aby během jednoho měsíce ode dne zveřejnění shrnutí tohoto dopisu v Úředním věstníku Evropské unie předložily své připomínky. Komisi zejména zajímají:

—	důkazy prokazující rozsah, ve němž je poskytováno pojištění krátkodobých vývozních úvěrů a v němž je dostupné MSP s celkovým ročním vývozním obratem nepřesahujícím 2 miliony EUR, včetně podmínek, za nichž je takovéto pojištění poskytováno, a

—	jak dalece může být uvedený stupeň dostupnosti považován za dostatečný pro tyto MSP, jež jsou znevýhodněny nedostatečnou diversifikací zákazníků a u nichž existují významné dodatečné marketingové náklady, aby se mohlo mít za to, že mají přístup k pojištění krátkodobých vývozních úvěrů.

(61)	Komise vyzývá české orgány, aby kopii tohoto dopisu neprodleně zaslaly potenciálním příjemcům podpory.

(62)	Komise si dovoluje České republice připomenout, že čl. 88 odst. 3 Smlouvy o ES má odkladný účinek, a ráda by ji upozornila na článek 14 nařízení Rady (ES) č. 659/1999, který stanoví, že příjemce musí veškerou protiprávní podporu navrátit.

(63)

Komise tímto Českou republiku upozorňuje, že uvědomí zúčastněné strany zveřejněním tohoto dopisu a jeho stručného shrnutí v Úředním věstníku Evropské unie. Uvědomí také zúčastněné strany ve státech ESVO, které jsou signatáři Dohody o EHP, zveřejněním oznámení v dodatku EHP Úředního věstníku Evropské unie a bude informovat Kontrolní úřad ESVO zasláním kopie tohoto dopisu. Všechny tyto zúčastněné strany budou vyzvány, aby předložily své připomínky do jednoho měsíce od dne zveřejnění daného dopisu či oznámení.”

(1) Lásd 2.5. Jogalap.

(2) Bizalmas információk.

(3) Jak je vymezeno doporučením Komise ze dne 6. května 2003, pokud jde o definici velmi malých, malých a středních podniků (oznámeno pod číslem K (2003) 1422), Úř. věst. C 124, 20.5.2003, s. 36–41.

(4) Viz bod 2.5 – Právní základ.

(5) Úř. věst. C 325, 22.12.2005, s. 22–23.

(6) Úř. věst. C 281, 17.9.1997, s. 4–10, ve znění Úř. věst. C 217, 2.8.2001, s. 2–3 a Úř. věst. C 325, 22.1.5.2005, s. 22–23.

(7) Obchodní tajemství.

(8) Ve znění Úř. věst. C 325, 22.12.2005, s. 22.

(9) Komerční úvěrovou pojišťovnu EGAP, a.s.

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 205

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	50. évfolyam 2007. szeptember 4.

	V Hirdetmények
	IGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2007/C 205/07	Media 2007 – Ajánlattételi felhívás – EACEA/24/07 – Támogatás európai filmek transznacionális forgalmazásához	13

	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2007/C 205/08	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról	14

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2007/C 205/09	Állami támogatás – Csehország – C 19/07 (ex N 32/07) sz. állami támogatás – A KKV-k rövid lejáratú exporthiteleinek nemfizetési kockázat elleni biztosítása – Export Guarantee and Insurance Corporation (EGAP) – Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében ( 1 )	19

2007/C 205/10	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4889 – Barclays Industrial Investments/Gemeaz/Scapa) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	26

2007/C 205/11	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4838 – SLP/TPG V/Avaya) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	27

2007/C 205/12	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4885 – INEOS/NOVA/JV) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	28

	Helyesbítések
2007/C 205/13	Helyesbítés a szolgáltatás működtetésének közszolgáltatási megbízással történő átadásáról szóló, Franciaország által a 2408/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint tett ajánlattételi felhíváshoz – F-Périgueux: Menetrend szerinti légi járatok működtetése – A Périgueux és Párizs közötti menetrend szerinti légi járatok működtetése (HL C 176., 2007.7.28.)	29

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3632
JPY	Japán yen	157,86
DKK	Dán korona	7,4485
GBP	Angol font	0,67575
SEK	Svéd korona	9,382
CHF	Svájci frank	1,6479
ISK	Izlandi korona	87,27
NOK	Norvég korona	7,9315
BGN	Bulgár leva	1,9558
CYP	Ciprusi font	0,5842
CZK	Cseh korona	27,67
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	254,97
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6981
MTL	Máltai líra	0,4293
PLN	Lengyel zloty	3,8199
RON	Román lej	3,2683
SKK	Szlovák korona	33,727
TRY	Török líra	1,7763
AUD	Ausztrál dollár	1,6592
CAD	Kanadai dollár	1,4362
HKD	Hongkongi dollár	10,6254
NZD	Új-zélandi dollár	1,9395
SGD	Szingapúri dollár	2,076
KRW	Dél-Koreai won	1 277,8
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,8359
CNY	Kínai renminbi	10,2844
HRK	Horvát kuna	7,3198
IDR	Indonéz rúpia	12 799,08
MYR	Maláj ringgit	4,7746
PHP	Fülöp-szigeteki peso	63,484
RUB	Orosz rubel	34,903
THB	Thaiföldi baht	44,065

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Bizottság
2007/C 205/01	Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb: 4,08 % 2007. szeptember 1-jén – Euro-átváltási árfolyamok	1

2007/C 205/02	Bizottsági közlemény az állami támogatások visszatérítése esetén 2007. szeptember 1-jétől a 25 tagállamban alkalmazandó kamatlábakról és referencia/diszkont rátákról (A 794/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.) 10. cikkének, valamint a referencia és diszkont ráták megállapítási módjáról szóló bizottsági közleménynek (HL C 273., 1997.9.9., 3. o.) megfelelően közzétéve)	2

	TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2007/C 205/03	A Cherbourg (Maupertus) és Párizs (Orly) közötti menetrend szerinti légi járatokra vonatkozó közszolgáltatási kötelezettségek módosítása Franciaország által ( 1 )	3

2007/C 205/04	Közszolgáltatási kötelezettség	4

2007/C 205/05	Közszolgáltatási kötelezettség	7

2007/C 205/06	Közszolgáltatási kötelezettség	10


	(1) EGT-vonatkozású szöveg