ISSN 1725-518X

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 164

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

50. évfolyam
2007. július 18.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

I   Állásfoglalások, ajánlások, iránymutatások és vélemények

 

AJÁNLÁSOK

 

Tanács

2007/C 164/01

A Tanács ajánlása (2007. május 31.) a sérülések megelőzéséről és a biztonság elősegítéséről ( 1 )

1

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Bizottság

2007/C 164/02

A Kombinált Nómenklatúra (KN) egységes alkalmazása (Árubesorolás)

3

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Bizottság

2007/C 164/03

Euro-átváltási árfolyamok

5

 

V   Hirdetmények

 

IGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

 

Cedefop

2007/C 164/04

Nyílt pályázati felhívás – GP/D/ReferNet-FPA/001/07 – ReferNet – Európai referencia- és szakértői hálózat a szakoktatás és szakképzés területén

6

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Bizottság

2007/C 164/05

Állami támogatások – Franciaország – C 17/07 (ex NN 19/07) sz. állami támogatás – A villamosenergia szabályozott díjszabása Franciaországban – Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében ( 1 )

9

2007/C 164/06

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4742 – Oxbow/SSM) ( 1 )

20

2007/C 164/07

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4677 – Thornwood/Federal-Mogul) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

21

 

EGYÉB JOGI AKTUSOK

 

Bizottság

2007/C 164/08

Közlemény az Európai Unió ózonréteget lebontó szabályozott anyagokat 2008-ban importálni kívánó importőrei számára, tekintettel az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre

22

2007/C 164/09

Közlemény az Európai Unió ózonréteget lebontó szabályozott anyagokat 2008-ban exportálni kívánó exportőrei számára, tekintettel az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre

30

2007/C 164/10

Közlemény az Európai Unióban nem helyettesíthető alkalmazásra engedélyezett, szabályozott anyagokat 2008-ban felhasználók számára, tekintettel az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre

37

 

Helyesbítések

2007/C 164/11

Helyesbítés a Schengeni határellenőrzési kódex 34. cikke szerint közölt információkhoz (HL C 153., 2007.7.6.)

45

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


I Állásfoglalások, ajánlások, iránymutatások és vélemények

AJÁNLÁSOK

Tanács

18.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 164/1


A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2007. május 31.)

a sérülések megelőzéséről és a biztonság elősegítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 164/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 152. cikke (4) bekezdésének második albekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

Minden évben a Közösség közel 235 000 polgára veszti életét baleset vagy erőszak következtében. A szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a rák és a légzőszervi megbetegedések után a sérülések képezik a negyedik leggyakoribb halálozási okot a tagállamokban.

(2)

A gyermekek, serdülők és fiatal felnőttek körében a balesetek és sérülések képezik a vezető halálozási okot.

(3)

A súlyos sérülések túlélői gyakran életük végéig tartó károsodásokat szenvednek. A fiatalok körében a balesetek és a sérülések számítanak a krónikus fogyatékosságok egyik fő okának, amelyek – noha ez korántsem lenne elkerülhetetlen – számos egészségben töltött életévtől fosztják meg őket.

(4)

Sérülések miatt átlagosan 6,8 millióan kerülnek kórházi felvételre, ami az Európai Unióban kórházban ápoltak 11 %-át jelenti.

(5)

A sérülések hatalmas pénzügyi terhet jelentenek a betegbiztosítási és a szociális rendszerek számára is, mivel a betegszabadságok közel 20 %-át teszik ki, és a termelékenység csökkenésében is nagy szerepet játszanak.

(6)

A sérülésveszély nem oszlik meg egyenlően sem a tagállamok, sem a társadalmi csoportok között, és életkortól és nemtől függően is változik. A sérülés következtében bekövetkező halál kockázata a legmagasabb sérülési arányszámmal rendelkező tagállamban ötször akkora, mint a legalacsonyabb sérülési arányszámmal rendelkezőben.

(7)

A betegségek vagy a korai elhalálozás számos más okával szemben a sérülések megelőzhetők mindennapi környezetünk, és az általunk használt termékek és szolgáltatások biztonságosabbá tételével. A baleset-megelőzés egyes – a Közösségben még nem kellően elterjedt – módszereinek hatékonysága ma már egyértelműen bebizonyosodott.

(8)

E módszerek legnagyobb része költséghatékony, mivel a megelőzésből az egészségügyi rendszerek számára származó haszon az orvosi beavatkozás költségeinek gyakran többszöröse.

(9)

A számos biztonsági vonatkozású területen – mint például a közlekedés és a munkahely – elért jelentős előrehaladást folytatni kell. Továbbá, egyéb olyan területekre, amelyekkel eddig kevésbé foglalkoztak – például az otthoni, a szabadidős és a sportbalesetek, valamint a gyermekek és az idősebbek körében történő megelőzés – is figyelmet kell fordítani.

(10)

Meg kell vizsgálni az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, valamint a sérülések és balesetek száma közötti összefüggést, továbbá a szándékosan okozott sérülések kérdését, különösen a nők és a gyermekek ellen irányuló, családon belüli erőszakot.

(11)

Ezért látszik szükségesnek a meglévő adatok jobb felhasználása és adott esetben egy olyan, a sérülések megfigyelésére és jelentésére irányuló mechanizmus kidolgozása, amely biztosítaná, hogy a tagállamok összehangolt megközelítést alkalmazzanak a sérülések megelőzésére irányuló nemzeti politikáik kidolgozása és létrehozása során, ideértve a helyes gyakorlatok cseréjét is. Ezt a mechanizmust a közösségi közegészségügyi program (2), annak esetleges utódprogramjai és bármely egyéb releváns közösségi program keretében lehetne kialakítani, és azt a sérülések megfigyelésére és jelentésére irányuló reprezentatív nemzeti eszközökre kell alapozni, amelyeket a koherencia és a kiegészítő jelleg biztosításával kell kialakítani.

(12)

A közösségi közegészségügyi program és egyéb releváns közösségi programok forrásainak racionalizálása és a sérülések lehető leghatékonyabb megelőzése érdekében elsőbbségi területeket határoztak meg: a gyermekek és serdülők biztonsága, az idősek biztonsága, a veszélyeztetett úthasználók biztonsága, a sportsérülések és a szabadidős tevékenységek során szerzett sérülések megelőzése, a termékek és szolgáltatások okozta sérülések megelőzése, az önkárosítás megelőzése és az erőszak, különösen a nők és gyermekek ellen irányuló, családon belüli erőszak megelőzése. Ezeket az elsőbbségi területeket a sérülések száma és súlyossága szerinti társadalmi hatása, a beavatkozások hatékonyságának bizonyítékai, és a tagállami sikeres végrehajhatóság figyelembevételével választották ki,

AJÁNLJA:

A közegészségügy magas színvonalának biztosítása érdekében a tagállamok:

(1)

Használják fel jobban a meglévő adatokat és adott esetben fejlesszenek ki olyan, a sérülések figyelésére és jelentésére irányuló reprezentatív eszközöket, amelyek összehasonlítható információkat nyújtanak, figyeljék a sérülésveszély kialakulását és a megelőző intézkedések idővel bekövetkező hatásait, és mérjék fel a kiegészítő kezdeményezések szükségességét a termék- és szolgáltatásbiztonság és egyéb területeken.

(2)

A balesetek és sérülések megelőzése céljából alakítsanak ki nemzeti terveket vagy egyéb egyenértékű intézkedéseket, ideértve a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos általános tudatosság előmozdítását is. Ezen terveknek és intézkedéseknek meg kell indítaniuk és elő kell mozdítaniuk az intézményközi és nemzetközi együttműködést, a finanszírozási lehetőségeket pedig ténylegesen a megelőzési intézkedésekre és a biztonság előmozdítására kell használniuk. Végrehajtásuk során különleges figyelmet kell fordítani a nemek kérdésére, valamint a veszélyeztetett csoportokra, így a gyermekekre, az idősekre, a fogyatékkal élőkre, a veszélyeztetett úthasználókra, továbbá a sportsérülésekre és a szabadidős tevékenységek során szerzett sérülésekre, a termékek és szolgáltatások által okozott sérülésekre, az erőszakra és az önkárosításra.

(3)

Bátorítsák a sérülés-megelőzésnek és a biztonság előmozdításának az iskolai oktatásba és az egészségügyi és egyéb szakemberek képzésébe való beillesztését, hogy ezek a csoportok a sérülés-megelőzés területén kompetens szereplőként és tanácsadóként működhessenek.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

(1)

A sérülések figyelésére irányuló nemzeti eszközök alapján az egész Közösségre kiterjedően gyűjtsön információt a sérülésekre vonatkozóan, ezeket dolgozza fel és tegyen róluk jelentést.

(2)

Könnyítse meg a kijelölt elsőbbségi területeken a bevált gyakorlatokkal és a politikai fellépésekkel kapcsolatos információcserét, valamint az információnak az érdekelt felek körében való terjesztését.

(3)

Támogassa a tagállamokat a sérülés-megelőzési ismereteknek az egészségügyi és egyéb szakemberek képzésébe való beillesztésében.

(4)

A fent körvonalazott közösségi fellépéseket a közösségi közegészségügyi programban és utódprogramjaiban, a fogyasztóvédelmi politikát támogató közösségi cselekvések finanszírozását szolgáló általános keretben (3), a kutatási keretprogramban (4) és az egyéb vonatkozó közösségi programokban meghatározott források felhasználásával hajtsa végre.

(5)

Ezen ajánlás elfogadása után négy évvel készítsen értékelő jelentést, annak megállapítására, hogy a javasolt intézkedések hatékonyak-e, és hogy szükség van-e további fellépésre.

Kelt Brüsszelben, 2007. május 31-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. MÜNTEFERING


(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. szeptember 23-i 1786/2002/EK határozata a közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003-2008) elfogadásáról (HL L 271., 2002.10.9., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. december 8-i 20/2004/EK határozata a 2004-2007. évekre vonatkozóan a fogyasztóvédelmi politikát támogató közösségi cselekvések finanszírozását szolgáló általános keret létrehozásáról (HL L 5., 2004.1.9., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 27-i 1513/2002/EK határozata az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozásához és az innovációhoz hozzájáruló kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységre vonatkozó hatodik keretprogramjáról (2002-2006) (HL L 232., 2002.8.29., 1. o.).


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Bizottság

18.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 164/3


A KOMBINÁLT NÓMENKLATÚRA (KN) EGYSÉGES ALKALMAZÁSA

(Árubesorolás)

(2007/C 164/02)

A vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (1) 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárás alapján elfogadott Magyarázat

Az Európai Közösségek Kombinált Nómenklatúra Magyarázata (2) a következőképpen módosul:

A 354. oldal a következő szöveggel egészül ki:

„8701 90 11 –8701 90 90

Más

Ezen alszámok alá tartoznak az úgynevezett »terepjárók«, melyeket vontatóként történő felhasználásra terveztek, és amelyek a következő jellemzőkkel rendelkeznek:

egyetlen vezetőülés,

egy szabványos vonóhorog,

két markolattal ellátott, a vezérművet magában foglaló kormányrúddal kormányozható,

a kormányzás a két első kerék elfordításával valósul meg, és gépkocsi-típusú kormányrendszeren alapul (Ackerman-elv),

valamennyi kerék rendelkezik fékkel,

egy automata tengelykapcsoló és egy hátrameneti sebességfokozat,

kifejezetten nehéz terepre tervezett motor, amely alacsony fordulatszámon képes megfelelő energiát leadni a hozzá csatlakoztatott eszköz vontatásához,

az energiát a kerekek számára tengelyek adják át és nem lánc,

a járművekre szerelt gumiabroncsok nagy mintamélységű futófelülete alkalmassá teszi őket nehéz terepen való közlekedésre,

a jármű képes a saját súlyát legalább kétszer meghaladó súlyú, fék nélküli pótkocsi vontatására.

Amennyiben a járművek rendelkeznek a fentiekben ismertetett összes jellemzővel és a 8701 90 11 – 8701 90 50 alszámhoz tartozó magyarázattal összhangban vannak, mezőgazdasági vagy erdei vontatóként kell őket besorolni. Ellenkező esetben a 8701 90 90 alszám alá tartoznak.

Ha a járművek nem rendelkeznek a fentiekben ismertetett jellemzőkkel, az úgynevezett »terepjárókat« a 8703 vámtarifaszám alá kell besorolni.

Szintén nem tartoznak ezen alszámok alá a négykerekű motorkerékpárok (az úgynevezett »quadok«) (8703 vámtarifaszám vagy 9503 00 10 alszám (lásd az ezen alszámhoz tartozó magyarázatot)).”

A 372. oldal a következő szöveggel egészül ki:

„9403

Más bútor és részei

A különböző anyagokból készített asztalokat azon anyag szerint kell besorolni, amelyből a támaszték (lábak és keret) készült, kivéve, ha a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 3.b) általános szabály alkalmazása szerint az asztallap anyaga határozza meg az áru lényeges jellemzőjét, például azáltal, hogy értékesebb anyagból készült (ez az eset áll fenn, ha az asztallapot nemesfémből, üvegből, márványból vagy ritka fafajtából készítették).”

A 375. oldal a következő szöveggel egészül ki:

„9505

Ünnepi, farsangi vagy más szórakoztató tárgy, beleértve a bűvésztárgyat és a beugratós tréfakelléket is.

Kiegészítve a HR Magyarázat 9505 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázatának (A) részét, ahhoz, hogy a termékeket ünnepi tárgynak lehessen tekinteni, dekorációs értékkel kell rendelkezniük (kivitelezés és díszítés), és kizárólag úgy tervezték, gyártották és ismerik fel őket, mint ünnepi tárgyak. Ezeket a termékeket az év egy meghatározott napján vagy időszakában használják.

Ezek a termékek kialakításuknak és kivitelezésüknek megfelelően (nyomatok, díszítések, szimbólumok vagy feliratok) meghatározott ünnepi alkalmakon történő felhasználásra szolgálnak.

Az »ünnepi alkalom« az év egy olyan meghatározott napja vagy időszaka, amelyet valamely közösség jellegzetes szimbólumokkal és a hozzájuk kapcsolódó szokásokkal különböztet meg. Ezeknek az ünnepségeknek egy része még az ókorban, bizonyos vallási események rituális megünneplésével kezdődött; más alkalmakat széles körben ünnepelnek és a nemzeti életben bírnak jelentőséggel. Ilyen eseményekre példa a Karácsony, a Húsvét, a Halloween, a Bálint-nap (Valentin-nap), a születésnapok és a házasságkötések.

A következő termékeket szintén ünnepi tárgyaknak kell tekinteni:

idényjellegű témákat megjelenítő vagy az évszakhoz kapcsolódó tevékenységet végző szobrocskák ünnepi küllemmel,

mesterséges Halloween-tökök (mosolygó is),

a húsvéti ünnepeken hagyományosan használt tárgyak (például (nem csomagolási célra szolgáló) mesterséges húsvéti tojások, sárga húsvéti csibék és húsvéti nyuszik),

nyomtatott papírdekorációk, amelyeket torták köré tesznek és valamely konkrét ünnepi alkalomhoz kapcsolódnak,

ünnepi kivitelezésű és dekorációs célú kerámia cikkek.

Nem tartoznak ide a használati tárgyak, még akkor sem, ha kivitelezésük vagy díszítésük megfelel egy adott ünnepi alkalomnak.

Nem tartoznak e vámtarifaszám alá:

a)

játékok, beleértve a kitömött állatokat és játékszereket;

b)

dekorációval ellátott állandó mágnesek (az ún. »hűtőmágnesek«);

c)

fényképkeretek;

d)

csomagolási célokra használt mesterséges húsvéti tojások;

e)

angyalszobrok;

f)

csokoládé vagy édesség csomagolására használt miniatűr dísztárgyak (például kézitáska vagy csengettyű formájúak);

g)

tartók és dobozok (például karácsonyfa vagy Mikulás formájúak);

h)

ünnepi dekorációkkal ellátott gyertyatartók;

ij)

ünnepi kivitelezésű és használati célú kerámia cikkek;

k)

ünnepi dekorációval ellátott asztalkendők, asztalterítők és szalvéták;

l)

ruhák és öltözetek.”


(1)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb az 580/2007/EK rendelettel (HL L 138., 2007.5.30., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL C 50., 2006.2.28., 1. o.


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Bizottság

18.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 164/5


Euro-átváltási árfolyamok (1)

2007. július 17.

(2007/C 164/03)

1 euro=

 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,3771

JPY

Japán yen

168,07

DKK

Dán korona

7,4412

GBP

Angol font

0,6732

SEK

Svéd korona

9,1613

CHF

Svájci frank

1,6554

ISK

Izlandi korona

82,8

NOK

Norvég korona

7,8845

BGN

Bulgár leva

1,9558

CYP

Ciprusi font

0,5842

CZK

Cseh korona

28,271

EEK

Észt korona

15,6466

HUF

Magyar forint

245,83

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,6973

MTL

Máltai líra

0,4293

PLN

Lengyel zloty

3,7511

RON

Román lej

3,1279

SKK

Szlovák korona

33,161

TRY

Török líra

1,7617

AUD

Ausztrál dollár

1,5755

CAD

Kanadai dollár

1,438

HKD

Hongkongi dollár

10,7682

NZD

Új-zélandi dollár

1,7398

SGD

Szingapúri dollár

2,0895

KRW

Dél-Koreai won

1 264,45

ZAR

Dél-Afrikai rand

9,6166

CNY

Kínai renminbi

10,4149

HRK

Horvát kuna

7,2925

IDR

Indonéz rúpia

12 469,64

MYR

Maláj ringgit

4,7441

PHP

Fülöp-szigeteki peso

62,217

RUB

Orosz rubel

35,073

THB

Thaiföldi baht

41,588


(1)  

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


V Hirdetmények

IGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

Cedefop

18.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 164/6


NYÍLT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS – GP/D/ReferNet-FPA/001/07

ReferNet – Európai referencia- és szakértői hálózat a szakoktatás és szakképzés területén

(2007/C 164/04)

1.   Célkitűzések és leírás

A ReferNet (Európai referencia- és szakértői hálózat a szakoktatás és szakképzés területén) minden tagállamban, illetve Izlandon és Norvégiában nemzeti konzorciummal rendelkezik, amelyek a szakoktatást és szakképzést képviselő szervezetekből állnak. Minden konzorcium élén egy nemzeti konzorciumvezető áll.

Ezen tevékenységek megkönnyítése érdekében ez a pályázati felhívás a nemzeti konzorciumoktól, vagy a szakoktatásban és szakképzésben részt vevő, kulcsfontosságú szervezetektől vár pályázatokat. Minden egyes tagállam, illetve Norvégia és Izland esetében is egyetlen kedvezményezett kerülhet kiválasztásra. A nemzeti konzorcium a nemzeti ReferNet képviselővel és a Cedefoppal fog együttműködni a tevékenységek végrehajtásában és érvényesítésében.

E felhívás általános célja egy négyéves partnerségi keretmegállapodás kialakítása és megkötése a sikeres pályázóval (egy szervezettel vagy egy konzorciummal) a támogatásra jogosult országok mindegyikében, amelynek feladata, hogy felállítsa és irányítsa a szakoktatásban és szakképzésben kulcsfontosságú szerepet betöltő szervezeteket képviselő nemzeti konzorciumot azzal a céllal, hogy segítse a Cedefopot és a konzorciumpartnerekkel együtt kivitelezze az évente egyeztetett, az éves cselekvési tervben (lásd 3. pont) meghatározott tevékenységeket. A ReferNet partnerségi keretmegállapodás végrehajtása kiigazítás tárgyát képezi a Cedefop igazgatótanácsának 2007 utolsó negyedévében, az éves munkaprogramról hozott döntése alapján.

A partnerségi keretmegállapodás létrehozása mellett a pályázónak be kell nyújtania egy 2008-ra vonatkozó cselekvési tervet is.

Minden egyes konzorciumnak a cselekvési tervében szereplő intézkedéseket a „tevékenységi körben” felsoroltak közül kell kiválasztania. Bár a konzorcium vezetőjének be kell bizonyítania, hogy a konzorcium képes az összes felsorolt intézkedés végrehajtására, fontos megjegyezni, hogy a konzorciumnak nem kell minden évben az összes intézkedést végrehajtania.

A konzorcium éves intézkedéseit az évente megkötött, konkrét támogatási megállapodások alapján finanszírozzák. A támogatás mértéke az ország méretétől és a végrehajtott intézkedésektől (tevékenységek összességétől) függ.

2.   A projekt költségvetése és időtartama

A négyéves időtartam alatt támogatandó partnerségi keretmegállapodások finanszírozására hozzávetőlegesen előirányzott költségvetési keret 4 000 000 EUR, a költségvetési hatóság döntésétől függően.

A 2008. évi cselekvési tervekre (projekt időtartama: 12 hónap) a 27 tagállam, illetve Izland és Norvégia számára rendelkezésre álló teljes költségvetés 925 000 EUR.

A rendelkezésre álló teljes összeget a népességszám alapján kialakított 3 országcsoport szerint osztják szét:

1. országcsoport: Ciprus, Észtország, Izland, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta és Szlovénia. Támogatás maximális összege: 22 580 EUR.

2. országcsoport: Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Görögország, Hollandia, Írország, Magyarország, Portugália, Románia, Svédország, Szlovákia és Norvégia. Támogatás maximális összege: 32 590 EUR.

3. országcsoport: Egyesült Királyság, Franciaország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Spanyolország. Támogatás maximális összege: 42 585 EUR.

A közösségi támogatás csak egy kiegészítő hozzájárulás a támogatott (és/vagy társtámogatott) költségeihez, amelyet annak saját és/vagy a helyi, regionális, nemzeti és/vagy magánfinanszírozással kell kiegészítenie. A teljes közösségi hozzájárulás nem lépheti túl az elszámolható költségek 70 %-át.

A Cedefop fenntartja magának a jogot arra, hogy ne a teljes költségvetési összeget bocsássa rendelkezésre.

3.   Jogosultsági feltételek

A jogosultsági feltételeknek megfelelő pályázatokat elbírálás alá vetik.

3.1.   Támogatásra jogosult szervezetek

Támogatásra jogosult az a pályázó (nemzeti konzorciumvezető), aki megfelel az alábbi követelményeknek:

jogállással és jogi személyiséggel rendelkező állami- vagy magánszervezet (következésképpen természetes személyek – pl. egyének – nem pályázhatnak),

olyan nemzeti konzorciumot vezet, amely összetételében képviseli az érdekelt felek sokféleségét az adott országban,

képes az összes, a pályázati felhívás teljes szövegének 3. pontjában meghatározott tevékenység megvalósítására (információk gyűjtése és elemzése, kutatások, dokumentálás és adatbázisok létrehozása, terjesztés, promóció).

3.2.   Támogatásra jogosult országok

Az alábbi országokból érkező pályázatok jogosultak a támogatásra:

EU-27 (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia),

Norvégia és Izland.

A fentiektől eltérő országban székhellyel rendelkező szervezetek nem jogosultak támogatásra.

3.3.   Támogatásra jogosult pályázatok

A pályázati felhívás teljes szövegének 13. pontjában szereplő benyújtási határidőt be kell tartani és minden egyéb formális jogosultsági feltételnek meg kell felelni.

A Cedefopnak jogában áll figyelmen kívül hagynia a határidő lejártakor nem teljes pályázatokat. A Cedefop fenntartja továbbá a jogot arra, hogy a pénzügyi támogatás odaítélésével kapcsolatos, végleges döntés meghozatalához szükséges további információkat kérjen.

4.   Határidő

A partnerségi keretmegállapodásra benyújtandó pályázatokat ÉS a 2008-as cselekvési tervet legkésőbb 2007. szeptember 14-ig kell megküldeni.

A 2008-as konkrét támogatási megállapodás odaítélését megcélzó, javasolt 2008-as cselekvési terv (lásd a pályázati felhívás teljes szövegének I. mellékletét) 2008 januárjában kezdődik és 12 hónapig tart.

5.   További információk

A pályázati felhívás részletes feltételei, a pályázati űrlap és annak mellékletei a Cedefop weboldalán, a következő címen találhatók:

http://www.cedefop.europa.eu/index.asp?section=3&sub=2

A pályázatoknak meg kell felelniük a felhívás teljes szövegében meghatározott feltételeknek, és azokat a rendelkezésre bocsátott hivatalos űrlapok felhasználásával kell benyújtani.

A pályázatok értékelése az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elveinek betartása mellett történik.

Valamennyi támogatható pályázatot a pályázati felhívás teljes szövegében meghatározott mennyiségi és minőségi odaítélési kritériumok alapján egy bizottság értékeli. Az értékelési eljárásra külső szakértőket hívnak meg.


A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Bizottság

18.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 164/9


ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK – FRANCIAORSZÁG

C 17/07 (ex NN 19/07) sz. állami támogatás – A villamosenergia szabályozott díjszabása Franciaországban

Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 164/05)

A Bizottság 2007. június 13-án kelt levélben – melyet hiteles nyelven ezen összefoglalóhoz mellékeltek – értesítette döntéséről Franciaországot, mely szerint az említett intézkedést illetően az EK Szerződés 88. cikke (2) bekezdésével összefüggésben megindítja az eljárást.

Az érdekelt felek a bizottsági eljárás tárgyát képező támogatásra vonatkozó észrevételeiket az ezen összefoglaló és az ezt követő közlemény közzétételét követő egy hónapon belül az alábbi címre nyújthatják be:

Európai Bizottság

Direction générale de la Concurrence (Versenypolitikai Főigazgatóság)

Greffe des Aides d'Etats (Állami Támogatások Hivatala)

B-1049 Bruxelles

Fax: (32-2) 296 12 42

Az említett észrevételeket közlik Franciaországgal. Az észrevételeket benyújtó érdekelt felek, kérésüket megindokolva, írásban kérhetik személyazonosságuk bizalmas kezelését.

AZ ÖSSZEFOGLALÁS SZÖVEGE

1.   AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

Franciaországban a végső fogyasztók két fő forrásból vásárolhatják az villamosenergiát: a szabadpiacról és szabályozott piacról.

A szabadpiacon a fogyasztók vagy a meglévő üzemeltetőktől vásárolják a villamos energiát, vagy azoktól, akik újonnan léptek be a piacra. Az energia vételi ára a vevő és a szállító közötti megállapodástól függ. Az említett ár gyakran magában foglalja azon költségeket, melyek a szállító részére jelentkeznek a villamos energia nagybani piacon történő vásárlásakor. A fogyasztót terheli még ezenkívül a villamos energia helyszínre juttatásából adódó költségek, valamint a hálózat használati költsége; az említett költségek fedezik a villamos energia szállítási és elosztási költségeit.

A szabályozott piacon a fogyasztó kizárólag az állam által kijelölt elosztótól vásárolja a villamos energiát. A legtöbb esetben ez az Electricité de France-ot jelenti. Az árak magukban foglalnak mindent, és az állam miniszteri rendeletek útján teljes mértékben szabályozza azokat. Az említett szabályozott árakat nevezik tarifának is.

A villamos energia piaci ára néhány éve jelentős mértékben nőtt, ugyanakkor a tarifák viszonylag változatlanok maradtak. Ennek az lett az eredménye, hogy a szabályozott tarifák bizonyos kategóriái jelenleg egyértelműen alacsonyabbak a piaci árnál. Különösen a „sárga” és a „zöld” tarifáknál fordul elő a piaci árnál alacsonyabb ár.

Azok a fogyasztók, akik régebben elhagyták a szabályozott energiapiacot, 2007 elejéig nem volt lehetőségük oda visszatérni. A szabadpiac választása esetén a választás visszafordíthatatlan érvénnyel bírt. A francia hatóságok nem régen – bizonyos feltételek mellett – részben engedélyezték a visszatérést a szabályozott piacra, mivel létrehozták „visszatérési tarifát”.

Az említett rendszer alkalmazása során, azok a fogyasztók akik elhagyták a szabályozott piacot és a szabadpiacra mentek, kérhetik, hogy a villamos energia vásárlásakor két évig újból a szabályozott tarifák nyújtotta kedvezményben részesülhessenek. Azok a vásárlók, akik visszatérnek a szabályozott piacra, büntetésben részesülnek, hiszen 10 %-tól 23 %-kal drágábban kapják az energiát az említett tarifához képest. Az alkalmazott tarifák a büntetés ellenére jelentős mértékben a piaci ár alatt vannak a „sárga” és a „zöld” tarifák esetében.

Az említett rendszer finanszírozására Franciaország két hozzájárulási módszert vezettek be, az egyik minden francia fogyasztóra vonatkozik, míg a másik azokra az energiatermelőkre, akik a nagy mennyiségben állítanak elő villamos energiát atom- és vizierőművekben.

2.   AZ INTÉZKEDÉS VIZSGÁLATA

A Bizottság megvizsgálta a két különböző szabályozott tarifarendszer részét képező támogatási elemet a nem háztartási fogyasztók esetében alkalmazott tarifák esetén. A Bizottság megállapította, hogy az említett szabályozott tarifák, legalábbis részben, állami forrásokból lettek finanszírozva. A Bizottság, ezen kívül megállapította, hogy a „sárga” és a „zöld” tarifák alkotóelemei a nem háztartási fogyasztókat szelektív kedvezményben részesítette és kihatással volt a tagállamok közötti kereskedelemre. A Bizottság következtetései egyaránt érvényesek azokra a tarifákra is, melyek azokra a fogyasztókra vonatkoznak, akik még nem éltek jogaikkal a visszatérési tarifák alkalmazását illetően.

A Bizottság megvizsgálta a támogatást annak megállapítása céljából, hogy az összeférhető-e a közös piaccal. A Bizottság a vizsgálat jelenlegi állása szerint úgy véli, hogy az EK-Szerződés 87. cikkének (2) et (3) bekezdésében említett eltérések nem alkalmazhatók.

Ezt követően a Bizottság megvizsgálta a támogatást annak megállapítása céljából, hogy az támogatásnak tekinthető-e az általános gazdasági érdekű szolgáltatás ellátására szolgáló ellentételezés a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv (1) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: az irányelv) értelmében.

A irányelv (3) cikke előírja az általános gazdasági érdekű szolgáltatások alkalmazására vonatkozó szabályokat. Az említett irányelv (3) bekezdése kimondja: „A tagállamok gondoskodnak arról, hogy minden háztartási fogyasztó, és ahol a tagállamok szükségesnek tartják, a kisvállalkozások is (nevezetesen azok a vállalkozások, amelyek 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és éves forgalmuk vagy mérlegfőösszegük nem haladja meg a 10 millió EUR-t) egyetemes szolgáltatásban részesüljenek, azaz a tagállam területén belül joguk legyen a meghatározott minőségű villamos energiával való ellátásra, méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható árakon”.

Az elmondottak értelmében, a Bizottság vizsgálatának jelenlegi állása szerint úgy véli, hogy a szabályozott tarifák abban az esetben nem tekinthetők általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak, ha azok olyan nem háztartási fogyasztókra vonatkoznak, akik nem kisvállalatok. Ezen kívül a Bizottság megjegyzi, hogy a szabályozott tarifán nyújtott villamos energia szolgáltatására vonatkozó kötelezettség nincs időhöz, illetve különleges feltételekhez kötve. A Bizottságnak kételyei merülnek fel a szolgáltatás a közös piaccal történő összeegyeztethetőségére vonatkozóan, abban az esetben ha olyan háztartási fogyasztókra alkalmazzák, akik nem kisvállalatok.

3.   KÖVETKEZTETÉS

A Bizottság az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben hivatalos vizsgálati eljárást indít az említett intézkedésekkel kapcsolatban.

A Bizottság felkéri Franciaországot az intézkedés vizsgálatát elősegítő információk átadására.

A 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkével összhangban valamennyi jogellenes támogatás visszakövetelhető a kedvezményezettől.

Az érdekelt felek e közlemény közzétételét követő egy hónapon belül nyújthatják be megjegyzéseiket.

A LEVÉL SZÖVEGE

„Par la présente, la Commission a l'honneur d'informer la France qu'après avoir examiné les informations fournies par les autorités françaises sur les mesures citées en objet, elle a décidé d'ouvrir la procédure prévue à l'article 88, paragraphe 2, du traité CE.

1.   PROCÉDURE

1.

Dans le cadre de l'examen de mesures d'aides d'État dans le secteur de l'électricité concernant d'autres États membres, la Commission est venue à connaître des modalités du régime de tarifs réglementés de l'électricité en France. La Commission a ouvert un dossier à cet égard le 9 novembre 2006 sous le numéro de registre CP 245/2006.

2.

Par courrier réf. D/59883 du 24 novembre 2006 la Commission a demandé aux autorités françaises des informations sur les mesures en objet. Les autorités françaises ont transmis ces informations par courrier du 26 décembre 2006, enregistré par la Commission le même jour.

2.   DESCRIPTION DES MESURES EN EXAMEN

3.

Le fonctionnement du secteur de l'électricité en France est régi par la loi no 2000-108 du 10 février 2000 relative à la modernisation et au développement du service public de l'électricité (2) (ci-après dénommée “loi no 2000-108”).

4.

Deux catégories de clients finaux coexistent dans ce secteur. les clients éligibles et les clients non éligibles. Les clients éligibles peuvent choisir leur fournisseur d'électricité. En application des dispositions de la directive 2003/54/CE du Parlement européen et du Conseil du 26 juin 2003 concernant des règles communes pour le marché intérieur de l'électricité et abrogeant la directive 96/92/CE (3), tous les clients non résidentiels (4) sont éligibles depuis le 1er juillet 2004. A compter du 1er juillet 2007, tous les clients, y compris les clients résidentiels (5), seront éligibles.

5.

L'article 22 de la loi no 2000-108 dispose que les clients éligibles peuvent choisir librement leur fournisseur d'électricité. Les clients éligibles ayant exercé ce droit (ci-après dénommés “les clients ayant exercé leur éligibilité”) achètent leur électricité dans des conditions de marché, à un prix final dont la part correspondant à l'énergie fournie est le résultat d'une libre négociation entre client et fournisseur. Le prix final contient également une part correspondant à l'acheminement de l'électricité et aux charges d'utilisation du réseau. Le montant de cette part demeure réglementé par l'État.

6.

Pour les clients non éligibles, ainsi que les clients éligibles n'ayant pas exercé leur éligibilité, la loi instaure un “service public de l'électricité”. Le service public de l'électricité est un système de fourniture d'électricité aux clients finaux qui reste intégralement réglementé par l'État. Dans ce système, les clients achètent l'électricité à un fournisseur désigné par l'État et à des prix réglementés, appelé “tarifs réglementés de vente d'électricité”.

7.

L'État désigne les fournisseurs chargés de la distribution d'électricité dans le cadre du service public de l'électricité selon des zones de compétence géographique. Il s'agit dans la très grande majorité des cas (6) de l'entreprise Électricité de France (ci-après dénommée “EDF”). Dans certaines zones d'étendue limitée, d'autres entreprises qu'EDF sont désignées. Ces entreprises sont généralement connues sous le nom de Distributeurs Non Nationalisés (ci-après “DNNs”) ou parfois d' “entreprises locales de distribution”, les deux appellations recouvrant la même notion. Les DNNs sont le plus souvent des régies, des sociétés d'économie mixte ou des sociétés d'intérêt collectif agricole d'électricité.

8.

EDF possède sa propre branche de génération d'électricité. Les DNNs, quant à eux, s'approvisionnent le plus souvent en électricité auprès d'EDF, à des prix eux-mêmes réglementés, appelés “tarifs de cession de l'électricité aux distributeurs non nationalisés”.

9.

Les tarifs réglementés de vente d'électricité sont fixés par arrêté ministériel. Ils font l'objet d'un avis de la Commission de Régulation de l'Énergie (ci-après dénommée “CRE”). La périodicité de leur révision n'est pas systématique. Le dernier arrêté de fixation des tarifs en date est l'arrêté du 10 août 2006 relatif aux prix de l'électricité (7). Les tarifs y étaient augmentés de 1,7 % en moyenne par rapport aux tarifs précédents, qui n'avaient pas été modifiés depuis 2004.

10.

Les tarifs réglementés de vente d'électricité sont segmentés par catégories d'utilisateurs, dites “options tarifaires”. Les options tarifaires sont fonction de paramètres tels que la puissance de raccordement, la durée d'utilisation ou la possibilité d'effacement du client. Certains clients peuvent être couverts par plusieurs options tarifaires et doivent alors choisir entre celles-ci.

11.

Les options sont regroupées en trois grands groupes, appelés tarifs “bleus”, “jaunes” et “verts”.

Les tarifs bleus regroupent les clients raccordés au réseau en basse tension, et dont la puissance souscrite est inférieure ou égale à 36 kVA. Il s'agit généralement des clients résidentiels et des petits clients non résidentiels.

Les tarifs jaunes regroupent les clients raccordés au réseau en basse tension et dont la puissance souscrite est strictement supérieure à 36 kVA. Il s'agit généralement de clients non résidentiels de taille moyenne.

Les tarifs verts regroupent les clients raccordés au réseau en haute tension. Il s'agit généralement de grands clients non résidentiels.

12.

Les tarifs réglementés de vente d'électricité sont des prix intégrés qui incluent le prix de la fourniture d'énergie ainsi que l'ensemble des charges d'acheminement et d'utilisation des réseaux. Selon les autorités françaises, ces prix sont en moyenne de:

Option

Tarif bleu

Tarif jaune

Tarif vert

Du 1.1.2004 au 15.8.2006

87 EUR/MWh

68 EUR/MWh

50 EUR/MWh

Depuis le 16.8.2006

88 EUR/MWh

69 EUR/MWh

52 EUR/MWh

13.

La version originale de la loi no 2000-108 prévoyait que les clients ayant exercé leur éligibilité ne puissent par la suite revenir dans le cadre des tarifs réglementés de vente d'électricité. Le choix du marché libéralisé était donc irréversible.

14.

La loi no 2006-1537 du 7 décembre 2006 relative au secteur de l'énergie (8) a modifié cet état de fait en instaurant le système du “tarif réglementé transitoire d'ajustement du marché” (ci-après dénommé “tarif de retour”).

15.

Le système du tarif de retour permet aux clients ayant exercé leur éligibilité de bénéficier à nouveau de conditions tarifaires réglementées, sous certaines conditions.

16.

Les clients ayant exercé leur éligibilité doivent signaler leur intention de bénéficier des tarifs de retour avant le 1er juillet 2007. Ils bénéficient alors des tarifs de retour pour une période de deux ans à compter de la date de la demande. La loi prévoit qu'un rapport envisageant la prolongation du dispositif au-delà de cette période de deux ans doit être présenté au parlement avant le 31 décembre 2008.

17.

Les clients bénéficiant du tarif de retour gardent le fournisseur qu'ils avaient choisi en application des dispositions de l'article 22 de la loi no 2000-108. Le contrat de fourniture qu'ils avaient conclu avec ce fournisseur reste d'application dans toutes ses dispositions, à l'exception du prix, qui est remplacé par le tarif réglementé transitoire d'ajustement du marché (9).

18.

Comme les tarifs réglementés de vente d'électricité, les tarifs de retour sont des prix intégrés qui incluent le prix de la fourniture d'énergie ainsi que l'ensemble des charges d'acheminement et d'utilisation des réseaux. Leur valeur est fixée par arrêté ministériel, par référence au tarif réglementé de vente d'électricité qui serait applicable à un consommateur présentant les mêmes caractéristiques et qui n'aurait pas exercé son éligibilité. L'arrêté du 3 janvier 2007 fixant le niveau du tarif réglementé transitoire d'ajustement du marché (10) fixe les valeurs relatives suivantes.

pour le tarif bleu, 10 % de plus que le tarif réglementé de vente d'électricité,

pour le tarif jaune, 20 % de plus que le tarif réglementé de vente d'électricité,

pour le tarif vert, 23 % de plus que le tarif réglementé de vente d'électricité.

Il en résulte les valeurs moyennes suivantes:

Tarif bleu

Tarif jaune

Tarif vert

96,8 EUR/MWh

82,8 EUR/MWh

63,96 EUR/MWh

19.

Les fournisseurs d'électricité qui alimentent leurs clients au tarif de retour et qui établissent qu'ils ne peuvent produire eux-mêmes ou se procurer l'électricité en question à un prix inférieur à la part des tarifs de retour correspondant à la fourniture d'énergie bénéficient d'une compensation entre leurs coûts et les recettes provenant du tarif de retour. Cette compensation est plafonnée.

20.

La compensation est financée par le revenu de deux prélèvements.

Une part de la “contribution au service public de l'électricité”, charge payable par l'ensemble des clients et instaurée par le I de l'article 5 de la loi no 2000-108. Cette part ne peut excéder 0,55 EUR/MWh.

Une contribution due par les producteurs d'électricité exploitant des installations d'une puissance installée totale de plus de 2 GW. Cette contribution est assise sur leur production d'électricité d'origine nucléaire et hydraulique au cours de l'année précédente. Elle ne peut excéder 1,3 EUR/MWh d'origine nucléaire ou hydraulique. Cette contribution est versée à la Caisse des dépôts et consignations.

21.

Dans le cas où les prélèvements ci-dessus ne suffiraient pas à payer la totalité des compensations pour une année donnée, le manque à collecter est ajouté au montant des charges à prélever l'année suivante.

3.   EVALUATION DES MESURES — EXISTENCE D'AIDE D'ÉTAT

22.

Par la suite, les tarifs réglementés de vente d'électricité seront dénommés “tarifs standards”. Les tarifs réglementés transitoires d'ajustement du marché continueront à être dénommés “tarifs de retour”.

23.

La Commission a analysé l'existence d'un élément d'aide d'État au sens de l'article 87, paragraphe 1, du traité CE dans le chef des clients non résidentiels bénéficiant de l'un des deux systèmes de tarifs.

24.

Par ailleurs, pour ce qui concerne les tarifs standards, la Commission a limité son examen à la période commençant à la libéralisation au 1er juillet 2004. C'est en effet à cette date que tous les clients non résidentiels sont devenus éligibles, en application des dispositions de la directive 2003/54/CE. Auparavant, seule une petite minorité d'entreprises étaient éligibles.

25.

Il y a aide d'État au sens de l'article 87, paragraphe 1, du traité CE lorsqu'une mesure accorde un avantage à certains entreprises ou certaines productions, que cette mesure est sélective, qu'elle est financée par des ressources d'État et qu'elle affecte ou menace d'affecter les échanges entre États membres.

3.1.   Avantage

26.

Il y a avantage si une mesure étatique permet à une entreprise de ne pas supporter des charges auxquelles elle devrait normalement faire face en l'absence de la mesure. Le paiement de l'approvisionnement en électricité est clairement une charge dont une entreprise est normalement redevable. Il convient donc d'analyser si les mesures en examen résultent dans un allègement de cette charge.

27.

La Commission a donc analysé si les tarifs standards et de retour permettaient à leurs bénéficiaires de s'approvisionner en électricité à un prix plus avantageux que celui qui prévaudrait en leur absence, c'est à dire les prix du marché.

28.

La Commission note en premier chef que les autorités françaises elles-mêmes semblent estimer que cela est bien le cas. Sur son site web, le Ministère français de l'Industrie indique que “il [le tarif de retour] offre une réponse adaptée aux entreprises confrontées à la hausse récente des prix de l'électricité”. Plus loin, il est écrit que “[le tarif de retour] sera ainsi significativement inférieur au prix constatés actuellement sur les marchés (11). Par ailleurs, comme les tarifs de retour sont au minimum de 10 % supérieurs aux tarifs standards, l'affirmation qui précède est encore plus valable pour ces derniers.

29.

La Commission a cherché à confirmer cette affirmation déjà claire provenant des autorités françaises elles-mêmes par sa propre analyse.

30.

Pour ce faire, elle a utilisé une courbe de l'évolution des prix de marché de gros de l'électricité transmise par les autorités françaises. Il s'agit d'une estimation des prix de gros de l'électricité pour un contrat annuel en fourniture de base. On peut considérer qu'il s'agit d'une estimation raisonnable du prix de gros payable par un consommateur industriel, et d'une estimation conservatrice du prix de gros payable par les autres types de consommateurs, puisque ces derniers ont un profil d'utilisation marquant un pic en heure de pointe, où l'électricité est plus chère, et un creux durant la nuit, où l'électricité est moins chère.

31.

Selon cette courbe, les prix ont été à peu près stables entre 30 et 35 EUR/MWh durant l'année 2004, puis ont augmenté régulièrement en 2005 pour atteindre plus de 50 EUR/MWh à la fin de l'année 2005. Durant l'année 2006 (12), les prix ont fluctué entre 50 et 60 EUR/MWh avec une moyenne d'environ 55 EUR/MWh. Cette courbe est par ailleurs cohérente avec les données issues du rapport d'activité 2006 de la CRE (13), qui sont reproduites dans le graphe au point 37 ci-dessous pour faciliter les comparaisons numériques.

32.

L'année 2007 est en cours et il est donc impossible de connaître encore l'évolution des prix pour toute l'année, et donc d'en calculer une moyenne. Selon les indications partielles disponibles pour les premiers mois de l'année, les prix de marché pour un contrat annuel en fourniture de base se sont situés autour de 50 EUR/MWh, avec une tendance à la hausse depuis mars.

33.

Ces prix de marché sont des prix de gros, c'est-à-dire hors coûts d'acheminement et d'utilisation du réseau. Pour pouvoir les comparer aux tarifs, qui sont des prix intégrés, il convient de retrancher de ces tarifs la part correspondant à l'acheminement et à l'utilisation du réseau, pour n'en conserver que la part correspondant à la fourniture d'énergie.

34.

L'estimation de la part des tarifs correspondant à l'acheminement et à l'utilisation du réseau est complexe, en raison de la grande variété des options de tarifs. Les autorités françaises n'ont pas fourni d'estimation de ces coûts à la Commission, et se sont contentées d'indiquer qu'il faudrait en tenir compte pour une comparaison significative des prix de gros avec les tarifs.

35.

Selon la Chambre de commerce et d'industrie de Paris, ces coûts représenteraient entre 30 % et plus de 50 % du prix total de l'électricité selon la puissance souscrite et la tension de raccordement (14).

36.

Dans un communiqué de presse du 18 août 2006, la société POWEO estime quant à elle la part des coûts d'acheminement à près de 45 % du tarif pour un client professionnel (15).

37.

Au vu de ce qui précède, la Commission a retenu pour son analyse une valeur estimée de 40 % pour la part des coûts d'acheminement et d'utilisation du réseau sur le prix total de l'électricité dans les tarifs. La Commission en a déduit les estimations suivantes pour la part du tarif correspondant à la fourniture d'énergie.

Option

Part fourniture du tarif standard (EUR/MWh)

Part fourniture du tarif de retour (EUR/MWh)

Jusqu'au 15.6.2006

Depuis le 16.6.2006

Bleu

52,2

52,8

61,6

Jaune

40,8

41,4

55,2

Vert

30

31,2

43,16

Notes Les estimations des tarifs standards sont fondées sur les moyennes données au point 12. Les estimations des tarifs de retour sont fondées sur les moyennes données au point 18. Les parts fournitures sont obtenues en retranchant du tarif concerné 40 % du tarif standard correspondant. La Commission note que les valeurs obtenues, qui sont conservatives, sont cohérentes avec celles de la figure 44 du rapport d'activité cité à la note de bas de page 13.

On reproduit ici le graphe de l'évolution des prix extrait du rapport du CRE mentionné au point 31 pour faciliter les comparaisons numériques (16).

Image

38.

Il résulte de ce qui précède que, même avec cette estimation conservative, les tarifs verts standard sont presque toujours inférieurs aux prix de marché en 2004. A compter de 2005, ils sont systématiquement inférieurs aux prix de marché, et de manière significative. Les tarifs de retour verts sont sensiblement inférieurs aux prix constatés sur les mois de 2007 pour lesquels des données partielles existent d'ores et déjà.

39.

La même conclusion peut être tirée pour les tarifs standards jaunes au moins à compter de mi 2005, dans une ampleur moindre mais néanmoins toujours significative.

40.

Pour ce qui concerne les tarifs de retour jaunes, la comparaison avec les prix de fourniture en base pour les premiers mois de 2007 est moins concluante. Cependant, il faut noter que l'estimation de la part fourniture des tarifs est conservative. De plus, les tarifs jaunes concernant les entreprises moyennes plus susceptibles d'avoir une consommation plus forte en pic. La Commission en conclut qu'il existe à tout le moins de sérieux doutes que les tarifs de retour jaunes soient inférieurs aux prix de marché.

41.

Enfin, pour les tarifs bleus, il ne semble pas que l'on puisse conclure de manière claire. Les tarifs de retour ne semblent pas attractifs. Quand aux tarifs standards, s'ils sont maintenant plutôt dans la tranche basse des prix de marché, ils ont été en revanche longtemps sensiblement supérieurs aux prix de marché. Il en résulte donc qu'ils ne semblent pas constituer un avantage systématique.

42.

Les analyses quantitatives conservatives de la Commission conduisent donc à une claire confirmation des assertions mentionnées au point 28 ci-dessus pour tous les tarifs verts, ainsi que pour les tarifs standards jaunes. La situation est moins tranchée pour les tarifs de retour jaunes ainsi que pour les tarifs bleus standards. Les tarifs de retour bleus semblent être quant à eux au dessus des prix de marché.

43.

Pour finir, la Commission a confronté ces résultats à l'avis de la CRE sur le projet d'arrêté du 10 août 2006 relatif aux prix de l'électricité.

44.

Dans cet avis, la CRE a indiqué que la part fourniture des tarifs standards ne reflétait pas toujours la réalité des coûts de fourniture, et qu'elle est, en particulier, résiduelle, voire négative, pour certains clients aux tarifs verts et jaunes (17).

45.

Au vu de ce qui précède, la Commission conclut qu'à ce stade de son analyse il semble y avoir un avantage, à tout le moins en moyenne, pour les catégories de clients bénéficiant des tarifs standards et de retour verts et jaunes.

3.2.   Sélectivité

46.

Les autorités françaises font valoir que les tarifs réglementés sont accessibles à toutes les entreprises, et constitueraient à ce titre des mesures générales.

47.

La Commission estime que le fait que les mesures soient applicables à toutes les entreprises ne permet pas de conclure automatiquement que ces mesures sont des mesures générales. En effet, pour ce faire, il faut non seulement que les mesures soient applicables à toutes les entreprises, mais aussi que l'avantage qui en découle soit le même pour toutes les entreprises. Il ne doit donc pas y avoir de catégorie spécifique d'entreprises qui bénéficient particulièrement de la mesure.

48.

Or, à ce stade de son analyse, la Commission estime que deux éléments permettent de mettre à jour une sélectivité des mesures en examen.

49.

Premièrement, l'avantage tiré des tarifs est lié à la consommation d'électricité. Il contient donc un élément de sélectivité de facto en faveur des entreprises grandes consommatrices d'électricité, en particulier les entreprises dites “électrointensives”.

50.

Deuxièmement, et c'est sans doute le point le plus important, l'avantage n'est pas proportionnel au volume d'électricité consommé. Les paramètres pour l'applicabilité d'une option tarifaire à un client donné sont prescrits dans le droit Français. Comme il apparaît dans le tableau du point 37, l'avantage par MWh dépend de l'option tarifaire applicable au client (bleu, jaune ou vert, dans le sens de l'avantage par MWh croissant). Ainsi, le droit avantage certains catégories de consommateurs d'électricité devant d'autres, et indépendamment même de la quantité d'électricité consommée, les tarifs jaunes et verts présentent également une importante sélectivité de jure.

51.

Au vu de ce qui précède, à ce stade de son analyse, la Commission conclut que les tarifs standards et de retour jaunes et verts présentent un caractère sélectif.

3.3.   Ressources d'État

3.3.1.   Sur les tarifs standards

52.

Les tarifs standards sont financés par les ressources d'EDF et des DNNs, qui vendent l'électricité à leurs clients à un prix inférieur au prix qui résulterait du libre fonctionnement marché.

53.

La Commission a analysé si ces ressources pouvaient être qualifiées de ressources d'État.

54.

Dans son arrêt Stardust (18), la cour a indiqué que d'utilisation de ressources d'entreprises publiques relevait de l'application de l'article 87, paragraphe 1, du traité CE lorsque le mode d'utilisation de ces ressources est imputable à l'État.

55.

Dans le cas d'espèce, l'imputabilité à l'État est évidente puisque le mécanisme des tarifs standards est mis en place par une loi. De plus, le niveau des tarifs est fixé par arrêté ministériel pour chacune des catégories tarifaires. Les décisions sont donc des décisions étatiques, sur lesquelles les entreprises n'ont aucune prise.

56.

Il reste donc à analyser la nature de la propriété d'EDF et des DNNs.

57.

L'État est largement majoritaire au capital d'EDF. Au 30 janvier 2006, il en possédait 87,3 % (19). EDF est donc sous le contrôle de l'État. Il s'agit d'une entreprise publique, et ses ressources sont donc des ressources d'État. Lorsqu'un consommateur bénéficiant du tarif est fourni par EDF, les décisions légales et réglementaires de l'État mentionnées au paragraphe 55 imposent à EDF de fournir l'électricité à un prix qui est inférieur à celui qui s'appliquerait sur le marché. L'utilisation de ces ressources d'État est donc aussi imputable à l'État, comme cela est expliqué ci-dessus.

58.

Selon les indications à la disposition de la Commission, les DNNs sont au nombre de 168 (20).

59.

144 sur ces 168 DNNs sont sous des régies ou des sociétés d'économie mixte. Les régies sont des établissements publics entièrement contrôlés par les collectivités (par exemple les municipalités). Les sociétés d'économie mixte sont des sociétés anonymes dont le capital est majoritairement détenu par les pouvoirs publics, et ses ressources sont donc des ressources d'état. Ces DNNs sont donc contrôlées directement par l'État. Il y a également un EPIC (Établissement Public à caractère Industriel et Commercial). Les EPIC sont des établissements publics, entièrement propriété de l'État, et ses ressources sont donc des ressources d'état.

60.

D'autres DNNs, comme Électricité de Strasbourg, sont des sociétés anonymes, dont la majorité est détenue conjointement par EDF et/ou par des autorités municipales. Ces sociétés sont donc également sous le contrôle de l'État.

61.

Enfin, une petite minorité de DNNs (20 sur 168) ont une structure de coopérative ou de société d'intérêt collectif agricole d'électricité, dont il est plus difficile de déterminer si l'Etat en exerce le contrôle.

62.

Au vu du fait qu'EDF distribue elle-même l'immense majorité (environ 95 %) du volume total d'énergie concerné par les tarifs standards et qu'une très large majorité des autres distributeurs sont contrôlés eux-mêmes par l'État, la Commission estime que l'on peut conclure, à ce stade de l'analyse, que les sommes mises en jeu représentent, au moins leur quasi-totalité, des ressources d'État.

63.

Cette conclusion est renforcée par le fait que les DNNs achètent le plus souvent l'électricité qu'ils distribuent dans le système des tarifs standards auprès d'EDF, par un système lui-même réglementé par l'État, dit système des “tarifs de cession de l'électricité aux distributeurs non nationalisés”. Par ce système, EDF est soumis a l'obligation de fournir aux DNNs la quantité d'électricité dont ils ont besoin pour remplir leurs obligations de fourniture dans le système des tarifs standards, à un prix leur permettant de vendre l'électricité au tarif standard sans pertes. Les DNNs transfèrent donc au moins une partie de leur charge financière à EDF. La Commission estime qu'il est donc très probable que, in fine, la totalité des ressources impliquées dans le système des tarifs standards proviennent d'entreprises publiques.

64.

Les tarifs de standards sont donc financés par des ressources d'État et imputable à celui-ci.

3.3.2.   Sur les tarifs de retour

65.

Les tarifs de retour sont financés par les revenus de deux contributions imposées par l'État, comme décrit au point 20 ci-dessus.

66.

En application de la pratique constante de la Commission (21), qui suit la jurisprudence de la Cour à cet égard [voir par exemple les arrêts de la Cour dans les affaires C-173/73 (22) et C-78/79 (23)], le revenu de ce type de contributions constitue des ressources d'État lorsque trois conditions cumulatives dont réunies.

67.

Premièrement, les contributions doivent être imposées par l'État. C'est ici le cas puisque les deux contributions sont imposées par la loi no 2000-108.

68.

Deuxièmement, le revenu des contributions doit être versé auprès d'un organisme désigné par l'État. Il s'agit ici de la Caisse des Dépôts et Consignations.

69.

Troisièmement, le revenu des contributions doit être utilisé au bénéfice de certaines entreprises, selon des règles établies par l'État. Ici encore c'est le cas puisque le revenu des contributions est utilisé en application des dispositions de la loi no 2000-108, pour bénéficier in fine aux catégories d'utilisateurs définis par l'État, dans une mesure également définie par lui.

70.

Les tarifs de retour sont donc financés par des ressources d'État.

3.4.   Affectation des échanges

71.

Les tarifs standards et de retour constituent des régimes d'aides, applicables à tous les secteurs de l'économie. La Commission considère que l'impact sur les échanges de tels régimes peut être présumé puisque la plupart des activités économiques font l'objet d'échanges entre États membres.

3.5.   Conclusion

72.

A ce stade de son analyse, la Commission conclut que les tarifs standards jaunes et verts et les tarifs de retour jaunes et verts constituent des aides d'État aux opérateurs économiques qui en bénéficient.

4.   ÉVALUATION DES MESURES — LÉGALITÉ

73.

Aucun des deux systèmes de tarifs n'a été notifié à la Commission au sens de l'article 88, paragraphe 3, du traité CE avant sa mise en œuvre. Les aides sont donc des aides illégales au sens de l'article premier, lettre f), du règlement (CE) no 659/1999 du Conseil du 22 mars 1999 portant modalités d'application de l'article 93 du traité CE (24).

5.   ÉVALUATION DES MESURES — COMPATIBILITÉ

74.

L'article 87, paragraphe 1, du traité CE comporte un principe général d'interdiction des aides d'État dans la Communauté. L'article 87, paragraphes 2 et 3, du traité CE porte des dérogations à ce principe général.

75.

Les dérogations de l'article 87, paragraphe 2, du traité CE, ne semblent pas s'appliquer dans le cas d'espèce. En effet, les aides ne sont pas octroyées aux consommateurs individuels, ne sont pas destinées à remédier aux dommages causés par les calamités naturelles ou par d'autres événements extraordinaires, et ne sont pas octroyées à l'économie de certaines régions de la République fédérale d'Allemagne affectées par la division de l'Allemagne.

76.

Les dérogations prévues à l'article 87, paragraphe 3, lettres a), b) et d), du traité CE ne semblent pas non plus être d'application. En effet, à l'exception de circonstances exceptionnelles qui ne semblent pas réunies dans ce cas, l'article 87, paragraphe 3, lettre a), n'autorise pas d'aides au fonctionnement. De plus, les aides ne sont pas destinées à promouvoir la réalisation d'un projet important d'intérêt européen commun ou à remédier à une perturbation grave de l'économie d'un État membre, ni destinées à promouvoir la culture et la conservation du patrimoine.

77.

L'article 87, paragraphe 3, lettre c), du traité CE, prévoit la possibilité d'autoriser des aides destinées à faciliter le développement de certaines activités ou de certaines régions économiques, quand elles n'altèrent pas les conditions des échanges dans une mesure contraire à l'intérêt commun. La Commission a publié plusieurs lignes directrices et communications destinées à expliquer comment elle appliquerait les dispositions de cet article du traité. A ce stade de son analyse, il semble que les aides en cause ne puissent être autorisées à la lumière d'aucun de ces documents.

6.   ÉVALUATION DES MESURES — SERVICES D'INTÉRÊT ÉCONOMIQUE GÉNÉRAL

78.

En l'absence de possibilité de déclarer l'aide compatible avec le marché commun en application des dispositions de l'article 87, paragraphes 2 et 3, du traité CE, la Commission a analysé dans quelle mesure les dispositions de l'article 86, paragraphe 2, pourraient s'appliquer.

79.

Le traité CE autorise une dérogation à certaines de ses règles, sous certaines conditions, pour la mise en œuvre de Services d'Intérêt Économique Général (ci-après “SIEGs”). La base juridique pour cette dérogation peut être soit les critères définis par la Cour dans l'arrêt Altmark (25), soit l'utilisation directe des dispositions de l'article 86, paragraphe 2, du traité CE. Lorsque les critères de l'arrêt Almark sont remplis, la mesure échappe à la qualification d'aide d'État au sens de l'article 87, paragraphe 1, du traité CE.

80.

La condition préliminaire pour que l'une de ces deux bases légales s'applique est que la mesure concernée vise l'accomplissement d'un SIEG. Les États membres jouissent d'une grande marge de discrétion pour la définition de ce qu'ils considèrent comme des SIEGs. Cependant, dans certains secteurs, cette discrétion est encadrée par la législation communautaire.

81.

A ce stage de son analyse, la Commission estime que cela est le cas dans le secteur de l'électricité.

82.

La directive 2003/54/CE organise le marché intérieur de l'électricité.

83.

Son article 3 fixe les règles applicables aux obligations de service public (qui sont un autre nom pour les SIEG). Le paragraphe 3 de cet article dispose que “Les États membres veillent à ce que tous les clients résidentiels et, lorsqu'ils le jugent approprié, les petites entreprises (à savoir les entreprises employant moins de 50 personnes et ayant un chiffre d'affaire annuel ou un bilan qui n'excède pas 10 millions d'EUR) bénéficient du service universel, c'est-à-dire du droit d'être approvisionnés, sur leur territoire, en électricité d'une qualité bien définie, et ce à des prix raisonnables, aisément et clairement comparables et transparents”.

84.

Les dispositions susmentionnées définissent le périmètre possible du service universel concernant la fourniture d'électricité. Ce périmètre contient l'approvisionnement des clients résidentiels et, lorsque l'État membre le juge approprié, des petites entreprises. Il exclut les entreprises qui ne sont pas des petites entreprises, c'est-à-dire les entreprises moyennes et grandes.

85.

Par ailleurs, le paragraphe 2 de l'article 3 de la directive précitée dispose pour sa part que “en tenant pleinement compte des dispositions pertinentes du traité, en particulier de son article 86, les États membres peuvent imposer aux entreprises du secteur de l'électricité, dans l'intérêt économique général, des obligations de service public qui peuvent porter sur la sécurité, y compris la sécurité l'approvisionnement, la régularité, la qualité et le prix de la fourniture, ainsi que la protection de l'environnement, y compris l'efficacité énergétique et la protection du climat. Ces obligations sont clairement définies, transparentes, non discriminatoires et contrôlables et garantissent aux entreprises d'électricité de l'Union européenne un égal accès aux consommateurs nationaux.”

86.

La Commission note que ce paragraphe permet, entre autres objectifs, l'imposition d'obligations de service public dans l'intérêt économique général qui peuvent porter sur le prix de la fourniture. Elle note que les tarifs réglementés (standards et de retour) constituent des obligations imposées aux entreprises d'électricité qui portent sur le prix de la fourniture, et qui sont notamment clairement définies et contrôlables. Toutefois, compte tenu notamment du fait que l'obligation n'est pas limitée dans le temps ou à des circonstances particulières, la Commission ne peut conclure à ce stade que les obligations n'excèdent pas ce qui est nécessaire pour garantir l'accomplissement de l'éventuelle mission de service public confiée aux entreprises d'électricité, et pour ne pas affecter les échanges dans une mesure contraire à l'intérêt commun dans un système où le jeu de la concurrence devrait en principe entraîner la fixation de prix compétitifs — comme le prévoit l'article 86 du traité CE.

87.

La Commission doit donc à ce stade de l'analyse formuler des doutes sur le fait que les aides puissent bénéficier des dérogations prévues par le traité CE pour l'accomplissement de SIEG, notamment pour ce qui concerne les entreprises qui ne sont pas des petites entreprises.

7.   CONCLUSION

88.

Au vu de ce qui précède, la Commission a des doutes sur la compatibilité avec le marché commun des tarifs standards et des tarifs de retour, tous deux dans leurs composantes jaunes et vertes, pour ce qui concerne leur application après le 1er juillet 2004, et aux clients non résidentiels qui ne sont pas des petites entreprises (26).

89.

Le fait que le périmètre de la présente décision soit restreint à l'approvisionnement en électricité des clients non résidentiels qui ne sont pas des petites entreprises au sens de la directive 2003/54/CE est sans préjudice d'initiatives de la Commission concernant les tarifs dans leur application à d'autres consommateurs. En particulier, la Commission souligne que les autorités françaises n'ont informé la Commission d'aucune mesure adoptée dans le but de remplir obligations de service public comme l'article 3, paragraphe 9, de ladite directive leur en faisait obligation.

90.

Compte tenu des considérations qui précédent, la Commission invite la France, dans le cadre de la procédure de l'article 88, paragraphe 2, du traité CE, à présenter ses observations et à fournir toute information utile pour l'évaluation des aides dans un délai d'un mois à compter de la date de réception de la présente.

91.

La Commission rappelle à la France l'effet suspensif de l'article 88, paragraphe 3, du traité CE et se réfère à l'article 14 du règlement (CE) no 659/1999 du Conseil qui prévoit que toute aide illégale pourra faire l'objet d'une récupération auprès de son bénéficiaire.

92.

Par la présente, la Commission avise la France qu'elle informera les intéressés par la publication de la présente lettre et d'un résumé de celle-ci au Journal officiel de l'Union européenne. Elle informera également les intéressés dans les pays de l'AELE signataires de l'accord EEE par la publication d'une communication dans le supplément EEE du Journal officiel, ainsi que l'autorité de surveillance de l'AELE en leur envoyant une copie de la présente. Tous les intéressés susmentionnés seront invités à présenter leurs observations dans un délai d'un mois à compter de la date de cette publication.”


(1)  HL L 176., 2003.7.15., 37. o.

(2)  JORF no 35 du 11.2.2000, p. 2143. Cette loi a été modifiée à plusieurs reprises, la dernière fois par la loi no 2007-290 du 5 mars 2007 instituant le droit au logement opposable et portant diverses mesures en faveur de la cohésion sociale (JORF no 55 du 6.3.2007, p. 4190).

(3)  JO L 176 du 15.7.2003, p. 37.

(4)  L'article 2.11 de la directive 2003/54/CE définit les clients non résidentiels comme les personnes physiques ou morales achetant de l'électricité non destinée à leur usage domestique. Cette définition englobe les producteurs et les clients grossistes.

(5)  L'article 2.10 de la directive 2003/54/CE définit les clients non résidentiels comme les clients achetant de l'électricité pour leur propre consommation domestique, ce qui exclut les activités commerciales ou professionnelles.

(6)  EDF indique que sa branche distribution fournit environ 95 % du volume d'électricité concerné. Source: Brochure intitulée “Tarif d'Utilisation de Réseau Public de Distribution d'Électricité”, EDF Réseau Distribution, pp. 4-5.

(7)  JORF no 186 du 12 août 2006, p. 12005.

(8)  JORF no 284 du 8.12.2006, p. 18531. Cette loi est une des modifications de la loi no 2000-108.

(9)  Source: “Note interprétative sur la mise en œuvre du tarif réglementé transitoire d'ajustement du marché”. Ministère de l'Industrie:

http://www.industrie.gouv.fr/energie/electric/note-interpretative-tarif_retour.pdf.

(10)  JORF no 4 du 5 janvier 2007, p. 170.

(11)  http://www.industrie.gouv.fr/energie/electric/tarif-retour.htm.

(12)  La courbe s'arrête au 22.11.2006.

(13)  CRE. Rapport d'activité 2006, 5.7.2006, partie 3: la régulation du marché de l'électricité, p. 58:

http://www.cre.fr/fr/content/download/3625/66567/file/1152782313089.pdf.

(14)  http://www.environnement.ccip.fr/energie/electricite/reseau-transport-electricite.htm.

(15)  Source: POWEO, cité par Companynews:

http://www.companynewsgroup.com/imprimer.asp?co_id=111260.

(16)  Les prix en Allemagne apparaissent uniquement parce que ce graphe était également utilisé par le CRE pour une comparaison France/Allemagne. Ils n'ont pas d'utilité pour la présente décision.

(17)  Avis de la Commission de régulation de l'énergie du 9 août 2006 sur le projet d'arrêté relatif aux prix de vente de l'électricité, section 2.2, deuxième paragraphe:

http://www.cre.fr/imgAdmin/1161595981902.pdf.

(18)  Arrêt de la Cour du 16.5.2002 dans l'affaire C-482/99 (République française c/ Commission).

(19)  http://actionnaires.edf.com/97163i/Accueil-com/Actionnaires/Bourse/Structure-de-l-actionnariat.html.

(20)  Les données datent du 15.4.2002. Quelques modifications mineures peuvent avoir eu lieu depuis lors, comme des regroupements de DNNs de zones proches, mais aucun changement radical.

(21)  Voir par exemple la décision de la Commission dans le cas d'aide d'État N 161/04 — Coûts échoués au Portugal (JO C 250 du 8.10.2005, p. 9).

(22)  Arrêt de la Cour du 2.7.1974 dans l'affaire 173/73, Italie c/ Commission.

(23)  Arrêt de la Cour du 22.3.1997 dans l'affaire 78-76, Steinike c/ République Fédérale d'Allemagne.

(24)  JO L 83 du 27.3.1999, p. 1. L'article 93 du traité CE porte maintenant le numéro 88.

(25)  Arrêt de la Cour du 24.7.2003 dans l'affaire C-280/00.

(26)  Pour des cas similaires, voir les décisions de la Commission dans les cas d'aides d'État C 38/04, C 13/06, C 36/06 et C 3/07.


18.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 164/20


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.4742 – Oxbow/SSM)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 164/06)

1.

2007. július 10-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott az Oxbow csoporthoz (a továbbiakban: Oxbow, Egyesült Államok) tartozó Oxbow Carbon & Minerals LLC (a továbbiakban: OCM) által tervezett összefonódásról, amely szerint utóbbi részesedés vásárlása útján kizárólagos irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint az SSM Coal B.V. (a továbbiakban: SSM, Hollandia) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

az Oxbow esetében: szilárd tüzelőanyagok és egyéb széntartalmú termékek, beleértve a kőszén, égetett koksz és petróleumkoksz bányászata, előállítása, forgalomba hozatala és értékesítése,

az SSM esetében: szilárd tüzelőanyagok és egyéb széntartalmú termékek, beleértve a kőszén és petróleumkoksz beszerzése, szállítása, forgalomba hozatala és értékesítése.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4742 – Oxbow/SSM hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44) vagy postai úton a következő címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

Merger Registry (Fúziós Iktatási Osztály)

J-70

B-1049 Brussels (Brüsszel)


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.


18.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 164/21


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.4677 – Thornwood/Federal-Mogul)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 164/07)

1.

2007. július 10-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint és a 4. cikk (5) bekezdése alapján tett beterjesztést követően bejelentést kapott a Carl C. Icahn irányítása tartozó Thornwood Associates Limited Partnership (a továbbiakban: Thornwood, Amerikai Egyesült Államok) által tervezett összefonódásról, amely szerint az utóbbi részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a Federal-Mogul Corporation (a továbbiakban: Federal-Mogul, Amerikai Egyesült Államok) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a Thornwood esetében: Icahn úr befektetéseinek kezelése azon vállakozásokban, amelyekben előbbi részesedéssel rendelkezik (az EGT-ben ide elsősorban az élelmiszeripar, kiadóvállalatok, valamint hazai termékek gyártása és értékesítése tartozik),

a Federal-Mogul esetében: gépkocsi-alkatrészek és -összetevők (motoralkatrészek, biztonsági és világítási rendszerek) beszállítása.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4677 – Thornwood/Federal-Mogul hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44) vagy postai úton a következő címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

Merger Registry (Fúziós Iktatási Osztály)

J-70

B-1049 Brussels (Brüsszel)


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o.


EGYÉB JOGI AKTUSOK

Bizottság

18.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 164/22


Közlemény az Európai Unió ózonréteget lebontó szabályozott anyagokat 2008-ban importálni kívánó importőrei számára, tekintettel az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre

(2007/C 164/08)

I.

E közlemény azon vállalkozásoknak szól, amelyek a 2008. január 1-je és 2008. december 31-e között az Európai Közösségen kívüli forrásokból az alábbi anyagokat kívánják az Európai Közösségbe importálni:

I. csoport:

CFC 11, 12, 113, 114 vagy 115

II. csoport:

egyéb teljesen halogénezett CFC-k

III. csoport:

halon 1211, 1301 vagy 2402

IV. csoport:

szén-tetraklorid

V. csoport:

1,1,1-triklóretán

VI. csoport:

metil-bromid

VII. csoport:

részlegesen halogénezett fluorozott-brómozott szénhidrogének

VIII. csoport:

részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének

IX. csoport:

bróm-klór-metán

II.

A 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 7. cikke előírja, hogy az e közlemény I. mellékletének I-IX. csoportjaiban felsorolt anyagok behozatalára a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően mennyiségi korlátozásokat kell megállapítani és kvótákat kell szétosztani a termelők és importőrök között a 2008. január 1. és 2008. december 31. közötti időszakra (2).

A kvótáknak a rendelet 18. cikkében meghatározott eljárás szerinti elosztása:

a)

metil-bromid felhasználása karantén és szállítás előtti kezelések céljaira (QPS) a montreali jegyzőkönyvet aláíró feleknek és a rendelet 4. cikke (2) bekezdése iii. pontjának meghatározása szerint;

b)

a metil-bromid Bizottság által jóváhagyott, kritikus felhasználása a IX/6., Ex.I/3., Ex.I/4. határozatok és a montreali jegyzőkönyvet aláíró felek által meghatározott vonatkozó feltételek, valamint a rendelet 3. cikke (2) bekezdése ii. pontja szerint. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy 2005-től a kvótákat már nem az importőrök között osztják el, hanem a Bizottság külön határozatával a tagállamok között; ezt követően a kvótákat a tagállamok hatóságai szétosztják az engedéllyel rendelkező fertőtlenítést végzők között;

c)

részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének (HCFC-k);

d)

nem helyettesíthető alkalmazás a montreali jegyzőkönyvet aláíró felek által a IV/25. határozatban meghatározott és a rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban, valamint a Bizottság jóváhagyása értelmében. A nem helyettesíthető alkalmazásokról külön közleményt tettek közzé;

e)

alapanyagként történő felhasználás olyan szabályozott anyagként, amelynek eredeti összetétele valamely kémiai folyamat során teljes mértékben megváltozik, és amelynek kibocsátása jelentéktelen;

f)

reakcióközegként történő felhasználás, szabályozott anyagok vegyi reakcióközegként a rendelet VI. mellékletében felsorolt alkalmazások során olyan meglévő létesítményekben, melyekben a kibocsátás szintje elhanyagolható;

g)

megsemmisítés: szabályozott anyagok megsemmisítése a montreali jegyzőkönyvet aláíró felek által jóváhagyott technológiával, amely az anyag egészének vagy jelentős részének maradandó átalakulását vagy lebomlását eredményezi.

A szabályozott anyagokat az Európai Közösségen belül 2008-ben piacra bocsátó és/vagy saját céljaikra felhasználó gyártók és importőrök számára megszabott mennyiségi korlátozást az alábbiak alapján számítják ki:

a metil-bromid QPS célú felhasználására 1996-1998-tól (átlag) a 4. cikk (2) bekezdésének iii. pontja szerint,

a 4. cikk (4) bekezdése szerint a metil-bromid forgalmazása és felhasználása engedélyezett abban az esetben, ha a metil-bromidot a 3. cikk (2) bekezdésének ii. pontjában meghatározott felhasználók kritikus alkalmazásra irányuló engedélyezett kérelmeinek teljesítésére használják. Metil-bromidot kritikus alkalmazásra engedéllyel rendelkező fertőtlenítést végzők számára osztanak szét, akik kérhetik az importőrtől vagy a gyártótól a metil-bromid engedélyezett mennyiségének leszállítását. Kritikus alkalmazás céljából metil-bromidra importőrök vagy gyártók számára nem adnak kvótákat,

HCFC-re a 4. cikk (3) bekezdésének i. pontja szerint.

III.

A HCFC-k behozatalával foglalkozó vállalkozások lehetnek (3):

1999--ben import tevékenységet végző importőrök az EU-15-ből (4), valamint Bulgáriából és Romániából, és 2002-ben vagy 2003-ban import tevékenységet végező importőrök az EU-10-ből (5), akik HCFC-ket kívánnak forgalomba hozni az Európai Közösség piacán, valamint akik nem foglalkoznak HCFC-k gyártásával,

az Európai Közösségek 1999-ben import tevékenységet végző gyártói az EU-15-ből, valamint Bulgáriából és Romániából, és az Európai Közösségek 2002-ben vagy 2003-ban import tevékenységet végező gyártói az EU-10-ből, akik e tevékenységet saját nevükben, további HCFC-knek az Európai Közösség piacán történő forgalomba hozatala céljából végezték.

IV.

A 2008. január 1. és 2008. december 31. között importált mennyiségekhez behozatali engedély szükséges. A rendelet 6. cikkével összhangban, a vállalkozások csak akkor importálhatnak szabályozott anyagokat, ha rendelkeznek a Bizottság által kiadott behozatali engedéllyel.

V.

A rendelet 22. cikke értelmében a rendelet II. mellékletben felsorolt új anyagok importálása tilos, kivéve, ha az alapanyagként történő felhasználás céljából történik.

VI.

A rendelet alkalmazásában az anyagok mennyiségeit ózonréteget lebontó potenciáljuk szerint mérik (6).

VII.

A Bizottság felhívja a 2007-re kvótával nem rendelkező és a 2008. január 1. és 2008. december 31. közötti időszakra a Bizottságtól behozatali kvótát igényelni kívánó vállalkozások figyelmét, hogy ezen szándékukat legkésőbb 2007. szeptember 1-ig jelezzék a Bizottság felé az alábbi címen elérhető regisztrációs űrlap megküldésével:

http://ec.europa.eu/environment/ozone/ods_documents/ods_registration_form.doc

Miután regisztráltatták magukat az ODS-adatbázisban, a VIII. pontban leírtak szerint kell eljárniuk.

VIII.

A 2007-es évre kvótával rendelkező vállalkozásoknak nyilatkozatot kell tenniük oly módon, hogy kitöltik és elküldik az erre vonatkozó, az ODS-adatbázisban online elérhető űrlapot:

http://ec.europa.eu/environment/ozone/ods.htm

Az online adatközlésen kívül egy kinyomtatott és aláírt behozatali nyilatkozatot is meg kell küldeniük a Bizottság címére:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General Environment (Környezetvédelmi Főigazgatóság)

Unit ENV.C.4 – Industrial Emissions and Protection of the ozone layer (Ipari kibocsátások és ózonréteg-védelem)

BU-5 2/200

B-1049 Brussels/Brüsszel

Fax: (32-2) 292 06 92

E-mail: env-ods@ec.europa.eu

A kérelem másolatát meg kell küldeni az érintett tagállam illetékes hatóságainak is (vö. II. melléklet).

IX.

A Bizottság csak a 2007. szeptember 1-jéig beérkező kérelmeket veszi figyelembe. Az import kvóták az egyes importőrök és gyártók számára – a rendelet 18. cikkében meghatározott eljárás szerint – az irányítóbizottsággal való egyeztetést követően kerülnek elosztásra. A kvótaelosztás megtekinthető az ODS-adatbázisban: http://ec.europa.eu/environment/ozone/ods.htm, de a jelentkezőket postai úton is értesítik a döntésről.

X.

Ahhoz, hogy 2008-ben szabályozott anyagokat importálhassanak, a kvótával rendelkező vállalkozásoknak behozatali engedélyt kell kérelmezniük a Bizottságtól az ODS-adatbázisban online elérhető behozatali engedélyt kérelmező űrlap kitöltésével. Amennyiben a Bizottság szervezeti egységei megállapítják, hogy a kérelem megfelel az engedélyezett kvótának és a 2037/2000/EK rendelet követelményeinek, kiállítják a behozatali engedélyt. A Bizottság fenntartja a behozatali engedély megvonásának jogát, amennyiben a behozandó anyag nem felel meg a leírásnak, nem használható az engedélyezett célokra, illetve nem lehet a rendeletnek megfelelően importálni.

XI.

A visszanyert és regenerált anyagokat importáló vállalkozásoknak, ha vannak ilyenek, további információt kell rendelkezésre bocsátaniuk minden egyes engedélykérelem esetében az anyag forrásáról, rendeltetési helyéről, illetve az elvégzendő felhasználásról. Előfordulhat, hogy be kell nyújtaniuk egy vizsgálati jegyzőkönyvet is. Megsemmisítésre vonatkozó behozatali kvótát csak olyan vállalkozások kaphatnak, amelyek rendelkeznek megsemmisítésre szolgáló létesítménnyel, és ebben a létesítményben a montreali jegyzőkönyvet aláíró felek által jóváhagyott technológiát alkalmazzák.


(1)  HL L 244., 2000.9.29., 1. o., a legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  A késztermékben (az anyagok szállítására vagy tárolására használt tartályokon kívül) importált szabályozott anyagok és keverékek nem tartoznak e közlemény hatálya alá.

(3)  A HCFC-kvóták gyártók és importőrök részére való elosztásának technikáját a 2007/195/EK (HL L 88., 2007.3.29., 51. o.) határozza meg.

(4)  EU-15: az Európai Unió tagállamai 2004. május 1-je előtt, azaz Belgium, Dánia, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország, Svédország, Egyesült Királyság.

(5)  EU-10: az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozó tagállamok, azaz a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia.

(6)  Keverékek esetében: csak a szabályozott anyag keverékben levő mennyiségét kell feltüntetni az ODP mennyiségben. Az 1,1,1-triklór-etánt minden esetben stabilizátor anyagokkal hozzák forgalomba. Az importőröknek meg kell kérdezniük szállítóiktól a stabilizátor százalékarányát, és azt ki kell vonniuk az OPD-súlyozott tonnatartalom kiszámítása előtt.


I. MELLÉKLET

Érintett anyagok

Csoport

Anyagok

Ózonlebontó potenciál (1)

I. csoport

CFCl3

(CFC 11)

1,0

CF2Cl2

(CFC 12)

1,0

C2F3Cl3

(CFC 113)

0,8

C2F4Cl2

(CFC 114)

1,0

C2F5Cl

(CFC 115)

0,6

II. csoport

CF3Cl

(CFC 13)

1,0

C2FCl5

(CFC 111)

1,0

C2F2Cl4

(CFC 112)

1,0

C3FCl7

(CFC 211)

1,0

C3F2Cl6

(CFC 212)

1,0

C3F3Cl5

(CFC 213)

1,0

C3F4Cl4

(CFC 214)

1,0

C3F5Cl3

(CFC 215)

1,0

C3F6Cl2

(CFC 216)

1,0

C3F7Cl

(CFC 217)

1,0

III. csoport

CF2BrCl

(halon 1211)

3,0

CF3Br

(halon 1301)

10,0

C2F4Br2

(halon 2402)

6,0

IV. csoport

CCl4

(szén-tetraklorid)

1,1

V. csoport

C2H3Cl3  (2)

(1,1,1-triklór-etán)

0,1

VI. csoport

CH3Br

(metil-bromid)

0,6

VII. csoport

CHFBr2

 

1,00

CHF2Br

 

0,74

CH2FBr

 

0,73

C2HFBr4

 

0,8

C2HF2Br3

 

1,8

C2HF3Br2

 

1,6

C2HF4Br

 

1,2

C2H2FBr3

 

1,1

C2H2F2Br2

 

1,5

C2H2F3Br

 

1,6

C2H3FBr2

 

1,7

C2H3F2Br

 

1,1

C2H4FBr

 

0,1

C3HFBr6

 

1,5

C3HF2Br5

 

1,9

C3HF3Br4

 

1,8

C3HF4Br3

 

2,2

C3HF5Br2

 

2,0

C3HF6Br

 

3,3

C3H2FBr5

 

1,9

C3H2F2Br4

 

2,1

C3H2F3Br3

 

5,6

C3H2F4Br2

 

7,5

C3H2F5Br

 

1,4

C3H3FBr4

 

1,9

C3H3F2Br3

 

3,1

C3H3F3Br2

 

2,5

C3H3F4Br

 

4,4

C3H4FBr3

 

0,3

C3H4F2Br2

 

1,0

C3H4F3Br

 

0,8

C3H5FBr2

 

0,4

C3H5F2Br

 

0,8

C3H6FBr

 

0,7

VIII. csoport

CHFCl2

(HCFC 21) (3)

0,040

CHF2Cl

(HCFC 22) (3)

0,055

CH2FCl

(HCFC 31)

0,020

C2HFCl4

(HCFC 121)

0,040

C2HF2Cl3

(HCFC 122)

0,080

C2HF3Cl2

(HCFC 123) (3)

0,020

C2HF4Cl

(HCFC 124) (3)

0,022

C2H2FCl3

(HCFC 131)

0,050

C2H2F2Cl2

(HCFC 132)

0,050

C2H2F3Cl

(HCFC 133)

0,060

C2H3FCl2

(HCFC 141)

0,070

CH3CFCl2

(HCFC 141b) (3)

0,110

C2H3F2Cl

(HCFC 142)

0,070

CH3CF2Cl

(HCFC 142b) (3)

0,065

C2H4FCl

(HCFC 151)

0,005

C3HFCl6

(HCFC 221)

0,070

C3HF2Cl5

(HCFC 222)

0,090

C3HF3Cl4

(HCFC 223)

0,080

C3HF4Cl3

(HCFC 224)

0,090

C3HF5Cl2

(HCFC 225)

0,070

CF3CF2CHCl2

(HCFC 225ca) (3)

0,025

CF2ClCF2CHClF

(HCFC 225cb) (3)

0,033

C3HF6Cl

(HCFC 226)

0,100

C3H2FCl5

(HCFC 231)

0,090

C3H2F2Cl4

(HCFC 232)

0,100

C3H2F3Cl3

(HCFC 233)

0,230

C3H2F4Cl2

(HCFC 234)

0,280

C3H2F5Cl

(HCFC 235)

0,520

C3H3FCl4

(HCFC 241)

0,090

C3H3F2Cl3

(HCFC 242)

0,130

C3H3F3Cl2

(HCFC 243)

0,120

C3H3F4Cl

(HCFC 244)

0,140

C3H4FCl3

(HCFC 251)

0,010

C3H4F2Cl2

(HCFC 252)

0,040

C3H4F3Cl

(HCFC 253)

0,030

C3H5FCl2

(HCFC 261)

0,020

C3H5F2Cl

(HCFC 262)

0,020

C3H6FCl

(HCFC 271)

0,030

IX. csoport

CH2BrCl

Halon 1011/bróm-klór-metán

0,120


(1)  Ezek az ózonlebontó potenciálok a jelenlegi ismeretekre alapozott becslések, és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 1987-es montreali jegyzőkönyvet aláíró felek által hozott határozatok tükrében időről-időre felülvizsgálatra és módosításra kerülnek.

(2)  Ez a képlet nem vonatkozik az 1,1,2-triklór-etánra.

(3)  A jegyzőkönyvnek megfelelően a kereskedelmi szempontból legalkalmasabb anyagot jelöli.


II. MELLÉKLET

A tagállamok illetékes hatóságai

BELGIQUE/BELGÏE

Mr Alain Wilmart

Ministère Fédéral des Affaires Sociales de la Santé Publique et de l'Environnement

Place Victor Horta, 40 — Bte 10

B-1060 Bruxelles

БЪЛГАРИЯ

Irina Sirashka

Global Atmospheric Processes Dept

Ministry of Environment and Water

22 Maria-Louisa Str.

BG-1000 Sofia

ČESKÁ REPUBLIKA

Mr Jakub Achrer

Ministry of the Environment of the Czech Republik

Air Pollution Prevention Department

Vršovická 65

CZ-100 10 Prague 10

DANMARK

Mr Mikkel Aaman Sørensen

Miljøstyrelsen (EPA)

Strandgade 29

DK-1401 Copenhagen K

DEUTSCHLAND

Mr Rolf Engelhardt

Ministry for Environment

Dept. IG II 1

P.O. Box 12 06 29

D-53048 Bonn

EESTI

Ms Valentina Laius

Ministry of the Environment of the Republic of Estonia

Narva mnt 7a

EE-Tallinn 15172

ΕΛΛΑΣ

Ms Sotiria Koloutsou-Vakakis

Environmental Engineer Ph.D.

Ministry for the Environment, Physical Planning and Public Works, Directorate for the Environment — Department of Air Quality

147 Patission

GR-112 51 Athens

ESPAÑA

Mr Alberto Moral Gonzalez

Ministerio de Medio Ambiente

Subdirección General de Calidad Ambiental

Pza San Juan de la Cruz s/n

E-28071 Madrid

FRANCE

Mr Vincent Szleper

Ministère de l'Écologie

DPPR/BSPC

20, avenue de Ségur

F-75302 Paris 07 SP

IRELAND

Mr David O'Sullivan

Inspector (Environment)

Dept of Environment, Heritage and Local Government Custom House

Dublin 1

Ireland

ITALIA

Mr Alessandro Giuliano Peru

Ministry for the Environment, Land and Sea

DG per la Ricerca ambientale e lo sviluppo

Via Cristoforo Colombo, 44

I-00147 Roma

ΚΥΠΡΟΣ

Dr. Charalambos Hajipakkos

Environment Service

Ministry of Agriculture, Natural Resources and Environment

CY-Nicosia

LATVIJA

Mr Armands Plate

Ministry of Environment

Environmental Protection Department

Peldu Iela 25

LV-1494 Riga

LIETUVA

Ms Marija Teriosina

Ministry of Environment

Chemicals Management Division

A. Jaksto 4/9

LT-2694 Vilnius

LUXEMBOURG

Mr Pierre Dornseiffer

Administration de l'Environnement

Division Air/Bruit

16, rue Eugène Ruppert

L-2453 Luxembourg

MAGYARORSZÁG

Mr Róbert Tóth

Ministry of Environment and Water

Department of Environmental Development

Fő utca 44-50

H-1011 Budapest

MALTA

Ms Charmaine Ajao Vassallo

Environment and Planning Authority

Environment Protection Directorate

Industrial Estate Kordin

Paola

NEDERLAND

Ms Gudi Alkemade

Climate Change Directorate

Ministry of Environment

PO Box 30945

2500 GX Den Haag

Nederland

ÖSTERREICH

Mr Paul Krajnik

Ministry of the Agriculture, Forestry, Environment and Water Management

Chemicals Department

Stubenbastei 5

A-1010 Wien

POLSKA

Mr Janusz Kozakiewicz

Industrial Chemistry Research Institute

Ozone Layer Protection Unit

8, Rydygiera Street

PL-01-793 Warsaw

PORTUGAL

Dra. Cristina Vaz Nunes

Ministry of Environment, Territorial Planning and Regional Development

Institute of Environment

Rua da Murgueira 9/9A — Zambujal Ap. 785

P-2611-865 Amadora

ROMANIA

Rodica Ella Morohoi

Ministry of Environment and Waters Management

12, Libertății Bv, District 5

Bucharest

SLOVENIJA

Ms Irena Malešič

Ministry of the Environment and Spacial Planning

Environmental Agency of the Republic of Slovenia

Vojkova 1b

SLO-1000 Ljubljana

SLOVENSKO

Mr Lubomir Ziak

Ministry of the Environment

Air Protection Department

Nam. L. Štúra 1

SK-812 35 Bratislava

SUOMI/FINLAND

Mrs Eliisa Irpola

Finnish Environment Institute

P.O.Box 140

FIN-00251 Helsinki

SVERIGE

Ms Maria Ujfalusi

Swedish Environmental Protection Agency

Naturvårdsverket

Blekholmsterassen 36

S-106 48 Stockholm

UNITED KINGDOM

Mr Stephen Reeves

International Climate Change and Ozone Division

UK Dept of Environment, Food and Rural Affairs

3rd floor — zone 3/A3

Ashdown House

123 Victoria Street

London SW1E 6DE

United Kingdom


18.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 164/30


Közlemény az Európai Unió ózonréteget lebontó szabályozott anyagokat 2008-ban exportálni kívánó exportőrei számára, tekintettel az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre

(2007/C 164/09)

I.

E közlemény azon vállalkozásoknak szól, amelyek a 2008. január 1-je és 2008. december 31-e közötti időszakban az alábbi anyagokat kívánják exportálni az Európai Unióból:

I. csoport:

CFC 11, 12, 113, 114 vagy 115

II. csoport:

egyéb teljesen halogénezett CFC-k

III. csoport:

halon 1211, 1301 vagy 2402

IV. csoport:

szén-tetraklorid

V. csoport:

1,1,1-triklór-etán

VI. csoport:

metil-bromid

VII. csoport:

részlegesen halogénezett fluorozott-brómozott szénhidrogének

VIII. csoport:

részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének

IX. csoport:

bróm-klór-metán

II.

Tilos exportálni a Közösségből fluorozott-klórozott szénhidrogéneket, más teljesen halogénezett fluorozott-klórozott szénhidrogéneket, halonokat, szén-tetrakloridot, 1,1,1-triklór-etánt és részlegesen halogénezett brómozott-fluorozott szénhidrogéneket, illetve személyes használati tárgyakon kívül más olyan termékeket és berendezéseket, amelyek ilyen anyagokat tartalmaznak, illetve amelyek folyamatos működéséhez ilyen anyag szükséges. A tiltás nem vonatkozik az alábbi anyagok exportjára:

a)

a 3. cikk (6) bekezdése értelmében termelt, a montreali jegyzőkönyv 5. cikke (1) bekezdése szerint a felek alapvető belföldi igényeit kielégítő, szabályozott anyagok;

b)

a 3. cikk (7) bekezdése szerint előállított, a felek általi, nem helyettesíthető vagy kritikus alkalmazást kielégítő, szabályozott anyagok;

c)

a 3. cikk (5) bekezdése szerint termelt, illetve 7. cikk (b) pontja szerint importált, szabályozott anyagokat tartalmazó termékek és berendezések;

d)

az illetékes hatóság által engedélyezett vagy működtetett létesítményekben, kritikus alkalmazásokra 2009. december 31-ig tárolt visszanyert, újrahasznosított vagy regenerált halon a rendelet VII. mellékletében felsorolt kritikus alkalmazások kielégítésére, valamint a rendelet VII. mellékletében felsorolt kritikus alkalmazások kielégítésére használt halont tartalmazó termékek és berendezések;

e)

alapanyagként vagy reakcióközegként használt szabályozott anyagok;

f)

fluorozott-klórozott szénhidrogéneket tartalmazó adagolószelepes inhalátorok, valamint a kimért gyógyszeradagok bejuttatására szolgáló, hermetikusan zárt, az emberi szervezetbe történő beültetésre szánt, ideiglenesen engedélyezhető implantátumok;

g)

fluorozott-klórozott szénhidrogének felhasználásával előállított merev szigetelőhabot vagy integrált bevonóhabot tartalmazó használt termékek és berendezések; e kivétel nem érvényes az alábbiakra:

hűtő- és légkondicionáló berendezések és termékek,

hűtőközegként használt fluorozott-klórozott szénhidrogéneket tartalmazó hűtő- és légkondicionáló berendezések és termékek, vagy olyan egyéb berendezések és termékek, amelyek más berendezésekben és termékekben való folyamatos működése a hűtőközegként használt fluorozott-klórozott szénhidrogénnel történő ellátástól függ,

épületek szigetelő habja és termékei;

h)

HCFC-ket tartalmazó termékek és berendezések, amelyeket olyan országokba exportálnak, ahol a HCFC-k ilyen termékekben történő használata még engedélyezett.

Tilos a metil-bromid és a részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének exportja a Közösség területéről a jegyzőkönyvet alá nem író államba.

III.

A 12. cikk az I. mellékletben felsorolt anyagok kivitelét engedélyhez köti. Ezeket a kiviteli engedélyeket az Európai Bizottság adja ki a 11. cikknek való megfelelés ellenőrzését követően.

IV.

A Bizottság ezennel felszólítja azokat a vállalkozásokat, amelyek 2008. január 1-je és december 31-e között szabályozott anyagokat kívánnak exportálni, és amelyek eddig még nem kaptak kiviteli engedélyt, hogy legkésőbb 2007. szeptember 1-jéig jelentkezzenek a Bizottságnál az alábbi címen elérhető online regisztrációs űrlap megküldésével:

http://ec.europa.eu/environment/ozone/ods_documents/ods_registration_form.doc

Miután regisztráltatták magukat az ODS-adatbázisban, a V. pontban leírtak szerint kell eljárniuk.

V.

Az előző évre kiviteli engedéllyel rendelkező vállalkozásoknak nyilatkozatot kell tenniük oly módon, hogy kitöltik és elküldik az erre vonatkozó, az ODS-adatbázisban online elérhető űrlapot:

http://ec.europa.eu/environment/ozone/ods.htm

Az online adatközlést követően egy kinyomtatott és aláírt kiviteli nyilatkozatot is meg kell küldeniük a Bizottság címére:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General Environment (Környezetvédelmi Főigazgatóság)

Unit ENV.C.4 – Industrial Emissions and Protection of the ozone layer (Ipari kibocsátások és ózonréteg-védelem)

BU-5 2/200

B-1049 Brussels/Brüsszel

Fax: (32-2) 292 06 92

E-mail: env-ods@ec.europa.eu

A kérelem másolatát szintén el kell küldeni a tagállam illetékes hatóságának (vö. II. melléklet).

VI.

A Bizottság csak a 2007. szeptember 1-jéig beérkező kérelmeket veszi figyelembe. A kiviteli nyilatkozat megküldése önmagában nem jogosít fel exporttevékenység végzésére.

VII.

Ahhoz, hogy 2008-ban szabályozott anyagokat exportálhassanak, a kiviteli nyilatkozatot tevő vállalkozásoknak export-engedélyezési számot (EAN) kell igényelniük a Bizottságtól az ODS-adatbázisban online elérhető EAN-kérelmező űrlap kitöltésével. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a kérelem megfelel a kiviteli nyilatkozatnak és a 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) követelményeinek, kiadja az export-engedélyezési számot. A kérelmezőt e-mailben értesítik kérelme elfogadásáról. A Bizottság fenntartja az export-engedélyezési szám megvonásának jogát, amennyiben az exportálandó anyag nem felel meg a leírásnak, nem használható az engedélyezett célokra, illetve nem lehet a rendeletnek megfelelően exportálni.

VIII.

Ahhoz, hogy megvizsgálhassa az anyag leírását és a kivitel célját, a Bizottság további adatokat kérhet be a kérelmezőtől, amelyeket a rendelet 11. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának összefüggésében az alapvető belföldi igények kielégítését vagy a felek nem helyettesíthető vagy kritikus alkalmazásának kielégítését célzó kivitellel kapcsolatos EAN-kérelem elbírálása során figyelembe vesz.

Ilyen adatok lehetnek különösen:

a gyártó nyilatkozata arról, hogy az anyagot az adott célra gyártotta,

a kérelmező nyilatkozata arról, hogy az anyagot kizárólag az adott célra exportálja,

a végső rendeltetési hely szerinti országban tevékenykedő végső címzett neve és címe.

A Bizottság fenntartja a jogot arra, hogy csak akkor adja ki az export-engedélyezési számot, ha a célország illetékes hatósága megerősíti a kivitel célját és azt, hogy a kivitel eleget tesz a montreali jegyzőkönyv előírásainak.


(1)  HL L 244., 2000.9.29., 1. o., a legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.


I. MELLÉKLET

Az érintett anyagok

Csoport

Anyagok

Ózonlebontó potenciál (1)

I. csoport

CFCl3

(CFC 11)

1,0

CF2Cl2

(CFC 12)

1,0

C2F3Cl3

(CFC 113)

0,8

C2F4Cl2

(CFC 114)

1,0

C2F5Cl

(CFC 115)

0,6

II. csoport

CF3Cl

(CFC 13)

1,0

C2FCl5

(CFC 111)

1,0

C2F2Cl4

(CFC 112)

1,0

C3FCl7

(CFC 211)

1,0

C3F2Cl6

(CFC 212)

1,0

C3F3Cl5

(CFC 213)

1,0

C3F4Cl4

(CFC 214)

1,0

C3F5Cl3

(CFC 215)

1,0

C3F6Cl2

(CFC 216)

1,0

C3F7Cl

(CFC 217)

1,0

III. csoport

CF2BrCl

(halon 1211)

3,0

CF3Br

(halon 1301)

10,0

C2F4Br2

(halon 2402)

6,0

IV. csoport

CCl4

(szén-tetraklorid)

1,1

V. csoport

C2H3Cl3  (2)

(1,1,1-triklór-etán)

0,1

VI. csoport

CH3Br

(metil-bromid)

0,6

VII. csoport

CHFBr2

 

1,00

CHF2Br

 

0,74

CH2FBr

 

0,73

C2HFBr4

 

0,8

C2HF2Br3

 

1,8

C2HF3Br2

 

1,6

C2HF4Br

 

1,2

C2H2FBr3

 

1,1

C2H2F2Br2

 

1,5

C2H2F3Br

 

1,6

C2H3FBr2

 

1,7

C2H3F2Br

 

1,1

C2H4FBr

 

0,1

C3HFBr6

 

1,5

C3HF2Br5

 

1,9

C3HF3Br4

 

1,8

C3HF4Br3

 

2,2

C3HF5Br2

 

2,0

C3HF6Br

 

3,3

C3H2FBr5

 

1,9

C3H2F2Br4

 

2,1

C3H2F3Br3

 

5,6

C3H2F4Br2

 

7,5

C3H2F5Br

 

1,4

C3H3FBr4

 

1,9

C3H3F2Br3

 

3,1

C3H3F3Br2

 

2,5

C3H3F4Br

 

4,4

C3H4FBr3

 

0,3

C3H4F2Br2

 

1,0

C3H4F3Br

 

0,8

C3H5FBr2

 

0,4

C3H5F2Br

 

0,8

C3H6FBr

 

0,7

VIII. csoport

CHFCl2

(HCFC 21) (3)

0,040

CHF2Cl

(HCFC 22) (3)

0,055

CH2FCl

(HCFC 31)

0,020

C2HFCl4

(HCFC 121)

0,040

C2HF2Cl3

(HCFC 122)

0,080

C2HF3Cl2

(HCFC 123) (3)

0,020

C2HF4Cl

(HCFC 124) (3)

0,022

C2H2FCl3

(HCFC 131)

0,050

C2H2F2Cl2

(HCFC 132)

0,050

C2H2F3Cl

(HCFC 133)

0,060

C2H3FCl2

(HCFC 141)

0,070

CH3CFCl2

(HCFC 141b) (3)

0,110

C2H3F2Cl

(HCFC 142)

0,070

CH3CF2Cl

(HCFC 142b) (3)

0,065

C2H4FCl

(HCFC 151)

0,005

C3HFCl6

(HCFC 221)

0,070

C3HF2Cl5

(HCFC 222)

0,090

C3HF3Cl4

(HCFC 223)

0,080

C3HF4Cl3

(HCFC 224)

0,090

C3HF5Cl2

(HCFC 225)

0,070

CF3CF2CHCl2

(HCFC 225ca (3)

0,025

CF2ClCF2CHClF

(HCFC 225cb) (3)

0,033

C3HF6Cl

(HCFC 226)

0,100

C3H2FCl5

(HCFC 231)

0,090

C3H2F2Cl4

(HCFC 232)

0,100

C3H2F3Cl3

(HCFC 233)

0,230

C3H2F4Cl2

(HCFC 234)

0,280

C3H2F5Cl

(HCFC 235)

0,520

C3H3FCl4

(HCFC 241)

0,090

C3H3F2Cl3

(HCFC 242)

0,130

C3H3F3Cl2

(HCFC 243)

0,120

C3H3F4Cl

(HCFC 244)

0,140

C3H4FCl3

(HCFC 251)

0,010

C3H4F2Cl2

(HCFC 252)

0,040

C3H4F3Cl

(HCFC 253)

0,030

C3H5FCl2

(HCFC 261)

0,020

C3H5F2Cl

(HCFC 262)

0,020

C3H6FCl

(HCFC 271)

0,030

IX. csoport

CH2BrCl

Halon 1011/bróm-klór-metán

0,120


(1)  Ezek az ózonlebontó potenciálok a jelenlegi ismeretekre alapozott becslések, és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 1987-es montreali jegyzőkönyvet aláíró felek által hozott határozatok tükrében időről-időre felülvizsgálatra és módosításra kerülnek.

(2)  Ez a képlet nem vonatkozik az 1,1,2-triklór-etánra.

(3)  A jegyzőkönyvnek megfelelően a kereskedelmi szempontból legalkalmasabb anyagot jelöli.


II. MELLÉKLET

A tagállamok illetékes hatóságai

BELGIQUE/BELGÏE

Mr Alain Wilmart

Ministère Fédéral des Affaires Sociales de la Santé Publique et de l'Environnement

Place Victor Horta, 40 — Bte 10

B-1060 Bruxelles

БЪЛГАРИЯ

Irina Sirashka

Global Atmospheric Processes Dept

Ministry of Environment and Water

22 Maria-Louisa Str.

BG-1000 Sofia

ČESKÁ REPUBLIKA

Mr Jakub Achrer

Ministry of the Environment of the Czech Republik

Air Pollution Prevention Department

Vršovická 65

CZ-100 10 Prague 10

DANMARK

Mr Mikkel Aaman Sørensen

Miljøstyrelsen (EPA)

Strandgade 29

DK-1401 Copenhagen K

DEUTSCHLAND

Mr Rolf Engelhardt

Ministry for Environment

Dept. IG II 1

P.O. Box 12 06 29

D-53048 Bonn

EESTI

Ms Valentina Laius

Ministry of the Environment of the Republic of Estonia

Narva mnt 7a

EE-Tallinn 15172

ΕΛΛΑΣ

Ms Sotiria Koloutsou-Vakakis

Environmental Engineer Ph.D.

Ministry for the Environment, Physical Planning and Public Works, Directorate for the Environment — Department of Air Quality

147 Patission

GR-112 51 Athens

ESPAÑA

Mr Alberto Moral Gonzalez

Ministerio de Medio Ambiente

Subdireccíon General de Calidad Ambiental

Pza San Juan de la Cruz s/n

E-28071 Madrid

FRANCE

Mr Vincent Szleper

Ministère de l'Écologie

DPPR/BSPC

20, avenue de Ségur

F-75302 Paris 07 SP

IRELAND

Mr David O'Sullivan

Inspector (Environment)

Dept of Environment, Heritage and Local Government Custom House

Dublin 1

Ireland

ITALIA

Mr Alessandro Giuliano Peru

Ministry for the Environment, Land and Sea

DG per la Ricerca ambientale e lo sviluppo

Via Cristoforo Colombo, 44

I-00147 Roma

ΚΥΠΡΟΣ

Dr. Charalambos Hajipakkos

Environment Service

Ministry of Agriculture, Natural Resources and Environment

CY-Nicosia

LATVIJA

Mr Armands Plate

Ministry of Environment

Environmental Protection Department

Peldu Iela 25

LV-1494 Riga

LIETUVA

Ms Marija Teriosina

Ministry of Environment

Chemicals Management Division

A. Jaksto 4/9

LT-2694 Vilnius

LUXEMBOURG

Mr Pierre Dornseiffer

Administration de l'Environnement

Division Air/Bruit

16, rue Eugene Ruppert

L-2453 Luxembourg

MAGYARORSZÁG

Mr Robert Toth

Ministry of Environment and Water

Department of Environmental Development

Fő utca 44-50

H-1011 Budapest

MALTA

Ms Charmaine Ajao Vassallo

Environment and Planning Authority

Environment Protection Directorate

Industrial Estate Kordin

Paola

NEDERLAND

Ms Gudi Alkemade

Climate Change Directorate

Ministry of Environment

PO Box 30945

2500 GX Den Haag

Nederland

ÖSTERREICH

Mr Paul Krajnik

Ministry of the Agriculture, Forestry, Environment and Water Management

Chemicals Department

Stubenbastei 5

A-1010 Wien

POLSKA

Mr Janusz Kozakiewicz

Industrial Chemistry Research Institute

Ozone Layer Protection Unit

8, Rydygiera Street

PL-01-793 Warsaw

PORTUGAL

Dra. Cristina Vaz Nunes

Ministry of Environment, Territorial Planning and Regional Development

Institute of Environment

Rua da Murgueira 9/9A — Zambujal Ap. 785

P-2611-865 Amadora

ROMANIA

Rodica Ella Morohoi

Ministry of Environment and Waters Management

12, Libertății Bv, District 5

Bucharest

SLOVENIJA

Ms Irena Malešič

Ministry of the Environment and Spacial Planning

Environmental Agency of the Republic of Slovenia

Vojkova 1b

SLO-1000 Ljubljana

SLOVENSKO

Mr Lubomir Ziak

Ministry of the Environment

Air Protection Department

Nam. L. Štúra 1

SK-812 35 Bratislava

SUOMI/FINLAND

Mrs Eliisa Irpola

Finnish Environment Institute

P.O.Box 140

FIN-00251 Helsinki

SVERIGE

Ms Maria Ujfalusi

Swedish Environmental Protection Agency

Naturvårdsverket

Blekholmsterassen 36

S-106 48 Stockolm

UNITED KINGDOM

Mr Stephen Reeves

International Climate Change and Ozone Division

UK Dept of Environment, Food and Rural Affairs

3rd floor — zone 3/A3

Ashdown House

123 Victoria Street

London SW1E 6DE

United Kingdom


18.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 164/37


Közlemény az Európai Unióban nem helyettesíthető alkalmazásra engedélyezett, szabályozott anyagokat 2008-ban felhasználók számára, tekintettel az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre

(2007/C 164/10)

I.

E közlemény az alábbi anyagokra vonatkozik:

I. csoport:

CFC 11, 12, 113, 114 vagy 115

II. csoport:

egyéb teljesen halogénezett CFC-k

III. csoport:

halon 1211, 1301 vagy 2402

IV. csoport:

szén-tetraklorid

V. csoport:

1,1,1-triklór-etán

VI. csoport:

metil-bromid

VII. csoport:

részlegesen halogénezett fluorozott-brómozott szénhidrogének

VIII. csoport:

részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének

IX. csoport:

bróm-klór-metán

II.

E közlemény azon felhasználóknak szól, akiknek szándékában áll:

1.

a Közösségen belül a fenti anyagokat adagolószelepes inhalációs készülékek (MDI) előállítására felhasználni;

2.

a fenti anyagokat laboratóriumi és analitikai alkalmazások céljára közvetlenül a gyártótól beszerezni vagy a Közösségbe importálni, és nem az anyagok Közösségen belüli forgalmazójától beszerezni.

III.

A nem helyettesíthető felhasználásra szánt szabályozott anyagokat a Közösségen belüli termelésből és – szükség esetén – a Közösségen kívüli forrásokból történő import útján lehet beszerezni.

IV.

Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyvet aláíró felek IV/25. határozata megállapítja az olyan „nem helyettesíthető felhasználások” meghatározásának kritériumait és eljárását, amelyek folyamatos termelése és felhasználása a gyártás és felhasználás fokozatos megszüntetése után is engedélyezett.

V.

A 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 3. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a montreali jegyzőkönyvet aláíró felek IV/25. határozatával összhangban, egyéb releváns alternatíva hiányában meg kell határozni a fent említett szabályozott anyagoknak a Közösség területén 2008-ban nem helyettesíthető felhasználásokra engedélyezett mennyiségeit.

VI.

A montreali jegyzőkönyvet aláíró felek 2007 szeptemberében olyan határozatot hozhatnak, amely engedélyezi az asztma és a krónikus obstruktív légúti betegségek kezelésére használt adagolószelepes inhalációs készülékek esetében 2008-ban használt fluorozott-klórozott szénhidrogének (CFC-k) nem helyettesíthető felhasználásaihoz szükséges termelés és fogyasztás maximális szintjét az I. mellékletben meghatározottak szerint, a felek ülésén meghatározott, a VII/28. határozat (2) bekezdésében található feltételeknek megfelelően.

VII.

A montreali jegyzőkönyvet aláíró felek XV/8. határozata engedélyezi a montreali jegyzőkönyv A., B., és C. mellékletében felsorolt szabályozott anyagoknak (a II. és III. csoportba tartozó anyagok) a felek hetedik üléséről készített jelentés IV. mellékletében felsorolt laboratóriumi és analitikai célokat szolgáló nem helyettesíthető felhasználáshoz szükséges termelés és felhasználás szintjét, a felek hatodik üléséről készített jelentés II. mellékletében megállapított feltételeknek megfelelően.

VIII.

A montreali jegyzőkönyvet aláíró felek X/19. határozatával összhangban a laboratóriumi és analitikai célokra használt szabályozott anyagok tisztasági mértékének az 1,1,1-triklór-etán esetében 99,0 %-nak, a CFC-k és a szén-tetraklorid esetében 99,5 %-nak kell lennie. Ezeket a szabályozott anyagokat tartalmazó magas tisztaságú anyagokat és keverékeket csak visszazárható tárolóedényben vagy nagynyomású, háromliteresnél kisebb palackban, illetve 10 milliliteres vagy annál kisebb üvegampullában lehet szállítani, melyen jól láthatóan fel kell tüntetni, hogy ózonréteget lebontó, laboratóriumi használatra és analitikai célokra szánt anyagokról van szó, továbbá ki kell kötni, hogy a használt vagy felesleges anyagokat – ha lehetséges – újrahasznosítás céljából össze kell gyűjteni. Ha az újrahasznosítás nem megvalósítható az anyagot az említett rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárás szerint meg kell semmisíteni.

IX.

A montreali jegyzőkönyvet aláíró felek által 2005 decemberében elfogadott XVII/10. határozat engedélyezi a metil-bromidnak, a montreali jegyzőkönyv E. mellékletében felsorolt szabályozott anyagnak (az I. csoportba tartozó anyagok) a felek hetedik üléséről készített jelentés IV. mellékletében felsorolt laboratóriumi és analitikai célokat szolgáló nem helyettesíthető felhasználáshoz szükséges termelés és felhasználás szintjét, a felek hatodik üléséről készített jelentés II. mellékletében megállapított feltételeknek megfelelően. A metil-bromid engedélyezett laboratóriumi és analitikai célokat szolgáló kritikus felhasználásának kategóriáit a XVIII/15. határozat (2) bekezdése adja meg. A VII/11. és a XI/15. határozat (6) bekezdésének a) és c) albekezdésében felsorolt felhasználások nem tartoznak a laboratóriumi és analitikai célokat szolgáló felhasználások közé.

X.

További információ – többek között a fent hivatkozott vonatkozó határozatok (IV/25., XI/15., XV/8., XVI/16., XVII/10. és XVIII/15.) szövegéről – a következő internetes oldalon található:

http://ec.europa.eu/environment/ozone/pdf/2006_lab.pdf

XI.

A 2037/2000/EK és a 2038/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) értelmében a fenti nem helyettesíthető felhasználásokra szánt szabályozott anyagok mennyiségeinek elosztására alkalmazott eljárások a következők:

1.

Azok a 2007-ben kvótában nem részesített vállalkozások, melyek a 2008. január 1-je és 2008. december 31-e közötti időszakra a Bizottság döntését kérik nem helyettesíthető alkalmazásokra vonatkozó kvóták tekintetében, szándékukat legkésőbb 2007. szeptember 1-ig jelzik a Bizottság felé az alábbi címen elérhető regisztrációs űrlap megküldésével:

http://ec.europa.eu/environment/ozone/ods_documents/ods_registration_form.doc

Miután regisztráltatták magukat az ODS-adatbázisban, a 2. pontban leírtak szerint kell eljárniuk.

2.

Nem helyettesíthető felhasználásokra irányuló kérelmet a közlemény elején felsorolt anyagok bármely felhasználója benyújthat.

Az adagolószelepes inhalációs készülékekben használt CFC-k esetén a Bizottság valamennyi bejegyzett vállalkozásnak megküldi a kérelmi űrlapot.

Laboratóriumi felhasználások esetén a kérelmezőknek ki kell tölteniük az erre vonatkozó űrlapot, amely az ODS-adatbázisban online elérhető:

http://ec.europa.eu/environment/ozone/ods.htm

Az online adatközlésen kívül egy kinyomtatott és aláírt behozatali nyilatkozatot is meg kell küldeniük a Bizottság címére:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General Environment (Környezetvédelmi Főigazgatóság)

Unit ENV.C.4 – Industrial Emissions and Protection of the ozone layer (Ipari kibocsátások és ózonréteg-védelem)

BU-5 2/200

B-1049 Brussels/Brüsszel

Fax: (32-2) 292 06 92

E-mail: env-ods@ec.europa.eu

A kérelem másolatát el kell küldeni a tagállam illetékes hatóságának is (a megfelelő címek a II. mellékletben találhatók).

XII.

A Bizottság csak a 2007. szeptember 1-jéig beérkezett kérelmeket veszi figyelembe.

XIII.

A fenti elbírálás után a Bizottság kvótákat állapít meg e felhasználóknak és értesíti őket az engedélyezett felhasználásról, az általuk felhasználásra engedélyezett anyagról és az érintett szabályozott anyagok mennyiségéről.

XIV.

A fenti eljárást követően, a Bizottság határozat formájában értesíti a kérelmezőket a Közösségen belül, 2008-ban történő felhasználására engedélyezett szabályozott anyagok azon mennyiségeiről, amelyekre engedélyezik a szabályozott anyagok termelését és behozatalát.

XV.

A szabályozott anyagok 2007-ben történő nem helyettesíthető felhasználásra engedélyezett kvótájával rendelkező felhasználók az ODS adatbázison keresztül ajánlatot kérhetnek egy közösségi termelőtől, vagy szükség esetén behozatali engedélyt kérelmezhetnek a Bizottságtól szabályozott anyagok behozatalára a kvótáik keretein belül. A termelő az engedélyezett igény kielégítésére csak akkor állíthatja elő a szabályozott anyagot, ha rendelkezik az adott termelés helye szerinti tagállam illetékes hatóságának engedélyével. A tagállam illetékes hatósága kellő időben, az engedély odaítélése előtt értesíti a Bizottságot az ilyen engedélyekről.


(1)  HL L 244., 2000.9.29., 1. o., a legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 244., 2000.9.29., 25. o.


I. MELLÉKLET

Az érintett anyagok

Csoport

Anyagok

Ózonlebontó potenciál (1)

I. csoport

CFCl3

(CFC 11)

1,0

CF2Cl2

(CFC 12)

1,0

C2F3Cl3

(CFC 113)

0,8

C2F4Cl2

(CFC 114)

1,0

C2F5Cl

(CFC 115)

0,6

II. csoport

CF3Cl

(CFC 13)

1,0

C2FCl5

(CFC 111)

1,0

C2F2Cl4

(CFC 112)

1,0

C3FCl7

(CFC 211)

1,0

C3F2Cl6

(CFC 212)

1,0

C3F3Cl5

(CFC 213)

1,0

C3F4Cl4

(CFC 214)

1,0

C3F5Cl3

(CFC 215)

1,0

C3F6Cl2

(CFC 216)

1,0

C3F7Cl

(CFC 217)

1,0

III. csoport

CF2BrCl

(halon 1211)

3,0

CF3Br

(halon 1301)

10,0

C2F4Br2

(halon 2402)

6,0

IV. csoport

CCl4

(szén-tetraklorid)

1,1

V. csoport

C2H3Cl3  (2)

(1,1,1-triklór-etán)

0,1

VI. csoport

CH3Br

(metil-bromid)

0,6

VII. csoport

CHFBr2

 

1,00

CHF2Br

 

0,74

CH2FBr

 

0,73

C2HFBr4

 

0,8

C2HF2Br3

 

1,8

C2HF3Br2

 

1,6

C2HF4Br

 

1,2

C2H2FBr3

 

1,1

C2H2F2Br2

 

1,5

C2H2F3Br

 

1,6

C2H3FBr2

 

1,7

C2H3F2Br

 

1,1

C2H4FBr

 

0,1

C3HFBr6

 

1,5

C3HF2Br5

 

1,9

C3HF3Br4

 

1,8

C3HF4Br3

 

2,2

C3HF5Br2

 

2,0

C3HF6Br

 

3,3

C3H2FBr5

 

1,9

C3H2F2Br4

 

2,1

C3H2F3Br3

 

5,6

C3H2F4Br2

 

7,5

C3H2F5Br

 

1,4

C3H3FBr4

 

1,9

C3H3F2Br3

 

3,1

C3H3F3Br2

 

2,5

C3H3F4Br

 

4,4

C3H4FBr3

 

0,3

C3H4F2Br2

 

1,0

C3H4F3Br

 

0,8

C3H5FBr2

 

0,4

C3H5F2Br

 

0,8

C3H6FBr

 

0,7

VIII. csoport

CHFCl2

(HCFC 21) (3)

0,040

CHF2Cl

(HCFC 22) (3)

0,055

CH2FCl

(HCFC 31)

0,020

C2HFCl4

(HCFC 121)

0,040

C2HF2Cl3

(HCFC 122)

0,080

C2HF3Cl2

(HCFC 123) (3)

0,020

C2HF4Cl

(HCFC 124) (3)

0,022

C2H2FCl3

(HCFC 131)

0,050

C2H2F2Cl2

(HCFC 132)

0,050

C2H2F3Cl

(HCFC 133)

0,060

C2H3FCl2

(HCFC 141)

0,070

CH3CFCl2

(HCFC 141b) (3)

0,110

C2H3F2Cl

(HCFC 142)

0,070

CH3CF2Cl

(HCFC 142b) (3)

0,065

C2H4FCl

(HCFC 151)

0,005

C3HFCl6

(HCFC 221)

0,070

C3HF2Cl5

(HCFC 222)

0,090

C3HF3Cl4

(HCFC 223)

0,080

C3HF4Cl3

(HCFC 224)

0,090

C3HF5Cl2

(HCFC 225)

0,070

CF3CF2CHCl2

(HCFC 225ca) (3)

0,025

CF2ClCF2CHClF

(HCFC 225cb) (3)

0,033

C3HF6Cl

(HCFC 226)

0,100

C3H2FCl5

(HCFC 231)

0,090

C3H2F2Cl4

(HCFC 232)

0,100

C3H2F3Cl3

(HCFC 233)

0,230

C3H2F4Cl2

(HCFC 234)

0,280

C3H2F5Cl

(HCFC 235)

0,520

C3H3FCl4

(HCFC 241)

0,090

C3H3F2Cl3

(HCFC 242)

0,130

C3H3F3Cl2

(HCFC 243)

0,120

C3H3F4Cl

(HCFC 244)

0,140

C3H4FCl3

(HCFC 251)

0,010

C3H4F2Cl2

(HCFC 252)

0,040

C3H4F3Cl

(HCFC 253)

0,030

C3H5FCl2

(HCFC 261)

0,020

C3H5F2Cl

(HCFC 262)

0,020

C3H6FCl

(HCFC 271)

0,030

IX. csoport

CH2BrCl

Halon 1011/bróm-klór-metán

0,120


(1)  Ezek az ózonlebontó potenciálok a jelenlegi ismeretekre alapozott becslések, és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 1987-es montreali jegyzőkönyvet aláíró felek által hozott határozatok tükrében időről-időre felülvizsgálatra és módosításra kerülnek.

(2)  Ez a képlet nem vonatkozik az 1,1,2-triklór-etánra.

(3)  A jegyzőkönyvnek megfelelően a kereskedelmi szempontból legalkalmasabb anyagot jelöli.


II. MELLÉKLET

A tagállamok illetékes hatóságai

BELGIQUE/BELGÏE

Mr Alain Wilmart

Ministère Fédéral des Affaires Sociales de la Santé Publique et de l'Environnement

Place Victor Horta, 40 — Bte 10

B-1060 Bruxelles

БЪЛГАРИЯ

Irina Sirashka

Global Atmospheric Processes Dept

Ministry of Environment and Water

22 Maria-Louisa Str.

BG-1000 Sofia

ČESKÁ REPUBLIKA

Mr Jakub Achrer

Ministry of the Environment of the Czech Republik

Air Pollution Prevention Department

Vršovická 65

CZ-100 10 Prague 10

DANMARK

Mr Mikkel Aaman Sørensen

Miljøstyrelsen (EPA)

Strandgade 29

DK-1401 Copenhagen K

DEUTSCHLAND

Mr Rolf Engelhardt

Ministry for Environment

Dept. IG II 1

P.O. Box 12 06 29

D-53048 Bonn

EESTI

Ms Valentina Laius

Ministry of the Environment of the Republic of Estonia

Narva mnt 7a

EE-Tallinn 15172

ΕΛΛΑΣ

Ms Sotiria Koloutsou-Vakakis

Environmental Engineer Ph.D.

Ministry for the Environment, Physical Planning and Public Works, Directorate for the Environment — Department of Air Quality

147 Patission

GR-112 51 Athens

ESPAÑA

Mr Alberto Moral Gonzalez

Ministerio de Medio Ambiente

Subdirección General de Calidad Ambiental

Pza San Juan de la Cruz s/n

E-28071 Madrid

FRANCE

Mr Vincent Szleper

Ministère de l'Écologie

DPPR/BSPC

20, avenue de Ségur

F-75302 Paris 07 SP

IRELAND

Mr David O'Sullivan

Inspector (Environment)

Dept of Environment, Heritage and Local Government Custom House

Dublin 1

Ireland

ITALIA

Mr Alessandro Giuliano Peru

Ministry for the Environment, Land and Sea

DG per la Ricerca ambientale e lo sviluppo

Via Cristoforo Colombo, 44

I-00147 Roma

ΚΥΠΡΟΣ

Dr. Charalambos Hajipakkos

Environment Service

Ministry of Agriculture, Natural Resources and Environment

CY-Nicosia

LATVIJA

Mr Armands Plate

Ministry of Environment

Environmental Protection Department

Peldu Iela 25

LV-1494 Riga

LIETUVA

Ms Marija Teriosina

Ministry of Environment

Chemicals Management Division

A. Jaksto 4/9

LT-2694 Vilnius

LUXEMBOURG

Mr Pierre Dornseiffer

Administration de l'Environnement

Division Air/Bruit

16, rue Eugène Ruppert

L-2453 Luxembourg

MAGYARORSZÁG

Mr Róbert Tóth

Ministry of Environment and Water

Department of Environmental Development

Fő utca 44-50

H-1011 Budapest

MALTA

Ms Charmaine Ajao Vassallo

Environment and Planning Authority

Environment Protection Directorate

Industrial Estate Kordin

Paola

NEDERLAND

Ms Gudi Alkemade

Climate Change Directorate

Ministry of Environment

PO Box 30945

2500 GX Den Haag

Nederland

ÖSTERREICH

Mr Paul Krajnik

Ministry of the Agriculture, Forestry, Environment and Water Management

Chemicals Department

Stubenbastei 5

A-1010 Wien

POLSKA

Mr Janusz Kozakiewicz

Industrial Chemistry Research Institute

Ozone Layer Protection Unit

8, Rydygiera Street

PL-01-793 Warsaw

PORTUGAL

Dra. Cristina Vaz Nunes

Ministry of Environment, Territorial Planning and Regional Development

Institute of Environment

Rua da Murgueira 9/9A — Zambujal Ap. 785

P-2611-865 Amadora

ROMANIA

Rodica Ella Morohoi

Ministry of Environment and Waters Management

12, Libertății Bv, District 5

Bucharest

SLOVENIJA

Ms Irena Malešič

Ministry of the Environment and Spacial Planning

Environmental Agency of the Republic of Slovenia

Vojkova 1b

SLO-1000 Ljubljana

SLOVENSKO

Mr Lubomir Ziak

Ministry of the Environment

Air Protection Department

Nam. L. Štúra 1

SK-812 35 Bratislava

SUOMI/FINLAND

Mrs Eliisa Irpola

Finnish Environment Institute

P.O.Box 140

FIN-00251 Helsinki

SVERIGE

Ms Maria Ujfalusi

Swedish Environmental Protection Agency

Naturvårdsverket

Blekholmsterassen 36

S-106 48 Stockholm

UNITED KINGDOM

Mr Stephen Reeves

International Climate Change and Ozone Division

UK Dept of Environment, Food and Rural Affairs

3rd floor — zone 3/A3

Ashdown House

123 Victoria Street

London SW1E 6DE

United Kingdom


Helyesbítések

18.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 164/45


Helyesbítés a Schengeni határellenőrzési kódex 34. cikke szerint közölt információkhoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 153., 2007. július 6. )

(2007/C 164/11)

A címlapon a tartalomjegyzékben és az 1. oldalon a címben:

a következő szövegrész:

„A Schengeni határellenőrzési kódex 34. cikke szerint közölt információk”

helyesen:

„Értesítés Bulgáriától a Schengeni határellenőrzési kódex 34. cikkének megfelelően”.