26.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/1

1.

Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) módosításáról szóló rendeletre vonatkozó javaslat (a továbbiakban: javaslat) az 1073/1999/EK rendelet cikkeinek többségét felülvizsgálja (4). Ez a rendelet határozza meg az OLAF vizsgálataiban részt vevők által követendő operatív szabályokat, és ekképp az OLAF operatív tevékenységének jogalapját alkotja.

2.

A Bizottság 2006. szeptember 15-én küldte meg a javaslatot az európai adatvédelmi biztosnak. Az európai adatvédelmi biztos a javaslat elküldését arra való felkérésnek értelmezi, hogy adjon tanácsot a közösségi intézményeknek és szerveknek a 45/2001/EK rendelet (a továbbiakban: 45/2001/EK rendelet) 28. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint. Tekintettel a 45/2001/EK rendelet 28. cikke (2) bekezdésének kötelező jellegére, az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a javaslat preambuluma kifejezetten hivatkozik e konzultációra.

3.

Az ebben a véleményben megfogalmazott észrevételek értelemszerűen vonatkoznak az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet (5) módosításáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatra is.

4.

Az európai adatvédelmi biztos fontosnak tartja, hogy a javaslatról véleményt adjon figyelemmel annak az egyének adatvédelemhez és magánélethez való jogára gyakorolt hatására.Tekintettel arra, hogy a javaslat az OLAF által a jogellenesnek vélt tevékenységek vizsgálata során követendő új szabályokat állapít meg, alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a vizsgálat alá vont személyek, a törvénysértéssel gyanúsított személyek, valamint az OLAF-nak információt szolgáltató alkalmazottak és más egyének adatvédelemhez és magánélethez való joga megfelelően biztosított legyen. Mindez különös fontosságot nyer tekintettel az OLAF által potenciálisan gyűjtöthető információk különösen érzékeny jellegére, melyek között szerepelhetnek bűncselekmény gyanújára, bűncselekményekre, büntetőítéletekre, egészségügyi állapotra vonatkozó adatok, valamint olyan információk, amelyek arra szolgálhatnak, hogy egyéneket kizárjanak valamely jogból, kedvezményből vagy szerződésből, amennyiben ezen információk külön kockázatot jelentenek az érintettek jogaira és szabadságára.

5.

Az 1073/1999/EK rendelet javasolt módosításai különböző célokat szolgálnak (6). Néhány módosítás célja például az OLAF által folytatott vizsgálatok hatékonyságának és eredményességének javítása, többek között annak biztosítása, hogy az OLAF vizsgálati jogköre kiterjedjen a közösségi támogatásban részesülő tagállami gazdasági szereplőkre is. Más módosítások az OLAF és a különböző érintett intézmények közötti, a törvénysértések gyanújára vonatkozó, uniós és nemzeti szintű információcsere elősegítésére irányulnak (7). Végül, a javasolt módosítások némelyike a vizsgálat alá vont személyek jogainak – többek között adatvédelemhez és magánélethez való jogának – biztosítására, valamint az eljárási garanciák erősítésére törekszik.

6.

Az európai adatvédelmi biztos egyetért a javasolt módosítások céljainak jelentőségével, és ennek megfelelően üdvözli a javaslatot. Az európai adatvédelmi biztos különösen értékeli a javaslat szerint az egyéneknek nyújtott eljárási garanciákat. Ez különösen vonatkozik arra a lehetőségre, hogy a gyanúsítottak kérhetik a felülvizsgálati tanácsadó véleményét arról, hogy a vizsgálat folyamán tiszteletben tartották-e az eljárási garanciákat. Az európai adatvédelmi biztos azokat a módosításokat is üdvözli, amelyek az informátoroknak nyújtott információ körének bővítését célozzák. Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint a javaslat egésze – az egyéneknek személyes adataik és magánéletük védelmére vonatkozó jogai védelmét tekintve – javít a jelenlegi helyzeten. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli többek között, hogy a javaslat elismeri több adatvédelmi jog vizsgálatok során való alkalmazását, például hogy a gyanúsítottnak joga van a vizsgálatról tájékoztatást kapni, és álláspontját megismertetni.

7.

Az általánosan kedvező benyomás ellenére az európai adatvédelmi biztos ugyanakkor úgy véli, hogy a javaslaton adatvédelmi szempontból javítani lehetne, célkitűzései veszélyeztetése nélkül. Az európai adatvédelmi biztos különösen azt tartja aggályosnak, hogy a javaslatot az OLAF vizsgálatai körében gyűjtött személyes adatok feldolgozására vonatkozó lex specialis-nak lehet tekinteni, amely elsőbbséget élvezne a 45/2001/EK rendeletben foglalt általános adatvédelmi keret alkalmazásával szemben. Ez különösen aggasztó, mivel a javaslatban foglalt adatvédelmi előírások alacsonyabb szintűek a 45/2001/EK rendeletben foglaltaknál, minden külön indoklás nélkül.

8.

Ennek elkerülése érdekében a következő szakasz elemzi a javaslatot, ismertetve egyrészt a hiányosságokat, másrészt konkrét javaslatokat téve azok megoldására. Természetesen ezen elemzés csak azokra a rendelkezésekre terjed ki, amelyek hatással vannak az adatvédelemre, konkrétan az 1. cikk (5), (6) és (7) bekezdésére, amelyek a 7a., a 8. és a 8a. cikk beillesztésére, illetve módosítására vonatkoznak.

9.

Az adatminőség elve – melyet a 45/2001/EK rendelet 4. cikke ismer el – számos különböző szempontot foglal magában. Különösen, ezen elv alapján a személyes adatoknak pontosnak kell lenniük, meg kell felelniük az objektív valóságnak, továbbá hiánytalannak és időszerűnek kell lenniük. Másodszor, az adatok nem lehetnek túl tág körűek, és megfelelőek kell legyenek, úgy hogy van kapcsolat az információ és a felhasználási cél között. Az adatminőség elvét a javaslat 1. cikkének (5) bekezdése tartalmazza, amely kiegészíti az 1073/1999/EK rendeletet a 7a. cikk (1) bekezdésével, mely bekezdés előírja az OLAF számára, hogy az érintett személy mellett és ellen szóló bizonyítékok gyűjtésére egyaránt törekednie kell.

10.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli azon kötelezettség beillesztését, mely szerint az érintett személy mellett és ellen szóló bizonyítékok gyűjtésére egyaránt törekedni kell, mivel ez befolyásolja a feldolgozott adatok pontosságát és hiánytalanságát, ezáltal hozzájárul az adatminőség elvének betartásához, és így az OLAF vizsgálatai összefüggésében az adatvédelmi biztosítékok általános megerősítéséhez.

11.

E jog szerint a személyes adatokat gyűjtő személyek kötelesek tájékoztatni az adatgyűjtésről és -feldolgozásról azokat az egyéneket, akikre az adatok vonatkoznak. Az egyéneknek jogában áll továbbá többek között az, hogy tájékoztatást kapjanak a feldolgozás céljáról, az adatok címzettjeiről, valamint azokról a konkrét jogokról, amelyek az egyéneket mint adatalanyokat megilletik. Az egyének tájékoztatásának kötelezettsége – adataik feldolgozására vonatkozóan – a személyes adatok tisztességes feldolgozásának biztosítására szolgál, és elengedhetetlen az egyének jogainak védelme szempontjából is. Ezt a jogot elismeri a javaslat 1. cikkének (5) bekezdése, amely az 1073/1999/EK rendeletet kiegészíti a 7a. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével, valamint 1. cikkének (7) bekezdése, amely a rendeletet kiegészíti a 8a. cikkel.

12.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a 7a. cikk (2) bekezdése első albekezdésének és a 8a. cikknek a beillesztését, mivel azok az OLAF által folytatott vizsgálatok összefüggésében hozzájárulnak a 45/2001/EK rendelet 11. és 12. cikkében meghatározott, a tájékoztatáshoz való adatvédelmi jog betartásához.

13.

Az említett 11. és 12. cikk – amelyek közül az első olyan esetekre vonatkozik, amikor közvetlenül az egyéntől kérik a rá vonatkozó információt, a második pedig olyan esetekre, amikor azt harmadik féltől gyűjtik be – amellett, hogy meghatározzák az egyén tájékoztatási jogát személyes adatai feldolgozására vonatkozóan, megállapítják azon információk körét, amelyeket szükséges tudatni az egyénekkel ahhoz, hogy pontos és teljes információval rendelkezzenek az őket érintő adatfeldolgozási folyamat létezéséről. Ezen információk közé tartoznak többek között az adatok felhasználási célja, az adatok potenciális címzettjei, valamint az adatokhoz való hozzáférés jogának létezése.

14.

Sajnálatos módon sem a 7a. cikk (2) bekezdésének első albekezdése, sem a 8a. cikk nem ír elő a 45/2001/EK rendelet 11. és 12. cikkében foglalthoz hasonló tájékoztatási kötelezettséget, és így nem határozza meg azt sem, hogy az egyéneket milyen információkkal kell ellátni a tisztességes eljárás biztosítása érdekében. Az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a 7a. cikk (2) bekezdése első albekezdésének és a 8a. cikknek összhangban kell állnia a 45/2001/EK rendelet 11. és 12. cikkével. Az európai adatvédelmi biztos ebből a célból javasolja, hogy a 7a. cikk (2) bekezdésének első albekezdése és a 8a. cikk kifejezetten hivatkozzon a 45/2001/EK rendelet 11. és 12. cikkének alkalmazására.

15.

Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint a 11. és 12. cikkre történő hivatkozás elmaradása tisztázatlan jogi helyzetet teremt. A javaslat lényegében a tájékoztatáshoz való jogra vonatkozóan olyan jogi keretet hozna létre, amely e jogot az OLAF által folytatott vizsgálatok tekintetében másképp szabályozná, mint a 45/2001/EK rendelet 11. és 12. cikkében meghatározott általános keret. Egy ilyen jogi keret sajnálatos módon enyhébb adatvédelmi biztosítékokat nyújtana, mint az általános keret. Az európai adatvédelmi biztos nem látja be, hogy bármely ok indokolttá tenné e nemkívánatos eredményt.

16.

A javaslat 7a. cikkének (2) bekezdése és 8a. cikkének második albekezdése az alkalmazásuk alól egy kivételt állapít meg, azt az esetet, amikor a tájékoztatás veszélyeztetné a vizsgálat kimenetelét. E kivétel szerint az OLAF főigazgatójának jogában áll azon kötelezettség teljesítésének elhalasztása, hogy a vizsgálat alá vont személyt véleménye ismertetésére felkérje.

17.

Az európai adatvédelmi biztos megállapítja, hogy a tájékoztatás nyújtás bizonyos meghatározott esetekben való korlátozásának lehetősége összhangban áll a 45/2001/EK rendelet 20. cikkével, amely úgy rendelkezik, hogy e jog meghatározott esetekben korlátozható, többek között ha erre i. bűncselekmények megelőzése és kivizsgálása, ii. egy tagállam vagy az európai közösségek gazdasági vagy pénzügyi érdekeinek védelme, valamint iii. az érintett védelme vagy más személyek jogainak és szabadságainak védelme érdekében van szükség.

18.

Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy a 45/2001/EK rendelet 20. cikke értelmében a tájékoztatáshoz való jog korlátozásához különböző adatvédelmi biztosítékok társulnak. Konkrétan a 20. cikk (3) bekezdése megállapítja, hogy ha korlátozásra kerül sor, az érintettet tájékoztatni kell a korlátozás alkalmazásának fő okairól, és arról, hogy joga van az európai adatvédelmi biztoshoz fordulni. Ezen tájékoztatás megadása abban az esetben halasztható el, ha az veszélyeztetné a vizsgálatot.

19.

A javaslatban azonban a tájékoztatáshoz való jog korlátozására vonatkozó rendelkezésekhez nem társulnak a 45/2001/EK rendelet 20. cikkében előírt adatvédelmi biztosítékok. Így az OLAF vizsgálatai összefüggésében a tájékoztatáshoz való jog korlátozásához nem társulnak azok a biztosítékok, amelyek az általános adatvédelmi keret értelmében alkalmazandók lennének, amit az európai adatvédelmi biztos nem tart helyénvalónak. Az európai adatvédelmi biztos e helyzet orvoslása érdekében javasolja, hogy a tájékoztatáshoz való jognak a 7a. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében és a 8a. cikkben foglalt korlátozása kötődjön a 45/2001/EK rendelet 20. cikkében meghatározott biztosítékokhoz.

20.

A hozzáférési jog lehetőséget ad az egyéneknek arra, hogy megtudják, hogy rájuk vonatkozóan dolgoznak-e fel információkat, és ha igen, milyen jellegűeket. Ezt a jogot elismeri a javaslat 1. cikkének (5) bekezdése, amely az 1073/1999/EK rendeletet kiegészíti a 7a. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével, valamint a 7a. cikk (3) bekezdésével.

21.

A fent említett módosítások, azaz a 7a. cikk (2) bekezdésének második albekezdése és a 7a. cikk (3) bekezdése olyan jogot állapít meg, mely szerint a törvénytelenség elkövetésével gyanúsított személynek joga van minden őt érintő kérdésről tájékoztatást kapni. Konkrétabban, e rendelkezések megállapítják, hogy e jog gyakorlása miként valósul meg az OLAF vizsgálatai keretében. Először is, e jog a vizsgálat lezárásakor, vagyis a vizsgálat végén gyakorolható. Másodsorban, e jog az egyént érintő kérdések összefoglalója formájában valósul meg. Ezenfelül a gyanúsított egyén hozzáférhet a meghallgatásáról készített felvételhez is.

22.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a 7a. cikk (2) bekezdése második albekezdésének és a 7a. cikk (3) bekezdésének beillesztését, mivel azok az OLAF által folytatott vizsgálatok összefüggésében meghatározzák a 45/2001/EK rendelet 13. cikkében előírt, a hozzáférés adatvédelmi jogát. Az európai adatvédelmi biztos ugyanakkor úgy véli, hogy e jog elismerése megfelelőbb módon is megjelenhetne a javaslatban. Az európai adatvédelmi biztos aggálya szerint a javaslatban megfogalmazott hozzáférési jog nem egyenértékű a 45/2001/EK rendelet szerinti ugyanezen joggal.

23.

A 45/2001/EK rendelet szerinti általános alapelv értelmében az egyének jogosultak hozzáférni a személyes adataikhoz, kivéve, ha felmerül a 45/2001/EK rendelet 20. cikkében foglalt, e jog korlátozását indokolttá tevő – fent említett – egyedi esetek egyike. Ilyen esetekben a hozzáférés a körülmények megváltozásáig korlátozható.

24.

Az európai adatvédelmi biztos megállapítása szerint a javaslat a hozzáférési jog alkalmazását nem ismeri el általános alapelvként. A javaslat ehelyett a hozzáférési jog alkalmazását bizonyos eljárási szakaszokban, bizonyos dokumentumok tekintetében írja elő. Bizonyos értelemben elmondható, hogy a javaslat a hozzáférési jogot mind időben, mind tárgyi tekintetben korlátozza.

25.

Lényegében a 7a. cikk (2) bekezdésének második albekezdése értelmében a hozzáférés kizárólag a vizsgálat lezárásakor adható meg, amikor is az egyén kézhez kapja az őt érintő kérdések összefoglalóját, valamint az egyén OLAF általi meghallgatása esetén az arról készült felvételt. E két eljárási szakaszon kívül általában nincs lehetőség a személyes információkhoz való hozzáférésre. Az európai adatvédelmi biztos úgy látja, hogy a 7a. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, illetve a 7a. cikk (3) bekezdése szerint tárgyi tekintetben kizárólag az egyént érintő kérdések összefoglalójához, illetve a meghallgatás felvételéhez biztosított a hozzáférés. Az egyénnel kapcsolatban tárolt esetleges egyéb információkhoz – például iratok, e-mail-ek másolatához, telefonbeszélgetések felvételéhez stb. – nem biztosított a hozzáférés.

26.

Az európai adatvédelmi biztos egyetért a javaslatban foglaltakkal a tekintetben, hogy a személyes információkhoz való hozzáférés lényeges a javaslatban meghatározott két eljárási szakaszban és két dokumentum vonatkozásában, és üdvözlendőnek tartja, hogy a javaslat elismeri e jogot ezek esetében. Az európai adatvédelmi biztos ugyanakkor úgy véli, hogy a javaslatnak általános alapelvként, a benne kifejezetten említett két eseten kívül is el kellene ismernie a hozzáférés jogát.

27.

Az európai adatvédelmi biztos tisztában van azzal, hogy létezhet ellentétes álláspont a hozzáférési jognak a vizsgálatok során általános elvként való elismerésével kapcsolatban. Az európai adatvédelmi biztos ugyanakkor emlékeztet arra, hogy amennyiben egyes vizsgálatok esetén szükséges a vizsgálat bizalmas lefolytatásának védelme, az OLAF a 45/2001/EK rendelet 20. cikkének értelmében elhalaszthatja a hozzáférés megadását. Az OLAF ténylegesen hivatkozhat a 20. cikkre a hozzáférés elhalasztása céljából, például bűncselekmények megelőzése vagy kivizsgálása érdekében. Ennélfogva a hozzáférési jog megadásának általános alapelvként való alkalmazása nem akadálya e jog esetenkénti korlátozásának a fent említett okok fennállása esetén.

28.

A fentiek fényében és annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálatok során ténylegesen érvényesüljön – az esetleges korlátozásokat is lehetővé tevő – hozzáférési jog, az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a javaslat egyértelműen hivatkozzon arra, hogy az egyénnek jogában áll az OLAF vizsgálati aktájában foglalt személyes adataihoz hozzáférni. Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint konkrétan a 7a. cikk (2) bekezdésének első és második albekezdése közé be kell illeszteni egy albekezdést a következők szerint: „Minden, vizsgálat alá vont személynek jogában áll a vizsgálat során gyűjtött, rá vonatkozó személyes adatokhoz hozzáférni. E jog(ok)ra a 45/2001/EK rendelet 20. cikkében meghatározott korlátozások vonatkozhatnak.”

29.

Ez a bekezdés a hozzáférési jog általános alapelvként való alkalmazását határozná meg. Ennek eredményeképpen biztosított lenne a két rendelet közti megfelelés, valamint az OLAF vizsgálataiban érintett személyekre nem vonatkozna kedvezőtlenebb rendszer a személyes adatokhoz való hozzáférés terén.

30.

Az adatokhoz való hozzáférés joga előfeltétele a helyesbítési jognak. Azt követően, hogy egy egyén hozzáférhet az adataihoz, és meggyőződhet az adatok pontosságáról és a feldolgozás jogszerűségéről, az adatok helyesbítéséhez való joga révén követelheti a hiányos és hibás információk helyesbítését.

31.

A javaslat a helyesbítési jogot a hozzáférési joggal együtt szabályozza. Az 1. cikk (5) bekezdése, amely az 1073/1999/EK rendeletet kiegészíti a 7a. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével, valamint a 7a. cikk (3) bekezdésével, arra a lehetőségre utal, mely szerint a törvénysértéssel gyanúsított személy ismertetheti véleményét.

32.

Az európai adatvédelmi biztos megállapítja, hogy szigorú értelemben véve a javaslat nem rendelkezik a helyesbítési jogról. A javaslat ehelyett a vélemény megismertetésének és az észrevételek jóváhagyásának vagy kiegészítésének jogáról rendelkezik (mindkét esetben a személyes jellegű információk vonatkozásában). Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint ezek az előjogok a helyesbítési joggal egyenértékűek, és megfelelnek a 45/2001/EK rendelet 14. cikke rendelkezéseinek, amely a hibás információk helyesbítésének jogára vonatkozó jogi keretet határozza meg. Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint az OLAF vizsgálatai összefüggésében nincs lehetőség arra, hogy az egyének az általuk hiányosnak vagy hibásnak tartott információkat egyszerűen „helyesbíthessék”, hiszen sok esetben a vizsgálat tárgyát képezi annak kiderítése, hogy az információ helytelen-e. Ezért ebben az összefüggésben a helyesbítési jog – amint az a javaslatban is szerepel – megvalósulhat azáltal, hogy az egyén ismertetheti véleményét, valamint észrevételeket tehet a szóban forgó személyes információkkal kapcsolatban.

33.

A fentieken felül az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a hozzáférési jog szabályozásával kapcsolatban a javaslathoz fűzött fenti észrevételek értelemszerűen alkalmazandók a helyesbítési jogra is. A javaslat valójában ugyanazokat, a hozzáférési joggal kapcsolatban fent ismertetett hiányosságokat mutatja a helyesbítési jog vonatkozásában is. A javaslat a helyesbítési jog alkalmazását nem ismeri el általános alapelvként. A helyesbítés joga ehelyett indokolatlan módon a vádakat tartalmazó összefoglalóra és a meghallgatás alapján készült jelentésre korlátozódik.

34.

Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint a javaslatnak a helyesbítési jogot általános jogként, nem pedig részleges jogként kell elismernie. Az európai adatvédelmi biztos ebből a célból javasolja, hogy a javaslat egészüljön ki egy olyan rendelkezéssel, amely a helyesbítés jogának alkalmazását elismeri. Konkrétan, a „Minden, vizsgálat alá vont személynek jogában áll a vizsgálat során gyűjtött, rá vonatkozó személyes adatokhoz bármikor hozzáférni ”mondatot ki kell egészíteni a következő szövegrésszel: „és ismertetni arra vonatkozó véleményét, hogy a személyes adatok hibásak vagy hiányosak-e”. Az európai adatvédelmi biztos emlékeztet arra, hogy a 45/2001/EK rendelet 20. cikkének alkalmazása révén az OLAF bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása érdekében korlátozhatja a helyesbítési jogot.

35.

A 7a. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése lehetőséget ad a hozzáférési és a helyesbítési jog alkalmazásától való eltekintésre. A tájékoztatáshoz való jog korlátozásával kapcsolatban említettekhez hasonlóan, e korlátozásokat a 45/2001/EK rendelet 20. cikke értelmében alkalmazandó adatvédelmi biztosítékoknak kell kísérniük. Az európai adatvédelmi biztos ebből a célból javasolja, hogy az e jogok alkalmazására vonatkozó korlátozások kapcsán a javaslat kifejezetten hivatkozzon a 20. cikkre.

36.

A javaslat rendelkezik a személyes adatoknak az európai intézményeken belüli és a tagállami hatóságokkal való cseréjéről. A javaslatnak valójában egyik célja, hogy fokozza az OLAF és az uniós, illetve tagállami hatóságok közötti információcserét.

37.

Ezzel kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozni kívánja, hogy az információcsere csak a konkrét esetben folytatott vizsgálat céljának eléréséhez szükséges mértékben engedhető meg. Az európai adatvédelmi biztos emlékeztet továbbá arra, hogy a 45/2001/EK rendelet 7. cikke értelmében az adatok címzettje kizárólag olyan célból dolgozhatja fel az adatokat, amilyen célból azokat továbbították neki.

38.

A javaslat nem rendelkezik a személyes adatok harmadik országokkal való, vagy nemzetközi együttműködés céljából történő cseréjéről. Mindenesetre feltehető, hogy ilyen együttműködésre sor kerülhet. E tekintetben az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozni szeretné, hogy ezeket a cseréket kizárólag abban az esetben szabad engedélyezni, ha a harmadik ország biztosítja a személyes adatok megfelelő szintű védelmét, vagy a továbbítás a 45/2001/EK rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében meghatározott eltérések valamelyikének hatálya alá tartozik. Az európai adatvédelmi biztos emlékeztet továbbá, hogy ugyanezek a szabályok vonatkoznak az OLAF és azon uniós intézmények és szervek közötti cserére, amelyek nem közösségi szervek, mint például az EUROPOL vagy az EUROJUST. Az ilyen esetekkel kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos reményét fejezi ki arra vonatkozóan, hogy az ilyen intézményekre vonatkozó adatvédelmi keret megfelelőségét elismerő helyénvaló jogszabályok kerülnek elfogadásra, ami megkönnyítené az információk ezen intézményeknek való átadását a 45/2001/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének megfelelően. Alternatív megoldásként új jogszabályok fogadhatók el, amelyek az említett szervek és intézmények adatvédelmi rendszerét a közösségi szervekével és intézményekével egyenértékűnek ismerik el – a 45/2001/EK rendelet 7. cikkének megfelelően —, amelynek eredményeként szintén megszűnnének az ezen intézményeknek való adattovábbításra vonatkozó korlátozások.

39.

A javaslat módosította a 8. cikk (3) bekezdését a 45/2001/EK rendelet alkalmazására való kifejezett hivatkozás beillesztése céljából. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a 8. cikk (3) bekezdésének módosítását, mivel az megerősíti, hogy minden olyan esetben, amikor a javaslat nem határozza meg közelebbről, hogy az OLAF vizsgálatainak keretében az adatvédelmi követelmények hogyan alkalmazandók, alapértelmezésben a 45/2001/EK rendelet alkalmazandó.

40.

Az európai adatvédelmi biztos szerint a 8. cikk (3) bekezdése önmagában, az ebben a véleményben javasolt módosítások nélkül nem elegendő ahhoz, hogy a személyes adatok védelmét a 45/2001/EK rendelettel legalább megegyező szinten biztosítsa. A 8. cikk (3) bekezdése önmagában azért nem elegendő, mert úgy értelmezhető, hogy e rendelkezés csak abban az esetben releváns, amikor a javaslat nem határozza meg közelebbről, hogy az OLAF vizsgálatainak keretében az adatvédelmi követelmények hogyan alkalmazandók. Azonban amikor a javaslat meghatározza, hogy az adatvédelmi követelmények hogyan alkalmazandók, és alacsonyabb szintű védelmet nyújtó adatvédelmi rendszert állapít meg, akkor mindez úgy értelmezhető, hogy ez az elégtelen rendszer elsőbbséget élvez a 45/2001/EK rendeletben megjelenő általános adatvédelmi kerettel szemben. A 45/2001/EK rendeletre való konkrét hivatkozások beillesztésére vonatkozó fent javasolt módosítások célja az effajta értelmezés veszélyének elkerülése.

41.

Az európai adatvédelmi biztos teljes mértékben egyetért a javaslattal a tekintetben, hogy a nagyobb átláthatóság érdekében megfelelő tájékoztatási szintet kell biztosítani az informátorok felé, és üdvözli a javaslatban foglalt azon kötelezettséget, mely szerint az informátorokat tájékoztatni kell arról, hogy indul-e vizsgálat vagy sem.

42.

Az európai adatvédelmi biztos ajánlása szerint az informátorok személyazonosságát bizalmasan kell kezelni az OLAF vizsgálatai alatt és a későbbiekben is. Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint ezért helyénvaló lenne, hogy a javaslat egy új, az informátorok személyazonosságának bizalmas kelezését biztosító bekezdéssel egészüljön ki. A jelenlegi biztosítékok (SEC/2004/151/2 bizottsági közlemény) jogi szemszögből nem tekinthetők elegendőnek. Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy egy ilyen rendelkezés összhangban állna a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport azon véleményével, amely az uniós adatvédelmi szabályoknak a belső informátori rendszerekre történő alkalmazására vonatkozik (8).

43.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a javaslatot a tekintetben, hogy az az OLAF vizsgálataiban érintett egyéneknek nyújtott eljárási garanciákat – köztük ezen egyének személyes adatainak védelmét – konkrétabban meghatározza.

44.

Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint a javaslat javarészt – az egyéneknek személyes adataik és magánéletük védelmére vonatkozó jogai védelmét tekintve – fejlődést képvisel a jelenlegi jogi kerethez képest. E fejlődésre példa a 7a. cikk (2) bekezdésének első albekezdése és a 8a. cikk, amelyek hozzájárulnak a tájékoztatáshoz való jog betartásához, valamint a 7a. cikk (2) bekezdésének második albekezdése és (3) bekezdése, amelyek a hozzáféréshez és a helyesbítéshez való részleges jog alkalmazását erősítik meg az OLAF vizsgálatai keretében.

45.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli továbbá, hogy a javaslat elismeri, hogy a 45/2001/EK rendelet az OLAF vizsgálatai keretében végzett valamennyi adatfeldolgozási tevékenység során alkalmazandó, mivel ez hozzájárul az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó szabályok következetes és egységes alkalmazásához a személyes adatok feldolgozása tekintetében.

46.

Jóllehet az európai adatvédelmi biztos értékeli az eljárási és adatvédelmi jogok erősítését célzó, fent ismertetett módosításokat, aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a javasolt módosítások többsége nem éri el a 45/2001/EK rendeletben foglalt minimális adatvédelmi előírások szintjét. Az európai adatvédelmi biztos aggodalmasnak tartja, hogy amennyiben a javaslat úgy tekinthető, mint amely elsőbbséget élvez a 45/2001/EK rendeletben foglalt általános adatvédelmi keret alkalmazásával szemben, ez az adatvédelmi előírások elfogadhatatlan felhígulását vonná maga után az OLAF vizsgálatai keretében. Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint ez különösen aggályos, tekintetbe véve az OLAF vizsgálatai keretében gyűjtött lehetséges adatok érzékeny jellegét. E nemkívánatos eredmény elkerülése érdekében az európai adatvédelmi biztos felkéri a közösségi jogalkotót, hogy vegye figyelembe a következő kérdéseket, és azok megoldása érdekében hajtsa végre a megfelelő módosításokat a javaslatban:

47.

az egyének tájékoztatása a tisztességes eljárás elengedhetetlen biztosítéka, amely indokolatlanul nem veszélyeztethető, amint azt a javaslat teszi. Ennek elkerülése érdekében a javaslatot módosítani kell a következők szerint:

48.

A személyes jellegű információkhoz való hozzáférés megadása a személyes adatok tiszteletben tartásának egyik alappillére, amely biztosítja, hogy az egyének tudjanak a velük kapcsolatos adatok feldolgozásáról. A tényleges hozzáférési jog biztosítása érdekében a javaslatot módosítani kell a következők szerint:

49.

A helytelen vagy hiányos információk helyesbítésének joga a személyes adatokhoz való hozzáférés jogának természetes következménye, és ekképp a személyes adatok védelméhez való jog egyik sarokköve. A helyesbítési jog csak olyan mértékben korlátozható, ahogy azt a 45/2001/EK rendelet lehetővé teszi. A javaslat ezen túlmenő korlátozásokat tartalmaz, ami a következőképpen kerülhető el:

50.

Az európai adatvédelmi biztos ezenfelül úgy véli, hogy helyénvaló lenne, ha a javaslat tartalmazna egy új, az informátorok személyazonosságának bizalmas kezelését biztosító bekezdést.

26.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/9

1.

Az európai adatvédelmi biztos 2005. december 19-én véleményt (3) adott ki a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározatra vonatkozó bizottsági javaslatról. E véleményben az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozta, hogy a javaslat az EUSz. VI. címének hatálya alá tartozó területen belül a személyes adatok védelmét szolgáló hatékony eszközként alapvető fontossággal bír. Ennek az eszköznek nem csak az Európa Tanács 108. számú egyezményében (4) és még konkrétabban a 95/46/EK irányelvben meghatározott, adatvédelemre vonatkozó elveket kell tiszteletben tartania, hanem a bűnüldözés sajátos jellegének figyelembevételével további szabályokat is meg kell állapítania. Az európai adatvédelmi biztos szerint lényeges, hogy a kerethatározat valamennyi rendőrségi és igazságügyi adat feldolgozására kiterjedjen, abban az esetben is, ha a szóban forgó adatokat nem másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai továbbították vagy bocsátották rendelkezésre. A személyes adatok védelmének egységessége elengedhetetlen, függetlenül attól, hogy az adatokat hol, ki és milyen célra dolgozza fel. Az európai adatvédelmi biztos több javaslatot tett az adatvédelem szintjének javítására.

2.

Az Európai Parlament 2006. szeptember 27-én jogalkotási állásfoglalást fogadott el a bizottsági javaslattal kapcsolatban. Az állásfoglalásban meghatározott célok nagy vonalakban megegyeznek az európai adatvédelmi biztos véleményében foglalt célokkal, miszerint a javaslatot összességében támogatni kell, és a kerethatározat által biztosított adatvédelem szintjének javítását szolgáló módosításokra van szükség.

3.

A Tanácson belül jelenleg zajlik a bizottsági javaslat megvitatása. A Tanács láthatóan (5) jól halad a munkával és lényegi módosításokat végez a javaslat szövegét illetően. A Tanács elnöksége komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy még jelentősebb előrelépés történjen. Az elnökség célja, hogy a javaslat főbb elemeiről 2006 decemberéig közös megközelítés szülessen.

4.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a Tanács nagy figyelmet szentel e fontos javaslatnak. Aggasztja ugyanakkor a fejlemények iránya. A Tanácsban jelenleg megvitatott szövegek nem tartalmazzák sem az Európai Parlament által javasolt módosításokat, sem az európai adatvédelmi biztos és az európai adatvédelmi hatóságok konferenciájának véleményét. Épp ellenkezőleg, számos esetben törölték, vagy lényeges mértékben gyengítették a bizottsági javaslat azon rendelkezéseit, amelyek biztosítékot nyújtanak a polgároknak. Ennek eredményeképpen fennáll annak a veszélye, hogy a védelem szintje nem csak a 95/46/EK irányelv által nyújtott védelem szintjétől, hanem még az Európai Tanács sokkal általánosabb megfogalmazást tartalmazó, a tagállamok számára kötelező erejű 108. számú egyezménye szerinti védelem szintjétől is elmarad.

5.

Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) nemrégiben szintén aggodalmának adott hangot a Tanács e kerethatározati javaslatra vonatkozó döntéseit illetően.

6.

A fenti okokból az európai adatvédelmi biztos most egy második véleményt ad ki. E második vélemény néhány alapvető aggodalomra összpontosít, és nem ismétli meg újra az európai adatvédelmi biztos 2005. decemberi véleményében foglalt valamennyi pontot, amelyek mind továbbra is érvényesek.

7.

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének fejlődő térségében egyre nagyobb fontossággal bír a rendőrségi és igazságügyi információk tagállamok közötti cseréje. Ezen információcsere megkönnyítésének érdekében már számos jogi eszközt javasoltak vagy fogadtak el. Az európai adatvédelmi biztos ismételten kiemeli, hogy ebben az összefüggésben – a polgárok alapvető jogainak tiszteletben tartását biztosítandó – szilárd jogi keretre van szükség, amely védi az érintettet. A jelenlegi kerethatározat(i javaslat) közvetlenül kapcsolódik az ezen információcsere megkönnyítésére irányuló javaslatokhoz.

8.

Bár az európai adatvédelmi biztos elismeri a kerethatározat Tanács általi mielőbbi elfogadásának fontosságát, egyúttal figyelmeztet arra, hogy a gyors döntéshozatal nem vezethet alacsonyabb szintű adatvédelmi szabályokhoz. A Tanácsban jelenleg megvitatás alatt álló szövegek kétségessé teszik, hogy kellően megalapozott eredmény születik mely a polgárok számára hatékony védelmet biztosít. A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, hogy a célzott gyorsaság következményeként az esetlegesen vitatott rendelkezéseket törlik vagy enyhítik. Az esetlegesen vitatott rendelkezésekről való megegyezéshez szükséges idő hiánya azt eredményezheti, hogy sérül a kerethatározat minősége.

9.

Az európai adatvédelmi biztos ezért azt javasolja, hogy az elégséges védelmet kínáló eredmény elérése érdekében a Tanács biztosítson több időt a tárgyalásokra.

10.

E kérdés a 2005. decemberi vélemény lényeges elemét képezte, és a vélemény benyújtását követően sor került részletes megvitatására. A közös adatvédelmi szabályok nem korlátozhatók a tagállamok közötti, határokon átnyúló adatcserére, hanem azokat valamennyi, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén előforduló adatra alkalmazni kell. Egy korlátozottabb alkalmazási kör nem kínálhat az EUSz. 30. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti megfelelő védelmet. Erre az európai adatvédelmi biztoson kívül más érdekeltek is több alkalommal rámutattak.

11.

2005. decemberi véleményében az európai adatvédelmi biztos megállapította, hogy a más tagállammal történő adatcserére való korlátozás különösen bizonytalanná és határozatlanná tenné a kerethatározat alkalmazási körét, és ez ellentétes lenne a kerethatározat alapvető céljával. A személyes adatok gyűjtésének vagy feldolgozásának időpontjában még nem tudható, hogy ezeket az adatokat illetően a későbbiekben sor kerül-e más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival való adatcserére.

12.

Ebből az okból egy korlátozottabb alkalmazási kör nem megvalósítható, és amennyiben bevezetésére mégis sor kerülne, az a bűnüldöző hatóságok adatbázisaiban nehéz és pontos különbségtételt tenne szükségessé, amely e hatóságok számára csak tovább bonyolítaná a helyzetet és növelné a költségeket, ezen felül pedig hátrányosan érintené az egyén jogbiztonságát.

13.

E következményeket az alábbi két példával lehet szemléltetni. Elsőként, nehézségek és többletköltségek adódnának abból, hogy a bűnügyi aktákat viszonylag sok esetben különböző hatóságoktól származó adatokból állítják össze. A korlátozott alkalmazási kör következményeként az így összeállított akták egyes részei – azok, amelyek más tagállamok hatóságaitól származó adatokat tartalmaznak – a kerethatározat értelmében az adatvédelem alá esnének, míg más részek nem. Másodsorban, az egyén jogbiztonsága sérülne, mivel – korlátozottabb alkalmazási kör esetében – a harmadik országokból származó, ám tagállamok közötti csere tárgyát nem képező adatok nem tartoznának a kerethatározat hatálya alá. Az ilyen adatok feldolgozása természetesen különös kockázatokat rejt magában az érintettet illetően, amennyiben például nem áll fenn jogi kötelezettség ezen adatok pontosságának felülvizsgálatára. Jó példa lehetne a terroristagyanús légi utasokat tartalmazó, harmadik országbeli listák (No Fly Lists) valamely tagállamon belüli, bűnüldözési célokra való felhasználása.

14.

Az európai adatvédelmi biztos ismételten hangsúlyozza, hogy a rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén – ahogyan azt többek között az EUSz. 30. cikke (1) bekezdésének b) pontja is elismeri – magas szintű adatvédelemre van szükség, hiszen e területen a személyes adatok feldolgozása természetszerűleg különös kockázatokat jelent a polgárok számára. Az első és a harmadik pillér szerinti adatvédelem közötti jelentős eltérések ezen felül nem csak az egyén személyes adatok védelméhez való jogát érintik, hanem a bűnüldözés hatékonyságát és a tagállamok közti kölcsönös bizalmat is.

15.

A javaslat mindkét célt szolgálja. A polgárok számára garanciát biztosít a személyes adataikkal való visszaélés ellen. Az érintett polgár számára jelentéktelen, hogy a rá vonatkozó adatokat tagállamok közötti csere keretében vagy pusztán belföldi keretben dolgozzák fel. A javaslat hozzájárul továbbá a tagállamok közötti kölcsönös bizalomhoz, amely a sikeres információcsere feltétele. Az adatfeldolgozásra vonatkozó közös szabályok alkalmazása következtében a tagállamok számára elfogadhatóbbá válnának a cserélt adatok.

16.

Az európai adatvédelmi biztos felhívja a figyelmet arra, hogy a kerethatározat alkalmazási körének a cserélt adatokra való korlátozása nem biztosítja teljes mértékben a tagállamok hatóságai közötti bizalomépítést. Egy korlátozott szöveg ezenkívül nem nyújt kellő védelmet a polgárok számára. A kerethatározat e körülmények között nem nyújtana többé megfelelő garanciát a polgárok számára a személyes adataikkal való, állami hatóságok általi esetleges visszaélésekkel szemben. Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint a jogalkotás e „védőpajzs-funkciója ”elemi jelentőségű, már csak azért is, hogy gondoskodjon arról, hogy az Európai Unió az EUSz. 6. cikkével összhangban tiszteletben tartsa az alapvető jogokat.

17.

Végezetül, stratégiai érv is szól amellett, hogy a kerethatározatot az adatfeldolgozás egészére alkalmazzák. Ahogyan azt az Egyesült Államokkal a légiutasok adatainak feldolgozásáról és továbbításáról szóló új megállapodásról (6) folytatott legfrissebb tárgyalások is mutatják, a polgárokat valamennyi EU-n belül előforduló helyzetben védő, megalapozott uniós jogszabályok erősítenék az EU pozícióját a harmadik országokkal folytatott tárgyalások során is. Egy ilyen megalapozott jogszabály hiányában eléggé nehéz volna ragaszkodni ahhoz, hogy a harmadik országok megfelelő szintű adatvédelme szolgáljon a személyes adatok továbbításának előfeltételeként.

18.

Az adatminőség hangsúlyozása: A bizottsági javaslat 4. cikke nem csak a 95/46/EK irányelv adatminőségre vonatkozó főbb elveit tartalmazza, hanem előír néhány egyedi szabályt is. Ennek megfelelően különbséget tesz a különböző érintettek (gyanúsítottak, elítéltek, áldozatok, tanúk stb.) között. Az érintett személyekre vonatkozó adatokat különböző módon, egyedi biztosítékokkal kell kezelni, különösen a nem gyanúsított személyek esetében. A javaslat továbbá arra kötelezi a tagállamokat, hogy pontosságuk és a megbízhatóságuk alapján tegyenek különbséget az adatok között. E rendelkezés azért fontos, mert a bűnüldöző hatóságok olyan, nem megerősített adatokat is használnak, amelyek feltételezéseken, és nem feltétlenül tényeken alapulnak. Az európai adatvédelmi biztos szerint e rendelkezések alapvető biztosítékokat nyújtanak, ezért azokat nem szabadna sem törölni, sem pedig fakultatívvá tenni.

19.

Adatkezelés és célhoz kötöttség: Az európai adatvédelmi biztos 2005. decemberi véleményében megvizsgálta, hogy szükség van-e jobb jogszabályokra az olyan adatok további felhasználást illetően, amelyeket egy hatóság egy meghatározott célból gyűjtött össze. Az európai adatvédelmi biztos az 5. cikkel kapcsolatban kifejezett aggodalmát illetően jelenleg azt az álláspontot képviseli, hogy egyrészt lehetővé kell tenni az adatok tágabb célokra való (további) kezelését, másrészt viszont az érintett védelme érdekében jogilag pontosan meg kell határozni e felhasználás feltételeit. Az európai adatvédelmi biztos óv az olyan megoldásoktól, amelyek a kérdést teljes mértékben a nemzeti jog hatáskörében hagyják, vagy a további feldolgozás feltételeit nem korlátozzák a 95/46/EK irányelv és az Európa Tanács 108. számú egyezménye szerint (7). A különleges adatkategóriák feldolgozását a 95/46/EK irányelv és a 108. számú egyezmény általában véve tiltja, néhány kivételtől eltekintve (8). Az európai adatvédelmi biztos attól tart, hogy a kerethatározatban törlik az általános tiltást, és ennek révén a kivétel válik szabállyá. Egy ilyen megoldás nem csak a 95/46/EK irányelvvel lenne ellentétes, hanem a 108. számú egyezménnyel sem állna összhangban.

20.

Adatcsere más hatóságokkal és magánfelekkel: A bizottsági javaslat korlátozásokat és egyedi biztosítékokat tartalmaz a rendőrségi és igazságügyi hatóságokon kívüli más hatóságokkal, valamint a magánfelekkel és a harmadik országok hatóságaival való információcserét illetően. Az európai adatvédelmi biztos az alábbi okokból hangsúlyozza ezen egyedi rendelkezések fontosságát: elsősorban, az ilyen „harmadik felekkel ”való információcsere különleges kockázatokkal jár (a biztonsági előírások megsértése, más célra történő további feldolgozás stb.). Másodsorban, harmadik felek bűnüldözésben és a bűnüldözés szempontjából releváns információk feldolgozásában való részvétele egyre gyakoribbá válik. Az adatmegőrzésről szóló 2006/24/EK irányelv (9), az Egyesült Államokkal a PNR-adatokról létrejött megállapodás, és az ún. SWIFT-ügy (10) jó példái ennek. Harmadrészt, az Európai Bíróság által a PNR-adatokkal kapcsolatos határozatok ügyében 2006. május 30-án hozott ítélet (11) komoly kétségeket vet fel a magánfelek által kereskedelmi célra gyűjtött és a későbbiekben bűnüldözési célokra feldolgozott személyes adatok védelmét illetően.

21.

A más – állami vagy magán – felek részére vagy általuk történő, EU-n belüli adattovábbítást illetően fontos, hogy a javaslat pontosan szabályozza e kérdést és olyan megoldásokat kínáljon, amelyek összeegyeztethetők a 95/46/EK irányelvvel. E megoldásoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az pillérszerkezet következményei – különös tekintettel a bűnüldöző hatóságok és más felek közötti adatcsere tekintetében a két pillér elhatárolásával kapcsolatos bizonytalanságra – ne érintsék hátrányosan az adatvédelem hatékonyságát.

22.

A harmadik országok részére vagy általuk történő adattovábbítás vonatkozásában a bizottsági javaslat egy bizottsági megfelelőségi határozatot elő. Amennyiben a Tanács ezt nem támogatná, úgy az egyes tagállamok maguk döntenének a megfelelőségről, vagy ami még rosszabb, a harmadik országok adatvédelmi szintjének vizsgálata nélkül továbbítanák az adatokat. A személyes adatok harmadik országokkal való cseréjére vonatkozó összehangolt rendszer hiánya tehát az alábbi következményekkel járhatna:

Az európai adatvédelmi biztos megítélése szerint rendkívül fontos, hogy olyan mechanizmusokat hozzanak létre, amelyek közös szabályokat és összehangolt megfelelőségi határozatokat biztosítanak annak érdekében is, hogy a kerethatározat megfeleljen az Európai Tanács 108. számú egyezményének (különös tekintettel annak 12. cikkére) (12). A kerethatározatban elő kell írni ilyen mechanizmusokat.

23.

Az európai adatvédelmi biztos számára ismeretes, hogy több tagállam megkérdőjelezi a személyes adatok harmadik országokkal való cseréjére vonatkozó rendelkezés beillesztésének jogalapját azokban az esetekben, amelyekben ezeket az adatokat nem egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága továbbította vagy tette hozzáférhetővé. Az európai adatvédelmi biztos szerint indokolatlan e jogalap megkérdőjelezése. A 2005. decemberi véleményben bemutatott példák, valamint az előző pontban említett érvek egyértelművé teszik a harmadik országokkal való adatcsere és az EUSz. 29. cikke szerinti rendőrségi és igazságügyi együttműködés közötti közvetlen összefüggést. A személyes adatok harmadik országokkal való cseréjéről szóló rendelkezést úgy kell tekinteni, mint egy további és szükséges rendelkezést ahhoz, hogy elérjük az EUSz. 29. cikkében – összefüggésben annak 6. cikkével – előírt célokat, mindenekelőtt a rendőri szervek közötti, az alapvető jogokat tiszteletben tartó szorosabb együttműködést.

24.

Az érintettek jogai: Az érintettnek joga van tájékoztatást kapni a rá vonatkozó személyes adatok kezeléséről. Ez a jog összefügg a személyes adatok tisztességes és jogszerű kezelésének elveivel, amelyeket maga a kerethatározat is tiszteletben tart, és amelyeket ezen felül az Európa Tanács 108. számú egyezménye, különösen 5. cikkének a) pontja és 8. cikke véd. E jog alapvető eleme, hogy a kezelésért felelős hivatalból köteles e tájékoztatás nyújtására. Mivel az érintett általában nem tudja és nem tudhatja, hogy a rá vonatkozó adatokat kezelik, e jog jellegének ellentmondana, ha az érintettnek kérelmet kellene benyújtania. Természetesen vannak kivételek e jog alól, és az is világos, hogy e kivételek fontos szerepet játszhatnak a bűnüldözés területén, mivel a bűncselekmények ügyében folytatott nyomozásokkal kapcsolatban nyújtott tájékoztatás éppen e nyomozásokat hátráltathatja. Ugyanakkor minden olyan megoldás elfogadhatatlan, és az Európa Tanács 108. számú egyezményével összeegyeztethetetlen, amely a tájékoztatáshoz való jogot az érintettől származó ez irányú kérelemhez köti.

25.

Az európai adatvédelmi biztos kiemeli, hogy az adatvédelmi hatóságok szerepének összhangban kell állnia a 95/46/EK irányelvben rájuk ruházott szereppel. E szerep a rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén még nagyobb jelentőséggel bír. A terrorizmus és más súlyos bűncselekmények elleni hatékony küzdelem érdekében a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés során gyakran van szükség érzékeny személyes adatok feldolgozására, és kivételeket kell alkalmazni az érintett jogait illetően (lásd például az előző pontban említett, tájékoztatáshoz való jogot).

26.

Az európai adatvédelmi biztos szerint elsődleges, hogy a kerethatározat alkalmazási körén belül a hatóságok hatékonyan felügyeljék és ellenőrizzék a személyes adatok feldolgozását, különösen ha a rendőrségi együttműködés területén a személyes adatok tagállamok közötti cseréjére kerül sor. Másodsorban, gondoskodni kell mind a nemzeti joghatósággal bíró, mind pedig az adatvédelmi hatóságok intézményesített hálózatán, azaz a hatóságok munkacsoportján (az irányelv 29. cikke alapján létrehozott munkacsoport) belüli hatóságok tanácsadói szerepéről. Az adatvédelmi hatóságok közreműködésére azért van szükség, hogy erősíteni lehessen az ezen eszköz szerinti adatvédelem és a 95/46/EK irányelv szerinti adatvédelem közötti koherenciát, hogy gondoskodni lehessen a jogi kötelezettségek teljesítéséről, valamint a gyakorlatban is meg lehessen valósítani a tagállamok közötti teljes harmonizációt.

27.

A bizottsági javaslat 24. cikke részletes biztonsági előírásokat tartalmaz, amelyek hasonlóak az Europol-egyezményben foglalt előírásokhoz. Az európai adatvédelmi biztos óva int attól, hogy ezeket az előírásokat töröljék a javaslatból. Az összehangolt biztonsági szint fontos eszköze a bizalom megerősítésének, mind az érintettek számára, mind pedig a tagállamok hatóságai között.

28.

2005. decemberi véleményében az európai adatvédelmi biztos azt ajánlotta, hogy egyes különleges adatkategóriák – mint például a biometrikus adatok és a DNS-profilok – kezelésének tekintetében hozzanak létre egyedi biztosítékokat. Ezen adatkategóriák felhasználása a bűnüldözés területén egyre inkább fontosabbá válik, ugyanakkor különleges kockázatokat rejthet magában az érintettet illetően. Közös szabályokra van szükség. Az európai adatvédelmi biztos sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács nem – legalábbis nem láthatóan – vette figyelembe ezt az ajánlást. Az európai adatvédelmi biztos felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy fogadjanak el a kérdésről javaslatot, függetlenül attól, hogy az kapcsolódik-e a hozzáférhetőség elvéhez, vagy sem.

29.

Az európai adatvédelmi biztos azt javasolja, hogy a kellő védelmet kínáló eredmény elérése érdekében a Tanács biztosítson több időt a tárgyalásokra. Bár az európai adatvédelmi biztos elismeri, hogy a kerethatározat Tanács általi, rövid időn belüli elfogadása rendkívüli fontossággal bír, egyúttal figyelmeztet arra, hogy a gyors döntéshozatal nem vezethet alacsonyabb szintű adatvédelmi szabályokhoz.

30.

Az adatvédelem egységessége elengedhetetlen, függetlenül attól, hogy a személyes adatokat hol, ki és milyen célra kezeli. Az európai adatvédelmi biztos felszólítja a Tanácsot, hogy olyan szintű védelmet biztosítson, amely nem marad el sem a 95/46/EK irányelv által nyújtott védelem szintjétől, sem pedig az Európai Tanács sokkal általánosabb megfogalmazást tartalmazó, a tagállamok számára kötelező erejű 108. számú egyezménye szerinti védelem szintjétől.

31.

A közös adatvédelmi szabályok nem korlátozhatók a tagállamok közötti, határokon átnyúló adatcserére, hanem azokat valamennyi, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén előforduló adatra alkalmazni kell. E vélemény olyan érveket tartalmaz, amelyek megmutatják, hogy egy korlátozottabb alkalmazási kör nem megvalósítható, és amennyiben bevezetésére mégis sor kerülne, a hatóságok számára tovább bonyolítaná a helyzetet és növelné a költségeket, valamint hátrányosan érintené az egyén jogbiztonságát.

32.

Az európai adatvédelmi biztos egyéb aggodalmai a következők:

26.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/15

1.

A Bizottság a 45/2001/EK rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően egyeztetés céljából megküldte az európai adatvédelmi biztos részére a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatot (a továbbiakban: a javaslat). Az európai adatvédelmi biztos szerint ezt a véleményt meg kell említeni a rendelet preambulumában.

2.

A Bizottsággal való hivatalos egyeztetés az európai adatvédelmi biztos titkársága és a Bizottság vonatkozó főigazgatóságának (DG EMPL) szolgálatai közötti kapcsolatfelvételeket követi, és az európai adatvédelmi biztos 2007. évi kiemelt feladatainak egyike (4). A javaslat a DG EMPL tevékenységén belül valóban azon javaslatok egyike, amelyek az európai adatvédelmi biztos fokozott érdeklődésére tartanak számot. Az európai adatvédelmi biztos ezen kívül a javaslattal kapcsolatos előzetes észrevételeit ismertette az Európai Parlament által 2006. november 23-án szervezett meghallgatáson is. Ebben az összefüggésben az európai adatvédelmi biztos üdvözli ezt az egyeztetést, és reméli, hogy a jövőben kellő időben történő egyeztetésekre kerül majd sor a szociális biztonsági és foglalkoztatási ágazat területén a személyes adatok védelmével kapcsolatos egyéb bizottsági javaslatok, különösen a kiemelt feladatok jegyzékében szereplő javaslatok tekintetében is.

3.

A javaslat megállapítja a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályait. Az említett rendeletben a koordinálásra vonatkozó új szabályok alkalmazása valóban kizárólag ezen, a megfelelő végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló javaslat elfogadása után történhet meg (5). A javaslatot ezért az alapját képező alaprendelettel összefüggésben kell értékelni. E pont tekintetében meg kell jegyezni, hogy az európai adatvédelmi biztos nem mondott véleményt a 883/2004/EK rendeletről, mivel a megfelelő bizottsági javaslatot 1999. február 12-én (6), a 45/2001/EK rendelet hatálybalépését megelőzően fogadták el.

4.

A javaslat célja a meglévő szabályok korszerűsítése és egyszerűsítése a szociális biztonsági intézmények közötti együttműködés erősítése és a szociális biztonsági intézmények közötti adatcsere módszereinek javítása révén.

5.

A javaslat alkalmazási köre tág, mind az érintett polgárok, mind az érintett területek tekintetében. A javaslat egyrészt kiterjed a nemzeti jogszabályok értelmében biztosított valamennyi uniós polgárra (így többek között a foglalkoztatásban nem álló személyekre is), amennyiben határokon átnyúló elemek is felmerülnek. Másrészt a szociális biztonság számos területére vonatkozik: betegségi ellátások; anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások; rokkantsági ellátások; öregségi nyugdíj; özvegyi nyugdíj; munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetére szóló ellátások; haláleseti juttatás; munkanélküli ellátások; korengedményes nyugdíjak, családi ellátások.

6.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a javaslatot annyiban, amennyiben annak célja a személyek szabad mozgásának előmozdítása, valamint az Unió területén mozgó uniós polgárok életszínvonalának és alkalmazásuk feltételeinek javítása.

7.

A javaslat jelentős részét a személyes adatoknak a szociális biztonság tekintetében illetékes nemzeti közigazgatási szervek közötti cseréjére vonatkozó rendelkezések képezik. A szociális biztonsági rendszerek valóban nem létezhetnének különböző fajtájú, gyakran szenzitív jellegű személyes adatok feldolgozása nélkül. A szociális biztonsággal kapcsolatos személyes adatok különböző tagállamok közötti cseréje továbbá az Európai Unió fennállásának természetes következménye, amelyben a polgárok egyre nagyobb mértékben élnek a szabad mozgáshoz fűződő jogukkal.

8.

Fontos továbbá, hogy a személyes adatoknak a tagállamok nemzeti közigazgatási szervei közötti fokozott cseréje nem csupán jobb feltételeket teremt a személyek szabad mozgása tekintetében, hanem a személyes adatok védelmének magas szintjét is biztosítja, és ily módon garantálja az alapvető uniós jogok egyikét. Ebben az összefüggésben az európai adatvédelmi biztos örömmel állapítja meg, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a javaslatról szóló 2006. október 26-i véleményében rámutatott arra, hogy biztosítani kell a személyes adatok megfelelő védelmét, különös tekintettel az érintett adatok időnként szenzitív jellegére (7).

9.

Az európai adatvédelmi biztossal folytatott egyeztetés tárgya egy végrehajtási rendeletre vonatkozó javaslat. A fentiekben említetteknek megfelelően azonban a végrehajtási rendeletet – tekintettel a személyes adatok védelmére is – nem lehet a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának alapelvét megállapító 883/2004/EK rendelettől különválasztva értékelni. Az európai adatvédelmi biztos ezért véleményében figyelembe fogja venni a 883/2004/EK rendelettel megállapított keretet. Az európai adatvédelmi biztos mindazonáltal véleményét azokra a kérdésekre fogja összpontosítani, amelyek tekintetében a végrehajtási rendelet jogalkotója még mozgástérrel rendelkezik.

10.

Az európai adatvédelmi biztos megállapítja továbbá, hogy a javaslat – tág alkalmazási köre mellett – nagyon összetett, mivel részletes és időnként technikai jellegű rendelkezéseket állapít meg a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának különböző körülményei, mechanizmusai és korlátai tekintetében. Ezért a javaslat elemzése során az európai adatvédelmi biztos nem fog egyenként valamennyi rendelkezésre kitérni, hanem – a javaslat tekintetében különösen fontos adatvédelmi elvekre összpontosítva – horizontális megközelítést fog alkalmazni.

11.

E megközelítést alkalmazva a vélemény célja az adatvédelmi jogszabályok betartásának és a javasolt intézkedések hatékonyságának a biztosítása, a nemzeti jogi rendszerekben történő végrehajtás során esetleg felmerülő kérdések előrevetítése és kezelése révén. Az európai adatvédelmi biztos e véleményében először meghatározza a vonatkozó adatvédelmi jogi keretet, majd foglalkozik a vonatkozó adatvédelmi elveknek a javaslatra történő alkalmazásával. Összegzésében az európai adatvédelmi biztos kiemeli főbb megállapításait és ajánlásait.

12.

A javaslat összefüggésében a biztosított személyek személyes adatait általában az illetékes nemzeti hatóságok fogják feldolgozni, így az a 95/46/EK irányelvet („az irányelv”) végrehajtó nemzeti törvények hatálya alá tartozik. Azon korlátozottabb számú esetekben, amelyekben biztosított személyek személyes adatait közösségi intézmények dolgozzák fel, a 45/2001/EK rendeletet (8) kell alkalmazni. Ez a helyzet állna elő például uniós intézmények alkalmazottaira vonatkozó személyes adatok feldolgozása esetén (9). Az adatvédelem jelenlegi jogi kerete ezért azonos szintű védelmet biztosít az EU egészében.

13.

A jelenlegi javaslat erre a harmonizált keretre épít. Az irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályok azonban nem teljesen egységesek, és még mindig létezhetnek eltérések a nemzeti adatvédelmi törvények között is. Ezért rendkívül fontos, hogy a jogalkotó ezt figyelembe vegye annak érdekében, hogy a javasolt intézkedések teljes mértékben megfeleljenek ennek a keretnek, valamint hogy ezen lehetséges különbségek feloldhatók legyenek.

14.

A határokon átnyúló fokozott adatcsere továbbá a személyes adatok védelmére vonatkozó nemzeti rendelkezések jobb összehangolását fogja szükségessé tenni. Ebben a tekintetben az európai adatvédelmi biztos üdvözli a 883/2004/EK rendelet 77. cikkét. Ez a rendelkezés konkrétan kimondja, hogy a rendelet, valamint végrehajtási szabályai értelmében feldolgozott személyes adatokat a személyes adatok védelmére vonatkozó közösségi rendelkezéseknek megfelelően kell továbbítani.

15.

A 883/2004/EK rendelet 77. cikke útmutatást nyújt továbbá a különböző tagállamok illetékes hatóságai közötti adattovábbítás esetén alkalmazandó nemzeti adatvédelmi jog tekintetében, és kimondja, hogy amennyiben egy tagállam személyes adatokat közöl egy másik tagállammal, az ilyen közlésre az első, vagyis a küldő tagállam adatvédelmi jogszabályai vonatkoznak. Ezzel szemben a fogadó tagállam részéről történt minden adatközlésre, valamint a fogadott adatok tárolására, megváltoztatására és megsemmisítésére a fogadó tagállam adatvédelmi jogszabályai vonatkoznak. Ez a rendelkezés összhangban áll az alkalmazandó nemzeti jogra vonatkozó, az irányelv 4. cikkében megállapított rendelkezéssel.

16.

A javaslat (3) preambulum bekezdésében, valamint 3. cikkének (2) bekezdésében hivatkozás történik a személyes adatok védelmére vonatkozó közösségi rendelkezésekre. Míg a (3) preambulum bekezdés általánosságban kimondja, hogy az érintett személyeknek élvezniük kell a személyes adatok védelmére vonatkozó közösségi rendelkezések által biztosított valamennyi garanciát, a 3. cikk (2) bekezdése konkrétan utal a saját személyes adatokhoz való hozzáférés és azok helyesbítésének jogára.

17.

Az európai adatvédelmi biztos egyetért azzal, hogy – mivel személyes adatok magas szintű feldolgozásának és továbbításának végrehajtására vonatkozó jogi eszközről van szó – egyértelműen és konkrétan utalni kell az alkalmazandó adatvédelmi keretre. Ebben az összefüggésben az európai adatvédelmi biztos ajánlja, hogy a személyes adatok védelmére vonatkozó közösségi rendelkezésekre ne csak a preambulum bekezdésekben történjen általános hivatkozás, hanem azok konkrétan kerüljenek említésre a rendelkezésekben (például a 3. cikkben) is. Ez az általános rendelkezés nem zárná ki, hogy egyéb rendelkezések – például a jelenleg a 3. cikk (2) bekezdésében foglaltak – tovább foglalkozzanak az adatvédelmi elveknek a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának keretében történő konkrét alkalmazásával kapcsolatos konkrét kérdésekkel (lásd az alábbi 36–38. pontot).

18.

Az adatvédelmi jog alapelveinek egyike értelmében személyes adatokat kizárólag arra a célra lehet feldolgozni, amely célra azokat gyűjtötték, vagy azzal összeegyeztethető célra (az irányelv 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja). A javaslat nem tartalmaz a célhoz kötöttségre vonatkozó általános rendelkezést (10). A javaslat általános megközelítése értelmében azonban a szociális biztonsági célok valamelyike (nyugdíj, rokkantsági ellátás, munkanélküli ellátás, stb.) érdekében gyűjtött személyes adatokat ugyanazon célra dolgozzák fel és továbbítják más tagállamok hatóságai részére. Így a javaslatban meghatározott feldolgozási műveletek többsége ugyanazon vagy összeegyeztethető célra feldolgozott személyes adatokat fog érinteni. Ugyanez vonatkozik személyes adatoknak követelések vagy jogtalan ellátások beszedésére irányuló adattovábbítás (73. cikk) keretében történő feldolgozására is.

19.

Egyéb körülmények – például az adóhatóságok közötti együttműködés ((14) preambulum bekezdés) – esetén azonban a szociális biztonsághoz kapcsolódó adatok a szociális biztonságtól eltérő célokra is szükségesek lehetnek. Ebben az esetben – bizonyos esetekben, valamint amennyiben az adatfeldolgozás nemzeti vagy közösségi szintű jogalkotási intézkedések alapján szükséges – az irányelv 13. cikke indokolhatja a célhoz kötöttség elve alóli kivételt. A jogalkotó ebben az összefüggésben mérlegelheti, hogy a javaslatban konkrétan megemlíti-e azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén szociális biztonsági adatokat más célra is fel lehet dolgozni.

20.

Ennek alapján az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a javaslat tiszteletben tartja a célhoz kötöttségre vonatkozó alapvető adatvédelmi rendelkezéseket. Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi továbbá, hogy a személyes adatok szociális biztonsági céloktól eltérő célokra történő felhasználásának tilalma az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokból ered, amelyek az ezen általános elv alóli kivételt kizárólag konkrét és szigorú feltételek mellett teszik lehetővé.

21.

Az adatvédelmi elveknek megfelelően a személyes adatoknak gyűjtésük és/vagy további feldolgozásuk célja szempontjából megfelelőeknek, relevánsaknak és nem túlzott mértékűeknek kell lenniük (az irányelv 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja). A szociális biztonsági rendszerek összefüggésében ez azt jelenti, hogy minden esetben kizárólag a szükséges és arányos adatkör továbbítható.

22.

Ezt az elvet helyesen tartalmazza a javaslat 2. cikkének (1) bekezdése, amely a tagállamok intézményei számára kötelezővé teszi a biztosított személy jogai és kötelezettségei megállapításához és meghatározásához szükséges valamennyi adat egymás részére történő átadását. Az európai adatvédelmi biztos ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy a szükséges személyes adatok meghatározása az adott ellátás függvényében kismértékben változhat. Például a betegbiztosítási ellátások tekintetében más fajtájú személyes adatok szükségesek, mint az öregségi nyugdíj tekintetében. A tagállamok hatóságai által továbbított információk nem haladhatják meg a konkrét esetben a biztosított személy szóban forgó jogainak vagy kötelezettségeinek megállapításához szükséges mértéket.

23.

Az arányosságnak vonatkoznia kell az adatokhoz hozzáféréssel rendelkező illetékes szervek számára, valamint a személyes adatok tárolásának részletes szabályaira és időtartamára is. Kizárólag az érintett hatóságok és intézmények rendelkezhetnek a szociális biztonsági adatokhoz való hozzáféréssel, és ezen adatok – az érintett azonosítását lehetővé tévő formában történő – tárolásának időtartama nem haladhatja meg a feldolgozás céljához szükséges időtartamot (az irányelv 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja).

24.

A biztosított személyek személyes adataihoz hozzáféréssel rendelkező hatóságok és intézmények száma tekintetében a javaslat 83. cikke nyilvános adatbázist hoz létre, amely felsorolja minden egyes tagállam vonatkozó szerveit. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a javaslat biztosítja, hogy a tagállamok rugalmasan döntsenek arról, hogy a személyes adatokat a tagállamban egy központi hozzáférési ponton keresztül, vagy közvetlenül az érintett hatóság vagy intézmény részére továbbítják (2. cikk (3) bekezdés). Ezenkívül minden egyes tagállamban lehet több kijelölt szerv is, amelyek közül néhány regionális szinten is működhet.

25.

A személyes adatok tárolásának időtartama tekintetében az európai adatvédelmi biztos megállapítja, hogy a szociális biztonság összefüggésében az arányosság vizsgálata a szociális biztonság érintett területétől függően rendkívül eltérő eredményekhez vezethet. Például a betegbiztosítási ellátásokhoz kapcsolódóan feldolgozott személyes adatokra általában rövidebb ideig lesz szükség, mint a nyugdíjakhoz kapcsolódóan feldolgozott személyes adatokra, mivel a nyugdíj olyan ellátás, amelynek folyósítása valószínűleg hosszabb időtartamon keresztül történik. A személyes adatok tárolásának időtartama az azokat feldolgozó szerv fajtájától is függ. Például központi hozzáférési pont esetében ez azt jelentené, hogy a személyes adatokat azoknak az illetékes szerv részére történt továbbítását követően azonnal törölnék. Mindenesetre egyértelmű, hogy a személyes adatokat haladéktalanul törölni kell vagy azonosíthatatlanná kell tenni, amennyiben már nem szükségesek arra a célra, amelyre azokat gyűjtötték vagy feldolgozták.

26.

Ezen megfontolásokra is figyelemmel az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy ebben az összetett rendszerben, amelyben a személyes adatok feldolgozására és továbbítására a szervek aszimmetrikus hálózatán keresztül kerül sor, különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a személyes adatokat az illetékes hatóságok dolgozzák fel, arányos időtartam alatt, valamint arra, hogy ne jöjjenek létre párhuzamos adatbázisok. Az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a 83. cikkben meghatározott adatbázis hozzá fog járulni annak biztosításához, hogy a szükséges személyes adatokat minden konkrét esetben kizárólag a vonatkozó hatóságok részére továbbítsák. A jelenlegi javaslatot ki lehetne azonban egészíteni az adatok továbbítására és tárolására vonatkozó részletes szabályok további pontosításával, ahogyan azt a Bizottság más javaslatok esetében tette (11). Az európai adatvédelmi biztos ebben az összefüggésben úgy véli, hogy a tárolási időtartamok bizonyos szintű harmonizálása nem csak a polgároknak a személyes adatok védelméhez fűződő jogát védené, de javítaná a különböző tagállamok nemzeti közigazgatási szervei közötti koordináció hatékonyságát is.

27.

A javaslat több mechanizmust állapít meg a biztosított személyek személyes adatainak különböző tagállamok illetékes szervei közötti továbbítása tekintetében. A személyes adatok ezen cseréi két nagy kategóriába sorolhatók: az érintett személy kérelmére történő adatcserék; valamint a hivatalból, általában harmadik felek (illetékes szervek, munkaadók) között és az érintett személy konkrét kérelme nélkül történő adatcserék. Az érintett szervek gyakran szenzitív adatokat dolgoznak fel és továbbítanak, különösen az egészségügyi állapot vonatkozásában.

28.

Ezen feldolgozási tevékenységek mindegyikének meg kell felelnie az irányelvben a személyes adatok feldolgozása tekintetében megállapított feltételeknek: az illetékes nemzeti szervek és munkaadók személyes adatokat kizárólag az érintett személy hozzájárulásával vagy egyéb alapos indokkal – például jogi kötelezettség teljesítése vagy közérdekből elvégzendő feladat végrehajtása vagy hivatali hatáskör gyakorlása érdekében – dolgozhatnak fel (az irányelv 7. cikkének a), c) és e) pontja). Szigorúbb feltételek vonatkoznak a szenzitív adatokra, vagyis az olyan személyes adatokra, amelyekből következtetni lehet a faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallási vagy világnézeti meggyőződésre, a szakszervezeti tagságra, az egészségi állapotra vagy a szexuális életre (az irányelv 8. cikke).

29.

Ennek alapján az európai adatvédelmi biztos rámutat arra, hogy a javaslat rendelkezései értelmezhetők úgy, hogy azok a szociális biztonsággal kapcsolatos adatok feldolgozására és továbbítására vonatkozó – az irányelv 7. cikkének c) pontja szerinti – jogi kötelezettséget állapítanak meg, amennyiben ez a kötelezettség konkrét. Ezért azokban az esetekben, amikor a javaslat személyes adatok feldolgozásának egyértelmű kötelezettségét állapítja meg, az illetékes nemzeti szervek és a munkaadók által végrehajtott feldolgozási műveletek alapulhatnak az irányelv 7. cikkének c) pontján. Ezzel ellentétben, amikor a javaslat nem állapít meg közvetlenül jogi kötelezettséget, a személyes adatok feldolgozásának alapját vagy konkrét nemzeti (nem harmonizált) jogi kötelezettség vagy egyéb jogalap képezi.

30.

Az irányelv 7. cikkének e) pontja lehetővé teszi személyes adatok feldolgozását abban az esetben, ha az adatfeldolgozás közérdekből elvégzendő feladat végrehajtásához vagy az adatkezelőre, illetve az adatokról tudomást szerző harmadik félre ruházott hivatali hatáskör gyakorlásához szükséges. Ez az eset áll fenn akkor, amikor a vonatkozó szerv nem konkrét jogi kötelezettség alapján, hanem általános – nemzeti vagy közösségi – jogi rendelkezésen alapuló feladatai vagy hivatali hatásköre keretében dolgoz fel adatokat. Ebben az esetben a tiltakozási jog az irányelv 14. cikkének a) bekezdése értelmében alkalmazandó.

31.

Az irányelv 7. cikkének a) pontja szerinti hozzájárulás, mint jogalap hatálya korlátozottabb személyes adatok közigazgatási hatóságok által vagy munkaviszony keretében történő feldolgozása tekintetében, mivel a hozzájárulás – az irányelv 2. cikkének h) pontja értelmében – kizárólag akkor tekinthető önkéntesnek, ha az érintett személy tényleges alternatívákkal rendelkezik.

32.

Szenzitív adatok feldolgozására (az irányelv 8. cikke) az előző pontokban említettekhez hasonló megfontolások vonatkoznak. Az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a munkajogból eredő kötelezettségek (az irányelv 8. cikke (2) bekezdésének b) pontja), további kivételek (8. cikk (4) bekezdés) vagy hozzájárulás (8. cikk (2) bekezdésének a) pontja) megfelelő jogalapot képezhet szenzitív szociális biztonsági adatok feldolgozásához. Ebben az esetben különös védintézkedésekre – például technikai csoportosítási intézkedésekre – lehet szükség.

33.

A fenti megfontolásokra figyelemmel az európai adatvédelmi biztos rámutat arra, hogy e javaslat minél egyértelműbben állapít meg a személyes adatok feldolgozására vonatkozó konkrét jogi kötelezettségeket az illetékes szervek és a munkaadók számára, annál könnyebb és eredményesebb lesz annak a tagállamokban történő végrehajtása, tekintettel az irányelvből eredő nemzeti adatvédelmi törvények betartására. Az európai adatvédelmi biztos ezért – a javaslatban meghatározott különböző konkrét mechanizmusok részleteinek taglalása nélkül – ajánlja az uniós jogalkotónak annak biztosítását, hogy a személyes adatok feldolgozása és továbbítása tekintetében minden egyes művelet közvetlenül a javaslat által meghatározott konkrét jogi kötelezettségen vagy a feldolgozásra vonatkozó, az irányelv 7. és 8. cikke szerinti egyéb törvényes indokon alapuljon.

34.

A 95/46/EK irányelv IV. szakaszában meghatározottaknak megfelelően alapvető fontosságú az érintettek megfelelő tájékoztatása személyes adataik feldolgozásáról és jogaikról. Ez különösen fontos akkor, amikor különböző tagállamokban több hatóság dolgoz fel személyes adatokat, és az érintettek szem elől téveszthetik, hogy ki és milyen célból dolgozza fel személyes adataikat, és bizonytalanná válhatnak jogaik gyakorlásának módjában.

35.

E kérdés tekintetében az európai adatvédelmi biztos határozottan a proaktív megközelítést támogatja: mindenre kiterjedő és kellő időben történő információnyújtást az érintettek számára a gyűjtött adatok felhasználásának pontosítása és jogaik ismertetése céljából. Ebben a tekintetben az európai adatvédelmi biztos nem csupán támogatja az EGSZB-nek a rendelet valamennyi lehetséges alkalmazója körében történő figyelemfelkeltésre irányuló felhívását (12), hanem maga is felszólítja a jogalkotót, hogy egészítse ki a javaslatot a személyes adatok feldolgozása tekintetében az érintett személyek konkrét és megfelelő tájékoztatásának szükségességére vonatkozó konkrét hivatkozással. Erre a 19. cikk (A biztosítottak tájékoztatása) annak érdekében történő módosításával kerülhetne sor, hogy a biztosított személyek részére biztosítani lehessen a szükséges információk nyújtását.

36.

Az érintettek jogai különösen fontosak a szociális biztonsági rendszerek összefüggésében, mivel azok lehetővé teszik az érintett személyek számára a rájuk vonatkozó (szenzitív) adatok feletti ellenőrzés megőrzését, azok helyességének biztosítását, valamint azon adatok ellenőrzését, amelyek alapján fontos döntések meghozatalára és juttatások odaítélésére kerül sor. Ez különösen fontos a határokon átnyúló esetekben, amikor az információk fordításának szükségessége miatt a személyes adatok átadása során bekövetkező hiba lehetősége valószínűleg nagyobb. Említésre érdemes az is, hogy az információk helyességének az érintettek jogainak gyakorlásából eredő javulása nemcsak az érintett személyek számára kedvező, hanem a megfelelő szociális biztonsági szervek számára is.

37.

Az európai adatvédelmi biztos melegen üdvözli a javaslat 3. cikkének (2) bekezdését, amely kimondja, hogy a tagállamok – a személyes adatok védelmére vonatkozó közösségi rendelkezésekkel összhangban – biztosítják az érintett személyeknek a személyes adatokhoz való hozzáférés és azok helyesbítésének jogát. Az európai adatvédelmi biztos ugyanakkor javasolja, hogy ezt a rendelkezést egészítsék ki az érintettek valamennyi jogára – többek között a tiltakozási jogra (95/46/EK irányelv 14. cikk) és az automatizált egyedi döntésekre (95/46/EK irányelv 15. cikk) vonatkozó védintézkedésekre – való általánosabb hivatkozással.

38.

Az európai adatvédelmi biztos ajánlja továbbá, hogy a javaslat kellően vegye figyelembe az érintettek tényleges joggyakorlása megkönnyítésének szükségességét határokon átnyúló esetekben. Az érintett személyeknek jogaikat ténylegesen olyan helyzetben kell gyakorolniuk, amelyben személyes adataik kettő vagy több ország különböző hatóságaitól származnak. Ezért kívánatos lenne, hogy ezekben az esetekben az érintettek jogaikat közvetlenül azon a hatóságon keresztül is gyakorolni tudják, amely más tagállamokból származó személyes adatokat fogad. Ez azt jelentené, hogy a biztosított személlyel közvetlen kapcsolatban álló illetékes hatóság felkérést kapna arra, hogy egyablakos hatóságként járjon el nem csak a szociális biztonsági ellátások, hanem az ezen ellátásokkal kapcsolatban feldolgozott valamennyi személyes adat tekintetében is. A biztosított személy ily módon képes lenne jogai ezen illetékes hatóságon keresztüli gyakorlására, az adatok eredetétől függetlenül. Az európai adatvédelmi biztos ezért felkéri a jogalkotót ezen lehetőség mérlegelésére, többek között az egyéb bizottsági javaslatokban már megtalálható példákra is figyelemmel (13).

39.

A javaslatban különös jelentőséget kap az adatfeldolgozás biztonsága, tekintettel a különböző tagállamok közigazgatási szervei körében az elektronikus eszközök egyre szélesebb körű használatára. Ezen kívül az adattovábbítás a legtöbb esetben szenzitív adatokat érint, ami – amint arra az EGSZB is rámutatott – tovább növeli annak fontosságát, hogy „biztosítani kell az adatok megfelelő tárolását és azt, hogy ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe” (14).

40.

Ebben a tekintetben az európai adatvédelmi biztos üdvözli a javaslat 4. cikkét, amely kimondja, hogy az érintett szervek közötti adattovábbítás „elektronikus úton történik egy közös, biztonságossá tett kereten belül, amely képes a titkosság és az adatcsere védelmének biztosítására”. Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza azonban, hogy ezen „közös, biztonságossá tett keret ”– amelyet a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottságnak (15) kell meghatároznia – tekintetében kellően figyelembe kell venni az IDABC-program (16) (Interoperable Delivery of European e-Government Services to public Administrations, Businesses and Citizens – Interoperábilis páneurópai elektronikus kormányzati szolgáltatások közigazgatási rendszerek, gazdasági szervezetek és állampolgárok részére) keretében a közösségi adatvédelmi rendelkezésekkel kapcsolatban, és különösen az adatfeldolgozás biztonságával kapcsolatban kiadott ajánlásokat. Ebben a tekintetben az európai adatvédelmi biztos ajánlja továbbá, hogy az igazgatási bizottság adott tevékenységeibe megfelelő módon vonjanak be adatvédelmi és biztonsági szakértőket.

41.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a javaslatot annyiban, amennyiben annak célja a személyek szabad mozgásának előmozdítása, valamint az Unió területén mozgó uniós polgárok életszínvonalának és alkalmazásuk feltételeinek javítása. A szociális biztonsági rendszerek koordinálása ugyanakkor nem lenne lehetséges különböző fajtájú, gyakran szenzitív jellegű személyes adatok feldolgozása és átadása nélkül.

42.

Fontos továbbá, hogy a személyes adatoknak a tagállamok nemzeti közigazgatási szervei közötti fokozott cseréje nem csupán jobb feltételeket teremt a személyek szabad mozgása tekintetében, hanem a személyes adatok védelmének magas szintjét is biztosítja, és ily módon garantálja az EU alapvető jogainak egyikét.

43.

A javaslat a személyes adatok védelmére vonatkozó közösségi rendelkezésekkel, és különösen a 95/46/EK irányelvvel, valamint a nemzeti végrehajtási törvényekkel létrehozott harmonizált adatvédelmi keretre épít. Az európai adatvédelmi biztos örömmel állapítja meg, hogy ezen adatvédelmi keret alkalmazhatóságára a 883/2004/EK alaprendelet és a javaslat egyaránt utal. Az adatvédelmi elveknek a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának keretében való alkalmazásához kapcsolódó konkrét kérdéseket azonban tovább kell vizsgálni.

44.

A célhoz kötöttség elvének tekintetében az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a javaslat tiszteletben tartja a célhoz kötöttségre vonatkozó alapvető adatvédelmi rendelkezéseket. Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi továbbá, hogy a javaslat nem mondja ki egyértelműen a személyes adatok szociális biztonsági céloktól eltérő célokra történő felhasználásának tilalmát, hanem az az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokból ered, amelyek az ezen általános elv alóli kivételt kizárólag meghatározott esetekben és szigorú feltételek mellett teszik lehetővé. A jogalkotó ebben az összefüggésben mérlegelheti, hogy a javaslatban konkrétan megemlíti-e azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén szociális biztonsági adatokat más célra is fel lehet dolgozni.

45.

A feldolgozott adatok, az illetékes szervek és a tárolás időtartamának arányossága tekintetében az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy ebben az összetett rendszerben, amelyben a személyes adatok feldolgozására és továbbítására a szervek aszimmetrikus hálózatán keresztül kerül sor, különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a személyes adatokat az illetékes hatóságok dolgozzák fel, arányos időtartam alatt, valamint arra, hogy ne jöjjenek létre párhuzamos adatbázisok. Ebben az összefüggésben a javaslatot ki lehetne egészíteni az adatok továbbítására és tárolására vonatkozó részletes szabályok további pontosításával.

46.

A személyes adatok feldolgozása jogalapjának tekintetében az európai adatvédelmi biztos – a javaslatban meghatározott különböző konkrét mechanizmusok részleteinek taglalása nélkül – ajánlja az uniós jogalkotónak annak biztosítását, hogy a személyes adatok feldolgozása és továbbítása tekintetében javasolt minden egyes mechanizmus közvetlenül a javaslat által meghatározott konkrét jogi kötelezettségen vagy a feldolgozásra vonatkozó, az irányelv 7. és 8. cikke szerinti egyéb törvényes indokon alapuljon.

47.

A biztosítottak tájékoztatása tekintetében az európai adatvédelmi biztos ajánlja, hogy a javaslatot egészítsék ki a személyes adatok feldolgozása tekintetében az érintett személyek konkrét és megfelelő tájékoztatásának szükségességére vonatkozó konkrét hivatkozással.

48.

Az érintettek jogai tekintetében az európai adatvédelmi biztos melegen üdvözli a javaslat 3. cikkének (2) bekezdését, és javasolja, hogy ezt a rendelkezést egészítsék ki az érintettek valamennyi jogára – többek között a tiltakozási jogra és az automatizált egyedi döntésekre vonatkozó védintézkedésekre – való általánosabb hivatkozással. Ezenkívül az európai adatvédelmi biztos felkéri a jogalkotót, hogy határokon átnyúló esetekben könnyítse meg az érintettek tényleges joggyakorlását annak előírásával, hogy a biztosított személlyel közvetlen kapcsolatban álló illetékes hatóság egyablakos hatóságként járjon el nem csak a szociális biztonsági ellátások, hanem az ezen ellátásokkal kapcsolatban feldolgozott valamennyi adat tekintetében is.

49.

A biztonsági intézkedések tekintetében az európai adatvédelmi biztos ajánlja, hogy az adattovábbításnak a javaslat 4. cikkében megállapított „közös, biztonságossá tett kerete ”kellően vegye figyelembe az adatvédelemre és az adatfeldolgozás biztonságára vonatkozó megfelelő ajánlásokat. Ebben az összefüggésben az illetékes igazgatási bizottság adott tevékenységeibe megfelelő módon be kell vonni adatvédelmi és biztonsági szakértőket is.

26.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/24

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek.

—

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4577. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://eur-lex.europa.eu)

26.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/24

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek.

—

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4594. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://eur-lex.europa.eu)

26.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/25

26.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/26

26.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/27

—

Mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházások, három gazdasági év során legfeljebb 40 % és legfeljebb 400 000 EUR

—

Irányítási rendszerekkel kapcsolatos tanácsadás támogatása egyéni gazdaságok számára, legfeljebb 80 % és legfeljebb 2 000 EUR

—

Birtokrendezés, legfeljebb 90 %

—

Termelői szövetkezetek alapítási költségei, legfeljebb 60 %, azonban csoportonként 5 év alatt összesen nem több mint 400 000 EUR.

—

Mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházások (mezőgazdasági beruházástámogatási program [AFP])

Egy versenyképes, fenntartható, környezet- és állatkímélő, illetve többfunkciós mezőgazdaság támogatása érdekében a mezőgazdasági vállalkozásokban ösztönözni kell az elsődleges mezőgazdasági termékek termelésére irányuló beruházásokat. A fogyasztók érdekeit, a vidékfejlesztést, valamint a biológiai sokféleség megőrzését csakúgy figyelembe kell venni, mint az élet-, a munka- és a termelési körülmények javítását

Az intézkedés a 4. cikkre alapszik (Mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházások)

—

Irányítási rendszerekkel kapcsolatos tanácsadás támogatása egyéni gazdaságok számára (AFP)

Támogatás nyújtható egyéni gazdaságok számára a rutinszerű tanácsadáson kívül biztosított tanácsadásra a dokumentációs rendszerek alkalmazására vonatkozóan. Az intézkedések célja, hogy támogassa a mezőgazdasági termelőket a minőségre hangsúlyt helyező, modern mezőgazdasági szabványoknak – különösen az 1782/2003/EK rendelet (kölcsönös megfeleltetés) 4. és 5. cikke, valamint III. és IV. melléklete szerinti követelményeknek – való megfelelésben. A tanácsadást olyan köz- és a magánszervezetek nyújtják, amelyeket az adott tartománynak kell jóváhagynia. A dokumentációs rendszerből származó adatok alkotják a gazdaság-alapú tanácsadás alapjait. Az intézkedések a támogatás minden kérelmezője számára hozzáférhetőek, és azok a tanácsadó szervezetek vissza nem térítendő támogatásának tekintendők

Az intézkedés a 15. cikkre alapszik (Technikai segítségnyújtás az agrárszektorban)

—

Birtokrendezés (az integrált vidékfejlesztési támogatás alapelvei [a vidéki ingatlantulajdon átcsoportosítására nyújtott támogatás])

A támogatás célja a vidéki földtulajdon átcsoportosítása, valamint a vidéki földterületek elrendezése a birtokrendezési törvény és a mezőgazdaság kiigazításáról szóló törvény szerinti eljárásokban, beleértve a fenntartható hatékonyságú természetes egyensúly biztosítására, valamint az önkéntes használatcserére vonatkozó terveket érintő intézkedéseket. Az ennek során felmerülő eljárási költségek támogathatóak.

Az intézkedés a 13. cikkre alapszik (Birtokrendezéshez nyújtott támogatás)

—

Termelői csoportok alapítási költségei (a piacszerkezet javítását célzó támogatások alapelvei [termelői szövetkezetek])

A támogatás célja a szövetkezetek alapításának és tevékenységének elősegítése, illetve a mezőgazdasági termékeket feldolgozó és forgalomba hozó vállalkozások versenyképességének javítása, ezáltal a támogatás hozzájárul a termelői szintű értékesítés biztosításához, és árbevételi előnyöket teremt

A támogatás hozzájárul a mezőgazdasági termékek nyilvántartásba vétele, feldolgozása és forgalmazása piaci követelményekhez való hozzáigazításához a kínálat jellegére, mennyiségére és minőségére vonatkozóan

A mezőgazdasági szövetkezetek támogatása a 9. cikkre alapszik (Termelői csoportoknak nyújtott támogatás).

Provincie Noord-Brabant

Brabantlaan 1

Postbus 90151

5200 MC 's-Hertogenbosch

Nederland

Provincie Limburg

Limburglaan 10

Postbus 5700

6202 MA Maastricht

Nederland

—

(1.2) bekezdés: 3 000 000 EUR a 2007–2013 közötti időszakra;

—

(1.4) bekezdés: 60 000 EUR a 2007–2013 közötti időszakra;

—

(1.5) bekezdés: 1 250 000 EUR a 2007–2013-as időszakra;

—

(1.9) bekezdés: 4 500 000 EUR a 2007–2013-as időszakra;

—

(6.1) bekezdés: 3 000 000 EUR a 2007–2013-as időszakra;

—

(6.4) bekezdés: 1 200 000 EUR a 2007–2013-as időszakra;

—

(1.2) bekezdés: a támogatható költségek legfeljebb 60 %-a, tervezett telephelyenként maximum 1,2 millió EUR, a 4. cikk (2) bekezdés e) pontjával, valamint a 4. cikk (4) bekezdés a) és c) pontjával összhangban.

—

(1.9) bekezdés: a támogatható költségek legfeljebb 60 %-a, a 4. cikk (2) bekezdés e) pontjával, valamint a 4. cikk (4) bekezdés a) és c) pontjával összhangban.

—

(6.1) bekezdés: a támogatható költségek legfeljebb 60 %-a, a 4. cikk (2) bekezdés e) pontjával, valamint a (4) bekezdés a) és c) pontjával összhangban.

—

(1.4) bekezdés: a támogatható költségek legfeljebb 50 %-a, projektenként maximum 20 000 EUR, a 4. cikk (2) bekezdés e) pontjával, valamint a (4) bekezdés a) és c) pontjával összhangban.

—

(1.5) bekezdés: a támogatható költségek legfeljebb 50 %-a, maximum 1,25 millió EUR, a 4. cikk (2) bekezdés e) pontjával, valamint a (4) bekezdés a) és c) pontjával összhangban.

—

(6.4) bekezdés: a támogatható költségek legfeljebb 50 %-a, projektenként maximum 50 000 EUR, a 4. cikk (2) bekezdés e) pontjával, valamint a (4) bekezdés a) és c) pontjával összhangban.

—

(1.2) bekezdés: a megvalósíthatási tanulmányok és üzleti tervek költségeire, valamint a 4. cikk (3) bekezdés a)–d) bekezdésekben meghatározott célkitűzésekkel összhangban álló épületek létesítésére és felújítására vonatkozik;

—

(1.9) bekezdés: a 4. cikk (3) bekezdés a)–d) bekezdésekben meghatározott célkitűzésekkel összhangban álló épületek létesítésére és felújítására vonatkozik;

—

(6.1) bekezdés: a 4. cikk (3) bekezdés a)–d) bekezdésekben meghatározott célkitűzésekkel összhangban álló épületek létesítésére és felújítására vonatkozik;

—

(1.4) bekezdés: a 4. cikk (3) bekezdés a)–d) bekezdésekben meghatározott célkitűzésekkel összhangban álló épületek létesítésére és felújítására irányuló megvalósíthatási tanulmányok és üzleti tervek költségeire vonatkozik;

—

(1.5) bekezdés: a megvalósíthatási tanulmányok és üzleti tervek költségeire, valamint a 4. cikk (3) bekezdés a)–d) bekezdésekben meghatározott célkitűzésekkel összhangban álló épületek létesítésére és felújítására vonatkozik;

—

(6.4) bekezdés: a 4. cikk (3) bekezdés a)–d) bekezdésekben meghatározott célkitűzésekkel összhangban álló épületek felújítására irányuló megvalósíthatási tanulmányok és üzleti tervek költségeire vonatkozik;

Provincie Limburg

Limburglaan 10

Postbus 5700

6202 MA Maastricht

Nederland

Provincie Limburg

Limburglaan 10

Postbus 5700

6202 MA Maastricht

Nederland

Provincie Limburg

Limburglaan 10

Postbus 5700

6202 MA Maastricht

Nederland

Ministerstvo zemědělství ČR

Těšnov 17

CZ-117 05 Praha 1

Ministerstvo zemědělství ČR

Těšnov 17

CZ-117 05 Praha 1

26.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/33

26.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/34

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

State Aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala)

SPA 3 6/05

B-1049 Brussels (Brüsszel)

Fax: (32-2) 296 12 42

—

an annual compensation of GBP 150 million granted to POL for the net public service cost of rural counter coverage (“rural network support”),

—

an aid devoted to back POL's debt to Royal Mail Group plc which had financed POL's balance-sheet deficits up to 31 March 2002 (“debt payment funding”),

—

a rolling working capital loan to POL for over-the-counter cash payments meant to fund the basic postal account.

26.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/42

1.

2007. április 19-én a Bizottság a 139/2004/EK (1) tanácsi rendelet 4. cikke szerint bejelentést kapott az International Power plc („IPR”, Egyesült Királyság) és a Mitsui & Co., Ltd. („Mitsui”, Japán), továbbá az IPR irányítása alá tartozó Deeside Power Development Company Limited („Deeside”, Egyesült Királyság), Rugeley Power Limited („Rugeley”, Egyesült Királyság), International Power IQ Limited („Indian Queens”, Egyesült Királyság) és International Power Fuel Company Limited („IPFC”, Egyesült Királyság) tervezett összefonódásáról, amely szerint az előbbiek egy újonnan alapított társaságban való részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint utóbbiak felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4654 – IPR/MITSUI (UK Electricity generation business) hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre:

26.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/43

1.

2007. április 19-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Bridgepoint Capital Group Ltd. (a továbbiakban: Bridgepoint, Egyesült Királyság) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján egyedüli és teljes irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a Wolters Kluwer N.V. (a továbbiakban: WKE, Hollandia) oktatási részlege felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4658 – Bridgepoint Capital/Wolters Kluwer Educational hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), illetve postai úton a következő címre:

26.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/44

1.

2007. április 18-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint és a 4. cikk (5) bekezdése alapján tett beterjesztést követően bejelentést kapott a HgCapital Investments Managers Ltd, Egyesült Királyság (a továbbiakban: HgCapital) által tervezett összefonódásról, amely szerint az előbbi részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a Denton ATD, Inc., USA, a Robert Denton, Inc., USA, és a Denton COE GmbH, Németország (a továbbiakban együttesen: Denton) vállalkozások felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4498 – HgCapital/Denton hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon ((32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44) vagy postán az alábbi címre: