29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/1

(1)

2007. február 27-én a Tanács megvizsgálta Szlovákia 2006–2009 közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramját.

(2)

A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a reál-GDP növekedése a 2006-os 6,6 %-ról 2007-ben 7,1 %-ra nő, ezután 2008-ban és 2009-ben 5,5 %-ra, illetve 5,1 %-ra csökken. A jelenleg rendelkezésre álló információk fényében úgy tűnik, hogy a forgatókönyv 2006 tekintetében óvatos, a programidőszak hátralévő része tekintetében pedig megalapozott növekedési feltételezéseken alapul. A program inflációs előrejelzése is valószerűnek tűnik.

(3)

A Bizottság szolgálatainak 2006. őszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2006-ban a GDP 3,4 %-a lesz, szemben a konvergenciaprogram előző változatában foglalt, a GDP 4,2 %-ának megfelelő céllal. A jobb eredmény oka a GDP és a foglalkoztatás vártnál sokkal erőteljesebb növekedése, továbbá a kamatkiadások és a nyugdíjreformmal kapcsolatos költségek vártnál alacsonyabb szintje. Az előre nem látott növekedésből származó bevételi többlet egy részét azonban elköltötték, és nem a hiány gyorsabb csökkentésére fordították.

(4)

A program előző változatával egyezően az új program középtávú költségvetési stratégiájának fő célja az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának megvalósítása 2010-ig, főként a strukturális egyenleg (a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb intézkedések nélkül számított egyenleg) tekintetében a GDP 0,9 %-ának megfelelő középtávú költségvetési hiánycél megvalósítása révén. A program szerint a 2006-ban a GDP 3,7 %-át kitevő államháztartási hiány 2009-ig fokozatosan a GDP 1,9 %-ára csökken, az elsődleges hiány pedig 1,9 %-ról 0,2 %-ra. Az előirányzott költségvetési konszolidáció a kiadások – mind a folyó, mind a tőkekiadások – visszafogására épül (a kiadások GDP-hez viszonyított aránya 3,25 százalékponttal csökken), amit csaknem teljesen semlegesít a bevételi arány (1,5 százalékpontos) csökkenése. A program előző változatával összehasonlítva az új program sokkal kedvezőbb makrogazdasági forgatókönyv mellett ugyanazt a kiigazítást tervezi.

(5)

A közösen megállapított módszertannal összhangban számított strukturális hiány a tervek szerint a 2006-ban a GDP 3,5 %-át kitevő értékről 2009-ig a GDP mintegy 2,5 %-ára csökken. A program az előző változathoz hasonlóan középtávú költségvetési célkitűzésként a strukturális hiánynak éppen a GDP 1 %-a alatt maradó szintjét határozza meg, amelyet nem a programidőszakban, hanem 2010-ben akarnak elérni. Mivel a középtávú célkitűzés szigorúbb az irányadó minimumértéknél (amely a becslések szerint a GDP mintegy 2 %-át kitevő hiány), megvalósítása valószínűleg biztonsági tartalékot nyújt a túlzott hiány felmerülésével szemben. A középtávú célkitűzés a Stabilitási és Növekedési Paktumban és a magatartási kódexben az euro-övezeti és az ERM II-höz csatlakozott tagállamok számára kijelölt sávon belül van, és megfelelően tükrözi a potenciális kibocsátás hosszú távú átlagos növekedését és az adósságrátát.

(6)

A programban szereplő költségvetési előrejelzésekkel kapcsolatos kockázatok összességében kiegyensúlyozottak. A makrogazdasági forgatókönyvből eredő kockázatok nagyjából semlegesek, míg az adó-előrejelzések egészében nézve úgy tűnik, hogy megbízható feltételezéseken alapulnak. A programban előirányzott költségvetési konszolidáció a kiadások visszafogására épül, a program ugyanakkor nem ad megfelelő tájékoztatást az ezt támogató (2007 utáni) intézkedésekről, és nem határoz meg kötelező jellegű középtávú kiadási kereteket. Másfelől Szlovákia az elmúlt években jó eredményeket ért el, noha a költségvetési célok elérését megkönnyítette a vártnál nagyobb növekedés és az uniós pénzeszközök vártnál alacsonyabb igénybevétele.

(7)

E kockázatértékelés alapján a programban szereplő költségvetési irányvonal nagyjából alkalmasnak tűnik arra, hogy 2007-ig a Tanács ajánlásának megfelelően megszüntessék a túlzott hiányt. A növekedési kilátások javulása és a kedvező gazdasági időszak miatt azonban a korrekciós időszak alatt strukturális szempontból szigorítani kellene a kiigazítási pályát. Úgy tűnik, hogy a programban szereplő költségvetési irányvonal normál makrogazdasági ingadozások esetén a elkövetkező években nem képes elegendő biztonsági tartalékot nyújtani a GDP 3 %-ában rögzített hiányküszöb átlépésével szemben. Az irányvonal ahhoz is kevésnek tűnik, hogy biztosítsa a középtávú célkitűzés program szerinti, 2010-es megvalósítását. A túlzott hiány megszüntetését követő években a középtávú célkitűzés irányába ható kiigazítás program szerinti ütemét fokozottan összhangban kellene állítani a Stabilitási és Növekedési Paktummal, amely az euro-övezeti és az ERM II-höz csatlakozott tagállamok esetében előírja, hogy a strukturális egyenleg éves javításának irányadó mértéke a GDP 0,5 %-a, kedvező gazdasági időszakokban viszont magasabbnak kell lennie. A 2007 és 2009 közötti, előre láthatólag kedvező gazdasági időszakban a strukturális egyenlegnek mindössze 0,75 %-os GDP-arányos javulása várható.

(8)

A bruttó államadósság a becslések szerint 2006-ben elérte a GDP 33,1 %-át, azaz jóval a Szerződésben meghatározott 60 %-os referenciaérték alatt maradt. A program előrejelzése szerint az adósságráta a programidőszak alatt 3,4 százalékponttal csökken.

(9)

Az elöregedés hosszú távú költségvetési hatása Szlovákiában kisebb, mint az EU-átlag, mivel a közelmúlt nyugdíjreformja által befolyásolt nyugdíjkiadások kevésbé nőttek, mint más országokban. A kiinduló költségvetési egyenleg még a népesség elöregedése okozta hosszú távú költségvetési hatások nélkül is kockázatot jelent az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára nézve. Az államháztartás konszolidációja ezért hozzájárulna az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok csökkentéséhez. Az államháztartás fenntarthatóságát tekintve Szlovákia összességében közepes kockázattal szembesül.

(10)

A konvergenciaprogram a középtávú költségvetési stratégia szempontjából nem értékeli minőségileg a nemzeti reformprogram 2006. októberi végrehajtási jelentésének általános hatását. A program mindamellett ad némi tájékoztatást a nemzeti reformprogramban tervezett fő reformokkal járó közvetlen költségvetési költségekről vagy megtakarításokról, költségvetési előrejelzései pedig úgy tűnik, hogy figyelembe veszik a nemzeti reformprogramban körvonalazott intézkedések államháztartási hatásait. Úgy tűnik, hogy a konvergenciaprogramnak az államháztartás területére tervezett intézkedései nem állnak teljesen összhangban a nemzeti reformprogramban előirányzott intézkedésekkel. Az oktatást leszámítva a programban felsorolt kiadási prioritások eltérnek a nemzeti reformprogramban megállapított fő kihívásoktól. A nemzeti reformprogramban említett jelentős oktatási támogatás pedig nem jelenik meg egyértelműen a 2007-es költségvetésben vagy a konvergenciaprogramban.

(11)

A programban szereplő költségvetési stratégia nagyjából megfelel a 2005–2008 közötti időszakra vonatkozó, az integrált iránymutatásokban foglalt átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásoknak.

(12)

Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program minden előírt adatot megad, és a nem kötelező adatok legtöbbjét is tartalmazza (2).

i.

használja ki az erőteljes növekedést ígérő kilátásokat arra, hogy a túlzott hiány 2007-ig történő, nagyobb biztonsági tartalékot nyújtó megszüntetése érdekében fokozza a strukturális kiigazítást, és hogy gyorsítsa fel a középtávú célkitűzés megvalósítását; valamint

ii.

erősítse meg a középtávú kiadási korlátok kötelező jellegét a központi kormányzat esetében.

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/5

1.

2007. február 27-én a Tanács megvizsgálta Észtország 2006–2010 közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramját.

2.

A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a reál-GDP növekedése a 2006-os 11 %-ról 2007-ben 8,25 %-ra, majd a későbbi években évente 1 százalékponttal, 7,5 %-ra esik vissza. A jelenleg rendelkezésre álló információk fényében úgy tűnik, hogy a forgatókönyv óvatos növekedési feltételezéseken alapul. Mindazonáltal egyértelműen kockázatos a növekedés jelenlegi, túlzott ütemmel szembeni gyenge lassulásának előre jelzett középtávú pályája. A program inflációs előrejelzése valószerűnek tűnik.

3.

A Bizottság szolgálatainak 2006. őszi előrejelzése szerint az államháztartási többlet 2006-ban a GDP 2,5 %-a lesz, szemben a konvergenciaprogram előző változatában foglalt, a GDP 0,3 %-ának megfelelő céllal. Az új változatban is előre jelzett jobb teljesítmény a 2005-ös vártnál jobb teljesítmény áthozatalának és a 2006-os meglepetésszerű növekedésnek köszönhető. A kiadások a költségvetésben előirányzottnál alacsonyabbak voltak.

4.

A programban foglalt középtávú költségvetési stratégia fő céljai az államháztartás legalább egyensúlyi helyzetben tartása, valamint hosszú távú fenntarthatóság biztosítása az elöregedéssel kapcsolatos költségvetési hatás fényében. A költségvetési stratégia szerint az államháztartási többlet a 2006-os 2,5 %-ról 2007–2008-ban a GDP körülbelül 1,25 %-ára csökken, majd azt követően a GDP mintegy 1,5 %-ára emelkedik. Az elsődleges egyenleg hasonlóan fog alakulni, a kamatkiadások elenyésző súlya miatt. A 2007-es többlet csökkenése a kiadás/GDP arány emelkedésének tudható be, míg a bevételi arány továbbra is csökken. 2008-tól az összbevételi és összkiadási arányok párhuzamosan csökkennek, a jövedelemadó-csökkentést, valamint a nominális GDP élénk növekedését el nem érő kiadásnövekedést tükrözve. Az új program az államháztartásnak mindig egyensúlyi helyzetben (amelyet az elmúlt években rendszerint túlteljesítettek) tartására törekvő múltbéli gyakorlattal szakítva jelentős többletet céloz meg a teljes programidőszak alatt, amely fontos előrelépés a gazdaság ciklikusságának figyelembevétele során. Az előző változattal összehasonlítva a 2007-től kitűzött célokat a GDP legalább 1 százalékpontjának megfelelő mértékben felfelé igazították a kedvezőbb (és valószerűbb) makrogazdasági forgatókönyv mellett.

5.

A közös módszertannak megfelelő strukturális egyenleg (tehát a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg) a várakozások szerint 1 százalékponttal romlik, és így 2007-ben GDP-arányosan mintegy 0,5 %-ot ér el, majd 2008-ban a GDP 1 %-a fölé, 2009 és 2010-ben pedig a GDP 1,5 %-a fölé emelkedik. A konvergenciaprogram előző változatával egyezően a program a egyensúlyi helyzetet határoz meg középtávú költségvetési célkitűzésként, amelyet a programidőszak egészében fent kívánnak tartani. Mivel a középtávú célkitűzés szigorúbb az irányadó minimumértéknél (amely a becslések szerint a GDP mintegy 2 %-át kitevő hiány), megvalósítása valószínűleg biztonsági tartalékot nyújt a túlzott hiány felmerülésével szemben. A középtávú célkitűzés a Stabilitási és Növekedési Paktumban és a magatartási kódexben az euro-övezeti és az ERM II-höz csatlakozott tagállamok számára kijelölt sávon belül van, és jelentősen szigorúbb, mint azt a potenciális kibocsátás hosszú távú átlagos növekedése és az adósságráta indokolná.

6.

A programban szereplő költségvetési előrejelzésekkel kapcsolatos kockázatok összességében kiegyensúlyozottak. A program programidőszak alatti makrogazdasági feltételezéseit óvatosnak tekinthetjük. Az adóbevételekre irányuló előrejelzések általában hihetőnek tűnnek. A kiadásnövekedés tervezett csökkentésének megvalósítását segítené azonban, ha kötelezőbb jellegű lenne a középtávú költségvetés-tervezési keret.

7.

E kockázatértékelés alapján a programban szereplő költségvetési irányvonal elégségesnek tűnik ahhoz, hogy a programban tervezettek szerint a programidőszak alatt nagy biztonsági tartalékkal fenntartsák a középtávú célkitűzést. Ezenkívül a programidőszak alatt bekövetkező normál makrogazdasági ingadozások esetén elegendő biztonsági tartalékot nyújt a GDP 3 %-ában rögzített hiányküszöb átlépésével szemben. A programban szereplő költségvetési irányvonal nincs teljes mértékben összhangban a Stabilitási és Növekedési Paktummal abban az értelemben, hogy 2007-ben ciklust támogató a kedvező időszakokban, holott a strukturális egyenlegnek a GDP mintegy 1 %-ával való csökkenése várható.

8.

A bruttó államadósság a becslések szerint 2006-ban a GDP 3,7 %-a alá csökkent, azaz jóval a Szerződésben meghatározott 60 %-os referenciaérték alatt maradt. A program előrejelzése szerint az adósságráta a programidőszak alatt további 2 százalékponttal csökken.

9.

Az észt népesség elöregedésének a költségvetésre gyakorolt hosszú távú hatása az EU-ban a legalacsonyabbak közé tartozik; az elkövetkező évtizedek alatt a GDP-arányos nyugdíjkiadások várhatóan csökkennek a nyugdíjreform tekintélyes kiadáscsökkentő hatása miatt. A bruttó adósság jelenlegi szintje igen alacsony Észtországban és a programidőszak alatti költségvetési tervekkel összhangban fenntartott rendezett államháztartás mellett hozzájárulna az államháztartás fenntarthatóságát veszélyeztető kockázatok csökkentéséhez. Az államháztartás fenntarthatóságát tekintve Észtország összességében alacsony kockázattal szembesül.

10.

A konvergenciaprogram a középtávú költségvetési stratégia szempontjából minőségileg értékeli a nemzeti reformprogram 2006. októberi végrehajtási jelentésének általános hatását. A program emellett némi tájékoztatást ad a nemzeti reformprogramban tervezett fő reformokkal járó közvetlen költségvetési költségekről vagy megtakarításokról, költségvetési előrejelzései pedig kifejezetten figyelembe veszik a nemzeti reformprogramban körvonalazott intézkedések államháztartási hatásait. A konvergenciaprogramnak az államháztartás területére tervezett intézkedései láthatólag összhangban állnak a nemzeti reformprogramban előirányzottakkal. Mindkét program kiemeli a prudens költségvetési politikát, mint a makrogazdasági stabilizáció fontos elemét.

11.

A programban szereplő költségvetési stratégia nagyjából megfelel a 2005–2008 közötti időszakra vonatkozó, az integrált iránymutatásokban foglalt átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásoknak.

12.

Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program minden előírt adatot megad, és a nem kötelező adatok legtöbbjét is tartalmazza (2).

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/9

1.

2007. február 27-én a Tanács megvizsgálta Málta 2006–2009 közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramját.

2.

A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a reál-GDP növekedése a programidőszak alatt körülbelül 3 % feletti lesz. A jelenleg rendelkezésre álló információk fényében úgy tűnik, hogy a forgatókönyv 2007 esetében kedvező, az azt követő évek esetében pedig kifejezetten kedvező növekedési feltételezéseken alapul, különösen a külgazdaság optimista középtávú alakulása miatt. A programban előre jelzettnél kedvezőtlenebb középtávú nettó export súlyosbíthatja az elmúlt években tapasztalt külső egyensúlyzavarokat. Az inflációra vonatkozó előrejelzések valószerűnek tűnnek.

3.

A Bizottság szolgálatainak 2006. őszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2006-ban a GDP 2,9 %-a lesz, szemben a konvergenciaprogram előző változatában foglalt, a GDP 2,7 %-ának megfelelő céllal. Az új változatban a hiány 2006. évre becsült alakulása (a GDP 2,6 %-a) kedvezőbb a Bizottság szolgálatainak 2006. őszi előrejelzésénél, és a GDP-növekedésre, valamint az államháztartási készpénzforgalmi adatokra vonatkozó legfrissebb információk alapján megalapozottnak tűnik.

4.

Az aktualizált változatban körvonalazott költségvetési stratégia a hiánynak 2006-ban a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkentésére, majd ezt követően a költségvetés konszolidációjára törekszik. Az aktualizált változat az államháztartási hiány fokozatos csökkentését tervezi, amely 2009-re nagyjából egyensúlyi pozíciót eredményezne. A kamatteher tervezett csökkentése révén az elsődleges többlet 2009-re a várakozások szerint eléri a GDP 3,25 %-át. A kiigazítást az elsődleges kiadások GDP-hez viszonyított arányának csaknem 5,75 százalékponttal való visszafogásával kívánják elérni, amely 3,75 százalékponttal meghaladja a bevételek GDP-hez viszonyított arányának csökkenését. Az általános kiadások sikeres visszaszorítása ellenére az egészségügyi kiadások növekedést mutattak az elmúlt években. Az elmúlt időszakhoz képest kevésbé vesznek majd igénybe hiánycsökkentő egyszeri intézkedéseket. A program előző változatával összehasonlítva az új program sokkal kedvezőbb makrogazdasági forgatókönyv mellett nagyjából ugyanazt a nominális költségvetési kiigazítást tervezi.

5.

A közös módszertannak megfelelő strukturális hiány (tehát a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított hiány) a programidőszak végére a tervek szerint a GDP 3 %-áról (2006) a GDP 0,5 %-ára javul. A konvergenciaprogram előző változatával egyezően a program strukturális egyensúlyi pozíciót határoz meg középtávú költségvetési célkitűzésként, az új program azonban e középtávú célkitűzést nem kívánja elérni a programidőszakban. Mivel a középtávú célkitűzés szigorúbb az irányadó minimumértéknél (amely a becslések szerint a GDP mintegy 1,75 %-át kitevő hiány), megvalósítása valószínűleg biztonsági tartalékot nyújt a túlzott hiány felmerülésével szemben. A középtávú célkitűzés a Stabilitási és Növekedési Paktumban és a magatartási kódexben az euro-övezeti és az ERM II-höz csatlakozott tagállamok számára kijelölt sávon belül van, és megfelelően tükrözi a potenciális kibocsátás hosszú távú átlagos növekedését és az adósságrátát.

6.

A programban szereplő költségvetési előrejelzések kockázatai 2007 tekintetében nagyjából kiegyensúlyozottnak tűnnek, azt követően azonban a programban előre jelzettnél rosszabbul alakulhat a költségvetés teljesítménye. Ennek oka az aktualizált program előrejelzéseinek alapjául szolgáló, 2007-re előre jelzett kedvező GDP-növekedés, valamint 2008–2009-re tervezett kifejezetten kedvező makrogazdasági forgatókönyv (bár az ezekre az évekre vonatkozó adó-előrejelzések óvatosnak tűnnek). Nincsenek adatok a 2007 utáni időszakra vonatkozó kiigazítási stratégiáról, ami szintén növeli a tervezett költségvetési konszolidáció kockázatait.

7.

E kockázatértékelés alapján a programban szereplő költségvetési irányvonal alkalmasnak tűnik arra, hogy 2006-ig a Tanács ajánlásának megfelelően megszüntessék a túlzott hiányt. Ezenkívül a 2008-tól bekövetkező normál makrogazdasági ingadozások esetén elegendő biztonsági tartalékot nyújt a GDP 3 %-ában rögzített hiányküszöb átlépésével szemben. A túlzott hiány megszüntetését követő években a középtávú célkitűzés irányába ható kiigazítás program szerinti üteme összhangban lesz a Stabilitási és Növekedési Paktummal, amely az euro-övezeti és az ERM II-höz csatlakozott tagállamok esetében előírja, hogy a strukturális egyenleg éves javításának irányadó mértéke a GDP 0,5 %-a, kedvező gazdasági időszakokban viszont magasabbnak kell lennie, kedvezőtlen időszakokban pedig lehet alacsonyabb.

8.

A bruttó államadósság a becslések szerint 2006-ban elérte a GDP 68,25 %-át, azaz meghaladta a Szerződésben rögzített, a GDP 60 %-át kitevő referenciaértéket. A program előrejelzése szerint az adósságráta a programidőszak alatt 8,75 százalékponttal csökken. A költségvetési célok elérésének fent említett kockázataira tekintettel az adósságráta 2006-ban valószínűleg a program előrejelzésénél kedvezőtlenebbül alakul. E kockázatértékelés alapján úgy tűnik, hogy az adósságráta a programidőszak alatt elegendően csökken a referenciaérték felé.

9.

Málta nemrég a tényleges nyugdíjkorhatár és ezzel egyidejűleg a nyugdíjszintek emelésére irányuló nyugdíjreformot hajtott végre. A program előrejelzései szerint ennek eredményeképpen megnőnek a nyugdíjkiadások, amelyek az elöregedéssel kapcsolatos kiadásoknak az EU-átlaghoz közelítő erőteljesebb növekedéséhez vezetnek. Az előrejelzések szerint a jelenlegi tendencia mellett az egészségügyi kiadások bár az eddig tapasztaltnál lassabban, de a GDP körülbelül 1,75 százalékponttal megfelelő mértékben emelkednek. A költségvetés jelenlegi egyenlege nem biztosítaná, hogy az adósság biztosan a Szerződésben foglalt referenciaérték alá csökkenjen. Ezért a programban előre jelzetteknek megfelelően a költségvetési egyenleg javítása hozzájárulna az államháztartás fenntarthatóságára vonatkozó kockázat csökkentéséhez. Az államháztartás fenntarthatóságát tekintetve Málta összességében közepes kockázattal szembesül.

10.

A konvergenciaprogram a középtávú költségvetési stratégia szempontjából nem értékeli minőségileg a nemzeti reformprogram 2006. októberi végrehajtási jelentésének általános hatását. A program azonban rendszerezett tájékoztatást ad a nemzeti reformprogramban tervezett fő reformokkal járó közvetlen költségvetési költségekről vagy megtakarításokról, költségvetési előrejelzései pedig kifejezetten figyelembe veszik a nemzeti reformprogramban körvonalazott intézkedések államháztartási hatásait. A konvergenciaprogramnak az államháztartás területére tervezett intézkedései láthatólag összhangban állnak a nemzeti reformprogramban előirányzottakkal. Mindkét program a nyugdíjreform végrehajtását tervezi, míg a konvergenciaprogram ismerteti a nemzeti reformprogramban bejelentett adóreform részleteit.

11.

A programban szereplő költségvetési stratégia nagyjából megfelel a 2005–2008 közötti időszakra vonatkozó, az integrált iránymutatásokban foglalt átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásoknak.

12.

Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program az előírt és a nem kötelező adatok tekintetében részben hiányos (2).

i.

továbbra is megfelelően közeledjen a középtávú célkitűzés felé a programban előirányzottak szerint, és ennek megfelelően biztosítsa az adósság/GDP-arány csökkenését, míg költségvetési stratégiáját pedig részletezze hosszabb távú perspektívában, különösen a kiadási oldalon;

ii.

az adósságszint és az elöregedéssel kapcsolatos kiadások előre jelzett növekedése fényében javítson az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságán, a középtávú célkitűzés elérése révén, valamint további eredményeket elérve az egészségügyi reform kidolgozásában és megvalósításában.

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/13

1.

2007. február 27-én a Tanács megvizsgálta Lengyelország 2006–2009 közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramját.

2.

A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a reál-GDP növekedése 2006-ban 5,4 %-ot ér el, a programidőszak hátralévő részében pedig nagyjából stabilizálódik (mintegy 5,25 %-on). A jelenleg rendelkezésre álló információk fényében úgy tűnik, hogy a forgatókönyv 2007 tekintetében óvatos, azután pedig inkább optimista növekedési feltételezéseken alapul, mivel előfordulhat, hogy a munkaerőpiac nem a programban tervezett gyors ütemben javul. A program inflációs előrejelzései 2007-ig hihetőnek tűnnek, a program vége felé pedig – a munkaerőpiac várható szűkülése következtében fokozódó bérfeszültségek miatt – inkább alacsonyak.

3.

A 2006. januári konvergenciaprogramban az államháztartási egyenlegre vonatkozó 2006. évi célként a GDP 2,6 %-ának megfelelő hiány szerepel, míg a Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzése a GDP 2,2 %-ának megfelelő hiányra utal, a 2006. novemberi aktualizált konvergenciaprogram pedig a GDP 1,9 %-ának megfelelő hiányt becsül. A vártnál jobb eredmény főként a (különösen a szociális juttatásokkal és az állami beruházásokkal kapcsolatos) kiadási tervek nem teljes körű végrehajtásából ered, míg a bevétel növekedését főként a vártnál erőteljesebb növekedés okozta. A fent említett hiánycélok — a tőkefedezeti nyugdíjrendszerek besorolásáról szóló, 2004. március 2-i Eurostat-határozat (2) végrehajtására engedélyezett, 2007 tavaszán lejáró átmeneti időszakot kihasználva — nem veszik figyelembe a nyugdíjreform költségét, amelyet 2006 vonatkozásában a GDP 2 %-ára becsülnek. A 2006. novemberi aktualizált programban szereplő költségvetési stratégia elsődleges célja a túlzott hiány 2007-ig való megszüntetése, a megújult Paktum azon rendelkezésének megfelelően, amely lehetővé teszi a nyugdíjreformmal kapcsolatos költségek egy részének levonását. Az ezt követő években a program a hiány fokozatos csökkentését tervezi, hogy 2009-re elérjék a GDP 3 %-ának megfelelő referenciaértéket.

4.

A hiány a tervek szerint évente GDP-arányosan 0,4 százalékponttal csökken (a nyugdíjreform költségét beszámítva 0,3 százalékponttal), a 2006-ban a GDP 1,9 %-át kitevő értékről 2009-ben a GDP 0,6 %-ára. Az elsődleges többlet a tervek szerint a 2006-os 0,9 %-ról 2009-re a GDP 1,7 %-ára javul. A fent említett Eurostat-határozat hatását figyelembe véve az aktualizált program szerint a 2006-ban a GDP 3,9 %-át kitevő államháztartási hiány 2009-ben 2,9 %-ra javul. A kiigazítás 2007-ben a tervek szerint a bevételi oldalra összpontosít (a bevételi arány GDP-arányosan 0,6 százalékponttal nő, szinte változatlan kiadási arány mellett), 2008–2009-ben pedig erőteljesen a kiadási oldalra támaszkodik oly módon, hogy ne csak kivédje, hanem meg is fordítsa a bevételi arány jelentős csökkenésének hatását (a kiadási arányt évente átlagosan 1,6 százalékponttal csökkentik, különösen a fogyasztás és a szociális juttatások tekintetében, míg a bevételi arány átlagosan 1,2 százalékponttal csökken, főként a társadalombiztosítási járulékok csökkentése, a személyi jövedelemadó-rendszer változásai és az adórendszer egyéb változtatásai miatt, amelyeket nem minden esetben részleteznek). A program előző változatához képest — a sokkal erőteljesebb növekedés és a vártnál jobb 2006-os eredmény fényében — a hiánycélokat lefelé módosították.

5.

A közös módszertannak megfelelő strukturális egyenleg (tehát a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg) a tervek szerint a GDP mintegy 2 %-át kitevő 2006. évi hiányról a GDP 0,75 %-át kitevő hiányra javul 2009-ben, a programidőszak végén (a nyugdíjreform költségét nem számítva). A konvergenciaprogram előző változatával egyezően a program a GDP 1 %-ának megfelelő strukturális hiányt határoz meg középtávú költségvetési célkitűzésként, amelyet a program szerint nem érnek el a programidőszak alatt. Mivel a középtávú célkitűzés szigorúbb az irányadó minimumértéknél (amely a becslések szerint a GDP mintegy 1,5 %-át kitevő hiány), megvalósítása valószínűleg biztonsági tartalékot nyújt a túlzott hiány felmerülésével szemben. A középtávú célkitűzés összhangban van az adósságrátával és a hosszú távú átlagos potenciális kibocsátással.

6.

A költségvetési teljesítmény a programban előirányzottnál rosszabbul is alakulhat, különösen a program későbbi éveiben. Jelentős bizonytalanságok tapasztalhatók a tervezett reformok eredményes végrehajtása kapcsán, mivel ezeket nem támasztják alá olyan konkrét intézkedések, amelyek a tervezett kiadáscsökkentést támogatják. Ezenfelül a programidőszak későbbi éveire vonatkozó, inkább optimista makrogazdasági forgatókönyvből is erednek kockázatok. Ebből következik, hogy az eddig hozott intézkedések nem elégségesek, és a tervezett intézkedéseket az eredmények eléréséhez meg kell erősíteni.

7.

E kockázatértékelés alapján a programban szereplő költségvetési irányvonal nem tűnik alkalmasnak arra, hogy 2007-ig a Tanács ajánlásának megfelelően megszüntessék a túlzott hiányt. A költségvetési célok a programidőszak alatt bekövetkező normál makrogazdasági ingadozások esetén nem nyújtanak elegendő biztonsági tartalékot a GDP 3 %-ában rögzített hiányküszöb átlépésével szemben. A túlzott hiány korrekcióját követő években a középtávú célkitűzés irányába ható, program szerinti strukturális kiigazítást a gazdaságilag kedvező időszakok kihasználása révén erősíteni kell, támogatására intézkedéseket kell hozni.

8.

A bruttó államadósság a becslések szerint 2006-ben elérte a GDP 42,0 %-át, azaz jóval a Szerződésben meghatározott 60 %-os referenciaérték alatt maradt. A program előrejelzése szerint az adósságráta a programidőszak alatt 1,4 százalékponttal csökken. A fent említett Eurostat-határozat hatását figyelembe véve az államadósság aránya a 2006-os 48,9 %-ról 2009-ben 50,2 %-ra nő.

9.

Az elöregedés hosszú távú költségvetési hatása az EU-t tekintve Lengyelországban a legalacsonyabb, a nyugdíjkiadások pedig az előrejelzések szerint — részben a nyugdíjreform jelentős kiadáscsökkentő hatásának köszönhetően — csökkennek, feltéve, hogy a nyugdíjreformot teljes körűen végrehajtják. A kiinduló költségvetési egyenleg – noha 2005-höz képest javult – a népesség elöregedése okozta hosszú távú költségvetési hatások nélkül is még mindig kockázatot jelent az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára nézve, és a programban előirányzott további költségvetési konszolidáció hozzájárulhatna e kockázatok korlátozásához. Az államháztartás fenntarthatóságát tekintve Lengyelország összességében alacsony kockázattal szembesül.

10.

A konvergenciaprogram a középtávú költségvetési stratégia szempontjából minőségileg értékeli a nemzeti reformprogram 2006. októberi végrehajtási jelentésében felsorolt reformok általános hatását. A program emellett ad némi tájékoztatást a nemzeti reformprogramban tervezett fő reformokkal járó közvetlen költségvetési költségekről vagy megtakarításokról, költségvetési előrejelzései pedig úgy tűnik, hogy figyelembe veszik a nemzeti reformprogramban körvonalazott intézkedések államháztartási hatásait. A konvergenciaprogramnak az államháztartás területére tervezett intézkedései láthatólag összhangban állnak a nemzeti reformprogramban előirányzottakkal. Mindkét program tervezi a mezőgazdasági gazdálkodók társadalombiztosítási rendszere és az általános nemzeti társadalombiztosítási rendszer közötti bizonyos fokú harmonizációt, a rokkantsági ellátások és a megújított nyugdíjrendszer közötti fokozatos harmonizációt, valamint a garantált egészségügyi szolgáltatási csomag végrehajtását.

11.

A programban szereplő költségvetési stratégia részben megfelel a 2005–2008 közötti időszakra vonatkozó, az integrált iránymutatásokban foglalt átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásoknak. A túlzott hiány korrekciója érdekében hozott intézkedések, úgy tűnik, nem megfelelőek.

12.

Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program minden előírt adatot megad, és a nem kötelező adatok legtöbbjét is tartalmazza (3).

i.

a 104. cikk (7) bekezdése szerinti új ajánlással összhangban, gondoskodjon a túlzott hiány 2007-ben történő megszüntetéséről;

ii

a túlzott hiány terv szerinti kiigazítása után a gazdaságilag kedvező időszakok kihasználásával, az extra bevételeknek a hiánycsökkentésre való felhasználásával fokozza a középtávú célkitűzés irányába ható kiigazítás ütemét, az előirányzott kiigazítás megvalósításához szükséges további intézkedések meghatározása és végrehajtása révén, különösen a kiadási oldal tekintetében;

iii.

óvja meg a nyugdíjreform eredményeit.

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/17

1.

2007. február 27-én a Tanács megvizsgálta Svédország 2006–2009 közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramját.

2.

A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a reál-GDP növekedése a 2006-os 4,0 %-ról átlagosan 3,0 %-ra lassul a programidőszak hátralévő részében, miközben potenciálja közelében marad. A jelenleg rendelkezésre álló információk fényében úgy tűnik, hogy a forgatókönyv megalapozott növekedési feltételezéseken alapul, sőt a 2006-os növekedés még magasabb is lehet. A program inflációs előrejelzése is valószerűnek tűnik.

3.

A Bizottság szolgálatainak 2006. őszi előrejelzése szerint az államháztartási többlet 2006-ban a GDP 2,8 %-a lesz, szemben a konvergenciaprogram előző változatában foglalt, 0,9 %-os becsült eredménnyel, a különbség pedig a vártnál nagyobb 2005-ös többletből eredő kiinduló helyzetet tükrözi. A jelenleg rendelkezésre álló készpénzforgalmi adatok alapján úgy tűnik, hogy az alacsonyabb elsődleges kiadásoknak, valamint a magasabb adóbevételeknek köszönhetően a 2006-os többlet valószínűleg meghaladja a Bizottság szolgálatainak előrejelzésében foglaltakat.

4.

Az aktualizált program megerősíti, hogy kulcsfontosságú költségvetési szabály a ciklus során a GDP átlagosan 2 %–át kitevő költségvetési többlet marad, amelyet többéves kiadási korlátok támogatnak. A 2007. tavaszi költségvetési jogszabályban a kormány felülvizsgálja az államháztartási többletre irányuló mostani célkitűzést a második pillért képező tőkefedezeti nyugdíjrendszerek besorolásáról szóló, 2004. március 2-i Eurostat-határozat (2) figyelembevétele érdekében. Az e határozat végrehajtására biztosított átmeneti időszak lejártát (2007 tavasza) követően a többlet évente a GDP mintegy 1 %-ával lesz kevesebb és a bruttó adósság/GDP arányt a GDP körülbelül 0,5 %-ával felfelé igazítják. Az aktualizált változatban részletezett költségvetési stratégia szerint 2007-ben csökkenni fog a többlet (2006-ban a GDP 3,0 %-áról 2,4 %-ra), majd fokozatos növekedés várható (3,1 %-ra 2009-ben), és az elsődleges többlet is hasonlóan alakul. A programidőszak alatt fokozatosan csökkennek mind a GDP-arányos kiadások, mind a GDP-arányos bevételek. A stratégia a programidőszak végére koncentrál, és jelentős, csupán részlegesen finanszírozott adócsökkentést tervez 2007-re. A program előző változatával összehasonlítva az előrejelzések szerint hasonlóan alakul a többlet (a kezdeti csökkenést fokozatos növekedés követi), magasabb lesz azonban a programidőszak alatti nettó finanszírozási képessége.

5.

A közös módszertannak megfelelő strukturális egyenleg (tehát a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg) a tervek szerint — az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága biztosításának szükségességével összhangban — a programidőszak alatt a GDP 2 %-a felett marad. A konvergenciaprogram előző változatával egyezően a program a GDP átlagosan 2 %-át kitevő fent említett többletet határoz meg középtávú költségvetési célkitűzésként az üzleti ciklus alatt (tehát strukturális értelemben), amelyet a programidőszak egészében fent kívánnak tartani. Mivel a középtávú célkitűzés jóval szigorúbb az irányadó minimumértéknél (amely a becslések szerint a GDP mintegy 1 %-át kitevő hiány), megvalósítása valószínűleg biztonsági tartalékot nyújt a túlzott hiány felmerülésével szemben. A középtávú célkitűzés jóval szigorúbb az adósságráta és a potenciális kibocsátás hosszú távú átlagos növekedése által indokolthoz képest is.

6.

A programban szereplő költségvetési előrejelzésekkel kapcsolatos kockázatok 2007-től összességében kiegyensúlyozottnak tűnnek. Úgy tűnik, hogy a makrogazdasági kilátások és az adóbevételre vonatkozó előrejelzések megalapozott feltételezéseken alapulnak, a tőkejövedelem-adó jövőbeni teljesítményét övező bizonytalanságok ellenére. A kiadásra irányuló célkitűzések elérését a fent említett kiadási korlátoknak köszönhető jó eredmények segítik.

7.

E kockázatértékelés alapján a programban szereplő költségvetési irányvonal elégségesnek tűnik ahhoz, hogy a programban tervezettek szerint a programidőszak alatt fenntartsák a középtávú célkitűzést. Ezenkívül a programidőszak alatt bekövetkező normál makrogazdasági ingadozások esetén elegendő biztonsági tartalékot nyújt a GDP 3 %-ában rögzített hiányküszöb átlépésével szemben. Mindamellett fennáll annak a kockázata, hogy a program által alkalmazott költségvetési irányvonal 2007-ben, amikor kedvező gazdasági időszak folytatása várható, ciklikus politikába kezd. Ez nem lenne összhangban a Stabilitási és Növekedési Paktummal.

8.

A bruttó államadósság a becslések szerint 2006-ban a GDP 46,5 %-a alá csökkent, azaz jóval a Szerződésben meghatározott 60 %-os referenciaérték alatt maradt. A program előrejelzése szerint az adósságráta továbbra is csökkenő tendenciát mutat és a programidőszak alatt további 13,5 százalékponttal esik vissza.

9.

A svéd népesség elöregedésének a költségvetésre gyakorolt hosszú távú hatása alacsonyabb az EU átlagánál; a GDP-arányos nyugdíjkiadások várhatóan hosszú távon változatlanok maradnak a nyugdíjreform tekintélyes kiadáscsökkentő hatása miatt. A tekintélyes strukturális többletet tartalmazó kiinduló költségvetési egyenleg hozzájárul a bruttó adósság és az eszköz-felhalmozódás csökkentéséhez. Folyamatos többlettel rendelkező rendezett államháztartás tervek szerinti fenntartása hozzájárulna az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok csökkentéséhez. Az államháztartás fenntarthatóságát tekintve Svédország összességében alacsony kockázattal szembesül.

10.

A konvergenciaprogram a középtávú költségvetési stratégia szempontjából minőségileg értékeli a nemzeti reformprogram 2006. novemberi végrehajtási jelentésének általános hatását. A program emellett rendszerezett tájékoztatást ad a nemzeti reformprogramban tervezett fő reformokkal járó közvetlen költségvetési költségekről vagy megtakarításokról, költségvetési előrejelzései pedig úgy tűnik, hogy figyelembe veszik a nemzeti reformprogramban körvonalazott intézkedések államháztartási hatásait. A konvergenciaprogramnak az államháztartás területére tervezett intézkedései láthatóan összhangban állnak a nemzeti reformprogramban előirányzottakkal. Mindkét program munkakínálat növelését célzó intézkedések bevezetését tervezi.

11.

A programban szereplő költségvetési stratégia nagyjából megfelel a 2005–2008 közötti időszakra vonatkozó, az integrált iránymutatásokban foglalt átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásoknak.

12.

Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program az előírt és a nem kötelező adatok tekintetében részben hiányos (3).

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/20

1.

2007. február 27-én a Tanács megvizsgálta az Egyesült Királyságnak a 2006-2007-es költségvetési év és a 2011-2012-es költségvetési év közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramját (2).

2.

A program két makrogazdasági forgatókönyvet tartalmaz: egy központi forgatókönyvet és egy alternatív forgatókönyvet, amely a központi forgatókönyvben foglaltnál negyed százalékponttal alacsonyabb növekedési trenden alapul. Az aktualizált konvergenciaprogramban szereplő államháztartási előrejelzések az utóbbi forgatókönyvön alapulnak, amelyet a központi forgatókönyvnél óvatosabbra terveztek, és ezért ez tekintendő az értékelés referencia-forgatókönyvének. Eszerint a reál-GDP növekedése 2006-ban és 2007-ben 2,75 %-ot ér el, a programidőszak hátralévő részében pedig nagyjából 2,5 %-on stabilizálódik. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy a program megalapozott növekedési feltételezéseken alapul. Az inflációs előrejelzések, amelyek szerint az áremelkedés üteme a 2006-os 2,5 %-ról 2 %-ra csökken 2007-től, a legutóbb közzétett eredmények fényében rövid távon kissé alulbecsültnek, egyébként megalapozottnak tűnnek.

3.

A Bizottság szolgálatainak 2006. őszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2006-2007-ben a GDP 3,0 %-a lesz. Az aktualizált konvergenciaprogram ugyanerre az évre a GDP 2,8 %-ának megfelelő hiányt becsül, ami azt feltételezi, hogy a bevételek erőteljes növekedését és a kiadások alacsonyabb növekedését mutató közelmúltbeli tendenciák a költségvetési év hátralévő hónapjaiban is fennmaradnak.

4.

A költségvetési politikának az aktualizált konvergenciaprogramban meghatározott kulcsfontosságú célkitűzései a hosszú távú fenntarthatóságra, a generáción belüli és generációk közötti méltányosságra, továbbá ennek függvényeként a monetáris politika támogatására irányulnak, különösen azáltal, hogy lehetővé teszik az automatikus stabilizátorok alkalmazását a gazdasági pálya kisimítására. A program előrejelzése szerint a hiány 2006-2007-ben a GDP 3 %-a alá esik (2,8 %-ra), a programidőszak végén, 2011-2012-ben pedig a GDP 1,4 %-ára. Az elsődleges egyenleg 2005-2006-ban a GDP 0,6 %-ára becsült hiánya 2008-2009-re várhatóan megszűnik, 2011-2012-re pedig a GDP 0,7 %-ának megfelelő többletté alakul. A programidőszak alatti költségvetési kiigazítás egyenlő mértékben támaszkodik a bevételi és a kiadási oldalra. A bevételi arány – részben a diszkrecionális intézkedéseknek köszönhető – növekedésére a programidőszak első két évében lehet számítani, míg a kiadási oldali jelentős kiigazítás 2008-2009-től várható, a jelenlegi kiadásnövekedés visszafogása révén. A konvergenciaprogram szerinti értelemben vett állami beruházások (3) a tervek szerint 2006-2007-től a GDP 2,25 %-án stabilizálódnak, így 2007-2008-tól a hiány az előrejelzések szerint teljes mértékben ezek finanszírozásából ered majd. A kiigazítási pálya nagyjából összhangban van a 2005-ös aktualizált programban szereplővel, rövidtávon kedvezőbb makrogazdasági kilátások mellett.

5.

A közös módszertannak megfelelő strukturális egyenleg (tehát a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg) a 2006-2007-ben a GDP 2,5 %-ának megfelelő hiányról az előrejelzés szerint a programidőszak utolsó évében, 2011-2012-ben 1,25 %-os hiányra javul. E becslések alapján ez a kiigazítás főként 2006-2007-ben és 2008-2009-ben erőteljes, azután lelassul. A 2005-ös aktualizált programhoz hasonlóan nem határoztak meg számszerű középtávú célkitűzést a strukturális egyenleg tekintetében. A program a nemzeti szabályok szerinti költségvetési célkitűzésekre hivatkozik, amelyek összhangban vannak a GDP/adósság-arány viszonylag alacsony szinten való stabilizálásával, és amelyek az államháztartási hiányra vonatkozó, a GDP 3 %-ában meghatározott küszöbérték tekintetében csak bizonyos körülmények között nyújtanak biztonsági tartalékot.

6.

A programban szereplő költségvetési előrejelzések kockázatai 2007-2008-ig nagyjából kiegyensúlyozottnak tűnnek, azután azonban a programban előre jelzettnél — a kiadások ellenőrzésének végrehajtásától függően — rosszabbul alakulhat a költségvetés teljesítménye. Az adó/GDP-arány előre jelzett növelése részben olyan változékony tényezőktől függ, mint a pénzügyi és az olajágazatból származó bevételek. A gazdaság közelmúltbeli alakulása, például az erőteljes jövedelmezőség révén azonban úgy tűnik, hogy alátámasztja a viszonylag jó bevételi kilátásokat. 2008-2009-től azonban a programban szereplő hiánycsökkentési pálya a kiadások növekedési ütemének tervezett visszafogásától, valamint a kiadási korlátok betartatásának aktív ellenőrzésétől függ majd. A kiadásnövekedésnek az átfogó kiadási áttekintéstől várt csökkentésének teljes körű végrehajtása kulcsfontosságú a program célkitűzéseinek eléréséhez. Az Egyesült Királyság hatóságai előzetesen több kisebb minisztérium költségvetésének csökkentését bejelentették, és a közigazgatási költségvetésben a kormányzati és a gazdaságossági megtakarítások révén 5 %-os éves reálcsökkenésre vállaltak kötelezettséget. A kiadásnövekedés 2008-2009-től tervezett csökkentésének legnagyobb részét azonban még nem támasztották alá olyan konkrét költségvetési előirányzatokkal, amelyeket a hatóságok által kibocsátandó, 2007 nyarára tervezett – a 2010-2011-ig tartó időszak kemény kiadási terveit tartalmazó – átfogó kiadási áttekintésben szereplő megerősítéstől tettek függővé. A kiadási korlátok aktív ellenőrzése az eddigi adatok alapján sikeres.

7.

E kockázatértékelés alapján a programban szereplő költségvetési irányvonal nagyjából alkalmasnak tűnik arra, hogy 2006-2007-ig a Tanács ajánlásának megfelelően megszüntessék a túlzott hiányt. Az irányvonal normál makrogazdasági ingadozások esetén csak 2009-2010 tájékán nyújt majd elegendő biztonsági tartalékot a GDP 3 %-ában rögzített hiányküszöb átlépésével szemben, azaz akkor, amikor az előrejelzések kimenetele az átfogó kiadási áttekintés eredményeitől függ. A túlzott hiány korrekcióját követő években erősíteni kell a költségvetési konszolidáció ütemét.

8.

A bruttó adósságráta, amely 2005-2006-ban a GDP 42,1 %-a volt, – noha jóval a GDP 60 %-ában megállapított küszöbérték alatt marad – az előrejelzés szerint lassan emelkedni fog a programidőszak alatt, és 2008-2009-ben a GDP 44 %-án fog tetőzni. Ezt követően a ráta várhatóan stabilizálódik, majd a programidőszak végén csökkenni kezd.

9.

Az elöregedés hosszú távú költségvetési hatása az Egyesült Királyságban az EU átlagát közelíti, miközben a nyugdíjkiadások az uniós átlagnál valamelyest kisebb mértékben nőttek, részben annak köszönhetően, hogy az Egyesült Királyság már a múltban is a többi uniós országnál jobban hagyatkozott a magánnyugdíjrendszerre. A nyugdíjellátások tervezett reformja a magán-nyugdíjtakarékosság fokozott ösztönzése és az állami nyugdíjellátás növelése révén a jövőbeni, potenciálisan elégtelen ellátással kapcsolatos aggodalmakra ad választ, ennek eredményeként az állami nyugdíjkiadások az előre jelzettnél kissé gyorsabban növekednek; a reform részeként fokozatosan emelni kívánják a kötelező állami nyugdíjkorhatárt is. A kiinduló költségvetési egyenleg — noha 2005-höz képest javult — a népesség elöregedése okozta hosszú távú költségvetési hatások nélkül is még mindig kockázatot jelenthet az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára nézve, ha a hiány középtávon nem csökken jelentős mértékben. A költségvetési egyenleg konvergenciaprogramban tervezett mértékűnél nagyobb javítása révén az államháztartás konszolidációja hozzájárulna az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok csökkentéséhez. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát tekintve az Egyesült Királyság összességében közepes kockázattal szembesül.

10.

A konvergenciaprogram a középtávú költségvetési stratégia szempontjából minőségileg értékeli a nemzeti reformprogram 2006. októberi végrehajtási jelentésének általános hatását. A program emellett rendszerezett tájékoztatást ad a nemzeti reformprogramban tervezett fő reformokkal járó közvetlen költségvetési költségekről vagy megtakarításokról, költségvetési előrejelzései pedig kifejezetten figyelembe veszik a nemzeti reformprogramban körvonalazott intézkedések államháztartási hatásait. A konvergenciaprogramnak az államháztartás területére tervezett intézkedései láthatólag összhangban állnak a nemzeti reformprogramban előirányzottakkal. Mindkét program a kormányzat hatékonyságnövelésre és a közszolgáltatások értéktartalmára vonatkozó célkitűzéseinek fokozatos végrehajtását tervezi, a hosszú távú államháztartási előrejelzések pedig figyelembe veszik a tervezett nyugdíjreform becsült költségeit.

11.

A programban szereplő költségvetési stratégia nagyjából megfelel a 2005–2008 közötti időszakra vonatkozó, az integrált iránymutatásokban foglalt átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásoknak.

12.

Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program az előírt és a nem kötelező adatok tekintetében is hiányos (4).

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/24

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/27

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

—

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4585. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://eur-lex.europa.eu)

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/27

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

—

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4554. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://eur-lex.europa.eu)

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/28

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

—

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4503. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://eur-lex.europa.eu)

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/28

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

—

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4502. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://eur-lex.europa.eu)

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/29

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

—

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4547. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://eur-lex.europa.eu)

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/29

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

—

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4571. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://eur-lex.europa.eu)

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/30

(1)

A jegyzőkönyv 1(8) cikke módosítja az Europol-egyezmény 16. cikkét, melynek alapján az Europol megfelelő ellenőrzési mechanizmusokat határoz meg a jegyzőkönyv által módosított Europol-egyezmény 6. és 6a. cikkében hivatkozott összegyűjtött információkat tartalmazó számítógépesített rendszerből való adatlekérdezés jogosultság-ellenőrzésének megvalósítására,

(2)

A tagállamok és harmadik országok által szolgáltatott, elemzői munkaállományokba és az információs rendszerbe való bevitelre szánt adatokra, amelyek feldolgozása az Europol elemzői fájlokra vonatkozó szabályokat meghatározó, 1998. november 3-i tanácsi jogi aktus 3. cikke (4) és az Europol-egyezmény jegyzőkönyv által beemelt 6a. cikke alapján történik, egyaránt vonatkozik az Europol-egyezmény módosított 16. cikkében leírt ellenőrzési mechanizmus,

1)

a lekérdezéshez, illetve kísérlethez kapcsolódó egyedi hivatkozási szám

2)

mely elemekhez fértek hozzá vagy tekintették meg az Europol-egyezmény 6. és 6a. cikke által meghatározott, összegyűjtött információt tartalmazó számítógépes rendszerben,

3)

a felhasználó azonosítása,

4)

a lekérdezés vagy konzultáció – beleértve kísérlet – időpontja és dátuma,

5)

amennyiben lehetséges, az érintett elemzői munkafájl vagy állományok,

6)

azoknak a személyeknek az azonosítása, akiknek az adatait lekérték vagy adataihoz hozzáfértek és megjelenítették vagy a lekérdezett adatok azonosítása.

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/32

(a)

az „elemző csoport ”az a csoport, amely a résztvevőket egy elemzési projektbe bevonja, ahogy azt az Europol-egyezmény 10(2) cikke említi;

(b)

a „megállapodás ”kifejezés egy az Europol és egy harmadik fél között létrejött, ez utóbbiak egy elemzési csoport tevékenységeibe való bevonását szabályozó megegyezést jelent.

(c)

a harmadik fél szakértőinek egy elemző csoport tevékenységeibe való „bevonása ”azt jelenti, hogy ezek a szakértők jogosultak az elemző csoportok ülésein való részvételre, továbbá az Europol köteles őket tájékoztatni – amennyiben ezt kérik – az adott elemzési munkafájllal kapcsolatos fejleményekről, illetve köteles az általuk képviselt harmadik felekre vonatkozó elemzési eredményeket a vonatkozó jogi előirásoknak megfelelően számukra kiadni.

(d)

a „harmadik fél ”az Europol-egyezmény 10(4) cikkében hivatkozott harmadik államot vagy szervezetet jelenti;

a.

látogathatja az elemző csoportok üléseit, továbbá

b.

kérésükre az Europol tájékoztatja őket az érintett elemzési munkafájlokkal kapcsolatos fejleményekről, továbbá

c.

kézhez kapják az elemzésnek az általuk képviselt harmadik felekre vonatkozó eredményeit; az ilyen adatok átadására az Europol-egyezmény 17(2) és 18(4) cikkei, az együttműködési és titoktartási megállapodások vonatkozó rendelkezései, illetve a személyes adatok harmadik államok és harmadik szervek számára való továbbításáról rendelkező 1999. március 12-i tanácsi határozat (2) 5(5) cikke szerint, illetve az adott adatokat közlő tagállam hozzájárulásával kerül sor. és

d.

kizárólag az érintett résztvevő felek előzetes egyetértésével és az együttműködési és titoktartási megállapodások vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, adhatják ki az elemzés eredményeit.

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/35

(a)

„közös nyomozati csoportok ”az Europol-egyezmény 3a. cikkében hivatkozott közös nyomozati csoportok.

(b)

„nemzeti egységek ”az Europol-egyezmény 4. cikkében hivatkozott egyedi összekötő testületek, az Europol és az illetékes nemzeti hatóságok között.

(c)

„illetékes hatóságok ”bármely tagállami állami hatóságok, amelyek a nemzeti jog alapján az Europol-egyezmény 2(4) cikkében meghatározott bűncselekmények megakadályozásáért és az ellenük való küzdelemért felelősek.

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/37

(1)

Az Europol-egyezmény 32. cikke a) bekezdésének értelmében, az Europol igazgatója javaslatának alapján az igazgatóság, tagjainak kétharmados többségével szabályokat fogad el az Europol dokumentumaihoz való hozzáférésről minden uniós polgár és bármelyik tagállamban lakó vagy ott székhellyel rendelkező minden természetes vagy jogi személy számára, figyelembe véve az európai parlamenti, tanácsi és bizottsági dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 255. cikke alapján elfogadott európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított elveket és korlátozásokat.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: „EU-szerződés”) 1. cikkének második albekezdése nagy jelentőséget tulajdonít a nyitottság elvének, megállapítva, hogy a Szerződés új korszakot jelent az európai népek egyre szorosabb egységének megteremtésében, amelynek során a döntéseket a lehető legnyíltabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb hozzák meg.

(3)

A nyitottság garantálja, hogy az igazgatás nagyobb legitimitást élvezzen és a demokratikus rendszeren belül hatékonyabb és a polgárok felé elszámoltathatóbb legyen. A nyitottság hozzájárul a demokrácia elveinek erősítéséhez és az alapvető jogok tiszteletben tartásához az EU-szerződés 6. cikkében, az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: „EK-szerződés”) 255. cikkében és az Alapvető Jogok Európai Kartájának 42. cikkében foglaltaknak megfelelően.

(4)

Az EU-szerződés 41. cikke (1) bekezdésének megfelelően a hozzáféréshez való jog vonatkozik a bűnügyekkel kapcsolatos rendőrségi és bírósági együttműködéssel összefüggő dokumentumokra is.

(5)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2001. május 30-i európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: „1049/2001 rendelet”) meghatározza az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz (1) való hozzáféréssel kapcsolatos alapelveket és korlátozásokat. Az Europol-egyezmény 32. cikkének a) bekezdése az ebben a rendeletben megállapított elvekre és korlátozásokra utal.

(6)

Elvben valamennyi dokumentumnak hozzáférhetőnek kell lennie a nyilvánosság számára. A köz- és magánérdekeket mindazonáltal kivételekkel kell védeni. Az Europolt fel kell hatalmazni rá, hogy szükség esetén megvédje a feladatai ellátására való képességét.

(7)

Annak érdekében, hogy a hozzáférési jog ne sérülhessen, kétlépcsős igazgatási eljárást kell alkalmazni, kiegészítve az állampolgári jogok biztosához történő panasztétel lehetőségével.

(8)

Ezek a szabályok az Europol-egyezmény a hozzáférésről szóló 19. cikkében foglaltakat nem érintik.

(a)

Az „Europol-dokumentum ”vagy a „dokumentum ”kifejezésekbe beletartozik médiumtól függetlenül (papírra írott vagy elektronikus formában tárolt hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel) minden olyan tartalom, amely az Europol tevékenységével, politikáival és határozataival kapcsolatos.

(b)

a „harmadik fél ”kifejezésbe beletartozik az Europolon kívüli minden természetes vagy jogi személy vagy szervezet, beleértve az Európai Unió tagállamait, egyéb intézményeit, szerveit és ügynökségeit, nemzetközi szervezeteket és harmadik országokat;

(c)

az „Europol titkosított dokumentumai ”kifejezés azokat a dokumentumokat jelenti, amelyek olyan információkat tartalmaznak, amelyekhez kiegészítő biztonsági intézkedésekre van szükség, és amelyek az Europol információinak bizalmasságára vonatkozó szabályoknak megfelelően a titkossági besorolást jelző „Europol RESTRICTED ”(korlátozott hozzáférés), „Europol CONFIDENTIAL ”(bizalmas), „Europol SECRET ”(titkos) vagy „Europol TOP SECRET ”(szigorúan titkos) jelöléssel vannak ellátva.

(a)

a köz-, illetve magánérdek alapján meghatározni az Europol dokumentumaihoz való hozzáférés jogára vonatkozó elveket, feltételeket és korlátozásokat olyan módon, hogy az biztosítsa a dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférést;

(b)

meghozni a szóban forgó jog lehető legkönnyebb gyakorlását biztosító szabályokat; továbbá

(c)

elősegíteni a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos megfelelő közigazgatási gyakorlat kialakítását.

(a)

a közérdek védelmét az alábbiak tekintetében:

(b)

magánszemélyek személyes szférájának és tisztességének védelmét.

—

a szellemi tulajdont is beleértve valamely természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeinek,

—

a bírósági eljárásoknak és jogi tanácsadásnak,

—

az 1. cikk a) bekezdésében nem említett vizsgálatok, nyomozások és revíziók céljának

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/41

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/42

1.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentett művelet a 132/2004/EK (1) összefonódás-ellenőrzési bizottsági rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében összefonódásnak minősül.

2.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a művelet értékelése szempontjából érintett termékpiacok, ami a gáz belgiumi piacát illeti, a következők:

3.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a művelet értékelése szempontjából érintett földrajzi piacok, ami a gáz belgiumi piacát illeti, a következők:

A tagállamok többsége egyetért, a kisebbség nem ért egyet az f) pont tekintetében.

4.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a művelet értékelése szempontjából érintett termékpiacok, ami a gáz franciaországi piacát illeti, a következők:

5.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a művelet értékelése szempontjából, ami a gáz franciaországi piacát illeti, az érintett földrajzi piacok meghatározása a regionális kiegyenlítő zónákon alapul, továbbá ezek az érintett földrajzi piacok a 4. kérdésben meghatározott valamennyi termékpiac esetében.

6.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a művelet értékelése szempontjából érintett termékpiacok, ami a villamos energia belgiumi piacát illeti, a következők:

7.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a művelet értékelése szempontjából érintett földrajzi piacok, ami a villamos energia belgiumi piacát illeti, a következők:

8.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a művelet értékelése szempontjából érintett termékpiacok, ami a franciaországi távfűtést illeti, a következők:

9.

10.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a tervezett egyesülés várhatóan jelentősen gátolja a hatékony versenyt a közös piacon, illetve annak egy jelentős részén, valamint az EGT területén a következő piacokon:

Belgium:

Franciaország:

11.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a kötelezettségvállalások elegendőek ahhoz, hogy elhárítsák a 10. kérdésben meghatározott piacok tekintetében a verseny jelentős akadályozását. A tagállamok többsége ebben egyetért, a kisebbség nem ért egyet.

12.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a tervezett egyesülés – a felek által kínált vállalások maradéktalan teljesülése esetén és együtt tekintve az összes vállalást – az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikke (2) bekezdésének és 8. cikke (2) bekezdésének, valamint az EGT-megállapodás 57. cikkének értelmében erőfölény kialakítása vagy megerősítése következményeként nem gátolja jelentősen a hatékony versenyt a közös piacon vagy annak egy jelentős részén. A tagállamok többsége egyetért, a kisebbség nem ért egyet.

13.

A Tanácsadó bizottság felkéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a vita során felmerülő valamennyi további kérdést is.

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/45

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/46

1.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentett művelet a 139/2004 (1) rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében összefonódásnak minősül.

2.

A tanácsadó bizottság többsége egyetért a Bizottsággal abban, hogy e művelet értékelése szempontjából az érintett termékpiacok a következők:

A kisebbség nem ért egyet az a) pont és tartózkodik a c) pont tekintetében.

3.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy e művelet értékelése szempontjából az érintett földrajzi piacok a nemzeti piacok.

4.

A tanácsadó bizottság többsége egyetért a Bizottsággal abban, hogy bejelentett formájában a művelet koordinálatlan jelenségek kialakulásához vezethet a végfelhasználók számára nyújtott mobil távközlési szolgáltatások ausztriai piacán, és ennélfogva e piacon az eredményes versenyt jelentősen akadályozná. A kisebbség tartózkodik.

5.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a T-Mobile által az eredményességre vonatkozóan tett állítások aligha valósulnak meg az összefonódást követően.

6.

A tanácsadó bizottság többsége egyetért a Bizottsággal abban, hogy a felek által tett kötelezettségvállalások elégségesek a versennyel kapcsolatban felmerült aggályok eloszlatásához, és ennek eredményeképpen az összefonódást a Közös Piaccal összhangban lévőnek kell nyilvánítani. A kisebbség nem ért egyet.

7.

A tanácsadó bizottság felkéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a vita során felmerült valamennyi többi kérdést is.

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/47

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/48

1.

ki kell mondania, azzal, hogy az önsegélyre képtelenek ellátására való jogosultság követelményeként Liechtensteinben található lakóhelyet szabott meg, a Liechtensteini Hercegség nem teljesítette kötelezettségét az EGT-Megállapodás VI. mellékletének 1. pontjában említett – az EGT-Megállapodáshoz csatolt 1. jegyzőkönyvvel átvett – jogi aktus (a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet) 19. cikke (1) és (2) bekezdésének, 25. cikke (1) bekezdésének és 28. cikke (1) bekezdésének megfelelően; valamint

2.

el kell rendelnie, hogy a Liechtensteini Hercegség viselje az eljárás valamennyi költségét.

—

Ez az eset a liechtensteini Hilflosenentschädigung (önsegélyre képtelenek ellátása) segélyt érinti, amelyet olyan személyeknek nyújtanak, akik tartósan harmadik személy jelentős segítségére vagy személyes felügyeletre szorulnak a mindennapi feladatok elvégzéséhez. A segély nem egészít ki semmilyen más társadalombiztosítási juttatást, és a jövedelemre való tekintet nélkül jár. A segély nem kapcsolódik az állam részére előzőleg történt befizetésekhez, a segély kedvezményezettjének pedig nem feltétlenül kell betegnek lennie.

—

A liechtensteini törvény előírja, hogy a kedvezményezettnek liechtensteini lakosnak kell lennie.

—

Az 1408/71/EGK rendelet II.a mellékletében (vö. a rendelet 4. cikke (2a) bekezdésének c) pontja, valamint 10a. cikke) az önsegélyre képtelenek liechtensteini ellátási segélye a különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátások között van felsorolva, amelyek a rendelet értelmében nem exportálhatók.

—

Az EFTA Felügyeleti Hatóság ugyanakkor azzal érvel, hogy az önsegélyre képtelenek ellátását készpénzes betegségi ellátásként kell osztályozni (vö. a rendelet 4. cikkének (1) bekezdése), amely a rendelet 19. cikke (1) és (2) bekezdése, 25. cikke (1) bekezdése és 28. cikke (1) bekezdése értelmében exportálható.

—

Az ellátás helyes osztályozása döntő fontosságú abból a szempontból, hogy a Liechtensteini Hercegség köteles-e az ellátást a nem liechtensteini lakos, azonban egyébként a rendeletben előírt megfelelő kritériumoknak megfelelő kérelmezők részére is nyújtani.

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/49

1.

ki kell mondania, hogy azzal, hogy az előírt időn belül nem fogadta el, illetve a Hatóságnak nem jelentette be az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XX. mellékletének 32g. pontjában hivatkozott – az EGT-Megállapodáshoz csatolt 1. jegyzőkönyvvel átvett – jogi aktus (a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) végrehajtásához szükséges intézkedéseket, a Liechtensteini Hercegség nem teljesítette az említett jogi aktus 14. cikkében és az EGT-Megállapodás 7. cikkében rögzített kötelezettségeit, valamint

2.

el kell rendelnie, hogy a Liechtensteini Hercegség viselje az eljárás valamennyi költségét.

—

Az eset a környezeti zajról szóló irányelv végre nem hajtására vonatkozik.

—

A bírósági eljárást megelőzően Liechtenstein nem vitatta, hogy a határidő lejártával nem foganatosította az irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

29.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/50

1.

2007 március 19-én a Bizottság a 139/2004/EK (1) tanácsi rendelet 4. cikke szerint bejelentést kapott amely szerint a Quingdao Qiyao Linshan Power Development Company Ltd-én keresztül („Quingdao Qiyao Linshan”, Kína) a China Shipbuilding Industry Corporation csoport („China Shipbuilding”, Kína), a Mitsubishi Heavy Industries Ltd („Mitsubishi”, Japán) és a Wärtsilä Corporation („Wärtsilä ”Finnország) egy új közös irányítású vállalkozást alapítanak a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint Quingdao Qiyao Wärtsilä MHI Linshan Marine Diesel Company („Közös Vállalat”, Kína) néven.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4286 – China Shipbuilding/Mitsubishi/Wärtsilä/JV hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (faxszám: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre:

29.3.2007