Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

(2007/C 66/01)

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„TŘEBOŇSKÝ KAPR”

EK-szám: CZ/PGI/0377/18.10.2004

OEM ( ) OFJ ( X )

Ezen összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

1.   A tagállam felelős szervezeti egysége:

2.   Csoportosulás:

Az 510/2006/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (1) bekezdésétől eltérő kérelemről van szó, mivel a területen egyetlen termelő található. A 2037/93/EGK bizottsági rendelet (2) 1. cikkében előírt követelmények teljesülnek.

3.   Termék típusa:

1.7. osztály – Friss hal, valamint abból készült termékek

4.   Termékleírás:

(követelmények összefoglalása az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján)

4.1.   Elnevezés: „Třeboňský kapr”

4.2.   Leírás: A „Třeboňský kapr ”a „ponty ”fajhoz tartozik. A termék végső jellegzetességeinek eléréséhez nincs szükség e faj meghatározott fajtájára vagy keresztezésére.

A „Třeboňský kapr”-t egy meghatározott területen található halastavakban tenyésztik, azaz a szaporodásnak, tenyésztésnek és halgazdálkodásnak ezen a területen kell folynia. A feldolgozásra a meghatározott területen kívül is sor kerülhet.

A „Třeboňský kapr ”háta sötétzöld, szürke vagy szürkéskék, oldala sárgászöld vagy aranysárga, a hasa sárgásfehér. A hátuszony és a farokuszony szürke, a farokuszony és a farok alatti úszó pirosas árnyalatú, a melluszony és a hasúszó sárgás vagy pirosas. A „Třeboňský kapr ”testére a magas hát jellemző. A „Třeboňský kapr ”akár 1 méteresre is megnő, súlya 20 kg vagy több is lehet. Az optimális vágósúly hároméves korban 1,20–1,80 kg, négyéves korban 2,40–3,20 kg.

A „Třeboňský kapr ”húsának jellemzői: 23 % szárazanyag, 19,2 % fehérje, 2,6 % zsír.

Az érzékszervekkel meghatározható tulajdonságokat illetően a „Třeboňský kapr ”megkülönböztethető a nagyon alacsony zsírtartalmú és kiváló minőségű húsa révén. A hús íze kitűnő, a „Třeboňský kapr”-re jellemző halíz jellemzi. A jól megkülönböztethető és tipikus ízt egyrészt a kiváló minőségű tiszta víznek köszönheti, amelyben a halakat – a meghatározott területen belül – tenyésztik, másrészt a természeti és földrajzi feltételek pontytenyésztésre gyakorolt hatásainak, a Třeboň medence altalaja által kifejtett hatásoknak, és legfőképpen a meghatározott területen található vizekben fellelhető javarészt természetes planktoni tápanyagoknak, amelyeket kiegészítő táppal kombinálnak. A kiegészítő táp gabonaféléket tartalmaz.

A „Třeboňský kapr ”élve, illetve feldolgozva, azaz fagyasztva, hűtve (frissen), füstölve vagy pácolva a következő formákban kerül kereskedelmi forgalomba: kizsigerelt ponty egészben, félbe vagy adagokra osztva, filé és pontybelsőségek.

4.3.   Földrajzi terület: A „Třeboňský kapr ”tenyésztésére meghatározott terület azokat a halastavakat foglalja magában, amelyek a Třeboňi medencében található természetvédelmi területen helyezkednek el; a halastavak a Zlatá stokával és a hozzá tartozó vízfolyásokkal összekötött rendszert alkotnak.

4.4.   Származási igazolás: A „Třeboňský kapr ”előállítása, a lefejéstől a tenyésztésen és halgazdálkodáson át a feldolgozásig, a meghatározott területen zajlik az ISO 9001:2001 minősített minőségellenőrző-rendszerrel összhangban és a HACCP („hazard analysis and critical control points”, azaz veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok) rendszer ellenőrzése mellett. A jellemzők ellenőrzését az állami állatorvosi hivatal végzi.

E rendszer keretében az állami állatorvosi hivatal alkalmazottjai jelen vannak, amikor a tartályokból a halakat lehalásszák és értékesítik, továbbá ellenőrzik a halak egészségi állapotát, küllemét és minőségét. Ezenfelül a létrehozott nyomonkövetési terv alapján a regionális állatorvosi hivatal alkalmazottjai az év során meghatározott időközönként mintát vesznek az egyes halastavakból származó halakból, majd hitelesített laboratóriumokban teszteket és elemzéseket végeznek. A tesztek és elemzések a hal egészségi állapotát, valamint a hús egészségességét és minőségét vizsgálják. Szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is végeznek, valamint mintákat is vesznek, amikor a halakat lefejik.

A tenyésztő a halaknak a halgazdaságban történő valamennyi mozgását feljegyzi az előírt nyilvántartásban. A nyilvántartásban szerepelnek mind a népesítés szakaszai, mind a halak mozgása és lehalászása. A halértékesítés számviteli nyilvántartása tartalmazza az értékesített halak mennyiségét és a felvásárlókat. A felvásárlókat az elszámolási rend tartja nyilván.

4.5.   Az előállítás módja: A jövőbeni tenyészhalak, amelyeket a „Třeboňský kapr ”tenyésztésére használnak, mindig olyan ismert szülők ivadékai, amelyek külső tulajdonságai (testméretek, pikkelyek típusa és szín) megfelelnek az előírt normáknak.

A fiatal tenyészhalaknak a meghatározott területen történő tenyésztése során szelekcióra kerül sor, amely folyamán a figyelmet az elért súlyra, a pikkelyek típusára és az egészségi állapotra összpontosítják. A fiatal halakat és a tenyészhalakat a lehető legkevesebbet kezelik.

A ponty szaporításához a lefejés módszerét alkalmazzák, ez a halikrakeltető telepen ellenőrzött körülmények között történik, ahol a környezet és a víz minősége garantált.

A halikrában található embrió fejlődése egy speciális berendezésben zajlik. A ponty petehártyában található hallárváit különleges előnevelő tavakban tárolják, amelyek szintén a meghatározott területen találhatók. E fejlődés alatt a „Třeboňský kapr ”természetes táppal (plankton és a tófenék élővilága) táplálkozik, valamint részben gabonafélék keverékéből álló, adalékanyagoktól mentes kiegészítő tápot kap. Ezekben a halastavakban a ponty zsengeivadékai egy–két évig növekednek, majd nagyobb halastavakba kerülnek, ahol egy–két éven belül elérik a piaci méretüket. Ebben a szakaszban a pontyok kétharmad rész természetes táplálékkal és egyharmad rész kiegészítő gabonatáppal táplálkoznak. A táp közvetlen hatással van a húsképződésre és a hús minőségére, így a „Třeboňský kapr ”általános használati értékére. Az állomány kiegészítő táppal való táplálását a vízhőmérséklethez és a víz oxigénszaturációjának mértékéhez igazítják. Természetesen azt is figyelemmel kísérik, a pontyok milyen mértékben fogyasztottak kiegészítő tápot, valamint milyen mértékű a halak növekedése, illetve milyen az egészségi állapotuk. Ezeket az adatokat az etetési pontoknál történő rendszeres ellenőrzések és a teszt céljából történő halfogások határozzák meg.

A piacra kerülő halakat a kifogásuk után olyan tavakban tartják, amelyek kisebb víztartályokból állnak, amelyeken keresztül a meghatározott területről származó víz folyik keresztül. Ezekben a tárolótavakban a tiszta folyóvíz révén a halak iszapos ízét eltávolítják, így a hús értéke nő és íze javul. A lehalászás és a szokásos feldolgozás után a termék további feldolgozáson esik át, úgy mint hűtés, fagyasztás, füstölés, illetve pácolás.

4.6.   Kapcsolat: A meghatározott terület különleges klímával rendelkezik, amelyet helyzetének és geomorfológiájának köszönhet, amelyet főleg víztestek alkotnak; ezek mind pozitívan befolyásolják a halak súlygyarapodását. A földrajzi terület ökológiailag tiszta, a třeboňi természetvédelmi területen az ipari vagy településről származó szennyezésnek nincs jelentős forrása, és ez kedvezően hat a halak egészségi állapotára. A Zlatá stoka által összekötött halastó-rendszer egy több mint 300 éves egyedi vízrendszer, amelynek – szerkezetének és szerepének köszönhetően – nincs vetélytársa sem Európában, sem a világban, továbbá olyan meghatározott egyedi jellemzőkkel bíró természetes élőhely, amely a termék tulajdonságait befolyásolja. Ezen a területen kiváló körülmények vannak a plankton és a pontyok természetes, tápanyagokban nagyon gazdag táplálékának termelődéséhez, amihez hozzájárulnak az alábbiakban ismertetett éghajlati és geológiai körülmények is. A fent említett tények okozati kapcsolatot alkotnak a meghatározott földrajzi terület és a termék végső jellemzői között (lásd 4.2.).

A „Třeboňský kapr”-ról már az elmúlt évszázadokban is említést tettek, amikor a kereskedelmi utak Passauba és Bécsbe vezettek.

Csehországban már majdnem ezer éves hagyománya van a pontytenyésztésnek. A pontyok kor szerinti elkülönített tenyésztését és a tenyészpontyok kiválasztásának első alapjait Dubravius említette meg a 16. században, amikor Třeboň vidékén sokkal fejlettebb volt a halgazdálkodás, mint máshol. 1506-ban Štěpánek Netolický javaslatot terjesztett be egy halastó-rendszer kialakítására a Třeboňi medencében. A kiinduló pontot a Zlatá stoka jelentette, amely 48 km hosszú és nagy számú halastavat lát el vízzel a Lužnice folyóból Chlum u Třeboně és Veselí nad Lužnicí városok között. A „Třeboňský kapr ”tenyésztésére vonatkozó utalások sok publikációban megjelentek, például a J. Pokorný által írt Atlas kaprů chovaných v ČR (A Csehországban tenyésztett pontyok atlasza) vagy a J. Šusta által írt Pět století rybničního hospodářství v Třeboni (A třeboňi halgazdálkodás 500 éve).

A „Třeboňský kapr ”elnevezést több mint 100 éve folyamatosan használják a meghatározott tulajdonságokkal rendelkező halak esetében. Az elnevezést 1974 óta az 54. sz. cseh eredet-megjelölés („Třeboňský kapr”, Wittingauer Karpfen), valamint a „Třeboňský kapr ”(Wittingauer Karpfen) nemzetközi eredet-megjelölés (az 1967. november 22-i 53. sz. és a 2000. december 6-i 836. sz.) védi nemzetközi bejegyzések által a lisszaboni megállapodás alapján. Ezenfelül a „Třeboňský kapr ”megjelölés a Cseh Köztársaság, valamint Ausztria, Portugália és Svájc között az eredet-megjelölések védelméről kötött kétoldalú megállapodások tárgyát képezi.

A „Třeboňský kapr ”különleges tulajdonságait, minőségét és ízét elsősorban a halaknak a meghatározott területen történő tenyésztése és táplálása határozza meg, amelyek jellemzői a következők:

A régió jellemzői, különleges tulajdonságai és minősítése: A mesterséges halastavak és csatornák egyedi hálózata – amelyet a középkortól napjainkig különböző fázisokban építettek ki – a tájat fokozatosan és összehangoltan megváltoztató tökéletes rendszer, amely a helyi természeti feltételeket érzékenyen aknázza ki.

A nemcsak Csehországban, hanem egész Európában egyedülálló kiterjedt lápvidék, ahol jól megőrzött növényi közösségek és gerinctelen fauna él, a legértékesebb természetes élőhely. Nem kevésbé értékes elemet alkot a kiterjedt halastó-rendszerek – a másodlagosan kialakult littorális közösségekkel –, amelyek gyakran cserélik fel a természetes vizes élőhelyeket.

Földtan: Třeboň vidékének jelentős részét a Třeboňi medence geomorfolóiai egysége, különösen a nyugati üledékes oldalon a Lomnicei medence sík terepe, a keleti oldalon pedig a Kardašořečická pahorkatina hegyvidékének kristályos altalaja alkotja. A Třeboňi medence enyhén lejt dél–észak irányba.

Éghajlat: Třeboň vidékének éghajlata általában – különösen a medence vidékén – bizonyos mértékig különleges, valamint különbözik a környező területek éghajlatától egyrészt az elhelyezkedéséből és a földterület geomorfológiájából adódóan, másrész pedig amiatt, hogy főleg víztestekből áll. Az éves átlaghőmérséklet magasabb, mint ami az ilyen tengerszint feletti magasságnál várható, továbbá a napsütéses napok száma is több. A nyári időszakban komoly esőzések fordulnak elő. A Třeboňi medence jellegzetessége az, hogy szélmentes inverzív időszakok gyakran fordulnak elő, különösen az év hidegebb időszakában, amikor a medence fölötti légtömegek hosszabb ideig stagnálnak. Ezekben az esetekben gyakori a köd is. Ezen inverzív időszakok kedvezőtlen hatásai, a nem megfelelő légmozgással együtt azonban szerencsére nem befolyásolják komolyan Třeboň vidékének légszennyezettségét, mivel a kibocsátás forrásainak száma nagyon alacsony.

Természetvédelmi terület: Třeboň vidékén két olyan (több telepet is magukban foglaló) terület található, amelyek szerepelnek a Ramsari Egyezmény által védett nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékében.

A vidék ökoszisztémájának különlegességét igazolja az is, hogy a Birdlife International Třeboň vidékét már néhány éve fontos európai madárélőhelynek (IBA) minősítette. Třeboň vidékét a NATURA 2000 programba bevont védett területté nyilvánították (SPA és SAC).

E fenti jellemzők alkotják a tiszta környezetű, tiszta vizű és levegőjű régió különleges biómáját, így a „Třeboňský kapr”-nek a meghatározott területen folyó tenyésztése egy ökológiailag tiszta folyamat. A fent említett természeti jellemzőket tekintve a meghatározott területen fennálló körülmények különösen alkalmasak a pontyok természetes táplálékának biztosítására.

4.7.   Ellenőrző szerv:

4.8.   Címkézés: A „Třeboňský kapr ”megjelölést az élőhal marketingjének céljára alkalmazzák, tehát amennyiben a halak nagykereskedelmi szállítmányait szállítótartályokban, gépjárműveken szállítják, a név megjelenik a számlákon, szállítóleveleken és fuvarokmányokon, illetve megjelenhet a tartályokon vagy a gépjárműveken is. Kiskereskedelmi szállítmányok esetében, azaz a halak boltokban és standokon történő értékesítésekor a kereskedő az értékesítés helyén köteles jól látható módon feltüntetni a „Třeboňský kapr ”feliratot.

A feldolgozott hal esetében a „Třeboňský kapr ”megjelölést jól láthatóan feltüntetik a csomagoláson.

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL L 185., 1993.7.28., 5. o

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2007. március 21.

(2007/C 66/02)

1 euro=

(1)  

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

ELAVULT BIZOTTSÁGI JAVASLATOK VISSZAVONÁSA

(2007/C 66/03)

A visszavont javaslatok felsorolása

(1)  Egyes javaslatok esetében nem állnak rendelkezésre a HL-ben való közzétételre vonatkozó adatok.

A tagállamok működési engedélyek megadásáról vagy visszavonásáról szóló határozatainak közzététele a légifuvarozók engedélyezéséről szóló 2407/92/EGK tanácsi rendelet (1) 13. cikkének (4) bekezdése szerint (2)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2007/C 66/04)

FRANCIAORSZÁG

Kiadott működési engedélyek

A kategória:   Működési engedélyek a 2407/92 rendelet 5. cikk (7) bekezdése a) pontja szerinti korlátozás nélkül

B kategória:   Működési engedélyek a 2407/92 rendelet 5. cikk (7) bekezdése a) pontja szerinti korlátozással

Visszavont működési engedélyek

A kategória:   Működési engedélyek a 2407/92 rendelet 5. cikk (7) bekezdése a) pontja szerinti korlátozás nélkül

Az engedélyes nevének megváltozása

A kategória:   Működési engedélyek, a 2407/92 rendelet 5. cikk (7) bekezdése a) pontja szerinti korlátozás nélkül

(1)  HL L 240., 1992.8.24., 1. o.

(2)  Az Európai Bizottságot 2005.8.31. előtt tájékoztatták.

A tagállamok tájékoztatása az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet értelmében engedélyezett állami támogatásokról

(EGT vonatkozású szöveg)

(2007/C 66/05)

Értesítés a többek között Thaiföldről származó egyes vas- vagy acélkötelek és -kábelek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos részleges időközi felülvizsgálati eljárás megindításáról

(2007/C 66/06)

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottsághoz részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be.

1.   Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet egy thaiföldi exportáló, az Usha Siam Steel Industries Public Company Limited (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be.

A kérelem a dömpingnek a kérelmező tekintetében történő kivizsgálására korlátozódik.

2.   A termék

A felülvizsgálat által érintett termék a Thaiföldről származó vas- vagy acélkötél és -kábel – ideértve a zárt sodrású kötelet is, de a rozsdamentes acélkötelet és kábelt nem –, 3 mm-t meghaladó átmérőjű maximális keresztmetszettel, szerelvényekkel is (a továbbiakban: érintett termék), amely jelenleg a 7312 10 81, 7312 10 83, 7312 10 85, 7312 10 89 és 7312 10 98 KN-kód alá sorolható be. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

3.   Meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedések az 1601/2001/EK tanácsi rendelettel (2) által a Thaiföldről származó egyes vas- vagy acélkötelek és -kábelek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámok.

2006. augusztus 3-án értesítés (3) jelent meg a többek között Thaiföldről származó érintett termék behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályának megszűnésére vonatkozó felülvizsgálati eljárás megindításáról. E felülvizsgálat jelenleg is folyamatban van.

4.   A felülvizsgálat indokai

A 11. cikk (3) bekezdése alapján benyújtott kérelem azon a kérelmező által szolgáltatott prima facie bizonyítékon alapul, hogy az intézkedések alapjául szolgáló körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósnak bizonyulnak.

A kérelmező azt állítja, és ezt egyben prima facie bizonyítékkal alá is támasztja, hogy saját költségeinek és belföldi árainak az exportárakkal történő összehasonlításából a jelenlegi intézkedések szintjénél jelentősen kisebb mértékű dömping adódik. Azt is állítja, hogy ennek következtében a dömping csökkent vagy megszűnt, így a jelenlegi mértékű, a kár korábban megállapított nagysága alapján meghozott intézkedések fenntartása nem szükséges a dömping megakadályozására.

5.   A dömping megállapítására vonatkozó eljárás

A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság úgy határozott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre részleges időközi felülvizsgálat megindításához, ezért a Bizottság az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően ezennel felülvizsgálatot indít.

A vizsgálat célja annak feltárása, hogy szükséges-e a kérelmező vonatkozásában a meglévő intézkedések folytatása, megszüntetése vagy módosítása.

Amennyiben a vizsgálat arra a megállapításra vezet, hogy az intézkedéseket a kérelmező tekintetében meg kell szüntetni vagy módosítani kell, szükségessé válhat az érintett termék más exportáló termelőitől származó érintett termék behozatalára jelenleg alkalmazott, az 1601/2001/EK rendelet 1. cikkében meghatározott vámtétel módosítása.

a)   Kérdőívek

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a kérelmezőnek és az érintett exportáló ország hatóságainak. Az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak a 6. pont a) alpontjában meghatározott határidőn belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

b)   Információgyűjtés és meghallgatások

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak a kérdőívre adott válaszokon kívül további információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezen információknak és az ezeket alátámasztó bizonyítékoknak a 6. pont a) alpontjában megállapított határidőn belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben azok olyan kérelmet nyújtanak be, amelyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különös okok indokolják. E kérelmet a 6. pont b) alpontjában meghatározott határidőn belül kell benyújtani.

6.   Határidők

a)   Jelentkezés, kitöltött kérdőívek benyújtása, egyéb információk közlése

Ahhoz, hogy az érdekelt felek előterjesztéseit a vizsgálat során figyelembe lehessen venni, a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 40 napon belül jelentkezniük kell a Bizottságnál, elő kell terjeszteniük álláspontjukat, be kell nyújtaniuk kitöltött kérdőíveiket, illetve a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a birtokukban lévő egyéb információkat.. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többsége csak akkor gyakorolható, ha a felek a fent említett határidőn belül jelentkeznek.

b)   Meghallgatások

Az érdekelt felek ugyanezen 40 napos határidőn belül kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat is.

7.   Írásbeli beadványok, kitöltött kérdőívek és levelezés

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formátumban), melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és fax-számukat. Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (4) (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni; az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű változatot is rendelkezésre kell bocsátani, amelyet „FOR INSPECTION BY INTERESTED PARTIES ”(Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni.

A Bizottság levelezési címe:

8.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha valamelyik érdekelt fél a megadott határidőn belül nem biztosít hozzáférést a szükséges adatokhoz, vagy nem bocsátja azokat a Bizottság rendelkezésére, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek bármelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket lehet felhasználni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, előfordulhat, hogy számára az eredmény kevésbé lesz kedvező, mintha együttműködött volna.

9.   A vizsgálat ütemterve

Az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően a vizsgálat ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK tanácsi rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 211, 2001.8.4., 1. o.

(3)  HL C 181., 2006.8.3., 15. o.

(4)  Ez azt jelenti, hogy belső használatra korlátozott dokumentumról van szó. A dokumentum az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 31-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelem alatt áll. Az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke értelmében bizalmas jellegű dokumentumnak minősül.

Értesítés a többek között a Tajvanból származó CD-lemezek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes és az Indiából származó CD-lemezek behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő intézkedésekkel kapcsolatos részleges időközi felülvizsgálati eljárás megindításáról

(2007/C 66/07)

A Bizottság saját kezdeményezésére úgy döntött, hogy az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: a dömpingellenes alaprendelet) 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban kezdeményezi a Tajvanból származó írható CD-lemezek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések részleges felülvizsgálatát és a Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 1997. október 6-i 2026/97/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: a szubvencióellenes alaprendelet) 19. cikkével összhangban az Indiából származó írható CD-lemezek behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő intézkedések részleges felülvizsgálatát.

A felülvizsgálatok annak vizsgálatára szorítkoznak, hogy az intézkedések további fenntartása nem sérti-e a Közösség érdekeit.

1.   A termék

A felülvizsgálat tárgyai a Tajvanból és Indiából származó, jelenleg az ex 8523 40 11 KN-kód alá besorolt írható kompakt lemezek (CD-R) (a továbbiakban: az érintett termék). A fenti KN-kód csak tájékoztató jellegű.

2.   Meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedés az 1050/2002/EK tanácsi rendelettel (3) a Tajvanból származó írható CD-lemezek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vám és a 960/2003/EK tanácsi rendelettel (4) az Indiából származó írható CD-lemezek behozatalára kivetett végleges szubvencióellenes vám

3.   A felülvizsgálat okai

A Bizottság rendelkezésére álló információk arra utalnak, hogy a meglévő intézkedések kivetését eredményező vizsgálatok vizsgálati szakaszai óta a közösségi piacon bekövetkezett változások miatt az intézkedések fenntartása már nem szolgálja a Közösség érdekeit. A Bizottság a Kínai Népköztársaságból, Hongkongból és Malajziából behozott írható CD-lemezekkel kapcsolatos dömpingellenes vizsgálata azt állapította meg, hogy az ezekből az országokból származó behozatalra kivetett intézkedések nem szolgálnák a Közösség érdekeit (5). A körülmények folytán feltétlenül felül kell vizsgálni a meglévő intézkedések fenntartásának szükségességét. A kérdésben hozott döntést valószínűleg 2006. november 4-étől visszamenőleges hatállyal, vagyis a Kínai Népköztársaságból, Hongkongból és Malajziából behozott írható CD-lemezekkel kapcsolatos dömpingellenes vizsgálatot lezáró határozat közzétételének dátumától kell alkalmazni.

4.   Az eljárás

Mivel a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a részleges időközi felülvizsgálat megindításához, ezért a Bizottság a dömpingellenes alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően ezennel felülvizsgálja a Tajvanból származó írható CD-lemezek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket, és a szubvencióellenes alaprendelet 19. cikkével összhangban az Indiából származó CD-lemezek behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő intézkedéseket.

a)   Kérdőívek

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a következő felek részére: a közösségi gyártóknak, az importőröknek, a felhasználóknak, a tajvani és indiai exportáló gyártóknak és az érintett exportáló országok hatóságainak. Az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak az 5. pont a) alpontjában meghatározott határidőn belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

b)   Információgyűjtés és meghallgatások

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék álláspontjukat, a kitöltött kérdőíveken kívül közöljenek további információkat, és állításaikat bizonyítékokkal támasszák alá. Az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak az 5. pont a) alpontjában meghatározott határidőn belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket azzal a feltétellel, hogy azok olyan kérelmet nyújtanak be, amely bizonyítja, hogy különös okuk van a meghallgatásra. E kérelmet az 5. pont b) alpontjában meghatározott határidőn belül kell benyújtani.

5.   Határidők

a)   Jelentkezés, kitöltött kérdőívek benyújtása, egyéb információk közlése

Eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 40 napon belül az érdekelt feleknek – ahhoz, hogy állításaikat a vizsgálat során figyelembe vegyék – fel kell venniük a kapcsolatot a Bizottsággal, ki kell fejteniük álláspontjukat, és be kell nyújtaniuk a Bizottsághoz a kitöltött kérdőíveket, valamint bármely egyéb információt. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többsége csak akkor gyakorolható, ha a felek a fent említett határidőn belül jelentkeznek.

b)   Meghallgatások

Az említett 40 napos határidőn belül az érdekelt felek a Bizottság előtti meghallgatásukat kérhetik.

6.   Írásbeli beadványok, kitöltött kérdőívek és levelezés

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formátumban), melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited”  (6) (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni, és az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű változatot is mellékelni kell, amelyet pedig „FOR INSPECTION BY INTERESTED PARTIES ”(Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni.

A Bizottság levelezési címe:

7.   Az együttműködés megtagadása

Azokban az esetekben, ha valamelyik érdekelt fél megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést vagy az információkat nem bocsátja rendelkezésre a megszabott határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, a rendelkezésre álló tények alapján megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a dömpingellenes alaprendelet 18. cikkével és a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkével összhangban.

Amennyiben megállapítják, hogy valamelyik érdekelt fél valótlan vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényeket fel lehet használni a dömpingellenes alaprendelet 18. cikkével és a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkével összhangban. Ha egy érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és a rendelkezésre álló tényeket használják fel, előfordulhat, hogy számára az eredmény kevésbé lesz kedvező, mintha együttműködött volna.

8.   A vizsgálat ütemterve

A vizsgálatot a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (5) bekezdése és a a szubvencióellenes alaprendelet 22. cikke értelmében ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 hónapon belül be kell fejezni.

(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK tanácsi rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 288., 1997.10.21., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 160., 2002.6.18., 2. o..

(4)  HL L 138., 2003.6.5., 1. o.

(5)  Lásd a 2006/753/EK bizottsági határozat (HL L 305., 2006.11.4., 15. o.) 116. preambulumbekezdését.

(6)  Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szól. A dokumentum az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 31-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelem alatt áll. A dömpingellenes alaprendelet 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-egyezmény (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke, vagy a szubvencióellenes alaprendelet 29. cikke, valamint a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-egyezmény 12. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 27. cikkének (4) bekezdése értelmében közzétett közlemény a COMP/39.140 – DaimlerChrysler ügyben

(2007/C 66/08)

1.   BEVEZETÉS

Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 9. cikke (1) szerint ha a Bizottság olyan határozatot szándékozik elfogadni, amely a jogsértés befejezését írja elő, és az érintett vállalkozások olyan vállalásokat ajánlanak fel, hogy a Bizottság által számukra az előzetes értékelésben kifejezett elvárásoknak eleget tesznek, a Bizottság határozatával ezeket a vállalásokat a vállalkozások számára kötelezővé teheti. Az ilyen határozat határozott időre fogadható el és azt mondja ki, hogy a Bizottság részéről nincsen szükség intézkedésre. Ugyanazon rendelet 27. cikkének (4) bekezdése szerint a Bizottság nyilvánosságra hoz egy tömör összefoglalót az ügyről és a kötelezettségvállalások fő tartalmáról. Az érdekelt felek észrevételeiket a Bizottság által meghatározott határidőn belül nyújthatják be.

2.   AZ ESET ÖSSZEFOGLALÁSA

A szóban forgó ügy a DaimlerChrysler által a független javítóműhelyek rendelkezésére bocsátott Mercedes-Benz és Smart márkákra vonatkozó műszaki javítási információkkal kapcsolatos. A Bizottság által folytatott vizsgálat kimutatta, hogy a DaimlerChrysler jóval az 1400/2002/EK bizottsági rendeletben (2) meghatározott átmeneti időszak lejártával sem tette közzé a műszaki javítási információk bizonyos fajtáit. Ezen felül a bizottsági vizsgálat elindításának időpontjáig a DaimlerChrysler nem hozott létre olyan hatékony rendszert sem, amely lehetővé tenné a független javítóműhelyek számára, hogy szabadon hozzáférhessenek a műszaki javítási információkhoz. Annak ellenére, hogy a DaimlerChrysler a bizottsági vizsgálat ideje alatt javított a műszaki információk hozzáférhetőségén, nevezetesen egy erre a célra tervezett weboldal (a továbbiakban: TI-honlap) 2005. júniusi létrehozásával, a független javítóműhelyek számára láthatólag még mindig nem volt elérhető az összes információ.

A Bizottság 2006 decemberében elindította az eljárást és megküldte a DaimlerChryslernek az előzetes értékelést, amelyben előzetes véleményként megállapítja, hogy kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a DaimlerChryslernek a Mercedes-Benz és Smart márkákkal foglalkozó, értékesítés utáni szolgáltatást nyújtó partnereivel kötött megállapodásai összeegyeztethetők-e az EK-Szerződés 81. cikkének (1) bekezdésével.

A szolgáltatási és alkatrész-forgalmazási megállapodások a Mercedes-Benz és a Smart szerződéses hálózataitól lényegében megkövetelik, hogy a márkával kapcsolatos javítási szolgáltatások teljes körét biztosítsák, a más és/vagy célirányosabb szolgáltatást nyújtani kívánó vállalkozásokat, valamint az önálló alkatrész-nagykereskedőket pedig kizárják. A Bizottság aggályosnak találta, hogy az ilyen megállapodásokból eredő kedvezőtlen hatásokat még fokozhatja, hogy a DaimlerChrysler a független javítóműhelyek számára nem biztosít megfelelő hozzáférést a műszaki információkhoz. A Bizottság előzetes értékelése alapján úgy tűnik, a fent említett gyakorlat hozzájárult ahhoz, hogy romlott a független javítóműhelyek piaci helyzete, ami a független alkatrész-nagykereskedők piacának zsugorodásához vezethetett, valamint a fogyasztóknak is jelentős károkat okozhatott az alkatrész-választék jelentős csökkenése, a javítási szolgáltatások árainak emelkedése, a javító létesítmények választékának csökkenése, az esetleg felmerülő biztonsági problémák és az innovatív javítóműhelyekhez való hozzáférés hiánya folytán.

Ezen felül amiatt, hogy a DaimlerChrysler állítólag nem biztosít a független javítóműhelyeknek megfelelő hozzáférést a műszaki információkhoz, úgy tűnik, az értékesítés utáni szolgáltatást nyújtó partnereivel kötött megállapodások esetében nem lehet élni az 1400/2002/EK rendeletben biztosított mentességgel, hiszen a rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint a rendeletben biztosított mentesség nem alkalmazható azokban az esetekben, ahol a gépjárművek szállítói megtagadják a független piaci szereplőktől a hozzáférést bármilyen, az érintett gépjárművek karbantartásához és javításához szükséges műszaki információhoz, diagnosztikai vagy egyéb felszereléshez, szerszámhoz – beleértve a vonatkozó szoftvereket –, valamint képzéshez.

Végezetül a Bizottság arra az előzetes véleményre jutott, hogy – a műszaki javítási információkhoz való hozzáférés hiánya folytán – a DaimlerChrysler és a szerződéses javítóműhelyei között kötött megállapodások esetében valószínűleg nem lehet élni a 81. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezéssel. Lényegében úgy tűnik, a szerződéses javítóműhelyek kiválasztott hálózatának működésétől várható hatékonyságnövelés nem ellensúlyozta a versenyre gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatásokat, amelyek abból erednek, hogy a független piaci szereplőknek nem biztosítanak megfelelő hozzáférést a márkával kapcsolatos műszaki javítási információkhoz, illetve ennek folyományaként abból, hogy a DaimlerChrysler szerződéses hálózatai védve vannak a független javítási ágazat által gyakorolt versenykényszertől.

3.   A FELAJÁNLOTT VÁLLALÁSOK LÉNYEGE

A DaimlerChrysler kötelezettségvállalásokat ajánlott fel a Bizottságnak, hogy eleget tegyen az előzetes értékelésben kifejtett, versennyel kapcsolatos elvárásoknak. Javasolja, hogy a fenti kötelezettségvállalások 2010. május 31-ig maradjanak hatályban. A kötelezettségvállalások tömör összefoglalója az alábbiakban olvasható, továbbá a kötelezettségvállalások megjelentek angol nyelven a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html.

3.1.   A rendelkezésre bocsátandó műszaki információk

A rendelkezésre bocsátandó információk körét a független és a szerződéses javítóműhelyek közötti hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve határozza meg. Ennek fényében, a DaimlerChrysler biztosítja, hogy az általa szállított gépjárművek javításához és karbantartásához szükséges valamennyi műszaki információt, szerszámot, berendezést, szoftvert és képzést, amelyet a Mercedes-Benz és a Smart szerződéses gépjárműjavítói, és/vagy bármely EU-tagállamban működő független importőrjei rendelkezésére bocsát, a DaimlerChrysler saját maga vagy az ő nevében más a független gépjárműjavítók számára is elérhetővé tesz.

A „műszaki információk ”körébe az 1400/2002/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében beletartozik minden olyan információ, amelyet a Mercedes-Benz és Smart gépjárművek javításához és karbantartásához a szerződéses javítóműhelyek rendelkezésére bocsátanak. Ide sorolhatók például – a frissítésekkel együtt – azon szoftverek, hibakódok és egyéb paraméterek, amelyek a DaimlerChrysler által javasolt beállítások kezdeti elvégzésekor és visszaállításakor szükségesek az elektronikus vezérlőegységek (ECU-k) működtetéséhez, a gépjármű-azonosító módszerek, az alkatrész-katalógusok, a gyakorlati tapasztalatból származó, jellemzően egy adott típust vagy gyártási tételt érintő problémákra kidolgozott megoldások, valamint a visszahívásról és egyéb, a szerződéses javítóhálózaton belül térítés nélkül elvégeztethető javításokról szóló értesítések.

A szerszámokhoz való hozzáférés magában foglalja a hozzáférést az elektronikus diagnosztikai és egyéb, javításhoz szükséges szerszámokhoz és a hozzájuk tartozó, rendszeresen frissített szoftverekhez, valamint a fenti szerszámokhoz kapcsolódó, értékesítés utáni szolgáltatásokhoz.

A javasolt kötelezettségvállalások a DaimlerChrysler és a hozzá kapcsolódó vállalkozások számára kötelező érvényűek, a Mercedes-Benz és Smart márkák független importőrei számára azonban közvetlenül nem kötelezőek.

A DaimlerChrysler tehát beleegyezését adta, hogy azokban a tagállamokban, ahol független importőrökön keresztül értékesíti a Mercedes-Benz és/ vagy Smart gépjárműveket, mindent megtesz annak érdekében, hogy az említett vállalkozásokat szerződés útján kötelezze arra, hogy azok a nemzeti kereskedelmi honlapukon a független javítóműhelyek számára ingyenesen és megkülönböztetéstől mentesen elérhetővé tegyenek bármely olyan információt – vagy az adott információ bizonyos nyelvi változatát –, amelyet a kérdéses importőr az adott tagállamban működő szerződéses javítóműhelyek számára nyújtott, és amely a TI-honlapon nem áll rendelkezésre a független javítóműhelyek számára.

A rendelet (26) preambulumbekezdése egyértelműen jelzi, hogy a DaimlerChrysler nem köteles a független javítóműhelyek rendelkezésére bocsátani olyan műszaki információkat, amelyek lehetővé tennék harmadik fél számára a fedélzeti lopásgátló készülék megkerülését vagy hatástalanítását és/vagy az elektronikus szerkezetek újrakalibrálását (3), illetve a gépjármű teljesítményét korlátozó szerkezetek szakszerűtlen kezelését. Mint minden uniós jogszabály alóli kivétel esetében, a (26) preambulumbekezdést is szűken kell értelmezni, és a jövőben a DaimlerChrysler a (26) preambulumbekezdésre hivatkozna, amikor visszatartja a független javítóműhelyektől az egyes műszaki információkat, egyben rá hárul annak biztosítása is, hogy a visszatartott információk olyan mértékben legyenek korlátozva, amely megfelel a (26) preambulumbekezdésben előírt védelemnek, továbbá arra is, hogy az említett információk hiánya ne akadályozza meg a független gépjárműjavítókat abban, hogy a (26) preambulumbekezdésben meghatározott javítási műveletektől eltérő műveleteket is elvégezhessenek, beleértve az elektronikus vezérlőegységen (ECU), a légzsákon, a biztonsági öv előfeszítettségét meghatározó szerkezeten, illetve a központi zárrendszer elemein elvégzendő beavatkozásokat.

3.2.   A médiumok

A rendelet 4. cikkének (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a műszaki információkhoz való hozzáférést a független javítóműhelyek igényeivel arányosan kell biztosítani. Ez az információ szabaddá tételét és olyan árképzést von maga után, amely figyelembe veszi, milyen mértékben használják fel az információkat a független javítóműhelyek.

A DaimlerChrysler az 1996. után kibocsátott típusokra vonatkozó valamennyi műszaki információt felteszi a TI-honlapra, és biztosítja, hogy a TI-honlapon – illetve ennek jövőbeli jogutódján – az összes frissített műszaki információ folyamatosan rendelkezésre álljon. Abban az esetben azonban, ha az 1996. után kibocsátott típusokra vonatkozó egyes műszaki információ vagy azok nyelvi változatai – amelyeket a DaimlerChrysler vagy a hozzá kapcsolódó vállalkozás a szerződéses javítóműhelyek rendelkezésére bocsát – nem elérhető a TI-honlapon, úgy tekintik, hogy a DaimlerChrysler teljesítette kötelezettségvállalásait, amennyiben gondoskodik róla, hogy a kérdéses információ indokolatlan késedelem nélkül, valamint a független javítóműhelyek számára ingyenesen elérhető legyen a kereskedelmi honlapon a kérdéses tagállamban.

A DaimlerChrysler ezen túlmenően folyamatosan biztosítja, hogy a TI-honlap könnyen megtalálható legyen, és gondoskodik róla, hogy ugyanazt a teljesítményt nyújtsa, mint a szerződéses hálózatok számára nyújtott műszaki információszolgáltatás egyéb módjai. Ha a DaimlerChrysler vagy a DaimlerChrysler nevében eljáró egyéb vállalkozás a szerződéses javítóműhelyek számára valamely európai uniós nyelven elérhetővé tesz egy adott műszaki információt, a DaimlerChrysler gondoskodik róla, hogy az információ említett nyelvi változata is indokolatlan késedelem nélkül felkerüljön a TI-honlapra.

A DaimlerChrysler 1 254 EUR-ban állapította meg a TI-honlaphoz való hozzáférés díját (1 239 EUR a WIS net-ként ismert fő részhez való hozzáférés díja; az elektronikus alkatrészek katalógusának oldala ingyenes, csak évi 15 EUR adminisztratív költséget kell fizetni). Mindazonáltal a DaimlerChrysler beleegyezését adja, hogy a rendeletben lefektetett arányossági követelmény tiszteletben tartása érdekében havi, heti, napi és óránkénti időarányos lebontásban is biztosítja a hozzáférést 180 EUR, 70 EUR, 20 EUR, illetve 4 EUR díj ellenében. A DaimlerChrysler a fenti hozzáférési díjstruktúrát fenntartja, és az Európai Unión belüli átlagos inflációs rátát meghaladó mértékben nem emeli a díjakat.

3.3.   A minimumszabályok elve

A DaimlerChrysler kötelezettségvállalásai nem sérthetik azokat a közösségi vagy nemzeti jogban megállapított, jelenlegi vagy jövőbeli követelményeket, amelyek kiterjesztik a DaimlerChrysler által a független piaci szereplők rendelkezésére bocsátandó információk körét, és/vagy amelyek a fenti információk biztosításának kedvezőbb módozatait fektetik le.

3.4.   Vitarendezés

Amennyiben egy független javítóműhely vagy ezek szövetsége kéri, a DaimlerChrysler vállalja, hogy a műszaki információk rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban felmerülő viták megoldására elfogadja a választottbírósági eljárást. Az említett választottbíráskodás a választottbíráskodásra vonatkozó nemzeti szabályok és az anyagi jog figyelembevételével történik, amelyekről a DaimlerChrysler szerződésben állapodott meg a szerződéses javítóműhelyekkel azon tagállamban, ahol a kérvényező fél székhelye található. A DaimlerChrysler vállalja, hogy az e szabályokra vonatkozó információkat kérésre rendelkezésre bocsátja. A választottbíróság e szabályoknak megfelelően kinevezett három választottbíróból áll. A választottbírósági eljárás nem érinti az illetékes nemzeti bírósághoz történő kérelem benyújtásához való jogot.

4.   FELKÉRÉS AZ ÉSZREVÉTELEK MEGTÉTELÉRE

A piaci tesztelés függvényében a Bizottságnak szándékában áll az 1/2003/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében elfogadni egy határozatot, amely megállapítja a fent összefoglalt és a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján (4) közzétett vállalások kötelező jellegét. Az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (4) bekezdésével összhangban, a Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a javasolt kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. Ezen észrevételeknek a Bizottsághoz e publikáció dátumától számított egy hónapon belül be kell érkezniük. Az észrevételek a Bizottsághoz e-mailben (comp-infotech@ec.europa.eu), fax útján (fax: (32-2) 296 29 11), illetve a következő címre küldhetők meg, a COMP/39.140 – DaimlerChrysler hivatkozás feltüntetésével:

Az eljárás során a jövőben szükségessé vagy célszerűvé válhat, hogy a kötelezettségvállalásokat felajánló felek számára rendelkezésre álljon egy összefoglaló, amely a piaci összeegyeztethetőségi vizsgálatról készült dokumentum nyilvánosságra hozatala után tett megjegyzéseket tartalmazza. Ezzel kapcsolatban kérjük, szíveskedjenek megjelölni, ha bármiféle bizalmas információt vagy üzleti titkot szerepeltetnek. A jogos kéréseket tiszteletben fogjuk tartani.

(1)  HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

(2)  HL L 203., 2002.8.1., 30. o..

(3)  Azaz az ECU-k eredeti beállításainak nem a DaimlerChrysler által javasolt módon történő módosítását.

(4)  http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html

Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 27. cikkének (4) bekezdése alapján közzétett értesítés a COMP/39.141 – Fiat ügyben

(2007/C 66/09)

1.   BEVEZETÉS

Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 9. cikke (1) szerint azokban az esetekben, ahol a Bizottság olyan határozatot szándékozik elfogadni, amely a jogsértés megszüntetését írja elő, és az érintett vállalkozások olyan kötelezettségvállalásokat ajánlanak fel, hogy a Bizottság által számukra az előzetes értékelésben kifejezett elvárásoknak eleget tesznek, a Bizottság határozatával ezeket a kötelezettségvállalásokat a vállalkozások számára kötelezővé teheti. Az ilyen határozat elfogadható határozott időre is, és kimondja, hogy a Bizottság részéről semmilyen további intézkedés nem indokolt. Ugyanezen rendelet 27. cikkének (4) bekezdése szerint a Bizottság közzé tesz egy tömör összefoglalót az ügyről és a kötelezettségvállalások fő tartalmáról. Az érdekelt felek észrevételeiket a Bizottság által meghatározott határidőn belül nyújthatják be.

2.   AZ ÜGY ÖSSZEFOGLALÁSA

A szóban forgó ügy a Fiat által a független javítóműhelyek rendelkezésére bocsátott műszaki javítási információkkal kapcsolatos. A Bizottság által folytatott vizsgálat kimutatta, hogy a Fiat feltehetőleg jóval az 1400/2002/EK bizottsági rendeletben (2) lefektetett átmeneti időszak lejártával sem tette közzé a műszaki javítási információk bizonyos fajtáit. A bizottsági vizsgálat elindításának időpontjáig a Fiat – a Bizottság előzetes értékelése szerint – nem hozott létre olyan hatásos rendszert sem, amely lehetővé tenné a független javítóműhelyek számára, hogy szabadon hozzáférhessenek a műszaki javítási információkhoz. Annak ellenére, hogy a Fiat a bizottsági vizsgálat ideje alatt javított a műszaki információk hozzáférhetőségén, nevezetesen egy erre a célra tervezett weboldal („a TI-honlap”) 2005. júniusi létrehozásával, a független javítóműhelyek számára láthatólag még mindig nem volt elérhető az információk teljes köre.

A Bizottság 2006 decemberében elindította az eljárást és megküldte a Fiatnak az előzetes értékelést, amelyben előzetes véleményként kifejezte azzal kapcsolatos aggályait, hogy a Fiatnak az értékesítés utáni szolgáltatásokat ellátó partnereivel kötött megállapodásai megfelelnek-e az EK-Szerződés 81. cikke (1) bekezdésének.

A Fiat által kötött szolgáltatási és alkatrész-forgalmazási megállapodások a Fiat szerződéses hálózataitól lényegében megkövetelik, hogy a márkával kapcsolatos javítási szolgáltatások teljes körét biztosítsák, a más és/vagy célirányosabb szolgáltatást nyújtani kívánó vállalkozásokat, valamint az önálló alkatrész-nagykereskedőket pedig kizárják. A Bizottság amiatt is aggodalmát fejezte ki, hogy az ilyen megállapodásokból eredő esetleges kedvezőtlen hatásokat tovább fokozhatta, hogy a Fiat a független javítóműhelyek számára nem biztosít megfelelő hozzáférést a műszaki információkhoz. A Bizottság előzetes elemzése szerint a fenti gyakorlat hozzájárulhatott ahhoz, hogy romlott a független javítóműhelyek piaci helyzete, ami a független alkatrész-nagykereskedők piacának zsugorodásához vezethetett, valamint a fogyasztóknak is tetemes károkat okozhatott az alkatrész-választék jelentős csökkenése, a javítási szolgáltatások árainak emelkedése, a javító létesítmények választékának csökkenése, az esetleg felmerülő biztonsági problémák és az innovatív javítóműhelyekhez való hozzáférés hiánya folytán.

Ezen felül amiatt, hogy a Fiat állítólag nem biztosít a független javítóműhelyeknek megfelelő hozzáférést a műszaki információkhoz, a Fiatnak az értékesítés utáni szolgáltatásokat ellátó partnereivel kötött megállapodásai nem élhetnek az 1400/2002/EK rendeletben biztosított mentességgel, hiszen a rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint a rendeletben biztosított mentesség nem alkalmazható azokban az esetekben, ahol a gépjárművek szállítói megtagadják a független piaci szereplőktől a hozzáférést bármilyen, az érintett gépjárművek karbantartásához és javításához szükséges műszaki információhoz, diagnosztikai vagy egyéb felszereléshez, szerszámhoz (beleértve minden idetartozó szoftvert), valamint képzéshez.

Végezetül a Bizottság arra az előzetes véleményre jutott, hogy – a műszaki javítási információkhoz való hozzáférés hiánya folytán – a Fiat és szerződéses javítóműhelyei között kötött megállapodások esetében valószínűleg nem lehet élni a 81. cikk (3) bekezdésében lefektetett kedvezményekkel sem. Lényegében úgy tűnik, a szerződéses javítóműhelyek kiválasztott hálózatának működésétől várható hatékonyságnövelés nem ellensúlyozza a versenyre gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatásokat, amelyek abból erednek, hogy a független piaci szereplőknek nem biztosítanak megfelelő hozzáférést a márkával kapcsolatos műszaki javítási információkhoz, illetve ennek folyományaként abból, hogy a Fiat szerződéses hálózatai védve vannak a független javítási ágazat által gyakorolt versenykényszertől.

3.   A FELAJÁNLOTT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK FŐ TARTALMA

A Fiat kötelezettségvállalásokat ajánlott fel a Bizottságnak, hogy eleget tegyen az előzetes értékelésben kifejtett, versennyel kapcsolatos elvárásoknak. Javasolja, hogy a fenti kötelezettségvállalások 2010. május 31-ig maradjanak hatályban. Az alábbiakban ismertetjük a kötelezettségvállalások főbb elemeit.

3.1.   A rendelkezésre bocsátandó műszaki információk

A rendelkezésre bocsátandó információk körét a független és a szerződéses javítóműhelyek közötti hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve határozza meg. Ennek értelmében a Fiat biztosítja, hogy a független javítóműhelyek számára is elérhetővé teszi az általa szállított gépjárművek javításához és karbantartásához szükséges összes olyan műszaki információt, szerszámot, felszerelést, szoftvert és képzést, amelyet akár saját maga, akár a Fiat nevében eljárva más az EU-tagállamokban a szerződéses javítóműhelyek és/vagy működő független importőrök rendelkezésére bocsát,.

A „műszaki információk ”körébe az 1400/2002/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében beletartozik minden olyan információ, amelyet a Fiat, Alfa Romeo és Lancia gépjárművek javításához és karbantartásához a szerződéses javítóműhelyek rendelkezésére bocsátanak. Ide sorolhatók például – a frissítésekkel együtt – azon szoftverek, hibakódok és egyéb paraméterek, amelyek a Fiat által javasolt beállítások kezdeti elvégzésekor és visszaállításakor szükségesek az elektronikus vezérlőegységek (ECU-k) működtetéséhez, a gépjármű-azonosító módszerek, az alkatrész-katalógusok, a gyakorlati tapasztalatból származó, jellemzően egy adott típust vagy (gyártási) tételt érintő problémákra kidolgozott megoldások, valamint a visszahívásról és egyéb, a szerződéses javítóhálózaton belül térítés nélkül elvégeztethető javításokról szóló értesítések.

A szerszámokhoz való hozzáférés magában foglalja a hozzáférést az elektronikus diagnosztikai és egyéb, javításhoz szükséges szerszámokhoz és a hozzájuk tartozó, rendszeresen frissített szoftverekhez, valamint a fenti szerszámokhoz kapcsolódó, értékesítés utáni szolgáltatásokhoz.

A javasolt kötelezettségvállalások a Fiat és kapcsolódó vállalkozásai számára kötelező érvényűek, de a Fiat gépjárműmárkák független importőreit nem kötelezik közvetlenül. A Fiat ezért vállalta, hogy azokban a tagállamokban, ahol független importőrökön keresztül értékesít Fiat, Alfa Romeo és/vagy Lancia gépjárműveket, minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy szerződésben kötelezze a fenti vállalkozásokat, hogy lássák el a Fiatot minden olyan műszaki információval – illetve e műszaki információk nyelvi változataival –, amelyet az adott tagállamban a szerződéses javítóműhelyek rendelkezésére bocsátottak. A Fiat kötelezi magát, hogy az értesítés 3.2. pontjában lefektetett elvekkel összhangban a fenti műszaki információkat és nyelvi változatokat haladéktalanul felteszi a TI-honlapra.

A rendelet (26) preambulumbekezdése szerint a Fiat nem köteles a független javítóműhelyek rendelkezésére bocsátani olyan műszaki információkat, amelyek lehetővé tennék harmadik fél számára a fedélzeti lopásgátló készülék megkerülését vagy hatástalanítását és/vagy az elektronikus szerkezetek újrakalibrálását (3), illetve a gépjármű teljesítményét korlátozó szerkezetek szakszerűtlen kezelését. Mint az uniós jogszabályokban lefektetett kivételek esetében mindig, a (26) preambulumbekezdést is megszorítóan kell értelmezni, tehát amennyiben a Fiat indokolásul a fenti kivételre hivatkozik, amikor visszatartja a független javítóműhelyektől a műszaki információkat, egyben annak biztosítására is kötelezi magát, hogy a visszatartott információk köre csak a (26) preambulumbekezdésben meghatározott védelem nyújtásához szükségesre korlátozódjon, továbbá arra is, hogy az említett információk hiánya ne akadályozza meg a független gépjárműjavítókat abban, hogy a (26) preambulumbekezdésben meghatározott javítási műveletektől eltérő műveleteket is elvégezhessenek, beleértve az elektronikus vezérlőegységen (ECU), a légzsákon, a biztonsági öv előfeszítettségét meghatározó szerkezeten, illetve a központi zárrendszer elemein elvégzendő beavatkozásokat.

3.2.   A médiumok

A rendelet 4. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a műszaki információkat a független javítóműhelyek szükségleteivel arányos módon kell hozzáférhetővé tenni. Ez magában foglalja azt is, hogy mind az információk átengedése, mind az árképzés annak figyelembe vételével történik, hogy a független javítóműhelyek milyen mértékben használják fel az információkat.

A Fiat az 1996. után kibocsátott típusokra vonatkozó valamennyi műszaki információt felteszi a TI-honlapra, és biztosítja, hogy a TI-honlapon – illetve ennek jövőbeli jogutódján – az összes frissített műszaki információ folyamatosan rendelkezésre álljon. A Fiat ezen túlmenően folyamatosan biztosítja, hogy a honlap könnyen megtalálható legyen, és gondoskodik róla, hogy ugyanazt a teljesítményt nyújtsa, mint a szerződéses hálózatok számára nyújtott műszaki információszolgáltatás egyéb módjai. Ha a Fiat vagy a Fiat nevében eljáró egyéb vállalkozás a szerződéses javítóműhelyek számára valamely európai uniós nyelven elérhetővé tesz egy adott műszaki információt, a Fiat gondoskodik róla, hogy az információ említett nyelvi változata is haladéktalanul felkerüljön a TI-honlapra.

A műszaki információk alábbi három típusa még nem található meg a TI-honlapon, bár a Fiat kötelezte magát, hogy 2007. december 31-ig felteszi őket:

A honlaphoz való hozzáférés díjrendszerét a Fiat a szerződéses javítóműhelyek számára biztosított teljes CD-ROM csomag éves előfizetési díjára alapozza, amely konkrétan 3 356 EUR; ehhez járul még 65 EUR az alkatrész-katalógusra és egy 134 EUR kiegészítő havi előfizetési díj a frissítésekre. Mindazonáltal a Fiat beleegyezését adja, hogy a rendeletben lefektetett arányossági követelmény tiszteletben tartása érdekében havi, napi és óránkénti időarányos lebontásban is biztosítja a hozzáférést; típusonként 3 EUR óránkénti, 22 EUR napi, illetve 350 EUR havidíj ellenében. A Fiat abba is beleegyezik, hogy a fenti hozzáférési díjrendszert fenntartja, és az Európai Unión belüli átlagos inflációs rátát meghaladó mértékben nem emeli a díjakat.

3.3.   A minimumszabályok elve

A Fiat kötelezettségvállalásai nem sérthetik azokat a közösségi vagy nemzeti jogban megállapított, jelenlegi vagy jövőbeli követelményeket, amelyek kiterjesztik a Fiat által a független piaci szereplők rendelkezésére bocsátandó információk körét, és/vagy amelyek a fenti információk biztosításának kedvezőbb módozatait fektetik le.

3.4.   Vitarendezés

Amennyiben egy független javítóműhely vagy ezek szövetsége kéri, a Fiat vállalja, hogy a műszaki információk rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban felmerülő viták megoldására elfogadja a közvetítéses vitarendezési mechanizmust. A közvetítés az azt kérő fél bejegyzett székhelye szerinti tagállamban, valamely elismert helyi közvetítő (mediációs) központ szabályai szerint folyik. A közvetítéssel a felek nem vesztik el jogukat, hogy keresetet nyújtsanak be az illetékes nemzeti bírósághoz.

4.   FELHÍVÁS AZ ÉSZREVÉTELEK MEGTÉTELÉRE

A piaci tesztelés függvényében a Bizottságnak szándékában áll az 1/2003/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében elfogadni egy határozatot, amely megállapítja a fent összefoglalt és a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján (4) közzétett vállalások kötelező jellegét. Az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a javasolt kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. Ezen észrevételeknek a Bizottsághoz e közzététel dátumától számított egy hónapon belül be kell érkezniük. Az észrevételek a Bizottsághoz e-mailben (comp-infotech@ec.europa.eu), fax útján (fax: (32-2) 296 29 11), illetve a COMP/39.141 – Fiat hivatkozási szám feltüntetésével a következő címre küldhetők meg:

Az eljárás során a jövőben szükségessé vagy célszerűvé válhat, hogy a kötelezettségvállalásokat felajánló felek számára rendelkezésre álljon egy összefoglaló, amely ezen értesítés nyilvánosságra hozatala után tett megjegyzéseket tartalmazza. Ezzel kapcsolatban kérjük, szíveskedjenek megjelölni, ha bármiféle bizalmas információt vagy üzleti titkot szerepeltetnek. A jogos kéréseket tiszteletben fogjuk tartani.

(1)  HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

(2)  HL L 203., 2002.8.1., 30. o..

(3)  Azaz az ECU-k eredeti beállításainak nem a Fiat által javasolt módon történő módosítását.

(4)  http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html

Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 27. cikkének (4) bekezdése értelmében közzétett közlemény a COMP/39.142 – Toyota ügyben

(2007/C 66/10)

1.   BEVEZETÉS

Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 9. cikke (1) szerint azokban az esetekben, amelyekben a Bizottság olyan határozatot szándékozik elfogadni, amely a jogsértés megszüntetését írja elő, és az érintett vállalkozások olyan kötelezettségvállalásokat ajánlanak fel, hogy a Bizottság által számukra az előzetes értékelésben kifejezett elvárásoknak eleget tesznek, a Bizottság határozatával ezeket a kötelezettségvállalásokat a vállalkozások számára kötelezővé teheti. Az ilyen határozat határozott időre fogadható el és azt mondja ki, hogy a Bizottság részéről semmilyen további intézkedés nem indokolható. Ugyanazon rendelet 27. cikkének (4) bekezdése szerint a Bizottság tömör összefoglalót tesz közzé az ügyről és a kötelezettségvállalások fő tartalmáról. Az érdekelt felek észrevételeiket a Bizottság által meghatározott határidőn belül nyújthatják be.

2.   AZ ESET ÖSSZEFOGLALÁSA

Ez az ügy a Toyota Motor Eorope NV/SA (a továbbiakban Toyota) által a független gépjárműjavítók rendelkezésére bocsátandó műszaki javítási információkkal kapcsolatos. A Bizottság vizsgálataiból kiderül, hogy a Toyota feltehetőleg jóval az 1400/2002/EK rendeletben (2) előírt átmeneti időszak lejártát követően sem tette közzé a műszaki javítási információk bizonyos fajtáit. Azonkívül, a Bizottság vizsgálatainak elindításáig, a Bizottság előzetes értékelésében foglaltak alapján, a Toyota még nem hozta létre azt a hatékony rendszert sem, amely lehetővé tenné a független gépjárműjavítók számára, hogy szabadon hozzáférhessenek a műszaki javítási információkhoz. Annak ellenére, hogy a Toyota a Bizottság által folytatott vizsgálatok ideje alatt javított a műszaki információk hozzáférhetőségén azáltal, hogy növelte a TechDoc néven ismert honlapján (a továbbiakban TI-honlap) a rendelkezésre álló információk nyelvi lefedettségét és megemelte az említett honlapon elérhető modellfajták számát, úgy tűnik azonban, hogy a független gépjárműjavítók számára készített információk még mindig hiányosak.

2006. decemberében a Bizottság elindította az eljárást,, és megküldte a Toyotának előzetes értékelését, amelyben előzetes véleményként megállapítja, hogy a Toyotának az értékesítés utáni szolgáltatásokat nyújtó partnereivel kötött megállapodásai összeegyeztethetők-e az EK-Szerződés 81.cikkének (1) bekezdésével.

A Toyota által kötött szolgáltatási és alkatrész-forgalmazási megállapodásai megkövetelik a vele szerződésben álló hálózataitól, hogy a márkatípusnak megfelelő specifikus javítási szolgáltatások teljes körét biztosítsák, a más és/vagy célirányosabb szolgáltatást nyújtani kívánó vállalkozásokat, valamint az önálló alkatrész-nagykereskedőket pedig kizárják. A Bizottság aggályosnak találta, hogy az ilyen megállapodásokból származó lehetséges kedvezőtlen hatásokat még fokozhatja, hogy a Toyota nem biztosít megfelelő hozzáférést a független gépjárműjavítók számára a műszaki információkhoz. A Bizottság előzetes elemzése alapján az ilyen gyakorlat feltehetően hozzájárult a független gépjárműjavítók piaci helyzetének gyengüléséhez, ami a független alkatrész-kereskedők piaci részesedésének szűküléséhez vezethetett, valamint a fogyasztóknak is tetemes károkat okozhatott az alkatrész-választék jelentős csökkenése, a javítások árának emelkedése, a javítóüzemek számának csökkenése az esetleg felmerülő biztonsági kérdések, valamint az innovációs javítóüzemekhez való hozzáférés hiánya folytán.

Ezen felül amiatt, hogy a Toyota állítólag nem biztosít a független gépjárműjavítóknak megfelelő hozzáférést a műszaki információkhoz, úgy tűnik, hogy az értékesítés utáni szolgáltatást nyújtó partnereivel kötött megállapodások nem élhetnek az 1400/2002/EK rendeletben biztosított mentességgel, hiszen az említett rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján az előírt mentesség nem alkalmazható azokban az esetekben, ha a gépjárművek szállítói megtagadják a független piaci szereplőktől a hozzáférést bármilyen, az érintett gépjárművek karbantartásához és javításához szükséges műszaki információkhoz, diagnosztikai és egyéb felszerelésekhez, szerszámokhoz – beleértve az idetartozó szoftvereket –, valamint képzéshez.

A Bizottság végül arra az előzetes következtetésre jutott, hogy figyelembe véve a műszaki információkhoz történő hozzáférés hiányát, a Toyota és a vele szerződésben álló gépjárműjavítók közötti megállapodásoknak kevés esélyük van, hogy a 81. cikk (3) bekezdésében előírt kedvezményekben részesülhessenek. Azok a hatékonyságnövelő tényezők, amelyek a szerződéses gépjárműjavítók kiválasztott hálózatának működése révén lényegében elvárhatók lennének, úgy tűnik, hogy nem ellensúlyozzák a versenyre gyakorolt negatív hatásokat, amelyek abból erednek, hogy a független piaci szereplőknek nem biztosítanak megfelelő hozzáférést a márkával kapcsolatos műszaki javítási információkhoz, illetve ennek folyományaként abból, hogy a Toyota szerződéses hálózatai védve vannak a független gépjárműjavító ágazat által gyakorolt versenykényszertől.

3.   A FELAJÁNLOTT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK LÉNYEGE

Toyota a Bizottság előzetes értékelésben szereplő, a versennyel kapcsolatos aggályok orvoslására kötelezettségvállalásokat ajánlott fel a Bizottságnak. Javasolja, hogy az említett kötelezettségvállalások 2010. május 31-ig maradjanak hatályban. Az említett kötelezettségvállalások rövid összefoglalója az alábbiakban található, valamint annak angol nyelvű változata a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján olvasható: http://ec.europa.eu.comm/competition/index_en.html.

3.1.   A rendelkezésre bocsátandó műszaki információk

A rendelkezésre bocsátandó információk körét a független és a szerződésben álló gépjárműjavítók közötti hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve határozza meg. Ennek fényében, a Toyota biztosítja, hogy az általa szállított gépjárművek javításához és karbantartásához szükséges valamennyi műszaki információt, szerszámot, berendezést, szoftvert és képzést, amelyet a szerződéses gépjárműjavítói, és/vagy bármely EU-tagállamban működő független importőrjei rendelkezésére bocsát, a Toyota saját maga vagy az ő nevében más a független gépjárműjavítók számára is elérhetővé tesz.

A „műszaki információ ”körébe az 1400/2002/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében beletartozik minden olyan információ, amelyet a Toyotával szerződésben álló gépjárműjavítók rendelkezésére bocsátanak a gépjárművek javítása és karbantartása céljából. Ide sorolhatók például a frissítésekkel együtt – azon szoftverek, hibakódok és egyéb paraméterek, amelyek a Toyota által javasolt beállítások kezdeti elvégzésekor, illetve visszaállításakor szükségesek az elektronikus vezérlőegységek (ECU-k) működtetéséhez, a gépjárművek azonosítására szolgáló módszerek, az alkatrészek katalógusa, a gyakorlati tapasztalatból származó, jellemzően egy adott típust, illetve (gyártási) tételt érintő problémákra kidolgozott megoldások, valamint a visszahívásról és egyéb, a szerződéses javítóhálózaton belül térítés nélkül elvégeztethető javításokról szóló felhívások.

A szerszámokhoz történő hozzáférés magában foglalja a hozzáférést az elektronikus diagnosztikai és egyéb, javításra használt szerszámokhoz, és a hozzájuk tartozó rendszeresen frissített szoftverekhez, valamint az azokhoz kapcsolódó értékesítés utáni szolgáltatásokhoz.

A javasolt kötelezettségvállalások kötelezik a Toyotát és a vele szerződésben álló vállalkozókat, de nem kötelezik közvetlen módon a Toyota márkájú gépjárműveket importáló független vállalkozókat, amelyek „nem szerződésben álló forgalomba hozatallal és értékesítéssel foglalkozó nemzeti társaságok ”néven ismertek. Azokban a tagállamokban, amelyekben a Toyota a vele nem szerződésben álló kereskedelmi vállalkozók révén forgalmazza gépjárműveit, a Toyota beleegyezett, hogy szerződésben vállalt kötelezettség alapján kötelezi az említett vállalkozókat arra, hogy a vele nem szerződésben álló kereskedelmi vállalkozóit ellássák minden olyan műszaki információval, vagy a műszaki információk nyelvi változataival, amelyeket a szóban forgó ország szerződésben álló gépjárműjavítói rendelkezésére bocsátottak. A Toyota vállalta, hogy e közlemény 3.2. szakaszában előírt elveknek megfelelően az említett műszaki információkat, illetve azok nyelvi változatait haladéktalanul a TI-honlapján közzéteszi.

A rendelet (26) preambulumbekezdése értelmében, a Toyota nem köteles a független gépjárműjavítókat olyan műszaki információval ellátni, amely lehetővé tenné egy harmadik fél számára a fedélzeti lopásgátló készülék megkerülését vagy hatástalanítását és/vagy az elektronikus szerkezetek újrakalibrálását (3), illetve a gépjármű teljesítményét korlátozó szerkezetek szakszerűtlen kezelését. Mint minden uniós jogszabály alóli kivétel esetében, a (26) preambulumbekezdést is szigorúan kell értelmezni,, és amennyiben a Toyota az említett kivételre hivatkozik, amikor visszatartja a független gépjárműjavítóktól a műszaki információkat, egyben arra is kötelezi magát, hogy a visszatartott információk mennyisége olyan mértékben legyen meghatározva, amely megfelel a (26) preambulumbekezdésben előírtaknak, továbbá arra is, hogy az említett információk hiánya ne akadályozza meg a független gépjárműjavítókat abban, hogy a (26) preambulumbekezdésben meghatározott javítási műveletektől eltérő műveleteket is elvégezhessenek, beleértve az elektronikus vezérlőegységen (ECU), a légzsákon, a biztonsági öv előfeszítettségét meghatározó szerkezeten, illetve a központi zárrendszer elemein elvégzendő beavatkozásokat.

3.2.   A médiumok

A rendelet 4. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a műszaki információkat a független gépjárműjavítók igényeivel arányos módon kell hozzáférhetővé tenni. Ez magában foglalja azt is, hogy mind az információk átengedése, mind az árképzés annak figyelembe vételével történik, hogy a független gépjárműjavítók milyen mértékben használják fel az információkat.

A Toyota a TI-honlapjára felvisz minden olyan műszaki információt, amelyek az 1997. január elseje óta forgalomba hozott modellekkel kapcsolatosak, és gondoskodik arról, hogy minden naprakész műszaki információ legyen mindig megtalálható a TI-honlapon, illetve minden jogutódnak számító honlapján. Ezen felül, a Toyota gondoskodik arról, hogy az említett honlap legyen könnyen megtalálható és a műszaki információk rendelkezésére bocsátásához alkalmazott eljárások teljesítményszintje legyen olyan, mint amilyet a vele szerződésben álló tagjainak erre a célra biztosít. Abban az esetben, ha a Toyota, vagy bármely más, a Toyota nevében eljáró vállalkozó a Toyotával szerződésben álló gépjárműjavítóknak az EU valamelyik nyelvén bocsát rendelkezésre műszaki információkat, a Toyota gondoskodik arról, hogy az említett nyelvi változat késedelem nélkül felkerüljön a TI-honlapjára.

Ami a Toyota által 1997. január elseje óta és 2000. január elsejét megelőzően piacra bocsátott gépjárműmodellekre vonatkozó műszaki információkat illeti, és amelyek jelenleg nem érhetők el a TI-honlapon, a Toyota vállalta, hogy azokat 2007. december 31-ig elérhetővé teszi.

A Toyota a honlapjához való hozzáférés költségét a vele szerződésben álló gépjárműjavítók által a Toyota intranethez való hozzáférésre fizetett előfizetési díj alapján határozza meg, ami 2 400 EUR évente. A rendeletben előírt arányossági követelmények betartása érdekében, a Toyota mindamellett belegyezik arányos mértékű havi-, heti-, napi-, négy órás-, három órás-, két órás-, és egy órás időtartamú, óránként 3 EUR, két óránként 6 EUR, 3 óránként 9 EUR, négy óránként 12 EUR, egy napra 16 EUR, egy hétre 72 EUR és egy hónapra 240 EUR nagyságú hozzáférés-előfizetési díj alkalmazására. A Toyota hozzájárul a hozzáférés-biztosító díjazási rendszer megtartásához és ahhoz, hogy az említett hozzáférés-biztosító rendszer díj emelkedésének mértéke ne haladhatja meg az Európai Unión belüli infláció emelkedésének átlagos mértékét.

3.3.   A minimumszabályok elve

A Toyota kötelezettségvállalásai nem sérthetik a közösségi vagy a nemzeti jog által előírt jelenlegi vagy jövőbeni követelményeket, amelyek kiterjeszthetik a Toyota által a független gépjárműjavítók rendelkezésére bocsátott műszaki információk körét és/vagy az ilyen információkhoz történő hozzáférés kedvezőbb körülményeit fektetik le.

3.4.   Vitarendezés

A Toyota kötelezi magát, hogy az alábbiakban ismertetett panaszok kezelésére vonatkozó eljárást megvalósítja, és az említett eljárás alkalmas lesz minden olyan panasz kezelésére, amely az Európai Unióban telephellyel rendelkező független gépjárműjavító, illetve független gépjárműjavítók szövetsége által nyújt be műszaki információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatosan.

A eredeti értesítést követően, a forgalomba hozatallal és az értékesítéssel foglalkozó nemzeti társaság kezeli a panaszokat első lépésben, saját hatáskörén belül, kijelölt panaszkezelő segítségével. Az ilyen panaszkezelő megvizsgálja a panaszt, kiegészítő információval, illetve magyarázattal szolgál, és/vagy megoldást javasol a panasztevőnek. Abban az esetben, ha a panaszkezelő és a panaszos a panaszt illetően nem tud megegyezésre jutni, a panaszkezelő a panasszal haladéktalanul a Toyota által létrehozott ügyfélszolgálathoz fordul, kivéve, ha a megállapodás elmaradásának oka a független gépjárműjavító, illetve a független gépjárműjavítók szövetsége részéről megoldásra való törekvési szándék hiányából származik. Ebben az esetben a Toyota az ügyben vizsgálatot folytat, és a panaszkezelő álláspontját vagy megerősíti vagy új megoldást javasol. Ha a Toyota és a panasztevő nem tud megegyezésre jutni a panaszt illetően, a Toyota kötelezettséget vállal arra, hogy az ügyben választottbírósághoz fordul. A panasztevő panasza a forgalomba hozatallal és az értékesítéssel foglalkozó nemzeti társasághoz történő benyújtástól számított 20 munkanapot követően kérheti, hogy panasza a választottbíróság elé kerüljön.

Az említett bíráskodás az érintett nemzeti bíráskodás szabályainak figyelembevételével történik, és az említett jogi aktus szabályainak megfelelően, a választottbíróság három választottbírót nevez ki az ügy intézésére. A bíráskodás abban a tagállamban lesz, amelyikben a panasztevő székhelye található. A választottbírósági eljárás azon a nyelven zajlik, amely az adott hely hivatalos eljárási nyelve.

A választottbírósági eljárás nem érinti a jogot kérelem benyújtására az illetékes nemzeti bírósághoz.

4.   FELKÉRÉS ÉSZREVÉTELEK MEGTÉTELÉRE

A piaci tesztelés függvényében a Bizottságnak szándékában áll az 1/2003/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében elfogadni egy határozatot, amely megállapítja a fent összefoglalt és a Versenypolitikai Főigazgatóság (4) honlapján közzétett vállalások kötelező jellegét. Az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (4) bekezdésével összhangban, a Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a javasolt kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. Az észrevételeknek e dokumentum közzétételétől számított egy hónapon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz. Az észrevételek a Bizottsághoz e-mailben a comp-infotech@ec.europa.eu, címre, fax útján (fax: (32-2) 296 29 11), illetve a COMP/39.142 – Toyota feltüntetésével a következő postai címre küldhetők meg:

Az eljárás során a jövőben szükségessé, illetve célszerűvé válhat, hogy e közlemény közzétételét követően a kötelezettségvállalásokat felajánló felek számára a megjegyzésekről szóló összefoglaló álljon rendelkezésre. Ezzel kapcsolatban kérjük, szíveskedjenek megjelölni, ha bármiféle bizalmas információt vagy üzleti titkot szerepeltettek. A jogos kéréseket tiszteletben tartjuk.

(1)  HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

(2)  HL L 203., 2002.8.1., 30. o.

(3)  Vagyis az ECU-k eredeti beállításainak nem a Toyota által javasolt módon történő módosítását.

(4)  http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html

Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 27. cikkének (4) bekezdése értelmében közzétett közlemény a COMP/39.143 – Opel ügyben

(2007/C 66/11)

1.   BEVEZETÉS

Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 9. cikke (1) szerint ha a Bizottság olyan határozatot szándékozik elfogadni, amely jogsértés befejezését írja elő, és az érintett vállalkozások olyan vállalásokat ajánlanak fel, hogy a Bizottság által számukra az előzetes értékelésben kifejezett elvárásoknak eleget tesznek, a Bizottság határozatával ezeket a kötelezettségvállalásokat a vállalkozások számára kötelezővé teheti. Az ilyen határozat határozott időre fogadható el és azt mondja ki, hogy a Bizottság részéről nincsen szükség intézkedésre. Ugyanezen rendelet 27. cikkének (4) bekezdése szerint a Bizottság nyilvánosságra hoz egy tömör összefoglalót az ügyről és a kötelezettségvállalások fő tartalmáról. Az érdekelt felek észrevételeiket a Bizottság által meghatározott határidőn belül nyújthatják be.

2.   AZ ESET ÖSSZEFOGLALÁSA

A szóban forgó ügy a General Motors Europe (a továbbiakban GME) által a független javítóműhelyek rendelkezésére bocsátott Opel/Vauxhall-specifikus műszaki javítási információkkal kapcsolatos. A Bizottság által folytatott vizsgálat kimutatta, hogy a GME jóval az 1400/2002/EK bizottsági rendeletben (2) lefektetett átmeneti időszak lejártával sem tette közzé a műszaki javítási információk bizonyos fajtáit. Ezen felül a bizottsági vizsgálat elindításának időpontjáig a GME nem hozott létre olyan hatékony rendszert sem, amely lehetővé tenné a független javítóműhelyek számára, hogy szabadon hozzáférhessenek az Opel/Vauxhall-specifikus műszaki javítási információkhoz. Annak ellenére, hogy a GME a bizottsági vizsgálat ideje alatt javított a műszaki információk hozzáférhetőségén, a független javítóműhelyek számára még mindig nem volt elérhető az összes információ.

A Bizottság 2006 decemberében elindította az eljárást és megküldte a GME-nek az előzetes értékelést, amelyben előzetes véleményként megállapítja, hogy kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a GME-nek az értékesítés utáni szolgáltatást nyújtó partnereivel kötött megállapodásai összeegyeztethetők-e az EK-Szerződés 81. cikkének (1) bekezdésével.

A GME által kötött szolgáltatási és alkatrész-forgalmazási megállapodások a GME szerződéses hálózataitól lényegében megkövetelik, hogy a márkával kapcsolatos javítási szolgáltatások teljes körét biztosítsák, a más és/vagy célirányosabb szolgáltatást nyújtani kívánó vállalkozásokat, valamint az önálló alkatrész-nagykereskedőket pedig kizárják. A Bizottság aggályosnak találta, hogy az ilyen megállapodásokból eredő kedvezőtlen hatásokat még fokozhatja, hogy a GME a független javítóműhelyek számára nem biztosít megfelelő hozzáférést a műszaki információkhoz. A Bizottság előzetes értékelése alapján úgy tűnik, a fent említett gyakorlat hozzájárult ahhoz, hogy romlott a független javítóműhelyek piaci helyzete, ami a független alkatrész-nagykereskedők piacának zsugorodásához vezethetett, valamint a fogyasztóknak is jelentős károkat okozhatott az alkatrész-választék jelentős csökkenése, a javítási szolgáltatások árainak emelkedése, a javítóműhelyek választékának csökkenése, az esetleg felmerülő biztonsági problémák és az innovatív javítóműhelyekhez való hozzáférés hiánya folytán.

Ezen felül amiatt, hogy a GME állítólag nem biztosít a független javítóműhelyeknek megfelelő hozzáférést a műszaki információkhoz, úgy tűnik, az értékesítés utáni szolgáltatást nyújtó partnereivel kötött megállapodások esetében nem lehet élni az 1400/2002/EK rendeletben biztosított mentességgel, hiszen a rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint a rendeletben biztosított mentesség nem alkalmazható azokban az esetekben, ahol a gépjárművek szállítói megtagadják a független piaci szereplőktől a hozzáférést bármilyen, az érintett gépjárművek karbantartásához és javításához szükséges műszaki információhoz, diagnosztikai vagy egyéb felszereléshez, szerszámhoz – beleértve a vonatkozó szoftvereket –, valamint képzéshez.

Végezetül a Bizottság arra az előzetes véleményre jutott, hogy – a műszaki javítási információkhoz való hozzáférés hiánya folytán – a GME és Opel/Vauxhall szerződéses javítóműhelyei között kötött megállapodások esetében valószínűleg nem lehet élni a 81. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezéssel. Lényegében úgy tűnik, a szerződéses javítóműhelyek kiválasztott hálózatának működésétől várható hatékonyságnövelés nem ellensúlyozza a versenyre gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatásokat, amelyek abból erednek, hogy a független piaci szereplőknek nem biztosítanak megfelelő hozzáférést a márkával kapcsolatos műszaki javítási információkhoz, illetve ennek folyományaként abból, hogy a Opel/Vauxhall szerződéses hálózatai védve vannak a független javítási ágazat által gyakorolt versenykényszertől.

3.   A FELAJÁNLOTT VÁLLALÁSOK LÉNYEGE

A GME kötelezettségvállalásokat ajánlott fel a Bizottságnak, hogy eleget tegyen az előzetes értékelésben kifejtett, versennyel kapcsolatos elvárásoknak. Javasolja, hogy a fenti kötelezettségvállalások 2010. május 31-ig maradjanak hatályban. A kötelezettségvállalások tömör összefoglalója az alábbiakban olvasható, továbbá a kötelezettségvállalások megjelentek angol nyelven a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html.

3.1.   A rendelkezésre bocsátandó műszaki információk

A rendelkezésre bocsátandó információk körét a független és a szerződéses javítóműhelyek közötti hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve határozza meg. Ennek fényében, a GME biztosítja, hogy az általa szállított gépjárművek javításához és karbantartásához szükséges valamennyi műszaki információt, szerszámot, berendezést, szoftvert és képzést, amelyet a szerződéses gépjárműjavítói, és/vagy bármely EU-tagállamban működő független importőrjei rendelkezésére bocsát,, a GME saját maga vagy az ő nevében más a független gépjárműjavítók számára is elérhetővé tesz.

A „műszaki információk ”körébe az 1400/2002/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében beletartozik minden olyan információ, amelyet az Opel/Vauxhall gépjárművek javításához és karbantartásához az Opel/Vauxhall szerződéses javítóműhelyek rendelkezésére bocsátanak. Ide sorolhatók például – a frissítésekkel együtt – azon szoftverek, hibakódok és egyéb paraméterek, amelyek a GME által javasolt beállítások kezdeti elvégzésekor és visszaállításakor szükségesek az elektronikus vezérlőegységek (ECU-k) működtetéséhez, a gépjármű-azonosító módszerek, az alkatrész-katalógusok, a gyakorlati tapasztalatból származó, jellemzően egy adott típust vagy gyártási tételt érintő problémákra kidolgozott megoldások, valamint a visszahívásról és egyéb, a szerződéses javítóhálózaton belül térítés nélkül elvégeztethető javításokról szóló értesítések.

A szerszámokhoz való hozzáférés magában foglalja a hozzáférést az elektronikus diagnosztikai és egyéb, javításhoz szükséges szerszámokhoz és a hozzájuk tartozó, rendszeresen frissített szoftverekhez, valamint a fenti szerszámokhoz kapcsolódó, értékesítés utáni szolgáltatásokhoz.

A rendelet (26) preambulumbekezdése egyértelműen jelzi, hogy a 4. cikk (2) bekezdése alapján a GME nem köteles a független javítóműhelyek rendelkezésére bocsátani olyan műszaki információkat, amelyek lehetővé tennék harmadik fél számára a fedélzeti lopásgátló készülék megkerülését vagy hatástalanítását és/vagy az elektronikus szerkezetek újrakalibrálását (3), illetve a gépjármű teljesítményét korlátozó szerkezetek szakszerűtlen kezelését. Ennek ellenére a GME kötelezettséget vállal arra, hogy a független javítóműhelyek számára korlátlan hozzáférést biztosít az ilyen típusú információkhoz, feltéve, hogy e független javítóműhelyek megszerzik a vonatkozó GME képzési bizonyítványt (4). Az ilyen bizonyítványt a képzés sikeres befejezése után késedelem nélkül kiállítják a független javítóműhelyek számára.

Ha a jövőben a GME a (26) preambulumbekezdésre hivatkozna, amikor visszatartja a független javítóműhelyektől az egyes műszaki információkat, egyben rá hárul annak biztosítása is, hogy a visszatartott információk olyan mértékben legyenek korlátozva, amely megfelel a (26) preambulumbekezdésben előírt védelemnek, továbbá arra is, hogy az említett információk hiánya ne akadályozza meg a független gépjárműjavítókat abban, hogy a (26) preambulumbekezdésben meghatározott javítási műveletektől eltérő műveleteket is elvégezhessenek, beleértve az elektronikus vezérlőegységen (ECU), a légzsákon, a biztonsági öv előfeszítettségét meghatározó szerkezeten, illetve a központi zárrendszer elemein elvégzendő beavatkozásokat.

3.2.   A médiumok

A rendelet 4. cikkének (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a műszaki információkhoz való hozzáférést a független javítóműhelyek igényeivel arányosan kell biztosítani. Ez az információ szabaddá tételét és olyan árképzést von maga után, amely figyelembe veszi, milyen mértékben használják fel az információkat a független javítóműhelyek.

A GME az 1996. után kibocsátott típusokra vonatkozó valamennyi műszaki információt felteszi a TI-honlapra, és biztosítja, hogy a TI-honlapon – illetve ennek jövőbeli jogutódján – az összes frissített műszaki információ folyamatosan rendelkezésre álljon. A GME ezen túlmenően folyamatosan biztosítja, hogy a honlap könnyen megtalálható legyen, és gondoskodik róla, hogy ugyanazt a teljesítményt nyújtsa, mint az Opel/Vauxhall szerződéses hálózatok számára nyújtott műszaki információszolgáltatás egyéb módjai. Ha a GME vagy a GME nevében eljáró egyéb vállalkozás a szerződéses javítóműhelyek számára valamely európai uniós nyelven elérhetővé tesz egy adott műszaki információt, a GME gondoskodik róla, hogy az információ említett nyelvi változata is haladéktalanul felkerüljön a TI-honlapra.

A TI-honlapon jelenleg nem elérhető elektronikus alkatrész-katalógust illetően úgy tekintik, hogy a GME teljesítette kötelezettségvállalásait, amennyiben 2007. december 31-ig megjelenteti ezt az információt a TI-honlapon. Rövid távú megoldásként a katalógus elérhető a GME telefoninformációs szolgálatán keresztül, amely kérésre késedelem nélkül a független javítóműhelyek rendelkezésre bocsátja fax útján a kért oldalakat bármely olyan nyelven, amelyen a katalógus a szerződéses javítóműhelyek rendelkezésére áll. Ez a szolgáltatás oldalanként 1 EUR (+ 3,9 % kezelési díj) illeték ellenében áll rendelkezésre, továbbá a hívásért a helyi telefondíj fizetendő.

A GME felteszi TI-honlapjára az EU területén működő Opel/Vauxhall szerződéses javítóműhely általi használatra szánt valamennyi olyan kapcsolási rajzot, amelyet digitális formában hoztak létre vagy digitális formátumra alakítottak át. A fennmaradó rajzok, amelyek egyes 1997. január 1. után kibocsátott modellekhez (5) kapcsolódnak és nem léteznek digitális formában, a független javítóműhelyek számára a GME telefoninformációs szolgálatán keresztül lesznek elérhetők. A telefoninformációs szolgálatok valamennyi szükséges nyelven működnek annak elkerülése érdekében, hogy a független és a szerződéses Opel/Vauxhall javítóműhelyeket közvetett vagy közvetlen módon hátrányosan megkülönböztessék, figyelembe véve, milyen feltételekkel jutnak hozzá az ilyen szerződéses javítóműhelyek a kapcsolási rajzokhoz. A kapcsolási rajzokat az Opel/Vauxhall szerződéses javítóműhelyek esetével megegyező módon, késedelem nélkül fax útján bocsátják rendelkezésre azon minimális információk formájában, amelyek az átlagos független javítóműhely számára a javítás elvégzéséhez szükségesek. A GME kötelezettséget vállal arra, hogy a kötelezettségvállalások érvényességének ideje alatt fenntartja azokat a feltételeket, amelyek a nem digitalizált kapcsolási rajzok esetében jelenleg alkalmazandók.

Ami a TI-honlapot illeti, a GME beleegyezik abba, hogy óránkénti, napi, heti, havi és évi időarányos lebontásban biztosítja a hozzáférést 4 EUR, 30 EUR, 100 EUR, 300 EUR és 3 700 EUR díj ellenében. A TI-honlaphoz való első hozzáféréskor 15 EUR egyszeri regisztrációs díjat + 3,9 % kezelési díjat kell fizetni. A Tech1/Tech2 SWDL (diagnosztikai berendezés letölthető szoftvere) rendelkezésre áll a TI-honlap éves előfizetésén keresztül, illetve 100 EUR havi előfizetési díj ellenében. A GME a fenti hozzáférési díjstruktúrát fenntartja, és az Európai Unión belüli átlagos inflációs rátát meghaladó mértékben nem emeli a díjakat.

3.3.   A minimumszabályok elve

A GME kötelezettségvállalásai nem sérthetik azokat a közösségi vagy nemzeti jogban megállapított, jelenlegi vagy jövőbeli követelményeket, amelyek kiterjesztik a GME által a független piaci szereplők rendelkezésére bocsátandó információk körét, és/vagy amelyek a fenti információk biztosításának kedvezőbb módozatait fektetik le.

3.4.   Vitarendezés

Egy független javítóműhely a műszaki információk hozzáférésével kapcsolatos panaszainak orvoslására a GME egy ombudsmant nevez ki. Ha a GME ombudsmanához egy független javítóműhelytől panasz érkezik, a teljes akta kézhezvételét követő legfeljebb három héten belül eljuttatja a független javítóműhelyhez a GME válaszát. Ha a panaszos nem fogadja el a GME válaszát, a GME kötelezettséget vállal arra, hogy a műszaki információnyújtással kapcsolatos vitarendezéshez elfogadja a választottbírósági eljárást, amely során a vitás felek kijelölhetnek egy szakértőt, akik közösen kijelölnek egy harmadik szakértőt.

A választottbíráskodásra abban a tagállamban kerül sor, amelyikben a panasztevő fél székhelye található. A választottbírósági eljárás azon a nyelven zajlik, amely az adott hely hivatalos eljárási nyelve. A választottbírósági eljárás nem érinti a jogot kérelem benyújtására az illetékes nemzeti bírósághoz.

4.   FELKÉRÉS AZ ÉSZREVÉTELEK MEGTÉTELÉRE

A piaci tesztelés függvényében a Bizottságnak szándékában áll az 1/2003/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében elfogadni egy határozatot, amely megállapítja a fent összefoglalt és a Versenypolitikai Főigazgatóság (6) honlapján közzétett vállalások kötelező jellegét. Az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (4) bekezdésével összhangban, a Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a javasolt kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. Ezen észrevételeknek a Bizottsághoz e publikáció dátumától számított egy hónapon belül be kell érkezniük. Az észrevételeket a COMP/39.143 – Opel hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz e-mailben a omp-infotech@ec.europa.eu címre, fax útján (fax: (32-2) 296 29 11) vagy postai úton a következő címre:

Az eljárás során a jövőben szükségessé vagy célszerűvé válhat, hogy a kötelezettségvállalásokat felajánló felek számára rendelkezésre álljon egy összefoglaló, amely a piaci összeegyeztethetőségi vizsgálatról készült dokumentum nyilvánosságra hozatala után tett megjegyzéseket tartalmazza. Ezzel kapcsolatban kérjük, szíveskedjenek megjelölni, ha bármiféle bizalmas információt vagy üzleti titkot szerepeltetnek. A jogos kéréseket tiszteletben fogjuk tartani.

(1)  HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

(2)  HL L 203., 2002.8.1., 30. o..

(3)  Azaz az ECU-k eredeti beállításainak nem a GME által javasolt módon történő módosítását.

(4)  A képzési bizonyítvány díja azonos mind a szerződéses, mind a független javítóműhelyek számára, valamint GME kötelezettséget vállal arra, hogy a kötelezettségvállalások érvényességének ideje alatt e díjakat ugyanazon a szinten tartja. A képzés a következőkből áll: i. kétnapos oktató által vezetett képzés (amelynek díja napi 115 EUR és 230 EUR között mozog a nemzeti piacoktól függően), és ii. egy napos Tech2 internet-alapú képzés (amelynek díja 30 EUR és 50 EUR között mozog a kérdéses nemzeti piactól függően). A képzéseket a GM Academy tartja.

(5)  Ezek közül csak két modell (az Agila és a Movano) gyártása zajlik még mindig, mindkettő esetében a 2002 után kibocsátott változatokra vonatkozó kapcsolási rajzok megtalálhatók a TI-honlapon. Kizárólag két modell van, amelyek esetében a kapcsolási rajzok csak a GME telefoninformációs szolgálatán keresztül érhetők el, ezek gyártása 1999-ben és 2001-ben állt le. A fennmaradó modellek esetében a TI-honlapon megtalálhatók a 2002 után (Astra-G, Frontera-B, Zafira-A) vagy 2003 után (Speedster) kibocsátott modellekre vonatkozó kapcsolási rajzok.

(6)  http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html

ÁLLAMI TÁMOGATÁS – HOLLANDIA

C 4/07 (ex N 465/06) sz. állami támogatás – Groepsrentebox

Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében

(EGT vonatkozású szöveg)

(2007/C 66/12)

A Bizottság 2007. február 7-i levelében, amelynek eredeti nyelvű másolata ezen összefoglaló után szerepel, értesítette Hollandiát az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást megindító határozatáról a fenti intézkedés egy része miatt.

A Bizottság úgy határozott, hogy az összefoglalást követő levélben ismertetett egyéb intézkedések ellen nem emel kifogást.

Az érdekelt felek a bizottsági eljárás tárgyát képező támogatásra vonatkozóan az ezen összefoglaló és az azt követő levél közzétételét követő egy hónapon belül nyújthatják be észrevételeiket a következő címre:

Ezeket az észrevételeket közlik Hollandiával. A megjegyzéseket benyújtó érdekelt fél azonosságának bizalmas kezelését írásban, a kérés indokainak megjelölésével kérheti.

AZ ÖSSZEFOGLALÁS SZÖVEGE

1.   ELJÁRÁS

2.   AZ INTÉZKEDÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA

3.   AZ INTÉZKEDÉS VIZSGÁLATA

A 659/1999/EK tanácsi rendelet (1) 14. cikkével összhangban valamennyi jogellenes támogatás visszakövetelhető a kedvezményezettől.

A LEVÉL SZÖVEGE

(1)  HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(2)  Zaak C-168/01, Jurispr. 2003, blz. I-9409.

(3)  PB C 384 van 10.12.1998.

(4)  Beschikking van de Commissie van 17.2.2003, PB L 180 van 18.7.2003, blz. 52.

(5)  Zaak 790/79, Jurispr. 1980, blz. 2671.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.4613 – Eurazeo SA/Apcoa Parking Holdings GmbH)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2007/C 66/13)

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.