ISSN 1725-518X |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 31 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Tájékoztatások és közlemények |
50. évfolyam |
Közleményszám |
Tartalom |
Oldal |
|
I Állásfoglalások, ajánlások, iránymutatások és vélemények |
|
|
VÉLEMÉNYEK |
|
|
Európai Központi Bank |
|
2007/C 031/01 |
||
|
IV Tájékoztatások |
|
|
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK |
|
|
Bizottság |
|
2007/C 031/02 |
||
2007/C 031/03 |
||
|
V Hirdetmények |
|
|
IGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK |
|
|
Bizottság |
|
2007/C 031/04 |
||
|
A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK |
|
|
Bizottság |
|
2007/C 031/05 |
Állami támogatás – Olaszország – Állami támogatás C 49/2006 (ex NN 65/2006) Poste Italiane – BancoPosta – A postai megtakarítási pénzügyi termékek forgalmazásáért fizetett díjazás – Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében ( 1 ) |
|
2007/C 031/06 |
Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4573 – Candover/Parques Reunidos) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 ) |
|
2007/C 031/07 |
Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4559 – Balfour Beatty/Galaxy/Exeter Airport) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 ) |
|
|
|
|
(1) EGT vonatkozású szöveg |
HU |
|
I Állásfoglalások, ajánlások, iránymutatások és vélemények
VÉLEMÉNYEK
Európai Központi Bank
13.2.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 31/1 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE
(2006. december 12.)
az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelv egyes fogalommeghatározások pontosítása tekintetében történő végrehajtásáról szóló bizottsági irányelvjavaslatról
(CON/2006/57)
(2007/C 31/01)
Bevezetés és jogalap
Az EKB saját kezdeményezésére nyújtja be a Bizottság részére ezt a véleményt az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelv (1) egyes fogalommeghatározások pontosítása tekintetében történő végrehajtásáról szóló bizottsági irányelvjavaslattal (2) (a továbbiakban: irányelvjavaslat) kapcsolatban. Az irányelvjavaslat (amely az ÁÉKBV-irányelv 53a. cikkén alapuló végrehajtó intézkedés) fő célkitűzése az ÁÉKBV-irányelv egyes fogalommeghatározásai értelmének és hatályának pontosítása annak biztosítása érdekében, hogy az irányelvet egységesen alkalmazzák az Európai Unión belül és javítsák az ÁÉKBV-termékútlevél működését (3).
Az EKB az irányelvjavaslatról szóló vélemény meghozatalára szolgáló hatásköre az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 105. cikkének (4) bekezdésén alapszik, mivel az irányelvjavaslat az euro-övezet monetáris politikájának végrehajtásával kapcsolatos, különös tekintettel az európai pénzpiacok működésére. E tekintetben az EKB úgy ítéli meg, hogy a 2. szintű jogi aktusokra irányuló javaslatok a Szerződés 105. cikkének (4) bekezdése értelmében vett „közösségi jogi aktusra irányuló javaslatok”. Az EKB ezért elvárta volna a Bizottságtól, hogy hivatalos konzultációt kezdeményezzen az EKB-val az irányelvjavaslatról a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. Figyelembe véve azt, hogy az EKB-nak számos megjegyzése merült fel az irányelvjavaslattal kapcsolatban, az EKB úgy határozott, hogy saját kezdeményezésére nyújtja be ezt a véleményt. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.
1. Általános észrevételek
1.1. |
Egy hatékony és megfelelően integrált pénzügyi rendszer megléte fontos a monetáris politika zavartalan és hatásos megvalósításához az euro-övezetben. Míg ez a pénzügyi rendszer valamennyi szegmensére vonatkozik, mégis különösen fontos a monetáris politika végrehajtásához leginkább kapcsolódó piaci szegmens, nevezetesen a pénzpiac tekintetében. Az európai rövid lejáratú értékpapírok piaca a legkevésbé integrált pénzpiaci szegmens az EU-ban. Az EKB ezért kitüntetett figyelemmel követi azokat a felügyeleti, illetve a piac részéről érkező kezdeményezéseket, amelyek az európai rövid lejáratú értékpapírok piacai integrációjának, fejlődésének és átláthatóságának elősegítését célozza (4). |
1.2. |
Az EU-jogszabályok azonos végrehajtása és értelmezése rendkívüli fontosságú a pénzügyi szolgáltatások belső piacának felépítése tekintetében. Mindezek előre bocsátása mellett, az irányelv olyan jogi eszközként való kiválasztása, amelynek célja az azonos végrehajtás, ebben az esetben ellentmondani látszik az ÁÉKBV-irányelvvel kapcsolatos végrehajtási intézkedések céljával, amely a fogalommeghatározások pontosítása: „ezen irányelvnek a Közösség egész területén történő egységes alkalmazása érdekében” (5); az arra vonatkozó közös értelmezés biztosítása érdekében, hogy egyes eszközök elfogadhatók-e befektetés céljára az ÁÉKBV-irányelv alapján; az ÁÉKBV-irányelv eltérő értelmezése lehetőségének csökkentése érdekében; és a jogbiztonság javítása, illetve az ÁÉKBV-irányelv koherensebb értelmezésének lehetővé tétele érdekében (6). Megfelelőbb lenne az ÁÉKBV-irányelv egyes általános alapelveinek (például a pénzpiaci eszközök elfogadhatóságára vonatkozó szabályok esetében) jelenleg eltérő alkalmazásának orvoslására egy olyan rendelet formájába foglalt végrehajtási intézkedés, amely tartalmazza a valamennyi ÁÉKBV-ra közvetlenül alkalmazandó részletes rendelkezéseket. |
2. Különös megjegyzések
2.1. |
Először, a közreadási és tájékoztatási kötelezettségek tekintetében az irányelvjavaslat különböző követelményeket vezet be a kibocsátó jogi természetétől függően. Például a prudenciális felügyelet alá tartozó jogalanyok (7) által kibocsátott pénzpiaci eszközök tekintetében a tájékoztatás korlátozható a kibocsátással vagy a kibocsátási programmal kapcsolatos információkra vagy a kibocsátónak a pénzpiaci eszköz kibocsátását megelőző jogi és pénzügyi helyzetével kapcsolatos információkra (8). A nem pénzügyi vállalatok esetében (9) pedig a követelmények kiterjednek a kibocsátással és a kibocsátási programmal kapcsolatos információkra, valamint a kibocsátó jogi és pénzügyi helyzetével kapcsolatos információkra. A Bizottság szerint ez a különbség figyelembe veszi azt, hogy egyes betéti igazolások esetében nehézségeket fog okozni az irányelvjavaslat 5. cikkének (2) bekezdése szerinti bizonyos kritériumoknak való megfelelés. Általánosságban az EKB úgy ítéli meg, hogy a piac zavartalan és hatékony működése érdekében fontos hogy a piaci szereplők számára megfelelő és egységesített információk, illetve egységesített statisztikák álljanak rendelkezésre. Ezért ajánlott, hogy az irányelvjavaslat 5. cikke (3) bekezdése a) pontjának szövege megegyezzen az 5. cikk (2) bekezdése a) pontjának szövegével. |
2.2. |
Másodszor, további megfontolást igényelne az, hogy az egy tagállam (vagy szövetségi állam esetében a szövetséget alkotó tagok valamelyikének) helyi vagy regionális hatósága által kibocsátott, de a tagállam által nem garantált pénzpiaci eszközöket az irányelvjavaslat 5. cikkének (2) bekezdése („egyéb” kibocsátók) alá sorolják be az 5. cikk (4) bekezdése helyett (azaz együtt szerepelne a tagállamok egyéb közjogi testületeivel). Az EU-ban a helyi, regionális és szövetségi hatóságok általában pénzügyi támogatást kapnak tagállamuktól, illetve a hazai fizetésképtelenségi jogszabályok tekintetében speciális státuszt élveznek. Egy arra irányuló kérdés továbbá, hogy az EU-ban a helyi, regionális és szövetségi hatóságok kötelezettségeit formálisan garantálják-e tagállamaik, összetett kérdéseket vethet fel egyes esetekben, és ezért esetleg nem szolgálhat megfelelő alapul a garantált vagy nem garantált eszközök közötti különbségtételnél. Megfontolandó, hogy ugyanolyan módon kezeljék a tagállamok valamennyi helyi, regionális és (az ÁÉKBV-irányelv vonatkozásában) szövetségi hatóságait mint az 1. szintű ÁÉKBV-irányelv (a 19. cikk (1) bekezdése h) pontjának harmadik francia bekezdése) és a tájékoztatókról szóló 2003/71/EK irányelv (10) alapján. Hasonlóképpen lehet érvelni a nemzetközi közjogi szervek tekintetében. Ennélfogva a Bizottság megfontolhatná az irányelvjavaslat 5. cikkének (2) bekezdésének oly módon való módosítását, hogy elhagyják a tagállamok helyi, regionális vagy szövetségi hatóságaira, illetve a nemzetközi közjogi szervekre való hivatkozásokat annak érdekében, hogy valamennyi ilyen közjogi testület azonos elbánásban részesüljön. |
2.3. |
Harmadszor, az irányelvjavaslat 5. cikke (3) bekezdésének c) pontja a kibocsátott értékpapírról vagy a kibocsátási programról rendelkezésre álló megbízható statisztikai adatok „vagy egyéb olyan adatok” szükségességére utal, „amelyek lehetővé teszik ilyen eszközök esetében a befektetéshez kapcsolódó hitelkockázatok megfelelő értékelését”. Ezzel kapcsolatban az EKB megjegyzi, hogy a megbízható statisztikai adatok és a hitelkockázatok értékelését lehetővé tévő egyéb adatok rendelkezésre állása a piac két különböző és szükséges információja, amelyek csak részlegesen fedik egymást. Ezért nem lehet őket egyenrangúként kezelni. Ez a kritérium továbbá részben felesleges, ha figyelembe vesszük az 5. cikk (1) bekezdésének arról rendelkező b) pontját, hogy ÁÉKBV-irányelv 19. cikke (1) bekezdésének h) pontjában említett pénzügyi eszközökkel kapcsolatban „az ilyen eszközökbe való befektetéshez kapcsolódó hitelkockázatok megfelelő értékelésére” megfelelő információknak kell rendelkezésre állniuk. Ezért az irányelvmutatás 5. cikke (3) bekezdésének c) pontjában törölni kellene „az egyéb olyan adatok” szükségességére való utalást, „amelyek lehetővé teszik ilyen eszközök esetében a befektetéshez kapcsolódó hitelkockázatok megfelelő értékelését”. |
2.4. |
Negyedszer, az irányelvjavaslat 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában az információk erre alkalmas harmadik fél általi ellenőrzésére való utalás jelentős értelmezési nehézségekhez vezethet. Korábbi indokolásában (11) a Bizottság úgy foglalt állást, hogy a kereskedők, könyvvizsgálók, közjogi testületek vagy egyéb piaci szervezetek részvétele elfogadható, amennyiben függetlenek a kibocsátó utasításaitól. A Bizottság indokolása alapján ennek a kritériumnak a célja annak biztosítása, hogy a vállalatok – figyelembe véve különösen azt, hogy ezek nem tartoznak felügyelet vagy szabályozás alá – által kibocsátott eszközökről szóló információk megbízhatóak és azok alapos vizsgálat alá esnek. A Bizottság javaslata azonban teret enged egy bizonyos mértékű rugalmasságnak ennek elérési módja tekintetében, és nem rendelkezik egy meghatározott szerkezetről. Nem egyértelmű, hogy végső soron ki dönt a harmadik fél megfelelőségéről. Továbbá, az irányelvjavaslat 5. cikke (2) bekezdésének c) pontja arról rendelkezik, hogy az információk ellenőrzése kiterjed mind a kibocsátott értékpapírral vagy a kibocsátási programmal kapcsolatos információkra, valamint a kibocsátó jogi és pénzügyi helyzetével kapcsolatos információkra. Ugyanakkor a harmadik fél tevékenysége természetétől függően, az ellenőrző szervezet nem szükségképpen „ellenőrzi” mindkét típusú információt. Egy könyvvizsgáló például a kibocsátó pénzügyi helyzetetét fogja ellenőrizni, nem a kibocsátási programot. Kérdéses, hogy az ügyvédi irodák és a kereskedők ellenőrizhetik-e a pénzügyi információkat. Egy közjogi szervezet továbbá ellenőrizheti a kibocsátási programot, de nem szükségképpen a kibocsátó pénzügyi helyzetét. Végül, az egy „erre alkalmas harmadik fél által” (12) végzett, meghatározatlan információellenőrzési rendszer bevezetése az irányelvjavaslat szövegébe olyannak tűnik, mintha a pénzpiaci eszközökre vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket a hivatalos tájékozatókra vonatkozó követelményekhez közelítenék. Ezzel kapcsolatban kihangsúlyozandó, hogy a tájékoztatókról szóló irányelv, amely alapján a pénzpiaci eszközök nem tartoznak az értékpapír fogalommeghatározásának hatálya alá, teljes mértékben lefedni látszik a tájékoztatóra vonatkozó követelményeket (13). |
2.5. |
A tagállamok számára az e kritérium alkalmazásával kapcsolatban biztosított mérlegelési jogkör nyilvánvalóan ellentmond e végrehajtási intézkedések céljának, ami a nagyobb jogbiztonság nyújtása és az egységes alkalmazás biztosítása. Ezért, hacsak nem lehetséges a rendelkezés értelmének egyértelműsítése (amely problematikusnak tűnik a lehetséges különböző variációk fényében), az EKB azt javasolja, hogy hagyják el ezt a kritériumot. |
2.6. |
Ötödször, az irányelvjavaslat 5. cikkének (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy az ÁÉKBV-irányelv 19. cikke (1) bekezdése h) pontja első francia bekezdésének hatálya alá tartozó, de az e cikk (2) bekezdésében nem említett valamennyi pénzpiaci eszköz esetében a megfelelő információk olyan információkat jelentenek, amelyek a kibocsátott értékpapírral vagy a kibocsátási programmal vagy a kibocsátónak a pénzpiaci eszköz kibocsátását megelőző jogi és pénzügyi helyzetével kapcsolatosak. A kibocsátók tekintetében az ÁÉKBV-irányelv 19. cikke (1) bekezdése h) pontjának első francia bekezdése különösen a nem tagállamokra, az EU-ra, az Európai Befektetési Bankra, az EKB-ra és a tagállamok központi bankjaira vonatkozik. Ez a javasolt rendelkezés ezért alkalmazandó lenne a kollektív befektetési vállalkozások központi bankok által kibocsátott és a monetáris politika végrehajtása során alkalmazott egyes eszközökbe való befektetéseire (14). Figyelembe véve azt a tényt, hogy a kibocsátó jogi és pénzügyi helyzetére vonatkozó információ a központi bankok tekintetében nem bírna közvetlen relevanciával az ÁÉKBV befektetők számára, valamint szintén figyelemmel az euro-rendszer előjogaira az ilyen eszközök kibocsátási feltételei esetében (15), az EKB azt javasolja, hogy módosítsák az irányelvjavaslat 5. cikkének (4) bekezdését annak érdekében, hogy kizárják az EKB vagy a tagállamok központi bankjai által kibocsátott valamennyi pénzpiaci eszközt a bekezdés alkalmazásának hatálya alól. |
2.7. |
Végül, a bizottsági irányelvjavaslat 3. cikkének (2) bekezdése úgy határozza meg a pénzpiaci eszközöket mint a pénzpiacon általában forgalmazott eszközök, amelyek megfelelnek az alábbi kritériumok valamelyikének: i. kibocsátáskori futamidejük legfeljebb 397 nap; vagy ii. hátralévő futamidejük legfeljebb 397 nap; vagy iii. legalább 397 naponta egyszer pénzpiaci feltételeknek megfelelő hozamkiigazítást hajtanak végre rajtuk; iv. kockázati profiljuk megfelel a legfeljebb 397 napos futamidejű pénzügyi eszközökének, vagy a iii. pontban említett hozamkiigazítást hajtanak végre azokon. Az EKB felhívja a Bizottság figyelmét arra tényre, hogy ez a meghatározás nem áll összhangban pénzpiaci eszközök EKB/2001/13 rendeletben (16) szereplő meghatározásával, amely legfeljebb egy éves hátralévő futamidőre vagy legalább 12 havonta egyszer a pénzpiaci feltételeknek megfelelő hozamkiigazításra utal. Az EKB tudomással bír arról, hogy a 397 napos időszak a CESR arra irányuló javaslatának eredménye, hogy a 12 hónapos futamidőt hosszabbítsák meg 397 naposra annak érdekében, hogy az magába foglalja az elszámolási késedelem kockázatát, amely az eszköz elszámolásában bekövetkező késedelem esetén szerződésszegést eredményezhet (17). Az EKB azt javasolja, hogy térjenek vissza a Bizottság által az irányelvjavaslat korábbi tervezeteiben javasolt megoldáshoz, amely a futamidőt a „kibocsátott értékpapíron vagy a kibocsátási programban előírt bármely további elszámolási határidő sérelme nélkül” egy évben határozza meg. |
3. Szerkesztési javaslatok
A melléklet tartalmazza azokat a szerkesztési javaslatokat, ahol a vélemény szerint a rendelettervezet módosításra szorul.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2006. december 12-én.
Az EKB elnöke
Jean-Claude TRICHET
(1) A Tanács 85/611/EGK (1985. december 20.) irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, HL L 375., 1985.12.31., 3. o. A legutóbb a 2005/1/EK irányelvvel (HL L 79., 2005.3.24., 9. o.) módosított irányelv (a továbbiakban: ÁÉKBV-irányelv).
(2) A Bizottság ESC/43/2006 munkadokumentuma.
(3) Az EKB megjegyzi, hogy mind az EKB elődjének számító Európai Monetáris Intézet, mind maga az EKB konzultációt folytatott a Tanáccsal az ÁÉKBV-irányelvről 1995-ben és 1999-ben. Lásd: Európai Monetáris Intézet CON/1994/8 (1995. július 27.) véleménye az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról (ÁÉKBV) szóló bizottsági irányelvjavaslatról; az EKB CON/98/54 (1999. március 16.) véleménye az Európai Unió Tanácsának kérésére az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 109l. cikkének (2) bekezdése és 109f. cikkének (6) bekezdése, illetve az Európai Monetáris Intézet alapokmányának 5.3. cikke alapján az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvek iránti, két európai bizottsági javaslatról, ref. 98/0242 – COM(1998) 451 végleges és ref. 98/0243 – COM(1998) 449 végleges, HL C 285., 1999.10.7., 9. o.
(4) Ebből a célból az EKB támogatja a Rövid lejáratú európai értékpapír (STEP) kezdeményezést, amely a Pénzügyi Piacok Szövetsége (Financial Markets Association, ACI) és az Európai Bankszövetség (FBE) által támogatott, a piac részéről érkezett kezdeményezés, amelynek célja a rövid lejáratú értékpapírok európai piacai integrációjának és fejlődésének elősegítése a piaci előírások konvergenciáján keresztül. A STEP piaci egyezmény tartalmazza azokat a kritériumokat és követelményeket, amelyeknek egy kibocsátási programnak meg kell felelnie ahhoz, hogy a STEP-nek megfeleljen, és ezzel STEP minősítést kapjon. Ezek a követelmények a nyilvánosságra-hozatallal, a dokumentáció formátumával, az elszámolással és a STEP-statisztikák elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatással kapcsolatosak.
(5) Lásd az ÁÉKBV-irányelv 53a. cikkének (1) bekezdését.
(6) Lásd: magyarázó megjegyzés, 1. o., harmadik bekezdés.
(7) Azaz az irányelvjavaslat 5. cikkének (3) bekezdése szerinti kibocsátók.
(8) Az irányelvjavaslat 5. cikke (3) bekezdésének a) pontja.
(9) Az irányelvjavaslat 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja.
(10) Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. november 4-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.) 1. cikke (2) bekezdésének d) pontja.
(11) Lásd: ESC/24/2006 munkadokumentum.
(12) Az irányelvjavaslat 5. cikke (2) bekezdésének c) pontja.
(13) A 2003/71/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja.
(14) Az euro-rendszer nyíltpiaci műveletei részeként például az EKB kibocsáthat adósságleveleket, hogy az euro-rendszer strukturális pozícióinak a pénzügyi szektorral szembeni kiigazítása céljából likviditáshiányt teremtsen, vagy azt növelje a piacon. Ezen adósságlevelek futamideje 12 hónapnál rövidebb. Az ilyen adósságlevelek tekintetében alkalmazandó szabályokat az EKB állapítja meg (lásd: Európai Központi Bank: A monetáris politikai végrehajtása az euro-övezeten belül: az euro-rendszer monetáris politikai eszközeinek és eljárásainak általános dokumentációja, 2006. szeptember, 17. o.).
(15) Lásd az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a „Szerződés”) 105. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdését, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank – a Szerződéshez jegyzőkönyv formájában csatolt – alapokmányának 18. cikkének (2) bekezdését és 20. cikkét.
(16) Lásd: a monetáris pénzügyi intézmények ágazati összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendelet 1. mellékletének 7. pontjának ötödik francia bekezdését (HL L 333., 2001.12.17., 1. o.). A legutóbb az EKB/2004/21 rendelettel (HL L 371., 2004.12.18., 42. o.) módosított rendelet.
(17) A CESR tanácsa az Európai Bizottság számára az ÁÉBKV befektetései tekintetében elfogadható eszközökről szóló fogalmak pontosításáról (2006. január) (CESR/06-005), 20. o., 63-64. pontok.
MELLÉKLET
Szerkesztési javaslatok
A Bizottság által javasolt szöveg |
Az EKB által javasolt szöveg (1) |
||||||||||||||||
1. módosítás 5. cikk (2) bekezdése |
|||||||||||||||||
A 85/611/EGK irányelv 19. cikke (1) bekezdése h) pontjának második és negyedik francia bekezdése alá eső pénzpiaci eszközök esetében, vagy olyan pénzpiaci eszközök esetében, amelyeknek kibocsátója – de nem garansa – valamely tagállam helyi vagy regionális hatósága vagy valamely nemzetközi közjogi szerv, vagy amelyeknek kibocsátója valamely tagállam vagy szövetségi állam esetében a szövetséget alkotó tagok valamelyike, az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett megfelelő információk az alábbiakat jelentik:
|
A 85/611/EGK irányelv 19. cikke (1) bekezdése h) pontjának második, harmadik és negyedik francia bekezdése alá eső pénzpiaci eszközök esetében, vagy olyan pénzpiaci eszközök esetében, amelyeknek kibocsátója – de nem garansa – valamely tagállam helyi vagy regionális hatósága vagy valamely nemzetközi közjogi szerv, vagy amelyeknek kibocsátója valamely tagállam vagy szövetségi állam esetében a szövetséget alkotó tagok valamelyike, az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett megfelelő információk az alábbiakat jelentik:
|
||||||||||||||||
Indokolás – Lásd a vélemény 2.1-2.5. pontjait |
|||||||||||||||||
2. módosítás 5. cikk (3) bekezdése |
|||||||||||||||||
A 85/611/EGK irányelv 19. cikke (1) bekezdése h) pontjának harmadik francia bekezdése alá tartozó pénzpiaci eszközök esetében az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett megfelelő információk az alábbiakat jelentik:
|
A 85/611/EGK irányelv 19. cikke (1) bekezdése h) pontjának harmadik francia bekezdése alá tartozó pénzpiaci eszközök esetében az e cikk (1) be kezdésének b) pontjában említett megfelelő információk az alábbiakat jelentik:
|
||||||||||||||||
Indokolás – Lásd a vélemény 2.1-2.5. pontjait |
|||||||||||||||||
3. módosítás az 5. cikk (4) bekezdése az 5. cikk (3) bekezdésének helyébe lépne |
|||||||||||||||||
A 85/611/EGK irányelv 19. cikke (1) bekezdése h) pontja első francia bekezdésének hatálya alá tartozó, de az e cikk (2) bekezdésében nem említett pénzpiaci eszközök esetében az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett megfelelő információk olyan információkat jelentenek, amelyek a kibocsátott értékpapírral vagy a kibocsátási programmal vagy a kibocsátónak a pénzpiaci eszköz kibocsátását megelőző jogi és pénzügyi helyzetével kapcsolatosak. |
A 85/611/EGK irányelv 19. cikke (1) bekezdése h) pontja első francia bekezdésének hatálya alá tartozó, de az e cikk (2) bekezdésében nem említett (de nem az Európai Központi Bank vagy a tagállamok központi bankjai által kibocsátott) pénzpiaci eszközök esetében az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett megfelelő információk olyan információkat jelentenek, amelyek a kibocsátott értékpapírral vagy a kibocsátási programmal vagy a kibocsátónak a pénzpiaci eszköz kibocsátását megelőző jogi és pénzügyi helyzetével kapcsolatosak. |
||||||||||||||||
Indokolás – Lásd a vélemény 2.6. pontját |
|||||||||||||||||
4. módosítás 3. cikk (2) bekezdése |
|||||||||||||||||
A 85/611/EGK irányelv 1. cikke (9) bekezdésében említett olyan pénzpiaci eszközök alatt, amelyek a pénzpiacon általában forgalmazott eszközök, olyan pénzügyi eszközöket kell érteni, amelyek megfelelnek az alábbi kritériumok valamelyikének:
|
A 85/611/EGK irányelv 1. cikke (9) bekezdésében említett olyan pénzpiaci eszközök alatt, amelyek a pénzpiacon általában forgalmazott eszközök, olyan pénzügyi eszközöket kell érteni, amelyek a kibocsátott értékpapíron vagy a kibocsátási programban előírt bármely további elszámolási határidő sérelme nélkül megfelelnek az alábbi kritériumok valamelyikének:
|
||||||||||||||||
Indokolás – Lásd a vélemény 2.7. pontját |
(1) A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beilleszteni javasolt új szöveg. A szövegben áthúzva szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.
IV Tájékoztatások
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
Bizottság
13.2.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 31/7 |
Euro-átváltási árfolyamok (1)
2007. február 12.
(2007/C 31/02)
1 euro=
|
Pénznem |
Átváltási árfolyam |
USD |
USA dollár |
1,2956 |
JPY |
Japán yen |
157,94 |
DKK |
Dán korona |
7,4537 |
GBP |
Angol font |
0,66565 |
SEK |
Svéd korona |
9,1050 |
CHF |
Svájci frank |
1,6238 |
ISK |
Izlandi korona |
88,38 |
NOK |
Norvég korona |
8,0955 |
BGN |
Bulgár leva |
1,9558 |
CYP |
Ciprusi font |
0,5791 |
CZK |
Cseh korona |
28,310 |
EEK |
Észt korona |
15,6466 |
HUF |
Magyar forint |
254,71 |
LTL |
Litván litász/lita |
3,4528 |
LVL |
Lett lats |
0,6965 |
MTL |
Máltai líra |
0,4293 |
PLN |
Lengyel zloty |
3,9198 |
RON |
Román lej |
3,3961 |
SKK |
Szlovák korona |
34,705 |
TRY |
Török líra |
1,8301 |
AUD |
Ausztrál dollár |
1,6745 |
CAD |
Kanadai dollár |
1,5177 |
HKD |
Hongkongi dollár |
10,1234 |
NZD |
Új-zélandi dollár |
1,8933 |
SGD |
Szingapúri dollár |
1,9933 |
KRW |
Dél-Koreai won |
1 214,82 |
ZAR |
Dél-Afrikai rand |
9,4401 |
CNY |
Kínai renminbi |
10,0500 |
HRK |
Horvát kuna |
7,3548 |
IDR |
Indonéz rúpia |
11 716,76 |
MYR |
Maláj ringgit |
4,5266 |
PHP |
Fülöp-szigeteki peso |
62,428 |
RUB |
Orosz rubel |
34,2140 |
THB |
Thaiföldi baht |
43,727 |
Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.
13.2.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 31/8 |
MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG
Valutaátváltási árfolyamok az 574/72/EGK tanácsi rendelet értelmében
(2007/C 31/03)
Az 574/72/EGK rendelet 107. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése
Bázisidőszak: január 2007
Alkalmazási időszak: április, május, június 2007
01-2007 |
EUR |
BGN |
CZK |
DKK |
EEK |
CYP |
LVL |
LTL |
HUF |
MTL |
PLN |
RON |
SKK |
SEK |
GBP |
NOK |
ISK |
CHF |
1 EUR = |
1 |
1,95580 |
27,8402 |
7,45390 |
15,6466 |
0,578418 |
0,697532 |
3,45280 |
253,884 |
0,429300 |
3,87949 |
3,39218 |
34,7506 |
9,07954 |
0,663407 |
8,27805 |
91,0245 |
1,61545 |
1 BGN = |
0,511300 |
1 |
14,2347 |
3,811180 |
8,00010 |
0,295745 |
0,356648 |
1,76542 |
129,811 |
0,219501 |
1,98358 |
1,73442 |
17,7680 |
4,64237 |
0,339200 |
4,23256 |
46,5408 |
0,825981 |
1 CZK = |
0,0359192 |
0,0702509 |
1 |
0,267738 |
0,562014 |
0,0207763 |
0,0250548 |
0,124022 |
9,11931 |
0,0154201 |
0,139348 |
0,121844 |
1,24822 |
0,32613 |
0,0238291 |
0,297341 |
3,26953 |
0,0580259 |
1 DKK = |
0,134158 |
0,262386 |
3,73499 |
1 |
2,09912 |
0,0775994 |
0,0935794 |
0,463221 |
34,0605 |
0,057594 |
0,520465 |
0,455088 |
4,66207 |
1,21809 |
0,0890013 |
1,11057 |
12,2117 |
0,216726 |
1 EEK = |
0,0639116 |
0,124998 |
1,77931 |
0,476391 |
1 |
0,0369677 |
0,0445804 |
0,220674 |
16,2261 |
0,0274373 |
0,247945 |
0,216800 |
2,22097 |
0,580288 |
0,0423994 |
0,529064 |
5,81753 |
0,103246 |
1 CYP = |
1,72885 |
3,38129 |
48,1317 |
12,8867 |
27,0507 |
1 |
1,20593 |
5,96938 |
438,927 |
0,742197 |
6,70707 |
5,86458 |
60,0787 |
15,6972 |
1,14693 |
14,3115 |
157,368 |
2,79288 |
1 LVL = |
1,43363 |
2,80389 |
39,9125 |
10,6861 |
22,4314 |
0,829236 |
1 |
4,95003 |
363,974 |
0,615456 |
5,56174 |
4,86311 |
49,8194 |
13,0167 |
0,951078 |
11,8676 |
130,495 |
2,31596 |
1 LTL = |
0,289620 |
0,566439 |
8,06309 |
2,15880 |
4,53157 |
0,167521 |
0,202019 |
1 |
73,5298 |
0,124334 |
1,12358 |
0,98244 |
10,0645 |
2,62962 |
0,192136 |
2,39749 |
26,3625 |
0,467868 |
1 HUF = |
0,00393881 |
0,00770353 |
0,109657 |
0,0293595 |
0,0616290 |
0,00227828 |
0,00274745 |
0,0135999 |
1 |
0,00169093 |
0,0152806 |
0,0133611 |
0,136876 |
0,0357626 |
0,00261303 |
0,0326057 |
0,358529 |
0,00636297 |
1 MTL = |
2,32937 |
4,55579 |
64,8503 |
17,3629 |
36,4468 |
1,34735 |
1,62481 |
8,04286 |
591,390 |
1 |
9,03678 |
7,90165 |
80,9472 |
21,1496 |
1,54532 |
19,2827 |
212,030 |
3,76300 |
1 PLN = |
0,257766 |
0,504138 |
7,17626 |
1,92136 |
4,03316 |
0,149096 |
0,179800 |
0,890014 |
65,4425 |
0,110659 |
1 |
0,874387 |
8,95752 |
2,34039 |
0,171004 |
2,13380 |
23,4630 |
0,416409 |
1 RON = |
0,294796 |
0,576562 |
8,20719 |
2,19738 |
4,61255 |
0,170515 |
0,205630 |
1,017870 |
74,8439 |
0,126556 |
1,14366 |
1 |
10,2443 |
2,67661 |
0,195570 |
2,44033 |
26,8337 |
0,476229 |
1 SKK = |
0,0287765 |
0,056281 |
0,801143 |
0,214497 |
0,450254 |
0,0166448 |
0,0200725 |
0,0993593 |
7,30587 |
0,0123537 |
0,111638 |
0,0976148 |
1 |
0,261277 |
0,0190905 |
0,238213 |
2,61936 |
0,0464870 |
1 SEK = |
0,110138 |
0,215407 |
3,06626 |
0,820956 |
1,72328 |
0,0637057 |
0,0768246 |
0,380284 |
27,9622 |
0,0472821 |
0,427278 |
0,373607 |
3,82736 |
1 |
0,0730661 |
0,911725 |
10,02520 |
0,177922 |
1 GBP = |
1,50737 |
2,94812 |
41,9655 |
11,2358 |
23,5852 |
0,871891 |
1,05144 |
5,20465 |
382,697 |
0,647114 |
5,84783 |
5,11327 |
52,3821 |
13,6862 |
1 |
12,4781 |
137,208 |
2,43509 |
1 NOK = |
0,120801 |
0,236264 |
3,36314 |
0,900442 |
1,89013 |
0,0698738 |
0,0842629 |
0,417103 |
30,6695 |
0,0518601 |
0,468648 |
0,409780 |
4,19793 |
1,09682 |
0,0801405 |
1 |
10,9959 |
0,195149 |
1 ISK = |
0,0109860 |
0,0214865 |
0,305854 |
0,0818889 |
0,171894 |
0,00635453 |
0,00766312 |
0,0379326 |
2,78918 |
0,00471631 |
0,0426203 |
0,0372666 |
0,381772 |
0,0997483 |
0,00728822 |
0,0909430 |
1 |
0,0177475 |
1 CHF = |
0,619021 |
1,210680 |
17,2337 |
4,61412 |
9,68557 |
0,358053 |
0,431787 |
2,13736 |
157,159 |
0,265746 |
2,40149 |
2,09983 |
21,5114 |
5,62042 |
0,410663 |
5,12428 |
56,3461 |
1 |
1. |
Az 574/72/EGK rendelet előírja, hogy egy adott valutanemben megadott összeg átváltási árfolyama egy másik valutanemre a Bizottság által kiszámított árfolyamon történik, és az Európai Központi Bank által közzétett referencia-valutaátváltási árfolyamok havi átlagértéken alapul a (2) bekezdésben meghatározott bázisidőszakra vonatkozóan. |
2. |
A bázisidőszak a következő:
A valutaátváltási árfolyamokat február, május, augusztus és november hónapban az Európai Unió Hivatalos Lapjának („C” sorozat) második kiadványa teszi közzé. |
V Hirdetmények
IGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
Bizottság
13.2.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 31/10 |
„Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” elnevezésű egyedi program
Partnerségi keretmegállapodások
(2007/C 31/04)
Partnerségi keretmegállapodások megkötésére irányuló ajánlattételi felhívás jelent meg az EUROPA portálon a következő címen:
http://ec.europa.eu/justice_home/funding/isec/funding_isec_en.htm
Az ajánlatok benyújtásának határideje: 2007. március 27.
A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
Bizottság
13.2.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 31/11 |
ÁLLAMI TÁMOGATÁS – OLASZORSZÁG
Állami támogatás C 49/2006 (ex NN 65/2006) Poste Italiane – BancoPosta
A postai megtakarítási pénzügyi termékek forgalmazásáért fizetett díjazás
Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében
(EGT vonatkozású szöveg)
(2007/C 31/05)
A Bizottság 2006. november 22-i levelével, amelynek hiteles nyelvű másolata megtalálható ezen összefoglalót követően, értesítette Olaszországot az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról a fent említett intézkedéssel kapcsolatosan.
A Bizottság úgy határozott, hogy az ezen összefoglalót követő levélben részletezett egyes más támogatásokkal/intézkedésekkel kapcsolatban semmilyen ellenvetéssel nem él.
Az érdekelt felek a bizottsági eljárás tárgyát képező támogatásra vonatkozóan az ezen összefoglaló és az azt követő levél közzétételét követő egy hónapon belül nyújthatják be észrevételeiket a következő címre:
European Commission (Európai Bizottság) |
Director-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgató) |
Directorate State Aid II (Állami Támogatások II. Igazgatóság) |
State Aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala) |
B-1049 Brussels |
Fax: (32-2) 296 12 42 |
Ezeket az észrevételeket megküldik Olaszországnak. Az észrevételeket benyújtó érdekelt fél – kérését megindokolva – írásban kérheti személyazonossága bizalmas kezelését.
AZ ÖSSZEFOGLALÁS SZÖVEGE
A 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkével összhangban valamennyi jogellenes támogatás visszakövetelhető a kedvezményezettől.
1. A VIZSGÁLT INTÉZKEDÉS
A vizsgált intézkedés a PI (Poste Italiane, az olasz posta) által a postai megtakarítási termékekre vonatkozóan birtokolt állítólagos kizárólagos jog, és az ezzel összefüggésben a CDP (Cassa Depositi e Prestiti, állami irányítású pénzügyi szerv) által a PI-nek fizetett díjazás.
1.1. Postai megtakarítások
(1) |
A Gazdasági és Pénzügyminisztériumnak a 2003. szeptember 30-i 269. számú törvényerejű rendelethez kapcsolódó, 2004. október 6-i rendelete (1) (a továbbiakban: rendelet) 1. cikke (1) bekezdésének meghatározása szerint a postai megtakarítás a pénzeszközöknek állami garanciával támogatott, a CDP által a PI-n keresztül történő gyűjtése. Ezt a célt a libretti postali (LP, postai takarékkönyv) és a buoni fruttieri postali (BFP, postai kötvény) szolgálják. |
(2) |
A rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerint a postai megtakarítások – vagyis a CDP által a PI-n keresztül gyűjtött pénzeszközök – általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősülnek. |
1.2. A CDP által a BFP-ért és az LP-ért fizetett díjazás
(3) |
A CDP éves díjazást fizet a PI-nek a BFP és az LP forgalmazásáért. 2000 óta a díjazás egymást követő egyezményekre épül. |
(4) |
Az új egyezmény (2006–2008) előkészítése érdekében az […] (2) 2006 januárjában felmérést végzett (a továbbiakban: felmérés), hogy azonosítsa a CDP és a PI BFP-vel és LP-vel kapcsolatos piaci díjazásait. A felmérést Olaszország 2006. április 21-i levele mellékleteként továbbította a Bizottságnak. |
(5) |
A felmérés módszertana hat lépést követ:
|
1.3. A PI állítólagos kizárólagosjoga a postai megtakarítási termékek forgalmazására
(6) |
Olaszország szerint az 1993–2003-as időszakban a BFP és az LP PI által történő forgalmazásának jogalapja a 197/83 törvény és a 284/99 törvényerejű rendelet volt. A CDP a PI-n kívül más gazdasági szereplőket is felhasználhatott a megbízásának teljesítéséhez szükséges pénzügyi erőforrások összegyűjtésére (3). |
(7) |
2003 óta – a CDP nyilvánosan működő részvénytársasággá (SpA) válásával – a 2003. szeptember 30-i, 269. számú törvényerejű rendelet 5. cikkének (7) bekezdése megerősítette, hogy önálló tevékenységi területének finanszírozásához a CDP postai megtakarítási termékeket „és váltók kibocsátásából, hitelfelvételből és állami garanciával támogatható egyéb pénzügyi ügyletekből származó pénzeszközöket” is felhasználhat. |
(8) |
A rendelet 2. cikke azt is rögzíti, hogy a CDP egyéb postai megtakarítási termékek kibocsátásával, egyéb ügyletek lebonyolításával, szerződésekkel és kötvények – beleértve az állami garanciával járó kötvényeket is – kibocsátásával is finanszírozhatja tevékenységeit (4). |
2. A BIZOTTSÁG ÉRTÉKELÉSE
2.1. A postai megtakarítási termékekre vonatkozó kizárólagos forgalmazási jog hiánya
(9) |
Nincs ilyen kizárólagos forgalmazási jog. |
2.2. Állami támogatás jelenléte a BFP és az LP forgalmazásáért fizetett díjazásban
(10) |
2002-ben, a Ferring-ítélet (5) ismeretében a Bizottság úgy határozott, hogy az olasz hatóságok által a PI-nek 1959 és 1999 között nyújtott támogatás nem minősül a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak, mert nem eredményezte a közszolgálati feladatból származó többletköltségek túlkompenzációját. A PI postai megtakarítási tevékenységei nem lépték túl a határozat alkalmazási körét. |
(11) |
Teljesül a következő három kritérium: i. állami erőforrások, ii. szelektivitás és iii. a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás és a verseny torzulása. |
(12) |
Ami az előnyben részesítés kritériumát illeti, a BFP és az LP forgalmazásáért fizetett, a CDP-re és a PI-re vonatkozó piaci díjazás azonosítását célzó felmérés módszertana megfelelő és alkalmazandó a 2000–2006-os időszakra. |
(13) |
A 2004. október 6-i rendelet következtében a postai megtakarítások gyűjtése általános gazdasági érdekű szolgáltatássá vált (6). |
(14) |
Ellenőrizni kell, hogy a vonatkozó bevételeket és az ésszerű nyereséget figyelembe véve az ellentételezés nem haladja-e meg a közszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor felmerült költségek egészének vagy egy részének fedezéséhez szükséges összeget, míg (közbeszerzési eljárás hiányában) az ellentételezés szükséges szintjének meghatározásához elemezni kell azokat a költségeket, amelyek – a kötelezettség teljesítéséből származó bevételeket és ésszerű nyereséget figyelembe véve – ugyanazon ágazat megfelelően irányított és ellátott átlagos vállalkozása esetében merülnének fel. |
2.2.1 Libretti postali (postai takarékkönyv)
(15) |
A PI-nek a 2000–2005-ös időszakban az LP forgalmazásáért fizetett éves díjazás nem volt állami támogatás. |
2.2.2 Buoni fruttiferi postali (postai kötvény)
Hasonló termékek
(16) |
A PI-nek a BFP-ért fizetett díj piaci megfelelőségének vizsgálatához használt módszertanhoz meg kell találni a különböző BFP-hez hasonló termékeket. |
(17) |
A Bizottságnak kétségei vannak a PI-nek a BFP-ért fizetett forgalmazási díjak piaci megfelelőségének vizsgálatához használt összehasonlításokkal kapcsolatban. |
(18) |
Ezenkívül a fix lejáratú BFP-t nem említi a felmérés, mert ilyen kötvények kibocsátása nem került szóba. A PI-nek 2000 óta fizetett díjak vizsgálata céljából azonban a Bizottság szerint ki kell terjeszteni a felmérés hatályát a fix lejáratú BFP-re is. |
A PI-nek a BFP bevezetéséért fizetett díj
(19) |
A Bizottság véleménye szerint az átlagos letétekre épülő díjazási arányok használata nem teljesen megfelelő, mert Olaszország nem támasztotta alá, hogy a PI által a BFP kezelése kapcsán viselt költségek túlnyomó része a napi műveletekkel függ össze, beleértve a BFP megvásárlását és megtérítését egyaránt. A legnagyobb költségtétel az új BFP bevezetésével függhet össze. Az is ezt támasztja alá, hogy a PI díjazása nagyban függött az éves bevezetéstől. |
(20) |
2006-ban az átlagos díjazási arány magasabb volt, mint a felmérés szerint a BFP bevezetéséért fizetett maximális díjazás. Ez a helyzet abból adódik, hogy a PI további díjazásban részesül a papíralapú BFP és a dematerializált BFP kezeléséért, valamint a papíralapú kötvények előállításáért (lásd lejjebb). |
(21) |
Az értékelés e szakaszában a Bizottság nem ismeri a PI-nek a BFP-ért fizetett különféle díjazások pontos összetételét és értékét. |
(22) |
Az ABI (Associazione Bancaria Italiana, az olasz bankszövetség) megadta a vállalati kötvények bevezetésével összefüggő jutalékok értékét, amely számos tényezőtől függ, mint például a kibocsátó minősítése, a kibocsátás felépítése, a bevezetési hálózat és az eszköz összetettségének mértéke. Megemlítik a harmadik fél nevében bevezetett banki kötvényekért a bankoknak fizetett díjazást is. |
(23) |
Kiegészítő mutatószám lehet a kötvényárak alakulása a postai kötvények kibocsátásának napján. |
(24) |
A Bizottság által kiszámított díjazási arányok a felmérésben azonosított piaci díjazás felső régióiban találhatók, jóval az ABI által megadott arányok fölött. Fennáll tehát a kockázat, hogy a díjazásak meghaladják a szokásos piaci feltételeket. |
(25) |
A Bizottság nem igazán érti, hogy a felmérés második lépésében azonosított hasonló eszközöket miért nem veszik figyelembe az ötödik lépésnél, a díjazás meghatározásakor: nevezetesen a 18 hónapos BFP esetében az államkötvényeket (BOT és CTZ) (7), az alap- és az indexált BFP esetében pedig a közép-/hosszú távú eurokötvényeket (8). |
(26) |
Végül, úgy tűnik, az Olaszország által a 2006.július 31-i levélben közölt adatok a Gazdasági és Pénzügyminisztérium birtokában lévő BFP-t tartalmazzák, nem pedig a csak a CDP birtokában lévőket. A Bizottság kétli, hogy a PI által a CDP nevében forgalmazott BFP-re vonatkozó díjazás tartalmazza a fent említett minisztérium birtokában lévő BFP-t is. |
A PI-nek a papíralapú BFP kezeléséért fizetett díjazás és a papíralapú kötvények előállítási költségeihez történő hozzájárulás
(27) |
További díjazás jár a papíralapú alap- és fix lejáratú BFP kezeléséért. Ezenkívül a PI fix összeget kap a papíralapú kötvények előállításáért. Az olasz hatóságok a piaci összehasonlítás tekintetében nem adnak részletes indoklást ezekről az összegekről; a felmérés szerint nincs a piacon összehasonlítható díjazás, mert az olasz bankpiac már nem foglalkozik papíralapú kötvényekkel. |
(28) |
Következésképp ezen a ponton a Bizottság súlyos nehézségekbe ütközik annak értékelésekor, hogy a CDP által a papíralapú BFP előállításáért és kezeleséért fizetett díjazás:
|
2.3. Az állami támogatások jogszerűtlensége
(29) |
A támogatás – amennyiben van ilyen – jogszerűtlen lenne. |
2.4. A CDP által a BFP-ért fizetett támogatás összeegyeztethetősége
A 87. cikk (2) és (3) bekezdése
(30) |
A 87. cikk (2) és (3) bekezdésében szereplő kivételek egyike sem alkalmazandó ebben az esetben. |
A 86. cikk (2) bekezdése
(31) |
A PI-nek nyújtott közszolgáltatással járó ellentételezés Szerződéssel való összeegyeztethetőségének értékelése érdekében a Bizottság a PI-nek nyújtott támogatás időpontjában hatályos rendelkezéseket alkalmazza (9). |
(32) |
A szolgálatok súlyos nehézségekbe ütköznek a CDP által a PI-nek a BFP-ért fizetett díjazások összeegyeztethetőségének értékelésekor, amennyiben a díjazás állami támogatásnak minősül. |
A LEVÉL SZÖVEGE
„La Commissione desidera informare l'Italia che, avendo esaminato le informazioni fornite dalle autorità italiane sulla misura in oggetto, ha deciso di considerare che parte della misura non configuri aiuto di Stato e di avviare, per la parte restante, il procedimento di cui all'articolo 88, paragrafo 2, del trattato CE.
1. PROCEDIMENTO
(1) |
Il 30 dicembre 2005 l'Associazione Bancaria Italiana (ABI) presentava denuncia alla Commissione per una serie di presunti benefici a favore delle attività bancarie di Poste Italiane SpA (PI) (10), svolte tramite la divisione pienamente integrata Bancoposta. |
(2) |
Stando alla denuncia, PI godrebbe di un presunto diritto di collocamento “in esclusiva” dei prodotti finanziari del risparmio postale concesso da Cassa Depositi e Prestiti SpA (CDP), e di una presunta sovracompensazione dei costi di collocamento. Un secondo vantaggio risulterebbe dall'esclusiva per tale servizio di collocamento: allontanare la clientela dagli omologhi prodotti bancari. |
(3) |
Con lettera del 7 febbraio 2006 la Commissione avanzava alcuni quesiti, nell'ambito in particolare del risparmio postale. Dopo aver chiesto proroga del termine di risposta, l'Italia ha replicato con lettera del 21 aprile 2006, protocollata il 24 aprile 2006. La Commissione ha poi chiesto ulteriori chiarimenti con lettera del 29 giugno 2006, cui l'Italia ha risposto con lettera del protocollata il 2 agosto 2006 e con lettera del 9 agosto 2006-31 luglio 2006 protocollata il 14 agosto 2006. |
(4) |
Il 30 marzo 2006 si è svolta una riunione con le autorità italiane e i rappresentanti di PI. |
(5) |
Il 20 aprile 2006 è stata inviata una lettera a ABI cui questa ha risposto con lettera dell'8 giugno 2006, protocollata il 14 giugno. |
2. Attività di CDP e Poste Italiane/Bancoposta — Mercati interessati
2.1. Cassa Depositi e Prestiti
(6) |
La missione di CDP è favorire lo sviluppo degli investimenti pubblici, delle opere infrastrutturali destinate alla fornitura dei servizi pubblici a carattere locale e delle grandi opere di interesse nazionale. |
(7) |
L'attività di CDP è incardinata in due distinti rami di azienda.
|
(8) |
CDP è stata trasformata da amministrazione dello Stato in società per azioni a fine 2003. Da allora, nonostante il trasferimento di 30 % del suo capitale azionario a 65 fondazioni bancarie (11), CDP rimane sotto il controllo dello Stato. |
2.2. Poste Italiane
(9) |
PI è il fornitore del servizio postale universale in Italia e adempie l'obbligo di servizio postale universale (12) ai sensi della normativa nazionale (13) e dei regolamenti sul servizio postale universale. Attualmente i servizi finanziari in generale non sono compresi nel mandato di servizio di interesse economico generale affidato a PI. |
(10) |
Il Gruppo Poste Italiane, oltre a garantire il servizio universale postale, è in grado di offrire prodotti e servizi integrati di comunicazione, logistici e finanziari su tutto il territorio nazionale. I dati principali per il 2005 sono (14):
PRINCIPALI DATI ECONOMICI DEL GRUPPO POSTE ITALIANE
IL SETTORE POSTALE
IL RISPARMIO POSTALE
|
(11) |
Nel 2004 le attività finanziarie di PI hanno rappresentato il 42 % dei suoi ricavi totali (la percentuale più alta in Europa) (15). |
(12) |
Prima del dicembre 2003 PI era posseduta per il 100 % dallo Stato italiano. |
(13) |
Nel dicembre 2003 lo Stato italiano ha disposto il trasferimento di 35 % del capitale sociale di PI presso CDP. PI resta tuttavia un soggetto privato controllato dallo Stato. |
Servizi postali
(14) |
Stando a uno studio recente (16), il mercato postale italiano era relativamente aperto alla concorrenza prima dell'attuazione della prima direttiva postale (17). Operatori diversi da PI potevano già distribuire corrispondenza pubblicitaria indirizzata e posta ibrida. Inoltre, alcuni operatori postali locali erano attivi nella distribuzione di corrispondenza nell'ambito di un rapporto di subappalto con PI. Dopo l'attuazione della direttiva 97/67 sui servizi postali, le modalità di recapito della posta ibrida sono state fatte rientrare fra i servizi riservati, con la conseguente interruzione dei rapporti di subappalto. La posta transfrontaliera in entrata e in uscita fa integralmente parte dell'ambito riservato di PI. Dal 1o gennaio 2003 è stata recepita nella legislazione italiana la seconda direttiva postale (18) che prevede il pieno completamento del mercato postale interno entro il 1o gennaio 2009, con la limitazione dei prodotti riservati fino a 100 gr per la corrispondenza e al triplo della tariffa base della posta prioritaria. Inoltre, restano fra i servizi riservati le prestazioni di back office e il recapito della posta all'ingrosso. Il mercato postale è ora relativamente aperto de jure, essendo ormai liberalizzata la consegna della pubblicità diretta per corrispondenza. Le regole di ingresso non sono considerate severe (19). |
(15) |
Il 19 ottobre 2006 la Commissione ha adottato una proposta finalizzata alla completa apertura dei mercati postali dell'UE alla concorrenza entro il 2009, in linea con la scadenza fissata nell'attuale direttiva postale. |
Servizi finanziari
(16) |
Con decreto del Presidente della Repubblica 14 marzo 2001, n. 144 sono stati disciplinati i servizi di tipo bancario e finanziario esercitabili da PI, che costituiscono le attività di Bancoposta. Tali attività comprendono: raccolta di risparmio tra il pubblico sotto ogni forma; prestazione dei servizi di pagamento; intermediazione in cambi; promozione e collocamento di finanziamenti concessi da banche e altri intermediari finanziari abilitati; prestazione di alcuni servizi di investimento (negoziazione per conto terzi e collocamento e raccolta ordini, con l'esclusione quindi della negoziazione per contro proprio e della gestione di patrimoni su base individuale). Viene escluso esplicitamente che Poste Italiane possa esercitare l'attività di finanziamento. |
(17) |
Bancoposta, che è una divisione commerciale integrata di PI, può essere considerata un istituto di risparmio e un intermediario finanziario. Pur non essendo una banca, si serve dei numerosi uffici postali di PI per il proprio funzionamento e per offrire prodotti bancari e finanziari. |
(18) |
I 13 881 sportelli postali, in media almeno uno per comune, che fanno di PI la più grande rete bancaria in Italia, sono da considerarsi un vantaggio piuttosto che un onere: ai loro costi provvedono essenzialmente i servizi finanziari, quindi non costituirebbero un onere per il fornitore del servizio universale. In un rapporto pubblicato nel 2004 l'agenzia di rating Fitch dichiara che PI possiede una capacità di raggiungere l'intera popolazione italiana che nessuna banca nazionale potrà eguagliare in un prossimo futuro (20). L'agenzia ritiene inoltre che PI abbia posto lo sviluppo dei servizi finanziari al centro della sua strategia. |
(19) |
PI offre un'ampia gamma di servizi finanziari concorrenti con quelli offerti dal sistema bancario:
|
(20) |
Ai fini della presente decisione, l'elemento più rilevante riguarda gli strumenti di raccolta, in particolare del risparmio postale in quanto PI raccoglie fondi in nome e per conto di CDP collocando i buoni fruttiferi postali e i libretti di risparmio postale. |
(21) |
Negli ultimi anni, inoltre, PI ha sensibilmente ampliato la gamma degli strumenti di pagamento offerti alla propria clientela, affiancando a quelli tradizionali della sua operatività (bollettini postali e vaglia postali) anche gli strumenti un tempo tipicamente offerti dalle banche (carte di debito e di credito, bonifici, servizi di addebito in conto per il pagamento di bollette) (21). |
(22) |
Da ultimo, PI colloca i seguenti prodotti finanziari e di investimento:
|
3. MISURE SOTTOPOSTE A VALUTAZIONE
(23) |
Le misure oggetto di valutazione nella presente decisione sono il presunto diritto esclusivo di collocamento dei prodotti del risparmio postale riconosciuto a PI e la corrispondente remunerazione versata a PI da CDP. |
3.1. Risparmio postale
(24) |
Il decreto 6 ottobre 2004 (24) del ministero dell'Economia e delle Finanze (di seguito “decreto”) relativo al decreto legge 30 settembre 2003, n. 269, definisce all'articolo 1, comma 1, il risparmio postale come “la raccolta di fondi, con obbligo di rimborso assistito dalla garanzia dello Stato, effettuata dalla CDP SpA avvalendosi di Poste italiane SpA”. |
(25) |
Secondo l'articolo 1, comma 2, del decreto, il risparmio postale, ossia la raccolta di fondi effettuata da CDP per il tramite di PI, costituisce servizio di interesse economico generale. |
Libretti postali
(26) |
I libretti di risparmio postale sono strumenti di raccolta garantiti dallo Stato, e quindi a basso profilo di rischio. I libretti di risparmio postale si distinguono in libretti nominativi e libretti al portatore (25). Fra le principali operazioni effettuate su libretto postale figurano i versamenti e i prelievi e l'accredito pensione. L'attuale rendimento è dell'1,40 % (26). Gli interessi sono capitalizzati al 31 dicembre di ogni anno e sono soggetti a una ritenuta fiscale pari al 27 %. |
(27) |
I libretti non comportano alcuna spesa di apertura e di gestione. |
Buoni fruttiferi postali
(28) |
I buoni fruttiferi postali (BFP) sono strumenti di raccolta garantiti dallo Stato, e quindi a basso profilo di rischio. Si configurano come one-coupon bond, con incorporata un'opzione put di tipo americano che consente al risparmiatore di chiedere il rimborso, ad un prezzo prefissato, in qualunque momento della vita del buono. Gli interessi sono liquidati in un'unica soluzione al momento del rimborso e sono assoggettati alla ritenuta fiscale del 12,5 %. |
(29) |
I buoni fruttiferi postali indicizzati introdotti a partire da ottobre 2003 garantiscono, oltre ad un tasso fisso annuale di rendimento determinato al momento dell'emissione, un premio a scadenza legato all'andamento di un indice azionario (27) o all'inflazione. |
(30) |
I buoni a termine non sono più sottoscrivibili dal 2003 e avevano una durata massima di 7 anni. |
(31) |
I buoni a 18 mesi sono stati introdotti nel 2005 colmando la lacuna esistente per questa particolare durata. |
(32) |
Le quattro principali tipologie di buoni fruttiferi postali sono pertanto le seguenti: Tabella 1
|
(33) |
Poiché sono emessi a rubinetto, l'importo totale di ciascuna emissione non è stabilito in anticipo. |
(34) |
Il servizio di collocamento, la gestione e il rimborso dei buoni fruttiferi postali e di altre operazioni ad essi relative sono esenti da commissione e altri oneri a carico dei risparmiatori. |
Consistenze della raccolta
(35) |
Secondo ABI, gli importi detenuti dalle famiglie italiane nella forma di prodotti del risparmio postale e loro principali concorrenti sono: Tabella 2
|
3.2. Remunerazione da CDP per il collocamento dei BFP e dei libretti postali
(36) |
Il decreto stabilisce, agli articoli 5 e 8, che il costo della raccolta sotto forma di buoni postali fruttiferi e libretti di risparmio postale deve allinearsi rispettivamente al costo equivalente dell'indebitamento e al costo di raccolta a breve termine del Tesoro sul mercato. |
(37) |
Stando ai bilanci di CDP, il costo medio della raccolta è stato del 2,6 % nel 2004 e del 2,3 % nel 2005. Lo spread attività fruttifere — passività onerose è stato del 2,2 % nel 2004 contro l'1,5 % nel 2005. |
(38) |
CDP corrisponde a PI una remunerazione annuale per l'attività di collocamento dei prodotti del risparmio postale, basata su convenzioni successive. |
(39) |
Secondo ABI, dalla relazione della Corte dei conti si evince che, al 31 dicembre 2001, la convenzione prevedeva:
|
(40) |
Nel 2003 è stata stipulata una nuova convenzione di durata triennale (2003-2005). Risulta che questa sia commisurata al conseguimento di obiettivi prefissati da CDP e che preveda:
|
(41) |
Per preparare la nuova convenzione (2006-2008) è stato commissionato, nel gennaio 2006, uno studio di benchmarking a […] (di seguito “lo studio”) finalizzato a determinare la remunerazione di mercato CDP/PI per i prodotti del risparmio postale. Lo studio è stato trasmesso alla Commissione dalle autorità italiane in allegato alla lettera del 21 aprile 2006. |
(42) |
L'approccio metodologico dello studio si articola in sei fasi successive:
|
(43) |
Seguono le principali conclusioni cui è giunto lo studio.
|
(44) |
Lo studio riporta inoltre che:
|
(45) |
Secondo l'Italia, la remunerazione da CDP per il collocamento del risparmio postale è stata la seguente: Tabella 4
|
(46) |
Stando ai bilanci di CDP, la commissione corrisposta a PI varia in larga misura in funzione dei volumi di raccolta e consente a CDP di mantenere un'eccezionale flessibilità operativa e una struttura di costi estremamente snella. |
(47) |
ABI ritiene che PI venga remunerata in misura superiore:
Ciò rappresenterebbe un aiuto di Stato a danno delle banche, le quali potrebbero prestare lo stesso servizio a condizioni migliori con minori oneri a carico dello Stato. |
(48) |
Inoltre, secondo ABI le commissioni per il collocamento di corporate bonds variano da 0,5 % a 6 % e dipendono da una molteplicità di fattori quali, ad esempio, il rating dell'emittente, la struttura dell'emissione, la rete di collocamento, il grado di complessità del titolo. Le commissioni richieste dalle banche per il collocamento per conto terzi di obbligazioni bancarie sono pari, in media, all'1/1,5 % dell'ammontare collocato. |
3.3. Presunta concessione a PI del diritto esclusivo di collocamento dei prodotti del risparmio postale
(49) |
ABI ritiene che fino alla privatizzazione di CDP nel 2003, l'attività di collocamento svolta da PI è stata consentita in esclusiva da un soggetto pubblico a uno privato senza alcuna procedura di evidenza pubblica, in violazione dei principi di libera concorrenza. Oggi viene concessa in esclusiva da un soggetto privato controllato dallo Stato (CDP) a un altro soggetto privato controllato dallo Stato e da CDP. |
(50) |
Secondo le autorità italiane, la base giuridica per la concessione a PI del servizio di collocamento dei BFP e dei libretti era costituita, nel periodo 1993-2003, dalla legge 197/83 e dal decreto legislativo 284/99. CDP era autorizzata ad avvalersi di operatori diversi da PI per la raccolta delle risorse finanziarie necessarie all'esercizio delle proprie funzioni (33). |
(51) |
Dal 2003, con la trasformazione di CDP in società per azioni, il decreto legge 30 settembre 2003, n. 269 conferma all'articolo 5, comma 7, che CDP finanzia le attività della sua gestione separata utilizzando sia i prodotti del risparmio postale sia “fondi provenienti dall'emissione di titoli, dall'assunzione di finanziamenti e da altre operazioni finanziarie, che possono essere assistiti dalla garanzia dello Stato”. |
(52) |
Inoltre, a norma dell'articolo 2 del decreto 6 ottobre 2004 CDP è autorizzata, per il reperimento delle risorse necessarie, ad emettere altri prodotti del risparmio postale, nonché ad effettuare operazioni, contrarre finanziamenti ed emettere titoli, anche assistiti dalla garanzia dello Stato (34). |
(53) |
L'Italia ha confermato che nessuna banca o intermediario finanziario ha mai espresso a CDP la volontà di collocare prodotti finanziari emessi dalla stessa CDP. |
4. VALUTAZIONE
(54) |
Nel 2002, vista la sentenza Ferrino (35), la Commissione ha deciso che il sostegno fornito dal governo italiano a PI per il periodo 1959-1999 non costituiva aiuto di Stato ai sensi dell'articolo 87, paragrafo 1, del trattato, non avendo dato luogo a sovracompensazioni dei costi netti supplementari della missione di servizio universale affidata alla società (36). Le attività di risparmio postale di PI rientravano nell'ambito di quella decisione. |
4.1. Assenza di diritto esclusivo di collocamento
(55) |
Il quadro giuridico applicabile a CDP, esposto alla sezione 3.3 della presente decisione, non sancisce nessun diritto esclusivo di collocamento de jure. |
(56) |
ABI, cui sono stati inviati quesiti al riguardo con lettera del 20 aprile, non ha risposto alle argomentazioni esposte dalla Commissione. |
(57) |
Inoltre, ad oggi non risulta che nessun operatore diverso da PI abbia mai espresso la volontà di collocare prodotti finanziari per nome e per conto della CDP, né che alcuna richiesta di terzi sia rimasta insoddisfatta. |
(58) |
È indubbio tuttavia che CDP si sia avvalsa soltanto di PI per la raccolta di risorse finanziarie, nell'ambito di convenzioni successive stipulate tra i due soggetti. Essendo ovvio il vantaggio di CDP nel servirsi di Poste per la raccolta fondi, vista soprattutto l'estensione geografica della rete, la questione residua che la Commissione deve elucidare è se la remunerazione corrisposta a PI sia o meno conforme al mercato. |
4.2. Aiuto pubblico nella remunerazione per il collocamento dei BFP e dei libretti postali
(59) |
Per stabilire se una misura costituisca aiuto di Stato ai sensi dell'articolo 87, paragrafo 1, la Commissione deve valutare se l'aiuto:
|
(60) |
I BFP e i libretti richiedono un'analisi separata in quanto sussistono differenze nella valutazione in relazione al criterio del vantaggio. L'analisi degli altri tre criteri può invece essere svolta congiuntamente per entrambi i prodotti. |
4.2.1. Risorse statali, selettività, incidenza sugli scambi e distorsione della concorrenza
Risorse statali
(61) |
Per configurare aiuto di Stato, i vantaggi devono essere imputabili allo Stato e concessi direttamente o indirettamente mediante risorse statali. |
(62) |
La remunerazione è a carico di CDP, che è un operatore controllato dallo Stato, e si fonda su specifiche leggi e decreti applicabili a CDP e al risparmio postale, e su convenzioni tra CDP e PI. |
(63) |
Pertanto, nel presente caso ricorrono entrambe le condizioni cumulative citate sopra. Le remunerazioni corrisposte a PI/Bancoposta gravano su risorse statali. |
Selettività
(64) |
L'articolo 87, paragrafo 1, vieta gli aiuti che “favoriscano talune imprese o talune produzioni”, cioè gli aiuti selettivi. |
(65) |
La remunerazione per il collocamento del risparmio postale è limitata a PI, quindi è selettiva. |
Incidenza sugli scambi e distorsione della concorrenza
(66) |
L'articolo 87, paragrafo 1, vieta anche gli aiuti che incidono sugli scambi tra Stati membri e falsano o minacciano di falsare la concorrenza. |
(67) |
Nel valutare tali due condizioni, la Commissione non è tenuta a dimostrare un'incidenza effettiva degli aiuti sugli scambi tra gli Stati membri o un'effettiva distorsione della concorrenza, ma deve solamente esaminare se gli aiuti siano idonei a incidere su tali scambi e a falsare la concorrenza (37). Allorché un aiuto finanziario concesso da uno Stato membro rafforza la posizione di un'impresa nei confronti di altre imprese concorrenti negli scambi intracomunitari, questi sono da considerarsi influenzati dall'aiuto. |
(68) |
Non è necessario che PI partecipi essa stessa agli scambi intracomunitari. Infatti, quando uno Stato membro concede un aiuto ad un'impresa, l'attività sul mercato nazionale può essere mantenuta o incrementata, con la conseguente diminuzione delle possibilità per le imprese con sede in altri Stati membri di penetrare nel mercato di tale Stato membro. Inoltre, il rafforzamento di un'impresa che fino a quel momento non partecipava a scambi intracomunitari può metterla nella condizione di penetrare nel mercato di un altro Stato membro. |
(69) |
Come indicato nella sezione 2 della presente decisione “Attività di CDP e Poste Italiane/Bancoposta — Mercati interessati”, nel settore postale italiano esisteva una certa concorrenza anche prima della graduale liberalizzazione promossa dalla normativa comunitaria. |
(70) |
È noto che la principale sfida per gli operatori del settore postale pubblico europeo è l'incremento della pressione concorrenziale in tutti i segmenti di mercato — corrispondenza, pacchi e corriere espresso. Mentre i mercati dei pacchi e del corriere espresso sono aperti alla concorrenza da decenni, nel segmento della corrispondenza i monopoli legali hanno fortemente ostacolato lo sviluppo della concorrenza. Secondo le autorità nazionali di regolamentazione e gli operatori postali pubblici la concorrenza nei segmenti pacchi e corriere espresso è notevole tanto sul piano nazionale che internazionale, mentre nel segmento della corrispondenza è appena emergente (38). |
(71) |
In particolare, i servizi di corriere espresso, i servizi di inoltro pacchi per l'utenza commerciale e i servizi logistici sono stati sviluppati in Italia da imprese private, alcune delle quali, come TNT e DHL, con sede in altri Stati membri. Da un rapporto pubblicato nel 2004 dalla Commissione (39) emerge che alcuni operatori postali (Royal Mail nel Regno Unito, TPG nei Paesi Bassi, Deutsche Post in Germania e La Poste in Francia) hanno acquisito imprese basate in Italia, attive nei servizi postali. |
(72) |
Relativamente ai servizi finanziari, la Commissione ricorda che il settore bancario è aperto alla concorrenza da molti anni. La progressiva liberalizzazione ha sviluppato la concorrenza cui aveva probabilmente già dato il via la libera circolazione dei capitali prevista dal trattato CE. |
(73) |
Inoltre, come si è già visto nel precedente caso di aiuti di Stato relativo all'Ente Poste Italiane/PI (40), PI compete con operatori bancari e finanziari che offrono servizi finanziari in larga misura sostituibili ai suoi prodotti. Soprattutto distribuendo prodotti finanziaria, PI compete con banche e broker assicurativi. Oltre a ciò, negli ultimi anni PI/Bancoposta ha sensibilmente ampliato la gamma degli strumenti di pagamento offerti alla propria clientela, affiancando a quelli tradizionali della sua operatività (bollettini postali e vaglia postali) anche gli strumenti un tempo tipicamente offerti dalle banche (carte di debito e di credito, bonifici, servizi di addebito in conto per il pagamento di bollette). In alcuni casi (carte di debito e servizi di addebito in conto) il servizio è fornito direttamente da Bancoposta; in altri Bancoposta si pone quale distributore di servizi prodotti da terzi (operatori del settore bancario nel caso delle carte di credito). Questi sviluppi hanno aumentato la sostituibilità fra i servizi finanziari di PI e quelli offerti dagli operatori del settore bancario. |
(74) |
Diverse banche, di vari Stati membri, operano in Italia direttamente, attraverso filiali o uffici di rappresentanza, oppure indirettamente, controllando banche ed enti finanziari con sede in Italia. Le operazioni transfrontaliere di capitale che hanno di recente coinvolto banche italiane come Antonveneta e BNL confermano questa situazione. |
(75) |
La Commissione ritiene inoltre che la misura ostacoli l'entrata nel mercato italiano di imprese stabilite in altri Stati membri. |
(76) |
Per concludere, esistono scambi tra gli Stati membri nel settore dei servizi postali e finanziari. La remunerazione per il collocamento dei prodotti del risparmio postale corrisposta a PI ne rafforzano la posizione rispetto ai concorrenti postali o bancari negli scambi intracomunitari. Di conseguenza, la misura può falsare la concorrenza tra imprese e gli scambi tra Stati membri. |
4.2.2. Vantaggio economico
(77) |
Per configurare aiuto di Stato, la misura deve favorire le imprese beneficiarie. |
(78) |
La Commissione ritiene che l'approccio metodologico dello studio, finalizzato a determinare la remunerazione di mercato CDP/PI per il collocamento del risparmio postale, è appropriato e applicabile al periodo 2000-2006. |
(79) |
Per effetto del decreto 6 ottobre 2004, la raccolta del risparmio postale è diventata servizio di interesse economico generale (41). |
(80) |
Risulta chiaramente dalla giurisprudenza della Corte di giustizia delle Comunità europee (42) che, affinché una compensazione degli obblighi di servizio pubblico possa sottrarsi alla qualificazione di aiuto di Stato ai sensi dell'articolo 87, paragrafo 1, del trattato, devono ricorrere talune condizioni. |
(81) |
Nella sentenza Altmark, la Corte ha precisato le condizioni alle quali una compensazione degli obblighi di servizio pubblico può non costituire aiuto di Stato:
|
(82) |
Quando sussistono le quattro condizioni, la compensazione degli obblighi di servizio pubblico non costituisce aiuto di Stato e quindi non si applicano gli articoli 87, paragrafo 1, e 88 del trattato. Se gli Stati membri non rispettano questi criteri e ricorrono invece i criteri generali di applicabilità dell'articolo 87, paragrafo 1, del trattato, la compensazione costituisce aiuto di Stato e, quindi, deve essere notificata a norma dell'articolo 88, paragrafo 3. |
(83) |
La Commissione ritiene che PI, impresa beneficiaria, debba assolvere obblighi di servizio pubblico e che tali obblighi siano definiti in modo chiaro. I parametri sulla cui base è calcolata la compensazione sono stati definiti previamente in modo obiettivo e trasparente, in particolare con le convenzioni tra CDP e PI. |
(84) |
Resta da verificare se la compensazione non ecceda quanto necessario per coprire interamente o in parte i costi originati dagli obblighi di servizio pubblico, tenendo conto dei relativi introiti nonché di un margine di utile ragionevole; inoltre, mancando una procedura di appalto pubblico, occorre determinare il livello della necessaria compensazione sulla base di un'analisi dei costi che un'impresa media, gestita in modo efficiente e provvista dei mezzi adeguati, avrebbe dovuto sostenere per adempiere tali obblighi, tenendo conto dei relativi introiti nonché di un margine di utile ragionevole per l'adempimento di detti obblighi. |
4.2.2.1. Libretti postali
(85) |
La remunerazione corrisposta a PI per il collocamento dei libretti postali è la seguente: Tabella 5
|
(86) |
Quanto alla definizione del prodotto similare usata nello studio, ABI, richiesto per iscritto, non ha contestato la pertinenza del termine di confronto individuato dallo studio: i libretti di deposito a risparmio bancari. ABI si è limitata a evidenziare una differenza riguardante la garanzia offerta al risparmiatore, visto che sui libretti postali vige una garanzia dello Stato mentre sui depositi a risparmio bancari vi è la garanzia di un fondo dedicato nella misura massima di 103 291 EUR. La Commissione ritiene che la differenza non sia sostanziale per il risparmiatore. |
(87) |
La Commissione ha comparato le caratteristiche di entrambi i libretti e condivide la conclusione per cui i libretti di deposito a risparmio bancari sono uno strumento finanziario assimilabile ai libretti postali. |
(88) |
Non risultando disponibili informazioni che permettano di identificare i costi relativi al collocamento dei prodotti finanziari similari, cioè i libretti di deposito a risparmio bancari, è necessario servirsi di una proxy. Lo spread tra tasso di interesse corrisposto alla clientela sulla giacenza del libretto (tasso passivo) e tasso di remunerazione della raccolta (tasso attivo) (45) è una proxy appropriata per identificare i costi relativi al collocamento dei depositi a risparmio, posto che la struttura tra CDP e PI è assimilabile a quanto avviene nel settore bancario tra struttura centrale (fabbrica del prodotto di investimento/risparmio) e la filiale (rete distributiva) che svolge attività di raccolta/collocamento. |
(89) |
La serie storica di ricavi da spread è la seguente (46): Tabella 6
|
(90) |
Lo spread relativo ai libretti bancari è superiore alla percentuale di remunerazione per il collocamento dei libretti postali corrisposta a PI. Di conseguenza, la remunerazione corrisposta a PI è conforme al mercato. |
(91) |
La remunerazione di mercato così individuata è una stima appropriata del livello dei costi che un'impresa media, gestita in modo efficiente, avrebbe dovuto sopportare per adempiere tali obblighi, tenendo conto dei relativi introiti e di un margine di utile ragionevole per il loro adempimento. |
(92) |
Per concludere, dall'attuazione del servizio di interesse economico generale nel 2004 i quattro criteri della sentenza Altmark sono rispettati. Le remunerazioni annue riconosciute a PI sui libretti postali nel 2004 e nel 2005 non costituiscono aiuti di Stato. |
(93) |
Nel periodo antecedente al conferimento a PI e CDP del servizio di interesse economico generale, le remunerazioni annue riconosciute a PI erano conformi al mercato. Non essendovi vantaggio a favore di PI, neanche tali remunerazioni configurano aiuto di Stato. |
4.2.2.2. Buoni fruttiferi postali
Prodotti similari
(94) |
L'approccio metodologico utilizzato per valutare la conformità al mercato della remunerazione corrisposta a PI per i BFP impone di identificare prodotti assimilabili ai vari BFP. La situazione al riguardo è la seguente: Tabella 7
|
(95) |
Di fronte alla diversità delle analisi elaborate da ABI e dalle autorità italiane e alla difficoltà tecnica della valutazione in questione, la Commissione non può non esprimere dubbi sui prodotti simili pertinenti per determinare la conformità al mercato della remunerazione corrisposta a PI per il collocamento dei BFP. |
(96) |
Inoltre, lo studio non cita i BFP a termine poiché tali titoli non sarebbero più sottoscrivibili. Tuttavia, ai fini dell'analisi delle remunerazioni corrisposte a PI dal 2000, la Commissione ritiene necessario ampliare l'ambito dello studio e ricomprendere anche i BFP a termine. |
Remunerazione di PI per il collocamento dei BFP
(97) |
La Commissione ritiene che usare percentuali di remunerazione basate sulle giacenze medie, come fa l'Italia nella lettera del 31 luglio 2006 (vedi tabella 4), può non essere del tutto rilevante in quanto l'Italia non ha dimostrato che i costi principali sostenuti da PI per la gestione dei BFP sono connessi a operazioni quotidiane, comprendenti sia la sottoscrizione che il rimborso dei buoni. Il principale driver di costo potrebbe essere correlato al collocamento di nuovi BFP. Il fatto che la remunerazione di PI dipenda in larga misura dalla raccolta annua corrobora questa ipotesi. |
(98) |
Se si dovessero confrontare le remunerazioni totali da CDP con la raccolta annua dei BFP, la Commissione otterrebbe le seguenti percentuali: Tabella 8
|
(99) |
La remunerazione media per il 2006 supera il […], identificato dallo studio come remunerazione massima per l'attività di collocamento dei BFP. Ciò dipende dal fatto che PI percepisce anche commissioni per le attività di gestione dei buoni cartacei e buoni dematerializzati, e per la produzione di buoni cartacei (vedi infra). |
(100) |
A questo stadio non sono noti alla Commissione né la precisa composizione delle varie remunerazioni di PI per il collocamento dei BFP dal 2000, né i loro valori esatti. |
(101) |
La Commissione rileva che, secondo ABI, le commissioni per il collocamento di corporate bonds variano da 0,5 % a 6 % e dipendono da una molteplicità di fattori quali il rating dell'emittente, la struttura dell'emissione, la rete di collocamento, il grado di complessità del titolo. Le commissioni richieste dalle banche per il collocamento per conto terzi di obbligazioni bancarie sono pari, in media, all'1/1,5 % dell'ammontare collocato. |
(102) |
L'andamento dei prezzi delle obbligazioni alla data di emissione dei titoli postali può costituire un indicatore complementare. |
(103) |
Le percentuali calcolate dalla Commissione si situerebbero piuttosto nella fascia alta della remunerazione di mercato identificata dallo studio, e nettamente al di sopra delle percentuali evocate da ABI. Il rischio che le remunerazioni risultino superiori alle normali condizioni di mercato è pertanto reale. |
(104) |
La Commissione ha difficoltà a capire perché nella quinta fase dello studio, quella in cui è determinata la percentuale di remunerazione, non si tenga conto dei prodotti similari identificati nella seconda fase: per i BFP a 18 mesi, i titoli di Stato a breve termine (BOT e CTZ) (48); per i BFP ordinari e indicizzati, i Fondi obbligazionari euro-governativi a medio/lungo termine (49). |
(105) |
Da ultimo, i dati comunicati dall'Italia con lettera del 31 luglio 2006 sembrano includere i BFP detenuti dal ministero dell'Economia e delle Finanze (MEF) e non quelli detenuti soltanto da CDP (vedi tabella 4). La Commissione dubita che nella remunerazione di PI relativa al collocamento dei BFP per nome e per conto della CDP possano rientrare i buoni fruttiferi postali detenuti dal citato ministero. |
(106) |
Per concludere, è assai difficile per la Commissione stabilire, a questo stadio, se la remunerazione corrisposta da CDP per il collocamento dei BFP:
|
Remunerazione di PI per la gestione dei BFP cartacei e contributo ai costi di produzione di buoni cartacei
(107) |
Un'ulteriore remunerazione sarebbe prevista per la gestione dei BFP cartacei ordinari e a termine, pari allo […] % del capitale medio annuo. Inoltre, sarebbe trasferito a PI un rimborso forfetario per la produzione di buoni cartacei. I valori 2006 previsti per queste due attività sono rispettivamente […] e […] di euro. Le autorità italiane non presentano giustificazioni dettagliate di questi importi in termini di confronto di mercato e lo studio afferma che non è stato possibile sviluppare analisi comparative sul mercato bancario italiano in quanto la quasi totalità degli strumenti finanziari risulta essere dematerializzata. |
(108) |
Di conseguenza è assai difficile per la Commissione stabilire, a questo stadio, se la remunerazione corrisposta da CDP per la produzione e la gestione di BFP cartacei:
|
4.3. Illegittimità dell'aiuto
(109) |
Se la remunerazione corrisposta da CDP per il collocamento dei BFP (comprese la gestione e la produzione di buoni cartacei) generasse aiuti, questi sarebbero illegali in quanto sarebbero stati erogati in violazione dell'articolo 88, paragrafo 3, del trattato. |
4.4. Compatibilità dell'aiuto concesso da CDP per i buoni fruttiferi postali
Articolo 87, paragrafi 2 e 3
(110) |
La remunerazione da CDP per il collocamento dei BFP (comprese la gestione e la produzione di buoni cartacei) potrebbe rientrare nell'ambito dell'articolo 87, paragrafo 1, del trattato, pertanto è necessario stabilire se sia compatibile con il mercato comune in virtù delle eccezioni di cui all'articolo 87, paragrafi 2 e 3, e all'articolo 86, paragrafo 2, del trattato CE. |
(111) |
Nel presente caso non risulta applicarsi nessuna delle eccezioni di cui all'articolo 87, paragrafo 2, poiché la misura non è finalizzata agli obiettivi ivi contemplati. |
(112) |
Ai sensi dell'articolo 87, paragrafo 3, lettera a), possono considerarsi compatibili con il mercato comune gli aiuti destinati a favorire lo sviluppo economico delle regioni ove il tenore di vita sia anormalmente basso, oppure si abbia una grave forma di sottoccupazione. Poiché la misura in questione è un aiuto singolo (50) che interessa l'intero territorio italiano e pertanto non persegue un obiettivo regionale, non è connesso a un investimento e non è decrescente, la richiamata disposizione non si applica. |
(113) |
Per quanto riguarda le eccezioni di cui all'articolo 87, paragrafo 3, lettere b) e d), l'aiuto in questione non è destinato a promuovere la realizzazione di un importante progetto di comune interesse europeo oppure a porre rimedio a un grave turbamento dell'economia dell'Italia, né è destinato a promuovere la cultura e la conservazione del patrimonio. |
(114) |
Per quanto riguarda l'eccezione di cui all'articolo 87, paragrafo 3, lettera c), per cui possono considerarsi compatibili gli aiuti destinati ad agevolare lo sviluppo di talune attività o di talune regioni economiche, sempre che non alterino le condizioni degli scambi in misura contraria al comune interesse, la misura in esame non comporta investimenti né creazione di lavoro e costituisce un aiuto al funzionamento. Stando alla prassi costante della Commissione, non si può considerare che un siffatto aiuto agevoli lo sviluppo di talune attività o di talune regioni economiche. |
Articolo 86, paragrafo 2
(115) |
La Commissione ricorda che il risparmio postale, la raccolta cioè di fondi effettuata da CDP avvalendosi di PI anche sotto forma di buoni fruttiferi postali, costituisce servizio di interesse economico generale dal 2004. |
(116) |
Per valutare la compatibilità con il trattato della compensazione concessa a PI, la Commissione applica le disposizioni in vigore al momento dell'aiuto (51). |
(117) |
Nella comunicazione del 2001 (52), la Commissione sottolinea che la compatibilità è determinata da tre principi:
|
(118) |
Con il primo principio, la neutralità, si intende che la Commissione è neutrale quanto al regime di proprietà pubblica o privata delle imprese che forniscono il servizio di interesse generale. La conformità a questo principio non è in questione nel presente caso. |
(119) |
La libertà di definizione significa che spetta fondamentalmente agli Stati membri definire che cosa considerino servizi d'interesse economico generale, in funzione delle specifiche caratteristiche delle attività. Tale definizione può essere soggetta a controllo soltanto in caso di abusi o errore manifesto. Tuttavia, in ogni caso, affinché sia applicabile la deroga di cui all'articolo 86, paragrafo 2, la missione di servizio pubblico deve essere chiaramente definita e essere affidata esplicitamente con atto pubblico (compresi i contratti). Tale obbligo è necessario per garantire la certezza giuridica e la trasparenza nei confronti dei cittadini ed è indispensabile perché la Commissione possa verificare il rispetto del criterio di proporzionalità. |
(120) |
Il decreto costituisce lo strumento giuridico che definisce con sufficiente chiarezza, affidandolo esplicitamente a PI, il servizio di interesse economico generale rappresentato dalla raccolta del risparmio postale. |
(121) |
La proporzionalità con riferimento all'articolo 86, paragrafo 2, implica che i mezzi utilizzati per la missione di interesse generale non devono dare origine a indebite distorsioni degli scambi né andare al di là di quanto necessario per garantire l'effettivo adempimento della missione. La prestazione del servizio di interesse economico generale deve essere garantita, e l'impresa alla quale tale compito è affidato deve essere in grado di sostenere gli oneri specifici e i costi netti supplementari che ne derivano. Di conseguenza, nel caso in oggetto, è necessario quantificare i costi netti supplementari derivanti dall'obbligo di servizio pubblico imposto a PI dal decreto, per poi confrontarli con il vantaggio accordato a PI dallo Stato. Si può pertanto concludere che, se la compensazione statale a favore di PI non è superiore ai costi netti supplementari degli obblighi di servizio pubblico, il principio di proporzionalità è rispettato. |
(122) |
Pur richiesta per iscritto, l'Italia non ha trasmesso informazioni sui costi pieni di collocamento dei BFP sostenuti da PI, poiché i dati non sono disponibili. Date le circostanze, è impossibile stabilire a questo stadio la proporzionalità della remunerazione di PI. |
(123) |
PI è un'impresa soggetta all'obbligo di tenere una contabilità separata ai sensi della direttiva sulla trasparenza (53), essendo incaricata del servizio di interesse economico generale relativo al risparmio postale. La Commissione osserva che l'incapacità di PI di individuare i costi e i ricavi derivanti dal servizio di interesse economico generale e i metodi dettagliati con i quali detti costi e ricavi sono imputati o attribuiti alle distinte attività, potrebbe configurare violazione della direttiva sulla trasparenza. |
(124) |
Non sarebbe rispettata neanche la disciplina comunitaria del 2005 laddove afferma che quando un'impresa è incaricata della fornitura di più servizi di interesse economico generale, sia perché è diversa l'autorità che attribuisce il servizio di interesse economico generale, sia perché è diversa la natura del servizio di interesse economico generale, la contabilità interna dell'impresa deve permettere di garantire l'assenza di sovracompensazione a livello di ciascun servizio di interesse economico generale. |
(125) |
A questo stadio, la Commissione non esclude inoltre l'eventualità di procedere a un'analisi della remunerazione dei prodotti del risparmio postale, per valutare la proporzionalità della compensazione del servizio di collocamento dei BFP. |
(126) |
In conclusione, la Commissione incontra serie difficoltà nel valutare la compatibilità della remunerazione corrisposta da CDP a PI per i BFP, nell'ipotesi che questa configuri aiuto di Stato. |
5. CONCLUSIONI
Sulla base di quanto esposto, la Commissione ha deciso di considerare che la remunerazione di CDP a PI per il collocamento dei libretti di risparmio postale non costituisce aiuto di Stato nel periodo 2000-2005.
Riguardo invece alla remunerazione per il collocamento dei buoni fruttiferi postali che CDP corrisponde a PI dal 2000, tenuto conto di quanto precede la Commissione invita l'Italia a presentare, nell'ambito del procedimento di cui all'articolo 88, paragrafo 2, del trattato CE, le proprie osservazioni e a fornire tutte le informazioni utili ai fini della valutazione della misura, entro un mese dalla data di ricezione della presente.
Ai fini della valutazione sono richieste soprattutto le seguenti informazioni:
a. |
Per l'analisi della conformità al mercato della remunerazione corrisposta a PI (dal 2000):
|
b. |
Per l'analisi della conformità al mercato della remunerazione relativa alla produzione e alla gestione dei buoni cartacei (dal 2000):
|
c. |
Per l'analisi della compatibilità dell'aiuto (dal 2004):
|
La Commissione invita inoltre le autorità italiane a trasmettere senza indugio copia della presente lettera al beneficiario potenziale dell'aiuto.
La Commissione desidera richiamare all'attenzione dell'Italia che l'articolo 88, paragrafo 3, del trattato CE ha effetto sospensivo e che, in forza dell'articolo 14 del regolamento (CE) n. 659/1999 del Consiglio, essa può imporre allo Stato membro interessato di recuperare ogni aiuto illegale dal beneficiario.
Con la presente la Commissione comunica all'Italia che informerà gli interessati attraverso la pubblicazione della presente lettera e di una sintesi della stessa nella Gazzetta ufficiale dell'Unione europea. Informerà inoltre gli interessati nei paesi EFTA firmatari dell'accordo SEE attraverso la pubblicazione di un avviso nel supplemento SEE della Gazzetta ufficiale dell'Unione europea, e informerà infine l'Autorità di vigilanza EFTA inviandole copia della presente. Tutti gli interessati anzidetti saranno invitati a presentare osservazioni entro un mese dalla data di detta pubblicazione.”
(1) A Hivatalos Lap 241. számában 2004. október 13-án tették közzé.
(2) Üzleti titok.
(3) A 197/83 törvény 3. cikkének d) pontja szerint a CDP kötvénykibocsátásból származó pénzeszközökkel is finanszírozhatja a működését; a 284/99 törvényerejű rendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerint a CDP a bankok és egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott pénzügyi termékekből származó pénzeszközökkel is finanszírozhatja a működését.
(4) Az állami garanciához az államkincstár főigazgatójának jóváhagyására van szükség.
(5) C-53/00 sz., Ferring S.A. ügy, a Bíróság 2001. november 22-i ítélete.
(6) A Bizottság megítélése szerint a CDP és a PI közötti egymást követő díjazási megállapodások nem egyenértékűek az általános gazdasági érdekű szolgáltatás teljesítésével.
(7) Ezenkívül a felmérés szerint a 18 hónapos BFP esetében a díjazásnak (0,35 %–0,70 %) magasabbnak kell lennie, mint a BOT és a CTZ esetében (0,30 % és 0,20 %), a megfelelő különbség mértékét azonban nem magyarázza el.
(8) A közép-/hosszú távú eurokötvények esetében a felhasznált minta körülbelül 50 %-a esetében nem alkalmaznak díjazást a gyűjtésért. Úgy tűnik, ezt nem vették figyelembe.
(9) A közszolgáltatással járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásról szóló közösségi keretszabály (HL C 297., 2005.11.29., 4. o.).
(10) Nella presente decisione con PI si intende Poste Italiane SpA e, ove applicabile, il suo predecessore (Ente Poste Italiane, il servizio postale pubblico, ecc.).
(11) A norma dell'articolo 5 del decreto legge 30 settembre 2003, n. 269, convertito in legge 24 novembre 2003, n. 326, le azioni di CDP SpA sono attribuite allo Stato. Inoltre, le fondazioni ed altri soggetti pubblici o privati possono solo detenere quote complessivamente di minoranza del capitale di CDP SpA.
(12) Il servizio postale universale comprende la raccolta, il trasporto, lo smistamento e la distribuzione degli invii postali fino a 2 kg e dei pacchi postali fino a 20 kg, nonché i servizi relativi agli invii raccomandati e agli invii assicurati.
(13) Decreto legislativo 22 luglio 1999, n. 261 pubblicato nella GU n. 182 del 5.8.1999, e decreto 17 aprile 2000 del ministero delle Comunicazioni pubblicato nella GU n. 102 del 4.5.2000.
(14) Fonte: sito web PI; settembre 2006.
(15) Cfr. lo studio di PriceWaterhouseCoopers The Impact on Universal Service of the Full Market Accomplishment of the Postal Internal Market in 2009, Final Report, maggio 2006.
(16) Development of competition in the European postal sector, ECORYS-NEI, luglio 2005.
(17) Direttiva 97/67/CE concernente regole comuni per lo sviluppo del mercato interno dei servizi postali comunitari e per il miglioramento della qualità del servizio (GU L 15 del 21.1.1998, pag. 14).
(18) Direttiva 2002/39/CE del Parlamento europeo e del Consiglio, del 10 giugno 2002, che modifica la direttiva 97/67/CE per quanto riguarda l'ulteriore apertura alla concorrenza dei servizi postali della Comunità (GU L 176 del 5.7.2002, pag. 21).
(19) Development of competition in the European postal sector, ECORYS-NEI, luglio 2005.
(20) Fitchratings, rapporto speciale del 9.7.2004, The European Regulated Mail Sector: Tomorrow's Deliveries.
(21) In alcuni casi (carte di debito e servizi di addebito in conto per il pagamento di bollette) i servizi vengono prodotti dallo stesso operatore postale, mentre in altri l'offerta è resa possibile da accordi commerciali nei quali Bancoposta si pone quale distributore di servizi prodotti da terzi (operatori del settore bancario nel caso delle carte di credito).
(22) Poste Vita SpA è posseduta da PI per il 100 %.
(23) Bancoposta Fondi SpA SGR è posseduta da PI per il 99 %.
(24) Pubblicato in GU n. 241 del 13 ottobre 2004.
(25) I libretti nominativi rappresentano il 99 % del totale (fonte: Bilancio 2004 di CDP).
(26) 1,65 % per i libretti speciali per minori di età.
(27) Dow Jones Euro Stoxx 50. Cfr. Bilancio 2004 di CDP.
(28) Quando, nel 2003, CDP è stata trasformata in società per azioni, il Ministero dell'Economia e delle Finanze le ha trasferito parte dello stock BFP di più recente emissione (25 miliardi di euro).
(29) L'informazione è coperta dal segreto d'ufficio.
(30) Tale percentuale di remunerazione è corrisposta in caso di raggiungimento dell'obiettivo di raccolta netta stabilito dalla convenzione. Se l'obiettivo non è raggiunto, la remunerazione è decurtata in funzione dei risultati di PI.
(31) Vedi sopra.
(32) dati previsionali
(33) L'articolo 3, lettera d) della legge 197/83 stabilisce che CDP per l'attuazione dei suoi fini istituzionali utilizza anche i fondi provenienti dall'emissione di titoli; l'articolo 2, comma 3 del D.Lgs 284/99 stabilisce che CDP può inoltre avvalersi di banche e di intermediari finanziari autorizzati per il collocamento di prodotti finanziari.
(34) La garanzia dello Stato è concessa previa autorizzazione rilasciata con decreto del direttore generale del Tesoro.
(35) Causa C-53/00 Ferring S.A., sentenza della Corte di giustizia del 22 novembre 2001.
(37) Si veda, ad esempio, la sentenza della Corte di giustizia nella causa C-372/97 Repubblica italiana contro Commissione, Racc. 2004 pagina I-0367, punto 44.
(38) Rapporto The Evolution of the Regulatory Model for European Postal Services di WIK Consult, luglio 2005.
(39) Rapporto Main developments in the European Postal Sector di WI Consult, luglio 2004. Cfr. tabella 5.1.6 “Distribuzione geografica e area commerciale dei Big Four (1998 e precedenti, fino al giugno 2004)”.
(40) Decisione del 12.3.2002 nella causa C 47/98 (GU C 282 del 19.10.2002, pag. 29).
(41) La Commissione non ritiene che le convenzioni successive tra CDP e PI equivalgano al conferimento di un servizio di interesse economico generale.
(42) Sentenza nella causa C-280/00 Altmark Trans GmbH e Regierungspräsidium Magdeburg contro Nahverkehrsgesellschaft Altmark GmbH, Racc. 2003 pagina I-07747, e cause riunite C-34/01 a C-38/01 Enirisorse SpA contro Ministero delle Finanze, Racc. 2003 pagina I-14243.
(43) dati revisionali
(44) La giacenza media stimata si ricava dalla giacenza media totale del risparmio postale e dal saldo degli esercizi N e N-1 (eccetto per il 2000). Analizzare i dati sulla base delle giacenze medie, anziché della raccolta annua, ha senso nella misura in cui i costi di collocamento/gestione dei libretti consistono principalmente nel garantire la gestione dei flussi dei versamenti e dei prelievi.
(45) Utilizzando l'Euribor a 6 mesi, o tasso analogo, è un tasso attivo prudenziale, specie in relazione al rischio di liquidità connesso ai libretti di risparmio postale.
(46) La tabella riporta le percentuali minime comunicate dall'Italia provenienti da varie fonti.
(47) dati previsionali
(48) Inoltre, sebbene lo studio affermi che i BFP 18 mesi dovrebbero avere una remunerazione (0,35 %-0,70 %) superiore a BOT e CTZ (0,30 % e 0,20 %), non vengono spiegate le ragioni di questa differenza.
(49) Per i fondi obbligazionari euro-governativi a m/l termine, risulta che circa il 50 % del campione di riferimento non applichi alcuna commissione di sottoscrizione, aspetto del quale non sembra si sia tenuto conto.
(50) Vedi il punto 2 degli Orientamenti in materia di aiuti di stato a finalità regionale (GU C 74 del 10.3.1998).
(51) Disciplina comunitaria degli aiuti di Stato concessi sotto forma di compensazione degli obblighi di servizio pubblico (GU C 297 del 29.11.2005, pag. 4).
(52) Comunicazione della Commissione-I servizi d'interesse generale in Europa (GU C 17 del 19.1.2001, pag. 4).
(53) Direttiva della Commissione del 25 giugno 1980 relativa alla trasparenza delle relazioni finanziarie fra gli Stati membri e le loro imprese pubbliche nonché fra determinate imprese (GU L 195 del 29.7.1980, pag. 35), modificata da ultimo dalla direttiva 2005/81/CE della Commissione del 28 novembre 2005 (GU L 312 del 29.11.2005, pag. 47).
(54) Le risposte a questi punti potranno anche servire per la valutazione della compatibilità degli aiuti concessi in tale contesto.
13.2.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 31/31 |
Összefonódás előzetes bejelentése
(Ügyszám COMP/M.4573 – Candover/Parques Reunidos)
Egyszerűsített eljárás alá vont ügy
(EGT vonatkozású szöveg)
(2007/C 31/06)
1. |
2007. február 5-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Candover Partners Limited (a továbbiakban: Candover, Egyesült Királyság) és a Desarrollos Empresariales Biarritz S.L. (a továbbiakban: Desarrollos, Spanyolország) tervezett összefonódásáról, amely szerint az előbbiek újonnan alapított közös vállalkozásban szerzett részesedés útján teljes irányítást szereznek a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a Parques Reunidos S.A. (a továbbiakban: Parques Reunidos) vállalkozás felett. |
2. |
Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:
|
3. |
A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja |
4. |
A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak. Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4573 – Candover/Parques Reunidos hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre:
|
(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.
(2) HL C 56., 2005.3.5., 32. o.
13.2.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 31/32 |
Összefonódás előzetes bejelentése
(Ügyszám COMP/M.4559 – Balfour Beatty/Galaxy/Exeter Airport)
Egyszerűsített eljárás alá vont ügy
(EGT vonatkozású szöveg)
(2007/C 31/07)
1. |
2007. február 5-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Caisse des dépôts et consignations et Cassa Depositi e Prestiti SPA irányítása alatt álló Balfour Beatty and Galaxy S.àr.L (a továbbiakban: Galaxy, Luxembourg) csoporthoz tartozó Balfour Beatty plc (a továbbiakban: Balfour Beatty, Egyesült Királyság) által tervezett összefonódásról, amely szerint az előbbi részesedés vásárlása útján közös irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint az Exeter and Devon Airport Limited (a továbbiakban: EDAL, Egyesült Királyság) vállalkozás felett. |
2. |
Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:
|
3. |
A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja. |
4. |
A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak. Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4559 – Balfour Beatty/Galaxy/Exeter Airport hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon ((32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44) vagy postai úton az alábbi címre:
|
(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.
(2) HL C 56., 2005.3.5., 32. o.