		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 311

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	49. évfolyam 2006. december 19.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	Az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján elfogadott jogi aktusok
2006/C 311/1	A Tanács határozata (2006. december 4.) az Europol személyzeti szabályzatának módosításáról	1

2006/C 311/2	A Tanács határozata (2006. december 4.) az Europol igazgatójának a harmadik államokkal és nem európai uniós szervekkel kötendő megállapodásokra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásáról szóló, 2000. március 27-i határozat módosításáról	10

2006/C 311/3	A Tanács határozata (2006. december 4.) az Europol alkalmazottai tekintetében alkalmazandó alapfizetések és juttatások kiigazításáról	11

2006/C 311/4	Az Europol Közös Ellenőrző Hatóságának 1/2006 határozata (2006. június 26.) az eljárási szabályzat módosításáról	13

	I Tájékoztatások
	Bizottság
2006/C 311/5	Euro-átváltási árfolyamok	15

2006/C 311/6	A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet szerinti tájékoztatás	16

2006/C 311/7	A Bizottság közleménye a nyomástartó berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1997. május 29-i 97/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása keretében ( 1 )	31

2006/C 311/8	A tagállamok által közzétett összefoglaló tájékoztató az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2003. december 23-i 1/2004/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásokról ( 1 )	45

2006/C 311/9	Értesítés a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó polivinil-alkohol behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról	47

2006/C 311/0	Értesítés az Oroszországból származó karbamid- és ammóniumnitrát-oldatok behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos részleges időközi felülvizsgálati eljárás megindításáról	51

2006/C 311/1	A Bizottság közleménye a kukoricatermelőknek	53

2006/C 311/2	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4514 – Advent/Carlyle/H.C. Starck) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	54

2006/C 311/3	Értesítés az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos részleges időközi felülvizsgálati eljárás megindításáról	55

2006/C 311/4	Értesítés az Ukrajnából származó ammónium-nitrát behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos részleges időközi felülvizsgálati eljárás megindításáról	57

2006/C 311/5	A tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2001/25/EK irányelv 18. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárás szerint elismert harmadik országok listája (a 2006. november 20-án fennálló helyzet) ( 1 )	59

2006/C 311/6	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4520 – Industri Kapital/Attendo) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	60

2006/C 311/7	A 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értékhatárainak megfelelő értékek	61

2006/C 311/8	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4433 – RREEF/Peel Ports Holdings/Peel Ports) ( 1 )	62

	Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF)
2006/C 311/9	Az OLAF Felügyelő bizottságának eljárási szabályzata	63


	(1) EGT vonatkozású szöveg

Az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján elfogadott jogi aktusok

19.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/1

A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. december 4.)

az Europol személyzeti szabályzatának módosításáról

(2006/C 311/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezményre (Europol-egyezmény) (1), és különösen annak 30. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Osztrák Köztársaság kezdeményezésére (2),

tekintettel az Európai Parlament véleményére (3),

tekintettel az Europol igazgatótanácsának véleményére,

mivel:

(1)

Kívánatos az Europol alkalmazottainak az 1998. december 3-i tanácsi jogi aktussal (4) megállapított személyzeti szabályzata (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) módosítása annak érdekében, hogy az a teljes személyzet részére kilencéves, két határozott idejű szerződés alatt letöltött maximális szolgálati időt írjon elő.

(2)

Kívánatos továbbá a személyzeti szabályzat módosítása a pénzügyi ellenőr, a pénzügyiellenőr-helyettes(ek) és a pénzügyi ellenőr hivatalának alkalmazottai munkaviszonyának, valamint az Europol igazgatótanácsának titkára és az igazgatótanács titkárságának alkalmazottai munkaviszonyának szabályozása érdekében.

(3)	A Tanács feladata, hogy egyhangúlag eljárva megállapítsa az Europol alkalmazottaira irányadó részletes előírásokat és azok későbbi módosításait,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A személyzeti szabályzat a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3) Az Europol-egyezmény és az Europol pénzügyi szabályzatának sérelme nélkül, valamint a pénzügyi ellenőrre, a pénzügyiellenőr-helyettes(ek)re és a pénzügyi ellenőr hivatalának alkalmazottaira vonatkozó különleges rendelkezéseket meghatározó 10. függelék eltérő rendelkezése hiányában, a személyzeti szabályzatot az Europol pénzügyi ellenőrére, a pénzügyiellenőr-helyettes(ek)re és a pénzügyi ellenőr hivatalának alkalmazottaira is alkalmazni kell.

(4) Az Europol-egyezmény sérelme nélkül, valamint az igazgatótanács titkárára és az igazgatótanács titkárságának alkalmazottaira vonatkozó különleges rendelkezéseket meghatározó 11. függelék eltérő rendelkezése hiányában, a személyzeti szabályzatot az Europol igazgatótanácsának titkárára és az igazgatótanács titkárságának alkalmazottaira is alkalmazni kell.”;

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Az Europol teljes személyzetét – akár olyan beosztásba veszik fel őket, amely csak az Europol-egyezmény 2. cikkének (4) bekezdésében említett illetékes hatóságoktól szerződtetett alkalmazottakkal tölthető be, akár olyan beosztásba, amelyre ez a korlátozás nem vonatkozik – kezdetben egy év és öt év közötti határozott időtartamra szerződtetik.

Az első szerződések megújíthatók. A határozott idejű szerződések teljes hossza – beleértve az esetleges megújítás időtartamát is – legfeljebb kilenc év.

Kizárólag azok az alkalmazottak szerződtethetők határozatlan időtartamra, akiket olyan beosztásba vettek fel, amelynek betöltése nem korlátozódik az Europol-egyezmény 2. cikkének (4) bekezdésében említett illetékes hatóságoktól szerződtetett személyzetre, és azt követően, hogy két egymást követő határozott idejű szerződés során legalább hat éves szolgálati időtartamon keresztül kiváló színvonalú munkát végeztek.

Az Europol igazgatótanácsa évente hozzájárulását adja, amennyiben az Europol igazgatója határozatlan időtartamú szerződéseket kíván kötni. Az igazgatótanács az ilyen szerződések teljes számára vonatkozó felső határt állapíthat meg.”;

A 95. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„95. cikk

Az – akár határozott, akár határozatlan időtartamra szóló – munkaviszonyt az Europol előzetes értesítés nélkül megszüntetheti:

a)	a próbaidő alatt vagy végén, a 26. cikkel összhangban;

b)	amennyiben a tisztviselő már nem felel meg a 24. cikk (2) bekezdésének a) és d) pontjában foglalt követelményeknek; ha azonban a tisztviselő már nem felel meg a 24. cikk (2) bekezdésének d) pontjában foglalt követelményeknek, a szerződése kizárólag a 65. cikkel összhangban szüntethető meg;

c)	a kizárólag az Europol-egyezmény 2. cikkének (4) bekezdésében említett illetékes hatóságoktól szerződtetett személyzet által betölthető beosztásban lévő tisztviselő esetében, amennyiben az illetékes hatóság által engedélyezett kirendelés, külön szabadság vagy ideiglenes kiküldetés véget ér;

amennyiben a tisztviselő a 38. cikk szerinti fizetett betegszabadságának lejártakor feladatait még nem képes ellátni. Ilyen esetben a tisztviselő az alapilletményével megegyező összegű támogatást, továbbá családi támogatásokat kap, a letöltött szolgálati idő minden hónapjára számított két nap szerinti rátaszámítással.”;

4.	A 2. függelék 3. cikke (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(3) A személyzeti szabályzat 6. cikkében előírt maximális szolgálati idők sérelme nélkül a betöltetlen beosztások esetében belső és külső pályázatok is figyelembe vehetők.”;

A személyzeti szabályzat a 9. függelék után a következő függelékkel egészül ki:

„10. FÜGGELÉK

A pénzügyi ellenőrre, a pénzügyiellenőr-helyettes(ek)re és a pénzügyi ellenőr hivatalának alkalmazottaira vonatkozó különleges rendelkezések

1. FEJEZET

SZEREP ÉS FELADATOK

1. cikk

(1) A pénzügyi ellenőr felel az Europol-egyezmény és az Europol pénzügyi szabályzata által számára megszabott feladatokért, valamint az igazgatótanács által a pénzügyi ellenőr számára megszabott minden egyéb feladatért, és ellátja ezeket a feladatokat.

(2) Az Europol pénzügyi szabályzatának 20. cikkével összhangban a pénzügyi ellenőr feladatai ellátása során és azok teljesítéséért kizárólag az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(3) A pénzügyiellenőr-helyettes(ek) felel(nek) az Europol-egyezmény és az Europol pénzügyi szabályzata által számukra megszabott feladatokért, valamint a pénzügyi ellenőr által a számukra megszabott minden egyéb feladatért, és ellátja/ellátják ezeket a feladatokat.

(4) A pénzügyiellenőr-helyettes(ek) és a pénzügyi ellenőr hivatalának esetleges további alkalmazottai a feladataik ellátása során és azok teljesítéséért kizárólag az igazgatótanácsnak tartoznak felelősséggel.

(5) A pénzügyi ellenőrt és a pénzügyiellenőr-helyettes(eke)t az Europol-egyezmény 35. cikkének (7) bekezdésével, valamint az e függelékben foglalt további szabályokkal összhangban nevezik ki.

2. cikk

(1) E függelék eltérő rendelkezésének hiányában, amennyiben a személyzeti szabályzat az Europol személyzetének az igazgató általi felügyeletét vagy ellenőrzését írja elő, az ilyen rendelkezések a pénzügyi ellenőr, a pénzügyiellenőr-helyettes(ek) és a pénzügyi ellenőr hivatalának alkalmazottai esetében úgy értendők, mint amelyek az igazgatótanács elnökére vonatkoznak.

(2) Az igazgatótanács vagy az igazgatótanács elnöke által e függelék értelmében hozott bármely, jogi végrehajtást igénylő határozatot az Europol-egyezmény 29. cikkének (5) bekezdése értelmében az Europol törvényes képviselőjeként az igazgató teszi hivatalossá.

2. FEJEZET

ALKALMASSÁG ÉS KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK

3. cikk

A pénzügyi ellenőrt és a pénzügyiellenőr-helyettes(eke)t az Europol-egyezmény 35. cikkének (7) bekezdésével, valamint az Europol pénzügyi szabályzatának 20. cikkével összhangban a tagállamok valamelyikének egyik hivatalos pénzügyi ellenőrző szervéből választják ki.

4. cikk

A pénzügyi ellenőr tisztségének betöltésére az Europol-egyezmény 35. cikkének (7) bekezdésével, valamint a személyzeti szabályzat 3. fejezetével és 2. függelékével összhangban kerül sor, az alábbi különleges rendelkezésekre is figyelemmel:

a)	az igazgatótanács elnöke felvételi bizottságot hoz létre, amelynek tagjai három tagállam képviselői, beleértve az elnökséget is, a többi tagot e célból az igazgatótanács sorshúzással jelöli ki; e három tag önmaguk közül megválasztja a felvételi bizottság elnökét;

b)	a hirdetést az igazgatótanács készíti el;

c)	a humánerőforrás-egység vezetője a felvételi bizottság titkáraként jár el, és szükség szerint adminisztratív támogatást nyújt; a kiválasztási eljárás során nem szavaz, és semmilyen egyéb módon nem befolyásolja az eljárás eredményét;

d)	a vizsgát/vizsgákat – abban az esetben, ha van ilyen – kizárólag a felvételi bizottság tagjai állítják össze, akik úgy is határozhatnak, hogy írásbeli vizsgá(k)ra nincs szükség; a felvételi bizottságnak az előválogatáson megfelelt valamennyi pályázót meg kell hallgatnia;

e)	a sikeres pályázók eredmények szerinti, a felvételi bizottság által elkészített jegyzékét továbbítják az igazgatótanács elnökének;

f)	a sikeres jelölt kiválasztásáról – az Europol-egyezmény 35. cikkének (7) bekezdésével összhangban – az igazgatótanács egyhangú határozattal dönt.

5. cikk

A pénzügyiellenőr-helyettes(ek) és a pénzügyi ellenőr hivatala alkalmazottainak felvétele a személyzeti szabályzat 3. fejezetével és 2. függelékével, valamint a pénzügyiellenőr-helyettes(ek) esetében az Europol-egyezmény 35. cikkének (7) bekezdésével összhangban történik, az alábbi különleges rendelkezésekre is figyelemmel:

pénzügyiellenőr-helyettes felvételéhez az igazgatótanács elnöke felvételi bizottságot hoz létre, amelynek tagjai a pénzügyi ellenőr – aki a felvételi bizottság elnökeként jár el –, valamint a tagállamok két képviselője, beleértve az elnökséget, míg a másik tagot e célból az igazgatótanács sorshúzással jelöli ki, valamint a humánerőforrás-egység vezetője, aki a felvételi bizottság titkáraként jár el; a felvételi bizottság titkára nem szavaz a kiválasztási eljárás során, és semmilyen egyéb módon nem befolyásolja a kiválasztási eljárás eredményét;

a pénzügyi ellenőr hivatala további alkalmazottainak felvételéhez a pénzügyi ellenőr és a humánerőforrás-egység vezetője felvételi bizottságot hoz létre, amelynek elnöke a pénzügyi ellenőr, titkára a humánerőforrás-egység vezetője; a felvételi bizottság titkára nem szavaz a kiválasztási eljárás során, és semmilyen egyéb módon nem befolyásolja a kiválasztási eljárás eredményét; ezenfelül az elnökség, amennyiben úgy kívánja, a felvételi bizottság tagjaként kijelölhet egy képviselőt;

c)	a hirdetést a felvételi bizottság készíti el;

d)	a vizsgát/vizsgákat kizárólag a felvételi bizottság tagjai állítják össze, akiknek az előválogatáson megfelelt valamennyi pályázót meg kell hallgatniuk;

e)	a sikeres pályázók eredmények szerinti, a felvételi bizottság által elkészített jegyzékét továbbítják az igazgatótanács elnökének;

f)	a pénzügyiellenőr-helyettes(ek) tekintetében a sikeres jelölt(ek) kiválasztásáról – az Europol-egyezmény 35. cikkének (7) bekezdésével és az Europol pénzügyi szabályzata 20. cikkének (1) bekezdésével összhangban – az igazgatótanács egyhangú határozattal dönt;

g)	a pénzügyi ellenőr hivatala további alkalmazottainak tekintetében a sikeres jelölt kiválasztásáról az igazgatótanács elnöke határoz.

3. FEJEZET

HIVATALI IDŐ, ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

6. cikk

(1) A pénzügyi ellenőr kezdeti hivatali idejét a személyzeti szabályzat 6. cikkével összhangban az igazgatótanács egyhangú határozattal állapítja meg. Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 6. cikkével összhangban a szerződést egyhangú határozattal megújíthatja.

(2) A pénzügyiellenőr-helyettes(ek) kezdeti hivatali idejét a személyzeti szabályzat 6. cikkével összhangban az igazgatótanács egyhangú határozattal állapítja meg. Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 6. cikkével összhangban a szerződést egyhangú határozattal megújíthatja.

(3) A pénzügyi ellenőr hivatala alkalmazottainak kezdeti hivatali idejét a személyzeti szabályzat 6. cikkével összhangban az igazgatótanács elnöke határozza meg. A pénzügyi ellenőr véleménye alapján a szerződések a személyzeti szabályzat 6. cikkével összhangban az igazgatótanács elnökének határozatával megújíthatók.

7. cikk

(1) A pénzügyi ellenőr beosztása – a személyzeti szabályzat 45. cikkével és 1. függelékével összhangban – megfelel az egységvezető beosztásának.

(2) A pénzügyiellenőr-helyettes(ek) beosztása – a személyzeti szabályzat 45. cikkével és 1. függelékével összhangban – megfelel a vezető tisztviselő beosztásának.

8. cikk

(1) A pénzügyi ellenőr és a pénzügyiellenőr-helyettes(ek) szerződtetésekor alkalmazandó kezdeti fizetési osztályt és fizetési fokozatot az igazgatótanács egyhangú határozattal állapítja meg.

(2) A pénzügyi ellenőr esetében a személyzeti szabályzat 3. fejezetében előírt valamennyi rendszeres értékelést és határozatot az igazgatótanács elnöke készíti el, akit ebben – az előző hivatali időkre vonatkozóan – az elődei segítenek.

(3) A pénzügyiellenőr-helyettes(ek) esetében a személyzeti szabályzat 3. fejezetében előírt valamennyi rendszeres értékelést és határozatot a pénzügyi ellenőr készíti el és az igazgatótanács elnöke erősíti meg.

9. cikk

(1) A pénzügyi ellenőr hivatala alkalmazottainak szerződtetésekor alkalmazandó kezdeti fizetési osztályt és fizetési fokozatot az igazgatótanács elnöke határozza meg.

(2) A pénzügyi ellenőr hivatalának alkalmazottai esetében és a pénzügyi ellenőr véleménye alapján a személyzeti szabályzat 3. fejezetében előírt valamennyi rendszeres értékelést és határozatot a pénzügyi ellenőr készíti el és az igazgatótanács elnöke erősíti meg.

10. cikk

Hivatali idejük lejártát követően a pénzügyi ellenőr és a pénzügyiellenőr-helyettes(ek) legalább tizennyolc hónapig nem alkalmazhatók az Europolnál az igazgató felügyelete alá tartozó beosztásban.

4. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE

11. cikk

A pénzügyi ellenőr és a pénzügyiellenőr-helyettes(ek) szolgálati viszonya a személyzeti szabályzat 10. fejezetével összhangban szűnik meg, az alábbi különleges rendelkezésekre is figyelemmel:

a)	a pénzügyi ellenőr vagy a pénzügyiellenőr-helyettes(ek) szolgálati viszonyának megszüntetésére vonatkozó bármely határozatot az igazgatótanács egyhangú határozattal hoz meg;

b)	a pénzügyi ellenőr vagy a pénzügyiellenőr-helyettes(ek) szolgálati viszonyát fegyelmi okból megszüntető bármely határozatnak figyelembe kell vennie a fegyelmi eljárásokra vonatkozóan az e függelék 5. fejezetében meghatározott különleges rendelkezéseket.

12. cikk

A pénzügyi ellenőr hivatala alkalmazottainak szolgálati viszonya a személyzeti szabályzat 10. fejezetével összhangban szűnik meg, az alábbi különleges rendelkezésekre is figyelemmel:

a)	a pénzügyi ellenőr hivatalának alkalmazottai szolgálati viszonyának megszüntetésére vonatkozó bármely határozatot a pénzügyi ellenőr indokolással ellátott véleménye alapján az igazgatótanács elnöke hoz meg;

b)	a pénzügyi ellenőr hivatala alkalmazottainak szolgálati viszonyát fegyelmi okból megszüntető bármely határozatnak figyelembe kell vennie a fegyelmi eljárásokra vonatkozóan az e függelék 5. fejezetében meghatározott különleges rendelkezéseket.

5. FEJEZET

FEGYELMI ELJÁRÁS

13. cikk

A pénzügyi ellenőrrel és a pénzügyiellenőr-helyettessel/ helyettesekkel szembeni fegyelmi eljárás lefolytatására a pénzügyi szabályzat 49. cikkének (5) bekezdésével, valamint a személyzeti szabályzat 8. fejezetével és 7. függelékével összhangban kerül sor, az alábbi különleges rendelkezésekre is figyelemmel:

az igazgatótanács fegyelmi tanácsot hoz létre, amelynek tagja az igazgatótanács elnöke, aki betölti a fegyelmi tanács elnökének szerepét, valamint annak a három tagállamnak a képviselői, amelyeket e célból az igazgatótanács sorshúzással jelöl ki; a képviselők magasabb vagy hasonló besorolási fokozattal bírnak, mint a pénzügyi ellenőr vagy a pénzügyiellenőr-helyettes(ek), és egyidejűleg nem tagjai az igazgatótanácsnak;

b)	az elnökség változása a fegyelmi tanács összetételét nem befolyásolja; az egyéb okból megüresedett helyeket sorshúzással kell betölteni;

c)	a fegyelmi tanács munkáját titkár segíti, aki kérésre lehet a jogi ügyekkel foglalkozó egység vezetője;

az igazgatótanács jogosult az igazgatótanács elnöke vagy más tagja javaslata alapján egyhangú határozattal a pénzügyi ellenőrt vagy a pénzügyiellenőr-helyettest/ helyetteseket írásbeli figyelmeztetésben vagy megrovásban részesíteni a fegyelmi tanáccsal való konzultáció nélkül; a pénzügyi ellenőrt vagy a pénzügyiellenőr-helyettest/ helyetteseket erről írásban tájékoztatni kell, és az ilyen lépéseket megelőzően meg kell hallgatni;

az egyéb fegyelmi intézkedéseket az igazgatótanács egyhangú határozattal, az e függelékben, valamint a személyzeti szabályzat 7. függelékében meghatározott fegyelmi eljárás lefolytatását követően rendeli el; ezen eljárást az igazgatótanács elnöke kezdeményezi a pénzügyi ellenőr vagy a pénzügyiellenőr-helyettes(ek) meghallgatását követően;

az igazgatótanács tagjaival konzultálva az igazgatótanács elnöke gyakorolja a felfüggesztés elrendelésének a személyzeti szabályzat 90. cikkében meghatározott jogát, valamint ő határoz a személyzeti szabályzat 91. cikkében meghatározott, a fegyelmi intézkedésre vonatkozó valamennyi utalásnak a személyi aktából való törlésére irányuló kérelmekben;

g)	az igazgatótanács jelentést terjeszt a fegyelmi tanács elé, amelyben világosan kifejti az alkalmazott terhére írt cselekményeket és adott esetben az elkövetés körülményeit;

h)	a fegyelmi tanács első ülésén a tagok kijelölik a tagok egyikét, hogy az ügyről összefoglaló jelentést készítsen;

a pénzügyi ellenőr vagy a pénzügyiellenőr-helyettes(ek) meghallgatását követően a fegyelmi tanács – a 7. függelék 15. cikkében előírt – indokolással ellátott véleményét megküldi a pénzügyi ellenőrnek és az igazgatótanácsnak, amely a vélemény kézhezvételét követő egy hónapon belül egyhangú határozatot hoz;

j)	az igazgatótanács saját kezdeményezésére, vagy a pénzügyi ellenőr vagy a pénzügyiellenőr-helyettes(ek) kérésére a fegyelmi eljárást ismételten megindíthatja, amennyiben megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott új tények merülnek fel.

14. cikk

A pénzügyi ellenőr hivatalának alkalmazottaival szembeni fegyelmi eljárás lefolytatására a személyzeti szabályzat 8. fejezetével és 7. függelékével összhangban kerül sor, az alábbi különleges rendelkezésekre is figyelemmel:

az igazgatótanács fegyelmi tanácsot hoz létre, amelynek tagja az e célból az igazgatótanács által sorshúzással kijelölt tagállamok három képviselője; a képviselők magasabb vagy hasonló besorolási fokozattal bírnak, mint a pénzügyi ellenőr hivatalának alkalmazottja, és nem tagjai az igazgatótanácsnak; a képviselők megállapodása alapján a képviselők egyike látja el a fegyelmi tanács elnökének feladatát;

b)	az elnökség változása a fegyelmi tanács összetételét nem befolyásolja; az egyéb okból megüresedett helyeket sorshúzással kell betölteni;

c)	a fegyelmi tanács munkáját titkár segíti, aki kérésre lehet a jogi ügyekkel foglalkozó egység vezetője;

az igazgatótanács jogosult saját kezdeményezése vagy az igazgatótanács valamely tagja javaslata alapján az alkalmazottat írásbeli figyelmeztetésben vagy megrovásban részesíteni a fegyelmi tanáccsal való konzultáció nélkül; a pénzügyi ellenőr hivatalának alkalmazottját erről írásban tájékoztatni kell, és az ilyen lépéseket megelőzően meg kell hallgatni;

az egyéb fegyelmi intézkedéseket az igazgatótanács elnöke az e függelékben, valamint a személyzeti szabályzat 7. függelékében meghatározott fegyelmi eljárás lefolytatását követően rendeli el; ezen eljárást az igazgatótanács elnöke kezdeményezi a pénzügyi ellenőr hivatala alkalmazottjának meghallgatását követően;

az igazgatótanács elnöke gyakorolja a felfüggesztés elrendelésének a személyzeti szabályzat 90. cikkében meghatározott jogát, valamint ő határoz a személyzeti szabályzat 91. cikkében meghatározott, a fegyelmi intézkedésre vonatkozó valamennyi utalásnak a személyi aktából való törlésére irányuló kérelmekben;

g)	az igazgatótanács elnöke jelentést terjeszt a fegyelmi tanács elé, amelyben világosan kifejti az alkalmazott terhére írt cselekményeket és adott esetben az elkövetés körülményeit;

h)	a fegyelmi tanács első ülésén a tagok kijelölik a tagok egyikét, hogy az ügyről összefoglaló jelentést készítsen;

a pénzügyi ellenőr hivatala alkalmazottjának meghallgatását követően a fegyelmi tanács – a 7. függelék 15. cikkében előírt – indokolással ellátott véleményét megküldi a pénzügyi ellenőr hivatala alkalmazottjának és az igazgatótanács elnökének, aki a vélemény kézhezvételét követő egy hónapon belül meghozza határozatát;

j)	az igazgatótanács elnöke saját kezdeményezésére vagy az érintett alkalmazott kérésére a fegyelmi eljárást ismételten megindíthatja, amennyiben megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott új tények merülnek fel.

6. FEJEZET

FELELŐSSÉG

15. cikk

(1) A pénzügyi ellenőr és a pénzügyiellenőr-helyettes(ek) felelőssége tekintetében a pénzügyi szabályzat 49. cikke (5) és (6) bekezdésével összhangban a pénzügyi ellenőr és a pénzügyiellenőr-helyettes(ek) ezen kockázatok ellen biztosítják magukat.

(2) Az ehhez kapcsolódó biztosítási költségeket az Europol fedezi.

7. FEJEZET

JOGORVOSLAT

16. cikk

(1) A pénzügyi ellenőr, a pénzügyiellenőr-helyettes vagy a pénzügyi ellenőr hivatalának alkalmazottja – a személyzeti szabályzat 92. cikke (2) bekezdése szerinti – panaszát a kérdésben a végleges határozatot meghozó hatóság részére nyújtja be, és azzal e hatóság foglalkozik.

(2) A pénzügyi ellenőr, a pénzügyiellenőr-helyettes vagy a pénzügyi ellenőr hivatalának alkalmazottja – a személyzeti szabályzat 93. cikke értelmében – kizárólag akkor nyújthat be fellebbezést, amennyiben a kérdésben a végleges határozatot meghozó hatóság részére ezt megelőzően az (1) bekezdés értelmében már panaszt nyújtott be, és e panaszt kifejezett vagy hallgatólagos határozattal elutasították. Az érintett személy azonban az (1) bekezdés szerinti panasz benyújtását követően a személyzeti szabályzat 93. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételekkel haladéktalanul fellebbezést nyújthat be az Európai Közösségek Bíróságához.

8. FEJEZET

A PÉNZÜGYI ELLENŐRRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK, VALAMINT ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Amennyiben a pénzügyi ellenőr egy hónapnál hosszabb időtartamra nem tudja ellátni feladatát, vagy a pénzügyi ellenőri tisztség nincs betöltve, feladatát egy pénzügyiellenőr-helyettes látja el. Az igazgatótanács e célból pénzügyiellenőr-helyettes kinevezése esetén megállapítja a helyettesítés rendjét.

18. cikk

Az e függelék hatályba lépését megelőzően meghozott, a pénzügyi ellenőrt, a pénzügyiellenőr-helyettes(eke)t vagy a pénzügyi ellenőr hivatalának alkalmazottait érintő határozatok, vagy a pénzügyi ellenőri, a pénzügyiellenőr-helyettesi vagy a pénzügyi ellenőr hivatalának alkalmazottja tisztségének betöltésére vonatkozóan megkötött szerződéses megállapodások továbbra is érvényben maradnak.”

A személyzeti szabályzat a 10. függelék után a következő függelékkel egészül ki:

„11. FÜGGELÉK

Az igazgatótanács titkárára, valamint az igazgatótanács titkárságának alkalmazottaira vonatkozó különleges rendelkezések

1. FEJEZET

SZEREP ÉS FELADATOK

1. cikk

(1) Az igazgatótanácsot feladatai ellátásában a titkár és az igazgatótanács titkárságának további alkalmazottai segítik.

(2) Az igazgatótanács titkára, valamint az igazgatótanács titkárságának további alkalmazottai feladataik ellátása során és azok teljesítéséért kizárólag az igazgatótanácsnak tartoznak felelősséggel. Az Europol érdekében azonban egyéb feladatokat is elvégezhetnek, amennyiben azt az igazgatótanács saját hatáskörében előzetesen engedélyezte.

2. cikk

(1) E függelék eltérő rendelkezésének hiányában, amennyiben a személyzeti szabályzat az Europol személyzetének az igazgató vagy az Europol általi felügyeletét vagy ellenőrzését írja elő, az ilyen rendelkezések az igazgatótanács titkára és az igazgatótanács titkárságának alkalmazottai esetében úgy értendők, mint amelyek az igazgatótanács elnökére vonatkoznak.

(2) Az igazgatótanács vagy az igazgatótanács elnöke által e függelék értelmében hozott bármely, jogi végrehajtást igénylő határozatot az Europol-egyezmény 29. cikke (5) bekezdése értelmében az Europol törvényes képviselőjeként az igazgató teszi hivatalossá.

2. FEJEZET

ALKALMASSÁG ÉS KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁS

3. cikk

Az igazgatótanács titkára és az igazgatótanács titkárságának további alkalmazottai beosztásának betöltése nem korlátozódik az Europol-egyezmény 2. cikkének (4) bekezdése szerinti illetékes hatóságoktól szerződtetett személyzetre.

4. cikk

Az igazgatótanács titkára tisztségének betöltésére a személyzeti szabályzat 3. fejezetével és 2. függelékével összhangban kerül sor, az alábbi különleges rendelkezésekre is figyelemmel:

a)	az igazgatótanács elnöke felvételi bizottságot hoz létre, amelynek tagjai három tagállam képviselői, ideértve az elnökséget is, a többi tagot e célból az igazgatótanács sorshúzással jelöli ki; e három tag önmaguk közül megválasztja a felvételi bizottság elnökét;

b)	a hirdetést az igazgatótanács készíti el;

c)	az humánerőforrás-egység vezetője a felvételi bizottság titkáraként jár el és szükség szerint adminisztratív támogatást nyújt; a felvételi bizottság titkára nem szavaz a kiválasztási eljárás során, és semmilyen egyéb módon nem befolyásolja az eljárás eredményét;

d)	a vizsgát/vizsgákat – abban az esetben, ha van ilyen – kizárólag a felvételi bizottság tagjai állítják össze, akik úgy is határozhatnak, hogy írásbeli vizsgá(k)ra nincs szükség; a felvételi bizottságnak az előválogatáson megfelelt valamennyi pályázót meg kell hallgatnia;

e)	a sikeres pályázók eredmények szerinti, a felvételi bizottság által elkészített jegyzékét továbbítják az igazgatótanács elnökének;

f)	a sikeres jelölt kiválasztásáról az igazgatótanács többségi határozattal dönt.

5. cikk

Az igazgatótanács titkársága alkalmazottai beosztásának betöltésére a személyzeti szabályzat 3. fejezetével és 2. függelékével összhangban kerül sor, az alábbi különleges rendelkezésekre is figyelemmel:

a vezető tisztviselő beosztás tekintetében az igazgatótanács elnöke felvételi bizottságot hoz létre, amelynek tagjai az igazgatótanács titkára, valamint a tagállamok két képviselője – ideértve az elnökséget, a másik tagot e célból az igazgatótanács sorshúzással jelöli ki – akik közül az egyik a felvételi bizottság elnökeként jár el, valamint a humánerőforrás-egység vezetője, aki a felvételi bizottság titkáraként jár el; a felvételi bizottság titkára nem szavaz a kiválasztási eljárás során, és semmilyen egyéb módon nem befolyásolja a kiválasztási eljárás eredményét;

a vezető tisztviselőnél alacsonyabb beosztások tekintetében az igazgatótanács elnöke felvételi bizottságot hoz létre, amelynek tagjai az igazgatótanács titkára, aki a felvételi bizottság elnökeként jár el, valamint a humánerőforrás-egység vezetője, aki a felvételi bizottság titkáraként jár el; a felvételi bizottság titkára nem szavaz a kiválasztási eljárás során, és semmilyen egyéb módon nem befolyásolhatja a kiválasztási eljárás eredményét; ezenfelül az elnökség, amennyiben úgy kívánja, a felvételi bizottság tagjaként kijelölhet egy képviselőt;

c)	a hirdetést az igazgatótanács készíti el;

d)	a vizsgát/vizsgákat kizárólag a felvételi bizottság tagjai állítják össze, akiknek az előválogatáson megfelelt valamennyi pályázót meg kell hallgatniuk;

e)	a sikeres pályázók eredmények szerinti, a felvételi bizottság által elkészített jegyzékét továbbítják az igazgatótanács elnökének;

f)	a sikeres jelölt kiválasztásáról az igazgatótanács elnöke határoz.

3. FEJEZET

HIVATALI IDŐ ÉS ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK

6. cikk

(1) Az igazgatótanács titkárának kezdeti hivatali idejét a személyzeti szabályzat 6. cikkével összhangban az igazgatótanács határozza meg. Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 6. cikkével összhangban a szerződést megújíthatja.

(2) Az igazgatótanács titkársága alkalmazottainak kezdeti hivatali idejét a személyzeti szabályzat 6. cikkével összhangban az igazgatótanács elnöke határozza meg. Az igazgatótanács titkárának véleménye alapján a szerződések a személyzeti szabályzat 6. cikkével összhangban az igazgatótanács elnökének határozatával megújíthatók.

7. cikk

Az igazgatótanács titkárának beosztása – a személyzeti szabályzat 45. cikkével és 1. függelékével összhangban – megfelel az egységvezető beosztásának.

8. cikk

(1) Az igazgatótanács titkárának szerződtetésekor alkalmazandó kezdeti fizetési osztályt és fizetési fokozatot az igazgatótanács határozza meg.

(2) Az igazgatótanács titkára esetében a személyzeti szabályzat 3. fejezetében előírt valamennyi rendszeres értékelést – a humánerőforrás egység vezetőjének segítségével – az igazgatótanács elnöke végzi, aki egyúttal előkészíti a fizetési fokozatoknak a szolgálatban eltöltött minden két évet követő növelésére vonatkozó igazgatótanácsi döntést is.

9. cikk

(1) Az igazgatótanács titkársága alkalmazottainak szerződtetésekor alkalmazandó kezdeti fizetési osztályt és fizetési fokozatot a felvételi bizottság javaslata alapján az igazgatótanács elnöke határozza meg.

(2) Az igazgatótanács titkárságának alkalmazottai esetében a személyzeti szabályzat 3. fejezetében előírt valamennyi rendszeres értékelést – az igazgatótanács titkárának véleménye alapján – az igazgatótanács elnöke végzi, aki egyúttal a fizetési fokozatoknak a szolgálatban eltöltött minden két évet követő növelésére vonatkozóan is határoz.

4. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE

10. cikk

Az igazgatótanács titkárának szolgálati viszonya a személyzeti szabályzat 10. fejezetével összhangban szűnik meg, az alábbi különleges rendelkezésekre is figyelemmel:

a)	az igazgatótanács titkára szolgálati viszonyának megszüntetéséről az igazgatótanács határoz;

b)	az igazgatótanács titkárának szolgálati viszonyát fegyelmi okból megszüntető bármely határozatnak figyelembe kell vennie a fegyelmi eljárásokra vonatkozóan az e függelék 5. fejezetében meghatározott különleges rendelkezéseket.

11. cikk

Az igazgatótanács titkársága alkalmazottainak szolgálati viszonya a személyzeti szabályzat 10. fejezetével összhangban szűnik meg, az alábbi különleges rendelkezésekre is figyelemmel:

a)	az igazgatótanács titkársága alkalmazottainak tekintetében a szolgálati viszony megszüntetéséről az igazgatótanács elnöke határoz;

b)	az igazgatótanács titkársága alkalmazottainak szolgálati viszonyát fegyelmi okból megszüntető bármely határozatnak figyelembe kell vennie a fegyelmi eljárásokra vonatkozóan az e függelék 5. fejezetében meghatározott különleges rendelkezéseket.

5. FEJEZET

FEGYELMI ELJÁRÁS

12. cikk

Az igazgatótanács titkárával szembeni fegyelmi eljárás lefolytatására a személyzeti szabályzat 8. fejezetével és 7. függelékével összhangban kerül sor, az alábbi különleges rendelkezésekre is figyelemmel:

az igazgatótanács fegyelmi tanácsot hoz létre, amelynek tagja az igazgatótanács elnöke, aki betölti a fegyelmi tanács elnökének szerepét, valamint annak a három tagállamnak a képviselői, amelyeket e célból az igazgatótanács sorshúzással jelöl ki; a képviselők magasabb vagy hasonló besorolási fokozattal bírnak, mint az igazgatótanács titkára, és nem tagjai az igazgatótanácsnak;

b)	az elnökség változása a fegyelmi tanács összetételét nem befolyásolja; az egyéb okból megüresedett helyeket sorshúzással kell betölteni;

c)	a fegyelmi tanács munkáját titkár segíti, aki kérésre lehet a jogi ügyekkel foglalkozó egység vezetője;

az igazgatótanács jogosult az igazgatótanács elnöke vagy más tagja javaslata alapján többségi határozattal az igazgatótanács tikárát írásbeli figyelmeztetésben vagy megrovásban részesíteni a fegyelmi tanáccsal való konzultáció nélkül; az igazgatótanács titkárát erről írásban tájékoztatni kell, és az ilyen lépéseket megelőzően meg kell hallgatni;

az egyéb fegyelmi intézkedéseket az igazgatótanács többségi határozattal, az e függelékben, valamint a személyzeti szabályzat 7. függelékében meghatározott fegyelmi eljárás lefolytatását követően rendeli el; ezen eljárást az igazgatótanács elnöke kezdeményezi az igazgatótanács titkárának meghallgatását követően;

g)	az igazgatótanács jelentést terjeszt a fegyelmi tanács elé, amelyben világosan kifejti az alkalmazott terhére írt cselekményeket és adott esetben az elkövetés körülményeit;

h)	a fegyelmi tanács első ülésén a tagok kijelölik a tagok egyikét, hogy az ügyről összefoglaló jelentést készítsen;

i)	az igazgatótanács titkárának meghallgatását követően a fegyelmi tanács – a 7. függelék 15. cikkében előírt – indokolással ellátott véleményét megküldi az igazgatótanács titkárának és az igazgatótanácsnak, amely a vélemény kézhezvételét követő egy hónapon belül többségi határozatot hoz;

j)	az igazgatótanács saját kezdeményezésére vagy az igazgatótanács titkárának kérésére a fegyelmi eljárást ismételten megindíthatja, amennyiben megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott új tények merülnek fel.

13. cikk

Az igazgatótanács titkársága alkalmazottaival szembeni fegyelmi eljárásra a személyzeti szabályzat 8. fejezetével és 7. függelékével összhangban kerül sor, az alábbi különleges rendelkezésekre is figyelemmel:

az igazgatótanács fegyelmi tanácsot hoz létre, amelynek tagja az e célból az igazgatótanács által sorshúzással kijelölt tagállamok három képviselője; a képviselők magasabb vagy hasonló besorolási fokozattal bírnak, mint az igazgatótanács titkárságának alkalmazottja, és nem tagjai az igazgatótanácsnak; a képviselők megállapodása alapján a képviselők egyike látja el a fegyelmi tanács elnökének feladatát;

b)	az elnökség változása a fegyelmi tanács összetételét nem befolyásolja; az egyéb okból megüresedett helyeket sorshúzással kell betölteni;

c)	a fegyelmi tanács munkáját titkár segíti, aki kérésre lehet a jogi ügyekkel foglalkozó egység vezetője;

az igazgatótanács jogosult saját kezdeményezése vagy az igazgatótanács valamely tagja javaslata alapján egyhangú határozattal az alkalmazottat írásbeli figyelmeztetésben vagy megrovásban részesíteni a fegyelmi tanáccsal való konzultáció nélkül; az igazgatótanács titkárságának alkalmazottját erről írásban tájékoztatni kell, és az ilyen lépéseket megelőzően meg kell hallgatni;

az egyéb fegyelmi intézkedéseket az igazgatótanács elnöke az e függelékben, valamint a személyzeti szabályzat 7. függelékében meghatározott fegyelmi eljárás lefolytatását követően rendeli el; ezen eljárást az igazgatótanács elnöke kezdeményezi az igazgatótanács titkársága alkalmazottjának meghallgatását követően;

g)	az igazgatótanács elnöke jelentést terjeszt a fegyelmi tanács elé, amelyben világosan kifejti az alkalmazott terhére írt cselekményeket és adott esetben az elkövetés körülményeit;

h)	a fegyelmi tanács első ülésén a tagok kijelölik a tagok egyikét, hogy az ügyről összefoglaló jelentést készítsen;

i)	az érintett tisztviselő meghallgatását követően a fegyelmi tanács – a 7. függelék 15. cikkében előírt – indokolással ellátott véleményét megküldi az igazgatótanács titkársága alkalmazottjának és az igazgatótanács elnökének, aki a vélemény kézhezvételét követő egy hónapon belül határozatot hoz;

j)	az igazgatótanács saját kezdeményezésére vagy az érintett alkalmazott kérésére a fegyelmi eljárást ismételten megindíthatja, amennyiben megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott új tények merülnek fel.

6. FEJEZET

JOGORVOSLAT

14. cikk

(1) Az igazgatótanács titkára vagy az igazgatótanács titkárságának alkalmazottja – a személyzeti szabályzat 92. cikke (2) bekezdése szerinti – panaszát a kérdésben a végleges határozatot meghozó hatóság részére nyújtja be, és azzal e hatóság foglalkozik.

(2) Az igazgatótanács titkára vagy az igazgatótanács titkárságának alkalmazottja – a személyzeti szabályzat 93. cikke értelmében – kizárólag akkor nyújthat be fellebbezést, amennyiben a kérdésben a végleges határozatot meghozó hatóság részére ezt megelőzően az (1) bekezdés értelmében már panaszt nyújtott be, és e panaszt kifejezett vagy hallgatólagos határozattal elutasították. Az érintett személy azonban az (1) bekezdés szerinti panasz benyújtását követően a személyzeti szabályzat 93. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételekkel haladéktalanul fellebbezést nyújthat be az Európai Közösségek Bíróságához.

7. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Az e függelék hatályba lépését megelőzően meghozott, az igazgatótanács titkárának vagy az igazgatótanács titkársága alkalmazottjának beosztását betöltő személyeket érintő határozatok, vagy megkötött szerződéses megállapodások továbbra is érvényben maradnak.”

2. cikk

Ez a határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.

3. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 4-én.

a Tanács részéről

az elnök

L. LUHTANEN

(1) HL C 316., 1995.11.27., 2. o. A legutóbb a 2003. november 27-i jegyzőkönyvvel (2004.1.6., 1. o.) módosított egyezmény.

(2) HL C 71., 2006.3.23., 16. o.

(3) 2006. október 12-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4) HL C 26., 1999.1.30., 23. o. A legutóbb A 2006/519/EK határozattal (HL L 203., 2006.7.26., 10. o.) módosított jogi aktus.

19.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/10

A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. december 4.)

az Europol igazgatójának a harmadik államokkal és nem európai uniós szervekkel kötendő megállapodásokra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásáról szóló, 2000. március 27-i határozat módosításáról

(2006/C 311/02)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény) (1) 42. cikkének (2) bekezdésére, 10. cikkének (4) bekezdésére és 18. cikkére,

tekintettel az Europol által harmadik államokkal és nem európai uniós szervekkel fenntartott külső kapcsolatokra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. november 3-i tanácsi jogi aktusra (2), és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel a harmadik felektől származó információk Europol által történő átvételére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. november 3-i tanácsi jogi aktusra (3), és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel a személyes adatok Europol által harmadik államoknak és harmadik szerveknek történő továbbítására vonatkozó szabályok elfogadásáról szóló, 1999. március 12-i tanácsi jogi aktusra (4), és különösen annak 2. és 3. cikkére,

mivel:

(1)

A műveleti követelmények és a szervezett bűnözés különböző formái ellen az Europolon keresztül folytatott küzdelem eredményessége érdekében szükséges, hogy Kínát és Liechtensteint felvegyék azon harmadik államok jegyzékébe, amelyek vonatkozásában az Europol igazgatója tárgyalások megkezdésére szóló felhatalmazással rendelkezik.

(2)	A 2000. március 27-i tanácsi határozatot (5) ezért módosítani kell,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 2000. március 27-i tanácsi határozat a következőképpen módosul:

A 2. cikk (1) bekezdésében a „Harmadik államok” alatti betűrendes lista az alábbi államokkal egészül ki:

„–

Kína”;

„–	Liechtenstein”.

2. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 4-én.

a Tanács részéről

az elnök

L. LUHTANEN

(1) HL C 316., 1995.11.27., 2. o.

(2) HL C 26., 1999.1.30., 19. o.

(3) HL C 26., 1999.1.30., 17. o.

(4) HL C 88., 1999.3.30., 1. o.

(5) HL C 106., 2000.4.13., 1. o. A legutóbb a 2005/169/EK határozattal (HL L 56., 2005.3.2., 14. o.) módosított határozat.

19.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/11

A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. december 4.)

az Europol alkalmazottai tekintetében alkalmazandó alapfizetések és juttatások kiigazításáról

(2006/C 311/03)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Europol alkalmazottai személyzeti szabályzatának megállapításáról szóló, 1998. december 3-i tanácsi jogi aktusra (1) (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat), és különösen annak 44. cikkére,

tekintettel az Osztrák Köztársaság kezdeményezésére (2),

tekintettel az Európai Parlament véleményére (3),

tekintettel az Europol tisztviselői javadalmazásának az Europol igazgatótanácsa részéről történt felülvizsgálatára,

mivel:

(1)	Az említett felülvizsgálatban az igazgatótanács figyelembe vette a hollandiai megélhetési költségekben bekövetkező változásokat, csakúgy mint a közalkalmazotti fizetések változásait a tagállamokban.

(2)	A felülvizsgálat alapján indokolt a díjazás 1,6 %-kal történő emelése a 2005. július 1-je és 2006. július 1-je közötti időszakra.

(3)	A Tanács feladata, hogy a felülvizsgálat alapján – egyhangúlag eljárva – kiigazítsa az Europol tisztviselőinek alapfizetését és juttatásait,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A személyzeti szabályzat 2005. július 1-jei hatállyal a következőképpen módosul:

a 45. cikkben a havi alapfizetések táblázata helyébe a következő táblázat lép:

	«1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11
1	14 913,23
2	13 391,45
3	9 191,42	9 428,81	9 666,21	9 921,87	10 177,53	10 445,33	10 711,93	10 993,18	11 276,23	11 574,50	11 869,70
4	8 004,43	8 217,49	8 427,50	8 649,67	8 871,85	9 106,19	9 337,50	9 584,04	9 830,54	10 089,26	10 347,96
5	6 595,30	6 768,77	6 939,20	7 121,82	7 304,44	7 499,22	7 690,96	7 894,88	8 095,75	8 308,79	8 521,85
6	5 651,83	5 800,93	5 950,08	6 108,34	6 263,55	6 427,91	6 592,26	6 765,74	6 939,20	7 121,82	7 304,44
7	4 711,36	4 836,15	4 957,88	5 088,76	5 219,62	5 356,59	5 493,54	5 639,64	5 782,68	5 934,86	6 087,03
8	4 005,27	4 111,79	4 215,26	4 327,88	4 437,43	4 553,10	4 668,75	4 793,55	4 915,28	5 046,15	5 173,96
9	3 530,48	3 624,82	3 719,19	3 816,55	3 913,96	4 017,44	4 120,92	4 230,48	4 337,04	4 452,67	4 565,28
10	3 061,78	3 143,97	3 223,08	3 308,29	3 390,48	3 481,78	3 573,08	3 667,43	3 758,73	3 859,18	3 956,57
11	2 967,44	3 046,57	3 122,64	3 204,83	3 286,99	3 375,25	3 460,48	3 551,78	3 643,09	3 740,50	3 834,81
12	2 355,70	2 419,58	2 480,44	2 544,38	2 608,30	2 678,29	2 748,30	2 821,34	2 891,33	2 967,44	3 043,52
13	2 023,93	2 078,72	2 130,46	2 188,30	2 243,08	2 303,94	2 361,77	2 425,67	2 486,57	2 553,52	2 617,42»

b)	az 59. cikk (3) bekezdésében a „988,54 EUR” helyébe „1 004,36 EUR” lép;

c)	az 59. cikk (3) bekezdésében az „1 977,09 EUR” helyébe „2 008,72 EUR” lép;

d)	a 60. cikk (1) bekezdésében a „263,62 EUR” helyébe „267,84 EUR” lép;

e)	az 5. függelék 2. cikke (1) bekezdésében a „275,59 EUR” helyébe „280,00 EUR” lép;

f)	az 5. függelék 3. cikkének (1) bekezdésében a „11 982,34 EUR” helyébe „12 174,06 EUR” lép;

g)	az 5. függelék 3. cikke (1) bekezdésében a „2 696,03 EUR” helyébe „2 739,17 EUR” lép;

h)	az 5. függelék 3. cikke (2) bekezdésében a „16 176,16 EUR” helyébe „16 434,98 EUR” lép;

i)	az 5. függelék 4. cikke (1) bekezdésében az „1 198,24 EUR” helyébe „1 217,41 EUR” összeg lép;

j)	az 5. függelék 4. cikke (1) bekezdésében a „898,69 EUR” helyébe „913,07 EUR” lép;

k)	az 5. függelék 4. cikke (1) bekezdésében az „599,11 EUR” helyébe „608,70 EUR” lép;

l)	az 5. függelék 4. cikke (1) bekezdésében a „479,29 EUR” helyébe „486,96 EUR” lép;

m)	az 5. függelék 5. cikke (3) bekezdésében az „1 690,95 EUR” helyébe „1 718,01 EUR” lép;

n)	az 5. függelék 5. cikke (3) bekezdésében a „2 254,61 EUR” helyébe „2 290,68 EUR” ép;

o)	az 5. függelék 5. cikke (3) bekezdésében a „2 818,25 EUR” helyébe „2 863,34 EUR” lép;

2. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 4-én.

a Tanács részéről

az elnök

L. LUHTANEN

(1) HL C 26., 1999.1.30., 23. o. A legutóbb a 2006/519/EK tanácsi határozattal (HL C 203., 2006.7.26., 10. o.) módosított jogi aktus.

(2) HL C 80., 2006.4.4., 10. o.

(3) Az Európai Parlament …-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

19.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/13

AZ EUROPOL KÖZÖS ELLENŐRZŐ HATÓSÁGÁNAK 1/2006 HATÁROZATA

(2006. június 26.)

az eljárási szabályzat módosításáról

(2006/C 311/04)

A KÖZÖS ELLENŐRZŐ HATÓSÁG,

tekintettel az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezményre (Europol-egyezmény), (1)

tekintettel az Europol Közös Ellenőrző Hatóságának az eljárási szabályzatról szóló, 1999. április 22-i 1/99 jogi aktusára (2), és különösen annak 32. cikkére,

mivel az eljárási szabályzatban meg kell határozni a Közös Ellenőrző Hatóság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó részletes szabályokat,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Közös Ellenőrző Hatóság eljárási szabályzatát e cikk rendelkezéseinek megfelelően kell módosítani.

1.	A 6. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(4) A Közös Ellenőrző Hatóság ülései nem nyilvánosak. Ugyanakkor dokumentumaihoz a 6a. cikk rendelkezéseinek megfelelően biztosított a nyilvános hozzáférés.”

Az alábbi cikkel egészül ki:

„6a. cikk

A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés

(1) Bármely természetes vagy jogi személy jogosult a Közös Ellenőrző Hatóság dokumentumaihoz való hozzáférésre, az e cikkben meghatározott elvek, feltételek és korlátozások mellett.

(2) Az Egyezmény 24. cikke (7) bekezdésével összhangban létrehozott bizottság előtti fellebbezésekre vonatkozó dokumentumok nem tartoznak e cikk hatálya alá.

(3) E cikk (4) és (5) bekezdésének sérelme nélkül, a dokumentumokat a nyilvánosság számára írásbeli kérelemre, vagy közvetlenül elektronikus formában hozzáférhetővé kell tenni.

(4) A Közös Ellenőrző Hatóság köteles elutasítani az olyan dokumentumhoz való hozzáférést, ahol az elutasítás a következők miatt szükséges:

a)	a tagállamok biztonságának és közrendjének védelme, illetve bűncselekmények megelőzése,

b)	harmadik személyek jogainak és szabadságjogainak megvédése,

c)	az Europol feladatainak megfelelő teljesülése,

d)	a Közös Ellenőrző Hatóság feladatainak megfelelő teljesülése,

olyan megfontolások, amelyeknek a fontosságát a kérelmező érdekei nem múlhatják felül.

(5) Abban az esetben, amennyiben a Közös Ellenőrző Hatóság harmadik személytől származó dokumentumot birtokol, illetve, amely harmadik félre vonatkozó információkat tartalmaz, a hatóságnak konzultálnia kell a harmadik személlyel annak érdekében, hogy felmérjék, hogy a (4) bekezdésben szereplő kivételről van-e szó, kivéve, ha egyértelmű, hogy a dokumentum nyilvánosságra hozható vagy nem. Az Europol-tól származó dokumentumokhoz való hozzáférésre az Europol-egyezmény 31. cikkének (1) bekezdésében szereplő titokvédelmi szabályok is alkalmazandók.

(6) Amennyiben a kivételek a kért dokumentumnak csak egyes részeire vonatkoznak, a dokumentum többi részét nyilvánosságra kell hozni.

(7) A dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmeket írásban kell előterjeszteni, beleértve az elektronikus formát is, az Európai Unió hivatalos nyelveinek valamelyikén és megfelelő pontossággal ahhoz, hogy a Közös Ellenőrző Hatóság a dokumentumot azonosítani tudja. A kérelmező nem köteles megindokolni a kérelmét.

(8) Ha a kérelem nem kellően pontos, a Közös Ellenőrző Hatóság felkéri a kérelmezőt, hogy pontosítsa kérelmét, és ennek során a kérelmező számára segítséget nyújt.

(9) Ha a kérelem jelentős terjedelmű vagy nagyszámú dokumentumra vonatkozik, a Közös Ellenőrző Hatóság nem hivatalos úton megkeresheti a kérelmezőt a méltányos megoldás érdekében.

(10) A Közös Ellenőrző Hatóság a polgároknak tájékoztatást és segítséget nyújt azzal kapcsolatosan, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférési kérelmeket hogyan és hol lehet benyújtani.

(11) A Közös Ellenőrző Hatóság azonnal nyilvántartásba veszi a hozzáférési kérelmet és a kérelmezőnek erről elismervényt küld. A Közös Ellenőrző Hatóság a kérelem nyilvántartásba vételétől számított 20 munkanapon belül engedélyezi a hozzáférést a kért dokumentumhoz és e cikk (14) bekezdésének megfelelően ezen időtartamon belül biztosítja a hozzáférést, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszában teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet, továbbá tájékoztatja a kérelmezőt arról a jogáról, hogy a (13) bekezdésnek megfelelően megerősítő kérelmet nyújthat be.

(12) Kivételes esetekben, például amikor a kérelem jelentős terjedelmű dokumentumra vonatkozik, illetve harmadik féllel kell konzultálni, a (11) bekezdésben előírt határidő 20 munkanappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmezőt erről előzetesen értesítették, mely értesítés részletes indoklást tartalmaz.

(13) Teljes vagy részleges elutasítás esetén a kérelmező a Közös Ellenőrző Hatóság válaszának átvételétől számított 20 munkanapon belül megerősítő kérelmet nyújthat be, amelyben a Közös Ellenőrző Hatóságot álláspontja felülvizsgálatára kéri.

(14) A kérelmező helyszíni tanulmányozás vagy másolat átvétele útján férhet hozzá a dokumentumhoz, beleértve adott esetben az elektronikus másolatot is, a kérelmező igényei alapján. 20 db vagy annál több A4-es oldal másolásának és postázásának költségeit a kérelmezőre terhelhetik, de ennek összege nem haladhatja meg a tényleges költségeket. A helyszíni tanulmányozás, a kevesebb, mint 20 db A4-es méretű oldalnyi másolat és az elektronikus formában történő közvetlen hozzáférés ingyenes.

(15) Amennyiben a dokumentumot a Közös Ellenőrző Hatóság vagy egyéb szervezet már előzőleg közzétette, és az a kérelmező számára könnyen hozzáférhető, a Közös Ellenőrző Hatóság a kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy tájékoztatja a kérelmezőt a kért dokumentumhoz való hozzájutás módjáról.”

A 10. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Közös Ellenőrző Hatóság tevékenységéről szóló jelentést a Tanácshoz és ezzel egyidőben az Európai Parlament illetékes bizottságához is be kell nyújtani.

(3) A Közös Ellenőrző Hatóságnak nyilvánosságra kell hozni a tevékenységéről szóló jelentést.”

2. cikk

Az eljárási szabályzat fenti módosításai az Europol-egyezmény 24. cikke (7) bekezdésének megfelelően, a Tanács jóváhagyását követő napon lépnek hatályba (3).

Kelt Brüsszelben, 2005. június 26-án.

a Közös Ellenőrző Hatóság részéről

az elnök

Emilio ACED FÉLEZ

(1) HL C 316., 1995.11.27., 1. o.

(2) HL C 149., 1999.5.28., 1. o.

(3) A belső szabályzat a Tanács által 2006. december 4-én elfogadásra került.

I Tájékoztatások

Bizottság

19.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/15

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2006. december 18.

(2006/C 311/05)

1 euro=

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3095
JPY	Japán yen	154,34
DKK	Dán korona	7,4537
GBP	Angol font	0,67155
SEK	Svéd korona	9,0555
CHF	Svájci frank	1,5993
ISK	Izlandi korona	90,06
NOK	Norvég korona	8,141
BGN	Bulgár leva	1,9558
CYP	Ciprusi font	0,5781
CZK	Cseh korona	27,7
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	252,93
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6974
MTL	Máltai líra	0,4293
PLN	Lengyel zloty	3,7968
RON	Román lej	3,4185
SIT	Szlovén tolar	239,66
SKK	Szlovák korona	34,839
TRY	Török líra	1,8663
AUD	Ausztrál dollár	1,6779
CAD	Kanadai dollár	1,5114
HKD	Hongkongi dollár	10,18
NZD	Új-zélandi dollár	1,8997
SGD	Szingapúri dollár	2,023
KRW	Dél-Koreai won	1 214,1
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,1727
CNY	Kínai renminbi	10,2406
HRK	Horvát kuna	7,3655
IDR	Indonéz rúpia	11 899,43
MYR	Maláj ringgit	4,6553
PHP	Fülöp-szigeteki peso	64,604
RUB	Orosz rubel	34,566
THB	Thaiföldi baht	47,022

(1)

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

19.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/16

A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet (1) szerinti tájékoztatás

(2006/C 311/06)

E közzététel alapját a tagállamok által a Bizottság felé a rendelet 5. cikke értelmében 2006. október 16-án közölt információk (2) képezik.

A Hivatalos Lapban való közzététel mellett havonta frissített információ található az Igazságügyek, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága honlapján.

1. A 4. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében az 1. cikk (1) bekezdésében előírt vízumkötelezettség alól való kivételek

1.1. A táblázat bal oldalán szereplő országok állampolgárainak az alábbi jelölés szerinti kategóriái mentesülnek a vízumkötelezettség alól:

D	=	diplomata útlevéllel rendelkezők (3)
S	=	szolgálati útlevéllel/hivatali útlevéllel rendelkezők
SP	=	különleges útlevéllel rendelkezők.

BNL (4)

AFGANISZTÁN

ALBÁNIA

ALGÉRIA

ANGOLA

ANTIGUA ÉS BARBUDA

AZERBAJDZSÁN

BAHAMA-SZIGETEK

BAHREIN

BANGLADES

BARBADOS

BELARUSZ

D (5)

BELIZE

BENIN

BHUTÁN

BISSAU-GUINEA

BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA

BOTSWANA

BURKINA FASO

BURUNDI

COMORE-SZIGETEK

CSÁD

DÉL-AFRIKA

DS+SP

DOMINIKA

DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG

DZSIBUTI

ECUADOR

EGYENLÍTŐI-GUINEA

EGYESÜLT ARAB EMIRÁTUSOK

EGYIPTOM

DS+SP

ELEFÁNTCSONTPART

ERITREA

ÉSZAKI-MARIANA-SZIGETEK

ETIÓPIA

FIDZSI-SZIGETEK

FÜLÖP-SZIGETEK

DS+SP

GABON

GAMBIA

GHÁNA

D S

GRENADA

GRÚZIA

GUINEA

GUYANA

HAITI

INDIA

INDONÉZIA

D S

IRAK

IRÁN

D (5)

JAMAICA

JEMEN

DS+SP

JORDÁNIA

KAMBODZSA

DS+SP

KAMERUN

KATAR

KAZAHSZTÁN

KELET-TIMOR

KENYA

KÍNA (NK)

DS+SP

KIRGIZISZTÁN

KIRIBATI

KOLUMBIA

KONGÓ

KONGÓ (-I DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG)

KOREA (ÉSZAK-)

KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG

KUBA

KUVAIT

LAOSZ

DS+SP

LESOTHO

LIBANON

LIBÉRIA

LÍBIA

MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG

MADAGASZKÁR

MALAWI

MALDÍV-SZIGETEK

MALI

MAROKKÓ

DS+SP

MARSHALL-SZIGETEK

MAURITÁNIA

MAURITIUS

MIANMAR

MIKRONÉZIA

MOLDOVA

MONGÓLIA

MONTENEGRÓ

D S

MOZAMBIK

NAMÍBIA

NAURU

NEPÁL

NIGER

NIGÉRIA

OMÁN

OROSZORSZÁG

ÖRMÉNYORSZÁG

D S

PAKISZTÁN

DS+SP

PALAU

PÁPUA ÚJ-GUINEA

PERU

DS+SP

RUANDA

SAINT KITTS ÉS NEVIS

SAINT LUCIA

SAINT VINCENT ÉS GRENADINES-SZIGETEK

SALAMON-SZIGETEK

SÃO TOME ÉS PRÍNCIPE

SEYCHELLES-SZIGETEK

SIERRA LEONE

SRÍ LANKA

SURINAME

SZAMOA

SZAÚD-ARÁBIA

SZENEGÁL

SZERBIA

SZÍRIA

SZOMÁLIA

SZUDÁN

SZVÁZIFÖLD

TÁDZSIKISZTÁN

TANZÁNIA

THAIFÖLD

TOGO

TONGA

TÖRÖKORSZÁG

DS+SP

TRINIDAD ÉS TOBAGO

TUNÉZIA

DS+SP

TUVALU

TÜRKMENISZTÁN

UGANDA

UKRAJNA

ÜZBEGISZTÁN

VANUATU

VIETNAM

ZAMBIA

ZIMBABWE

ZÖLD-FOKI-SZIGETEK

OLYAN ENTITÁSOK ÉS TERÜLETI HATÓSÁGOK, AMELYEKET LEGALÁBB EGY TAGÁLLAM NEM ISMER EL ÁLLAMKÉNT

BNL (4)

PALESZTIN HATÓSÁG

TAJVAN

1.2. A 4. cikkben említett egyéb kategóriák vízumkötelesség alóli mentessége

— Polgári légiközlekedési személyzet tagjai:

Általában mentesülnek a tagállamokban a vízumkötelezettség alól, amennyiben rendelkeznek a nemzetközi polgári repülésről szóló chicagói egyezmény 1–9. cikkeiben említett jogosítványokkal és tanúsítványokkal.

Ugyanakkor továbbra is fenntartja a vízumkötelezettséget:

—	Franciaország azon új személyzeti tagokkal szemben, akik a chicagói egyezményt alá nem író ország állampolgárai;

— Polgári tengerhajózási személyzet tagjai:

Mentesülhetnek a tagállamokban a vízumkötelezettség alól, amennyiben rendelkeznek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1958. évi 108. számú – 2003. évi 185. számú egyezményeinek/a nemzetközi tengeri forgalom elősegítéséről szóló, 1965. április 9-i londoni IMO-egyezménynek megfelelően kiállított, tengerész-személyazonossági okmányokkal.

A gyakorlatban:

—	partraszállási engedély esetén: Svédország és Németország kivételével a mentesség érvényes a személyzet tagjai számára,

—	tranzit esetén: Norvégia kivételével minden tagállam fenntartja a vízumkötelezettséget a személyzet tagjaival szemben.

Norvégia megjegyzése: a vízumkötelezettség alól mentesülnek a Fülöp-szigeteki „tengerészigazolvány és -nyilvántartó” és/vagy a Fülöp-szigeteki útlevél birtokosai (lásd a Fülöp-szigetek és Norvégia között 1999 októberében megkötött hajózási megállapodás). Az igazolvány birtokosának a hajótulajdonostól vagy annak képviselőjétől származó írásbeli igazolással kell rendelkeznie arra nézve, hogy az igazolvány birtokosa egy norvégiai kikötőben tartózkodó hajó alkalmazásában áll.

Szlovákia megjegyzése: Tranzit esetén Szerbia és Montenegró állampolgárainak kivételével a személyzet tagjai számára fennmarad a vízumkötelezettség (Szlovákia és Szerbia és Montenegró között kötött vízumkönnyítési megállapodás). A jogosultnak rendelkeznie kell: útiokmánnyal, tengerészigazolvánnyal és a hajón való alkalmazás igazolásával.

— (A nemzetközi belvízi utakon) hajózó járművek polgári személyzete:

— A Rajnán:

Belgium, Németország, Franciaország és Hollandia ezen személyzet tagjait felmenti a vízumkötelezettség alól, amennyiben háromnyelvű pecséttel vagy a jogosultat rajnai hajósként igazoló bejegyzéssel ellátott útiokmánnyal rendelkeznek a rajnai hajózásért felelős központi bizottság rendelkezéseinek megfelelően.

— A Dunán:

Németország és Ausztria ezen személyzet tagjait felmenti a vízumkötelezettség alól, amennyiben a jogosultat dunai hajósként igazoló bejegyzéssel ellátott útiokmánnyal rendelkeznek és szerepelnek a személyzeti listán.

— nemzetközi szervezetek által tisztviselőik részére kiállított laissez-passer birtokosai

Általános megjegyzés:

Portugália: ilyen laissez-passer birtokosai nem mentesülnek a vízumkötelezettség alól;

Ausztria: a kiváltságokkal és mentességgel rendelkezők számára kiállított speciális azonosító okmány birtokosai mentesülnek a vízumkötelezettség alól.

A különleges szervezetekre vonatkozó megjegyzések:

—	A különleges szervezetek tisztviselői mentesülnek a vízumkötelezettség alól

Y	=	Igen
N	=	Nem

BNL

Egyesült Nemzetek Szervezete

Y (6)

Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Vámegyüttműködési Tanács

Egyesült Nemzetek Szervezete:

A vízumkötelezettség alóli mentesség, ahogy a tagállamok szerinti táblázat jelzi, vonatkozik az ENSZ laisser-passer birtokosaira.

Ezen felül a dán védelmi vezető által kibocsátott „SHIRBRIG, Planning Element Offical” igazolvánnyal rendelkezők mentesülnek a vízumkötelezettség alól Dániában.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete:

A NATO főhadiszállásai által kiadott utazási utasítással rendelkezők mentesülnek a vízumkötelezettség alól függetlenül állampolgárságuktól a NATO-szerződés részes államai által, fegyveres erőik jogállása tekintetében 1951. június 19-én Londonban kötött megállapodás 3. cikkének megfelelően, amennyiben valamelyik NATO-erő tagjai.

Vámegyüttműködési Tanács:

A Benelux-táblázatokban jelzettek szerint a vízumkötelezettség alóli mentesség vonatkozik a Vámegyüttműködési Tanács Főtitkársága által kibocsátott laisser-passer birtokosaira is.

2. A 4. cikk értelmében az 1. cikk (2) bekezdésében előírt vízumkötelezettség alól való kivételek

A táblázat bal oldalán szereplő országok állampolgárainak az alábbi jelölés szerinti kategóriái számára vízumkötelezettség van érvényben:

D	=	diplomata útlevéllel rendelkezők
S	=	szolgálati útlevéllel/hivatali útlevéllel rendelkezők
A	=	polgári légiközlekedési személyzet tagjai
C	=	polgári tengerhajózási személyzet tagjai

BNL

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA)

DS (9) (11)

D S (10) A (7) C (8) (11)

DS (12)

DS (10)

AUSZTRÁLIA

DS (13)

DS (11)

IZRAEL

S A (7) C (8) (11)

MEXIKÓ

3. A 4. cikk (3) bekezdése értelmében az 1. cikk (2) bekezdésében előírt vízumkötelezettség alól való kivételek

A táblázat bal oldalán szereplő országok állampolgárainak az alábbi jelölés szerinti kategóriái számára vízumkötelezettség van érvényben, ha tartózkodásuk alatt kereső tevékenységet folytatnak

kereső tevékenység

BNL

DE (17)

EE (16)

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA)

ANDORRA

E (14)

APOSTOLI SZENTSZÉK

ARGENTÍNA

AUSZTRÁLIA

BOLÍVIA

BRAZÍLIA

BRUNEI

BULGÁRIA

CHILE

COSTA RICA

(DÉL-) KOREA

EL SALVADOR

GUATEMALA

HONDURAS

HORVÁTORSZÁG

IZRAEL

JAPÁN

KANADA

E (15)

MALAJZIA

MEXIKÓ

MONACO

NICARAGUA

PANAMA

PARAGUAY

ROMÁNIA

SAN MARINO

SZINGAPÚR

ÚJ-ZÉLAND

URUGUAY

VENEZUELA

A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG KÜLÖNLEGES KÖZIGAZGATÁSI RÉGIÓI

BNL

DE (17)

EE (16)

HONGKONG KÜLÖNLEGES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET

MAKAÓ KÜLÖNLEGES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET

4. A rendelet 3. cikke második francia bekezdése szerinti intézkedések

A menekültnek elismert és a hontalan személyek mentesülnek a vízumkötelezettség alól, amennyiben a táblázat bal oldalán szereplő országok egyikében hivatalos lakcímük van és azon ország vagy entitás illetékes hatóságai által kiállított útiokmányokkal rendelkeznek.

R	=	menekültek
A	=	hontalanok

BNL

DE (18)

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA)

R (19)A (19)

ANDORRA

R (19)A (19)

APOSTOLI SZENTSZÉK

RA (19)

ARGENTÍNA

AUSZTRÁLIA

BOLÍVIA

BRAZÍLIA

BRUNEI

R (19) A (19)

BULGÁRIA

RA (19)

CHILE

RA (19)

COSTA RICA

(DÉL-) KOREA

EL SALVADOR

RA (19)

GUATEMALA

HONDURAS

RA (19)

HORVÁTORSZÁG

IZRAEL

JAPÁN

RA (19)

KANADA

RA (19)

MALAJZIA

R (19)A (19)

MEXIKÓ

MONACO

RA (19)

NICARAGUA

RA (19)

PANAMA

RA (19)

PARAGUAY

ROMÁNIA

R (20)

SAN MARINO

R( (19) A (19)

SZINGAPÚR

R (19) A (19)

ÚJ-ZÉLAND

RA (19)

URUGUAY

RA (19)

VENEZUELA

R (19) A (19)

A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG KÜLÖNLEGES KÖZIGAZGATÁSI RÉGIÓI

BNL

DE (18)

HONGKONG KÜLÖNLEGES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET

R (19)A

MAKAÓ KÜLÖNLEGES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET

R (19)A

Azon adatok, amelyeket az 539/2001/EK tanácsi rendelet 5. cikke alapján nem kell közölni, de csupán tájékoztató céllal közlik

(A Bizottságnak közölt kiegészítő információk státusza)

Azon személyek helyzete, akik a brit tengerentúli területekhez való tartozás alapján nyerték állampolgárságukat és velük szemben egy vagy több tagállam vízumkötelezettséget ír elő (21)

BNL

EE (22)

ANGUILLA

V d)

Ve)

V b)

V c)

V b)

V f)

V d)

BERMUDA

V d)

V a)

Ve)

V b)

V a)

V b)

V f)

V d)

V a)

BRIT INDIAI-ÓCEÁNI TERÜLET

V d)

Ve)

V b)

V f)

V d)

BRIT VIRGIN-SZIGETEK

V d)

Ve)

V b)

V c)

V b)

V f)

V d)

FALKLAND-SZIGETEK

V d)

Ve)

V b)

V f)

V d)

KAJMÁN-SZIGETEK

V d)

Ve)

V b)

V c)

V b)

V f)

V d)

MONTSERRAT

V d)

Ve)

V b)

V c)

V b)

V f)

V d)

PITCAIRN, DUCIE, HENDERSON ÉS OENO

V d)

Ve)

V b)

V f)

V d)

SZENT-ILONA ÉS HOZZÁTARTOZÓ TERÜLETEK

V d)

Ve)

V b)

V c)

V b)

V f)

V d)

TURKS- ÉS CAICOS-SZIGETEK

V d)

Ve)

V b)

V c)

V b)

V f)

V d)

a)	Dánia, Franciaország, Izland, Norvégia, Portugália és Svédország: kivéve a brit függő területek állampolgársági útleveleivel rendelkezők.

b)	Spanyolország és Olaszország: kivéve a brit függő területek állampolgársági útleveleivel rendelkezők.

c)	Franciaország: kivéve azon személyek, akiknek az útlevelében „az útlevél birtokosának tartózkodási joga van az Egyesült Királyság területén” bejegyzés szerepel.

Cseh Köztársaság, Dánia, Izland és Svédország: kivéve azon személyek, akiknek az útlevelében „az útlevél birtokosának visszatérési joga van”, „az útlevél birtokosának újrabebocsátási joga van az Egyesült Királyság területére”, vagy „az útlevél birtokosának tartózkodási joga van az Egyesült Királyság területén” bejegyzés szerepel, és feltéve, hogy az útlevél birtokosa nem hagyta el két évnél hosszabb időre az Egyesült Királyság területét.

Németország: A brit függő területek lakosai vízumkötelesek, kivéve, ha olyan brit útlevéllel rendelkeznek, amelyikben szerepel a „brit állampolgár” bejegyzés, illetve olyan útlevéllel rendelkeznek, amelyen szerepel a „Government of Bermuda” (Bermuda Kormánya) felirat, valamint amelyben megtalálható a „British dependent territories citizen” (a brit függő területek állampolgára) bejegyzés (a régi jogszabály szerint) vagy a „British Overseas territories citizen” (a brit tengerentúli területek állampolgára) bejegyzés (az új jogszabálynak megfelelően).

f)	Ciprus: kivéve az olyan útlevéllel rendelkezőket, amelyben egy záradék kimondja, hogy az útlevél birtokosa formalitások nélkül beléphet az Egyesült Királyságba.

(1) HL L 81., 2001.3.21., 1. o.

(2) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. cikkének megfelelően és a 4. cikke sérelme nélkül az 539/2001/EK tanácsi rendelet rendelkezéseit Írország vagy az Egyesült Királyság nem alkalmazza.

(3) A táblázatban jelzett, a diplomata útlevél birtokosaira vonatkozó vízumkötelesség alóli mentesség azokra a diplomatákra vonatkozik, akik hivatalos úton utaznak rövid idejű tartózkodással. A táblázat nem sérti az azokba a tagállamokba utazó diplomatákra vonatkozó szabályokat, ahol akkreditálták vagy akkreditálni fogják őket.

A vatikáni útlevelek birtokosai, állampolgárságuktól függetlenül, mentesülnek a vízumkötelezettség alól Németországban, Svédországban, a Cseh Köztársaságban, Lettországban, Dániában, Szlovákiában, Lengyelországban és Franciaországban.

A Vatikánváros Állam hatóságai által kibocsátott, érvényes személyazonossági igazolvánnyal rendelkezők mentesülnek a vízumkényszer alól Dániában és Szlovákiában.

A Vatikánváros Állam illetékes hatóságai által kibocsátott, érvényes hagyományos, diplomata vagy szolgálati útlevéllel rendelkezők a Benelux államokba vízum nélkül beléphetnek.

A Szuverén Máltai Lovagrend által kibocsátott diplomata vagy szolgálati útlevéllel rendelkezők Lengyelországban mentesülnek a vízumkötelezettség alól.

(4) Benelux államok: Az 1960. április 11-i egyezmény, és különösen annak 3. cikke értelmében a Benelux államok a harmadik országok esetében összehangolt politikát folytatnak a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében.

(5) Lengyelország: 30 napig terjedő tartózkodás.

(6) Svédország: az ENSZ-re vonatkozó vízumkötelezettség alóli mentesség a szolgálatban lévő ENSZ-alkalmazottakra vonatkozik, akik erre vonatkozóan az ENSZ által kiadott igazolással rendelkeznek.

(7) Franciaország: Bár az Egyesült Államok és Izrael aláírták a chicagói egyezményt, a vízumkötelezettség a személyzet tagjai számára továbbra is fennmarad, amennyiben e két ország állampolgárai.

(8) Franciaország: Bár az Egyesült Államok és Izrael aláírták az 1965-ös londoni egyezményt, a vízumkötelezettség a személyzet tagjai számára továbbra is fennmarad, amennyiben e két ország állampolgárai.

(9) Spanyolország: az Amerikai Egyesült Államok diplomata vagy szolgálati/hivatali útlevéllel utazó, hivatalos kiküldetésen vagy hivatalos látogatáson lévő állampolgárai számára kötelező a vízum. A vízum nem szükséges, ha a belépés az 1988. május 1-jei spanyol–észak-amerikai egyezmény alapján történik.

(10) Franciaország és Portugália: csak akkor, ha a diplomata vagy hivatali útlevelek birtokosai kiküldetésben járnak.

(11) Amennyiben hivatalos úton járnak.

(12) Lengyelország: diplomata vagy szolgálati útlevelek birtokosai, akik kiküldetésben járnak.

(13) Lengyelország: diplomata vagy szolgálati útlevelek birtokosai, akik kiküldetésben járnak (4 évnél nem hosszabb ideig érvényes vízumok).

(14) Spanyolország megjegyzése: Azon andorrai állampolgárok, akik tartózkodásuk idején gazdasági tevékenységet folytatnak, mentesülnek a vízumkötelezettség alól, kivéve ha független foglalkozást űznek.

(15) Franciaország megjegyzése: Kanada esetében a vízumkötelezettség csak azon szakgyakornokokra vonatkozik, akik a Franciaország és Kanada között 1956. október 4-én kötött megállapodás alapján vesznek részt szakmai gyakorlaton.

(16) Észtország megjegyzése: Az Észtországba munkaszándékkal belépő külföldieknek munkaengedéllyel/tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie az alkalmazáshoz. Rövid távú foglalkoztatási nyilvántartásba vétel szükséges azoknak a külföldieknek, akik vagy vízum alapján (D-típus) vagy vízummentes alapon (amennyiben nemzetközi megállapodások nem rendelkeznek másként)

(17) Németország megjegyzése: Az alkalmazottak következő csoportjai esetében úgy tekintik, hogy az alábbiak nem végeznek kereső tevékenységet, tehát ők meghatározott feltételek mellett mentesülnek a vízumkötelezettség alól:

—

tengerészek, akik német tengerészigazolvánnyal („Seefahrtbuch”) és a II. mellékletben felsorolt hatóságok által kiadott nemzeti útlevéllel rendelkeznek, abban az esetben, ha olyan hajón dolgoznak, amely engedélyt kapott arra, hogy a német lobogó alatt hajózzon vagy Németország területén tartózkodjon.

—	nyílt tengeri és part menti hajózásban résztvevő, foglalkozásukat gyakorló révkalauzok;

—

személy- vagy áruszállítás céljából a Rajnán és a Dunán (beleértve a Duna-Majna csatornát) történő hajózás esetében: a harmadik országok azon állampolgárai, akik egy külföldi székhelyű vállalkozáshoz külföldön bejegyzett hajón dolgoznak, és akik olyan elismert útlevéllel vagy azt helyettesítő okmánnyal rendelkeznek, amely igazolja, hogy a Rajnai hajózás keretében állnak alkalmazásban, illetve más, olyan elismert helyettesítő okmánnyal rendelkezők, mint például a „Donauschifferausweis” vagy a tengerészigazolvány („Seefahrtbuch”), valamint szerepelnek a személyzeti jegyzékben. Tartózkodásuknak közvetlenül össze kell függenie a hajón végzett foglalkozásukkal.

Kereső tevékenységnek minősül az önálló vállalkozói tevékenység is. Bizonyos különleges tevékenységeket nem tekintenek kereső tevékenységnek: (a munkavállalásról szóló rendelet 16. §-ához kapcsolódóan a tartózkodásról szóló rendelet 17. 2 §-a, például a különleges gépjárművezetők esetében). Ezen személyek vízum nélkül léphetnek be az országba a különlegesen meghatározott feltételek mellett.

(18) Általános követelmény, hogy az adott személy rendelkezzen a menekültek útiokmányának kiadásáról szóló 1946. október 15-i megállapodás, a menekültek státuszáról szóló 1951. július 28-i egyezmény vagy a hontalan személyek státuszáról szóló 1954. szeptember 28-i egyezmény szabályainak megfelelően kiállított, érvényes útiokmánnyal. Az útiokmánynak tartalmaznia kell egy elégségesen hosszú érvényességi idejű visszatérési engedélyt.

(19) Németország esetében: a menekültek és hontalan személyek útiokmányainak kibocsátásáról szóló, a lábjegyzetben (*) hivatkozott megállapodások és egyezmények hatálybalépésének időpontjától minden esetben alkalmazni kell.

(20) Lengyelország: 3 hónapig terjedő időszakra, valamint nem kereső tevékenység esetében.

(21) A brit tengerentúli területekre vonatkozó 2002-es okmány, amely 2002. május 21-én lépett hatályba, jelentősen módosította a tengerentúli területek helyzetét és az Egyesült Királyságban élő, ezen státusztól függő személyek állampolgárságára vonatkozó szabályokat.

(22) Észtország: Minden brit tengerentúli terület állampolgárának vízumkötelezettsége van, kivéve ha az útiokmányban „az Európai Közösség állampolgára” bejegyzés szerepel.

19.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/31

A Bizottság közleménye a nyomástartó berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1997. május 29-i 97/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása keretében

(EGT vonatkozású szöveg)

(Az irányelv értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele)

(2006/C 311/07)

Az alábbi jegyzék a nyomástartó berendezésekre vonatkozó harmonizált szabványokat, valamint a nyomástartó berendezések gyártásához használt anyagokra vonatkozó, harmonizált támogató szabványokat illetően tartalmaz hivatkozásokat. Az anyagokra vonatkozó harmonizált támogató szabványok esetében az alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelés vélelme a szabvány szerinti anyagok műszaki adataira korlátozódik és nem tételezik fel az anyag megfelelőségét a berendezés valamely különleges egységének vonatkozásában. Következésképpen az anyagra vonatkozó szabványban meghatározott műszaki adatokat meg kell vizsgálni a berendezés különleges egységére vonatkozó tervezési követelmények tekintetében annak ellenőrzése céljából, hogy teljesülnek-e a PED-re vonatkozó alapvető biztonsági követelmények.

EszSz (1)	Az összehangolt szabvány hivatkozása és címe (és referenciadokumentum)	A helyettesített szabvány hivatkozása	A helyettesített szabvány megfelelőségére vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja 1. megjegyzés
CEN	EN 19:2002 Ipari csőszerelvények. Fémszerelvények megjelölése	–
CEN	EN 287-1:2004 Hegesztők minősítése. Ömlesztőhegesztés. 1. rész: Acélok	–
	EN 287-1:2004/A2:2006	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2006.9.30.)
	EN 287-1:2004/AC:2004
CEN	EN 334:2005 Gáznyomás-szabályozók 100 bar bemenőoldali nyomásig	–
CEN	EN 378-2:2000 Hűtőberendezések és hőszivattyúk. Biztonsági és környezeti követelmények. 2. rész: Tervezés, gyártás, vizsgálat, megjelölés és dokumentáció	–
CEN	EN 473:2000 Roncsolásmentes vizsgálat. Roncsolásmentes vizsgálatot végző személyzet minősítése és tanúsítása. Általános alapelvek	–
CEN	EN 473:2000/A1:2005	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2006.4.30.)
CEN	EN 593:2004 Ipari csőszerelvények. Fém pillangószelepek	–
CEN	EN 764-5:2002 Nyomástartó berendezések. 5. rész: Anyagok dokumentálásának megfeleltetése és ellenőrzése	–
CEN	EN 764-7:2002 Nyomástartó berendezések. 7. rész: Nem fűtött nyomástartó berendezések biztonsági rendszerei	–
CEN	EN 764-7:2002/AC:2006
CEN	EN 1057:2006 Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű rézcsövek víz és gáz részére, egészségügyi és fűtési alkalmazásra	–
CEN	EN 1092-3:2003 Karimák és kötéseik. Kör alakú, PN-jelölésű karimák csővezetékekhez, csővezetéki szerelvényekhez, csőidomokhoz és tartozékokhoz. 3. rész: Ötvözött rézkarimák	–
CEN	EN 1092-3:2003/AC:2004
CEN	EN 1092-4:2002 Karimák és kötéseik. Kör alakú, PN-jelölésű karimák csővezetékekhez, csővezetéki szerelvényekhez, csőidomokhoz és tartozékokhoz. 4. rész: Ötvözött alumíniumkarimák	–
CEN	EN 1252-1:1998 Kriogén tartályok. Alapanyagok. 1. rész: Szívóssági követelmények –80 °C-nál kisebb hőmérsékletekhez	–
CEN	EN 1252-1:1998/AC:1998
CEN	EN 1252-2:2001 Kriogén tartályok. Alapanyagok. 2. rész: Szívóssági követelmények –80 °C és –20 °C hőmérséklet között	–
CEN	EN 1349:2000 Ipari folyamatszabályozó szelepek	–
CEN	EN 1349:2000/AC:2001
CEN	EN 1591-1:2001 Karimák és kötéseik. Kör alakú, tömítéssel szerelt karimás kötések tervezési szabályai. 1. rész: Számításos módszer	–
CEN	EN 1626:1999 Kriogén tartályok. Szelepek kriogén üzemhez	–
CEN	EN 1653:1997 Réz és rézötvözetek. Finom- és durvalemez kazánokhoz, nyomástartó berendezésekhez és melegvíz-tároló egységekhez	–
CEN	EN 1653:1997/A1:2000
CEN	EN 1759-3:2003 Karimák és kötéseik. Osztály szerinti jelölésű, kör alakú karimák csővezetékekhez, csővezetéki szerelvényekhez, csőidomokhoz és tartozékokhoz. 3. rész: Ötvözött rézkarimák	–
CEN	EN 1759-3:2003/AC:2004
CEN	EN 1759-4:2003 Karimák és kötéseik. Osztály szerinti jelölésű, kör alakú karimák csővezetékekhez, csővezetéki szerelvényekhez, csőidomokhoz és tartozékokhoz. 4. rész: Ötvözött alumíniumkarimák	–
CEN	EN 1797:2001 Kriogén tartályok. Gáz és szerkezeti anyag összeférhetősége	EN 1797-1:1998	Az időpont lejárt (2002.1.31.)
CEN	EN 1866:2005 Szállítható tűzoltó készülékek	–
CEN	EN 1983:2006 Ipari csőszerelvények. Acél golyóscsapok	–
CEN	EN 1984:2000 Ipari csőszerelvények. Acél tolózárak	–
CEN	EN ISO 4126-1:2004 A megengedettnél nagyobb nyomás ellen védő eszközök. 1. rész: Biztonsági szerelvények (ISO 4126-1:2004)	–
CEN	EN ISO 4126-1:2004/AC:2006
CEN	EN ISO 4126-3:2006 A megengedettnél nagyobb nyomás ellen védő eszközök. 3. rész: Biztonsági szerelvények és hasadótárcsás biztonsági szerkezetek kombinációja (ISO 4126-3:2006)	–
CEN	EN ISO 4126-4:2004 A megengedettnél nagyobb nyomás ellen védő eszközök. 4. rész: Önműködő biztonsági szerelvények (ISO 4126-4:2004)	–
CEN	EN ISO 4126-5:2004 A megengedettnél nagyobb nyomás ellen védő eszközök. 5. rész: Szabályozott, biztonsági lefúvató rendszerek (CSPRS) (ISO 4126-5:2004)	–
CEN	EN ISO 9606-2:2004 Hegesztők minősítése. Ömlesztőhegesztés. 2. rész: Alumínium és alumíniumötvözetek (ISO 9606-2:2004)	–
CEN	EN ISO 9606-3:1999 Hegesztők minősítése. Ömlesztőhegesztés. 3. rész: Réz és rézötvözetek (ISO 9606-3:1999)	–
CEN	EN ISO 9606-4:1999 Hegesztők minősítése. Ömlesztőhegesztés. 4. rész: Nikkel és nikkelötvözetek (ISO 9606-4:1999)	–
CEN	EN ISO 9606-5:2000 Hegesztők minősítése. Ömlesztőhegesztés. 5. rész: Titán és titánötvözetek, cirkónium és cirkóniumötvözetek (ISO 9606-5:2000)	–
CEN	EN 10028-1:2000 Lapos acéltermékek nyomástartó berendezésekhez. 1. rész: Általános követelmények	EN 10028-1:1992	Az időpont lejárt (2000.10.31.)
CEN	EN 10028-1:2000/A1:2002	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2003.5.31.)
CEN	EN 10028-2:2003 Lapos acéltermékek nyomástartó berendezésekhez. 2. rész: Ötvözetlen és ötvözött acélok növelt hőmérsékleten előírt tulajdonságokkal	EN 10028-2:1992	Az időpont lejárt (2003.12.31.)
CEN	EN 10028-2:2003/AC:2005
CEN	EN 10028-3:2003 Lapos acéltermékek nyomástartó berendezésekhez. 3. rész: Hegeszthető, finomszemcsés, normalizált acélok	EN 10028-3:1992	Az időpont lejárt (2003.12.31.)
CEN	EN 10028-4:2003 Lapos acéltermékek nyomástartó berendezésekhez. 4. rész: Hidegszívós nikkelötvözésű acélok	EN 10028-4:1994	Az időpont lejárt (2003.12.31.)
CEN	EN 10028-4:2003/AC:2005
CEN	EN 10028-5:2003 Lapos acéltermékek nyomástartó berendezésekhez. 5. rész: Hegeszthető, finomszemcsés, termomechanikusan hengerelt acélok	EN 10028-5:1996	Az időpont lejárt (2003.12.31.)
CEN	EN 10028-6:2003 Lapos acéltermékek nyomástartó berendezésekhez. 6. rész: Hegeszthető, finomszemcsés, nemesített acélok	EN 10028-6:1996	Az időpont lejárt (2003.12.31.)
CEN	EN 10028-7:2000 Lapos acéltermékek nyomástartó berendezésekhez. 7. rész: Korrózióálló acélok	–
CEN	EN 10028-7:2000/AC:2004
CEN	EN 10204:2004 Fémtermékek. A vizsgálati bizonylatok típusai	–
CEN	EN 10213-1:1995 Nyomástartó acélöntvények műszaki szállítási feltételei. 1. rész: Általános követelmények	–
CEN	EN 10213-2:1995 Nyomástartó acélöntvények műszaki szállítási feltételei. 2. rész: Szobahőmérsékleten használható és hőálló acélok	–
CEN	EN 10213-3:1995 Nyomástartó acélöntvények műszaki szállítási feltételei. 3. rész. Hidegszívós acélok	–
CEN	EN 10213-4:1995 Nyomástartó acélöntvények műszaki szállítási feltételei. 4. rész: Ausztenites és ausztenites-ferrites acélok	–
CEN	EN 10216-1:2002 Varrat nélküli acélcsövek nyomástartó berendezésekhez. Műszaki szállítási feltételek. 1. rész: Szobahőmérsékleten szavatolt tulajdonságú, ötvözetlen acélcsövek	–
CEN	EN 10216-1:2002/A1:2004
CEN	EN 10216-2:2002 Varrat nélküli acélcsövek nyomástartó berendezésekhez. Műszaki szállítási feltételek. 2. rész: Növelt hőmérsékleten szavatolt tulajdonságú, ötvözetlen és ötvözött acélcsövek	–
CEN	EN 10216-2:2002/A1:2004
CEN	EN 10216-3:2002 Varrat nélküli acélcsövek nyomástartó berendezésekhez. Műszaki szállítási feltételek. 3. rész: Ötvözött, finom szemcsés acélcsövek	–
CEN	EN 10216-3:2002/A1:2004
CEN	EN 10216-4:2002 Varrat nélküli acélcsövek nyomástartó berendezésekhez. Műszaki szállítási feltételek. 4. rész: Kis hőmérsékleten szavatolt tulajdonságú, ötvözetlen és ötvözött acélcsövek	–
CEN	EN 10216-4:2002/A1:2004
CEN	EN 10216-5:2004 Varrat nélküli acélcsövek nyomástartó berendezésekhez. Műszaki szállítási feltételek. 5. rész: Korrózióálló acélcsövek	–
CEN	EN 10217-1:2002 Hegesztett acélcsövek nyomástartó berendezésekhez. Műszaki szállítási feltételek. 1. rész: Szobahőmérsékleten szavatolt tulajdonságú ötvözetlen acélcsövek	–
CEN	EN 10217-1:2002/A1:2005
CEN	EN 10217-2:2002 Hegesztett acélcsövek nyomástartó berendezésekhez. Műszaki szállítási feltételek. 2. rész: Növelt hőmérsékleten szavatolt tulajdonságú, villamos hegesztéssel készült, ötvözetlen és ötvözött acélcsövek	–
CEN	EN 10217-2:2002/A1:2005
CEN	EN 10217-3:2002 Hegesztett acélcsövek nyomástartó berendezésekhez. Műszaki szállítási feltételek. 3. rész: Ötvözött, finom szemcsés acélcsövek	–
CEN	EN 10217-3:2002/A1:2005
CEN	EN 10217-4:2002 Hegesztett acélcsövek nyomástartó berendezésekhez. Műszaki szállítási feltételek. 4. rész: Kis hőmérsékleten szavatolt tulajdonságú, villamos hegesztéssel készült, ötvözetlen acélcsövek	–
CEN	EN 10217-4:2002/A1:2005
CEN	EN 10217-5:2002 Hegesztett acélcsövek nyomástartó berendezésekhez. Műszaki szállítási feltételek. 5. rész: Növelt hőmérsékleten szavatolt tulajdonságú, fedett ívű hegesztéssel készült, ötvözetlen és ötvözött acélcsövek	–
CEN	EN 10217-5:2002/A1:2005
CEN	EN 10217-6:2002 Hegesztett acélcsövek nyomástartó berendezésekhez. Műszaki szállítási feltételek. 6. rész: Kis hőmérsékleten szavatolt tulajdonságú, fedett ívű hegesztéssel készült, ötvözetlen acélcsövek	–
CEN	EN 10217-6:2002/A1:2005
CEN	EN 10217-7:2005 Hegesztett acélcsövek nyomástartó berendezésekhez. Műszaki szállítási feltételek. 7. rész: Korrózióálló acélcső	–
CEN	EN 10222-1:1998 Kovácsolt acél nyomástartó berendezésekhez. 1. rész: Szabadon alakított kovácsdarabok általános követelményei	–
CEN	EN 10222-1:1998/A1:2002	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2002.10.31.)
CEN	EN 10222-2:1999 Kovácsolt acél nyomástartó berendezésekhez. 2. rész: Melegszilárd ferrites és martenzites acélok	–
CEN	EN 10222-2:1999/AC:2000
CEN	EN 10222-3:1998 Kovácsolt acél nyomástartó berendezésekhez. 3. rész: Hidegszívós, nikkellel ötvözött acélok	–
CEN	EN 10222-4:1998 Kovácsolt acél nyomástartó berendezésekhez. 4. rész: Nagy folyáshatárú, hegeszthető, finom szemcsés acélok	–
CEN	EN 10222-4:1998/A1:2001	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2002.1.31.)
CEN	EN 10222-5:1999 Kovácsolt acél nyomástartó berendezésekhez. 5. rész: Martenzites, ausztenites és ausztenites-ferrites korrózióálló acélok	–
CEN	EN 10222-5:1999/AC:2000
CEN	EN 10269:1999 Melegszilárd és/vagy hidegszívós acélok és nikkelötvözetek kötőelemekhez	–
	EN 10269:1999/A1:2006	3. megjegyzés	2006.10.31.
	EN 10269:1999/A1:2006/AC:2006
CEN	EN 10272:2000 Korrózióálló acélrudak nyomástartó berendezésekhez	–
CEN	EN 10273:2000 Melegszilárd, hegeszthető acélból melegen hengerelt rudak nyomástartó berendezésekhez	–
CEN	EN 10305-4:2003 Nagy méretpontosságú acélcsövek. Műszaki szállítási feltételek. 4. rész: Hidraulikus és pneumatikus rendszerek varratmentes, hidegen húzott csövei	–
CEN	EN 10305-6:2005 Nagy méretpontosságú acélcsövek. Műszaki szállítási feltételek. 6. rész: Hidraulikus és pneumatikus rendszerek hegesztett, hidegen húzott csövei	–
CEN	EN ISO 10931:2005 Műanyag csővezetékrendszerek ipari alkalmazásokhoz. Poli (vinilidén-fluorid) (PVDF). Az alkotóelemek és a rendszer műszaki követelményei (ISO 10931:2005 (ISO 10931:2005)	–
CEN	EN 12178:2003 Hűtőrendszerek és hőszivattyúk. Folyadékszintjelző készülékek. Követelmények, vizsgálat és megjelölés	–
CEN	EN 12263:1998 Hűtőberendezések és hőszivattyúk. Biztonsági kapcsolókészülékek nyomáshatároláshoz. Követelmények és vizsgálatok	–
CEN	EN 12266-1:2003 Ipari csőszerelvények. A csőszerelvények vizsgálata. 1. rész: Nyomáspróbák, vizsgálati eljárások és átvételi feltételek. Kötelező előírások	–
CEN	EN 12284:2003 Hűtőrendszerek és hőszivattyúk. Szelepek. Követelmények, vizsgálat és megjelölés	–
CEN	EN 12288:2003 Ipari csőszerelvények. Tolózárak rézötvözetből	–
CEN	EN 12334:2001 Ipari csőszerelvények. Öntöttvas visszacsapó szelepek	–
CEN	EN 12334:2001/A1:2004	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2005.2.28.)
CEN	EN 12392:2000 Alumínium és alumíniumötvözetek. Alakított termékek. Nyomástartó berendezések gyártására szánt termékek külön követelményei	–
CEN	EN 12420:1999 Réz és rézötvözetek. Kovácsdarabok	–
CEN	EN 12434:2000 Kriogén tartályok. Hajlékony kriogén tömlők	–
CEN	EN 12434:2000/AC:2001
CEN	EN 12451:1999 Réz és rézötvözetek. Varrat néküli, kör szelvényű csövek hőcserélőkhöz	–
CEN	EN 12452:1999 Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, hengerelt, bordás csövek hőcserélőkhöz	–
CEN	EN 12516-1:2005 Ipari csőszerelvények. Szerelvényházak szilárdsága. 1. rész: Acél szerelvényházak tabulálási módszere	–
CEN	EN 12516-2:2004 Csőszerelvények. Szerelvényházak szilárdsága. 2. rész: Acél szerelvényházak számítási módszere	–
CEN	EN 12516-3:2002 Csőszerelvények. Szerelvényházak szilárdsága. 3. rész: Tapasztalati módszer	–
CEN	EN 12516-3:2002/AC:2003
CEN	EN 12542:2002 Sorozatgyártású, legfeljebb 13 m3 űrtartalmú, föld felett, helyhez kötött, hengeres, hegesztett acéltartály cseppfolyósított szénhidrogéngázok (LPG) tárolására. Tervezés és gyártás	–
CEN	EN 12542:2002/A1:2004	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2005.5.31.)
CEN	EN 12735-1:2001 Réz és rézötvözetek. Hűtők és légkondicionálók varratmentes rézcsövei. 1. rész: A csővezeték csövei	–
CEN	EN 12735-1:2001/A1:2005	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2005.10.31.)
CEN	EN 12735-2:2001 Réz és rézötvözetek. Hűtők és légkondicionálók varratmentes rézcsövei. 2. rész: A berendezés csövei	–
CEN	EN 12735-2:2001/A1:2005	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2005.10.31.)
CEN	EN 12778:2002 Konyhaeszközök. Háztartási kukta	–
CEN	EN 12952-1:2001 Vízcsöves kazánok és segédberendezéseik. 1. rész: Általános követelmények	–
CEN	EN 12952-2:2001 Vízcsöves kazánok és segédberendezéseik. 2. rész: Kazánok és segédberendezéseik nyomással terhelt részeinek anyagai	–
CEN	EN 12952-3:2001 Vízcsöves kazánok és segédberendezéseik. 3. rész: Nyomással terhelt részek tervezése és számítása	–
CEN	EN 12952-5:2001 Vízcsöves kazánok és segédberendezéseik. 5. rész: A kazán nyomással terhelt részeinek gyártása	–
CEN	EN 12952-6:2002 Vízcsöves kazánok és segédberendezéseik. 6. rész: Gyártásközi ellenőrzés; dokumentáció és a kazán nyomással terhelt részeinek megjelölése	–
CEN	EN 12952-7:2002 Vízcsöves kazánok és segédberendezéseik. 7. rész: Kazánberendezések követelményei	–
CEN	EN 12952-8:2002 Vízcsöves kazánok és segédberendezéseik. 8. rész: Kazánok gáz- és folyékony halmazállapotú tüzelőanyagot eltüzelő berendezéseinek követelményei	–
CEN	EN 12952-9:2002 Vízcsöves kazánok és segédberendezéseik. 9. rész: Kazánok szilárd, porlasztott tüzelőanyagú tüzelőberendezéseinek követelményei	–
CEN	EN 12952-10:2002 Vízcsöves kazánok és segédberendezéseik. 10. rész: A megengedettnél nagyobb nyomás ellen védő eszközök követelményei	–
CEN	EN 12952-14:2004 Vízcsöves kazánok és segédberendezéseik. 14. rész: Nyomás alatt cseppfolyósított ammóniát és ammónia vizes oldatát használó, a füstgázt nitrogén-oxidoktól mentesítő (DENOX-) rendszerek követelményei	–
CEN	EN 12952-16:2002 Vízcsöves kazánok és segédberendezéseik. 16. rész: Kazánok szilárd tüzelőanyagú, rostélyos és fluidágyas tüzelőberendezéseinek követelményei	–
CEN	EN 12953-1:2002 Nagy vízterű kazánok. 1. rész: Általános követelmények	–
CEN	EN 12953-2:2002 Nagy vízterű kazánok. 2. rész: Kazánok és segédberendezéseik nyomással terhelt részeinek anyagai	–
CEN	EN 12953-3:2002 Nagy vízterű kazánok. 3. rész: Nyomással terhelt részek tervezése és számítása	–
CEN	EN 12953-4:2002 Nagy vízterű kazánok. 4. rész: A kazán nyomással terhelt részeinek gyártása	–
CEN	EN 12953-5:2002 Nagy vízterű kazánok. 5. rész: Gyártásközi ellenőrzés, dokumentáció és a kazán nyomással terhelt részeinek megjelölése	–
CEN	EN 12953-6:2002 Nagy vízterű kazánok. 6. rész: Kazánberendezések követelményei	–
CEN	EN 12953-7:2002 Nagy vízterű kazánok. 7. rész: Kazánok gáz- és folyékony halmazállapotú tüzelőanyagot eltüzelő berendezéseinek követelményei	–
CEN	EN 12953-8:2001 Nagy vízterű kazánok. 8. rész: A megengedettnél nagyobb nyomás ellen védő eszközök követelményei	–
CEN	EN 12953-12:2003 Nagy vízterű kazánok. 12. rész: Kazánok szilárd tüzelőanyagú, rostélyos tüzelőberendezéseinek követelményei	–
CEN	EN 13121-1:2003 Föld feletti GRP-tartályok és -edények. 1. rész: Nyersanyagok. Részletes előírások és átvételi feltételek	–
CEN	EN 13121-2:2003 Föld feletti GRP-tartályok és -edények. 2. rész: Összetett anyagok. Kémiai ellenálló képesség	–
CEN	EN 13133:2000 Keményforrasztás. Keményforrasztók minősítése	–
CEN	EN 13134:2000 Keményforrasztás. A technológia jóváhagyása	–
CEN	EN 13136:2001 Hűtőrendszerek és hőszivattyúk. Nyomáslefúvató készülékek és kapcsolódó csővezetékeik. Számítási módszerek	–
CEN	EN 13175:2003 Cseppfolyósított szénhidrogéngázt (LPG-t) tároló tartályok szelepeinek és szerelvényeinek előírásai és vizsgálata	–
	EN 13175:2003/A1:2005	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2005.10.31.)
	EN 13175:2003/AC:2004
CEN	EN 13348:2001 Réz és rézötvözetek. Varratmentes, kör szelvényű rézcsövek orvosi gázokhoz vagy vákuumhoz	–
CEN	EN 13348:2001/A1:2005	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2005.10.31.)
CEN	EN 13371:2001 Kriogén tartályok. Kriogén üzemű csatlakoztatók töltéshez és lefejtéshez	–
CEN	EN 13397:2001 Ipari csőszerelvények. Fém membránszelepek	–
CEN	EN 13445-1:2002 Nem fűtött nyomástartó edények. 1. rész: Általános követelmények	–
CEN	EN 13445-2:2002 Nem fűtött nyomástartó edények. 2. rész: Szerkezeti anyagok	–
CEN	EN 13445-3:2002 Nem fűtött nyomástartó edények. 3. rész: Tervezés	–
	EN 13445-3:2002/A4:2005	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2006.1.31.)
	EN 13445-3:2002/A6:2005	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2006.8.31.)
	EN 13445-3:2002/A5:2005	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2006.8.15.)
	EN 13445-3:2002/A8:2006	3. megjegyzés	2006.10.31.
CEN	EN 13445-4:2002 Nem fűtött nyomástartó edények. 4. rész: Gyártás	–
CEN	EN 13445-5:2002 Nem fűtött nyomástartó edények. 5. rész: Vizsgálatok	–
	EN 13445-5:2002/A2:2005	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2005.12.31.)
	EN 13445-5:2002/A3:2006	3. megjegyzés	2006.11.30.
	EN 13445-5:2002/A5:2006	3. megjegyzés	2007.2.28.
CEN	EN 13445-6:2002 Nem fűtött nyomástartó edények. 6. rész: Gömbgrafitos öntöttvasból kialakított nyomástartó edények és a nyomással terhelt részek tervezési és gyártási követelményei	–
CEN	EN 13445-6:2002/A1:2004	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2004.10.31.)
CEN	EN 13458-1:2002 Kriogén tartályok. Vákuumszigetelésű, rögzített tartályok. 1. rész: Alapkövetelmények	–
CEN	EN 13458-2:2002 Kriogén tartályok. Vákuumszigetelésű, rögzített tartályok. 2. rész: Tervezés, gyártás, ellenőrzés és vizsgálat	–
CEN	EN 13458-2:2002/AC:2006
CEN	EN 13458-3:2003 Kriogén tartályok. Vákuumszigetelésű, rögzített tartályok. 3. rész: Üzemeltetési követelmények	–
CEN	EN 13458-3:2003/A1:2005	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2005.12.31.)
CEN	EN 13480-1:2002 Fémből készült ipari csővezetékek. 1. rész: Általános követelmények	–
CEN	EN 13480-1:2002/A1:2005	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2005.12.31.)
CEN	EN 13480-2:2002 Fémből készült ipari csővezetékek. 2. rész: Szerkezeti anyagok	–
CEN	EN 13480-3:2002 Fémből készült ipari csővezetékek. 3. rész: Tervezés és számítás	–
CEN	EN 13480-3:2002/A1:2005	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2006.2.28.)
CEN	EN 13480-4:2002 Fémből készült ipari csővezetékek. 4. rész: Gyártás és szerelés	–
CEN	EN 13480-5:2002 Fémből készült ipari csővezetékek. 5. rész: Vizsgálatok	–
CEN	EN 13480-6:2004 Fémből készült ipari csővezetékek. 6. rész: Földbe fektetett csővezetékek kiegészítő követelményei	–
CEN	EN 13480-6:2004/A1:2005	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2006.6.30.)
CEN	EN 13648-1:2002 Kriogén tartályok. A megengedettnél nagyobb nyomás ellen védő eszközök. 1. rész: Kriogén üzem biztonsági szelepei	–
CEN	EN 13648-2:2002 Kriogén tartályok. A megengedettnél nagyobb nyomás ellen védő eszközök. 2. rész: Kriogén üzem hasadótárcsás védőeszközei	–
CEN	EN 13648-3:2002 Kriogén tartályok. A megengedettnél nagyobb nyomás ellen védő biztonsági eszközök. 3. rész: A lefúvatási követelmények meghatározása. Teljesítmény és méretezés	–
CEN	EN 13709:2002 Ipari csőszerelvények. Acél elzárószelepek és elzárható visszacsapó szelepek	–
CEN	EN 13789:2002 Ipari csőszerelvények. Öntöttvas szelepek	–
CEN	EN 13923:2005 Szálerősítésű FRP nyomástartó edények. Anyagok, tervezés, gyártás és vizsgálat	–
CEN	EN 14071:2004 Cseppfolyósított szénhidrogéngázt (LPG-t) tároló tartályok nyomáslevezető szerelvényei. Segédberendezések	–
CEN	EN 14075:2002 Sorozatgyártású, legfeljebb 13 m3 űrtartalmú, föld alatti, helyhez kötött, hengeres, hegesztett acéltartályok cseppfolyósított szénhidrogéngázok (LPG) tárolására. Tervezés és gyártás	–
CEN	EN 14075:2002/A1:2004	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2005.6.30.)
CEN	EN 14129:2004 Cseppfolyósított szénhidrogéngázt (LPG-t) tároló tartályok nyomáslevezető szerelvényei	–
CEN	EN 14197-1:2003 Kriogén tartályok. Rögzített, nem vákuumszigetelésű tartályok. 1. rész: Alapkövetelmények	–
CEN	EN 14197-2:2003 Kriogén tartályok. Rögzített, nem vákuumszigetelésű tartályok. 2. rész: Tervezés, gyártás, ellenőrzés és vizsgálat	–
	EN 14197-2:2003/A1:2006	3. megjegyzés	2007.2.28.
	EN 14197-2:2003/AC:2006
CEN	EN 14197-3:2004 Kriogén tartályok. Rögzített, nem vákuumszigetelésű tartályok. 3. rész: Üzemeltetési követelmények	–
	EN 14197-3:2004/A1:2005	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2005.12.31.)
	EN 14197-3:2004/AC:2004
CEN	EN 14222:2003 Kazánok korrózióálló acélból	–
CEN	EN 14276-1:2006 Hűtőrendszerek és hőszivattyúk nyomástartó berendezése. 1. rész: Tartályok. Általános követelmények	–
CEN	EN 14341:2006 Ipari csőszerelvények. Acél visszacsapó szelepek	–
CEN	EN 14382:2005 Biztonsági berendezések gáznyomás-szabályozó állomásokhoz és készülékekhez. Biztonsági reteszelőszerelvények legfeljebb 100 bar bemenőoldali nyomásig	–
CEN	EN 14570:2005 Földalatti és földfeletti cseppfolyósított szénhidrogént (LPR-t) tároló tartályok műszereinek szerelvényei	–
CEN	EN 14570:2005/A1:2006	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2006.8.31.)
CEN	EN 14585-1:2006 Fém gégecsőtömlő-szerelvények nyomás alatti alkalmazásra. 1. rész: Követelmények	–
CEN	EN ISO 15493:2003 Műanyag csővezetékrendszerek ipari alkalmazásokhoz. Akrilnitril–butadién–sztirol (ABS), kemény poli(vinil-klorid) (PVC-U) és klórozott poli(vinil-klorid) (PVC-C). Az alkotóelemek és a rendszer követelményei. Metrikus sorozat (ISO 15493:2003)	–
CEN	EN ISO 15494:2003 Műanyag csővezetékrendszerek ipari alkalmazáshoz. Polibutén (PB), polietilén (PE) és polipropilén (PP). Az alkotóelemek és a rendszer követelményei. Metrikus sorozat (ISO 15494:2003)	–
CEN	EN ISO 15613:2004 Fémek hegesztési utasítása és hegesztéstechnológiájának minősítése. Minősítés gyártás előtti hegesztési próbával (ISO 15613:2004)	–
CEN	EN ISO 15614-1:2004 Fémek hegesztési utasítása és hegesztéstechnológiájának minősítése. A hegesztéstechnológia vizsgálata. 1. rész: Acélok ív- és gázhegesztése, valamint nikkel és ötvözetei ívhegesztése (ISO 15614-1:2004)	–
CEN	EN ISO 15614-2:2005 Fémek hegesztési utasítása és hegesztéstechnológiájának minősítése. A hegesztéstechnológia vizsgálata. 2. rész: Az alumínium és ötvözetei ívhegesztése (ISO 15614-2:2005)	–
CEN	EN ISO 15614-4:2005 Fémek hegesztési utasítása és hegesztéstechnológiájának minősítése. A hegesztéstechnológia vizsgálata. 4. rész: Az alumíniumöntvények kikészítő hegesztése (ISO 15614-4:2005)	–
CEN	EN ISO 15614-5:2004 Fémek hegesztési utasítása és hegesztéstechnológiájának minősítése. A hegesztéstechnológia vizsgálata. 5. rész: Titán, cirkónium és ötvözeteik ívhegesztése (ISO 15614-5:2004)	–
CEN	EN ISO 15614-6:2006 Fémek hegesztési utasítása és hegesztéstechnológiájának minősítése. A hegesztéstechnológia vizsgálata. 6. rész: Réz és ötvözetei ív- és gázhegesztése (ISO 15614-6:2006)	–
CEN	EN ISO 15614-8:2002 Fémek hegesztési utasítása és hegesztéstechnológiájának minősítése. A hegesztéstechnológia vizsgálata. 8. rész: Csövek hegesztése cső-csőfal kötés esetén (ISO 15614-8:2002)	–
CEN	EN ISO 15614-11:2002 Fémek hegesztési utasítása és hegesztéstechnológiájának minősítése. A hegesztéstechnológia vizsgálata. 11. rész: Elektron- és lézersugaras hegesztés (ISO 15614-11:2002)	–
CEN	EN ISO 15620:2000 Hegesztés. Fémek dörzshegesztése (ISO 15620:2000)	–
CEN	EN ISO 16135:2006 Ipari csőszerelvények. Hőre lágyuló műanyag golyós szelep (ISO 16135:2006)	–
CEN	EN ISO 16136:2006 Ipari csőszerelvények. Hőre lágyuló pillangószelep (ISO 16136:2006)	–
CEN	EN ISO 16137:2006 Ipari csőszerelvények. Hőre lágyuló visszacsapó szelep (ISO 16137:2006)	–
CEN	EN ISO 16138:2006 Ipari csőszerelvények. Hőre lágyuló műanyag membránszelep (ISO 16138:2006)	–
CEN	EN ISO 16139:2006 Ipari csőszerelvények. Hőre lágyuló tolózár (ISO 16139:2006)	–
CEN	EN ISO 21787:2006 Ipari csőszerelvények. Hőre lágyuló gömbházas szelep (ISO 21787:2006)	–

1. megjegyzés

A megfelelőségre vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja általában megegyezik az Európai Szabványügyi Szervezet által meghatározott visszavonás időpontjával, azonban felhívjuk e szabványok használóinak a figyelmét arra, hogy bizonyos kivételes esetekben ez másképpen lehet.

3. megjegyzés

Módosítások esetén a hivatkozott szabvány EN CCCCC:YYYY, a korábbi módosításai, amennyiben van olyan, és az újak pedig idézett módosítások. A helyettesített szabvány (3. oszlop) ennek értelmében az EN CCCCC:YYYY-ból valamint annak korábbi módosításaiból áll, de ebbe nem tartoznak az idézett módosítások. A meghatározott időpontban a helyettesített szabvány esetében megszűnik az irányelv lényeges követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem.

MEGJEGYZÉS:

—	A szabványok hozzáférhetőségével kapcsolatos bármilyen információ az Európai Szabványügyi Szervezeteknél, vagy a nemzeti szabványügyi testületeknél kérhető, ez utóbbiak listája a 98/48/EK (2) irányelvvel módosított 98/34/EK (3) európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékletét képezi.

—	A hivatkozások közzététele az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem vonja maga után azt, hogy a szabványok az összes közösségi nyelven elérhetők.

—	Ez a lista az Európai Unió Hivatalos Lapjában korábbiakban közzétett minden listát helyettesít. A Bizottság biztosítja ennek a listának a frissítését.

Az összehangolt szabványokról további információk az interneten:

http://europa.eu.int/comm/enterprise/newapproach/standardization/harmstds/

(1) ESzSz: Európai Szabványügyi Szervezetek:

—	CEN: rue de Stassart 36, B-1050 Brüsszel, Tel. (32-2) 550 08 11; fax (32-2) 550 08 19 (http://www.cenorm.be)

—	CENELEC: rue de Stassart 35, B-1050 Brüsszel, Tel. (32-2) 519 68 71; fax (32-2) 519 69 19 (http://www.cenelec.org)

—	ETSI: 650, route des Lucioles, F-06921 Sophia Antipolis, Tel. (33) 492 94 42 00; fax (33) 493 65 47 16 (http://www.etsi.org)

(2) HL L 217., 1998.8.5., 18. o.

(3) HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

19.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/45

A tagállamok által közzétett összefoglaló tájékoztató az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2003. december 23-i 1/2004/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásokról

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/C 311/08)

Támogatás száma: XA 72/06

Tagállam: Olaszország

Régió: Piemonte Tartomány

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Támogatás tárgyi és nem tárgyi eszközökbe történő beruházások megkönnyítésére (a 23/2004 sz. regionális törvény)

Jogalap: Deliberazione della Giunta regionale n. 56 — 3081 del 5.6.2006 (B.U.R.P. n. 24 del 15.6.2006) „Legge regionale 23/2004, Interventi per lo sviluppo e la promozione della cooperazione. Articolo 6, commi 1, 2. Approvazione del programma degli interventi a favore delle società cooperative operanti nel settore della trasformazione e commercializzazione dei prodotti agricoli e rientranti tra le piccole e medie imprese”.

A Bizottság 2003. december 23-i 1/2004/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról. Megjelent a Hivatalos Lap 2004. január 3-i L 1. számában. Hatálybalépés 2004. január 23. (14. cikk).

A támogatási program keretében tervezett éves kiadás: 10 millió EUR

Maximális támogatási intenzitás: Vissza nem térítendő támogatás: az általános költségek fedezésére szolgáló költségek, mint például a tanácsadóknak, a tervezőknek, valamint a megvalósíthatósági tanulmányokért kifizetett honoráriumok, melyek a tárgyi eszközökbe történő beruházás várható költségeinek legfeljebb 12 %-át tehetik ki; a termékek minőségének és nyomonkövethetőségének igazolására szolgáló rendszerek létesítésére és fejlesztésére szolgáló költségek; az üzlettársak szakmai képzésének és vezetőképzésének költségei, valamint a menedzserképzés költségei, és megbízható üzleti számviteli rendszer létrehozására szolgáló költségek.

A támogatás összege 5 000 EUR-tól legfeljebb 50 000 EUR-ig terjed.

Kölcsönök nyújtása szubvencionált árfolyamon: pénzügyi intézetekkel való együttműködés révén ingatlanok építésére, vásárlására (kivétel földterület), átalakítására, gépek, új berendezések vásárlására (beleértve informatikai programokat is), járművek és konténerek vásárlására kifejezetten félkész-, illetve késztermékeknek a feldolgozó és értékesítő üzemektől az értékesítési csatornákig történő szállítására, amennyiben közvetlenül és kizárólagosan az említett termékek szállítására szánt járművekről és konténerekről van szó.

A kölcsönök a támogatható költségek legfeljebb 100 %-át fedezik öt évre vonatkozóan (termelési beruházás esetén), illetve ingatlanba történő beruházás esetén tíz évre vonatkozóan.

A regionális költségvetésből a beruházásra fordított összeg 7 500 EUR-tól (alsó határ) 350 000 EUR-ig (felső határ) terjed.

A támogatás nem haladhatja meg a támogatható költségek 40 %-át.

Végrehajtás időpontja: 2006. októbere; mindenesetre meg kell várni, amíg a Bizottságtól az azonosító számra vonatkozó értesítés megérkezik, amit az említett intézet azután küld el, miután az összefoglaló táblázatról szóló értesítést megkapta.

A program időtartama:

A támogatás célja: Szövetkezeti vállalkozások elősegítése és fejlesztése Piemonte tartományban, valamint a szövetkezetek által előállított áruk minőségének emelése, illetve a menedzsment javítása.

A vonatkozó rendelet cikke: 7. cikk és l3. cikk a), b), c), d) és e) pontja;

Érintett gazdasági ágazat: A támogatási program az EK-szerződés I. mellékletében foglalt mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásokra alkalmazandó.

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Regione Piemonte, Assessorato alle Attività Produttive, Bilancio e Cooperazione

Direzione regionale Formazione Professionale-lavoro,

Via Magenta, 12

I-10128 Torino

Tel.: (39-011) 432 48 85

Fax: (39-011) 432 48 78

e-mail: direzione15@regione.piemonte.it.

Honlap: www.regione.piemonte.it/lavoro/index.htm

Egyéb információk: A kedvezményezettnek az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkezie:

nem áll csődeljárás alatt vagy felszámolási eljárás alatt, ügyvitelét nem bíróság végzi, nem fejezte be, illetve nem szüntette meg tevékenységét, nem áll bírósági vagy egyéb hasonló eljárás alatt;

bizonyítani, hogy vállalkozása jövedelmező és pénzügyei jól állnak;

tudja bizonyítani, hogy a minimális egészségügyi, környezetvédelmi és állatjóléti követelményeknek megfelel;

A következő költségek nem támogathatók:

harmadik országokból származó import;

azok a beruházások, melyek nem javítják az érintett ágazatokban a mezőgazdasági termelés színvonalát;

kiskereskedelmi beruházások;

szállítójárművek vásárlása;

nem amortizálható beruházások.

Hasonlóképpen nem adható támogatás:

azokra a beruházásokra, melyek a különböző ágazatokban megsértik a közös piaci intézmények által előírt megszorításokat; olyan termékek előállítására és forgalmazására vonatkozó beruházásokra, amelyek tejet, illetve tejtermékeket utánzó vagy helyettesítő termékek előállítására szolgálnak

tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítő termékek előállítására és forgalmazására;

olyan kezdeményezésekre, melyek mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos kutatásokat, illetve promóciós kampányok támogatását szolgálnák.

Támogatás száma: XA 91/06

Tagállam: Ausztria

Régió: Burgenland

A támogatási program megnevezése: Az 1994. évi mezőgazdasági támogatásokról szóló törvény (WiföG) értelmében mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítéléséről szóló iránymutatások

Jogalap: Gesetz vom 24. März 1994 über Maßnahmen zur Gewährleistung der wirtschaftlichen Entwicklung im Burgenland (Landes-Wirtschaftsförderungsgesetz 1994 — WiföG), LGBl. Nr. 33/1994, in der Fassung des Gesetzes LGBl. Nr. 64/1998.

A támogatási program keretében tervezett éves kiadás: 2006. évi terv

Év 2006: Beruházási támogatás euróban 1 500 000

Maximális támogatási intenzitás:

Észak-Burgenland: 30 %

Közép-Burgenland: 35 %

Dél-Burgerland: 35 %

15 %-os többlettámogatás adható.

A támogatás felső határa feldolgozási és forgalmazási beruházások esetében 725 000 EUR, az agrárszektorban megvalósuló technikai segítségnyújtás esetében egy hároméves időszakban 100 000 EUR.

A támogatási összeg felső határa alapvetően az 1/2004/EK rendeletben engedélyezett összeg.

Végrehajtás időpontja: A támogatások a támogatási program Burgenland hivatalos közlönyében való közzétételét követően ítélhetők oda. A programot legkorábban tíz munkanappal ezen összefoglaló megküldése után tervezik közzétenni.

A támogatási program időtartama: A támogatási program 2006.12.31-ig tart.

A támogatás célja: A támogatás célja kizárólag mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozások regionális gazdasági infrastruktúrájának javítása.

A támogatás a következőkre összpontosít:

növekedésorientált vállalkozások kiemelt támogatása

burgenlandi vállalkozások nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése

hosszú távon jelentős növekedési esélyekkel vagy magas értékteremtéssel bíró vállalkozások kis nagyságrendű projektjeinek támogatása

Kizárólag olyan költségek támogathatók, amelyek az alábbi kategóriákba tartoznak:

7. cikk: Feldolgozási és forgalmazási beruházások

14. cikk: Technikai segítségnyújtás az agrárszektorban

Érintett gazdasági ágazatok: Minden olyan gazdasági ágazat a támogatási program hatálya alá tartozik, amely mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozik. Kivételt képez az idegenforgalmi és a szabadidő-ágazat, valamint a mező- és erdőgazdasági őstermelés.

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Land Burgenland

Europaplatz 1

A-7001 Eisenstadt

Internetcím: www.wibag.at

Támogatás száma: XA 99/06

Tagállam: Hollandia

Régió: nem alkalmazható

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Az energia-megtakarításra vonatkozó beruházási program (Investeringsregeling energiebesparing)

Jogalap: articoli 2, 4 e 6 della Kaderwet LNV-subsidies.

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: 2007: 6 millió EUR

Maximális támogatási intenzitás: 25 %

Végrehajtás időpontja: Kérelmeket 2006. november 15. és 2006. november 29. között lehet benyújtani.

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama: Egyszeri támogatás. A kifizetéseket legkésőbb 2007. június 30-ig teljesítik.

A támogatás célja: Elsődleges célkitűzés: az előállítási költségek csökkentése. Másodlagos célkitűzés: a természetes környezet megóvása és fejlesztése. A támogatás alapja az 1/2004/EK rendelet 4. cikke. Az energia-megtakarításra irányuló befektetések jogosultak a támogatásra.

Érintett gazdasági ágazat(ok): mezőgazdasági üzemek, különösen üvegházi kertészetek.

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe: Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit

Website: www.minlnv.nl/loket

19.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/47

Értesítés a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó polivinil-alkohol behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2006/C 311/09)

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 384/96/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) 5. cikke alapján a Bizottsághoz panasz érkezett, miszerint a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról (a továbbiakban: az érintett országok) származó polivinil-alkohol behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz a közösségi gazdasági ágazatnak.

1. Panasz

A panaszt 2006. november 6-án nyújtotta be a Kuraray Specialties Europe GmbH (a továbbiakban: panaszos), aki a teljes közösségi polivinil-alkohol-gyártás nagy hányadát – ebben az esetben több mint 25 %-át – képviseli.

2. Termék

Az állítólagosan dömpingelt termékek a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, legalább 3 mPas de legfeljebb 61 mPas viszkozitású (4 %-os oldatban mérve), illetve legalább 84,0 mol % de legfeljebb 99,9 mol % hidrolízisfokú, homopolimer gyanta formájú egyes polivinil-alkoholok (a továbbiakban: az érintett termék), amelyek rendesen az ex 3905 30 00 KN-kód alá tartoznak. Ez a KN-kód csak tájékoztató jellegű.

3. Állítólagos dömping

A Tajvan tekintetében megfogalmazott állítólagos dömping alapja az érintett termék belföldi árai alapján megállapított rendes érték és a közösségi piaci kivitelre értékesített érintett termék exportárainak összehasonlítása.

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban a panaszos a Kínai Népköztársaság vonatkozásában a rendes értéket annak az árnak alapján állapította meg, amelyen a kérdéses terméket az 5.1. pont d) alpontjában meghatározott piacgazdasági berendezkedésű országban értékesítik. A panaszos a dömpingelt behozatalról szóló állítását az így számított rendes értéknek a Közösségbe irányuló kivitel révén értékesített érintett termék exportáraival történő összehasonlítására alapozza.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözet jelentős.

4. A kár vélelmezése

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy az érintett termék Kínai Népköztársaságból és Tajvanról történő behozatala abszolút értékben és a piaci részesedést tekintve is megnövekedett.

Azt állítja, hogy az érintett termék behozatali mennyisége és ára – egyéb következményeken túl – kedvezőtlenül hatott a közösségi gazdasági ágazat által megszabott árszintekre, és ezáltal jelentős mértékben rontotta a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetét és az általa kínált foglalkoztatási lehetőségeket.

5. Eljárás

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt a közösségi gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és az eljárás megindításához elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, a Bizottság az alaprendelet 5. cikkének megfelelően vizsgálatot indít.

5.1. A dömping és a kár megállapítására irányuló eljárás

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó érintett termék dömpingelt-e, és ha igen, ez a dömping okozott-e kárt.

a) Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett felek nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság úgy határozhat, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végez.

i. Mintavétel a Kínai Népköztársaság exportőrei/gyártói esetében

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri valamennyi exportőrt/gyártót, illetve a nevükben eljáró valamennyi képviselőt, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi adatokat:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám, valamint a kapcsolattartó személy neve,

—	a 2005. október 1-je és a 2006. szeptember 30-a közötti időszakban a Közösségbe exportált érintett termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában,

—	a 2005. október 1-je és a 2006. szeptember 30-a közötti időszakban a belföldi piacon eladott érintett termék forgalma helyi valutában és az értékesítések volumene tonnában,

—	a vállalat szándékában áll-e egyéni dömpingkülönbözetet (2) igényelni (egyéni dömpingkülönbözetet kizárólag gyártók igényelhetnek),

—	a vállalat pontos tevékenysége az érintett termék előállítását illetően,

—	az érintett termék előállításában és/vagy (export- és/vagy belföldi) értékesítésében érintett valamennyi kapcsolt vállalat (3) neve és pontos tevékenysége,

—	bármely más megfelelő információk, amelyek segíthetik a Bizottságot a minta kiválasztásában,

—

a fentiekben ismertetett információk közlésével a vállalat hozzájárul ahhoz, hogy a mintavétel esetleg rá is kiterjedjen. Amennyiben mintavétel céljából kiválasztják, a vállalatnak ki kell töltenie egy kérdőívet, továbbá hozzá kell járulnia, hogy válaszait helyszíni ellenőrzésnek vessék alá. Ha a vállalat jelzi, nem járul hozzá ahhoz, hogy a mintavétel esetleg rá is kiterjedjen, azt úgy kell tekinteni, hogy nem működött együtt a vizsgálat során. Az együttműködés elmulasztásának következményeit az alábbiakban a 8. pont ismerteti.

A Bizottság ezenkívül kapcsolatba lép az exportáló ország hatóságaival és az exportőrök/gyártók valamennyi ismert szervezetével annak érdekében, hogy az általa az exportőrök/gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek ítélt információkat beszerezze.

ii. Mintavétel az importőrök esetében

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri valamennyi importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi adatokat:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám, valamint a kapcsolattartó személy neve,

—	a vállalat 2005. október 1-je és 2006. szeptember 30-a között elért teljes forgalma euróban.

—	az alkalmazottak összlétszáma,

—	a vállalat pontos tevékenysége az érintett terméket illetően,

—	a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó importált érintett termék 2005. október 1-je és 2006. szeptember 30-a között a közösségi piacra irányuló behozatalának és az ott megvalósított viszonteladásának mennyisége tonnában és értéke euróban,

—	az érintett termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett valamennyi kapcsolt vállalat (4) neve és pontos tevékenysége,

—	bármely más megfelelő információk, amelyek segíthetik a Bizottságot a minta kiválasztásában,

—

A Bizottság ezenkívül kapcsolatba lép az importőrök valamennyi ismert szervezetével annak érdekében, hogy az általa az importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek ítélt információkat beszerezze.

iii. A minták végleges kiválasztása

Ha bármely érdekelt fél a minta kiválasztásával kapcsolatban információt kíván benyújtani, be kell tartania a 6. b) pont ii. alpontjában megállapított határidőt.

A Bizottság a minták végső kiválasztását csak azután kívánja elvégezni, hogy konzultált azon érintett felekkel, akik jelezték készségüket, hogy a mintába bekerüljenek.

A mintába felvett vállalatoknak a 6. b) pont iii. alpontjában meghatározott határidőn belül ki kell tölteniük egy kérdőívet, és a vizsgálat során együttműködést kell tanúsítaniuk.

Kellő együttműködés hiányában a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy megállapításait – az alaprendelet 17. cikkének (4) bekezdésével és 18. cikkével összhangban – a rendelkezésére álló tényekre alapozza. A rendelkezésre álló tények alapján tett megállapítások a 8. pontban ismertetett okoknál fogva kedvezőtlenebbeknek bizonyulhatnak az érintett fél számára.

b) Kérdőívek

A vizsgálat elvégzéséhez szükségesnek ítélt információk megszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket juttat el a következő felek részére: a közösségi gazdasági ágazat, a közösségi gyártók szervezetei, a Kínai Népköztársaság mintában szereplő exportőrei/gyártói, Tajvan exportőrei/gyártói, az exportőrök/gyártók szervezetei, a mintában szereplő importőrök, az importőrök panaszban megnevezett szervezetei, továbbá az érintett exportáló országok hatóságai.

i. Exportőrök/gyártók Tajvanon

Minden érdekelt félnek haladéktalanul, de legkésőbb a 6. a) pont i. alpontjában megjelölt időpontig faxon fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal, hogy megtudja, szerepel-e a panaszban és, amennyiben szükséges, kérdőívet igényeljen, tekintettel arra, hogy a 6. a) pont ii. alpontjában meghatározott határidő valamennyi érdekelt félre vonatkozik.

ii. Egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportőrök/gyártók a Kínai Népköztársaságban

A Kínai Népköztársaság azon exportőreinek/gyártóinak, akik az alaprendelet 17. cikke (3) bekezdésének és 9. cikke (6) bekezdésének alkalmazása céljából egyéni dömpingkülönbözetet igényelnek, kérdőívet kell kitölteniük és benyújtaniuk az ezen értesítés 6. a) pontjának ii. alpontjában meghatározott határidőn belül. Az ehhez szükséges kérdőívet a 6. a) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül kell igényelniük. Ugyanakkor e feleknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az exportőrökre/gyártókra alkalmazott mintavétel esetében a Bizottság dönthet úgy, hogy nem számít ki egyéni dömpingkülönbözetet számukra, ha az exportőrök/gyártók száma olyan magas, hogy az egyéni vizsgálat túl nagy terhet jelentene és késleltetné a vizsgálat lezárását.

c) Információgyűjtés és meghallgatások

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, ismertessék álláspontjukat, a kitöltött kérdőíveken kívül közöljenek további információkat, és állításaikat bizonyítékokkal támasszák alá. Ezen információknak és bizonyítékoknak a 6. a) pont ii. alpontjában meghatározott határidőn belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben azok olyan kérelmet nyújtanak be, amely bizonyítja, hogy különös okuk van a meghallgatásra. E kérelmet a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtani.

d) A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztása

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a Kínai Népköztársaság tekintetében a rendes érték megállapításának céljából megfelelő piacgazdaságú országnak Japán kiválasztását tervezik. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy a 6. pont c) alpontjában megállapított egyedi határidőn belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országot e célra.

e) Piacgazdasági státusz

A Kínai Népköztársaság azon exportőreinek/gyártóinak esetében, akik azt állítják, és ezt bizonyítani is tudják, hogy piacgazdasági körülmények között működnek – azaz megfelelnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában ismertetett követelményeknek –, a rendes érték megállapítására az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjával összhangban kerül sor. Az exportőrök/gyártók kellően megalapozott kérelmüket a 6. pont d) alpontjában megállapított egyedi határidőn belül kell, hogy benyújtsák. A Bizottság a Kínai Népköztársaság mintavételi eljárásban részt vevő vagy a panaszban megnevezett minden exportőre/gyártója számára, illetve a panaszban megnevezett exportőri/gyártói szervezetek számára, valamint a Kínai Népköztársaság hatóságai számára igénylőlapokat küld.

5.2. A közösségi érdek megállapítására irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban és abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, döntést kell hozni arról, hogy a dömpingellenes intézkedések elfogadása nem lenne-e ellentétes a közösségi érdekkel. Emiatt a közösségi gazdasági ágazatnak, az importőröknek és képviseleti szervezeteiknek, továbbá a felhasználók és a fogyasztók képviseleti szervezeteinek a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított általános határidőn belül módjukban áll a Bizottsághoz fordulni és a Bizottságot tájékoztatni, amennyiben bizonyítani tudják, hogy tevékenységük és az érintett termék között konkrét kapcsolat áll fenn. Az előző mondatban foglaltakkal összhangban cselekvő felek a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül meghallgatást kérhetnek, ismertetve azokat a konkrét okokat, amelyek meghallgatásukat indokolják. Meg kell jegyezni, hogy a 21. cikk alapján benyújtott információkat a Bizottság csak akkor veszi figyelembe, ha azokat a benyújtáskor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

6. Határidők

a) Általános határidők

i. A felek számára kérdőív vagy egyéb igénylőlapok kérvényezésére

Minden érdekelt félnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követő 10 napon belül be kell nyújtania kérdőívre vagy egyéb igénylőlapra irányuló kérelmét.

ii. A felek számára jelentkezésre, kitöltött kérdőív benyújtására, egyéb információk közlésére

Eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követő 40 napon belül az érdekelt feleknek fel kell venniük a kapcsolatot a Bizottsággal, elő kell terjeszteniük álláspontjukat, továbbá a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a kitöltött kérdőíveket és a birtokukban lévő egyéb információkat annak érdekében, hogy állításaikat figyelembe lehessen venni. Fel kell hívni a figyelmet arra a tényre, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többségének gyakorlása attól függ, hogy a felek jelentkeznek-e a fent említett határidőn belül.

A mintában szereplő vállalatoknak a kérdőívre adott válaszokat a 6. b) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk.

iii. Meghallgatások

Az említett 40 napos határidőn belül az érdekelt felek bizottsági meghallgatást is kérhetnek.

b) A mintavételre vonatkozó egyedi határidő

Az 5.1. a) pont i. alpontjában és az 5.1. a) pont ii. alpontjában ismertetett információknak ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követő 15 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz, mivel a Bizottság ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követő 21 napon belül konzultálni kíván azokkal az érintett felekkel, akik hozzájárultak, hogy vegyék őket figyelembe a mintavétel során a minta végső kiválasztásakor.

ii.	Az 5.1. a) pont iii. alpontjában említetteknek megfelelően minden egyéb, a minta kiválasztása szempontjából fontos információnak ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követő 21 napon belül be kell érkeznie a Bizottsághoz.

iii.	A mintába felvett felek kitöltött kérdőíveinek 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz azt követően, hogy a feleket a mintába történő felvételükről értesítették.

c) A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztására vonatkozó egyedi határidő

A vizsgálatban résztvevő felek véleményezhetik az arra irányuló javaslatot, hogy az 5.1. pont d) alpontjában említettek értelmében Japán legyen az a piacgazdasági berendezkedésű ország, amely segítségével megállapítják a Kínai Népköztársaság tekintetében a rendes értéket. Az észrevételeknek az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követő 10 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

d) A piacgazdasági státusz és/vagy az egyéni elbánás iránti kérelmek benyújtására vonatkozó egyedi határidő

A kellően indokolt, piacgazdasági státusz (az 5.1. pont e) alpontjában említetteknek megfelelően) és/vagy egyéni elbánás iránti igényeknek – az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdése alapján – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követő 15 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

7. Írásbeli beadványok, kitöltött kérdőívek és levelezés

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formátumban), amelyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Minden írásbeli beadványt, beleértve az ezen értesítésben kért információkat, kitöltött kérdőíveket és az érdekelt felek bizalmas levelezését, „Korlátozott” („Limited”) jelzéssel (5) kell ellátni, és ezt az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően egy nem bizalmas változatnak is kísérnie kell, amit „Érdekelt felek általi betekintésre” („For inspection by interested parties”) jelzéssel kell ellátni.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate General for Trade (Kereskedelmi Főigazgatóság)

Directorate B (B Igazgatóság)

Office (Iroda): J-79 5/16

B-1049 Brussels (Brüsszel)

Fax: (32-2) 295 65 05

8. Az együttműködés hiánya

Azokban az esetekben, amikor az érdekelt felek bármelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy azokat nem bocsátja rendelkezésre a megadott határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, a rendelkezésre álló tények alapján átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők, az alaprendelet 18. cikkével összhangban.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek bármelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényeket lehet felhasználni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, előfordulhat, hogy számára az eredmény kevésbé lesz kedvező, mintha együttműködött volna.

9. A vizsgálat ütemterve

Az alaprendelet 6. cikkének (9) bekezdése értelmében a vizsgálatot az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő megjelenését követő 15 hónapon belül le kell zárni. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében az átmeneti intézkedéseket legkésőbb ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenése után 9 hónappal lehet elrendelni.

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2) Egyéni dömpingkülönbözetet lehet igényelni az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján olyan vállalatok esetében, amelyeket a mintába nem vettek fel, az alaprendelet – egyéni elbánás kérdésével foglalkozó – 9. cikkének (5) bekezdése alapján nem piacgazdasági berendezkedésű országok/átalakulóban lévő országok esetében, továbbá az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján olyan vállalatok esetében, amelyek piacgazdasági státuszt kérelmeznek. Megjegyzendő, hogy az egyéni elbánás iránti igény az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése szerinti kérelmet, a piacgazdasági státusz iránti kérelem pedig az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerinti kérelmet tesz szükségessé.

(3) A kapcsolt vállalatok jelentésének tekintetében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 143. cikke az irányadó.

(4) A kapcsolt vállalatok jelentésének tekintetében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 143. cikke az irányadó.

(5) Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szolgál. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelem alatt áll. Az alaprendelet 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

19.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/51

Értesítés az Oroszországból származó karbamid- és ammóniumnitrát-oldatok behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos részleges időközi felülvizsgálati eljárás megindításáról

(2006/C 311/10)

A Bizottsághoz az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 384/96/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (3) bekezdése értelmében részleges időközi felülvizsgálatért folyamodó kérelem érkezett.

1. Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet a Novomoskovskiy Azot és Nevinnomyssky Azot, a „Mineral and Chemical Company Eurochem” (Eurochem ásvány- és vegyipari vállalat) (a továbbiakban: a kérelmező) részvénytársaság tagjai, oroszországi exportáló gyártók nyújtották be.

A kérelem hatálya a kérelmezőt érintő dömping kivizsgálására korlátozódik.

2. Termék

A felülvizsgálat tárgyát képező termék az Oroszországból származó karbamid- és ammónium-nitrát keveréke vizes vagy ammóniás oldatban (a továbbiakban: az érintett termék), amely jelenleg a 3102 80 00 KN-kód alatt szerepel. Ez a KN-kód csak tájékoztató jellegű.

3. Meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedés a legutóbb az Oroszországból származó ammónium-nitrát oldatok behozatalára vonatkozó 1675/2003/EK tanácsi rendelettel (2) módosított 1995/2000/EK tanácsi rendelet (3) által kivetett végleges dömpingellenes vám.

2005. szeptember 22-én értesítést tettek közzé az érintett termék Oroszországból történő behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések lejáratára vonatkozó felülvizsgálati eljárás megindításáról (4). E felülvizsgálat jelenleg is folyamatban van.

4. A felülvizsgálat indoklása

A 11. cikk (3) bekezdése értelmében benyújtott kérelem azon a kérelmező által szolgáltatott nyilvánvaló bizonyítékon alapul, hogy az intézkedést megalapozó körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósnak bizonyulnak.

A kérelmező azt állítja, és ezt nyilvánvaló bizonyítékkal is alátámasztja, hogy ha összehasonlítanák a saját rendes értékét – az Európai Közösségbe irányuló export hiányában – egy megfelelő harmadik országba, ebben az esetben az Amerikai Egyesült Államokba, irányuló exportárakkal, az azt mutatná, hogy a dömping szintje jóval a jelenlegi intézkedésben meghatározott szint alatt van Következésképpen a korábban megállapított dömping szintjén alapuló intézkedések fenntartása már nem szükséges a dömping ellensúlyozására.

5. A dömping megállapítására irányuló eljárás

A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság úgy határozott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre részleges időközi felülvizsgálat kezdeményezéséhez, ezért a Bizottság az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően felülvizsgálatot indít.

A vizsgálatban megállapításra kerül többek között az is, hogy a harmadik országba vagy országokba irányuló exportárakat milyen mértékben lehet figyelembe venni annak megállapításakor, hogy a meglévő intézkedések alapját képező körülmények megváltoztak-e, és hogy e változások tartósak-e.

A vizsgálat felméri, hogy szükséges-e a fennálló intézkedések folytatása, megszüntetése vagy módosítása az egyetlen kérelmezőt illetően.

Amennyiben a vizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy a kérelmező számára az intézkedéseket meg kell szüntetni vagy módosítani kell, szükség lehet az egyéb oroszországi exportáló termelőktől származó érintett termék behozatalára jelenleg alkalmazandó, az 1995/2000/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott vámtétel módosítására.

a) Kérdőívek

A vizsgálathoz szükségesnek ítélt információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld ki a kérelmezőnek és az érintett exportáló ország hatóságainak. Az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak a 6. pont a) alpontjában meghatározott határidőn belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

b) Információgyűjtés és meghallgatások

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, ismertessék álláspontjukat, a kérdőívre adott válaszokon kívül közöljenek további információkat, és állításaikat bizonyítékokkal támasszák alá. Az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak a 6. pont a) alpontjában meghatározott határidőn belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben azok olyan kérelmet nyújtanak be, amely bizonyítja, hogy különös okuk van a meghallgatásra. E kérelmet a 6. pont b) alpontjában meghatározott határidőn belül kell benyújtani.

6. Határidők

a) Jelentkezés, kitöltött kérdőívek benyújtása, egyéb információk közlése

Eltérő rendelkezés hiányában valamennyi félnek ezen értesítés Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követő 40 napon belül fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal, elő kell terjesztenie álláspontját, továbbá a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania a kitöltött kérdőíveket s a birtokában lévő egyéb információkat annak érdekében, hogy állításait figyelembe lehessen venni. Felhívjuk a figyelmet arra a tényre, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többségének gyakorlása attól függ, hogy a felek jelentkeznek-e a fent említett határidőn belül.

b) Meghallgatások

Az említett 40 napos határidőn belül az érdekelt felek bizottsági meghallgatást is kérelmezhetnek.

7. Írásbeli beadványok, kitöltött kérdőívek és levelezés

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formátumban), amelyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Minden írásbeli előterjesztést, beleértve az ezen értesítésben kért információkat, kitöltött kérdőíveket és az érdekelt felek bizalmas levelezését, „Korlátozott” („Limited”) jelzéssel (5) kell ellátni, és ezt az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően egy nem bizalmas változatnak is kísérnie kell, amit „Érdekelt felek általi betekintésre” („For inspection by interested parties”) jelzéssel kell ellátni.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate General for Trade (Kereskedelmi Főigazgatóság)

Directorate B (B Igazgatóság)

Office (Iroda): J-79 5/16

B-1049 Brussels (Brüsszel)

Fax: (32-2) 295 65 05

8. Az együttműködés hiánya

Azokban az esetekben, ha az érdekelt felek bármelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy azokat nem bocsátja rendelkezésre a megszabott határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, a rendelkezésre álló tények alapján megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők az alaprendelet 18. cikkével összhangban.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek bármelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és – az alaprendelet 18. cikkének megfelelően – a rendelkezésre álló tényeket kell felhasználni. Ha az egyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a rendelkezésre álló tények felhasználására kerül sor, előfordulhat, hogy a fél számára az eredmény kevésbé lesz kedvező, mintha együttműködött volna.

9. A vizsgálat ütemterve

Az alaprendelet 6. cikkének (9) bekezdése értelmében a vizsgálatot az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő megjelenését követően 15 hónapon belül le kell zárni.

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 238., 2003.9.25., 4. o.

(3) HL L 238., 2000.9.22., 15. o.

(4) HL C 233., 2005.9.22., 14. o.

(5) Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szolgál. A dokumentum az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikkének megfelelő védelem alatt áll. Az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

19.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/53

A Bizottság közleménye a kukoricatermelőknek

(2006/C 311/11)

A Bizottság felhívja a közösségi kukoricatermelők figyelmét a Tanács 2006. december 15-én elfogadott, a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló 1784/2003/EK tanácsi rendelet módosítására irányuló rendeletjavaslatára (1). Ez a javaslat különösen a kukorica intervenciós rendszerének eltörlését írja elő a 2007/2008-as gazdasági évtől.

(1) COM(2006) 755

19.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/54

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.4514 – Advent/Carlyle/H.C. Starck)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/C 311/12)

2006. december 11-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott az Advent International Corporation (a továbbiakban: Advent, Amerikai Egyesült Államok) és a Carlyle Grouphoz (a továbbiakban: Carlyle, Amerikai Egyesült Államok) tartozó Carlyle Europe Partners II, L.P. irányítása alá tartozó számos alap által tervezett összefonódásról, amely szerint ez utóbbiak részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a H.C. Starck vállalatcsoport (a továbbiakban: H.C. Starck, Németország) felett.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—	az Advent esetében: magántőke-befektetés,

—	a Carlyle esetében: magántőke-befektetés,

—

a H.C. Starck esetében: tűzálló fémek és rokon ötvözetek, modern kerámiaipar, vezető polimerek és egyéb elektronikus vegyületek ipari alkalmazások számára, ideértve az elektronikát és az optikát is, orvosi készülékek, repülés és űrhajózás, kemény- és nehézfémek, villamos járművek és vegyszerek terén működő vállalkozás.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4514 – Advent/Carlyle/H.C. Starck hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (faxszám: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

J-70

B-1049 Brussels

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2) HL C 56., 2005.3.5., 32. o.

19.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/55

Értesítés az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos részleges időközi felülvizsgálati eljárás megindításáról

(2006/C 311/13)

A Bizottsághoz kérelem érkezett részleges időközi felülvizsgálati eljárás indítására az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 384/96/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

1. Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet két oroszországi exportáló gyártó, az OJSC Acron és az OJSC Dorogobuzh, az „Acron” holdingtársaság (a továbbiakban: a kérelmező) tagjai nyújtották be.

A kérelem hatályát a kérelmezőt érintő dömping kivizsgálására korlátozzák.

2. Termék

A felülvizsgálat az Oroszországból származó, 80 tömegszázalékot meghaladó mennyiségű ammónium-nitrátot tartalmazó szilárd műtrágyákat (a továbbiakban: az érintett termék) érinti, amelyeket jelenleg a 3102 30 90, 3102 40 90, ex 3102 29 00, ex 3102 60 00, ex 3102 90 00, ex 3105 10 00, ex 3105 20 10, ex 3105 51 00, ex 3105 59 00 és ex 3105 90 91 KN-kódok alá sorolnak be. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

3. Meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedés a legutóbb az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozataláról szóló 945/2005/EK tanácsi rendelettel (2) módosított 658/2002/EK tanácsi rendelet (3) által kivetett végleges dömpingellenes vám.

4. A felülvizsgálat indoklása

A kérelmező azt állítja, és egyben nyilvánvaló bizonyítékkal is alátámasztja, hogy saját költségeinek az exportárakkal történő összehasonlítása eredményeként a dömping jóval a jelenlegi intézkedésben meghatározott szint alá csökkenne. Következésképpen a korábban megállapított dömping szintjén alapuló intézkedések fenntartása már nem szükséges a dömping ellensúlyozására.

5. Eljárás a dömping meghatározására

A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság úgy határozott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre részleges időközi felülvizsgálat megindításához, ezért a Bizottság az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően ezennel felülvizsgálatot indít.

A vizsgálat felméri, hogy szükséges-e a fennálló intézkedések folytatása, megszüntetése vagy módosítása az egyetlen kérelmezőt illetően.

Amennyiben a vizsgálat arra a megállapításra vezet, hogy az intézkedéseket a kérelmező tekintetében meg kell szüntetni, vagy módosítani kell, szükségessé válhat az érintett termék más exportőrök általi behozatalára jelenleg alkalmazott, a 658/2002/EK rendelet 1. cikkében meghatározott vámtétel módosítása.

a) Kérdőívek

A vizsgálathoz szükségesnek ítélt információk begyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld ki a kérelmezőnek és az érintett exportáló ország hatóságainak. Az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak a 6. pont a) alpontjában meghatározott határidőn belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

b) Információgyűjtés és meghallgatások

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék álláspontjukat, a kérdőívre adott válaszokon kívül közöljenek további információkat, és állításaikat bizonyítékokkal támasszák alá. Az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak a 6. pont a) alpontjában meghatározott határidőn belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben azok olyan kérelmet nyújtanak be, amely bizonyítja, hogy különös okuk van a meghallgatásra. E kérelmet a 6. pont b) alpontjában meghatározott határidőn belül kell benyújtani.

6. Határidők

a) Jelentkezés, kitöltött kérdőívek benyújtása, egyéb információk közlése

Eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított 40 napon belül az érdekelt feleknek fel kell venniük a kapcsolatot a Bizottsággal, elő kell terjeszteniük álláspontjukat, továbbá a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a kitöltött kérdőíveket s a birtokukban lévő egyéb információkat annak érdekében, hogy állításaikat figyelembe lehessen venni. Felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többségének gyakorlása attól függ, hogy a felek jelentkeznek-e a fent említett határidőn belül.

b) Meghallgatások

Az említett 40 napos határidőn belül az érdekelt felek bizottsági meghallgatást is kérelmezhetnek.

7. Írásbeli beadványok, kitöltött kérdőívek és levelezés

Az érdekelt feleknek valamennyi beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formátumban), melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (4) (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni; az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű változatot is mellékelni kell, melyet „FOR INSPECTION BY INTERESTED PARTIES” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate General for Trade (Kereskedelmi Főigazgatóság)

Directorate B (B igazgatóság)

Office (Iroda): J-79 5/16

B-1049 Brussels (Brüsszel)

Fax: (32-2) 295 65 05

8. Az együttműködés megtagadása

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek bármelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és – az alaprendelet 18. cikkének megfelelően – a rendelkezésre álló tényeket kell felhasználni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és a rendelkezésre álló tényeket használják fel, előfordulhat, hogy számára az eredmény kevésbé lesz kedvező, mint abban az esetben, ha együttműködött volna.

9. A vizsgálat ütemterve

Az alaprendelet 11. cikkének (5) bekezdése értelmében a vizsgálatot az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított 15 hónapon belül le kell zárni.

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 160., 2005.6.23., 1. o.

(3) HL L 102., 2002.4.18., 1. o.

(4) Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szolgál. A dokumentum az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikkének megfelelő védelem alatt áll. A dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994. VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

19.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/57

Értesítés az Ukrajnából származó ammónium-nitrát behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos részleges időközi felülvizsgálati eljárás megindításáról

(2006/C 311/14)

1. Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet az Open Joint Stock Company (OJSC) Azot Cherkassy (a továbbiakban: a kérelmező), ukrajnai exportáló gyártó nyújtotta be.

A kérelem hatályát a kérelmezőt érintő dömping kivizsgálására korlátozzák.

2. Termék

A felülvizsgálat az Ukrajnából származó, 80 tömegszázalékot meghaladó mennyiségű ammónium-nitrátot tartalmazó szilárd műtrágyákat (a továbbiakban: az érintett termék) érinti, amelyeket jelenleg a 3102 30 90, 3102 40 90, ex 3102 29 00, ex 3102 60 00, ex 3102 90 00, ex 3105 10 00, ex 3105 20 10, ex 3105 51 00, ex 3105 59 00 és ex 3105 90 91 KN-kódok alá kell besorolni. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

3. Meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedés a legutóbb az Ukrajnából származó ammónium-nitrát behozataláról szóló 945/2005/EK tanácsi rendelettel (2) módosított 132/2001/EK tanácsi rendelet (3) által kivetett végleges dömpingellenes vám.

Az Ukrajnából származó érintett termék behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztésének felülvizsgálatára irányuló eljárás megindításáról szóló értesítést 2006. január 25-én tették közzé (4). E felülvizsgálat jelenleg is folyamatban van.

4. A felülvizsgálat indoklása

5. Eljárás a dömping meghatározására

A vizsgálat felméri, hogy szükséges-e a fennálló intézkedések folytatása, megszüntetése vagy módosítása az egyetlen kérelmezőt illetően.

Amennyiben a vizsgálat arra a megállapításra vezet, hogy az intézkedéseket a kérelmező tekintetében meg kell szüntetni, vagy módosítani kell, szükségessé válhat az érintett termék más exportőrök általi behozatalára jelenleg alkalmazott, a 132/2001/EK rendelet 1. cikkében meghatározott vámtétel módosítása.

a) Kérdőívek

b) Információgyűjtés és meghallgatások

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben azok olyan kérelmet nyújtanak be, amely bizonyítja, hogy különös okuk van a meghallgatásra. E kérelmet a 6. pont b) alpontjában meghatározott határidőn belül kell benyújtani.

6. Határidők

a) Jelentkezés, kitöltött kérdőívek benyújtása, egyéb információk közlése

b) Meghallgatások

Az említett 40 napos határidőn belül az érdekelt felek bizottsági meghallgatást is kérelmezhetnek.

7. Írásbeli beadványok, kitöltött kérdőívek és levelezés

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formátumban), melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon-, fax- és/vagy telexszámukat. Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (5) (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni; az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű változatot is mellékelni kell, melyet „FOR INSPECTION BY INTERESTED PARTIES” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate General for Trade (Kereskedelmi Főigazgatóság)

Directorate B (B igazgatóság)

Office (Iroda): J-79 5/16

B-1049 Brussels (Brüsszel)

Fax: (32-2) 295 65 05

8. Az együttműködés megtagadása

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek bármelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és – az alaprendelet 18. cikkének megfelelően – a rendelkezésre álló tényeket kell felhasználni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és a rendelkezésre álló tényeket használják fel, előfordulhat, hogy számára az eredmény kevésbé lesz kedvező, mint abban az esetben, ha együttműködött volna.

9. A vizsgálat ütemterve

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 160., 2005.6.23., 1. o.

(3) HL L 23., 2001.1.25., 1. o.

(4) HL C 18., 2006.1.25., 2. o.

(5) Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szolgál. A dokumentum az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikkének megfelelő védelem alatt áll. A dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994. VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

19.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/59

A tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2001/25/EK irányelv 18. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárás szerint elismert harmadik országok listája (1)

(a 2006. november 20-án fennálló helyzet)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/C 311/15)

Tagállam	Harmadik ország
Görögország	Szerbia és Montenegró
Belgium	Hongkong Kanada Dél-Afrika Bulgária Ukrajna Malajzia India Új-Zéland Románia Amerikai Egyesült Államok Argentína
Olaszország	Brazília Argentína Kuba
Egyesült Királyság	Szlovénia
Dánia	Argentína Brazília Új-Zéland
Luxemburg	Argentína Szenegál Kanada Ausztrália Hongkong Szingapúr Malajzia
Svédország	Oroszország

(1) HL L 136., 2001.5.18., 17. o. A legutóbb a 2003/103/EK irányelvvel (HL L 326., 2003.12.13., 28. o.) módosított irányelv.

19.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/60

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.4520 – Industri Kapital/Attendo)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/C 311/16)

2006. december 8-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott az Industri Kapital (Hollandia) által tervezett összefonódásról, amely szerint a vállalkozás részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint az Attendo Group AB (a továbbiakban: Attendo, Svédország) felett.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—	az Industrie Kapital esetében: magántőke-befektetési vállalkozás,

—	az Attendo esetében: idősek, fogyatékkal élők, valamint gyermekek és fiatalok gondozását ellátó szolgáltató.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy a tervezett összefonódással kapcsolatos esetleges észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek e közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4520 – Industri Kapital/Attendo hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

J-70

B-1049 Brussels

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2) HL C 56., 2005.3.5., 32. o.

19.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/61

A 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értékhatárainak megfelelő értékek

(2006/C 311/17)

A legutóbb a 2083/2005/EK bizottsági rendelettel (1) módosított 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv értékhatárainak a bolgár és román nemzeti pénznemekben kifejezett értékei a következők:

80 000 EUR	BGN	bolgár leva	156 268
	RON	új román lej	311 233

137 000 EUR	BGN	bolgár leva	267 609
	RON	új román lej	532 987

211 000 EUR	BGN	bolgár leva	412 157
	RON	új román lej	820 878

422 000 EUR	BGN	bolgár leva	824 313
	RON	új román lej	1 641 756

1 000 000 EUR	BGN	bolgár leva	1 953 348
	RON	új román lej	3 890 417

5 278 000 EUR	BGN	bolgár leva	10 309 773
	RON	új román lej	20 533 621

(1) HL L 333., 2005.12.20., 28. o.

19.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/62

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4433 – RREEF/Peel Ports Holdings/Peel Ports)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/C 311/18)

2006. december 11-én a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács rendeletének 139/2004/EK 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

—	az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek.

—	elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32006M4433. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://eur-lex.europa.eu)

Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF)

19.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/63

AZ OLAF FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

(2006/C 311/19)

A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 11. cikkének (6) bekezdésére,

tekintettel az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1074/1999/Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. cikkének (6) bekezdésére,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOT:

I. CÍM

A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG SZEREPE ÉS HATÁSKÖRE

1. cikk

Feladatok

Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) Felügyelő bizottsága végrehajtja az 1073/1999/EK és az 1074/1999/Euratom rendeletben meghatározott feladatokat.

2. cikk

Hatáskör

1. Feladatai ellátása során a Felügyelő bizottság az 1073/1999/EK és az 1074/1999/Euratom rendeletben, valamint egyéb vonatkozó rendelkezésekben meghatározott hatásköröket gyakorolja.

2. Nevezetesen, annak érdekében, hogy rendszeresen ellenőrizze az OLAF vizsgálati feladatkörének végrehajtását, a Felügyelő bizottság az OLAF-fal egyetemben eljárásokat hozhat létre az ellenőrzés részletes szabályainak kialakításához. Ezen eljárások ugyanakkor létrehozzák az OLAF által szolgáltatott információk és dokumentumok, valamint az egyéb közös érdekű ügyek bizalmas kezelésére szolgáló mechanizmusokat.

3. A Felügyelő bizottság megfelelő határozatokat hoz az OLAF főigazgatója által az 1073/1999/EK rendelet 11. cikke (7) bekezdésének és az 1074/1999/Euratom rendelet 11. cikke (7) bekezdésének megfelelően hozzá továbbított információkról.

4. A Felügyelő bizottság a III. cím rendelkezéseinek megfelelően gyakorolja hatáskörét.

II. CÍM

ÖSSZETÉTEL ÉS MŰKÖDÉS

3. cikk

Összetétel

1. A felügyelő bizottság összetételét, valamint a tagok kijelölésének módszerét és hivatali idejét az 1073/1999/EK és az 1074/1999/Euratom rendelet határozza meg.

2. Ha a felügyelő bizottság egy tagja akadályoztatva van mandátuma gyakorlásában, vagy lemond mandátumáról, erről megfelelő módon értesíti a bizottság elnökét, hogy megtehessék a megfelelő intézkedéseke.

4. cikk

Etika

1. Az 1073/1999/EK rendelet 11. cikkének (5) bekezdése és az 1074/1999/Euratom rendelet 11. cikkének (5) bekezdése szerint a Felügyelő bizottság tagjai feladataik ellátásában sem kormányoktól, sem pedig intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat.

2. Hasonlóképpen, a kijelölésükről szóló határozat értelmében, nem foglalkozhatnak olyan üggyel, amelyhez közvetlenül vagy közvetve olyan személyes – különösen családi vagy pénzügyi – érdekei fűződnek, amelyek csorbíthatják függetlenségüket.

Szigorú titoktartás mellett kezelik mind a hozzájuk benyújtott ügyiratokat, mind az azokhoz kapcsolódó megfontolásaikat.

3. A Felügyelő bizottság tagjai az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelően tájékoztatják a bizottságot bármely olyan helyzetről, amely veszélyeztetheti a bizottság tevékenységét irányító bármely elvet, hogy megtehessék a megfelelő intézkedéseket.

5. cikk

Elnökség

1. A Felügyelő bizottság tagjai közül tagjainak többségével elnököt választ.

2. Az elnököt egy év hivatali időre választják meg és újraválasztható. A választást a távozó elnök elnökletével megrendezett utolsó ülésen tartják.

3. Ha az elnök bármilyen oknál fogva hosszú ideig akadályoztatva van feladatainak ellátásában, tájékoztatja helyzetéről a bizottság tagjait. Ebben az esetben új elnököt választanak az (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerint.

4. Az elnök képviseli a Felügyelő bizottságot és elnököl annak ülésein. Ő biztosítja, hogy a bizottság eljárásait megfelelő módon folytassák le. Az elnök hívja össze a bizottság üléseit, és ő határozza meg azok helyszínét, napját és időpontját. Ő készíti el a napirendtervezetet és gondoskodik a bizottság döntéseinek végrehajtásáról.

5. Amennyiben az elnök átmenetileg nem tudja ellátni feladatait, felkérheti a bizottság egyik tagját, hogy helyettesítse őt.

6. Amennyiben az elnök távol van és az (5) bekezdésben említett eljárást még nem alkalmazták, a bizottság legidősebb tagja tölti be a bizottság elnöki tisztét.

7. Az elnök teljes hatáskörrel rendelkezik a Felügyelő bizottság tevékenységeivel kapcsolatos levelek elküldése és megválaszolása tekintetében. Az elnök tájékoztatja a bizottság tagjait az általa kézhez vett vagy megválaszolt levelekről.

6. cikk

Ülések

1. A Felügyelő bizottság a hatáskörét akkor gyakorolja, amikor testületként ülésezik. Évente legalább tízszer ülésezik. Csak akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Az elnök kezdeményezésére, vagy tagjai többségének kívánságára is ülésezik.

2. Amennyiben nem az elnök által sürgősnek tekintett esetről van szó, az ülés összehívásáról szóló értesítést megfelelő időben kell elküldeni a címzetteknek úgy, hogy azt az ülés időpontja előtt legalább egy héttel megkapják. Az értesítésnek tartalmaznia kell a napirendtervezetet és az üléshez szükséges dokumentumokat, kivéve ha azok jellegüknél fogva nem mellékelhetők. A végleges napirend elfogadása az egyes ülések kezdetén történik.

3. A bizottság bármelyik tagja kérheti, hogy az elnök további pontokkal, vagy meghatározott témákkal egészítse ki a napirendtervezetet.

4. Az OLAF főigazgatójának kérésére az elnök összehívhatja a Felügyelő bizottságot, illetve újabb pontokkal egészítheti ki a napirendet. A főigazgató javaslataihoz csatolni kell a szükséges dokumentumokat.

5. A felügyelő bizottság felkérheti az OLAF főigazgatóját, hogy vegyen részt a munkájához kapcsolódó üléseken és tevékenységekben. Az OLAF más tagjait is felkérhetik, hogy vegyenek részt a bizottság ülésén, amennyiben jelenlétüket szükségesnek ítélik. Ezen felkéréseket az OLAF főigazgatóján keresztül kell intézni.

Az OLAF főigazgatóját tájékoztatni kell az első albekezdésben említett személyek részvételére vonatkozó napirendi pontokról.

6. A Közösségek, a tagállamok, vagy a társult államok intézményeinek, szerveinek, hivatalainak, vagy ügynökségeinek bármely képviselőjét felkérhetik, hogy vegyen részt a Felügyelő bizottságnak az ülés egy bizonyos napirendi pontjához kapcsolódó munkájában.

7. cikk

Munkamódszerek

1. A Felügyelő bizottság ülései nem nyilvánosak. Eljárásai és az azok alapját képező belső bizottsági dokumentumok bizalmasak, kivéve, ha a bizottság másként határoz.

Az OLAF főigazgatója által biztosított dokumentumokra és információkra az EK-Szerződés 287. cikkének, valamint az 1073/1999/EK rendelet 8. cikkének és az 1074/199/Euratom rendelet 8. cikkének a szolgálati titoktartási kötelezettségre vonatkozó rendelkezései vonatkoznak.

2. A felügyelő bizottság legfeljebb három munkanyelvet fogad el. A dokumentumokat, véleménytervezeteket, jelentéseket és határozatokat a bizottság által elfogadott munkanyelveken kell elkészíteni. Szükség esetén a bizottság tagja kérheti, hogy bármely dokumentumot lefordítsanak az anyanyelvére.

3. A véleményeket, jelentéseket és határozatokat a felügyelő bizottság plenáris ülésein fogadják el.

4. Ezen alapelv alóli kivételként azonban bizonyos határozatok esetében lehetséges az írásban történő határozathozatal, amennyiben a felügyelő bizottság egy korábbi ülés alkalmával jóváhagyta ezen eljárás alkalmazását.

Sürgős esetben az elnök írásban konzultálhat a bizottság tagjaival.

Az elnöknek mindkét esetben továbbítania kell a határozattervezetet a bizottság tagjainak. Amennyiben a bizottság tagjai az elnök által meghatározott határidőn belül, nevezetesen a javaslat átvételétől számított öt munkanapon belül nem emelnek kifogást a határozattervezet ellen, a javaslatot elfogadottnak tekintik. Amennyiben a határozattervezet átvételétől számított öt munkanapon belül a bizottság valamely tagja azt kéri, hogy a bizottság vitassa meg a javaslatot, az írásbeli eljárást felfüggeszik.

8. cikk

Előadók

1. A tárgyalásokra vagy eljárásokra való felkészüléshez a felügyelő bizottság az elnök javaslatára tagjai közül egy vagy több előadót jelölhet ki.

2. Amennyiben a megtárgyalandó ügy sürgős, az elnök saját hatáskörben kijelölheti az előadó(ka)t. Ebben az esetben haladéktalanul tájékoztatja a bizottság tagjait.

3. Az előadó mérlegeli a felelősségi körébe tartozó ügyeket és jelentéstervezetet nyújt be a Felügyelő bizottságnak. Szükség esetén az előadót a bizottság titkára segíti.

9. cikk

Ellenőrzések, vizsgálatok és szakértői vélemények

A hatáskörébe tartozó területeken a Felügyelő bizottság elvégezheti a megfelelő ellenőrzéseket, bármilyen vizsgálatot, illetve megszerezhet bármilyen szükséges szakértői véleményt. A bizottság kérheti az OLAF, vagy a Közösségek, a tagállamok, vagy a társult államok intézményei, szervei, hivatalai, vagy ügynökségei tisztviselőinek vagy más alkalmazottainak segítségét.

10. cikk

Szavazási eljárás

1. A döntéseket a felügyelő bizottság tagjainak többségi szavazatával kell meghozni az elnök javaslata alapján.

2. A szavazás bármely bizottsági tag javaslatára lebonyolítható titkos szavazással.

11. cikk

Jegyzőkönyv

1. A Felügyelő bizottság valamennyi üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyveket a bizottság munkanyelvein kell elkészíteni.

2. A jegyzőkönyvtervezeteket a titkárság készíti el az elnök felügyelete mellett, és azokat benyújtják a felügyelő bizottság tagjainak abból a célból, hogy a következő ülés alkalmával jóváhagyják.

3. Jóváhagyáskor bármelyik tag javasolhatja a jegyzőkönyv módosítását. Hasonlóképpen, a tagok kérhetik, hogy bármilyen hasznosnak tekintett írásos nyilatkozatot, vagy dokumentumot mellékeljenek a jegyzőkönyvhöz.

4. A jegyzőkönyvet, elfogadását követően, az elnök és a titkárságért felelős személy aláírja és a bizottság titkárságának nyilvántartásában archiválják. A jegyzőkönyvet közzétehetik, amennyiben a bizottság úgy határoz.

12. cikk

Titkárság

1. Az 1073/199/EK rendelet 11. cikke (6) bekezdésének és az 1074/1999/Euratom rendelet 11. cikke (6) bekezdésének megfelelően a felügyelő bizottságot titkárság segíti feladatainak ellátása során.

2. A felügyelő bizottság tájékoztatja az OLAF főigazgatóját főigazgatóját arról, hogy a bizottság feladatai ellátásának és munkája folyamatosságának biztosításához a titkárságnak milyen személyzeti és forrásszükségletei vannak.

3. A titkárság személyzetétől megkövetelik, hogy a tudomásukra jutó információkat bizalmasan kezeljék. Ez a kötelezettség a szolgálattól való távozásuk után is köti őket. Amennyiben a Felügyelő bizottságnak tudomására jut, hogy a titkárság valamely tagja megsértette a bizalmas kezelés tiszteletben tartásának kötelezettségét, az elnök értesíti az OLAF főigazgatóját annak érdekében, hogy meghozhassák a megfelelõ intézkedéseket.

4. A titkárság hozzájárul a Felügyelő bizottság feladatainak hatékony ellátásához abból a célból, hogy erősítse az OLAF függetlenségét. A titkárság ebben a tekintetben segíti az elnököt az ülések előkészítésében és levezetésében. A titkárság készíti el minden ülés napirendtervezetét és jegyzőkönyvtervezetét, biztosítja a bizottság tagjai számára a bizottság valamennyi tevékenységi körére vonatkozó információkat és dokumentumokat, az elnök irányítása alatt segít a szövegek elkészítésében és segíti a bizottság tagjait, különösen amikor előadóként tevékenykednek. Ennek érdekében a titkárság tagjai szükség szerint az előadókkal együtt részt vesznek az üléseken, hogy elvégezzék ezeket a feladatokat.

III. CÍM

HATÁSKÖR GYAKORLÁSA

13. cikk

Fellépés a főigazgató által nyújtott információk alapján

1. A Felügyelő bizottság minden évben, miután megvizsgálta az OLAF főigazgatója által a részére továbbított tevékenységi programot, véleményt nyilváníthat vonatkozó megjegyzéseket kidolgozva bármely, a hatáskörébe tartozó területen.

A Felügyelő bizottság tanulmányozza az OLAF tevékenységeire vonatkozó információkat, amelyeket a főigazgató rendszeresen elküld számára és az 1073/1999/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdése második albekezdésének és az 1074/1999/Euratom rendelet 11. cikke (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően véleményt nyilvánít ezekről az információkról.

2. Az 1073/1999/EK rendelet 11. cikke (7) bekezdésének és az 1074/1999/Euratom rendelet 11. cikke (7) bekezdésének megfelelően a felügyelő bizottságot rendszeresen tájékoztatni kell az OLAF által végzett vizsgálatokról, a vizsgálatok eredményeiről és az azok alapján meghozott intézkedésekről. A bizottság megfelelő észrevételeket tehet, anélkül azonban, hogy a folyamatban levő vizsgálati eljárások végrehajtásába beavatkozna.

3. Amennyiben egy vizsgálat lefolytatása kilenc hónapnál hosszabb ideje tart, a felügyelő bizottság megvizsgálja a vizsgálat elhúzódásának indokait és a befejezés várható időpontját.

4. A bizottság megvizsgálja azokat az eseteket, amikor az érintett intézmény, szerv, hivatal és ügynökség nem tette meg a főigazgató által javasolt intézkedéseket. Ugyanakkor a megfelelő intézkedések meghozatala érdekében megvizsgálja azokat a helyzeketek, amelyekben az OLAF vizsgálatvezetőinek munkáját akadályozták, késleltették vagy meghiúsították.

5. Azokat az eseteket, amelyekben információt kell továbbítani egy tagállam igazságügyi hatóságai számára, az OLAF főigazgatója által biztosított információk alapján, valamint az 1073/1999/EK rendeletnek és az 1074/1999/Euratom rendeletnek megfelelően kell megvizsgálni. A nyomon követést szintén ennek alapján végzik.

6. Miközben segítséget nyújt az OLAF főigazgatójának feladatai ellátásában, a Felügyelő bizottság véleményt nyilváníthat arról, hogy az OLAF hogyan járul hozzá a csalás és a Közösségek pénzügyi érdekeit érintő más jogellenes cselekedetek elleni küzdelem módszereinek megtervezéséhez és kifejlesztéséhez.

14. cikk

Tevékenységi jelentés

1. Az 1073/1999/EK rendelet 11. cikke (8) bekezdésének és az 1074/1999/Euratom rendelet 11. cikke (8) bekezdésének megfelelően a Felügyelő bizottság évente legalább egy jelentést fogad el saját tevékenységeiről, amelyet megküld az intézmények számára. A jelentés tudósít a bizottság hatáskörének gyakorlása közben végzett tevékenységekről és tartalmazza az OLAF tevékenységeinek, valamint éves programja végrehajtásának értékelését.

2. A jelentést minden év első felében készítik el az előző évre vonatkozóan, és egy vagy több előadó nyújtja be a bizottságnak.

3. A jelentés tartalmazhat egy mellékletet, amelyben felsorolják a bizottság által kiadott véleményeket.

A jelentést kísérheti bármilyen olyan jelentés, amelyet a bizottság az 1073/1999/EK rendelet 11. cikkének (8) bekezdése, illetve az 1074/1999/Euratom rendelet 11. cikkének (8) bekezdése szerint nyújtott be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszáknek az OLAF által végzett vizsgálatok eredményeiről és az azokon alapuló intézkedésekről.

4. A Felügyelő bizottság megteszi a szükséges lépéseket, hogy a tevékenységről szóló jelentést közzétegyék az Európai Unió Hivatalos Lapjában, miután elküldték az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

15. cikk

Véleményezési eljárás a főigazgató kijelöléséhez

1. A Felügyelő bizottság, miután megvizsgálta az OLAF főigazgatói állására beadott pályázatokat, véleményt nyilvánít, amely tartalmazza a jelöltek érdemeit értékelő kritériumokat bemutató magyarázatot is.

Tartalmazza ezenkívül a bizottságnak a jelöltekre vonatkozó véleményét, az 1073/1999/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdésének és az 1074/1999/Euratom rendelet 12. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

2. Amennyiben egy jelölt sem kapott kedvező véleményt, az elnök tájékoztatja a Bizottságot, hogy a bizottság elutasította a benyújtott pályázatokat.

16. cikk

A főigazgatóra vonatkozó fegyelmi eljárás

Amennyiben az 1073/1999/EK rendelet 12. cikke (4) bekezdésének, illetve az 1074/1999/Euratom rendelet 12. cikke (4) bekezdésének megfelelően konzultáció történt, a Felügyelő bizottság indokolással ellátott véleményt bocsát ki.

17. cikk

A személyes adatok bizalmas kezelése és feldolgozása

1. A Felügyelő bizottság gondoskodik az 1073/1999/EK rendelet 8. cikkének és az 1074/1999/Euratom rendelet 8. cikkének alkalmazásáról.

2. Saját kezdeményezésére vagy az OLAF főigazgatójának kezdeményezésére a Felügyelő bizottság úgy határozhat, hogy véleményt nyilvánít.

18. cikk

Költségvetés

1. A Felügyelő bizottság véleményt nyilvánít az OLAF főigazgatója által benyújtott előzetes költségvetés-tervezetről, amelynek címzettje a Bizottság Költségvetési Főigazgatósága.

2. A titkárság elkészíti a Felügyelő bizottság működésére vonatkozó éves költségvetési javaslatokat, amelyeket a bizottság jóváhagyása után továbbítanak a főigazgatónak.

IV. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Az eljárási szabályzat értékelése és módosítása

1. A Felügyelő bizottság hatálybalépését követő egy éven belül értékeli az eljárási szabályzatot.

2. A bizottság bármely tagja bármikor javasolhat módosításokat és azokat írásban benyújthatja az elnöknek. A módosításokat a benyújtásukat követő első ülés alkalmával kell szavazásra bocsátani, a 10. cikkben meghatározott szavazási eljárásnak megfelelően.

20. cikk

Az eljárási szabályzat hatálybalépése és közzététele

1. Az eljárási szabályzat a Felügyelő bizottság által történő elfogadását követő napon lép hatályba. Ez az eljárási szabályzat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában 2000-ben közzétett korábbi eljárási szabályzat (3) helyébe lép.

2. A Felügyelő bizottság megteszi a szükséges lépéseket, hog az eljárási szabályzatot elfogadása után közzétegyék az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Kelt Brüsszelben, 2006. augusztus 24-én.

az OLAF Felügyelő bizottsága részéről

az elnök

Rosalind WRIGHT

(1) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(2) HL L 136., 1999.5.31., 8. o.

(3) HL L 41., 2000.2.15.