21.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/1

1.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság üdvözli a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i tanácsi határozat (1) módosításáról szóló tanácsi határozat közeljövőben történő elfogadását. Az új, „ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás” elnevezésű eljárásnak az 1999-es határozatba történő beépítése lehetővé teszi a jogalkotó számára, hogy ellenőrizze az együttdöntési eljárás keretében elfogadott jogi aktusok végrehajtásáról szóló „kvázi jogalkotási” intézkedések elfogadását.

2.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság hangsúlyozza, hogy a jelenlegi szerződés keretében e határozat horizontális és megfelelő megoldást nyújt az Európai Parlament azon igényére, hogy ellenőrizze az együttdöntési eljárás keretében elfogadott jogi aktusok végrehajtását.

3.

A jogalkotó hatóságok előjogainak sérelme nélkül az Európai Parlament és a Tanács elismeri, hogy a megfelelő jogalkotás elvei megkövetelik, hogy a végrehajtási hatásköröket határidő nélkül ruházzák a Bizottságra. Ha azonban meghatározott határidőn kell belül kell kiigazítást végezni, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság szerint egy olyan záradék, amely felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a végrehajtási hatáskörök átruházásával kapcsolatos rendelkezések felülvizsgálatára vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozóan, erősíthetné a jogalkotó által gyakorolt ellenőrzést.

4.

Ez az új eljárás a hatálybalépésétől kezdődően alkalmazandó az együttdöntési eljárás keretében elfogadandó jogi aktusok által előírt kvázi jogalkotási intézkedésekre, beleértve a pénzügyi szolgáltatások területén a jövőben elfogadandó jogi aktusok által előírt kvázi jogalkotási intézkedéseket is („Lámfalussy” jogi aktusok). Ahhoz azonban, hogy az eljárás alkalmazható legyen az együttdöntési eljárás keretében elfogadott, már hatályban lévő jogi aktusokra, azokat az alkalmazandó eljárásoknak megfelelően ki kell igazítani oly módon, hogy az 1999/468/EK határozat 5. cikkében meghatározott szabályozási bizottsági eljárást az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás váltsa fel valamennyi, az alkalmazási körébe tartozó intézkedés esetén.

5.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság sürgősnek ítéli az alábbi jogi aktusok kiigazítását:

E célból a Bizottság jelezte, hogy a lehető leghamarabb benyújtja az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a fent említett jogi aktusok oly módon történő módosítására vonatkozó javaslatait, hogy azok tartalmazzák az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást, és ezáltal hatályon kívül helyezzék e jogi aktusok azon esetleges rendelkezéseit, amelyek időbeli határt szabnak a végrehajtási hatáskörök Bizottságra történő ruházásának. Az Európai Parlament és a Tanács ügyel arra, hogy az említett javaslatokat a lehető leghamarabb elfogadják.

6.

A jobb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodásnak megfelelően (2003/C 321/01) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság emlékeztet a végrehajtási intézkedéseknek a jogalkotásban játszott fontos szerepére. Továbbá úgy vélik, hogy az intézményközi megállapodás azon általános elveit, amelyek a közösségi jogszabályok szövegezésének minőségére vonatkozó közös iránymutatásokkal (1999/C 73/01) kapcsolatosak, mindenképpen alkalmazni kell az új szabályozási eljárás keretében vizsgálattal elfogadott általános hatályú intézkedésekre.

21.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/4

(1)

A Tanács az általa elfogadott jogi aktusokban hatáskörrel ruházza fel a Bizottságot az általa megállapított szabályok végrehajtására; a Tanács meghatározhatja e hatáskörök gyakorlásának egyes feltételeit; egyedi és indokolt esetekben fenntarthatja magának a végrehajtási hatáskörök közvetlen gyakorlásának jogát is.

(2)

A Tanács elfogadta a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1987. július 13-i 87/373/EGK határozatot; az említett határozat ezen hatáskörök gyakorlására korlátozott számú eljárásról rendelkezik.

(3)

Az Amszterdami Szerződést elfogadó kormányközi konferencia záróokmányához csatolt 31. nyilatkozat felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtsa be a Tanácshoz a 87/373/EGK határozat módosítására irányuló javaslatát.

(4)

Az egyértelműség érdekében a 87/373/EGK határozat módosítása helyett célszerűbbnek tűnik a határozat felváltása egy új határozattal, és ennek megfelelően a 87/373/EGK határozat hatályon kívül helyezése.

(5)

Ennek a határozatnak először is az a célja, hogy a bizottságtípus megválasztásának következetesebbé és kiszámíthatóbbá tétele érdekében meghatározza a bizottsági eljárások megválasztásának kritériumait, leszögezve, hogy ezek a kritériumok nem kötelező jellegűek, kivéve az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást.

(6)

Tehát az irányítóbizottsági eljáráshoz kell folyamodni például a közös agrárpolitika és a közös halászati politika alkalmazásánál, illetve a jelentős költségvetési vonzatú programok végrehajtásával összefüggő irányítási intézkedéseknél; ezeket az irányítási intézkedéseket a Bizottság hozza meg a megfelelő határidőn belüli határozathozatalt biztosító eljárással; abban az esetben azonban, ha nem sürgős intézkedéseket terjesztenek a Tanács elé, a Bizottságnak mérlegelési jogkörében határoznia kell az intézkedések alkalmazásának elhalasztásáról.

(7)

A szabályozási bizottsági eljáráshoz kell folyamodni az alap jogi aktusok alapvető fontosságú rendelkezéseinek alkalmazására szolgáló általános hatályú intézkedéseknél, beleértve az emberek, állatok, illetve növények egészségének és biztonságának védelmére vonatkozó intézkedéseket is, valamint az alap jogi aktusok egyes nem alapvető fontosságú rendelkezéseinek módosítására, illetve naprakésszé tételére szolgáló intézkedéseknél; ezen végrehajtási intézkedéseket olyan hatékony eljárással kell elfogadni, amely a legkevésbé sem sérti a Bizottság kezdeményezési jogát a jogalkotási kérdésekben.

(7a)

Azon általános hatályú intézkedések esetében, amelyek a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott jogi aktus nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy a jogi aktus új, nem alapvető fontosságú elemek beillesztésével történő kiegészítését is, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz kell folyamodni. Ezen eljárásnak lehetővé kell tennie a jogalkotási hatóság két ága számára, hogy az ilyen intézkedések elfogadása előtt előzetes ellenőrzést végezzenek. Egy jogalkotási aktus alapvető fontosságú elemeit kizárólag maga a jogalkotó módosíthatja a Szerződés alapján.

(8)

Minden olyan esetben a tanácsadó bizottsági eljáráshoz kell folyamodni, amikor ennek alkalmazását tekintik a legcélszerűbbnek; a tanácsadó bizottsági eljárást továbbra is alkalmazni fogják azokban az esetekben, amelyekben azt jelenleg már alkalmazzák.

(9)

Ennek a határozatnak a célja másodszor a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó szabályok egyszerűsítése, valamint az Európai Parlament fokozottabb bevonása azokban az esetekben, amikor a Bizottságra végrehajtási hatásköröket ruházó alap jogi aktust a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően fogadták el; ennek megfelelően célszerű az eljárások számának csökkentése, valamint azok összhangba hozatala az érintett intézmények hatáskörével és különösen az, hogy az Európai Parlamentnek lehetőséget biztosítsanak arra, hogy nézeteit a Tanácsnak, illetve a Bizottságnak figyelembe kelljen vennie olyan esetekben, amikor úgy találja, hogy a valamely bizottsághoz benyújtott intézkedés, illetve a szabályozási bizottsági eljárás keretében a Tanácshoz benyújtott javaslat túllépi az alap jogi aktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket.

(10)

Ennek a határozatnak a célja harmadszor az, hogy javítsa az Európai Parlament tájékoztatását azáltal, hogy előírja, hogy a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet a bizottságok munkájáról, hogy a Bizottságnak rendszeresen el kell juttatnia hozzá a bizottságok tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat, és tájékoztatnia kell minden olyan esetben, amikor a Bizottság intézkedéseket vagy a meghozandó intézkedésekre vonatkozó javaslatokat terjeszt a Tanács elé; különös figyelmet kell fordítani az Európai Parlamentnek a bizottságok munkájával kapcsolatos tájékoztatására az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás keretében annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament az előírt határidőn belül határozatot hozhasson.

(11)

Ennek a határozatnak a célja negyedszer az, hogy javítsa a közvélemény tájékoztatását a bizottsági eljárásokkal kapcsolatban, és ennek megfelelően a bizottságokra is alkalmazandóvá tegye a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó, a Bizottságra alkalmazandó elveket és feltételeket, rendelkezzen a végrehajtási hatáskörök gyakorlásában a Bizottságot segítő valamennyi bizottság listájának összeállításáról, valamint a bizottságok munkájáról szóló éves jelentés közzétételéről, továbbá hogy rendelkezzen a bizottságokkal kapcsolatos, az Európai Parlamenthez továbbított dokumentumokra történő valamennyi hivatkozás jegyzékben történő közzétételéről.

(12)

Ez a határozat semmilyen módon nem érinti a közös kereskedelempolitika végrehajtásának és a szerződésekben megállapított versenyszabályok alkalmazásának keretében létrehozott, jelenleg nem a 87/373/EGK határozaton alapuló különleges bizottsági eljárásokat,

a)

a közös agrárpolitika és a közös halászati politika alkalmazásával, illetve a jelentős költségvetési vonzatú programok végrehajtásával kapcsolatos irányítási intézkedéseket az irányítóbizottsági eljárás szerint kell meghozni;

b)

az alap jogi aktusok alapvető fontosságú rendelkezéseinek alkalmazására szolgáló általános hatályú intézkedéseket, beleértve az emberek, állatok, illetve növények egészségének és biztonságának védelmére vonatkozó intézkedéseket, a szabályozási bizottsági eljárás szerint kell meghozni.

Amennyiben valamely alap jogi aktus azt írja elő, hogy a jogi aktus egyes nem alapvető fontosságú rendelkezéseit végrehajtási eljárások révén lehet módosítani, illetve frissíteni, akkor ezeket az intézkedéseket a szabályozási bizottsági eljárás szerint kell meghozni;

c)

az a) és b) pont sérelme nélkül a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor ezt tekintik a legmegfelelőbbnek.

a)

a Bizottság ellenőrzés céljából haladéktalanul benyújtja az intézkedések tervezetét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak;

b)

képviselőinek többségével az Európai Parlament, vagy minősített többséggel a Tanács ellenezheti az említett tervezet Bizottság általi elfogadását, megindokolva tiltakozását annak jelzésével, hogy a Bizottság által javasolt intézkedések tervezete túllépi az alap jogi aktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, vagy e tervezet nem egyeztethető össze az alap jogi aktus céljával vagy tartalmával, vagy pedig nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás, illetve az arányosság elvét;

c)

ha az előterjesztéstől számított három hónapon belül az Európai Parlament vagy a Tanács ellenzi az intézkedések tervezetét, az intézkedéseket a Bizottság nem fogadja el. Ebben az esetben a Bizottság benyújthatja az intézkedések módosított tervezetét a bizottságnak, vagy – a Szerződés alapján – jogalkotási javaslatot terjeszthet elő;

d)

ha az említett határidőn belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenzi az intézkedések tervezetét, az intézkedéseket a Bizottság elfogadja.

a)

a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé, és azt egyidejűleg továbbítja az Európai Parlament részére;

b)

a Tanács e javaslatról minősített többséggel határoz a javaslatnak a Tanács elé terjesztésétől számított két hónapon belül;

c)

ha e határidőn belül a Tanács minősített többséggel ellenzi a javasolt intézkedéseket, az intézkedéseket nem fogadják el. Ebben az esetben a Bizottság a Tanácsnak módosított javaslatot nyújthat be vagy a Szerződés alapján jogalkotási javaslatot terjeszthet elő;

d)

ha a Tanács el kívánja fogadni a javasolt intézkedéseket, azokat haladéktalanul benyújtja az Európai Parlamentnek. Ha a Tanács az említett két hónapon belül nem határoz, a Bizottság az intézkedéseket haladéktalanul benyújtja az Európai Parlamentnek;

e)

képviselőinek többségével az Európai Parlament a javaslat a) pontnak megfelelő továbbításától számított négy hónapon belül ellenezheti a kérdéses intézkedések elfogadását, megindokolva tiltakozását annak jelzésével, hogy a javasolt intézkedések túllépik az alap jogi aktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, vagy ezek az intézkedések nem egyeztethetők össze az alap jogi aktus céljával vagy tartalmával, vagy pedig nem tartják tiszteletben a szubszidiaritás és az arányosság elvét;

f)

ha e határidőn belül az Európai Parlament ellenzi a javasolt intézkedéseket, az intézkedéseket nem fogadják el. Ebben az esetben a Bizottság benyújthatja az intézkedések módosított tervezetét a bizottságnak, vagy – a Szerződés alapján – jogalkotási javaslatot terjeszthet elő;

g)

ha az említett határidőn belül az Európai Parlament nem ellenezte a javasolt intézkedéseket, az intézkedéseket a Tanács, illetve a Bizottság elfogadja.

a)

az e cikk (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdésének b) és e) pontjában említett határidőket további egy hónappal meghosszabbítsák, amennyiben az intézkedések összetettsége ezt indokolja; vagy

b)

az e cikk (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdésének b) és e) pontjában említett határidőket lerövidítsék, amennyiben a hatékonyság érdekében ez indokolt.

a)

Amennyiben a Bizottság által tervezett intézkedések összhangban vannak a bizottság véleményével, a Bizottság elfogadja az intézkedéseket, amelyeket haladéktalanul végrehajtanak. A Bizottság az intézkedéseket haladéktalanul közli az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

b)

Az említett közléstől számított egy hónapon belül képviselőinek többségével az Európai Parlament, vagy minősített többséggel a Tanács ellenezheti a Bizottság által elfogadott intézkedéseket, megindokolva tiltakozását annak jelzésével, hogy az intézkedések túllépik az alap jogi aktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, vagy az intézkedések nem egyeztethetők össze az alap jogi aktus céljával vagy tartalmával, vagy pedig nem tartják tiszteletben a szubszidiaritás vagy az arányosság elvét.

c)

Az Európai Parlament vagy a Tanács ellenzése esetén a Bizottság visszavonja az intézkedéseket. A Bizottság azonban ideiglenesen hatályban tarthatja az intézkedéseket, amennyiben egészségvédelmi, biztonsági vagy környezetvédelmi okok azt indokolják. Ez esetben a Bizottság haladéktalanul benyújtja a bizottságnak az intézkedések módosított tervezetét vagy a Szerződés alapján készült jogalkotási javaslatot. Az átmeneti intézkedések a végleges jogi aktus elfogadásáig hatályban maradnak.

a)

A Bizottság értesíti a Tanácsot és a tagállamokat bármely, a védintézkedésekkel kapcsolatos határozatáról. Elő lehet írni, hogy mielőtt a Bizottság meghozza határozatát, az egyes esetekben meghatározandó eljárásoknak megfelelően konzultálnia kell a tagállamokkal.

b)

Az adott alap jogi aktusban meghatározandó határidőn belül bármely tagállam a Tanács elé utalhatja a Bizottság határozatát.

c)

A Tanács az adott alap jogi aktusban meghatározandó határidőn belül minősített többséggel eltérő határozatot hozhat. Az alap jogi aktusban azt is elő lehet írni, hogy a Tanács minősített többséggel megerősítheti, módosíthatja, illetve hatályon kívül helyezheti a Bizottság által hozott határozatot, illetve hogy amennyiben a Tanács a fent említett határidőn belül nem hozott határozatot, a Bizottság határozatát visszavontnak kell tekinteni.

21.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/9

21.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/10

21.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/11

1.

2006. október 13-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott az UCB SA (a továbbiakban: UCB, Belgium) és kizárólagos tulajdonában álló német leányvállalata, a UCB SP Gmbh által tervezett összefonódásról, amely szerint az előbbiek nyilvános ajánlati felhívást követően részesedés vásárlása útján egyedüli és teljes irányítást szereznek a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a Schwarz Pharma Aktiengesellschaft (a továbbiakban: Schwarz, Németország) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetleg felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4402 – UCB/Schwarz Pharma hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 2964301 vagy 2967244) vagy postai úton a következő címre:

21.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/12

a)

Gran Canaria – Tenerife Norte

b)

Gran Canaria – Tenerife Sur

c)

Gran Canaria – Lanzarote

d)

Tenerife Norte – Lanzarote

e)

Gran Canaria – Fuerteventura

f)

Gran Canaria – El Hierro

g)

Gran Canaria – La Palma

h)

Tenerife Norte – Fuerteventura

i)

Tenerife Norte – El Hierro

j)

Tenerife Norte – La Palma

k)

La Palma – Lanzarote

l)

Gran Canaria – La Gomera

m)

Tenerife Norte – La Gomera

1.

Azon közösségi légifuvarozóknak, amelyek az alábbiakban előírt közszolgáltatási kötelezettséggel összhangban menetrendszerű légi járatokat kívánnak működtetni, rendelkezniük kell érvényes működési engedéllyel a légi fuvarozók engedélyezéséről szóló, 1992. július 23-i 2407/92/EGK tanácsi rendelet értelmében.

2.

Az ilyen vállalkozásoknak az e fejezet 3. szakaszában meghatározott időpontig el kell juttatniuk a Dirección General de Aviación Civil (Polgári Légiközlekedési Főigazgatóság) számára a közszolgáltatási kötelezettség alá tartozó útvonalakon működtetni kívánt járatok menetrendjét, amelynek egy legalább 12 hónapos, megszakítás nélküli időszakra kell szólnia. Ezt a tervezetet a más útvonalakon esetleg működtetni kívánt járatokétól függetlenül kell elkészíteni.

A közszolgáltatási kötelezettség alá tartozó útvonalakon működtetni kívánt járatok tervezetének a következő információkat kell tartalmaznia:

Az egyes szolgáltatók a számukra már jóváhagyott menetrendet végleges jelleggel csak a Dirección General de Aviación Civil (Polgári Légiközlekedési Főigazgatóság) jóváhagyásával módosíthatják. A módosításról tájékoztatni kell a Kanári-szigetek kormányát is.

A légifuvarozóknak részletesen ismertetniük kell az alkalmazandó viteldíjakat és fuvarozási feltételeket, amelyeknek meg kell felelniük a jelen melléklet III. fejezetének 2. szakaszában előírt feltételeknek.

3.

A menetrend bemutatásakor szem előtt kell tartani a következőket:

3.1.

A légifuvarozók az alábbiakban ismertetett időpontokig és feltételek szerint, a téli és a nyári menetrendi időszakra lebontva adják meg a menetrendet.

3.2.

Amennyiben a légitársaság a fentiektől eltérő időpontban tervezi a szolgáltatásnyújtás megkezdését, legalább 30 naptári nappal a tervezett kezdőidőpont előtt le kell adnia a menetrendet, és ennek részeként meg kell adnia a kérdéses menetrendi időszak hátralévő részére vonatkozó menetrendet, valamint a 12 hónapos szolgáltatásfenntartási idő fennmaradó részére szóló menetrendet is. A szolgáltatás megkezdését követő új menetrendi időszaktól kezdve a vállalkozás a 3.1. szakaszban ismertetett rend szerint jár el.

3.3.

A menetrend jóváhagyottnak tekinthető, ha a Dirección General de Aviación Civil (Polgári Légiközlekedési Főigazgatóság) a szolgáltatás megkezdésének tervezett időpontjáig nem nyilvánított véleményt. A járat üzemeltetése megkezdhető, amint a Dirección General de Aviación Civil (Polgári Légiközlekedési Főigazgatóság) megadta a jóváhagyást.

Az engedély megadásának feltétele, hogy a tervezet megfeleljen a közszolgáltatási kötelezettség tartalmával kapcsolatos követelményeknek; az elbírálás során figyelembe kell venni a többi légifuvarozó által beadott tervezeteket is.

4.

A légifuvarozók vállalják, hogy legalább 12 hónapon át megszakítás nélkül fenntartják a kérdéses szolgáltatásokat. Amennyiben egy útvonalon új szolgáltató jelenik meg, vagy az adott útvonalon járatokat működtető egyik légitársaság jelentősen sűríti járatait, az ezen az útvonalon járatokat működtető többi vállalkozásnak jogában áll vagy fenntartani, vagy módosítani menetrendjét – azonban csak úgy, hogy a közszolgáltatási kötelezettségek teljesüljenek. A szolgáltatást véglegesen megszüntetni csak akkor lehet, ha a vállalkozás a vállalt időszak végét hat hónappal megelőzően értesíti a Dirección General de Aviación Civilt (Polgári Légiközlekedési Főigazgatóságot).

5.

Amennyiben egy adott nyári vagy téli menetrendi időszakban egy adott útvonal átlagos kihasználtsága (valamennyi fuvarozó valamennyi járatát figyelembe véve) tartósan, és nem szezonális jelleggel meghaladja a 75 %-ot, az ezen az útvonalon járatokat működtető fuvarozók kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket a kapacitás bővítése és a kihasználtság csökkentése érdekében. A III. fejezet 2.3. szakaszának a) pontjában (Viteldíjak) említett esetben a fenti korlátozás nem alkalmazandó.

6.

E megállapodás alkalmazásában a következő fogalom-meghatározások érvényesek:

1.

Az I. fejezetben említett útvonalak esetében a közszolgáltatási kötelezettségre a következő különleges feltételek vonatkoznak:

1.1.

Szolgáltatási időszak, minimális járatsűrűség, menetrend és a kínált férőhelyek száma

1.1.1.

A Gran Canariáról és a Tenerife Nortéról induló járatok esetében – kivéve a La Gomera szigetére tartó járatokat – biztosítani kell egy járatot reggel 7 óra és 8:30 közötti indulással, és egy visszautat a repülőterek nyitva tartási idejének megfelelő lehető legkésőbbi időpontban.

1.1.2.

Az alábbi c), e) és j) pontokban említett útvonalak tekintetében a légifuvarozók vállalják, hogy a reggel 7 óra és 8:30 közötti időszakban szükség esetén bővítik a szolgáltatást annak érdekében, hogy eleget tegyenek a közlekedési igényeknek. A teherszállításban a fuvarozó vállalkozások a romlandó és a sürgős árukat részesítik előnyben, sürgősnek tekintve a napi írott sajtó és a gyógyszerek szállítmányait Gran Canaria és Tenerife szigetéről a kisebb szigetek felé.

a)

Gran Canaria és Tenerife Norte között

Január 1. és június 30. között, illetve október 1. és december 31. között a minimális járatsűrűség napi tizennégy (14) menettérti járat.

Július 1. és szeptember 30. között a minimális járatsűrűség napi tizenkét (12) menettérti járat.

A menetrendet úgy kell összeállítani, hogy az utasok egy napon belül mindkét irányba utazhassanak, és legalább 8 órát tölthessenek a célállomáson. A járatokat 7 óra és 22:30 között rendszeres időközönként kell üzemeltetni, a kora reggeli és a késő esti járatokat az igényekhez igazítva.

A következő minimális kapacitást kell biztosítani mindkét irányban:

b)

Gran Canaria és Tenerife Sur között

A járatokat egész évben működtetni kell.

A minimális járatsűrűség naponta két (2) menettérti járat, amelyhez bármely, 19 férőhelynél nem kisebb, az igényeknek megfelelő repülőgéptípus igénybe vehető.

A következő minimális kapacitást kell biztosítani mindkét irányban:

c)

Gran Canaria és Lanzarote között

Január 1. és június 30. között, illetve október 1. és december 31. között a minimális járatsűrűség napi tizenegy (11) menettérti járat.

Július 1. és szeptember 30. között a minimális járatsűrűség napi tizennégy (14) menettérti járat.

A menetrendet úgy kell összeállítani, hogy az utasok egy napon belül mindkét irányba utazhassanak, és legalább 8 órát tölthessenek a célállomáson. A járatokat 7 óra és 22:30 között rendszeres időközönként kell üzemeltetni, a kora reggeli és a késő esti járatokat az igényekhez igazítva.

A következő minimális kapacitást kell biztosítani mindkét irányban:

d)

Tenerife Norte és Lanzarote között

Január 1. és június 30. között, illetve október 1. és december 31. között a minimális járatsűrűség napi öt (5) menettérti járat.

Július 1. és szeptember 30. között a minimális járatsűrűség napi hét (7) menettérti járat.

A menetrendet úgy kell összeállítani, hogy az utasok egy napon belül mindkét irányba utazhassanak, és legalább 8 órát tölthessenek a célállomáson. A járatokat 7 óra és 22:30 között rendszeres időközönként kell üzemeltetni, a kora reggeli és a késő esti járatokat az igényekhez igazítva.

A következő minimális kapacitást kell biztosítani mindkét irányban:

e)

Gran Canaria és Fuerteventura között

Január 1. és június 30. között, illetve október 1. és december 31. között a minimális járatsűrűség napi tizenhárom (13) menettérti járat.

Július 1. és szeptember 30. között a minimális járatsűrűség napi tizennégy (14) menettérti járat.

A menetrendet úgy kell összeállítani, hogy az utasok egy napon belül mindkét irányba utazhassanak, és legalább 8 órát tölthessenek a célállomáson. A járatokat 7 óra és 22:30 között rendszeres időközönként kell üzemeltetni, a kora reggeli és a késő esti járatokat az igényekhez igazítva.

A következő minimális kapacitást kell biztosítani mindkét irányban:

f)

Gran Canaria és El Hierro között

Január 1. és június 30. között, illetve október 1. és december 31. között a minimális járatsűrűség napi egy (1) menettérti járat.

Július 1. és szeptember 30. között a minimális járatsűrűség napi két (2) menettérti járat.

A légifuvarozók bármely időszakban 19 férőhelynél nem kisebb, az igényeknek megfelelő repülőgéptípust használhatnak.

Amennyiben a fuvarozó a júliustól szeptemberig tartó időszakban 19 férőhelyesnél nagyobb repülőgépet használ, a minimális járatsűrűség legfeljebb a menettérti járatok előírt számának 50 %-ára csökkenthető; ekkor is biztosítani kell azonban az előírt minimális kapacitást.

A következő minimális kapacitást kell biztosítani mindkét irányban:

g)

Gran Canaria és La Palma között

Január 1. és június 30. között, illetve október 1. és december 31. között a minimális járatsűrűség napi két (2) menettérti járat, az egyik reggel, a másik este.

Július 1. és szeptember 30. között a minimális járatsűrűség napi három (3) menettérti járat.

A menetrendet úgy kell összeállítani, hogy az utasok egy napon belül mindkét irányba utazhassanak, és legalább 7 órát tölthessenek a célállomáson. A járatokat reggel 7 és este 8 óra között, reggel és este kell indítani.

A következő minimális kapacitást kell biztosítani mindkét irányban:

h)

Tenerife Norte és Fuerteventura között

Január 1. és június 30. között, illetve október 1. és december 31. között a minimális járatsűrűség napi három (3) menettérti járat.

Július 1. és szeptember 30. között a minimális járatsűrűség napi hat (6) menettérti járat.

A menetrendet úgy kell összeállítani, hogy az utasok egy napon belül mindkét irányba utazhassanak, és legalább 7 órát tölthessenek a célállomáson. A járatokat reggel 7 és este 8 óra között, reggel, délben és este kell indítani.

A következő minimális kapacitást kell biztosítani mindkét irányban:

i)

Tenerife Norte és El Hierro között

Január 1. és június 30. között, illetve október 1. és december 31. között a minimális járatsűrűség napi három (3) menettérti járat.

Július 1. és szeptember 30. között a minimális járatsűrűség napi négy (4) menettérti járat.

A menetrendet úgy kell összeállítani, hogy az utasok egy napon belül mindkét irányba utazhassanak, és legalább 7 órát tölthessenek a célállomáson. A járatokat reggel 7 és este 8 óra között, reggel, délben és este kell indítani.

A következő minimális kapacitást kell biztosítani mindkét irányban:

j)

Tenerife Norte és La Palma között

Január 1. és június 30. között, illetve október 1. és december 31. között a minimális járatsűrűség napi tizenhárom (13) menettérti járat.

Július 1. és szeptember 30. között a minimális járatsűrűség napi tizennégy (14) menettérti járat.

A menetrendet úgy kell összeállítani, hogy az utasok egy napon belül mindkét irányba utazhassanak, és legalább 8 órát tölthessenek a célállomáson. A járatokat 7 óra és 22:30 között rendszeres időközönként kell üzemeltetni, a kora reggeli és a késő esti járatokat az igényekhez igazítva.

A következő minimális kapacitást kell biztosítani mindkét irányban:

k)

La Palma és Lanzarote között

Július, augusztus és szeptember havában a minimális járatsűrűség heti három (3) menettérti járat.

A következő minimális kapacitást kell biztosítani mindkét irányban: 6 800 férőhely.

l)

Gran Canaria és La Gomera között

A minimális járatsűrűség egész évben napi két (2) menettérti járat.

A légifuvarozók bármely időszakban 19 férőhelynél nem kisebb, az igényeknek megfelelő repülőgéptípust használhatnak.

A következő minimális kapacitást kell biztosítani mindkét irányban:

m)

Tenerife Norte és La Gomera között

A minimális járatsűrűség egész évben napi két (2) menettérti járat.

A légifuvarozók bármely időszakban 19 férőhelynél nem kisebb, az igényeknek megfelelő repülőgéptípust használhatnak.

A következő minimális kapacitást kell biztosítani mindkét irányban:

2.

Repülőjegyárak

2.1.

A közszolgáltatási kötelezettség keretében az egy útra szóló menetjegyek referenciára az egyes útvonalakon a következő:

2.2

A Dirección General de Aviación Civil (Polgári Légiközlekedési Főigazgatóság) minden év januárjában kiigazítja a fenti referenciaárakat.

Amennyiben a módosítás az említett árak emelkedését eredményezi, azt a közszolgáltatási kötelezettség alá tartozó útvonalakon járatokat üzemeltető légifuvarozók kezdeményezésére, a 2.4. szakaszban előírt bejelentést követően kell elfogadni.

A módosítás mértékét úgy kell meghatározni, hogy a fogyasztói árindexek rendszere általános nemzeti indexének december havi emelkedését vagy csökkenését alkalmazzuk a referenciaárak azon összetevőire, amelyekre közvetlenül kihat az index éves változása; ezek az összetevők megközelítőleg a légifuvarozók költségeinek 73 %-át képezik.

A légi fuvarozás költségei, vagyis a leszállási díj, a közelkörzeti díj és a navigációs rendszer használati díja vonatkozásában az adott évi állami költségvetésről szóló törvényben és az annak végrehajtását szolgáló jogszabályokban meghatározott növekedéseket vagy csökkenéseket kell figyelembe venni, azokat úgy alkalmazva a referenciaárra, hogy az árstruktúrában az említett költségek egyenként legfeljebb 4 %-ot tehetnek ki.

A második bekezdésben említett, a viteldíjak felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot minden év január 1-je után kell benyújtani, és elfogadottnak kell tekinteni, ha a kérelem benyújtását követő 15 napban nem érkezett rá válasz. A szóban forgó számítás nem érinti a fogyasztói árindexek rendszere általános nemzeti indexe végleges értékének meghatározásakor szükségessé váló kiigazítást.

A légi járatok üzemeltetésében felmerülő költségelemek rendkívüli, előre nem látható és a fuvarozók befolyásán kívül álló okokból bekövetkező emelkedése esetén a légifuvarozók javaslatára a gazdaságfejlesztési miniszter a költségek emelkedésével arányosan rendeletben módosíthatja a referenciaárakat, figyelembe véve az év során felhalmozódó különbözetet is.

A módosított viteldíjakról a járatokat üzemeltető légifuvarozók értesítést kapnak. A viteldíjakról tájékoztatni kell az Európai Bizottságot, amely közzéteszi azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2.3.

A rugalmas, akciós és kedvezményes árak megállapításakor a légifuvarozók a következő szempontokat és szabályokat veszik figyelembe:

2.4.

Új viteldíjak bevezetése előtt legalább 30 nappal minden légifuvarozó köteles bejelenteni a Dirección General de Aviación Civilnek (Polgári Légiközlekedési Főigazgatóságnak) a rá vonatkozó referenciaárakat, rugalmas és kedvezményes viteldíjakat, és adott esetben a nagycsaládos kedvezmény mértékét. Amennyiben a Dirección General de Aviación Civil (Polgári Légiközlekedési Főigazgatóság) a viteldíjak tervezett érvénybe lépése előtti 15. naptári napig nem válaszol a bejelentésre, úgy kell tekinteni, hogy a viteldíjakat jóváhagyta. A viteldíjak jóváhagyásuk után lépnek érvénybe, és erről tájékoztatni kell a Kanári-szigetek kormányát.

A 2.3. szakasz a) pontjában említett akciós árakat nyilvántartásba vétel végett érvénybe lépésük előtt 48 órával be kell jelenteni. Ellenkező értelmű döntés hiányában a bejelentés jóváhagyottnak tekinthető.

Az árak jóváhagyásakor mindössze a határértékek és a közszolgáltatási kötelezettség feltételeinek tiszteltben tartását ellenőrzik.

2.5.

A Kanári-szigeteken lakó spanyol, európai uniós tagállambeli, EGT-tagországbeli és svájci állampolgárok az e melléklet I. fejezetében említett útvonalakon közlekedő menetrendszerű légi járatok viteldíjaiból jogosultak a hatályos jogszabályokban rögzített kedvezmények igénybevételére.

2.6.

A lakóhely igazolása, valamint a légifuvarozók ezen kedvezményekért való utólagos kompenzálása az ilyen támogatásra vonatkozó szabályok alapján történik.

2.7.

A szolgáltatás folyamatossága. Vis maior esetét kivéve az egy légifuvarozónak felróható járattörlések száma az IATA egyetlen menetrendi időszakában sem haladhatja meg a menetrend szerinti járatok másfél (1,5) százalékát. Ugyancsak a vis maior esetét kivéve a járatok 90 %-a nem késhet többet 15 percnél.

Amennyiben a szolgáltatások rendkívüli okok miatt megszakadnának, a közszolgáltatási kötelezettség alapján járatokat üzemeltető légifuvarozók kötelesek a jelen megállapodás 3. szakaszában említett bizottsággal együttműködve mindent megtenni a szolgáltatás folyamatosságának mihamarabbi helyreállítása érdekében.

2.8.

A repülőjegyek értékesítése. A férőhelyek és a szolgáltatások értékesítését olyan csatornákon kell végezni, amelyek megfelelnek a szolgáltatás jellegének, biztosítják az utasok megfelelő tájékoztatását, és a lehető legalacsonyabb költséggel járnak.