ISSN 1725-518X |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 245 |
|
![]() |
||
Magyar nyelvű kiadás |
Tájékoztatások és közlemények |
49. évfolyam |
Közleményszám |
Tartalom |
Oldal |
|
I Tájékoztatások |
|
|
Tanács |
|
2006/C 245/1 |
||
|
Bizottság |
|
2006/C 245/2 |
||
2006/C 245/3 |
A vállalati és fogyasztói felmérésekre vonatkozó közös harmonizált EU-programról |
|
2006/C 245/4 |
Tagállamok által közölt információk az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásról ( 1 ) |
|
|
|
|
(1) EGT vonatkozású szöveg |
HU |
|
I Tájékoztatások
Tanács
12.10.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 245/1 |
A Tanács általi kinevezések listája
(2006. július, augusztus és szeptember hónap) (szociális terület)
(2006/C 245/01)
Bizottság |
A megbízatás lejárta |
A Hivatalos Lapban való közzététel |
Leköszönő személy |
Lemondás/Kinevezés |
Tag/Tag/Póttag |
Kategória |
Ország |
Kinevezett személy |
Küldő intézmény |
A Tanács határozatának dátuma |
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság |
2006.12.31. |
Pavel SKÁCELÍK |
Lemondás |
Tag |
Munkavállalók |
Cseh Köztársaság |
Jaroslav ZAVADIL |
Moravian Confederation of Trade Unions |
2006.7.24. |
|
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság |
2006.12.31. |
Bo BARREFELT |
Lemondás |
Póttag |
Kormány |
Svédország |
Anna-Lena HULTGÅRD SANCINI |
Näringsdeparte-mentet |
2006.7.24. |
|
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatótanácsa |
– |
Pat DONNELLAN |
Lemondás |
Póttag |
Kormány |
Írország |
Gavin LONERGAN |
Health and Safety Authority |
2006.7.26. |
|
Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatótanácsa |
2007.10.18. |
Henriette BENNICKE |
Lemondás |
Tag |
Munkaadók |
Dánia |
Sven-Peter NYGAARD |
DA |
2006.7.24. |
|
Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatótanácsa |
2007.10.18. |
Mirja Maija TOSSAVAINEN |
Lemondás |
Póttag |
Munkaadók |
Finnország |
Anu SAJAVAARA |
Confederation of Finnish Industries EK |
2006.7.24. |
|
Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatótanácsa |
2007.10.18. |
Eva HÖGL |
Lemondás |
Póttag |
Kormány |
Németország |
Vera BADE |
Bundesministerium für Arbeit und Soziales |
2006.9.15. |
|
Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatótanácsa |
2007.10.18. |
Mária NÁDAŽDYOVÁ |
Lemondás |
Tag |
Kormány |
Szlovákia |
Miloslav HETTEŠ |
Ministry of Labour Social Affairs and Family |
2006.9.25. |
|
Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatótanácsa |
2007.10.18. |
Malgorzata CZAPKA |
Lemondás |
Póttag |
Munkaadók |
Lengyelország |
Rafal BANIAK |
Confederation of Polish Employers |
2006.9.25. |
|
Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatótanácsa |
2007.10.18. |
Marie-Louise THORSEN-LIND |
Lemondás |
Tag |
Munkaadók |
Svédország |
Sverker RUDEBERG |
Confederation of Swedish Enterprise |
2006.9.25. |
|
Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatótanácsa |
2007.10.18. |
Sverker RUDEBERG |
Lemondás |
Póttag |
Munkaadók |
Svédország |
Christian ARDHE |
Confederation of Swedish Enterprise |
2006.9.25. |
Bizottság
12.10.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 245/4 |
Euro-átváltási árfolyamok (1)
2006. október 11.
(2006/C 245/02)
1 euro=
|
Pénznem |
Átváltási árfolyam |
USD |
USA dollár |
1,2543 |
JPY |
Japán yen |
149,96 |
DKK |
Dán korona |
7,4555 |
GBP |
Angol font |
0,67575 |
SEK |
Svéd korona |
9,2560 |
CHF |
Svájci frank |
1,5932 |
ISK |
Izlandi korona |
86,04 |
NOK |
Norvég korona |
8,4180 |
BGN |
Bulgár leva |
1,9558 |
CYP |
Ciprusi font |
0,5767 |
CZK |
Cseh korona |
28,205 |
EEK |
Észt korona |
15,6466 |
HUF |
Magyar forint |
267,36 |
LTL |
Litván litász/lita |
3,4528 |
LVL |
Lett lats |
0,6960 |
MTL |
Máltai líra |
0,4293 |
PLN |
Lengyel zloty |
3,9098 |
RON |
Román lej |
3,5055 |
SIT |
Szlovén tolar |
239,60 |
SKK |
Szlovák korona |
36,870 |
TRY |
Török líra |
1,8725 |
AUD |
Ausztrál dollár |
1,6830 |
CAD |
Kanadai dollár |
1,4239 |
HKD |
Hongkongi dollár |
9,7749 |
NZD |
Új-zélandi dollár |
1,8987 |
SGD |
Szingapúri dollár |
1,9911 |
KRW |
Dél-Koreai won |
1 201,93 |
ZAR |
Dél-Afrikai rand |
9,7054 |
CNY |
Kínai renminbi |
9,9277 |
HRK |
Horvát kuna |
7,4212 |
IDR |
Indonéz rúpia |
11 567,78 |
MYR |
Maláj ringgit |
4,6353 |
PHP |
Fülöp-szigeteki peso |
62,740 |
RUB |
Orosz rubel |
33,8030 |
THB |
Thaiföldi baht |
47,034 |
Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.
12.10.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 245/5 |
A vállalati és fogyasztói felmérésekre vonatkozó közös harmonizált EU-programról
(2006/C 245/03)
1. Bevezetés
Az Ecofin Tanácsnak az 1999. december 11–12-i helsinki Európai Tanács számára készített, gazdaságpolitikai koordinációról szóló jelentése (13123/1/99 Rev 1) a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) harmadik szakaszában a gazdaságpolitika hatékony felügyeletére hívta fel a figyelmet. E célból a Tanács nélkülözhetetlen előfeltételnek minősítette a gazdasági jelenségek jobb megértését.
A Szerződés értelmében a Bizottság fontos szereppel bír az EU hatóságai, a tagállamok és a különböző gazdasági szereplők informálásában a gazdaság helyzetéről és kilátásairól mind nemzeti, mind közösségi szinten. A gazdasági fejlődésről szóló időszerű információk megszerzésének egyik eszközéül a vállalati és fogyasztói felmérések szolgálnak. A Bizottság ezért a Gazdasági és Pénzügyek Főigazgatóság útján az uniós tagállamok és a tagjelölt országok különböző gazdasági ágazataiban rendszeres és harmonizált vállalati és fogyasztói felméréseket koordinál.
2. A közös harmonizált EU-program iránti igény
A közös harmonizált EU-program rendszeres vállalati és fogyasztói felmérései kvalitatív gazdasági felmérések, rövid távú gazdasági elemzésre szolgálnak. A felméréseket főként kvalitatív gazdasági elemzésekben használják, de a kvantitatív gazdasági kutatásokban is nő a szerepük. Az utóbbi években több olyan rövid távú gazdasági előrejelző módszert fejlesztettek ki, amelyek felhasználják a vállalati és fogyasztói felmérések információit. Ezek a módszerek igen gyakran jobb teljesítményt nyújtanak a makrogazdaság alakulásának előrejelzésében, mint a hagyományos ökonometriai módszerek. Konkrétan, a vállalati és fogyasztói felmérések adatait egyre inkább hasznosítják a konjunkturális ciklusok fordulópontjainak előrejelzésére. A közös harmonizált EU-program mellett a Bizottság szolgálatai, például a Vállalkozáspolitikai és Ipari, a Foglalkoztatási és a Kommunikációs Főigazgatóság számos egyéb felmérést végeznek. Ezek megközelítésükben eltérnek a közös harmonizált EU-program felméréseitől, mivel hosszú távú gazdasági elemzéseket támogatnak, és emiatt a növekedés és a foglalkoztatás különböző szerkezeti tényezőit vizsgálják.
A felmérési adatok kvalitatív és kvantitatív elemzési célú felhasználásának népszerűsége abból ered, hogy a felmérési adatok általában korábban hozzáférhetők, mint az egyéb forrásból származó kvantitatív információk, amelyekkel korrelációs viszonyban állnak. A felmérések fő erényei közé tartozik magas gyakoriságuk és folyamatos harmonizációjuk. A vállalati és fogyasztói felmérések emiatt a kvantitatív statisztikai felmérések nélkülözhetetlen kiegészítőivé váltak, bár módszereikben és felhasználásukban különböznek. Amint azt a vállalati és fogyasztói felmérésekre vonatkozó közös harmonizált EU-program külső értékeléséről szóló nemrégi jelentés (1) megállapítja, a felmérések igen hatékony eszköznek bizonyulhatnak az EU, az euro-övezet és a tagállamok gazdasági helyzetének megfigyelésére.
3. A program végrehajtása
A harmonizált vállalati és fogyasztói felmérések végzését az Európai Unióban 1961-ben kezdeményezte a Bizottság. Az első felmérés az iparra vonatkozó harmonizált vállalati felmérés volt 1962-ben; azóta mind a felmérések alkalmazási köre, mind a lefedett ágazatok száma jelentősen bővült. Ki kell emelni, hogy a programba bekerült a magánszolgáltatási ágazat, amely a gazdaság egészének növekvő hányadát teszi ki. 2006-ban kísérleti felmérést indítottak a pénzügyi szolgáltatási ágazatban. Ezt a felmérést az ágazat fokozott adatvédelmi érzékenysége és konjunkturális viselkedése miatt különböztették meg a szolgáltatási ágazatra vonatkozó általános felméréstől.
Az utóbbi években a felméréseket kiterjesztették a (bővítés utáni) valamennyi tagállamra, valamint a tagjelölt országokra (2). A tagjelölt országok korai szakaszban történő bevonása a programba azért szükséges, hogy megbízható és összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre jelenlegi gazdasági fejlődésük megfigyelésére, és hogy ezen országok európai uniós taggá válásakor pontos uniós szintű összesített mutatókat lehessen majd számítani. Az érintett országok korai bevonásának köszönhetően az EU legutóbbi bővítésére a program az új összesített mutatókra való zökkenőmentes és időben történő áttéréssel reagált.
Nemzeti szinten a felméréseket együttműködő intézmények, például minisztériumok, statisztikai hivatalok, központi bankok, gazdaságkutató-intézetek, üzleti szervezetek és magánvállalatok végzik el. Ezek az intézmények a Bizottság szolgálataival közösen kidolgozott harmonizált kérdőíveket használnak. A felmérések számos közös elemmel rendelkeznek a mintakialakítás, a terepmunka és az adattovábbítás területén is.
A felmérések közös módszertanon, főként közös kérdőíven alapuló elvégzésének eredményeképpen az adatok a különböző tagállamok között jobban összehasonlíthatók, és lehetővé válik értelmezhető összesített konjunkturális mutatók kidolgozása az euro-övezet és az EU vonatkozásában. Mivel a harmonizációnak ez a pozitív kísérőjelensége csak az EU és az euro-övezet szintjén jelentkezik, nem pedig a felmérést végző nemzeti intézmények szintjén, a Bizottság már kezdetben úgy döntött, hogy az együttműködő intézmények tevékenységét cselekvési támogatással segíti (COM (61) PV 165 végleges, 1961. november 15.). A cselekvés költségeinek legfeljebb 50 %-át kitevő támogatás azoknak a többletköltségeknek a fedezésére is kiterjed, amelyek kezdetben merülnek fel a pótlólagos harmonizált kérdéseknek vagy az új ágazatoknak és ágaknak a felméréshez való hozzáadásával és/vagy bizonyos kérdések nem harmonizált formájúból harmonizált formájúvá alakításával. Ezzel szemben, amennyiben a felmérést végző nemzeti intézményeknek nincs tiszta érdekük vagy szakmai elhivatottságuk egy adott típusú felmérés elvégzésére, a Bizottság szolgáltatási szerződést köt a kiválasztott felmérést végző intézménnyel. Ilyen esetben a Bizottság a felmérés teljes költségét fedezi.
A vállalati és fogyasztói felmérésekre vonatkozó közös harmonizált program folyamatos fejlesztése jelentős és kedvező hatást gyakorolt az EU-n kívüli vállalati és fogyasztói felmérésekre. Miként a fent említett értékelési jelentés megállapítja, az Európai Unió harmonizált rendszere egyre inkább nemzetközileg elfogadott standarddá válik. Harmonizált módszertan szerinti vállalati és fogyasztói felméréseket nemcsak a 25 tagállamban és a tagjelölt országokban végeznek, hanem több más országban is, főként Közép- és Kelet-Európában (például Oroszországban és Albániában). E tekintetben a harmonizált uniós felmérések továbbra is a jövőbeni együttműködés viszonyítási alapját adják; a jövőben felvételt kérő országokat pedig már az Európai Unióval a tagságról folytatott tárgyalások kezdetekor bevonják a programba.
A vállalati felmérések címzettjei az ipari, az építőipari, a kiskereskedelmi és a szolgáltatási ágazat vállalatvezetői. A fogyasztói felmérések címzettjei a háztartások. Az ipari ágazat beruházási felmérése kivételével minden felmérést havi rendszerességgel végeznek el, negyedévente néhány kérdéssel kibővítve. Beruházási felmérést évente kétszer végeznek. A kérdések száma az adott területtől függően 6 és 15 között lehet.
Az adatokat általában a hónap első felében gyűjtik össze, és a hónap vége előtt egy héttel továbbítják a Bizottság szolgálatainak. Havonta több mint 100 000 cég és 30 000 fogyasztó vesz részt a felmérésekben, a minták nagyságrendjét az ország méretéhez igazítják. Az ipari felmérés 56 ágazatot ölel fel, míg a többi felmérés 5–9 különböző ágazatra terjed ki. A fogyasztókat 25 társadalmi-gazdasági kategóriába sorolják.
A világ gazdasági szakértőit kérdező negyedéves felmérés, a világgazdasági felmérés szintén a program része, és globális áttekintést ad a gazdasági fejlődésről.
Bizonyos fontos kérdésekben emellett eseti felméréseket végeznek, ennek példája a körülbelül öt éves időközönként elvégzett munkaerő-piaci eseti felmérés. A legutóbbi, 2004. júniusi, a munkaerőpiac rugalmasságát és az új technológiáknak az uniós munkaerőpiac működésére gyakorolt hatását vizsgáló felmérés eredményeit 2005-ben tették közzé.
A kérdőíveket a gazdasági elemzők igényeinek való megfelelés érdekében folyamatosan korszerűsítik. A Bizottság szolgálatai (évente–félévente) rendszeres találkozókat szerveznek a vállalati felmérések szakértőinek a kérdőívek korszerűsítése, a harmonizációs kérdések megvitatása és az adatok bemutatása, valamint a felmérések eredményeinek értékelése céljából. Időnként az érdekeltek szélesebb körének (például felhasználói csoportoknak) szánt műhelytalálkozókra és munkacsoportülésekre is sor kerül a program egyes elemeinek fejlesztése vagy az EU-s és az EU-n kívüli országok közös érdekű ügyeinek megvitatása céljából. Ezeket a műhelytalálkozókat néha más nemzetközi szervezetekkel, például az OECD-vel közösen szervezik.
A vállalati és fogyasztói felmérések adatainak tárolására szolgáló, a Bizottság szolgálatai számára hozzáférhető adatbázis karbantartásához és fejlesztéséhez speciális szoftverre van szükség, valamint nagy mennyiségű idősoradatok statisztikai és ökonometriai kezelését és elemzését végző megfelelő eszközök meglétére és fejlesztésére. Ezen eszközök közé tartoznak például az adatkonzisztenciát biztosító eljárások, az adatok előzetes és szezonális kiigazítása vagy a megfelelő összetett mutatók képzése és fejlesztése. Noha e feladatok többségét a Bizottság szolgálatainak személyzete végzi, bizonyos meghatározott területeken szakosodott vállalkozások szakértelmére van szükség. Ez a technikai segítség a termelési folyamat végének nagy mértékben technikai részeire korlátozódik és a program hatékonyabb igazgatásához járul hozzá.
4. Közzététel
A felmérések eredményeit önmagukban vagy összetett mutatókban (gazdasági hangulat- és bizalomindex) összefoglalva hasznosítják. Ezeknek az összetett mutatóknak a rendeltetése a felmérési adatokban található információk összegzése és a felmérési eredmények hozzáférhetőbbé tétele. Mivel a felmérési adatok fontos előnye az időszerűség, az adatok nemzeti intézmények általi továbbítása és az eredményeknek a Bizottság szolgálatai általi közzététele közötti időtartamot az elmúlt években fokozatosan csökkentették. Az eredményeket ma az adatgyűjtés hónapjának utolsó munkanapján teszik közzé. Az adatok kibocsátását sajtóközlemény kíséri. A teljes felmérési időszak adatait tartalmazó, havonta frissített felmérési eredmények az alábbi internetcímen tölthetők le:
http://europa.eu.int/comm/economy_finance/indicators/businessandconsumersurveys_en.htm
Részletesebb, például ágazatok szerint bontott adatokat kérésre a Bizottság szolgálatai adnak. Míg korábban ilyen adatokat csak díj ellenében szolgáltattak, az új szemlélettel összhangban ma már térítésmentesen hozzáférhetők.
5. Az információk felhasználása
A vállalati és fogyasztói felmérések gyors rendelkezésre állásuk és a gazdasági szereplők várakozásainak megfelelő információtartalmuk miatt előrejelzési célokból fontosak.
A Bizottság szolgálatai a felmérések eredményeit fokozottan alkalmazzák a gazdasági felügyelet nélkülözhetetlen eszközeként. Idetartozik alkalmazásuk a féléves makrogazdasági előrejelzésekben és a konjunkturális ciklusok alakulásának elemzésében (például a fordulópontok meghatározásában). A bennfoglalt strukturális információk egy részét (például a foglalkoztatási kilátásokról szóló véleményeket) szintén felhasználják a Bizottság különböző szolgálatai.
A felmérések alapvető információforrássá váltak a GMU fejlődésének felügyeletéhez. Az Európai Központi Bank például az eredményeket az euro-övezet gazdasági állapotának értékelésére szolgáló fontos alapadatként használja.
Az európai szintű gazdaságpolitika fő szereplői mellett több nemzetközi szervezet, mint például az OECD, valamint nemzeti köz- és magánszervezetek is felhasználják a vállalati és fogyasztói felmérések eredményeit, egyidejű és előrejelző gazdasági mutatók képzésére és általánosabban előrejelzési célokra.
6. Értékelés
A gazdasági hangulatindexnek és más ágazati mutatóknak a hasznosság érdekében konzisztensnek, időszerűnek, összehasonlíthatónak stb. kell lenniük. Mindamellett folyamatosan figyelni kell minőségüket az általuk képviselt makrogazdasági aggregátumok modellezésében nyújtott teljesítményük alapján. A legösszetettebb szinten a mutatóknak elég jól kell tudniuk modellezni a GDP-növekedés fejlődését. Az ágazati bizalomindexeknél (ipari, szolgáltatási, fogyasztási stb.) is jó modellezési teljesítmény szükséges a makrogazdasági referenciaváltozók (például GDP, ipari termelés, a magánszolgáltatási ágazat bruttó hozzáadott értéke, magánfogyasztási kiadások) tekintetében. A mutatók modellezési adatait folyamatosan értékelni kell, majd az értékelések eredményeivel összhangban módosításokat és javításokat kell végrehajtani. Rendszeresen több kutatási projekt és tanulmány indul új ágazati mutatók kidolgozása vagy a meglévők javítása céljából, a gazdasági fejlődés jobb lekövetése érdekében.
Noha a program hasznossága a gazdaságpolitikai terület különböző uniós szerveinek és nemzetközi szervezeteinek munkáját tekintve kétségkívül bebizonyosodott, hasznosságát, hatékonyságát és eredményességét külső szemszögből is értékelni kell. Ezen okból egy szakmai konzorciumot kértek fel a jelenlegi program egészének értékelésére. Az értékelés többek között az alábbi témákra tért ki:
— |
Felmérésminőség és a felmérési program eredményessége |
— |
Hatékonyság és alternatív szerződéses megoldások |
— |
Az uniós társfinanszírozás megszüntetésének várható következménye |
— |
Jövőbeni felhasználói igények |
A jelentés (ECFIN/196/2004/385636, 2005. április 22.) következtetése, hogy noha folyamatos előrelépésre kell törekedni, a felmérési program minden tekintetben nagyjából megfelel a felhasználók igényeinek és a felméréseket a makrogazdasági fejlődés felügyelete szempontjából igen megbízható és lényeges eszköznek tekintik. A támogatásalapú felmérési program költséghatékonynak tekinthető, a szerződéses megoldások bármely változtatása – például a szolgáltatási szerződés vagy a központosított felmérési rendszer irányába – fontos gazdasági információkban bekövetkezett lényeges veszteség kockázatával járna. Hasonlóképpen, a felmérések Európai Bizottság általi társfinanszírozásának megszüntetése is valószínűleg harmonizált európai adatok elvesztésével járna. A felhasználók jövőbeni információs igényei többek között a szolgáltatási felmérés tovább részletezésére, a háztartások és a vállalkozások jövedelmi helyzetét bemutató bővebb információra, és részletesebb munkaerőpiaci adatokra irányulnak.
7. Jelentéstétel
A Bizottság három évente – először 2008-ban a 2006–2008-as időszakról – jelentést tesz a program végrehajtásáról, áttekintést adva a módszertani fejlődésről és a program révén gyűjtött adatok felhasználásáról.
8. Következtetés
A harmonizált vállalati és fogyasztói felmérések eredményei az EU-ban fontos információforrássá váltak mindazok számára, akik a gazdasági trendekkel foglalkoznak: a közintézmények, vállalatvezetők, kutatók és legfőképp a nemzeti és az EU-s/euro-övezeti gazdasági döntéshozók számára. A felmérési adatok nélkülözhetetlen eszközzé váltak az EU-s gazdasági felügyeletben, a Gazdasági és Monetáris Unió gazdasági kilátásainak, valamint a tagjelölt országok gazdaságának megfigyelésében. A Bizottság folyamatos tökéletesítéssel és javítással gondoskodik arról, hogy a program a jövőben is betöltse ezt a szerepet, és ezáltal továbbra is a gazdasági döntéshozatal alapvető információforrása maradhasson az Európai Unióban.
(1) Az Európai Értékelési Konzorcium (European Evaluation Consortium) vállalati és fogyasztói felmérések értékeléséről szóló zárójelentése, 2005. április 22.
(2) A vállalati és fogyasztói felmérések a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság éves munkaprogramjának részét képezik, engedélyezésük a Bizottság által elfogadott finanszírozási határozattal történik.
MELLÉKLET
GRAFIKON: GAZDASÁGI HANGULAT, ÁGAZATI BIZALOM ÉS GDP AZ EURO-ÖVEZETBEN
12.10.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 245/9 |
Tagállamok által közölt információk az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásról
(2006/C 245/04)
(EGT vonatkozású szöveg)
Támogatás száma |
XT 2/06 |
||||
Tagállam |
Spanyolország |
||||
Régió |
Az egész ország |
||||
A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve |
A lótenyésztési ágazatban működő KKV-k részére nyújtott állami támogatás ezen ágazat előmozdítására és fejlesztésére: képzések az ágazatban dolgozó szakemberek részére |
||||
Jogalap |
Real Decreto por el que se establecen las bases reguladoras de las subvenciones estatales destinadas al sector equino |
||||
A támogatási program keretében tervezett éves kiadás, illetve valamely vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás összege |
Támogatási program |
Teljes éves összeg |
0,25 millió EUR |
||
Garantált kölcsönök |
|
||||
Egyedi támogatás |
Teljes összeg |
|
|||
Garantált kölcsönök |
|
||||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(7) bekezdésével összhangban |
Igen |
|
||
Végrehajtás időpontja |
A Hivatalos Állami Közlönyben (Boletín Oficial del Estado) való közzététel és hatálybalépés |
||||
A támogatási program vagy egyedi támogatás nyújtásának időtartama |
2007. június 30-ig |
||||
A támogatás célja |
Általános képzés |
Nem |
|||
Szakképzés |
Igen |
||||
Érintett gazdasági ágazat |
Csak bizonyos ágazatokra vonatkozó támogatás |
Igen |
|||
Egyéb szolgáltatások |
Igen |
||||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
Ministerio de Agricultura, Pesca y Alimentación Dirección General de Ganadería |
||||
|
|||||
Nagy összegű egyedi támogatás |
A rendelet 5. cikkével összhangban |
Igen |
|
Támogatás száma |
XT 6/06 |
||||
Tagállam |
Olaszország |
||||
Régió |
Molise: az intézkedés végrehajtásának helyszíne szerint változó támogatási szint |
||||
A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve |
Többéves intézkedési program a Molise-ban bekövetkezett csapások utáni gazdasági felépülés előmozdítására: a kézműves cégek támogatására vonatkozó nyílt bejelentés |
||||
Jogalap |
Ordinanza del Presidente del Consiglio dei Ministri n. 3268 del 12 marzo 2003, e successive, che ha nominato il Presidente della Regione Molise, Commissario Delegato per gli eccezionali eventi sismici del 31 ottobre 2002 e per quelli meteorologici del gennaio 2003 ed ha previsto, all'art. 15, la predisposizione di un Programma pluriennale d'interventi diretti a favorire la ripresa produttiva nel territorio della Regione Molise. Tale Programma è stato approvato dalla Giunta regionale del Molise con Deliberazione n. 841 del 9 giugno 2004 e dal Comitato Interministeriale per la Programmazione Economica, con Deliberazione n. 32 del 29 settembre 2004 (pubblicata nella Gazzetta Ufficiale della Repubblica Italiana n. 289 del 10 dicembre 2004). |
||||
A jogalap szövege a Molise-régió hivatalos weboldalán, a www.regione.molise.it címen érhető el, annak a többéves intervencióra irányuló programnak fenntartott szakaszban, melynek célja a Molise-régió gazdasági tevékenységének újbóli fellendítése |
|||||
A támogatási program keretében tervezett éves kiadás, illetve valamely vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás összege |
Támogatási program |
Teljes éves összeg 3 év alatti átlag |
0,17 millió EUR |
||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(7) bekezdésével összhangban |
Igen |
|
||
Végrehajtás időpontja |
2005. december 6. |
||||
A támogatási program vagy egyedi támogatás nyújtásának időtartama |
2008. június 30-ig |
||||
A támogatás célja |
Általános képzés |
Igen |
|||
Szakképzés |
Igen |
||||
Érintett gazdasági ágazat |
Csak bizonyos ágazatokra vonatkozó támogatás |
Igen |
|||
Egyéb feldolgozóipar |
Igen |
||||
Egyéb szolgáltatások |
Igen |
||||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
Commissario Delegato per l'Attuazione Operativa del Programma ex art. 15 |
||||
|
|||||
Nagy összegű egyedi támogatás |
A rendelet 5. cikkével összhangban |
Igen |
|
Támogatás száma |
XT 7/06 |
||||
Tagállam |
Olaszország |
||||
Régió |
Molise: az intézkedés végrehajtásának helyszíne szerint változó támogatási szint |
||||
A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve |
Többéves intézkedési program a Molise-ban bekövetkezett csapások utáni gazdasági felépülés előmozdítására: a kézműves cégek támogatására vonatkozó nyílt bejelentés |
||||
Jogalap |
Ordinanza del Presidente del Consiglio dei Ministri n. 3268 del 12 marzo 2003, e successive, che ha nominato il Presidente della Regione Molise, Commissario Delegato per gli eccezionali eventi sismici del 31 ottobre 2002 e per quelli meteorologici del gennaio 2003 ed ha previsto, all'art. 15, la predisposizione di un Programma pluriennale d'interventi diretti a favorire la ripresa produttiva nel territorio della Regione Molise. Tale Programma è stato approvato dalla Giunta regionale del Molise con Deliberazione n. 841 del 9 giugno 2004 e dal Comitato Interministeriale per la Programmazione Economica, con Deliberazione n. 32 del 29 settembre 2004 (pubblicata nella Gazzetta Ufficiale della Repubblica Italiana n. 289 del 10 dicembre 2004) |
||||
A jogalap szövege a Molise-régió hivatalos weboldalán, a www.regione.molise.it címen érhető el, annak a többéves intervencióra irányuló programnak fenntartott szakaszban, melynek célja a Molise-régió gazdasági tevékenységének újbóli fellendítése |
|||||
A támogatási program keretében tervezett éves kiadás, illetve valamely vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás összege |
Támogatási program |
Teljes éves összeg 3 év alatti átlag |
0,17 millió EUR |
||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(7) bekezdésével összhangban |
Igen |
|
||
Végrehajtás időpontja |
2005. december 7. |
||||
A támogatási program vagy egyedi támogatás nyújtásának időtartama |
2008. június 30-ig |
||||
A támogatás célja |
Általános képzés |
Igen |
|||
Szakképzés |
Igen |
||||
Érintett gazdasági ágazat |
Valamennyi képzési támogatásra jogosult ágazat |
|
|||
Csak bizonyos ágazatokra vonatkozó támogatás |
Igen |
||||
Egyéb: forgalmazói szolgáltatások |
Igen |
||||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
Commissario Delegato per l'Attuazione Operativa del Programma ex art. 15 |
||||
|
|||||
Nagy összegű egyedi támogatás |
A rendelet 5. cikkével összhangban |
Igen |
|
Támogatás száma |
XT 9/06 |
||||
Tagállam |
Olaszország |
||||
Régió |
Toscana |
||||
A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve |
Idegennyelvi képzéshez nyújtott támogatási program Prato tartományban |
||||
Jogalap |
A Bizottság 2001. január 12-i 68/2001/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról |
||||
Deliberazione della Giunta camerale n. 11 del 1o febbraio 2006 |
|||||
A támogatási program keretében tervezett éves kiadás, illetve valamely vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás összege |
Támogatási program |
Teljes éves összeg |
60 000 EUR |
||
Egyedi támogatás |
1 500 EUR cégenként |
|
|||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(7) bekezdésével összhangban |
Igen |
|
||
Végrehajtás időpontja |
2006. március 1. |
||||
A támogatási program vagy egyedi támogatás nyújtásának időtartama |
2006. december 31-ig |
||||
A támogatás célja |
Általános képzés |
Igen |
|||
Szakképzés |
Nem |
||||
Érintett gazdasági ágazat |
Valamennyi képzési támogatásra jogosult ágazat |
Igen |
|||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
Camera di Commercio Industria Artigianato Agricoltura di Prato |
||||
|
|||||
Nagy összegű egyedi támogatás |
A rendelet 5. cikkével összhangban |
Igen |
|
Támogatás száma |
XT 13/06 |
||||
Tagállam |
Olaszország |
||||
Régió |
Molise: az intézkedés végrehajtásának helyszíne szerint változó támogatási szint |
||||
A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve |
Többéves intézkedési program a Molise-ban bekövetkezett csapások utáni gazdasági felépülés előmozdítására: a kézműves cégek támogatására vonatkozó nyílt bejelentés |
||||
Jogalap |
Ordinanza del Presidente del Consiglio dei Ministri n. 3268 del 12 marzo 2003, e successive, che ha nominato il Presidente della Regione Molise, Commissario Delegato per gli eccezionali eventi sismici del 31 ottobre 2002 e per quelli meteorologici del gennaio 2003 ed ha previsto, all'art. 15, la predisposizione di un Programma pluriennale d'interventi diretti a favorire la ripresa produttiva nel territorio della Regione Molise. Tale Programma è stato approvato dalla Giunta regionale del Molise con Deliberazione n. 841 del 9 giugno 2004 e dal Comitato Interministeriale per la Programmazione Economica, con Deliberazione n. 32 del 29 settembre 2004 (pubblicata nella Gazzetta Ufficiale della Repubblica Italiana n. 289 del 10 dicembre 2004) |
||||
A jogalap szövege a Molise-régió hivatalos weboldalán, a www.regione.molise.it címen érhető el, annak a többéves intervencióra irányuló programnak fenntartott szakaszban, melynek célja a Molise-régió gazdasági tevékenységének újbóli fellendítése |
|||||
A támogatási program keretében tervezett éves kiadás, illetve valamely vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás összege |
Támogatási program |
Teljes éves összeg 3 év alatti átlag |
0,53 millió EUR |
||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(7) bekezdésével összhangban |
Igen |
|
||
Végrehajtás időpontja |
2006. február 16. |
||||
A támogatási program vagy egyedi támogatás nyújtásának időtartama |
2008. június 30-ig |
||||
A támogatás célja |
Általános képzés |
Igen |
|||
Szakképzés |
Igen |
||||
Érintett gazdasági ágazat |
Csak bizonyos ágazatokra vonatkozó támogatás |
Igen |
|||
Egyéb feldolgozóipar |
Igen |
||||
Egyéb szolgáltatások |
Igen |
||||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
Commissario Delegato per l'Attuazione Operativa del Programma ex art. 15 |
||||
|
|||||
Nagy összegű egyedi támogatás |
A rendelet 5. cikkével összhangban |
Igen |
|
Támogatás száma |
XT 17/06 |
||||
Tagállam |
Málta |
||||
Régió |
– |
||||
A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve |
My Web for Industry |
||||
Jogalap |
Malta Enterprise Act (Cap. 463) |
||||
A támogatási program keretében tervezett éves kiadás, illetve valamely vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás összege |
Támogatási program |
Teljes éves összeg |
70 000 EUR |
||
Garantált hitelek |
|
||||
Egyedi támogatás |
Teljes összeg |
|
|||
Garantált hitelek |
|
||||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(7) bekezdésével összhangban van |
Igen |
|
||
Végrehajtás időpontja |
2006.3.15. |
||||
A támogatási program vagy egyedi támogatás nyújtásának időtartama |
2006.12.31-ig |
||||
A támogatás célja |
Általános képzés |
Igen |
|||
Szakosított képzés |
Nem |
||||
Érintett gazdasági ágazat |
Valamennyi képzési támogatásra jogosult ágazat |
Igen |
|||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
Malta Enterprise |
||||
|
|||||
Nagy összegű egyedi támogatás |
A rendelet 5. cikkével összhangban |
|
|
Támogatás száma |
XT 54/03 |
|||||
Tagállam |
(Egyesült Királyság és az) Ír Köztársaság |
|||||
Régió |
Az ír sziget 32 megyéje – Észak-Írország és az Ír Köztársaság |
|||||
A támogatási program célja vagy az egyedi támogatásban részesülő cég neve |
FOCUS |
|||||
Jogalap |
British/Irish Agreement Act 1999 Section 2.3 Part 7 of Annex 2 of the Act empowers InterTradeIreland to invest, lend or grant aid for the purposes of its function. |
|||||
A program alapján tervezett éves kiadások vagy a cégnek nyújtott támogatás teljes összege |
A legmagasabb költség társaságonként 2002: 25 400 GBP 2003: 25 400 GBP Maximális támogatható összetevő összesen 2002: 254 000 GBP 2003: 254 000 GBP Megjegyzések: 20 projektet hoznak létre és hajtanak végre 2002-2004 között. A projektenkénti költség 25 400 GBP egy 12 hónapos időtartam alatt. A projektenként 25 400 GBP negyedéves részletekben kerül kifizetésre a 12 hónapos időtartam alatt. A 20 projektből álló teljes FOCUS-program éves költségeit annak alapján számítják ki, hogy a projektek 2002 közepén kezdődnek és 2003 közepén fejeződnek be. Ezért a ráfordításokat a két évre arányosítják. A 20 projekt teljes támogatási eleme két év alatt = 508 000 GBP. Ez a teljes projektköltség 65 %-át képviseli, a fennmaradó 35 %-ot a részt vevő vállalkozások viselik. |
|||||
Maximális támogatási intenzitás |
Projektenként 65 %-os támogatási intenzitást képviselő, legfeljebb 25 400 GBP támogatás évenként. |
|||||
Végrehajtás időpontja, a támogatási program vagy egyedi támogatás nyújtásának időtartama |
A programot a jóváhagyás időpontjától számított 2 évig javasolt működtetni. Az egyes cégek legfeljebb 12 hónapon át jogosultak támogatásra |
|||||
A támogatás célja |
A támogatás célja olyan kiemelkedő, marketing és értékesítési területen végzős hallgatók támogatása, akik felsővezetői pályára készülnek. A képzés általános, mivel minden résztvevő végzős hallgató tekintetében azonos és olyan képzettséget nyújt, amely több iparágban is hasznosítható. A tervek szerint a FOCUS program a vonatkozó szakmai szervezetek (mint a Chartered Institute of Marketing és/vagy a Marketing Institute of Ireland) tagságához szükséges teljes vagy részleges akkreditációval rendelkező, részt vevő végzős hallgatókat fog útjukra indítani |
|||||
Érintett gazdasági ágazat(ok) |
Minden ágazat |
|||||
Az odaítélő hatóság neve és címe |
InterTradeIreland The Old Gasworks Business Park |
|||||
|