16.9.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/1

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2006. szeptember 15.

(2006/C 223/01)

1 euro=

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2675
JPY	Japán yen	149,09
DKK	Dán korona	7,4606
GBP	Angol font	0,67390
SEK	Svéd korona	9,2250
CHF	Svájci frank	1,5946
ISK	Izlandi korona	89,28
NOK	Norvég korona	8,2775
BGN	Bulgár leva	1,9558
CYP	Ciprusi font	0,5764
CZK	Cseh korona	28,485
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	272,53
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6961
MTL	Máltai líra	0,4293
PLN	Lengyel zloty	3,9504
RON	Román lej	3,5062
SIT	Szlovén tolar	239,59
SKK	Szlovák korona	37,388
TRY	Török líra	1,8666
AUD	Ausztrál dollár	1,6853
CAD	Kanadai dollár	1,4203
HKD	Hongkongi dollár	9,8642
NZD	Új-zélandi dollár	1,9248
SGD	Szingapúri dollár	2,0046
KRW	Dél-Koreai won	1 211,98
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,3910
CNY	Kínai renminbi	10,0678
HRK	Horvát kuna	7,4348
IDR	Indonéz rúpia	11 559,60
MYR	Maláj ringgit	4,653
PHP	Fülöp-szigeteki peso	63,654
RUB	Orosz rubel	33,9470
THB	Thaiföldi baht	47,225

(1)

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

16.9.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/4

ÁLLAMI TÁMOGATÁS – PORTUGÁLIA

Állami támogatás C 26/2006 (ex N 110/2006) – Átmeneti védekezési mechanizmus a portugáliai hajógyártási ágazat javára

Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdésének megfelelően

(2006/C 223/04)

(EGT vonatkozású szöveg)

2006. június 22-i levelében, amelynek hiteles nyelvi változata ezen összefoglalót követően megtalálható, a Bizottság értesítette Portugáliát az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében a fent említett támogatáshoz kapcsolódó eljárás megindítására vonatkozó határozatáról.

Az érdekelt felek a bizottsági eljárás tárgyát képező támogatási intézkedésekre vonatkozóan az ezen összefoglaló és az ezt követő levél közzétételét követő egy hónapon belül nyújthatják be észrevételeiket az alábbi címre:

Európai Bizottság

Versenypolitikai Főigazgatóság

Állami Támogatások Hivatala

Rue de la Loi/Wetstraat, 200

B-1049 Brüsszel

Fax: (32-2) 296 12 42

A beérkező észrevételekről értesítik Portugáliát. Az észrevételeket benyújtó érdekelt felek írásban, kérésüket megindokolva kérhetik személyazonosságuk bizalmas kezelését.

AZ ÖSSZEFOGLALÓ SZÖVEGE

AZ ELJÁRÁS

Portugália 2006. február 7-én bejelentette az intézkedést (amelyet 2006. február 10-én vettek nyilvántartásba). 2006. március 13-i levelükben a bizottsági szolgálatok további magyarázatot kértek, amire Portugália 2006. április 28-án elektronikus üzenetben küldte meg válaszát.

A TÁMOGATÁS LEÍRÁSA

A támogatás kedvezményezettje az Estaleiros Navais de Viana do Castelo S.A. (a továbbiakban: ENVC), egy jelenleg megközelítőleg 1 000 alkalmazottat foglalkoztató, portugál hajógyár lenne. 2003. november 14-én az ENVC szerződést kötött a Fouquet Sacops S.A.-val egy kőolajat és vegyi anyagokat szállító tartályhajó megépítésére vonatkozóan. A tartályhajót 2005. április 26-án át is adták.

Portugália a legutóbb az 502/2004/EK tanácsi rendelettel (1) módosított, a hajógyártásra vonatkozó határozott idejű védintézkedések bevezetéséről szóló 1177/2002/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: védintézkedési rendelet) értelmében ezzel a szerződéssel kapcsolatban az ENVC számára 1 401 702 euró összegű közvetlen támogatás odaítélését javasolja. A védintézkedési rendelet 2005. március 31-én hatályát vesztette, azaz amikor Portugália a támogatást bejelentette, már nem volt hatályban. Mindezek ellenére Portugália azt állítja, hogy a szerződés a védintézkedési rendelet értelmében továbbra is támogatható, mivel akkor kötötték, amikor ez a rendelet még hatályban volt, így eleget tesz a 4. cikk rendelkezésének.

ÉRTÉKELÉS

Portugália felkérte a Bizottságot, hogy a védintézkedési rendelet értelmében a támogatást hagyja jóvá. A Bizottságnak azonban kétségei vannak afelől, hogy e rendelet értelmében a támogatás a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető-e az alábbiakban kifejtett indokok miatt. A Bizottság kételkedik a támogatás ösztönző hatásában, mivel a hajógyár már befejezte a projektet, amikor Portugália a támogatást bejelentette. A Bizottságnak afelől is kételyei vannak, hogy a védintézkedési rendelet továbbra is jogalapot képezhet-e a támogatás jóváhagyásához, tekintettel arra, hogy a rendelet hatálya már megszűnt, amikor Portugália az intézkedést bejelentette, ezen kívül a rendeletet a WTO vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértési megállapodása (3) értelmében a Közösségre háruló kötelezettségeivel összeegyeztethetetlennek minősítették. Végül a Portugália által bejelentett támogatás összege mindenképpen nagyobbnak tűnik, mint a védintézkedési rendelet által megengedett maximális támogatási arány.

A fentiek fényében a Bizottság úgy döntött, hogy az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdése értelmében a tervezett támogatási intézkedésre vonatkozóan eljárást indít.

A LEVÉL SZÖVEGE

„A Comissão informa o Governo português de que, após ter examinado as informações prestadas pelas Vossas Autoridades sobre a medida citada em epígrafe, decidiu dar início ao procedimento previsto no n.o 2 do artigo 88.o do Tratado CE.

I. PROCEDIMENTO

1.	Portugal notificou a medida em 7 de Fevereiro de 2006 (registada em 10 de Fevereiro de 2006). Por carta de 13 de Março de 2006, os serviços da Comissão solicitaram esclarecimentos adicionais, a que Portugal respondeu por correio electrónico de 28 de Abril de 2006.

II. DESCRIÇÃO DO AUXÍLIO

2.	O beneficiário do auxílio seriam os Estaleiros Navais de Viana do Castelo S.A. (“ENVC«), um estaleiro naval português que emprega actualmente cerca de 1 000 trabalhadores.

Em 14 de Novembro de 2003, os ENVC concluíram um contrato com o armador francês Fouquet Sacops S.A., relativamente ao fornecimento de um navio-tanque para produtos petrolíferos e químicos (casco n.o 227), com um preço contratual de 22 900 000 euros. O navio foi efectivamente entregue em 26 de Abril de 2005.

Portugal propõe-se conceder aos ENVC auxílios directos no montante de 1 401 702 euros relativamente a este contrato, ao abrigo do Regulamento (CE) n.o 1177/2002 do Conselho, relativo a um mecanismo temporário de defesa do sector da construção naval (4), com a última redacção que lhe foi dada pelo Regulamento (CE) n.o 502/2004 (5) (»Regulamento MTD”). O Regulamento MTD entrou em vigor em 3 de Julho de 2002 e cessou a sua vigência em 31 de Março de 2005, não se encontrando por consequência em vigor na altura em que Portugal notificou o auxílio.

5.	Portugal alega todavia que o contrato é elegível para beneficiar de auxílios ao abrigo do Regulamento MTD, pelos motivos seguintes:

O artigo 4.o do Regulamento MTD estabelece o seguinte: “O presente regulamento aplica-se aos contratos finais assinados após a entrada em vigor do regulamento e até ao seu termo de vigência (…)”. Portugal salienta neste contexto que o contrato em questão foi assinado em 14 de Novembro de 2003, data em que o Regulamento MTD estava ainda em vigor e, por conseguinte, continua a ser elegível para beneficiar de auxílio.

Portugal alega ainda que o contrato em questão foi objecto de propostas de preços inferiores por parte de estaleiros coreanos, preenchendo assim as condições estabelecidas no artigo 2.o do Regulamento MTD e que, por conseguinte, o auxílio se justifica para fazer face à concorrência desleal dos estaleiros coreanos.

III. APRECIAÇÃO

Existência de auxílio

Em conformidade com o n.o 1 do artigo 87.o do Tratado CE, são incompatíveis com o mercado comum, na medida em que afectem as trocas comerciais entre os Estados-Membros, os auxílios concedidos pelos Estados ou provenientes de recursos estatais, independentemente da forma que assumam, que falseiem ou ameacem falsear a concorrência, favorecendo certas empresas ou certas produções.

A Comissão considera que a medida projectada constitui um auxílio estatal, na acepção do n.o 1 do artigo 87.o do Tratado CE: assume a forma de uma subvenção financiada por recursos estatais; é selectiva, uma vez que se destina apenas aos ENVC; esta subvenção selectiva é susceptível de falsear a concorrência, visto que proporciona aos ENVC uma vantagem relativamente aos restantes concorrentes que não beneficiam de auxílio. Por último, a construção naval é uma actividade económica que implica um comércio significativo entre Estados-Membros.

Compatibilidade com o mercado comum

10.

Tal como acima referido, Portugal solicitou à Comissão que aprovasse o auxílio ao abrigo do Regulamento MTD. Contudo, a Comissão tem dúvidas quanto ao facto de o auxílio projectado poder ser considerado compatível com o mercado comum ao abrigo desse regulamento pelas razões que se seguem: a Comissão tem dúvidas quanto ao efeito de incentivo do auxílio, que foi apenas aprovado e notificado por Portugal após a conclusão do projecto; a Comissão tem igualmente dúvidas quanto ao facto de o Regulamento MTD, cuja vigência já cessou, poder continuar a constituir uma base legal válida para a aprovação do auxílio; por último, o auxílio notificado parece, de qualquer forma, exceder a intensidade de auxílio permitida pelo Regulamento MTD.

Efeito de incentivo

11.	Em princípio, um auxílio estatal apenas pode ser considerado compatível com o mercado comum se for necessário para incentivar a empresa beneficiária a agir de uma forma que contribui para a realização dos objectivos previstos na derrogação relevante (6).

12.

A Comissão salienta neste contexto que o objectivo do Regulamento MTD consistia em “permitir efectivamente que os estaleiros navais comunitários enfrentem a concorrência desleal da Coreia ” (ver sexto considerando). Desta forma, podiam ser autorizados auxílios directos correspondentes a um máximo de 6 % do valor contratual, desde que o contrato tivesse sido objecto de concorrência proveniente de um estaleiro na Coreia que oferecesse um preço inferior (artigo 2.o).

13.	Portugal argumentou, quando a esta questão, que os ENVC aceitaram o contrato partindo do pressuposto de que poderiam receber auxílios do Governo português, visto que os estaleiros coreanos tinham oferecido preços inferiores relativamente a este contrato.

14.

Contudo, a Comissão tem dúvidas quanto à validade desta argumentação. Portugal não apresentou elementos de prova que demonstrem que, na altura em que os ENVC assinaram o contrato, tivessem sido dadas quaisquer garantias públicas de que os estaleiros receberiam um auxílio. Pelo contrário, Portugal não dispunha de um regime MTD em vigor. Além disso, segundo as informações disponíveis, a decisão das Autoridades portuguesas de conceder um auxílio aos ENVC (dependente da aprovação da Comissão), foi apenas tomada em 28 de Dezembro de 2005, ou seja, muito após o contrato ter sido celebrado e o navio entregue.

15.	De acordo com as informações disponíveis, afigura-se por conseguinte que os ENVC realizaram o projecto apenas com base nas forças de mercado, não tendo de forma alguma sido incentivados por um auxílio estatal que não se encontrava disponível na altura em que o projecto foi concluído.

Base jurídica

16.

A vigência do Regulamento MTD cessou em 31 de Março de 2005 e, por conseguinte, o regulamento não se encontrava em vigor na altura em que Portugal notificou o auxílio. Embora o regulamento se aplicasse aos contratos concluídos durante o seu período de vigência, existem dúvidas quanto ao facto de a Comissão poder ainda apreciar a medida notificada com base num instrumento que não faz já parte do ordenamento jurídico da UE.

17.

Por outro lado, a Coreia contestou a compatibilidade do Regulamento MTD com as regras da OMC. Em 22 de Abril de 2005, um painel da OMC emitiu o seu relatório, considerando que o MTD e diversos regimes nacionais adoptados no âmbito desse mecanismo, existentes na altura em que a Coreia intentou a acção junto da OMC, eram contrários ao disposto no n.o 1 do artigo 23.o do Memorando de Entendimento sobre as Regras e Processos que regem a Resolução de Litígios (MERL) (7). Em 20 de Junho de 2005, o Órgão de Resolução de Litígios da OMC (ORL) adoptou o relatório deste painel, incluindo a recomendação no sentido de a Comunidade adaptar o Regulamento MTD e os regimes nacionais adoptados no âmbito desse mecanismo em conformidade com as obrigações que lhe incumbem por força dos Acordos da OMC (8). Em 20 de Julho de 2005, a Comunidade informou o ORL de que tinha já dado cumprimento à decisão e recomendações do ORL, uma vez que a vigência do Regulamento MTD tinha cessado em 31 de Março de 2005 e que os Estados-Membros não podiam continuar a conceder auxílios ao funcionamento ao abrigo deste regulamento.

18.

Portugal argumentou neste contexto que a decisão do ORL não invalidava, per se, qualquer auxílio autorizado (ou a autorizar) ao abrigo do Regulamento MTD, limitando-se a contestar o método utilizado pela Comunidade para solucionar a questão da concorrência desleal da Coreia (ou seja, o facto de a Comunidade tentar resolver a situação através de uma medida unilateral — o Regulamento MTD — em vez de recorrer aos mecanismos de resolução de litígios da OMC).

19.

O relatório do painel e a decisão do ORL que o adoptou condenavam o Regulamento MTD per se, por constituir uma infracção às regras da OMC e obrigavam a Comunidade a deixar de aplicar o Regulamento MTD. A obrigação, imposta à Comunidade, no sentido de aplicar a decisão do ORL abrange também claramente as decisões futuras de concessão de novos auxílios ao abrigo do regulamento MTD (9). Autorizar agora a concessão do auxílio projectado equivaleria a continuar a aplicar o Regulamento MTD, em violação da obrigação que incumbe à Comunidade de dar cumprimento à decisão do ORL.

20.	Por conseguinte, a Comissão não considera, na presente fase, que o auxílio esteja em conformidade com as obrigações internacionais da Comunidade.

Intensidade do auxílio

21.

Nos termos do n.o 3 do artigo 2.o do Regulamento MTD, a intensidade máxima de auxílio permitida é de 6 % do valor contratual antes do auxílio. Com base nas informações disponíveis, o montante de auxílio notificado por Portugal (1 401 702 euros) excede 6 % do valor contratual (22 900 000 euros), afigurando-se assim contrário ao artigo acima referido.

DECISÃO

22.

À luz do que precede, a Comissão decidiu dar início ao procedimento previsto no n.o 2 do artigo 88.o do Tratado CE e solicita a Portugal que lhe forneça todos os documentos, informações e dados necessários para a apreciação do auxílio, no prazo de um mês a contar da data de recepção da presente carta. A Comissão solicita às Autoridades portuguesas o envio imediato de uma cópia da presente carta ao potencial beneficiário do auxílio.

23.	A Comissão recorda às Autoridades portuguesas o efeito suspensivo do n.o 3 do artigo 88.o do Tratado CE e remete para o artigo 14.o do Regulamento (CE) n.o 659/1999 do Conselho, segundo o qual qualquer auxílio concedido ilegalmente pode ser objecto de recuperação junto do beneficiário.

24.

A Comissão comunica a Portugal que informará as partes interessadas através da publicação da presente carta e de um resumo da mesma no Jornal Oficial da União Europeia. Além disso, informará as partes interessadas da EFTA signatárias do Acordo EEE, mediante a publicação de uma comunicação no correspondente suplemento do Jornal Oficial da União Europeia, assim como o Órgão de Fiscalização da EFTA, mediante o envio de uma cópia da presente carta. Todas as partes interessadas serão convidadas a apresentar as suas observações no prazo de um mês a contar da data de publicação da referida comunicação.”

(1) HL L 81., 2004.3.19., 6. o.

(2) HL L 172., 2002.7.2., 1. o.

(3) EK – A hajók kereskedelmét befolyásoló intézkedések, vizsgálóbizottsági jelentés (WT/DS301/R), 7.184 – 7.222 és 8.1(d) pont, amelyet 2005. június 20-án a vitarendezési szerv fogadott el.

(4) JO L 172 de 2.7.2002, p. 1.

(5) JO L 81 de 19.3. 2004, p.6

(6) Ver acórdão no processo 730/79 Philip Morris/Comissão, Col. 1980, p. 2671, pontos 16 e 17.

(7) Ver EC — Measures affecting trade in commercial vessels, WT/DS301/R, pontos 7.184 — 7.222 & 8.1(d).

(8) Ver documento da OMC WT/DS301/6.

(9) Ver EC — Measures affecting trade in commercial vessels, WT/DS301/R, ponto 7.21.

16.9.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/7

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó és Tajvanban feladott, vagy Tajvanból származó nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók, illetve a Kínai Népköztársaságból származó és Tajvanban feladott, vagy Tajvanból származó egyes újratölthető tűzköves öngyújtók behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának kezdeményezéséről

(2006/C 223/05)

A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: az érintett ország) származó nem újratölthető tűzköves gázöngyújtókra vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések – melyeket a Tajvanból származó vagy ott feladott ugyanolyan öngyújtókra, valamint a Kínai Népköztársaságból származó vagy a Tajvanból származó, illetve ott feladott egyes újratölthető tűzköves öngyújtókra is kiterjesztettek – közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően a Bizottság felülvizsgálati kérelmet kapott a legutóbb a 2117/2005/EK tanácsi rendelettel (2) módosított, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból származó dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 384/96/EK tanácsi rendelet (3) (a továbbiakban: az alaprendelet) 11. cikke (2) bekezdése értelmében.

1. Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet a nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók teljes közösségi termelésnek jelentős hányadát, jelen esetben több mint 50 %-át képviselő BIC S.A. közösségi gyártó nyújtotta be 2006. június 16-án.

2. Termék

A felülvizsgálat tárgyát képező termék nem újratölthető tűzköves gázöngyújtó. Az 1824/2001/EK rendelettel fenntartott 192/1999/EK tanácsi rendelettel a termékkört kiterjesztették a műanyag tartálytestű újratölthető tűzköves öngyújtókra. Az érintett termék jelenleg az ex 9613 10 00 és ex 9613 20 90 KN-kódok alá van besorolva. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

3. Meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedés a 3433/91/EGK tanácsi rendelettel bevezetett, a 192/1999/EK tanácsi rendelettel (4) kiterjesztett és az 1824/2001/EK tanácsi rendelettel (5) fenntartott végleges dömpingellenes vám.

4. A felülvizsgálat okai

A kérelem alapjául az szolgál, hogy az intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a káros dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket tekintetbe véve a kérelmező a Kínai Népköztársaságra vonatkozó rendes értéket az ezen értesítés 5.1. bekezdésének c) pontjában említett, megfelelő piacgazdaságú ország árai alapján állapította meg. A dömping folytatódásáról szóló állítás alapja az előző mondatban megállapított rendes érték és a Közösségben értékesített érintett termék exportárainak összehasonlítása.

A fenti módon számított dömpingkülönbözet jelentős.

A kérelmező ezen kívül azt is vélelmezi, hogy a dömping további károkat okoz majd. Ebben a tekintetben a kérelmező olyan bizonyítékokat mutat be, amelyek szerint az intézkedések hatályvesztésével az érintett termék jelenlegi behozatali szintje valószínűsíthetően megemelkedik az érintett ország exportáló gyártóinak gyártási kapacitása miatt, és ez könnyen az érintett termék gyártásának újrakezdéséhez vagy fokozottabb termeléséhez vezethet.

Azt is állították, hogy az érintett termék behozatalának mennyisége valószínűleg nőni fog az EU piacának vonzereje hatására. Mindez azt eredményezheti továbbá, hogy a jövőben az érintett termék eddig más harmadik országokba irányuló kivitele is a Közösségbe irányul majd.

Ezenkívül a kérelmező azt állítja, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az érintett országból származó számottevő dömpingelt árú behozatal ismételt megjelenése valószínűleg a közösségi gazdasági ágazatnak okozott további kárt idézne elő.

A kérelmező emellett arra is rámutatott, hogy az intézkedések bevezetése során az érintett termék kínai exportőrei/gyártói megpróbálták kijátszani a meglévő intézkedéseket; ezeket a kijátszásra irányuló gyakorlatokat a 192/1999/EK tanácsi rendeletnek (6) sikerült ellensúlyoznia.

5. Az eljárás

A Bizottság, miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához elegendő bizonyíték áll rendelkezésére, az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében felülvizsgálatot indít.

5.1. A dömping és a károkozás valószínűségét megállapító eljárás

A vizsgálat meg fogja állapítani, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és a károkozás folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet-e.

a) Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett felek nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság úgy határozhat, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végez.

i. Mintavétel a Kínai Népköztársaság exportőrei/gyártói körében

A Bizottság, annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, kiválaszthassa a mintát, felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró valamennyi képviselőt, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésre az alábbi adatokat:

—	név, cím, e-mail cím, telefon-, fax- és/vagy telexszám, valamint a kapcsolattartó személy neve,

—	a 2005. július 1. és 2006. június 30. közötti időszakban a Közösségbe irányuló kivitelre értékesített érintett termék forgalma helyi valutában és mennyisége darabszámban.

—	a vállalat tevékenységének pontos leírása a következő szempontok alapján: az érintett termék előállítása és darabszámban kifejezett gyártási mennyisége, a gyártási kapacitás és az annak terén megvalósult beruházások 2005. július 1. és 2006. június 30. között.

—	az érintett termék gyártásában és/vagy (külföldi és/vagy belföldi) értékesítésében részt vevő valamennyi kapcsolt vállalat (7) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely más releváns információ, amely segítheti a Bizottságot a minta összetételének meghatározásában,

—

a fentiekben ismertetett információk közlése által a vállalat hozzájárul ahhoz, hogy a mintavétel esetlegesen rá is kiterjedjen. Amennyiben mintavétel céljából kiválasztják, a vállalatnak ki kell töltenie egy kérdőívet, továbbá hozzá kell járulnia ahhoz is, hogy válaszait helyszíni ellenőrzésnek vessék alá. Ha a vállalat jelzi, nem járul hozzá ahhoz, hogy a mintavétel esetlegesen rá is kiterjedjen, azt úgy kell tekinteni, hogy megtagadta az együttműködést a vizsgálat során. Az együttműködés megtagadásának következményeit az alábbiakban a 8. pont ismerteti.

A Bizottság ezenkívül kapcsolatba lép az exportáló ország hatóságaival, valamint az exportőrök/gyártók valamennyi ismert szervezetével annak érdekében, hogy az exportőrök/gyártók mintájának kiválasztásához beszerezze az általa szükségesnek ítélt információkat.

ii. A végleges mintaválasztás

Ha az érdekelt felek bármelyike a minta kiválasztásával kapcsolatban információt kíván a Bizottság rendelkezésére bocsátani, be kell tartania a 6. b) pont ii. alpontjában megállapított határidőt.

A Bizottság a minta végleges kiválasztását csak azt követően kívánja elvégezni, hogy konzultált azokkal az érintett felekkel, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a vizsgálati mintába bekerüljenek.

A mintavételben érintett vállalatoknak a 6. b) pont iii. alpontjában meghatározott határidőn belül ki kell tölteniük egy kérdőívet, és a vizsgálat során együttműködést kell tanúsítaniuk.

Kellő együttműködés hiányában a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy megállapításait – az alaprendelet 17. cikkének (4) bekezdésével és 18. cikkével összhangban – a rendelkezésére álló tényekre alapozza. A rendelkezésre álló tények alapján tett megállapítások a 8. pontban ismertetett okoknál fogva kedvezőtlenebbeknek bizonyulhatnak az érintett fél számára.

b) A kérdőívek

A vizsgálatai elvégzéséhez szükséges információk megszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld ki a közösségi gazdasági ágazatnak, a Közösségben működő gyártók bármely társulásának, a Kínai Népköztársaság exportőreinek/gyártóinak, az exportőrök/gyártók bármely társulásának, az importőröknek, a kérelemben megnevezett importőrök társulásainak, illetve az e felülvizsgálat hatálya alá tartozó intézkedésekhez vezető vizsgálatokban együttműködő importőri társulásoknak, az ismert felhasználóknak, illetve felhasználói társulásoknak, valamint az érintett exportáló ország hatóságainak.

c) A piacgazdaságú ország kiválasztása

A Bizottság Brazíliát kívánja használni a megfelelő piacgazdaságú országként a Kínai Népköztársaságra vonatkozó rendes érték megállapításához. A Bizottság felkéri az érintett feleket, hogy a 6. c) pontban megállapított határidőn belül jelezzék, megfelelőnek találják-e az említett országot e célra.

5.2. A közösségi érdek megállapítására irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban és abban az esetben, ha a dömping és a károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége bebizonyosodik, meg kell állapítani, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása vagy hatályon kívül helyezése nem ellentétes-e a Közösség érdekével. Ebből a célból a közösségi gazdasági ágazatnak, az importőröknek és képviseleti szervezeteiknek, továbbá a felhasználóknak és a fogyasztók képviseleti szervezeteinek a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított általános határidőn belül módjukban áll a Bizottsággal kapcsolatba lépni és információt közölni, amennyiben bizonyítani tudják, hogy tevékenységük és az érintett termék között konkrét kapcsolat van. Az előző mondatban foglaltakkal összhangban cselekvő felek a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül meghallgatást kérhetnek, ismertetve azokat a konkrét okokat, melyek meghallgatásukat indokolják. Meg kell jegyezni, hogy a 21. cikk alapján benyújtott bármely információt csak akkor veszik figyelembe, ha azt benyújtásakor tényszerű bizonyítékok támasztják alá.

6. Határidők

a) Általános határidők

A felek számára kérdőív igényléséhez előírt határidő

Minden érdekelt félnek, aki nem működött együtt a jelen felülvizsgálat tárgyát képező intézkedéseket eredményező vizsgálatban, a lehető legrövidebb határidőn belül, de ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napnál nem később kérdőívet kell igényelnie.

ii.

A felek számára a jelentkezésre, valamint a kérdőívre adott válaszok és egyéb információk benyújtására vonatkozóan előírt határidő

Eltérő rendelkezés hiányában az érdekelt feleknek ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 40 napon belül fel kell venniük a kapcsolatot a Bizottsággal, elő kell terjeszteniük álláspontjukat, továbbá a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a kitöltött kérdőíveket s a birtokukban lévő egyéb információkat annak érdekében, hogy állításaikat figyelembe lehessen venni. A Bizottság felhívja a felek figyelmét, hogy az alaprendeletben ismertetett eljárási jogok gyakorlására többnyire csak akkor nyílik mód, ha a jelzett határidőn belül felveszik a kapcsolatot a Bizottsággal.

A mintában szereplő vállalatoknak a 6. b) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül be kell benyújtaniuk a kérdőívre adott válaszokat a Bizottságnak.

iii.	Meghallgatások Az említett 40 napos határidőn belül az érdekelt felek bizottsági meghallgatást is kérelmezhetnek.

b) A mintavételre vonatkozó egyedi határidő

Az 5.1. a) pont i. és ii. alpontjában meghatározott információknak a fenti értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 15 napon belül be kell érkeznie a Bizottsághoz, ugyanis a Bizottság az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 21 napon belül egyeztetni kíván a minták végleges kiválasztásáról azokkal az érdekelt felekkel, akik hozzájárultak, hogy a vizsgálati mintákba bekerüljenek.

ii.	Az 5.1. a) pont ii. alpontjában említetteknek megfelelően minden egyéb, a minta kiválasztása szempontjából fontos információnak 21 napon belül kell megérkeznie a Bizottsághoz azt követően, hogy ezt az értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik.

iii.	A mintába felvett felek kérdőívekre adott válaszainak 37 napon belül kell megérkezniük a Bizottsághoz azt követően, hogy a feleket mintába történő felvételükről értesítették.

c) A piacgazdaságú ország kiválasztására vonatkozó specifikus határidő

A vizsgálatban részt vevő felek véleményezhetik Brazília kiválasztásának megfelelőségét, mely ország az 5. c) pontban említettek értelmében a Kínai Népköztársaság tekintetében rendes érték megállapításának céljából piacgazdaságú országnak számít. Ezen észrevételeknek az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 10 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

7. Írásbeli beadványok, kérdőívekre adott válaszok, levelezés

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formátumban), melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (Korlátozott hozzáférés) (8) jelöléssel kell ellátni; az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű változatot is mellékelni kell, melyet „FOR INSPECTION BY INTERESTED PARTIES” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate General for Trade

Directorate B

Office : J-79 5/16

B-1049 Brussels

Fax (32-2) 295 65 05

8. Az együttműködés hiánya

Azokban az esetekben, ha az érdekelt felek bármelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy azokat nem bocsátja rendelkezésre a megszabott határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, a rendelkezésre álló tények alapján megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők az alaprendelet 18. cikkével összhangban.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek bármelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és – az alaprendelet 18. cikkének megfelelően – a rendelkezésre álló tényeket kell felhasználni. Ha valamely érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és a rendelkezésre álló tényeket használják fel, előfordulhat, hogy az eredmény kevésbé lesz kedvező számára, mint együttműködése esetén lett volna.

9. A vizsgálat ütemterve

A vizsgálatot az alaprendelet 11. cikkének (5) bekezdése értelmében ezen értesítésnek Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 hónapon belül be kell fejezni.

(1) HL L 340., 2005.12.23., 17. o.

(2) HL C 321., 2005.12.16., 4. o.

(3) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 21., 1999.1.29., 1. o.

(5) HL L 248., 2001.9.18., 1. o. A legutóbb a 155/2003/EK bizottsági rendelettel módosított rendelet.

(6) HL L 21., 1999.1.29., 1. o.

(7) A kapcsolt vállalat jelentésének tekintetében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 143. cikke az irányadó.

(8) Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szolgál. A dokumentum az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikkének megfelelő védelem alatt áll. A dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994. VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

16.9.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/11

ÁLLAMI TÁMOGATÁS – LENGYELORSZÁG

Állami támogatás C 22/05 (ex PL 49/04) – Támogatás a Poczta Polska-nak az általános postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos befektetésekre – Lengyelország

A Bizottság közleménye az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében a többi tagállam és a többi érdekelt fél számára

(2006/C 223/06)

(EGT vonatkozású szöveg)

A Bizottság 2006. április 25-én kelt alábbi levelében értesítette Lengyelországot azon határozatáról, mely szerint az EK-szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében lezárja az eljárást.

„1.

A lengyel hatóságok 2004. április 30-i e-mailjükben – a csatlakozási okmány (amely a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozási szerződésének részét képezi) IV. mellékletének 3. pontjában biztosított »ideiglenes eljárás« szerinti – két támogatási programot jelentettek be a lengyel postai üzemeltető Poczta Polska javára.

2.	A két állami támogatást a következő számok alatt iktatták: PL 45/04: Ellentételezés a Poczta Polska-nak általános postai szolgáltatások végzéséért, és PL 49/04: Támogatás a Poczta Polska-nak az általános postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos befektetésekre

2004. július 26-án, 2004. november 26-án és 2005. február 7-én a Bizottság kiegészítő információkat kért. A lengyel hatóságok a további információkat a 2004. szeptember 10-én, 2004. október 27-én, 2004. december 3-án és 2005. március 29-én kelt levelükben küldték el. A lengyel hatóságok és a Bizottság szolgálatai között két találkozóra került sor 2004. október 25-én és 2005. január 31-én.2005. június 20-án a Bizottsághoz beérkeztek a lengyel hatóságoktól származó további információk.

4.	A Bizottság 2005. június 29-én kelt levelében értesítette Lengyelországot azon határozatáról, hogy a szóban forgó két támogatás ellen megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárást.

5.	A két állami támogatást a következő számok alatt iktatták: C 21/05: Ellentételezés a Poczta Polska-nak általános postai szolgáltatások végzéséért, és C 22/05: Támogatás a Poczta Polska-nak az általános postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos befektetésekre.

6.	A Bizottság eljárás kezdeményezéséről szóló határozatát kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (1). A Bizottság felhívta az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket.

7.	A Bizottság az érdekelt felektől nem kapott észrevételeket.

8.	Lengyelország 2005. augusztus 9-én kelt levelében küldte el észrevételeit. A lengyel hatóságok és a Bizottság szolgálatai között 2006. január 10-én találkozóra került sor. A Bizottság 2006. január 24-i levelében kiegészítő információkat kért.

9.	A 2006. február 10-én kelt levelükben a lengyel hatóságok tájékoztatták a Bizottságot a C 22/05: Támogatás a Poczta Polska-nak az általános postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos befektetésekre megnevezésű támogatás bejelentésének visszavonására irányuló szándékukról.

10.	A Bizottság 2006. február 27-i kérelmét követően a lengyel hatóságok a 2006. március 13-i levelükben jelezték, hogy a fenti bejelentés hatálya alá tartozó támogatási projektet nem folytatják.

11.	A fentiek fényében a Bizottság úgy határoz, hogy a C 22/05: Támogatás a Poczta Polska-nak az általános postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos befektetésekre megnevezésű támogatás tekintetében az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése alapján indított eljárást megszünteti.”

(1) HL C 274., 2005.11.5., 14. o.

16.9.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/12

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése a COMP/M.3696 számú ügyben – E.ON/MOL

(egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i bizottsági határozat (2001/462/EK, ESZAK) 15. és 16. cikke értelmében – HL L 162., 2001.6.19., 21. o.)

(2006/C 223/07)

(EGT vonatkozású szöveg)

2005. június 2-án a 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (az „összefonódás-ellenőrzési rendelet”) 4. cikkének megfelelően bejelentés érkezett a Bizottsághoz egy tervezett összefonódásról, amelynek során a német E.ON csoport kizárólagos ellenőrzést szándékozik megszerezni a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. („MOL”, Magyarország) gáznagykereskedelmi, -forgalmazási és -kereskedelmi, valamint gáztárolási tevékenységei felett. Ezen túlmenően az E.ON-nak szándékában áll megszerezni a MOL Panrusgázbeli 50 %-os részesedését, amely a MOL és a Gazexport (a Gazprom egyik leányvállalata) közös vállalata.

A vizsgálat első szakaszának végén a Bizottság megállapította, hogy komoly kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az összefonódás összeegyeztethető-e a közös piaccal és az EGT-megállapodással. Különösen úgy ítélték meg, hogy az ügylet jelentősen befolyásolná a magyarországi gáz- és villamosenergia-ágazatot, tekintettel arra, hogy a MOL majdnem kizárólagos ellenőrzéssel rendelkezik a gázbeszerzés felett (behozatal és hazai termelés) és ennélfogva Magyarországon felügyeli a gázforrásokhoz és gázinfrastruktúrákhoz való hozzáférést.

Ezért a Bizottság 2005. július 7-én az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően eljárást kezdeményezett.

2005. július 20-án és augusztus 2-án az „EK egyesülés-ellenőrzési eljárásainak legjobb gyakorlatai” 7.2. fejezetével összhangban biztosították az E.ON-nak a bizottsági ügyiratban a „kulcsfontosságú dokumentumokhoz” való hozzáférést.

2005. augusztus 2-án az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (4) bekezdése értelmében nyolc napra felfüggesztésre került eljárás amiatt, hogy az E.ON az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti határozat alapján kért információra nem elég átfogóan és nem kellő időben adott választ.

Az E.ON részére 2005. szeptember 19-én küldték meg a kifogási nyilatkozatot. Az E.ON és a MOL között megállapodottaknak megfelelően az E.ON jogi képviselői eljutatták a MOL-nak a kifogási nyilatkozatnak az E.ON üzleti titkait nem tartalmazó változatát. A rákövetkező napokon hozzáférést biztosítottak a bizottsági ügyiratokhoz. Az E.ON és a MOL lehetőséget kaptak arra, hogy megjegyzéseket fűzzenek a Bizottság előzetes megállapításaihoz, ahogy azt a 2005. október 3-i kifogási nyilatkozat előírta. A felek kérésére a határidőt következésképpen 2005. október 6-ig hosszabbították meg. Az E.ON válasza 2005. október 5-én érkezett be.

A felek nem kívántak élni a lehetőséggel, hogy érveiket hivatalos szóbeli meghallgatáson fejtsék ki.

2005. október 21-én engedélyeztem az Energie Baden-Württemberg AG érdekelt harmadik félként való elfogadásra irányuló kérelmét. Ugyanazon a napon a Bizottság megküldte nekik a kifogási nyilatkozat nem bizalmas összefoglalóját.

2005. október 20-án az E.ON kötelezettségvállalásokat tett, amelyek 2005. november 11-én illetve 2005. november 16-án módosításra kerültek. A javasolt összefonódást piaci vizsgálatnak vetették alá, amelynek alapján az E.ON jelentősen javította tervezett kötelezettségvállalásait, különösen a szabadon elérhető gázforrások rendelkezésre bocsátására irányuló program időtartamát és a gázkapacitás-felszabadítási aukciók ármechanizmusát illetően.

Nem érkezett hozzám arra irányuló felkérés, hogy igazoljam a vizsgálat tárgyilagosságát.

A felekkel megegyezésben és kifejezett kérelmükre a Bizottság 2005. november 10-én az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében határozatot hozott az eljárás 11 munkanappal történő meghosszabbítása érdekében.

Az esetlegesen javasolt kötelezettségvállalások fényében, és megvizsgálva a piaci tesztek eredményeit, a határozattervezet azt a következtetést tartalmazza, hogy a tervezett egyesülés összeegyeztethető a közös piaccal és az EGT-megállapodással.

A fentiek alapján megállapítom, hogy ebben az ügyben tiszteletben tartották valamennyi fél meghallgatáshoz való jogát.

Brüsszel, 2005. december 7.

Serge DURANDE

16.9.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/14

Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2005. december 6-i 135. ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/M.3696 – E.ON/MOL esethez kapcsolódó határozattervezetről

(2006/C 223/08)

(EGT vonatkozású szöveg)

1.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentett művelet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikke (3) bekezdésének, valamint 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmében vett összefonódásnak minősül, és a rendelet meghatározása szerint közösségi vonatkozással bír.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a művelet értékelése szempontjából érintett termékpiacok a következők:

A gázágazatban:

a)	gázszállítás;

b)	gázelosztás;

c)	gáztárolás;

d)	gázszolgáltatás a forgalmazóknak;

e)	gázszolgáltatás a regionális forgalmazó vállalatoknak;

f)	gázszolgáltatás a nagy erőműveknek;

g)	gázszolgáltatás az ipari nagyfogyasztóknak (akik esetében az óránkénti fogyasztás túllépi az 500 m3/órát);

h)	gázszolgáltatás a kereskedelmi és ipari kisfogyasztóknak (akik esetében az óránkénti fogyasztás nem haladja meg az 500 m3/órát);

i)	gázszolgáltatás a lakossági fogyasztóknak.

A villamosenergia-ágazatban:

j)	villamosenergia-szállítás;

k)	villamosenergia-elosztás;

l)	tartalékenergia biztosítása;

m)	nagykereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás a forgalmazóknak;

n)	nagykereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás a közüzemi nagykereskedőnek;

o)	nagykereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás a regionális forgalmazó vállalatoknak;

p)	kiskereskedelmi feltételek mellett történő villamosenergia-szolgáltatás a kereskedelmi és ipari közepes és nagyfogyasztóknak;

q)	kiskereskedelmi feltételek mellett történő villamosenergia-szolgáltatás a kereskedelmi és ipari kisfogyasztóknak;

r)	kiskereskedelmi feltételek mellett történő villamosenergia-szolgáltatás a lakossági fogyasztóknak.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a jelen művelet értékelése szempontjából az érintett földrajzi piacok az alábbi piacok esetében nemzeti piacok:

A gázágazatban:

a)	gázszállítás;

b)	gáztárolás;

c)	gázszolgáltatás a forgalmazóknak;

d)	gázszolgáltatás a regionális forgalmazó vállalatoknak;

e)	gázszolgáltatás a nagy erőműveknek;

f)	gázszolgáltatás az ipari nagyfogyasztóknak (akik esetében az óránkénti fogyasztás túllépi az 500 m3/órát);

g)	gázszolgáltatás a kereskedelmi és ipari kisfogyasztóknak (akik esetében az óránkénti fogyasztás nem haladja meg az 500 m3/órát);

h)	gázszolgáltatás a lakossági fogyasztóknak (2007 júliusát követően, amikor a lakossági fogyasztók számára is szabaddá válik a szolgáltatóválasztás).

A villamosenergia-ágazatban:

i)	villamosenergia-szállítás;

j)	tartalékenergia biztosítása;

k)	a forgalmazók nagykereskedelmi villamosenergia-ellátása;

l)	nagykereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás a közüzemi nagykereskedőnek;

m)	nagykereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás a regionális forgalmazó vállalatoknak;

n)	kiskereskedelmi feltételek mellett történő villamosenergia-szolgáltatás a kereskedelmi és ipari közepes és nagyfogyasztóknak;

o)	kiskereskedelmi feltételek mellett történő villamosenergia-szolgáltatás a kereskedelmi és ipari kisfogyasztóknak;

p)	kiskereskedelmi feltételek mellett történő villamosenergia-szolgáltatás a lakossági fogyasztóknak (2007 júliusát követően, amikor a lakossági fogyasztók számára is szabaddá válik a szolgáltatóválasztás).

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a jelen művelet értékelése szempontjából az érintett földrajzi piacok jelenleg az alábbi piacok esetében szubnacionális piacok:

A gázágazatban:

a)	gázelosztás;

b)	gázszolgáltatás a lakossági fogyasztóknak 2007 júliusáig.

A villamosenergia-ágazatban:

c)	villamosenergia-elosztás;

d)	kiskereskedelmi feltételek mellett történő villamosenergia-szolgáltatás a lakossági fogyasztóknak 2007 júliusáig.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a javasolt ügylet révén a gáz- és villamosenergai-ellátási lánc mentén egy vertikálisan teljesen integrált vállalkozás jön létre, amely a MOL gázforrások és gáztárolás feletti csaknem kizárólagos ellenőrzését egyesíti az E.ON-nak a gázellátás kiskereskedelmi piacán betöltött, a regionális gáz-, illetve villamosenergiaforgalmazó vállalatok birtoklásából adódó erős piaci helyzetével, valamint az E.ON villamosenergia-termelési és –nagykereskedelmi tevékenységével.

6.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy az új vállalkozásnak ennélfogva az ügyletet követően lehetősége és késztetése lesz arra, hogy kizárja versenytársait a gázhoz való hozzáférésből az értéklánc következő szintjén lévő gáz- és villamosenergia-piacokon.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy az egyesülő vállalkozás a gázágazatban erőfölénnyel rendelkezik az alábbi piacokon:

a)	magyarországi gázszolgáltatás a forgalmazóknak;

b)	magyarországi gázszolgáltatás a regionális forgalmazó vállalatoknak;

c)	magyarországi gázszolgáltatás a nagy erőműveknek;

d)	magyarországi gáztárolás.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a tervezett egyesülés várhatóan jelentősen gátolja a hatékony versenyt a közös piacon, illetve annak egy jelentős részén, valamint az EGT területén az alábbi piacokon:

A gázágazatban:

a)	magyarországi gázszolgáltatás az ipari nagyfogyasztóknak erőfölény kialakítása révén;

b)	magyarországi gázszolgáltatás a kereskedelmi és ipari kisfogyasztóknak;

c)	magyarországi gázszolgáltatás a lakossági fogyasztóknak (2007. július előtt a regionális forgalmazó vállalatok területein külön-külön).

A villamosenergia-ágazatban:

d)	magyarországi nagykereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás a forgalmazóknak;

e)	kiskereskedelmi feltételek mellett történő magyarországi villamosenergia-szolgáltatás a kereskedelmi és ipari közepes és nagyfogyasztóknak;

f)	kiskereskedelmi feltételek mellett történő magyarországi villamosenergia-szolgáltatás a kereskedelmi és ipari kisfogyasztóknak;

g)	kiskereskedelmi feltételek mellett történő magyarországi villamosenergia-szolgáltatás a lakossági fogyasztóknak (2007. július előtt a regionális forgalmazó vállalatok területein külön-külön).

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a MOL és az új vállalkozás egymásban meglévő kölcsönös részvénytulajdonának fenntartása lehetővé teszi az új vállalkozás számára, hogy saját, a gáztárolási piacon betöltött pozíciója és a MOL szállítási piaci helyzete révén erősítse piaclezáró stratégiáját.

10.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a kötelezettségvállalások az alábbi piacokon elegendőek a versenyt akadályozó jelentős korlát megszűntetéséhez:

A gázágazatban:

a)	magyarországi gázszolgáltatás ipari nagyfogyasztóknak;

b)	magyarországi gázszolgáltatás a kereskedelmi és ipari kisfogyasztóknak;

c)	villamosenergia-szolgáltatás a lakossági fogyasztóknak a magyarországi regionális forgalmazó vállalatok területein (Magyarországon 2007 júliusát követően);

d)	magyarországi gáztárolás.

A villamosenergia-ágazatban:

e)	magyarországi nagykereskedelmi villamosenergia-szolgáltatás a forgalmazóknak;

f)	kiskereskedelmi feltételek mellett történő magyarországi villamosenergia-szolgáltatás a kereskedelmi és ipari közepes és nagyfogyasztóknak;

g)	kiskereskedelmi feltételek mellett történő magyarországi villamosenergia-szolgáltatás a kereskedelmi és ipari kisfogyasztóknak;

h)	kiskereskedelmi feltételek mellett történő villamosenergia-szolgáltatás a lakossági fogyasztóknak a magyarországi regionális forgalmazó vállalatok területein (Magyarországon 2007 júliusát követően).

11.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a tervezett egyesülés – a felek által kínált vállalásoknak való teljes megfelelés esetén, továbbá az összes vállalást együttesen figyelembe véve – az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikke (2) bekezdésének értelmében vett erőfölény kialakítása vagy megerősítése következményeként nem gátolja jelentősen a hatékony versenyt a közös piacon vagy annak egy jelentős részén, valamint hogy ezért a tervezett egyesülést összeegyeztethetőnek kell tekinteni az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével és 8. cikkének (2) bekezdésével, valamint az EGT-megállapodás 57. cikkével.

12.	A tanácsadó bizottság felkéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a vita során felmerült többi kérdést is.

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 223

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	49. évfolyam 2006. szeptember 16.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Tájékoztatások
	Bizottság
2006/C 223/1	Euro-átváltási árfolyamok	1

2006/C 223/2	A Bizottság közleménye a kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1994. június 16-i 94/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása keretében ( 1 )	2

2006/C 223/3	A tagállamok működési engedélyek megadásáról vagy visszavonásáról szóló határozatainak közzététele a légifuvarozók engedélyezéséről szóló 2407/92/EGK tanácsi rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint ( 1 )	3

2006/C 223/4	Állami támogatás – Portugália – Állami támogatás C 26/2006 (ex N 110/2006) – Átmeneti védekezési mechanizmus a portugáliai hajógyártási ágazat javára – Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdésének megfelelően ( 1 )	4

2006/C 223/5	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó és Tajvanban feladott, vagy Tajvanból származó nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók, illetve a Kínai Népköztársaságból származó és Tajvanban feladott, vagy Tajvanból származó egyes újratölthető tűzköves öngyújtók behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának kezdeményezéséről	7

2006/C 223/6	Állami támogatás – Lengyelország – Állami támogatás C 22/05 (ex PL 49/04) – Támogatás a Poczta Polska-nak az általános postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos befektetésekre – Lengyelország – A Bizottság közleménye az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében a többi tagállam és a többi érdekelt fél számára ( 1 )	11

2006/C 223/7	A meghallgatási tisztviselő zárójelentése a COMP/M.3696 számú ügyben – E.ON/MOL (egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i bizottsági határozat (2001/462/EK, ESZAK) 15. és 16. cikke értelmében – HL L 162., 2001.6.19., 21. o.) ( 1 )	12

2006/C 223/8	Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2005. december 6-i 135. ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/M.3696 – E.ON/MOL esethez kapcsolódó határozattervezetről ( 1 )	14