18.8.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 194/2

KÖZÖSSÉGI IRÁNYMUTATÁS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKBA TÖRTÉNŐ KOCKÁZATITŐKE-BEFEKTETÉSEK ELŐMOZDÍTÁSÁT CÉLZÓ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL

(2006/C 194/02)

(EGT vonatkozású szöveg)

BEVEZETÉS

1.1	Kockázati tőke mint közösségi célkitűzés

1.2	A kockázati tőke formájú állami támogatás terén szerzett tapasztalatok

1.3	A kockázatitőke-befektetéseket segítő állami támogatások összevető vizsgálata

1.3.1

Az állami támogatási cselekvési terv és az összevető vizsgálat

1.3.2

Piaci hiányosságok

1.3.3

Az eszköz megfelelősége

1.3.4

Ösztönző hatás és szükségessége

1.3.5

A támogatás arányossága

1.3.6

Negatív hatások és az összhatás

1.4	Az állami támogatások ellenőrzésének rendszere a kockázati tőke területén

2.	HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1

Hatály

2.2	Fogalommeghatározások

3.	A 87. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK ALKALMAZHATÓSÁGA A KOCKÁZATI TŐKE TERÉN

3.1	Általában alkalmazható dokumentumok

3.2	A támogatások megjelenésének három szintje

3.3	De minimis összegek

4.	A KOCKÁZATITŐKE-TÁMOGATÁS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE AZ EK-SZERZŐDÉS 87. CIKKE (3) BEKEZDÉSÉNEK C) PONTJA ALAPJÁN

4.1	Általános elvek

4.2	A támogatás formája

4.3	Az összeegyeztethetőség feltételei

4.3.1

A befektetési részösszegek legmagasabb szintje

4.3.2

A magvető, az induló és a bővítési életszakasz finanszírozására való korlátozás

4.3.3

A sajáttőke- vagy kvázi sajáttőke-befektetési eszközök túlsúlya

4.3.4

Magánbefektetők részvétele

4.3.5

A befektetési döntések nyereségorientált jellege

4.3.6

Üzleti szemléletű vezetés

4.3.7

Ágazati orientáció

5.	A RÉSZLETES ÉRTÉKELÉS ALÁ ESŐ, KOCKÁZATITŐKE-BEFEKTETÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE

5.1	Részletes értékelés alá eső támogatási intézkedések

5.2	A támogatás pozitív hatásai

5.2.1

A piaci hiányosság megléte és bizonyítéka

5.2.2

Az eszköz megfelelősége

5.2.3

Ösztönző hatás és a támogatás szükségessége

5.2.3.1

Üzleti szemléletű vezetés

5.2.3.2

Befektetési bizottság megléte

5.2.3.3

Az intézkedés/alap nagysága

5.2.3.4

Üzleti angyalok jelenléte

5.2.4

Arányosság

5.3	A támogatás negatív hatásai

5.3.1

Kiszorítás

5.3.2

A verseny egyéb torzulásai

5.4	Mérlegelés és döntés

6.	HALMOZÓDÁS

7.	ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

7.1	Ellenőrzés és jelentés

7.2	Hatálybalépés és érvényesség

7.3	Megfelelő intézkedések

1. BEVEZETÉS

1.1 Kockázati tőke mint közösségi célkitűzés

A kockázati tőke a nagy növekedési potenciállal rendelkezőnek tekintett vállalkozások korai növekedési szakaszának sajáttőke-finanszírozásához kapcsolódik. A kockázati tőke keresletét jellemzően növekedési potenciállal, de a tőkepiacokhoz való korlátozott hozzáféréssel rendelkező vállalkozások teremtik, míg a kockázati tőke kínálata a befektetett tőkének potenciálisan átlag feletti hozamaiért magas kockázatot vállaló befektetőktől származik.

A Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért – A lisszaboni stratégia új kezdete című, a tavaszi Európai Tanácshoz intézett közleményében (1) a Bizottságmegállapította, hogy az induló új innovatív vállalkozások rendelkezésére álló kockázati tőke szintje nem kielégítő. A Bizottság kezdeményezéseket tett egyes régiók kis- és középvállalkozásai kockázatitőke-hiányának feloldására: ilyen például a Bizottság és az Európai Beruházási Alap közös kezdeményezése, „a mikro-, kis- és középvállalkozások közös európai forrásai” (JEREMIE). A 2000/819/EK tanácsi határozattal elfogadott, a vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (KKV-kre) vonatkozó többéves program (2) pénzügyi eszközeivel szerzett tapasztalatokra építve a Bizottság a versenyképességi és innovációs program keretében a 2007–2013 közötti időszakra új eszközt javasolt („jelentős növekedési potenciállal rendelkező és innovatív kkv-k” eszköz) (3), amelynek elfogadása jelenleg is tart. Ez az eszköz piaci feltételek mellett eszközöl majd befektetéseket a kezdő vagy bővítési életszakaszban lévő kkv-ket megcélzó vállalkozási tőke alapokba, így növeli majd az innovatív kkv-k számára rendelkezésre álló tőke kínálatát.

A Bizottság a kockázati tőke finanszírozás kérdésével a 2006. június 29-én elfogadott közleményében („A kkv-k növekedésnek finanszírozása – Európai szintű hozzáadott-érték teremtése”) (4) foglalkozott. A Bizottság az állami támogatások csökkentésének, a gazdasági hatékonyság valamint a kutatás, a fejlesztés és az innováció ösztönzése érdekében a piaci hiányosságok kezelését célzó átirányításuknak a fontosságát is kiemelte. Ebben az összefüggésben a Bizottság az állami támogatások szabályainak korszerűsítésére vállalkozott, többek között azzal a céllal, hogy megkönnyítse a finanszírozáshoz és a kockázati tőkéhez való hozzáférést.

Kötelezettségvállalása teljesítésére a Bizottság 2005 júniusában közzétette az „Állami támogatási cselekvési terv – Kevesebb és célzottabb állami támogatás: ütemterv az állami támogatás 2005–2009 közötti reformjához” című dokumentumot („állami támogatási cselekvési terv”) (5). Az állami támogatási cselekvési terv kiemelte, hogy javítani kell az üzleti környezetet és meg kell könnyíteni az új vállalkozások gyors elindulását. E célból az állami támogatási cselekvési tervben bejelentették az állami támogatásokról és a kockázati tőkéről szóló közlemény (6) felülvizsgálatát az induló és a fiatal, innovatív kis- és középvállalkozások (kkv-k) kockázati tőkéhez jutását nehezítő piaci hiányosságok kezelése céljából, különös tekintettel az az állami támogatásokról és a kockázati tőkéről szóló közleményben meghatározott szabályok rugalmasságának növelésére.

Noha a piac elsődleges feladata, hogy elegendő kockázati tőkével lássa el a Közösséget, mégis „sajáttőkehiány” figyelhető meg a kockázati tőke piacán, egy olyan tartós piaci hiányosság, amely meggátolja, hogy a kereslet és a kínálat mindkét félnek megfelelő ár mellett találkozzon, ami káros hatással van az európai kkv-kra. A hiány elsősorban a csúcstechnológiai újító és többnyire fiatal vállalkozásokat érinti, amelyek nagy növekedési potenciállal rendelkeznek. Olyan különböző korú és különböző ágazatú, kis növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások széles köre is érintett lehet azonban, amelyek külső kockázati tőke nélkül nem jutnak finanszírozáshoz.

A sajáttőkehiány léte bizonyos behatárolt körülmények között indokolhatja az állami támogatást. A megfelelő irányba terelve a kockázati tőke biztosítását segítő állami támogatás hatékony eszköze lehet az e területen azonosított piaci hiányosságok csökkentésének és a magántőke ösztönzésének.

Ez az iránymutatás meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a kockázatitőke-befektetéseket segítő állami támogatások a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők, így ez az iránymutatás az állami támogatásokról és a kockázati tőkéről szóló közlemény helyébe lép. Ez az iránymutatás kifejti, hogy milyen feltételek mellett valósul meg állami támogatás az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésével összhangban, valamint ismerteti azokat a kritériumokat, amelyeket a Bizottság az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedések összeegyeztethetőségi vizsgálata során fog alkalmazni.

1.2 A kockázati tőke formájú állami támogatás terén szerzett tapasztalatok

Ez az iránymutatás az állami támogatásokról és a kockázati tőkéről szóló közlemény alkalmazása során szerzett tapasztalatok figyelembevételével készült. Úgyszintén figyelembe vették az állami támogatásokról és a kockázat tőkéről szóló közlemény felülvizsgálatáról, az állami támogatási cselekvési tervről és az innovációs célú állami támogatásról szóló közleményről (7) szóló, tagállamok és érintett felek közötti nyilvános konzultációból származó megjegyzéseket.

A Bizottság tapasztalatai és a konzultáció során kapott észrevételek azt mutatják, hogy az állami támogatásokról és a kockázat tőkéről szóló közlemény a gyakorlatban általában jól működött, de rávilágított arra is, hogy szükség van a szabályalkalmazás rugalmasságának növelésére és a szabályoknak a kockázatitőke-piac megváltozott helyzetét tükröző kiigazítására. A tapasztalatok továbbá azt mutatják, hogy bizonyos területek egyes kockázatitőke-befektetés típusai esetében nem mindig volt lehetséges az állami támogatásokról és a kockázat tőkéről szóló közlemény-ban meghatározott feltételek teljesítése, és ennek következtében ezekben az esetekben a kockázatitőke-befektetéseket nem lehetett megfelelő állami támogatásban részesíteni. A tapasztalatok emellett a támogatott kockázatitőke-alapok alacsony általános nyereségességét mutatták.

E problémák megoldására ezen iránymutatás bizonyos körülményekre szóló rugalmasabb megközelítést fogad el, hogy a tagállamok jobban az adott piaci hiányossághoz igazíthassák kockázatitőke-intézkedéseiket. Ezen iránymutatás a Szerződés és a kockázatitőke-intézkedések összeegyeztethetőségi vizsgálatának finomított gazdasági módszerét is ismerteti. A programok engedélyezése már az állami támogatásokról és a kockázat tőkéről szóló közlemény szerint is egy meglehetősen kifinomult gazdasági vizsgálatra alapult, amely a piaci hiányosság nagyságrendjére és az intézkedés pontosságára összpontosított. Az állami támogatásokról és a kockázat tőkéről szóló közlemény tehát már tartalmazta a finomított gazdasági módszer kulcselemét. Néhány kritérium esetében azonban még szükség volt bizonyos finomításokra, hogy az intézkedés jobban célozza az adott piaci hiányosságot. Az iránymutatás további elemei a nyereségorientált és szakmai befektetési döntések erősítését szolgálják annak érdekében, hogy a magánbefektetők még inkább ösztönözve legyenek az állammal közös befektetésekre. Végül erőfeszítéseket tettek az állami támogatásokról és a kockázat tőkéről szóló közlemény egyértelműségének fokozására azokon a helyeken, ahol a tapasztalat szerint ez szükséges volt.

1.3 A kockázatitőke-befektetéseket segítő állami támogatások összevető vizsgálata

1.3.1 Az állami támogatási cselekvési terv és az összevető vizsgálat

Az állami támogatási cselekvési tervben a Bizottság kiemelte, hogy az állami támogatások vizsgálatánál erősíteni kell a gazdasági szempontokat. Ennek alapján össze kell vetni az intézkedés lehetséges pozitív hatásait a közös érdekű célkitűzés megvalósítására és a lehetséges negatív hatásokat, amelyek a verseny és a kereskedelem torzulásként jelentkeznek. Az állami támogatásokról és a kockázat tőkéről szóló közleményben körvonalazott összevető vizsgálat három lépésből áll, amelyből az első kettő a pozitív hatásokkal, az utolsó a negatív hatásokkal és a vizsgálat mérlegével kapcsolatos:

(1)	A támogatási intézkedés tárgya jól meghatározott közös érdekű célkitűzés, mint például növekedés, foglalkoztatás, kohézió és környezetvédelem?

(2)

Megfelelő a támogatás kialakítása a közös érdekű célkitűzés megvalósítására, azaz a javasolt támogatás kezeli a piaci hiányosságot vagy egyéb célkitűzést?

i.	Az állami támogatás a helyénvaló szakpolitikai eszköz?

ii.	Van ösztönző hatása, azaz a támogatás megváltoztatja a vállalkozások és/vagy befektetők magatartását?

iii.	Arányos-e a támogatási intézkedés, azaz kevesebb támogatással is elérhető lenne-e ugyanez a magatartásváltozás?

(3)	A verseny torzulása és a kereskedelemre gyakorolt hátrányos hatás korlátozott, így az általános összevetés pozitív?

Az összevető vizsgálat egyaránt fontos az állami támogatási szabályok kialakításánál és a hatályuk alá eső ügyek értékelésénél.

1.3.2 Piaci hiányosságok

Az ATKT alkalmazása során nyert tapasztalatok alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Közösségben nincs általános kockázatitőke-piaci hiányosság. Azt azonban elfogadja, hogy bizonyos típusú befektetések esetében léteznek piaci hiányosságok a vállalkozások életének bizonyos szakaszaiban. Ezek a hiányosságok a kockázati tőkére irányuló kereslet és kínálat tökéletlen egyezéséből erednek és általánosságban sajáttőkehiányként nevezhetők meg.

A sajáttőke-finanszírozás, különösen a kisebb vállalkozások részére számos kihívást teremt mind a befektető, mind a befektetést igénylő számára. Kínálati oldalon, a befektetőnek gondosan meg kell vizsgálnia nemcsak az esetleg felajánlott biztosítékokat (mint a hitelezők esetében), hanem a teljes üzleti stratégiát annak érdekében, hogy felbecsülje a befektetéssel elérhető nyereség lehetőségeit és a kapcsolódó kockázatokat. A befektetőnek arra is kell figyelnie, hogy a vállalkozás vezetői jól hajtják-e végre az üzleti stratégiát. Végül ki kell dolgoznia és végre kell hajtania egy kilépési stratégiát annak érdekében, hogy kockázathoz igazított nyereséget érjen el a befektetéssel a vállalkozásban lévő részesedésének eladása révén.

Keresleti oldalon, a vállalkozásnak a kockázatvállaláshoz meg kell értenie a külső sajáttőke-befektetés előnyeit és ahhoz kapcsolódó kockázatokat, valamint biztos üzleti terveket kell készítenie a szükséges erőforrások és tanácsadás biztosítására. A belső tőke hiánya miatt az adósságfinanszírozás megszerzéséhez szükséges biztosítékok és/vagy megbízható adós minősítés nélkül a vállalkozás igen szoros finanszírozási kényszer alá kerül. A vállalkozásnak emellett meg kell osztania az ellenőrzést a külső befektetővel, aki részesedése mellett általában a vállalati döntéseket is befolyásolja.

A kockázati tőke keresletének és kínálatának egymásra találása ennek következtében elégtelen lehet és így a piacon rendelkezésre álló kockázati tőke szintje alacsony maradhat és a vállalkozások nem jutnak finanszírozáshoz annak ellenére, hogy értékes üzleti tervvel és növekedési kilátásokkal rendelkeznek. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kockázatitőke-piacokat érintő elégtelen működés – amely különösen a kkv-k, valamint a fejlődésük korai szakaszában lévő vállalkozások tőkéhez való hozzáférésére van kedvezőtlen hatással, és amely indokolttá teheti az állami beavatkozást – fő forrása a nem tökéletes és aszimmetrikus információ. A nem tökéletes vagy aszimmetrikus információk a következőket eredményezhetik:

A nem tökéletes vagy aszimmetrikus információk a következőket eredményezhetik:

Ügyleti és információs költségek: a potenciális befektetőknek több nehézséggel kell szembenézniük egy kkv vagy egy új vállalkozás üzleti kilátásaira vonatkozó megbízható információk begyűjtése, majd ezt követően a vállalkozás fejlődésének felügyelete és támogatása során. Ez különösen jellemző az igen innovatív vagy kockázatos projektre. Emellett a kis üzletek kevésbé vonzóak a befektetési alapok számára a befektetések vizsgálatának viszonylag magas költségei és egyéb tranzakciós költségek miatt.

b)	Kockázatkerülés: a befektetők jobban vonakodhatnak a kkv-k kockázati tőkével való ellátásától, minél hiányosabbak vagy aszimmetrikusabbak az információk a kockázati tőke nyújtásakor. A hiányos vagy aszimmetrikus információk tehát fokozzák a kockázatkerülést.

1.3.3 Az eszköz megfelelősége

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ezen iránymutatásban megállapított korlátok és feltételek mellett az állami támogatások a kockázatitőke-befektetésekkel kapcsolatos intézkedések megfelelő eszközei lehetnek. Szem előtt kell azonban tartani, hogy a kockázatitőke-befektetés biztosítása alapvetően kereskedelmi döntéseket magában foglaló kereskedelmi tevékenység. Ebben az összefüggésben az állami támogatásnak nem minősülő általánosabb strukturális intézkedések – mint például a vállalkozói kultúra támogatása, a kkv-k különböző finanszírozási formáira (például friss tőke, fel nem osztott tiszta nyereség, adósság) nézve semlegesebb adóztatás bevezetése, a piaci integráció ösztönzése és a szabályozási szigor, beleértve a bizonyos típusú befektetési intézmények (például nyugdíjalapok) befektetéseire vonatkozó korlátozásokat és a vállalatalapítás adminisztrációs eljárásait, enyhítése – szintén hozzájárulhatnak a kockázatitőke-befektetések növekedéséhez.

1.3.4 Ösztönző hatás és szükségessége

A kockázatitőke-befektetésre adott állami támogatásnak – különösen a magánbefektetők által eszközölt befektetések ösztönzésén keresztül – a kkv-k számára rendelkezésre álló kockázati tőke nettó növekedését kell eredményeznie. A „holtteher” kockázata vagy az ösztönző hatás hiánya azt jelenti, hogy egyes államilag támogatott intézkedéssel finanszírozott vállalkozások még állami támogatás nélkül is ugyanezen feltételek mellett tehettek volna szert finanszírozásra (kiszorítás). Ennek megtörténtére bizonyítékok állnak rendelkezésre, bár e bizonyítékok szükségszerűen anekdotikusak. Az állami források felhasználása ilyen körülmények között nem hatékony.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ezen iránymutatásban meghatározott feltételeknek megfelelő, kockázati tőke formájában nyújtott állami támogatás ösztönző hatású. Az ösztönzők nyújtásának szükségessége a különböző típusú intézkedésekkel és kedvezményezettekkel kapcsolatos piaci hiányosságok nagyságrendjétől függ. Emiatt különböző kritériumok kerülnek ismertetésre a megcélzott vállalkozásonkénti befektetési részösszegek nagyságrendjére, a magánbefektetők részvételi arányára, valamint a vállalkozás finanszírozott életszakaszának illetve különösen méretének figyelembe vételére vonatkozóan.

1.3.5 A támogatás arányossága

Az ösztönzők nyújtásának szükségessége a különböző típusú intézkedésekkel és kedvezményezettekkel kapcsolatos piaci hiányosságok nagyságrendjétől, valamint a kkv-k életszakaszától függ. A kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedés akkor van megfelelően kialakítva, ha a támogatás minden elemével együtt szükséges ahhoz, hogy a kkv-k sajáttőkéhez jussanak életciklusuk magvető, induló és korai szakaszában. Az állami támogatás nem hatékony, ha túlhalad a több kockázati tőke generálásához szükséges mértéken. A támogatás minimális mértékre korlátozásához különösen fontos a jelentős magánrészvétel megléte, valamint az, hogy a befektetések nyereségorientáltak legyenek és azokat üzleti alapon kezeljék.

1.3.6 Negatív hatások és az összhatás

A Szerződés előírja a Bizottságnak az állami támogatások Közösségen belüli ellenőrzését. A Bizottságnak ezért éberen ügyelnie kell az intézkedések megfelelő célirányosságára, és el kell kerülnie a verseny súlyos torzulásait. A kockázatitőke-befektetés támogatására megalkotott intézkedésekre vonatkozóan állami alapok nyújtásának engedélyezéséről szóló döntése során, a Bizottság – amennyire lehetséges – korlátozni próbálja a következő kockázati kategóriákat:

a „kiszorítás” kockázata; az államilag támogatott intézkedések jelenléte eltántoríthatja az egyéb potenciális befektetőket a tőke rendelkezésre bocsátásától; Hosszú távon ez még jobban elbizonytalaníthatja a fiatal kkv-kba történő magánbefektetéseket és végül a sajáttőkehiány növelését eredményezheti, miközben további állami finanszírozási igényeket teremt;

b)	annak kockázata, hogy a befektetőknek és/vagy befektetési alapoknak nyújtott előnyök a vállalkozásitőke-piacon a verseny indokolatlan torzulását okozzák az előnyökből nem részesülő versenytársakhoz viszonyítva;

annak kockázata, hogy a megcélzott vállalkozásoknak juttatott, nem kereskedelmi szempontok szerint befektetett állami kockázati tőke túlkínálata elősegítheti életképtelen vállalkozások fennmaradását és mesterséges felértékelődésüket, még inkább elriasztva a magánbefektetőket a megcélzott vállalkozások tőkével való ellátásától.

1.4 Az állami támogatások ellenőrzésének rendszere a kockázati tőke területén

A vállalkozásoknak nyújtott kockázatitőke-finanszírozásra nem alkalmazható az állami támogatások ellenőrzéséhez használt hagyományos „elszámolható költségek” fogalma, amely bizonyos meghatározott, bizonyos támogatható költségekre és maximális támogatási intenzitások meghatározására alapul. A kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó, tagállamok által megalkotott lehetséges modellek változatossága miatt a Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy az ilyen intézkedések engedélyezésével kapcsolatban szigorú feltételeket határozzon meg, amelyek alapján vizsgálható az ilyen intézkedések összeférhetősége a közös piaccal. A kockázatitőke-befektetés értékelésére ezért el kell távolodni az állami támogatások ellenőrzéséhez alkalmazott hagyományos módszertől.

Mivel azonban az állami támogatásokról és a kockázat tőkéről szóló közlemény a gyakorlatban jól működött a kockázati tőke területén, a Bizottság a folytatás, és ezáltal az állami támogatásokról és a kockázat tőkéről szóló közlemény módszer folyamatossága mellett döntött.

2. HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1 Hatály

Ezen iránymutatás csak a kkv-kat célzó kockázatitőke-befektetési támogatásokra vonatkozik. Nem szolgál jogalapul egy egyedi vállalkozás részére tőkét biztosító ad hoc intézkedésnek a közös piaccal való összeférhetőségét kimondó határozathoz.

Ebben az iránymutatásban semmi sem tekinthető úgy, mint ami kétségbe vonja a Bizottság által elfogadott egyéb iránymutatásokban, keretszabályokban vagy rendeletekben megállapított feltételeknek megfelelő állami támogatási intézkedések összeegyeztethetőségét.

A Bizottság különös figyelmet fordít annak szükségességére, hogy megakadályozza, hogy ezen iránymutatást más, a Bizottság által elfogadott, keretszabályokban, iránymutatásokban és rendeletekben lefektetett elvek megkerülésére alkalmazzák.

A kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedések köréből határozottan ki kell zárni a következőket:

a)	a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás szerinti nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak történő támogatásnyújtást (8);

b)	a hajógyártásban (9), valamint a szén- (10) és acéliparban (11) tevékenykedő vállalkozásoknak történő támogatásnyújtást;

Nem kell alkalmazni ezt az iránymutatást az exporthoz kapcsolódó tevékenységekhez nyújtott – nevezetesen az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó – támogatásokra, a forgalmazási hálózat felállításához és működtetéséhez, vagy egyéb az export-tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó folyó kiadásokra nyújtott támogatásokra, valamint az importárukkal szemben hazai termékek használatától függő támogatásokra.

2.2 Fogalommeghatározások

Ezen iránymutatás alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„saját tőke”: részesedés egy vállalkozásban, amelyet befektetőknek kibocsátott részvények testesítenek meg.

b)	„magán saját tőke”: a nyilvánosan jegyzett saját tőkével ellentétben a tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokban levő sajáttőke-befektetések, amely létrejöhet vállalkozási tőke, kiváltási tőke, és felvásárlás útján.

„kvázi-sajáttőke befektetési instrumentumok”: olyan instrumentumok, amelyek hozama a tulajdonos (befektető/kölcsönadó) számára elsősorban a kibocsátó megcélzott vállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ, veszteséggel szemben nincsenek biztosítva. E meghatározás a tartalom formával szembeni elsődlegességét hangsúlyozó megközelítésen alapul;

„adósság befektetési instrumentumok”: Kölcsönök és egyéb finanszírozási eszközök, amelyek a kölcsönadó/befektető számára elsődlegesen egy rögzített minimumjövedelmet nyújtanak és legalább részben biztosítottak. E meghatározás a tartalom formával szembeni elsődlegességét hangsúlyozó megközelítésen alapul;

e)	„magvető tőke”: A kezdeti vállalkozási koncepció tanulmányozására, értékelésére és kidolgozására az induló szakaszt megelőzően nyújtott finanszírozás.

f)	„indulótőke”: termékfejlesztésre és kezdeti marketingre nyújtott finanszírozás olyan vállalkozásoknak, amelyek terméküket még nem értékesítettek üzletszerűen és nem termelnek nyereséget;

g)	„korai szakasz tőkéje”: a magvető és az induló tőke;

h)	„növekedési tőke”: a vállalkozásnak a növekedéshez vagy bővüléshez biztosított finanszírozás, amelynek célja a termelési kapacitás növelése, a piac- vagy termékfejlesztés, illetve a pótlólagos működőtőke biztosítása, függetlenül attól, hogy a vállalat nyereséges-e vagy sem.

„vállalkozási tőke (venture capital)”: saját nevükben tevékenykedő, egyéni, intézményi vagy saját pénzeszközöket kezelő befektetési alapok (vállalkozásitőke-alapok) tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokba történő befektetései, a korai vagy a növekedési szakaszt finanszírozza, de a kiváltási tőke vagy a felvásárlás nem része.

j)	„kiváltási tőke”: egy vállalkozás létező részvényeinek megvásárlása egy másik magán sajáttőke-befektetési szervezettől vagy más tulajdonos(ok)tól. A kiváltási tőkét másodlagos vételnek is hívják;

„kockázati tőke (risk capital)”: vállalkozásoknak nyújtott saját tőke vagy kvázi-sajáttőke finanszírozás a korai növekedési szakaszokban (magvető, induló és növekedési szakasz), amely magában foglalja az üzleti angyalok nem hivatalos befektetését, a vállalkozási tőkét valamint a kkv-kra és nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokra szakosodott alternatív részvénypiacokat (a továbbiakban: befektetési eszközök);

l)	„kockázatitőke-intézkedések”: Kockázatitőke-befektetés formájú támogatások ösztönzésére vagy nyújtására szolgálóprogramok;

m)	„első nyilvános kibocsátás (IPO)”: Egy vállalkozás részvényeinek első ízben történő nyilvános értékesítése vagy forgalomba hozatala;

n)	„kiegészítő befektetés”: a kezdeti befektetést követő további befektetés a vállalatba;

o)	„felvásárlás”: egy vállalkozás saját tőkéjéből legalább ellenőrzésre jogosító hányad megvásárlása a jelenlegi tulajdonosoktól az eszközök és a tevékenység átvétele céljából, tárgyalásos vagy pályázati úton;

„kilépési stratégia”: vállalkozási tőkealap vagy magán tőkealap részesedésének terv szerinti értékesítése maximális nyereség érdekében, ami lehet: kereskedelmi értékesítés; veszteség leírása; elsőbbségi részvények/kölcsönök visszafizetése; értékesítés más vállalkozásitőke-befektető részére; értékesítés pénzintézet részére; értékesítés nyilvános forgalomba hozatallal (beleértve az első nyilvános kibocsátást (IPO));

„kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k)”: kisvállalkozások és középvállalkozások az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (12) vagy a helyébe lépő bármely rendelet értelmében;

r)	„megcélzott vállalkozás”: olyan vállalkozás, amelybe egy befektető vagy befektetési alap befektetni készül;

„üzleti angyalok”: tehetős magánszemélyek, akik közvetlen befektetéseket eszközölnek új fiatal, nem jegyzett és növekvő vállalkozásokba (magvető finanszírozás) és tanácsadást végeznek számukra, rendszerint részesedés ellenében nyújtanak finanszírozást, de egyéb hosszú távú finanszírozást is adhatnak;

t)	„támogatott területek”: az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjaiban felsorolt kivételek körébe tartozó régiók;

3. A 87. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK ALKALMAZHATÓSÁGA A KOCKÁZATI TŐKE TERÉN

3.1 Általában alkalmazható dokumentumok

Már számos olyan közzétett bizottsági dokumentum létezik, amely értelmezést ad arra, hogy az egyedi intézkedések az állami támogatás fogalmába tartoznak-e, és amely vonatkozhat a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedésekre. Ezek közé tartozik a kormányzati tőkeinjekciókról szóló 1984-es közlemény (13), az állami támogatási szabályoknak a vállalkozások közvetlen adóztatásával kapcsolatos intézkedésekre történő alkalmazásáról szóló 1998-as közlemény (14), valamint az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló közlemény (15). A Bizottság folytatja e szövegek alkalmazását annak értékelése során, hogy a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedések állami támogatást jelentenek-e.

3.2 A támogatások megjelenésének három szintje

A kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedések gyakran a kockázatitőke-befektetéseket elősegítő összetett konstrukciókat igényelnek, hiszen a hatóságok a gazdasági szereplők egy csoportját (a befektetőket) ösztönzik annak érdekében, hogy egy másik csoportnak (a megcélzott kkv-knak) finanszírozást nyújtsanak. Az intézkedés kialakításától függően, és még akkor is, ha a hatóságok szándéka csupán az, hogy az utóbbi csoportnak előnyöket biztosítsanak, a vállalkozások bármelyik vagy mindkét szinten az állami támogatás kedvezményezettjei lehetnek. Sőt, a legtöbb esetben az intézkedés egy alap vagy más befektetési eszköz létrehozásával jár, amely a befektetőktől vagy a befektetéssel megcélzott vállalkozásoktól külön létezik. Ilyen esetekben azt is figyelembe kell venni, hogy az alap vagy eszköz állami támogatásban részesülő vállalkozásnak minősül-e.

Ezzel összefüggésben magánbefektetők által biztosítottnak minősül az olyan forrásból történő finanszírozás, amely az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében nem állami forrás. Ez a helyzet áll fenn különösen az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap esetében.

A Bizottság a következő tényezőket veszi figyelembe annak meghatározására, hogy az állami támogatás jelen van-e az egyes szinteken (16).

Támogatás a befektetőknek. Amennyiben az intézkedés lehetővé teszi a magánbefektetők részére, hogy egy vállalkozásba vagy vállalkozáscsoportba olyan feltételek mellett eszközöljenek sajáttőke- vagy kvázi sajáttőke-befektetéseket, amelyek kedvezőbbek az állami befektetőkénél vagy mintha az intézkedés megléte nélkül vettek volna részt ilyen befektetésben, akkor azt úgy tekintik, hogy ezek a magánbefektetők előnyben részesülnek. Az ilyen előny különböző formákat ölthet, lásd ezen iránymutatás 4.2. szakaszát. Ez az eset áll fenn akkor is, ha a magánbefektetőt az intézkedés arra ösztönzi, hogy az érintett vállalkozás vagy vállalkozások részére előnyt biztosítson. Ezzel ellentétben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a befektetés az állami és a magánbefektetők között egyenlő feltételekkel történt és így nem minősül állami támogatásnak, amennyiben feltételei az állami beavatkozás hiányában elfogadhatók lennének a piacgazdaság egy átlagos szereplőjének. Ez a helyzet csak akkor feltételezhető, ha az állami és a magánbefektetők mindkét irányban pontosan ugyanakkora kockázaton és hozamon osztoznak és rangsorolásuk ugyanolyan szintű, és amennyiben az intézkedést rendszerint legalább 50 százalékban a befektetéssel megcélzott vállalatoktól független magánbefektetők finanszírozzák.

Támogatás befektetési alapnak, a befektetés eszköznek és/vagy a befektetés kezelőjének. A Bizottság általában úgy ítéli meg, hogy egy befektetési alap vagy egy befektetési eszköz inkább a támogatást a befektetőkhöz és/vagy a befektetéssel megcélzott vállalkozásokhoz eljuttató közvetítő eszköznek minősül, mint a támogatás kedvezményezettjének. Támogatásnak minősülhetnek azonban például a pénzügyi intézkedések vagy azok az egyéb intézkedések, amelyek közvetlen átutalásokat valósítanak meg számos és egymástól különböző befektetőkből álló, független vállalkozás jellegű befektetési eszközök vagy létező alapok számára, hacsak a befektetést nem olyan feltételek mellett eszközlik, amelyek elfogadhatók lennének a piacgazdaság egy átlagos szereplőjének és ezért nem juttatják előnyhöz a kedvezményezettet. Hasonlóképpen támogatásnak minősül, ha az alap kezelőinek vagy az alapkezelő vállalkozásnak a javadalmazása nem teljesen tükrözi az összehasonlítható piaci helyzetben érvényes piaci javadalmazást. Vélelmezni lehet viszont a támogatás hiányát, ha az alapkezelőket vagy az alapkezelő vállalkozást nyílt és átlátható közbeszerzési eljárásban választották ki illetve ha más, állam által adott előnyhöz nem jutnak.

Támogatás a befektetéssel megcélzott vállalkozásnak. Ha a támogatás különösen a befektetők, a befektetési eszköz és a befektetési alap szintjén valósul meg, a Bizottság rendszerint úgy ítéli meg, hogy az legalább részben eljutott a megcélzott vállalkozásokhoz és így az ő szintjükön is megvalósul. Még akkor is ez a helyzet, ha a befektetési döntéseket az alap kezelői pusztán üzleti szempontok alapján hozzák.

Ha a befektetést olyan feltételek mellett hajtják végre, amelyek a piacgazdaság magánbefektetője számára állami beavatkozás hiányában elfogadhatók lennének, a befektetéssel megcélzott vállalkozás nem minősül támogatást fogadónak. E célból a Bizottság azt veszi figyelembe, hogy az ilyen befektetési döntéseket kizárólag az ésszerű üzleti tervhez és üzleti előrejelzésekhez, valamint egyértelmű és megvalósítható kilépési stratégiához kapcsolódó nyereségorientáció vezérli-e. További fontos tényező az alap kezelőinek vagy az alapkezelő vállalkozásnak a kiválasztása és befektetési megbízása, valamint a magánbefektetők aránya és részvételük mélysége.

3.3 De minimis összegek

Amennyiben az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK (17) bizottsági rendelet és az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a mezőgazdasági és halászati ágazatban című 1860/2004/EK (18) bizottsági rendelet értelmében a kedvezményezetteknek kockázati tőke formájában nyújtott összes finanszírozás csekély összegű (de minimis), akkor úgy tekintik, hogy az nem tartozik a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá. A kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedésekben a de minimis szabály alkalmazását a támogatások kiszámításának nehézsége, valamint az a tény is hátráltatja, hogy az intézkedések nemcsak a megcélzott vállalkozásoknak, hanem egyéb befektetőknek is biztosíthatnak támogatást. Azonban ahol ezeket a nehézségeket le lehet küzdeni, a de minimis szabály alkalmazható marad. Amennyiben ezért egy program minden egyes vállalkozás részére csupán az adott de minimis küszöbértékig nyújt állami tőkét hároméves időtartam alatt, akkor bizonyos, hogy az e vállalkozásoknak és/vagy befektetőknek nyújtott bármely támogatás a rendelet által meghatározott korlátok között van.

4. A KOCKÁZATITŐKE-TÁMOGATÁS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE AZ EK-SZERZŐDÉS 87. CIKKE (3) BEKEZDÉSÉNEK C) PONTJA ALAPJÁN

4.1 Általános elvek

Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint a bizonyos gazdasági tevékenységek fejlesztését elősegíteni hivatott támogatást a közös piaccal összeegyeztethetőnek lehet tekinteni, amennyiben a támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Az 1.3 szakaszban ismertetett összevető vizsgálat alapján a Bizottság minősít egy kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedést a közös piaccal összeegyeztethetőnek, ha arra a következtetésre jut, hogy a támogatási intézkedés oly módon vezet megnövekedett kockázatitőke-befektetéshez, hogy nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Ez a szakasz határozza meg azokat a feltételeket, amelyek szerint a Bizottság a kockázati tőke formájában nyújtott támogatást a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek tekinti.

Amennyiben a Bizottság olyan teljes bejelentés birtokában van, amely bemutatja, hogy az ebben a szakaszban megállapított összes feltétel teljesül, úgy igyekszik gyorsan értékelni a támogatást az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK (19) tanácsi rendeletben megszabott határidőkön belül. Az e szakaszban ismertetett összes feltételt nem teljesítő egyes kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedés-típusok esetén a Bizottság részletesebben értékeli az intézkedést, amit az 5. szakasz részletez.

Amennyiben a megcélzott vállalkozások szintjén is található támogatás, és a kockázatitőke-befektetés olyan költségekhez kötődik, amelyek más rendelet, keretszabály vagy iránymutatás alapján támogathatók, úgy azt a dokumentumot lehet a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségének mérlegelésére alkalmazni.

4.2 A támogatás formája

Egy támogatási intézkedés formájának megválasztása általában a tagállam döntésétől függ, és ez a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedésekre nézve is igaz. Mindazonáltal a Bizottság ilyen intézkedésekre vonatkozó értékelése arra is kiterjed, hogy vajon azok ösztönzik-e a piaci befektetőket arra, hogy a megcélzott vállalkozások részére kockázati tőkét biztosítsanak, és hogy eredményeznek-e nagy valószínűséggel üzleti (azaz nyereségorientált) alapon hozott befektetési döntéseket, amint ez a 4.3 szakaszban kifejtésre kerül.

A Bizottság szerint az ilyen eredményeket generálni képes intézkedés-típusok a következők lehetnek:

a)	befektetési alapok létrehozása („vállalkozásitőke-alapok”), amelyekben az állam partner, befektető vagy résztvevő, még ha kevésbé előnyös feltételekkel is, mint egyéb befektetők;

garanciák a befektetési veszteségek egy részére kockázatitőke-befektetőknek vagy vállalkozásitőke-alapoknak, vagy garanciák a kockázatitőke-befektetésre nyújtott kölcsönök tekintetében befektetőknek/alapoknak, feltéve, hogy az esetleges veszteségekre adott állami fedezet nem haladja meg a garantált befektetés nominálösszegének 50 %-át;

c)	egyéb pénzügyi instrumentumok a kockázatitőke-befektetők vagy a vállalkozásitőke-alapok javára a befektetéshez többlettőke biztosítása céljából;

d)	kockázatitőke-befektetésre irányuló adózási ösztönzők befektetési alapoknak és/vagy kezelőiknek, vagy befektetőknek.

4.3 Az összeegyeztethetőség feltételei

Annak biztosítására, hogy az 1.3.4. szakaszban meghatározott ösztönző hatás és a támogatás szükségessége jelen legyen egy kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedésben, számos szempontot kell figyelembe venni. Ennek magyarázata az, hogy az állami támogatásnak olyan piaci hiányosságra kell irányulnia, amelynek léte megfelelően bizonyítható. E célból ez az iránymutatás az üzleti tevékenységük korai életszakaszában járó, megcélzott kkv-k befektetési részösszegeire egyedi biztonsági („safe-harbour”) küszöböket határoz meg. Továbbá – annak érdekében, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódjék – kulcsfontosságú, hogy a megcélzott kkv-kba történő támogatott befektetések nyereségorientáltak legyenek, és üzleti alapon kezeljék őket. A Bizottság megítélése szerint a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedés ösztönző hatású, szükséges és arányos, ha teljesül valamennyi következő feltétel:

A kimondottan befektetési eszközöket is magában foglaló intézkedések értékelését nem az e szakasz feltételei szerint, hanem az ezen iránymutatás 5. szakasza szerint kell majd értékelni.

4.3.1 A befektetési részösszegek legmagasabb szintje

A kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedés egy-egy 12 hónapos időszak során nem állhat 1,5 millió EUR-nál nagyobb finanszírozási összegekből megcélzott kkv-nként, függetlenül attól, hogy részben vagy egészben finanszírozzák állami támogatásból.

4.3.2 A magvető, az induló és a bővítési életszakasz finanszírozására való korlátozás

A kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedésnek a támogatott területeken található kis- vagy középvállalkozások növekedési életszakaszáig tartó finanszírozására kell korlátozódnia. A nem támogatott területeken található középvállalkozások esetében az indulási életszakaszig tartó finanszírozásra kell korlátozódnia.

4.3.3 A sajáttőke- vagy kvázi sajáttőke-befektetési eszközök túlsúlya

A kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedésnek költségvetése legalább 70 %-át sajáttőke- és kvázi sajáttőke-befektetési eszköz formájában kell a megcélzott kkv-k részére nyújtania. Az ilyen eszközök jellegének értékelésénél a Bizottság inkább az eszköz gazdasági lényegét veszi tekintetbe, mint a megnevezését és a befektetők általi minősítését. A Bizottság különösen a következőket veszi figyelembe: a befektetőnek a megcélzott vállalkozásban vállalt kockázati szintjét, a befektető esetleges veszteségeit, a nyereségtől függő javadalmazás elsőrendűségét a rögzített javadalmazással szemben és a befektető rangsorolását a vállalkozás csődje esetén. A Bizottság azt is figyelembe veheti, hogy az uralkodó hazai jogi, szabályozási, pénzügyi és számviteli szabályok miként kezelik a befektetési eszközt, ha ezek a minősítés szempontjából lényegesek és következetesek.

4.3.4 Magánbefektetők részvétele

A kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedés keretében eszközölt befektetéseket legalább 50 %-ban magánbefektetők révén kell finanszírozni, vagy – támogatott területeken található kkv-kat megcélzó intézkedés esetén – legalább 30 %-ban magánbefektetők révén.

4.3.5 A befektetési döntések nyereségorientált jellege

A kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedésnek biztosítania kell, hogy a megcélzott társaságokba történő befektetésről szóló döntések nyereségorientáltak. Ez akkor áll fönn, ha a befektetésre a jelentős mértékű nyereségpotenciál fényében kerül sor, és a befektető e célból folyamatosan segíti a megcélzott vállalatokat.

Ez a feltétel teljesítettnek minősül, ha teljesül valamennyi következő feltétel:

a)	magánbefektetők tőkéjének jelentős – 4.3.4. szakaszban leírtaknak megfelelő – bevonásával járó intézkedések, amennyiben azokat üzleti alapon (azaz csak a profitért) közvetlen vagy közvetett módon fektetik be a megcélzott vállalkozások sajáttőkéjébe; valamint

b)	minden egyes befektetésnél a termék, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, valamint a projekt előzetes életképességének megállapítását tartalmazó üzleti terv megléte; valamint

c)	világos és valós kilépési stratégia megléte minden egyes befektetés esetében.

4.3.6 Üzleti szemléletű vezetés

A kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedést vagy alapot üzleti alapon kell vezetni. A vezetők csoportjának magánszektorban tevékenykedő vezetőkként kell viselkedniük, vagyis meg kell próbálniuk befektetőik hozamát optimalizálni. Ez a feltétel teljesítettnek minősül, ha teljesül valamennyi következő feltétel:

a)	létezik egy megállapodás a professzionális alapkezelő vagy kezelővállalat és az alapban részt vevők között, amely rendelkezik a vezetők javadalmazásának teljesítményéhez kötéséről, valamint meghatározza az alap célkitűzéseit és a befektetések javasolt időzítéseit; valamint

b)	a magánpiaci befektetők képviselve vannak a döntéshozatalban, például egy befektetői vagy tanácsadói bizottság révén; valamint

c)	az alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik.

4.3.7 Ágazati orientáció

Ameddig sok magánszektorbeli alap meghatározott innovatív technológiákra vagy akár ágazatokra koncentrál (mint például egészségügy, informatika, biotechnológia), a Bizottság elfogadhatja a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedések ágazati orientációját, amennyiben az intézkedés az iránymutatás hatályába tartozik a 2.1. szakaszban foglaltaknak megfelelően.

5. A RÉSZLETES ÉRTÉKELÉS ALÁ ESŐ, KOCKÁZATITŐKE-BEFEKTETÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE

Ez a szakasz azokra a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozik, amelyek nem teljesítik a 4. szakaszban meghatározott összes feltételt. Ezeknél az intézkedéseknél a vonatkozó piaci hiányosság megcélzásának valamint a magánbefektetők esetleges kiszorításának és a verseny torzulásának nagyobb kockázata miatt van szükség az 1.3. szakaszban felvázolt összevető vizsgálaton alapuló részletes összeegyeztethetőségi értékelésre.

Az EK-Szerződés rendelkezéseivel való összeegyeztethetőség vizsgálata számos pozitív és negatív elemen alapul. Önmagában egyetlen elem sem meghatározó, és azok egyetlen csoportosítása sem tekinthető elegendőnek az összeegyeztethetőség biztosítására. Alkalmazhatóságuk és a nekik tulajdonított súly néhány esetben az intézkedés formájától függhet.

A tagállamoknak minden, az intézkedés értékeléséhez általuk hasznosnak vélt elemet és bizonyítékot be kell mutatniuk. A bizonyítottság megkövetelt mértéke és a Bizottság értékelése az egyes esetek jellegzetességeitől függ, és arányban áll a kezelni kívánt piaci hiányossággal és a magánbefektetés kiszorításának kockázatával.

5.1 Részletes értékelés alá eső támogatási intézkedések

A 4. szakaszban meghatározott egy vagy több feltétellel nem összeegyeztethető kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedéstípusok itt következő felsorolása részletesebb vizsgálat tárgyát képezi, mivel esetükben kevésbé egyértelmű a piaci hiányosság, és nagyobb a magánbefektetés és/vagy a verseny torzulásának kockázata.

a) A megcélzott kkv-k részére egy-egy 12 hónapos időszakban az 1,5 millió euró biztonsági küszöböt meghaladó befektetési részösszeg nyújtása

A Bizottság tudatában van a kockázatitőke-piac állandó hullámzásának, és az idővel bekövetkező sajáttőkehiánynak, valamint annak, hogy a vállalkozások – méretük, üzleti fejlődési életszakaszuk és gazdasági ágazatuk függvényében – különböző mértékig vannak kitéve a piaci hiányosságok hatásainak. A Bizottság ezért kész megfontolni az évenkénti és vállalkozásonkénti 1,5 millió euró küszöböt meghaladó befektetési részösszegeket nyújtó kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedéseket a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősíteni, feltéve, hogy bemutatják a piaci hiányosság szükséges bizonyítékait.

b) A nem támogatott területeken található középvállalkozások növekedési életszakaszát finanszírozó intézkedések

A Bizottság elismeri, hogy egyes nem támogatott területeken található középvállalkozások kockázati tőkéhez való hozzáférése esetleg még a növekedési életszakaszban sem elégséges annak ellenére, hogy a jelentős forgalommal és/vagy mérlegfő-összeggel rendelkező vállalkozások számára rendelkezésre állnak a finanszírozási lehetőségek. A Bizottság kész fontolóra venni, hogy a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősítsen olyan intézkedéseket, amelyek egyes esetekben részleges finanszírozást nyújtanak a középvállalkozások növekedési életszakaszához, amennyiben bemutatják a szükséges bizonyítékokat.

c) Kiegészítő befektetéseket nyújtó intézkedések olyan megcélzott társaságoknak, amelyek egymást követő finanszírozási fordulók finanszírozására már kaptak tőkeinjekciókat, akár az általános biztonsági küszöbön és a társaságok korai növekedési finanszírozásán túl is

A Bizottság elismeri az olyan társaságokba történő kiegészítő befektetések jelentőségét, amelyek korai életszakaszukban már kaptak támogatott tőkeinjekciókat a finanszírozási fordulók finanszírozására, akár a maximális biztonsági befektetési részösszegeken és a társaságok korai növekedési finanszírozásán túl is egészen a kezdeti finanszírozásból való kilépésig. Ez a finanszírozási fordulókban való állami részvétel felhígulásának elkerülése érdekében válhat szükségessé a megcélzott vállalkozások finanszírozási folytonosságának biztosítása mellett, hogy az állami és a magánbefektetők is teljes mértékig profitálhassanak a kockázatos befektetésekből. Ilyen körülmények között, és a megcélzott ágazat és vállalkozások jellegzetességeit szem előtt tartva a Bizottság kész fontolóra venni a kiegészítő befektetés jóváhagyását, feltéve, hogy e befektetés összege összhangban van a kezdeti befektetéssel és az alap méretével.

d) A nem támogatott területeken 50 % alatti, támogatott területeken 30 % alatti magánbefektetői arányú intézkedések

A Közösségben a magán kockázati tőke fejlettségi szintje tagállamonként jelentős mértékben eltér egymástól. Egyes esetekben az állam esetleg csak nehezen talál magánbefektetőket, és ezért a Bizottság kész megfontolni, hogy a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősítse a 4.3.4. szakaszban ismertetett küszöbök alatti magánbefektetői részvételi arányt előíró intézkedéseket, amennyiben a tagállamok megfelelő bizonyítékokkal szolgálnak.

Ez a nehézség még nagyobb lehet a támogatott területeken kkv-ket megcélzó kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedéseknél. Ezekben az esetekben számukra további tőkehiány léphet fel, mivel távol esnek a vállalkozásitőke-központoktól, alacsonyabb a népsűrűség és a magánbefektetőknek kockázatkerülőbb a magatartása. Ezekre a kkv-kra hatással lehetnek kereslet-oldali ügyek is, mint egy életképes, befektetésre kész üzleti terv kidolgozásának nehézségei, a korlátozottabb sajáttőke-kultúra, vagy az irányítási ellenőrzés elveszítésétől való vonakodás, amely a vállalkozásitőke-befektetési beavatkozás eredménye.

e) Kisvállalkozásoknak magvető tőkét nyújtó intézkedések, amelyek: i. magánbefektetők általi kevesebb vagy semmilyen magánrészvétellel számolnak, és/vagy ii. az adósság befektetési instrumentumoknak a sajáttőkével vagy kvázi sajáttőkével szembeni túlsúlyát tervezik

A vállalkozásokat magvető életszakaszukban sújtó piaci hiányosságok még erőteljesebben jelentkeznek, mivel magas az esetleges befektető kockázata és ebben a kulcsfontosságú szakaszban nagy szükség van a vállalkozónak szóló közeli útmutatásra. Ez tükröződik a magánbefektetők attól való vonakodásában és majdhogynem távolmaradásában is, hogy olyan magvető tőkét biztosítsanak, ami semmilyen vagy csak nagyon csekély kiszorítási kockázatot eredményez. Ezen kívül e kisvállalkozásoknak a piactól való jelentős távolságának köszönhetően a verseny torzulásának csökkentett a lehetősége. Ezek az okok igazolhatják a Bizottságnak a magvető életszakaszra irányuló intézkedésekkel szembeni kedvezőbb hozzáállását, a Közösségben való növekedés és foglalkoztatás elősegítésének esetlegesen kiemelkedő jelentőségének fényében is.

f) A kimondottan befektetési eszközöket is magában foglaló intézkedések

A befektetési eszközök megkönnyíthetik a befektetők és a megcélzott kkv-k egymásra találását, így javíthatja azok kockázati tőkéhez való hozzáférését. Az eszköz által megcélzott vállalkozásokkal összefüggésben fennálló piaci hiányosságok esetén előfordulhat, hogy pénzügyi ösztönzők nélkül a befektetési eszköz nem működik hatékonyan. Előfordulhat ugyanis például az, hogy a befektetők az eszközzel megcélzott befektetés-típusokat nem találják elég vonzónak a nagyobb részösszegű befektetésekhez képest, a már megállapodottabb vállalkozásokba való befektetésekhez képest vagy a kifejlettebb piacokon való befektetésekhez képest, a megcélzott vállalkozások nyilvánvaló potenciális jövedelmezőségéhez képest. A Bizottság ezért kész fontolóra venni, hogy a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősítse a kimondottan befektetési eszközöket is magában foglaló intézkedéseket, feltéve, hogy bemutatják az egyértelműen körülírt piaci hiányosság szükséges bizonyítékait.

g) A vállalatok első átvilágításával kapcsolatban a „kellő gondosság” szakaszáig bezárólag felmerülő, a befektetések tető alá hozását szolgáló költségek („felkutatási költségek”)

A kockázati tőke alapok vagy azok kezelőinél a „kellő gondosság” szakasza előtt a kkv-k azonosításával összefüggésben „felkutatási költségek” merülhetnek fel. Az e felkutatási költségek egy részét fedező támogatásoknak arra kell ösztönözniük az alapokat illetve azok kezelőit, hogy többet foglalkozzanak a „felkutatással” az egyébként szükséges mértékhez képest. Ez az érintett kkv-k számára előnyös lehet, még akkor is, ha a kutatás nem vezet befektetéshez, mivel lehetővé teszi e kkv-k számára több tapasztalat gyűjtését a kockázati tőkével való finanszírozás terén. Ezek az okok megindokolhatják a Bizottság kedvezőbb hozzáállását a kockázati tőke alapoknál illetve az azok kezelőinél felmerülő felkutatási költségek egy részét fedező támogatásokhoz, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek: Amennyiben a felkutatási költségek nem vezetnek befektetéshez, a támogatható költségeknek elsősorban a magvető illetve induló szakaszban lévő kkv-k felkutatási költségeire kell korlátozódniuk, és e költségekből ki kell zárni az alapok jogi és igazgatási költségeit. A támogatás emellett nem haladhatja meg a támogatható költségek 50 %-át.

5.2 A támogatás pozitív hatásai

5.2.1 A piaci hiányosság megléte és bizonyítéka

A megcélzott vállalkozásokba irányuló, a 4. szakaszban megállapított feltételeket meghaladó befektetési részösszegeket előirányzó kockázatitőke-befektetési intézkedések esetében – különösen azoknál az intézkedéseknél, amelyek az egyes tizenkét hónapos időszakokra vetítve megcélzott kkv-nként 1,5 millió eurót meghaladó részösszeget biztosítanak, amelyek kiegészítő befektetéseket nyújtanak, amelyek a nem támogatott területeken található középvállalkozások növekedési életszakaszát finanszírozzák, vagy amelyek kimondottan befektetési eszközöket is magában foglaló intézkedésekről rendelkeznek – a Bizottság további bizonyítékokat fog kérni a kezelni kívánt piaci hiányosságról azokon a szinteken, ahol a támogatás megjelenhet, mielőtt a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősítené a tervezett kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedést. E bizonyítéknak egy olyan tanulmányon kell alapulnia, amely bemutatja a „sajáttőkehiány” szintjét a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedés által megcélzott vállalkozások vagy ágazatok esetében. A megfelelő információ a kockázatitőke-kínálatra és a pénzteremtő tőkére vonatkozik, valamint a vállalkozásitőke-ágazat jelentőségére a helyi gazdaságban. Ezt ideális esetben az intézkedést megelőző 3–5 éves időszakra vonatkozóan kell benyújtani, és lehetőség szerint ésszerű előrejelzések alapján a jövőre is. A benyújtandó bizonyítékok ezen kívül a következőket is magukba foglalhatják:

a)	a tőkeszerzés fejlődése az elmúlt öt évben, a megfelelő nemzeti és/vagy európai átlagokkal is összehasonlítva;

b)	a sajáttőkehiányt meghaladó pénzkínálat aktuális szintje;

c)	A kormány által támogatott befektetési programok aránya az összes vállalkozásitőke-befektetés között a megelőző 3–5 évben;

d)	a vállalkozási tőkében részesülő új induló vállalkozások százalékos aránya;

e)	a befektetések eloszlása a befektetési összegek kategóriái szerint;

f)	a bemutatott üzleti tervek számának összehasonlítása az egyes szegmensekben megvalósított befektetések számával (befektetett összeg, ágazat, finanszírozási forduló stb.).

A támogatott területeken található kkv-ket megcélzó intézkedéseknél a vonatkozó információt minden olyan vonatkozó bizonyítékkal is ki kell egészíteni, amely bemutatja az előirányzott intézkedés jellegzetességeit igazoló regionális sajátosságokat. A következő tényezők jöhetnek számításba:

a perifériális helyzet és más regionális sajátosságok által okozott további sajáttőkehiány becsült nagysága, különösen a befektetett teljes kockázati tőkéhez viszonyítva, a területen vagy közelében jelen lévő alapok vagy befektetési eszközök számában, a képzett vezetők rendelkezésre állásában, a megkötött üzletek számában és az üzletek minimális és átlagos nagyságában kifejezve, ha lehetséges;

b)	különös helyi gazdasági adatok, a kockázati tőke alacsony jelenlétének társadalmi és/vagy történelmi okai megfelelő módon összehasonlítva a megfelelő nemzeti és vagy közösségi szintű átlagos adatokkal;

c)	bármilyen egyéb, a piac fokozottan elégtelen működését bizonyító mutató.

A tagállamok többször is újra előterjeszthetik ugyanazokat a bizonyítékokat, amennyiben az alapul szolgáló piaci feltételek nem változtak. A Bizottság fenntartja magának azt a jogot, hogy megvizsgálja a benyújtott bizonyítékok helytállóságát.

5.2.2 Az eszköz megfelelősége

Az összevető vizsgálat egyik fontos összetevője annak megállapítása, hogy a kockázatitőke-befektetés terén történő állami támogatás megfelelő eszköz-e a magán kockázatitőke-befektetések ösztönzésére, és ha igen, mekkora mértékben. Ez az értékelés szorosan kapcsolódik az ösztönzőhatás és a támogatás szükségességének értékeléséhez, amint az az 5.2.3. szakaszban található.

Részletes elemzésében a Bizottság különös figyelmet szentel a tervezett intézkedés tagállam által elvégzett hatásvizsgálatainak. Azok az intézkedések minősülnek megfelelő eszköznek, amelyeknél a tagállam más szakpolitikai lehetőségeket is megfontolt, valamint amelyeknél egy olyan szelektív eszköz, mint az állami támogatás, használatának előnyei megalapozottak és ezt a Bizottságnak be is mutatják. A Bizottság más, a sajáttőkehiány kezelésére foganatosított vagy a jövőben foganatosítandó intézkedések bizonyítékait is értékeli (különösen ex post értékelések), valamint különösen a megcélzott kkv-kat érintő keresleti és kínálati oldali ügyeket, hogy megvizsgálja, hogyan hatnak a tervezett kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedéssel kölcsönösen egymásra.

5.2.3 Ösztönző hatás és a támogatás szükségessége

A kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedések ösztönző hatása döntő szerepet játszik az összeegyeztethetőség értékelésében. A Bizottság megítélése szerint a 4. szakasz valamennyi feltételét teljesítő intézkedések ösztönző hatással bírnak. Az e szakaszban tárgyalt intézkedések ösztönző hatása azonban kevésbé nyilvánvaló. A Bizottság emiatt a következő – a befektetési döntések nyereségvezérelt jellegét illetve adott esetben az intézkedés üzleti szemléletű vezetését tükröző – kiegészítő kritériumokat is figyelembe veszi.

5.2.3.1 Üzleti szemléletű vezetés

A 4.3.6. szakaszban megállapított feltételeken túl a Bizottság kedvezőnek véli, ha a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedést vagy alapot a magánszektorból érkező szakemberek, vagy átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárás szerint (lehetőleg nyílt pályázat útján) kiválasztott független szakemberek vezetik, ideális esetben az alap által megcélzottal megegyező ágazatban szerzett, bizonyított tapasztalatokkal és tőkepiaci befektetésekkel hátuk mögött, valamint a befektetés megfelelő jogi és számviteli hátterének ismeretével.

5.2.3.2 Befektetési bizottság megléte

További pozitív elem lenne egy az alapkezelő társaságtól független befektetési bizottság megléte, amely a magánszektorból érkező, a megcélzott ágazatban jelentős tapasztalatokat szerzett független szakértőkből, továbbá lehetőleg a befektetők képviselőiből, vagy átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárás szerint (lehetőleg nyílt pályázat útján) kiválasztott független szakértőkből áll. Ezek a szakértők ellátják a jelenlegi és a jövőben várható piaci helyzetről szóló elemzésekkel az igazgatókat vagy az alapkezelő társaságot, valamint jó befektetési távlatokkal rendelkező, megcélzott vállalkozásokat vizsgálnak meg és javasolnak nekik.

5.2.3.3 Az intézkedés/alap nagysága

A Bizottság kedvezően ítéli meg, ha a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedés akkora, a megcélzott kkv-kbe befektetendő költségvetéssel rendelkezik, hogy kihasználhassa az alap kezelésekor a méretgazdaságosságot, és elegendő számú befektetés érdekszövetségbe való tömörülése révén megossza a kockázatot. Az alap méretének biztosítania kell a magas tranzakciós költségek felszívódását, és/vagy szavatolnia kell a megcélzott társaságok későbbi, nyereségesebb finanszírozási életszakaszainak finanszírozását. Nagyobb alapok esetében kedvezőbb elbírálás lehetséges a megcélzott ágazat figyelembe vételével is, feltéve, hogy a magánbefektetések kiszorításának és a verseny torzulásának kockázatát minimálisra csökkentették.

5.2.3.4 Üzleti angyalok jelenléte

Magvető tőkével kapcsolatos intézkedések esetében – a piaci hiányosságnak ebben az életszakaszban érzékelhető kifejezettebb szintje következtében – a Bizottság kedvezően tekint az üzleti angyaloknak a magvető életszakaszban lévő befektetésekbe történő közvetlen vagy közvetett bevonására. A Bizottság ezért ilyen körülmények között olyan intézkedéseket is kész a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítani, amelyeknél az adósságot megtestesítő papírok nagy arányát – ideértve az állami források magasabb fokú alárendelését – tervezik, amelyek az első nyereség jogát az üzleti angyaloknak juttatják, vagy amelyek a tőkejuttatásért magasabb javadalmazást biztosítanak az üzleti angyaloknak és aktívan bevonják őket az intézkedés/alap igazgatásába és/vagy a megcélzott vállalkozás irányításába.

5.2.4 Arányosság

Az összeegyeztethetőség feltétele, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódjék. Az eszköz, amellyel ezt az arányosságot el lehet érni, szükségszerűen a kérdéses intézkedés formájától függ. Aránytalannak tekintendő azonban az az intézkedés, amelynél nincsen a befektetők túlkompenzálásának elkerülését szolgáló ellenőrző mechanizmus, ahol a veszteségek kockázatát teljes mértékben az állami szektor viseli és/vagy ahol az előnyök teljes mértékben a többi befektetőhöz áramlanak.

A Bizottság szerint pozitívan befolyásolja az arányossági értékelést, amennyiben a következő elemeknek megfelelően járnak el, mivel ezek a legjobb gyakorlatokat követik:

Nyílt pályázat igazgatóknak. Pozitívnak minősül a minőség és a pénzért kapott érték legjobb kombinációját biztosító, átlátható, megkülönböztetéstől mentes nyílt pályázat az igazgatók vagy a kezelőtársaság kiválasztására, mivel a szükséges minimumra korlátozza a költségek (és esetlegesen a támogatás) szintjét és a verseny torzulását.

Pályázati kiírás vagy nyilvános meghívás befektetőknek. A befektetőknek nyújtott „kedvezményes feltételek” létrehozására kiírt pályázati felhívás vagy az ilyen feltételek egyéb befektetők számára való rendelkezésre állása. Ez a rendelkezésre állás megjelenhet a befektetőknek szóló nyilvános felhívás formájában egy befektetési alap vagy befektetési eszköz elindításakor vagy egy olyan rendszer formájában (mint például egy garanciarendszer), amely egy meghosszabbított időszakon keresztül nyitott marad az új belépők előtt.

5.3 A támogatás negatív hatásai

A Bizottság a verseny torzulásában és a magánbefektetők kiszorításában megnyilvánuló negatív hatásokat és a pozitív hatásokat a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedések értékelésekor mérlegeli. Ezeket az esetlegesen negatív hatásokat mindhárom olyan szinten mérlegelni kell, ahol a támogatás jelen lehet. A befektetőknek, befektetési eszközöknek és a befektetési alapoknak nyújtott támogatás negatív hatással lehet a versenyre a kockázati tőkét nyújtó piacon. A megcélzott vállalkozásoknak nyújtott támogatás negatívan érintheti azokat a termékpiacokat, ahol ezek a vállalkozások versenyeznek.

5.3.1 Kiszorítás

A kockázati tőkét nyújtó piac szintjén az állami támogatás a magánbefektetés kiszorítását eredményezheti. Ez csökkentheti a magánbefektetők hajlandóságát, hogy a megcélzott kkv-k részére forrásokat nyújtsanak, és arra ösztönözhetik őket, hogy megvárják, amíg az állam támogatást nyújt az ilyen befektetésekhez. Ez a kockázat jelentősebbé válik, ha növekszik az egy vállalkozásba befektetett befektetési részösszeg, ha nagyobb a vállalkozás mérete illetve minél későbbi fázisban van az üzleti életszakasz, mivel a magán kockázati tőke e körülmények között egyre inkább rendelkezésre áll.

A Bizottság ezért konkrét bizonyítékokat kér a kiszorítás kockázatáról az olyan intézkedések esetében, amelyek nagyobb befektetési részösszegeket nyújtanak a megcélzott kkv-knak, amelyek kiegészítő befektetéseket nyújtanak, amelyek a nem támogatott területeken található középvállalkozások növekedési életszakaszát finanszírozzák, amelyek a magánbefektetők alacsony részvételével jellemezhetők vagy amelyek kimondottan befektetési eszközöket is magukban foglalnak.

A tagállamoknak ezen kívül azt is bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk, hogy – egyedileg a megcélzott szegmensre, ágazatra és/vagy iparstruktúrára vonatkozóan – nem áll fönn a kiszorítás kockázata. A következő tényezők jöhetnek számításba:

a)	a nemzeti – vagy regionális alap esetében területi – szinten jelen lévő vállalkozásitőke-vállalatok/alapok/befektetési eszközök száma, és azok a szegmensek, amelyekben tevékenykednek;

b)	a megcélzott vállalkozások a társaságok méretében, növekedési életszakaszában és üzleti ágazatában kifejezve;

c)	a megkötött üzletek átlagos mérete, és lehetőség szerint a legkisebb üzletnagyságrend, amelyet az alapok vagy befektetők vizsgálnának;

d)	a megfelelő intézkedés által megcélzott vállalkozások, ágazat és életszakasz rendelkezésére álló vállalkozási tőke teljes összege.

5.3.2 A verseny egyéb torzulásai

Mivel a legtöbb megcélzott kkv-t a közelmúltban alapították, a piac azon szintjén, ahol a kkv-k jelen vannak, kevéssé valószínű, hogy jelentős piaci erejük lenne, és így az, hogy e tekintetben jelentős versenytorzulás jönne létre. Mindazonáltal nem zárható ki, hogy a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedéseknek esetleg olyan hatása van, hogy olyan vállalatokat vagy ágazatokat tartanak a felszínen, amelyek másként eltűnnének. Továbbá a nem hatékony vállalkozásokat finanszírozó kockázati tőke túlkínálata mesterségesen megnövelheti ezek értékét, és így az e vállalkozásokért magasabb vételi ár megfizetésére kényszerülő finanszírozásnyújtók szintjén torzíthatja a kockázatitőke-piacot. Az ágazatspecifikus támogatás szintén fenntarthatja a termelést egyes nem versenyképes ágazatokban, míg a régióspecifikus támogatás a termelési tényezők régiók közötti nem hatékony elosztásához vezethet.

E kockázatok elemzésekor a Bizottság elsősorban a következő tényezőket fogja megvizsgálni:

a)	a befektetést kapó vállalatok eddigi összesített nyereségessége és leendő nyereségességi kilátásaik;

b)	az intézkedés által megcélzott vállalkozások csődaránya;

c)	az intézkedés által előirányzott befektetési részösszeg legnagyobb mérete, a megcélzott kkv-k forgalmával és költségeivel összehasonlítva;

d)	a támogatásból részesülő ágazat többletkapacitása.

5.4 Mérlegelés és döntés

A fönti pozitív és negatív elemek fényében a Bizottság mérlegeli a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedés hatásait és meghatározza, hogy a létrejövő torzulások nem befolyásolják-e hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Az elemzés minden egyes esetben az állami támogatás előre látható pozitív és negatív hatásainak összesített értékelésére épül. Ebből kifolyólag a Bizottság nem gépiesen használja az ezen iránymutatásban meghatározott feltételeket, hanem összesített értékelést készít viszonylagos fontosságukról.

A Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása nélkül is járhat el úgy, hogy nem emel kifogást a a bejelentett támogatási intézkedéssel szemben, vagy – a 659/1999/EK rendelet 6. cikkében meghatározott hivatalos vizsgálati eljárás szerint – lezárhatja az eljárást az ugyanezen rendelet 7. cikke szerinti határozattal. Amennyiben az említett rendelet 7. cikkének (4) bekezdése szerinti feltételt megállapító határozattal zárja le a hivatalos vizsgálati eljárást, különösen a következő feltételeket határozhatja meg a verseny esetleges torzulásának korlátozására és az arányosság biztosítására:

a)	ha magasabb küszöb van tervbe véve a megcélzott vállalkozásonkénti befektetési részösszegekre, akkor csökkentheti a befektetési részösszegenkénti maximális javasolt összeget, vagy meghatároz egy teljes finanszírozási összeget megcélzott vállalkozásonként;

ha a nem támogatott területeken található középvállalkozások növekedési életszakaszában terveznek befektetéseket, a befektetéseket elsősorban a magvető vagy indulási életszakaszra korlátozhatja és/vagy a befektetéseket egy vagy két fordulóra korlátozhatja és/vagy a részösszegeket megcélzott vállalkozásonként egy maximális határértékre korlátozhatja;

c)	ha kiegészítő befektetés van tervbe véve, akkor egyedi korlátokat szab meg az egyes megcélzott vállalkozásokba fektetendő összegre, a beavatkozáshoz támogatható befektetési életszakaszra és/vagy a maximális időtartamra vonatkozóan, tekintettel az érintett ágazatra és az alap méretére;

ha alacsonyabb részvételt terveznek a magánbefektetőknek, akkor megszabhatja a magánbefektetők részvételének folyamatos növelését az alap működése során, különös tekintettel az üzleti életszakaszra, az ágazatra, a profitmegosztás és az alárendelés megfelelő szintjére, és lehetőség szerint a megcélzott vállalkozás támogatott területen való elhelyezkedésére;

kizárólag magvető tőkét nyújtó intézkedések esetén előírhatja a tagállamoknak annak biztosítását, hogy az állam megfelelő, a befektetés kockázatával arányos hozamot kapjon a befektetése után, különösen akkor, ha az állam kvázi sajáttőkével vagy adósságot megtestesítő értékpapírokkal finanszírozza a befektetést, amelyek hozamát például azokhoz a potenciális hasznosítási jogokhoz (pl. jogdíjak) kell igazítani, amelyeket általában a befektetés eredményeként létrejövő szellemi tulajdonjogok hoznak létre;

f)	eltérő nyereség- és veszteségmegosztást, illetve az állam és a magánbefektetők közötti alárendeltség eltérő szintjét írja elő;

g)	a 6. szakasztól történő eltérésként a kockázatitőke-befektetési támogatásnak (más állami támogatásról szóló rendelet vagy keretszabály szerint nyújtott) támogatással való halmozásának tekintetében szigorúbb kötelezettségvállalást kér.

6. HALMOZÓDÁS

Amennyiben az ezen iránymutatás szerinti kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedés révén megcélzott vállalkozásnak nyújtott tőkét más csoportmentességi rendeletek, iránymutatások, keretszabályok vagy egyéb állami támogatásról szóló dokumentumok alapján támogatható induló beruházási vagy egyéb elszámolható költségek fedezésére használják, akkor a megfelelő támogatási plafont vagy maximális támogatható összeget általánosan 50 %-kal, illetve a támogatott területeken található megcélzott vállalkozások esetében 20 %-kal csökkentik az első kockázatitőke-befektetés első három évében és legfeljebb a kapott összeg erejéig. Ezt a csökkentést nem kell alkalmazni azokra a támogatási intenzitásokra, amelyeket a kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatás közösségi keretrendszere (20) vagy annak utódrendszere vagy az e területre vonatkozó csoportmentességi rendeletek írnak elő.

7. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

7.1 Ellenőrzés és jelentés

A 659/1999/EK rendelet és az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK (21) bizottsági rendelet éves jelentések benyújtását írja elő a tagállamoknak.

A kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedésekre nézve a jelentéseknek tartalmazniuk kell az alap vagy kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedés alapján végrehajtott befektetéseket felsoroló összefoglaló táblázatot, a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedéseken keresztül előnyben részesülő összes vállalkozás jegyzékével együtt. A jelentésnek röviden ismertetnie kell a befektetési alapok tevékenységeit a megvizsgált potenciális ügyletek és a ténylegesen megvalósult tranzakciók adataival együtt, és be kell mutatnia a befektetési eszközök teljesítményét is az eszközzel szerzett tőke összegének aggregált adataival együtt. A Bizottság a támogatásnyújtást illetően további információkat kérhet annak ellenőrzésére, hogy betartották-e a támogatási intézkedést jóváhagyó bizottsági határozat feltételeit.

Az éves jelentéseket a Bizottság internetes oldalán teszik közzé.

A Bizottság emellett úgy ítéli meg, hogy a Közösségben az állami támogatások átláthatóságának növelésére további intézkedésekre van szükség. Külön szükséges azt biztosítani, hogy a tagállamok, a gazdaság szereplői, az érdekelt felek és maga a Bizottság könnyedén hozzáférjenek valamennyi alkalmazandó kockázatitőke-támogatási program teljes szövegéhez.

Ezt összekapcsolt internet oldalak létrehozásával könnyen el lehet érni. Emiatt a kockázatitőke-támogatások vizsgálatakor a Bizottság rendszeres jelleggel előírja majd az érintett tagállam számára valamennyi végleges támogatási program teljes szövegének közzétételét és a Bizottság tájékoztatását a közzététel internetes címéről.

A támogatási programot nem szabad az információk interneten való közzététele előtt beindítani.

A tagállamok részletes nyilvántartást vezetnek minden kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedésre nyújtott támogatásról. E nyilvántartásnak minden olyan információt tartalmaznia kell, amely annak megállapításához szükséges, hogy az iránymutatásban megállapított feltételeket betartották, különösen a részösszeg nagyságát, a vállalat méretét (kis- vagy középvállalkozás), a vállalat életszakaszát (magvető, indulási vagy növekedési) és tevékenységi körét (lehetőleg 4 számjegyig kell megadni a NACE-besorolást) illetően; valamint be kell mutatnia az alapok kezelésével és az ezen iránymutatásban említett egyéb kritériumokkal kapcsolatos információkat. A nyilvántartást a támogatás odaítélésétől számítva 10 éven át kell vezetni.

A Bizottság a későbbiekben bekéri ezeket az információkat a tagállamoktól, mivel hatályba lépése után három évvel elvégzi ezen iránymutatás hatásvizsgálatát.

7.2 Hatálybalépés és érvényesség

A Bizottság ezen iránymutatást az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő megjelenésétől kezdve alkalmazza. Ez az iránymutatás a 2001. évi, állami támogatásról és kockázati tőkéről szóló közlemény helyébe lép.

Ez az iránymutatás 2013. december 31-én veszti hatályát. A tagállamokkal való konzultációt követően az iránymutatást a Bizottság az említett időpont előtt is módosíthatja fontos versenypolitikai vagy kockázatitőke-politikai megfontolások alapján vagy annak érdekében, hogy más közösségi politikákat vagy nemzetközi kötelezettségeket figyelembe vegyen. Amennyiben ez segítséget jelenthet, a Bizottság gondoskodhat bizonyos kérdésekkel kapcsolatos álláspontjának további tisztázásáról. A Bizottság a hatálybalépés után három évvel szándékozik felülvizsgálni az iránymutatást.

A Bizottság ezt az iránymutatást alkalmazza minden olyan bejelentett kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedésnél, amelyről az iránymutatás Hivatalos Lapban történő megjelenését követően döntést kell hoznia, akkor is, ha az intézkedést az iránymutatás közzététele előtt jelentették be.

A jogszerűtlen állami támogatás értékelésénél alkalmazható szabályok megállapításáról szóló bizottsági közleménnyel (22) („consecutio legis”) összhangban a Bizottság a következőket fogja alkalmazni a be nem jelentett állami támogatásra:

a)	ezt az iránymutatást, ha a támogatást az iránymutatásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követően nyújtották;

b)	minden más esetben az állami támogatásról és kockázati tőkéről szóló közleményt.

7.3 Megfelelő intézkedések

Az EK-Szerződés 88. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottság ezennel a következő megfelelő intézkedéseket javasolja a tagállamoknak létező kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedéseikre vonatkozóan.

A tagállamoknak szükség esetén módosítaniuk kell a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos már meglévő intézkedéseiket, hogy – az iránymutatás közzétételét követő tizenkét hónapon belül – összhangba hozzák azokat ezzel az iránymutatással.

A tagállamokat felkérik, hogy az ezen iránymutatás közzétételének napjától számított két hónapon belül adják kifejezett, feltétel nélküli egyetértésüket a javasolt megfelelő intézkedésekkel kapcsolatban. Válasz hiányában a Bizottság azt feltételezi, hogy az adott tagállam nem ért egyet a javasolt intézkedésekkel.

(1) COM(2005) 24.

(2) HL L 333., 2000.12.29., 84. o. A legutóbb az 1776/2005/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 289., 2005.11.3., 14. o.) módosított határozat.

(3) COM(2005) 121 végleges.

(4) COM(2006) 349.

(5) COM(2005) 107. végleges – SEC(2005) 795.

(6) HL C 235., 2001.8.21., 3. o.

(7) COM 2005 (436) végleges.

(8) HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(9) Ezen iránymutatás alkalmazásában a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatás keretszabályában megállapított fogalommeghatározásokat kell alkalmazni, HL C 317., 2003.12.30., 11. o.

(10) Ezen iránymutatások alkalmazásában a „szén” az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén.

(11) Ezen iránymutatás alkalmazásában a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás I. mellékletében található fogalom-meghatározást kell alkalmazni (HL C 54., 2006.3.4., 13. o.).

(12) HL L 10., 2001.1.13., 33. o. A legutóbb az 1040/2006/EK rendelettel (HL L 187., 2006.7.8., 8. o.) módosított rendelet.

(13) EK 9-1984. Értesítő, újra megjelent a „Versenyjog az Európai Közösségekben” IIA kötetében, 133. o.

(14) HL C 384., 1998.12.10., 3. o.

(15) HL C 71., 2000.3.11., 14. o.

(16) Meg kell jegyezni azonban, hogy a kockázatitőke-befektetésekre szóló állami garanciák nagyobb valószínűséggel tartalmaznak befektetőket támogató elemeket, mint a hagyományos kölcsöngaranciák, amelyek általában inkább a kölcsönfelvevő és nem a kölcsönadó oldaláról minősülnek állami támogatásnak.

(17) HL L 10., 2001.1.13., 30. o.

(18) HL L 325., 2004.10.28., 4. o.

(19) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(20) HL C 45., 1996.2.17., 5. o.

(21) HL L 140., 2004.4.30., 1. o.

(22) HL C 119., 2002.5.22., 22. o.

18.8.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 194/22

ÁLLAMI TÁMOGATÁS – SZLOVÉNIA

Állami támogatás C 20/2006 (ex NN 30/2006) – A Novoles Straža részére nyújtott állítólagos állami támogatás

Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében

(2006/C 194/03)

(EGT vonatkozású szöveg)

A Bizottság 2006. május 16-i levelében, amelynek hiteles nyelvi változata ennek az összefoglalónak a végén található, értesítette Szlovéniát az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás kezdeményezésével kapcsolatos döntéséről a fent említett intézkedésre vonatkozóan.

Az érdekelt felek a bizottsági eljárás tárgyát képező támogatásra vonatkozóan az ezen összefoglaló és az azt követő levél közzétételét követő egy hónapon belül nyújthatják be észrevételeiket a következő címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

State aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala)

Office (Iroda): SPA3, 6/5

B-1049 Brussels

Fax: (32-2) 296 12 42

Ezeket az észrevételeket közlik Szlovéniával. Az észrevételeket benyújtó érdekelt felek írásban, kérésüket megindokolva kérhetik adataik bizalmas kezelését.

AZ ÖSSZEFOGLALÁS SZÖVEGE

I. ELJÁRÁS

2004. május 27-én a szlovén kormány határozatot fogadott el, mely szerint bizonyos pénzügyi intézkedéseket kell hozni a Novels Lesna Industrija Straža d.d. (a továbbiakban: Novoles Straža) vállalat javára. Az említett intézkedéseket nem jelentették be azzal indokolva, hogy azokat 2004. április 23-án, vagyis a csatlakozás előtt Szlovénia állami támogatásokat ellenőrző bizottsága már elfogadta. Azonban ha figyelembe vesszük azt a bizottsági gyakorlatot, miszerint releváns kritériumnak az a kötelező erejű jogi aktus számít, amely alapján az illetékes nemzeti hatóság odaítéli az állami támogatást, a szóban forgó intézkedések további támogatásnak minősülnének, és azokat az EK-Szerződés 88. cikke értelmében be kellene jelenteni, és az említett szerződés 87. cikke alapján kellene értékelni.

II. A TÁMOGATÁS LEÍRÁSA

A Novoles Straža félkész faáruk készítésével foglalkozó szlovén vállalat, amely többek között lemezelt fatáblák, jó minőségű funérlemezek, bútorok, ezenbelül székek és asztalok, valamint a kiskereskedelemben értékesített bútorok előállításával foglalkozik. A vállalkozás 2003-ban pénzügyi nehézségekkel nézett szembe.

A vállalkozás ezért egy öt évre szóló (2004-2008) szerkezetátalakítási tervet dolgozott ki, amely új irányt adott a vállalkozás tevékenységének, az adósságok átütemezését és az vállalati és személyzeti szerkezetváltást tűzte ki célul. E célból a vállalkozás technológiai szerkezetátalakításra 0,8 millió eurós államilag garantált hitel kapott, valamint körülbelül 1,2 millió eurót végkielégítéses létszámleépítésre és szakmai átképzésre, és 4,6 millió eurós értékű államilag garantált hitelt a pénzügyi szerkezetátalakítására.

III. ÉRTÉKELÉS

A Bizottság megállapítja, hogy az intézkedés az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerint állami támogatásnak minősül. Az ügy jelenlegi szakaszában a Bizottságnak kételyei vannak az intézkedés a közös piaccal való összeegyeztethetősége, és különösen a nehézséggel küzdő vállalkozások megmentési és szerkezetátalakítási támogatására vonatkozó 1991. évi közösségi iránymutatások (1) tekintetében.

A Bizottság először is nincs meggyőződve arról, hogy a szóban forgó vállalkozás a nehézséggel küzdő vállalkozások szokásos jeleit mutatta, mivel 2003-ban nőtt a forgalma, készletei pedig még 2002-ben is csökkentek. Másodszor, az sem teljesen világos, hogy a szerkezetátalakítási terv hogyan tudja biztosítani a vállalat hosszú távú életképességét. Harmadszor, a Bizottságnak kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozás valóban hozzájárult-e a szerkezetátalakításhoz jelentős mértékű saját erővel, mivel semmilyen állítólagos saját hozzájárulás nem tűnik lehetségesnek, figyelembe véve azt a tényt, hogy a vállalkozás fizetésképtelen volt, és befektetőitől sem sikerült tőkét szereznie a finanszírozásra. Negyedszer, a Bizottságnak kételyei vannak az „először és utoljára” elv betartására vonatkozóan, mivel a vállalkozás már 1999-ben kapott szerkezet-átalakítási támogatást. Végül, a Bizottság abban sem biztos, elfogadható-e jelen esetben az a tény, hogy nem hoztak kompenzációs intézkedéseket.

A 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkével összhangban valamennyi jogellenes támogatás visszakövetelhető a kedvezményezettől.

A LEVÉL SZÖVEGE

„1.	Komisija želi obvestiti Slovenijo, da je po preučitvi informacij o zgoraj navedeni pomoči, ki jih je prejela od slovenskih organov, sklenila začeti postopek iz člena 88(2) Pogodbe ES.

I. POSTOPEK

2.	Dne 1. decembra 2004 je Komisija prejela pritožbo glede domnevne pomoči slovenskemu lesnopredelovalnemu podjetju Novoles Lesna Industrija Straža d.d. (v nadaljnjem besedilu ‚Novoles Straža‘).

S pismoma z dne 21. decembra 2004 in 10. maja 2005 je Komisija zahtevala informacije glede časa dodelitve domnevne pomoči, do 15. novembra 2005 in 23. decembra 2005 pa je zahtevala informacije o prestrukturiranju podjetja. Slovenski organi so odgovorili s pismi z dne 19. januarja 2005, 8. junija 2005, 5. decembra 2005 in 6. februarja 2006.

4.	Slovenski organi so v pismu z dne 8. junija 2005 Komisiji sporočili, da so bili ukrepi odobreni pred pristopom in da niso bili vključeni v tako imenovani začasni postopek, ker je bila ekonomska izpostavljenost državne pomoči natančno znana pred postopkom.

Iz sklepa, ki ga je predložila Slovenija, je razvidno, da je razne ukrepe državnega financiranja odobrila medresorska strokovna komisija dne 16. aprila 2004. Pozneje so družbe dne 20. aprila 2004 zaprosile komisijo za spremljanje državnih pomoči za soglasje, ki je bilo izdano dne 23. aprila 2004. Komisija za spremljanje državnih pomoči je odločila, da so ukrepi državna pomoč, ki je skladna z zakonom o spremljanju državnih pomoči.

Šele 27. maja 2004 pa je vlada sprejela resolucijo, da bi bilo treba družbi dodeliti državno pomoč na način, ki ga določajo resolucije pristojne medresorske strokovne komisije. V pismu z dne 2. februarja 2006 je Slovenija potrdila, da ‚je bila pomoč odobrena družbi Novoles Straža […] s sklepom vlade v času, ko je bila Slovenija že polnopravna članica EU‘.

II. PODROBEN OPIS POMOČI

Družba Novoles Straža je proizvajalec lesenih polizdelkov, kot so vezane plošče in furnir, ter pohištva, kot so mize in stoli ter drugo pohištvo za maloprodajo. Družba je v kraju Straža v Sloveniji, leta 2003 pa je imela okoli 800 zaposlenih (leta 2002 pa 650). Novoles Straža je ena od družb, ki v slovenskem lesnem in pohištvenem sektorju zaposlujejo največ delavcev.

8.	Družba je v lasti več fizičnih oseb in investicijskih skladov, od katerih ima eden, in sicer investicijski sklad PID, več kakor 25-odstotni delež, ki znaša 33,4 odstotka. Videti je, da je 8,5 odstotka v državni lasti.

9.	Družba ima več odvisnih družb, med katerimi so Novoles-Primara, d.o.o., Pohištvo Brežice, d.d. in IP TP Intarzija, d.o.o.

10.

Glavni finančni in operativni pokazatelji kažejo, da se je finančno poslovanje družbe leta 2003 poslabšalo. Družba je izgubila velik delež svojega registriranega osnovnega kapitala, ki je znašal 1,262 milijard SIT [okoli 5,3 milijonov EUR (2)], aprila 2004 pa le še 0,75 milijarde SIT. Poleg tega je družba od leta 2003 naprej ustvarjala izgubo, njen prosti denarni tok pa se je od leta 2002 zmanjšal. Vendar pa so se njene zaloge leta 2002 zmanjšale, povečale pa so se le leta 2003. Poleg tega je do leta 2003 prodaja rasla.

11.

Aprila 2004 je družba Novoles Straža ministrstvu za gospodarstvo predložila načrt prestrukturiranja za obdobje od 2004 do 2008. V njem družba razlaga, da je stečaj grozil celotni družbi, to pa dokazuje s sklicevanjem na različne teste, npr. tako imenovana Altmanova vrednost Z, ki kažejo, da je od leta 2001 družbi grozil stečaj.

12.

Družba svoje trenutne razmere razlaga s padcem gospodarske rasti na glavnih izvoznih trgih (zlasti v Nemčiji in ZDA), kjer prodaja 60 odstotkov svoje proizvodnje. Poleg tega je v zadnjih letih veliko vlagala v posodobitev tehnologije in širitev proizvodnih programov. Zaradi upada prihodkov v letu 2003 družba ni mogla več poravnavati obveznosti iz lastnih sredstev, ampak je morala povečati svoje dolgove in s tem finančne obremenitve. Organizacijska struktura ji ni omogočila uskladiti proizvodnje s povpraševanjem.

13.

Glavna poglavja prestrukturiranja družbe Novoles Straža je mogoče povzeti:

—	Družba Novoles Straža bo spremenila prodajno strategijo tako, da se bo preusmerila s trgov EU in severnoameriških trgov zlasti na vzhodnoevropski in ruski trg. Poleg tega si družba prizadeva zmanjšati svoj delež polizdelkov v korist končnih izdelkov.

—

Da bi postala stroškovno učinkovitejša in prilagodila tehnološko opremo proizvodnji, ki bo vezana na povpraševanje, ter da bi izpolnjevala okoljske standarde, bo izvedla industrijsko prestrukturiranje. Stroške v višini 1,656 milijarde SIT bo deloma krila iz lastnih sredstev, deloma pa s posojilom v znesku 200 milijonov SIT (0,8 milijona EUR), zavarovanim z državnim jamstvom.

—	Cilj prestrukturiranja zaposlenih bo zmanjšanje števila zaposlenih za 96 delavcev, za preostale zaposlene pa bo izvedla posebno in splošno usposabljanje. Stroške v višini 537 milijona SIT bo deloma krila z lastnimi sredstvi, deloma pa s subvencijo v znesku 283 milijonov SIT (1,2 milijona EUR).

—	Cilj finančnega prestrukturiranja je reprogramiranje obstoječih kratkoročnih finančnih obveznosti, predvideno pa je z državnim jamstvom, s katerim bo zagotovljen nov kredit v višini 1,100 milijarde SIT (4,6 milijona EUR).

14.

Na podlagi realističnih predvidevanj, ki predpostavljajo od 3,6- do 5,7-odstotno letno rast domače prodaje in 6,5- do 8,4-odstotno letno rasti prodaje v tujini, bo po načrtu leta 2004 prestrukturiranje doseglo do 4,2-odstotni presežek iz poslovanja, leta 2008 pa naj bi presežek dosegel 11,7 odstotka. Dobiček iz poslovanja v primerjavi z lastniškim kapitalom se bo v letu 2007 povečal na 12,6 odstotkov.

15.	Komisija za spremljanje državnih pomoči je določila izravnalni ukrep, da družba v obdobju prestrukturiranja ne sme prejeti nobene druge državne pomoči.

16.	Slovenija je obvestila Komisijo, da je družba Novoles Straža v letu 2004 iz javnih in zasebnih virov prejela tudi ugodna posojila za okoljske namene v znesku […] (3) SIT ([…] EUR), katerih neto protivrednost nepovratnih sredstev naj bi znašala […] SIT ([…] milijona EUR).

17.	Slovenija tudi poroča, da je družba v letu 1999 prejela […] SIT ([…] EUR) pomoči za reševanje in prestrukturiranje, […] SIT ([…] EUR) pomoči za zaposlovanje, […] pomoči za raziskave in razvoj ter […] SIT ([…] EUR) izvozne pomoči.

III. PRESOJA POMOČI

1. Obstoj državne pomoči

18.

V skladu s členom 87 Pogodbe ES je vsaka pomoč, ki jo dodeli država članica, ali kakršna koli vrsta pomoči iz državnih sredstev, ki izkrivlja ali bi lahko izkrivljala konkurenco z dajanjem prednosti posameznim podjetjem ali proizvodnji posameznega blaga, nezdružljiva državna pomoč, če prizadene trgovino med državami članicami, razen kadar jo je mogoče upravičiti na podlagi člena 87(2) ali (3) ES.

19.

Komisija opaža, da je pomoč dodeljena iz državnih sredstev posameznemu podjetju. Ker trgovina z lesnimi izdelki med Slovenijo in drugimi državami članicami obstaja, bi lahko ukrep izboljšal položaj prejemnika v primerjavi z njegovimi konkurenti v Sloveniji in v EU, kar pomeni, da pomoč izkrivlja konkurenco in vpliva na trgovino med državami članicami. Zato Komisija meni, da sedanje jamstvo in subvencija družbi Novoles Straža pomenita državno pomoč v skladu s členom 87(1) Pogodbe ES.

2. Obstoj nove državne pomoči

20.

Slovenski organi so sprva dvomili, da je Komisija pristojna za presojo pomoči na podlagi člena 88 Pogodbe ES, glede na to, da je bila pomoč izplačana pred pristopom. Komisija je bila soočena z vprašanjem, ali sme presojati pomoč, dodeljeno tik pred pristopom, v smislu Priloge IV.3 Akta o pristopu (4). Komisija je pojasnila, da je ustrezni kriterij, s katerim se ugotovi, ali je bila pomoč izvedena pred pristopom, pravno zavezujoča listina, s katero se pristojni nacionalni organi obvežejo, da bodo odobrili pomoč (5). Odsotnost takega sklepa pred pristopom pomeni, da ukrep ni bil odobren pred pristopom in pomeni novo pomoč, katere skladnost s skupnim trgom Komisija presoja na podlagi člena 88 Pogodbe ES.

21.

V tem primeru Komisija zaključuje, da ustrezna zavezujoča listina, s katero so se pristojni nacionalni organi obvezali, da bodo odobrili pomoč, ni začela veljati pred pristopom. Veljavni slovenski zakon v členu 22 določa, da se pomoč dodeli s sklepom vlade na predlog ministrstva. Predhodni sklepi medresorskih strokovnih odborov in pristojnega ministrstva so bili sicer potrebni za dodelitev, vendar pa niso zadostovali za odobritev pomoči. Končno odločitev sprejme vlada. Ta resolucija pa je bila izdana šele maja 2004. Zato ukrep predstavlja novo pomoč in ga je treba priglasiti na podlagi člena 88 Pogodbe ES in presojati na podlagi člena 87(1) Pogodbe ES.

3. Združljivost pomoči

22.

Slovenija je navedla, da gre za pomoč za prestrukturiranje, ki bi morala izpolnjevati merila iz Smernic Skupnosti o pomoči za reševanje in prestrukturiranje podjetij v težavah (v nadaljnjem besedilu ‚smernice‘) glede združljivosti s skupnim trgom na podlagi člena 87(3) Pogodbe ES. Če je družba resnično v težavah, se ne uporablja nobena druga izjema iz člena 87(2) ali (3) Pogodbe ES. Ker je bila pomoč dodeljena maja 2004, jo je treba presojati na podlagi smernic o pomoči za reševanje in prestrukturiranje iz leta 1999 (6).

23.

Komisija dvomi, da je družba Novoles Straža upravičena do pomoči za prestrukturiranje. Ni jasno, ali družba Novoles Straža ni del večje poslovne skupine v smislu točke 8 smernic, glede na to, da kontrolni delež investicijskih skladov PID znaša več kakor 25 odstotkov. Komisija se tudi sprašuje, ali ne bi mogla pridobiti finančne podpore od svojih delničarjev. Če so bili lastniki družbe očitno sposobni zagotoviti finančne vložke v zadnjih letih, zakaj tega niso mogli storiti tudi leta 2004?

24.

Poleg tega je jasno, da družba ne kaže kapitalske izgube na podlagi točke 5 smernic, zato Komisija dvomi, da ima družba vse običajne znake podjetja v težavah na podlagi točke 6 smernic. Res je, da je družba imela izgube v letu 2003 ter da se ji je od leta 2002 zmanjšal denarni tok. Po drugi strani pa se je prodaja povečala tudi leta 2003, zaloge pa so se leta 2002 še zmanjšale, kakor je navedeno v točki (10). Zato Komisija ni prepričana, ali je slabo poslovanje družbe izjemen dogodek, in ne stalna težnja. Leto 2003 je bilo slabo poslovno leto za številne družbe v EU. Komisiji ni jasno, zakaj vlagatelji ne bi mogli premostiti teh težav preprosto s pomočjo zunanjega financiranja.

25.

Poleg tega ni jasno, kako bo načrt prestrukturiranja omogočil družbi ponovno vzpostavitev dolgoročne rentabilnosti. Čeprav informacije o načrtu kažejo, da bi več notranjih ukrepov lahko preusmerilo družbo, in da vsebuje napovedi, po katerih je ponovna vzpostavitev rentabilnosti mogoča, Komisija ni prejela dovolj podatkov, da bi lahko presodila v zvezi s predpostavkami glede prihodnje donosnosti. Komisija zlasti nima dovolj podatkov, ki bi utemeljevali predpostavljeno gibanje prodaje.

26.

Komisija tudi dvomi, da je prejemnik zagotovil dovolj lastnih sredstev. Načrt in pojasnila, ki jih je dala Slovenija, kažejo samo, da bo družba prispevala lastna sredstva za prestrukturiranje, pri tem pa ne navaja, kako bodo lastna sredstva ustvarjena. Glede na to, da družba nima prostih denarnih sredstev in da naj ne bi bila sposobna pridobiti sredstev od svojih vlagateljev, je videti, da to kaže na uporabo prihodnjega denarnega toka. Ker pa se nanaša na prihodnje prispevke, to ni sprejemljiv ukrep za lastni prispevek (7). Komisija pričakuje natančna pojasnila glede izvora in časa teh sredstev.

27.	Komisija tudi ni opazila nobenih izravnalnih ukrepov, ki bi jih zagotovila družba, čeprav je videti, da na trgu lesne in pohištvene industrije ni težav zaradi strukturnih presežnih zmogljivosti. Komisija bi potrebovala podrobno analizo trga in nadaljnje informacije v tej zvezi.

28.	Komisija ni prepričana, ali družba izpolnjuje pogoj ‚enkrat in zadnjič‘ iz točke 48 smernic in naprej. Družba je v zadnjih desetih letih nedvomno prejela obsežno pomoč za reševanje in prestrukturiranje.

29.

Komisija meni, da bi se moral v tem primeru uporabiti pogoj ‚enkrat in zadnjič‘, kljub temu, da je bila pomoč za reševanje in prestrukturiranja odobrena, preden je Slovenija pristopila k Evropski uniji. To pa zato, ker bo Komisija pri presoji uporabe tega pogoja obravnavala samo dejansko stanje, in sicer ali je bilo podjetje v zadnjih desetih letih v težavah in je imelo možnost te težave premagati. Zato Komisija, če Slovenija v tem primeru ne more dokazati obstoja izjemnih okoliščin, na primer, da leta 1999 ni imela delujočega tržnega gospodarstva (8), domneva, da sedanja pomoč za prestrukturiranje ne izpolnjuje pogoja ‚enkrat in zadnjič‘.

30.	Komisija potrebuje tudi več informacij o vseh drugih pomočeh, dodeljenih v letu 2004, saj bi se lahko tudi te štele kot pomoč za reševanje in prestrukturiranje, glede na to, da je malo verjetno, da bi bila taka pomoč odobrena podjetju v težavah.

IV. SKLEPNE UGOTOVITVE

31.

Ta odločitev se obravnava kot odločitev o začetku uradnega postopka preiskave v smislu člena 88(2) Pogodbe ES in Uredbe Sveta (ES) št. 659/1999. Komisija, v skladu s postopkom iz člena 88(2) Pogodbe ES, zahteva, da Slovenija v enem mesecu od datuma prejema tega dopisa predloži svoje pripombe in pošlje vse informacije, ki bi lahko pomagale pri presoji pomoči.

32.	Komisija zahteva, da Slovenija takoj pošlje kopijo tega dopisa možnemu prejemniku pomoči.

33.	Komisija bi želela opomniti Slovenijo, da ima člen 88(3) Pogodbe ES odložilni učinek, in opozoriti na člen 14 Uredbe Sveta (ES) št. 659/1999, ki določa, da se lahko vsa nezakonita pomoč izterja od prejemnika.

34.

Komisija opozarja Slovenijo, da bo zainteresirane stranke obvestila z objavo tega dopisa in njegovega povzetka v Uradnem listu Evropske unije. Z objavo obvestila v Dodatku EGP k Uradnemu listu Evropske unije bo obvestila tudi zainteresirane stranke v državah Efte, ki so podpisnice Sporazuma EGP, Nadzornemu organu EFTA pa bo poslala izvod tega dopisa. Vse zainteresirane stranke bodo pozvane, da oddajo svoje pripombe v enem mesecu od datuma objave tega obvestila.”

(1) A nehézséggel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásról: szóló közösségi iránymutatások, HL C 288., 1999.10.9., 2. o.

(2) Glede na to, da je na začetku leta 2006 1 EUR = 240 slovenskih tolarjev (SIT).

(3) Zajeto z obveznostjo varovnaja poslovne skrivnosti.

(4) Predviden je pravni okvir za presojo shem pomoči in posameznih pomoči, izvedenih v novi državi članici pred datumom pristopa k EU, ki se uporablja tudi po pristopu (tako imenovani začasni mehanizem).

(5) Podrobnosti so v odločitvi Komisije v zadevi C-3/2005 FSO, UL C 100 z dne 26.4.2005, str. 2, od točke 38 naprej.

(6) Smernice Skupnosti o državni pomoči za reševanje in prestrukturiranje podjetij v težavah, UL C 288, 9.10.1999, str. 2.

(7) Odločitve Komisije v zadevi C-19/2000 TGI, UL L 62, 5.3.2002, str. 30, točka 106 in zadevi C-30/1998 Wildauer Kurbelwelle, UL L 287, 14.11.2000, str. 51 točka, 52.

(8) Glej odločitve Komisije v zadevah N 584/04 Vingriai, UL C 187, 30.7.2005, str. 15 točka 19 glede Latvije.

18.8.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 194/26

ÁLLAMI TÁMOGATÁS – SZLOVÉNIA

Állami támogatás C 19/2006 (ex NN 29/2006) – Javor Pivka részére nyújtott állítólagos állami támogatás

Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében

(2006/C 194/04)

(EGT vonatkozású szöveg)

European Commission (Európai Bizottság )

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

State Aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala)

Office (Iroda): SPA3, 6/5

B-1049 Brussels

Fax: (32-2) 296 12 42

Ezeket az észrevételeket közlik Szlovéniával. Az észrevételeket benyújtó érdekelt felek írásban, kérésüket megindokolva kérhetik adataik bizalmas kezelését.

AZ ÖSSZEFOGLALÁS SZÖVEGE

I. ELJÁRÁS

2004. május 27-én a szlovén kormány határozatot fogadott el, mely szerint bizonyos pénzügyi intézkedéseket kell hozni a Javor Pivka Lesna Industria d.d. (a továbbiakban: Javor Pivka) nevű vállalkozás javára. Az említett intézkedéseket nem jelentették be a Bizottságnak, azzal az indokolással, hogy azokat 2004. április 20-án, vagyis a csatlakozás előtt, Szlovénia állami támogatásokat ellenőrző bizottsága már elfogadta. Azonban ha figyelembe vesszük azt a bizottsági gyakorlatot, miszerint releváns kritériumnak az a kötelező erjű jogi aktus számít, amely alapján az illetékes nemzeti hatóság odaítéli az állami támogatást, a szóban forgó intézkedések további támogatásnak minősülnének, és azokat az EK-Szerződés 88. cikke értelmében be kellene jelenteni, és az említett szerződés 87. cikke alapján kellene értékelni.

II. A TÁMOGATÁS LEÍRÁSA

2.	A Javor Pivka félkész faáruk készítésével foglalkozó szlovén vállalat, amely zsalutáblákat, lemezelt fatáblákat és jó minőségű furnérlemezeket, valamint bútorokat, ezenbelül székeket és asztalokat készít. A vállalkozás 2003-ban pénzügyi nehézségekkel nézett szembe.

A vállalkozás ezért egy öt évre szóló (2004-2008) szerkezetátalakítási tervet dolgozott ki, amely a vállalkozás tevékenységet más irányban jelölte meg, valamint az ágazati és személyzeti szerkezetváltást tűzte ki célul. Ebből a célból a vállalkozás 4,6 millió euró értékű hitelt kapott a szlovén államtól technológiai szerkezetátalakításra, ezenkívül 1,6 millió eurót végkielégítéses létszámleépítésre és szakmai átképzésre, valamint 1,65 millió eurót személyi kölcsön formájában pénzügyi szerkezetátalakításra.

III. ÉRTÉKELÉS

A Bizottság megállapítja, hogy az intézkedés az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerint állami támogatásnak minősül. Az ügy jelenlegi szakaszában a Bizottságnak kételyei vannak az intézkedés közös piaccal való összeegyeztethetősége, és különösen a nehézséggel küzdő vállalkozások megmentési és szerkezetátalakítási támogatására vonatkozó 1991-es közösségi iránymutatások (1) tekintetében.

A Bizottság először is nincs meggyőződve arról, hogy a szóban forgó vállalkozás a nehézséggel küzdő vállalkozások szokásos jeleit mutatta, mivel 2003-ig nőtt a forgalma, készletei pedig még 2002-ben is csökkentek. Másodszor, az sem teljesen világos, hogy a szerkezetátalakítási terv hogyan tudja biztosítani a vállalat hosszú távú életképességét. Harmadszor a Bizottságnak kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozás valóban hozzájárult-e a szerkezetátalakításhoz jelentős mértékű saját erővel, mivel semmilyen állítólagos saját hozzájárulás nem tűnik lehetségesnek, figyelembe véve azt a tényt, hogy a vállalkozás fizetésképtelen volt, és befektetőitől sem sikerült tőkét szereznie a finanszírozásra. Végül a Bizottság abban sem biztos, hogy elfogadható-e jelen esetben az a tény, hogy nem hoztak kompenzációs intézkedéseket.

A 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkével összhangban valamennyi jogellenes támogatás visszakövetelhető a kedvezményezettől.

A LEVÉL SZÖVEGE

„1.	Komisija želi obvestiti Slovenijo, da je po preučitvi informacij o zgoraj navedeni pomoči, ki jih je prejela od slovenskih organov, sklenila začeti postopek iz člena 88(2) Pogodbe ES.

I. POSTOPEK

2.	Dne 1. decembra 2004 je Komisija prejela pritožbo glede domnevne pomoči slovenskemu lesnopredelovalnemu podjetju Javor Pivka lesna industrija d.d. (v nadaljnjem besedilu ‚Javor Pivka‘).

4.	Slovenski organi so v pismu z dne 8. junija 2005 Komisiji sporočili, da so bili ukrepi odobreni pred pristopom in da niso bili vključeni v tako imenovani začasni postopek, ker je bila ekonomska izpostavljenost državne pomoči natančno znana pred postopkom.

Iz sklepa, ki ga je predložila Slovenija, je razvidno, da je razne ukrepe državnega financiranja odobrila medresorska strokovna komisija dne 6. aprila 2004. Pozneje so družbe dne 9. aprila 2004 zaprosile komisijo za spremljanje državnih pomoči za soglasje, ki je bilo izdano dne 20. aprila 2004. Komisija za spremljanje državnih pomoči je odločila, da so ukrepi državna pomoč, ki je skladna z zakonom o spremljanju državnih pomoči.

Šele 27. maja 2004 pa je vlada sprejela resolucijo, da bi bilo treba družbi dodeliti državno pomoč na način, ki ga določajo resolucije pristojne medresorske strokovne komisije. V pismu z dne 2. februarja 2006 je Slovenija potrdila, da ‚je bila pomoč odobrena družbi Javor Pivka […] s sklepom vlade v času, ko je bila Slovenija že polnopravna članica EU‘.

II. PODROBEN OPIS POMOČI

Družba Javor Pivka je proizvajalec lesenih polizdelkov, kot so opažne plošče, vezane plošče in furnir, ter pohištva, kot so mize in stoli. Družba je na območju Pivke v Sloveniji, leta 2003 pa je imela okoli 800 zaposlenih. Javor Pivka je ena od družb, ki v slovenskem lesnem in pohištvenem sektorju zaposlujejo največ delavcev.

8.	Družba je v lasti več fizičnih oseb in investicijskih skladov, od katerih nihče ne presega 25-odstotnega deleža. Z izjemo Kapitalske družbe d.d., ki ima v lasti okoli 5 odstotkov, so institucionalni lastniki zasebni. Pred kratkim so jo dokapitalizirale njene matične družbe.

9.	Družba ima več odvisnih družb; nekatere izmed njih tržijo proizvode v večjih slovenskih mestih, nekatere družbe, prevzete januarja 2003, pa izvajajo programe predelave in obdelave lesa.

10.

Glavni finančni in operativni pokazatelji kažejo, da se je finančno poslovanje družbe leta 2003 poslabšalo. Družba je izgubila velik delež svojega registriranega osnovnega kapitala, ki je znašal 1,195 milijarde SIT [okoli 5 milijonov EUR (2)], aprila 2004 pa le še 0,7 milijarde SIT. Poleg tega so bili od leta 2001 poslovni rezultati družbe negativni, njen prosti denarni tok pa se je zmanjšal. Vendar pa so se njene zaloge leta 2002 zmanjšale, povečale pa so se le leta 2003. Podobno se je leta 2002 prodaja povečala, leta 2003 pa zmanjšala.

11.	Aprila 2004 je družba Javor Pivka ministrstvu za gospodarstvo predložila načrt prestrukturiranja za obdobje od 2004 do 2008.

12.

Družba svoje sedanje razmere razlaga s padcem gospodarske rasti na glavnih izvoznih trgih (zlasti v Nemčiji in ZDA), kjer prodaja 70 odstotkov svoje proizvodnje. Poleg tega ima zastarele proizvodne zmogljivosti. Organizacijska struktura ji ni omogočila uskladiti proizvodnje s povpraševanjem. Zato so bili proizvodni stroški visoki. Družba ni bila sposobna proizvajati izdelkov v višjem cenovnem razredu. Zaradi nezadostne likvidnosti pa so se kopičile obveznosti in finančna bremena.

13.

Glavna poglavja prestrukturiranja družbe Javor Pivka je mogoče povzeti:

—	Družba Javor Pivka bo spremenila prodajno strategijo tako, da se bo preusmerila s trgov EU in severnoameriških trgov zlasti na vzhodnoevropski in ruski trg. Stroške v višini 496 milijonov SIT bo krila iz ‚lastnih sredstev‘.

—

Prestrukturiranje industrije bo trajalo tri leta in bo izboljšalo proizvodno učinkovitost ter zmanjšalo stroške obratovanja. Stroške v višini 2,099 milijarde SIT bo deloma krila iz lastnih sredstev, deloma pa s posojilom v znesku 1.100 milijonov SIT (4,6 milijona EUR), zavarovanim z državnim jamstvom.

—

Izvedla bo prestrukturiranje zaposlenih, vključno z zmanjšanjem števila zaposlenih za 108 delavcev, za preostalih 693 delavcev pa bo izvedla posebno in splošno usposabljanje. Stroške v višini 602 milijona SIT bo deloma krila z lastnimi sredstvi, deloma pa s subvencijo v znesku 382 milijonov SIT (1,6 milijona EUR).

—	Cilj finančnega prestrukturiranja je reprogramiranje obstoječih in tekočih dolgoročnih finančnih obveznosti, predvideno pa je s pomočjo lastnih sredstev ali s pomočjo lastnikov ali bank. Videti je, da bo družba prejela posojilo v višini 400 milijonov SIT (1,65 milijona EUR).

14.	Na podlagi prestrukturiranja se bo presežek iz poslovanja v letu 2004 povečal do 6 odstotkov in leta 2008 dosegel 12,7 odstotkov. Dobiček iz poslovanja v primerjavi z lastniškim kapitalom se bo v letu 2007 povečal na 14 odstotkov.

15.	Komisija za spremljanje državnih pomoči je določila izravnalni ukrep, da družba v obdobju prestrukturiranja ne sme prejeti nobene druge državne pomoči.

16.	Slovenija je Komisijo obvestila, da je družba Javor Pivka v letu 2004 od države prejela nepovratna sredstva v višini […] (3) SIT ([…] EUR) za varčevanje z energijo.

III. PRESOJA POMOČI

1. Obstoj državne pomoči

17.

18.

Komisija opaža, da je pomoč dodeljena iz državnih sredstev posameznemu podjetju. Ker trgovina z lesnimi izdelki med Slovenijo in drugimi državami članicami obstaja, bi lahko ukrep izboljšal položaj prejemnika v primerjavi z njegovimi konkurenti v Sloveniji in v EU, kar pomeni, da pomoč izkrivlja konkurenco in vpliva na trgovino med državami članicami. Zato Komisija meni, da sedanje jamstvo in subvencija družbi Javor Pivka pomenita državno pomoč v skladu s členom 87(1) Pogodbe ES.

2. Obstoj nove državne pomoči

19.

Slovenski organi so sprva dvomili, da je Komisija pristojna za presojo pomoči na podlagi člena 88 Pogodbe ES, glede na to, da je bila pomoč izplačana pred pristopom. Komisija je bila soočena z vprašanjem, ali sme presojati državno pomoč, dodeljeno tik pred pristopom, v smislu Priloge IV.3 Akta o pristopu. (4) Komisija je pojasnila, da je ustrezni kriterij, s katerim se ugotovi, ali je bila pomoč izvedena pred pristopom, pravno zavezujoča listina, s katero se pristojni nacionalni organi obvežejo, da bodo odobrili pomoč. (5) Odsotnost takega sklepa pred pristopom pomeni, da ukrep ni bil odobren pred pristopom in pomeni novo pomoč, katere skladnost s skupnim trgom Komisija presoja na podlagi člena 88 Pogodbe ES.

20.

3. Združljivost pomoči

21.

Slovenija je navedla, da gre za pomoč za prestrukturiranje, ki bi morala izpolnjevati merila iz smernic Skupnosti o pomoči za reševanje in prestrukturiranje podjetij v težavah (v nadaljnjem besedilu ‚smernice o pomoči za reševanje in prestrukturiranje‘) glede združljivosti s skupnim trgom na podlagi člena 87(3) Pogodbe ES. Če je družba resnično v težavah, se ne uporablja nobena druga izjema iz člena 87(2) ali (3) Pogodbe ES. Ker je bila pomoč dodeljena maja 2004, jo je treba presojati na podlagi smernic o pomoči za reševanje in prestrukturiranje iz leta 1999. (6)

22.

Komisija dvomi, da je družba Javor Pivka upravičena do pomoči za prestrukturiranje. Sprašuje se, ali ne bi mogla pridobiti finančne podpore od skupine, kateri pripada. Če so bili lastniki družbe očitno sposobni zagotoviti finančne vložke v zadnjih letih, zakaj tega niso mogli storiti tudi leta 2004?

23.

Poleg tega je jasno, da družba ne kaže kapitalske izgube na podlagi točke 5 smernic, zato Komisija dvomi, da ima družba vse običajne znake podjetja v težavah na podlagi točke 6 smernic. Res je, da je imela družba nenehne izgube v letih 2002 in 2003 ter da se ji je zmanjšal denarni tok. Po drugi strani pa se je prodaja večala do leta 2003, zaloge pa so se leta 2002 še zmanjšale, kakor je navedeno v točki (10). Zato Komisija ni prepričana, ali je slabo poslovanje družbe izjemen dogodek, in ne stalna težnja. Leto 2003 je bilo slabo poslovno leto za številne družbe v EU. Komisiji ni jasno, zakaj vlagatelji ne bi mogli premostiti teh težav preprosto z zunanjim financiranjem.

24.

Poleg tega ni jasno, kako bo načrt prestrukturiranja družbi omogočil ponovno vzpostavitev dolgoročne rentabilnosti. Čeprav informacije o načrtu kažejo, da bi več notranjih ukrepov lahko preusmerilo družbo, in da vsebuje napovedi, po katerih je ponovna vzpostavitev rentabilnosti mogoča, pa Komisija ni prejela dovolj podatkov, da bi presodila predpostavke glede prihodnje donosnosti. Komisija zlasti nima dovolj podatkov, ki bi utemeljevali predpostavljeno gibanje prodaje.

25.

Komisija tudi dvomi, ali je prejemnik zagotovil dovolj lastnih sredstev. Načrt in pojasnila, ki jih je dala Slovenija, kažejo samo, da bo družba prispevala lastna sredstva za prestrukturiranje, pri tem pa ne navaja, kako bodo lastna sredstva ustvarjena. Glede na to, da družba nima prostih denarnih sredstev in da naj ne bi bila sposobna pridobiti sredstev od svojih vlagateljev, je videti, da to kaže na uporabo prihodnjega denarnega toka. Ker pa se nanaša na prihodnje prispevke, to ni sprejemljiv ukrep za lastni prispevek. (7) Komisija pričakuje natančna pojasnila glede izvora in časa teh sredstev.

26.	Komisija tudi ni opazila nobenih izravnalnih ukrepov, ki bi jih zagotovila družba, čeprav je videti, da na trgu lesne in pohištvene industrije ni težav zaradi strukturnih presežnih zmogljivosti. Komisija bi potrebovala podrobno analizo trga in nadaljnje informacije v tej zvezi.

27.	Komisija potrebuje tudi več informacij o vseh drugih pomočeh, dodeljenih v letu 2004, saj bi se lahko tudi te štele kot pomoč za reševanje in prestrukturiranje, glede na to, da je malo verjetno, da bi bila okoljska pomoč odobrena podjetju v težavah.

IV. SKLEPNE UGOTOVITVE

28.

Ta odločitev se obravnava kot odločitev o začetku uradnega postopka preiskave v smislu člena 88(2) Pogodbe ES in Uredbe Sveta (ES) št. 659/1999. Komisija v skladu s postopkom iz člena 88(2) Pogodbe ES zahteva, da Slovenija v enem mesecu od datuma prejema tega dopisa predloži svoje pripombe in pošlje vse informacije, ki bi lahko pomagale pri presoji pomoči.

29.	Komisija zahteva, da Slovenija takoj pošlje kopijo tega dopisa možnemu prejemniku pomoči.

30.	Komisija bi želela opomniti Slovenijo, da ima člen 88(3) Pogodbe ES odložilni učinek, in opozoriti na člen 14 Uredbe Sveta (ES) št. 659/1999, ki določa, da se lahko vsa nezakonita pomoč izterja od prejemnika.

31.

(1) A nehézséggel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásról szóló közösségi iránymutatások, HL C 288., 1999.10.9., 2. o.

(2) Glede na to, da je na začetku leta 2006 1 EUR = 240 slovenskih tolarjev (SIT).

(3) Zajeto z obveznostjo varovnaja poslovne skrivnosti.

(5) Podrobnosti so v odločitvi Komisije v zadevi C-3/2005 FSO, UL C 100 z dne 26. 4. 2005, str. 2, od točke 38 naprej.

(6) Smernice Skupnosti o državni pomoči za reševanje in prestrukturiranje podjetij v težavah, UL C 288, 9.10.1999, str. 2.

(7) Odločitve Komisije v zadevi C-19/2000 TGI, UL L 62, 5.3.2002, str. 30, točka 106 in zadevi C-30/1998 Wildauer Kurbelwelle, UL L 287, 14.11.2000, str. 51 točka, 52.

18.8.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 194/30

ÁLLAMI TÁMOGATÁS – SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG

Állami támogatás C 21/2006 (ex N 635/2005) – Regionális támogatás a Slovenské lodenice Komárno hajógyár részére

Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében

(2006/C 194/05)

(EGT vonatkozású szöveg)

A Bizottság a 2006.6.7-i levelében, amelynek hiteles nyelvű másolata megtalálható ezen összefoglalót követően, értesítette a szlovák hatóságokat az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról a fent említett támogatási intézkedéssel kapcsolatosan.

A kérdéses támogatási intézkedésre vonatkozóan, amellyel szemben a Bizottság eljárást kezdeményez, az érdekelt felek az ezen összefoglaló és az azt követő levél közzétételét követő egy hónapon belül nyújthatják be észrevételeiket, az alábbi címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

State aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala)

B-1049 Brussels

Fax: (32-2) 296 12 42

Ezeket az észrevételeket továbbítják a Szlovák Köztársaságnak. Az észrevételeket benyújtó érdekelt felek írásban, kérésüket megindokolva kérhetik adataik bizalmas kezelését.

AZ ÖSSZEFOGLALÓ SZÖVEGE

ELJÁRÁS

A támogatási intézkedés bejelentését 2005 december 14-én jegyezték be. Szlovákia újabb információt nyújtott be két levélben, amelyeket 2006 január 31-én és 2006 április 4-én jegyeztek be.

LEÍRÁS

A kedvezményezett szlovák hajógyár, a Slovenské lodenice Komárno (a továbbiakban: SLK) részvénytársaság a Duna mentén, egy az EK-Szerződés 87 (3)a) cikke értelmében regionális támogatásra jogosult területen helyezkedik el. Az SLK egy nagyvállalat.

Az SLK 2006 és 2008 között beruházást tervez hajógyártási kapacitásának bővítése és a termelés korszerűsítése érdekében. A beruházás teljes összege eléri a 80 325 658 szlovák koronát, a szlovák hatóságok által kiszámított jelenlegi értéke pedig 76 100 000 szlovák korona.

A befektetési projekt kilenc részből áll, amelyek neve DP 01–DP 09. A beruházási projekt fő összetevője a termelés területének növelése azáltal, hogy a hajógyár ingatlanán átmenő egyik használaton kívüli régi sínt új, összeszerelésre és átalakításra szolgáló gyártósorrá alakítják (DP 01 alprojekt). Ez a beruházás lehetővé teszi az SLK számára, hogy évente két hajóval többet gyártson, vagyis hogy kapacitását a kompenzált bruttó űrtartalom tekintetében 16 %-kal növelje. A fennmaradó alprojektek a többi termelőlétesítménynek a bővített kapacitás szükségleteinek megfelelő kiigazítását és a hajógyár korszerűsítését tartalmazzák.

A projekt a hajógyár műszaki kapacitásának 16 %-os bővüléséhez és a termelékenység növekedéséhez vezet. A befektetés eredményeként a régióban 120-130 közvetlen termelői munkahely, 20-30 kiegészítő munkahely és további 50-60 munkahely jön létre.

A bejelentett támogatási intézkedés magában foglalja, hogy a Szociális Biztosító elengedi a bírságok kifizetését. A bírságok amiatt halmozódtak fel, hogy az SLK 2003. október 31 és 2004. március 31 között nem fizette a társadalombiztosítási járulékokat. A leírandó adósság eléri a 17 117 957 szlovák koronát. A támogatás intenzitása 22,49 %.

ÉRTÉKELÉS

A támogatás a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatás keretszabályát (továbbiakban: a hajógyártási keretszabály) figyelembe véve értékelendő. A hajógyártási keretszabály olyan befektetések esetében engedélyezi a regionális támogatás nyújtását, amelyeket a meglévő hajógyárak fejlesztésére és korszerűsítésére használnak fel a meglévő létesítmények termelékenységének növelése céljából. A 87. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti régiókban a támogatásintenzitás nem haladhatja meg a 22,5 %-ot.

A Bizottság kétli, hogy a tervezett támogatás eleget tesz a hajógyártási keretszabály feltételeinek. A Bizottság kétli, hogy a hajógyár területén a régi, használaton kívüli sín termelőlétesítménnyé alakítására vonatkozó befektetések, a vízszintes fúrószerszám megvásárlása a korábban bérelt fúrógép helyett, valamint az új alumínium hegesztő műhely létrehozása, amelynek feladatát korábban alvállalkozó látta el, már létező berendezésekbe történő befektetések lennének. Ezért kétséges, hogy ezek az összegek regionális támogatásra jogosultak.

Ezenkívül a Bizottság kétli, hogy az SLK kapacitásának bővülése összeegyeztethető a hajógyártási keretszabállyal és a közös piaccal.

A LEVÉL SZÖVEGE

„Komisia oznamuje Slovenskej republike, že po preskúmaní informácií o uvedenej pomoci, ktoré poskytli Vaše orgány, sa rozhodla začať konanie stanovené v článku 88 ods. 2 Zmluvy o ES.

I. KONANIE

(1)

Listom z 9. decembra 2005, zaregistrovanom 14. decembra 2005, Slovensko oznámilo Komisii svoj úmysel poskytnúť regionálnu investičnú pomoc spoločnosti Slovenské lodenice Komárno. Komisia požiadala o informácie listom z 23. decembra 2005, na ktorý Slovensko odpovedalo listom z 26. januára 2006, zaregistrovaným 31. januára 2006. Komisia požiadala o ďalšie informácie listom z 27. februára 2006, na ktorý Slovensko odpovedalo listom z 23. marca 2006, zaregistrovaným 4. apríla 2006.

II. OPIS

(2)

Príjemcom je slovenská lodiarska spoločnosť Slovenské lodenice Komárno, a.s. so sídlom na rieke Dunaj v regióne oprávnenom získať regionálnu pomoc podľa článku 87 ods. 3 písm. a) Zmluvy o ES. Je to akciová spoločnosť, ktorá bola založená v roku 2000. Jej akcionármi sú štát (30 %) a Euram Bank AG Viedeň (70 %). Euram Bank AG Viedeň sa stala väčšinovým akcionárom prostredníctvom dvoch kapitálových injekcií v roku 2003. Slovenské lodenice Komárno, a.s. je veľkým podnikom s obratom 1 424 mld. Sk (1) (v roku 2004) a 910 zamestnancami (v roku 2005). Po čiastočnej privatizácii v roku 2003 spoločnosť strojnásobila produkciu (pokiaľ ide o kompenzovanú hrubú tonáž (CGT) za rok) a v roku 2004 dosiahla zisk 26 mil. Sk. Spoločnosť Slovenské lodenice Komárno, a.s. nie je vo finančných ťažkostiach.

(3)

Spoločnosť Slovenské lodenice Komárno, a.s. stavia malé námorné lode s maximálnou nosnosťou 6 000 dwt na prepravu kontajnerov a na prepravu suchých nákladov. Lodenice DAMEN v Holandsku a Flensburg v Nemecku, ktoré stavajú lode s nosnosťou 4 000 až 20 000 dwt, majú podľa Slovenska vedúce postavenie na trhu. V súčasnosti sa aj poľská lodenica Stocznia Polnocna špecializuje na stavbu kontajnerových lodí. Spoločnosť Slovenské lodenice Komárno, a.s. nevykonáva opravy ani konverzie námorných plavidiel. Celá produkcia spoločnosti je orientovaná do členských štátov Európskej únie.

(4)

Spoločnosť má v úmysle v rokoch 2006 až 2008 realizovať investičný projekt s názvom Modernizácia technologickej základne Slovenských lodeníc Komárno, a.s. Cieľom projektu je rozšíriť stavebnú kapacitu spoločnosti Slovenské lodenice Komárno, a.s. a modernizovať výrobu. Investičný projekt pozostáva z deviatich dielčích projektov nazvaných DP 01 až DP 09, ktoré sú stručne opísané takto:

—

DP 01 – Rozšírenie výrobných plôch: jedna zo starých odstavených koľají vo vlastníctve lodenice sa vybaví zariadením, aby slúžila ako prevádzkyschopné pracovisko; v tejto súvislosti musí lodenica vybudovať koľajnice pre lodnú posuvňu, energetické rozvody a žeriavovú dráhu a zakúpiť žeriav s nosnosťou do 50 ton. Táto časť lodenice ešte nebola použitá na výrobu. Náklady predstavujú 39 825 658 Sk.

—	DP 02 – Automatizovaný systém predúpravy hutného materiálu: nákup a realizácia komorového tryskača valčekového dopravníka. Lodenica doteraz využívala menej výkonný komorový tryskač. Výška nákladov dosahuje 17 500 000 Sk.

—

DP 03 – Vybudovanie energetického hospodárstva na odstavených koľajach č. 4 a č. 5: koľaje č. 4 a č. 5 sa využívajú pri dokončovacích prácach na lodných objektoch pred ich presunom do doku; lodenica vybuduje šesť nových odberných miest (na acetylén, kyslík, stlačený vzduch a elektrickú energiu) na modernizáciu tohto zariadenia a zvýšenie spracovateľskej kapacity. Výška nákladov dosahuje 6 500 000 Sk.

—

DP 04 – Vybudovanie energetických rozvodov pre ťažké mólo pri dokončovacích prácach výrobného procesu: na móle sa vybudujú nové rozvody a osem odberných miest (pre acetylén, kyslík, stlačený vzduch a elektrickú energiu). Cieľom je nahradiť súčasný pomalý a nákladný systém, v ktorom sa elektrická energia odoberá z fliaš. Výška nákladov dosahuje 3 500 000 Sk.

—	DP 05 – Horizontálna vyvrtávačka: nákup horizontálnej vyvrtávačky. Toto zariadenie sa doteraz prenajímalo. Výška nákladov dosahuje 6 000 000 Sk.

—	DP 06 – Pracovisko na delenie materiálu strihaním: nákup hydraulických tabuľových nožníc. Doteraz sa používala alternatívna, menej efektívna technológia. Výška nákladov dosahuje 2 000 000 Sk.

—

DP 07 – Zlepšenie kvality kontroly: kontrolné merania pri výrobe lodného telesa, kontrola kvality vykonaných prác rôznych profesií, nákup prenosného priemyselného röntgenového prístroja, prístroja na meranie náterov a materiálov, ultrazvukového hrúbkomera na plechy a sondy. Výška nákladov dosahuje 2 000 000 Sk.

—	DP 08 – Riešenie manipulačnej techniky: plošinový vozík, vysokozdvižný vozík, nabíjač trakčných olovených batérií. Výška nákladov dosahuje 2 000 000 Sk.

—	DP 09 – Pracoviská na zváranie hliníka a nerezu: elektrozámočnícke pracovisko, potrubáreň (pracovisko pre zváranie nerezových rúr). Uvedené dve pracoviská sú v súčasnosti predmetom subdodávok. Výška nákladov dosahuje 1 000 000 Sk.

(5)

Celkové náklady dosahujú výšku 80 325 658 Sk, ktorá zodpovedá oprávneným nákladom na regionálnu investičnú pomoc. Náklady pozostávajú z výdavkov na nákup strojov a zariadení. Súčas %). V jednotlivých rokoch sú náklady distribuované takto:

Tabuľka č. 1 – Súčasná hodnota oprávnených nákladov

Rok	Oprávnené náklady	Súčasná hodnota oprávnených nákladov
2006	31 164 000	31 164 000
2007	37 295 658	34 677 506
2008	11 866 000	10 258 494
Spolu	80 325 658	76 100 000

(6)

Hlavnou zložkou investičného projektu je dielčí projekt DP 01. Táto investícia umožní spoločnosti Slovenské lodenice Komárno, a.s. vyrábať ročne o dve lode viac. Ďalšie dielčie projekty pozostávajú z úprav výrobných zariadení na potreby zvýšenej kapacity a z modernizácie lodenice. Podľa slovenských orgánov sú dielčie projekty DP 02 – DP 09 samostatnými projektmi, ktoré bude spoločnosť Slovenské lodenice Komárno, a.s. realizovať aj v prípade, ak sa dielčí projekt DP 01 nebude realizovať. Príjemca vyhlásil, že investície využije v období najmenej piatich rokov. Spoločnosť Slovenské lodenice Komárno, a.s. požiadala o poskytnutie pomoci listom z 10. októbra 2005.

(7)

Podľa slovenských orgánov bude investičný projekt viesť k zvýšeniu technologickej kapacity lodenice o 16 % z 24 000 CGT (kompenzovaná hrubá tonáž) na 28 500 CGT v roku 2009, čo zodpovedá zvýšeniu o dve lode ročne. Ďalším prínosom realizácie projektu bude skrátenie výrobného cyklu, úspora nákladov a zvýšenie kvality. Produktivita lodenice sa v roku 2009 zvýši zo súčasných 67 normohodín/CGT na 58 normohodín/CGT pri zohľadnení činností vykonávaných v rámci subdodávky. Výsledkom investície bude vytvorenie 120 – 130 pracovných miest v robotníckych profesiách, 20 – 30 pracovných miest v pomocných profesiách a nepriamych pracovných miest v regióne s mierou nezamestnanosti 14 %.

(8)

Notifikované opatrenie pozostáva z odpísania penále Sociálnou poisťovňou. Uvedené penále vzniklo nezaplatením príspevkov sociálneho zabezpečenia spoločnosťou Slovenské lodenice Komárno, a.s. v období od 31. októbra 2003 do 31. marca 2004. Výška pohľadávky na odpísanie predstavuje 17 117 957 Sk. Sociálna poisťovňa odpustí penále v roku 2006, keď by sa tiež mala začať investícia, po schválení Komisiou. Súčasná hodnota pomoci tak predstavuje 17 117 957 Sk, čo zodpovedá intenzite pomoci vo výške 22,49 % oprávnených nákladov.

(9)	Ďalšie zdroje financovania sú vlastné zdroje spoločnosti Slovenské lodenice Komárno, a.s. (19 025 000 Sk) a pôžička zo súkromnej banky (39 957 043 Sk).

III. HODNOTENIE

3.1. Štátna pomoc podľa článku 87 ods. 1 Zmluvy o ES

(10)

V súlade s článkom 87, ods. 1 Zmluvy o ES akákoľvek pomoc poskytnutá členským štátom alebo zo štátnych prostriedkov v akejkoľvek forme, ktorá narúša hospodársku súťaž alebo môže narušiť hospodársku súťaž zvýhodnením určitých spoločností alebo výrobu určitých druhov tovaru, je nezlučiteľná so spoločným trhom. Podľa zavedenej judikatúry európskych súdov je kritérium ovplyvňovania obchodu splnené, ak firma príjemcu vykonáva hospodársku činnosť zahŕňajúcu obchod medzi členskými štátmi.

(11)

Odpísanie pohľadávky realizuje Sociálna poisťovňa, ktorá je ústredným orgánom spravujúcim systém sociálneho zabezpečenia. Finančné opatrenie tak vyplýva zo štátnych zdrojov a vzťahuje sa na štát. Sociálna poisťovňa môže podľa vlastného uváženia odpustiť penále v plnej výške alebo čiastočne ‚v odôvodnených prípadoch«. Kritérium selektívnosti opatrenia je týmto splnené. Opatrenie prináša spoločnosti Slovenské lodenice Komárno, a.s. výhody, ktoré by spoločnosť na trhu nezískala. Spoločnosť Slovenské lodenice Komárno, a.s. vyrába námorné lode. Uvedeným opatrením sa môže ohroziť hospodárska súťaž a ovplyvniť obchod medzi členskými štátmi, pretože pri týchto produktoch jestvuje obchod medzi členskými štátmi. tieto produkty predávajú. Hoci spoločnosť Slovenské lodenice Komárno, a.s. prevádzkuje na sektorovom trhu s malými loďami do 6 000 dwt, je prinajmenšom v potenciálnej hospodárskej súťaži s menšími poľskými lodenicami, holandskou lodenicou DAMEN a nemeckou lodenicou Flensburg. V dôsledku toho predstavuje finančné opatrenie štátnu pomoc v zmysle článku 87 ods. 1 Zmluvy o ES a musí sa hodnotiť zodpovedajúcim spôsobom.

(12)

Komisia poznamenáva, že nebude zisťovať, či samotné nevymáhanie príspevkov sociálneho zabezpečenia v období od 31. októbra 2003 do 31. marca 2004 nepredstavovalo štátnu pomoc v zmysle článku 87 ods. 1 Zmluvy o ES. K tomuto opatreniu došlo pred vstupom do EÚ a toto opatrenie nemá účinky po vstupe, Komisia preto nie je oprávnená ho hodnotiť. Komisia poznamenáva, že spoločnosť Slovenské lodenice Komárno, a.s. zaplatila všetky príspevky sociálneho zabezpečenia z obdobia od 31. októbra 2003 do 31. marca 2004, čo bola nevyhnutná podmienka na odpísanie penále.

3.2. Výnimka podľa článku 87 ods. 2 a 3 Zmluvy o ES

(13)	V článku 87 ods. 2 a 3 Zmluvy o ES sa uvádzajú výnimky zo všeobecnej nezlučiteľnosti štátnej pomoci, ako sa uvádza v odseku 1 tohto článku.

(14)

Na hodnotenie pomoci pre stavbu lodí Komisia vydala rámec pre štátnu pomoc pre stavbu lodí (‚rámec pre stavbu lodí’) (2). Podľa rámca pre stavbu lodí znamená stavba lodí stavbu samohybných námorných komerčných plavidiel v Spoločenstve. Činnosti spoločnosti Slovenské lodenice Komárno, a.s. spadajú pod uvedenú definíciu a z toho dôvodu je pomoc pre túto spoločnosť potrebné hodnotiť na základe rámca pre stavbu lodí.

(15)

V bode 26 rámca pre stavbu lodí sa ustanovuje, že regionálnu pomoc pre stavbu lodí, opravu lodí alebo konverziu lodí je možné pokladať za zlučiteľnú so spoločným trhom len vtedy, ak sa pomoc poskytuje na investície do modernizácie existujúcich lodeníc, ktoré nie sú spojené s finančnou reštrukturalizáciou príslušnej lodenice (príslušných lodeníc), s cieľom zvýšiť produktivitu existujúcich zariadení.

(16)

Intenzita pomoci nemôže prekročiť 22,5 % v regiónoch uvedených v článku 87 ods. 3 písm. a) Zmluvy o ES alebo príslušnú maximálnu regionálnu hranicu pomoci, podľa toho, ktorá hodnota je nižšia. Pomoc musí byť ďalej ohraničená na výdavky oprávnené na podporu, ako sa uvádza v uplatňovaných smerniciach Spoločenstva o regionálnej pomoci (‚regionálne usmernenia’) (3).

(17)

Aby bola investícia oprávnená na pomoc podľa rámca pre stavbu lodí v kombinácii s regionálnymi usmerneniami, musí spĺňať tieto kumulatívne požiadavky:

a)	byť obmedzená na modernizáciu a vylepšenie lodenice s cieľom zvýšiť produktivitu zariadení lodenice;

b)	byť obmedzená na existujúce lodenice a existujúce zariadenia;

c)	byť obmedzená na investície do fixných aktív: pôda, budovy a stroje/zariadenia;

d)	nepredstavovať len výmenu odpísaných aktív;

e)	nebyť prepojená s finančnou reštrukturalizáciou a

f)	byť obmedzená na náklady nákupu aktív na základe trhových podmienok.

(18)

Komisia má pochybnosti, či je možné všetky náklady notifikovaného investičného projektu považovať za oprávnené na regionálnu pomoc. Komisia má konkrétne pochybnosti o tom, či niektoré z komponentov (dielčie projekty DP 01, DP 05 a DP 09) majú za cieľ zvýšenie produktivity existujúcich zariadení a či sú z toho dôvodu splnené požiadavky uvedené v odseku 17 písm. a) a b).

(19)

Jediným cieľom dielčieho projektu DP 01, ktorý predstavuje polovicu investičných nákladov, je jednoznačne rozšíriť výrobnú kapacitu lodenice. Dielčí projekt DP 01 pozostáva z rozšírenia lodenice vybudovaním nového pracoviska na mieste, ktoré sa doteraz na výrobu nepoužívalo. Preto má Komisia pochybnosti, či je vybudovanie takéhoto zariadenia možné považovať za opatrenie určené na zvýšenie produktivity existujúcich zariadení.

(20)

Dielčí projekt DP 05 pozostáva z nákupu horizontálnej vyvrtávačky, ktorú spoločnosť Slovenské lodenice Komárno, a.s. doteraz prenajímala. Komisia sa domnieva, že tento dielčí projekt nenahradzuje existujúce zariadenie novým, výkonnejším zariadením. Preto zrejme nejde o investíciu do modernizácie s cieľom zvýšenia produktivity existujúceho zariadenia, ale len o výmenu prenajatého zariadenia za zariadenie vo vlastníctve spoločnosti.

(21)

Napokon dielčí projekt DP 09 pozostáva zo zriadenia nového pracoviska na zváranie hliníka a nového pracoviska na zváranie nerezu. Táto časť výroby bola doteraz predmetom subdodávok. Komisia má pochybnosti, či, tak ako v prípade dielčieho projektu DP 05, sa dielčí projekt DP 09 skutočne týka investícií do modernizácie s cieľom zvýšenia produktivity existujúceho zariadenia. Komisia v tomto štádiu zvažuje, či investícia nepredstavuje len výmenu prenajatého zariadenia za zariadenie vo vlastníctve spoločnosti, ktorá nevedie k zvýšeniu produktivity.

(22)

V regionálnych usmerneniach sa počiatočná investícia definuje ako investícia na zriadenie nového podniku, rozširovanie existujúceho podniku alebo racionalizácia, diverzifikácia alebo modernizácia existujúceho podniku (bod 4.4 regionálnych usmernení). Podľa rámca pre stavbu lodí ako lex specialis k regionálnym usmerneniam sa oprávnené výdavky obmedzujú na projekty modernizácie. Z tohto dôvodu je konkrétne pomoc na zriadenie nového výrobného zariadenia v sektore stavby lodí vylúčená z oprávnenosti. Komisia má pochybnosti, či dielčie projekty DP 01, DP 05 a DP 09 zodpovedajú požiadavke ustanovenej v odseku 26 rámca pre stavbu lodí, aby sa investície vzťahovali len na modernizáciu a vylepšenie existujúcich lodeníc zameranú na zvýšenie produktivity existujúcich zariadení.

(23)

Komisia ďalej v tomto štádiu dospela k záveru, že časť investícií zvýši kapacitu spoločnosti Slovenské lodenice Komárno, a.s. a má pochybnosti, či by uvedené zvýšenie kapacity bolo zlučiteľné s rámcom pre stavbu lodí. Komisia má pochybnosti, či sú dielčie projekty DP 01, DP 02 a DP 03 oprávnené na regionálnu pomoc, pretože vedú k zvýšeniu technologickej kapacity spoločnosti Slovenské lodenice Komárno, a.s.

(24)

Pokiaľ ide o dielčí projekt DP 01, základným cieľom tejto investície je vytvorenie novej výrobnej kapacity. Dielčí projekt DP 02 pozostáva z nákupu nového komorového tryskača, ktorý je súčasťou zariadenia s názvom Automatizovaný systém predúpravy hutného materiálu. Investíciou sa zvýši kapacita tohto zariadenia, ale tiež jeho účinnosť, pretože bude viesť k úsporám materiálu a energie a bude mať environmentálny prínos. Dielčí projekt DP 03 pozostáva z vybudovania nových energetických terminálov na existujúcich odstavených koľajach s cieľom zvýšiť ich kapacitu. Podľa slovenských orgánov ďalšie dielčie projekty nemajú vplyv na výrobnú kapacitu spoločnosti Slovenské lodenice Komárno, a.s., keď sa posudzujú osobitne.

(25)

Podľa bodu 3 písm. a) úvodu rámca pre stavbu lodí, určité špecifické faktory ovplyvňujúce sektor stavby lodí by sa mali odraziť v politike Komisie o kontrole štátnej pomoci. Takéto špecifické faktory podľa rámca o stavbe lodi sú inter alia periodicky opakujúca sa nadmerná kapacita, stlačené ceny a deformácie obchodu na svetovom trhu stavby lodí. Komisia uvádza, že priemysel stavby lodí má cyklický charakter, kde obdobia rastu sú pravidelne nasledované obdobiami poklesu ekonomickej aktivity. Súčasná situácia na svetovom trhu je charakterizovaná vysokou úrovňou nových objednávok, vyšších cien a malou alebo žiadnou voľnou kapacitou. Primerane by sa však mali zohľadniť aj predpovede uvádzajúce rastúce nadmerné kapacity v najbližších rokoch, a to najmä ako výsledok investícií v Číne a ďalších ázijských krajinách.

(26)	Komisia vo svojej doterajšej praxi mohla pri schvaľovaní regionálnej investičnej pomoci v sektore stavby lodí dospieť k pozitívnemu záveru, že príslušné investície neviedli k zvyšovaniu kapacít (4).

(27)

Komisia sa v tomto štádiu domnieva, že by mala analyzovať vplyv investície, ktorá sa má vykonať s pomocou štátu, na kapacitnú situáciu príslušnej lodenice. Pri posudzovaní zlučiteľnosti predmetnej pomoci s rámcom pre stavbu lodí musí Komisia pozorne prehodnotiť rozsah, v ktorom takéto potenciálne zvýšenie kapacity môže viesť k narušeniu hospodárskej súťaže na trhu.

(28)

Na druhej strane Komisia tiež musí starostlivo prehodnotiť účinky tohto konkrétneho projektu na regionálny rozvoj (oddiel 2 regionálnych usmernení). Komisia v tomto štádiu uvádza, že projekt zrejme prispieva k regionálnemu rozvoju tým, že vytvára početné pracovné príležitosti v regióne s mierou nezamestnanosti 14 %. Investícia bude zachovaná na mieste najmenej počas 5 rokov.

(29)

Komisia uvádza, že na základe informácií, ktoré sú v tomto štádiu dostupné, zostávajúce dielčie projekty zrejme spĺňajú kritéria oprávnenosti uvedené v odseku 17 písm. a) a b). Komisia podobne uvádza, že všetky notifikované dielčie projekty zrejme spĺňajú kritéria oprávnenosti uvedené v odseku 17 písm. c) až f).

(30)	Vzhľadom na pochybnosti Komisie v súvislosti s oprávnenosťou časti investičného projektu na regionálnu pomoc má Komisia takisto pochybnosti o tom, či je dodržaná maximálna intenzita pomoci vo výške 22,5 % z oprávnených nákladov, ako je stanovené v rámci pre výstavbu lodí.

(31)	Spoločnosť Slovenské lodenice Komárno, a.s. požiadala o štátnu pomoc pred začatím prác na projekte a prispieva viac než 25 % na financovanie projektu, v súlade s bodom 4.2 regionálnych usmernení.

IV. ROZHODNUTIE

(32)	Na základe uvedených dôvodov má Komisia pochybnosti, či je plánovaná pomoc zlúčiteľná so spoločným trhom.

(33)

Na základe uvedených úvah a konajúc v súlade s postupom ustanoveným v článku 88 ods. 2 Zmluvy o ES Komisia žiada Slovenskú republiku, aby do jedného mesiaca od doručenia tohto listu predložila svoje pripomienky a poskytla všetky informácie, ktoré môžu pomôcť pri hodnotení pomoci. Žiada, aby slovenské orgány bezodkladne predložili kópiu tohto listu potenciálnemu príjemcovi pomoci.

(34)

Komisia pripomína, že zainteresované strany bude informovať uverejnením tohto listu a jeho zhrnutia v Úradnom vestníku Európskej únie. Komisia bude tiež informovať zainteresované strany v krajinách EZVO, ktoré sú signatármi dohody o EHP, uverejnením oznamu v prílohe EHP k Úradnému vestníku Európskej únie, ako aj Dozorný orgán EZVO zaslaním kópie tohto listu. Všetky tieto zainteresované strany Komisia takto vyzve, aby predložili svoje pripomienky do jedného mesiaca od dátumu tohto uverejnenia.”

(1) Ostatná centrálna sadzba uverejnená Národnou bankou Slovenska (november 2005) je 1 Euro = 38,4550 Sk.

(2) Ú. v. EÚ C 317, 30.12.2003, s. 1.

(3) Ú. v. ES C 74, 10.3.1998, s. 9.

(4) Pozri napríklad C 23/2001 Flender Werft Lübeck, Ú. v. ES L 203, 1.8.2000, s. 60, N 306/2002 spoločnosť Flensburger Schiffbaugesellschaft mbH & Co. KG (Nemecko), Ú. v. ES C 277, 14.11.2002, s. 2, N 383/2002 spoločnosť Neorion Shipyards, Ú. v. EÚ C 6, 10.1.2004, s. 21, N 617/2003 spoločnosť Lamda Shipyard, Ú. v. EÚ C 24, 29.1.2005, s. 5.

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 194

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	49. évfolyam 2006. augusztus 18.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Tájékoztatások
	Bizottság
2006/C 194/1	Euro-átváltási árfolyamok	1

2006/C 194/2	Közösségi iránymutatás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról ( 1 )	2

2006/C 194/3	Állami támogatás – Szlovénia – Állami támogatás C 20/2006 (ex NN 30/2006) – A Novoles Straža részére nyújtott állítólagos állami támogatás – Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében ( 1 )	22

2006/C 194/4	Állami támogatás – Szlovénia – Állami támogatás C 19/2006 (ex NN 29/2006) – Javor Pivka részére nyújtott állítólagos állami támogatás – Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében ( 1 )	26

2006/C 194/5	Állami támogatás – Szlovák Köztársaság – Állami támogatás C 21/2006 (ex N 635/2005) – Regionális támogatás a Slovenské lodenice Komárno hajógyár részére – Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében ( 1 )	30

2006/C 194/6	Állami támogatás – Németország – Állami támogatás C 25/2006 (ex E 1/2006) – Iránymutatás a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról – A szükséges intézkedések elfogadásának visszautasítása a tagállam által – A hivatalos vizsgálati eljárás megindítása az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdésének értelmében – Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdésének megfelelően ( 1 )	35

2006/C 194/7	Közlemény az életbiztosításról és nem-életbiztosításról szóló irányelvekben meghatározott egyes összegek inflációt követő kiigazításáról	38

2006/C 194/8	Reorganizációs intézkedések – Reorganizációs intézkedésre vonatkozó határozat Faro Compagnia di Assicurazioni e Riassicurazioni s.p.a. (Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19-i 2001/17/EK számú irányelvének 6. cikke szerinti közleménye a biztosítóintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról)	39

2006/C 194/9	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4207 – Campina/Fonterra Co-operative Group/JV) ( 1 )	40

	III Közlemények
	Bizottság
2006/C 194/0	Pályázati felhívás – DG EAC 45/06 – Szakiskolások és szakmai alapképzésben részt vevő más fiatalok mobilitását előmozdító és támogató platformok és intézkedések létrehozása és fejlesztése számára nyújtott támogatás	41

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2879
JPY	Japán yen	148,56
DKK	Dán korona	7,4616
GBP	Angol font	0,67910
SEK	Svéd korona	9,1940
CHF	Svájci frank	1,5779
ISK	Izlandi korona	88,64
NOK	Norvég korona	8,0780
BGN	Bulgár leva	1,9558
CYP	Ciprusi font	0,5759
CZK	Cseh korona	28,024
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	274,05
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6959
MTL	Máltai líra	0,4293
PLN	Lengyel zloty	3,8718
RON	Román lej	3,5204
SIT	Szlovén tolar	239,63
SKK	Szlovák korona	37,415
TRY	Török líra	1,8546
AUD	Ausztrál dollár	1,6808
CAD	Kanadai dollár	1,4384
HKD	Hongkongi dollár	10,0140
NZD	Új-zélandi dollár	2,0072
SGD	Szingapúri dollár	2,0242
KRW	Dél-Koreai won	1 237,54
ZAR	Dél-Afrikai rand	8,7175
CNY	Kínai renminbi	10,2628
HRK	Horvát kuna	7,2845
IDR	Indonéz rúpia	11 710,23
MYR	Maláj ringgit	4,729
PHP	Fülöp-szigeteki peso	65,799
RUB	Orosz rubel	34,4050
THB	Thaiföldi baht	48,444


	(1) EGT vonatkozású szöveg