ISSN 1725-518X |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 118 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Tájékoztatások és közlemények |
49. évfolyam |
|
III Közlemények |
|
|
Bizottság |
|
2006/C 118/8 |
2006. évi pályázati felhívás a polgári védelem területén folytatandó közösségi együttműködésre |
|
2006/C 118/9 |
||
|
|
|
(1) EGT vonatkozású szöveg |
HU |
|
I Tájékoztatások
Tanács
19.5.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 118/1 |
A Tanács általi kinevezések listája
2006. január, február és március hónap (szociális terület)
(2006/C 118/01)
Bizottság |
A megbízatás lejárta |
A Hivatalos Lapban való közzététel |
Leköszönő személy |
Lemondás/Kinevezés |
Tag/Tag/Póttag |
Kategória |
Ország |
Kinevezett személy |
Küldő intézmény |
A Tanács határozatának dátuma |
A munkavállalók szabad mozgásával foglalkozó tanácsadó bizottság |
2006.5.6. |
Roger McKENZIE |
Lemondás |
Tag |
Munkavállalók |
Egyesült Királyság |
Wilf SULLIVAN |
TUC |
2006.2.14. |
|
A munkavállalók szabad mozgásával foglalkozó tanácsadó bizottság |
2006.5.6. |
Nick CLARK |
Lemondás |
Póttag |
Munkavállalók |
Egyesült Királyság |
Sean BAMFORD |
TUC |
2006.2.14. |
|
A munkavállalók szabad mozgásával foglalkozó tanácsadó bizottság |
2006.5.6. |
Emmeline OWENS |
Lemondás |
Tag |
Munkaadók |
Egyesült Királyság |
Neil CARBERRY |
CBI |
2006.2.14. |
|
A munkavállalók szabad mozgásával foglalkozó tanácsadó bizottság |
2006.5.6. |
Raphael SCERRI |
Lemondás |
Tag |
Kormány |
Málta |
Robert SUBAN |
Employment and Training Corporation |
2006.2.20. |
|
A munkavállalók szabad mozgásával foglalkozó tanácsadó bizottság |
2006.5.6. |
Rui Manuel OLIVEIRA e COSTA |
Lemondás |
Tag |
Munkavállalók |
Portugália |
José CORDEIRO |
UGT |
2006.2.20. |
|
A munkavállalók szabad mozgásával foglalkozó tanácsadó bizottság |
2006.5.6. |
Kalle RÄISÄNEN |
Lemondás |
Tag |
Munkavállalók |
Finnország |
Olli KOSKI |
SAK |
2006.2.26. |
|
A munkavállalók szabad mozgásával foglalkozó tanácsadó bizottság |
2006.5.6. |
Piret LILLEVÄLI |
Lemondás |
Tag |
Kormány |
Észtország |
Janno JÄRVE |
Szociális Minisztérium |
2006.3.10. |
|
A munkavállalók szabad mozgásával foglalkozó tanácsadó bizottság |
2006.5.6. |
Maarja SAKS |
Lemondás |
Póttag |
Kormány |
Észtország |
Maarja KULDJÄRV |
Szociális Minisztérium |
2006.3.10. |
|
A migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó tanácsadó bizottság |
2006.9.22. |
Anne NEIMALA |
Lemondás |
Tag |
Kormány |
Finnország |
Carin LINDQVIST-VIRTANEN |
Sosiaali- ja terveysministeriö |
2006.2.14. |
|
A migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó tanácsadó bizottság |
2006.9.22. |
Rui Manuel OLIVEIRA e COSTA |
Lemondás |
Tag |
Munkavállalók |
Portugália |
Ana Paula BERNARDO |
UGT |
2006.2.20. |
|
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság |
2006.12.31. |
Amy SADRO |
Lemondás |
Póttag |
Kormány |
Egyesült Királyság |
Jason BATT |
Health and Safety Executive |
2006.2.20. |
|
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság |
2006.12.31. |
Luboš POMAJBÍK |
Lemondás |
Póttag |
Munkavállalók |
Cseh Köztársaság |
Miroslav KOSINA |
Morvaországi Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Szakszervezet |
2006.2.14. |
|
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatótanácsa |
– |
Alexander HEIDER |
Lemondás |
Póttag |
Munkavállalók |
Ausztria |
Julia LISCHKA |
Kammer für Arbeiter und Angestellte |
2006.2.14. |
|
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatótanácsa |
– |
Tapio KUIKKO |
Lemondás |
Tag |
Munkaadók |
Finnország |
Jyrki HOLLMÉN |
Finn Ipari Szövetség |
2006.2.14. |
|
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatótanácsa |
– |
Patrick LEVY |
Lemondás |
Tag |
Munkaadók |
Franciaország |
Nathalie BUET |
MEDEF |
2006.3.10. |
|
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatótanácsa |
– |
Nathalie BUET |
Lemondás |
Póttag |
Munkaadók |
Franciaország |
Patrick LEVY |
UIC |
2006.3.10. |
|
Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatótanácsa |
2007.10.18. |
C.J. VOS |
Lemondás |
Tag |
Kormány |
Hollandia |
L.C. BEETS |
Ministerie van Sociale Zaken en Werkgelegenheid |
2006.1.23. |
|
Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatótanácsa |
2007.10.18. |
Lenia SAMUEL |
Lemondás |
Tag |
Kormány |
Ciprus |
Kypros KYPRIANO |
Munkaügyi és Szociális Biztonságért felelős Minisztérium |
2006.2.14. |
|
Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatótanácsa |
2007.10.18. |
Charalambos KOLOKOTRONIS |
Lemondás |
Póttag |
Kormány |
Ciprus |
Marina IOANNOU |
Munkaügyi és Szociális Biztonságért felelős Minisztérium |
2006.2.14. |
Bizottság
19.5.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 118/4 |
Euro-átváltási árfolyamok (1)
2006. május 18.
(2006/C 118/02)
1 euro=
|
Pénznem |
Átváltási árfolyam |
USD |
USA dollár |
1,2770 |
JPY |
Japán yen |
141,94 |
DKK |
Dán korona |
7,4528 |
GBP |
Angol font |
0,67755 |
SEK |
Svéd korona |
9,3755 |
CHF |
Svájci frank |
1,5493 |
ISK |
Izlandi korona |
91,44 |
NOK |
Norvég korona |
7,8390 |
BGN |
Bulgár leva |
1,9558 |
CYP |
Ciprusi font |
0,5750 |
CZK |
Cseh korona |
28,375 |
EEK |
Észt korona |
15,6466 |
HUF |
Magyar forint |
265,28 |
LTL |
Litván litász/lita |
3,4528 |
LVL |
Lett lats |
0,6960 |
MTL |
Máltai líra |
0,4293 |
PLN |
Lengyel zloty |
3,9705 |
RON |
Román lej |
3,5330 |
SIT |
Szlovén tolar |
239,62 |
SKK |
Szlovák korona |
37,723 |
TRY |
Török líra |
1,9160 |
AUD |
Ausztrál dollár |
1,6739 |
CAD |
Kanadai dollár |
1,4235 |
HKD |
Hongkongi dollár |
9,9022 |
NZD |
Új-zélandi dollár |
2,0469 |
SGD |
Szingapúri dollár |
2,0187 |
KRW |
Dél-Koreai won |
1 209,45 |
ZAR |
Dél-Afrikai rand |
8,2494 |
CNY |
Kínai renminbi |
10,2390 |
HRK |
Horvát kuna |
7,2695 |
IDR |
Indonéz rúpia |
11 729,25 |
MYR |
Maláj ringgit |
4,603 |
PHP |
Fülöp-szigeteki peso |
67,157 |
RUB |
Orosz rubel |
34,5340 |
THB |
Thaiföldi baht |
48,770 |
Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.
19.5.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 118/5 |
Az EK- Szerződés 87. és 88. cikkének foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló, 2002. december 12-i 2204/2002/EK bizottsági rendelettel összhangban nyújtott állami támogatásról a tagállamok által szolgáltatott információ
(2006/C 118/03)
(EGT vonatkozású szöveg)
Támogatás száma |
XE 12/05 |
||||
Tagállam |
Egyesült Királyság |
||||
Régió |
Skócia |
||||
A támogatási program megnevezése |
Communities Scotland Voluntary Sector Employment Support Scheme (a „Communities Scotland” skót közösségfejlesztési program támogatási rendszere a közhasznú ágazat foglalkoztatási intézkedéseiért) |
||||
Jogalap |
Section 126 of the Housing, Grants Construction and Regeneration Act 1996 |
||||
A támogatási program keretében tervezett éves kiadás |
Teljes éves összeg |
750 000 GBP |
|||
Garantált kölcsönök |
|
||||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(5) bekezdéseivel, valamint 5. és 6. cikkeivel összhangban |
Igen |
|
||
Végrehajtás időpontja |
2005.3.31. |
||||
A támogatási program időtartama |
2007.3.31-ig |
||||
A támogatás célja |
4. cikk: Munkahelyteremtés |
Igen |
|||
5. cikk: Hátrányos helyzetű vagy fogyatékos munkavállalók felvétele |
Igen |
||||
6. cikk: Fogyatékos munkavállalók foglalkoztatása |
Igen |
||||
Érintett gazdasági ágazat |
|
Igen |
|||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
Név: Communities Scotland |
||||
Cím: Thistle House, 91 Haymarket Terrace, Edinburgh, EH12 5HE, United Kingdom |
|||||
A Bizottsághoz előzetes bejelentést igénylő támogatás |
A rendelet 9. cikkével összhangban |
Igen |
|
Támogatás száma |
XE 15/05 |
|||
Tagállam |
Svédország |
|||
Régió |
A és B támogatási területek |
|||
A támogatási program megnevezése |
Szociális biztonsági járulékok |
|||
Jogalap |
Förordningen (1998:996) om sysselsättningsbidrag |
|||
A támogatási program keretében tervezett éves kiadás |
Teljes éves összeg |
50–150 millió SEK |
||
Garantált kölcsönök |
|
|||
Maximális támogatási intenzitás |
4. cikk: Munkahelyteremtés Legfeljebb 198 000 SEK munkaerő-egységenként az A támogatási területen és legfeljebb 120 000 SEK munkaerő-egységenként a B támogatási területen. Az összeg azonban semmiképp sem haladhatja meg azon felső határokat, amelyeket a 2000–2006-os időszakra vonatkozó regionális támogatási térképről szóló, 2000. április 17-i 639/99/EK bizottsági határozat megállapít |
|||
Végrehajtás időpontja |
2005.7.1. |
|||
A támogatási program időtartama |
Határozatlan. A mentesítési rendelet 2006. december 31-én hatályát veszti. Ezt egy hathónapos átmeneti időszak követi (2007.6.30.). |
|||
A támogatás célja |
4. cikk: Munkahelyteremtés |
Igen |
||
5. cikk: Hátrányos helyzetű vagy fogyatékos munkavállalók felvétele |
|
|||
6. cikk: Fogyatékos munkavállalók foglalkoztatása |
|
|||
Érintett gazdasági ágazat |
|
Igen |
||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
Név: Verket för Näringslivsutveckling nutek@nutek.se |
|||
Cím:
|
||||
Egyéb információ |
Ha a program közösségi alapokból társfinanszírozott, kérjük, egészítse ki a következő mondattal: A támogatási program társfinanszírozásának alapja az 1. célkitűzésbe tartozó Norra Norrland régió, az 1. célkitűzésbe tartozó Södra Skogslänsregionen régió, a 2. célkitűzésbe tartozó Västra régió és a 2. célkitűzésbe tartozó Norra régió esetén a strukturális alapok programjai |
Támogatás száma |
XE 20/05 |
||||||||
Tagállam |
Belgium |
||||||||
Régió |
Brüsszel főváros régiója |
||||||||
A támogatási program megnevezése |
A szociális gazdaság területén a munkanélkülieket alkalmazó vállalkozások és a foglalkoztatást elősegítő helyi kezdeményezések finanszírozása. |
||||||||
Jogalap |
Ordonnance du 18 mars 2004 relative à l'agrément et au financement des entreprises d'insertion et des initiatives locales pour le développement de l'emploi; Arrêté du Gouvernement de la Région de Bruxelles-Capitale du 22 décembre 2004 portant exécution de l'ordonnance du 18 mars 2004 relative à l'agrément et au financement des initiatives locales de développement de l'emploi et des entreprises d'insertion; Arrêté du Gouvernement de la Région de Bruxelles-Capitale du 17.3.2005 portant désignation des membres effectifs de la plate-forme de concertation de l'économie sociale |
||||||||
A támogatási program keretében tervezett éves kiadás |
Teljes éves összeg |
2005-re: 310 000 euro Ezen összeg évente módosítható |
|||||||
A munkanélkülieket alkalmazó vállalkozások számára a segédszemélyzet és a célcsoport bére költségeinek fedezésére nyújtott pénzügyi támogatásról van szó. Jelenleg nem áll módunkban megállapítani a támogatást majd megpályázó, munkanélkülieket alkalmazó vállalkozások számát, sem a támogatás összegét |
|||||||||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikkének (2)–(5) bekezdésével, valamint 5. és 6. cikkével összhangban |
Igen |
|
||||||
Végrehajtás időpontja |
2005.7.20. |
||||||||
A támogatási program időtartama |
A hozzájárulást és a finanszírozást 4 éves időszakra nyújtják, mely megújítható. (A 2204/2002/EK rendelet vonatkozó szabályai alapján kiigazítandó.) |
||||||||
A támogatás célja |
4. cikk: Munkahelyteremtés |
Igen |
|||||||
5. cikk: Hátrányos helyzetű vagy fogyatékos munkavállalók felvétele |
Kizárólag hátrányos helyzetű munkavállalók |
||||||||
6. cikk: Fogyatékos munkavállalók foglalkoztatása |
Nem |
||||||||
Érintett gazdasági ágazat |
|
Igen |
|||||||
|
Igen |
||||||||
|
Igen |
||||||||
|
Igen |
||||||||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
Név: Ministère de la Région de Bruxelles-Capitale Administration de l'Economie et de l'Emploi Direction de la Politique de l'Emploi Peter Michiels, Directeur |
||||||||
Cím:
|
|||||||||
A Bizottsághoz előzetes bejelentést igénylő támogatás |
A rendelet 9. cikkével összhangban |
Igen |
|
Támogatás száma |
XE 27/05 |
|||||||
Tagállam |
Egyesült Királyság (Anglia) |
|||||||
Régió |
West Midlands |
|||||||
A támogatási program megnevezése |
Employer Recruitment Plus! (Munkavállalás elősegítése a munkaadó által) |
|||||||
Jogalap |
Employment Act 1973, Section 2(1) and 2(2) substantiated by Section 25 of the Employment and Training Act 1998. Section 2 of the Employment and Training Act 1993 |
|||||||
A támogatási program keretében tervezett éves kiadás |
Teljes éves összeg |
2006-ban 236 000 GBP |
||||||
Garantált hitelek |
|
|||||||
Maximális támogatási intenzitás |
A rendelet 4. cikke (2)–(5) bekezdésével, valamint az 5. és 6. cikkével összhangban |
Igen |
|
|||||
Végrehajtás időpontja |
2006. január 1-jétől |
|||||||
A támogatási program időtartama |
2006. december 31-ig |
|||||||
A támogatás célja |
4. cikk: Munkahelyteremtés |
Nem |
||||||
5. cikk: Hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő munkavállalók felvétele |
Igen |
|||||||
6. cikk: Fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása |
Igen |
|||||||
Érintett gazdasági ágazat |
|
Igen |
||||||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
Név: Birmingham City Council (Accountable Body) Birmingham városi tanácsa (felelős testület) |
|||||||
Cím:
|
||||||||
A Bizottságnak történő előzetes bejelentést igénylő támogatás |
Az intézkedés kizárja az olyan támogatás nyújtását, amely esetében a rendelet 9. cikkének megfelelően kötelező a támogatásnyújtás Bizottság felé történő előzetes bejelentése |
Igen |
|
Támogatás száma |
XE 29/05 |
||||
Tagállam |
Magyar Köztársaság |
||||
A támogatási program megnevezése |
Védett szervezeti szerződés megkötésére és rehabilitációs költségtámogatásra, valamint költségkompenzációs támogatásra vonatkozó pályázati támogatás |
||||
Jogalap |
177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról |
||||
A támogatási program keretében tervezett éves kiadás |
Teljes éves összeg |
45 millió EUR |
|||
Garantált hitelek |
|
||||
Maximális támogatási intenzitás |
A támogatás a rendelet 4. cikkének (2)–(5) bekezdéseivel és 5. ill. 6. cikkeivel összhangban van |
Igen |
|
||
Végrehajtás időpontja |
2006.1.1. |
||||
A támogatási program időtartama |
Végrehajtás vége 2006.12.31. |
||||
A támogatás célja |
4. cikk: Munkahelyteremtés |
|
|||
5. cikk: Hátrányos helyzetű vagy fogyatékossággal élő munkavállalók felvétele |
|
||||
6. cikk: A fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatása |
Igen |
||||
Érintett gazdasági ágazat |
|
Igen |
|||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
Név: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium |
||||
Cím: Alkotmány u. 3., H-1054 Budapest |
|||||
Egyéb információ |
Ha a program közösségi alapokból társfinanszírozott, kérjük, egészítse ki a következő mondattal: A támogatási program társfinanszírozásának alapja [hivatkozás] |
||||
A Bizottsághoz előzetes bejelentést igénylő támogatás |
A rendelet 9. cikkével összhangban |
Igen |
|
Támogatás száma |
XE 30/05 |
||||
Tagállam |
Magyar Köztársaság |
||||
A támogatási program megnevezése |
A munkába helyezéshez, a munkahely megtartáshoz, valamint a foglalkozási rehabilitációhoz nyújtható bértámogatás |
||||
Jogalap |
177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról |
||||
A támogatási program keretében tervezett éves kiadás |
Teljes éves összeg |
8 millió EUR |
|||
Garantált hitelek |
|
||||
Maximális támogatási intenzitás |
A támogatás a rendelet 4. cikkének (2)-(5) bekezdéseivel és 5. ill. 6. cikkeivel összhangban van |
Igen |
|
||
Végrehajtás időpontja |
2006.1.1. |
||||
A támogatási program időtartama |
Végrehajtás vége 2006.12.31. |
||||
A támogatás célja |
4. cikk: Munkahelyteremtés |
|
|||
5. cikk: Hátrányos helyzetű vagy fogyatékossággal élő munkavállalók felvétele |
Igen |
||||
6. cikk: A fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatása |
Igen |
||||
Érintett gazdasági ágazat |
|
Igen |
|||
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe |
Név: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium |
||||
Cím: Alkotmány u. 3., H-1054 Budapest |
|||||
Egyéb információ |
Ha a program közösségi alapokból társfinanszírozott, kérjük, egészítse ki a következő mondattal: A támogatási program társfinanszírozásának alapja [hivatkozás] |
||||
A Bizottsághoz előzetes bejelentést igénylő támogatás |
A rendelet 9. cikkével összhangban |
Igen |
|
(1) Kivéve a hajógyártást, illetve minden olyan más ágazatot, amelyre speciális szabályok vonatkoznak az adott ágazatban nyújtott összes állami támogatásra vonatkozó rendeletek és irányelvek értelmében.
(2) Kivéve a hajógyártást, illetve minden olyan más ágazatot, amelyre speciális szabályok vonatkoznak az adott ágazatban nyújtott összes állami támogatásra vonatkozó rendeletek és irányelvek értelmében.
(3) Kivéve a hajógyártást, illetve minden olyan más ágazatot, amelyre speciális szabályok vonatkoznak az adott ágazatban nyújtott összes állami támogatásra vonatkozó rendeletek és irányelvek értelmében.
(4) Kivéve a hajógyártást, illetve minden olyan más ágazatot, amelyre speciális szabályok vonatkoznak az adott ágazatban nyújtott összes állami támogatásra vonatkozó rendeletek és irányelvek értelmében.
(5) Kivéve a hajógyártást, illetve minden olyan más ágazatot, amelyre speciális szabályok vonatkoznak az adott ágazatban nyújtott összes állami támogatásra vonatkozó rendeletek és irányelvek értelmében.
(6) Kivéve a hajógyártást, illetve minden olyan más ágazatot, amelyre speciális szabályok vonatkoznak az adott ágazatban nyújtott összes állami támogatásra vonatkozó rendeletek és irányelvek értelmében.
19.5.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 118/10 |
ÁLLAMI TÁMOGATÁS – OLASZORSZÁG
C 52/2005 (ex NN 88/2005) sz. támogatás – Digitális dekóderekhez nyújtott támogatás
Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdése értelmében
(2006/C 118/04)
(EGT vonatkozású szöveg)
A Bizottság 2005. december 21-i levelével, amelynek hiteles nyelvű másolata megtalálható ezen összefoglalót követően, értesítette Olaszországot az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról a fent említett támogatással kapcsolatosan.
Az érdekelt felek észrevételeiket az ezen összefoglaló és az azt követő levél közzétételét követő egy hónapon belül nyújthatják be az alábbi címre:
European Commission (Európai Bizottság) |
Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság) |
State aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala) |
B-1049 Brussels (Brüsszel) |
Fax: (32-2) 296 12 42 |
Ezeket az észrevételeket megküldik Olaszországnak. Az észrevételeket benyújtó érdekelt felek írásban, kérésüket megindokolva kérhetik adataik bizalmas kezelését.
ÖSSZEFOGLALÁS
Olaszország 2004-ben és 2005-ben digitális dekóderek vásárlására vagy bérlésére támogatásokat fizetett ki fogyasztók részére anélkül, hogy ezt az intézkedést bejelentette volna a Bizottságnak. A Bizottság földfelszíni és műholdas műsorszolgáltatóktól beérkezett két panasz alapján figyelt fel az ügyre.
A 2004-es költségvetési törvény 4. cikke és a 2005-ös költségvetési törvény 211. bekezdése értelmében állami forrásokból támogatás nyújtható olyan felhasználóknak, akik digitális földfelszíni technológiával sugárzott műsorok, illetve kapcsolódó interaktív szolgáltatások fogadására alkalmas dekódert vásárolnak vagy bérelnek. A támogatást C-DVB technológiára épülő dekóderekhez is nyújtják annak függvényében, hogy kiderül-e egyértelműen a fogyasztó számára a kábelszolgáltató kereskedelmi ajánlatából, hogy a T-DVB jel kábelen keresztüli sugárzásának feltételeiről mely tartalomszolgáltatókkal állapodtak meg. A két évre szóló keret 220 millió euro volt.
Még akkor is, ha a támogatás közvetlen kedvezményezettjei a végső fogyasztók, az intézkedés közvetett előnyt jelenthet a dekóderek gyártóinak, digitális földfelszíni technológiát használó műsorszolgáltatóknak, valamint a jeltovábbító hálózatok üzemeltetőinek. Tekintettel arra, hogy a lehetséges közvetett előny a 87. cikk (1) bekezdése alá eshet, meg kell vizsgálni azokat a feltételeket, amelyek alapján az intézkedés támogatásnak minősülhet. Az intézkedést az állami költségvetésből finanszírozzák és emiatt egyértelműen állami forrásokat tartalmaz. A műsorszórási piac nemzetközi szinten aktív szolgáltatókból áll, a lehetséges torzulások hatással vannak a kereskedelemre. Az intézkedés szelektívnek tűnik, mivel kizárja azokat a műholdas és földfelszíni szolgáltatókat, akik jelenleg nem tudnak működni.
Emiatt, bár a főbb kedvezményezettek csupán közvetett előnyhöz jutnak, az elemzés jelen fázisában a Bizottság nem tudja kizárni, hogy az intézkedés T-DVB/C-DVB technológiát alkalmazó műsorszolgáltatók és földfelszíni hálózatüzemeltetők javára nyújtott állami támogatást képez. A legfőbb aggályt a televíziós piacon jelentkező torzulás jelenti: az ingyenes televízió hirdetési piaca és a fizetős televízió előfizetői piaca. Jelen esetre vonatkozóan nem vonják kétségbe az Altmark-ítéletnek a közszolgáltatási költségek lehetséges kompenzációjára irányuló esetleges alkalmazásán keresztül az állami támogatás meglétét, mivel az ítélet alkalmazhatóságának négy feltétele közül egyik sem teljesül. Végezetül a Bizottság kétségbe vonja, hogy az intézkedés dekódergyártóknak nyújtott támogatásnak minősül.
A Bizottság kétségbe vonja – amennyiben az állami támogatásnak minősül – az intézkedés egységes piaccal való összeegyeztethetőségét. Az intézkedés jellege alapján úgy tűnik, hogy összeegyeztethetőséget a következők igazolnák:
— |
87. cikk (2) bekezdésének a) pontja: magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás; |
— |
86. cikk (2) bekezdése: eltérés biztosítása általános gazdasági érdekű szolgáltatások esetében; |
— |
87. cikk (3) bekezdésének c) pontja: az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás. |
Noha a 87. cikk (2) bekezdése szerinti eltérés úgy tűnik, hogy ebben az esetben nem alkalmazható, a Bizottság gyakorlatának megfelelően a „szociális jelleg” meghatározás olyan támogatásra vonatkozik, amelyet a lakosság hátrányos helyzetű rétegei szükségleteinek kielégítésére nyújtanak, jelen esetben viszont nem erről van szó.
Továbbá úgy tűnik, hogy a 86. cikk (2) bekezdése szerinti eltérés nem alkalmazható a jelen esetben. Valóban fogyasztóknak nyújtott támogatásról van szó, amely nem azt a célt szolgálja, hogy kompenzálja egy olyan közszolgáltatás nyújtásának nettó pótlólagos költségét, amelyet korábban már egyértelműen meghatároztak és amellyel valamely szolgáltatót hivatalosan megbíztak.
Végezetül úgy tűnik, hogy a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti eltérés nem alkalmazható a jelen esetben. Valójában ez az adott intézkedéssel járó pozitív hatások és az intézkedés versenyre gyakorolt negatív hatásai közötti egyensúlyát tenné szükségessé. A jelen kontextusban úgy tűnik, hogy a digitális televíziózásra való áttérés és az interoperabilitás közös érdekű célkitűzések. Miközben az intézkedés kezeli az áttérés problémáját, nem tér ki ugyanakkor az interoperabilitás kérdésére, és az előnyökből teljesen kizárja a műholdas platformokat. Ehhez hasonlóan, az áttérésből eredő externáliák jelenléte, valamint a fogyasztó digitális televíziózásra való áttérését célzó előírás elvileg igazolhatják, hogy a fogyasztóknak nyújtott támogatás eredményeként a műsorszolgáltatók közvetett támogatásban részesülnek. Az intézkedésnek ugyanakkor vannak olyan meghatározott jellemzői, amelyek nem tűnnek sem szükségesnek, sem pedig arányosnak, és így a piacon már jelenlevő földfelszíni műsorszolgáltatók javára szükségtelen torzulást hozhatnak létre egy látszólag szigorú oligopólium jellemezte piacon, amelyen az ilyen torzulások igen jelentős hatást gyakorolhatnak a versenyre.
Ennek megfelelően, az elemzés jelenlegi fázisában a Bizottság nem győződött meg egyértelműen az intézkedés – amennyiben az támogatásnak minősül – közös piaccal való összeegyeztethetőségéről.
A LEVÉL SZÖVEGE
„Con la presente la Commissione desidera informare l'Italia che, dopo aver esaminato le informazioni fornite dalle Vostre autorità sulle misure succitate, ha deciso di avviare il procedimento di cui all'articolo 88, paragrafo 2, del trattato CE.
I. PROCEDIMENTO
(1) |
L'11 maggio 2004 Centro Europa 7 s.r.l. (“Europa 7”) ha presentato una denuncia in merito ad aiuti di Stato relativamente all'articolo 4, primo comma della legge 24 dicembre 2003, n. 350 (rif. A/34295). L'autore della denuncia ha presentato ulteriori informazioni ed osservazioni con lettera del 10 febbraio 2005 (rif. A/31242), nella quale affermava che il governo italiano aveva rifinanziato la misura nel comma 211 della legge finanziaria 2005 e richiedeva alla Commissione di avviare un procedimento di indagine formale. Il 3 maggio 2005 (rif. A/33724) anche Sky Italia s.r.l. (“Sky Italia”) ha presentato una denuncia contro i due articoli succitati. Il 22 giugno 2005 ha avuto luogo una riunione tra i servizi della Commissione e Sky Italia. Il 31 agosto 2005 (rif. A/36876), il suddetto denunciante ha presentato ulteriori informazioni concernenti modifiche alla cosiddetta “legge Gasparri” che regolamenta il settore televisivo in Italia. Il 31 ottobre 2005, infine, Sky Italia ha richiesto alla Commissione — in attesa di una decisione — di intimare al governo italiano di sospendere la misura ai sensi dell'articolo 11, primo comma 1 del pertinente regolamento di applicazione (1). |
(2) |
Con lettere del 13 ottobre 2004 (rif. D/38544), del 21 aprile 2005 (rif. D/53173) e del 15 luglio 2005 (rif. D/55442), la Commissione ha richiesto informazioni al governo italiano. Le informazioni sono state fornite il 5 novembre 2004, il 13 maggio 2005 e il 12 settembre 2005, a seguito di una breve proroga del termine di risposta. Il 6 giugno 2005 ha avuto luogo una riunione tra i servizi della Commissione e le autorità italiane. |
(3) |
Con lettere del 20 settembre 2005 (rif. A/37498) e del 16 novembre 2005 (rif. A/39413) le autorità italiane hanno informato la Commissione della loro intenzione non di prorogare il regime nella sua attuale forma. |
II. DESCRIZIONE DETTAGLIATA DELL'AIUTO
II.A. Antefatti
II.A.1. Gli autori della denuncia
(4) |
Europa 7 è un'impresa italiana titolare di una concessione di radiodiffusione dal 1999. L'impresa non può tuttavia ancora operare sul mercato della radiodiffusione, a causa — secondo quanto sostenuto — del comportamento delle autorità nazionali, che non hanno ancora assegnato le frequenze di cui Europa 7 necessita per trasmettere. |
(5) |
Sky Italia è una televisione a pagamento che appartiene a News Corporation ed ha una posizione monopolistica sul mercato italiano della radiodiffusione satellitare di programmi televisivi a pagamento. L'impresa è stata costituita a seguito dell'acquisizione, da parte di News Corporation, del controllo di Telepiù S.p.A. e di Stream S.p.A. nel 2003, una concentrazione che è stata approvata subordinatamente a determinati impegni (caso n. COMP/M.2876 Newscorp/Telepiù). A seguito degli impegni è stato richiesto a Sky Italia di cedere le proprie attività su piattaforma terrestre: l'impresa non può operare in Italia come operatore terrestre di rete o come operatore terrestre di televisione a pagamento. |
II.A.2. Il contesto
(6) |
Il presente procedimento va considerato nell'ambito della digitalizzazione della radiodiffusione, che ha un'incidenza su tutte le piattaforme di trasmissione comunemente disponibili al momento attuale, ossia il cavo, il satellite e la trasmissione terrestre (2). Il vantaggio principale del passaggio al digitale è l'aumento della capacità di trasmissione su tutte le piattaforme ottenuta mediante un utilizzo più efficiente dello spettro di frequenza. La Commissione sostiene attivamente la transizione alla trasmissione radiotelevisiva digitale (3). |
(7) |
In Italia esistono 4 piattaforme di radiodiffusione televisiva: i) via satellite, sul quale sono disponibili i principali canali in chiaro più i canali di Sky Italia — uno degli autori della denuncia — ai cui programmi è possibile accedere mediante abbonamento o con accordi di pay per view; ii) terrestre, sulla quale operano 78 emittenti locali e 4 emittenti nazionali, ossia RAI (in chiaro), Mediaste (4) (in chiaro e pay per view), La7 (in chiaro e pay per view) e Prima TV (in chiaro); iii) via cavo, su cui opera Fastweb (in chiaro e servizi a pagamento); e iv) X- DLS, su cui operano Fastweb e Rosso Alice di Telecom Italia (in chiaro e servizi a pagamento). |
(8) |
La ricezione televisiva in Italia continua ad avvenire principalmente per via terrestre, con una penetrazione del mercato pari a circa 19 milioni di famiglie su un totale di 22 milioni. I principali operatori di televisione terrestre sono l'emittente del servizio pubblico (RAI), con tre canali, e l'emittente commerciale Mediaset, anch'essa con tre canali. Ai due operatori corrisponde circa il 90 % del pubblico televisivo in Italia. |
(9) |
La penetrazione della televisione satellitare è limitata: circa il 16 % delle famiglie possiede un'antenna parabolica. La maggior parte di tali famiglie ha un abbonamento alla piattaforma DTH (satellite) di Sky Italia che contava circa 3 milioni di utenti nel giugno 2005. |
(10) |
Le trasmissioni via cavo sono praticamente inesistenti in Italia, sebbene Fastweb — l'unico operatore triple play in Italia — abbia acquisito, al marzo 2004, circa 140 000 utenti TV utilizzando un'infrastruttura a fibre e DLS. |
(11) |
Nel giugno 2005 il tasso di penetrazione della televisione digitale era del 26,5 %, con un totale di circa 6 milioni di abbonati. Alla fine del 2005 si prevede che le due alternative di televisione a pagamento — terrestre e via satellite — dovrebbero avere più o meno lo stesso numero di abbonati. |
(12) |
L'aiuto in questione è a favore della trasmissione terrestre, che in Italia è la sola piattaforma che utilizzi ancora la tecnica analogica. La tecnica digitale può solitamente permettere la trasmissione di un maggior numero di canali televisivi rispetto alla tecnica analogica. A partire dalla fine del 2003 le trasmissioni in digitale (T-DVB) sono state emesse assieme a quelle in tecnica analogica (la cosiddetta fase in simulcast). A partire dal 1o gennaio 2007 il passaggio al digitale dovrebbe essere completato e la trasmissione con il sistema analogico dovrebbe essere sospesa (il cosiddetto “switch off”). |
(13) |
Nel frattempo, in base alla legge Gasparri, che regolamenta il settore in Italia, soltanto le emittenti che già trasmettono con la tecnica analogica sono autorizzate a richiedere autorizzazioni alle trasmissioni digitali sperimentali e/o licenze per la radiodiffusione televisiva terrestre in tecnica digitale. Gli operatori analogici non hanno l'obbligo formale di restituire le frequenze utilizzate per le trasmissioni in tecnica analogica dopo il passaggio al digitale. Secondo quanto dichiarato dalle autorità italiane, in Italia sono stati autorizzati 5 multiplex (blocchi di diffusione contenenti uno o più programmi) per il digitale terrestre. La RAI ha due multiplex, mentre Mediaset, Telecom Italia/TV International e D-Free (TF1 e HCS) ne ha uno ciascuno. In base al sistema di regolamentazione italiano, gli operatori di rete che detengono più di una licenza digitale devono concedere l'accesso al 40 % della propria capacità trasmissiva per i fornitori di contenuti indipendenti. |
(14) |
Per quanto riguarda la copertura in termini di T-DVB — secondo l'autorità italiana per le garanzie nelle telecomunicazioni (5) — nel 2004 più del 50 % della popolazione era effettivamente coperto da almeno 2 multiplex, mentre il 60 % è potenzialmente coperto da 3 multiplex. In base alla tendenza del mercato, la copertura dovrebbe aumentare considerevolmente. Secondo le autorità italiane, l'85 % delle famiglie esistenti potrebbe potenzialmente essere coperto da almeno da 2 multiplex dopo il passaggio al digitale terrestre. D'altro canto, la radiodiffusione via satellite potrebbe coprire praticamente il 100 % della popolazione. |
(15) |
Per quanto riguarda i programmi, secondo le autorità italiane, 23 programmi nazionali e circa 70 programmi locali sono trasmessi sulle frequenze digitali terrestri, 10 dei quali in simulcast (programmi già trasmessi in analogico). 4 canali sono stati creati per la radiodiffusione digitale. |
(16) |
Il mercato televisivo era caratterizzato in passato dalla visione di massa della televisione in chiaro per via terrestre e dall'offerta di televisione a pagamento via satellite. L'introduzione della televisione digitale terrestre e lo sviluppo del cavo e di Internet modificano questo modello. In effetti, a partire dal gennaio 2005 Mediaset e Telecom Italia (attraverso La7) hanno lanciato su T-DVB un servizio di televisione a pagamento per le partite di calcio di serie A basato su un sistema di carte prepagate. Al tempo stesso, TF1 (che detiene il 49 % dell'emittente D-Free) — ha dichiarato il suo possibile interesse per il lancio di canali a pagamento sul proprio multiplex T-DVB. I servizi di televisione a pagamento sono consentiti, col sistema delle carte prepagate, mediante la tecnologia interattiva digitale contenuta nei decoder sovvenzionati con la misura in oggetto. |
(17) |
Attualmente, infine, esistono 4 operatori di rete nel digitale terrestre. RAI, Mediaset, La7/Telecom e Prima Italia ne detengono uno ciascuno. La distinzione tra emittenti e operatori di rete non è particolarmente rilevante per le principali emittenti italiane perché sia RAI, che Mediaset, La7 e D-Free hanno una propria controllata per la trasmissione terrestre. |
II.B. Descrizione dell'aiuto
(18) |
Oggetto del procedimento di indagine formale sono l'articolo 4, paragrafo 1 della legge n. 350 del 24 dicembre 2003 (la legge finanziaria 2004), il decreto interministeriale del 30 dicembre 2003 ed il comma 211 della legge n. 311/2004 (la legge finanziaria 2005). |
(19) |
L'articolo 4, primo comma della legge finanziaria 2004 prevede un contributo statale pari a 150 EUR per gli utenti che acquistino o affittino un apparecchio di ricezione denominato “set up box” o “decoder” (in appresso “decoder”) che consenta la ricezione di segnali televisivi in tecnica digitale terrestre e la conseguente interattività, con uno stanziamento totale di spesa pari a 110 milioni di EUR. Va rilevato che il contributo non può essere concesso per i decoder che non ricevono segnali digitali terrestri, anche se permettono la ricezione e l'utilizzazione dei servizi interattivi. Il testo dell'articolo in questione discussione è il seguente: “Per l'anno 2004, nei confronti di ciascun utente del servizio radiodiffusione, in regola per l'anno in corso con il pagamento del relativo canone di abbonamento, che acquisti o noleggi un apparecchio idoneo a consentire la ricezione, in chiaro e senza alcun costo per l'utente e per il fornitore di contenuti, dei segnali televisivi in tecnica digitale terrestre (T-DVB/C-DVB) e la conseguente interattività, è riconosciuto un contributo statale pari a 150 EUR. La concessione del contributo è disposta entro il limite di spesa di 110 milioni di EUR.”. |
(20) |
L'articolo 4, quarto comma precisa che il contributo per l'acquisto o noleggio dei decoder in tecnica C-DVB è riconosciuto a condizione che l'offerta commerciale indichi chiaramente all'utente i fornitori di contenuti con i quali i soggetti titolari della piattaforma via cavo abbiano concordato i termini e le condizioni per la ripetizione via cavo del segnale T-DVB. |
(21) |
Il comma 211 della legge finanziaria 2005 rifinanzia il provvedimento per lo stesso limite di spesa di 110 milioni di EUR, ma il contributo per il decoder è ora di 70 EUR. Il regime è applicabile nella sua attuale forma fino al 1o dicembre 2005. |
(22) |
La misura ha avuto successo: apparentemente più di 1 350 000 cittadini italiani hanno acquistato un decoder beneficiando del contributo. Inoltre, grazie a questo, il prezzo per i consumatori dei decoder interattivi è sceso da 300/350 EUR a 150 EUR circa. |
II.C. Osservazioni delle parti
(23) |
Secondo quanto dichiarato le autorità italiane, le misure italiane sono state adottate per le seguenti ragioni:
|
(24) |
Secondo l'autore della denuncia, pagando un contributo a fondo perduto a chiunque acquisti o affitti un decoder per la televisione digitale terrestre, la legge italiana ha concesso un aiuto di Stato ai produttori di decoder per la diffusione televisiva digitale terrestre rispetto ai produttori di altri tipi di decoder per televisione digitale e agli operatori televisivi operanti nel settore, compiendo quindi una discriminazione nei confronti delle imprese concorrenti, in particolare quelle provenienti da altri Stati membri dell'UE, che operano su un'altra piattaforma digitale (satellite) o con la tecnica analogica. |
(25) |
A seguito di una richiesta preliminare di informazioni che la Commissione ha rivolto alle autorità italiane, le autorità italiane hanno chiarito che il contributo viene concesso ai consumatori per l'acquisto o l'affitto di un decoder che permetta la ricezione di un segnale digitale non criptato “senza alcun costo per l'utente e il fornitore di contenuti”. Secondo quanto dichiarato dalle autorità italiane, per “ricezione del segnale digitale non criptato” si intende la capacità del decoder di eseguire qualsiasi servizio interattivo fornito da qualsiasi emittente. Questa dunque sarebbe un'espressione sintetica per specificare che il decoder deve permettere le funzioni interattive non criptate (ossia deve essere non solo “interattivo” ma deve anche permettere l'“interoperabilità”). Si tratta di decoder con standard aperto per l'interfaccia di programmazione (API) di cui l'MHP è un esempio quasi unico. |
III. VALUTAZIONE GIURIDICA
III.A. Valutazione in merito all'aiuto di Stato ai sensi dell'articolo 87, paragrafo 1 del trattato CE
(26) |
In questa fase la Commissione ritiene che la misura in questione potrebbe costituire aiuto di Stato. L'articolo 87, paragrafo 1 del trattato indica una serie di condizioni per stabilire la presenza di aiuto di Stato. In primo luogo, deve trattarsi di un intervento dello Stato, ovvero mediante risorse statali. In secondo luogo, l'intervento deve accordare un vantaggio al beneficiario. In terzo luogo, deve falsare o minacciare di falsare la concorrenza. In quarto luogo deve essere atto ad incidere sugli scambi tra Stati membri. |
III.A.1. Risorse statali e imputabilità
(27) |
La misura è chiaramente imputabile allo Stato e prevede l'utilizzo di risorse statali. In effetti, essa è contenuta nelle leggi finanziarie 2004 e 2005 approvate dal Parlamento italiano. |
III.A.2. Vantaggio economico
(28) |
Innanzi tutto, la Commissione ritiene che i beneficiari diretti della sovvenzione siano i consumatori finali e dunque non imprese che rientrano nel campo d'applicazione dell'articolo 87, paragrafo 1. La misura mira tuttavia a promuovere le vendite di decoder per la ricezione del segnale televisivo digitale terrestre e può dunque comportare un vantaggio indiretto per i) i produttori di decoder; ii) le emittenti televisive che operano su piattaforme digitali terrestri; e iii) gli operatori delle reti che trasportano il segnale. La prima questione da analizzare è dunque se un eventuale vantaggio indiretto possa rientrare nel campo di applicazione dell'articolo 87, paragrafo 1. |
III.A.2.1. Vantaggio indiretto: può costituire aiuto
(29) |
Va notato in primo luogo che l'articolo 87 non richiede che il vantaggio sia diretto. In particolare, le misure che, in varie forme, alleviano gli oneri che normalmente gravano sul bilancio di un'impresa e che di conseguenza, senza essere sovvenzioni in senso stretto, ne hanno la stessa natura e producono identici effetti, vengono considerate aiuti in base alla giurisprudenza consolidata (6). In secondo luogo, la giurisprudenza della Corte di giustizia e la prassi della Commissione lasciano pochi dubbi sul fatto che un vantaggio indiretto possa costituire un aiuto di Stato. |
(30) |
Nella sentenza del 13 giugno 2002 nella causa C 382/99 (7) la Corte ha sottolineato che i vantaggi concessi indirettamente alle imprese costituiscono aiuti di Stato ai sensi dell'articolo 87 del trattato CE. Analogamente, nella sentenza del 19 settembre 2000 nella causa C 156/98 (8) la Corte ha affermato che un'agevolazione fiscale concessa a singoli che avessero investito in imprese situate a Berlino o nei nuovi Länder tedeschi costituiva un aiuto a favore di tali imprese. |
(31) |
Avendo stabilito che un vantaggio indiretto può rientrare nel campo di applicazione dell'articolo 87, paragrafo 1, in appresso viene valutato se le tre categorie di beneficiari potenziali dell'aiuto ricevono un vantaggio indiretto che può essere considerato come aiuto di Stato. |
III.A.2.2. Vantaggio indiretto: beneficiari
Produttori di decoder
(32) |
La misura ha per effetto di rendere i decoder più economici per i consumatori in quanto lo Stato sostiene una parte della spesa. Questo può permettere ai produttori di aumentare le loro vendite senza abbassare il prezzo al quale vendono i propri prodotti. Il contributo concesso ai consumatori sembra determinare utili aggiuntivi per il produttore rispetto a quelli che avrebbe normalmente ottenuto nell'ambito delle sue normali attività (ciò significa che può vendere più prodotti senza dover abbassare il prezzo e dunque non deve sostenere la perdita di utile dovuta ad un prezzo più basso per unità di prodotto). |
Emittenti che utilizzano piattaforme digitali terrestri e via cavo
(33) |
Per quanto riguarda le emittenti che utilizzano il T-DVB/C-DVB, si potrebbe dire che, favorendo la diffusione delle tecnologie necessarie per la ricezione del loro segnale, la misura in questione aiuta tali emittenti nella costituzione e nello sviluppo del proprio pubblico ad un ritmo più veloce rispetto a quanto avverrebbe senza la misura. |
(34) |
In assenza della misura, qualsiasi emittente che voglia sviluppare il suo pubblico digitale allo stesso ritmo sarebbe stato costretta a finanziare i costi di ricezione dei propri spettatori potenziali. Ad esempio uno degli autori della denuncia, Sky Italia — che è un operatore satellitare — afferma di aver fornito gratuitamente ai propri abbonati un decoder ed un'antenna. Di conseguenza, la misura permette alle emittenti T-DVB/C-DVB di evitare un costo che avrebbero normalmente sostenuto se avessero voluto sviluppare il proprio pubblico digitale. |
(35) |
Inoltre, accelerando il passaggio dalla televisione analogica a quella digitale, la misura in questione riduce la durata della fase di simulcast. Se il cambiamento fosse semplicemente dettato dal mercato, il periodo durante il quale alcune emittenti dovrebbero finanziare una doppia tecnologia di radiodiffusione sarebbe più lungo. L'effetto della misura è dunque anche quello di ridurre i costi che dovrebbero normalmente sostenere le emittenti che trasmettono in simulcast. |
Operatori di reti terrestri
(36) |
Poiché la diffusione della loro tecnologia di trasmissione è sostenuta dallo Stato, l'attività degli operatori digitali terrestri e degli operatori di rete via cavo (a prescindere dal fatto che siano integrati o meno in un'impresa più grande che è anche un fornitore di contenuti) è favorita rispetto a quella degli operatori di rete con altre tecnologie digitali. Qualora avessero voluto ottenere lo stesso risultato, tali operatori avrebbero contribuito, assieme alle emittenti, a finanziare il costo di ricezione degli spettatori potenziali. In tale contesto, la misura permette loro di evitare un costo che essi avrebbero sostenuto a condizioni normali di mercato se avessero voluto sviluppare la propria attività nello stesso modo. |
III.A.3. Quantificazione degli aiuti
(37) |
La misura in questione conferisce apparentemente un vantaggio selettivo ai beneficiari summenzionati. Tuttavia l'eventuale vantaggio selettivo è soltanto indiretto e non sembra facilmente quantificabile. La portata del vantaggio potrebbe diventare rilevante qualora la Commissione, a seguito del procedimento, dovesse constatare che la misura in questione costituisce un aiuto incompatibile e ne chiedesse il recupero. La Commissione invita pertanto tutte le parti interessate a presentare osservazioni sull'eventuale quantificazione o sulla metodologia per stimare il vantaggio derivante dalla misura per i vari beneficiari indiretti. |
III.A.4. Distorsione della concorrenza
Produttori di decoder
(38) |
Secondo l'autore della denuncia, la legge italiana ha concesso un aiuto di Stato ai produttori di decoder per la radiodiffusione televisiva digitale terrestre distinguendoli da quelli che producono altri tipi di decoder per televisione digitale. La Commissione dubita che sia possibile operare una distinzione tra le diverse categorie di produttori dei vari tipi di decoder perché sembrerebbe che tutti i produttori siano in grado di produrre qualsiasi tipo di decoder. Inoltre, nel caso di specie il contributo è concesso per decoder che contengono lo standard MHP, ossia un API aperto che è a disposizione gratuita di qualsiasi produttore. È pertanto poco chiaro se la misura favorisca determinate imprese rispetto ad altre imprese che operano nella produzione di decoder. |
(39) |
Va tuttavia valutato anche se la misura favorisca in modo selettivo i produttori di decoder come settore dell'industria manifatturiera rispetto ai concorrenti che non traggono beneficio dalla misura perché, ad esempio, non operano nello stesso settore o perché sono situati in altri paesi dell'UE. |
(40) |
Valutare se una misura settoriale conferisca un vantaggio selettivo è in linea con la prassi della Commissione. Ad esempio, al punto 16 della sua decisione sul caso N 622/2003 Digitalisierungsfonds — Austria (9), la Commissione ha affermato che “Il regime notificato è selettivo poiché è in parte destinato ad imprese che operano nei settori collegati alla digitalizzazione della televisione, ad esempio ad emittenti, e in parte, direttamente o indirettamente, ad imprese che operano nel mercato dei servizi di trasmissione digitale. Le autorità austriache avevano in effetti affermato che la misura era di carattere generale poiché non conferiva un vantaggio ad imprese specifiche. Tuttavia, quando la Commissione ha posto domande riguardo alla selettività del regime, le autorità non hanno negato che la misura come tale abbia un carattere selettivo. Come affermato dalla Corte di giustizia nella causa Adria Wien (10) , la misura conferisce un vantaggio ad un settore specifico e deve quindi essere considerata come una misura specifica”. |
(41) |
In questo caso particolare, tuttavia, l'aiuto è destinato a consumatori che possono scegliere fra i decoder di tutti i produttori. Sembra che l'aiuto non favorisca in maniera selettiva alcun tipo di produttore di decoder sulla base del luogo di produzione. Non sembra neppure che vi siano produttori specializzati nella produzione dei decoder oggetto del contributo in questione e che potrebbero essere favoriti rispetto ai produttori di altri modelli. Non sembra, infine, che i produttori di decoder siano in concorrenza con operatori di altri settori che non possono beneficiare indirettamente della misura. |
(42) |
È possibile inoltre che la misura in questione non sia volta, grazie al suo oggetto o alla sua struttura generale, a creare un vantaggio per i produttori dei decoder. Le relative conseguenze, nella misura in cui sono connesse ad un aumento delle vendite di decoder, sono intrinseche al sistema e dunque è possibile che non siano un mezzo per conferire un vantaggio particolare ai produttori dei decoder. In effetti, qualsiasi politica pubblica a favore della digitalizzazione (anche la più neutra dal punto di vista tecnologico) favorirebbe i produttori di decoder. Il vantaggio che essi ne traggono non è l'oggetto della misura né deriva dalla sua struttura generale, ma è l'effetto intrinseco di qualsiasi politica di questo tipo. |
(43) |
Di conseguenza, la Commissione dubita che i produttori di decoder vengano favoriti in modo selettivo dalla misura. La Commissione invita tuttavia a presentare osservazioni in merito al fatto che il sistema in oggetto possa aver in pratica determinato una distorsione della concorrenza a favore di determinati produttori di decoder. |
Emittenti
(44) |
Il vantaggio conferito alle emittenti è selettivo e va a scapito delle emittenti che utilizzano piattaforme tecnologiche diverse o delle imprese che non possono trasmettere pur avendo una concessione, come uno degli autori della denuncia, Europa7. Ad esempio l'Autorità italiana per le garanzie nelle comunicazioni conclude nella sua relazione che gli incentivi statali all'acquisto del decoder stanno avendo un ruolo determinante per favorire la diffusione nelle famiglie italiane di apparecchi utilizzabili per la ricezione dei segnali televisivi in tecnica digitale (11). |
(45) |
La radiodiffusione digitale terrestre, inoltre, non è in concorrenza soltanto con l'offerta analogica in chiaro ma anche con la pay-TV. In effetti, secondo quando constatato nella prassi commerciale, si conferma il collegamento tra piattaforma e programmazione poiché sembra che alcuni decoder vengano già venduti come parte di un pacchetto con le carte prepagate della televisione a pagamento di determinate emittenti. A tale riguardo, l'autore della denuncia sottolinea che l'aiuto permette all'emittente T-DVB di entrare nei mercati connessi alla trasmissione televisiva a pagamento di partite di calcio. Si tratta di un vantaggio rilevante per quanto riguarda la distorsione della concorrenza. |
Operatori di reti terrestri
(46) |
Anche se non menzionata nelle denunce, la distorsione della concorrenza potrebbe riguardare anche gli operatori di reti terrestri che utilizzano le tecnologie oggetto del contributo. In generale è possibile distinguere tra l'attività del fornitore di contenuti e quella del vettore del segnale. La distinzione non è tuttavia particolarmente pertinente per le principali emittenti italiane poiché sia RAI che Mediaset, La7 e D-Free hanno una propria controllata per la trasmissione terrestre e dunque un aiuto all'operatore di rete rappresenta di fatto un aiuto al gruppo. D'altra parte, nel caso del satellite, l'attività di trasporto del segnale è fornita da un'impresa distinta. La stessa cosa avviene per il cavo. |
(47) |
Le misure escludono dal beneficio indiretto dell'aiuto la piattaforma via satellite concorrente, mentre per il cavo si applicano le condizioni specifiche previste dal decreto approvato dal Ministero delle comunicazioni il 30 dicembre 2003 (12). Anche l'Autorità italiana garante della concorrenza e del mercato ha sottolineato l'importanza del principio della neutralità tecnologica. In effetti, l'Autorità ritiene “meritevoli di considerazione […] gli interventi di incentivazione alla diffusione tra le famiglie italiane di apparecchiature di decodifica del segnale digitale televisivo; allo scopo di realizzare l'obiettivo enunciato, ossia la concorrenza interpiattaforma, tali interventi dovrebbero salvaguardare il principio della neutralità tecnologica, e quindi non possono limitarsi ad alcuni mezzi trasmissivi, ma devono estendersi a tutte le piattaforme digitali: digitale terrestre, satellite, cavo e x-DSL” (13). |
III.A.5. Effetti sugli scambi
(48) |
La distorsione della concorrenza tra le emittenti televisive è atta a pregiudicare gli scambi tra gli Stati membri, poiché il mercato della radiodiffusione è aperto alla concorrenza internazionale. Anche gli operatori di rete svolgono inoltre la propria attività su un mercato internazionale; l'esempio degli operatori satellitari è molto chiaro a tale riguardo. |
III.A.6. Conclusione
(49) |
In sintesi, sebbene i principali beneficiari traggano dalla misura soltanto un vantaggio indiretto, allo stato attuale dell'analisi la Commissione non può escludere che essa costituisca un aiuto di Stato a favore degli operatori di radiodiffusione che utilizzano il T-DVB/T-DVB e degli operatori terrestri di rete. Poiché la maggior parte dei fornitori di contenuti e degli operatori di rete in Italia sono integrati verticalmente ed ogni emittente è fortemente caratterizzata dalla propria presenza su una piattaforma specifica, la preoccupazione principale è la distorsione dei mercati dell'utenza televisiva, del mercato pubblicitario per la televisione in chiaro e del mercato degli abbonamenti alla pay TV. La Commissione nutre infine dubbi in merito al fatto che la misura in questione costituisca aiuto di Stato a favore dei produttori di decoder. |
(50) |
Ad ogni modo, la presenza d'aiuto di Stato nel caso di specie non è messa in dubbio dall'eventuale applicazione della sentenza Altmark ad un'eventuale compensazione per i costi per l'adempimento di obblighi di servizio pubblico (14). Nessuno dei quattro criteri ivi specificati (definizione e conferimento del servizio d'interesse economico generale, determinazione ex ante dei parametri per la compensazione, nessuna sovracompensazione e scelta di un fornitore efficiente nell'ambito di una procedura di appalto pubblico o stima dei costi aggiuntivi netti sostenuti da un'impresa ben gestita) è soddisfatto. |
III.B. Valutazione della compatibilità
(51) |
La Commissione nutre dei dubbi sul fatto che la misura in causa, qualora costituisca aiuto di Stato, sia compatibile con il mercato unico. In base alle caratteristiche della misura e della comunicazione, sembra che le eventuali basi per la compatibilità di questa misura siano:
|
(52) |
In effetti è chiaro che l'eccezione prevista all'articolo 87, paragrafo 3, lettera a) del trattato CE non si applica nel caso di specie, perché la misura non riguarda soltanto le regioni che sarebbero ammissibili ad aiuti concessi ai sensi di tale deroga. Parimenti, la misura non può essere considerata un aiuto destinato a promuovere la realizzazione di un progetto di comune interesse europeo o a porre rimedio a un grave turbamento dell'economia dell'Italia, conformemente a quanto stabilito all'articolo 87, paragrafo 3, lettera b) del trattato CE. Essa non mira neppure a promuovere la cultura e la conservazione del patrimonio come stabilito all'articolo 87, paragrafo 3, lettera d) del trattato CE. |
III.B.1. Articolo 87, paragrafo 2, lettera a)
(53) |
È possibile sostenere che la misura è un aiuto ai consumatori a carattere sociale e non discriminatorio per quanto riguarda l'origine del prodotto. Si potrebbe affermare che l'aiuto risponde ad un certo interesse sociale, ossia che facilita l'accesso alla televisione digitale da parte della popolazione, il che è un interesse pubblico riconosciuto. Poiché gli abbonati al satellite possono permettersi di pagare importi elevati, la sovvenzione può essere inoltre limitata agli utenti della tecnologia terrestre. |
(54) |
Per valutare questa argomentazione è necessario analizzare la definizione di carattere sociale. La Commissione ritiene che l'espressione “carattere sociale” debba essere interpretata in maniera restrittiva in quanto si tratta di una deroga al divieto generale di concedere aiuti di Stato che deve essere in generale interpretata in maniera rigorosa. Secondo la prassi della Commissione, l'espressione “carattere sociale” si riferisce ad aiuti destinati a soddisfare i bisogni di fasce non privilegiate della popolazione. Ad esempio, nel settore dei trasporti la Commissione ha riconosciuto che gli aiuti che rientrano nel campo di applicazione dell'articolo 87, paragrafo 2, lettera a) devono avere carattere sociale, ossia devono, in linea di principio, coprire soltanto categorie specifiche di passeggeri che viaggiano su una rotta (ad esempio bambini, disabili, persone a basso reddito). Tuttavia, qualora si tratti di rotte che attuano un collegamento con regioni sfavorite, principalmente regioni insulari, l'aiuto potrebbe coprire eccezionalmente l'intera popolazione della regione in causa (15). |
(55) |
Nel caso della misura in questione, la legge non contiene alcun riferimento allo stato sociale o economico del beneficiario. Pertanto, anche se l'aiuto è concesso a prescindere dall'origine del decoder, la misura non è riservata a quella parte della popolazione che apparentemente può non essere in grado di sostenere il costo dell'acquisto di un decoder digitale. A tale riguardo può essere interessante ricordare che l'Autorità italiana per le garanzie nelle comunicazioni ha effettuato un'indagine sulla presenza sul mercato di decoder a prezzi accessibili. L'Autorità ha concluso che l'effetto dell'aiuto in questione è quello di portare il prezzo netto dei decoder interattivi sostanzialmente in linea con quello di modelli più semplici (i cosiddetti “zapper”), ossia intorno ai 150 EUR. L'incidenza dell'acquisto del decoder sul reddito di una famiglia media, con o senza contributo pubblico, è limitata. La tendenza di mercato è che, anche senza l'aiuto, più del 50 % delle famiglie avranno un decoder entro il 2006 in uno scenario “ottimistico” e ad inizio 2008 in uno scenario “pessimistico”. L'Autorità sottolinea inoltre che l'acquisto del decoder può costituire una decisione importante di acquisto soltanto per la parte della popolazione più a basso reddito (16). L'analisi dell'Autorità sembra indicare che non sia l'intera popolazione ad aver bisogno dell'aiuto per passare alla televisione digitale. |
(56) |
In conclusione, in questa fase sembra che la misura non abbia un carattere sociale e che, qualora fosse constatato che si tratta di un aiuto, l'articolo 87, paragrafo 2, lettera a) non sarebbe applicabile. |
III.B.2. Articolo 86, paragrafo 2
(57) |
Sarebbe possibile affermare che l'accesso alla televisione digitale rappresenta un servizio di interesse economico generale e che il passaggio dall'analogo al digitale è quindi un compito di servizio pubblico. Non sembra tuttavia che la deroga di cui all'articolo86, paragrafo 2 non applichi a caso in questione. L'aiuto è concesso in effetti ai consumatori e non è inteso come una compensazione per i costi netti aggiuntivi sostenuti per fornire un servizio pubblico che sia stato previamente definito in maniera chiara e conferito in modo formale. Di conseguenza, la Commissione ritiene, in via preliminare, che l'articolo 86, paragrafo 2 non rappresenti una base per la compatibilità della misura qualora venisse concluso che detta misura costituisce aiuto di Stato. |
III.B.3. Articolo 87, paragrafo 3, lettera c)
(58) |
È possibile sostenere che l'eventuale aiuto è compatibile a norma dell'articolo 87, paragrafo 3, lettera c) del trattato CE poiché sviluppa un'attività economica — che consiste nella trasmissione digitale di segnali televisivi terrestri — senza incidere sulle condizioni degli scambi in misura contraria al comune interesse. |
(59) |
Per essere compatibile a norma dell'articolo 87, paragrafo 3, lettera c) un aiuto deve perseguire un obiettivo di comune interesse in modo necessario e proporzionato. In particolare, la misura dovrebbe essere valutata prendendo in considerazione le seguenti questioni:
|
Obiettivo di comune interesse
(60) |
Per quanto riguarda la prima questione, si può osservare che il passaggio dal sistema analogo a quello digitale (il cosiddetto “switchover” digitale) presenta grandi vantaggi in termini di utilizzo più efficiente dello spettro e di maggiori possibilità di trasmissione. In questo modo saranno disponibili servizi nuovi e di qualità migliore e i consumatori avranno una scelta più ampia. |
(61) |
La Commissione sostiene attivamente il passaggio al digitale e ha sottolineato tali vantaggi nel piano d'azione eEurope 2005 e nelle due comunicazioni relative al passaggio al digitale succitate (17). Nella sua comunicazione “i2010 — Una società europea dell'informazione per la crescita e l'occupazione” (18) la Commissione ha sottolineato che l'abbandono della radiodiffusione televisiva terrestre in tecnica analogica, previsto entro il 2012, migliorerà l'accesso allo spettro in Europa. La regolamentazione non dovrebbe imporre l'utilizzo di una particolare piattaforma digitale come la televisione via cavo, satellite, terrestre o DLS né discriminare a suo favore, rispettando così il principio di “neutralità tecnologica”. Come sottolineato nella direttiva quadro, questo non preclude l'adozione, da parte di uno Stato membro, di provvedimenti ragionevoli volti a promuovere taluni servizi specifici, ove opportuno, per esempio la televisione digitale come mezzo per aumentare l'efficienza dello spettro (19). Questo significa che ogni piattaforma dovrebbe in linea di principio competere sul mercato contando solo sulle proprie forze, ma che possono essere previsti interventi che mirano a correggere le situazioni di fallimento del mercato specifiche per una determinata piattaforma. Alla fine dovrebbero prevalere le piattaforme che offrono i maggiori vantaggi ai consumatori. |
(62) |
Nella succitata comunicazione sull'interoperabilità dei servizi di televisione digitale interattiva (20) la Commissione sottolinea anche l'importanza della “interattività” e della “interoperabilità”. Nella comunicazione viene specificato che “la Commissione mira a garantire che i cittadini europei possano beneficiare di una gamma sempre più ampia di servizi di televisione digitale interattiva, disponibili su un numero crescente di piattaforme di trasmissione”. La televisione interattiva aggiunge in effetti una serie di funzionalità, oltre al video, alla televisione digitale (DTV) che potrebbero essere sfruttate in futuro non solo per scopi commerciali ma anche per realizzare funzioni di T-government anche per quella fascia della popolazione che ha le maggiori difficoltà rispetto all'informatica. |
(63) |
Inoltre, la mancanza d'interoperabilità (che riguarda questioni sia di interoperabilità tecnica che di accesso) e le eventuali limitazioni alla scelta dei consumatori potrebbero incidere sul libero flusso di informazioni, sul pluralismo dei mezzi di informazione e sulla diversità culturale. Queste preoccupazioni potrebbero essere sintetizzate come illustrato in appresso. I consumatori non potrebbero acquistare un ricevitore standardizzato universale, in grado di ricevere tutti i servizi interattivi della televisione in chiaro e di quella a pagamento e potrebbero essere costretti ad utilizzare i ricevitori più costosi che contengono API proprietari. Le emittenti dovrebbero affrontare degli ostacoli per sviluppare e fornire servizi interattivi in quanto dovrebbero negoziare con operatori di rete integrati a livello verticale e che controllano tecnologie API proprietarie. API aperti facilitano l'interoperabilità, ossia la portabilità dei contenuti interattivi tra i meccanismi di fornitura mantenendo intatta la funzionalità completa dei contenuti. La “norma MHP che è, al momento, la norma API aperta più avanzata in Europa” e la Commissione “adotterà misure aggiuntive per promuover[ne] l'attuazione volontaria”. “Un modo per ridurre i costi supplementari per i consumatori degli apparecchi dotati di motori di esecuzione standard, come l'MHP, consiste nel sovvenzionare l'acquisto a livello dei consumatori. Gli Stati membri possono, pertanto, offrire contributi statali ai consumatori”. |
(64) |
Di conseguenza, il passaggio dalla radiodiffusione analogica a quella digitale e la diffusione di standard aperte per l'interattività devono essere considerati obiettivi di comune interesse. |
Aiuto concepito in modo adeguato
(65) |
La Commissione ammette che il passaggio al digitale può avvenire con ritardo se il processo è lasciato interamente alle forze di mercato. È generalmente riconosciuto che il passaggio alla televisione digitale può essere ostacolato da determinate situazioni di fallimento del mercato e che, in linea di principio, i contributi concessi ai consumatori sono un modo accettabile per favorire il passaggio nella misura in cui vengono concessi rispettando il principio della neutralità tecnologica. Vi è inoltre il rischio che non tutte le fasce della popolazione possano beneficiare dei vantaggi offerti dalla televisione digitale (problemi di coesione sociale). Sembrano possibili diversi tipi di fallimento del mercato o di problemi sociali (21) per quanto riguarda, in particolare, i mercati relativi alle emittenti televisive. Le eventuali argomentazioni — alcune delle quali avanzate dall'Italia — sono le seguenti:
|
(66) |
Per quanto riguarda queste argomentazioni, si dovrebbe in primo luogo tutto valutare se si tratta effettivamente di situazioni di fallimento del mercato che impediscono che il mercato raggiunga l'efficienza economica, in secondo luogo se l'aiuto di Stato è la soluzione adatta per correggere tale situazione e, in terzo luogo, se l'aiuto concesso è il minimo indispensabile per raggiungere l'obiettivo perseguito. |
a) Il problema del coordinamento
(67) |
Per quanto riguarda il problema di coordinamento tra gli operatori del mercato, la Commissione riconosce che questo può in linea di principio rappresentare un “fallimento di mercato”. Questo problema si verifica perché le emittenti devono accordarsi sulle date comuni per interrompere le trasmissioni analogiche e passare alle trasmissioni digitali per superare la mancanza di spettro di frequenza e ridurre al minimo i costi di trasmissione in parallelo, in particolare tenuto conto del fatto che lo spettro di frequenza è insufficiente per trasmettere i segnali televisivi analogici e digitali in parallelo (la cosiddetta fase simulcast). I consumatori potrebbero non essere disposti a passare alla piattaforma digitale prima che questa supporti un gran numero di emittenti. Di conseguenza, le emittenti potrebbero voler attendere altri operatori prima di passare alla piattaforma digitale. In mancanza di coordinamento, questo atteggiamento potrebbe ritardare il cambiamento. Vi è dunque un interesse per limitare nel tempo la fase di simulcast e per realizzare lo switchover simultaneo delle emittenti. |
(68) |
Tuttavia, il contributo concesso ai consumatori non sembra lo strumento adatto per affrontare un simile problema di coordinamento. In effetti, l'esistenza di una data vincolante per il cambiamento — il 31 dicembre 2006 — sembra già sufficiente per incoraggiare le emittenti a prevedere un passaggio coordinato alla nuova piattaforma e ad aiutare i consumatori ad adattarsi alla nuova tecnologia di trasmissione. |
(69) |
Un tipo particolare di problemi di coordinamento che ostacola gli investimenti nel digitale terrestre è il rischio, corso dagli operatori di rete e dalle emittenti, di non raggiungere una massa critica di consumatori che utilizzino il digitale terrestre e dunque di perdere il proprio investimento. Tuttavia, nella fase attuale la Commissione non ritiene che questo possa essere considerato un rischio che devono ragionevolmente affrontare gli operatori del mercato nel caso di specie. In effetti in Italia il mercato della televisione terrestre è molto grande (come già specificato, gli operatori di rete hanno per utenti solo una piccola minoranza di famiglie e gli operatori satellitari non raggiungono più del 20 % delle famiglie). |
b) Compensazione per i consumatori
(70) |
La misura, compensando i consumatori che devono aggiornare le loro apparecchiature analogiche, è un passo necessario per un passaggio al digitale privo di problemi. Questo fatto sembra essere confermato dall'esempio dell'operatore satellitare che ha fornito a proprie spese la nuova apparecchiatura digitale ai propri clienti al momento del passaggio al digitale nella piattaforma satellitare. |
(71) |
Tuttavia, come sottolineato nel punto precedente, questo elemento potrebbe giustificare l'aiuto concesso ai consumatori, ma non la discriminazione tra le piattaforme terrestri e quelle satellitari: lo scopo è quello di incoraggiare i consumatori ad abbandonare la piattaforma analogica, ma non dovrebbe indirizzarli di preferenza verso una delle due piattaforme digitali, come sembra avvenire con la misura in questione. |
(72) |
Le autorità italiane hanno affermato che la misura prevede che i decoder consentano la ricezione della televisione in chiaro “senza alcun costo per l'utente”, il che escluderebbe già la piattaforma satellitare dai vantaggi derivanti dalla misura poiché l'unico operatore satellitare, Sky Italia, richiede un pagamento per l'accesso ai propri programmi. |
(73) |
La piena interpretazione dell'espressione “senza alcun costo per l'utente” e la motivazione di tale condizione rimangono tuttavia non chiare per la Commissione. In effetti, se essa va interpretata come “costo aggiuntivo per la ricezione di canali in chiaro rispetto ai costi già sostenuti dal consumatore per ricevere altri servizi forniti dall'emittente radiotelevisiva”, allora anche gli abbonati alla televisione satellitare non sostengono costi aggiuntivi per la visione della televisione in chiaro. D'altro canto, se la disposizione va intesa nel senso che il consumatore non deve sostenere alcun costo per la ricezione di canali in chiaro, non è chiaro perché il contributo è concesso per decoder di altre piattaforme che richiedono il pagamento di un abbonamento per determinati servizi internet e di telecomunicazione. In generale, i consumatori possono decidere di avvalersi della televisione in chiaro assieme alla pay-TV o ad altri servizi; va chiarito se vi sono motivi per scoraggiare tale scelta. |
c) Rafforzamento della concorrenza tra le diverse piattaforme di diffusione
(74) |
È possibile sostenere che Sky Italia, uno degli autori della denuncia, occupa una posizione monopolistica sul mercato della radiodiffusione via satellite e dunque il fatto che la misura in questione sia limitata alla tecnologia terrestre aumenta la concorrenza, con un conseguente vantaggio per i consumatori. Tuttavia, un aiuto non è solitamente considerato lo strumento adatto per affrontare il problema della scarsa concorrenza. Va ricordato che nel contesto dell'acquisizione del controllo di Telepiù e Stream da parte di News Corporation sono stati richiesti degli impegni che avrebbero già dovuto dissipare le preoccupazioni in materia di concorrenza. |
d) Esistenza di esternalità
(75) |
Il passaggio al digitale determina delle esternalità grazie al migliore utilizzo dello spettro di frequenza di cui le emettenti non tengono necessariamente conto nelle proprie decisioni d'investimento: il vantaggio sociale dell'aumento dei canali e dei servizi può superare il vantaggio privato determinato per le emittenti dal passaggio al digitale poiché esse rischiano, ad esempio, di dover affrontare una maggiore concorrenza per la conquista degli spettatori e della pubblicità. Questa è, in linea di principio, una possibilità esistente in Italia, dove le emittenti che utilizzano il T-DVB, verticalmente integrate con operatori di rete, saranno costrette a cedere il 40 % delle loro capacità di trasmissione ad altre emittenti. In questa situazione, le emittenti possono essere riluttanti a partecipare al cambiamento. Questo potrebbe pertanto giustificare un intervento di regolamentazione del settore e, eventualmente, gli incentivi ai consumatori. Tuttavia, ciò non giustifica necessariamente una compensazione indiretta alle emittenti. |
(76) |
Va osservato innanzi tutto che le concessioni digitali continuano ad essere detenute principalmente dalle emittenti analogiche già presenti sul mercato (alle quali è di fatto garantito il 60 % delle capacità di trasmissione); in secondo luogo, gli operatori esistenti ricevono già una compensazione per il cambiamento, in quanto la tecnologia digitale sembra permettere una maggior capacità di trasmissione a costi inferiori. In effetti alcune emittenti televisive digitali utilizzano già le maggiori capacità tecniche per entrare nel mercato della televisione a pagamento. |
(77) |
Di conseguenza, anche se potrebbe essere opportuno per stimolare la domanda di televisione digitale ed accelerare il passaggio alla televisione digitale, è opinabile che l'aiuto debba essere selettivamente destinato alla televisione terrestre. |
e) Promozione dell'innovazione
(78) |
Le autorità italiane affermano che la tecnologia digitale serve a promuovere l'innovazione offrendo interattività (la possibilità per l'utente di “dialogare” con il sistema) e interoperabilità (la possibilità per l'utente di avere accesso a tutte le emittenti tramite un decoder). È vero che senza il contributo i consumatori sarebbero stati probabilmente orientati verso decoder più economici non adatti per i servizi interattivi (zapper), un'evoluzione che la misura ha impedito portando il prezzo dei decoder interattivi sostanzialmente in linea con quello dei modelli più semplici. |
(79) |
Tuttavia nell'attuale contesto le autorità italiane dovrebbero fornire anche ragioni valide per escludere il satellite dal beneficio derivante dalla misura. Secondo le autorità italiane, il satellite è escluso perché al momento soltanto le piattaforme digitali terrestri e via cavo offrono programmi digitali interattivi non criptati. Di conseguenza, il contributo è concesso soltanto per i decoder per T-DVB e C-DVB. |
(80) |
Tali argomentazioni devono essere ulteriormente verificate e valutate. Uno degli autori delle denunce (Sky Italia) sostiene che: i) i programmi o i servizi digitali interattivi sono o possono essere facilmente forniti anche via satellite e ii) gli stessi vantaggi per il consumatore che derivano dalla “interoperabilità” potrebbero essere offerti dal satellite. In effetti, anche se l'articolo 4, primo comma della legge in esame prevede esplicitamente che il decoder sia “interattivo” per poter beneficiare del contributo, il medesimo articolo non richiede esplicitamente che il decoder sia “interoperativo”. L'esclusione a priori della piattaforma satellitare, in base al fatto che al momento in cui la misura è stata adottata per la prima volta il satellite utilizzava solo decoder “non interoperativi”, non sembra tener conto del fatto che gli operatori satellitari potrebbero essere in grado di offrire la “interoperabilità” e disposti a farlo per poter beneficiare della misura. In questa fase la Commissione ritiene dunque che il vantaggio accordato, anche se adeguato per promuovere l'innovazione, non sia proporzionato allo scopo perseguito. |
Evitare le inutili distorsioni della concorrenza
(81) |
Anche se l'intervento pubblico potrebbe essere giustificato in considerazione dell'esistenza di determinate situazioni di fallimento di mercato e di eventuali problemi di coesione, il modo in cui la misura è concepita sembra introdurre inutili distorsioni della concorrenza. |
(82) |
Il fatto che gli operatori satellitari siano esplicitamente esclusi ha come effetto di falsare notevolmente la concorrenza nel mercato della televisione a pagamento in una situazione in cui gli operatori televisivi terrestri già esistenti agiscono in un mercato molto concentrato e sono concorrenti, con una forza equivalente, dell'operatore satellitare. Sembra in effetti che il mercato della televisione a pagamento, collegato in particolare ai grandi eventi sportivi, non possa essere segmentato in base alle piattaforme che i consumatori considerano come sostituti in questo contesto. In queste circostanze, un contributo che indirizzi i consumatori verso una delle piattaforme può essere causa di una notevole distorsione della concorrenza. Come ulteriore argomentazione a sostegno del collegamento tra l'introduzione del contributo e l'ingresso degli operatori televisivi terrestri nel settore della pay TV, l'autore della denuncia sottolinea che, a partire dal febbraio 2005, il Ministero italiano delle Comunicazioni e l'impresa Poste Italiane, di proprietà statale, hanno iniziato a pubblicizzare il contributo durante incontri di calcio solitamente trasmessi a pagamento da Sky Italia anziché sulla televisione in chiaro. |
— Conclusione sull'articolo 87, paragrafo 3, lettera c)
(83) |
L'articolo 87, paragrafo 3, lettera c) prevede che vi sia un equilibrio tra gli sviluppi positivi derivanti da una determinata misura ed i suoi effetti negativi sulla concorrenza. Nell'attuale contesto, sembra che il passaggio al digitale e l'interoperabilità siano obiettivi di comune interesse. Tuttavia, anche se affronta il problema del passaggio al digitale, la misura non considera la questione dell'interoperabilità, ma si limita ad escludere dal beneficio della misura la piattaforma satellitare. |
(84) |
Analogamente, la presenza di esternalità derivanti dal passaggio al digitale e i problemi di coesione causati dall'obbligo per i consumatori di passare alla televisione digitale possono in linea di principio giustificare gli aiuti a favore delle emittenti sotto forma di contributo concessi ai consumatori. |
(85) |
La misura ha tuttavia determinate caratteristiche che non sono né necessarie né proporzionate e determinano un'inutile distorsione a favore delle emittenti televisive terrestri già presenti sul mercato, in un mercato apparentemente caratterizzato da un rigido oligopolio e nel quale tali distorsioni possono avere un considerevole effetto sulla concorrenza. |
(86) |
Di conseguenza, nell'attuale fase dell'analisi, la Commissione non è convinta del fatto che la misura in esame, qualora si constatasse che si tratta di aiuto, possa essere considerata compatibile a norma dell'articolo 87, paragrafo 3, lettera c) del trattato CE. |
III.B.4. Conclusione sulla valutazione della compatibilità
(87) |
Poiché la misura — qualora si trattasse di aiuto — non risulta allo stato attuale ammissibile ad alcuna delle deroghe previste dal trattato, nel contesto della sua valutazione preliminare, quale prevista dall'articolo 6 del regolamento (CE) n. 659/1999 del Consiglio del 22 marzo 1999 recante modalità di applicazione dell'articolo 93 (ora 88) del trattato CE, la Commissione nutre dei dubbi sulla sua compatibilità con il mercato comune. |
IV. CONCLUSIONE
(88) |
Tenuto conto di quanto precede, la Commissione invita l'Italia a presentare, nell'ambito del procedimento di cui all'articolo 88, paragrafo 2 del trattato CE, le proprie osservazioni e a fornire tutte le informazioni utili ai fini della valutazione della misura, entro un mese dalla data di ricezione della presente. |
(89) |
La Commissione richiama l'attenzione delle autorità italiane sul fatto che l'articolo 88, paragrafo 3, del trattato CE ha effetto sospensivo e che l'articolo 14 del regolamento (CE) n. 659/1999 del Consiglio stabilisce che, in caso di decisioni negative, lo Stato membro interessato deve adottare tutte le misure necessarie per recuperare l'aiuto dai beneficiari, compresi i beneficiari indiretti, a meno che questo non sia in contrasto con un principio generale del diritto comunitario. Il medesimo articolo prevede che all'aiuto da recuperare ai sensi di una decisione di recupero si aggiungano gli interessi che decorrono dalla data in cui l'aiuto illegale è divenuto disponibile per il beneficiario, fino alla data di recupero. Gli interessi sono calcolati in conformità alle disposizioni di cui al capo V del regolamento (CE) n. 794/2004 della Commissione, del 21 aprile 2004, recante disposizioni di esecuzione del regolamento (CE) n. 659/1999 del Consiglio recante modalità di applicazione dell'articolo 93 del trattato CE. |
(90) |
La Commissione comunica all'Italia che informerà gli interessati attraverso la pubblicazione della presente lettera e di una sintesi della stessa nella Gazzetta ufficiale delle Comunità europee. Informerà inoltre gli interessati nei paesi EFTA firmatari dell'accordo SEE attraverso la pubblicazione di un avviso nel supplemento SEE della Gazzetta ufficiale delle Comunità europee ed informerà infine l'Autorità di vigilanza EFTA inviandole copia della presente. Tutti gli interessati anzidetti saranno invitati a trasmetterle le loro osservazioni entro il termine di un mese a decorrere dalla data di detta pubblicazione.” |
(1) Regolamento n. 659/1999 recante modalità di applicazione dell'articolo 93 del trattato CE, GU C 83 del 27.3.1999, pagg. 1-9.
(2) In appresso per “DVB-T” si intende la trasmissione video digitale su una rete terrestre. Altre forme di trasmissione video digitale sono il DVB-S (via satellite) e il DVB-C (via cavo).
(3) COM(2002)263 definitivo, “Comunicazione della Commissione – e-Europe 2005: una società dell'informazione per tutti”, COM(2003)541 definitivo, Comunicazione della Commissione sulla transizione dalla trasmissione radiotelevisiva analogica a quella digitale (dallo “switchover” digitale allo “switch-off”“analogico)”, COM(2005)241 definitivo, “Comunicazione della Commissione sull'interoperabilità dei servizi di televisione digitale interattiva” e COM(2005)204 definitivo, “Comunicazione della Commissione — Accelerare la migrazione dalla radiodiffusione televisiva in tecnica analogica a quella digitale”.
(4) RTI gestisce l'infrastruttura, ma è detenuta da Mediaset.
(5) Cfr. la relazione dell'Autorità per le garanzie nelle comunicazioni ai sensi della legge 24 febbraio 2004, n. 43 di conversione del decreto legge 24 dicembre 2004, n. 352, recante “Disposizioni urgenti concernenti modalità e tempi di definitiva cessazione del regime transitorio della legge 31 luglio 1997, n. 249”.
(6) Cfr. ad esempio la causa C-387/92, Banco Exterior de España, Racc. 1994, pag. I-877, punto 13, e la causa C-75/97 Belgio/Commissione, Racc. 1999, pag. I-3671, punto 23.
(7) Causa C-382/99, Paesi Bassi/Commissione, Racc. 2002, pag. I-5163.
(8) Causa C-156/98, Germania/Commissione, Racc. 2000, pag. I-6857, punti 24-28 — Aiuti concessi a imprese dei nuovi Länder tedeschi — Misure fiscali a favore degli investimenti.
(9) Decisione C(2005) 586 del 17 marzo 2005, non ancora pubblicata e non ancora disponibile in italiano.
(10) Causa 143/99, Adria-Wien Pipeline GmbH Wietersdorfer & Peggauer Zementwerke GmbH/Finanzlandesdirektion für Kärnten, Racc. 2001, pag. I-08365.
(11) Cfr. punto 88, lettera d) della succitata relazione dell'Autorità per le garanzie nelle comunicazioni.
(12) Come già menzionato, l'operatore via cavo deve indicare all'utente i fornitori di contenuti con i quali ha convenuto la ritrasmissione via cavo del segnale trasmesso utilizzando la tecnologia digitale terrestre. In base alla succitata denuncia sembra tuttavia che (a causa della presunta politica di prezzi eccessivi perseguita da Mediaset e RAI) gli operatori via cavo potrebbero incontrare seri problemi per inserire nella propria offerta i programmi di Mediaset e RAI e non è pertanto chiaro in che misura possano realmente beneficiare della misura in questione. A parità di condizioni, i consumatori acquisterebbero i decoder T-DVB anziché i decoder C-DVB se l'offerta dell'operatore via cavo non comprendesse i canali di RAI e Mediaset.
(13) Autorità italiana garante della concorrenza e del mercato: Conclusioni dell'indagine conoscitiva sul settore televisivo: la raccolta pubblicitaria, Roma, 16.11.2004.
(14) Sentenza del 24 luglio 2003 nella causa C-280/00, Altmark Trans Gmbh, Racc. 2003, pag. I-7747, punti 88-94
(15) Applicazione degli articoli 92 e 93 del trattato Ce e dell'articolo 61 dell'accordo SEE agli aiuti di Stato nel settore dell'aviazione, sezione III.3, GU C 350 del 10.12.1994, pag. 5.
(16) Cfr. la succitata relazione dell'Autorità per le garanzie nelle comunicazioni, punti da 50 a 56.
(17) COM(2002)263 definitivo, “Comunicazione della Commissione — eEurope 2005: una società dell'informazione per tutti”, COM(2003)541 definitivo, “Comunicazione della Commissione sulla transizione dalla trasmissione radiotelevisiva analogica a quella digitale (dallo switchover digitale allo switch-off analogico) e COM(2005)204 definitivo, Comunicazione della Commissione — Accelerare la migrazione dalla radiodiffusione televisiva in tecnica analogica a quella digitale”.
(18) COM(2005)229 definitivo del 1o giugno 2005.
(19) Cfr. considerando 18 della direttiva quadro 2002/21/CE.
(20) Cfr. nota 3.
(21) Cfr. anche la decisione finale della Commissione C(2005) 3903 nel caso C 25/2004 — Installazione della DVB-T (televisione terrestre digitale) a Berlino-Brandeburgo.
19.5.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 118/21 |
Összefonódás előzetes bejelentése
(Ügyszám COMP/M.4154 – Degussa/DOW (szuperabszorbens polimerek))
(2006/C 118/05)
(EGT vonatkozású szöveg)
1. |
2006. május 11-én a 139/2004/EK (1) tanácsi rendelet 4. cikkének megfelelően, az ugyanezen cikk (5) bekezdése szerinti beterjesztést követően bejelentés érkezett a Bizottsághoz egy tervezett összefonódásról, amelyen keresztül a Degussa AG (a továbbiakban: „Degussa”, Németország) vállalkozás az említett tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében eszközvásárlással ellenőrzést szerez a Superabsorbent Polymer Business of The Dow Chemical Company (a továbbiakban: „Dow SAP business”, USA) vállalkozás felett. |
2. |
Az érintett vállalkozások gazdasági tevékenységei a következők:
|
3. |
A Bizottság az előzetes vizsgálat alapján úgy ítéli meg, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat. A végső döntés jogát azonban fenntartja a kérdésben. |
4. |
A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy a tervezett összefonódással kapcsolatos esetleges észrevételeiket juttassák el a Bizottsághoz. Az észrevételeknek az e közzététel megjelenését követő 10 napon belül meg kell érkezniük a Bizottsághoz. Az észrevételeket a COMP/M.4154 – Degussa/DOW (szuperabszorbens polimerek) hivatkozási szám feltüntetése mellett faxon ((32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44) vagy postán lehet eljuttatni a Bizottsághoz az alábbi címre:
|
(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.
19.5.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 118/22 |
Összefonódás előzetes bejelentése
(Ügyszám COMP/M.4194 – Crédit Agricole/TV-ESS)
Egyszerűsített eljárásra kijelölt ügy
(2006/C 118/06)
(EGT vonatkozású szöveg)
1. |
2006. május 10-én a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikkének megfelelően bejelentés érkezett a Bizottsághoz egy tervezett összefonódásról, amelyen keresztül a Crédit Agricole SA (a továbbiakban: „CASA”, Franciaország) vállalkozás az említett tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében részvényvásárlással ellenőrzést szerez az Espirito Santo Financial Group (Portugália) által ellenőrzött Companhia de Seguros Tranquilidade–Vida SA (a továbbiakban: „TV”, Portugália) és Espirito Santo Companhia de Seguros SA (a továbbiakban: „ESS”, Portugália) vállalkozás egésze felett. |
2. |
Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:
|
3. |
A Bizottság az előzetes vizsgálat alapján úgy ítéli meg, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat. A végső döntés jogát azonban fenntartja a kérdésben. Meg kell jegyezni, hogy a 139/2004/EK tanácsi rendelet (2) hatálya alá tartozó meghatározott összefonódások kezelésének egyszerűsített eljárásáról szóló bizottsági közlemény alapján az ügy kezelése történhet a közleményben ismertetett eljárás szerint. |
4. |
A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy a tervezett összefonódással kapcsolatos esetleges észrevételeiket juttassák el a Bizottsághoz. Az észrevételeknek e közzététel megjelenését követő 10 napon belül meg kell érkezniük a Bizottsághoz. Az észrevételeket a COMP/M.4194 – Crédit Agricole/TV-ESS hivatkozási szám feltüntetése mellett faxon ((32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44) vagy postán lehet eljuttatni a Bizottsághoz az alábbi címre:
|
(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.
(2) HL C 56., 2005.3.5., 32. o.
19.5.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 118/23 |
Az 1264/1999/EK és az 1265/1999/EK rendelettel módosított, a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló 1164/94/EK rendelet értelmében pénzügyi támogatás odaítélésére irányuló határozatok fő pontjainak közzététele
(2006/C 118/07)
CSEH KÖZTÁRSASÁG – 2005
Intézkedési terület: Környezetvédelem |
||||||
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Határozat |
||||||
2004CZ16CPE017 |
Olomouc szennyvízhálózat, II. szakasz |
34 842 000 |
25 086 240 |
2005.10.31. |
2008.12.31. |
2005.5.3. |
2005CZ16CPE001 |
Střední Pomoraví – Csatornázási infrastruktúra |
23 963 300 |
17 732 842 |
2006.10.1. |
2008.12.31. |
2005.12.15. |
2005CZ16CPE002 |
Šlapanicko – Čistá Říčka és Rakovec: Csatornázási infrastruktúra |
20 078 728 |
15 862 195 |
2006.10.1. |
2009.12.31. |
2005.12.16. |
2005CZ16CPE004 |
Kravaře – szennyvíztisztító üzem és csatornázás |
14 972 183 |
11 977 746 |
2006.9.1. |
2008.12.31. |
2005.12.16. |
2005CZ16CPE006 |
Labe-Loučná: szennyvíztisztító üzem és csatornázás befejezése |
20 179 990 |
12 511 594 |
2006.10.1. |
2009.12.31. |
2005.12.16. |
2005CZ16CPE008 |
Az ivóvíz minősége Délnyugat-Morávia vízellátásra szolgáló rendszerében – Třebičko régió |
13 998 476 |
9 658 948 |
2007.1.1. |
2009.12.31. |
2005.12.16. |
2005CZ16CPE010 |
Mladoboleslavsko – szennyvíztisztító üzem és csatornázás |
19 225 943 |
12 304 604 |
2006.7.1. |
2008.12.31. |
2005.12.16. |
2005CZ16CPE014 |
Vyškov – csatornázási infrastruktúra |
19 424 683 |
12 820 291 |
2006.8.1. |
2009.12.31. |
2005.12.19. |
2005CZ16CPE016 |
Az ivóvíz minőségének javítása a Morava- és a Bečva-folyó egybetorkollásánál |
12 373 281 |
7 547 701 |
2007.2.1. |
2009.12.31. |
2005.12.15. |
2005CZ16CPE020 |
Az Upa-folyó tisztítása |
16 359 831 |
10 633 890 |
2007.4.1. |
2009.12.31. |
2005.12.15. |
2005CZ16CPE021 |
Cidlina – csatornázási infrastruktúra |
16 620 923 |
11 136 018 |
2006.8.1. |
2009.12.31. |
2005.12.23. |
Intézkedési terület: Közlekedés |
||||||
Határozat |
||||||
2005CZ16CPT001 |
A Pizen-Stříbro vasúti szakasz optimalizálása |
130 207 592 |
79 426 631 |
2005.12.1. |
2008.11.31. |
2005.12.27. |
CIPRUS – 2005
Intézkedési terület: Környezetvédelem |
||||||
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Határozat |
||||||
2004CY16CPE001 |
Új hulladéklerakóhely és hulladékátrakó állomások Larnaka és Ammochostos régió városi szilárdhulladék-gazdálkodása elősegítésére |
43 518 811 |
28 722 415 |
2006.5.1. |
2008.12.31. |
2005.11.14. |
ÉSZTORSZÁG – 2005
Intézkedési terület: Környezetvédelem |
||||||
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Határozat |
||||||
2004EE16CPE007 |
Az Emajõgi- és Võhandu-folyó vízgazdálkodása |
53 695 000 |
45 640 750 |
2005.3.31. |
2008.12.31. |
2005.12.23. |
Intézkedési terület: Technikai segítségnyújtás |
||||||
Határozat |
||||||
2004EE16CPA001 |
A Kohéziós Alap kezeléséért felelős hatóságnak nyújtott támogatás |
65 000 |
54 600 |
2004.10.5. |
2008.12.31. |
2005.12.5. |
Intézkedési terület: Közlekedés |
||||||
Határozat |
||||||
2005EE16CPT001 |
A tallini repülőtér biztonsági zónájának felújítása |
24 145 000 |
20 523 250 |
2005.5.27. |
2007.12.1. |
2005.12.31. |
2005EE16CPT002 |
A tallini repülőtér utastermináljának korszerűsítése |
32 700 000 |
24 198 000 |
2005.8.10. |
2008.7.31. |
2005.12.13. |
2005EE16CPT003 |
A Tallinn – Tartu – Võru – Luhamaa főút Vaida – Aruvalla szakaszának és a Puurmanni leágazás rekonstrukciója |
27 734 000 |
22 741 880 |
2005.8.18. |
2007.10.31. |
2005.12.23. |
GÖRÖGORSZÁG – 2005
Intézkedési terület: Környezetvédelem |
||||||
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Határozat |
||||||
2005GR16CPE001 |
Másodlagos szennyvízelvezető hálózat kiépítése Salaminában |
16 385 000 |
12 288 750 |
2005.10.21. |
2009.3.31. |
2005.12.16. |
2005GR16CPE004 |
Szennyvízelvezetők és szennyvízkezelők létesítése Vathy és Samos között |
10 117 600 |
7 588 200 |
2005.10.27. |
2009.12.31. |
2005.12.19. |
2005GR16CPE006 |
A Koronia S. Thessalonica tó rehabilitációja |
26 910 000 |
20 182 500 |
2005.10.27. |
2008.12.31. |
2005.12.19. |
Intézkedési terület: Technikai segítségnyújtás |
||||||
Határozat |
||||||
2005GR16CPA001 |
Technikai segítségnyújtás a Kohéziós Alap (2000–2006) keretén belül |
10 115 000 |
7 586 250 |
2005.1.4. |
2009.12.31. |
2005.12.31. |
SPANYOLORSZÁG – 2005
Intézkedési terület: Környezetvédelem |
||||||
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Határozat |
||||||
2002ES16CPE016 |
Vízellátás Zaragozában és környékén, 2. szakasz: jaloni és huervai elágazások – 1 |
18 234 709 |
15 499 503 |
2005.10.1. |
2008.12.31. |
2005.7.26. |
2003ES16CPE020 |
Jaén Sierra Surben regeneráló és komposztáló üzem és ellenőrzött hulladéklerakóhelyek |
18 820 043 |
15 056 034 |
2002.1.2. |
2007.12.31. |
2005.12.13. |
2004ES16CPE006 |
A Prestige tankerhajóból az üzemanyagolaj kiszivattyúzása tisztítóhajók segítségével |
66 828 000 |
56 803 800 |
2004.5.1. |
2005.12.31. |
2005.3.31. |
2004ES16CPE021 |
Az Aramo-Guiros vízgyűjtő területe vizének ivóvíz-előkészítő létesítménye Oviedo város ivóvízellátása céljából |
21 231 706 |
13 163 658 |
2004.9.1. |
2008.12.31. |
2005.3.17. |
2004ES16CPE026 |
Hulladékgazdálkodás Madrid tartományban |
12 896 602 |
10 317 281 |
2004.1.1. |
2008.12.31. |
2005.12.13. |
2004ES16CPE033 |
A városi szilárdhulladék-gazdálkodási berendezések bővítése a Valdemingómez telepen |
43 721 438 |
34 977 150 |
2004.1.1. |
2008.12.31. |
2005.12.13. |
2004ES16CPE034 |
A hálózat felújítása és fejlesztése: ivóvízellátó rendszer – Elda |
2 167 621 |
1 734 097 |
2004.10.1. |
2007.12.31. |
2005.4.11. |
2005ES16CPE001 |
„Vallés Orient-i hulladékgazdálkodási központ – Grannolers” elnevezésű projekt |
15 148 976 |
12 119 181 |
2005.10.15. |
2008.12.31. |
2005.6.14. |
2005ES16CPE002 |
I, II. és IV. szakasz Második ivóvízellátó kör Madridban |
74 513 624 |
74 513 624 |
2005.5.1. |
2009.12.31. |
2005.8.5. |
2005ES16CPE003 |
Városi hulladékgazdálkodási létesítmény Zaragozában |
38 076 237 |
30 460 990 |
2005.1.1. |
2008.12.31. |
2005.5.20. |
2005ES16CPE005 |
Az infrastruktúra és a víztisztítás fejlesztése Benzú közigazgatási kerületben |
1 903 721 |
1 522 977 |
2005.1.1. |
2007.12.31. |
2005.7.26. |
2005ES16CPE006 |
Technikai segítségnyújtás a Flix városnál levő mesterséges víztározóban levő szennyezés megszüntetésére |
3 771 174 |
3 205 498 |
2005.3.1. |
2007.12.31. |
2005.9.7. |
2005ES16CPE007 |
Laterális gyűjtőmedencék létesítése a Seco de Castellón folyó csatornarendszere mentén és szerkezetük |
8 692 322 |
6 953 857 |
2005.6.1. |
2009.12.31. |
2005.7.22. |
2005ES16CPE009 |
A Maresme Norte kerület és az ATLL vállalat vízellátási hálózatai közötti összeköttetés |
39 984 000 |
33 986 400 |
2005.6.1. |
2009.12.31. |
2005.11.24. |
2005ES16CPE011 |
A Costa Brava Centro ellátásának megerősítése |
48 539 137 |
41 258 266 |
2005.6.1. |
2009.12.31. |
2005.9.29. |
2005ES16CPE013 |
A Ca Na Putxa hulladéklerakó kiépítése és és városi hulladékátrakó állomás létesítése |
8 909 989 |
7 127 991 |
2005.11.25. |
2007.12.31. |
2005.11.25. |
2005ES16CPE014 |
A szennyvíztisztító rendszer fejlesztése Cuenca Llobregatban |
27 000 000 |
22 950 000 |
2005.6.1. |
2009.12.31. |
2005.10.26. |
2005ES16CPE015 |
Városi szennyvíztisztító program a C.I.C-ben |
10 272 024 |
8 731 220 |
2005.6.1. |
2009.12.31. |
2005.12.5. |
2005ES16CPE019 |
Az ivóvízkezelő üzem kibővítése és fejlesztése Abrerában |
56 454 207 |
47 986 076 |
2005.6.31. |
2009.12.31. |
2005.12.5. |
2005ES16CPE021 |
Campo de Montiel kerület vízellátása a Cabezuela víztározóból |
28 469 224 |
22 775 379 |
2005.1.1. |
2009.12.31. |
2005.12.5. |
2005ES16CPE024 |
Szennyvízelvezetés és tisztítás Argamasilla de Albában és Tomellosóban |
20 362 759 |
14 253 931 |
2005.5.24. |
2009.12.31. |
2005.12.5. |
2005ES16CPE030 |
Szennyvízelvezetés és tisztítás Ceuta városában. Szennyvíztisztító üzem Santa Catalinában |
22 290 000 |
18 946 500 |
2005.7.1. |
2009.12.31. |
2005.12.5. |
2005ES16CPE031 |
A tengervíz sótalanítása Ciutadellában (Menorca) |
13 714 733 |
7 268 809 |
2005.7.1. |
2009.12.31. |
2005.12.7. |
2005ES16CPE032 |
A tengervíz sótalanítása Santa Eulaliában (Ibiza) |
14 387 793 |
7 913 286 |
2005.7.1. |
2009.12.31. |
2005.12.6. |
2005ES16CPE033 |
A tengervíz sótalanítása Andratxban (Mallorca) |
16 448 270 |
8 882 066 |
2005.7.1. |
2008.12.31. |
2005.12.5. |
2005ES16CPE034 |
Az Alcudia-öböl (Mallorca) sótalanítása |
21 835 519 |
12 882 956 |
2005.7.1. |
2009.12.31. |
2005.12.5. |
2005ES16CPE035 |
Tarragona, Reus és Vilaseca-Salou víztisztító telepeinek vízkezelése |
36 016 272 |
30 613 831 |
2005.6.31. |
2009.12.31. |
2005.12.5. |
2005ES16CPE039 |
Barcelona területének sótalanítása |
199 860 620 |
149 895 465 |
2005.6.1. |
2009.12.31. |
2005.12.31. |
2005ES16CPE040 |
Abrera és Cardedeu ívóvízkezelő üzemeinek összeköttetése: Fonsanta és Trinitat közötti szakasz |
131 112 686 |
74 734 231 |
2005.6.31. |
2009.12.31. |
2005.12.12. |
2005ES16CPE042 |
Az Abrera-Fonsanta gyűjtőcsatorna meghosszabbítása Prat de Llobregatig |
27 178 967 |
23 102 122 |
2005.6.31. |
2009.12.31. |
2005.12.2. |
2005ES16CPE044 |
Sagra megye keleti területeinek vízellátása. Több település. |
80 000 000 |
64 000 000 |
2005.6.1. |
2008.12.31. |
2005.12.27. |
Intézkedési terület: Közlekedés |
||||||
Határozat |
||||||
2005ES16CPT001 |
Punta de Langosteira külső kikötője |
362 732 000 |
257 539 720 |
2005.3.1. |
2010.12.31. |
2005.12.12. |
2005ES16CPT002 |
Barcelona megközelíthetősége. Alszakaszok: Sant Joan Despi – Santas. Felső építmények |
389 779 732 |
281 615 856 |
2005.2.15. |
2008.11.30. |
2005.12.12. |
LETTORSZÁG – 2005
Intézkedési terület: Környezetvédelem |
||||||
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Határozat |
||||||
2005LV16CPE002 |
Veszélyeshulladék-gazdálkodási rendszer, I. szakasz |
8 115 000 |
6 492 000 |
2006.7.1. |
2008.4.30. |
2005.12.15. |
2005LV16CPE003 |
A vízellátás fejlesztése Rigában, III. szakasz |
69 221 706 |
58 838 450 |
2006.5.1. |
2009.12.31. |
2005.12.21. |
2005LV16CPE004 |
Szilárdhulladék-gazdálkodás a Piejura régióban |
18 766 626 |
15 951 632 |
2007.9.1. |
2009.8.1. |
2005.12.21. |
Intézkedési terület: Technikai segítségnyújtás |
||||||
Határozat |
||||||
2005LV16CPA001 |
Technikai segítségnyújtás a Kohéziós Alap kezeléséhez Lettországban |
3 534 100 |
2 968 644 |
2005.3.15. |
2009.12.31. |
2005.12.21. |
Intézkedési terület: Közlekedés |
||||||
Határozat |
||||||
2005LV16CPT001 |
A ventspilsi kikötői terminálokhoz vezető utak rekonstrukciója |
22 883 000 |
15 901 397 |
2006.3.1. |
2009.12.31. |
2005.12.15. |
2005LV16CPT002 |
Rigai repülőtér: a kifutópálya kibővítése és a világítórendszer rekonstrukciója |
19 485 148 |
16 562 376 |
2006.4.1. |
2007.12.31. |
2005.12.16. |
2005LV16CPT003 |
A liepajai kikötőhöz vezető utak rekonstrukciója |
11 421 015 |
8 499 519 |
2006.6.1. |
2008.7.1. |
2005.12.15. |
2005LV16CPA002 |
Technikai segítségnyújtási eszköz a Közlekedési Minisztérium részére |
440 000 |
374 000 |
2006.2.1. |
2008.12.31. |
2005.12.23. |
LITVÁNIA – 2005
Intézkedési terület: Környezetvédelem |
||||||
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Határozat |
||||||
2004LT16CPE001 |
A hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése Kaunas régióban |
18 432 000 |
13 824 000 |
2006.1.1. |
2008.12.31. |
2005.5.24. |
2004LT16CPE004 |
A Nemunas-folyó belvidékének vízgyűjtő medencéje – 1. csomag |
37 880 000 |
30 304 000 |
2005.6.1. |
2007.12.31. |
2005.3.15. |
2004LT16CPE005 |
A vízellátás és a szennyvízgyűjtő hálózat fejlesztése Klaipedában |
21 738 000 |
13 694 940 |
2005.6.1. |
2007.12.31. |
2005.3.15. |
2005LT16CPE001 |
Beruházási program a Neris-folyó vízgyűjtő medencéjére vonatkozóan, 1. szakasz (Zarasai, Visaginas, Utena, Ignalina, Moletai, Ukmerge, Sirvintos, Svencionys tartományok) |
37 576 000 |
30 060 800 |
2006.4.1. |
2009.12.31. |
2005.12.8. |
2005LT16CPE003 |
A Panevezys régió hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztésére irányuló projekt |
19 487 000 |
16 563 950 |
2007.3.1. |
2009.12.31. |
2005.12.8. |
2005LT16CPE002 |
A Nemunas-folyó felvidékének vízgyűjtő medencéjére irányuló beruházási program, 1. csomag 1. szakasz |
34 490 900 |
27 592 720 |
2006.3.1. |
2009.12.31. |
2005.12.2. |
Intézkedési terület: Technikai segítségnyújtás |
||||||
Határozat |
||||||
2005LT16CPA001 |
Technikai segítségnyújtás a Kohéziós Alap kezeléséhez Litvániában |
1 451 400 |
1 451 400 |
2005.5.1. |
2006.12.31. |
2005.12.8. |
Intézkedési terület: Közlekedés |
||||||
Határozat |
||||||
2004LT16CPT008 |
Az IXB közlekedési folyosó hiányzó részének megépítése – vilniusi déli kerülőút |
48 702 600 |
41 397 210 |
2005.3.1. |
2007.12.31. |
2005.6.17. |
2005LT16CPT001 |
A litván vasúti kommunikációs rendszer korszerűsítése a GSM-R technológiával |
60 517 000 |
51 439 450 |
2006.7.1. |
2009.6.30. |
2005.12.15. |
MAGYARORSZÁG – 2005
Intézkedési terület: Környezetvédelem |
||||||
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Határozat |
||||||
2004HU16CPE004 |
Városi szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – I. szakasz |
35 844 654 |
27 958 830 |
2006.6.1. |
2007.12.31. |
2005.12.19. |
2004HU16CPE005 |
Magyarországon az Alföld északi régiójában az ivóvíz minőségének javítása |
25 583 762 |
19 187 822 |
2006.3.1. |
2007.12.31. |
2005.8.4. |
Intézkedési terület: Technikai segítségnyújtás |
||||||
Határozat |
||||||
2005HU16CPA001 |
2007 és 2013 között a Kohéziós Alap finanszírozásában a vasúti ágazatban projektek elkészítése |
5 294 118 |
4 500 000 |
2005.12.20. |
2007.12.31. |
2005.12.20. |
Intézkedési terület: Közlekedés |
||||||
Határozat |
||||||
2004HU16CPT003 |
Radarrendszer-fejlesztés a HungaroControl magyar légiforgalmi szolgálat számára |
38 790 000 |
19 395 000 |
2005.4.6. |
2007.12.31. |
2005.4.6. |
MÁLTA – 2005
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Intézkedési terület: Környezetvédelem |
||||||
Intézkedési terület: Technikai segítségnyújtás |
||||||
Határozat |
||||||
2005MT16CPA001 |
2007 és 2013 között a Kohéziós Alap finanszírozásában a környezetvédelmi ágazatban projektek elkészítése |
964 634 |
819 939 |
2006.1.1. |
2007.12.1. |
2005.12.19. |
Intézkedési terület: Közlekedés |
||||||
Határozat |
||||||
2004MT16CPT001 |
A TEN-T szakaszainak helyreállítása és korszerűsítése |
11 086 000 |
9 423 100 |
2005.8.1. |
2007.10.1. |
2005.4.7. |
LENGYELORSZÁG – 2005
Intézkedési terület: Környezetvédelem |
||||||
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Határozat |
||||||
2004PL16CPE002 |
Infrastrukturális létesítmények Bochnia város és a Bochenski alrégió részére |
12 192 000 |
9 777 984 |
2005.12.31. |
2009.12.31. |
2005.12.8. |
2004PL16CPE006 |
Krakkóban a kerületi távfűtési rendszer fejlesztése |
75 513 100 |
54 369 432 |
2005.12.30. |
2008.12.31. |
2005.12.9. |
2004PL16CPE009 |
Kielce városban a Sitowka szennyvízkezelő üzem korszerűsítése és kibővítése |
27 838 000 |
15 589 280 |
2006.10.1. |
2009.12.31. |
2005.12.8. |
2004PL16CPE012 |
Nysa városából és a környező falvakból szennyvízelvezetés |
18 105 000 |
15 389 250 |
2006.10.15. |
2009.12.31. |
2005.12.13. |
2004PL16CPE023 |
Városi hulladékgazdálkodás Torunban |
15 264 000 |
10 837 440 |
2006.10.1. |
2009.12.31. |
2005.12.19. |
2004PL16CPE028 |
Szennyvízhálózat Zgierz-ben a szennyvízkezelő üzem korszerűsítésével |
17 615 000 |
11 978 200 |
2006.1.1. |
2010.12.31. |
2005.12.19. |
2004PL16CPE034 |
A pabianicei GOŚ-ŁAM gyűjtőcsatorna vízgyűjtőjének feltöltése – szennyvízhálózat |
18 341 000 |
11 683 217 |
2006.1.1. |
2009.12.31. |
2005.12.19. |
2004PL16CPE035 |
Hulladékgazdálkodási és a szennyvíziszap-kezelő rendszer Leszno számára |
24 540 000 |
18 601 320 |
2005.12.21. |
2009.12.31. |
2005.12.13. |
2005PL16CPE001 |
Gdanskban vízellátási és szennyvízprojekt |
121 410 000 |
91 057 500 |
2006.1.1. |
2009.12.31. |
2005.12.15. |
2005PL16CPE002 |
Zyrardówban és Jaktorówban vízgazdálkodás és szennyvízkezelés |
23 306 000 |
18 318 516 |
2006.4.26. |
2009.12.31. |
2005.12.13. |
2005PL16CPE003 |
Varsóban vízellátás és szennyvízkezelés – III. szakasz |
396 903 000 |
248 064 375 |
2006.6.1. |
2010.12.31. |
2005.12.9. |
2005PL16CPE004 |
Zawiercie-ben vízellátás és szennyvízkezelés |
23 436 000 |
18 865 980 |
2006.1.1. |
2010.12.31. |
2005.12.21. |
2005PL16CPE005 |
Wołomin-Kobyłkában vízellátás és szennyvízkezelés |
34 074 000 |
27 599 940 |
2006.4.1. |
2009.12.31. |
2005.12.13. |
2005PL16CPE006 |
Piekary Śląskiében vízellátás és szennyvízkezelés |
27 299 000 |
16 297 503 |
2006.1.1. |
2010.12.31. |
2005.12.15. |
2005PL16CPE007 |
A Wisloka-folyó vízellátása és szennyvízkezelése |
47 770 000 |
40 126 800 |
2006.10.1. |
2009.12.31. |
2005.12.14. |
2005PL16CPE008 |
Świebodzinben vízellátás és szennyvízkezelés |
18 144 000 |
13 608 000 |
2006.1.1. |
2009.12.31. |
2005.12.19. |
2005PL16CPE009 |
Krakkóban vízellátás és szennyvízkezelés |
36 405 900 |
21 479 481 |
2007.6.1. |
2009.12.31. |
2005.12.19. |
2005PL16CPE011 |
Ostrolekában vízellátás és szennyvízkezelés |
26 612 000 |
19 027 580 |
2006.6.1. |
2010.12.31. |
2005.12.16. |
2005PL16CPE013 |
Karkonoszében vízellátás és szennyvízkezelés |
58 117 000 |
49 399 450 |
2006.1.1. |
2009.12.31. |
2005.12.12. |
2005PL16CPE014 |
A Czarna Staszowska-folyó vízellátása és szennyvízkezelése |
20 663 000 |
16 427 085 |
2006.1.1. |
2010.12.31. |
2005.12.19. |
2005PL16CPE015 |
A Parseta-folyó vízellátása és szennyvízkezelése |
177 015 000 |
150 462 750 |
2006.10.1. |
2010.12.31. |
2005.12.12. |
Intézkedési terület: Technikai segítségnyújtás |
||||||
Határozat |
||||||
2005PL16CPA001 |
Technikai segítségnyújtás a tájékoztatással és a hirdetéssel kapcsolatos intézkedésekhez |
878 000 |
746 300 |
2006.1.1. |
2008.12.31. |
2005.12.19. |
Intézkedési terület: Közlekedés |
||||||
Határozat |
||||||
2005PL16CPT001 |
E 65 vasútvonal Varsó és Gdynia között, 2. szakasz |
475 522 000 |
399 438 480 |
2005.12.31. |
2009.12.31. |
2005.12.16. |
PORTUGÁLIA – 2005
Intézkedési terület: Környezetvédelem |
||||||
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Határozat |
||||||
2004PT16CPE011 |
BVH (biológiailag lebontható városi hulladék) – Cova da Beira/Valnor komposztáló |
8 785 000 |
6 500 900 |
2004.10.1. |
2007.3.1. |
2005.4.22. |
2004PT16CPE013 |
BVH – Suldouro komposztáló |
9 048 000 |
5 971 680 |
2004.3.15. |
2007.12.31. |
2005.8.4. |
2004PT16CPE014 |
BVH – Braval komposztáló |
8 348 000 |
5 760 120 |
2004.6.1. |
2007.9.30. |
2005.4.22. |
2004PT16CPE016 |
BVH – Nordeste komposztáló |
6 383 500 |
2 936 410 |
2004.3.15. |
2007.12.31. |
2005.8.4. |
2004PT16CPE018 |
BVH – Valorlis komposztáló |
9 826 775 |
7 075 278 |
2004.10.1. |
2007.7.1. |
2005.4.22. |
2004PT16CPE019 |
BVH – Resitejo, Resiurb e Amartejo |
18 900 000 |
5 859 000 |
2004.7.1. |
2006.12.31. |
2005.4.22. |
2004PT16CPE020 |
BVH – Vale do Sousa, Nord |
8 512 250 |
5 958 574 |
2004.11.1. |
2007.12.31. |
2005.4.22. |
2004PT16CPE021 |
Douro/Feira folyó tisztítása |
16 882 171 |
11 142 233 |
2004.11.1. |
2007.12.31. |
2005.12.13. |
2005PT16CPE001 |
Alto Zêzere és Côa rendszere – 3. szakasz – Mondego Superior Sul |
42 458 946 |
28 022 904 |
2004.6.1. |
2007.12.31. |
2005.12.8. |
2005PT16CPE002 |
A Setúbal-félsziget szennyvízelvezető rendszere |
72 953 200 |
47 419 580 |
2004.2.1. |
2007.12.31. |
2005.12.9. |
2005PT16CPE004 |
Trás-os-Montes és Alto Douro vízellátási és szennyvízelvezető rendszere – 4 |
52 338 000 |
44 487 300 |
2005.5.27. |
2007.12.31. |
2005.12.22. |
2005PT16CPE005 |
A Vale do Avea vízellátási és szennyvízelvezető rendszere – 2. szakasz |
63 825 212 |
33 827 362 |
2005.8.4. |
2007.12.31. |
2005.12.7. |
2005PT16CPE006 |
A Baixo Mondego – Bairrada vízellátási és szennyvízelvezető rendszere |
62 264 151 |
33 000 000 |
2005.8.4. |
2008.12.31. |
2005.12.6. |
2004PT16CPE004 |
A Vale do Ave vízellátási és szennyvízelvezető rendszere – 1. szakasz |
78 955 989 |
42 873 102 |
2004.4.1. |
2007.12.31. |
2005.11.22. |
Intézkedési terület: Technikai segítségnyújtás |
||||||
Határozat |
||||||
2004PT16CPA001 |
Technikai segítségnyújtás – 2. szakasz |
2 864 976 |
2 435 230 |
2003.9.1. |
2008.12.31. |
2005.4.18. |
Intézkedési terület: Közlekedés |
||||||
Határozat |
||||||
2005PT16CPT001 |
A Ponta Delgada tengeri kikötő megépítése |
32 189 043 |
24 141 782 |
2006.2.1. |
2008.1.31. |
2005.12.19. |
2005PT16CPT002 |
IC3 – Tomar városnak az IP6-os autópályával való összekötése |
17 793 485 |
14 946 527 |
2004.9.3. |
2007.12.31. |
2005.12.9. |
SZLOVÉNIA – 2005
Intézkedési terület: Környezetvédelem |
||||||
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Határozat |
||||||
2005SI16CPE001 |
Celjei regionális hulladékgazdálkodási központ – II. szakasz – a városi hulladék mechanikai-biológiai és hőkezelése |
29 045 329 |
20 331 730 |
2005.8.1. |
2008.8.31. |
2005.12.19. |
2005SI16CPE002 |
Szennyvízgyűjtés, szennyvízkezelés és vízellátás Tržič városa részére |
18 828 147 |
11 306 521 |
2005.8.1. |
2010.12.31. |
2005.12.13. |
2005SI16CPE003 |
Ptujsko Polje talajvízének teljes körű védelme – I. szakasz |
30 393 664 |
19 755 880 |
2005.8.1. |
2010.12.31. |
2005.12.19. |
2005SI16CPE004 |
A Száva folyó középső szakasza medencéjének szennyvízkezelő üzemei és szennyvíz-infrastruktúrája – Trbovlje és Hrastnik projekt |
12 553 147 |
7 531 888 |
2005.8.1. |
2009.12.31. |
2005.12.19. |
Intézkedési terület: Közlekedés |
||||||
Határozat |
||||||
2005SI16CPT002 |
A szlovén vasúthálózaton a rögzített elektromos vontatóberendezések távvezérlése |
28 347 650 |
23 528 549 |
2005.9.15. |
2009.9.30. |
2005.12.21. |
SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG – 2005
Intézkedési terület: Környezetvédelem |
||||||
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Határozat |
||||||
2004SK16CPE006 |
Az Orava-régió vízellátása és csatornázása |
19 489 399 |
16 565 989 |
2004.7.16. |
2009.12.31. |
2005.12.8. |
2004SK16CPE007 |
Pozsony (Bratislava) – Árvízvédelem |
31 238 748 |
26 552 936 |
2004.7.19. |
2010.6.30. |
2005.12.13. |
MÓDOSÍTÓ HATÁROZATOK 2005
A felülvizsgált összegek az új teljes költség és/vagy a Kohéziós Alapból származó támogatás összegeinek felelnek meg
ÉSZTORSZÁG – 2005
Intézkedési terület: Környezetvédelem |
||||||
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Módosító határozat |
||||||
2001EE16PPE007 |
Tartu város vízellátási és csatornahálózatának bővítése és felújítása |
19 579 610 |
13 705 727 |
2001.12.13. |
2007.6.30. |
2005.12.13. |
A módosító határozat a Kohéziós Alap támogatási összegének növekedését jelenti.
GÖRÖGORSZÁG – 2005
Intézkedési terület: Környezetvédelem |
||||||
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Módosító határozat |
||||||
1994GR16CPE068 94.9.61/004 |
Biológiai kezelés Psytaliában (2. szakasz) |
171 703 504 |
134 584 061 |
1994.7.6. |
2004.12.31. |
2005.4.14. |
2001GR16CPE005 |
Szennyvízelvezetés Preveza-ban |
8 300 000 |
6 225 000 |
2001.9.17. |
2005.12.31. |
2005.11.29. |
2001GR16CPE006 |
Csatornázás – Igoumenitsa város szennyvízének elvezetése |
8 451 944 |
6 338 958 |
2001.9.17. |
2007.9.30. |
2005.12.16. |
2001GR16CPE007 |
Grevena városában a szennyvízkezelő üzem elvezető hálózatán és a szennyvízgyűjtésre vonatkozóan végzett munka |
12 932 770 |
9 699 578 |
2001.9.17. |
2007.12.31. |
2005.12.23. |
2001GR16CPE013 |
Karditsa városában a vízellátási és szennyvízelvezető hálózat megépítése és fejlesztése, valamint a szennyvízkezelő üzem kibővítése |
17 661 410 |
13 246 058 |
2001.9.17. |
2007.12.31. |
2005.12.8. |
2001GR16CPE019 |
Vízellátás, szennyvíz- és esővízelvezetés Komotiniban, valamint távvezérlés |
12 940 800 |
9 705 600 |
2001.9.17. |
2005.12.31. |
2005.9.5. |
Intézkedési terület: Közlekedés |
||||||
Módosító határozat |
||||||
2000GR16CPT007 |
Pathe szakasz: Ágios Konstantínost és Kamena Vourla-t elkerülő út |
265 240 791 |
146 062 798 |
2000.11.24. |
2009.6.30. |
2005.12.27. |
2001GR16CPT003 |
Egnatia: a Nymfopetra-Rentina-Asprovalta közötti szakasz |
140 000 000 |
77 095 200 |
2001.10.24. |
2008.12.31. |
2005.12.27. |
A módosító határozatok a teljes költség és a Kohéziós Alapból származó támogatás összegének csökkenését jelentik.
SPANYOLORSZÁG – 2005
Intézkedési terület: Környezetvédelem |
||||||
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Módosító határozat |
||||||
2000ES16CPE033 |
Vízellátás a Melonares (Sevilla) duzzasztóból |
30 691 271 |
26 087 580 |
2000.10.19. |
2007.12.31. |
2005.12.13. |
2000ES16CPE080 |
Szennyvízelvezetési projektek a Jucar vízgyűjtő medencéjére vonatkozóan (2001. csoport) |
1 930 034 |
1 544 027 |
2001.6.8. |
2006.12.31. |
2005.12.15. |
2000ES16CPE096 |
Szennyvízelvezetési projektek Észak-Galícia vízgyűjtő medencéjére vonatkozóan (2001. csoport) |
2 514 717 |
2 011 744 |
2001.8.10. |
2007.12.31. |
2005.7.15. |
2000ES16CPE138 |
Andalúzia autonóm közösség hulladékgazdálkodására vonatkozóan végrehajtandó intézkedések – 2001 – 1. csoport) |
3 252 759 |
2 605 407 |
2001.12.18. |
2007.12.31. |
2005.3.15. |
2000ES16CPE141 |
Hulladékgazdálkodás a Castilla y León autonóm közösségben – 2001. csoport |
299 551 |
239 640 |
2001.7.6. |
2007.12.31. |
2005.11.25. |
2000ES16CPE145 |
Pais Vasco autonóm közösség hulladékgazdálkodására vonatkozóan végrehajtandó intézkedések |
2 384 315 |
1 907 452 |
2002.4.17. |
2007.12.31. |
2005.5.10. |
2002ES16CPE014 |
Technikai segítségnyújtás – Madrid tartomány vízellátásának 2. főgyűrűjével kapcsolatos előzetes tervek és projektek elkészítése – 1. szakasz |
940 102 |
799 087 |
2002.12.20. |
2009.12.31. |
2005.6.14. |
2004ES16CPE030 |
A Tajo-folyó vízgyűjtő medencéjének vízellátása – 2004. csoport |
1 039 053 |
831 242 |
2004.12.14. |
2007.12.31. |
2005.6.14. |
2004ES16CPE031 |
Castilla la Mancha hulladékgazdálkodása – (2004. csoport) |
1 447 945 |
1 158 356 |
2003.8.5. |
2007.12.31. |
2005.11.24. |
Intézkedési terület: Közlekedés |
||||||
Módosító határozat |
||||||
2001ES16CPT001 |
A barcelonai kikötő főterve |
141 388 884 |
74 936 109 |
2001.11.22. |
2009.12.31. |
2005.3.31. |
A módosító határozatok a teljes költség növekedését jelentik.
LITVÁNIA – 2005
Intézkedési terület: Környezetvédelem |
||||||
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Módosító határozat |
||||||
2000LT16PPE002 |
Druskininkai: szennyvízkezelő rendszer, fejlesztés és bővítés |
5 293 235 |
3 368 235 |
2000.12.22. |
2006.12.31. |
2005.12.2. |
A módosító határozatok a Kohéziós Alapból származó támogatás csökkenését jelenti.
MAGYARORSZÁG – 2005
Intézkedési terület: Közlekedés |
||||||
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Módosító határozat |
||||||
2001HU16PPT006 |
Útfelújítási program a 11,5 tonnás teherbíró képesség eléréséhez – I. szakasz, 3. és 35. főútvonal |
39 999 080 |
19 999 540 |
2001.12.14. |
2009.6.30. |
2005.12.31. |
LENGYELORSZÁG – 2005
Intézkedési terület: Környezetvédelem |
||||||
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Módosító határozat |
||||||
2000PL16PPE012 |
Krakow Płaszów II: szennyvízkezelő üzem |
85 804 200 |
55 772 730 |
2000.12.28. |
2009.12.31. |
2005.12.19. |
2002PL16PPE030 |
Kalisz: szilárdhulladék-gazdálkodás |
16 850 001 |
11 626 501 |
2004.9.29. |
2008.12.31. |
2005.7.29. |
PORTUGÁLIA – 2005
Intézkedési terület: Környezetvédelem |
||||||
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Módosító határozat |
||||||
1998PT16CPE001 |
São Miguel, Pico és Terceira szigetén a BVH kezelése és végső lerakása |
22 337 290 |
18 986 696 |
1997.10.1. |
2006.12.31. |
2005.11.18. |
1999PT16CPE001 |
Grande Porto Sul vízellátása |
49 879 789 |
42 397 820 |
1999.6.1. |
2003.12.31. |
2005.11.28. |
2000PT16CPE007 |
Zêzere-Côa vízellátási és szennyvízelvezető rendszere |
54 910 000 |
34 593 300 |
2000.7.1. |
2003.12.31. |
2005.4.22. |
2000PT16CPE008 |
A Lis és a Ribeira de Seiça folyók vízgyűjtő medencéinek teljes tisztítása |
u |
32 970 825 |
2000.7.1. |
2007.6.30. |
2005.3.8. |
2000PT16CPE010 |
IPE technikai tanulmányok és projektek |
34 117 770 |
29 000 104 |
2000.10.1. |
2006.3.31. |
2005.7.1. |
2000PT16CPE013 |
Észak-Alentejo BVH regenerációs és kezelési rendszere |
12 643 600 |
10 747 060 |
2000.6.3. |
2006.12.31. |
2005.12.9. |
2001PT16CPE001 |
Baixo Alentejo városi szilárdhulladék-gazdálkodási és regenerációs integrált rendszere |
19 043 256 |
14 987 042 |
2000.7.1. |
2005.1.31. |
2005.6.24. |
2001PT16CPE007 |
Raia-Zezêre és Nabão vízellátási és szennyvízelvezető rendszere – 1. szakasz |
63 695 000 |
44 586 500 |
2000.3.1. |
2006.12.31. |
2005.3.8. |
2002PT16CPE009 |
Vale do Ave vízellátási és szennyvízelvezető rendszere – tanulmányok, projektek, konzultációk |
3 140 000 |
2 669 000 |
2002.6.1. |
2005.12.31. |
2005.6.21. |
2002PT16CPE012 |
Madeira szigetének szilárdhulladék-regenerációja |
114 382 378 |
76 384 552 |
1996.5.1. |
2007.12.31. |
2005.9.2. |
2002PT16CPE012 |
Madeira szigetének szilárdhulladék-regenerációja |
114 382 378 |
76 384 552 |
1996.5.1. |
2007.12.31. |
2005.12.21. |
2004PT16CPE012 |
BVH – AMARSUL komposztáló |
40 309 982 |
23 782 889 |
2004.7.1. |
2007.6.30. |
2005.7.1. |
2004PT16CPE020 |
BVH Vale do Sousa, észak |
8 512 250 |
5 958 574 |
2004.11.1. |
2007.12.31. |
2005.12.19. |
Intézkedési terület: Technikai segítségnyújtás |
||||||
Módosító határozat |
||||||
2000PT16CPA001 |
Technikai segítségnyújtás a II. Kohéziós Alaphoz |
2 533 311 |
2 153 313 |
2000.10.1. |
2007.12.31. |
2005.9.5. |
Intézkedési terület: Közlekedés |
||||||
Módosító határozat |
||||||
2000PT16CPT012 |
Az Algarve III-hoz vezető vasúti pálya korszerűsítése – a Coina/Pinhal Novo alszakasz megépítése |
102 425 745 |
82 225 306 |
2000.7.1. |
2004.12.31. |
2005.9.2. |
2000PT16CPT012 |
Az Algarve III-hoz vezető vasúti pálya korszerűsítése – a Coina/Pinhal Novo alszakasz megépítése |
102 425 745 |
82 225 306 |
2000.7.1. |
2004.12.31. |
2005.12.15. |
2001PT16CPT003 |
Az Algarve-ra vezető vasúti pálya korszerűsítése – Ermidas/Faro szakasz |
173 996 419 |
139 197 136 |
2001.7.2. |
2006.12.31. |
2005.6.27. |
SZLOVÉNIA – 2005
Intézkedési terület: Környezetvédelem |
||||||
Projekt száma |
Megnevezés |
Összköltség (euróban) |
A Kohéziós Alapok támogatása (euróban) |
A megvalósítás előirányzott kezdete/vége |
A határozat időpontja |
|
Módosító határozat |
||||||
2000SI16PPE004 |
A Gora-térség vízellátása – Trnovsko-Banjiski fennsík fenntartható vízellátása |
5 095 726 |
2 547 863 |
2001.11.26. |
2005.12.31. |
2005.12.13. |
2000SI16PPE005 |
Slovenj Gradec szennyvízkezelő üzeme – szennyvízkezelés a Mislinja-folyó medencéjében |
5 351 084 |
2 675 542 |
2001.2.15. |
2006.12.31. |
2005.12.2. |
A módosító határozatok a teljes költség és a Kohéziós Alapból származó támogatás csökkenését jelentik.
III Közlemények
Bizottság
19.5.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 118/46 |
2006. évi pályázati felhívás a polgári védelem területén folytatandó közösségi együttműködésre
(2006/C 118/08)
I.1. |
Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának polgári védelemért felelős szervezeti egysége pályázati felhívást tesz közzé olyan cselekvések felkutatása érdekében, amelyek a 2004. december 20-i 2005/12/EK tanácsi határozattal módosított, a polgári védelem területén közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 1999. december 9-i 1999/847/EK tanácsi határozat keretében finanszírozásban részesülhetnek. A finanszírozás támogatás formájában valósul meg. |
I.2. |
Az érintett területek, a cselekvések jellege és tartalma, valamint a finanszírozás feltételei és a pályázati űrlapok a pályázati felhívás dokumentációjában találhatók meg. A dokumentáció részletes utasításokat tartalmaz továbbá a pályázatok benyújtásának helyéről és idejéről is. A dokumentáció az Europa honlapon, a következő címen érhető el: http://europa.eu.int/comm/environment/funding/intro_en.htm |
I.3. |
A pályázatokat a pályázati felhívás dokumentációjában megjelölt cím felhasználásával, legkésőbb 2006. július 6-ig kell a Bizottsághoz benyújtani. A pályázatokat postai úton vagy más küldeménytovábbító szolgáltatás révén, legkésőbb 2006. július 6-ig kell a Bizottságnak megküldeni (igazolásul a küldemény postai felvételének napja, a postai bélyegző kelte vagy a letétbe helyezésről szóló elismervény napja szolgál). A pályázatok a pályázati felhívás dokumentációjában megjelölt címen, legkésőbb 2006. július 6-ig 17.00 óráig személyesen is benyújthatók (igazolásul a keltezéssel ellátott, a felelős tisztviselő által aláírt átvételi elismervény szolgál). A benyújtási határidő előtt elküldött, de a Bizottsághoz 2006. július 20-ig be nem érkező pályázatokat a Bizottság nem fogadja el. A pályázó szervezet a határidő betartása érdekében köteles kellő gondossággal eljárni. A faxon vagy elektronikus levélben benyújtott, a hiányos és a több részben megküldött pályázatokat a Bizottság nem fogadja el. |
I.4 A pályázatok elbírálásának folyamata:
A pályázatok elbírálása a következő eljárás szerint történik:
— |
a pályázatok beérkezése a Bizottsághoz, nyilvántartásba vétele és visszaigazolása a Bizottság részéről; |
— |
az egyes pályázatok értékelése a Bizottság szervezeti egységei részéről; |
— |
a támogatás odaítéléséről szóló határozat megfogalmazása és a pályázók értesítése. |
A támogatandó pályázatok kiválasztása az I.2. pontban említett dokumentációban előírt kritériumok alapján, a rendelkezésre álló költségvetés keretei között történik.
A teljes eljárás szigorúan bizalmas. A Bizottság kedvező döntése esetén a Bizottság és a pályázatot benyújtó fél között (euróban kifejezett) támogatási megállapodás jön létre.
19.5.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 118/47 |
2006. évi pályázati felhívás a véletlen és a szándékos tengerszennyezéssel szemben folytatandó közösségi együttműködésre
(2006/C 118/09)
I.1. |
Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának polgári védelemért felelős szervezeti egysége pályázati felhívást tesz közzé olyan cselekvések felkutatása érdekében, amelyek a véletlen és a szándékos tengerszennyezés területén történő együttműködés közösségi kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. december 20-i 2850/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat keretében finanszírozásban részesülhetnek. A finanszírozás támogatás formájában valósul meg. |
I.2. |
Az érintett területek, a cselekvések jellege és tartalma, valamint a finanszírozás feltételei és a pályázati űrlapok a pályázati felhívás dokumentációjában találhatók meg. A dokumentáció részletes utasításokat tartalmaz továbbá a pályázatok benyújtásának helyéről és idejéről is. A dokumentáció az Europa honlapon, a következő címen érhető el: http://europa.eu.int/comm/environment/funding/intro_en.htm |
I.3. |
A pályázatokat a pályázati felhívás dokumentációjában megjelölt cím felhasználásával, legkésőbb 2006. június 30-ig kell a Bizottsághoz benyújtani. A pályázatokat postai úton vagy más küldeménytovábbító szolgáltatás révén, legkésőbb 2006. június 30-ig kell a Bizottságnak megküldeni (igazolásul a küldemény postai felvételének napja, a postai bélyegző kelte vagy a letétbe helyezésről szóló elismervény napja szolgál). A pályázatok a pályázati felhívás dokumentációjában megjelölt címen, legkésőbb 2006. június 30-án 17.00 óráig személyesen is benyújthatók (igazolásul a keltezéssel ellátott, a felelős tisztviselő által aláírt átvételi elismervény szolgál). A benyújtási határidő előtt elküldött, de a Bizottsághoz 2006. július 15-ig be nem érkező pályázatokat a Bizottság nem fogadja el. A pályázó szervezet a határidő betartása érdekében köteles kellő gondossággal eljárni. A faxon vagy elektronikus levélben benyújtott, a hiányos és a több részben megküldött pályázatokat a Bizottság nem fogadja el. |
I.4 A pályázatok elbírálásának folyamata:
A pályázatok elbírálása a következő eljárás szerint történik:
— |
a pályázatok beérkezése a Bizottsághoz, nyilvántartásba vétele és visszaigazolása a Bizottság részéről; |
— |
az egyes pályázatok értékelése a Bizottság szervezeti egységei részéről; |
— |
a támogatás odaítéléséről szóló határozat megfogalmazása és a pályázók értesítése. |
A támogatandó pályázatok kiválasztása a pályázati felhívás dokumentációjában előírt kritériumok alapján, a rendelkezésre álló költségvetés keretei között történik.
A teljes eljárás szigorúan bizalmas. A Bizottság kedvező döntése esetén a Bizottság és a pályázatot benyújtó fél között (euróban kifejezett) támogatási megállapodás jön létre.
A Bizottság határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye.