1.4.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 79/1

---

AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS KORSZERŰSÍTÉSE: KULCS EURÓPA JÓLÉTÉHEZ ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓJÁHOZ

A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG 2006. ÉVI KÖZÖS IDŐKÖZI JELENTÉSE AZ„OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010”MUNKAPROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁBAN ELÉRT HALADÁSRÓL

(2006/C 79/01)

1.   BEVEZETÉS

Az Oktatási Tanács és az Európai Bizottság 2004. évi közös időközi jelentésében (1) az európai oktatási és képzési rendszerek sürgős reformjára hívott fel annak érdekében, hogy az Unió megvalósíthassa társadalmi és gazdasági célkitűzéseit. Vállalták, hogy kétévente felülvizsgálják az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításában elért haladást, amely magában foglalja a szakoktatásra és szakképzésre vonatkozó koppenhágai folyamatot (VET), valamint a felsőoktatással kapcsolatos fellépéseket. E jelentés az új szakasz első jelentése. Az „Oktatás és képzés 2010” jelentős mértékben hozzájárul a növekedést és foglalkoztatást célzó új integrált iránymutatások (2) – többek között az európai ifjúsági paktum – megvalósításához is.

A lisszaboni stratégia közelmúltbeli félidős értékelése megerősítette, hogy az oktatás és képzés központi helyet foglal el az Európai Unió növekedési és foglalkoztatási programjában. Az integrált iránymutatásokban a Tanács felszólítja a tagállamokat, hogy bővítsék és javítsák a humán erőforrás terén megvalósított befektetéseket, és igazítsák oktatási és képzési rendszereiket az új munkahelyi követelményekhez. Ebben az összefüggésben az Európai Tanács felkérte a tagállamokat, hogy továbbra is teljes mértékben hajtsák végre az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogramot.

A Tanács ismételten hangsúlyozta az oktatási és képzési rendszerek kettős – társadalmi és gazdasági – szerepét. Az oktatás és a képzés minden országban meghatározó szerepet tölt be az ország kiválósági, innovációs és versenyképességi potenciáljának tekintetében. Ugyanakkor az oktatás és képzés Európa szociális dimenziójának is szerves részét képezi azáltal, hogy közvetíti a szolidaritás, az esélyegyenlőség és a társadalmi részvétel értékeit, miközben kedvező hatást gyakorol az egészségügy, a bűnözés, a környezet, a demokratizálódás és általában az életminőség terén. Az egész életen át tartó tanulás során valamennyi állampolgárnak ismereteket, készségeket és kompetenciákat kell elsajátítania és azokat folyamatosan frissítenie kell, valamint figyelembe kell venni a szociális kirekesztés által veszélyeztetettek sajátos szükségleteit is. Ez hozzá fog járulni a munkaerő-piaci részvétel és a gazdasági növekedés fokozásához, és erősíteni fogja a társadalmi kohéziót.

Az oktatásba és képzésbe való befektetésnek megvan az ára, de az egyéni, gazdasági és társadalmi megtérülés közép- és hosszú távon ellensúlyozza a költségeket. A reformok során ezért továbbra is szinergiák teremtésére kell törekedni az egymást valójában kölcsönösen erősítő gazdaság- és társadalompolitikai célok között.

Ezek a megfontolások rendkívül fontos szerepet játszanak az európai szociális modell jövőbeli fejlődéséről folyó jelenlegi uniós vitában. Európának óriási társadalmi-gazdasági és demográfiai kihívásokkal kell szembenéznie, amelyek többek között a lakosság elöregedésével, az alacsonyan képzett felnőttek magas számával, a fiatalkori munkanélküliség nagy arányával függenek össze. Ugyanakkor egyre nagyobb szükség van a kompetenciák és képzettségek szintjének javítására a munkaerőpiacon. Európa szociális rendszerei hosszú távú fenntarthatóságának javítása érdekében meg kell felelnünk ezeknek a kihívásoknak. Az oktatás és képzés e problémák megoldásának a részét képezi.

2.   AZ „OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010” MEGVALÓSÍTÁSÁBAN ELÉRT HALADÁS

Az alábbi szakaszok elsőként nyújtanak áttekintést az európai oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésében elért haladásról, amelyre az Európai Tanács lisszaboni ülése hívott fel. Az elemzés alapvetően a tagállamok, az EGT-tag EFTA-országok, valamint a csatlakozó és a tagjelölt országok 2005. évi nemzeti jelentéseire épül (3). Bemutatja, hogy a reformok milyen módon járulnak hozzá az intézkedéseknek a 2004. évi közös időközi jelentésben meghatározott kiemelt cselekvési területeihez (4). A zárójelben feltüntetett országokra való hivatkozás célja a helyes gyakorlat példákkal való illusztrálása, valamint az egymástól való tanulás megkönnyítése.

2.1.   Nemzeti szint: a reformok előrehaladnak

A nemzeti jelentések azt mutatják, hogy az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram a nemzeti politikai tájkép határozottabb részévé vált. A lisszaboni stratégiát jelenleg – ugyan különböző mértékben – valamennyi tagállam figyelembeveendő tényezőnek tekinti nemzeti oktatási és képzési politikájának kialakításakor.

Egyre több országban vonatkoznak konkrét rendelkezések az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításáért felelős minisztériumok (különösen az oktatási és a munkaügyi minisztérium) közötti együttműködésre, valamint az érdekelt felekkel – például a szociális partnerekkel – való konzultációra. Számos ország meghatározta saját céljait, amelyek – változó mértékben – az oktatás és képzés terén elérendő átlagos európai teljesítmény referenciaszintjeihez (teljesítménymérő referenciaértékek) viszonyítanak, vagy megkezdte azok meghatározását. Ez különös jelentőséggel bír az európai foglalkoztatási stratégia megvalósítása szempontjából is (5).

2.1.1   A prioritások és befektetések célja a nagyobb fokú hatékonyság és a jobb minőség

A kulcsfontosságú tudásalapú gazdasági ágazatokba történő összbefektetés tekintetében 2000 óta nem csökkent Európa lemaradása az olyan vetélytársakkal szemben, mint az Amerikai Egyesült Államok. Néhány ázsiai ország – például Kína és India – ugyanakkor rohamosan felzárkózik.

Mindazonáltal az oktatásra fordított közkiadásoknak a GDP százalékában kifejezett aránya szinte valamennyi EU-országban nő (az EU-átlag 2000-ben 4,9 %, 2002-ben 5,2 % volt).

A 2000 és 2002 között megfigyelhető pozitív tendencia ígéretes jele annak, hogy a kormányok kulcsfontosságúnak tekintik az oktatásba történő állami befektetést. Mindemellett az egyes országok között jelentős – a GDP 4–8 %-át kitevő – eltérések vannak. Úgy tűnik, a legtöbb kormány felismeri, hogy a szükséges reformokat nem lehet a befektetések jelenlegi szintjén és formájában megvalósítani.

Számos ország ösztönzi az egyének és a háztartások magánbefektetéseit, különösen azokon a területeken, ahol magas az egyéni megtérülési ráta, például olyan ösztönzők révén, mint utalványok vagy egyéni tanulmányi számlák (pl. AT, NL, UK (6)) (7), adókedvezmények (pl. CY, FI, HU, LT, PT, SI) vagy tandíjak (pl. AT, CY, PL, RO, UK). Kevés jele van annak, hogy általánosan növekedne a munkaadók befektetése a továbbképzésbe. Emiatt nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a munkaadók további befektetéseinek ösztönzésére.

A hatékonyság fokozása a minőség javítása révén a legtöbb ország esetében a reform fontos eleme, amelynek során hangsúlyt kap a decentralizáció és az intézményi irányítás javítása is. Míg a legtöbb ország rendszere teljesítményének mérésére az eredményekre vonatkozó nemzetközi összehasonlító adatokat használ, több ország nem fejlesztett ki megfelelő nemzeti teljesítménymutatót vagy a szükséges adatok gyűjtésére szolgáló eljárásokat. Ezért nehéz mérni az intézkedések hatását.

Valamennyi ország hangsúlyozza a tudásalapú gazdasághoz és társadalomhoz, valamint a gazdasági versenyképességhez szükséges készségek fejlesztésének alapvető fontosságát. A kínálat minőségének javítása és a színvonal emelése – a tanárképzéssel, a felsőoktatásban résztvevők számának növelésével és a bolognai folyamathoz (8) kapcsolódó reformok megvalósításával, a szakoktatás és szakképzés vonzerejének növelésével, valamint az IKT-hoz való hozzáférés biztosításával együtt – a legtöbb országban szintén kiemelt szerepet kap.

A társadalmi integráció vonatkozásában valamennyi ország arról tesz említést, hogy a célcsoportok munkához jutása és foglalkoztathatósága politikájuk meghatározó elemét képezi. Számos ország (pl. CY, CZ, EL, ES, LV, MT, PT, RO) hangsúlyozza, hogy pénzügyi akadályok korlátozzák a szükséges politika megvalósításának lehetőségeit.

Több ország hangsúlyozza, hogy oktatási és képzési politikájában a gazdasági és társadalmi célkitűzések kölcsönösen támogatják egymást. Mások úgy érvelnek, hogy ha a gazdasági és foglalkoztatási program sikeres, a társadalmi célokat (méltányosság és társadalmi integráció) is könnyebben meg lehet oldani. Ezek a kérdések különösen fontos szerepet játszanak az európai szociális modellről folytatott vitában.

2.1.2.   Előrelépés az egész életen át tartó tanulásra irányuló stratégiák meghatározásában, a megvalósítás azonban továbbra is kihívást jelent

2003 óta előrehaladás történt az Európai Tanács által elfogadott azon cél tekintetében, miszerint 2006-ra valamennyi tagállamban ki kell alakítani az egész életen át tartó tanulásra (9) irányuló stratégiákat (10). Ez az új lisszaboni integrált iránymutatások egyik kulcsfontosságú dimenziója. Számos – de semmi esetre sem valamennyi – ország nyilatkozatot dolgozott ki az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos politikájáról, például stratégiai dokumentumok vagy nemzeti cselekvési tervek formájában. Mások (pl. EL, ES, FR, RO) keretjogszabályokat léptettek hatályba.

A stratégiák azonban továbbra is kiegyensúlyozatlanok, ahogyan azt a 2003. évi elemzés is kimutatta. Megfigyelhető annak tendenciája, hogy az országok vagy a foglalkoztathatóságra, vagy a rendszerektől elidegenedett személyek újraintegrálására összpontosítanak. Néhány ország – például Svédország, Dánia, Finnország és Norvégia – jól halad egy következetes és átfogó nemzeti megközelítés kialakítása felé, és a megvalósítás terén is jelentős előrehaladást ér el.

Mindazonáltal biztató, hogy az egész életen át tartó tanulásra irányuló alappolitikák fokozatosan teret nyernek Európában. Néhány országban (pl. FI, FR, PT) például már jól működő rendszere van a nemformális és az informális tanulás elismerésének, míg több más ország (pl. BE, DK, ES, NL, NO, SE, SI, UK) a közelmúltban vezetett be erre vonatkozó intézkedéseket, vagy dolgozik a szabályozáson. Az egész életen át tartó pályaorientációval is egyre több ország (pl. BE, DK, FR, IE, IS, LI) foglalkozik, csakúgy mint az egységes nemzeti képesítési keretek kialakításával (pl. IE). Az utóbbi feladat elsőbbséget élvez néhány új tagállamban és tagjelölt országban is (pl. CY, EE, HR, LV, PL, RO, SI, TK).

Az EU 25–64 év közötti felnőtt lakosságának körülbelül 11 %-a (11) vesz részt az egész életen át tartó tanulásban, amely valamelyes javulást jelent 2000 óta, bár az egyes országok között jelentős különbségek mutatkoznak.

A részvételi arány növelésének szükségessége a továbbképzés terén továbbra is jelentős kihívás marad Európa – különösen a dél-európai országok és az új tagállamok – számára. Nagyobb számú felnőtt részvétele az egész életen át tartó tanulásban fokozná az aktív munkaerőpiaci részvételt és hozzájárulna a társadalmi kohézió erősítéséhez.

A felnőttek tanulási lehetőségeihez való hozzáférés növelésére Európa-szerte kevés figyelmet és pénzeszközt fordítanak, különösen az idősebb munkavállalók – akiknek a száma 2030-ra mintegy 14 millióval fog növekedni –, valamint az alacsony képzettséggel rendelkezők esetében. A legmagasabb részvételi arányról beszámoló országok többsége az egész életen át tartó tanulásra irányuló integrált és átfogó stratégia keretében kiemelt prioritásként kezelte a felnőtt tanulási stratégiákat.

Az Európai Unióban élő fiatalok megközelítőleg 15 %-a még mindig idő előtt hagyja abba iskolai tanulmányait, ami csekély előrehaladást jelent az EU által 2010-re meghatározott 10 %-os teljesítménymérő referenciaérték irányában.

A 15 évesek mintegy 20 %-ának továbbra is komoly nehézségei vannak az olvasási készség terén, ami nem tükröz előrehaladást 2000 óta az EU-referenciaérték tekintetében, amely szerint ezt az arányt ötödével kellene csökkenteni.

A 18–24 évesek megközelítőleg 77 %-a fejezi be felső középfokú tanulmányait, ami – a néhány országban megfigyelhető jelentős javulás ellenére – még messze elmarad a 85 %-os európai uniós referenciaértéktől.

Az iskolai tanulmányaikat alapvető képesítés és kompetenciák nélkül abbahagyó fiatalok tartósan magas száma aggasztó jele annak, hogy az alapoktatási rendszerek nem mindig teremtik meg az egész életen át tartó tanulás alapjait. Ez a probléma az új lisszaboni integrált iránymutatásokban és az európai ifjúsági paktumban is tükröződik. Számos ország (pl. AT, CY, DE, FR, IT, NO, UK) tanterv- és tanulmányiprogram-reformokkal válaszol erre, amelyek célja annak biztosítása, hogy mindenki elsajátítsa a kulcsfontosságú, transzverzális kompetenciákat, valamint hogy a fiatalok – különösen a hátrányos helyzetűek – „ne csússzanak át a háló résein” (lásd még a 2.1.4. szakaszt).

2.1.3.   A felsőoktatási reformok egyre jobban támogatják a lisszaboni menetrendet

A bolognai folyamat továbbra is mozgatórugója a felsőoktatás szerkezeti reformjainak, különösen az oklevelek háromciklusú rendszerének bevezetése és a minőségbiztosítás javítása tekintetében. Ebben az ágazatban többnyire a bolognai folyamat – és nem a lisszaboni stratégia – kerül a nemzeti szakpolitika-fejlesztés előterébe. Mindazonáltal vannak arra utaló jelek, hogy az országok hozzáláttak az irányítással, a finanszírozással és az intézmények vonzerejével kapcsolatos problémák kezeléséhez, ami segítséget fog nyújtani annak biztosításához, hogy az egyetemek hozzájáruljanak a versenyképességhez, a foglalkoztatáshoz és a növekedéshez (12). Több ország (pl. AT, BE, DE, DK, FI, FR, IT, NO) kiválósági központok létrehozására irányuló kezdeményezésekről tesz említést.

Az irányítás tekintetében számos ország (pl. AT, CZ, DE, DK, FR, IS, LI, SK) bevezetett például különböző fajta, a felsőoktatási intézmények és az állam kapcsolatát rendező szerződési szabályozást, amely a belső forráselosztás alapjául szolgál. Felsőoktatási rendszere felaprózódásának problémáját számos közép- és kelet-európai ország úgy próbálja megoldani, hogy – gyakran külső érdekeltek bevonásával – új intézményi irányítási rendszert vezet be.

2001-ben a felsőoktatásba való összbefektetés (köz és magán) az Európai Unióban a GDP 1,28 %-át tette ki, míg Kanadában ez az érték 2,5 %, az Amerikai Egyesült Államokban pedig 3,25 % volt (13). A három legtöbbet költő európai uniós ország Dánia (2,8 %), Svédország (2,3 %) és Finnország (2,1 %). Az Európai Uniónak kiadásait további évi 180 milliárd EUR-val kellene növelnie – különösen a magánszektorból származó lényegesen több befektetés révén – ahhoz, hogy elérje az Amerikai Egyesült Államok kiadásainak szintjét.

Számos ország számára a finanszírozás központi probléma marad, amely akadályozza a korszerűsítési program megvalósítását.

Az országba irányuló mobilitás megkönnyítése Európában széles körben elterjedt eszköz a felsőoktatás vonzerejének növelésére. Csupán néhány ország (pl. DE, FI, FR, IE, NL, UK) lép ezen túl, és folytat aktív marketingtevékenységet vagy célirányos nemzetközi toborzótevékenységet. Számos új tagállam ezt a kérdést úgy igyekszik megoldani, hogy közös oklevelek kiadása céljából partnerségre lép külföldi egyetemekkel.

A legtöbb ország elismeri, hogy a felsőoktatás és az ipar együttműködésének megerősítése az innováció és a fokozott versenyképesség alapvető követelménye, de túlságosan kevesen rendelkeznek az erre a kérdésre vonatkozó átfogó megközelítéssel. A probléma részét képezi, hogy a nemzeti innovációs stratégiák gyakran nem terjednek ki a felsőoktatási reformokra.

Több ország arra ösztönzi az egyetemeket, hogy vegyék ki részüket az egész életen át tartó tanulás megvalósításából kapuiknak a nem hagyományos diákok – például a hátrányosabb gazdasági-társadalmi helyzetben lévők – előtt történő megnyitása által, többek között a nemformális és az informális tanulás elismerésére szolgáló rendszerek kidolgozása révén. Ez részét képezi annak az Európa-szerte megfigyelhető törekvésnek, hogy növeljék a felsőoktatásban részt vevők számát. Nagyon sok egyetem kínál szakmai továbbképzést, és növekszik a távoktatást, a tantermi oktatást és a távoktatást ötvöző vegyes módszerű tanulást (blended learning), valamint az IKT alapú tanulási módszereket alkalmazó nyitott egyetemek népszerűsége is.

2.1.4.   A szakoktatás és szakképzés helyzete fokozatosan javul, de még sok a tennivaló

A szakoktatás és szakképzés reformjának nemzeti prioritásai lényegében a koppenhágai folyamat elemeit tükrözik. Elkezdődött az európai szinten elfogadott közös alapelvek és referenciaértékek megvalósítása (pl. a nemformális tanulás elismerése, minőségbiztosítás, orientáció), de az országok hangsúlyozzák, hogy a konkrét eredmények bemutatása még túl korai.

A szakoktatás és szakképzés megítélése néhány országban kedvező (pl. AT, CZ, DE, FI) olyan tényezőknek köszönhetően, mint a „duális rendszer” (vagyis váltakozó rendszerű képzés), (az általános oktatást és a szakoktatást összekapcsoló) kettős képzés és a felsőoktatás megnyitása érdekében tett közelmúltbeli intézkedések. A szakképzési lehetőségek azonban még mindig gyakran kevésbé vonzóak, mint az elméletiek. A szakoktatás és szakképzés minőségének javítása és vonzerejének növelése a jövőben is kulcsfontosságú feladat marad.

A szakoktatás és szakképzés vonzerejének növelése érdekében a legtöbb ország a felső középfokú oktatásra helyezi a hangsúlyt, beleértve a tantervfejlesztést és a szakmai képzés fejlesztését, a rugalmas előmeneteli és szakváltási lehetőségeket, a munkaerő-piaci kapcsolatokat és a pályaorientációt. Néhány országban (pl. CY, CZ, ES, FR, IS, IE, NL, PT, UK) jól kialakult módjai vannak a szakoktatásból és szakképzésből a felsőoktatásba való belépésnek, míg más országok (pl. AT, CZ, DE, ES, SK) – az egész életen át tartó tanulásra irányuló stratégiák kifejlesztésének összefüggésében – az általános és felsőoktatásban való fokozott részvételt helyezik előtérbe.

A szakoktatás és szakképzés munkaerő-piaci jelentőségének növelése, valamint a munkaadókhoz és a szociális partnerekhez fűződő kapcsolat javítása fontos tényező a minőség és a vonzerő kérdésén fáradozó legtöbb ország számára. A szakoktatás és szakképzés szerkezetének javítása, a szakmai képzéshez való hozzáférés, valamint a szakoktatás és szakképzés követelményeinek reformja döntő szerepet játszanak ebben a tekintetben. A készség- és képesítési igények előrejelzése továbbra is a legfőbb kihívások egyike, amely szükségessé teszi az érdekelt felek tevékenyebb részvételét, ágazati megközelítés kialakítását és az adatgyűjtés tökéletesítését.

Az országok nagy többsége aggodalmát fejezi ki az Unióban jelenleg közel 80 millió alacsony képzettségű személy szükségletei miatt, és hangsúlyozza a munkaerő-piaci részvétel, valamint a szakoktatási és szakképzési rendszerek kulcsfontosságú szerepét a társadalmi integráció biztosításában.

A legtöbb ország ebben az összefüggésben olyan célcsoportokra – különösen a fiatal lakosságra – összpontosít, amelyek esetében a szakoktatási és szakképzési programok kedvező hatást gyakorolnak az iskolai tanulmányaikat idő előtt abbahagyók arányának csökkentésére. A felnőttek és az idősebb munkavállalók azonban még mindig nem kapnak kielégítő mértékű figyelmet.

A szakmai tárgyakat oktató tanárok és a szakoktatók szakmai továbbképzése a legtöbb ország számára továbbra is komoly kihívást jelent.

2.1.5.   A nemzeti rendszerek növekvő, de továbbra is elégtelen európai dimenziója

Valamennyi ország fontosnak tekinti a mobilitási programokban való részvétel fokozását az alapszintű oktatástól és a képzéstől a magasabb szintekig, beleértve a tanárok és oktatók szakmai továbbképzésének részét képező mobilitást is. Néhány ígéretes, például a mobilitás minőségére irányuló kezdeményezés (pl. AT, BG, CZ, EL, IE, LV) ellenére azonban az országok nem dolgoztak ki elegendő nemzeti stratégiát. A legjelentősebb támogatást továbbra is az európai uniós programok jelentik. Az országok általában inkább a külföldről érkező, mint a külföldre menő diákok mobilitását támogatják. Európa-szerte alkalmazzák az Europass-t (14), amely a mobilitás támogatásának kulcsfontosságú eszköze.

Egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak továbbá az európai vagy nemzetközi dimenziónak a nemzeti oktatási és képzési rendszerekbe való beépítésének, amelynek révén javíthatók a fiatalok Európai Uniós ismereteit. Néhány ország (pl. EE, EL, FI, LU, NL, UK) esetében az európai vagy nemzetközi dimenzió a tanterv konkrét részét képezi, néhányan pedig ennek megfelelő törvényi reformokat vezetnek be. Mások (pl. DE, ES, IT) az európai dimenzió előmozdítását a regionális és helyi szintű együttműködési projekteken keresztül is támogatják. Sok ország hangsúlyozza a nyelvtanulás jelentőségét. A politikák és az intézkedések azonban többnyire széttagoltak, és továbbra is komoly kihívást jelent annak biztosítása, hogy valamennyi diák olyan tudással és kompetenciákkal fejezze be középiskolai tanulmányait, amelyekre európai polgárként szüksége lesz. Ez a 2004. évi közös időközi jelentés egyik kihangsúlyozott célkitűzése volt.

2.2.   Európai szint: az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram irányításának javítása

Az (Oktatási) Tanács 2004–2005 során számos közös eszközt, elvet és keretet fogadott el például a mobilitással, a minőségbiztosítással, a nemformális tanulással és a pályaorientációval kapcsolatban. Amint az a 2004. évi közös időközi jelentésben is szerepel, az ilyen megállapodások hasznosan támogathatják a nemzeti politikákat és reformokat, valamint hozzájárulhatnak a kölcsönös bizalom kialakításához. A szakoktatás és szakképzés terén a Maastrichti Kommüniké (2004. december) (15) mind nemzeti, mind európai szinten új prioritásokat határozott meg. A Bizottság elfogadott számos közleményt – például a felsőoktatásnak a lisszaboni stratégiában betöltött szerepéről és az európai nyelvi kompetenciamutató kifejlesztéséről (16) –, valamint tanácsi és európai parlamenti ajánlásokra vonatkozó tervezeteket – például az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról – is.

A folyamat általános racionalizálása, valamint a koherencia növelése és az irányítás hatékonyabbá tétele érdekében megalakult az „Oktatás és képzés 2010” koordinációs csoport, amely az oktatás és képzés területének miniszteri képviselőit, valamint az európai szociális partnereket tömöríti. A mutatókról és a referenciaértékekről készülő éves jelentés szintén segíti a folyamat nyomon követését.

A munkamódszereket szintén korszerűsítették a nemzeti szintű végrehajtás hatékonyabb támogatása érdekében. A munkaprogram első szakaszát végrehajtó munkacsoportok (17) helyébe „országcsoportok” lépnek, amelyek a tagok nemzeti prioritásai és érdekei szerinti kulcsfontosságú kérdésekre összpontosítanak. A csoportok 2005–2006 folyamán konkrét „együtt tanulási” tevékenységeket szerveznek, amelyek során az országok kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak a reformok végrehajtásához a sikerhez vezető tényezők meghatározása és a helyes gyakorlat megosztása által.

Tovább erősítik az európai oktatási és képzési térséget, mindenekelőtt az európai képesítési keretrendszer (EKKR) kidolgozása révén. Konzultációs folyamat indult az EKKR tervezetéről, és a Bizottság 2006-ban előterjeszti a tanácsi és európai parlamenti ajánlásra vonatkozó javaslattervezetet. A Bizottság 2006 elején előterjeszti továbbá a tanárképzés minőségéről szóló tanácsi és európai parlamenti ajánlás tervezetét, 2006 végén pedig közleményt ad ki a felnőttek tanulásáról.

3.   KÖVETKEZTETÉS: A REFORMOK ÜTEMÉNEK FELGYORSÍTÁSA A LISSZABONI STRATÉGIÁHOZ VALÓ EREDMÉNYESEBB HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS MODELL MEGSZILÁRDÍTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A nemzeti reformok előrehaladnak. Számos jel utal arra, hogy a közszektor szerte az Unióban folyamatos erőfeszítéseket tesz, és egyes területeken lassan megmutatkozik a munka gyümölcse. Az ilyen fejlemények biztatóak, különösen annak figyelembevételével, hogy az oktatási reformok hatása lassú, és hogy a kibővített Unióban jelentős különbségek vannak a nemzeti helyzetek és a kiindulási pontok között.

Az európai szociális modell hosszú távú fenntarthatósága jelentős mértékben ezen mélyreható és széles körű reformok eredményességétől függ, mivel ezek a reformok biztosíthatják valamennyi – bármilyen képességekkel és társadalmi háttérrel rendelkező – állampolgár tevékeny részvételét a gazdasági és társadalmi életben.

Ezért különösen aggasztó, hogy – a felsőfokú matematikai, természettudományos és műszaki képesítéssel rendelkező pályakezdők számának növelésére vonatkozó európai uniós referenciaérték igen gyors teljesítése ellenére – nagyon kevés haladás történt a társadalmi integrációhoz legszorosabban kapcsolódó referenciaértékek vonatkozásában. Amennyiben nem történik lényegesen több erőfeszítés az iskolai tanulmányok idő előtti abbahagyása, a felső középfokú végzettség megszerzése és a kulcskompetenciák területén, a következő generációt nagyobb arányban fogja érinteni a szociális kirekesztés, amelynek nagy ára lesz mind az érintett egyének, mind a gazdaság és a társadalom tekintetében. Az Európai Tanács hangsúlyozta az „Oktatás és képzés 2010” ezen területeinek jelentőségét a fiatalok számára, amikor 2005 márciusában elfogadta az európai ifjúsági paktumot.

Továbbra is teljes mértékben érvényben maradnak a 2004. évi közös időközi jelentésben meghatározott cselekvési prioritások, valamint azon üzenet, hogy a reformok ütemét fel kell gyorsítani. A következő, 2008. évi közös jelentésben is szigorúan nyomon kell követni a helyzet alakulását.

3.1.   A reformoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a méltányosság és az irányítás kérdéseire

A nemzeti jelentések azt mutatják, hogy a kormányok tudatában vannak az oktatás és képzés korszerűsítésével járó kihívásoknak. Megemlítik különösen a szükséges állami és magánbefektetések biztosításának, valamint a rendszerek szerkezeti és igazgatási reformjának nehézségeit. Ebben az összefüggésben – a folyamatban lévő reformok sikerének biztosítása érdekében – különös figyelmet kell fordítani a méltányosság és az irányítás kulcsfontosságú területeire, többek között a megfelelő ösztönzők kidolgozása révén. A Bizottság támogatni fogja a nemzeti törekvéseket azáltal, hogy a jövőben elsőbbséget biztosít ezeknek a területeknek az európai uniós szintű „együtt tanulási” tevékenységek során.

3.1.1.   A rendszerek hatékonyságát és méltányosságát biztosító reformokat kell végrehajtani

Pozitív fejlemény az oktatásba és képzésbe való állami befektetés hatékonyságára fektetett nagyobb hangsúly. Mindazonáltal kellő figyelmet kell fordítani az egész életen át tartó tanulás folyamatának egészére, és ugyanilyen figyelmet kell fordítani a rendszerek hatékonysági, minőségi és méltányossági célkitűzéseire. Ez elengedhetetlen feltétele a lisszaboni célok elérésének és egyidejűleg az európai szociális modell megerősítésének.

A rendszerek méltányosságának biztosítása azt jelenti, hogy az oktatás és képzés eredményeinek és hasznának függetlennek kell lennie a gazdasági-társadalmi háttértől és egyéb olyan tényezőktől, amelyek oktatásbeli hátrányhoz vezethetnek. Az oktatásnak mint olyannak nyitva kell állnia mindenki előtt, és azt az emberek egyéni tanulási igényeihez kell igazítani.

A kutatások azt mutatják, hogy a hatékonyság és a méltányosság közötti viszony nem feltételez fel kompromisszumot, mivel összefüggenek egymással és kölcsönösen erősítik egymást. Az oktatásban és képzésben való részvétel kiterjesztése mindenkire – beleértve a hátrányos helyzetű csoportokat és az idősebb munkavállalókat is – hozzá fog járulni az aktív népesség arányának a növeléséhez, amely elősegíti a növekedést és egyidejűleg csökkenti az egyenlőtlenségeket. A Bizottság – a tervek szerint 2006-ban elfogadásra kerülő – közleményben fogja megvitatni a méltányosság és a hatékonyság kérdését, és a 2008. évi közös jelentésnek is különös figyelmet kell szentelnie ennek a területnek. Ezenkívül a kiválóságra irányuló kutatásnak – többek között a felsőoktatás és a kutatás közötti jobb kapcsolatokon keresztül – párhuzamosan kell folynia a nagyobb mértékű részvételre és társadalmi integrációra irányuló kutatással.

A befektetéseknek azon területekre kell irányulniuk, ahol a társadalmi és gazdasági megtérülés a legmagasabb, mivel ezáltal eredményesen összekapcsolható a hatékonyság és a méltányosság. Ebben a tekintetben az elkövetkező években a tagállamoknak fokozniuk kell az iskolai tanulmányok idő előtti abbahagyásával, a felső középfokú végzettség megszerzésével és a kulcskompetenciákkal kapcsolatos európai uniós referenciaértékek teljesítésére irányuló erőfeszítéseiket. Az iskolaelőkészítő oktatásba történő befektetés különösen kimagasló jelentőséggel bír az iskolai kudarc és a társadalmi kirekesztés megelőzése, valamint a további tanulás alapjainak megteremtése szempontjából.

Ezenkívül az oktatási és képzési rendszerek hatékonyságának javítása érdekében alapvető fontosságú a tanár- és szakoktatóképzésbe, valamint az oktatási és szakképzési intézmények vezetésének megerősítésébe történő befektetés.

3.1.2.   A szereplők és a pénzeszközök mobilizálása különböző tanulási partnerségek révén

A reformokat segítik a kedvező gazdasági és társadalmi körülmények, a tudásba, készségekbe és kompetenciákba történő állami és magánbefektetések magas szintje, valamint a rendszerek koherens és összehangolt irányítási módja. A „tudáspolitikák” (oktatás, képzés, foglalkoztatás/szociális kérdések, kutatás stb.) közötti hatékony minisztériumközi szinergiák, a határozott szociális párbeszéd, valamint az egyéb kulcsfontosságú szereplők – például a szülők és a tanárok/oktatók – tudatossága és tevékeny részvétele, az önkéntes szféra és a helyi szereplők mind segítik azt, hogy konszenzus alakuljon ki a politika céljai és a szükséges reformok tekintetében. Az irányítás ilyen formái azonban nem terjedtek el széles körben.

Elsőbbséget kell biztosítani – különösen regionális és helyi szinten – az irányítás tanulási partnerségeken keresztüli javításának, amelyek révén a vonatkozó szereplők (intézmények, hatóságok, szociális partnerek, vállalatok, ágazati szervezetek, közösségi szervezetek stb.) megoszthatják feladataikat és költségeiket.

Ezekben a partnerségekben a tanárok és az oktatók töltik be a rendszerek változását elősegítő fő mozgatórugó szerepét. A partnerségeknek elő kell segíteniük továbbá a munkaadók nagyobb mértékű részvételét az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó kínálat megfelelőségének biztosítása terén.

3.2.   Az „Oktatás és képzés 2010” eredményesebb végrehajtása

3.2.1.   Nemzeti szint

Az elért haladás ellenére az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram prioritásait teljesebb mértékben figyelembe kell venni a nemzeti politika kialakításakor. A tagállamoknak különösen az alábbiakat kell biztosítaniuk:

—	az oktatás és képzés központi helye a nemzeti lisszaboni reformprogramokban, a strukturális alapok érdekében létrehozott nemzeti stratégiai referenciakeretben, valamint a szociális védelemre és a társadalmi integrációra irányuló nemzeti stratégiákban;

—	a munkaprogram megvalósítására vonatkozó nemzeti szintű koordinációs mechanizmusok kialakítása valamennyi országban, a különböző érintett minisztériumok és a legfontosabb érdekeltek – különösen a szociális partnerek – részvételével;

—	a nemzeti politikák tevékeny hozzájárulása az „Oktatás és képzés 2010” referenciaértékeinek és célkitűzéseinek eléréséhez. Ezen európai referenciaértékek figyelembevételével tovább kell fejleszteni a nemzeti célokat és mutatókat;

—	a politikák értékelésének javítása a haladás jobb nyomon követhetősége, valamint a kutatási eredményeket teljes mértékben felhasználó értékelési kultúra kialakítása érdekében. Ehhez elengedhetetlen kiváló minőségű statisztikai eszközök és infrastruktúra kialakítása;

—	a munkaprogram keretében elfogadott különböző európai megállapodások (pl. a közös referenciákról és alapelvekről szóló tanácsi állásfoglalások vagy következtetések) fontos referenciapontként való felhasználása a nemzeti reformok kidolgozása során.

3.2.2.   Európai szint

A Bizottság – az állam- és kormányfők hampton court-i informális találkozóján lezajlott megbeszélésnek megfelelően – biztosítja, hogy az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram eredményei felhasználásra kerüljenek mind a lisszaboni integrált iránymutatások és az EU kohéziós iránymutatásainak megvalósítási folyamatában, mind az európai szociális modell jövőjével kapcsolatos jövőbeni intézkedések során. Ebben az összefüggésben a strukturális alapoknak elsőbbségben kell részesíteniük a humántőkébe történő befektetést.

A munkaprogram eredményesebb végrehajtása érdekében különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

—

pontosan körvonalazott és releváns együtt tanulási tevékenységi programok kidolgozása az egész életen át tartó tanulásra irányuló új integrált program keretében, valamint a 2005. év során szerzett tapasztalatokra és elfogadott politikai prioritásokra figyelemmel. Az együtt tanulási tevékenységek azokra a területekre összpontosítanak, amelyeken a legnagyobb szükség van a reformra (európai uniós referenciaérték-területek; az egész életen át tartó tanulásra irányuló stratégiák; hatékonyság és méltányosság; irányítás és tanulási partnerségek; felsőoktatás; szakoktatás és szakképzés);

—

az egész életen át tartó tanulásra irányuló stratégiák végrehajtásának fokozottabb nyomon követése valamennyi tagállamban. Ez a kérdés központi helyet fog kapni a 2008. évi közös jelentésben, különösen az egész életen át tartó tanulásnak az európai szociális modell megerősítésében játszott szerepével kapcsolatban;

—	megállapodás az európai képesítési keretrendszerre (EKKR) vonatkozó ajánlásról, valamint az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról és a tanárképzés minőségével kapcsolatos munka folytatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlás tervezetéről;

—	hatékonyabb tájékoztatás és tapasztalatcsere a strukturális alapok és az Európai Befektetési Bank forrásainak oktatás- és képzésfejlesztési célokra történő felhasználása tekintetében, a források jobb jövőbeni kihasználása érdekében.

---

(1)  Oktatás és képzés 2010: A lisszaboni stratégia sikere a sürgős reformokon múlik, 2004. március 3. (a 6905/04 EDUC 43 tanácsi dokumentum).

(2)  Az integrált csomag összekapcsolja az átfogó gazdaságpolitikai, valamint a foglalkoztatási iránymutatásokat (a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2005. július 12-i 2005/600/EK tanácsi határozat, HL L 205., 2005.8.6., valamint a tagállamok és a Közösség gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatásokról (2005–2008) szóló, 2005. július 12-i 2005/601/EK tanácsi ajánlás).

(3)  A teljesítménymérő referenciaértékeknek való megfelelés terén elért haladásról szóló 2005. évi jelentés (Bizottsági belső munkadokumentum: „Az oktatás és képzés területére vonatkozó lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás” (SEC (2005) 419)) szintén az elemzés alapját képezte. A nemzeti jelentések 2005 novemberétől az „Oktatás és képzés 2010” weboldalon lesznek elérhetőek

(http://www.europa.eu.int/comm/education/policies/2010/et_2010_en.html).

(4)  További részleteket a statisztikai melléklet tartalmaz. A nemzeti jelentések és az uniós szintű fejlemények teljes elemzése az e közleményt kísérő bizottsági belső munkadokumentumban található.

(5)  Az öt teljesítménymérő referenciaértékből három célként szerepel az EU foglalkoztatási iránymutatásai között is.

(6)  Itt kizárólag Skóciára és Wales-re vonatkozik.

(7)  Az országrövidítéseket lásd a statisztikai mellékletben.

(8)  A bolognai folyamat kormányközi folyamat, amelynek célja, hogy európai felsőoktatási térség létrehozásával fokozza a polgárok foglalkoztathatóságát és mobilitását, valamint növelje az európai felsőoktatás nemzetközi versenyképességét. További információk a

http://europa.eu.int/comm/education/policies/educ/bologna/bologna_en.html weboldalon találhatók.

(9)  Az egész életen át tartó tanulás „az élet során végzett minden olyan tanulási tevékenység, amelynek célja az ismeretek, készségek és kompetenciák fejlesztése személyes, állampolgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatási szempontból.” (Az egész életen át tartó tanulás európai térségének megvalósításáról szóló bizottsági közlemény, COM(2001) 678 végleges).

(10)  A 2004. évi közös időközi jelentés, i. m.; az Európai Tanács következtetései, 2004., 2005.

(11)  A lakosság azon részének százalékos aránya, amely a felmérést megelőző négy hétben oktatásban és képzésben vett részt.

(12)  Lásd az „Európa szellemi tőkéjének mozgósítása: tegyük lehetővé az egyetemek teljes körű hozzájárulását a lisszaboni stratégiához!” című bizottsági közleményt, COM (2005) 152 végleges.

(13)  Lásd „A tudomány, a technológia és az innováció főbb adatai 2005-ben: az európai tudásalapú térség megvalósítása felé”, Európai Bizottság.

(14)  http://www.europa.eu.int/comm/education/programmes/europass/index_en.html

(15)  http://www.europa.eu.int/comm/education/policies/2010/vocational_en.html

(16)  COM(2005) 556 végleges

(17)  A munkacsoportok 2004. évi tevékenységének eredménye az „Oktatás és képzés 2010” weboldalon található:

http://www.europa.eu.int/comm/education/policies/2010/objectives_en.html

---

---

1.4.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 79/20

---

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2006. március 31.

(2006/C 79/02)

1 euro=

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2104
JPY	Japán yen	142,42
DKK	Dán korona	7,4624
GBP	Angol font	0,6964
SEK	Svéd korona	9,4315
CHF	Svájci frank	1,5801
ISK	Izlandi korona	86,06
NOK	Norvég korona	7,9675
BGN	Bulgár leva	1,9558
CYP	Ciprusi font	0,576
CZK	Cseh korona	28,595
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	265,74
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6961
MTL	Máltai líra	0,4293
PLN	Lengyel zloty	3,9425
RON	Román lej	3,5198
SIT	Szlovén tolar	239,56
SKK	Szlovák korona	37,63
TRY	Török líra	1,6323
AUD	Ausztrál dollár	1,6997
CAD	Kanadai dollár	1,4084
HKD	Hongkongi dollár	9,3923
NZD	Új-zélandi dollár	1,9774
SGD	Szingapúri dollár	1,9582
KRW	Dél-Koreai won	1 176,09
ZAR	Dél-Afrikai rand	7,5066
CNY	Kínai renminbi	9,7038
HRK	Horvát kuna	7,342
IDR	Indonéz rúpia	10 972,28
MYR	Maláj ringgit	4,458
PHP	Fülöp-szigeteki peso	61,888
RUB	Orosz rubel	33,546
THB	Thaiföldi baht	47,008

---

(1)  

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

---

1.4.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 79/21

---

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.3998 – Axalto/Gemplus)

(2006/C 79/03)

(EGT vonatkozású szöveg)

1.

2006. március 24-én a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikkének megfelelően, és az ugyanezen cikk (5) bekezdése szerinti beterjesztést követően bejelentés érkezett a Bizottsághoz egy tervezett összefonódásról, amelyen keresztül az Axalto Holding NV (a továbbiakban: „Axalto”, Hollandia) vállalkozás az említett tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében részvényvásárlással teljes ellenőrzést szerez a Gemplus International SA (a továbbiakban: „Gemplus”, Luxemburg) vállalkozás felett.

2.	Mindkét érintett vállalkozás műanyag biztonsági kártyák, az azokhoz kapcsolódó szoftverek és hardverek forgalmazásával foglalkozik, illetve különböző alkalmazásokra irányuló szolgáltatásokat (SIM-kártya, fizetőkártya, stb.) nyújt.

3.	A Bizottság az előzetes vizsgálat alapján úgy ítéli meg, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat. A végső döntés jogát azonban fenntartja a kérdésben.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy a tervezett összefonódással kapcsolatos esetleges észrevételeiket juttassák el a Bizottsághoz. Az észrevételeknek e közzététel megjelenését követő 10 napon belül meg kell érkezniük a Bizottsághoz. Az észrevételeket a COMP/M.3998 – Axalto/Gemplus hivatkozási szám feltüntetése mellett faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44) vagy postán lehet eljuttatni a Bizottsághoz az alábbi címre: European Commission (Európai Bizottság) Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság) Merger Registry (Fúziós Hivatal) J-70 B-1049 Brussels (Brüsszel)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

---

1.4.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 79/22

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4136 – Deutsche Post/Williams Lea)

(2006/C 79/04)

(EGT vonatkozású szöveg)

2006. március 14-én a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

—	az Európa versenypolitikai weboldalon (http://europa.eu.int/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek.

—	elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32006M4136. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://europa.eu.int/eur-lex/lex)

---

1.4.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 79/23

---

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(2006/C 79/05)

(EGT vonatkozású szöveg)

Elfogadás időpontja:

Tagállam: Lengyelország

Támogatás száma: N 61/2005

Címe: Program pomocy na restrukturyzację udzielanej w procesach prywatyzacji

Célkitűzés(ek): Nehézségekkel küzdő vállalatok átalakítása [Az összes ágazat]

Jogalap: Ustawa o komercjalizacji i prywatyzacji (art. 52, Dz.U. z 2002 r. nr 171, poz. 1397 ze zm.), Rozporządzenie Rady Ministrów w sprawie pomocy udzielanej w procesach prywatyzacji oraz Rozporządzenie Rady Ministrów w sprawie warunków spłaty należności za korzystanie z przedsiębiorstwa (Dz.U. z 2004 r. nr 269, poz. 2667)

Költségvetés: Tervezett támogatás teljes összege: 40 000 000 PLN

Tartama: Lejárat napja: 2010.12.31.

Egyéb információ: Támogatási program – Nem piaci körülmények között lebonyolított tranzakciók

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

Határozathozatal időpontja:

Tagállam: Németország (Schleswig-Holstein)

Ügyszám: N 165/2004

Megnevezés: Biomassza és energia – az N 680/2000 állami támogatás meghosszabbítása

Cél: Környezetvédelem

Jogalap: Richtlinie zur Förderung der energetischen Nutzung von Biomasse im ländlichen Raum durch das Land Schleswig-Holstein

Költségvetés: Átlagosan kb. évi 1,5 millió EUR

Intenzitás vagy összeg: Az elszámolható költségek 40 %-a.

Időtartam:

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Németország

Támogatás száma: N 185/2004

Megnevezése: Egyes kombinált ciklusú gázturbinás erőművek ideiglenes adómentességének módosítása

Célkitűzés: környezetvédelmi támogatás

Jogalap: Gesetz zur Änderung des Mineralölsteuergesetzes

Költségvetés: nem megbecsülhető

Időtartam: a létesítmény üzembe helyezésétől számított öt év

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

Elfogadás időpontja:

Tagállam: Ausztria

Támogatás száma: N 192/2005

Címe: Garantie der aws Austria Wirtschaftsservice GmbH für das Mittelstandsportfolio der Investkreditbank AG

Célkitűzés: Innováció (Az összes ágazat)

Jogalap: §§ 13 und 14 Garantiegesetz 1977 BGBl 296/1977 idf BGBl I 68/2004; Richtlinien für kapitalmarktbezogene und fondsgebundene Garantien („Kapitalgarantien”) der aws, Fassung November 1998

Tartama: 2006-2016

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Hollandia

Támogatás száma: N 213/2005

Megnevezés: Támogatási rendszer a belvízi hajók által használt dízelüzemű motorok cseréjére és átalakítására

Célkitűzés: Lényeges NOx kibocsátás-csökkentés elérése a meglévő belvízi hajóflottára vonatkozóan

Jogalap: Wet Milieubeheer, artikel 15.13 en de Subsidieregeling dieselmotoren voor binnenvaartschepen

Költségvetés: 20 000 000 EUR

Időtartam: 2005–2010

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

Elfogadás időpontja:

Tagállam: Lengyelország [Śląskie]

Támogatás száma: N 242a/2005

Címe: Program pomocy regionalnej dla przesiebiorców inwestujących na terenie części jednostki strukturalnej imienia Mikołaja Kopernika (nieruchomości zabrzańskie)

Célkitűzés: Regionális fejlesztés [Az összes ágazat]

Jogalap az eredeti nyelven: Ustawa o samorządzie gminnym z dnia 8 marca 1990 r.; Ustawa o podatkach i opłatach lokalnych z dnia 12 stycznia 1991 r.; Projekt Uchwały Rady Miejskiej w Zabrzu w sprawie określenia zwolnień z podatku od nieruchomości, nieruchomości zabrzańskich, położonych na obszarze części jednostki strukturalnej im. Mikołaja Kopernika

Költségvetés: Tervezett támogatás teljes összege: 75 000 000 PLN

A támogatás maximális intenzitása: 50 %

Tartama: Lejárat napja: 2006.12.31.

Egyéb információ: Támogatási program – Adókedvezmény

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

Elfogadás időpontja:

Tagállam: Lengyelország [Śląskie]

Támogatás száma: N 242b/2005

Címe: Program pomocy regionalnej dla przedsiębiorców inwestujących na terenie Katowickiej Specjalnej Strefy Ekonomicznej (nieruchomości zabrzańskie)

Célkitűzés: Regionális fejlesztés [Az összes ágazat]

Jogalap az eredeti nyelven: Ustawa o samorządzie gminnym z dnia 8 marca 1990 r.; Ustawa o podatkach i opłatach lokalnych z dnia 12 stycznia 1991 r.; Projekt Uchwały Rady Miejskiej w Zabrzu w sprawie określenia zwolnień z podatku od nieruchomości, nieruchomości zabrzańskich położonych na terenie Katowickiej Specjalnej Strefy Ekonomicznej

Költségvetés: Tervezett támogatás teljes összege: 2 500 000 PLN

A támogatás maximális intenzitása: 50 %

Tartama: Lejárat napja: 2006.12.31.

Egyéb információ: Támogatási program – Adókedvezmény

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

Elfogadás időpontja:

Tagállam: Lengyelország [Wielkopolska]

Támogatás száma: N 243/2005

Címe: Program pomocy regionalnej dla przedsiębiorców inwestujących na terenie gminy i miasta Nowe Skalmierzyce

Célkitűzés: Regionális fejlesztés [Az összes ágazat]

Jogalap: Ustawa o podatkach i opłatach lokalnych z dnia 12 stycznia 1991 r.; Projekt Uchwały Rady Gminy i Miasta Nowe Skalmierzyce w sprawie tworzenia preferencji dla przedsiębiorców zwiększających zatrudnienie i inwestujących na obszarze Gminy i Miasta Nowe Skalmierzyce oraz zwolnień w podatku od nieruchomości; Projekt programu pomocy regionalnej na tworzenie nowych miejsc pracy związanych z nową inwestycją na obszarze Gminy i Miasta Nowe Skalmierzyce, stanowiący załącznik nr 3 do ww. projektu uchwały

Költségvetés: Tervezett támogatás teljes összege: 1 200 000 PLN

A támogatás maximális intenzitása: 50 %

Tartama: Lejárat napja: 2006.12.31.

Egyéb információ: Támogatási program – Adókedvezmény

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

Elfogadás időpontja:

Tagállam: Németország (Brandenburg)

Támogatás száma: N 310/2004

Megnevezés: ERFA Kockázati Tőke Alap, Brandenburg

Célkitűzés: Kockázati tőke KKV-k számára

Jogalap: Beteiligungsgrundsätze der BC Fonds Brandenburg GmbH

Költségvetés: 50 millió EUR-ig

Intenzitás vagy összeg: Egyenkénti befektetések 1 millió EUR-ig a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti EK-területeken és 750 000 EUR-ig a 87. cikk (3) bekezdés c) pontja szerinti EK-területeken.

Időtartam: 2014.12.31.

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

Elfogadás időpontja:

Tagállam: Egyesült Királyság

Támogatás száma: N 319/2005

Címe: Grant for Collaborative R&D. Revision of aid scheme N 761/2002

Célkitűzés: Kutatás és fejlesztés (Az összes ágazat)

Jogalap: Science and Technology Act 1965

Költségvetés: 200 millió GBP évente

A támogatás maximális intenzitása: 100 %

Tartama: 2006.1.1.-2011.31.12.

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Espagne (Comunidad de Madrid)

Támogatás száma: N 342/2005

Megnevezése: A „vállalatok innovációs terve” megnevezésű támogatási program meghosszabbítása

Célkitűzés: KKV-knak befektetésekhez és tanácsadási célra nyújtott támogatások, valamint kutatási és fejlesztési célú támogatások

Jogalap: Orden de la Consejería de Economía y Empleo por la que se regula el Plan de Innovación Empresarial de la Comunidad de Madrid

Költségvetés: 18,03 millió EUR évente

Támogatás intenzitása vagy összege: Változatlan

Időtartam: 2006-2009

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

Elfogadás időpontja:

Tagállam: Hollandia

Támogatás száma: N 358/2005

Címe: Microdruppels

Célkitűzés: Kutatás és fejlesztés (Az összes ágazat)

Jogalap: Wet van 29 februari 1996, houdende vaststelling van regels inzake de verstrekking van subsidies door de Minister van Economische Zaken (Kaderwet EZ-subsidies)

Költségvetés: 1 390 000 EUR

A támogatás maximális intenzitása: 60 %

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Spanyolország [Murcia]

Támogatás száma: N 363/05

Megnevezése: A villamosenergia-ellátás minőségének javítását szolgáló támogatás a Murcia régióban

Célkitűzés: Regionális fejlesztés [Villamos energia]

Jogalap: Ley 54/1997, de 27 de noviembre del sector eléctrico, Real Decreto 1955/2000, de 1 de diciembre, Real Decreto 1802/2003, de 26 de diciembre y borrador del Convenio específico de colaboración entre el Ministerio de Industria, Turismo y Comercio, la Comunidad Autónoma de la Región de Murcia e Iberdrola Distribución Eléctrica, S.A.

Támogatás intenzitása vagy összege: 1 149 000 EUR

Időtartam: 2005.12.31-ig

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

Elfogadás időpontja:

Tagállam: Észtország

Támogatás száma: N 392/2005

Címe: Ettevõtluse infrastruktuuri arendamise toetamine

Jogalap az eredeti nyelven: Eesti riikliku arengukava Euroopa Liidu struktuurifondide kasutuselevõtuks — ühtne programmdokument aastateks 2004-2006; meetme 2.2 “Ettevõtluse infrastruktuuri arendamise toetamine”, RTL 2004, 43, 725

Célkitűzések: Regionális fejlesztés [Az összes ágazat]

Költségvetés: Tervezett éves kiadás: 67 300 000 EEK

Ténylegesen nyújtott támogatás teljes összege: 201 900 000 EEK

A támogatás maximális intenzitása: 50 %

Tartama: Lejárat napja: 2006.12.31.

Egyéb információ: Támogatási program – Szubvenció

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

Elfogadás időpontja:

Tagállam: Olaszország [Valle d'Aosta]

Támogatás száma: N 394/2005

Címe: Aiuto all'organizzazione della protezione civile — Proroga del regime N 433/2000

Célkitűzés: A természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás [Az összes ágazat]

Jogalap: Legge regionale 18 gennaio 2001, n. 5 «Organizzazione delle attività regionali di protezione civile»

A támogatás maximális intenzitása: 70 %

Tartama: Lejárat napja: 2011.12.31.

Egyéb információ: Támogatási program – Szubvenció

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

Elfogadás időpontja:

Tagállam: Németország

Támogatás száma: N 453/2005

Címe: Förderschwerpunkt „Wohnen“

Célkitűzés: Kutatás és fejlesztés (Az összes ágazat)

Jogalap: Bundeshaushalt, Kapitel 3006, Titel 68342

Költségvetés: 5 000 000 EUR

A támogatás maximális intenzitása: 75 %

Tartama: 2005.1.1.-2008.31.12.

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Olaszország

Támogatás száma: N 496/2003

Megnevezése: Támogatás logisztikai lánc kialakítására és az intermodalitás fejlesztésére

Célkitűzés: Az intermodalitás fejlesztésének ösztönzése olyan közúti szállító vállalatoknak nyújtott támogatás révén, amelyek a közút helyett inkább a tengeri szállítást veszik igénybe

Jogalap: Articolo 3, comma 2-ter della Legge n. 265 del 22 novembre 2002

Költségvetés: 240 millió EUR

Időtartam: 3 év

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Szlovénia

Támogatás száma: N 536A/04

Megnevezése: „Média-programok létrehozásának társfinanszírozása”

Célkitűzés: Audiovizuális és média-szektor

Jogalap: „Uredba o izvedbi rednega letnega javnega razpisa za sofinanciranje ustvarjanja programskih vsebin in razvoja tehnične infrastrukture na področju medijev” kihirdetés: 2004.4.9., hatálybalépés: 2004.4.10.

Költségvetés: maximum 230 millió szlovén tolár (megközelítőleg 960 954 EUR) évente 6 éven keresztül (megközelítőleg 5,8 millió EUR)

Támogatás intenzitása: változó, általános szabály szerint kevesebb, mint 50 %

Időtartam: 2010 végéig

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Szlovák Köztársaság

Támogatás száma: N 542/05

Megnevezése: Vydavetel'stvo spolku slovenských spisovatel'ov s.r.o., (Egyedi támogatás hetente megjelenő irodalmi folyóiratnak)

Célkitűzés: irodalmi folyóirat támogatása

Jogalap: Zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy v znení neskorších predpisov,

Zákon č. 231/1999 Z. z. o štátnej pomoci v znení zákona č. 203/2004 – § 4 ods. 1, písm. d),

Výnos MK SR – 480/2004 – 1 o poskytovaní dotácií v pôsobnosti MK SR

Költségvetés: 2 500 000 SKK

A támogatás intenzitása vagy összege: 38,8 %

Időtartam: 2005

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

Elfogadás időpontja:

Tagállam: Cseh Köztársaság

Támogatás száma: N 579/2005

Címe: Centra základního výzkumu (změna N 535/2004)

Célkitűzés: Kutatás és fejlesztés (Az összes ágazat)

Költségvetés: 94 000 000 EUR

A támogatás maximális intenzitása: 100 %

Tartama:

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

Elfogadás időpontja:

Tagállam: Cseh Köztársaság

Támogatás száma: N 581/2005

Címe: Výzkumná centra (změna CZ 123/2004)

Célkitűzés: Kutatás és fejlesztés (Az összes ágazat)

Költségvetés: 141 000 000 EUR

A támogatás maximális intenzitása: 100 %, 50 %, 25 %

Tartama:

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Dánia

Támogatás száma: N 652/2005

Megnevezése: A munkakörülmények kutatására nyújtott támogatás meghosszabbítása

Célkitűzés: A dániai munkakörnyezeti kutatások erősítése kutatási stratégia kidolgozása és K&F tevékenységek támogatása révén

Jogalap: Finansloven, tekstanmærkning nr. 124 § 17 og Bekendtgørelse nr. 610 af 25. juni 2003

Költségvetés: A 2003–2008. közötti időszakban összesen 207,8 millió DKK (kb. 27,7 millió EUR)

Támogatás intenzitása vagy összege: 100 %

Időtartam: 2 év

Egyéb információ: Éves jelentés

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

---

1.4.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 79/28

---

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(2006/C 79/06)

(EGT vonatkozású szöveg)

A határozathozatal időpontja:

Tagállam: Hollandia

Támogatás száma: N 75/2003

Cím: Promóciós intézkedések a kagyló ágazat javára

Célkitűzés: A kagyló ágazat javára irányuló promóciós intézkedések finanszírozása az adók és járulékok torzításával

Jogalap:

—	Instellingsverordening Productschap Vis

—	Wet op de bedrijfsorganisatie

—	Verordening financiering mosselpromotie 2003

—	Verordening instelling van een fonds voor mosselpromotie

Költségvetés: 449 300 EUR a 2003. évre

A támogatás formája és intenzitása: A halászati és az akvakultúra ágazatnak nyújtott állami támogatások vizsgálatára vonatkozó iránymutatásban meghatározott összeghatárokig (HL C 19., 2001.1.20., 7. o.)

Időtartam: A 2003. és az azt követő évek

Egyéb információk: Éves jelentés

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

A határozathozatal időpontja:

Tagállam: Hollandia

Támogatás száma: N 160/2003

Cím: Promóciós intézkedések a garnélarák ágazat javára

Célkitűzés: A garnélarák ágazat javára irányuló promóciós intézkedések finanszírozása az adók és járulékok torzításával

Jogalap:

—	Instellingsverordening Productschap Vis

—	Wet op de bedrijfsorganisatie

—	Verordening financiering kosten van een promotiecampagne garnalen 2003

—	Verordening instelling van een fonds voor garnalenpromotie

Költségvetés: 480 000 EUR a 2003. évre

A támogatás formája és intenzitása: halászati és akvakultúraágazatnak nyújtott állami támogatások vizsgálatára vonatkozó iránymutatásban meghatározott összeghatárokig (HL C 19., 2001.1.20., 7. o.)

Időtartam: 2003. és az azt követő évek

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Lett Köztársaság

Támogatás száma: N 177/2005

Megnevezése: A halászati ágazatnak nyújtott támogatás a viharkárok helyreállítására

Célkitűzés: A támogatás célja a Lettországban a 2005. január 8-i és 9-i vihar által a halászati és akvakultúra-ágazatnak okozott károk helyreállítása

Jogalap: Latvijas Ministru Kabineta 2005. gada 25. janvāra Noteikumi Nr. 70 par valsts atbalstu lauksaimniecībai 2005. gadā un par kārtību šāda atbalsta piešķiršanai

Költségvetés: A támogatás teljes költségvetése 20 000 LVL (28 500 EUR)

Támogatás intenzitása vagy összege: A támogatás maximális intenzitása 50 %

Időtartam:

Egyéb információ: Jelentés

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

A határozathozatal időpontja:

Tagállam: Olaszország

Támogatás száma: N 405/2002

Cím: Strukturális intézkedések az akvakultúra ágazatban (Molise)

Célkitűzés: Strukturális intézkedések foganatosítása az akvakultúra területén a közösségi támogatási kerettervvel összefüggésben

Jogalap: Deliberazione della Giunta Regionale del Molise n. 46 del 14 gennaio 2002 avente ad oggetto «POR Molise 2000-2006 Misura 4.16 Aiuti agli investimenti nel settore della Pesca — Norme per la corresponsione di aiuti a privati nel settore dell'aquacoltura»

Költségvetés: 533 500 EUR

Intenzitás: a Tanács 2792/99/EK rendelete által előírt ráta szerint

Időtartam: 2000-2006

Egyéb információk: Alkalmazási jelentés

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

A határozathozatal időpontja:

Tagállam: Spanyolország

Támogatás száma: N 447/2002

Cím: Feldolgozás és értékesítés – Halászati ágazat

Célkitűzés: A halászati ágazatba tartozó vállalkozások gazdasági és technikai irányításának elősegítése az e területre vonatkozó tanácsadás útján

Jogalap: Orden por la que se establecen las bases reguladoras de las subvenciones para planes de asistencia técnica y de gestión en los sectores de transformación y comercialización de los productos agrarios, silvícolas, de la pesca, la acuicultura y la alimentación, y se convocan para el ejercicio 2002 (Ministerio de Agricultura, Pesca y Alimentación)

Költségvetés: 811 366 EUR a 2002-es évre. (ez az összeg a jogalapban foglalt ágazat mindegyikérevonatkozik: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat és élelmezés)

Időtartam: Meghatározatlan.

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

A határozathozatal időpontja:

Tagállam: Spanyolország

Támogatás száma: N 4572002

Cím: Az északi szürke tőkehal halászati tilalma (Cantabria)

Célkitűzés: A hajótulajdonosok és a halászok kompenzációja a tevékenység ideiglenes tilalma miatt a tőkehalállomány ebben a régióban történő ideiglenes halászati tilalmára vonatkozó sürgős intézkedések bevezetése következtében.

Jogalap: Orden de la Consejería de Ganadería, Agricultura y Pesca por la que se establece una parada biológica de la flota que dirige su actividad a la merluza en el área de NEAFC (North East Atlantic Fisheries Commission), y se regula la concesión de indemnizaciones a los pescadores y propietarios de buques afectados

Költségvetés: 425 000 EUR

Intenzitás vagy a támogatás összege: A 2792/99/EK tanácsi rendeletben meghatározott arányok szerint

Időtartam: Negyvenöt nap a 2002-es év folyamán

Egyéb információk: Alkalmazási jelentés

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

A határozathozatal időpontja:

Tagállam: Németország

Támogatás száma: N 459/2002

Cím: A belvízi halászati ágazatban, az akvakultúra-ágazatban, valamint a halászati termékeket értékesítő ágazatban Hessen tartományban (HOPE-társfinanszírozással) történő befektetésekre nyújtott támogatások kifizetéséről szóló körirat

Célkitűzés: A Hessen tartományban levő akvakultúra-ágazati és belvízi halászati ágazati vállalkozások versenyképességének növeléséhez, valamint a környezetbarát gazdálkodáshoz és e terület termékeinek minőségjavításához való hozzájárulás

Jogalap: Landeshaushaltsordnung § 44

Költségvetés: 100 000 millió EUR évente

A támogatás formája és intenzitása: A 2792/1999/EK rendelet által meghatározott összeghatárokig

Időtartam: 2000–2008

Egyéb információk: Éves jelentés

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

A határozathozatal időpontja:

Tagállam: Portugália

Támogatás száma: N 690/2002

Cím: Hivatásos felek által foganatosított intézkedések és innovációs intézkedések. Halászati ágazat (Açores)

Célkitűzés: Strukturális intézkedések foganatosítása a hivatásos felek által hozott intézkedések és az innovatív intézkedések területén a régióban alkalmazandó közösségi támogatási keretterv szerint

Jogalap: Portarias da Secretaria Regional da Agricultura e Pescas da Região Autónoma dos Açores

Költségvetés: 137 000 EUR

Intenzitás: a Tanács 2792/99/EK rendelete által előírt ráta szerint

Időtartam: 2000-2006

Egyéb információk: Éves jelentés

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Spanyolország

Támogatás száma: NN 64/2000

Megnevezés: A Marokkói egyezmény lejárta miatt időszakosan szüneteltetett támogatás meghosszabbítása.

Célkitűzés: A marokkói vizeken hajózó hajótulajdonosok és a halászhajók alkalmazottai jövedelmében, a Marokkói Királysággal kötött halászati megállapodás lejártával, a halászati tevékenység ideiglenes szüneteltetése miatt bekövetkezett veszteségek kompenzációja

Jogalap: Orden de 3 de mayo de 2000, por la que se amplían las ayudas a los armadores de buques de pesca que faenan en el caladero de Marruecos por paralización de su actividad y Orden de 18 de mayo de 2000 por la que se prorroga la vigencia de la de 1 de diciembre de 1999, reguladora de la concesión de ayudas a los trabajadores y armadores de buques de pesca, de todas las modalidades, que faenaban al amparo del Acuerdo de Cooperación en Materia de Pesca Marítima, suscrito entre la Unión Europea y el Reino de Marruecos, afectados por la expiración del mismo desde el 1 de diciembre de 1999

Költségvetés: 4 950 millió peseta támogatás a hajótulajdonosok javára (± 29 750 100 EUR)

5 190 295 812 peseta az alkalmazottak támogatására (± 31 194 306 EUR)

Támogatás intenzitása vagy összege: a támogatás mértéke és aránya az „Irányvonalak a halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott támogatások vizsgálatára” és a 2468/98/EK rendeletben meghatározottak szerint a hajótulajdonosok kártalanítására, valamint az alkalmazottaik támogatásának megfelelő társadalombiztosítási járulékokra és 151 000 peseta (± 908 EUR) havonta az alkalmazottak támogatására

Időtartam: 2000 június–december

Egyéb információk: Végrehajtási beszámoló

A bizalmas adatokat nem tartalmazó határozat szövege a hiteles nyelven (nyelveken) a következő címen érhető el:

http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/

---

1.4.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 79/31

---

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2006. március 24.)

a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról

(CON/2006/18)

(2006/C 79/07)

2006. március 6-án az Európai Központi Bank („EKB”) felkérést kapott az Európai Unió Tanácsától, hogy alkosson véleményt a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (a továbbiakban: rendelettervezet).

Az EKB-nak a vélemény meghozatalára szolgáló hatásköre az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 105. cikkének (4) bekezdésének első francia bekezdésén alapszik, mivel a rendelettervezet az EKB hatáskörébe tartozik. Az EKB eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1.   Általános észrevételek

1.1.	Az EKB üdvözli a rendelettervezetet, amelynek célkitűzése a Közösségben a gazdasági tevékenységek közös statisztikai osztályozásának (a továbbiakban: NACE Rev. 2.) létrehozása. Az EKB nem kifogásolja sem az új NACE-rendszert, sem annak részletes osztályozását.

1.2.

Az EKB támogatja a NACE Rev. 2. alapelveit, vagyis i. a gazdasági realitásokhoz való ragaszkodást (az osztályozás kiterjesztése a szolgáltatási szektor tekintetében); és ii. az egyéb nemzetközi osztályozásokkal – különösen a gazdasági tevékenységek nemzetközi ágazati osztályozási rendszerével (ISIC Rev. 4.) – való összehasonlíthatóságot; és iii. a korábbi osztályozással való folytonosságot. Az EKB úgy véli továbbá, hogy minden szükséges erőfeszítést meg kell tenni és minden nélkülözhetetlen jogszabályi előírást be kell vezetni annak érdekében, hogy biztosítsák az egyéb nemzetközi osztályozásokkal és statisztikai előírásokkal való konzisztenciát.

1.3.

Az EKB továbbá üdvözli a rendelettervezet végrehajtási intézkedéseit a havi, negyedéves és éves főbb statisztikákkal kapcsolatban; különösen a 12. és a 16. cikket a rövid távú statisztikák és a munkaerőköltség-index tekintetében. Mindazonáltal ezeket a végrehajtási intézkedéseket, valamint a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszerének végrehajtási szabályait meg kell határozni annak érdekében, hogy elkerüljék az olyan, károsító információvesztést, mint például az idősorozatokban lévő törés és a hosszú távú idősorozatok következetes hiánya.

1.4.

Rendkívül fontos továbbá a tagállamokban az egy időben történő végrehajtás az olyan euroövezeti és európai uniós statisztikák tekintetében, amelyeket az egyes országokra vonatkozó információk fő adatforrásként való felhasználásával gyűjtenek. A NACE Rev. 2. EU-n belüli eltérő végrehajtási menetrendje súlyosan káros következményekkel járhat az euroövezeti és EU aggregátum statisztikák minősége és rendelkezésre állása tekintetében, amíg valamennyi tagállam nem fogadja el az új osztályozást, illetve nem módosítja megfelelően idősorozatait. Az EKB javaslata szerint a (9) preambulumbekezdést és a 6. cikk c) pontját meg kellene erősíteni annak érdekében, hogy biztosítsák a tagállamokban a NACE Rev. 2. teljes körűen koordinált végrehajtását és a statisztikai tartományok közötti konzisztenciát.

2.   Szerkesztési javaslatok

Az EKB által javasolt módosításokat e vélemény melléklete tartalmazza.

---

---

1.4.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 79/s3

---

KÖZLEMÉNY

A „Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzéke – Első kiegészítés a 24. teljes kiadáshoz”2006. április 4-én az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozata 80. A számában jelenik meg.

A Hivatalos Lap előfizetői ingyenesen megkapják az előfizetésük darabszámának/nyelvének (nyelveinek) megfelelő példány(oka)t. Kérjük, hogy az alábbi megrendelőlapot értelemszerűen kitöltve és nyilvántartási számával ellátva (kódszám, amely a címke bal oldalán található és O/……-val kezdődik) küldje vissza címünkre. A Hivatalos Lapnak e száma a megjelenést követő egy évig ingyen beszerezhető.

Nem előfizetők ezt a Hivatalos Lapot költségtérítés ellenében értékesítési irodáinkban (lásd http://publications.eu.int/others/sales_agents_hu.html) beszerezhetik.

A Hivatalos Lapnak ez a száma – mint valamennyi Hivatalos Lap (L, C, CA, CE) – ingyen elérhető a http://europa.eu.int/eur-lex/lex internetcímen.

---