18.1.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 13/1

1.

A Bizottság által bemutatott javaslat a következőket célozza:

2.

A javaslathoz csatolt indokolásában a Bizottság kijelenti, hogy mivel a költségvetési rendelet a költségvetés végrehajtásának elsődleges jogi aktusa, célkitűzéseinek megvalósítása során ügyelni kell a szabályok állandóságára, különösen pedig az alapvető elveknek, fogalmaknak, illetve a költségvetési rendelet (3) felépítésének stabilitására.

3.

A javaslat ebből a célból a következő kritériumokat határozza meg:

4.

A Számvevőszék a fent leírt elvek, célkitűzések és kritériumok figyelembevételével megvizsgálta a Bizottság rendelettervezetét, és úgy véli, hogy a pénzügyi szabályok felülvizsgálatakor a pozitív megbízhatósági nyilatkozat megszerzése nem lehet irányadó kritérium. A közösségi pénzügyi gazdálkodás javításának szempontját viszont szem előtt kell tartani annak meghatározásához, hogy mely pontokon kell megváltoztatni a költségvetési rendeletet.

5.

A Számvevőszék megállapítja, hogy a javasolt módosítások és változtatások számos területen fontos lépést jelentenek az eredményes pénzügyi gazdálkodáshoz szükséges egyszerűsítés és rugalmasság felé. Az alább kifejtett okokból kifolyólag azonban nem mindig vették figyelembe azokat az elveket és szempontokat, amelyekre a változtatásokat alapozni kellett volna, és a kitűzött célokat sem valósították meg teljesen.

6.

Ennek következtében a Bizottság által javasolt módosítások egy része indokolatlannak tűnik, sőt bonyolíthatja az irányítást. Másrészt a javasolt felülvizsgálat – amint azt a 21., 26., 29., 30., 32. és 39. pont is kifejti – az irányítás egyes problémáira nem is kínál megoldást.

7.

A korábbi költségvetési rendeletet többször módosították, elannyira, hogy – amint a Számvevőszék 4/97. sz. véleményében (4) megállapította – a rendeletbe ellentmondások kerültek. A Számvevőszék elsősorban azt bírálta (5), hogy a szöveg sok helyütt ellentmondásos, illetve hogy:

Ennek a véleménynek, illetve a következetlenségek megállapításának hatására a Bizottság 1998-ban felülvizsgálati eljárást indított, amely nem kevés intézményközi előkészület és vita után 2002-ben végül a jelenleg hatályos rendeletet eredményezte.

8.

A Bizottság elismerte, hogy a jelenleg hatályos költségvetési rendelet – amely a Bizottság pénzügyi gazdálkodási reformfolyamatának részét képezi – bizonyos elemei (belső ellenőrzési standardok, tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás) nem valósultak meg teljes mértékben, és eredményes működésükhöz további erőfeszítések szükségesek (6). Hozzá kell tenni, hogy a többi intézmény csak nemrég vezette be a rendelet bizonyos elemeit.

9.

A javaslathoz csatolt indokolás ezzel kapcsolatban a felülvizsgálat vezérelveként azt jelöli meg, hogy a szabályok, különösen pedig a költségvetési rendelet 2. cikkében megállapított költségvetési alapelvek állandósága biztosítva legyen (7).

10.

A rendelettervezet szövege ennek ellenére – a fogalmazásbeli változtatásoktól eltekintve is – a rendelet szinte valamennyi címén belül 74 cikket, azaz a hatályos rendelet cikkeinek 40 %-át módosítaná. A Bizottság javaslatának elfogadása tehát a költségvetési rendelet szövegének alapos átdolgozásával járna.

11.

A költségvetési rendelet jelenlegi felülvizsgálatához társul még három, 2005 folyamán előterjesztett vagy bejelentett javaslat is, amelyek a költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak módosítását szorgalmazzák.

12.

Egyes módosításokat bizottsági osztályok kérésére, a költségvetési igazgatás egyszerűsítése végett javasoltak. Fennáll azonban annak a kockázata, hogy különböző kivételek és eltérések bevezetése csak bonyolítaná az igazgatást, különösen a mezőgazdaság és a kutatás területén. A többi javaslat vagy az ágazati jogszabályok módosításaiból következik, vagy a Bizottságnak a 2007–2013 közötti időszakra szóló jogalkotási javaslatai között szerepel (különösen a közös agrárpolitikához (KAP) és a kutatáshoz kapcsolódóan).

13.

A Számvevőszék ezen körülmények tükrében úgy találja, hogy a Bizottság egyes alapelveit és kritériumait (szabályok stabilitása; jogszabály-változtatás csak alapvető fontosságú témákban és csak minden más megoldás híján; eltérés a költségvetési alapelvektől csak a lehető legritkább esetben) nem tartották tiszteletben. Ez bonyolítja a pénzügyi irányítást, már azelőtt, hogy a jelenlegi költségvetési rendelet által bevezetett fontos változtatások a kívánt eredményre vezettek volna.

14.

Habár a költségvetési rendelet 184. cikke a rendelet háromévenkénti felülvizsgálatát írja elő, a pénzügyi szabályok stabilitásának megőrzése érdekében a módosításokat az elengedhetetlenül szükséges esetekre kell korlátozni.

15.

A Számvevőszék véleménye túlnyomóan a közös rendelkezések I–VI. címére vonatkozik, mivel a rendelet első részének (Közös rendelkezések) VII. címe („Beszámoló bemutatása és könyvvezetés”) tekintetében, valamint a harmadik részre (Átmeneti és záró rendelkezések) vonatkozóan javasolt módosítások többsége olyan szakmai jellegű korszerűsítő rendelkezés, amely a számvitelben 2005. január 1-jei hatállyal bevezetett változtatások miatt vált szükségessé. A második rész (Különös rendelkezések) tekintetében javasolt módosítások pedig elsősorban a közös rendelkezések II. címében lefektetett költségvetési alapelveket érintik.

16.

A költségvetési rendeletről szóló két számvevőszéki vélemény (a 4/97., illetve a 2/2001. sz.) (8) a költségvetési alapelvek szigorúbb alkalmazását és a kivételek minimálisra csökkentését javasolta. Ezeket az ajánlásokat a Bizottság a költségvetési rendelet jelenleg zajló felülvizsgálata vezérelveként fogadta el.

17.

A javasolt változtatások azonban kihatással vannak az alábbi alapelvekre:

18.

Míg egyes változtatások a költségvetési előirányzatok kezelését célozzák megkönnyíteni, és az általuk bevezetett tisztázásokat az adott körülmények igazolják is (pl. költségvetés egységességének elve: az előfinanszírozásból kamat származik; évenkéntiség elve: a kötelezettségvállalások előrehozása a humanitárius válságok kezelését szolgálja), addig más kivételek szükségessége nem mindig alátámasztható. Ezek a kérdések alább kerülnek tárgyalásra.

19.

2/2001. sz. véleményében (10) a Számvevőszék már kifejtette azon nézetét, mely szerint a differenciált előirányzatok rendszerében nemkívánatos az előirányzatok átvitele, mivel az átvitelek pénzügyi hatása elhanyagolható, ugyanakkor szükségtelen bonyodalmakat okoznak az irányítási rendszerekben. A közös agrárpolitika keretében eszközölt közvetlen kifizetésekre vonatkozó pénzügyi fegyelmi intézkedések (11) jóváhagyását követően a Bizottság arra tesz javaslatot, hogy az átvitel lehetőségét a nem differenciált előirányzatokra is terjesszék ki (149. cikk). Ez a kivétel nem indokolt, mivel a szóban forgó összegek alacsonyak, és ezért könnyen beolvaszthatóak lennének a következő pénzügyi év költségvetésébe.

20.

A Számvevőszék azt is kifejtette, hogy ellenzi a visszavont előirányzatok ismételt rendelkezésre bocsátását (12), mert úgy ítéli meg, hogy szükségtelen ilyen kivételt tenni az általános szabály alól, hiszen bármilyen előirányzat iránti igény kielégíthető új kötelezettségvállalási előirányzatok révén is. A strukturális alapok esetében a javaslat szűkíti az előirányzatok ismételt rendelkezésre bocsátásának lehetőségét, a kutatás esetében viszont utat enged ennek (160a. cikk). A Számvevőszék véleménye szerint az ilyesfajta kivételek nem indokoltak, hiszen a jelenlegi szabályozás által lehetővé tett költségvetési módosítások és irányítási mechanizmusok révén valamennyi lehetséges igény kielégíthető.

21.

A javaslatban nem szerepel olyan módosítás, amely az épületekkel kapcsolatos politika ismert problémáit kezelné. A költségvetési rendelet 7. cikkében meghatározott elvvel ellentétben az épületek beszerzésével és építésével kapcsolatos ügyletek kötelezettségvállalási előirányzatai nem fedezik a vállalt jogi kötelezettségek valamennyi költségét, mivel ugyanezen rendelet 179. cikke értelmében az igazgatási előirányzatok nem minősülnek differenciált előirányzatnak. A Számvevőszék ezért megismétli azon ajánlását (13), hogy az ilyen jellegű műveletek esetében differenciált előirányzatokat alkalmazzanak.

22.

2/2001. sz. véleményében a Számvevőszék a globális fedezet elve alóli kivételeket (célhoz kötött bevételek) illetően azt javasolta (14), hogy a marginális eseteket ne kivételként, hanem az általános rendelkezéseknek megfelelően kezeljék. A Számvevőszék véleménye szerint a járművek, berendezések, felszerelések és készülékek, valamint a tudományos és technikai célú berendezések és anyagok értékesítéséből származó bevételek célhoz kötését javasló módosítás (18. cikk (1) bekezdés ea) pont) ilyen nem indokolható marginális esetre vonatkozik.

23.

A 23. cikk (1) bekezdésének b) pontja tekintetében javasolt módosítás megszüntet minden korlátozást az igazgatási előirányzatok egyik címből (politikai területről) egy másikba történő átcsoportosítása terén, feltéve hogy az érintett kiadások azonos jellegűek. A bizottsági reform alapelveinek dacára a javaslat megszünteti a tevékenységalapú költségvetés és a tevékenységalapú irányítás közötti kapcsolatot, s így a reformot e vonatkozásban a költségvetés bemutatási módjában eszközölt apró változtatássá fokozza le. A javaslat alapvetően figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy amikor a költségvetési hatóság az egyes politikai területekhez (költségvetési címekhez) tartozó tevékenységek irányításának céljára hagy jóvá igazgatási előirányzatokat, akkor ezek az előirányzatok meghatározott célokhoz kapcsolódnak. A Számvevőszék ezért a tevékenységalapú költségvetéssel, illetve irányítással összefüggésben azt javasolja a Tanácsnak és a Parlamentnek, fontolja meg, hogy az ilyen döntések meghozatala továbbra is a költségvetési hatóság előjoga maradjon-e.

24.

A 29. cikk tekintetében javasolt módosítás a jelenlegi rendeletben foglaltakhoz képest egy hónappal meghosszabbítja a költségvetés közzétételének határidejét. A Számvevőszék úgy találja, hogy a költségvetés közzétételi határidejének bármilyen meghosszabbítása ellentétben áll az átláthatóság elvével, és tovább nehezítheti a megfelelő irányítást.

25.

A javasolt módosítások (46. cikk) célja a költségvetés részét képező információknak és az előzetes költségvetési tervezethez csatolt egyéb, a költségvetési hatóság számára kiegészítő tájékoztatásul szánt információknak a megkülönböztetése. A Számvevőszék kedvezően ítéli meg ezt a különbségtételt, mely különösen a kifizetési előirányzatok végrehajtási ütemterveire van kihatással. A Számvevőszék ugyanakkor úgy véli, hogy – a várható hatást is figyelembe véve – ezekről az információkról a költségvetési rendelet 33. cikkében kellene rendelkezni.

26.

A Számvevőszék úgy véli továbbá, hogy a költségvetési rendeletnek ezt a részét alaposabban is le lehetett volna egyszerűsíteni azáltal, hogy

27.

A költségvetési rendelet IV. címe tekintetében javasolt változtatások különösen az alábbiakat célozzák:

28.

A költségvetés különböző módszerek szerinti végrehajtásában közreműködő személyek szerepének és feladatkörének leírása túlnyomórészt már a jelenlegi költségvetési rendeletben vagy az ágazati rendeletekben is szerepel. Ezeket a leírásokat a bizottsági javaslat most összevonta. A Számvevőszék üdvözli az információk rendszerezésére irányuló bizottsági kezdeményezést, ám úgy véli, helyes lett volna, ha a Bizottság megragadja az alkalmat, hogy a költségvetési rendelettel egy integrált közösségi belső ellenőrzési keretrendszert alkosson (15).

29.

A Számvevőszék üdvözli a Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a különböző pénzügyi szereplőknek az elszámolások összeállításával kapcsolatos szerepét és feladatkörét az alábbi, a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő által elkészítendő igazolások előírásával tegyék egyértelművé:

30.

A jelenlegi költségvetési rendelet 61. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján a számvitelért felelős tisztviselő felel az engedélyező tisztviselő által a számviteli információk szolgáltatására vagy igazolására megállapított rendszerek érvényesítéséért. Ahhoz, hogy a számvitelért felelős tisztviselőnek módjában álljon igazolni, hogy az elszámolások a jelenlegi költségvetési rendelet 123. cikkében előírt módon megbízható és valós képet adnak, ennek az érvényesítésnek ki kellene terjednie arra is, hogy a vizsgált időszak folyamán eredményesen működtek-e a rendszerek, illetve ezáltal a szolgáltatott adatok megbízhatóságára is – a jelenlegi gyakorlattal szemben, amely szerint csupán az ilyen rendszerek bevezetését vagy módosítását érvényesítik. Az intézmények elszámolásaival (19) kapcsolatban az a kockázat merül fel, hogy az elszámolások összeállítása egyszerű, mechanikus műveletté válik, ahol a végeredmény az e célra kialakított számviteli eljárásokból következik, míg az összevont elszámolások esetében a folyamat összevonás helyett az adatok egyszerű összesítésévé válhat. A Számvevőszék szerint a költségvetési rendelet 61. cikke (1) bekezdésének e) pontjában egyértelművé kellene tenni, hogy a számvitelért felelős tisztviselőnek jogában áll az ilyen rendszerek eredményes működésének érvényesítése.

31.

A Bizottság javaslata értelmében (185. cikk) a bizottsági belső ellenőrzési szolgálatok szerepe ezután annak igazolására korlátozódnék, hogy az ügynökségek belső ellenőrzési egységei a nemzetközi ellenőrzési standardoknak megfelelően működnek. Tekintve, hogy a közösségi szervek elszámolásait kötelező összevonni az intézményekéivel, a Bizottsághoz a módosítás után nem jutna el az a független információ, amely az ügynökségek elszámolásainak megbízhatóságáról jelenleg közvetlenül rendelkezésére áll, pedig az ügynökségek igazgatási támogatásban részesülnek a Bizottság költségvetéséből, s néhány esetben jelentős működési előirányzatokat kezelnek.

32.

A 66. cikk esetében javasolt módosítás a személyzeti szabályzat hatáskörébe utalja a kártérítés-fizetési felelősség megállapítását. A Számvevőszék már korábban is kifejtette azon véleményét (20), hogy a személyzeti szabályzatban foglalt rendelkezések és mechanizmusok nem rendezik megfelelően a pénzügyi szereplők kártérítés-fizetési felelősségének kérdését. Ahhoz, hogy a szabályokat eredményesen, a közösségi igazgatást a felelős pénzügyi szereplők védelmét szolgáló eljárási szabályokkal túl nem terhelve lehessen alkalmazni, kártérítés-fizetési felelősségük kérdését mindig az arányosság elvét szem előtt tartva kellene felvetni. E célból kívánatos volna különbséget tenni szándékos/csalárd viselkedés, súlyos gondatlanság, egyszerű gondatlanság és hiba között. Figyelembe kellene venni a pénzügyi szereplők cselekedeteit meghatározó körülményeket, például a feladataik teljesítéséhez rendelkezésükre álló erőforrásokat is.

33.

A Számvevőszék a költségvetési és pénzügyi igazgatás alapelveit és szabályait szavatoló jogi stabilitás megkérdőjelezése nélkül úgy találja, hogy az intézményközi együttműködés fokozásával felesleges bürokrácia volna elkerülhető, különösen a kisebb intézményeknél. E célból egy több intézményt összefogó közös testületet lehetne létrehozni a szabálytalanságok figyelésére.

34.

A közbeszerzés területén javasolt módosítások célja egyebek között az, hogy a költségvetési rendelet szabályait hozzáigazítsák az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) (a továbbiakban: „irányelv”) rendelkezéseihez. A hozzáigazítás révén a kizáró okok esetében egyszerűsödnek és enyhülnek az ajánlattevőkkel szembeni dokumentációs követelmények (93. cikk).

35.

A módosítások ezenkívül:

36.

Amint azt a 3/2005. sz. véleményében (22) is kifejti, a Számvevőszék pártolja a közbeszerzési eljárások korszerűsítését és egyszerűsítését, ám úgy véli, hogy az egyszerűsítés során szorosabban kellene követni az irányelv előírásait, és ki kellene zárni annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő szervek jogosulatlan mérlegelési jogkörrel éljenek.

37.

Az irányelv súlyosságuk alapján különbözteti meg a kizáró okokat, és lehetővé teszi, hogy a legkevésbé fontos okokat a tagállamok figyelmen kívül hagyják. Ugyanakkor azt is kijelenti, hogy e ponton további szabályozás szükséges (23). A Számvevőszék szerint nem elégséges az a 93. cikkben foglalt követelmény, hogy az ajánlatkérőnek kockázatelemzést kell végeznie, és azt javasolja, hogy magát a költségvetési rendeletet vagy annak végrehajtási szabályait egészítsék ki további pontosításokkal.

38.

A javaslat a közbeszerzési előírások módosításával más területekre is kiterjesztené a kutatás terén a szakértők kinevezésére szolgáló egyszerűsített eljárásrendet. A kutatás terén szokásos egyszerűsített eljárás (24) azonban a munkaerő-felvételre és a szakértők kinevezésére vonatkozik, és ezek az eljárások közelebb állnak az egyéb közösségi alkalmazottakra vonatkozó munkaerő-felvételi szabályokhoz, semmint a közbeszerzési szerződésekhez. Amint azt a rendelettervezethez csatolt indokolás is elismeri, a szerződéseknek pusztán a pályázók alkalmasságán alapuló, az árajánlatok figyelembevételét teljesen mellőző odaítélése (a költségvetési rendelet 97. cikkének (2) bekezdését módosító javaslat) voltaképpen eltér az irányelvnek, illetve magának a költségvetési rendeletnek a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre vonatkozó alapelveitől.

39.

Jó példa az intézményközi együttműködésre a kizárás eseteit felölelő, a különböző intézmények által közösen használt adatbázis létrehozása (a költségvetési rendelet 95. cikkét módosító javaslat). Az adminisztratív feladatok ismétlődésének csökkentésére hasznos lenne megfontolni a közösségi intézmények és szervek közötti együttműködés elmélyítésének egyéb módjait is. Meg kellene vizsgálni annak lehetőségét is, hogy más intézmény vagy szerv által megkötött szerződéseket vegyenek igénybe, a versenyelv betartását, illetve az esélyegyenlőséget szavatoló feltételek és/vagy mennyiségi korlátozások mellett. Több intézményt érintő szerződések esetén mérlegelendő az a lehetőség is, hogy az ajánlatkérő hatóság egyes feladatait (például a pályázatok felbontását és értékelését) más intézményre vagy szervre bízhassa.

40.

Az ezen cím alá tartozó cikkek tekintetében javasolt módosítások többek között az alábbiak:

41.

A Számvevőszék pozitívan értékeli a javaslatban szereplő pontosításokat, magyarázatokat és egyszerűsítéseket, de úgy véli, hogy a nonprofit elvvel, illetve a támogatáshalmozás elkerülésének elvével, valamint a közbeszerzéssel kapcsolatban nem minden kivétel és eltérés teljesen indokolt, mivel:

42.

Már a jelenlegi végrehajtási szabályok is tartalmaznak néhány kivételt a nonprofit elv alól, melyek a 109. cikk és a 113a. cikk tekintetében javasolt módosításokban szerepelnek:

43.

Egy korábbi véleményében (25) a Számvevőszék már rámutatott arra, hogy milyen nehézséggel jár a nonprofit elv betartásának ellenőrzése akkor, amikor egy szervezet több forrásból jut támogatáshoz.

44.

Megjegyzendő továbbá, hogy a 109. cikk tekintetében javasolt módosítás szerint a nonprofit elvet nem az egyes kedvezményezetteknél, hanem a fellépések szintjén alkalmaznák. A Számvevőszék szerint egy ilyen változtatás visszaélésekre adna lehetőséget a többpartneres fellépések esetében. A jövőben ennek következtében megengedhetővé válik, hogy a többpartneres fellépésekre adott támogatásokból egyes kedvezményezettek haszonra tegyenek szert.

45.

Ezenkívül a jelenlegi végrehajtási szabályok bizonyos kivételekre vonatkozó szigorú feltételei közül a javasolt módosításokba csak a következőket vették be:

mivel a Bizottság a részleteket a végrehajtási szabályokba kívánja belefoglalni.

46.

A strukturális eszközök és a transzeurópai hálózatok területén fennálló helyzet alapján a Bizottság indokoltnak tekinti azt a lehetőséget, hogy egy intézkedés részére több támogatást is odaítélhessenek a közösségi költségvetésből (111. cikk). Erre a kivételre is vonatkozik azonban az a szabály, hogy ugyanazt a költséget ne lehessen kétszeresen finanszírozni.

47.

Az e témában a közelmúltban végzett számvevőszéki ellenőrzések azonban rámutattak annak a kockázatára, hogy a támogatás meghaladhatja a finanszírozott költségek 100 %-át, illetve hogy a kutatás területén nem tartják be az állami támogatásra vonatkozó küszöbértéket (26). A támogatások halmozása ráadásul az igazgatási munka megkétszereződését is eredményezheti, ami – különösen eltérő támogathatósági feltételek esetén – az igazgatás egyszerűsítésére vonatkozó célkitűzés ellen hat.

48.

A Számvevőszék következtetése szerint ajánlatos lenne továbbra is az „egy intézkedés – egy közösségi támogatás” elvét alkalmazni. Ennek során:

49.

Végül a Számvevőszék úgy ítéli meg, hogy a 120. cikk (1) bekezdése tekintetében javasolt módosítás nem indokolt. Abban az esetben ugyanis, ha egy intézkedés végrehajtása megköveteli, hogy a kedvezményezett a közösségi finanszírozás figyelembevételével szerződéseket ítéljen oda, természetes elvárás, hogy betartsa a költségvetési rendelet V. címében foglalt elveket (egyenlő elbánás az ajánlattevőkkel, tisztességes verseny és átláthatóság). Mindezek alapján a végrehajtási szabályok a szerződések értékétől függően egyszerűsített eljárásokat írhatnának elő.

50.

Tekintve, hogy az eltelt idő rövidsége miatt a költségvetési rendelet előző reformja még nem érhette el valamennyi célját, a Bizottság által javasolt felülvizsgálat mértéke nem tűnik indokoltnak. Fennáll annak a kockázata, hogy a túlzott felülvizsgálat, illetve némelyik módosítás tartalma szükségtelenül bonyolítaná az igazgatást.

51.

Különösen igaz ez azokra a költségvetési alapelvek alóli új kivételekre, amelyeket egyes bizottsági osztályok nehézségei, illetve az ágazati rendeletek módosításai nyomán vezettek be. A Számvevőszék szerint ezen igények többségének a jelenlegi költségvetési rendelet keretében is meg lehetne felelni.

52.

A pénzügyi igazgatás egyszerűsítése érdekében a közbeszerzés és a támogatások területén tett lépések, valamint a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmére tett erőfeszítések (a behajtásra, a szerződések felfüggesztésére vagy végrehajtására, illetve a szankciókra vonatkozó módosítások) haladást jelentenek a jobb pénzügyi igazgatás irányába.

53.

A javasolt módosítások azonban nem jelentenek megoldást egyes igazgatási szükségletek tekintetében (rugalmasság az alkalmazottak igazgatásában, épületek beszerzésével/építésével kapcsolatos ügyletek, a pénzügyi szereplők felelősségének tisztázása). Más esetekben a javasolt módosítások nem elég mélyrehatóak ahhoz, hogy megoldják a kezelni kívánt problémákat (a költségvetés végrehajtásának módszerei, a számvitelért felelős tisztviselő szerepe). A Számvevőszék továbbá úgy ítéli meg, hogy jobban ki kellett volna használni az intézményközi együttműködésben rejlő lehetőségeket.

18.1.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 13/9

1.

A javaslat technikai módosításokat eszközöl a jelenlegi költségvetési rendelet végrehajtási szabályaiban. „E módosítások az intézményekre, a gazdasági szereplőkre és a támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó igazgatási eljárások további egyszerűsítésére irányulnak, különösen a külső fellépések területén, miközben a kapcsolódó kockázatok miatt a Közösségek pénzügyi érdekeinek magas szintű védelméről is gondoskodnak.” A módosítások nagyrészt a követelések behajtására, a közbeszerzésekre és szerződésekre, valamint a támogatásokra vonatkozó szabályokat érintik. A mezőgazdasági kiadásokat és a strukturális intézkedéseket a módosítások ilyenformán többnyire nem befolyásolják.

2.

A Számvevőszék a következő elvekre építette a bizottsági javaslat vizsgálatát:

3.

A Számvevőszék úgy véli, hogy a tervezett módosítások a legtöbb esetben kielégítik ezeket a kritériumokat. A következő bekezdésekben tárgyaltakról azonban ez nem mondható el.

4.

A 67. cikk (2) bekezdésének második albekezdése megkétszerezi, azaz 30 000 EUR-ról 60 000 EUR-ra növeli az előlegszámláló által maximálisan kifizethető egyedi összegek nagyságát (ez jóval felülmúlja a jelenlegi végrehajtási szabályok jóváhagyása óta bekövetkezett infláció kumulatív hatását), holott a költségvetési rendelet 63. cikke az előlegszámlákról történő kifizetéseket „kis összegekre” korlátozza.

5.

A 172. cikk (2) bekezdésére vonatkozó bizottsági javaslat megszünteti azt a követelményt, hogy a természetben történő társfinanszírozást kizárólag „kellően indokolt, rendkívüli esetekben” alkalmazzák. A természetben történő társfinanszírozás a szabálytalanságok nagy kockázatát hordozza magában, mivel nehéz az értékelését helyesen elvégezni, illetve a teljesítését ellenőrizni. A javasolt módosítás ösztönözheti az ilyen társfinanszírozás gyakoribb alkalmazását, és ezért ellentétben áll a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmével.

6.

A 172. cikk (3) bekezdése által bevezetett módosítások értelmében az engedélyező tisztviselő az általa végzett kockázatelemzéstől függően felmentheti a kedvezményezetteket azon kötelezettség alól, hogy a 25 000 EUR-t meg nem haladó támogatások esetében a társfinanszírozásról bizonyítékot szolgáltassanak. Tekintve, hogy ezen a szinten számos kockázat adódik, és hogy a kért bizonyíték szolgáltatása rendszerint egyszerű, a Számvevőszék úgy találja, hogy e módosítás ellentétben áll a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmével.

7.

A felülvizsgált 173. cikk (4) bekezdésének első albekezdése az intézkedések esetében 300 000 EUR-ról 750 000 EUR-ra, illetve a működési támogatások esetben 75 000 EUR-ról 100 000 EUR-ra növeli azt a határértéket, amely alatt nincs szükség külső könyvvizsgáló által készített könyvvizsgálói jelentésre. Nagy eltérés mutatkozik a két emelés mértékében, az első ugyanis jelentősen meghaladja a jelenlegi végrehajtási szabályok elfogadása óta bekövetkezett infláció kumulatív hatását, és ezért ellentétben áll a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmével.

8.

A 173. cikk (4) bekezdésének hatodik albekezdésére vonatkozó módosítások értelmében az „oktatási intézményeknek” a továbbiakban nem szükséges külső könyvvizsgáló által készített könyvvizsgálói jelentés segítségével hitelesíteniük elszámolásaikat. A jelenlegi szabályok szerint erről a kivételről az engedélyező tisztviselő az általa készített igazgatási kockázatelemzéstől függően szabadon dönthet.

9.

A javasolt 176. cikk (4) bekezdése az „oktatási intézményeket” azon (főként) közszektorbeli szervekhez sorolja, amelyek pénzügyi kapacitását nem szükséges ellenőrizni. Sok magánszektorbeli oktatási intézmény azonban – például a magániskolák és magánegyetemek – a többi kereskedelmi szervezethez hasonló kockázatot jelent a Közösségek pénzügyi érdekei szempontjából. Ezenkívül a módosítás indokolatlan különbséget tesz az oktatási intézmények és az egyéb, közszolgáltatást nyújtó magánszervezetek között.

10.

A módosítások szövegezése számos esetben pontosítást igényel:

11.

A Számvevőszék a 3/2005. sz. véleményében úgy találja, hogy: