22.12.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 326/1

---

VÍZUMOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS KONZULI UTASÍTÁS A DIPLOMÁCIAI ÉS KONZULI KÉPVISELETEK SZÁMÁRA

(2005/C 326/01)

TARTALOM

I.	Általános rendelkezések

1.

Hatály

2.	A vízum fogalommeghatározása és típusai

2.1.	Egységes vízum

2.1.1.

Repülőtéri tranzitvízum

2.1.2.

Átutazóvízum

2.1.3.

Rövid idejű tartózkodásra jogosító vagy beutazóvízum: többszöri beutazásra jogosító vízum

2.1.4.

Csoportos vízum

2.2.	Hosszú idejű tartózkodásra jogosító vízum

2.3.	Korlátozott területi érvényességű vízum

2.4.	Határon kiadott vízum

2.5.	Külső határok átlépésre jogosító, vízummal egyenértékű okmányok: FTD/FRTD

II.	Felelős diplomáciai vagy konzuli képviselet

1.	A felelős állam meghatározása

1.1.	A kérelem elbírálásáért felelős állam

1.2.	A felelős államot képviselő állam

2.	A 17. cikk (2) bekezdése értelmében a nemzeti központi hatósággal, illetve egy vagy több másik szerződő fél hatóságával egyeztetést igénylő vízumkérelmek

2.1.	Egyeztetés a nemzeti központi hatósággal

2.2.	Egyeztetés egy vagy több szerződő fél központi hatóságával

2.3.	Egyeztetési eljárás a képviseleti rendszeren belül

3.	Nem rezidensek által benyújtott vízumkérelmek

4.	Az egységes vízumok kiadásának engedélyezése

III.	A kérelem átvétele

1.	Vízumkérdőívek. A kérdőívek száma

2.	Csatolandó dokumentumok

3.	A visszautazás és az anyagi fedezet biztosítékai

4.	Személyes elbeszélgetés a kérelmezővel

IV.

Jogalap

V.	A kérelmek vizsgálata és a meghozott döntések

A kérelmek vizsgálatának alapvető követelményei

1.	A vízumkérelmek vizsgálata

1.1.	A vízumkérelem ellenőrzése

1.2.	A kérelmező személyazonosságának ellenőrzése

1.3.	Az úti okmány ellenőrzése

1.4.	Egyéb dokumentumok ellenőrzése a kérelemtől függően

—	Az utazás célját igazoló dokumentumok

—	Az oda- és visszautazás eszközére vonatkozó igazoló dokumentumok

—	A tartózkodás anyagi fedezetére vonatkozó igazoló dokumentumok

—	A szállásra vonatkozó igazoló dokumentumok

—	Egyéb bekérhető dokumentumok

1.5.	A kérelmező jóhiszeműségének vizsgálata

2.	Döntéshozatali eljárás a vízumkérelmek esetében

2.1.	Döntés a vízum típusáról és a beutazások számáról

2.2.	Az eljáró hatóság igazgatási felelőssége

2.3	A többi szerződő fél központi hatóságaival folytatott előzetes egyeztetést megkövetelő esetekben követendő eljárás

(a)

Eljárás

(b)	A kérelmek továbbítása a nemzeti központi hatóságnak

(c)	A központi hatóságnak továbbítandó adatok

(d)	A kérelmek átadása a központi hatóságok között

(e)	A válaszadás határideje: meghosszabbítás

(f)	Az egyeztetés eredményén alapuló döntés

(g)	Bizonyos okmányok továbbítása

2.4.	A kérelem vizsgálatának, illetve a vízum kiadásának elutasítása

3.	Korlátozott területi érvényességű vízum

VI.	A vízumbélyegek kitöltése

1.	Közös bejegyzések rész (8. rész)

1.1.	Az „ÉRVÉNYES” rovat

1.2.	A „…-TÓL …-IG” rovat

1.3.	A „BEUTAZÁSOK SZÁMA” rovat

1.4.	A „TARTÓZKODÁS IDŐTARTAMA …NAP” rovat

1.5.	A „KIADÁS HELYE, IDEJE” rovat

1.6.	Az „ÚTLEVÉL SZÁMA” rovat

1.7.	A „VÍZUM TÍPUSA” rovat

1.8.	A „VEZETÉKNÉV ÉS KERESZTNÉV” rovat

2.	Nemzeti bejegyzések rész (megjegyzések) (9. rész)

3.	A fénykép helye

4.	Az elektronikusan leolvasható rész (5. rész)

5.	A vízumok kiadásával kapcsolatos egyéb szempontok

5.1.	A vízumok aláírása

5.2.	Kitöltött vízumbélyegek érvénytelenítése

5.3.	A vízumbélyegek beillesztése az útlevelekbe

5.4.	Útlevelek és úti okmányok, amelyekbe egységes vízum illeszthető

5.5.	A kiadó diplomáciai vagy konzuli képviselet bélyegzője

VII.	Hivatali irányítás és szervezés

1.	A vízumosztályok működési rendje

2.

Iktatás

3.	Vízumnyilvántartások

4.	A vízumok kiadásáért felszámított díj

VIII.

Helyi konzuli együttműködés

1.	A helyi szintű konzulátusi együttműködés keretrendszere

2.	A többszöri kérelmek, illetve az olyan kérelmek elkerülése, melyeket egy közelmúltbeli elutasítást követően nyújtottak be

3.	A kérelmező jóhiszeműségének vizsgálata

4.	Statisztikai adatok cseréje

5.	Adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozások, utazási irodák és utazásszervezők által benyújtott vízumkérelmek

5.1.	Közvetítők típusai

5.2	Az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozásokkal, utazási irodákkal, utazásszervezőkkel és ügynökeikkel való együttműködés összehangolása

A VÍZUMOKRÓL SZÓLÓ KÖZÖS KONZULI UTASÍTÁS MELLÉKLETEI

1.

— Azon harmadik országok közös jegyzéke, amelyek állampolgárai a tagállamok által előírt vízumkötelezettség alá tartoznak a 2414/2001/EK és a 453/2003/EK rendelettel módosított 539/2001/EK rendelet szerint — Azon harmadik országok közös jegyzéke, amelyek állampolgárai mentesülnek a tagállamok által előírt vízumkötelezettség alól a 2414/02001/EK és a 453/2003/EK rendeletekkel módosított 539/2001/EK rendelet szerint

2.	Diplomata-, hivatali és szolgálati útlevelek, valamint egyes nemzetközi kormányközi szervezetek által tisztviselőik részére kiadott laissez-passer-k birtokosainak mozgására vonatkozó rendelkezések

3.	Azon államok jegyzéke, amelyek állampolgáraira kiterjed a repülőtéri tranzitvízum-kötelezettség, amely kötelezettség az ezen harmadik országok által kiállított úti okmányok birtokosaira is kiterjed

4.	Vízum nélküli beutazásra jogosító okmányok jegyzéke

5.	Azon vízumkérelmek jegyzéke, melyek esetében a 17. cikk (2) bekezdése értelmében a központi hatóságokkal folytatott előzetes egyeztetés szükséges.

6.	Kivételes esetekben és ideiglenes jelleggel egységes vízumok kiadására jogosult tiszteletbeli konzulok listája

7.	A nemzeti hatóságok által a határátlépésre évente meghatározott referenciaösszegek.

8.	A vízumbélyegek egységes formátuma és információ technikai jellemzőikről és biztonsági jegyeikről

9.	A szerződő felek által szükség esetén a „megjegyzések” részbe beírandó adatok.

10.	Utasítások az optikailag olvasható területre történő adatbevitelhez.

11.	Kritériumok annak meghatározásához, hogy egy úti okmányba lehet-e vízumot illeszteni

12.	A vízumkérelmek feldolgozása eljárási költségeinek megfelelő, euróban felszámított díjak

13.	Útmutató a vízumbélyegek kitöltéséhez

14.	Korlátozott területi érvényességű vízumok kiadásakor, egységes vízumok érvényességi időtartamának törlésekor, visszavonásakor vagy csökkentésekor, valamint nemzeti tartózkodási engedélyek kiadásakor a szerződő felek által küldendő adatokra vonatkozó kötelezettségek ..

15.	A szerződő felek által kidolgozott, meghívást, kötelezettségvállalást és szállásadást igazoló egységesített nyomtatványminták

16.	Az egységes vízum egységesített vízumkérdőíve

17.	Egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és Egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD)

18.	Egységes vízumkiadási képviseleti táblázat

VÍZUMOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS KONZULI UTASÍTÁS

A Schengeni egyezmény szerződő feleinek diplomáciai és konzuli képviseletei számára

TÁRGY:   A valamennyi szerződő fél területére érvényes egységes vízumok kiadását szabályozó feltételek.

I.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.   Hatály

A következő közös rendelkezések, melyek alapját a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között létrejött, a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-én Schengenben aláírt Schengeni Egyezmény (a továbbiakban: „az Egyezmény”) 3. fejezete (1. és 2. szakasz) rendelkezései alkotják, a valamennyi szerződő fél területén érvényes, három hónapos tartózkodást meg nem haladó vízumkérelmek vizsgálatára vonatkoznak, beleértve az átutazóvízumokat is. Az Egyezményhez azóta csatlakozott Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország és Ausztria (1).

A három hónapot meghaladó tartózkodásra szóló vízumok továbbra is a nemzeti eljárások hatáskörébe tartoznak, és birtokosukat egy adott nemzeti területen való tartózkodásra jogosítják fel. Az ilyen vízumok ugyanakkor feljogosítják birtokosaikat arra, hogy a többi szerződő fél területén átutazzanak, abból a célból, hogy a vízumot kibocsátó szerződő fél területét elérjék, kivéve, ha az 5. cikk (1) bekezdésének a), d) és e) pontjában említett beutazási feltételeknek nem felelnek meg, vagy szerepelnek azon szerződő félnek a figyelmeztetésekről vezetett nemzeti listáján, amelynek területén át kívánnak utazni.

2.   A vízum fogalommeghatározása és típusai

2.1.   Egységes vízum

Az egységes vízum a szerződő fél által beillesztett bélyeg formáját öltő engedély vagy döntés, olyan útlevélbe, úti okmányba, vagy más okmányba illesztve, mely birtokosát feljogosítja a határ átlépésére. A vízumkötelezettség alá tartozó külföldieket feljogosítja arra, hogy a vízumot kibocsátó állam, vagy egy másik szerződő fél külső határán megjelenjenek, és a vízum típusától függően átutazást vagy tartózkodást kérjenek, feltéve, hogy a többi átutazási vagy beutazási követelmény teljesült. Az egységes vízum puszta birtoklása nem jelent automatikus beutazási jogot.

2.1.1.   Repülőtéri tranzitvízum

Ez a vízum azon külföldieket, akiktől az ilyen vízumot megkövetelik, arra jogosítja fel, hogy egy nemzetközi légi utazás két állomása közötti megállás vagy átszállás során a repülőterek nemzetközi tranzitterületén áthaladjanak, anélkül, hogy az érintett ország nemzeti területére ténylegesen belépnének. Ezen vízum birtoklásának kötelezettsége kivétel a fent említett nemzetközi tranzitterületeken történő vízum nélküli áthaladásra vonatkozó általános jog alól.

A 3. mellékletben felsorolt országok állampolgárai, valamint azon személyek számára, akik ezeknek az országoknak nem feltétlenül állampolgárai, de úti okmányaikat ezen országok bocsátották ki, ezen vízum birtoklása kötelező.

A repülőtéri tranzitvízum kötelezettsége alóli kivételeket a 3. melléklet III. szakasza határozza meg.

2.1.2.   Átutazóvízum

Ez a vízum valamely harmadik országból a másik harmadik országba utazó külföldieket a szerződő felek területén történő átutazásra jogosítja fel.

Ez a vízum egyszeri, kétszeri, illetve kivételes esetben többszöri átutazásra adható ki, feltéve, hogy az időtartama egyik esetben sem haladja meg az öt napot.

2.1.3.   Rövid idejű tartózkodásra jogosító vagy beutazóvízum: többszöri beutazásra jogosító vízum

Ez a vízum az első beutazás napjától számított fél éven belül történő, legfeljebb három hónap időtartamú folyamatos tartózkodásra vagy többszöri tartózkodásra jogosítja fel azokat a külföldieket, akik nem bevándorlási céllal szándékoznak a szerződő felek területére beutazni. Általánosságban ezt a vízumot egyszeri vagy többszöri beutazásra lehet kiadni.

Azon külföldiek esetében, akiknek például üzleti ügyben rendszeresen kell utaznia egy vagy több schengeni államba, rövid tartózkodásra jogosító vízumot lehet kiadni többszöri beutazásra, feltéve, hogy ezen tartózkodások összes időtartama fél éven belül nem haladja meg a három hónapot. Ez a többszöri beutazásra jogosító vízum egy évig lehet érvényes, kivételes esetekben, bizonyos kategóriákba tartozó személyek számára egy évnél hosszabb ideig. (lásd az V. fejezet 2.és 2.1. pontját).

2.1.4.   Csoportos vízum

Ez átutazóvízum vagy legfeljebb harminc napos tartózkodásra korlátozott vízum, mely az utazásról történő elhatározást megelőzően alakult külföldiek csoportjának kiadott csoportos útlevélbe illeszthető –– kivéve, ha a nemzeti jogszabályok másként rendelkeznek –– és feltéve, hogy a csoport tagjai csoportosan utaznak be a területre, tartózkodnak ott és hagyják azt el.

A csoportos vízum 5-50 főből álló csoportoknak adható ki. A csoportért felelős személynek rendelkeznie kell egyéni útlevéllel, és szükség esetén egyéni vízummal.

Az előbbiektől eltérve, csoportos átutazóvízum adható a tengerészeknek a vízumok, köztük az átutazó tengerészek számára kibocsátandó vízumok határon történő kiadásáról szóló, 2003. február 27-i 415/2003/EK tanácsi rendelet rendelkezéseinek megfelelően (2).

2.2.   Hosszú idejű tartózkodásra jogosító vízum

A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum valamely tagállam által, annak nemzeti jogszabályaival összhangban kiadott nemzeti vízum.

Ez a vízum ugyanakkor, eredeti érvényességi idejétől számítva legfeljebb három hónapig, rövid idejű tartózkodásra jogosító egységes vízumként is egyidejűleg érvényes, feltéve, hogy a fent említett Egyezmény 3. fejezete I. szakaszában foglalt vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, vagy azok értelmében elfogadott közös feltételek és kritériumok alapján került kiadásra, továbbá birtokosa megfelel az Egyezmény 5. cikke (1) bekezdésének a), c), d) és e) pontjában, valamint az ezen Utasítás IV. fejezetében említett beutazási feltételeknek. Egyéb esetekben e vízum a birtokosát csak a többi szerződő fél területén való –– a vízumot kiadó tagállam területére történő eljutást célzó –– átutazásra jogosítja fel, kivéve, ha a vízum birtokosa nem felel meg az 5. cikk (1) bekezdésének a) , d) és e) pontjában említett beutazási feltételeknek, illetve szerepel azon tagállam figyelmeztető jelzésekről vezetett nemzeti listáján, amelynek területén át akar utazni.

2.3.   Korlátozott területi érvényességű vízum

Ezt a vízumot kivételes esetekben illesztik az útlevélbe, az úti okmányba vagy más, a birtokosát a határ átlépésére jogosító okmányba, ha a tartózkodást csak egy vagy több szerződő fél nemzeti területén engedélyezik, feltéve, hogy mind a beutazás, mind a kiutazás ezen szerződő fél vagy szerződő felek területén keresztül történik (lásd az ezen Utasítás V. fejezetének 3 pontját).

2.4.   Határon kiadott vízum (3)

2.5.   Külső határok átlépésre jogosító, vízummal egyenértékű okmányok: FTD/FRTD

Egyszerűsített átutazáshoz FTD vagy FRTD adható ki a 693/2003/EK (4) és 694/2003/EK (5) tanácsi rendeletek értelmében (lásd a 17. mellékletet).

II.   FELELŐS DIPLOMÁCIAI VAGY KONZULI KÉPVISELET

A vízumkötelezettség alá tartozó külföldieknek (lásd az 1. mellékletet), akik valamely szerződő fél területére be kívánnak lépni, a felelős diplomáciai vagy konzuli képviselet vízumosztályán vízumot kell kérelmezniük.

1.   A felelős állam meghatározása

1.1.   A kérelem elbírálásáért felelős állam

Az egységes, rövid idejű tartózkodásra jogosító vízum- vagy átutazóvízum-kérelmek vizsgálatáért az alábbiak felelősek:

(a)

— – Azon szerződő fél, melynek területén a látogatás kizárólagos vagy fő úti célja található. Az átutazás céljából felkeresett szerződő fél semmilyen körülmények között nem tekinthető fő úti célnak. Arról, hogy mely szerződő fél a fő úti cél, az a diplomáciai vagy konzuli képviselet dönt, eseti alapon, amelyhez a kérelmet benyújtották, értékelésében szem előtt tartva minden tényt, és különösen a látogatás vagy látogatások célját, útvonalát és időtartamát. Ezen tényezők értékelésekor a képviselet elsősorban a kérelmező által benyújtott igazoló dokumentumokat veszi figyelembe. — Ha egy vagy több úti cél egy másik úti cél közvetlen következménye, vagy ahhoz kapcsolódik, a képviselet elsősorban a látogatás fő okát vagy célját veszi figyelembe; — Ha egy úti célnak nem közvetlen következménye vagy ahhoz nem kapcsolódik egy másik úti cél, a képviselet elsősorban a leghosszabb látogatást veszi figyelembe; ha a látogatások egyforma hosszúak, a meghatározó tényező az első úti cél.

(b)

— – Az első beutazás szerinti szerződő fél, ha a fő úti cél szerinti szerződő fél nem meghatározható. Az első beutazás szerinti szerződő fél az az állam, melynek külső határát a kérelmező átlépi annak érdekében, hogy okmányai ellenőrzését követően a schengeni területre beutazzon. — Ha az első beutazás szerinti szerződő fél nem követel meg vízumot, akkor nem köteles vízumot kiadni –– kivéve, ha a vízumot önkéntesen, az érintett személy beleegyezésével adja ki –– s ez a feladat azon úti cél vagy átutazás szerinti első szerződő félre hárul, amely megköveteli a vízumot. — A korlátozott területi érvényességű (a szerződő felek egyikének területére vagy a Benelux államok területére korlátozódó) vízumok kérelmeinek és kiadásának vizsgálata az érintett szerződő fél vagy szerződő felek feladata.

1.2.   A felelős államot képviselő állam

(a)

Amennyiben a felelős államnak egy adott államban nincs diplomáciai vagy konzuli képviselete, az egységes vízumot a felelős államot képviselő állam diplomáciai vagy konzuli képviselete adhatja ki. A vízumot a képviselt állam nevében, annak előzetes engedélye, és szükség esetén a központi hatóságok közötti egyeztetés alapján kerül kiadásra. Amennyiben a Benelux államok egyikének van diplomáciai vagy konzuli képviselete, akkor az elvileg automatikusan képviseli a többi Benelux államot, kivéve, ha az érintett Benelux állam a gyakorlatban képtelen a többi Benelux állam képviseletére, mely esetben az utóbbi felkérheti a többi partnerállamot a szóban forgó harmadik országban a vízumügyekben történő képviseletre.

(b)

Valamely állam akkor is felkérhet egy harmadik országban konzuli képviselettel rendelkező másik államot a képviseletére, ha van abban a harmadik országban diplomáciai vagy konzuli képviselete. Az egységes vízumot a képviselt állam nevében, annak előzetes engedélye, és szükség esetén a központi hatóságok közötti egyeztetés alapján kerül kiadásra.

(c)

Amennyiben az egységes vízum az a) és b) pont értelmében kerül kiadásra, a képviselet formájáról a képviselt állam vagy államok, valamint az azt az államot vagy azokat az államokat képviselő állam egyezik meg, és az alábbiakat határozza meg: — az ilyen képviselet időtartama és megszüntetésének feltételei; — továbbá, a b) pont alkalmazására, az ilyen képviseletet végrehajtó intézkedések, beleértve a képviselő állam által a helyiségek, vagy a képviselő és a képviselt állam által a személyzet biztosítását szabályozó feltételeket, valamint a képviselt állam lehetséges pénzügyi hozzájárulását a képviselő tagállam számára a vízumok kiadásakor felmerült költségekhez.

(d)	Amennyiben az egységes vízum az a) és b) pont értelmében kerül kiadásra, a képviseletet fel kell tüntetni a 18. mellékletben foglalt, egységes vízumkiadási képviseleti táblázatban.

(e)

Az a) és b) pontok szerinti képviselet esetén a schengeni vízumok kiadásának eljárása az alábbi elveken alapul: — A képviseletre vonatkozó szabályok a Schengeni Egyezmény értelmében és a Közös Konzuli Utasítással összhangban kiadott egységes repülőtéri tranzitvízumok, átutazóvízumok és a rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumok feldolgozására alkalmazandóak. A képviselő állam köteles megfelelni a Közös Konzuli Utasítás rendelkezéseinek, mégpedig ugyanolyan kategóriájú és ugyanolyan érvényességi időtartamú saját vízuma kiadásával megegyező mértékben. — Kétoldalú egyezmények kifejezett rendelkezései kivételével, a képviseletre vonatkozó szabályok nem alkalmazandóak a fizetett munkavállalás, vagy olyan tevékenység céljára kiadott vízumokra, mely azon állam előzetes engedélyének függvénye, amelyben a szóban forgó tevékenységet végezni akarják. A kérelmezőnek kapcsolatba kell lépnie azon állam akkreditált konzuli képviseletével, amely államban a tevékenységet végezni kívánja. — A schengeni államoknak nem kötelességük biztosítani minden harmadik államban a vízum céljából való képviseletüket. Dönthetnek úgy, hogy adott harmadik államokban a vízumkérelmeket vagy adott típusú vízumkérelmet a kérelmező fő úti célja szerinti állam állandó diplomáciai vagy konzuli képviseletén kell beadni. — A diplomáciai és konzuli képviseletek teljes körű felelősséggel tartoznak az illegális bevándorlás kockázatának értékeléséért, amikor vízumkérelem benyújtására kerül sor. — A képviselt állam viseli a felelősséget a menedékjog iránti azon kérelmekkel kapcsolatosan, mely kérelmeket az őt képviselő állam által az ő nevében kiadott vízum birtokosai nyújtanak be, és amely vízumon jelezve van, hogy kiadására a képviseleti rendszer keretében került sor. — Kivételes esetekben kétoldalú egyezmények előírhatják, hogy bizonyos kategóriákba tartozó külföldiek vízumkérelmeit a képviselő államnak be kell nyújtania azon képviselt állam hatóságaihoz, melynek területén a fő úti cél található, vagy azokat továbbítani kell az adott állam valamely állandó konzuli képviseletéhez. A szóban forgó kategóriákat írásban kell meghatározni (szükség esetén minden egyes diplomáciai vagy konzuli képviseletre vonatkozóan). Ezért feltételezni kell, hogy a vízumot a képviselt állam engedélyével, a Schengeni Egyezmény 30. cikkének (1) bekezdése értelmében adták ki. — A kétoldalú egyezményeket az idő folyamán a nemzeti szinten hozott döntésekre figyelemmel módosítani lehet, mely döntések a képviseleti rendszer keretében kiadott vízumok birtokosai által, megadott időtartamon belül benyújtott, menedékjog iránti kérelmekkel, valamint a vízumok kiadása szempontjából lényeges adatokkal kapcsolatosak. Az eredmény alapján döntés születhet a vonatkozó szabályok felfüggesztéséről bizonyos diplomáciai és konzuli külképviseletek (és esetleg bizonyos állampolgársági kategóriák) esetében. — A képviselet kizárólag a vízumok kiadására vonatkozik. Azon külföldieket, akik nem tudnak vízumot kérni, mert nem tudják megfelelően igazolni, hogy a vonatkozó feltételeknek megfelelnek, tájékoztatni kell, hogy kérhetnek vízumot annak a schengeni államnak az állandó konzuli vagy diplomáciai képviseletén, mely államban fő úti céljuk van. — A képviseletre vonatkozó szabályokat finomítani lehet az egyeztetési hálózat szoftverfejlesztés útján történő kiterjesztésével, ami lehetővé teszi a képviseletet vállaló konzuli és diplomáciai képviseletek számára, hogy egyszerű módon egyeztessenek a képviselt állam központi hatóságaival. — Helyi szinten a diplomáciai vagy konzuli képviseletek a helyi konzuli együttműködés keretében biztosítják, hogy az a) és b) pont szerinti képviselet alkalmazásából következő feladatokról szóló megfelelő információ hozzáférhetők legyen a vízumkérelmezők számára.

2.   A 17. cikk (2) bekezdése értelmében a nemzeti központi hatósággal, illetve egy vagy több másik szerződő fél hatóságával egyeztetést igénylő vízumkérelmek

2.1.   Egyeztetés a nemzeti központi hatósággal

A kérelmet vizsgáló diplomáciai vagy konzuli képviseletnek a nemzeti joga és gyakorlata által meghatározott rendelkezésekkel és határidőkkel összhangban kérnie kell központi hatósága engedélyét, azzal egyeztetnie kell, vagy tájékoztatnia azt azon döntésekről, melyek meghozatalát tervezi. A belső egyeztetést igénylő esetek az 5A. mellékletben kerülnek felsorolásra.

2.2.   Egyeztetés egy vagy több szerződő fél központi hatóságával

Annak a diplomáciai vagy konzuli képviseletnek, amelyhez a kérelem benyújtására sor került, kérnie kell központi hatósága engedélyét, amely, részéről továbbítja a kérelmet egy vagy több másik szerződő fél illetékes központi hatóságához (lásd az V. fejezet 2. és 2.3 pontját). Ameddig a Végrehajtó Bizottság jóvá nem hagyja a kölcsönös egyeztetések eseteinek végleges listáját, az e Közös Konzuli Utasításhoz mellékelt lista alkalmazandó (lásd az 5B. mellékletet).

2.3.   Egyeztetési eljárás a képviseleti rendszeren belül

(a)	Ha vízumkérelmet az 5C. mellékletben felsorolt országok állampolgárai nyújtanak be egy másik schengeni államot képviselő schengeni állam diplomáciai vagy konzuli képviseletén, a képviselt állammal egyeztetésre kerül sor.

(b)	Az ilyen vízumkérelmek tekintetében kicserélt adatok ugyanazok, mint amelyeket az 5B. melléklet értelmében történő egyeztetés keretében jelenleg kicserélnek. A nyomtatványon azonban egy kötelező rovatot biztosítani kell a képviselt állam területére történő hivatkozások számára.

(c)	A vízumokról szóló Közös Konzuli Utasítás jelenlegi rendelkezései vonatkoznak a határidőkre, azok meghosszabbítására, valamint a válasz formájára.

(d)	A képviselt állam végzi az 5B. mellékletben előírt egyeztetést.

3.   Nem rezidensek által benyújtott vízumkérelmek

Ha egy kérelmet olyan államban nyújtanak be, amely nem a kérelmező lakóhely szerinti állama, és kétségek merülnek fel a kérelmező szándékait illetően (különösen, az illegális bevándorlásra utaló bizonyíték esetén), a vízumot csak a kérelmező lakóhely szerinti állam diplomáciai vagy konzuli képviseletével, és/vagy annak központi hatóságával való egyeztetést követően lehet kiadni.

4.   Az egységes vízumok kiadásárnak engedélyezése

A 6. mellékletben felsorolt esetek kivételével, csak a szerződő felek diplomáciai vagy konzuli képviseletei jogosultak egységes vízumok kiadására.

III.   A KÉRELEM ÁTVÉTELE

1.   Vízumkérdőívek – a kérdőívek száma

A külföldiektől meg kell követelni az egységes vízumkérdőív kitöltését is. Az egységes vízumot a 16. mellékletben megadott minta szerinti, egységesített nyomtatvány felhasználásával kell kérelmezni.

A kérdőívet legalább egy példányban ki kell tölteni, hogy azt használni lehessen a központi hatóságokkal való egyeztetés során. Amennyiben a nemzeti közigazgatási eljárások megkövetelik, a szerződő felek kérhetik a kérelmet több példányban.

2.   Csatolandó dokumentumok

A külföldieknek a következő dokumentumokat kell csatolniuk a kérelemhez:

(a)	érvényes úti okmány, amelybe vízum beilleszthető (lásd a 11. mellékletet);

(b)

indokolt esetben a tervezett utazás célját és feltételeit igazoló dokumentumok; Amennyiben a rendelkezésre bocsátott információ elégséges ahhoz, hogy a diplomáciai vagy konzuli képviselet meggyőződhessen arról, hogy a kérelmező jóhiszeműen jár el, a vízumok kiadásáért felelős személyzet a kérelmezőt felmentheti a fent említett igazoló dokumentumok benyújtása alól.

3.   A visszautazás és az anyagi fedezet biztosítékai

A külföldieknek teljes mértékben bizonyítaniuk kell azon diplomáciai vagy konzuli képviselet előtt, amelyhez kérelmüket benyújtják, hogy a megfelelő anyagi fedezettel rendelkeznek a tartózkodáshoz és a visszatéréshez.

4.   Személyes elbeszélgetés a kérelmezővel

Általában véve a kérelmező felszólítást kap személyes megjelenésre azért, hogy szóban elmagyarázza kérelme indokait, különösen, ha kétségek merülnek fel az utazás tényleges célját, vagy a kérelmező kiindulási országba való visszatérési szándékát illetően.

E szabály alkalmazása alól felmentést lehet adni olyan esetekben, amikor a kérelmező jól ismert, vagy túl nagy a távolság a diplomáciai vagy konzuli képviselettől, feltéve, hogy a kérelmező jóhiszeműségét illetően nincs kétség, illetve csoportos utazás esetén egy jó hírű és megbízható szervezet garanciát tud vállalni az érintett személyek jóhiszeműségéért.

A VIII. fejezet 5. pontja részletesebb szabályokat tartalmaz az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozások, utazási irodák és utazásszervezők, valamint ügynökeik által benyújtott vízumkérelmekkel kapcsolatosan.

IV.   JOGALAP

Egységes vízumokat csak akkor lehet kiadni, ha az Egyezmény 15. és 5. cikkében meghatározott beutazási feltételek teljesültek. E cikkek szövege a következő:

15. cikk

A 10. cikkben említett vízumok főszabályként csak akkor adhatók ki, ha a külföldi megfelel az 5. cikk (1) bekezdése a), c), d) és e) pontjában megállapított beutazási feltételeknek.

5. cikk

1.

Három hónapot meg nem haladó tartózkodás esetén a Szerződő Felek területére történő beutazás annak a külföldinek engedélyezhető, aki teljesíti az alábbi feltételeket: (a) rendelkezik a Végrehajtó Bizottság által meghatározott érvényes határátlépési okmánnyal vagy okmányokkal; (b) amennyiben szükséges, érvényes vízummal rendelkezik; (c) ha szükséges, a tervezett tartózkodás célját és körülményeit igazoló dokumentumokat bemutatja, és megfelelő megélhetési eszközökkel rendelkezik mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik államba történő átutazáshoz, ahová bizonyosan bebocsátják, illetve képes ezekre az eszközökre jogszerűen szert tenni; (d) nem áll beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt; (e) nem tekintik olyan személynek, aki veszélyt jelenthet valamely Szerződő fél közrendjére, nemzetbiztonságára vagy nemzetközi kapcsolataira.

2.

Ha a külföldi nem felel meg valamennyi feltételnek, a Szerződő Felek területére történő beléptetést meg kell tagadni, kivéve ha a Szerződő fél szükségesnek tartja, hogy humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettsége következtében ettől az elvtől eltérjen. Ilyen esetekben a beutazási engedély az érintett Szerződő fél területére korlátozódik, amely köteles erről tájékoztatni a többi Szerződő Felet. Ezek a szabályok nem érintik a menedékjogra vonatkozó külön rendelkezések és a 18. cikkben megállapított rendelkezések alkalmazását.

Korlátozott területi érvényességű vízumokat a 11. cikk (2) bekezdésében, a 14. cikk (1) bekezdésében és a 16. cikkben meghatározott feltételek alapján, az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban lehet kiadni (lásd az V. fejezet 3. pontját).

11. cikk (2) bekezdés

2.	Az (1) bekezdés nem zárja ki annak lehetőségét, hogy szükség esetén egy Szerződő fél a kérdéses fél éven belül új vízumot adjon ki, amelynek érvényessége saját területére korlátozódik.

14. cikk (1) bekezdés

1.	Nem illeszthető vízum az úti okmányba, ha az úti okmány a Szerződő Felek egyikére sem érvényes. Ha az úti okmány csak egy vagy több Szerződő félre érvényes, a beillesztendő vízumot erre a Szerződő félre vagy ezekre a Szerződő Felekre kell korlátozni.

16. cikk

Ha a Szerződő fél az 5. cikk (2) bekezdésében felsorolt okok egyike alapján szükségesnek tartja a 15. cikkben megállapított főszabályoktól való eltérést oly módon, hogy vízumot ad ki olyan külföldi számára, aki nem felel meg az 5. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi beutazási feltételnek, e vízum érvényességét az illető Szerződő fél területére kell korlátozni, amely köteles erről tájékoztatni a többi Szerződő Felet.

V.   A KÉRELMEK VIZSGÁLATA ÉS A MEGHOZOTT DÖNTÉSEK

A diplomáciai vagy konzuli képviselet először ellenőrzi a benyújtott dokumentumokat (1), majd a vízumkérelemre vonatkozó határozatát ezekre a dokumentumokra alapozza (2):

A kérelmek vizsgálatának alapvető követelményei

A vízumkérelmek vizsgálatakor a következő fő kérdéseket kell szem előtt tartani: a szerződő felek biztonsága és az illegális bevándorlás elleni küzdelem, valamint a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó egyéb szempontok. Az érintett országtól függően ezen szempontok egyike elsőbbséget élvezhet a többivel szemben, de egyiket sem szabad szem elől téveszteni egyik fázisban sem.

A biztonságot illetően, ajánlatos ellenőrizni, hogy a szükséges ellenőrzéseket elvégezték-e: a beutazási tilalmat tartalmazó adatfájlok átvizsgálása (beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés) a Schengeni Információs Rendszerben, továbbá az eljárásban érintett országok központi hatóságaival történő egyeztetés.

Teljes mértékben a diplomáciai vagy konzuli képviselet felel annak értékeléséért, hogy fennáll-e a bevándorlás kockázata. A kérelmek vizsgálatának célja azon kérelmezők felderítése, akik a tagállamokba be kívánnak vándorolni, és ott le kívánnak telepedni, olyan ürügyekkel, mint például turizmus, üzleti ügy, tanulás, munkavállalás vagy családlátogatás. Ezért a „kockázatos kategóriák” kezelésekor –– munkanélküli személyek, olyanok, akiknek nincs rendszeres jövedelme, stb. ––különösen elővigyázatosnak kell lenni. Ugyanebből a célból a kérelmezővel az utazás céljának meghatározása érdekében folytatott elbeszélgetés alapvető fontosságú. A lehetőség szerint a helyi konzuli együttműködés keretében meghatározott további igazoló dokumentumok is bekérhetők. A diplomáciai vagy konzuli képviseletnek támaszkodnia kell a helyi konzuli együttműködésre is, az egyes vízumkérelmek igazolásaként benyújtott hamis vagy meghamisított dokumentumok felderítésére vonatkozó képessége fokozásának érdekében. Amennyiben a benyújtott iratok és dokumentumok hitelességét –– beleértve a tartalmuk valódiságát, vagy az elbeszélgetés során gyűjtött állítások megbízhatóságát –– illetően bármilyen kétség merül fel, a diplomáciai vagy konzuli képviseletnek tartózkodnia kell a vízum kiadásától.

Ezzel ellentétben, az ellenőrzéseket csökkenteni kell, amennyiben a kérelmező a konzuli együttműködés révén kicserélt adatok szerint jóhiszemű személyként ismert.

1.   A vízumkérelmek vizsgálata

1.1.   A vízumkérelem ellenőrzése

—	a beutazás kért időtartamának meg kell felelnie a látogatás céljának

—	a kérdésekre adott válaszoknak teljeseknek és következeteseknek kell lenniük. A kérdőívnek tartalmaznia kell a kérelmező azonosító fényképét, és amennyire lehetséges, jeleznie kell az utazás fő úti célját.

1.2.   A kérelmező személyazonosságának ellenőrzése és annak ellenőrzése, hogy a kérelmezőre vonatkozóan kiadásra került-e beutazási tilalomra vonatkozó figyelmeztető jelzés a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), illetve annak ellenőrzése, hogy a kérelmező (a biztonságra nézve) jelent-e bármilyen más veszélyt, ami a vízum kiadásának megtagadását indokolná, illetve, hogy a kérelmező bevándorlási szempontból jelent-e veszélyt abban az értelemben, hogy egy előző látogatás alkalmával tovább tartózkodott az engedélyezettnél.

1.3.   Az úti okmány ellenőrzése:

—	Annak ellenőrzése, hogy az okmány rendben van-e vagy sem: teljesnek kell lennie, nem lehet módosítva, hamisítva vagy meghamisítva;

—	Az úti okmány területi érvényességének ellenőrzése: érvényesnek kell lennie a szerződő felek területére történő beutazásre;

—	Az úti okmány érvényességi idejének ellenőrzése: az úti okmány érvényességi idejének a vízum érvényességi idejénél három hónappal hosszabbnak kell lennie (az Egyezmény 13. cikkének (2) bekezdése);

—

Sürgős humanitárius indokkal, nemzeti érdek vagy nemzetközi kötelezettség okán azonban, kivételes esetekben vízumot lehet illeszteni olyan úti okmányokba, melyek érvényességi ideje rövidebb, mint az előző bekezdésben meghatározott (három hónap), feltéve, hogy az érvényesség ideje meghaladja a vízumét, és a visszautazás garantálása nincs veszélyeztetve;

—	A szerződő felek területén történt korábbi tartózkodások hosszának ellenőrzése.

1.4.   Egyéb dokumentumok ellenőrzése a kérelemtől függően:

A kért dokumentumok száma és típusa az illegális bevándorlás lehetséges veszélyétől és a helyi körülményektől függ (például a valuta átválthatósága), illetve országonként eltérő lehet. Az igazoló okmányok értékelését illetően a szerződő felek diplomáciai vagy konzuli képviseletei megegyezhetnek a helyi körülményekhez igazodó gyakorlati intézkedésekben.

Az igazoló dokumentumok ki kell terjedniük az utazás céljára, az oda- és visszautazás eszközére, a tartózkodás és a szállás anyagi fedezetére:

—	az utazás célját igazoló dokumentumok például a következők: — meghívólevél, — idézés, — szervezett utazás.

—	az oda -és visszautazás eszközére vonatkozó igazoló dokumentumok például a következők: — menettérti jegy, — valuta üzemanyagra vagy gépjárműbiztosítás.

—

a tartózkodás anyagi fedezetére vonatkozó igazoló dokumentumok: A tartózkodás anyagi fedezetére vonatkozó igazolásként elfogadhatók: készpénz konvertibilis valutában, utazási csekk, valutaszámlához tartozó csekkfüzet, hitelkártyák, vagy bármilyen egyéb eszköz, amely keményvalutában garantálja az anyagi eszközöket. A tartózkodás anyagi fedezete mértékének arányosnak kell lennie a tartózkodás időtartamával és céljával, valamint a meglátogatandó schengeni állam vagy államok megélhetési költségeivel. E célból a szerződő felek nemzeti hatóságai minden évben meghatározzák a határátlépéshez a referenciaösszegeket (lásd a 7. mellékletet) (6). Továbbá, rövid idejű tartózkodásra jogosító vagy beutazó vízum kérelmének igazolásaként a kérelmezőnek be kell mutatnia, hogy rendelkezik megfelelő, érvényes egyéni vagy csoportos utasbiztosítással, ami fedez minden olyan költséget, amely felmerülhet egészségügyi okból történő hazaszállítás, sürgősségi orvosi ellátás és/vagy sürgősségi kórházi kezelés kapcsán. A kérelmezőnek a biztosítást alapvetően a lakóhelye szerinti államban kell megkötnie. Ha ez nem lehetséges, törekednie kell arra, hogy bármely másik országban szerezzen be biztosítást. Amennyiben a vendéglátó köt biztosítást a kérelmező számára, ezt saját lakóhelyén kell megtennie. A biztosításnak a schengeni vívmányok rendelkezéseit teljes mértékben alkalmazó tagállamok egész területén érvényesnek kell lennie, és le kell fednie az illető személy tartózkodásának teljes időtartamát. A minimális fedezet 30 000 euró. E biztosítás meglétét alapvetően akkor kell igazolni, amikor a vízum kiadására sor kerül. A vízumkérelem vizsgálatában illetékes diplomáciai vagy konzuli képviselet dönthet úgy, hogy ez a követelmény teljesült, ha megállapításra kerül, hogy a kérelmező szakmai helyzetét tekintve megfelelő szintű biztosítás megléte feltételezhető. A diplomáciai vagy konzuli képviseletek eseti alapon dönthetnek úgy, hogy e követelmény alól kivételt tesznek diplomáciai, szolgálati vagy egyéb hivatali útlevelek birtokosai esetén, vagy, ha ez a nemzeti érdekek védelmét szolgálja a külpolitika, a fejlesztési politika területén, vagy egyéb kulcsfontosságú közérdekű esetekben. Utasbiztosítás igazolásának bemutatása alóli kivételt akkor is lehet tenni, ha a helyi konzuli együttműködés keretében megállapításra kerül, hogy bizonyos harmadik országok állampolgárai számára az ilyen biztosítás megszerzése lehetetlen. A biztosítások megfelelőségének értékelésekor a tagállamok meggyőződhetnek arról, hogy a biztosító társasággal szembeni követelések érvényesíthetők-e a tagállamban, Svájcban vagy Liechtensteinben.

—

a szállásra vonatkozó igazoló dokumentumok: Többek között, az alábbi dokumentumok fogadhatók el a szállás igazolásaként: (a) Szállodai szobafoglalás vagy hasonló létesítményben való szobafoglalás. (b) A meglátogatandó ország területén található ingatlanhoz a kérelmező nevére szóló tulajdoni lap vagy bérlemény meglétét igazoló dokumentumok. (c) Ha egy külföldi –– állítása szerint –– egy személy otthonában vagy egy intézményben fog tartózkodni, a diplomáciai vagy konzuli képviselet ellenőrzi, hogy a külföldi valóban ott lesz-e elszállásolva: — vagy a nemzeti hatóságoknál történő ellenőrzéssel, ha ilyen ellenőrzésre szükség van; — vagy olyan igazolás bemutatását kérve, amely bizonyítja az szállásadási kötelezettségvállalást, a vendéglátó/intézmény által kitöltött és a szerződő fél illetékes hatósága által lebélyegzett egységesített nyomtatvány formájában, a nemzeti jogszabályaiban meghatározott rendelkezések szerint. Egy nyomtatványmintát a Végrehajtó Bizottság jóváhagyhat. — vagy olyan igazolás, illetve hivatalos vagy közokirat bemutatását kérve, amely bizonyítja az szállásadási kötelezettségvállalását, az érintett szerződő fél nemzeti jogával összhangban elkészített formában és ellenőrzött módon. Az előző két bekezdésben említett, szállásadási kötelezettségvállalásra vonatkozó dokumentumok bemutatása nem új feltétele a vízumok kiadásának. Ezeknek a dokumentumoknak gyakorlati céljuk van: a szállás rendelkezésre állásának és indokolt esetben a tartózkodás anyagi fedezetének a megerősítése. Amennyiben valamely szerződő fél ezt a fajta dokumentumot használja, akkor minden esetben meg kell határoznia a vendég vagy vendégek vendéglátójának személyazonosságát, a szállás címét, a tartózkodás időtartamát és célját, mindennemű családi kapcsolatot, és meg kell jelölni, hogy a vendéglátó jogszerűen lakik-e az országban. A vízum kiadását követően a diplomáciai vagy konzuli képviselet az okmányt lebélyegzi és abba beleírja a vízum számát, annak újbóli felhasználása megelőzésének céljából. Ezen ellenőrzések célja a különféle érdekmeghívások, csalárd meghívások, vagy olyan meghívások elkerülése, melyek jogellenesen tartózkodó külföldiektől vagy bizonytalan jogállású külföldiektől származnak. A kérelmezők egységes vízum iránti kérelem benyújtása előtt felmenthetők a szállásra vonatkozó igazoló dokumentumok bemutatása alól, ha igazolni tudják, hogy elegendő anyagi fedezettel rendelkeznek tartózkodásuk és szállásköltségeik fedezéséhez az általuk meglátogatni tervezett schengeni államban vagy államokban.

—

Egyéb bekérhető dokumentumok — lakóhely igazolása és a lakóhely szerinti országhoz való kötődés igazolása, — kiskorúak esetén szülői engedély, — a kérelmező szociális és szakmai hátterének igazolása. Amennyiben a schengeni államok nemzeti joga megköveteli a magánszemélyektől vagy üzleti utak esetén a meghívás igazolását, a támogatói nyilatkozatot, vagy a szállásadás igazolását, akkor ehhez egységesített nyomtatványt kell használni.

1.5.   A kérelmező jóhiszeműségének vizsgálata

A kérelmező jóhiszeműségének vizsgálata céljából a diplomáciai vagy konzuli képviselet ellenőrzi, hogy a kérelmező jóhiszemű személynek tekintett-e, a helyi konzuli együttműködés keretében.

Ellenőrzik továbbá az ezen Utasítás VIII. fejezetének 3. pontja értelmében kicserélt adatokat.

2.   Döntéshozatali eljárás vízumkérelmek esetében

2.1.   Döntés a vízum típusáról és a beutazások számáról

A 11. cikk értelmében az egységes vízum lehet:

—	egy vagy több beutazásra jogosító beutazóvíum, feltéve, hogy sem a folyamatos tartózkodás, sem pedig az egymást követő tartózkodásoknak az első beutazás napjától számított teljes időtartama nem haladja meg a három hónapot bármely félévben;

—

bármely félévben három hónapos tartózkodásra és többszöri beutazásra jogosító egy évig érvényes vízum; ez a vízum olyan személyeknek adható ki, akik biztosítják a szükséges biztosítékokat, valamint akik beutazásához a szerződő feleknek különös érdekük fűződik. Kivételes esetekben bizonyos kategóriákba tartozó személyeknek kiadható többszöri beutazásre jogosító egy évnél hosszabb, de legfeljebb öt éves érvényességű vízum;

—

birtokosát egy harmadik országba történő utazás közben a szerződő felek területén való egyszeri, kétszeri, illetve kivételes esetekben többszöri átutazásra jogosító átutazóvízum, feltéve, hogy egyik átutazás időtartama sem haladja meg az öt napot, és feltéve, hogy a külföldi beutazása az úti cél szerinti harmadik ország területére biztosított, valamint, hogy az útvonal természetes módon megköveteli a szerződő felek területén történő átutazást.

2.2.   Az eljáró hatóság igazgatási felelőssége

A diplomáciai képviselő vagy a konzuli osztály vezetője felel teljes körűen –– a nemzeti jogszabályok által ráruházott hatáskörével összhangban –– a képviselete által kiadott vízumokkal kapcsolatos gyakorlati intézkedésekért, és a fent említett vezetők egyeztetnek egymással.

A diplomáciai vagy konzuli képviseletnek döntését az összes rendelkezésére álló információ alapján, és minden egyes kérelmező egyedi körülményeit figyelembe véve kell meghoznia.

2.3.   A többi szerződő fél központi hatóságaival folytatott előzetes egyeztetések esetén követendő eljárás

A szerződő felek elhatározták, hogy létrehoznak egy rendszert a központi hatóságokkal történő egyeztetés végrehajtása céljából. Arra az esetre, ha az egyeztetés technikai rendszere meghibásodna, ideiglenesen, eseti alapon, a következő intézkedések alkalmazhatók:

—	Az egyeztetések korlátozása azokra az alapvetően fontosnak ítélt esetekre

—	Az érintett szerződő felek nagykövetségei és konzulátusai helyi hálózatának használata az egyeztetés lefolytatása érdekében

—	A szerződő felek a) az egyeztetést végző országban lévő, b) az egyeztetés során megkeresett országban lévő nagykövetségei hálózatának használata

—	A hagyományos kommunikációs eszközök használata a kapcsolattartási pontok között: fax, telefon, stb.

—	Közös érdekből nagyobb fokú elővigyázatosság alkalmazása.

Azokban az esetekben, amikor a kérelmezők az 5B. mellékletben felsorolt kategóriákba tartoznak, melyeknél a központi hatósággal – a Külügyminisztérium vagy valamely más szerv – (az Egyezmény 17. cikkének (2) bekezdése) egyeztetni kell, az egységes vízumot, valamint a hosszú idejű tartózkodára jogosító és egyidejűleg rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumként is érvényes vízumot az alábbiakban körvonalazott eljárás szerint kell kiadni.

Annak ellenőrzését, hogy a kérelmezőre vonatkozóan szerepel-e beutazási tilalomra utaló figyelmeztető jelzés, első fokon az a diplomáciai vagy konzuli képviselet végzi el a Schengeni Információs Rendszerben történő kereséssel, amelyhez a fenti kategóriák egyikébe tartozó személy a kérelmet benyújtotta.

Ezt követően az alábbiakban vázolt eljárást követi:

(a)	Eljárás A b) pont szerinti eljárás nem alkalmazandó, ha a vízum kérelmezőjére a Schengeni Információs Rendszerben beutazási tilalomra utaló figyelmeztető jelzés van érvényben.

(b)

A kérelmek továbbítása a nemzeti központi hatóságnak Az a diplomáciai vagy konzuli képviselet, melyhez az egyeztetést igénylő kategóriák egyikébe tartozó személy kérelmet nyújtott be, ezt a kérelmet haladèktalanul továbbítja az országában levő központi nemzeti hatósághoz. — Amennyiben a központi hatóság úgy határoz, hogy elutasít egy olyan kérelmet, mely az érintett szerződő fél felelőssági körébe tartozik, akkor nem kell megkezdeni vagy folytatni az egyeztetési eljárást azon szerződő fél központi hatóságaival, mely a vele történő egyeztetést kérte. — A felelős állam képviselője által vizsgált kérelmek esetében azon szerződő fél központi hatósága, ahol a kérelmet benyújtották, átadja a kérelmet a felelős állam központi hatóságának. Amennyiben a képviselt állam központi hatósága – vagy a képviselő állam központi hatósága, ha a képviseleti egyezményben úgy rendelkeznek – úgy határoz, hogy a vízumkérelmet elutasítja, akkor nem kell megkezdeni vagy folytatni az egyeztetési eljárást azon szerződő felek központi hatóságaival, melyek a velük történő egyeztetést kérték.

(c)

A központi hatóságnak továbbítandó adatok A központi hatóságokkal folytatott egyeztetés részeként azon diplomáciai vagy konzuli képviseletek, melyeknél kérelmet nyújtottak be, a következő adatokat adják át központi hatóságuknak: 1. Azon diplomáciai vagy konzuli képviselet megjelölése, amelyhez a kérelmet benyújtották. 2. A kérelmező családi és utónevei, születési ideje és helye, valamint, ha ismert, a szülei neve. 3. A kérelmező(k) állampolgársága, valamint, ha ismert, minden korábbi állampolgársága. 4. A benyújtott úti okmány(ok) típusa és száma, kiadásuk dátuma és lejáratuk dátuma. 5. A tervezett tartózkodás időtartama és célja. 6. Az utazás tervezett dátumai. 7. A vízumkérelmező lakóhelye, foglalkozása és munkáltatója. 8. Referenciák a tagállamoktól, különös tekintettel minden korábbi kérelemre, és az aláíró államokba történt beutazásokra. 9. Annak a határnak a megjelölése, amelyet a kérelmező át akar lépni a schengeni területre történő beutazás céljából. 10. Minden egyéb név (leánykori név, vagy adott esetben a házasságkötés utáni név, annak érdekében, hogy az azonosítás teljes legyen a szerződő felek nemzeti joga, valamint a kérelmező állampolgársága szerinti állam nemzeti joga által előírt követelményekkel összhangban). 11. Minden egyéb, a diplomáciai vagy konzuli képviseletek által szükségesnek ítélt információ, például az érintett személy kíséretében levő házastársra vagy kiskorú gyermekekre vonatkozóan, a kérelmezőnek kiadott minden korábbi vízumra, valamint az ugyanarra az úti célra szóló vízumkérelmekre vonatkozóan. Ezeknek az adatoknak a vízumkérdőívről kell származniuk, abban a sorrendben, ahogyan a fent említett nyomtatványon szerepelnek. A fenti rovatokban lévő adatok képezik az alapját a központi hatóságok között folytatott egyeztetés keretében átadandó adatoknak. Rendszerint az egyeztetést végrehajtó szerződő fél felelős az átadás módjáért, azzal a feltétellel, hogy az átadás napja és időpontja, valamint a fogadó központi hatóságok általi átvétel napja és időpontja egyértelműen megjelölésre kerül.

(d)

A kérelmek átadása a központi hatóságok között Azon szerződő fél, amelynek képviseleténél kérelmet nyújtottak be, egyeztet azon szerződő fél vagy felek központi hatóságával vagy hatóságaival, amely a vele történő egyeztetést kérte. E célból a szerződő felek által megjelölt hatóságok tekintendők központi hatóságoknak. A megfelelő ellenőrzések elvégzését követően ezen hatóságok a vízumkérelemre vonatkozó értékelésüket átadják annak a központi hatóságnak, amely velük egyeztetett.

(e)

A válaszadás határideje: meghosszabbítás Az egyeztetés céljából megkeresett központi hatóságoknak legfeljebb 7 naptári nap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy az egyeztetést kérő központi hatóság számára a választ megküldjék. Az eredeti határidő kezdete attól a naptól számítódik, amikor az a központi hatóság, amelynek az egyeztetést el kell végeznie, a vízumkérelmet továbbította. Amennyiben a 7 nap alatt az egyeztetés céljából megkeresett központi hatóságok valamelyike kéri a határidő meghosszabbítását, azt 7 nappal meg lehet hosszabbítani. Kivételes esetekben az egyeztetés céljából megkeresett központi hatóság indokokat felsoroló kérelemben jogosan kérheti a határidő meghosszabbítását 7 napnál hosszabb időre. Az egyeztetés céljából megkeresett hatóságok biztosítják, hogy sürgős esetekben a választ a lehető leggyorsabban továbbítsák. Ha az eredeti, vagy adott esetben a meghosszabbított határidő lejártáig nem érkezik válasz, a válasz hiánya egyenértékűnek tekintendő az engedély megadásával, és azt jelenti, hogy az egyeztetésre felkért szerződő fél vagy felek részéről nincs indok a vízumkiadás megtagadására.

(f)

Az egyeztetés eredményén alapuló döntés Amint lejár az eredeti vagy a meghosszabbított határidő, azon szerződő fél központi hatósága, amelyhez a kérelmet benyújtották, engedélyezheti, hogy a diplomáciai vagy konzuli képviselet kiadja az egységes vízumot. Ha a központi hatóság részéről nincs egyértelmű döntés, akkor az a diplomáciai vagy konzuli képviselet, amelyhez a kérelmet benyújtották, 14 nappal azt követően, hogy a központi hatóság a kérelmet egyeztetés céljából elküldte, kiadhatja a vízumot. Valamennyi központi hatóság feladata, hogy képviseleteit tájékoztassa minden egyes egyeztetési időszak kezdetekor. Azokban az esetekben, amikor a központi hatóság a határidő kivételes meghosszabbítására irányuló kérelmet kap, erről értesíti azt a képviseletet, amelyhez a kérelmet benyújtották: a képviselet pedig addig nem dönt a kérelemről, amíg egyértelmű utasítást nem kap központi hatóságától.

(g)

Bizonyos okmányok továbbítása Kivételes esetekben az a nagykövetség, amelyhez a vízumkérelmet benyújtották, az egyeztetés céljából megkeresett állam konzuli képviselete kérésére átadhatja a vízumkérdőívet (a fénykép helyével), a Schengeni Egyezmény 17. cikke értelmében. Ez az eljárás csak azon városokban alkalmazandó, ahol mind az egyeztető, mind az egyeztetés céljából megkeresett államnak van diplomáciai vagy konzuli képviselete, és csak az 5B. mellékletben felsorolt országok állampolgárai tekintetében. A választ vagy az egyeztetési határidő meghosszabbítására irányuló kérelmet semmilyen körülmények között nem szabad helyben továbbítani, kivéve a vízumokról szóló Közös Konzuli Utasítás 5B. mellékletének jelenlegi rendelkezései szerint folytatott helyi szintű egyeztetés esetét. Elvben az egyeztetési hálózatot kell használni a központi hatóságok közötti információcserékhez.

2.4.   A kérelem vizsgálatának, illetve a vízum kiadásának elutasítása

Az eljárást és a fellebbezés lehetséges hivatali útját azokban az esetekben, amikor valamely szerződő fél diplomáciai vagy konzuli képviselete elutasítja egy kérelem vizsgálatát, vagy egy vízum kiadását, az illető szerződő fél törvényei szabályozzák.

Amennyiben egy vízumkérelmet elutasítanak, és a nemzeti jog szerint kötelező a visszautasítás indoklása, ezt az alábbi szöveg alapján kell megtenni:

Szükség esetén a fenti indoklást ki lehet egészíteni részletesebb információval, vagy bele lehet foglalni egyéb adatokat a schengeni államok nemzeti jogában meghatározott, ezen területre vonatkozó követelményekkel összhangban.

Ha egy másik schengeni államot képviselő diplomáciai vagy konzuli képviselet kénytelen felfüggeszteni egy vízumkérelem vizsgálatát, akkor erről a kérelmezőt értesíteni kell, és tájékoztatni kell arról, hogy a kérelme vizsgálatára illetékes állam legközelebbi diplomáciai vagy konzuli képviseletéhez fordulhat.

3.   Korlátozott területi érvényességű vízum

Egy vagy több szerződő fél területére korlátozott érvényességű vízumot lehet kiadni:

(1)	azokban az esetekben, ha egy diplomáciai vagy konzuli képviselet szükségesnek tartja, hogy eltérjen az Egyezmény 15. cikkében meghatározott elvektől (16. cikk) az 5. cikk (2) bekezdésében felsorolt indokok alapján (humanitárius okból, nemzeti érdek vagy nemzetközi kötelezettség okán);

(2)

az Egyezmény 14. cikkében meghatározott esetekben, mely szerint: „1. Nem illeszthető vízum az úti okmányba, ha az úti okmány a Szerződő Felek egyikére sem érvényes. Ha az úti okmány csak egy vagy több Szerződő félre érvényes, a beillesztendő vízumot erre a Szerződő félre vagy ezekre a Szerződő Felekre kell korlátozni. 2. Ha az úti okmányt egy vagy több Szerződő fél nem ismeri el érvényesnek, a vízumot egy, a vízummal egyenértékű érvényességgel rendelkező engedély formájában lehet kiadni.”

(3)	azokban az esetekben, amikor sürgősség okán (humanitárius okból, nemzeti érdek vagy nemzetközi kötelezettség okán), valamely képviselet nem egyeztet a központi hatóságokkal, vagy ha az eljárás során kifogás merül fel;

(4)

azokban az esetekben, amikor a képviselet szükségszerűségből egy tartózkodásra jogosító új vízumot ad ki ugyanazon fél évben annak a kérelmezőnek, aki egy hat hónapos időszak alatt már felhasznált egy három hónapos érvényességű vízumot. A fenti 1., 3. és 4. esetben az érvényesség egy szerződő fél, a Benelux államok, vagy két Benelux állam területére korlátozódik, míg a 2. esetben egy vagy több szerződő fél, a Benelux államok, vagy két Benelux állam területére. A többi szerződő fél képviseleteit értesíteni kell azokról az esetekről, amikor ilyen vízum kerül kiadásra.

VI.   A VÍZUMBÉLYEGEK KITÖLTÉSE

A 8. és 13. melléklet a következőket tartalmazza: 8. –– a bélyeg biztonsági jellemzőinek leírása; 13. –– példák már kitöltött vízumbélyeg-mintákra.

1.   Közös bejegyzések rész (8. rész)

1.1.   AZ „ÉRVÉNYES” rovat

Ez a rovat azt a területet jelöli meg, amelyre a vízum birtokosa jogosult beutazni.

Ezt a rovatot csak az alábbi négy lehetőség egyike szerint lehet kitölteni:

(a)	schengeni államok;

(b)	azon schengeni állam vagy államok, melyek területére a vízum érvényessége korlátozott (ebben az esetben az alábbi rövidítések használatosak: A Ausztria, F Franciaország, D Németország, E Spanyolország, GR Görögország, P Portugália, I Olaszország, L Luxemburg, NL Hollandia, B Belgium);

(c)	Benelux államok;

(d)	az a schengeni állam, (a b) pontban található rövidítések használatával), amely a hosszú idejű tartózkodásra jogosító vízumot kiadta + schengeni államok

—

Ha a bélyeget az Egyezmény 10. és 11. cikkének értelmében vett egységes vízum, vagy olyan vízum kiadására használják, melynek érvényessége nem korlátozódik a vízumot kiadó szerződő fél területére, az „érvényes” rovatot a „schengeni államok” szavakkal kell kitölteni, a vízumot kiadó szerződő fél nyelvén.

—	Ha a bélyeget olyan vízum kiadásához használják, amely csak egy területre korlátozza a beutazást, a tartózkodást vagy a kiutazást, akkor ebbe a rovatba nemzeti nyelvén annak a szerződő félnek a nevét kell beírni, amelyre a vízum birtokosának beutazása, tartózkodása és kiutazása korlátozódik.

—

Ha a bélyeget hosszú idejű tartózkodásra jogosító nemzeti vízum kiadására használják, amely eredeti érvényességi idejétől számítva legfeljebb három hónapig rövid idejű tartózkodásra jogosító egységes vízumként is egyidejűleg érvényes, akkor ebbe a rovatba a hosszú idejű tartózkodásra jogosító vízumot kiadó tagállamot kell beírni, majd utána azt, hogy „schengeni államok”.

—

Az Egyezmény 14. cikke értelmében a korlátozott területi érvényesség magában foglalhatja több tagállam területét; ebben az esetben az e rovatba beírandó tagállamkódok szerint az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre: (a) az érintett tagállamok kódjainak beírása; (b) A „schengeni államok” szavak beírása a kibocsátó tagállam nyelvén, ezt követi zárójelben a mínuszjel, és azon tagállamok kódjai, melyek területére a vízum nem érvényes.

—	A korlátozott területi érvényesség nem vonatkozhat egy szerződő fél területének csupán egy részére.

1.2.   A „...-TÓL ...- IG” rovat

Ez a rovat jelöli a vízum birtokosának a vízum által engedélyezett tartózkodási időtartamát.

Azt a dátumot, amelytől kezdve a vízum birtokosa a vízum érvényességének területére beléphet, az alábbiak szerint kell beírni a „...-tól” elé:

—	a napot két számjeggyel kell írni, melyek közül az első nulla, ha a szóban forgó nap egyjegyű szám.

—	vízszintes vonás.

—	a hónapot két számjeggyel kell írni, melyek közül az első nulla, ha a szóban forgó hónap egyjegyű szám.

—	vízszintes vonás.

—	az évet két számjeggyel kell írni, melyek az évszám utolsó két számjegyével egyeznek.

—	például: 15-04-94 = 1994. április 15.

A vízum birtokosa számára engedélyezett tartózkodási időtartam utolsó napjának dátumát az „...-ig” elé kell írni. A vízum birtokosának azt a területet, amelyre a vízum érvényes, e nap éjfélig el kell hagynia.

Ezt a dátumot ugyanúgy kell írni, mint a fenti első dátumot.

1.3.   A „BEUTAZÁSOK SZÁMA” rovat

Ez a rovat jelzi, hogy hányszor utazhat be a vízum birtokosa arra a területre, amelyre a vízum érvényes; más szóval arra utal, hogy hány tartózkodási időtartam lehetséges az érvényesség teljes időtartama alatt, lásd az 1.4. pontot .

A beutazások száma lehet egy, kettő, vagy több. Ezt a számot az előre nyomtatott jobb oldali részre kell írni, „01”, „02” vagy a „MULT” rövidítés beírásával, ha a vízum kettőnél többszöri beutazást engedélyez.

Átutazóvízum esetében csak egy vagy két beutazás engedélyezhető („01”, vagy „02” beírása). Kettőnél többszöri beutazás („MULT”) csak kivételes esetekben engedélyezhető.

A vízum lejár akkor, ha a birtokosa által megtett kiutazások száma egyenlő az engedélyezett beutazások számával, még abban az esetben is, ha a vízum birtokosa a vízum által engedélyezett napok számát nem használta fel.

1.4.   A „TARTÓZKODÁS IDŐTARTAMA ... NAP” rovat

Ez a rovat jelöli azon napok számát, ahány napot a vízum birtokosa azon a területen tartózkodhat, amelyre a vízum érvényes  (7). Ez a tartózkodás lehet folyamatos, az engedélyezett napok számától függően, az 1.2. pontban említett dátumok között elosztva, szem előtt tartva az 1.3. pont szerint engedélyezett beutazások számát.

Az engedélyezett napok számát a „TARTÓZKODÁS IDŐTARTAMA” és a „NAPOK” közötti üres helyre kell beírni, két számjeggyel, melyek közül az első nulla, ha a napok száma tíznél kevesebb.

Az e rovatba maximálisan beírható napok száma 90, bármely fél évben.

1.5.   A „KIADÁS HELYE, IDEJE” rovat

Ebben a rovatban kell feltüntetni annak a városnak a nevét, amelyben a vízumot kiadó diplomáciai vagy konzuli képviselet található; ezt a nevet kell beírni a vízumot kiadó szerződő fél nyelvén a „HELYE” és „IDEJE” közé. A kiállítás dátumát az „IDEJE” után kell feltüntetni.

A kiállítás dátumát ugyanúgy kell beírni, mint az 1.2. pontban említett dátumot.

A vízumot kiadó hatóságot a 4. részre illesztett bélyegzőn megjelenő hivatkozással lehet azonosítani.

1.6.   AZ „ÚTLEVÉL SZÁMA” rovat

Ez a rovat jelöli annak az útlevélnek a számát, amelybe a vízumbélyeget beillesztik. Ezt a számot követi a vízum birtokosát kísérő gyermekekre és házastársra történő hivatkozás, amennyiben nevüket beírták az útlevélbe („X” betű a gyermekekre, előtte azok száma (például 3X = három gyermek) és „Y” betű a házastárs esetében).

Ha a vízumhoz az egységes nyomtatványformátumot használják, mivel birtokosának úti okmányait nem ismerik el, a kiadó diplomáciai vagy konzuli képviselet választhatja ugyanezt a nyomtatványt a vízum érvényességének kiterjesztéséhez a nyomtatvány birtokosának általa eltartott házastársára és az őt kísérő gyermekeire, vagy kiadhat külön nyomtatványokat a birtokos, annak házastársa, és valamennyi általa eltartott személy számára, a megfelelő vízum minden egyes nyomtatványra való külön illesztésével.

Az útlevél száma az a sorozatszám, amely az útlevél minden, vagy majdnem minden oldalán előre nyomtatott vagy perforált formában található.

Az e rovatba beírandó szám az egységes nyomtatványformátumhoz illesztendő vízum esetében nem az útlevélszám, hanem a nyomtatványon feltüntetett hat számjegyből álló számmal tipográfiai szempontból megegyező szám, és esetlegesen a vízumot kiadó tagállamhoz vagy tagállamok csoportjához rendelt betű vagy betűk.

1.7.   A „VÍZUM TÍPUSA” rovat

Az ellenőrző hatóságok munkáját megkönnyítendő ez a rovat jelöli a vízum típusát, az A, B, C és D betűk használatával, a következők szerint:

A	:	repülőtéri tranzitvízum
B	:	átutazóvízum
C	:	rövid idejű tartózkodásra jogosító vízum
D	:	hosszú idejű tartózkodásra jogosító nemzeti vízum
D + C	:	hosszú idejű tartózkodásra jogosító nemzeti vízum, mely egyidejűleg a rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumként is érvényes

Korlátozott területi érvényességű és csoportos vízumok esetében az A, B vagy C betűt szükség szerint kell alkalmazni.

1.8.   A „VEZETÉKNÉV ÉS KERESZTNÉV” rovat

A vízum birtokosának útlevelében vagy úti okmányában a „vezetéknév” négyzetben lévő első szó, ezt követően a „keresztnév” négyzetben lévő első szó kerül beírásra, ebben a sorrendben. A diplomáciai vagy konzuli képviselet ellenőrzi, hogy az útlevélben vagy az úti okmányban feltüntetett név és keresztnév, amelyet ebbe a rovatba és az elektronikusan leolvasandó részbe be kell írni, ugyanaz-e, mint ami a vízumkérelmen szerepel.

2.   Nemzeti bejegyzések rész „MEGJEGYZÉSEK” (9. rész)

A 8. résszel ellentétben (közös és kötelező bejegyzések), ez a rész a nemzeti rendelkezésekre vonatkozó bármely megjegyzések számára van fenntartva. Jóllehet a szerződő felek bármely, általuk fontosnak ítélt megjegyzést beilleszthetnek, az értelmezés céljából erről tájékoztatniuk kell partnereiket (lásd a 9. mellékletet).

3.   A fénykép helye

A vízum birtokosának színes fényképét a 8. mellékletben bemutatott módon az erre a célra fenntartott helyre kell beilleszteni. A vízumbélyegre illesztendő fényképre vonatkozóan az alábbi szabályokat kell betartani.

A fej álltól fejtetőig mért mérete a fénykép felszíni függőleges méretének 70 % és 80 %-a között legyen.

A minimális felbontási követelmények az alábbiak:

—	300 pixel inchenként (ppi), tömörítetlen formában, a beolvasáshoz,

—	720 pont inchenként (dpi) a fényképek színes nyomtatásához.

Fénykép hiányában ebbe a részbe két vagy három nyelven (a vízumot kiadó tagállam nyelvén, angolul és franciául) kötelezően be kell írni a következőt: „fénykép nélkül érvényes”. Ezeket a szavakat alapvetően nyomtatóval, kivételes esetekben speciális bélyegzővel kell beírni, mely utóbbi esetben a bélyegzőnek le kell fednie a fényképnyomott terület egy részét is, melynek bal vagy jobb oldala behatárolja a fénykép beillesztésének helyét.

4.   Az elektronikusan leolvasható rész (5. rész)

Mind vízumbélyeg formátumát, mind az elektronikusan leolvasható rész formátumát az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) hagyta jóvá, a schengeni államok által előterjesztett javaslat alapján. Ez a rész két 36 karaktert tartalmazó sorból áll (OCR B-10 cpi). A 10. melléklet leírja, miként kell kitölteni ezt a részt.

5.   A vízum kiadására vonatkozó egyéb szempontok

5.1.   A vízumok aláírása

Azokban az esetekben, ha valamely szerződő fél joga vagy gyakorlata megköveteli a kézzel történő aláírást, az útlevéloldalra illesztett bélyeget az illetékes tisztviselő írja alá.

Az aláírást a „MEGJEGYZÉSEK” rovat jobb oldalán kell elhelyezni; az aláírás egy része nyúljon át az útlevél vagy úti okmány oldalára, de ne fedje el az elektronikusan leolvasható részt.

5.2.   Kitöltött vízumbélyegek érvénytelenítése

A vízumbélyeget tilos módosítani. Amennyiben hiba történik a vízum kiadásakor, a bélyeget érvényteleníteni kell.

—	Amennyiben a hibát egy olyan bélyegen észlelik, melyet még nem illesztettek bele az útlevélbe, a bélyeget meg kell semmisíteni, vagy átlósan ketté kell vágni.

—	Amennyiben a hibát akkor észlelik, miután a bélyeget beillesztették az útlevélbe, a bélyegre piros keresztet kell rajzolni, és új bélyeget kell beilleszteni.

5.3.   A vízumbélyegek beillesztése az útlevelekbe

A bélyeget az útlevélbe illesztés előtt kell kitölteni. A bélyegzőt és az aláírást az után kell elhelyezni a bélyegen, miután beillesztették az útlevélbe vagy úti okmányba.

A bélyeget, megfelelő kitöltés után, az útlevél első olyan oldalára kell beilleszteni, ahol nincs bejegyzés vagy bélyegző –– kivéve a kérelem azonosító bélyegzőjét. Azokat az útleveleket, melyekben nincs üres hely a bélyeg beillesztésére, valamint azokat az útleveleket, melyek lejártak, és melyek nem jogosítanak fel a területről történő kiutazásra mielőtt a vízum lejár, vagy nem jogosítják fel a külföldit származási országába való visszatérésre, illetve harmadik országba történő beutazásra (lásd az Egyezmény 13. cikkét), el kell utasítani.

5.4.   Útlevelek és úti okmányok, amelyekbe egységes vízum illeszthető

A 11. melléklet felsorolja azon kritériumokat, amelyek meghatározzák, milyen útlevelekbe lehet vízumot illeszteni a 17. cikke (3) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés szerint.

A 14. cikk értelmében nem lehet vízumot illeszteni olyan úti okmányba, amely nem érvényes egyik szerződő fél területére sem. Amennyiben az úti okmány csak egy szerződő fél, vagy néhány szerződő fél területére érvényes, a beillesztendő vízum területi érvényessége a szóban forgó szerződő fél vagy felek területére korlátozódik.

Amennyiben az úti okmány érvényességét egy vagy több tagállam nem ismeri el, a vízum csak korlátozott területi érvényességű. A tagállam diplomáciai vagy konzuli képviseletének az egységes nyomtatványformátumot kell használnia olyan úti okmány birtokosai vízumainak beillesztésére, melyet a nyomtatványt kiadó tagállam nem ismer el. Az ilyen vízum csak korlátozott területi érvényességű lehet.

5.5.   A diplomáciai vagy konzuli képviselet bélyegzője

A vízumot kiadó diplomáciai vagy konzuli képviselet bélyegzőjét a „MEGJEGYZÉSEK” rovatban kell elhelyezni, különös gondot fordítva arra, hogy az ne akadályozza az adatok olvashatóságát, és nyúljon túl a bélyegen az útlevél vagy úti okmány oldalára. Az elektronikusan leolvasható részre csak akkor lehet a bélyegzőt elhelyezni, ezzel használhatatlanná téve azt, ha ezen rész kitöltésétől el kell tekinteni. A bélyegző méretét, tartalmát és a használandó tintát a tagállam nemzeti rendelkezései határozzák meg.

Az egységes nyomtatványformátumra illesztett bélyeg újbóli felhasználásának megakadályozása céljából a kiadó konzuli hivatal bélyegzőjét jobb oldalra kell tenni, úgy, hogy közrefogja a bélyeget és a nyomtatványt, miközben nem akadályozza a rovatok és a kitöltött adatok olvashatóságát, és nem nyúlik át az elektronikusan leolvasható részre sem, amennyiben az kitöltésre került.

VII.   HIVATALI IRÁNYÍTÁS ÉS SZERVEZÉS

1.   A vízumosztályok működési rendje

Minden szerződő fél felelős saját vízumosztályai megszervezéséért.

A képviseletek vezetői gondoskodnak arról, hogy a vízumok kiadásáért felelős osztály olyan módon legyen megszervezve, amivel elkerülhető minden fajta lopást vagy hamisítást elősegítő viselkedés.

—	A vízumok kiadásáért felelős személyzetet semmilyen módon nem szabad kitenni helyi nyomásnak.

—	Megakadályozandó olyan „szokások” kialakulását, melyek a figyelem hanyatlását eredményezhetik, a tisztviselők munkakörét rendszeresen váltogatni kell.

—	A vízumbélyegek tárolására és használatára a többi, védelmet igénylő okmányra alkalmazott biztonsági intézkedésekhez hasonlóak érvényesek.

2.   Iktatás

Minden szerződő fél felelős a vízumkérelmek iktatásáért, továbbá, ha a vízum központi egyeztetés tárgyát képezi, a kérelmezők fényképeinek iktatásáért.

A vízumkérelmeket legalább egy évig meg kell őrizni, ha a vízum kiadásra került, és legalább öt évig, ha a vízum elutasításra került.

Annak érdekében, hogy egy kérelmet könnyebben meg lehessen keresni, az iktatási és archiválási hivatkozásokat az egyeztetés során és az egyeztetésre adott válaszokban közölni kell.

3.   Vízumnyilvántartás

Minden szerződő félnek a nemzeti gyakorlat szerint nyilván kell tartania a kiadott vízumokat. Az érvénytelenített vízumbélyegekről nyilvántartást kell vezetni.

4.   A vízumkérelmek feldolgozásával kapcsolatban felmerülő eljárási költségeknek megfelelően felszámítandó díjak

A vízumkérelmek feldolgozásával kapcsolatban felmerült eljárási költségeknek megfelelően felszámítandó díjak felsorolása a 12. mellékletben található.

Nem számítható fel díj az eljárási költségekért azonban azon vízumkérelmek esetében, melyeket harmadik országok olyan állampolgárai nyújtottak be, akik egy uniós állampolgárnak, illetve az EGT-megállapodás részes állama állampolgárának családtagjai, és akik a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorolják.

VIII.   HELYI KONZULI EGYÜTTMŰKÖDÉS

1.   A helyi konzuli együttműködés keretrendszere

Általában a helyi konzuli együttműködés a bevándorlási veszélyek értékelésével foglalkozik. Célja főként az iratok vizsgálatára vonatkozó közös követelmények meghatározása, a hamis okmányok használatáról, a lehetséges illegális bevándorlási útvonalakról, valamint az olyan vízumok elutasításáról szóló adatok cseréje, melyek esetében a kérelmek nyilvánvalóan alaptalanok vagy csalárd szándékúak. Meg kell engedni a jó szándékú kérelmezőkről szóló adatok cseréjét is, valamint a nyilvánosságnak szóló, schengeni vízumkérelmeket szabályozó feltételekre vonatkozó információk közös megalkotását.

A konzuli együttműködésnek figyelembe kell vennie a helyi közigazgatási viszonyokat és a társadalmi-gazdasági szerkezetet is.

A képviseletek a körülményektől függően rendszeresen szerveznek üléseket, és olyan gyakorisággal, ahogyan azt megfelelőnek ítélik: ezekről az ülésekről jelentést nyújtanak be a központi hatóságaiknak. Az elnökség kérésére általános féléves jelentést nyújtanak be.

2.   A többszörös kérelmek, illetve az olyan kérelmek elkerülése, melyeket egy közelmúltbeli elutasítást követően nyújtottak be

A képviseletek közötti információcserének és a kérelmek bélyegzővel vagy más módon történő azonosításának a célja annak megakadályozása, hogy ugyanazon személy több, vagy egymást követő vízumkérelmet nyújtson be ugyanahhoz a képviselethez, vagy egy másik képviselethez, akár miközben egy kérelmet vizsgálnak, akár miután egy kérelmet elutasítottak.

A képviseletek között folytatott egyeztetés, illetve a köztük kicserélt információ sérelme nélkül, az a képviselet, amelyhez kérelmet nyújtottak be, minden kérelmező útlevelébe behelyezi a következő bélyegzőt: „Vízumot kérelmezett ...-án ...-nál”. Az „-án” előtti helyet hat számjeggyel kell kitölteni (kettő a napot jelöli, kettő a hónapot, kettő pedig az évet); a második hely az érintett diplomáciai vagy konzuli képviselet számára van fenntartva. A kérelmezett vízum kódját be kell írni.

Az a képviselet, amely a kérelmet átveszi, dönt arról, hogy diplomata- vagy szolgálati útlevelekbe helyez-e bélyegzőt.

Bélyegzőt lehet elhelyezni hosszú idejű tartózkodásra jogosító vízumkérelmek esetében is.

Ha egy schengeni állam egy másik schengeni államot képvisel, a bélyegzőnek jeleznie kell a kért vízum kódja után az „R” betűt követően a képviselt állam kódját.

Ha a vízumot kiadják, a bélyeget lehetőleg az azonosító bélyegzőre kell illeszteni.

Kivételes esetekben, ha nyilvánvalóan kivitelezhetetlen a bélyegző beillesztése, a soros elnökség képviselete tájékoztatja az illetékes schengeni csoportot, és alternatív javaslatot nyújt be elfogadásra, például az útlevelek fénymásolatainak, vagy az elutasított vízumkérelmek listáinak kicserélésére vonatkozóan, megjelölve az elutasítás okát is.

A diplomáciai képviselet vezetője dönt arról, hogy akár az elnökség, akár saját kezdeményezésére szükségesek-e alternatív vagy egyéb megelőző intézkedések.

3.   A kérelmező jóhiszeműségének vizsgálata

A kérelmező jóhiszeműsége vizsgálatának elősegítése érdekében a diplomáciai vagy konzuli képviseletek a nemzeti jogszabályokkal összhangban kicserélhetik az adatokat, a helyi szinten kötött megállapodások alapján, az e fejezet 1. pontja szerinti együttműködésük rendszerén belül.

Az alábbiakra vonatkozó adatok cserélhetők ki időről időre: azon személyek, akiknek kérelmét elutasították, mert lopott, elveszett vagy meghamisított okmányokat használtak, vagy mert előző vízum érvényességi idejét nem tartották be, vagy mert veszélyt jelentenek a biztonságra nézve, és különösen, ha okkal feltételezhető, hogy a szerződő felek területére megpróbálnak illegálisan bevándorolni.

A kicserélt és közösen összeállított adatok munkaeszközként szolgálnak a vízumkérelmek elbírálásához. Nem helyettesítik azonban a vízumkérelem tényleges vizsgálatát, sem a Schengeni Információs Rendszerben történő keresést, sem az azt kérő központi hatóságokkal folytatott egyeztetést.

4.   Statisztikai adatok cseréje

4.1.	A kiadott rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumokról, a átutazóvízumokról és a repülőtéri tranzitvízumokról készült, és az ilyen vízumok hivatalosan elutasított kérelmeiről szóló statisztikai adatokat három havonta ki kell cserélni.

4.2.

Mindazon, a Schengeni Egyezmény 16. cikkében meghatározott kötelezettségek mellett, melyek egyértelműen megfogalmazásra kerülnek a Közös Konzuli Utasítás 14. mellékletében, és melyek megkövetelik a schengeni államoktól, hogy a korlátozott területi érvényességű vízumok kiadására vonatkozó részleteket 72 órán belül továbbítsák, a schengeni államok diplomáciai vagy konzuli képviseleteit utasítani kell, hogy az előző hónapban kiadott korlátozott területi érvényességű vízumok statisztikai adatait cseréljék ki, és továbbítsák azokat az illetékes központi hatóságaihoz.

5.   Adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozások, utazási irodák és utazásszervezők által feldolgozott vízumkérelmek

A vízumkérelmekre vonatkozó alapszabály, hogy lehetőséget kell biztosítani a személyes elbeszélgetésre. Ettől azonban el lehet tekinteni, amennyiben nem merül fel indokolt kétség a kérelmező jóhiszeműségét vagy utazás célját, illetve a kérelmezőnek a származási országába való visszatérési szándéka illetően, ha egy jó hírű és hitelképes jogalany, aki csoportos utazásokat szervez, a diplomáciai vagy konzuli képviselet rendelkezésére bocsátja a szükséges dokumentumokat, és kellő megbízhatósággal kezeskedik a kérelmező jóhiszeműségéről, az utazás céljáról, és a kérelmező tényleges visszatérési szándékáról (lásd a III. fejezet 4. pontját).

Általános és hasznos gyakorlat, különösen a nagy kiterjedésű országokban, hogy az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozások, utazási irodák, utazásszervezők és ügynökeik a kérelmező felhatalmazott közvetítőiként lépnek fel. Ezek a kereskedelmi közvetítők jellegüket tekintve nem egységesek, mivel nem ugyanolyan fokú kötelezettséget vállalnak az őket a vízumkérelem feldolgozásával megbízó ügyféllel kapcsolatban; tehát a tőlük elvárt hitelképesség és megbízhatóság mértéke alapvetően egyenesen arányos azzal, amilyen mértékben részt vesznek az utazás, a szállás, a baleset- és utasbiztosítás teljes megszervezésében, valamint azzal, amilyen mértékben felelnek ügyfelük származási országba való visszatéréséért.

5.1.   Közvetítők típusai

(a)	A közvetítők legegyszerűbb típusa az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozás, ahol az ügyfélnek nyújtott segítség csak a személyazonosságot és egyebeket igazoló dokumentumoknak az ügyfél nevében történő benyújtását foglalja magában.

(b)

A kereskedelmi jogalany második típusa az szállítási ügynökség vagy helyi utazási iroda, néhány esetben ezek kapcsolatban állnak az utasok menetrend szerinti vagy charter szállításával foglalkozó légifuvarozókkal, amelyek lehetnek mind nemzeti lobogó alatt fuvarozó, mind nem nemzeti lobogó alatt fuvarozó légitársaságok. Az ügyfél számára nyújtott segítségük magában foglalja az igazoló dokumentumok biztosítását, valamint adott esetben jegyeladást és szállodai szobafoglalást.

(c)

A közvetítő harmadik típusát az utazásszervezők jelentik, akik természetes vagy jogi személyekként rendszeresen társasutakat szerveznek (úti okmányok, szállítás, szállás, egyéb, ezen tényezőknek nem alárendelt idegenforgalmi szolgáltatások, baleset- és utasbiztosítás, belföldi szállítás, stb. előkészítése), és akik társasutazásokat értékesítenek, vagy ezeket közvetlenül, illetve az utazásszervezővel szerződésben álló forgalmazón vagy utazási irodán keresztül értékesítésre kínálják. Az utazásszervező és a társasutakat értékesítő ügynökség számára a kérelmező nem több egy szervezett út fogyasztójánál, ahol a vízumkérelem intézésére irányuló ajánlat a szervezés része. Ez a harmadik, összetett típusú közvetítő szolgáltatás több fázist és szempontot tartalmaz, melyek objektív megfigyelés tárgyát képezhetik: üzleti dokumentáció, irányítás, az utazás tényleges előkészítése és lebonyolítása, elszállásolás, valamint ütemezett csoportos be- és kiutazások.

5.2   Az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozásokkal, utazási irodákkal, utazásszervezőkkel és ügynökeikkel való együttműködés összehangolása

(a)

Minden, ugyanabban a városban található diplomáciai és konzuli képviseletnek törekednie kell az alább meghatározott iránymutatások helyi szintű egységesített alkalmazására, az érintett vállalkozások által játszott közvetítő szerepnek megfelelően. Jóllehet, minden diplomáciai vagy konzuli képviselet maga dönti el, hogy együtt dolgozik-e vállalkozásokkal, fenn kell tartaniuk az akkreditáció bármikor történő visszavonásának lehetőségét, ha a tapasztalat és a vízumpolitika közös érdekei azt diktálják. Amennyiben egy diplomáciai vagy konzuli képviselet úgy dönt, hogy együtt dolgozik egy vállalkozással, az e részben meghatározott működési gyakorlatot és eljárásokat be kell tartania. — A tagállamok konzuli képviseleteinek különösen elővigyázatosnak kell lenniük, és szorosan együtt kell működniük az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozások értékelésében és kivételes akkreditálásában. Vízumkérelmeik feldolgozását alapos vizsgálatnak kell alávetni, úgy, hogy minden esetben ellenőrzik a vízum birtokosának igazoló dokumentumait, valamint azokat az dokumentumokat, melyek a vállalkozás engedélyére és a kereskedelmi nyilvántartásban szereplő bejegyzésére vonatkoznak. — A szállítási ügynökségek vagy helyi utazási irodák által benyújtott vízumkérelmek értékelésekor különös figyelmet kell szentelni a kérelmező körülményeinek, valamint az igazoló dokumentumok eseti alapon történő ellenőrzésének. A konzuli képviseleteknek szorosan együtt kell működniük, megerősítve a vállalkozásoknál és maguknál a fuvarozóknál előforduló szabálytalanságok felderítését szolgáló saját mechanizmusaikat, és e mechanizmusok segítése érdekében a vállalkozások által elkövetett szabálytalanságokról értesítést kell kiadni a helyi és regionális szintű konzuli együttműködés szintjén. — Az utazási irodák (utazásszervezők és ügynökök) akkreditációját szabályozó kritériumok, többek között, a következőket veszik figyelembe: a hatályos engedély, a kereskedelmi bejegyzés, a cég alapító okiratai, az általuk igénybe vett bankokkal kötött szerződések, naprakész szerződések idegenforgalmi szolgáltatások közösségi igénybe vevőivel, melyeknek a szervezett utazás minden elemét tartalmazniuk kell (szállás és utazási csomagszolgáltatások), légitársaságokkal kötött szerződések, melyeknek tartalmazniuk kell a kiutazást és a garantált, lekötött visszautat, valamint a megkövetelt baleset- és utasbiztosítást. Az ilyen utazási irodák által benyújtott vízumkérelmeket alaposan meg kell vizsgálni.

(b)

A helyi konzuli együttműködéssel összefüggésben, a diplomáciai és konzuli képviseleteknek törekedniük kell a működési gyakorlat és eljárások, valamint az adminisztratív szolgáltatást nyújtó magánvállalkozások, utazási irodák és utazásszervezők (tour operátorok és ügynökök) megfelelő működését célzó megfigyelés követelményeinek harmonizálására is. Az említett megfigyelésnek tartalmaznia kell legalább a akkreditációs dokumentáció bármikor történő ellenőrzését, a szúrópróba-szerű ellenőrzéseket, beleértve a kérelmezőkkel személyesen vagy telefonon folytatott elbeszélgetéseket, az utazások és a szállás ellenőrzését, továbbá, amikor csak lehetséges, a csoport visszatérésére vonatkozó dokumentumok ellenőrzését.

(c)

Az adminisztratív szolgáltatást nyújtó magánvállalkozások, utazási irodák és utazásszervezők (tour operátorok és ügynökök) tekintetében a megfelelő adatokat intenzíven ki kell cserélni: a felfedett szabálytalanságokról történő értesítés, az elutasított vízumokra vonatkozóan rendszeres csere, a hamis úti okmányok fellelt formáiról és a tervezett utazás meghiúsulásáról történő tájékoztatás. Az adminisztratív szolgáltatást nyújtó magánvállalkozásokkal, utazási irodákkal és utazásszervezőkkel (tour operátorokkal és ügynökökkel) történő együttműködést meg kell tárgyalni a helyi konzuli együttműködés keretében szervezett rendszeres üléseken.

(d)

A konzuli együttműködés helyi szintjén ki kell cserélni az olyan adminisztratív szolgáltatást nyújtó magánvállalkozások, utazási irodák és utazásszervezők (tour operátorok és ügynökök) listáit, amelyek akkreditácót kaptak az egyes diplomáciai vagy konzuli képviseletektől, illetve amelyektől az akkreditácót megvonták, ez esetben a visszavonás indoklását meg kell adni.

(e)

Az adminisztratív szolgáltatást nyújtó magánvállalkozásoknak, utazási irodáknak és utazásszervezőknek (tour operátoroknak és ügynököknek) be kell nyújtaniuk egy vagy két, vízumkérelmek benyújtására meghatalmazott személy nevét ahhoz a diplomáciai vagy konzuli képviselethez, amelynél akkreditálták őket.

---

(1)  Az Egyezmény 138. cikke értelmében ezek a rendelkezések a Francia Köztársaságnak és a Holland Királyságnak csak az európai területeire vonatkoznak.

(2)  HL L 64., 2003. 3. 7., 1. o.

(3)  Kivételes esetekben rövid tartózkodásra jogosító vagy átutazóvízumok kiadhatók a határon, a külső határokról szóló közös kézikönyv II. részének 5. pontjában meghatározott feltételek szerint.

(4)  HL L 99., 2003. 4. 17., 8. o.

(5)  HL L 99., 2003. 4. 17., 15. o.

(6)  Ezeket a referenciaösszegeket a külső határokról szóló közös kézikönyv I. részében meghatározott rendelkezések szerint kell meghatározni.

(7)  Átutazóvízumok esetén az átutazás időtartama nem haladhatja meg az 5 napot.

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---