13.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 316/1

(1)

A léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) (léginavigációs-szolgálati rendelet) 5. cikkében előírtakkal összhangban, és egyidejűleg törekedve a légi közlekedés biztonságának és a személyzet szakképzettségének általános javítására irányuló célkitűzések megvalósítására, az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok végrehajtása különösen a légiforgalmi irányítók képesítése vonatkozásában szükségessé teszi részletesebb jogszabályok kidolgozását a legmagasabb szintű felelősség és szakmai alkalmasság biztosítása, a légiforgalmi irányítók rendelkezésre állásának javítása és a szakszolgálati engedélyek kölcsönös elfogadásának az előmozdítása érdekében.

(2)

A közösségi szakszolgálati engedély bevezetése annak a különleges szerepnek az elismerését célzó eszköz, amelyet a légiforgalmi irányítók játszanak a légiforgalmi irányítási szolgáltatások biztonságos nyújtásában. A közösségi szakmai alkalmassági normák kidolgozása csökkenti az ezen a téren tapasztalható széttöredezettséget is, hatékonyabbá téve a növekvő regionális együttműködés keretében a léginavigációs szolgáltatók között a munka megszervezését. Ez az irányelv ezért az egységes európai égboltról szóló jogszabályok lényeges részét képezi.

(3)

Az irányelv a legalkalmasabb eszköz a szakmai alkalmassági normák előírásához, így a tagállamok feladata marad annak meghatározása, hogy milyen módon teljesüljenek az ilyen normák.

(4)

Ennek az irányelvnek meglévő nemzetközi normákra kell épülnie. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) a légiforgalmi irányítók szakszolgálati engedélyével kapcsolatos rendelkezéseket fogadott el, beleértve a nyelvismeretre vonatkozó követelményeket is. A légi közlekedés biztonságával kapcsolatos együttműködésre vonatkozó 1960. december 13-i nemzetközi egyezmény által létrehozott Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért (Eurocontrol) elfogadta az Eurocontrol biztonsági szabályozási követelményeket. Ez az irányelv az 550/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban átülteti a légiforgalmi irányítókra vonatkozó, az 5. számú Eurocontrol biztonsági szabályozási követelményben (ESARR 5) foglalt előírásokat a közösségi jogba.

(5)

A Közösség légi forgalmának sajátos jellegzetességei szükségessé teszik a közösségi szakmai alkalmassági normák bevezetését és hatékony alkalmazását az általános célú légi forgalomban a léginavigációs szolgáltatók által foglalkoztatott légiforgalmi irányítók vonatkozásában. A tagállamok az ezen irányelv szerint meghatározott nemzeti rendelkezéseiket alkalmazhatják a légiforgalmi irányító-gyakornokokra és azokra a légiforgalmi irányítókra, akik feladatukat olyan léginavigációs szolgáltató alkalmazásában végzik, akik szolgáltatásaikat elsősorban nem általános célú légi forgalomban történő repülőgépmozgásokhoz nyújtják.

(6)

Amennyiben a Közösség követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében az intézkedéseket a tagállamok teszik meg, a felügyeleti és a megfelelőséget ellenőrző hatóságokat megfelelő mértékben függetleníteni kell a léginavigációs szolgáltatóktól és a képzést nyújtó szolgáltatóktól. A hatóságoknak továbbra is képesnek kell lenniük feladataik hatékony ellátására. Az ezen irányelv szerint kijelölt vagy létrehozott nemzeti felügyeleti hatóság azonos lehet az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (keretrendelet) 4. cikke szerint kijelölt vagy létrehozott testülettel vagy testületekkel.

(7)

A léginavigációs szolgáltatások nyújtása magas szakmai képzettségű szakszemélyzetet igényel, amelynek szakismeretei többféle módon bemutathatóak. A légiforgalmi irányítók esetében a megfelelő eszköz az egyes légiforgalmi irányítóknak személyre szólóan kibocsátott, diplomának tekintendő közösségi szakszolgálati engedély bevezetése. A szakszolgálati engedélyen feltüntetett jogosítás jelzi a légiforgalmi irányító számára engedélyezett légiforgalmi szolgáltatás típusát. Ugyanakkor a szakszolgálati engedélyben feltüntetett kiterjesztések jelzik a légiforgalmi irányító megszerzett egyedi szakismereteit és a felügyeleti hatóságok engedélyét egy bizonyos szektor vagy szektorcsoport számára történő szolgáltatások nyújtására. Ezért kell a hatóságoknak abban a helyzetben lenniük, hogy a légiforgalmi irányítók szakmai alkalmasságát a szakszolgálati engedélyek kibocsátásakor vagy a kiterjesztések érvényességének meghosszabbításakor felmérhessék; a hatóságok számára biztosítani kell annak a lehetőségét is, hogy ha a szakmai alkalmasság vonatkozásában kétségek merülnek fel, felfüggeszthessék a szakszolgálati engedélyt, a jogosítást vagy a kiterjesztést. Az események bejelentésének („just culture”) előmozdítását célzó törekvések szellemében ennek az irányelvnek nem szabad automatikus kapcsolatot létesítenie egy esemény bekövetkezése és a szakszolgálati engedély, jogosítás vagy kiterjesztés felfüggesztése között. A szakszolgálati engedély visszavonását a szélső esetekben alkalmazható végső megoldásnak kell tekinteni.

(8)

Egymás képesítési rendszerei tekintetében a tagállamok közötti bizalom kiépítése érdekében a szakszolgálati engedélyek megszerzésének és megtartásának közösségi szabályai elengedhetetlenek. Ezért fontos a légiforgalmi irányítói szakképesítésekre, a szakmai alkalmasságra és a szakmához való hozzáférésre vonatkozó követelmények összehangolása a legmagasabb szintű biztonság érdekében. Ez a biztonságos, jó minőségű légiforgalmi irányítói szolgáltatást és a szakszolgálati engedélyeknek a Közösség egészében való elismerését eredményezi, ezáltal növelve a mozgás szabadságát és a légiforgalmi irányítók rendelkezésre állásának a javítását.

(9)

A tagállamok kötelesek biztosítani, hogy ezen irányelv végrehajtása ne eredményezze a munkáltató és a jelentkező légiforgalmi irányítók közötti foglalkoztatási viszonyra alkalmazandó jogokat és kötelességeket szabályozó, meglévő és hatályos nemzeti rendelkezések megkerülését.

(10)

A szakismereteknek a Közösség egészére kiterjedő összehasonlíthatósága érdekében szükséges azok egyértelmű és általánosan elfogadott szerkezetbe foglalása. Ez nemcsak az egy léginavigációs szolgáltató felügyelete alá tartozó légtéren belül garantálja a biztonságot, hanem különösen a különböző szolgáltatók által felügyelt területek határán.

(11)

A kommunikáció sok eseményben és balesetben játszik jelentős szerepet. Az ICAO ezért a nyelvismeretre vonatkozó követelményeket fogadott el. Ez az irányelv ezeket a követelményeket továbbfejleszti és eszközként szolgál ezen nemzetközileg elfogadott normák végrehajtásához. A szabad mozgás ösztönzése és a biztonság garantálása érdekében szükséges a megkülönböztetés-mentesség, az átláthatóság és az arányosság elvének tiszteletben tartása a nyelvi követelmények vonatkozásában.

(12)

Az Eurocontrol tagjainak kérésére kidolgozott iránymutató anyag tartalmazza az alapképzés célkitűzéseit, amelyeket a megfelelő normáknak kell tekinteni. A szakszolgálati munkahelyi képzésben az általánosan elfogadott képzési normák hiányát megfelelő intézkedéscsomaggal kell ellensúlyozni, beleértve a vizsgáztatók jóváhagyását, amelynek garantálnia kell a szakmai alkalmasság magas színvonalát. Ez annál is fontosabb, mert a szakszolgálati munkahelyi képzés rendkívül költséges és a biztonság szempontjából döntő fontosságú.

(13)

Az Eurocontrol tagállamok kérésére kidolgozásra kerültek az egészségügyi követelmények, és azokat az ezen irányelvnek való megfelelés elfogadott eszközének kell tekinteni.

(14)

A képzés nyújtásának tanúsítását a képzés minőségéhez hozzájáruló, a biztonság szempontjából az egyik döntő fontosságú tényezőnek kell tekinteni. A képzést a léginavigációs szolgáltatásokhoz hasonló szolgáltatásnak kell tekinteni, amelyre szintén vonatkozik a tanúsítási eljárás. Ennek az irányelvnek lehetővé kell tennie a képzések típusok, képzési szolgáltatások csoportjai vagy képzéscsoport és léginavigációs szolgáltatások szerinti tanúsítását a képzés sajátos jellegzetességeinek egyidejű figyelembevételével.

(15)

Ez az irányelv megerősíti az Európai Bíróság bevett joggyakorlatát a diplomák kölcsönös elismerése és a munkavállalók szabad mozgása területén. Az arányosság elve, a kártérítési intézkedések érvekkel alátámasztott igazolásának előírása és a megfelelő fellebbezési eljárások biztosítása olyan alapelvek, amelyeket a légiforgalmi irányításban szembetűnőbb módon kell alkalmazni. A tagállamoknak jogukban áll megtagadni azoknak a szakszolgálati engedélyeknek az elfogadását, amelyek kiállítására nem ezen irányelv szerint került sor; a tagállamoknak azonban az ilyen szakszolgálati engedély elismerése is jogukban áll az egyenértékűségre irányuló megfelelő értékelés elvégzését követően. Mivel ezen irányelv a szakszolgálati engedélyek kölcsönös elismerésére irányul, a munkavállalás feltételeit nem szabályozza.

(16)

A légiforgalmi irányítói szakmában a technikai innovációk megkövetelik a légiforgalmi irányítók szakmai alkalmasságának rendszeres naprakésszé tételét. Ennek az irányelvnek lehetővé kell tennie a műszaki fejlesztéseket és a tudományos előrehaladást követő kiigazításokat a bizottsági eljárás igénybevételével.

(17)

Ez az irányelv befolyásolhatja a légiforgalmi irányítók napi munkavégzési gyakorlatát. A szociális partnereket minden jelentős szociális hatással rendelkező intézkedésről megfelelő módon tájékoztatni, és velük azzal kapcsolatosan konzultációt folytatni szükséges. Ezért a szociális partnerek közötti európai szintű párbeszéd előmozdítására irányuló ágazati párbeszédbizottságok létrehozásáról szóló, 1998. május 20-i 1998/500/EK bizottsági határozat (5) értelmében létrehozott ágazati párbeszédbizottsággal konzultációra került sor, és azzal a Bizottság által hozandó további végrehajtási intézkedések vonatkozásában is konzultálni kell.

(18)

A tagállamok kötelesek az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezéseik megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat előírni, valamint minden szükséges intézkedést megtenni ezek végrehajtásának biztosítása érdekében. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(19)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (6) összhangban kell elfogadni.

(20)

Az átültetésre rendelkezésre álló kétéves időszak elegendő a közösségi szakszolgálati engedély keretének létrehozásához és a jelenleg szakszolgálati engedéllyel rendelkezők engedélyeinek az ezen keretbe történő felvételéhez, a jogosítások fenntartása és a kiterjesztések érvényességének megtartása feltételeire vonatkozó rendelkezésekkel összhangban, mivel az ezekben a rendelkezésekben előírt követelmények összhangban vannak a fennálló nemzetközi kötelezettségekkel. Ezen túlmenően a nyelvi követelmények alkalmazása tekintetében további kétéves átültetési időszakot kell meghatározni.

(21)

A szakszolgálati engedély megszerzésével kapcsolatos, az életkorra, a végzettségre és az alapképzésre vonatkozó általános feltételek nem érintik a meglévő szakszolgálati engedélyekkel rendelkező személyeket.

(22)

A jobb jogszabályalkotásról szóló intézményközi megállapodás (7) (34) bekezdésével összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

—

légiforgalmi irányító gyakornokok, és

—

légiforgalmi irányítók,

1.

„légiforgalmi irányítói szolgáltatás”: olyan szakszolgálati tevékenység, amelynek célja az összeütközések megelőzése a légi járművek között, illetve a munkaterületeken légi jármű és az ott található akadályok között, valamint a gyors és rendezett légi forgalom biztosítása;

2.

„léginavigációs szolgáltatók”: olyan közjogi vagy magánjogi szervezet, amely az általános légi forgalomra vonatkozó légi navigációs szolgálatot lát el;

3.

„általános légi forgalom”: polgári légi járművek, valamint állami légi járművek (beleértve a katonai, vám és rendőrségi légi járműveket) mozgásának összessége, amelyeket az ICAO eljárásainak megfelelően hajtják végre;

4.

„szakszolgálati engedély”: bármilyen megnevezéssel illetett, ennek az irányelvnek a rendelkezéseivel összhangban kibocsátott és kiterjesztett tanúsítvány, amely a törvényes engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányítói szakszolgálati tevékenység folytatására az abban foglalt jogosításokkal és kiterjesztésekkel összhangban;

5.

„jogosítás”: a szakszolgálati engedélybe bevezetett vagy ahhoz csatolt és annak részét képező engedély, amely rögzíti az ilyen szakszolgálati engedéllyel együttjáró egyedi feltételeket, előjogokat vagy korlátozásokat; a szakszolgálati engedély jogosításainak az alábbiak legalább egyikét kell tartalmaznia:

6.

„jogosítás kiterjesztés”: a szakszolgálati engedélybe bevezetett vagy ahhoz csatolt és annak részét képező engedély, amely rögzíti az ilyen jogosítással együtt járó egyedi feltételeket, előjogokat vagy korlátozásokat;

7.

„munkahelyi kiterjesztés”: a szakszolgálati engedélybe bejegyzett és annak részét képező engedély, amely feltünteti az ICAO azonosító kódot, valamint a szektorokat és/vagy a munkahelyeket, ahol a szakszolgálati engedélyes szakismerete alapján munkavégzésre jogosult;

8.

„nyelvi kiterjesztés”: a szakszolgálati engedélybe bejegyzett és annak részét képező engedély, amely rögzíti az engedélyes nyelvismeretét;

9.

„oktatói kiterjesztés”: a szakszolgálati engedélybe bejegyzett és annak részét képező engedély, amely rögzíti, hogy az engedélyes szakismerete alapján munkahelyi gyakorlati képzést nyújthat;

10.

„ICAO helységazonosító kód”: az ICAO DOC 7910 számú kézikönyvében előírt szabályokkal összhangban kialakított, és egy meghatározott légiforgalmi állandó helyű távközlési állomás helyszínéhez hozzárendelt, négy betűből álló kód;

11.

„szektor”: valamely irányítói körzet és/vagy repüléstájékoztató körzet/magaslégtéri repüléstájékoztató körzet egy része;

12.

„képzés”: mindazon elméleti tanfolyamok, gyakorlati feladatok, beleértve a szimulációkat, valamint munkahelyi gyakorlati képzések, amelyek szükségesek a biztonságos és magas színvonalú légiforgalmi irányító szakszolgálati tevékenység ellátásához elengedhetetlen szakmai ismeretek megszerzéséhez és megőrzéséhez; amely a következőkből áll:

13.

„képzést nyújtó”: olyan szervezet, amely részére az illetékes nemzeti felügyeleti hatóság képzések egy vagy több típusának nyújtására szóló tanúsítványt állított ki;

14.

„munkahelyi szaktudás felmérő rendszer”: jóváhagyott rendszer, amely azt a módszert jelzi, amellyel a légi navigációs szolgáltató biztosítja a szakszolgálati engedélyesek szaktudásának fenntartását;

15.

„munkahelyi gyakorlati képzési terv”: jóváhagyott terv, amely részletesen ismerteti azokat a eljárásokat és menetrendet, amelyek munkahelyi gyakorlati oktató felügyelete mellett szükségesek a helyi eljárások elsajátításához.

a)

a szakszolgálati engedély, a jogosítás vagy a kiterjesztés felfüggeszthető, amennyiben a légiforgalmi irányító szakismereteivel kapcsolatosan kétségek merülnek fel, illetve fegyelmi vétség esetén;

b)

a szakszolgálati engedély visszavonható súlyos gondatlanság vagy visszaélés esetén.

a)

legalább 18. életévüket betöltötték, és legalább középiskolai végzettséget igazoló bizonyítvánnyal, vagy egyetemi, illetve azzal egyenértékű intézménybe történő felvételre jogosító bizonyítvánnyal rendelkeznek;

A tagállamok előírhatják, hogy a nemzeti felügyeleti hatóság értékelheti azon kérelmezők iskolai végzettségét, akik nem felelnek meg ennek az iskolai végzettségre vonatkozó követelménynek. Amennyiben ez az értékelés azt mutatja, hogy a kérelmező olyan tapasztalattal és végzettséggel rendelkezik, amely számára reális lehetőséget biztosít a légiforgalmi irányítói képzés elvégzéséhez, azt elegendőnek kell tekinteni;

b)

sikeresen elvégezték a jogosításhoz, és amennyiben alkalmazható, a jogosítás kiterjesztéséhez szükséges, jóváhagyott alapképzést a II. melléklet A. részében foglaltak szerint;

c)

érvényes repülő-egészségügyi alkalmassági minősítéssel rendelkeznek; és

d)

megfelelő szintű nyelvi alkalmasságról tettek tanúbizonyságot a III. mellékletben foglalt követelmények szerint.

a)

legalább 21. életévüket betöltötték. Mindazonáltal a tagállamok megfelelően indokolt esetben ennél alacsonyabb korhatárt is előírhatnak;

b)

gyakornok szakszolgálati engedéllyel rendelkeznek, továbbá befejeztek egy jóváhagyott munkahelyi képzést, és sikeresen letették a megfelelő vizsgákat, vagy megszerezték az értékeléseket a II. melléklet B. részében foglaltak szerint;

c)

érvényes repülő-egészségügyi alkalmassági minősítéssel rendelkeznek; és

d)

megfelelő szintű nyelvi alkalmasságról tettek tanúbizonyságot, a III. mellékletben foglalt követelmények szerint.

a)

légiforgalmi irányító szakszolgálati tevékenységet folytattak a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző legalább egy év során, vagy olyan időtartamon keresztül, amelyet a nemzeti felügyeleti hatóság meghatározott azoknak a jogosításoknak és kiterjesztéseknek a figyelembe vételével, amelyekre a munkahelyi gyakorlati oktatás vonatkozik; és

b)

sikeresen befejeztek egy jóváhagyott munkahelyi gyakorlati oktató tanfolyamot, amely során szükséges szakmai ismereteik és pedagógiai gyakorlatuk értékelése megfelelő vizsgákon keresztül megtörtént.

a)

a repülőtéri irányítás látással jogosítás (ADV) azt mutatja, hogy a szakszolgálati engedélyes szakismeretei birtokában jogosult légiforgalmi irányítói szolgáltatást nyújtani olyan repülőtéren, ahol műszer szerinti megközelítési vagy indulási eljárások nincsenek közzétéve;

b)

a repülőtéri irányítás műszeres jogosítás (ADI) azt mutatja, hogy a szakszolgálati engedélyes szakismeretei birtokában jogosult légiforgalmi irányítói szolgáltatást nyújtani olyan repülőtéren, ahol műszer szerinti megközelítési vagy indulási eljárások vannak közzétéve, és ehhez a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott jogosítás kiterjesztéseknek legalább egyikét társítani kell;

c)

a bevezető irányítás eljárás jogosítás (APP) azt mutatja, hogy a szakszolgálati engedélyes szakismeretei birtokában jogosult légtérellenőrző berendezések alkalmazása nélkül az érkező, induló vagy átrepülő légi járművek részére légiforgalmi irányítói szolgáltatást nyújtani;

d)

a bevezető irányítás légtérellenőrző berendezéssel jogosítás (APS) azt mutatja, hogy a szakszolgálati engedélyes szakismeretei birtokában jogosult légtérellenőrző berendezések felhasználásával az érkező, induló és átrepülő légi járművek részére légiforgalmi irányítói szolgáltatást nyújtani, és ehhez a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogosítási kiterjesztéseknek legalább egyikét társítani kell;

e)

a körzeti irányítás eljárás jogosítás (ACP) azt mutatja, hogy a szakszolgálati engedélyes szakismeretei birtokában jogosult a légi járművek részére légtérellenőrző berendezések alkalmazása nélkül légiforgalmi irányítói szolgáltatást nyújtani;

f)

a körzeti irányítás légtérellenőrző berendezéssel jogosítás (ACS) azt mutatja, hogy a szakszolgálati engedélyes szakismeretei birtokában jogosult a légi járművek részére légtérellenőrző berendezések felhasználásával légiforgalmi irányítói szolgáltatást nyújtani, és ehhez a 7. cikk (3) bekezdésében meghatározott jogosítás kiterjesztéseknek legalább egyikét társítani kell.

a)

A toronyirányítás kiterjesztés (TWR) azt mutatja, hogy a szakszolgálati engedélyes szakismeretei birtokában jogosult irányítói szolgáltatást nyújtani, amennyiben a repülőtéri irányítás egy munkahelyi pozícióból történik;

b)

A gurítóirányítás kiterjesztés (GMC) azt mutatja, hogy a szakszolgálati engedélyes szakismeretei birtokában jogosult repülőtéren a földi mozgások irányítására;

c)

A földi mozgások irányítása felderítő berendezéssel kiterjesztés (GMS), amelynek megadása a gurítóirányítás kiterjesztés vagy toronyirányítás kiterjesztés megadásán túl történik, azt mutatja, hogy a szakszolgálati engedélyes szakismeretei birtokában jogosult a földi mozgások irányítására repülőtéri földi mozgást felderítő rendszerek felhasználásával;

d)

A repülésirányítás kiterjesztés (AIR) azt mutatja, hogy a szakszolgálati engedélyes szakismeretei birtokában jogosult légterében légiforgalmi irányítást nyújtani;

e)

A repülőtéri radarirányítás kiterjesztés (RAD), amelynek megadása a repülésirányítás kiterjesztés vagy a toronyirányítás kiterjesztés megadásán túl történik, azt mutatja, hogy a szakszolgálati engedélyes szakismeretei birtokában jogosult repülőtéren légiforgalmi irányítást nyújtani légtérellenőrző radarberendezések felhasználásával.

a)

a radarirányítás kiterjesztés (RAD) azt mutatja, hogy a szakszolgálati engedélyes szakismeretei birtokában jogosult bevezető irányítást nyújtani elsődleges és/vagy másodlagos radarberendezés felhasználásával;

b)

a precíziós bevezető irányítás radarberendezéssel kiterjesztés (PAR), amelynek megadása a radarirányítás megadásán túl történik, azt mutatja, hogy a szakszolgálati engedélyes szakismeretei birtokában jogosult precíziós bevezető irányítást nyújtani, a futópályára való bevezetés utolsó szakaszában lévő légi jármű számára, precíziós bevezető radarberendezéssel;

c)

a bevezető irányítás légtérellenőrző radarral kiterjesztés (SRA), amelynek megadása a radarirányítás kiterjesztés megadásán túl történik, azt mutatja, hogy a szakszolgálati engedélyes szakismeretei birtokában jogosult nem precíziós bevezető irányítást nyújtani, a futópályára való bevezetés utolsó szakaszában lévő légi jármű számára, légtérellenőrző berendezéssel;

d)

a berendezésfüggő automatikus légtérellenőrzés kiterjesztés (ADS) azt mutatja, hogy a szakszolgálati engedélyes szakismeretei birtokában jogosult bevezető irányítást nyújtani berendezésfüggő automatikus légtérellenőrző berendezés felhasználásával;

e)

a közel körzeti irányítás kiterjesztés (TCL), amelynek megadása a radarirányítás kiterjesztés vagy a berendezésfüggő automatikus légtérellenőrzés kiterjesztés megadásán túl történik, azt mutatja, hogy a szakszolgálati engedélyes szakismeretei birtokában jogosult légiforgalmi irányítói szolgáltatást nyújtani bármilyen légtérellenőrző berendezés felhasználásával egy meghatározott közel körzeti légtérben és/vagy azzal szomszédos szektorokban.

a)

a radarirányítás kiterjesztés (RAD) azt mutatja, hogy a szakszolgálati engedélyes szakismeretei birtokában jogosult körzeti irányítást nyújtani légtérellenőrző radarberendezés felhasználásával;

b)

a berendezésfüggő automatikus légtérellenőrzés kiterjesztés (ADS) azt mutatja, hogy a szakszolgálati engedélyes szakismeretei birtokában jogosult körzeti irányítást nyújtani berendezésfüggő automatikus légtérellenőrző berendezés felhasználásával;

c)

közel körzeti irányítás kiterjesztés (TCL), amelynek megadása a radarirányítás kiterjesztés vagy a berendezésfüggő automatikus légtérellenőrzés kiterjesztés megadásán túl történik, azt mutatja, hogy a szakszolgálati engedélyes szakismeretei birtokában jogosult légiforgalmi irányítói szolgáltatást nyújtani bármilyen légtérellenőrző berendezés felhasználásával egy meghatározott közel körzeti légtérben és/vagy azzal szomszédos szektorokban;

d)

az óceáni irányítás kiterjesztés (OCN) azt mutatja, hogy a szakszolgálati engedélyes szakismeretei birtokában jogosult légiforgalmi irányítói szolgáltatást nyújtani az óceáni irányítói körzetben tartózkodó légi járműveknek.

a)

a kérelmező az elmúlt 12 hónapos időszak folyamán a szakszolgálati engedélyben biztosított előjogokat a jóváhagyott szaktudás felmérő rendszer keretein belül meghatározott minimális óraszámban gyakorolta;

b)

a kérelmező szakismereteit az II. melléklet C. részében előírtaknak megfelelően kiértékelték; és

c)

a kérelmező rendelkezik érvényes repülő-egészségügyi alkalmassági minősítéssel.

a)

azon szakszolgálati engedélyek, jogosítások és kiterjesztések kibocsátása és visszavonása, amelyek esetében a vonatkozó képzésre és kiértékelésre a nemzeti felügyeleti hatóság illetékességi körében került sor;

b)

azon jogosítások és kiterjesztések fenntartása és felfüggesztése, amelyek esetében az ezekben biztosított előjogok gyakorlása a nemzeti felügyeleti hatóság illetékességi körébe tartozik;

c)

a képzések nyújtóinak tanúsítása;

d)

a képzési tanfolyamok, munkahelyi képzési programok és munkahelyi szaktudás felmérő rendszerek jóváhagyása;

e)

a vizsgáztatók, illetve szaktudás felmérők alkalmasságának jóváhagyása;

f)

a képzési rendszer figyelemmel kísérése és auditálása;

g)

a megfelelő fellebbezési és értesítési mechanizmusok kidolgozása.