ISSN 1725-518X
Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
C 315
Magyar nyelvű kiadás
Tájékoztatások és közlemények
48. évfolyam
2005. december 10.
|
ISSN 1725-518X |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315 |
|
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Tájékoztatások és közlemények |
48. évfolyam |
|
|
III Közlemények |
|
|
2005/C 315/7 |
A Bíróság utolsó kiadványa az Európai Unió Hivatalos LapjábanHL C 296., 2005.11.26 |
|
|
HU |
|
I Tájékoztatások
A Bíróság
A BÍRÓSÁG
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/1 |
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE
(első tanács)
2005. szeptember 15.
a C-464/02. sz., az Európai Közösségek Bizottsága kontra Dán Királyság ügyben (1)
(Tagállami kötelezettségszegés - Munkavállalók szabad mozgása - Gépjárművek - Gépjármű biztosítása a munkavállaló részére a munkáltató által - A munkáltató székhelye szerinti tagállamban nyilvántartásba vett jármű - Másik tagállamban lakóhellyel rendelkező munkavállaló - Gépjárműadó)
(2005/C 315/01)
Az eljárás nyelve: dán
A C-464/02. sz., az Európai Közösségek Bizottsága (képviseli: N. B. Rasmussen és D. Martin, meghatalmazotti minőségben) kontra Dán Királyság (képviseli: J. Molde, meghatalmazotti minőségben), támogatja: a Finn Köztársaság (képviseli: T. Pynnä, meghatalmazotti minőségben) ügyben, az EK 226. cikk alapján 2002. december 23-án kötelezettségszegés megállapítása iránt benyújtott kereset tárgyában, a Bíróság (első tanács), tagjai: P. Jann tanácselnök, N. Colneric (előadó), K. Schiemann, E. Juhász és E. Levits bírák, főtanácsnok: F. G. Jacobs, hivatalvezető: H. von Holstein hivatalvezető-helyettes, 2005. szeptember 15-én meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:
|
1) |
A Dán Királyság
nem teljesítette az EK 39. cikkből eredő kötelezettségeit. |
|
2) |
A Bíróság a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. |
|
3) |
A felek maguk viselik költségeiket. |
|
4) |
A Finn Köztársaság maga viseli költségeit. |
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/1 |
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE
(második tanács)
2005. október 20.
a C-111/03. sz., az Európai Közösségek Bizottsága kontra Svéd Királyság ügyben (1)
(Tagállami kötelezettségszegés - A mezőgazdasági termékek szabad mozgása - A 89/662/EGK irányelv - 5. cikk - Állat-egészségügyi ellenőrzések az áruk rendeltetési helye szerinti államban - Más tagállamból származó egyes állati eredetű termékek importőreit terhelő nemzeti előzetes bejelentési rendszer)
(2005/C 315/02)
Az eljárás nyelve: svéd
A C-111/03. sz., az Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazottak: L. Ström van Lier és A. Bordes) kontra Svéd Királyság (meghatalmazott: A. Kruse), támogatja: Finn Köztársaság (meghatalmazott: A. Guimaraes-Purokoski) ügyben, az EK 226. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt 2003. március 12-én benyújtott kereset tárgyában, a Bíróság (második tanács), tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök, R. Schintgen (előadó), R. Silva de Lapuerta, P. Kūris és G. Arestis bírák, főtanácsnok: P. Léger, hivatalvezető: R. Grass, 2005. október 20-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:
|
1) |
A Bíróság megállapítja, hogy a Svéd Királyság – mivel a többi tagállamból származó egyes állati eredetű termékek behozatala vonatkozásában továbbra is kötelező előzetes bejelentési rendszert tart fenn – nem teljesítette a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelv 5. cikkéből eredő kötelezettségeit. |
|
2) |
A Bíróság kötelezi a Svéd Királyságot a költségek viselésére. |
|
3) |
A Finn Köztársaság maga viseli saját költségeit. |
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/2 |
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE
(nagytanács)
2005. szeptember 13.
a C-176/03. sz., az Európai Közösségek Bizottsága kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben (1)
(Megsemmisítés iránti kereset - EU 29. cikk, EU 31. cikk e) pontja, EU 34. cikk és EU 47. cikk - 2003/80/IB kerethatározat - Környezetvédelem - Büntetőjogi szankciók - A Közösség hatásköre - Jogi alap - EK 175. cikk)
(2005/C 315/03)
Az eljárás nyelve: francia
A C-176/03. sz., az Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazottak: M. Petite, J.-F. Pasquier és W. Bogensberger), támogatja: az Európai Parlament (meghatalmazottak: G. Garzón Clariana, H. Duintjer Tebbens és A. Baas, valamint M. Gómez-Leal) kontra az Európai Unió Tanácsa (meghatalmazottak: J.-C. Piris és J. Schutte, valamint K. Michoel), támogatják: a Dán Királyság (meghatalmazott: J. Molde), a Németországi Szövetségi Köztársaság (meghatalmazottak: W. D. Plessing és A. Dittrich), a Görög Köztársaság (meghatalmazottak: E. M. Mamouna és M. Tassopoulou), a Spanyol Királyság (meghatalmazottak: N. Díaz Abad), a Francia Köztársaság (meghatalmazottak: G. de Bergues, F. Alabrune és E. Puisais), Írország (meghatalmazottak: D. O'Hagan, segítői: P. Gallagher és E. Fitzsimons, SC, valamint E. Regan, BL), a Holland Királyság (meghatalmazottak: H. G. Sevenster és C. Wissels), a Portugál Köztársaság (meghatalmazottak: L. Fernandes és A. Fraga Pires), a Finn Köztársaság (meghatalmazottak: A. Guimaraes-Purokoski), a Svéd Királyság (meghatalmazottak: A. Kruse, valamint K. Wistrand és A. Falk), Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (meghatalmazottak: C. Jackson, segítője: R. Plender, QC) ügyben, a Bírósághoz az EU 35. cikk alapján 2003. április 15-én benyújtott megsemmisítés iránti kereset tárgyában, a Bíróság (nagytanács), tagjai: V. Skouris elnök, P. Jann, C. W. A. Timmermans, A. Rosas, R. Silva de Lapuerta és A. Borg Barthet tanácselnökök, R. Schintgen (előadó), N. Colneric, S. von Bahr, J. N. Cunha Rodrigues, G. Arestis, M. Ilešič és J. Malenovský bírák, főtanácsnok: D. Ruiz-Jarabo Colomer, hivatalvezető: K. Sztranc tanácsos, 2005. szeptember 13-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:
|
1) |
A Bíróság a környezet büntetőjog általi védelméről szóló, 2003. január 27-i 2003/80/IB tanácsi kerethatározatot megsemmisíti. |
|
2) |
A Bíróság az Európai Unió Tanácsát kötelezi a költségek viselésére. |
|
3) |
A Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, a Holland Királyság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint az Európai Parlament maga viseli saját költségeit. |
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/2 |
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE
(harmadik tanács)
2005. október 20.
a C-264/03. sz., az Európai Közösségek Bizottsága kontra Francia Köztársaság ügyben (1)
(Tagállami kötelezettségszegés - Közbeszerzés - 92/50/EGK irányelv - Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása - A szolgáltatásnyújtás szabadsága - Beruházási megbízás - Azon személyek, akikre beruházási megbízotti tevékenység bízható - Francia jog alapján létrehozott jogi személyek taxatív felsorolása)
(2005/C 315/04)
Az eljárás nyelve: francia
A C-264/03. sz., az Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazottak: B. Stromsky, K. Wiedner és F. Simonetti) kontra Francia Köztársaság (meghatalmazottak: G. de Bergues és D. Petrausch) ügyben, az EK 226. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt a Bírósághoz 2003. június 17-én benyújtott kereset tárgyában, a Bíróság (harmadik tanács), tagjai: A. Rosas (előadó) tanácselnök, J. Malenovský, J.-P. Puissochet, A. Borg Barthet és U. Lõhmus bírák, főtanácsnok: M. Poiares Maduro, hivatalvezető: K. Sztranc tanácsos, 2005. október 20-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:
A Francia Köztársaság – mivel a beruházási megbízotti tevékenységet a városfellendítési paktum végrehajtásáról szóló, 1996. november 14-i 96-987. sz. törvénnyel módosított, az állami beruházásról és annak a magánkivitelezéssel való kapcsolatáról szóló, 1985. július 12-i a 85-704. sz. törvény 4. cikkében a francia jog alapján létrehozott jogi személyek zárt körének tartotta fenn – nem teljesítette az 1997. október 13-i 97/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelvből, valamint az EK 49. cikkből eredő kötelezettségeit.
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/3 |
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE
(harmadik tanács)
2005. október 20.
a C-327/03. és C-328/03. sz., (a Bundesverwaltungsgericht előzetes döntéshozatal iránti kérelme) a Bundesrepublik Deutschland kontra ISIS Multimedia Net GmbH und Co. KG és társai egyesített ügyekben (1)
(Távközlési szolgáltatások - 97/13/EK irányelv - 11. cikk (2) bekezdése - Díj az új telefonszámok kiutalásáért - A korábbi monopolvállalkozás jogutód vállalkozásának rendelkezésére álló ingyenes telefonszám-állomány)
(2005/C 315/05)
Az eljárás nyelve: német
A C-327/03. sz. és C-328/03. sz. egyesített ügyekben a Bírósághoz az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesverwaltungsgericht (Németország) a Bírósághoz 2003. július 28-án érkezett, 2003. április 30-i határozatával terjesztett elő az előtte a Bundesrepublik Deutschland és a ISIS Multimedia Net GmbH und Co. KG, képviseli az ISIS Multimedia Net Verwaltungs GmbH (C-327/03), Firma O2 (Germany) GmbH und Co. OHG (C-328/03), között folyamatban lévő eljárásban terjesztett elő, a Bíróság (harmadik tanács), tagjai: A. Rosas tanácselnök, J. Malenovský, S. von Bahr (előadó), A. Borg Barthet és U. Lõhmus bírák, főtanácsnok: D. Ruiz-Jarabo Colomer, hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos, 2005. október 20-én meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:
A távközlési szolgáltatások terén az általános felhatalmazásokra és az egyedi engedélyekre vonatkozó közös szabályozási keretről szóló, 1997. április 10-i 97/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes egy olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapügyben szerepel, amely előírja, hogy a távközlési piacon egy új piaci szereplő a telefonszámok kiutalásáért azok gazdasági értékét figyelembe vevő díjat köteles fizetni, jóllehet az ugyanazon piacon domináns pozícióban lévő vállalkozás ingyenesen vett át egy rendkívül jelentős számállományt, amellyel a korábbi monopolvállalkozás rendelkezett, amelynek ő a jogutódja és a nemzeti jog ezért az állományért kizárja egy ilyen díj utólagos fizetését.
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/3 |
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE
(nagy tanács)
2005. október 18.
a C-405/03. sz. (a Gerechtshof te 's-Gravenhage előzetes döntéshozatal iránti kérelme) Class International BV kontra Colgate-Palmolive Company, Unilever NV, SmithKline Beecham plc, Beecham Group plc (1) ügyben
(Védjegyek - 89/104/EGK irányelv - 40/94/EK rendelet - A védjegyoltalom tartalma - Védjegyhasználat gazdasági tevékenység körében - Eredeti termékek behozatala a Közösségbe - Külső árutovábbítási és a vámraktározási eljárás alá vont termékek - Védjegyjogosult felszólalása - Külső árutovábbítási és a vámraktározási eljárás alá vont termékek eladásra felkínálása vagy eladása - Védjegyjogosult felszólalása - Bizonyítási teher)
(2005/C 315/06)
Az eljárás nyelve: holland
A C-405/03. sz. ügyben a Bírósághoz az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Gerechtshof te 's-Gravenhage (Hollandia) a Bíróságnál 2003. szeptember 29-én nyilvántartásba vett 2003. augusztus 28-i végzésével az előtte a Class International BV és a Colgate-Palmolive Company, az Unilever NV, a SmithKline Beecham plc, a Beecham Group plc között folyamatban lévő eljárásban terjesztett elő, a Bíróság (nagy tanács), tagjai: V. Skouris elnök, P. Jann, C. W. A. Timmermans, A. Rosas és J. Malenovský tanácselnökök, C. Gulmann (előadó), R. Schintgen, N. Colneric, S. von Bahr, J. N. Cunha Rodrigues, A. Borg Barthet, M. Ilešič és J. Klučka bírák, főtanácsnok: F. G. Jacobs, hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos, 2005. október 18-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:
|
1) |
A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv 5. cikkének (1) bekezdését és (3) bekezdésének c) pontját, valamint a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK módosított tanácsi rendelet 9. cikkének (1) bekezdését és (2) bekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, miszerint egy védjegyjogosultnak nem akadályozhatja meg a külső árutovábbítási eljárás vagy a vámraktározási eljárás során az ezzel a védjeggyel ellátott olyan eredeti termékek Közösségbe való beléptetését, amelyeket korábban nem ő hozott vagy nem az ő beleegyezésével hoztak forgalomba a Közösségben. A védjegyjogosult nem teheti függővé a szóban forgó áruk külső árutovábbítási vagy vámraktározási eljárás alá vonását attól, hogy a Közösségbe történő beléptetésükkor – adott esetben adásvételi szerződéssel – meghatároztak-e már egy harmadik országot végső célállomásként. |
|
2) |
Az irányelv 5. cikke (3) bekezdésének b) pontját és a rendelet 9. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szereplő, az áru „felkínálása” és „forgalomba hozatala” fogalmába beletartozhat a nem közösségi áru vámjogi helyzetével rendelkező, védjeggyel ellátott eredeti termékek felkínálása, illetve eladása, ha a felkínálás és/vagy az eladás azalatt ment végbe, amíg az áruk külső árutovábbítási vagy vámraktározási eljárás alatt voltak. A védjegyjogosult megakadályozhatja az ilyen áruk felkínálását vagy eladását, ha az szükségszerűen kapcsolódik a védjeggyel ellátott áru Közösségben történő forgalomba hozatalához. |
|
3) |
Olyan helyzetben, mint amilyen az alapügyben fennáll, a védjegyjogosultat terheli azoknak a körülményeknek a bizonyítása, amelyek alapján gyakorolható az irányelv 5. cikke (3) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint a rendelet 9. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontjában megállapított tilalmi jog, ennek során vagy a védjegyével ellátott nem közösségi áruk szabad forgalomba bocsátását, vagy a felkínálásukat, illetve eladásukat kell bizonyítania, ha az szükségszerűen kapcsolódik az áruk Közösségben történő forgalomba hozatalához. |
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/4 |
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE
(második tanács)
2005. október 20.
a C-468/03. sz., (a VAT and Duties Tribunal, London előzetes döntéshozatal iránti kérelme) Overland Footwear Ltd kontra Commissioners of Customs & Excise (1) ügyben
(Közös vámtarifa - Behozatali vámok - Olyan bejelentett vámérték, amely vételi jutalékot tartalmaz - Vámkivetés a bejelentett teljes összegre - Vámáru-nyilatkozat módosítása - Feltételek - A vételi jutalékra megfizetett vám visszafizetése)
(2005/C 315/07)
Az eljárás nyelve: angol
A C-468/03. sz. ügyben a Bírósághoz az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a VAT and Duties Tribunal, London (Egyesült Királyság) a Bírósághoz 2003. november 6-án érkezett, 2003. szeptember 29-i végzésével az előtte az Overland Footwear Ltd és a Commissioners of Customs & Excise között folyamatban lévő eljárásban terjesztett elő, a Bíróság (második tanács), tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök, J. Makarczyk, C. Gulmann (előadó), R. Schintgen és J. Klučka bírák, főtanácsnok: M. Poiares Maduro, hivatalvezető: K. Sztranc tanácsos, 2005. október 20-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:
|
1) |
A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12 i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.) 29., 32. és 33. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az olyan vételi jutalékot, amit tartalmaz a bejelentett vámérték, és amit nem tüntettek fel a termékek vételárától elkülönítve a behozatali vámáru-nyilatkozatban, az ugyanezen rendelet 29. cikke szerinti ügyleti érték részének kell tekinteni, és az ennélfogva vámköteles. |
|
2) |
A 2913/92 rendelet 78. és 236. cikkét úgy kell értelmezni, hogy:
|
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/5 |
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE
(harmadik tanács)
2005. október 20.
a C-511/03. sz. (a Hoge Raad der Nederlanden előzetes döntéshozatal iránti kérelme) Staat der Nederlanden (Ministerie van Landbouw, Natuurbeheer en Visserij) kontra Ten Kate Holding Musselkanaal BV és társai ügyben (1)
(Állat-egészségügy - Szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (kergemarhakór) elleni védekezés - Kérődzők takarmányozása kérődzőkön kívüli állatfajtákból nyert takarmánnyal - Tagállam felelőssége a közösségi jog felróható megsértésével magánszemélyeknek okozott kárért - Alkalmazandó jog - Kötelezettség intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset indítására a Bizottság ellen)
(2005/C 315/08)
Az eljárás nyelve: holland
A C-511/03. sz. ügyben a Bírósághoz az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) a Bírósághoz 2003. december 8-án érkezett 2003. december 5-i határozatával, az előtte a Staat der Nederlanden (Ministerie van Landbouw, Natuurbeheer en Visserij) és a Ten Kate Holding Musselkanaal BV, a Ten Kate Europrodukten BV, a Ten Kate Produktie Maatschappij BV között folyamatban lévő eljárásban terjesztett elő, a Bíróság (harmadik tanács), tagjai: A. Rosas (előadó) tanácselnök, J.-P. Puissochet, S. von Bahr, U. Lõhmus és A. Ó Caoimh bírák, főtanácsnok: C. Stix-Hackl, hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos, 2005. október 20-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:
|
1) |
A közösségi jog a tagállam számára semmiféle kötelezettséget nem ír elő az EK 230. cikk szerinti megsemmisítés iránti, vagy az EK 232. cikk szerinti intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset állampolgára javára történő megindítására. Főszabályként nem zárja azonban ki, hogy a nemzeti jog ilyen kötelezettséget tartalmazzon vagy a tagállam felelősségét mondja ki, ha az nem így járna el. |
|
2) |
A szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmára és az emlősökből nyert fehérjéket tartalmazó takarmányokra vonatkozó védekezési intézkedésekről szóló, 1994. június 27-i 94/381/EK bizottsági határozat 1. cikkének (2) bekezdését az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelv 17. cikkének és a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelv 17. cikkének rendelkezéseivel együttesen akként kell értelmezni, hogy amennyiben az Európai Közösségek Bizottságának rendelkezésére álló adatok nem teszik lehetővé annak megállapítását, hogy a kérődzőkből nyert állati fehérje és a nem kérődzőkből nyert állati fehérjék megkülönböztetését lehetővé tévő rendszer keretében végzett ellenőrzések, valamely tagállam felhatalmazásának mérlegelése során kellő biztosítékot nyújtanak a közegészség védelmére, és az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság e tagállam kérelmével foglalkozott, de – többek között a közegészségre gyakorolt kockázatról kialakult felfogást módosító új adatok miatt – nem foglalt állást, úgy az a vélekedés a helyes, hogy a Bizottság nem köteles javaslatot terjeszteni az Európai Unió Tanácsa elé az elfogadandó intézkedésekről. |
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/5 |
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE
(második tanács)
2005. október 20.
a C-6/04. sz., az Európai Közösségek Bizottsága kontra Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága ügyben (1)
(Tagállami kötelezettségszegés - A 92/43/EGK irányelv - A természetes élőhelyek védelme - Vadon élő állatok és növények)
(2005/C 315/09)
Az eljárás nyelve: angol
A C-6/04. sz., az Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazott: M. van Beek és L. Flynn kézbesítési cím: Luxembourg) kontra Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (meghatalmazott: C. Jackson, segítője K. Smith, barrister) ügyben, az EK 226. cikk alapján 2004. január 9-én kötelezettségszegés megállapítása iránt benyújtott kereset tárgyában, a Bíróság (második tanács), tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök, R. Schintgen, R. Silva de Lapuerta, G. Arestis és J. Klučka (előadó) bírák, főtanácsnok: J. Kokott, hivatalvezető: H. von Holstein hivatalvezető-helyettes, 2005. október 20-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:
|
1) |
Mivel nem fogadott el az előírt határidőn belül valamennyi, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelv (HL L 206., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.) előírásainak, és különösen az alábbi rendelkezéseinek teljes és pontos végrehajtásához szükséges intézkedést:
Nagy Brittania és Észak-Írország Egyesült Királysága nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit. |
|
2) |
A Bíróság a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. |
|
3) |
A Bíróság Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát kötelezi a költségek viselésére. |
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/6 |
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE
(első tanács)
2005. október 13.
a C-73/04. sz. (az Oberlandesgericht Hamm előzetes döntéshozatal iránti kérelme) a Brigitte és Marcus Klein kontra Rhodos Management Ltd ügyben (1)
(A Brüsszeli egyezmény - Joghatóság ingatlanok bérlete tekintetében - Ingatlan időben megosztott használati joga)
(2005/C 315/10)
Az eljárás nyelve: német
A C-73/04. ügyben, az 1968. szeptember 27-i, a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról szóló Egyezménynek a Bíróság által történő értelmezéséről szóló, 1971. június 3-i jegyzőkönyv alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Oberlandesgericht Hamm (Németország) a Bírósághoz 2004. február 17-én érkezett 2004. január 27-i határozatával terjesztett elő az előtte Brigitte és Marcus Klein kontra Rhodos Management Ltd között folyamatban lévő eljárásban, a Bíróság (első tanács), tagjai: P. Jann (előadó) tanácselnök, K. Schiemann, N. Colneric, J. N. Cunha Rodrigues és E. Levits bírák, főtanácsnok: L. A. Geelhoed, hivatalvezető: R. Grass, 2005. október 13-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:
A Dánia, Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága csatlakozásáról szóló, 1978. október 9-i egyezménnyel, a Görög Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1982. október 25-i egyezménnyel, valamint a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1989. május 26-i egyezménnyel módosított, a polgári és kereskedelmi ügyekben irányadó bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27-i egyezmény 16. cikke 1. pontja a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az nem alkalmazandó olyan klubhoz való csatlakozási szerződésre, amely a teljes ár nagy részét kitevő csatlakozási jog ellenszolgáltatásként tagjainak lehetővé teszi ingatlan időben megosztott használati joga megszerzését egy kizárólag típusa és fekvése szerint meghatározott ingatlanban valamint tagjainak előírja a használati joguk cseréjét lehetővé tevő szervezethez való csatlakozást.
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/6 |
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE
(első tanács)
2005. szeptember 15.
a C-258/04. sz. (a Cour du travail de Liege előzetes döntéshozatal iránti kérelme) az Office national de l'emploi kontra Ioannis Ioannidis (1) ügyben
(Álláskeresők - Uniós polgárság - Hátrányos megkülönböztetés tilalma - EK 39. cikk - Első állásukat kereső fiatalok részére járó áthidaló járadék - A járadék megadásának feltétele a középfokú tanulmányoknak az érintett tagállamban való befejezése)
(2005/C 315/11)
Az eljárás nyelve: francia
A C-258/04. sz. ügyben a Bírósághoz az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Cour du travail de Liege (Belgium) a Bíróságnál 2004. június 17-én nyilvántartásba vett 2004. június 7-i végzésével az előtte az Office national de l'emploi és Ioannis Ioannidis között folyamatban lévő eljárásban terjesztett elő, a Bíróság (első tanács), tagjai: P. Jann tanácselnök, N. Colneric, J. N. Cunha Rodrigues (előadó), M. Ilešič és E. Levits bírák, főtanácsnok: D. Ruiz-Jarabo Colomer, hivatalvezető: R. Grass, 2005. szeptember 15-én meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:
Ellentétes az EK 39. cikkével az, ha valamely tagállam más tagállam állampolgárságával rendelkező, első állást kereső olyan kérelmezőtől, aki nem az előbbi tagállamban lakóhellyel rendelkező migráns munkavállaló eltartott gyermeke, kizárólag azon okból tagadja meg az áthidaló járadékot, hogy az érintett más tagállamban fejezte be a középfokú tanulmányait.
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/7 |
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE
(hatodik tanács)
2005. október 20.
a C-505/04. sz., az Európai Közösségek Bizottsága kontra Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága ügyben (1)
(Tagállami kötelezettségszegés - 2001/19/EK irányelv - Oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismerése - Általános ápoló, fogorvos, állatorvos, szülésznő, építészmérnök, gyógyszerész és orvos - Az előírt határidőn belüli átültetés elmaradása - Gibraltár)
(2005/C 315/12)
Az eljárás nyelve: angol
A C-505/04. sz., az Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazott: H. Støvlbæk) kontra Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (meghatalmazott: S. Nwaokolo) ügyben, az EK 226. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt 2004. december 8-án benyújtott kereset tárgyában, a Bíróság (hatodik tanács) tagjai: J.-P. Puissochet, a hatodik tanács elnökeként eljáró bíró, S. von Bahr és A. Borg Barthet (előadó) bírák, főtanácsnok: A. Tizzano, hivatalvezető: R. Grass 2005. október 20-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:
|
1) |
Mivel nem fogadta el Gibraltár esetében azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a szakképesítések elismerésének általános rendszeréről szóló 89/48/EGK és 92/51/EGK tanácsi irányelv, valamint az általános ápolói, a fogorvosi, az állatorvosi, a szülésznői, az építészmérnöki, a gyógyszerészi és az orvosi hivatásról szóló 77/452/EGK, 77/453/EGK, 78/686/EGK, 78/687/EGK, 78/1026/EGK, 78/1027/EGK, 80/154/EGK, 80/155/EGK, 85/384/EGK, 85/432/EGK, 85/433/EGK és 93/16/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2001. május 14-i 2001/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága nem teljesítette az ezen irányelvből eredő kötelezettségeit. |
|
2) |
A Bíróság Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát kötelezi a költségek viselésére. |
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/7 |
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE
(negyedik tanács)
2005. október 20.
a C-70/05. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Luxemburgi Nagyhercegség ügyben (1)
(Tagállami kötelezettségszegés - 2000/78/EK irányelv - A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód - Az előírt határidőben történő átültetés elmulasztása)
(2005/C 315/13)
Az eljárás nyelve: francia
A C-70/05. sz. Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazott: D. Martin) kontra Luxemburgi Nagyhercegség (meghatalmazott: S. Schreiner) ügyben, az EK 226. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt 2005. február 14-én benyújtott kereset tárgyában, a Bíróság (negyedik tanács), tagjai: N. Colneric (előadó), a negyedik tanács elnökeként eljáró bíró, K. Lenaerts és Juhász E. bírák, főtanácsnok: L.A. Geelhoed, hivatalvezető: R. Grass, 2005. október 20-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:
|
1) |
A Bíróság megállapítja, hogy mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvnek, a Luxemburgi Nagyhercegség nem teljesítette az ezen irányelv alapján fennálló kötelezettségeit. |
|
2) |
A Bíróság a Luxemburgi Nagyhercegséget kötelezi a költségek viselésére. |
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/8 |
A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2005. július 12-i végzésével a Németh Ilona kontra a Vám- és Pénzügyőrség Dél-Alföldi Regionális Parancsnoksága ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem
(C-333/05. sz. ügy)
(2005/C 315/14)
Az eljárás nyelve: magyar
A Bács-Kiskun Megyei Bíróság (Magyar Köztársaság) 2005. július 12-i végzésével, amely 2005. szeptember 14-én érkezett a Bíróság Hivatalához, a Németh Ilona kontra a Vám- és Pénzügyőrség Dél-Alföldi Regionális Parancsnoksága ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.
A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:
|
1) |
Az olyan tagállami adó, mint amilyen a magyar regisztrációs adó vámnak, avagy vámmal azonos hatású intézkedésnek tekinthető-e? |
|
2) |
Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz nemleges, úgy az olyan tagállami adó, mint amilyen a magyar regisztrációs adó – amelyben szabályozott teher megfizetése a személygépkocsi nyilvántartásba vételének és forgalomba helyezésének előfeltétele – az importadó valamelyik formájának tekinthető-e? |
|
3) |
Amennyiben a 2. kérdésre adott válasz nemleges, úgy az olyan tagállami adó, mint amilyen a magyar regisztrációs adó összeegyeztethető-e a Római Szerződés 90. cikkében foglalt követelményekkel, illetőleg a 77/388/EGK irányelv (1) 33. cikkében foglalt előírásokkal, illetőleg a magyar regisztrációs adó megsérti-e a közös hozzáadottértékadó-rendszert? |
|
4) |
A közösségi jog jelenlegi állapotában egy olyan tagállami adó, mint amilyen a magyar regisztrációs adó megfelel-e a közösségi jog előírásainak, amikor az új és használt személygépkocsik után fizetendő regisztrációs adó – a személygépkocsi környezetvédelmi osztályba történő besorolását leszámítva – nagyságrendileg ugyanolyan összegű, és semmilyen módon nem tükrözi a használt személygépkocsik értékében levő értékcsökkenést, valamint teljesen független a személygépkocsi forgalomba helyezésének és tartásának (jogszerű használatának) időtartamától? |
(1) HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/8 |
A Finanzgericht Köln 2005. augusztus 24-i végzésével Rizeni Letoveho Provozu UR SP kontra Bundesamt für Finanzen ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem
(C-335/05. sz. ügy)
(2005/C 315/15)
Az eljárás nyelve: német
A Finanzgericht Köln (Németország) 2005. augusztus 24-i végzésével, amely 2005. szeptember 15-én érkezett a Bíróság Hivatalához, a Rizeni Letoveho Provozu UR SP kontra Bundesamt für Finanzen ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.
A Finanzgericht Köln a következő kérdésről kéri a Bíróság döntését:
Úgy kell-e megszorítóan értelmezni a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló, 1986. november 17-i 86/560/EGK tizenharmadik tanácsi irányelv (1) 2. cikkének (2) bekezdését, hogy a tagállamok részére ott biztosított azon lehetőség, miszerint azon feltételnek vethetik alá a HÉA-visszatérítéseket, hogy harmadik államok hasonló előnyöket nyújtanak a forgalmi adókra vonatkozóan, nem vonatkozik olyan államokra, amelyek a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény – GATS – (BGBl. II 1994., 1473, 1643) szerződő államaiként hivatkozhatnak az abban foglalt legnagyobb kedvezmény elvére (GATS II. cikk, (1) bekezdés)?
(1) HL L 326., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 129. o.
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/9 |
Az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának (második tanács) a T-17/04. sz., Front National és társai kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa ügyben 2005. július 11-én hozott végzése ellen a Front National, M. F. Stirbois, B. Gollnisch, C. Lang, J.C. Martinez, Ph. Claeys, K. Dillen és M. Borghezio által 2005. szeptember 19-én benyújtott fellebbezés
(C-338/05. P. sz. ügy)
(2005/C 315/16)
Az eljárás nyelve: francia
A Front National és társai (képviseli őket: W. de Saint-Just ügyvéd), 2005. szeptember 19-én fellebbezést nyújtottak be az Európai Közösségek Bíróságához az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának (második tanács) a T-17/04. sz. Front National és társai kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa ügyben 2005. július 11-én hozott végzése ellen.
A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott 2005. július 11-i végzést és alkalmazza a hatályon kívül helyezés minden jogkövetkezményét.
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperesek, a Front National politikai párt és különféle nemzeti politikai szervezetekhez (Front National, Lega Nord, Vlaams Blok) tartozó európai parlamenti képviselők az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló, 2003. november 4-i 2004/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) megsemmisítését kérték az Elsőfokú Bíróságtól, többek között jogellenesség, az egyenlőség, az átláthatóság, a politikai pluralizmus, a szubszidiaritás elvének megsértése és eljárással való visszaélés gyanúja miatt.
Az Elsőfokú Bíróság a megtámadott 2005. július 11-i határozatában kimondta, hogy egyrészt a Front Nationalt a megtámadott rendelet közvetlenül érinti (48. pont). Azonban az Elsőfokú Bíróság akként határozott (52. pont), hogy a felperes képviselőket nem érinti közvetlenül a megtámadott rendelet. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy e megválasztott képviselők politikai pártjaikban végzett tevékenységük és vállalt kötelezettségeik folytán „minden más polgártól” különböznek. Ugyanezen ok miatt jogosultak megtámadni az annak a politikai szervezetnek a jogállását kétségbe vonó jogi aktust, amelyhez tartoznak. Az Elsőfokú Bíróság azonban akként határozott (66. pont), hogy a Front Nationalt a megtámadott rendelet személyében nem érinti.
Az Elsőfokú Bíróság e kérdésben az Európai Parlament érvelését fogadta el, miszerint e rendelet 4. cikke nem alkalmazandó közvetlenül, és így „nincs a 2004/2003 rendeletnek közvetlenül a Front Nationallal szembeni jogkövetkezménye”.
Ugyanezen rendelet 13. cikke azonban akként rendelkezik, hogy „[a] 4.–10. cikket a 2004. júniusi európai parlamenti választásokat követő első ülésszak megnyitásának napjától kell alkalmazni”. Mivel a Front National minden nagy francia régióban állított listát az európai parlamenti választásra, és kétségtelen, hogy Franciaországban meglévő komoly reprezentativitása miatt megválasztott képviselői is lesznek, nem jóslás és nem „spekuláció”, hanem ténymegállapítás, hogy a Front Nationalnak lesznek európai parlamenti képviselői. Erre tekintettel a Front Nationalt az „európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól” szóló rendelet közvetlenül érinti.
(1) HL L 297., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 500. o.
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/9 |
A Cour du travail de Liège 2005. szeptember 6-i ítéletével a Monique Chateignier kontra Office national de l'emploi (rövidítve: O. N. Em.) ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem
(C-346/05. sz. ügy)
(2005/C 315/17)
Az eljárás nyelve: francia
A Cour du travail de Liège 2005. szeptember 6-i ítéletével, amely 2005. szeptember 22-én érkezett a Bíróság Hivatalához, a Monique Chateignier kontra Office national de l'emploi (rövidítve: O. N. Em.) ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.
A Cour du travail de Liège a következő kérdésről kéri a Bíróság döntését:
A Szerződés 39. cikkének (2) bekezdése és a 1408/71/EGK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján, amely biztosítja a tagállami munkavállalók közötti egyenlő bánásmódot és a személyek, köztük a munkavállalók szabad mozgását, úgy kell-e a 1408/71/EGK rendelet (1) 67. cikkének (3) bekezdését értelmezni, hogy a munkanélküli ellátásra való jogosultsághoz a tagállami állampolgár munkavállalót akkor is a lakóhely szerinti tagállamban szükséges gyakorlat elvégzésére kötelezi, ha e tagállam belső szabályozása sem a harmadik államból, sem a más tagállamból származó külföldi munkavállalóra nem ír elő ilyen kötelezettséget?
(1) A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1408/71/EGK rendelet (HL L 149., 2. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 35. o.)
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/10 |
A High Court (Írország) 2004. július 30-i végzésével az Elaine Farrell kontra Alan Whitty, Minister for the Environment (Írország) és the Attorney General valamint Motor Insurers' Bureau of Ireland ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem
(C-356/05. sz. ügy)
(2005/C 315/18)
Az eljárás nyelve: angol
A High Court (Írország) 2004. július 30-i végzésével, amely 2005. szeptember 23-án érkezett a Bíróság Hivatalához, az Elaine Farrell kontra Alan Whitty, Minister for the Environment (Írország) és the Attorney General valamint Motor Insurers' Bureau of Ireland ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.
A High Court, Ireland a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:
|
1) |
Köteles volt-e Írország 1995. december 31-ét követően – attól az időponttól kezdve, amikor a harmadik irányelv (1) átültetésének határideje vele szemben lejárt – a harmadik irányelv 1. cikke alapján kötelező felelősségbiztosítás kötését előírni olyan magánszemélyek sérülésével kapcsolatos polgári jogi felelősségre, akik olyan gépjármű valamely részében utaztak, amelybe nem terveztek és nem is szereltek be ülést utasok számára ? |
|
2) |
Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén, a harmadik irányelv 1. cikke biztosít-e magánszemélyek számára olyan jogokat, amelyekre közvetlenül hivatkozhatnak a nemzeti bíróságok előtt? |
(1) A gépjárműhasználattal kapcsolatos polgári jogi felelősség biztosítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik tanácsi irányelv (HL L 129., 1990. 05. 19., 33-35. o., magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 249. o.).
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/10 |
A tribunal de grande instance de Brive-La-Gaillarde 2005. szeptember 9-i végzésével az Estager SA kontra Receveur pincipal de la Recette des Douanes de Brive ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem
(C-359/05. sz. ügy)
(2005/C 315/19)
Az eljárás nyelve: francia
A tribunal de grande instance de Brive-La-Gaillarde 2005. szeptember 9-i végzésével, amely 2005. szeptember 26-án érkezett a Bíróság Hivatalához, az Estager SA kontra Receveur pincipal de la Recette des Douanes de Brive ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.
A tribunal de grande instance de Brive-La-Gaillarde a következő kérdésről kéri a Bíróság döntését:
Összeegyeztethetők-e az euró bevezetésére vonatkozó közösségi rendeletekben foglaltakkal a frankban kifejezett egyes összegek euróra történő átváltásáról szóló, 2000. szeptember 19-i 2000-916. sz. rendelet azon előírásai, amelyek a liszt-, dara- és durva búzaörlemény-készítményekre kivetett BAPSA elnevezésű adóra vonatkozó jogszabályokban 100 frank/16 euró átváltási arányt állapítanak meg?
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/10 |
A Vestre Landsret 2005. október 5-i végzésével az Anklagemyndigheden kontra Uwe Kay Festersen büntetőügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem
(C-370/05. sz. ügy)
(2005/C 315/20)
Az eljárás nyelve: dán
A Vestre Landsret 2005. október 5-i végzésével, amely 2005. október 10-én érkezett a Bíróság Hivatalához, az Anklagemyndigheden kontra Uwe Kay Festersen ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.
A Vestre Landsret a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:
|
1) |
Az EK 43. és 56. cikkbe ütközik-e, ha egy tagállam attól a feltételtől teszi függővé egy mezőgazdasági telek tulajdonjogának megszerzését, hogy a megszerző ott állandó lakóhelyet létesít? |
|
2) |
Jelentősége van-e az első kérdés megválaszolása szempontjából annak, hogy a telek önmagában nem minősülhet működőképes gazdaságnak, illetve, hogy a rajta álló lakóépület városi építési övezetbe tartozik? |
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/11 |
A Bundesgerichtshof (Németország) 2005. július 21-i végzésével a Gintec International Import-Export GmbH kontra Verband Sozialer Wettbewerb e.V. ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem
(C-374/05. sz. ügy)
(2005/C 315/21)
Az eljárás nyelve: német
A Bundesgerichtshof 2005. július 21-i végzésével, amely 2005. október 12-én érkezett a Bíróság Hivatalához, a Gintec International Import-Export GmbH kontra Verband Sozialer Wettbewerb e.V. ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.
A Bundesgerichtshof a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:
|
1) |
A 2004. március 31-i 2004/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (1) módosított, az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) a szakértelemmel nem rendelkező harmadik személyek felé tett kijelentések és a sorshúzással egybekötött reklámozásra vonatkozó rendelkezései nem csak legkisebb követelményeket, hanem végleges legmagasabb követelményeket is meghatároznak-e a gyógyszerek nyilvános reklámozásának tilalma tekintetében? |
|
2) |
Amennyiben az első kérdésre adott válasz igenlő:
|
|
3) |
Analógia útján hasonlóan kell-e a fenti kérdésekre válaszolni az emberi használatra szánt gyógyszertermékek reklámozásáról szóló, 1992. március 31-i 92/28/EGK tanácsi irányelv (3) esetén is? |
(1) HL L 136., 34. o.; magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 34. kötet
(2) HL L 311., 67. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet 69. o.
(3) HL L 113., 13., o..
ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/12 |
2005. szeptember 13-án benyújtott kereset – Ott és társai kontra Bizottság
(T-349/05. sz. ügy)
(2005/C 315/22)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperesek: Martial Ott (Oberanven, Luxemburg), Fernando Lopez Tola (Luxembourg, Luxemburgi Nagyhercegség), Francis Weiler (Itzig, Luxemburg) (képviselők: G. Bounéou, F. Frabetti ügyvédek)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
|
— |
az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a 2004. évi előléptetési időszak alapján előléptetett tisztviselők listáját (1) annyiban, amennyiben ez a lista nem tartalmazza a felperesek nevét, valamint – ehhez kapcsolódóan – e határozat előkészítő aktusait; |
|
— |
másodlagosan, az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a 2004. évi előléptetési időszakban az előmeneteli pontoknak a – különösen az előléptetési bizottságok ajánlásai alapján történt – megállapítását; |
|
— |
az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze az összes költség viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperesek által felhozott jogalapok megegyeznek azokkal, amelyekre a T-327/05. sz. ügy felperesei hivatkoznak.
(1) A Közigazgatási Tájékoztató 130. számában (2004.11.30.) közzétett lista
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/12 |
2005. szeptember 19-én benyújtott kereset – TF1 kontra Bizottság
(T-354/05. sz. ügy)
(2005/C 315/23)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Télévision francaise 1 SA (Boulogne, Franciaország) (képviselők: J-P. Hordies és C. Smits ügyvédek)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
|
— |
Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a France Télévisionnak fizetendő előfizetési díjról szóló, 2005. április 20-i bizottsági határozatot; |
|
— |
az Elsőfokú Bíróság határozzon a költségekről. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen keresetlevelében a Télévision française 1 a Bizottság 2005. április 20-i határozatának megsemmisítését kéri, amely az EK-Szerződés 86. cikkének (2) bekezdése alapján a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánította a francia hatóságok által a France Télévision javára létrehozott előfizetésidíj-rendszert.
A felperes megsemmisítés iránti kérelme alátámasztásául lényegében öt jogalapra hivatkozik, amelyek a következők:
|
— |
a határozat nem kielégítő indokolása; |
|
— |
a védelemhez való jog megsértése; a felperes felrója a Bizottságnak, hogy nem hívta fel az észrevételei előterjesztésére, nevezetesen a szóban forgó támogatás vizsgálata során a francia állam által vállalt kötelezettségek megfelelőségével és terjedelmével kapcsolatban annak ellenére, hogy a felperes és a Bizottság korábban kapcsolatban álltak és párbeszédet folytattak; |
|
— |
a francia állam által vállalt kötelezettségek nem kielégítő terjedelme; a felperes szerint a javasolt kötelezettségek nem képesek biztosítani a francia előfizetésidíj-rendszernek az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokkal való összhangját, mégpedig a közszolgáltatás finanszírozásának arányosságára vonatkozó szabállyal és a közpénzek felhasználásának átláthatóságára vonatkozó szabállyal való összhangját; |
|
— |
eljárási szabálysértés; a felperes bírálja az alperes hozzáállását, amely alapján úgy tűnik, hogy a nemzeti hatóságok feladata annak értékelése, hogy egy állami támogatási intézkedés a közösségi jog értelmében támogatásnak minősül-e, miközben ennek vizsgálata a Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik; |
|
— |
téves jogalkalmazás, ami arra vonatkozik, hogy alkalmazható-e az EK-Szerződés 86. cikkének (2) bekezdése a közszolgáltatási kötelezettségek költségein túlmenő költségtérítésből következő támogatás esetére. A felperes vitatja a Bizottságnak az Altmark-ítéletre (1) vonatkozó értelmezését, és annak alkalmazását a jelen ügyben. Úgy érvel, hogy az alperes tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt vizsgálta, hogy egy közszolgáltatás költségeinek megtérítésére irányuló állami intézkedés igazolható-e az EK-Szerződés 86. cikkének (2) bekezdése alapján, miközben a Bizottság maga állapította meg, hogy ez az intézkedés nem felel meg az Altmark-ítélet követelményeinek. |
(1) A C-280/00. sz. ügyben 2003. július 24-én hozott ítélet (EBHT 2003., I-7747. o.).
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/13 |
2005. szeptember 12–én benyújtott kereset – Vandaele kontra Bizottság
(T-355/05. sz. ügy)
(2005/C 315/24)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Karen Vandaele (Bartem, Belgium) (képviselők: S. Orlandi, A. Coolen, J.-N. Louis és E. Marchal ügyvédek)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
|
— |
Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a felperest az Európai Közösségek ideiglenes alkalmazottjává kinevező határozatot annyiban, amennyiben felvételkori besorolási fokozatát az ideiglenes alkalmazottak felvételére vonatkozó, 2004. április 28-i határozat 2. cikkének alkalmazásával határozta meg; |
|
— |
az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes részt vett a Bizottság által a Csalás Elleni Hivatal (OLAF) B besorolási fokozatú ideiglenes alkalmazotti álláshelyének betöltésére kiírt OLAF/T/B/02. sz. felvételi eljárásban. 2002. október 28-i levelében a Bizottság arról értesítette a felperest, hogy neve felkerült az alkalmas jelöltek listájára. Ugyanakkor csupán 2004. szeptember 1-jén lépett az OLAF-nál bizottsági szolgálatba, jóllehet felvétele már 2003. végén megkezdődött. Besorolási fokozatát 2004. november 3-án aláírt szerződése az ideiglenes alkalmazottak felvételére vonatkozó, 2004. április 28-i bizottsági határozat alkalmazásával B*4-esben állapította meg, amelynek értelmében az ideiglenes alkalmazottakat A*8-as vagy B*4-es besorolási fokozatba veszik fel.
Keresetében a felperes vitatja besorolását. Úgy véli, hogy 2004. április 28-i határozatával a Bizottság módosította a B besorolási osztályra vonatkozó pályázati felhívást, amelynek közzétételekor az adott besorolási osztály legalacsonyabb fokozata B5-ös (az új személyzeti szabályzat szerint B*5-ös) volt. Ez – a győztesek listájának felállítását követően bekövetkezett – módosítás sérti a személyzeti szabályzat 29. cikkének (1) bekezdését, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei 10. cikkének harmadik bekezdését, valamint a felperes arra vonatkozó várományát, hogy felvegyék egy olyan üres álláshelyre, amelyeket azon kiválasztási eljárás nyomán akartak betölteni, amelyen sikerrel szerepelt.
Ezen túlmenően a felperes az egyenlő bánásmód elvének sérelmét állítja annyiban, amennyiben ugyanezen eljárás azon győzteseit, akiket 2004. május 1-je előtt felvettek, és akiknek besorolását a korábbi szabályok alkalmazásával állapították meg, magasabb besorolási fokozatba sorolták be, és szakmai előmenetelükre kedvezőbb feltételek vonatkoznak.
Végül a felperes hivatkozik arra vonatkozó jogos bizalmának megsértésére, hogy indokolatlan késedelem nélkül B2-es vagy B3-as besorolási fokozatba felvegyék.
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/13 |
2005. szeptember 26–án benyújtott kereset – Franklin és társai kontra Bizottság
(T-359/05. sz. ügy)
(2005/C 315/25)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperesek: Jacques Franklin (Sorée, Belgium) és mások (képviselők: G. Bounéou és F. Frabetti ügyvédek)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
A felperes kereseti kérelmei
|
— |
Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a személyzeti szabályzat 24. cikke szerinti segítségnyújtás iránti kérelmet elutasító hallgatólagos határozatot; |
|
— |
az Elsőfokú Bíróság kötelezze a Bizottságot az emiatt a felperesek által elszenvedett károk méltányos jóvátételére; |
|
— |
az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperesek, akik valamennyien a Bizottság tisztviselői, kérték a Belgiumban szerzett nyugdíjjogosultságaiknak a közösségi rendszerbe történő átvitelét a vonatkozó 1991-ben elfogadott belga törvény rendelkezéseinek megfelelően. 2003-ban Belgium új törvényt fogadott el az ilyen új átvitelek szabályozására, amelynek rendelkezései – a felperesek szerint – reájuk nézve kedvezőbbek. Mindazonáltal a felperesek nem élhettek a 2003-as törvényben biztosított lehetőséggel, mivel nyugdíjjogosultságaik átvitelére már korábban sor került.
A 2004. december 9-i eligazítás nyomán a felperesek tudomására jutott, hogy a Bizottságnak nem állt szándékában segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak a számukra kedvezőbb átvitelt vehessék igénybe.
Keresetükben a felperesek a Bizottság ezen határozatát támadják, amelyet a segítségnyújtásnak a személyzeti szabályzat 24. cikke megsértésével történt megtagadásának tartanak. Ez utóbbi cikken túlmenően keresetük alátámasztására ugyancsak hivatkoznak a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének, az önkényes eljárás tilalmának, az indokolási kötelezettség, a bizalomvédelem, a „patere legem quam ipse fecisti” szabályának megsértésére, valamint hatáskörrel való visszaélésre.
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/14 |
2005. szeptember 26–án benyújtott kereset – Genette kontra Bizottság
(T-361/05. sz. ügy)
(2005/C 315/26)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Emmanuel Genette (Gorze, Franciaország) (képviselő: M.-A. Lucas ügyvéd)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
|
— |
Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a „Nyugdíjak” Osztály vezetőjének a felperes 2004. október 31-i, a Belgiumban szerzett nyugdíjjogosultságának átvitelére irányuló (D/1106/2004. sz.) kérelmét elutasító 2005. január 25-i határozatát; |
|
— |
az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a DG ADMIN főigazgatójának 2005. június 10-i, a felperes által a „Nyugdíjak” Osztály vezetőjének 2005. február 2-i, a felperes 2004. október 31-i kérelmét elutasító határozatával szemben előterjesztett 2005. április 22-i panaszt elutasító határozatát; |
|
— |
az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes – aki a Bizottság tisztviselője – által előterjesztett kérelem nyomán a Belgiumban megszerzett nyugdíjjogosultságait a vonatkozó 1991-ben elfogadott belga törvény rendelkezéseinek megfelelően 2002-ben átvitték a közösségi rendszerbe. 2003-ban Belgium új törvényt fogadott el az ilyen átvitelek szabályozására, amelynek rendelkezései – a felperes szerint – rá nézve kedvezőbbek.
Az 1991-es törvény lehetővé tette az átvitel iránti kérelem visszavonását az intézmény hozzájárulása mellett. A felperes így kérelmet nyújtott be aziránt, hogy a Bizottság járuljon hozzá az 1991-es törvény rendszerében előterjesztett kérelme visszavonásához avégett, hogy a 2003-as törvény alapján újabb átviteli kérelmet nyújthasson be. A megtámadott határozattal a kérelmet elutasították arra hivatkozással, hogy a közösségi rendelkezések nem teszik lehetővé a kérelem visszavonását.
Keresetével a felperes kérelmének elutasítását kifogásolja. Több nyilvánvaló hibára hivatkozik kérelme tárgyának, a kérelmével érintett határozatok végleges jellege, új és lényeges körülmények fennálltának, valamint a kérelme benyújtására nyitvaálló határidő értékelése vonatkozásában. Ugyancsak hivatkozik a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikke (2) bekezdésének, valamint az általános végrehajtási rendelkezések megsértésére. Ezen túlmenően, a felperes meglátása szerint, a megtámadott határozatok ellentétesek a hatékony bírói jogvédelemre vonatkozó alapvető jogával, valamint a személyzeti szabályzat 24. cikkében szereplő segítségnyújtási kötelezettséggel.
Végül a felperes hivatkozik az 1991-es belga törvénynek a közösségi jogba, ezen belül a VIII. melléklet 11. cikke (2) bekezdésébe, valamint az egyenlő bánásmód elvébe történő ütközésére.
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/14 |
2005. szeptember 26-án benyújtott kereset –Saint-Gobain Pam kontra OHIM
(T-364/05. sz. ügy)
(2005/C 315/27)
A keresetlevél nyelve: francia
Felek
Felperes: Saint-Gobain Pam SA (Nancy, Franciaország) (képviselő: J. Blanchard ügyvéd)
Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
Másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Propamsa SA
Kereseti kérelmek
|
— |
Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának 2005. április 15-i határozatát; |
|
— |
az Elsőfokú Bíróság kötelezze az alperest a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A közösségi védjegy bejelentője: a felperes.
Az érintett közösségi védjegy: A „PAM PLUVIAL” szóvédjegy a 6. („fémből készült vagy fém alapanyagú öntöttvas csövek és tömlők, fém csatlakozások az előbb felsorolt termékekhez”) és 17. („nem fémből készült csatlakozások szilárd, nem fém csövekhez és tömlőkhöz”) osztályba tartozó áruk vonatkozásában.
A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: Propamsa SA
A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a 737 992. lajstromszámú „PAM PAM” félábrás spanyol védjegy a 19. osztályba tartozó áruk („építőanyagok”) vonatkozásában, a 120 075. lajstromszámú „PAM” spanyol szóvédjegy a 19. osztályba tartozó áruk (cement) vonatkozásában és a 463 089 „PAM” nemzetközi védjegy az 1. („ipari ragasztóanyagok”) és 19. („nem fém építőanyagok”) osztályba tartozó áruk vonatkozásában
A felszólalási osztály határozata: a felszólalásnak helyt adás és a védjegybejelentés elutasítása.
A fellebbezési tanács határozata: A fellebbezés elutasítása
Jogalapok:
A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal egyes fórumai közötti eljárás egységességének elvét megsértették, mivel ebből az elvből nem következhetne, hogy az egyik fél az általa az első fokon határozó fórum előtt nem kellő időben előterjesztett tényeket vagy jogi érveket a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK rendelet 74. cikkének (2) bekezdése alapján mint elfogadhatatlant nem érvényesítheti a fellebbezési tanács előtt.
A rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/15 |
2005. szeptember 26-án benyújtott kereset – Mische kontra Parlament
(T-365/05. sz. ügy)
(2005/C 315/28)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Harald Mische (Brüsszel, Belgium) (képviselők: G. Vandersanden és L. Levi ügyvédek)
Alperes: Európai Parlament
Kereseti kérelmek
|
— |
Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóságnak 2004. november 16-tól hatályos 2004. október 4-i, a Versenypolitikai Főigazgatóságon „jogász gyakornok”-ként A*6 besorolási és 1-es fizetési fokozatba történő besorolásáról szóló kinevező határozatot, valamint helyezze vissza a jogszerű és rendes foglalkoztatásból eredő jogaiba, így 2004. november 16-tól sorolják be a jogszerű és rendes besorolási fokozatba, ami a 2003. november 1-től hatályos rendelkezés szerint legalább A7/3, illetve a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 1-11. cikke alapján azzal egyenértékű besorolási fokozatot jelent (A*8/3); |
|
— |
az Elsőfokú Bíróság rendelje el a felperes szakmai előmenetelében elszenvedett kárának késedelmi kamatokkal együtt történő megtérítését, valamint – különösen a 2004. május 1-je óta hatályos személyzeti szabályzat XIII. melléklete 21. cikkében foglalt átmeneti rendelkezés alkalmazásával – jogszerű és rendes fizetés formájában, illetve ennek elutasítása esetén az egyenlő fizetés elvének alkalmazásával a nyugdíjrendszerhez való hozzájárulás csökkentésével történő kártérítést. Ezen összegeket később megfelelően meg kell határozni, jelenleg méltányosan meghatározott összegük legalább 10 000 euró évente; |
|
— |
az Elsőfokú Bíróság a Parlamentet kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes – akit az új személyzeti szabályzat 2004. május 1-jei hatálybalépését követően, ezen időpontot megelőzően rendezett versenyvizsga alapján összeállított tartaléklistáról neveztek ki tisztviselőnek – vitatja besorolási fokozatát. A felperes által felhozott jogalapok és érvek azonosak a T-288/05. sz. ügyben (1) előadottakkal.
(1) HL C 229., 2005.9.17., 35. o.
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/15 |
2005. szeptember 23-án benyújtott kereset – UPC France Holding B.V. kontra Bizottság
(T-367/05. sz. ügy)
(2005/C 315/29)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperesek: UPC France Holding B.V. (Schiphol-Rijk, Hollandia) (képviselők: M. D. Powell solicitor és N. Flandin ügyvéd)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
|
— |
Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a Bizottság 382/2004. sz. állami támogatás – Franciaország határozatát; |
|
— |
az Elsőfokú Bíróság az Európai Közösségek Bizottságát kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes jelen keresetével a Bizottság 2005. május 3-i 382/2004. sz. állami támogatás – Franciaország határozatának (1) megsemmisítését kéri, amely megállapította, hogy a francia hatóságok által nagysebességű távközlési hálózat Limousin (DORSAL) területén történő kiépítése és hasznosítása céljából adott szubvenció nem minősül támogatásnak.
Keresete alátámasztásául a felperes a lényeges alaki szabályok, valamint a közösségi jog megsértésére alapított több jogalapra hivatkozik.
A lényeges alaki szabályok megsértése tekintetében a felperes azt állítja, hogy a Bizottság megsértette eljárási jogait, amikor jogsértően nem indította meg az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében és a 659/99. sz. rendelet (2) 6. cikkében előírt hivatalos vizsgálati eljárást, amely lehetővé tette volna számára mint érdekelt fél számára, hogy előterjessze az észrevételeit, mielőtt a Bizottság meghozta a döntését.
A közösségi jog megsértésére vonatkozó első jogalapjával a felperes azt állítja, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, amikor úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó intézkedés nem tartalmazott támogatási elemeket, mert a szubvenciót közszolgáltatás kompenzációjaként nyújtották, és hogy az Altmark-határozatból (3) levezethető követelményeknek a jelen ügyben eleget tettek.
A felperes továbbá azért vitatja a megtámadott határozatot, mert az a nagysebességű szolgáltatást közszolgáltatásnak minősítette, miközben a távközlési közszolgáltatás meghatározásába, amint az az „egyetemes hírközlés”-irányelvből kiderül, csak az alacsony sebességű szolgáltatások tartoznak.
A felperes ezen kívül azt állítja, hogy ha a szóban forgó kötelezettségeket közfeladatoknak kellene is tekinteni, amit egyébként a felperes tagad, a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el azáltal, hogy úgy ítélte meg, Limoges városában kevés a magánkezdeményezés és hiányzik a verseny. Azt is állítja, hogy az állítólagos közfeladattal megbízott piaci szereplő kiválasztására használt eljárás nem tette lehetővé az e feladatot a közösség számára legkevesebb kiadással ellátó jelölt kiválasztását. Mindenesetre szerinte a jelen ügyben Limoges tekintetében az állami szubvenció nem igazolható a közfeladat ellátása fejében adott kompenzációként, és ezért az Altmark-határozat nem alkalmazható.
A felperes másik jogalapjával is a közfeladatot delegáló eljárás során elkövetett lényeges eljárási szabálytalanságokra hivatkozik, amelyek miatt sérült a közszolgáltatás delegálására esetleg jelentkezők közötti egyenlőség.
A felperes által hivatkozott utolsó jogalap a kielégítő indokolás hiányán alapul, amennyiben a Bizottság nem magyarázta meg, hogy a Limousin régiót miért egységesen kezelte, és miért nem vette figyelembe az olyan városi területek különlegességeit, mint Limoges, amelyek a régión belül a verseny valóságos szigeteit képezik, sem pedig azt, hogy a megtámadott határozatban miért nem utalt sehol sem a felperes hálózatának jelenlétére Limoges-ban.
(1) C (2005) 1170 fin 1.
(2) A Tanács 659/1999/EK rendelete (1999. március 22.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 83., 1999.3.27., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 8. kötet, 1. fejezet, 339. o.)
(3) A C-280/00. sz. ügyben 2003. július 24-én hozott határozat (EBHT 2003., I-7747. o.).
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/16 |
2005. szeptember 26-án benyújtott kereset – Franciaország kontra Bizottság
(T-370/05. sz. ügy)
(2005/C 315/30)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Francia Köztársaság (Párizs, Franciaország) (képviselők: G. de Bergues, A Colomb meghatalmazottak)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
|
— |
Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak a közösségi finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2005. július 20-i C(2005)2756 bizottsági határozat megsemmisítése abban a részében, amelyben kizár a közösségi finanszírozásból 13 519 122,05 eurót a szőlőtermő területek átalakításának és vetésváltásának támogatásra jogosult területek meghatározására vonatkozó korrekció jogcímén, a 2001–2003-as gazdasági év tekintetében. |
|
— |
Az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen ügy tárgyát képező megtámadott határozattal a Bizottság a közösségi finanszírozásból kizárandó összegnek megfelelő összeg tekintetében a felperes számláinak elszámolásáról döntött a szőlőtermesztési ágazatban, amely kizárásra egyfelől az új ültetvények jogainak túllépése okán, másfelől pedig a Bizottságnak a 2000–2001-es és a 2001–2002-es gazdasági évben Franciaország által vetésváltási/átalakítási támogatásra jogosultnak nyilvánított területek és a Bizottság által ilyen támogatásra jogosultnak tartott területek közötti korrekciója okán. A felperes a szóban forgó határozatnak csak a második, a területek közötti eltérésre vonatkozó részét vitatja.
Kereseti kérelmének alátámasztására a felperes két jogalapra hivatkozik. Az első jogalapban a felperes azt állítja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta az 1258/99 rendelet (1) 7. cikkének (4) bekezdését, mivel nem bizonyította, hogy a francia kormány megsértette a szőlőtermő területek átalakítása és vetésváltása támogatása számítására vonatkozó közösségi jogszabályokat, sem pedig azt, hogy a francia kormány által választott számítási módszer kárt okozott a közösségi költségvetésben.
A felperes második jogalapja az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozik, mivel a megtámadott határozat nem hivatkozott azokra a jogszabályokra, amelyeket a Bizottság szerint a művelés alatt nem álló területekre kellett volna alkalmazni, és amelyeket figyelembe kellett volna venni a támogatás kiszámításakor, és nem indokolja világosan a szőlőtermő területek átalakítása és vetésváltása támogatása összegének 10 %-os pénzügyi korrekcióját sem.
(1) A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/99/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 1999.6.26., 103-112. o., magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 414. o.)
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/17 |
2005. október 5 –én benyújtott kereset – Giant (China) kontra Tanács
(T-372/05. sz. ügy)
(2005/C 315/31)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Giant (China) Co., Ltd (Kunsan, Kínai Népköztársaság) [képviselő: P. De Baere jogász]
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kereseti kérelmek
|
— |
semmisítse meg a Vietnamból származó kerékpárok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1524/2000/EK rendelet módosításáról szóló, 2005. július 12-i 1095/2005/EK tanácsi rendeletet (1) annyiban, amennyiben az a 384/96/EK tanácsi rendelet („alaprendelet”) 2. cikke (7) bekezdésének b) és c) pontját együttesen sértve elutasítja a felperes piacgazdasági státusz iránti kérelmét, az alaprendelet 11. cikkének (10) bekezdésének megsértésével elutasítja a felperes arra vonatkozó kérelmét, hogy a dömpingellenes vám ne kerüljön levonásra a számtanilag képzett exportárból, valamint sérti az EK 253. cikket, mivel nem tartalmaz indokolást; |
|
— |
kötelezze a Tanácsot a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes a kínai jog alapján létrehozott, kerékpárok és kerékpár-alkatrészek gyártására szakosodott részvénytársaság, amely a Közösség területére exportál. Mivel a vitatott intézkedések kihatottak rá, a felperes piacgazdasági státusz („PGS”) iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz. A felperes továbbá dömpingellenes kérdőíveket is benyújtott, valamint számos kérdést vetett fel a Bizottsággal való levélváltása során.
A felperes először, a PGS iránti kérelem elutasítása kapcsán vitatja a megtámadott rendeletet. A felperes álláspontja szerint kérelmét – egy kiviteliengedély-program fennállása okán – azzal a megfontolással utasították el, hogy a felperes nem a piaci jelzésekhez igazodva és jelentősebb állami beavatkozás nélkül hozta meg eladási árra és mennyiségre vonatkozó döntéseit. A felperes álláspontja szerint a PGS-t meg kell adni abban az esetben, ha a piacgazdasági feltételek érvényesülnek, függetlenül az esetleges, piacgazdasággal összeegyeztethetetlen nemzeti jogszabályoktól vagy mechanizmusoktól. A felperes álláspontja szerint, mivel a rendelet nem vette figyelembe sajátos helyzetét, nyilvánvaló mérlegelési hiba történt, amely a 2. cikk (7) bekezdése b) pontjának megsértését eredményezte. Ugyanebben az összefüggésben a felperes az EK 253. cikk megsértésére hivatkozik, mivel a rendelet állítólag nem tartalmaz indokolást a PGS iránti kérelem elutasítása vonatkozásában.
A felperes vitatja továbbá arra vonatkozó kérelmének elutasítását, hogy az alaprendelet 11. cikke (10) bekezdésének megfelelően a dömpingellenes vám ne kerüljön levonásra a számtanilag képzett exportárból a behozatal és a viszonteladás közötti költségként. A felperes álláspontja szerint a Tanács jogilag tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a viszonteladási és az abból következő árak a felperes esetében nem mozogtak a korábbi vizsgálatok során megállapított exportárakhoz viszonyítva. A felperes állítása szerint az ő vonatkozásában nem állapítottak meg exportárat a korábbi vizsgálatok során. A felperes előadja továbbá, hogy 11. cikk (10) bekezdése nem írja elő, hogy a mozgást a korábbi vizsgálatok során megállapított exportárakhoz viszonyítva kell vizsgálni.
(1) HL L 183, 1. o.
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/18 |
2005. október 13–án benyújtott kereset –Tea-Cegos és STG kontra Bizottság
(T-376/05. sz. ügy)
(2005/C 315/32)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: TEA-CEGOS (Madrid, Spanyolország) és Services Techniques Globaux (Brüsszel, Belgium) (képviselők: G. Vandersanden és L. Levi ügyvédek)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
|
— |
Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a Bizottság 2005. október 12-i határozatát, amellyel a TEA-CEGOS konzorcium részvételét és ajánlatát kizárta és visszavonta a EuropeAid/119860/C/ – 7-es tétel pályázati felhívás keretében a konzorciummal való keretszerződés kötéséről szóló határozatát; |
|
— |
semmisítse meg a Bizottságnak a fenti pályázati felhívás keretében a 2005. október 12-i bizottsági határozatot követően hozott határozatait, különösen a pályázatot elbíráló határozatokat, valamint az ezekre tekintettel kötött szerződéseket; |
|
— |
kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen ügy felperesei az alperes által közzétett „EuropeAid/119860/C/SV/Multi” pályázat céljából alakult konzorcium tagjai. A konzorcium a 7-es, „kultúra, kormányzás, belügyek” tételre nyújtott be pályázatot.
A konzorciummal 2004. május 20-i levéllel közölték, hogy pályázata elfogadásra került. Az alperes 2005. július 18-i levelében közölte a felperessel, hogy szükségesnek tartja döntése felülvizsgálatát, amellyel a felperesnek keretszerződést ítélt oda, amit azzal indokolt, hogy az eljárás során pontatlanul közölt adatok alapján hozta meg a határozatot. A Bizottság 2005. október 12-én határozatot fogadott el, amelyben megerősítette a felperes pályázatának és ajánlatának elutasítását a pályázati hirdetmény (1) 13. pontjában meghatározott kizárási ok alapján. Határozata indokolásaként arra a tényre hivatkozott, hogy a konzorcium egyik tagja olyan vállalatcsoporthoz tartozik, amelynek az egyik tagja ugyanazon szerződésre nyújtott be pályázatot. Ez utóbbi a megtámadott határozat.
A megtámadott határozat megsemmisítése iránti kereset alátámasztására a felperesek több jogalapra hivatkoznak.
Először előadják, hogy az alperes megsértette a szerződési dokumentációt, mivel helytelenül alkalmazta a pályázati hirdetmény 13. pontját, valamint a kitöltési útmutató 14. cikkét. A felperesek előadják, hogy a pályázati hirdetmény 13. pontja nem alkalmazható a határozat meghozatalát követően. Azt is előadják, hogy nem mulasztották el az alperes által kért iratok benyújtását, továbbá nem szolgáltattak valótlan információt, tehát nem teljesültek a kitöltési útmutató 14. cikke alkalmazásának a pályázat odaítéléséről szóló határozat visszavonását az eljárás e szakaszában egyedül indokoló feltételei.
Másodszor a felperesek előadják, hogy az alperes nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el a hirdetmény 13. pontjában szereplő „vállalatcsoport”-fogalommal kapcsolatban, mivel azt kizárólag strukturális kérdésként kezelte, és nem vizsgálta az egyazon pályázati felhívásra jelentkezők közti összeférhetetlenséget. A felperesek álláspontja szerint az alperes értékelése sérti a jogbiztonság elvét. Másrészt a felperesek jogalapként hivatkoznak az indokolási kötelezettség állítólagos megsértésére.
A felperesek által hivatkozott harmadik jogalap a gondos ügyintézés elvének és a gondosság követelményének állítólagos megsértésén alapul. A felperesek előadják, hogy kétely esetén azt az alperes köteles lett volna ésszerű határidőn belül közölni a konzorciummal, valamint őket a pályázati eljárás során – és nem a pályázat odaítéléséről szóló határozat elfogadását követően – meghallgatni, ami lehetővé tette volna az eljárás végső szakaszaiban való részvételével kapcsolatos költségek elkerülését.
Utolsó jogalapként a felperesek arra hivatkoznak, hogy figyelmen kívül hagyták jogos feltevésüket, valamint a közigazgatási aktusok visszavonásának tanát. Előadják, hogy a jelen ügyben a pályázat odaítéléséről szóló határozat nem volt jogszerűtlen, ezért azt az alperes nem vonhatta volna vissza.
(1) „Többszörös keret-megállapodás az Európai Bizottság külső segélyezése kedvezményezettjeként szereplő harmadik országok kizárólagos hasznára elvégzendő rövidtávú szakértői vizsgálathoz biztosított műszaki segítségnyújtás céljából lebonyolított munkaerő-toborzásra” vonatkozó pályázati felhívás (2004/S 132-111932)
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/18 |
2005. október 20 –án benyújtott kereset – GHK Consulting kontra Bizottság
(T-383/05. sz. ügy)
(2005/C 315/33)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: GHK Consulting (London, Egyesült Királyság) (képviselők: J-E. Svensson és M. Dittmer ügyvédek)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
|
— |
Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a Bizottság 2005. október 12-i, a felperes által vezetett konzorcium pályázatának és ajánlatának kizárásáról szóló határozatát, amellyel visszavonta a EuropeAid/119860/C/ – 7-es tétellel kapcsolatos keretszerződést a konzorciumnak ítélő határozatát; |
|
— |
semmisítse meg a Bizottságnak a 2005. október 12-i határozatot követően hozott határozatait, különösen azokat, amelyekben a Bizottság más pályázókkal való szerződéskötésről határozott; |
|
— |
kötelezze a Bizottságot az üggyel kapcsolatos összes költség viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A Bizottság EuropeAid/119860/C/ – 7-es tétel számon pályázati felhívást tett közzé az Európai Bizottság külső segélyezése kedvezményezettjeként szereplő harmadik országok kizárólagos hasznára elvégzendő rövidtávú szakértői vizsgálathoz biztosított műszaki segítségnyújtás céljából lebonyolított munkaerő-toborzásra vonatkozóan. A felperes konzorcium-vezetőként pályázatot nyújtott be.
A megtámadott határozattal a Bizottság kizárta a felperes konzorciumát arra hivatkozva, hogy annak egyik tagja, a Danish Institute of International Studies („DIIS”) ugyanazon csoporthoz tartozik, mint a Danish Institute of Human Rights („DIHR”), amely egy másik, a fent hivatkozott szerződésre pályázó konzorcium tagja volt. A kérdéses pályázati hirdetmény 13. pontja megtiltotta, hogy egyazon vállalatcsoporthoz tartozó jogi személyek tételenként egynél több pályázatot nyújtsanak be.
A megtámadott határozat megsemmisítése iránti keresetének alátámasztására a felperes vitatja a Bizottság megállapítását, amely szerint a DIIS, a DIHR és egy harmadik intézmény vállalatcsoportot alkotnak. A felperes álláspontja szerint a fenti intézmények egyike sem rendelkezik befolyással a többi felett, mivel mindegyik teljes mértékben önkormányzó szervezet, amely külön szabályzattal rendelkezik, tudományos személyzetük nem közös, mindegyiknek teljesen más testület által választott önálló vezetése és felügyelő bizottsága van, továbbá nincs közös gazdasági érdekük és céljuk. A felperes előadja továbbá, hogy a Bizottság felelős azért, hogy előzetesen nem közölte világosan a pályázaton való részvétel feltételeit.
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/19 |
Az Elsőfokú Bíróság 2005. szeptember 29-i végzése – BIC kontra Bizottság
(T-270/04. sz. ügy) (1)
(2005/C 315/34)
Az eljárás nyelve: francia
A második tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/19 |
Az Elsőfokú Bíróság 2005. október 7-i végzése – Umwelt- und Ingenieurtechnik kontra Bizottság
(T-125/05. sz. ügy) (1)
(2005/C 315/35)
Az eljárás nyelve: német
Az ötödik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/19 |
Az Elsőfokú Bíróság 2005. október 13-i végzése – Milella és Campanella kontra Európai Közösségek Bizottsága
(T-289/05 R. sz. ügy)
(2005/C 315/36)
Az eljárás nyelve: francia
Az Elsőfokú Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.
III Közlemények
|
10.12.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 315/20 |
(2005/C 315/37)
A Bíróság utolsó kiadványa az Európai Unió Hivatalos Lapjában
Korábbi közzétételek
Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:
|
|
EUR-Lex: http://europa.eu.int/eur-lex |
|
|
CELEX: http://europa.eu.int/celex |