24.11.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 292/1

—

A felsőoktatásnak a nemzeti prioritások, jogszabályok és gyakorlatok szerinti szervezése és erőforrással való ellátása az egyes tagállamok ügye.

—

Egy tudásalapú gazdaságban és társadalomban a felsőoktatást a kutatáshoz és az innovációhoz szorosan kapcsolódó területnek kell tekinteni.

1.

lehetővé kell tenniük az európai felsőoktatási intézmények számára teljesítményük javítását a világ más régióihoz és országaihoz képest, a megvalósítás, a hozzáférés és a kutatás vonatkozásában;

2.

lehetővé kell tenniük a felsőoktatási intézmények számára a változó körülményekhez való alkalmazkodást, színvonaluk és vonzerejük növelése, valamint a gazdasághoz és társadalomhoz való kapcsolódásuk fokozása érdekében;

3.

segíteniük kell a felsőoktatási intézmények irányításának fejlődését, és megfelelő autonómiát kell biztosítaniuk számukra;

4.

javítaniuk kell a felsőoktatási intézmények finanszírozásának fenntarthatóságát, szükség szerint a beruházások növelése és a beruházások forrásainak diverzifikálása által;

5.

erősíteniük kell a felsőoktatás társadalmi dimenzióját, különösen azáltal, hogy kibővítik a hozzáférést a társadalmi-gazdasági csoportok széles köre számára, miközben a lemorzsolódott hallgatók arányának csökkentésén dolgoznak;

6.

ösztönözniük kell az intézményeket az őket körülvevő társadalomhoz fűződő szorosabb partnerségek kialakítására, beleértve a helyi közösségeket és az üzleti világot is.

1.

amennyiben szükséges, azon szabályozási keret kiigazítása, amelyben a felsőoktatási intézmények működnek, annak érdekében, hogy rugalmasabb viszony alakuljon ki az egyes intézmények és a tagállamoknak a felsőoktatási rendszerek stratégiai irányításáért felelős hatóságai között, ily módon segítve őket a modernizálásban és abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a társadalom változó igényeihez, és döntéseikkel kapcsolatban elszámoltathatók legyenek;

2.

a felsőoktatás vonzerejének növelése a hallgatók számára magas színvonalú létesítmények, jobb tájékoztatás, a tanítás és tanulás sokszínűbbé tétele, különösen az információs és kommunikációs technológia (IKT) eszközei, a magasabb színvonal és az egyének jobb felkészültsége által annak érdekében, hogy biztosítva legyen a sikeres felsőoktatási pályafutásuk, a munkaerő-piacba való fenntartható beilleszkedésük és a társadalomban való aktív részvételük;

3.

a felsőoktatáshoz való hozzáférés kibővítése – különösen a hátrányos helyzetű emberek számára –, az egyének támogatása lehetőségeik megvalósításában, valamint a felsőoktatáshoz vezető többféle út kialakítása, ami által megvalósul az egész életen át tartó tanulás;

4.

a sokszínűség ösztönzése a felsőoktatási rendszerekben és intézményekben, és olyan kiválósági központok létrehozása, amelyek a más intézményekkel és szervekkel történő együttműködés által hozzá tudnak járulni a reformfolyamathoz;

5.

a felsőoktatási intézmények ösztönzése arra, hogy fenntartható partnerségeket alakítsanak ki a szélesebb közösséggel és az ipari szektorral annak érdekében, hogy a társadalom és munkaerőpiac változó igényeinek meg tudjanak felelni;

6.

valamennyi érdekelt fél bevonása a reformok előkészítésébe és végrehajtásába;

6a.

a felsőoktatásba irányuló beruházásokra úgy kell tekinteni, mint a társadalom jövőjére irányuló beruházásokra;

7.

a felsőoktatásra fordított források szintjének vizsgálata, és annak áttekintése, hogy miként lehet további pénzeszközöket biztosítani különböző módon, szükség esetén az állami és magántámogatást egyaránt beleértve;

8.

a reformok ösztönzése, például a tanítás és tanulás, kutatás, innováció, irányítás és hallgatói szolgáltatások minőségének javítására irányuló beruházások megcélzásával.

—

foglalkozzanak az ezen állásfoglalásban felvetett kérdésekkel, és az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram végrehajtásáról szóló 2008-as együttes időközi jelentéshez való hozzájárulásaikban tegyenek jelentést az előrehaladásról;

—

az ezen állásfoglalásban felvetett kérdésekkel való foglalkozás érdekében használják ki, hogy egymástól tanulhatnak, és hasznosítsák az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram végrehajtásáról szóló következő együttes időközi jelentést;

—

a felsőoktatás igényeit adott esetben a közösségi programok – mint például a Socrates, a Leonardo és a jövőbeni oktatási és képzési programok –, az Európai Beruházási Bankcsoport európai finanszírozási eszközei és a strukturális alapok hatékonyabb igénybevételével kezeljék;

—

ösztönözzék a felsőoktatási intézmények közötti nemzetközi együttműködést, különösen azok olyan közösségi programokban való részvétele által, mint a Tempus és az Erasmus Mundus.

24.11.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 292/3

(1)

Az Európai Tanács 2005 márciusában elfogadott következtetéseire (1), amelyek – a lisszaboni célkitűzések elérésének elengedhetetlen feltételeként a növekedésre és a foglalkoztatásra összpontosítva, valamint a hangsúlyt a tudásra, az innovációra, az emberi tőkére és az egész életen át tartó tanulásra helyezve – új lendületet adtak a lisszaboni stratégiának.

(2)

A növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó integrált lisszaboni iránymutatásokra (2005–2008) (2), amelyek az oktatási és képzési rendszerek kiigazítására szólítanak fel a következők révén:

1.

A koppenhágai folyamat részeként a 2004. decemberi Maastrichti közlemény „a szakoktatásnak és szakképzésnek a tudásalapú gazdaságnak a magasan szakképzett munkaerő iránti munkaerőpiaci igényeivel való összekapcsolására” történő összpontosításra, valamint „az elsősorban egy kompetenciákon és tanulási eredményeken alapuló” európai képesítési keretrendszer létrehozására szólított fel.

2.

Az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram részeként a 2004-es közös időközi jelentés (3) rugalmas és hatékony oktatási és képzési rendszerek kialakítását célzó, megerősített (nemzeti, regionális, helyi és ágazati) partnerségre, valamint egy európai képesítési keretrendszer kidolgozására szólított fel, amelyről a Bizottság jelenleg konzultációkat folytat.

1.

E következtetésekben a „készségek, képességek és kompetenciák” a tanulás valamennyi formájának és szintjének eredményeit jelentik, és magukban foglalják a formális, a nem formális és az informális tanulás eredményeit is. A készségek, képességek és kompetenciák hozzájárulnak a személyes kiteljesedéshez, az aktív polgársághoz, és a társadalmi kohézióhoz, miközben alapul szolgálnak a gazdasági növekedéshez. Hozzájárulnak továbbá az alkalmazkodóképességhez, az innovációhoz és a vállalkozói készség növeléséhez.

2.

Az EU gazdasági teljesítménye a nagyobb termelékenység, a magasabb szintű vállalkozói készség, a kutatási eredmények jobb hasznosítása, valamint az innováció révén javulhatna.

1.

A munkavállalók készségeinek, képességeinek és kompetenciáinak javítása növeli a termelékenységet. A szakképzett munkaerő jobban tud reagálni a dinamikus, tudásalapú gazdaság változásaira, míg a magasabb készségekkel, képességekkel és kompetenciákkal rendelkező embereknek nagyobb valószínűséggel sikerül beilleszkedniük a társadalomba, kiteljesedni és aktív polgárrá válni.

2.

A tudásalapú társadalom és gazdaság megkívánja, hogy polgárai rendelkezzenek megfelelő szintű kulcskompetenciákkal, ideértve a digitális írástudást és az IKT-t alkalmazó készséget, képességet is, valamint, igény szerint, a magasabb szintű IKT-t alkalmazó készségek, képességek és kompetenciák kiépítésének képességét.

3.

A gazdasági növekedés elképzelhető, hogy nem valósul meg, ha a készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésébe való befektetés csupán a jól képzett elitre korlátozódik. Jelentős gazdasági előnyökre a kulcskompetenciák javítása, valamint az alacsonyan képzett és hátrányos helyzetű csoportok szükségleteinek kielégítése által – ideértve például az idősebb polgárok már meglévő készségeinek, képességeinek és kompetenciáinak jobb hasznosítását – is szert lehet tenni.

1.

A készségek, képességek és kompetenciák fejlesztése az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégiák kulcsfontosságú eleme. E stratégiáknak kulcskompetenciák megszerzését is magukban kell foglalniuk és hatékony közoktatási és képzési rendszereken kell alapulniuk, aminek köszönhetően az egyén egész életén át igényelni fogja készségei, képességei és kompetenciái megújítását és fejlesztését. Támogatni kell a szakoktatás és az általános oktatás egyenértékűségét, valamint a köztük lévő kapcsolatokat. Az egész életen át tartó pályaorientáció szintén alapvető jelentőségű az egyénnek a készségei, képességei és kompetenciái megszerzésére és megújítására irányuló törekvéseinek a támogatásában.

2.

Az oktatásért és képzésért felelős minisztereknek kulcsszerepük van a készségekre, képességekre és kompetenciákra vonatkozó hatékony stratégiák biztosításában. Ennek érdekében valamennyi érintett minisztériummal szoros együttműködésre van szükség

3.

A társadalom és a gazdaság készségek, képességek és kompetenciák iránti, valamint foglalkoztatási igényeinek előrevetítése céljából az oktatási és képzési politikáknak előretekintő megközelítést is magukban kell foglalniuk.

4.

Ezért az illetékes minisztériumoknak a gazdasági és szociális partnereket, valamint a többi érdekelt felet – ideértve a kutatásban érdekelt szerveket – is aktívan be kell vonniuk a készségek, képességek és kompetenciák iránti ágazati igények meghatározásába. Az ilyen partnerség javíthatja a termelékenységet, csökkentheti a készségek, képességek terén jelentkező hiányosságokat, és arra ösztönözi a munkáltatókat, hogy oktassák és képezzék munkaerő-állományukat.

5.

Egy európai képesítési keretrendszer létrehozása a munkaerőpiac igényelte készségek, képességek és kompetenciák jobb átláthatóságát és elismerését eredményezné, és európai szinten lehetővé tenné az egyes ágazatok számára, hogy megfeleljenek az oktatás és a képzés területén jelentkező új kihívásoknak.

6.

A tanulás innovatív módszerei, például az IKT-t felhasználása, szélesebb körű részvételt tesznek lehetővé az egész életen át tartó tanulásban, és ily módon csökkenthetik a társadalmi kirekesztettséget, valamint javíthatják a munka és a magánélet egyensúlyát. A munkavállalóknak biztosított rugalmas tanulási lehetőségek megkönnyíthetők az oktatási szolgáltatókkal való fokozott együttműködés és az IKT-infrastruktúra hatékony használata által.

1.

az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram részeként a készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésével összhangban vizsgálják meg az ágazati készségek, képességek kérdését;

2.

a készségek, képességek és kompetenciák ágazati alapú megközelítései kialakításának támogatása érdekében az oktatás és képzés területén mind a szakoktatás és szakképzés, mind a felsőoktatás tekintetében használják fel a jövőbeni közösségi eszközöket.

1.

biztosítsák a hatékony együttműködést az érintett minisztériumok között a készségekre, képességekre és kompetenciákra vonatkozó stratégiák kidolgozásában, ideértve az éves lisszaboni nemzeti jelentéseik elkészítése, valamint az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó nemzeti stratégiáik kidolgozása folyamán történő együttműködést;

2.

nemzeti, regionális, helyi és ágazati szinten, a nemzeti szabályozással és gyakorlattal összhangban építsenek ki partnerségeket a kulcsfontosságú érdekeltekkel, ideértve a munkáltatókat és a szakszervezeteket is. E partnerségeknek olyan igényorientált, a készségek, képességek és kompetenciák iránti hosszú távú igényeket figyelembe vevő rendszert kell alkotniuk, amely ösztönzi a készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésébe történő befektetést és megfelel a hátrányos helyzetű csoportok sajátos szükségleteinek;

3.

kezdeményezzenek együttműködést az oktatási és képzési szolgáltatók között a már meglévő IKT-infrastruktúrák kihasználása céljából, az egész életen át tartó tanulásban való részvétel kibővítése és polgáraik IKT-t alkalmazó készségének, képességének javítása érdekében.

1.

az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram részeként 2006-ban hozzon létre egy munkacsoportot azon tagállamokból, amelyek az ágazati készségekre, képességekre vonatkozóan kívánnak a csoportos tanulási tevékenységeket folytatni;

2.

kérje fel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központot és adott esetben az Európai Képzési Alapítványt, hogy 2006-ban tekintsék át a készségek, képességek és kompetenciák különböző ágazati alapú megközelítéseit az EU-ban, valamint a csatlakozásra váró és tagjelölt országokban.

24.11.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 292/5

1.

A fiatalok állampolgári szerepvállalása minden szinten nélkülözhetetlen a demokratikus és befogadó társadalmak létrehozásához.

2.

A fiataloknak és szervezeteiknek szerepük van az Európai Unió fejlődésében, többek között a munkahelyteremtés és a növekedés lisszaboni célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulás révén.

3.

Ahhoz, hogy hozzájárulhassanak a lisszaboni foglalkoztatási célkitűzés eléréséhez, a fiataloknak teljes mértékben be kell illeszkedniük a társadalomba, és ezért:

4.

A növekedés és foglalkoztatás elősegítését célzó lisszaboni partnerséget támogató közösségi eszközök, mint például az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram, valamint a foglalkoztatási és társadalmi integrációs stratégiák kulcsfontosságúak az európai ifjúsági paktum céljainak megvalósításához.

5.

A döntéshozóknak helyi, regionális, nemzeti és európai szinten figyelembe kell venniük a fiatalok sajátos szükségleteit, hogy az ifjúsági dimenzió valamennyi releváns politikában megerősödjön;

6.

Konzultálni kell a fiatalokkal és szervezeteikkel az őket érintő politikai intézkedések kialakítását, végrehajtását és nyomon követését illetően, valamint nagymértékben be kell őket vonni ezekbe, hozzájárulva ezzel az állampolgári szerepvállalás tudatosodásának növekedéséhez a fiatalok között.

7.

Az ifjúsági területen és az ifjúsági szervezetekben tevékenykedőknek megfelelő képzésben kell részt venniük és megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük ahhoz, hogy hatékonyan tudják támogatni a fiatalokat.

—

a fiatalok állampolgári szerepvállalásának támogatása az ifjúságpolitika terén alkalmazott nyílt koordinációs módszeren keresztül,

—

az európai ifjúsági paktum, amely a növekedés és foglalkoztatás elősegítését célzó lisszaboni partnerség fő területein kiemeli az ifjúságpolitikai kérdéseket,

—

az ifjúságpolitikai dimenzió beillesztése az egyéb releváns európai politikákba.

1.

A fiatalok állampolgári szerepvállalásának támogatásával kapcsolatos munkának az ifjúságpolitika terén alkalmazott nyílt koordinációs módszer prioritásai mentén kell folytatódnia: ezek a részvétel, a tájékoztatás, az önkéntes tevékenységek, valamint a fiatalok nagyobb fokú ismerete, ideértve az európai ifjúsági paktumban megfogalmazott kérdések ismeretének javítását is.

2.

Az európai ifjúsági paktum céljait a növekedés és foglalkoztatás elősegítését célzó lisszaboni partnerség keretében kell elérni.

3.

A releváns európai politikákon belüli ifjúságpolitikai dimenzió kialakításakor a megkülönböztetés elleni küzdelemre, az egészséges életmódra – a sportot is beleértve –, és az ifjúságpolitikai kérdésekre irányuló kutatásra kiemelt figyelmet kell fordítani.

4.

Az együttműködési keret megvalósítása során:

1.

folytassák az ifjúságpolitika terén alkalmazott nyílt koordinációs módszer közös célkitűzéseinek végrehajtását;

2.

a lisszaboni stratégia végrehajtása során biztosítsák az európai ifjúsági paktum hatékony nyomon követését, például mérhető célkitűzések meghatározásával;

3.

nemzeti, regionális és helyi szinten fejlesszék a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel a párbeszédet az őket érintő politikai intézkedések kérdésében, az ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkozó kutatók bevonásával.

1.

európai szinten fejlessze a szervezett párbeszédet a fiatalokkal az őket érintő politikai intézkedések kérdésében, például az információtechnológia innovatív felhasználásával és a fiatalok, szervezeteik, az ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkozó kutatók és a döntéshozók részvételével tartott éves konferenciák szervezésével;

2.

fejlessze és támogassa az Európai Ifjúsági Portált, az EURES-t, a PLOTEUS-t és az EURODESK-et, valamint könnyítse meg az ezekhez való hozzáférést, annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a fiatalok számára a külföldi munkavállalás, önkéntesség és tanulás lehetőségeinek minél sikeresebb megvalósításához;

3.

a lisszaboni stratégia végrehajtása során biztosítsa az európai ifjúsági paktum hatékony nyomon követését.

1.

a fiatalok, valamint az ifjúsági területen és az ifjúsági szervezetekben tevékenykedők számára ösztönözzék a nem formális és az informális tanulás elismerését, például a „Youthpass” kifejlesztésével és annak az „Europass”-ba történő bevonásának mérlegelésével, és – a nemzeti helyzetek figyelembevétele és a tagállami hatáskörök tiszteletben tartása mellett – vegyék fontolóra az ilyen tanulás érvényesítését;

2.

határozzák meg a fiatalok mobilitását akadályozó tényezőket, és az erre vonatkozó bevált gyakorlatot fejlesszék, alkalmazzák és cseréljék ki egymás között, így könnyítve meg a fiatalok számára az Európai Unión belül és kívül is a munkavállalást, az önkéntességet, a képzést és a tanulást;

3.

a fiatalok állampolgári szerepvállalásának, társadalmi integrációjának, foglalkoztathatóságának és iskolai végzettségi szintjének emelése érdekében a lehető legjobban használják ki a közösségi és a tagállami politikák, programok és egyéb eszközök által nyújtott lehetőségeket;

4.

értékeljék 2009-ben az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretét.

24.11.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 292/7

24.11.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 292/8

1.

2005. november 18-án a Bizottság a Tanács 139/2004/EK (1) rendelete 4. cikke szerint bejelentést kapott a Nordic Capital Fund V (Jersey) irányítása alá tartozó Plastal Germany GmbH („Plastal”, Németország) és a Dynamit Nobel Kunstoff GmbH vállalat valamint annak leányvállalata, a Menzolit-Fibron GmbH („DNK”, Németország) tervezett összefonódásáról, amely szerint az előbbiek teljes irányítást szereznek a Tanács rendeletének 3. cikke (1) bekezdése b) pontja szerint az utóbbi vállalatok felett részesedés vásárlása útján.

2.

Az érintett vállalatok üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság, előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett tranzakció a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat. Ettől eltekintve, e kérdésről a Bizottság a végleges döntés jogát fenntartja.

4.

A Bizottság felkéri az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetleges észrevételeiket nyújtsák be a Bizottsághoz.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10. napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételek beküldhetők a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44) vagy postai úton az alábbi hivatkozási számmal COMP/M.4043 – Plastal Group/Dynamit Nobel Kunststoff GmbH a következő címre:

24.11.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 292/9

1.

2005. november 17-én a Bizottság a Tanács 139/2004/EK (1) rendelete 4. cikke szerint bejelentést kapott a Kuehne+Nagel international AG („K+N”, Svájc) vállalat tervezett összefonódásáról, amely szerint az előbbi teljes irányítást szerez a Tanács rendeletének 3. cikke (1) bekezdése b) pontja szerint az ACR Logistics Holding BV („ACR”, Hollandia) vállalat felett részesedés vásárlása útján.

2.

Az érintett vállalatok üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság, előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett tranzakció a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat. Ettől eltekintve, e kérdésről a Bizottság a végleges döntés jogát fenntartja. A Bizottság, a Tanács 139/2004/EK (2) rendelete alá tartozó, bizonyos összefonódásokra vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felkéri az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetleges észrevételeiket nyújtsák be a Bizottsághoz.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10. napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételek beküldhetők a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44) vagy postai úton az alábbi hivatkozási számmal COMP/M.4029 – Kuehne + Nagel/ACR Logistics a következő címre: