ISSN 1725-518X

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 274

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

48. évfolyam
2005. november 5.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

I   Tájékoztatások

 

Bizottság

2005/C 274/1

Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb: 2,06 % 2005. november 1-jén – Euro-átváltási árfolyamok

1

2005/C 274/2

Bejelentési eljárás – Műszaki szabályok ( 1 )

2

2005/C 274/3

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4016 — Macquarie Airports Copenhagen/Copenhagen Airports) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

8

2005/C 274/4

A Bizottság véleménye (2005.11.4.) – Az Euratom Szerződés 37. cikkével összhangban a nagy-britanniai Sizewell A atomerőmű lebontásából származó radioaktív hulladék ártalmatlanítási tervéről

9

2005/C 274/5

Bejegyzési kérelem közzététele a 2081/92/EGK rendelet 6. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerint az eredetmegjelölések és a földrajzi elnevezések védelmére vonatkozóan

10

2005/C 274/6

Állami támogatás – Lengyelország – C 21/2005 (ex PL45/04) állami támogatás — Ellentételezés a Poczta Polska-nak általános postai szolgáltatások végzéséért – C 22/2005 (ex PL49/04) állami támogatás — Támogatás a Poczta Polska-nak az általános postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos befektetésekre – Felhívás az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti észrevételek megtételére ( 1 )

14

 

III   Közlemények

 

Bizottság

2005/C 274/7

Hirdetmény a kukorica harmadik országokból történő importjára adható behozatali vámkedvezményre vonatkozó pályázatról

20

2005/C 274/8

Hirdetmény a kukorica harmadik országokból történő importjára adható behozatali vámkedvezményre vonatkozó pályázatról

22

2005/C 274/9

A közönséges búza egyes harmadik országba irányuló exportjára adható visszatérítésre vonatkozó pályázati felhívás hirdetményének módosítása (HL C 166., 2005.7.7.)

24

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

 


I Tájékoztatások

Bizottság

5.11.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 274/1


Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb (1):

2,06 % 2005. november 1-jén

Euro-átváltási árfolyamok (2)

2005. november 4.

(2005/C 274/01)

1 euro=

 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,1933

JPY

Japán yen

140,52

DKK

Dán korona

7,4640

GBP

Angol font

0,67640

SEK

Svéd korona

9,5915

CHF

Svájci frank

1,5439

ISK

Izlandi korona

72,00

NOK

Norvég korona

7,7975

BGN

Bulgár leva

1,9556

CYP

Ciprusi font

0,5736

CZK

Cseh korona

29,357

EEK

Észt korona

15,6466

HUF

Magyar forint

249,13

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,6964

MTL

Máltai líra

0,4293

PLN

Lengyel zloty

3,9903

RON

Román lej

3,6623

SIT

Szlovén tolar

239,49

SKK

Szlovák korona

38,931

TRY

Török líra

1,6096

AUD

Ausztrál dollár

1,6207

CAD

Kanadai dollár

1,4090

HKD

hongkongi dollár

9,2516

NZD

Új-zélandi dollár

1,7345

SGD

Szingapúri dollár

2,0266

KRW

Dél-Koreai won

1 250,40

ZAR

Dél-Afrikai rand

7,9363

CNY

Kínai renminbi

9,6485

HRK

Horvát kuna

7,3828

IDR

Indonéz rúpia

11 998,63

MYR

Maláj ringgit

4,506

PHP

Fülöp-szigeteki peso

65,787

RUB

Orosz rubel

34,0630

THB

Thaiföldi baht

48,907


(1)  Változó árfolyam esetén a kijelölt nap előtt végrehajtott legközelebbi pénzügyi operáció árfolyamát alkalmazzák, a kamatláb a legmagasabb árfolyam szerint számítandó.

(2)  

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


5.11.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 274/2


Bejelentési eljárás – Műszaki szabályok

(2005/C 274/02)

(EGT vonatkozású szöveg)

Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/34/EK irányelve a műszaki szabványok és szabályok, valamint az Információs Társadalom szolgáltatásaihoz kapcsolódó szabályok területén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 204., 1998.7.21., 37. o.; HL L 217., 1998.8.5., 18. o.)

A Bizottságnak bejelentett nemzeti műszaki jogszabálytervezetek

Hivatkozási szám  (1)

Cím

A három hónapos várakozási időszak vége  (2)

2005/0535/A

A Szövetségi Egészségügyi és Nőügyi Miniszter rendelettervezete a nyerstejről (Nyerstej-rendelet)

2006.1.6.

2005/0536/A

A szövetségi egészségügyi és nőügyi miniszter rendelettervezte bizonyos élelmiszerhigiéniai előírások hozzáigazításáról (Élelmiszerhigiéniai-hozzáigazítási rendelet)

2006.1.6.

2005/0537/E

A csomagolóanyagokra és csomagolóanyag-hulladékokra vonatkozó jogszabály kiegészítésére hozott Királyi Rendelet

2006.1.9.

2005/0538/LT

A Litván Köztársaság kormányának rendelettervezete az országos rádiófrekvencia-kiosztási táblázat jóváhagyásáról szóló 2003. február 3-i 174. számú kormányrendelet módosításáról

2006.1.9.

2005/0539/E

Vezeték nélküli hozzáférést biztosító hálózatok, beleértve az épületekben vagy azok közvetlen környezetében (rövid hatósugarú) működő 5 GHz sávszélességű helyi adathálózatokat RLANs) is

2006.1.9.

2005/0540/E

Vezeték nélküli mikrofonok

2006.1.9.

2005/0541/FIN

A kormány törvényjavaslata a Parlament számára a domainnevekről szóló törvény módosításáról

2006.1.9.

2005/0542/A

Útépítési irányelvek és előírások /„RVS”/ 8S.06.25, Műszaki szerződési feltételek útépítésekhez, útburkolat-munkálatokhoz, bitumenes útburkolatokhoz, hideg építésmóddal készült vékonyréteges útburkolatokhoz és védőbevonatokhoz

2006.1.9.

2005/0543/A

A Szövetségi Egészségügyi és Nőügyi Miniszter rendelettervezete a levágást megelőző vágóhídi élőállat-vizsgálatról és a levágást követő húsvizsgálatról (húsvizsgálatról szóló rendelet) (5. szakasz „Kiigazítások a 854/2004/EK rendelet 17. cikkében foglaltak szerint”; 19. §: Állatorvosi jelenlét kisüzemekben; 20. §: A levágást megelőző vágóhídi élőállat-vizsgálat kiigazítása a tenyésztett vadaknál)

2006.1.9.

2005/0544/NL

Néhány adótörvény változása (2006-os adóterv)

 (4)

2005/0545/A

Törvénytervezet az 1997. évi karintiai lakástámogatási törvény módosításáról

2006.1.9.

2005/0546/DK

A Tengerészeti Hivatal közleményei B. A hajók felépítésére és felszerelésére vonatkozó műszaki előírások

2006.1.11.

2005/0547/E

Rendelet a „B” és „C” típusú játékgépek műszaki követelményeinek szabályozásáról

2006.1.11.

2005/0548/S

Az Állami Polgári Védelmi Ügynökség rendelkezései és általános iránymutatásai a robbanásveszélyes áruk tárolásáról

2006.1.12.

2005/0549/D

Rendelet az elektronikus jogforgalomról Frankfurt am Main városban lévő bíróságokon és ügyészségeken

2006.1.13.

2005/0550/E

57-59 GHz frekvenciasávban működő fix telepítésű rádiókommunikációs berendezések

2006.1.16.

2005/0551/E

48,5-50,2 GHz frekvenciasávban működő fix telepítésű rádiókommunikációs berendezések

2006.1.16.

2005/0552/E

Automatikus digitális GSM mobiltelefon rendszer

2006.1.16.

2005/0554/PL

A Gazdasági és Munkaügyi Miniszter rendelkezése a követelményekről amelyeknek a hordóknak kell megfelelniük, valamint a hordók hiteles metrológiai vizsgálatok és ellenőrzések során folytatott részletes hatásköréről

2006.1.16.

2005/0555/B

Környezetvédelmi megállapodás-tervezet a használt olajok és zsírok begyűjtési kötelezettségére vonatkozó VLAREA-szabályozás végrehajtásáról

 (4)

2005/0556/D

Az építési termék irányelvnek megfelelő európai műszaki engedélyek és harmonizált szabványok szerinti építési termékek és építési készletek alkalmazástechnikai szabályozása, 2005. szeptemberi kiadás

2006.1.18.

2005/0557/D

A műszaki építési rendelkezések mintalistájának változtatásai és kiegészítései a 2005. szeptemberi kiadáshoz

2006.1.18.

2005/0558/D

Az építési termék irányelvnek megfelelő európai műszaki engedélyek és harmonizált szabványok szerinti építési termékek és építési készletek alkalmazástechnikai szabályozása az MBO /Minta építési szabályzat/ 17. § 4. bekezdése és 21. § 2. bekezdése szerinti rendeletek érvényességi területén, 2005. szeptemberi szövegváltozatban

2006.1.18.

2005/0559/UK

Vízi környezet (olajtárolás) rendelet (Skócia), 2006

2006.1.18.

2005/0560/UK

TR 2513 A – Villogó fényjelvezérlő berendezések teljesítményadatai

2006.1.18.

2005/0561/D

Kiegészítő műszaki szerződési feltételek – vízépítés (ZTV-W) – munkagödör biztosításhoz, alaptalaj-javításhoz (209. szolgáltatási terület)

2006.1.18.

2005/0562/UK

A 2006. évi, az állatbetegségekről szóló rendelet (jóváhagyott fertőtlenítőszerek) (módosítás) (Anglia)

2006.1.18.

2005/0563/CZ

A 2005. ...-i, a Cseh Bányaügyi Hivatal 35/1998. Sb. számú, a külszíni barnaszénbányákban üzemelő bányavasutak üzembiztonságának, illetve munkahelyi biztonságának és munkavédelmének biztosításával kapcsolatos követelményekről szóló rendeletét módosító rendelettervezet

2006.1.19.

2005/0564/A

„Műholdas földi állomások és rendszerek” rádióinterfész-leírások; Interfész száma: FSB-RU002, FSB-RU006

2006.1.19.

2005/0565/F

A festékekben található ólom által okozott mérgezés kockázatának diagnosztizálására vonatkozó rendelet

2006.1.19.

2005/0566/A

„Mikrohullámú rádiórendszerek” rádióinterfész-leírások; Interfész száma: FSB-RR009, FSB-RR010, FSB-RR018, FSB-RR022, FSB-RR042, FSB-RR065, FSB-RR066, FSB-RR067

2006.1.19.

2005/0567/F

Az ólommal való érintkezés kockázatának megállapítására vonatkozó rendelet

2006.1.19.

2005/0568/D

A német lobogó alatt közlekedő tengerjáró hajók gőzkazánjainak építésére és felszerelésére vonatkozó irányelv módosítása

2006.1.19.

2005/0569/GR

A vasbeton-acél műszaki tulajdonságainak vizsgálata

2006.1.20.

A Bizottság felhívja a figyelmet az Európai Bíróságnak a „CIA Security” ügyben (C-194/94 – ECR I, 2201. o.) 1996. április 30-án meghozott ítéletére, amelyben a Bíróság elrendelte, hogy a 98/34/EK irányelv (korábbi hivatkozási száma: 83/189/EGK) 8. és 9. cikkeit úgy kell értelmezni, hogy az egyének a nemzeti bíróságok előtt hivatkozhatnak ezekre a cikkekre, és a nemzeti bíróságoknak el kell utasítaniuk azon nemzeti műszaki szabály alkalmazását, amelyet az irányelvvel összhangban nem jelentettek be.

Ez az ítélet megerősíti a Bizottság 1986. október 1-jei közleményét (HL C 245., 1986.10.1., 4. o.).

Ennek megfelelően, a bejelentési kötelezettség megszegése esetén a vonatkozó műszaki szabályok nem alkalmazhatók, és ebből következően ezen szabályok nem érvényesíthetők az egyénekkel szemben.

A bejelentési eljárásról további információkért kérjük, hogy forduljon írásban az alábbi címhez:

European Commission

DG Enterprise and Industry, Unit C3

BE-1049 Brussels

e-mail: Dir83-189-Central@cec.eu.int

Látogassa meg az alábbi internetes oldalt is: http://europa.eu.int/comm/enterprise/tris/

Ha bármilyen további információra van szüksége az ilyen bejelentésekről, kérjük lépjen kapcsolatba az alább felsorolt nemzeti intézményekkel:

A 98/34/EK IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁÉRT FELELŐS NEMZETI INTÉZMÉNYEK LISTÁJA

BELGIUM

BELNotif

Qualité et Sécurité

SPF Economie, PME, Classes moyennes et Energie

NG III – 4ème étage

Boulevard du Roi Albert II/16

BE-1000 Bruxelles

Pascaline Descamps Asszony

Tel.: (32-2) 206 46 89

Fax: (32-2) 206 57 46

E-mail: pascaline.descamps@mineco.fgov.be

paolo.caruso@mineco.fgov.be

Általános e-mail: belnotif@mineco.fgov.be

Weboldal: http://www.mineco.fgov.be

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Czech Office for Standards, Metrology and Testing

Gorazdova 24

P.O. BOX 49

CZ-128 01 Praha 2

Miroslav Chloupek Úr

Director of International Relations Department

Tel.: (420) 224 907 123

Fax: (420) 224 914 990

E-mail: chloupek@unmz.cz

Általános e-mail: eu9834@unmz.cz

Website: http://www.unmz.cz

DÁNIA

Erhvervs- og Boligstyrelsen

Dahlerups Pakhus

Langelinie Allé 17

DK-2100 Copenhagen Ø (or DK-2100 Copenhagen OE)

Tel.: (45) 35 46 66 89 (közvetlen)

Fax: (45) 35 46 62 03

E-mail: Birgitte Spühler Hansen Asszony – bsh@ebst.dk

Kölcsönös postafiók az értesítési üzenetekhez – noti@ebst.dk

Weboldal: http://www.ebst.dk/Notifikationer

NÉMETORSZÁG

Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit

Referat XA2

Scharnhorststr. 34–37

DE-10115 Berlin

Christina Jäckel Asszony

Tel.: (49) 30 20 14 63 53

Fax: (49) 30 20 14 53 79

E-mail: infonorm@bmwa.bund.de

Weboldal: http://www.bmwa.bund.de

ÉSZTORSZÁG

Ministry of Economic Affairs and Communications

Harju str. 11

EE-15072 Tallinn

Karl Stern Úr

Tel.: (372-6) 25 64 05

Fax: (372-6) 31 36 60

E-mail: karl.stern@mkm.ee

Általános e-mail: el.teavitamine@mkm.ee

GÖRÖGORSZÁG

Ministry of Development

General Secretariat of Industry

Mesogeion 119

EL-101 92 Athens

Tel.: (30) 21 06 96 98 63

Fax: (30) 21 06 96 91 06

ELOT

Acharnon 313

EL-111 45 Athens

Tel.: (30) 21 02 12 03 01

Fax: (30) 21 02 28 62 19

E-mail: 83189in@elot.gr

Weboldal: http://www.elot.gr

SPANYOLORSZÁG

Ministerio de Asuntos Exteriores

Secretaría de Estado de Asuntos Europeos

Direccion General de Coordinacion del Mercado Interior y otras Políticas Comunitarias

Subdireccion General de Asuntos Industriales, Energéticos, de Transportes y Comunicaciones y de Medio Ambiente

C/Padilla, 46, Planta 2a, Despacho: 6218

ES-28006 Madrid

Angel Silván Torregrosa Úr

Tel.: (34) 91 379 83 32

Esther Pérez Peláez Asszony

Technical Advisor

E-mail: esther.perez@ue.mae.es

Tel.: (34) 91 379 84 64

Fax: (34) 91 379 84 01

Általános e-mail: d83-189@ue.mae.es

FRANCIAORSZÁG

Délégation interministérielle aux normes

Direction générale de l'Industrie, des Technologies de l'information et des Postes (DiGITIP)

Service des politiques d'innovation et de compétitivité (SPIC)

Sous-direction de la normalisation, de la qualité et de la propriété industrielle (SQUALPI)

DiGITIP 5

12, rue Villiot

FR-75572 Paris Cedex 12

Suzanne Piau Asszony

Tel.: (33-1) 53 44 97 04

Fax: (33-1) 53 44 98 88

E-mail: suzanne.piau@industrie.gouv.fr

Françoise Ouvrard Asszony

Tel.: (33-1) 53 44 97 05

Fax: (33-1) 53 44 98 88

E-mail: francoise.ouvrard@industrie.gouv.fr

ÍRORSZÁG

NSAI

Glasnevin

IE-Dublin 9

Tony Losty Úr

Tel.: (353-1) 807 38 80

Fax: (353-1) 807 38 38

E-mail: tony.losty@nsai.ie

Weboldal: http://www.nsai.ie

OLASZORSZÁG

Ministero delle attività produttive

Dipartimento per le imprese

Direzione Generale per lo sviluppo produttivo e la competitività

Ufficio F1 – Ispettorato tecnico dell'industria

Via Molise 2

IT-00187 Roma

Vincenzo Correggia Úr

Tel.: (39) 06 47 05 22 05

Fax: (39) 06 47 88 78 05

E-mail: vincenzo.correggia@minindustria.it

Enrico Castiglioni Úr

Tel.: (39) 06 47 05 26 69

Fax: (39) 06 47 88 77 48

E-mail: enrico.castiglioni@minindustria.it

Általános e-mail: ucn98.34.italia@attivitaproduttive.gov.it

Weboldal: http://www.minindustria.it

CIPRUS

Cyprus Organization for the Promotion of Quality

Ministry of Commerce, Industry and Tourism

13, A. Araouzou street

CY-1421 Nicosia

Tel.: (357) 22 40 93 13 or (357) 22 37 50 53

Fax: (357) 22 75 41 03

Antonis Ioannou Úr

Tel.: (357) 22 40 94 09

Fax: (357) 22 75 41 03

E-mail: aioannou@cys.mcit.gov.cy

Thea Andreou Asszony

Tel.: (357) 22 40 94 04

Fax: (357) 22 75 41 03

E-mail: tandreou@cys.mcit.gov.cy

Általános e-mail: dir9834@cys.mcit.gov.cy

Weboldal: http://www.cys.mcit.gov.cy

LETTORSZÁG

Ministry of Economics of Republic of Latvia

Trade Normative and SOLVIT Notification Division

SOLVIT Coordination Centre

55, Brivibas Street

LV-1519 Riga

Reinis Berzins

Deputy Head of Trade Normative and SOLVIT Notification Division

Tel.: (371) 701 32 30

Fax: (371) 728 08 82

Zanda Liekna

Solvit Coordination Centre

Tel.: (371) 701 32 36

Fax: (371) 728 08 82

E-mail: zanda.liekna@em.gov.lv

Általános e-mail: notification@em.gov.lv

LITVÁNIA

Lithuanian Standards Board

T. Kosciuskos g. 30

LT-01100 Vilnius

Daiva Lesickiene Asszony

Tel.: (370) 527 093 47

Fax: (370) 527 093 67

E-mail: dir9834@lsd.lt

Weboldal: http://www.lsd.lt

LUXEMBURG

SEE – Service de l'Energie de l'Etat

34, avenue de la Porte-Neuve

B.P. 10

LU-2010 Luxembourg

J.P. Hoffmann Úr

Tel.: (352) 46 97 46 1

Fax: (352) 22 25 24

E-mail: see.direction@eg.etat.lu

Weboldal: http://www.see.lu

MAGYARORSZÁG

Hungarian Notification Centre –

Ministry of Economy and Transport

Budapest

Honvéd u. 13–15.

HU-1055

Fazekas Zsolt Úr

E-mail: fazekaszs@gkm.hu

Tel.: (36-1) 374 28 73

Fax: (36-1) 473 16 22

E-mail: notification@gkm.hu

Weboldal: http://www.gkm.hu/dokk/main/gkm

MÁLTA

Malta Standards Authority

Level 2

Evans Building

Merchants Street

VLT 03

MT-Valletta

Tel.: (356) 21 24 24 20

Fax: (356) 21 24 24 06

Lorna Cachia Asszony

E-mail: lorna.cachia@msa.org.mt

Általános e-mail: notification@msa.org.mt

Weboldal: http://www.msa.org.mt

HOLLANDIA

Ministerie van Financiën

Belastingsdienst/Douane Noord

Team bijzondere klantbehandeling

Centrale Dienst voor In-en uitvoer

Engelse Kamp 2

Postbus 30003

NL-9700 RD Groningen

Ebel van der Heide Úr

Tel.: (31) 50 5 23 21 34

Hennie Boekema Asszony

Tel.: (31) 50 5 23 21 35

Tineke Elzer Asszony

Tel.: (31) 50 5 23 21 33

Fax: (31) 50 5 23 21 59

Általános e-mail: Enquiry.Point@tiscali-business.nl

Enquiry.Point2@tiscali-business.nl

AUSZTRIA

Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit

Abteilung C2/1

Stubenring 1

AT-1010 Wien

Brigitte Wikgolm Asszony

Tel.: (43-1) 711 00 58 96

Fax: (43-1) 715 96 51 or (43-1) 712 06 80

E-mail: not9834@bmwa.gv.at

Weboldal: http://www.bmwa.gv.at

LENGYELORSZÁG

Ministry of Economy and Labour

Department for European and Multilateral Relations

Plac Trzech Krzyży 3/5

PL-00-507 Warszawa

Barbara Nieciak Asszony

Tel.: (48) 22 693 54 07

Fax: (48) 22 693 40 28

E-mail: barnie@mg.gov.pl

Agata Gągor Asszony

Tel.: (48) 22 693 56 90

Általános e-mail: notyfikacja@mg.gov.pl

PORTUGÁLIA

Instituto Portugês da Qualidade

Rua Antonio Gião, 2

PT-2829-513 Caparica

Cândida Pires Asszony

Tel.: (351) 21 294 82 36 or 81 00

Fax: (351) 21 294 82 23

E-mail: c.pires@mail.ipq.pt

Általános e-mail: not9834@mail.ipq.pt

Weboldal: http://www.ipq.pt

SZLOVÉNIA

SIST – Slovenian Institute for Standardization

Contact point for 98/34/EC and WTO-TBT Enquiry Point

Šmartinska 140

SI-1000 Ljubljana

Tel.: (386-1) 478 30 41

Fax: (386-1) 478 30 98

E-mail: contact@sist.si

Vesna Stražišar Asszony

SZLOVÁKIA

Kvetoslava Steinlova Asszony

Director of the Department of European Integration,

Office of Standards, Metrology and Testing of the Slovak Republic

Stefanovicova 3

SK-814 39 Bratislava

Tel.: (421) 252 49 35 21

Fax: (421) 252 49 10 50

E-mail: steinlova@normoff.gov.sk

FINNORSZÁG

Kauppa-ja teollisuusministeriö

(Ministry of Trade and Industry)

Látogatási cím:

Aleksanterinkatu 4

FI-00170 Helsinki

és

Ratakatu 3

FI-00120 Helsinki

Postai cím:

PO Box 32

FI-00023 Government

Tuomas Mikkola

Tel.: (358) 9 5786 32 65

Fax: (358) 9 1606 46 22

E-mail: tuomas.mikkola@ktm.fi

Katri Amper Asszony

Általános e-mail: maaraykset.tekniset@ktm.fi

Weboldal: http://www.ktm.fi

SVÉDORSZÁG

Kommerskollegium

(National Board of Trade)

Box 6803

Drottninggatan 89

SE-113 86 Stockholm

Kerstin Carlsson Asszony

Tel.: (46) 86 90 48 82 or (46) 86 90 48 00

Fax: (46) 86 90 48 40 or (46) 83 06 759

E-mail: kerstin.carlsson@kommers.se

Általános e-mail: 9834@kommers.se

Weboldal: http://www.kommers.se

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Department of Trade and Industry

Standards and Technical Regulations Directorate 2

151 Buckingham Palace Road

UK-London SW1 W 9SS

Philip Plumb Úr

Tel.: (44) 20 72 15 14 88

Fax: (44) 20 72 15 15 29

E-mail: philip.plumb@dti.gsi.gov.uk

Általános e-mail: 9834@dti.gsi.gov.uk

Weboldal: http://www.dti.gov.uk/strd

EFTA – ESA

EFTA Surveillance Authority

Rue Belliard 35

BE-1040 Bruxelles

Adinda Batsleer Asszony

Tel.: (32-2) 286 18 61

Fax: (32-2) 286 18 00

E-mail: aba@eftasurv.int

Tuija Ristiluoma Asszony

Tel.: (32-2) 286 18 71

Fax: (32-2) 286 18 00

E-mail: tri@eftasurv.int

Általános e-mail: DRAFTTECHREGESA@eftasurv.int

Weboldal: http://www.eftasurv.int

EFTA

Goods Unit

EFTA Secretariat

Rue Joseph II 12-16

BE-1000 Bruxelles

Kathleen Byrne Asszony

Tel.: (32-2) 286 17 49

Fax: (32-2) 286 17 42

E-mail: kathleen.byrne@efta.int

Általános e-mail: DRAFTTECHREGEFTA@efta.int

Weboldal: http://www.efta.int

TÖRÖKORSZÁG

Undersecretariat of Foreign Trade

General Directorate of Standardisation for Foreign Trade

Inönü Bulvari n° 36

TR-06510

Emek – Ankara

Mehmet Comert Úr

Tel.: (90) 312 212 58 98

Fax: (90) 312 212 87 68

E-mail: comertm@dtm.gov.tr

Weboldal: http://www.dtm.gov.tr


(1)  Év – nyilvántartási szám – jogalkotó tagállam.

(2)  Időszak, amelynek folyamán a tervezetet nem lehet elfogadni.

(3)  Nincs várakozási időszak, mivel a Bizottság elfogadja az értesítő tagállam sürgősséggel történő elfogadásra vonatkozó indokait.

(4)  Nincs várakozási időszak, mert a rendelkezés fiskális vagy pénzügyi intézkedésekhez kapcsolódó műszaki leírásokra, vagy egyéb követelményekre vagy szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokra vonatkozik a 98/34/EK irányelv 1. cikk (11) bekezdés második pontharmadik francia bekezdésének értelmében.

(5)  A bejelentési eljárás lezárult.


5.11.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 274/8


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.4016 — Macquarie Airports Copenhagen/Copenhagen Airports)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(2005/C 274/03)

(EGT vonatkozású szöveg)

1.

2005. október 26-án a Bizottság a Tanács 139/2004/EK (1) rendelete 4. cikke szerint bejelentést kapott a Macquarie Bank („Macquarie”, Ausztrália) csoporthoz tartozó Macquarie Airports Copenhagen ApS vállalatok tervezett összefonódásáról, amely szerint az előbbiek teljes irányítást szereznek a Tanács rendeletének 3. cikke (1) bekezdése b) pontja szerint a Copenhagen Airports A/S („Koppenhágai repülőtér”, Dánia) vállalat felett részesedés vásárlása útján.

2.

Az érintett vállalatok üzleti tevékenysége a következő:

Macquarie esetében: befektetési banki, alapkezelői, pénzügy tanácsadói és lízing tevékenységek;

Koppenhágai repülőtér esetében: repülőtér működtetése.

3.

A Bizottság, előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett tranzakció a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat. Ettől eltekintve, e kérdésről a Bizottság a végleges döntés jogát fenntartja. A Bizottság, a Tanács 139/2004/EK (2) rendelete alá tartozó, bizonyos összefonódásokra vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felkéri az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetleges észrevételeiket nyújtsák be a Bizottsághoz.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10. napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételek beküldhetők a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44) vagy postai úton az alábbi hivatkozási számmal COMP/M.4016 — Macquarie Airports Copenhagen/Copenhagen Airports a következő címre:

Európai Bizottság

Verseny Főigazgatóság,

Fúziós Iktatási Osztály

J-70

BE-1049 Bruxelles/Brussel


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o.


5.11.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 274/9


A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE

(2005.11.4.)

Az Euratom Szerződés 37. cikkével összhangban a nagy-britanniai Sizewell A atomerőmű lebontásából származó radioaktív hulladék ártalmatlanítási tervéről

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(2005/C 274/04)

Az Európai Bizottság 2004. április 6-án az Euratom Szerződés 37. cikkének megfelelően általános adatokat kapott az Egyesült Királyság kormányától a Sizewell A atomerőmű lebontásából keletkező radioaktív hulladék ártalmatlanítási tervére vonatkozóan.

Az általános adatok, valamint a Bizottság által 2005. június 20-án kért és az Egyesült Királyság kormánya által 2004. július 4-én szolgáltatott további információk alapján, továbbá a szakértőcsoporttal folytatott konzultációt követően a Bizottság a következő véleményt alakította ki:

1.

A létesítmény és egy másik tagállambeli legközelebbi pont, jelen esetben Franciaország közötti távolság megközelítőleg 135 km.

2.

A szokásos lebontási művelet során kibocsátott folyékony és gáz halmazállapotú kibocsátások egészségügyi szempontból nem veszélyeztetik másik tagállam lakosságát.

3.

Nagy-Britannia kormánypolitikájának megfelelően a közepesen radioaktív szilárd hulladékot ugyanezen a telephelyen tárolják és hosszú távon kezelik. Az alacsonyan radioaktív hulladékot és a besugárzott fűtőelemeket a telephelyen tárolják a Nagy-Britanniában található létesítményekben történő ártalmatlanításra vagy újrafeldolozásra szállításuk előtt. Azon nem radioaktív szilárd hulladékok és maradványanyagok, amelyeket kivontak a jogszabályi ellenőrzés alól, hagyományos hulladékként kerülnek ártalmatlanításra, anyagukban történő hasznosításra vagy újrafelhasználásra. Erre minden esetben az Alapvető Biztonsági Előírásokban meghatározott feltételeknek megfelelően kerül sor (96/29/Euratom irányelv).

4.

A nem tervezett, az általános adatokban figyelembe vett típusú és nagyságú baleset miatt bekövetkező radioaktív kibocsátások esetén annak a mennyiségnek, amely valószínűleg eljut más tagállamok lakosságához, nincs jelentős egészségkárosító hatása.

Mindent összevetve, a Bizottság azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyságban a Sizewell A atomerőmű lebontásából keletkező bármilyen fajtájú, a rendes üzemeltetés során vagy az általános adatokban figyelembe vett típusú és nagyságú baleset következtében kijutott radioaktív hulladékra vonatkozó ártalmatlanítási terv végrehajtása nem jár jelentős radioaktív szennyező hatással egy másik tagállam számára egészségügyi szempontból, valamint nem okozza egy másik tagállam vizeinek, talajának vagy légterének szennyeződését.


5.11.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 274/10


Bejegyzési kérelem közzététele a 2081/92/EGK rendelet 6. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerint az eredetmegjelölések és a földrajzi elnevezések védelmére vonatkozóan

(2005/C 274/05)

Jelen közlemény a fent említett rendelet 7. és 12d. cikke értelmében kifogásolási jogot ad. Mindennemű, erre a kérelemre vonatkozó kifogásolást egy tagállam illetékes hatóságai, egy WTO-tagország vagy egy, a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint elismert harmadik ország közvetítésével kell továbbítani a jelen közlemény megjelenésétől számított hat hónapon belül. A közleményt a következő tényezők, nevezetesen a 4.6 pont teszik indokolttá, melyek alapján a 2081/92/EGK rendelet értelmében a kérelem megalapozottnak tekintett.

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ

A TANÁCS 2081/92/EGK RENDELETE

„PONIENTE DE GRANADA”

EK SORSZÁM: ES/00273/23.01.2003

OEM ( X ) OFJ ( )

Ez az összefoglaló tájékoztatás céljából készült. Bővebb információért az érdekeltek és különösképpen az érintett OEM és OFJ termelői a nemzeti termékszabályzat teljes változatát tanulmányozhatják a nemzeti szervezeteknél illetve hatóságoknál vagy az Európai Bizottság illetékes szolgálatainál (1).

1.   A tagállam illetékes hatósága:

Név:

Subdirección General de Denominaciones de Calidad y Relaciones Interprofesionales y Contractuales. Dirección General de Alimentación. Secretaria General de Agricultura y Alimentación del Ministerio de Agricultura, Pesca y Alimentación de España

Cím:

Paseo Infanta Isabel, 1

ES-28071 Madrid

Telefon:

(34) 913 47 53 94

Fax:

(34) 913 47 54 10

2.   Kérelmező csoport:

2.1.   Név:: Asociación de aceites de oliva del Poniente de Granada

2.2.   Cím::

Carretera de Priego s/n, ES-18.270 Montefrío (Granada) España

Telefon: (34) 58 33 62 35

Fax: (34) 58 33 65 44

2.3.   Összetétel:: Termelők/Feldolgozók (X) Egyéb ( )

3.   Terméktípus:

Extra szűz olívaolaj.- 1.5. –osztály – zsírok.

4.   A termékleírás ismertetése:

(termékleírás (a 4. cikk (2) bekezdése szerinti követelmények összefoglalása).

4.1.   Név: „Poniente de Granada”

4.2.   Termékleírás: A következő olívafajták gyümölcséből (Olea europea, L.) nyert extra szűz olívaolaj: Picudo, Picual vagy Marteño, Hojiblanca, Lucio, Nevadillo de Alhama de Granada és Loaime.

A magas polifenol-tartalomnak köszönhetően mérsékelten stabil olajok. Étrend tekintetében rendkívül kiegyensúlyozott zsírsavösszetétel jellemző rájuk, mely egyrészt a sok olívafajtának, másrészt a földrajzi területnek köszönhető. Közepes illetve magas olajsav-, magas linolénsav-tartalommal rendelkeznek, a telített és telítetlen zsírsavak aránya magas.

Érzékszervi szempontból a szájban könnyű olajoknak minősülnek. Különböző érett friss gyümölcsök, füvek és, füge zamata jellemző rájuk. E különböző sajátosságok tökéletes összetételének köszönthetően harmonikus és telt ízű, csípős kesernyés árnyalattal, mely tökéletes összahangban van az enyhén édes ízekkel.

Színük az olajbogyó betakarításának időszakától, a klimától, a fajtától illetve az olajfaligetnek a térségben elfoglalt helyétől függően a zöldessárga és az aranysárga között változik.

Az eredetmegjelölés oltalma alatt álló olajak feltétlenűl extra szűz olajak, továbbá meg kell felelniük a következő analitikai követelményeknek, melyek a legnagyobb megengedett tartalmat jelzik:

Peroxidérték: maximum 15 m.e.q. oxigén/kg olaj;

Ibolyántúli sugarak elnyelése: (K270): maximum 0.15

Nedvesség: maximum 0.2 % a szűretlen olajoknál, 0.1 % szűrt olajok esetében.

Szennyezettség: maximum 0.1 %

Érzékszervi pontozás: (Panel teszt): minimum 6.5.

4.3.   Földrazji terület: A termelési terület, mint ahogyan ezt az elnevezés is jelzi (Poniente de Granada, vagyis Granada nyugati része) Granada tartomány nyugati részén található.

Az övezet a következő Granada tartománybéli települések területeiből áll: Algarinejo, Alhama de Granada, Arenas del Rey, Cacín, Huétor Tájar, Íllora, Jayena, Loja, Montefrío, Moraleda de Zafayona, Salar, Santa Cruz del Comercio, Villanueva de Mesía, Zafarraya, Zagra, és a Moclín település nyugati része egészen a természetes határig, a Velillos folyóig.

Az előállítás és a csomagolás övezete azonos a termőövezettel.

4.4.   A származás igazolása: Az olajbogyók az eredetmegjelölésben bejegyzett olajfa-ligeteken/olajfa-ültetvényeken termő,.engedélyezett fajtákból származnak. Az olaj a termőövezetben található, jegyzékben szereplő présekből ered. Hasonlóképpen, az olaj a jegyzékbe felvett, az optimális állapotot bíztosító, megfelelő berendezésekkel felszerelt présekben és csomagolóüzemekben kerül raktározásra. A szabályozó tanács felügyeleti tervet készít, amely az olajak végső tanusításáig tart. A szabályozó tanács által kiadott, számozott ellenőrző címke garantálja, hogy az eredetmegjelölést viselő olajak megfelelnek a termékleírásban előírt követelménynek.

4.5.   Előállítási módszer: A fákat sorokba ültetik, négyzetes osztásban, mely hektáronként 60-125 fa sűrűséget eredményez, és a tövek száma fánként rendszerint 2-3. Az olajfák 85 %-a szárazművelésű. A művelés módja az övezetben megfelel a hagyományos művelésnek, és tiszteletben tartja a környezet védelmét. Az egészséges és érett gyümölcsök betakarítása közvetlenül a fákról, hagyományos módon történik: leveréssel, és gépi vagy vegyes (kézi és gépi) rengetéssel. A gyümölcsök szállítása az olajprésbe mindig ömlesztve, utánfutóval vagy konténerben történik. Az olajprés képes a maximális napi olajbogyó-mennyiség befogadására. A préselés legkésőbb a betakarítás után 48 órával, bejegyzett olajprésekben történik. Az olajbogyó folyamatos őrlése nyomóprés segítségével, az élelmiszeriparban engedélyezett ártalmatlan anyagokkal történik. A massza puhítási hőmérsékletét ellenőrzik annak érdekében hogy legrosszabb esetben sem haladja meg a 33 °C-os pontot. Az egyetlen megengedett adalékanyag a megfelelően homogenizált, engedélyezett étkezési talkum, legfeljebb 2,5 % -ban. A fázisok elválasztása főleg centrifugálással megy végbe. A masszából a második centrifugálással nyert olaj (kétszer préselt olaj) nem tanúsítható a „Poniente de Granada” eredetmegnevezéssel. A szűrőkbe (vízszintes centrifugákba) adagolt víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 32 °C fokot. A függőleges centrifugákba adagolt víz hőmérsékletét pedig úgy határozzák meg, hogy az ne engendje meg a fázisok felcserélődését. A kinyert olajat centrifugálással ülepítik legalább 6 órán keresztül, a gravitációs módszerrel pedig minimum 36 orán át. Az extra szűz olívaolaj pincében, rozsdamentes vagy élelmiszer tárolására alkalmas acélból készült tartályokban, illetve élelmiszer tárolására alkalmas présekben kerül raktározásra. A tartályoknak tökéletesen zártaknak kell lenniük, és olyan fedéllel kell rendelkezniük, amely lehetővé teszi a tisztitást. A tartályok feneke dőlt vagy csonkakúp alakú, és rendelkeznek mintavételt bíztosító eszközzel. A pincékben és a tartályokban megfelelő egyenletes hőmérsékletet kell biztosítani, mivel a jelentős hőmérsékletingadozás az olívaolaj tulajdonságait hátrányosan befolyásolja. Az oltalom alatt álló olajak ömlesztett formában való szállítása kizárólag a termőövezet földrajzi területén belül történhet. A feldolgozás és a csomagolás övezete azonos a termelőövezettel. A csomagolóüzemnek rendelkeznie kell az eredetmegjelölés alatt álló olaj nyomonkövethetőségét biztosító rendszerrel. Az olaj palackozása az élelmiszerbiztonság elvárásainak megfelelő edényekbe történik, melyek az oltalom alatt álló olajak hírnevét és minőségét óvják.

4.6.   Kapcsolat: A vidéken az olívaolajra való első történelmi utalások a XVI-XVII. évszázadban jelennek meg a legrégebbi olajbogyó-termelő településeken, melyek Loja, Montefrío és Illora. Több történelmi dokumentum is tanuskodik afelől, hogy 1586 óta szabályozták a préseket, és abban az évben jelent meg az „Ordenanzas Municipales de Molinos de aceites de la Ciudad de Loja” (olajprésekről szóló Loja városi rendelet) mely egészen a XVIII. századik érvényes volt (Sección Órgano de Gobierno, apdo. Alcalde, libro 2, 1709, Biblioteca Municipal de Loja.). Ensenada márki 1752-ben leírja az olívaolaj ágazat jelentőségét Montefrío településén. A Nemzetközi Olívaolaj Tanács (Comité Oleícola Internacional) által 1996-ben közzétett „Enciclopedia Mundial del Olivo (1996)”, az olajbogyórol szólo világenciclopédia, a spanyol olajbogyófajták közt a következő két Montefrio-i őshonos változatot említi: Manzanilla de Montefrío és Chorreao de Montefrío. Pascual Madoz (Diccionario Geográfico-Estadistico-Historico de Espana, 1845) (Spanyolország földrajzi, statisztikai és történelmi szótára) a Lllora település olajbogyó termelésnek kedvező földjeiről ír, különösen az „El Soto de Roma” birtokról, mely Wellington hercegek tulajdona volt, és amelynek területén a híres, 1880 ban épült „Molino del Rey” (királyi prés) található. A Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszeripari minisztérium „Las Raíces del Aceite de Olíva” (1984) (Az olívaolaj eredetéről) kiadványában a Loja, Montefrío és Illora településekről származó olívaolajakat Granada megyében a legjobb minőségűekként ismerteti.

A termőövezetre a mediterrán éghajlat jellemző, kontinentális hőmérsékleti viszonyokkal. Azonban az andalúzia keleti és nyugati része határán fekvő régió felszínrajzán egy két hegyrendszer(északon a Subbético illetve déli részéről a Penibético) közt elhelyezkedő völgy, a Vega del Río Genil, meghatározó szerepet játszik. Ezen a területen mikroklíma figyelhető meg, szélsőséges kontinentális hőmérsékleti viszonyokkal, hosszú hideg telekkel, hosszú meleg nyarakkal, nagy téli-nyári, illetve nappali-éjszakai hőmérsékletingadozással. E szélsőséges klímarendszer befolyásolja az olajbogyó végső érése folyamatát, növelve az olajsav-tartalmat, a telített/telítetlen zsírsavak arányát, valamint a polifenol-tartalmat.

A „Poniente de Granada” olívaolajok legfőbb különlegessége az, hogy a következő hat fajtából tevődnek össze: Picual, Hojiblanca, Picudo, Lucio, Loaime és Nevadillo de Alhama de Granada. Régi eljárás, hogy a termelők egy birtokon belül több fajta olajfát ültetnek. Ez az eljárás a helyiek véleménye szerint kedvezően hat az olajfa beporzására, továbbá a régióra jellemző, évről evre változó klíma okozta mennyiségbeli termésingadozást hivatott ellensúlyozni.

4.7.   Felügyelő szerv:

Név:

Consejo Regulador de la denominación de origen «Poniente de Granada»

Cím:

Plaza Pedro Afán de Ribera, no 1

ES-18270 Montefrío (Granada)

Telefon:

(34) 958 33 68 79

Fax:

(34) 958 33 68 79

A felügyeleti rendszer az EN-45.011 szabványnak megfelelő.

4.8.   Címkézés: A címkén kötelezően fel kell tüntetni a „Poniente de Granada” eredetmegjelölést. A címkéket a termékszabályozó tanács engedélyezi. Az ellenőrző címkéket a termékszabályozó tanács számozza és adja ki.

4.9.   Nemzeti követelmények:

A szőlőről, a borról és az alkoholtartalmú italokról szóló, december 2-i 25/1970 törvény.

A 25/1970 törvény elfogadásáról szóló, március 23-i 835/1972 rendelet. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek származásának földrajzi jelöléséről és megnevezéséről szóló 2081/92/EGK rendelet és a spanyol törvényhozás közötti megfelelésről szóló 1994. január 25-i rendelet.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések közösségi nyilvántartásába való bejegyzésének kérelmi eljárásáról szóló, október 22-i 1643/1999 királyi rendelet.


(1)  Európai Bizottság, Mezőgazdasági Főigazgatóság, Mezőgazdasági termékek minőségpolitikai egysége, BE-1049 Brüsszel.


5.11.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 274/14


ÁLLAMI TÁMOGATÁSLENGYELORSZÁG

C 21/2005 (ex PL45/04) állami támogatás — Ellentételezés a Poczta Polska-nak általános postai szolgáltatások végzéséért

C 22/2005 (ex PL49/04) állami támogatás — Támogatás a Poczta Polska-nak az általános postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos befektetésekre

Felhívás az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti észrevételek megtételére

(2005/C 274/06)

(EGT vonatkozású szöveg)

A Bizottság 2005.6.29-i levelében, amelynek hiteles nyelvű másolata megtalálható ezen összefoglalót követően, értesítette Lengyelországot az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindítására vonatkozó határozatáról a fent említett intézkedésekkel kapcsolatosan.

Az érdekelt felek az intézkedésekre vonatkozó észrevételeiket az ezen összefoglaló és az ezt követő levél közzétételét követő egy hónapon belül nyújthatják be az alábbi címre:

Európai Bizottság (European Commission)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

State Aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala)

SPA 3 6/5

BE-1049 Brussels

Fax: (32-2) 296 1242

Ezeket az észrevételeket közlik Lengyelországgal. Az észrevételeket előterjesztő érdekelt fél írásban, kérését megindokolva kérheti azonossága bizalmas kezelését.

AZ ÖSSZEFOGLALÁS SZÖVEGE

I.   ELJÁRÁS

A lengyel hatóságok 2004. április 30-i e-mailjükben két – a csatlakozási okmány (amely a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozási szerződésének részét képezi) IV. mellékletének 3. pontjában biztosított „ideiglenes eljárás” szerinti – támogatási programot jelentettek be a lengyel postai üzemeltető Poczta Polska javára.

II.   A PROGRAMOK LEÍRÁSA

A Poczta Polska a lengyel postai közüzemeltető, amely tevékenységeit az „1997. július 30-i, a Poczta Polska közüzemi szolgáltatást végző állami vállalatról szóló jogi aktus” alapján gyakorolja. A „2003. június 12-i jogi aktus – Postatörvény” (a továbbiakban: postatörvény) nyomán a Poczta Polska kötelezettsége általános postai szolgáltatásokat nyújtani a Lengyel Köztársaság egész területén.

II.2   Ellentételezés a Poczta Polska-nak általános postai szolgáltatások végzéséért

A lengyel hatóságok támogatásokat kívánnak nyújtani a Poczta Polska-nak az általános postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban esetlegesen felmerülő veszteségek ellentételezésére. A támogatások összege a felmerült veszteségek összegére korlátozódik.

II.3   Támogatás a Poczta Polska-nak az általános postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos befektetésekre

A lengyel hatóságok támogatásokat kívánnak nyújtani a lengyel postai üzemeltetőnek olyan befektetésekre, amelyek az általános postai szolgáltatások nyújtásához kapcsolódnak. A támogatás intenzitása 50 %.

III.   A TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

A szóban forgó intézkedések teljesítik a feltételeket, hogy az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősüljenek. A postatörvény által hivatalosan a Poczta Polska-hoz utalt, az általános postai szolgáltatások nyújtásának meghatározott feladata a Szerződés 86. cikkének (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak (SGEI) minősül.

PL 45/04: ellentételezés a Poczta Polska-nak általános postai szolgáltatások végzéséért

Annak meghatározására, hogy a Poczta Polska-nak az általános postai szolgáltatások végzésére nyújtott ellentételezés szükséges és arányos a törvény által a Poczta Polska-ra rótt közszolgálati kötelezettség pótlólagos nettó költségével, a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy helyesen értékelik-e az általános postai szolgáltatások nyújtásának pótlólagos nettó költségeit. Amennyiben ez áll fenn, a közpénzből nyújtott támogatás ezeket a költségeket megfelelő mértékben ellentételezi és nem hozza a Poczta Polska-t olyan helyzetbe, amely lehetővé teszi az egymással versenyben álló tevékenységeinek a kereszttámogatását.

A jelenlegi fázisban nem világos, hogy a Poczta Polska helyesen állapítja meg az általános postai szolgáltatás költségeit és bevételeit azáltal, hogy a transzparencia irányelv értelmében elkülönített számlákkal rendelkezik és helyesen alkalmazza a postai irányelv 14. cikkének (3)–(5) bekezdése szerinti teljes költségfelosztási elveket.

Emiatt a Bizottság a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem vonhatja le azt a következtetést, hogy az általános postai szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó nettó pótlólagos költségeket nem becsülték túl és emiatt a közpénzből nyújtott támogatáson keresztül nem történik túlzott ellentételezés.

PL 49/04: támogatás a Poczta Polska-nak az általános postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos befektetésekre

A Bizottság a jelenlegi fázisban erősen kétli a befektetési támogatás szükségességét, amelyet a lengyel hatóságok a Poczta Polska-nak kívánnak nyújtani. A lengyel hatóságok nem nyújtottak elegendő információt, amelyek alapján a Bizottság megérthetné, hogy a jelenlegi program szerint támogatható befektetési költségek miért nem fedezik az általános postai szolgáltatások nyújtása során felmerülő összes költséget, amelyek ellentételezéséről a PL 45/04 program már gondoskodik.

A fenti körülmények fényében a Bizottság számára kérdéses, hogy miért szükséges a Poczta Polska számára befektetési támogatás általános postai szolgáltatásnyújtói kötelezettségei teljesítéséhez és hogy a Poczta Polska tevékenységeinek gyakorlásából származó jövedelmet miért nem lehet a kérdéses befektetés finanszírozására fordítani.

Ezen felül, mivel nincsenek bizonyítékok a számlák elkülönítésére és a teljes költségfelosztási elvek helyes alkalmazására nézve, a Bizottság a jelenlegi fázisban nem vonhatja le azt a következtetést, hogy az általános postai szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó nettó pótlólagos költségeket nem becsülték túl és emiatt a támogatáson keresztül nem történik túlzott ellentételezés, ami által finanszírozni lehetne a Poczta Polska egymással versenyben álló tevékenységeit.

A LEVÉL SZÖVEGE

„Komisja pragnie poinformować Polskę, że po przeanalizowaniu informacji dostarczonych przez polskie władze w kwestii środków, o których mowa powyżej, podjęła decyzję o wszczęciu postępowania określonego w art. 88 ust. 2 Traktatu WE.

I.   PROCEDURA

1.

W dniu 30 kwietnia 2004 r. (A/33137) władze Polski pocztą elektroniczną notyfikowały dwa programy pomocowe na rzecz polskiego operatora pocztowego Poczty Polskiej, zgodnie z »procedurą przejściową«, o której mowa w części 3 załącznika IV do Traktatu o Przystąpieniu stanowiącego część Traktatu o Przystąpieniu Republiki Czeskiej, Estonii, Cypru, Łotwy, Litwy, Węgier, Malty, Polski, Słowenii i Słowacji do Unii Europejskiej.

2.

W dniach 26 lipca 2004 r. (D/55454 i D/55455), 26 listopada 2004 r. (D/58531) i 7 lutego 2005 r. (D/50974) Komisja zwróciła się o dodatkowe informacje. Władze polskie przedłożyły dodatkowe informacje w pismach z dnia: 10 września 2004 r. (A/36825), 27 października 2004 r. (A/38289), 3 grudnia 2004 r. (A/39442) oraz 29 marca 2005 r. (A/32670). W dniach 25 października 2004 r. i 31 stycznia 2005 r. miały miejsce dwa spotkania między władzami polskimi i przedstawicielami Komisji. W dniu 20 czerwca 2005 r. Komisja otrzymała od władz polskich dodatkowe informacje.

II.   OPIS PROGRAMÓW POMOCY

II.1.   Beneficjent

3.

Poczta Polska jest polskim publicznym operatorem pocztowym, prowadzącym działalność na podstawie ustawy z dnia 30 lipca 1997 r. o państwowym przedsiębiorstwie użyteczności publicznej »Poczta Polska«.

4.

Na mocy ustawy z dnia 12 czerwca 2003 r. — »Prawo pocztowe« (zwanej dalej »Prawem pocztowym«) Poczcie Polskiej powierzono świadczenie powszechnych usług pocztowych na całym terytorium Rzeczypospolitej Polskiej.

5.

Poczta Polska świadczy swoje usługi za pośrednictwem 8 306 urzędów pocztowych, z czego 56 % znajduje się na obszarach wiejskich a 44 % na terenie miast. Poczta Polska zatrudnia obecnie ponad 96 000 pracowników.

6.

Działalność Poczty Polskiej jest zorganizowana wokół trzech zasadniczych obszarów świadczenia usług: pocztowego (listy, druki zaadresowane i nieopatrzone adresem, wymiana korespondencji, terminale sortowania listów, transport samochodowy oraz listonosze), przesyłek ekspresowych i logistyki (przesyłki ekspresowe, paczki, przedsiębiorstwa świadczenia usług logistycznych oraz przedsiębiorstwo transportu powietrznego), finansowego, handlowego i nowych technologii (Postdata, marketing bezpośredni, portal pocztowy, usługi e-mail, sklep internetowy oraz podpis elektroniczny, sprzedaż informacji ekonomicznych i inne usługi komercyjne).

7.

W 2002 r. przychody ogółem oraz zysk netto Poczty Polskiej wyniosły odpowiednio 5 410 mln PLN (1 294 mln EUR) oraz 21 mln PLN (5 mln EUR). Według władz polskich źródłem 53 % przychodów ogółem Poczty Polskiej są powszechne usługi pocztowe, zaś koszty świadczenia tych usług stanowią 50 % kosztów całkowitych Poczty Polskiej. 60 % przychodów ogółem Poczty Polskiej pochodzi ze świadczenia usług pocztowych, paczek, marketingu bezpośredniego oraz dystrybucji prasy. 30 % tych przychodów pochodzi ze świadczenia usług finansowych, natomiast 10 % ze świadczenia usług logistycznych i transportowych.

8.

Zgodnie z ustawą z dnia 28 lutego 2003 r. — Prawo upadłościowe i naprawcze, Poczta Polska korzysta ze statusu prawnego (»przedsiębiorstwo państwowe«), który chroni ją przed postawieniem w stan upadłości. Taki status prawny wydaje się zapewniać przedsiębiorstwu nieodpłatną gwarancję rządową na czas nieograniczony i bez limitów w odniesieniu do kwoty i zakresu. Gwarancja ta nie jest analizowana przez Komisję w świetle zasad pomocy państwa w niniejszej decyzji, lecz stanowi przedmiot osobnego postępowania w ramach sprawy z zakresu pomocy państwa E 12/05.

II.2.   Rekompensata dla Poczty Polskiej za świadczenie powszechnych usług pocztowych

9.

Na podstawie art. 17 ustawy z dnia 30 lipca 1997 r. o państwowym przedsiębiorstwie użyteczności publicznej »Poczta Polska«, na podstawie »Prawa pocztowego« oraz rozporządzenia Ministra Infrastruktury z dnia 9 stycznia 2004 r. w sprawie warunków wykonywania powszechnych usług pocztowych, polskie władze zamierzają przyznać Poczcie Polskiej dotacje w celu zrekompensowania ewentualnych strat, jakie Poczta Polska może ponieść w związku ze świadczeniem powszechnych usług pocztowych.

10.

Dotacje te będą przyznawane ex post na podstawie zarejestrowanych w każdym roku obrachunkowym strat, jeśli takowe wystąpią. Kwota dotacji będzie ograniczona do wysokości kwoty poniesionych strat.

11.

Okres realizacji programu jest nieograniczony, a budżetu nie sprecyzowano.

12.

Władze polskie wskazały na fakt, że od 1998 r. nie zostały poniesione żadne straty wynikające ze świadczenia powszechnych usług pocztowych. Od tego czasu nie miała miejsca żadna rekompensata ze strony państwa.

II.3.   Pomoc dla Poczty Polskiej na inwestycje związane ze świadczeniem powszechnych usług pocztowych

13.

Na podstawie art. 17 ustawy z dnia 30 lipca 1997 r. o państwowym przedsiębiorstwie użyteczności publicznej »Poczta Polska« i rozporządzenia Rady Ministrów z dnia 1 czerwca 2004 r. w sprawie szczegółowych warunków udzielania pomocy publicznej na finansowanie inwestycji państwowego przedsiębiorstwa użyteczności publicznej »Poczta Polska«, władze polskie zamierzają przyznać polskiemu operatorowi pocztowemu dotacje na zrealizowanie inwestycji związanych ze świadczeniem powszechnych usług pocztowych.

14.

Do kosztów kwalifikujących się do objęcia programem pomocowym zalicza się grunty, budynki, wyposażenie, studia wykonalności, obsługę inwestycyjną, szkolenia i koszty uruchomienia. Intensywność pomocy wynosi 50 %.

15.

Projekty inwestycyjne przewidziane na lata 2005-2007, kwalifikujące się do objęcia pomocą zgodnie z omawianym programem, dotyczą budowy czterech »ośrodków wysyłki i dystrybucji« we Wrocławiu, Katowicach, Gdańsku i Bydgoszczy. Całkowity szacowany koszt wynosi 686 mln PLN (około 163 mln EUR).

16.

Czas trwania programu jest nieograniczony, a budżet na 2005 r. wynosi około 48 mln EUR.

III.   OCENA POMOCY

III.1.   Istnienie pomocy w rozumieniu art. 87 ust. 1 Traktatu WE

17.

Przedmiotowe środki pomocy spełniają warunki podlegające ocenie zgodnie z zasadami pomocy państwa:

mogą być przypisane państwu: w rzeczywistości władze polskie podjęły decyzję, z jednej strony o rekompensacie potencjalnych strat Poczty Polskiej, wynikających ze świadczenia powszechnych usług pocztowych, z drugiej zaś strony o udzieleniu Poczcie Polskiej dotacji na inwestycje związane ze świadczeniem powszechnych usług pocztowych;

wiążą się z korzystaniem z zasobów państwowych: rekompensata potencjalnych strat Poczty Polskiej oraz dotacja na inwestycje Poczty Polskiej zostaną przyznane bezpośrednio przez państwo z jego własnego budżetu;

mogą wpłynąć na konkurencję i wymianę handlową między Państwami Członkowskimi: Poczta Polska działa w sektorach pocztowym i finansowym, w których konkurencja i handel wewnątrzwspólnotowy istnieją bądź w formie bezpośredniej — inni operatorzy świadczący te same usługi, w tym niektórzy działający w różnych Państwach Członkowskich, bądź w formie pośredniej — inni operatorzy świadczący usługi substytutywne. Według władz polskich w 2004 r. w Polsce prowadziło działalność około 90 operatorów prywatnych: 28 operatorów wykonywało usługi pocztowe zarówno w obrocie krajowym jak i zagranicznym, 32 wyłącznie w obrocie krajowym, 1 wyłącznie w obrocie zagranicznym, 29 w obrębie rynków lokalnych (na wsi lub w mieście). Główni operatorzy pocztowi stanowiący konkurencję dla Poczty Polskiej na polskim rynku, przede wszystkim w sektorach przesyłek ekspresowych i logistycznym, to prywatne przedsiębiorstwa z siedzibą w Niemczech, Niderlandach, Zjednoczonym Królestwie, Szwecji i Francji. W związku z tym, zgodnie z art. 87 Traktatu, przekazanie zasobów państwowych na rzecz Poczty Polskiej wpływa na konkurencję i wymianę handlową między Państwami Członkowskimi.

18.

Ponadto Komisja musi określić, czy przedmiotowe środki zapewniają Poczcie Polskiej korzyści gospodarcze, gdyż w razie spełnienia wszystkich kryteriów określonych w wyroku w sprawie Altmark (zob. sprawa C-280/00, Altmark Trans GmbH ust. 87-97) mogą one nie kwalifikować się jako pomoc państwa w rozumieniu art. 87 ust. 1 Traktatu. Mowa tu o następujących kryteriach:

po pierwsze, beneficjent musi faktycznie być zobowiązany do świadczenia usługi użyteczności publicznej i zobowiązanie to musi być w sposób jasny zdefiniowane;

po drugie, parametry, w oparciu, o które obliczana jest rekompensata powinny być określone, w sposób obiektywny i przejrzysty;

po trzecie, rekompensata nie powinna przewyższać kwoty niezbędnej dla pokrycia całości lub części kosztów związanych z wykonywaniem zobowiązań użyteczności publicznej, uwzględniając związane z tym wykonywaniem przychody i rozsądny zysk wynikający z wykonywania tych zobowiązań;

po czwarte, jeżeli wybór przedsiębiorstwa zobowiązanego do wykonywania usługi użyteczności publicznej nie jest, w danym przypadku, dokonywany w drodze procedury przetargu publicznego umożliwiającej wyłonienie kandydata będącego w stanie świadczyć swe usługi w sposób najtańszy, poziom koniecznej rekompensaty finansowej powinien być określany w oparciu o analizę kosztów, jakie poniosłoby wykonując dane zobowiązanie typowe przedsiębiorstwo, prawidłowo zarządzane i odpowiednio wyposażone w środki pozwalające na spełnienie nałożonych wymogów usługi użyteczności publicznej, z uwzględnieniem związanych z nią przychodów i rozsądnego zysku wynikającego z wykonywania tych zobowiązań.

19.

Komisja uznaje, że w przypadku Poczty Polskiej czwarte kryterium nie jest spełnione. Zadanie świadczenia usług publicznych nie zostało przyznane w wyniku otwartej procedury zamówień publicznych, a poziom rekompensaty nie będzie określany w odniesieniu do kosztów typowego przedsiębiorstwa działającego w tym sektorze. W związku z tym przedmiotowe środki pomocy zapewniają korzyści gospodarcze Poczcie Polskiej, które mogą zostać zakwalifikowane jako pomoc państwa w rozumieniu art. 87 ust. 1 Traktatu.

III.2.   Zgodność środków pomocy ze wspólnym rynkiem

20.

Komisja musi ocenić, czy — zgodnie z tym, co twierdzą polskie władze — przedmiotowe środki pomocy są zgodne z rynkiem wewnętrznym na podstawie art. 86 ust. 2 Traktatu, ponieważ stanowią one rekompensatę dla Poczty Polskiej za wywiązywanie się ze zobowiązań z tytułu świadczenia usług publicznych.

Usługi świadczone w ogólnym interesie gospodarczym

21.

Zgodnie z art. 86 ust. 2 Traktatu »Przedsiębiorstwa zobowiązane do zarządzania usługami świadczonymi w ogólnym interesie gospodarczym (…) podlegają normom niniejszego Traktatu, zwłaszcza regułom konkurencji, w granicach, w jakich ich stosowanie nie stanowi prawnej lub faktycznej przeszkody w wykonywaniu poszczególnych zadań im powierzonych. Rozwój handlu nie może być naruszony w sposób pozostający w sprzeczności z interesem Wspólnoty«.

22.

Aby uzasadnić zgodność programów pomocowych z rynkiem wewnętrznym, na podstawie art. 86 ust. 2 Traktatu, muszą być spełnione pewne warunki:

usługi świadczone przez Pocztę Polską muszą być usługami świadczonymi w ogólnym interesie gospodarczym; władze polskie muszą je jasno określić jako takie w drodze oficjalnego aktu prawnego;

władze polskie muszą oficjalnie powierzyć przedsiębiorstwu, o którym mowa, świadczenie takich usług;

zastosowanie art. 87 ust. 1 Traktatu uniemożliwiłoby wykonywanie powierzonych usług;

wyłączenie określone w art. 86 ust. 2 nie może naruszać rozwoju handlu w sposób pozostający w sprzeczności z interesem Wspólnoty.

Charakter usług i ich powierzenia

23.

Na mocy Prawa pocztowego (ustawy z dnia 12 czerwca 2003 r. — Prawo pocztowe) Poczcie Polskiej powierzono świadczenie powszechnych usług pocztowych na terytorium Rzeczypospolitej Polskiej.

24.

Artykuł 3 Prawa pocztowego definiuje powszechne usługi pocztowe, jako »usługi polegające na:

a)

przyjmowaniu, przemieszczaniu i doręczaniu:

przesyłek listowych do 2 000 g, w tym przesyłek poleconych i przesyłek z zadeklarowaną wartością;

paczek pocztowych do 10 000 g, w tym z zadeklarowaną wartością;

przesyłek dla ociemniałych;

b)

doręczaniu nadesłanych z zagranicy paczek pocztowych do 20 000g;

c)

realizowaniu przekazów pocztowych,

świadczone w obrocie krajowym i zagranicznym na terytorium Rzeczypospolitej Polskiej, w sposób jednolity w porównywalnych warunkach i po przystępnych cenach, z zachowaniem wymaganej prawem jakości oraz z zapewnieniem co najmniej jednego opróżniania nadawczej skrzynki pocztowej i doręczania przesyłek co najmniej w każdy dzień roboczy i nie mniej niż przez 5 dni w tygodniu«.

25.

Podana wyżej definicja powszechnych usług pocztowych powierzonych Poczcie Polskiej jest zgodna z odpowiednimi przepisami dyrektywy pocztowej (1).

26.

Szczególne zadanie oficjalnie powierzone Poczcie Polskiej przez Prawo pocztowe, polegające na świadczeniu powszechnych usług pocztowych, może zostać zakwalifikowane jako usługi świadczone w ogólnym interesie gospodarczym w rozumieniu art. 86 ust. 2 Traktatu.

27.

Prawo pocztowe stanowi instrument prawny, który wystarczająco jasno określa i powierza Poczcie Polskiej usługi świadczone w ogólnym interesie gospodarczym.

Potrzeba i proporcjonalność rekompensaty ze strony państwa

PL 45/04: rekompensata dla Poczty Polskiej za świadczenie powszechnych usług pocztowych

28.

Władze polskie zamierzają przyznać Poczcie Polskiej dotacje w celu zrekompensowania ewentualnych strat, jakie Poczta Polska może ponieść w związku ze świadczeniem powszechnych usług pocztowych. Dotacje te będą przyznawane ex post na podstawie zarejestrowanych w każdym roku obrachunkowym strat, jeśli takowe wystąpią. Kwota dotacji będzie ograniczona do wysokości kwoty poniesionych strat.

29.

W celu ustalenia, czy rekompensata dla Poczty Polskiej za świadczenie powszechnych usług pocztowych jest konieczna i proporcjonalna do wysokości dodatkowych kosztów netto (2), wynikających ze zobowiązania z tytułu świadczenia usług publicznych, ustawowo nałożonego na Pocztę Polską, Komisja musi sprawdzić, czy dodatkowe koszty netto świadczenia powszechnych usług pocztowych są poprawnie oszacowane. Jeśli tak, dotacja publiczna nie stanowi nadmiernej rekompensaty tych kosztów i nie prowadzi do sytuacji, która umożliwiłaby Poczcie Polskiej subsydiowanie krzyżowe na rzecz obszarów jej działalności podlegających konkurencji.

30.

Oszacowanie dodatkowych kosztów netto związanych ze zobowiązaniem z tytułu świadczenia usług publicznych jest ściśle związane oraz zależne od metody, jaką stosuje Poczta Polska do rozdzielenia swoich kosztów i przychodów między wszystkie swoje obszary działalności, w szczególności między działalność związaną ze świadczeniem powszechnych usług pocztowych i inne obszary działalności.

31.

Na tym etapie nie można mieć pewności co do tego, że Poczta Polska prawidłowo określa koszty i przychody pochodzące ze świadczenia powszechnych usług pocztowych, prowadząc odrębne rachunki, w rozumieniu dyrektywy w sprawie przejrzystości (3), i prawidłowo wdrażając zasady pełnego rozdzielenia kosztów w rozumieniu art. 14 ust. 3, 4 i 5 dyrektywy pocztowej.

32.

Według władz polskich Poczta Polska wprowadziła rozdzielenie rachunkowości w styczniu 2004 r. Polski urząd regulacyjny zagwarantował, że Poczta Polska spełnia wymogi rachunkowości określone w art. 14 ust. 2 dyrektywy pocztowej.. Jednakże nie można mieć na tym etapie pewności co do tego, że urząd ten zweryfikował zgodność rachunków Poczty Polskiej z artykułem 52 ust. 4 Prawa pocztowego i z rozporządzeniem Ministra Finansów z dnia 24 grudnia 2003 r. w sprawie sposobu podziału kosztów operatora świadczącego powszechne usługi pocztowe, tak jak tego wymaga art. 14 ust. 5 dyrektywy pocztowej.

33.

Na tym etapie Komisja ma poważne wątpliwości, mające swoje źródło w rzeczywistych danych liczbowych któregokolwiek zamkniętego roku obrachunkowego, co do poprawności oszacowania kosztów i przychodów w zakresie powszechnych usług pocztowych oraz co do tego, czy oszacowanie to rzeczywiście wyklucza wszelką nadmierną rekompensatę dodatkowych kosztów netto z tytułu świadczenia powszechnych usług pocztowych.

34.

Z tego względu, na podstawie dostępnych informacji, Komisja nie może mieć na tym etapie pewności, że dodatkowe koszty netto związane ze świadczeniem powszechnych usług pocztowych nie są przeszacowane, co prowadziłoby do nadmiernej rekompensaty przez dotacje publiczne. Innymi słowy Komisja nie może wykluczyć tego, że potencjalną nadwyżkę rekompensaty za dodatkowe koszty netto związaną ze świadczeniem powszechnych usług pocztowych operator pocztowy może wykorzystać do finansowania obszarów działalności podlegających konkurencji.

PL 49/04: pomoc dla Poczty Polskiej na inwestycje związane ze świadczeniem powszechnych usług pocztowych

35.

Władze polskie notyfikowały przedmiotowy program pomocy jako rekompensatę za koszty inwestycyjne związane wyłącznie ze świadczeniem powszechnych usług pocztowych.

36.

Na tym etapie Komisja ma poważne wątpliwości co do tego, czy pomoc inwestycyjna, jaką władze polskie zamierzają przyznać Poczcie Polskiej, jest rzeczywiście niezbędna. Władze polskie nie przekazały wystarczających informacji, pozwalających Komisji na zrozumienie dlaczego koszty inwestycyjne kwalifikujące się do przyznania pomocy w ramach tego programu nie są już wyliczane w obrębie całkowitej kwoty kosztów poniesionych podczas świadczenia powszechnych usług pocztowych, których rekompensata została już przewidziana w programie PL 45/04.

37.

Ponadto w piśmie z dnia 10 września 2004 r. władze polskie wskazały, że »dotąd Poczta Polska prowadziła rejestry zysku i kosztów, które umożliwiały obliczenie w przybliżeniu zyskowności świadczenia powszechnych usług pocztowych. Zarówno w 2002 jak i w 2003 r. Poczta Polska nie wykazała w swoich sprawozdaniach finansowych strat wynikających ze świadczenia powszechnych usług pocztowych«. Z dostępnych informacji wynika również, że Poczta Polska jako całość w tym samym okresie nie zaksięgowała żadnych strat.

38.

W piśmie z dnia 29 marca 2005 r. władze polskie wskazały również, że w 2004 r. Poczta Polska wygenerowała ze wszystkich obszarów swojej działalności pozytywny wynik netto w wysokości 101,4 mln PLN (około 21 mln EUR) oraz że przewiduje zysk netto za rok 2005 w wysokości 29,7 mln PLN (około 7 mln EUR). W zakresie, w jakim dotyczy to zyskowności powszechnych usług pocztowych, władze polskie wskazały, że w 2004 r. zysk brutto wyniósł 273 mln PLN (około 65 mln EUR) oraz że jego wysokość spadnie w 2005 r. do 93 mln PLN (około 22 mln EUR) z powodu przewidzianego spadku ilości przesyłek listowych.

39.

W obliczu okoliczności, o których mowa powyżej, Komisja ma wątpliwości, czy pomoc inwestycyjna na rzecz Poczty Polskiej jest niezbędna do spełnienia wymogów nałożonych na nią jako na dostawcę powszechnych usług pocztowych oraz dlaczego zysk pochodzący z prowadzenia działalności poczty Polskiej nie może zostać wykorzystany do sfinansowania inwestycji, o których mowa.

40.

Ponadto, z powodu braku dowodów na poprawne wdrożenie zasad pełnego rozdzielenia kosztów (4), Komisja nie może mieć na tym etapie pewności, że dodatkowe koszty netto związane ze świadczeniem powszechnych usług pocztowych nie są przeszacowane i nadmiernie rekompensowane poprzez przedmiotową pomoc w taki sposób, że Poczta Polska może finansować swoje podlegające konkurencji obszary działalności.

41.

W świetle powyższego Komisja ma poważne wątpliwości co do niezbędności zgłoszonej pomocy oraz co do tego, że pomoc jest ograniczona do minimum i że nie jest źródłem nadmiernych korzyści dla Poczty Polskiej.

III.3.   »Procedura przejściowa«

42.

W części 3 załącznika IV do Traktatu o Przystąpieniu stanowiącego część Traktatu o Przystąpieniu Republiki Czeskiej, Estonii, Cypru, Łotwy, Litwy, Węgier, Malty, Polski, Słowenii i Słowacji do Unii Europejskiej została określona »procedura przejściowa«. Zapewnia ona ramy prawne dla oceny programów pomocowych oraz środków pomocy indywidualnej, które zostały wprowadzone w życie w nowym Państwie Członkowskim przed datą przystąpienia i które nadal można stosować po przystąpieniu; procedurę tą stosuje się do tych programów i środków, które nie zostały jeszcze umieszczone w wykazie »istniejących środków pomocy« załączonym do załącznika IV, i które wprowadzano w życie począwszy od dnia 10 grudnia 1994 r. Środki, które można stosować po przystąpieniu, i które wprowadzono w życie przed dniem 10 grudnia 1994 r., po przystąpieniu uznaje się za pomoc istniejącą w rozumieniu art. 88 ust. 1 Traktatu WE. W odniesieniu do powyższego właściwym kryterium jest prawnie wiążący akt, zgonie z którym właściwe władze krajowe przyznają pomoc (5).

43.

Na podstawie »procedury przejściowej«, zgodność ze wspólnym rynkiem środków pomocy, które można stosować po przystąpieniu, musi być w pierwszym rzędzie oceniona przez władze krajowe odpowiedzialne za monitorowanie pomocy państwa (w przypadku Polski jest to Urząd Ochrony Konkurencji i Konsumentów — UOKiK).

44.

Państwowy organ monitorujący może dążyć do uzyskania pewności prawnej, notyfikując dane środki Komisji Europejskiej. Po otrzymaniu notyfikacji, Komisja rozważy zgodność zgłoszonych środków ze wspólnym rynkiem.

45.

Jeśli Komisja ma poważne wątpliwości co do zgodności notyfikowanych środków z dorobkiem prawnym Wspólnoty, może przed upływem trzech miesięcy od daty otrzymania pełnej notyfikacji wnieść zastrzeżenia.

46.

W przeciwnym przypadku, jeśli Komisja nie wniesie w terminie zastrzeżeń co do notyfikowanych środków, środki te uznaje się za pomoc istniejącą począwszy od daty przystąpienia.

47.

Oba przedmiotowe programy pomocy zostały notyfikowane przez władze polskie zgodnie ze wspomnianą powyżej procedurą w ramach »procedury przejściowej«.

48.

Komisja uznaje, że program pomocowy »PL 45/04: rekompensata dla Poczty Polskiej za świadczenie powszechnych usług pocztowych« kwalifikuje się do notyfikacji zgodnie z »procedurą przejściową«, ponieważ jego wejście w życie miało miejsce przed przystąpieniem Polski do Unii Europejskiej.

49.

Jednakże Komisja ma poważne wątpliwości co do tego, czy program pomocy »PL 49/04: pomoc dla Poczty Polskiej na inwestycje związane ze świadczeniem powszechnych usług pocztowych« kwalifikuje się do notyfikacji zgodnie z »procedurą przejściową«. Na podstawie dostępnych informacji Komisja nie może mieć na tym etapie pewności, że wejście w życie programu miało miejsce przed przystąpieniem, jako że niektóre warunki przyznania pomocy zostały określone w rozporządzeniu Rady Ministrów w sprawie szczegółowych warunków udzielania pomocy publicznej na finansowanie inwestycji państwowego przedsiębiorstwa użyteczności publicznej »Poczta Polska«, które weszło w życie 4 czerwca 2004 r., tj. po przystąpieniu.

IV.   WNIOSKI

50.

W związku z powyższym, Komisja proponuje, aby: Polskę, zgodnie z procedurą opisaną w art. 88 ust. 2 Traktatu WE, przedstawiła swoje uwagi i wszelkie informacje mogące pomocne w ocenie przedmiotowych środków pomocy w terminie do jednego miesiąca od daty otrzymania niniejszego listu. Komisja zwraca się z prośbą do władz polskich o niezwłoczne przekazanie kopii niniejszego listu potencjalnemu beneficjentowi pomocy.

51.

Niniejszym, Komisja pragnie ostrzec Polskę, że informacja o sprawie zostanie przekazana zainteresowanym stronom poprzez publikację niniejszego listu i jego streszczenia w Dzienniku Urzędowym Unii Europejskiej. Odnośna informacja przekazana zostanie również zainteresowanym stronom w krajach EFTA, które są sygnatariuszami porozumienia EOG, poprzez publikację komunikatu w suplemencie EOG do Dziennika Urzędowego, jak również organowi nadzorującemu EFTA, któremu przesłana zostania kopia niniejszego listu. Wszystkie zainteresowane strony wymienione powyżej mogą przedstawiać swoje uwagi w terminie do jednego miesiąca od daty ukazania się takiej publikacji.”


(1)  Dyrektywa Parlamentu Europejskiego i Rady 97/67/WE z dnia 15 grudnia 1997 r. w sprawie wspólnych zasad rozwoju rynku wewnętrznego usług pocztowych Wspólnoty oraz poprawy jakości usług (Dz.U. L 15 z 21.1.1998).

(2)  Komisja uznaje, że dodatkowe koszty netto wynikające ze zobowiązania z tytułu świadczenia usług publicznych to koszty poniesione w trakcie wywiązywania się ze zobowiązań z tytułu świadczenia usług publicznych, przy uwzględnieniu odpowiednich wpływów i rozsądnego zysku z wywiązywania się z tych zobowiązań.

(3)  Dyrektywa Komisji 80/723/EWG z dnia 25 czerwca 1980 r. w sprawie przejrzystości stosunków finansowych między Państwami Członkowskimi a przedsiębiorstwami publicznymi, zmieniona dyrektywami Komisji 85/413/EWG z dnia 24 lipca 1985 r., 93/84/EWG z dnia 30 września 1993 r. i 2000/52/WE z dnia 26 lipca 2000 r.

(4)  W notyfikacji przedmiotowego programu pomocy wskazano wyraźnie, że »jest praktycznie niemożliwym, aby przypisać koszty inwestycji związanych ze świadczeniem powszechnych usług pocztowych poszczególnym usługom. Dlatego też przyjmuje się, że koszty, które równają się szacowanym kosztom inwestycji, zostaną zaksięgowane jako koszty poniesione podczas świadczenia powszechnych usług pocztowych«.

(5)  Wyrok Sądu Pierwszej Instancji z dnia 14 stycznia 2004 r. w sprawie T-109/01, Fleuren Compost v Komisja, nyr, pkt 74.


III Közlemények

Bizottság

5.11.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 274/20


Hirdetmény a kukorica harmadik országokból történő importjára adható behozatali vámkedvezményre vonatkozó pályázatról

(2005/C 274/07)

I.   TÁRGY

1.

Pályázat meghirdetésére kerül sor a KN 1005 90 00 kódszámhoz tartozó, harmadik országokból származó kukorica behozatali vámkedvezménye vonatkozásában.

2.

Az a mennyiség, amelyre behozatali vámkedvezmény adható, 250 000 tonnát tesz ki.

3.

A pályázati eljárás lefolytatására a(z) 1809/2005/EK bizottsági rendelet (1) rendelkezéseinek megfelelően kerül sor.

II.   HATÁRIDŐK

1.

Az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő az első heti pályázat esetében 2005.11.4-én kezdődik és 2005.11.10-én 10 órakor jár le.

2.

Az ezt követő heti pályázatok tekintetében az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő minden héten pénteken kezdődik és a következő csütörtökön, 10 órakor jár le.

Ez a hirdetmény csak a jelen pályázat meghirdetése céljából került közzétételre. Mindaddig, amíg módosítására vagy új hirdetménnyel való helyettesítésére nem kerül sor, ez a hirdetmény minden olyan heti pályázatra érvényes, amelyet ennek a pályázati eljárásnak az érvényességi időtartama alatt folytatnak le.

Ugyanakkor azon hetek folyamán, amikor a Gabonapiaci Irányítóbizottság nem tart ülést, az ajánlatbenyújtás felfüggesztésre kerül.

III.   AJÁNLATOK

1.

Az írásbeli ajánlatoknak legkésőbb a II. címben jelzett napokon és időpontokban be kell érkezniük, átvételi elismervény ellenében történő személyes kézbesítés vagy telefax útján, a következő címre:

Ministério das Finanças

Direcção Geral das Alfândegas e Impostos Especiais sobre o Consumo

Terreiro do Trigo – Edifício da Alfândega

PT-1149-060 Lisboa

Télécopieur (351 21) 881 42 61

Tél. (351 21) 881 42 63

Azokat az ajánlatokat, amelyeket nem telefaxon nyújtanak be, lezárt, dupla borítékban kell a megfelelő címre eljuttatni. A belső, szintén lezárt borítékon fel kell tüntetni a következő jelzést: „Ajánlat a kukorica behozatali vámkedvezményére vonatkozó pályázatra – 1809/2005/EK rendelet”.

Addig, amíg az érintett tagállam nem értesíti az érdekeltet a pályázat eredményéről, a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók.

2.

Mind az ajánlatot, mind az 1839/95/EK rendelet (2) 6. cikkének (3) bekezdésében említett bizonyítékot és nyilatkozatot annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén, vagy egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni, amelynek illetékes szervéhez az ajánlatot benyújtják.

IV.   PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK

A pályázati biztosítékot az illetékes szerv javára kell rendelkezésre bocsátani.

V.   A PÁLYÁZATNYERTESSÉG

A pályázatnyertesség megalapozza:

a)

a nyertes pályázó jogát arra, hogy abban a tagállamban, ahol az ajánlat benyújtására sor került, kiállítsanak részére egy olyan behozatali engedélyt, amely feltünteti az ajánlatban meghatározott és a szóban forgó mennyiségre megítélt behozatali vámkedvezményt;

b)

a nyertes pályázó azon kötelezettségét, hogy az a) pontban említett tagállamban erre a mennyiségre behozatali engedélyt igényeljen.


(1)  HL L 295. 2005.11.5., 4. o.

(2)  HL L 177 1995. 7. 28., 4. o. A legutóbb a 1558/2005/EK rendelettel (HL L 249., 2005.9.24., 6. o.) módosított rendelet.


5.11.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 274/22


Hirdetmény a kukorica harmadik országokból történő importjára adható behozatali vámkedvezményre vonatkozó pályázatról

(2005/C 274/08)

I.   TÁRGY

1.

Pályázat meghirdetésére kerül sor a KN 1005 90 00 kódszámhoz tartozó, harmadik országokból származó kukorica behozatali vámkedvezménye vonatkozásában.

2.

Az a mennyiség, amelyre behozatali vámkedvezmény adható, 100 000 tonnát tesz ki.

3.

A pályázati eljárás lefolytatására a(z) 1808/2005/EK bizottsági rendelet (1) rendelkezéseinek megfelelően kerül sor.

II.   HATÁRIDŐK

1.

Az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő az első heti pályázat esetében 2005.11.4-én kezdődik és 2005.11.10-én 10 órakor jár le.

2.

Az ezt követő heti pályázatok tekintetében az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő minden héten pénteken kezdődik és a következő csütörtökön, 10 órakor jár le.

Ez a hirdetmény csak a jelen pályázat meghirdetése céljából került közzétételre. Mindaddig, amíg módosítására vagy új hirdetménnyel való helyettesítésére nem kerül sor, ez a hirdetmény minden olyan heti pályázatra érvényes, amelyet ennek a pályázati eljárásnak az érvényességi időtartama alatt folytatnak le.

Ugyanakkor azon hetek folyamán, amikor a Gabonapiaci Irányítóbizottság nem tart ülést, az ajánlatbenyújtás felfüggesztésre kerül.

III.   AJÁNLATOK

1.

Az írásbeli ajánlatoknak legkésőbb a II. címben jelzett napokon és időpontokban be kell érkezniük, átvételi elismervény ellenében történő személyes kézbesítés, telefax vagy e-mail útján, a következő címre:

Fondo Español de Garantía Agraria (FEGA)

C/Beneficencia 8

ES-28004 Madrid

e-mail: secreint@fega.mapya.es

Fax: (34) 91 521 98 32, (34) 91 522 43 87

Azokat az ajánlatokat, amelyeket nem telefaxon vagy e-mailben nyújtanak be lezárt, dupla borítékban kell a megfelelő címre eljuttatni. A belső, szintén lezárt borítékon fel kell tüntetni a következő jelzést: „Ajánlat a kukorica behozatali vámkedvezményére vonatkozó pályázatra – 1808/2005/EK rendelet”.

Addig, amíg az érintett tagállam nem értesíti az érdekeltet a pályázat eredményéről, a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók.

2.

Mind az ajánlatot, mind az 1839/95/EK rendelet (2) 6. cikkének (3) bekezdésében említett bizonyítékot és nyilatkozatot annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén, vagy egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni, amelynek illetékes szervéhez az ajánlatot benyújtják.

IV.   PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK

A pályázati biztosítékot az illetékes szerv javára kell rendelkezésre bocsátani.

V.   A PÁLYÁZATNYERTESSÉG

A pályázatnyertesség megalapozza:

a)

a nyertes pályázó jogát arra, hogy abban a tagállamban, ahol az ajánlat benyújtására sor került, kiállítsanak részére egy olyan behozatali engedélyt, amely feltünteti az ajánlatban meghatározott és a szóban forgó mennyiségre megítélt behozatali vámkedvezményt;

b)

a nyertes pályázó azon kötelezettségét, hogy az a) pontban említett tagállamban erre a mennyiségre behozatali engedélyt igényeljen.


(1)  HL L 291., 2005.11.5., 3 o.

(2)  HL L 177., 1995. 7. 28., 4. o. A legutóbb a 1558/2005/EK rendelettel (HL L 249., 2005.9.24., 6. o.) módosított rendelet.


5.11.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 274/24


A közönséges búza egyes harmadik országba irányuló exportjára adható visszatérítésre vonatkozó pályázati felhívás hirdetményének módosítása

( „Az Európai Unió Hivatalos Lapja”, C 166, 2005. július 7. )

(2005/C 274/09)

A 54. oldalon, az I. „Tárgy” címben a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„Az az összmennyiség, amelyre az 1501/95/EK bizottsági rendelet (1) 4. cikk (1) bekezdése értelmében maximális export-visszatérítés állapítható meg, körülbelül 4 000 000 tonnát tesz ki.”


(1)  HL L 147 1995. 6. 30., 7. o.